TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47.

Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné

Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Véleményezték: Dr. Drexlerné Solymos Mária Dr. Kállayné Őry Csilla

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

ISKOLASZERVEZÉS

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A tananyag célja A tananyag moduljai 1. A moduláris rendszer jellemzői A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. A moduláris rendszer hatása a szakképző intézetekre/iskolákra 2. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódása a képzésekbe 3. A képzések szervezése, a szakmai vizsgák szervezése 4. A tanulók egyéni tanulási stílusa, stratégiái. Tanítási módszerek 5. A képző intézet technikai felszereltsége 6. A képző intézet szervezeti struktúrája és kultúrája Összefoglalás Feladat 2. A moduláris képzés szervezése A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag 1. Tájékozódó szakasz 2. A képzés tartalmi megvalósításának szakasza 3. A képzés zárásának szakasza 4. A képzés szervezés stratégiai fontosságú eleme: a tantárgyfelosztás 5. Egyéni tanulási program Összefoglalás Kérdések, feladatok Mellékletek 1 Vizsgatérkép minta 2. Minta a tantárgyfelosztásra 3. Felhasznált irodalom

4 5 5 6 6 6 6 6 6 8 9 10 11 11 12 13 14 14 14 14 15 16 20 24 29 37 43 45 46 46 47 48


4

BEVEZETŐ A bürokraták hajlamosak úgy tekinteni a fejlesztést, mintha az kizárólag abból állna, hogy a meglévő rendszerből struktúrákat vennék el vagy adnánk hozzá, anélkül, hogy a különböző iskolákon belüli, mindennapi szervezeti és nevelési-oktatási folyamatok működését figyelembe vennénk. A moduláris képzési rendszer bevezetése a szakképzés területén is hasonló gondokat vet fel. A modularizációnak be kell fejeződni a jelenleg érvényes tervek szerint 2006 őszére. Ez azonban nem jelentheti a szakképzés egyidejű és teljes körű átállását. A megoldást a pedagógiában jól ismert fogalom, a „felmenő rendszer” jelenti majd a képző intézetek számára. Minél nagyobb egy képző intézet, minél többféle rendszerben szervezi képzéseit (iskolai rendszerű, iskolarendszeren kívüli, tanfolyami stb. képzések), annál valószínűbb, hogy néhány évig párhuzamosan lesz jelen a rendszerében a hagyományos és a moduláris képzési forma. A moduláris rendszer nemcsak a tantárgyakat váltja ki, de átalakítást tesz szükségessé a pedagógiai folyamatokban és a pedagógusok gondolkodásában is. Kihatással van: • az intézeti marketingre • a tanulók jelentkezésére, bekapcsolódásukra a képzésekbe • az iskola/képzés szervezési folyamatára • a szakmai vizsgaszervezés folyamatára • a tanulási időre/időszakra • a tanulók egyéni tanulási szokásaira, stratégiáira • pedagógusok tanítási szokásaira • az előzetes tudás megmérésére • a pedagógiai módszerekre, a tanítási órák szervezésére • a képzéssel kapcsolatos dokumentációra • a képző intézet technikai felszereltségére • az iskola/képző intézet szervezeti struktúrájára és kultúrájára. Az elvek megvalósulása minden fejlesztő számára a legizgalmasabb kérdés. A fejlődés változást is jelent, amelynek „ízére” rá kell érezni. A moduláris tantervfejlesztés, egyáltalán a moduláris képzés fejlesztési eredményének megvalósulása a működő képzés, amelynek indítása és szervezése, irányítása hordoz némi újdonságot az eddigiekhez képest.

A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA A továbbképzési füzet célja, hogy a moduláris képzések szervezési sajátosságainak bemutatásával segítséget nyújtsunk az iskola és a képző intézet vezetőinek, valamint a szakértőknek és a vizsgáztatóknak ahhoz, hogy az új rendszerre való átállás a lehető legkevesebb nehézséggel járjon. Bízunk abban, hogy a leírt ötletek megvalósításával, vagy továbbfejlesztésével ki fog alakulni a moduláris képzési rendszer szervezésének módszertana és reményeink szerint néhány év alatt a ma újdonságai a jövő gyakorlatává válnak. Kiadványunk valószínűleg elsősorban a szakképzések szervezésével foglalkozók érdeklődését keltheti fel, de szívesen ajánljuk mások számára is. (A képző intézetek vezetői (ha már gyakorlattal rendelkező szakemberek) valószínűleg csak néhány új gondolatot találnak kiadványunkban. Szervezési, vezetési tapasztalataik sokkal bővebbek, mint amit ebben a füzetben meg tudtunk fogalmazni. Inkább a kevesebb tapasztalattal rendelkező szakembereknek adhatnak segítséget a leírt gondolatok.)

5

ISKOLASZERVEZÉS

A tananyagban talál néhány piktogramot, amelyek értelmezéséhez e néhány mondat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Olvassa el feltétlenül. Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését!

Megérdemel egy kis pihenést.

A TANANYAG MODULJAI Moduláris szakképzés

A moduláris rendszer jellemzői

A moduláris képzés szervezése


6

1. MODUL A MODULÁRIS RENDSZER JELLEMZŐI A TANANYAG CÉLJA Az érdeklődők megismertetése a moduláris rendszer képző intézményekre gyakorolt hatásaival.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: • ismertetni a moduláris szakképzési rendszer hatásait a képző intézményekre • ismertetni a tanulók képzésbe történő bekapcsolódásának lehetőségeit • ismertetni a szakmai vizsgaszervezés jellegzetességeit a moduláris képzési rendszerben • leírni néhány, a moduláris képzési rendszerben alkalmazható tanítási stratégiát • ismertetni a moduláris képzési rendszer hatását a szervezeti kultúrára

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Modultanár Integrált tananyagtartalmú modult tanító pedagógus. E-learning. Elektronikus úton történő tanítási-tanulási folyamat Rész-szakképesítés A teljes szakképesítés befejezése előtt megszerezhető, a munkaerőpiacon „eladható” kompetenciákból álló szakképesítés rész. Modulcsoport Egy-egy modult közösen tanító pedagógusok csoportja. Portfolió Az egyén iskolai végzettségét, képzettségét igazoló dokumentumok, referencia anyagok öszszessége

TANANYAG 1. A moduláris rendszer hatásai a szakképző intézetekre/iskolákra Hatáselemek: • a tananyag lineáris felépítése, • a tananyag modulokba rendezése, • tananyag integráció, • előzetes tudásszint felmérés, • a hozott tudás beszámítása, • teljes képzés, vagy modulok tanulása,

7

ISKOLASZERVEZÉS • • • • •

sajátos képzésszervezési rendszerek: távképzés – e-learning, a tanuló egyéni tanulási ütemének figyelembe vétele – egyéni tanulási terv kialakítása, kompetencia alapú képzések, „modultanárok”/„modulcsoportok”, idő- és költségtakarékosság,

Mindezeket már sokszor olvashattuk, hallhattuk a moduláris rendszerről. A bevezetőben leírt hatások átgondolására teszünk kísérletet tananyagunk első moduljában.

Hogyan jelennek meg a moduláris rendszer hatásai a gyakorlatban? A szakmai képzések szervezése komoly marketing tevékenységet igényel egyes szakok vonatkozásában. A „divatszakmák” esetében a tanulók megnyerése nem okoz gondot (éppen ellenkezőleg, túl sok a jelentkező), de vannak olyan szakterületek, ahol „lasszóval kell fogni” a jelentkezőket. (Kérdés, hogy érdemes-e beleerőszakolni valakit egy képzésbe, ha nem igen fűlik a foga hozzá? Kérdés, hogy megszereti-e az adott szakmát „menet közben”, vagy egy csomó kudarc éri és a pályaelhagyók számát gyarapítja idővel.) Kérdés, hogy előre megjósolhatók-e a munkaerő-piaci folyamatok? Készülnek-e felmérések a munkaerő igényre vonatkozóan? Tervezik-e országosan a munkaerő-piac igényeinek kielégítését hosszú távon is? Az adott szakmában milyen fejlődési folyamatok várhatók? A képző intézet környezete milyen igényekkel lép fel? Mindezekre a kérdésekre választ kell adnia, mielőtt megtervezi a képző intézet a marketingtervét. A moduláris rendszerben több lehetősége is van a képző intézetnek képzései kínálatának növelésére. Lehet: -

teljes képzéseket, rész-szakképesítéseket, modulokból összeállított továbbképzéseket, modulokat, moduláris rendszerű felzárkóztató programokat kínálni.

A színes kínálat növeli az érdeklődést.

Ezek közül teljesen újnak tekinthetjük a rész-szakképesítéseket és az önálló modulokat, mint képzési kínálatot. Mindezek sokkal rugalmasabb szervezési megközelítést kívánnak. A képző intézetnek folyamatosan foglalkoznia kell a „beiskolázással”, képzései hirdetésével. Szükséges egy átgondolt tervezés minden évre. (A moduláris képzési rendszerben már nem lehet (nem célszerű) tanéves időkeretekben gondolkodni.) A tervezés során figyelembe kell venni az intézet humán erőforrásait és felszereltségét. Minél többféle lehetőség közül választhatnak a potenciális tanulók, annál valószínűbb, hogy több lesz a jelentkező és a képzésekbe belépő tanuló. (Mindez valójában csak a szakképzések moduláris átalakításának befejezése után lesz realitás. Várhatóan 2010 körül már valóban működtethető lesz a rendszer.)


8

2. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódása a képzésekbe A tanulók bekapcsolódása a képzésekbe történhet hagyományos módon, vagyis úgy, hogy egy teljes képzésre jelentkezik a tanuló. Ma még általában ez a leginkább szokásos megoldás. A felnőttképzésben azonban egyre elterjedtebbé válik az előzetes tudás beszámítása. Ennek gazdasági előnyei mellett jelentős a felnőttek azon igénye is, hogy a már megszerzett tudásuk és a gyakorlatban szerzett tapasztalataik elismerést kapjanak. A moduláris képzési rendszerben az előzetes tudás beszámítása akkor lesz egyértelműen bevezethető, ha már minden képzés moduláris szerkezetű lesz. Ez egyben azt is jelenti majd, hogy a modulokat egységesen kezelhetik a tananyagfejlesztők, vagyis egy adott modul minden új képzésben történő felhasználásakor azonos követelményekkel és azonos tananyagtartalommal jelenik meg. A beszámítás gyakorlása során így egyszerűen csak számba kell venni a már tanult modulokat - egy-egy újabb képzésre jelentkezéskor - és az aktuális képzésben szereplőkkel összevetni. Az azonos modulokat nem kell újra tanulniuk a tanulóknak, beszámításra kerülnek a korábbi tanulmányaik alapján. Az átmeneti időszakban, amíg nem történik meg a szakmai képzések teljes körű moduláris átalakítása, a beszámíthatóság sokkal bonyolultabb. Alkalmazhatunk tudásszintmérést, képzési tartalomelemzést, vagy portfolió elemzést.

Fontos a modulok kódjának ellenőrzése, figyelemmel kell lenni a szintekre is.

Az előzetesen megszerzett ismereteket megmérhetjük tudásszintmérő feladatlappal. Amennyiben a tanuló legalább 75%-os teljesítményt nyújtott a tudásszint mérésnél, elfogadható az előzetes tudása. A mérőeszköz összeállítása viszont komoly elemző munkát feltételez. A feladatlapot a korábban szerzett tudáselemekből kell összeállítani, oly módon, hogy az megfeleljen a kívánt tartalomnak és a tudás elvárható alkalmazási szintjeinek. Másik lehetőség a beszámításra a tanuló előző képzése tartalmának összevetése a kívánt képzés követelményeivel és tananyagtartalmával. Ez a munka is aprólékos elemzést igényel és az elemzendő képzések teljes tartalmi ismeretét feltételezi. Nehezíti a folyamatot az a sajnálatos tény, hogy a moduláris rendszer előtt nem minden tantervben alkalmaztak megfelelő taxonómiát a tudásszintek jelölésére. A különböző, sokszor egészen egyedi módon jelölt tudásszintek nem mindig azonosíthatók teljes biztonsággal és így gyakorlatilag csak a tananyagtartalomra támaszkodhatnak az elemző szakemberek, és így esetleg hibás következtetésekre is juthatnak. Hasonlóan zajlik a kompetencia elemzés is akkor ha nevesítve vannak a bizonyítványban a megszerzett képzési kompetenciák. (Bővebb információt az elemzésről a Life-long learning c. továbbképzési füzetből szerezhet.) Szerencsésebb a helyzet, ha a tanuló azonos szakterületen (pl.: egészségügyi szakképzésekben) végzett korábbi képzéseiből szeretnénk beszámítani a már tanult tartalmakat. Ilyenkor célszerű a portfolió elemzés módszerét alkalmazni. (Bővebben az Egyéni tanulási program c. fejezetben tájékozódhat róla. A tanulók jelentkezése, bekapcsolódásuk a képzési folyamatba lényegében folyamatosan történhet a moduláris rendszerben. A képző intézeteknek mégis célszerű meghatározni bizonyos időintervallumokat a képzéseik indítására vonatkozóan. Erőviszonyaikat felmérve lehetséges pl.: félévenként, esetleg negyedévenként meghirdetni a teljes képzési repertoárjukat. Ez a folyamatos ismétlés (csak megfelelő számú jelentkező esetén) lehetőséget ad az esetlegesen lemaradó tanulóknak a képzés folytatására, illetve újra bekapcsolódásra is.

9

ISKOLASZERVEZÉS

A keresletnek megfelelően ugyanakkor folyamatosan meg is kell újítani a képzési kínálatot. Így kialakulhat minden képző intézetnek az egyéni arculata. Rövid idő alatt „specializálódhatnak” a képző intézetek, vagyis lesznek olyan képzéseik kínálatukban, amelyeket csak ők indítanak rendszeresen. A tanulóknak ez egy biztonságérzetet ad, hiszen ha meg kell szakítani tanulmányaikat, elvileg mindig lesz belátható időn belül folytatási lehetőség. Mindig legyen a kínálatban újdonság is! Csak így növelhetik az intézetek tanulóik létszámát és tarthatják fenn érdeklődésüket. Változó tartalmú továbbképzések indítása, vagy több modul indítása felkelti a potenciális tanulók érdeklődését. Előfordulhat, hogy bátortalan a tanulni vágyó, vagy kevés az ideje, de szeretné gyarapítani tudását. Ilyen esetben is jó szolgálatot tehetnek a modulok. Egy-egy modul megtanulásával is bővítheti a tanulni vágyó szakember az ismereteit. Esetleg továbbképzés formájában időközönként elsajátítva egy-egy modult, jelentős tudásra tehet szert. A tanulási utak lehetséges variációiról bővebben az „Egyéni tanulási program” c. fejezetben olvashat. 3. A képzések szervezése, a szakmai vizsgák szervezése A szakmai képzések szervezése többféle lehetőséget rejt magában. Lehetséges képzés szervezés • iskolai rendszerű és • iskolarendszeren kívüli formában is. Az egészségügyi szakképzések nagy része iskolarendszeren kívüli képzési formában történik. A szervezés a képzési idő tanulási alkalmait tekintve lehet • nappali, • esti, • levelező rendszerű, • távképzés. Ez elsősorban az iskolai rendszerű képzésekre vonatkoztatható. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetében inkább a tanfolyami formát és a távképzési formákat részesítik előnyben a képző intézetek. (Ma már egyre elterjedtebb a távképzési forma e- learning változata.) A leírtak a tipikus szervezési formák, de minden variáció lehetséges. Pl.: iskolai rendszerű képzést is lehet távoktatási formában szervezni. A lehetőségeknek mindig az adott képző intézet erőforrásai szabnak határt. A felnőttképzések esetében a legpraktikusabb - a mai kor elvárásainak leginkább megfelelő az e-learning szervezési forma. Ha a képző intézet ezt a megoldást választja, akkor ki kell alakítania egy rendszert a tanulók folyamatos felvételére és adataik folyamatos regisztrálására. Ebbe a rendszerbe valóban bármikor bekapcsolódhat a tanuló, és bármikor megkezdheti tanulmányait. A megadott tanulási időszak végén befejezve tanulmányait, jelentkezhet a szakmai vizsgára. Az egyéni tanulási üteme egyértelműen biztosított. Ma már leginkább elfogadott módszer, ha ötvözik az elektronikus tanulási alkalmakat a személyes tanári/tutori jelenlétekkel, illetve a papír alapú tananyagokkal.

Célszerű a tanulóknak személyes találkozási lehetőséget biztosítani a tutorukkal. Így szükséges bizonyos időközönkénti „központi konzultációk” beépítése a tanulási folyamatba. Célszerű meghatározni minden képzés optimális tanulási idejét.


10

A képző intézet/iskola tehát nem szervezheti iskolarendszeren kívüli képzéseit a moduláris rendszerben a szokásos tanévi időbeosztás szerint. Ha hatékony akar lenni, és szeretné folyamatosan biztosítani a felhasználók igényeinek megfelelő képzéseket, akkor folyamatosan – mintegy végtelenítve – (esetleg a naptári év időkerete szerint) tervezheti képzései indítását. A szakmai vizsgák szervezésére ugyanezek vonatkoztathatók. Ma már kialakultak a független vizsgacentrumok, vagyis meghatározott szakokon meghatározott intézmények szervezhetnek szakmai vizsgákat. A vizsgaszervezési időpontokat a mindenkor érvényes szakmai vizsgáztatásra vonatkozó jogszabály szabályozza. Az egyes szakok népszerűségétől függően lehetséges meghatározott időközönkénti – pl.: február-márciusi, május-júniusi és szeptember-októberi vizsgaidőszak – kialakítása. De a jelentkezők számától függően az év bármely időszakában - külön engedéllyel - szervezhető szakmai vizsga. (Természetesen a képző intézetek és iskolák saját képzéseik szakmai vizsgáit továbbra is lebonyolíthatják, ha van vizsgáztatási kompetenciájuk.)

4. A tanulók egyéni tanulási stílusa, stratégiái. Tanítási módszerek A moduláris képzési rendszerben a képzések felépítése lineáris szerkezetű, vagyis a modulok meghatározott rendszer szerint egymásra épülnek. A lineáris tanulási stílust kedvelők számára ez a rendszer kedvező, de a tananyagban csapongó stílusú tanulók is megtalálhatják benne örömüket, mivel az integrált modulok némi lehetőséget adnak/szükségessé teszik a csapongást. Pontosabban egy témakörön belül felölelik a logikusan kapcsolódó, különböző tudományterületekről származó, ismereteket. Megfelelő tanulási stratégiákkal kiegészítve a tanulási stílusokat, hatékony ismeretelsajátítás lehetséges. A tanulási időszak megtervezéséhez hatékony segítséget kaphat a tanuló a teljes oktatási program (tanterv) megismerése által. A felnőttképzésben a tanulóknak biztosítani kell, A teljes tananyag ismerete pontosabb hogy megismerhessék képzésük teljes tantervét időütemezésre készteti a tanulókat, így még a jelentkezéskor, és folyamatosan követhesegyéb elfoglaltságaikat, esetleg sék a tanulási folyamat során. munkahelyi kötelezettségeiket is jobban ütemezhetik. A pedagógusok tanítási módszereit is befolyásolhatja a moduláris rendszer. A modultanár képzés ma még nem valósult meg A legalkalmasabb megoldást a tanárok megfelelően kialakított, szervezett csoportjai (a szakirodalom modulcsoportnak nevezi ezt a csoportot) adják. Vagyis az integrált modulok tanítását néhány, az adott modul témaköreiben jártas pedagógus vállalja el és folyamatosan összehangolják módszereiket és az időütemezést is önmaguknak készítik el. (Bővebben: Tantárgyfelosztás c. fejezetben tájékozódhat róla.) Rendkívül hatékony lehet egyes modulok tanításakor a kettős óravezetés. Így a tanulók motiváltabbak, érdeklődésüket folyamatosan fenn tudja tartani az egyszerre jelen lévő két pedagógus. A pedagógusok ki tudják egészíteni az egymás által közvetített ismereteket. Mindketten saját speciális témáik tanítása által magas szakmai színvonalú, integrált ismereteket adó tanítást valósíthatnak meg.

11

ISKOLASZERVEZÉS

5. A képző intézet technikai felszereltsége Nem maga a moduláris rendszer teszi szükségessé a képző intézmények megfelelő technikai felszerelését, hanem a moduláris rendszerben alkalmazott oktatásszervezési módszerek. Így például a távoktatás, a meglévő tudás felmérésére alkalmas tesztek alkalmazása. A szakképző iskoláknak, intézményeknek ma már korszerű informatikai eszközparkkal és korlátlan internet elérési lehetőséggel kell rendelkezniük. Ezekre alapozva lehet kialakítani az iskola egyéni nyilvántartási és dokumentációs rendszerét is. Az internetre alapozva alkalmazni lehet továbbá a probléma alapú oktatási formát is. A szakmai képzések minden esetben eszköz és anyagigényesek. A képző intézeteknek fel kell mérni erőforrásaikat, lehetőségeiket a gyakorlati képzésekhez szükséges eszközök, berendezések és anyagok vonatkozásában. Egyre inkább elterjedő megoldás a nagy értékű berendezések gyakorlóhelyi használata, bemutatása. A gyakorlóhelyeken ki lehet alakítani központi demonstrációs egységeket, ahol rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és a gyakorlati időn kívül a munkafolyamatokban is felhasználhatók. Így költségkímélő megoldással egyszerre biztosítható a képzésekhez az eszköz és a munkafolyamatok számára is. A technikai felszereltséghez hozzátartozik a képzésekhez kapcsolódó elektronikus adminisztrációt és dokumentációt segítő programok beszerzése, vagy egyéni kifejlesztése is. A tanulók nyilvántartása, tanulmányi eredményeik naprakész dokumentálása elengedhetetlen a moduláris rendszerben. (Megvásárolható programot ma még nem tudunk ajánlani, de reményeink szerint a fejlesztés ezt a területet sem kerüli el.)

6. A képző intézet szervezeti struktúrája és kultúrája A szervezeti struktúra fejlesztésénél elsősorban az „innovatív - moduláris” modell megvalósítása célszerű. A modell jellemzői: • a kiscsoportok, • az autonómia, • és a megfelelő munkakultúra. A kis csoportok a pedagógusok csoportjait jelentik. Ezek lehetnek „modulcsoportok” (egyegy modult, vagy modulokat tanítók közössége). A csoportok esetleg több évig együtt maradnak a modulok tanítása során. A tanároknak több témakörből van szakmai végzettségük, módszertani felkészültségük, így a tananyagot témák szerint csoportosítva tanítják és problémacentrikusan közelítik meg. A tanítás nemcsak didaktikai jellegű, hanem jelen vannak az expresszív és közösségi tevékenységek is. A tanárok közötti együttműködést a rendszeresen szervezett megbeszélések biztosítják. Ezeken vitatják meg a tanulókról, a tanítási folyamatról szerzett tapasztalataikat és a továbbhaladás lehetőségeit. A tanárok ezen csapatai egységes egészként funkcionálnak és a tanítás egyfajta tanácsadássá válik. A tanulókkal egyénre szabottan lehet foglalkozni. A tanárok képesek reagálni • a tanulók és a tanuló csoportok személyes és közösségi problémáira, • a tanárok olyan kapcsolatot tudnak kialakítani a diákokkal, amely ösztönzi őket a jobb teljesítményre, • az egyes tanárok esetleg több évig dolgoznak együtt a tanulókkal, és ez megkönnyíti mindkét félnek az alkalmazkodást.


12

Az autonómia is magas fokú ebben a modellben. Az egyes modulokat tanító csoportok maguk határozzák meg célkitűzéseiket (összhangban az oktatási programmal) a felhasználók igényei mentén. Az innovatív modell az iskolát nyitott rendszerként fogja fel, amelynek viszonylag lazán kapcsolódó alrendszerei vannak. Minden modul nyitott a tanulók és a társadalmi környezet felé. A munkakultúrára ebben a modellben az együttműködés jellemző. A moduláris rendszerben a tanárok egy-egy csoporton belül azonos oktatási-nevelési nézeteket vallanak, így könnyedén együtt tudnak működni egymással. A rendszeres megbeszélések segítik a tanárokat abban, hogy egységes nézeteket alakítsanak ki. (További információkat a II. modul 4. fejezetében talál.)

A szervezeti kultúrában benne foglaltaknak az alapvető feltételezések a szervezet működéséről, visszatükröződnek benne a nemzedékről nemzedékre átadott viselkedésminták, értékek, hitek, ideológiák, és a mindennapos megnyilvánulások, jelenségek. A moduláris képzési rendszer átalakíthatja, fejlesztheti a képző intézet szervezeti kultúráját. Olyan közösséggé alakulhatnak a benne dolgozó pedagógusok, akik szívesen dolgoznak együtt, összetartozásukat örömmel élik meg és munkavégzésük motivációját is adja a szervezethez tartozás. Ezt erősítheti a modulcsoportok1 rendszeres együttműködése, közösséggé formálódásuknak megvan minden esélye. A kölcsönös egymástól való függés, az együttműködés, az intenzív csoportmunka erősíti az összetartozás érzését. Ugyanakkor a szervezeten belül létrejött modulcsoportok szubkultúraként is funkcionálhatnak. Ezeket professzionális szubkultúráknak is nevezhetjük. A professzionális szubkultúrák sajátos viselkedés formái, kommunikációs rendszereik színesíthetik a szervezeti kultúrát. A szervezet tagjainak értékrendszere, ideái meghatározzák a szervezeten belüli viselkedésüket. A közös munka, az együttgondolkodás szükségessége erősítheti a demokratikus szellem fejlődését.

ÖSSZEFOGLALÁS A moduláris rendszer hatással van: • az intézeti marketingre, • a tanulók jelentkezésére, bekapcsolódásukra a képzésekbe, • az iskola/képzés szervezési folyamatára, • a szakmai vizsgaszervezés folyamatára, • a tanulási időre/időszakra, • a tanulók egyéni tanulási szokásaira, stratégiáira, • a pedagógusok tanítási szokásaira, az előzetes tudás megmérésére, • a pedagógiai módszerekre, a tanítási órák szervezésére, • a képzéssel kapcsolatos dokumentációra, • a képző intézet technikai felszereltségére, • az iskola/képző intézet szervezeti kultúrájára. Jellemzően sokkal rugalmasabb gondolkodást és eljárásrendet igényel, mint a hagyományos tantárgyi rendszer. A képzések szervezése „végtelenített”, ami kezdetben szokatlan terhelést jelenthet a képzésben résztvevőknek – akár pedagógusról, akár diákról legyen szó. Tanulóként a hagyományos képzési formákon szocializálódott embereknek meg kell tanulniuk sokkal nagyobb felelősséggel gondolkodni saját képzési folyamatukról Adott esetben be kell tudni osztaniuk képzési idejüket, vizsga időszakjaikat megtervezni. 1

Egy-egy modult közösen tanítók csoportja.

13

ISKOLASZERVEZÉS

Tehát a moduláris rendszer nemcsak az oktatási programokat alakítja át, hanem az egész képzési folyamatot is gyökeresen megváltoztatja.

FELADAT 1. Tanulmányozzon egy szabadon választott hagyományos oktatási programot és egy szabadon választott moduláris szerkezetű oktatási programot! Készítsen listát a különbségekről!


14

2. MODUL A MODULÁRIS KÉPZÉSEK SZERVEZÉSE A TANANYAG CÉLJA A moduláris szerkezetű szakmai és vizsgakövetelmény valamint oktatási program alapján történő képzés indítás és szervezés bemutatása. A tantárgyfelosztás és az egyéni tanulási program készítéséhez ötletek adása.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után képes lesz: • értelmezni a moduláris szakmai és vizsgakövetelmény egyes fejezeteit, • ismertetni a moduláris központi oktatási program szerkezetét, • alkalmazni a moduláris központi oktatási programot a képzés során, • ismertetni a moduláris rendszer hatásait az iskola szervezeti struktúrájára és az iskolaszervezési modellre, • ismertetni a tantárgyfelosztás fogalmát, célját, • ismertetni a moduláris egészségügyi képzések oktatási programjainak elemeit, • értelmezni a tantárgyfelosztásnál figyelembe veendő változókat és kapcsolatukat a tervezéssel, • közreműködni a tantárgyfelosztás elkészítésében, • ismertetni a lehetséges tanulási utakat a moduláris rendszerben, • ismertetni az egyéni tanulási program jelentőségét, • segítséget adni az egyéni tanulási program tervezéséhez.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Egyéni tanulási program A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottakat a tanuló egyéni ütemben és formában teljesíti. A tanulása során beszámításra kerülnek az előző ismeretei, készségei és képességei. Helyi tanterv A központi program alapján, a képző intézmény pedagógiai programjában meghatározott célokkal összhangban összeállított tanügyi dokumentum. Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Iskolarendszeren kívüli képzések jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megszerezhető, szabályozott tartalmú és célú képzés, melyet követően hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat (engedély, bizonyítvány.stb.) kiadására kerül sor.

15

ISKOLASZERVEZÉS

Központi oktatási program/tanterv/curriculum Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskola rendszerű szakképzés megszerzéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez. Szakmai és vizsgakövetelmény Jogszabályi formában megjelenő alap tanügyi dokumentum, mely a szakképzés kimeneti követelményeit tartalmazza, s egyben meghatározza a szakképesítés által szervezett „jogosítvány” tartalmát. Teljes képzés A központi tantervben/curriculumban meghatározott tananyag teljes tartalmát a tanuló a közoktatási törvényben meghatározott formális képzés keretén belül sajátítja el. Tantárgyfelosztás Az adott tanévben tanítandó tantárgyak és az iskola pedagógusainak egymás mellé rendezését bemutató dokumentáció. Kötelezően választható modul A tanulók által, érdeklődési körüknek megfelelően, választható modulok. Egyéni irányított gyakorlat A tanulók egyéni tanulási idejére tervezett feladatokat tartalmazó tanulási egység. Modulcsoport Egy-egy modult tanító pedagógusok csoportja

TANANYAG Mottó: Amint azt hiszed, hogy elvégezted a tapasztalat iskoláját, Valaki új tantárgyat talál ki. - Mary H. Waldrip A moduláris szerkezet „kézzelfogható” megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi „többletet” is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. Az oktatási programok közül – az eddigi gyakorlatban – csak az iskola rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják…), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta „tudás-minőségi garanciához”. Ezt igyekszik biztosítani az, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új oktatási programokban curriculumokban. A továbbiakban járjuk végig a moduláris képzés szervezésének „útvonalát”. Kérem, tartson velünk!


16

Hol kezdődik a szervezés folyamata? Azaz, hol a kályha, amitől el lehet indulni? 1. Tájékozódó szakasz Akár csak a hétköznapi életben, egy képzés megszervezése előtt is elengedhetetlen a tájékozódás. Meg kell tudni ítélni, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek és az elvárt követelmények mennyire közelíthetők egymáshoz. A vizsgálódást két irányból tehetjük meg.

I. FEJLESZTÉS

II. ADAPTÁLÁS

KELL állapot (követelmények, előírások)

VAN állapot (meglévő eszközök, feltételek)

I. A meglévő állapotot kell fejleszteni az elvárt követelményekhez. (eszközöket beszerezni, oktatói állományt bővíteni, helyiséget biztosítani, gyakorlóhelyet keresni) II. A követelményeket adaptálni kell a meglévő állapothoz. (a követelményben előírtakat „nevesíteni, helyi programot készíteni)

A képzések szervezését általában a tanagyag fejlesztés irányával ellentétesen célszerű kezdeni, tehát először az oktatási programot (tanterv/curriculum) érdemes áttekinteni. Ebben a tanügyi dokumentumban található a képzés szervezését segítő módszertani ajánlás, ami a fenti gondolkodást is megkönnyíti. Oktatási program A szakmai és vizsgakövetelmény alapján elkészített oktatási program/tanterv három fő fejezetre tagolódik. Képzés indítása előtt, a „tájékozódó” szakban az információszerzés „praktikus útvonala”: I. fejezet – a képzésindítás feltételeit tartalmazza, II. fejezet – modulok tananyag tartalma – MIT KELL TANÍTANI?! III. fejezet – módszertani ajánlásokat és egyesített eszközjegyzéket tartalmaz.

17

ISKOLASZERVEZÉS

Kérem, vegyen a kezébe egy oktatási programot, és kövesse az alábbi táblázat egyes elemeit!

I. fejezet – Általános irányelvek a képzés megszervezéséhez

A képzés indításához nyújt támpontot a képzés szervezőjének.

1. A képzés szabályozásának jogi háttere

A képzés indításának jogi környezetét mutatja meg.

1.1 A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti oktatás és a területi szakmai gyakorlati oktatás területén modulonként/almodulonként található meg az oktatók elvárt szakképesítései

Tárgyi feltételek

Ebben a fejezetben csak az elméleti oktatás általános feltételei kerültek felsorolásra, a speciális oktatási eszközök az egyes modulok leírásnál találhatók.

1.2 A tanulók felvételének feltételei

Ez a fejezet eddig csak a tantervben kapott helyet, a moduláris szerkezetű szakképzésekben ez bekerült az SZVK-ba is!

Érdemes gondosan áttekinteni, hogy az adott szak gyakorlati képzésére vonatkozik-e speciális szabályozás! Ideális esetben „modul-tanár” tanítja az egyes tananyag egységeket, így biztosítva az egységes szemléletet, de tudjuk a gyakorlatban ez egyenlőre nem megvalósítható. Az oktatók elvárható szakképesítések között azonban megtalálható az „egészségügyi szaktanár”, és az „egyetemi ápoló”, ami a szakma professzióját hivatott elősegíteni. A gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek szintén az egyes moduloknál kerül leírásra. A könynyebb áttekinthetőség érdekében az eszközök egyesített listáját a tantervi melléklet tartalmazza. Érdemes hátra lapozni! Meghatározott modulok teljesítését írja elő (lehetnek egy teljes szakképesítés moduljai is) Az egyéni tanulási programok esetében ezt mindenképp figyelembe kell venni!


Meghatározza a szakképesítés fő tudástartalmát, amire a tanuló képes lesz a képzés végére.

2. A képzés célja

3. A képzés szakmai követelményei

4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

5. A szakképesítés struktúrája 5.1 A képzés hálóterve

6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

18

A leginkább szembetűnő változás az eddigi tantervekhez képest!

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.

A tanulók leggyakoribb kérdése!

A tanulónak és a leendő munkáltatójának nyújt támpontot a lehetséges alkalmazási területhez.

Organogram formában megjelenik az egyes modulok alkotta rendszer, a modulok egymáshoz való viszonya.

Ezen az ábrán csak a modulok rendszere található, az egyes modulok almoduljai a tanterv második fejezetében kerülnek megjelenítésre.

Honnan tudom, hogy mennyi ideig tart a képzés?

Az oktatási hetek számának táblázatban való megjelenítése az óraterv elkészítését segíti.

Megegyeznek az SZVK azonos fejezetével?

Az évközi vizsgák rendjében a modulzáró vizsgák idejét és formáját találja összesítve. A szóbeli tételek kivételével, melyet a tantervi melléklet tartalmaz.

A szakképesítés (képzési) kompetencia gyűjteménye. Az SZVK-val teljesen megegyező tartalom, tehát modulonként tartalmazza az elvárt követelményeket. Munkaerő-piaci igényekre épülő képzésnél a munkáltatók igénye alapján beazonosítható a képzés! A kötelezően választható modulokat „étlapként” kell kezelni, s a képzés megvalósításakor a helyi oktatási programban csak azt kell feltüntetni, amelyet megajánlanak a tanulóknak! A továbbiakban részletes óratervet talál, mely már nem csak a modulok teljes óraszámát tartalmazzák, hanem az egyes modulok almodulokra alábontott ajánlott óraszámát is! Szintén az óraterv készítéshez nyújt segítséget. Valamint módszertani ajánlást a vizsgák szervezéséhez! Természetesen csak teljes program esetén! Új elem a köztes vizsga meghatározása és a gyakorlati vizsga helyének megjelölése (KDE)!

19

ISKOLASZERVEZÉS

Megegyeznek az SZVK azonos fejezetével.

7. Egyéb feltételek, információk

III. fejezet – Mellékletek

A módszertani anyagokkal a képzés szervezését segíti.

Ajánlások a képzés szervezéséhez

A szakmai vizsga szóbeli tételsora Ebben a szakaszban a vizsga szervezésre vonatkozó előírásokra hívnám fel a figyelmét.

A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati feladatai, útmutatás a vizsga megszervezéséhez Az oktatás tárgyi feltételei

A ráépülő szakképzések esetében ebben a fejezetben található meg a régebbi (nem moduláris) szakképesítések „egyenértékűsége”, azaz milyen feltételek mellett mondható ki a két szakképesítés közötti „ekvivalencia”. Ez a fejezet lehetne az ELSŐ, amit a képzés szervezőjének el kell olvasni. Itt található az elméleti és gyakorlati képzések sajátos szervezési kérdései, az értékelésre és az egyéni tanulási programokra történő útmutatás. Valóban a leggyakorlatiasabb része az oktatási programnak! A tájékozódó szakaszban nincs akkora jelentősége. A gyakorlati vizsga szervezése kapcsán egy fontos változás történt: az eddig megszokottól eltérően megszűnt a vizsgamegelőző feladat! Mint az első fejezetben említettem, összesített lista az eszközökről!


20

Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG DOKUMENTUM 1. Adott évben indítandó képzések tervezése 1.1 Adott évben indítandó Pedagógiai program, képzésekre vonatkozó igények felmérése, döntés a Képzési terv meghirdetendő képzésekről 1.2 Az indítandó szak(ok) képzési programjának tanulHelyi oktatási program mányozása/szükség esetén adaptációja 1.3 Az indítandó szak(ok) moduljainak, almoduljainak / Óraterv tantárgyainak és gyakorlatainak éves beosztása 1.4 Személyi feltételek meglétének ellenőrzése 1.5 Tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése, szükség esetén kiegészítés 1.6 Képzési díj számítása

MEGJEGYZÉS Szakképző iskolák esetén Pedagógiai program. Iskolarendszeren kívüli képzéseknél Képzési terv.

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén meghirdetésre kerül.

2. Képzések meghirdetése

2. A képzés megvalósításának szakasza A képzés megvalósítására két alapvető formában kerülhet sor. A hagyományos képzési keretek között, osztályokba (tanuló csoportokba, évfolyamokba) sorolt homogén előképzettségű tanulók részére szervezett teljes képzés, és az eltérő előképzettségű tanulók részére az egyéni tanulási program. Szükséges szervezési feladatok: 1. Tanulócsoportok kialakítása 2. Oktatók megkeresése, egyeztetés 3. Eszközök, berendezések (tárgyi feltételek) előkészítése 4. Tantárgyfelosztás és óraterv elkészítése TALÁLNI KELL JÓ GYAKORLÓHELYET/HELYEKET!

21

ISKOLASZERVEZÉS

START! A modulok oktatási programja a tanterv II. fejezetében található. Ez a rész az oktatók számára nyújt segédletet a tananyag tartalmának meghatározásával. HA ÖN - a képzés szervezője: kérem, adja oda valamennyi oktatónak (a gyakorlatvezetőknek is!) legalább a tanterv TELJES II. FEJEZETÉT! - oktató (gyakorlatvezető): kérem, kérje el a TELJES II. FEJEZETET!

A szervezés szempontjából fontos! ª Minden modulban megtalálható a modul elsajátításához szükséges kötelező ill. ajánlott irodalom. A kötelező irodalom az írásbeli feladatlapok alapja, az ajánlott irodalom a tananyag megértését, a témában való elmélyedést segíti. ª A modul oktatásához szükséges speciális eszközök listája szintén minden modul elején megtalálható. (Minden, ami az első fejezetben a tárgyi feltételek között nem szerepel!) ª A modulon belüli tantárgyak/almodulok oktatási programja egységben értelmezendők! A modul záró érdemjegy kialakításakor a tantárgyak/almodulok teljes tananyag tartalmát kell figyelembe venni! (Ezért kell valamennyi oktatónak minimum a modul teljes tartalmát odaadni!) ª A belépési feltételek figyelembe vétele a tananyag tartalom egymásra épülése miatt szükséges. Jelentősége az egyéni tanulási program kialakításában van! ª A tananyag vonatkozásában újdonság az eddig megszokottakhoz képest, hogy az elméleti és demonstrációs termi gyakorlati tananyag egymás mellett szerepel, ezzel is hangsúlyozva az egységes gondolkodást. Ez szervezéskor nagy odafigyelést igényel, hiszen az elméleti oktatással a gyakorlati oktatásnak lépést kell tartania. ª Az elmélet-gyakorlat egységének megtartása fontos a modulzáró vizsgák szempontjából is. Ennek formáját és ajánlott ideje szintén megtalálható a modulok bevezetőjében. Ezt célszerű még az óraterv elkészítése előtt áttekinteni! ª A gyakorlati almodulok esetén a megtanulandó ismeretanyag /a tevékenység mellett megtalálható a minimális ismétlési szám, ami a tevékenység elvégzésének szintjétől függ: (ismertetni, megfigyelni, asszisztálni vagy önállóan kell végezni). ª Újdonság még a moduláris oktatási programban az Egyéni irányított gyakorlat, amely a tanulók egyéni munkája. Ennek ideje tanulónként változik, AMIKOR RÁÉR! Ez lehet az iskolai oktatás után vagy akár hétvégén is. A feladatot – amely általában dokumentációs tevékenység, vagy megfigyelés – a tanuló önállóan szervezi meg (természetesen segíthet a gyakorlatvezető is a szervezésben). Az elvégzését (letöltését) az egyébként is rendszeresített gyakorlati igazolásra szolgáló dokumentumban (pl. Gyakorlati napló) kell vezetni.


22

Tehát (még egyszer): - ajánlott és kötelező irodalom áttekintése (és beszerzése!) - speciális eszközök listájának áttekintése (és beszerzése – PÁLYÁZNI!!) - modulok tananyagának eljuttatása az oktatóknak - az egyes modulok belépési feltételeinek áttekintése - elméleti- és gyakorlati oktatás összehangolása - modulzáró vizsgák áttekintése – még az óraterv elkészítése előtt - gyakorló helyek felkészítése a gyakorlati feladatokra

Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG 3. Jelentkezés, jelentkeztetés

3.1 Jelentkezések kezelése, összesítése

DOKUMENTUM

MEGJEGYZÉS

Jelentkezési lap

Iskolai rendszerű képzések esetén évente kétszer (augusztus és január /kereszt félév esetén/)2 Iskolarendszeren kívüli képzések esetén tetszőleges időpontban

3.2 A jelentkezők előzetes (tanulmányi) dokumentációiEgyéni tanulási program nak begyűjtése, rendszerzése 4. Felvételi eljárás és tudásszint mérés 4.1 Felvételi eljárás/tudásszint mérés előkészítése Írásbeli feladatlap, 4.1.1 Mérés eszközének elkészítése Feladatsor 4.1.2 Tanulói adatlap készíTanulói adatlap tés 4.1.3 A mérés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 4.2 A jelentkezők kiértesítése Kiértesítő levél 4.3 Felvételi vizsga / tudásszint mérés lebonyolítása 4.4 Döntés a hallgató felvéteEgyéni tanulási program léről / felmentéséről 4.5 Jelentkező értesítése a felvételi eredményéről és a Értesítő levél képzés indításáról 2

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 52§. (1)

23 5. Képzések előkészítése 5.1 Képzés ütemtervének összeállítása 5.2 Oktatók kiválasztása, felkérése 5.3 Előadók, témák, órák időpontjainak összeállítása 5.4 Tanulókkal kötendő szerződések előkészítése

5.5 A tanuló nyilvántartása 5.6 Tankönyvek és jegyzetek megrendelése 6. Képzések lebonyolítása 6.1 Kapcsolattartás a tanulókkal, folyamatos tájékoztatás 6.2 Az oktatók / előadók tájékoztatása és folyamatos koordinálása 6.3 Az oktatók / előadók akadályoztatása esetén helyettesítés biztosítása 6.4 Az órák látogatása 6.5 A tanuló tanulmányi előmenetelének dokumentálása 6.6 Az előadók oktatási segédeszköz/anyag igényének felmérése, biztosítása 6.7 A távolléti ügyek és évhalasztások intézése 6.8 Csatlakozó hallgatók számontartása, segítése 6.9 Gyakorlati hely igénylése esetén gyakorlat szervezése 6.10 A gyakorlati feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése 6.11 A köztes vizsgák (modulzáró vizsgák) szervezése 6.12 Egyéni tanulói ügyek, kérelmek intézése

ISKOLASZERVEZÉS

Szakok ütemterve; Éves tantermi beosztása Tantárgy felosztás, Megbízási, megállapodási szerződések Tanrend Felnőttképzési szerződések

Iskolai anyakönyv (törzslap), Tanuló nyilvántartás

(Helyi) Oktatási program

Napló, Előadói napló

Gyakorlati napló

Egyéni tanulási program

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén. Nappali tagozaton (iskolai rendszerű képzésben) Tanuló- szerződés Tanulói jogviszony létrehozása! A továbbiakban a fenntartó és/vagy a Munkaügyi Központ által hivatalosnak tekintett dokumentum, mely a finanszírozási rendszer alapja!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6.13 A képzés gazdasági vonatkozású ügyeinek nyomon követése és intézése 6.14 Kötelező statisztikai OSAP adatlap adatszolgáltatás a képzésről 6/I Gyakorlati képzés, gyakorlati felkészítés szervezése Együttműködési szerződés (megállapodás), 6/I.1 Gyakorlóhellyel szerződés kötés Megbízási, megállapodási szerződés 6/I.2 A tanulók és a gyakorlatvezetők tájékoztatása a Gyakorlati napló követelményekről Gyakorlati napló, 6/I.3 Gyakorlat teljesítésének ellenőrzése Tanulmányi könyv 6/I.4 Tanulmányi könyv elTanulmányi könyv lenőrzése, aláírása és lezárása 6/I.5 Képzési anyagok irattáképzési anyagok rózása. 6/II Köztes vizsgák szervezése 6/II.1 Az írásbeli feladatok és a szóbeli tételek bekérése az oktatóktól, tananyagszerzőktől és a szakértőtől 6/II.2 Feladat- és megoldó Feladat- és megoldó lapok; lapok, valamint a tételsorok Köztes szóbeli / gyakorlati elkészítése vizsga tételsora 6/II.3 A köztesvizsga megszervezése 6/II.4 A köztesvizsga lebonyolítása 6/II.5 Az írásbeli feladatlaMegoldó kulcsok pok javítása. 6/II.6 Jegyzőkönyv elkészítéKöztes vizsga se jegyzőkönyve Tanulmányi könyv 6/II.7 Eredmények rögzítése Napló, Előadói napló Iskolai anyakönyv

24

A képzés indítását követő tíz napon belül.

3. A képzés zárásának szakasza A jól sikerült képzések záró akkordja, fináléja a zökkenőmentes vizsgaszervezés. Ez tanuló-, gyakorlóhely- és tanár / oktató próbáló időszak. A szakmai vizsga megkezdésének feltételei A tanulmányi idő lezárása, a modulok sikeres zárása.

25

ISKOLASZERVEZÉS

Hol található? Két helyen talál ehhez segítséget: Szakmai és vizsgakövetelmény A VI. fejezet 1. pontja tartalmazza a vizsgára bocsátás feltételeit.

Nézzük pl. a mentőápoló szakképesítés esetében: • A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyagának (moduljainak) teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel, vagy eredményes modulzáró vizsgával történő lezárása. •

A köztes vizsga eredményének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak / modulok követelmény és tananyagtartalmából: Egészségügyi alapismeretek: Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.), Általános klinikai ismeretek modul (0.1.3.1). Az írásbeli vizsga kérdéseit az Egészségügyi Minisztérium határozza meg. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 26/2001. (VII.27.) OM rendelet 34 § (3) bekezdés értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben a Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.) modul modulzáró érdemjegye.

•

A szakmai követelményekben felsorolt klinikai gyakorlatok teljesítése, melyet a tanulmányi könyvben igazol az adott gyakorlóhely gyakorlati oktatója a foglalkozási napló alapján.

•

A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása. (Az írásbeli értékelés tartalmazza a tanuló helyzetfelismerő-, stressztűrő- és döntésképességének értékelését is.)

Oktatási program I. fejezet 6.2-es pontjában Nézzük pl. a mentőápoló szakképesítés esetében: - A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyagának (moduljainak) teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel, vagy eredményes modulzáró vizsgával történő lezárása. - A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése. - A köztes mérés eredményének igazolása. A köztes mérés írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgy / modul követelmény és tananyagtartalmából: Egészségügyi alapismeretek: Társadalomismeretek modul (0.1.1.2.), Az egészséges ember modul (0.1.2.2.), Általános klinikai ismeretek modul (0.1.3.1). - A területi szakmai gyakorlatokról vezetett és a gyakorlatvezető által írásbeli értékeléssel lezárt gyakorlati napló bemutatása. (Az írásbeli értékelés tartalmazza a tanuló helyzetfelismerő-, stressztűrő- és döntésképességének értékelését is.)


26

I. Szakmai és vizsgakövetelmény VI. fejezet 1. pontja II. Oktatási program I. fejezet 6. 2 pontja

A szakmai vizsga A szakmai vizsgáztatás általános szabályozása 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet módosító 20/2004. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak szerint történik. Szakmai és vizsgakövetelmény A szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények egyszerűsödtek és így egyértelművé váltak. • A szóbeli vizsga témakörei egy-egy modulhoz kapcsolódnak. • A szakmai gyakorlati vizsga újdonsága, hogy csak klinikai demonstrációs egységben szervezhető, valamint a hagyományos „vizsgamegelőző feladat” (hétköznapi nevén: összefüggő nagy gyakorlat) megszűnik. Oktatási program Az I. fejezet 6.1 pontja részletesen tartalmazza a szakmai vizsgára vonatkozó információkat: • a szakmai vizsga részeit, • a szóbeli vizsga tantárgyait (ezek modulok, vagy almodulok), • a szóbeli vizsga témaköreit (modulhoz, almodulhoz rendezetten, tehát jól azonosítható módon!), • a gyakorlati vizsgarész szervezésének körülményeit (ehhez a ponthoz a III. fejezetben található szakmai útmutató!), • a gyakorlati vizsgarész témaköreit, • a szakmai vizsga értékelését (a III. fejezetben található útmutató!). A két alap tanügyi dokumentum, a Szakmai és vizsgakövetelmény valamint az Oktatási program az adminisztráció tekintetében nem nyújt támpontot. Egyedül a bizonyítványba írandó szakképesítés pontos megnevezése található mindkettőben. A szakmai vizsgák szervezéséről bővebben a „Kapcsolat a szakmai szervezetekkel” című továbbképzési füzetben, illetve az egyes szakmacsoportok módszertani füzeteiben talál információt!

27

ISKOLASZERVEZÉS

Szervezési és dokumentációs feladatok TEVÉKENYSÉG DOKUMENTUM MEGJEGYZÉS 7. Szakmai vizsga szervezése 7.1 Jelentkeztetés, jelentkeVizsgára jelentkezés lapja zések gyűjtése 7.2 Jelentkezések jogosultságának Követelményrendszer ellenőrzése 7.3 Vizsgázók értesítése Értesítő levél 7.4 Szükséges dokumentuBizonyítvány, Törzslap; mok igénylése Alap-nyilvántartási lap 7/I Vizsgabizottság szervezése 7/I.1 Szakmai szervezetek megkeresése 7/I.2 Javaslat a vizsgabizottságra (elnök, tagok) 7/I.3 Jelentés készítés az illeJelentés a szakmai vizsga Vizsgaszervező körlevél alapján tékes Minisztérium részére szervezéséről 7/I.4 Vizsgajelentések összesítése és vizsgaprogram öszVizsgaprogram szeállítása 7/I.5 Megbízások, felkérések Megbízás kiadása 7/I.6 Jelentések összegyűjtése és továbbítása a Főjegyzőnek és/vagy a helyi Munkaügyi Központnak 7/II A gyakorlati vizsgák előkészítése, lefolytatása 7/II.1 Gyakorlati vizsgák Elsősorban a klinikai demonstrációs egységekből. helyszíneinek kijelölése 7/II.2 A vizsgacsoportok Gyakorlati vizsgabeosztás kialakítása 7/II.3 A gyakorlati vizsgahelyek értesítése 7/II.4 Vizsgahelyekkel szerMegbízási, megállapodási ződéskötés szerződés 7/II.5. A tételsor összeállítása Tételsor 7/II.6. Vizsgahelyszín előkészítése Beteg beleegyező nyilatkozat, Balesetvédelmi oktatás jegy7/II.7. Dokumentáció előkézőkönyv, szítése, kitöltése Értékelési szempontsor, Vizsga névsor 7/II.8. A vizsga menetének egyeztetése a vizsga elnökével 7/II.9 A vizsga lebonyolítása

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 7/II.10 Vizsga jegyzőkönyv Gyakorlati vizsga jegyzőelkészítése könyve 7/III Írásbeli vizsgák előkészítése és lefolytatása 7/III.1 Tantermek és felügyelők egyeztetése 7/III.2 Ülésrend elkészítése és Ülésrend; Jegyzőkönyv a jegyzőkönyv előkészítése 7/III.3 Osztályozóív elkészíOsztályozóív tése 7/III.4 Írásbeli vizsga feladatFeladatlap lapjainak átvétele 7/III.5 Írásbeli vizsga lebonyolítása 7/III.6 Az írásbeli feladatlapok és az osztályozó ív eljutVizsgadokumentumok tatása a javítókhoz, majd a vizsgaelnökökhöz 7/IV Szóbeli vizsgák előkészítése, lefolytatása 7/IV.1 Vizsgaterem biztosíVizsgaprogram tása 7/IV.2 Vizsga helyszínének előkészítése 7/IV.3 Vizsga lebonyolítása Vizsgadokumentumok 7/IV.4 Nyitó- és záró érteJegyzőkönyv kezlet előkészítése 7/V Vizsgák lezárása 7/V.1 Bizonyítványosztás programjának összeállítása 7/V.2 A törzslapok, törzslapkivonatok, nyilvántartó lapok, bizonyítványok elkészítése 7/V.3 Bizonyítványok átvéBizonyítványok átvételét igatelét igazoló lista elkészítése zoló lista 7/V.4 Bizonyítványosztás lebonyolítása 7/V.5 A vizsgadokumentumok és a vizsgaanyagok irattározása 7/V.6 Törzslapok összegyűjtése és továbbítása a Törzslapok (Fő)jegyzőnek 7/V.7 Kötelező statisztikai Statisztikai jelentés adatszolgáltatás 7/V.8 A végzett hallgatók alapnyilvántartásba vételi űrlapjáAlap nyilvántartási lap nak kitöltése és továbbítása.

28

29

ISKOLASZERVEZÉS

A szervezési elemekből kiemeltünk két lényeges, illetve újdonságnak számító elemet, a tantárgyfelosztást és az egyéni tanulási programot. Ezeket részletesen ismertetjük az alábbi fejezetekben.

4. A képzés szervezés stratégiai fontosságú eleme: a tantárgyfelosztás Az iskolai munka tervezése minden tanévben visszatérő feladat. A tervezés alapvetően meghatározza a tanév sikerét, a pedagógiai programban, vagy képzési tervben megfogalmazott célok elérését. Az iskolai tervező, szervező munka egyik legfontosabb és egyben legnehezebben elkészíthető eleme a tantárgyfelosztás. Minél nagyobb egy intézmény, minél többféle „képzési szerkezettel dolgozik”, annál találékonyabbnak kell lenni azoknak a pedagógusoknak, akiknek a feladata a mindenkori tantárgyfelosztás elkészítése. A tantárgyfelosztás meghatározza: • az egész éves/féléves munkamegosztást • a fenntartónak tájékoztatást ad az iskolai munkáról és a finanszírozás alapját jelenti (szakok, osztályok száma, tanulói csoportok létszáma, csoportbontások, a pedagógusok leterheltsége, a külső munkatársak aránya) • közvetve segítséget ad az intézet fejlesztési terveinek kialakításához is. Mindezek vonatkoznak az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésekre egyaránt. A tantárgyfelosztás készítését nem tanítják a pedagógusképzésben. A közoktatás vezető képzésekben is csak általában hallhat róla a hallgató. A tantárgyfelosztás készítésénél nagyon sok változót kell figyelem venni. Ezek közül alapvetők: • a megfelelő szakmai végzettség • a felmenő rendszer • az egyenletes terhelése a tantestület minden tagjának • a tanári csoportok kialakításának segítése (akik szeretnek együtt dolgozni) Az egészségügyi szakképzésekre jellemző, hogy sok „külső” szakember, óraadó tanít. Ugyanis olyan speciális ismereteket kell átadni a tanulóknak, amelyeknek a tanítására eddig nem lehetett a felsőoktatási rendszerben felkészülni. Az egészségügy különböző területein oktató szakemberek ritkán szereztek pedagógia végzettséget is a szakmai végzettségük mellé. Egyetlen kivétel volt hosszú ideig az egészségügyi szakoktató képzés. Ma már szerencsére bővebb a választék. Az egyetemi ápoló képzésben kifejezetten pedagógiai ismereteket szerezhetnek a hallgatók, és további lehetőséget nyújt az egészségügyi szaktanárképzés is. Ezekben a képzésekben végzettek száma ma még kevés ahhoz, hogy minden szakterületen kiváltsák az óraadó szakembereket. Sikeresek azok az iskolák, oktatási intézmények, ahol a külső szakembereket folyamatosan meg tudják tartani, nem kell minden évben újakat keresni az adott tantárgy oktatására. Szinte a tantestület tagjává válnak az idők során, elkötelezettek a szakmai képzések iránt és esetleg pedagógiailag is továbbképzik magukat.

Tantárgyfelosztás a moduláris rendszerben Tantárgyfelosztás a moduláris rendszerben. Nem tévedés a cím? Miért nem modulfelosztás, vagy modulcsapatok kialakítása? Valójában modulcsapatokra lenne szükség, de a szakképzés jelen időszakában az iskolarendszerű képzésekben ez még csak áttételesen valósítható meg. A moduláris átalakítása a képzéseknek nemcsak képzésfejlesztést jelent, hanem kihatással van


30

az egész iskolára, iskolarendszerre is. Tehát ha moduláris fejlesztésről beszélünk, akkor napjainkban ezen iskolafejlesztést kell érteni. Ha innen indulunk el, talán érthetőbbé válik, miért jelennek meg a moduláris szerkezetű, iskolarendszerű szakképzések óraterveiben a modulokon belül tantárgyak. Az iskolafejlesztés alapvető tényezői: • az iskola használói, • az iskola nevelési rendszere, • az intézmény szervezeti struktúrája, • az iskola környezete. Ezek az elemek akarva, akaratlanul is befolyásolják a fejlesztési folyamatokat, így a képzésfejlesztést is. Az iskolavezetés nem hagyhatja figyelmen kívül az iskola használóinak (tanárok, tanítást segítő dolgozók, tanulók) nézeteit, képességeit, és törekvéseit az iskolafejlesztés folyamatában. Az aktuális fenntartói elvárások konkrétabb igényeket fogalmaznak meg. Elsősorban az önkormányzat igényei jelentkeznek a szakképző iskolák vonatkozásában is. Az oktatási bizottságok feladata megfogalmazni a komplex környezethez kötődő valóságos igényeket. Mindezek nem választhatók el a szülői igényektől, illetve a tanulói igényektől. Tehát egyeztetni kell az önkormányzat, a munkaerő-piac, a szülők, a tanulók, és a tantestület igényeit. A jelenlegi fejlesztési folyamatban az önkormányzat igényei megegyeznek a kormány igényeivel, mivel a szakképzés moduláris átalakítása kormányhatározat eredményeként indult el. Az iskolák nevelési-oktatási rendszere és szervezeti felépítése, valamint az egyes pedagógusok elképzelései, igényei már nem biztos, hogy ilyen egyértelműséget mutatnak. A képzések moduláris átalakítása ugyanis nemcsak a tanterv szerkezetét érinti, hanem az egész iskolaszervezésre jelentős kihatással van. A fejlesztés lényege az INTEGRÁLT TANANYAGTARTALOM. A szakképző iskolák is, hasonlóan a közoktatási intézményekhez, egy régóta működő és lassan fejlődő modellben élték eddig mindennapjaikat. Vagyis hagyományosan tantárgyi rendszerben gondolkodtak, szervezték meg a tanévet és osztották el a feladatokat az egyes pedagógusok közt.

Hogyan függ mindez össze a tantárgyfelosztással? Valamely intézmény szervezési módszerei és rendszerei tükrözik az ott dolgozóknak a munkára vonatkozó filozófiáját. (A minőségügy nyelvén nevezhetnénk ezt küldetési nyilatkozatnak is.) A tantárgyfelosztás felfogható a szervezeti struktúra bizonyos elemeinek egyfajta sajátos kivetítésének. A nevelési-oktatási folyamatok megváltoztatásával a szervezeti struktúrát is meg kell változtatni, mert különben nem működik az adott modell, vagy visszarendeződés indul el. Elméletileg a két rendszernek minden iskolában összhangban kell lenni. A valóságban viszont a megfelelés különböző szintjei alakulhatnak ki. A nevelési-oktatási modellek öt típusát különböztetjük meg: • szelektív modell • behelyező modell • vegyes képességű csoportokat kialakító modell • integratív modell • innovatív modell.

31

ISKOLASZERVEZÉS

A modellek között a gyakorlatban variációk, átfedések vannak. A modellek sajátosságait egy-egy pedagógiai elmélet vagy filozófia határozza meg. Például, ha egy ország a nevelés-oktatás legfőbb céljának az értelmiségi elit képzését tartja, akkor nevelési-oktatási rendszerének alapját a tanulók korai szelekciója adja. Az innovatív modellben a tanulót olyan egyénnek tekintik, aki saját tanulási folyamatának fontos tényezője, és aki egyaránt befolyásolhatja a tanterv tartalmát és a tanulás módszereit. A tanulók természetes adottságai képezik a tanterv alapját. A tanárok megpróbálják a tanítást a valósághoz kapcsolni, a valóságról alkotott képüket tanítványaikkal megosztani. Így a diákok felismerik saját lehetőségeiket. A nevelési-oktatási modellekhez kapcsolódóan öt iskolaszervezeti modell különböztethető meg: • szegmentális • hierarchikus INNOVATÍV MODULÁRIS • kollegiális modell szervezés • mátrix • moduláris A moduláris szervezeti modell leginkább egy részekre osztott formára emlékeztet: minden moduláris egység (tanárok csoportja) az iskolán belül egy autonóm részleg. A csoportokon belül és között a professzionális készségek és a közös munkakultúra a két domináns koordináló mechanizmus. A moduláris szervezet küldetésorientált. Ebben a modellben a kis csoportok folyamatai határozzák meg a szervezeti struktúrákat, hiszen a nyílt tantervre építő és a tanulók különféleségére reagáló iskolában alapvető szerepe van a kiscsoportoknak. (Tóth Béla: Nevelési-oktatási és iskolaszervezési modellek. Közoktatás Vezetőképző Iskola, Pécs.)

Hogyan hat mindez a tanárokra?

Mindezeket átgondolva, érthető, hogy a jelenlegi fejlesztési szakaszban célravezetőbb lehet egy „átmeneti” megoldás választása, a moduláris szerkezetű tanterv tantárgyfelosztását segítő rendszer. Nevezetesen az integrált modulokon belül a tantárgyak elkülönítése. Az iskolák szervezeti struktúrájukat illetően sokfélék, nem mindenütt értek meg a feltételei a moduláris szerkezetnek. A problémát tovább színesíti, hogy sok szakképző intézményben, iskolában többféle képzés egyszerre van jelen. Pl.: szakközépiskolai képzés, felnőttképzés, tanfolyami képzés, stb. Ezeknek a szerkezete is sokféle. A szakközépiskolában a hagyományos tantárgyi rendszer az elfogadott. A felnőttképzésben már lehetséges a moduláris szerkezet (bár még nincs elterjedve általánosan). Egy intézményen belül a hagyományok teljes átalakítása, a tantestület tagjainak szemléletformálása nem megy egyik napról a másikra. Azokban a szakképző iskolákban, ahol felnőttképzéssel is foglalkoznak, vagy ahol a szakmai munkaközösségek már régóta jól működnek, a pedagógusok együtt tervezik meg az oktatás folyamatát, hamarabb lehetséges az átállás a moduláris rendszerre az intézmény szerkezetét és koordinációját illetően is. Ugyanis a moduláris fejlesztés nem pusztán a tantervek átírását jelenti, hanem a szervezeti struktúra átalakítását is feltételezi. További problémát vet fel a pedagógusképzés hagyományos szerkezete. Modultanár képzés nem folyik Magyarországon. A pedagógusoknak önállóan kell, mintegy „átképezni” magukat modultanárokká.


32

Hogyan lehet tantárgyfelosztást készíteni a moduláris rendszerben?

A tantárgyfelosztás általános jellemzői Az iskolarendszeren kívüli képzésekben, a felnőttképzésben könnyebben meg lehet valósítani a „modulfelosztást”, mint az iskolarendszerű képzésekben. A modulok elosztásának alapelve a pedagógusok szakmai felkészültsége, valamint a modul jellege. Vagyis tantárgyi, egylépcsős, vagy képzési (integrált a tartalmú) modulokból épül-e fel a tanterv. Ma már leggyakrabban a képzési modulokkal találkozhatunk a tantervekben. Tehát az integráció mértékétől függően előfordulhat, hogy a modul olyan témaköröket – tudományterületeket - kapcsol össze, amelyek a hagyományos tanárképzésben nem szerepeltek együtt. Az iskola munkamegosztásának tervezésekor, vagyis a tanévre eső feladatok elosztásánál ezt figyelembe kell venni. A hagyományos értelemben a tantárgyfelosztás készítése az adott tanévben tanítandó tantárgyak és az iskola pedagógusainak egymás mellé rendezését jelentette. A moduláris szerkezetben ez nem ilyen egyszerű. Első lépésként a képző intézet képzési tervében foglalt szakokat kell számba venni. A képzések modulstruktúrájának átvizsgálása után szükséges egy összesítő táblázat elkészítése, amely tartalmazza az összes modult, amelyet az adott képzési időszakban tanítani kell. Ebből a táblázatból az is kiderül, hogy egy modul hány képzésben fordul elő többször. Legcélszerűbb megoldás, ha a többször előforduló modulokat minden képzésben azonos tanárcsoport tanítja. Modulstruktúra (részlet az ápoló képzés moduláris tantervéből)

Egészségügyi alapmodulok

Ápolási modulok

Ápolási kiegészítő modulok

1.1.5.2. Személyiségfejlesztés

1.1.6.1. Az egészséges ember gondozása

1.1.7.2. Az ápolás alapjai

1.1.8.2. Mozgásszervi betegségben szenvedők ápolása

A mozgásrendszer szakápolástana

A mozgásrendszer klinikuma

Ápolási gyakorlat ortopédiai/reumatológiai osztályon

Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon

1.1.9.2. A keringési rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.10.2. A légzőrendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.11.2. Az emésztőrendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.12.2. A vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.13.2. A reproduktív rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.14.2. A vérképző és immunrendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.15.2. Az idegrendszer betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.16.2. Pszichiátriai betegségben szenvedők ápolása

1.1.17.2. Az érzékszervek betegségeiben szenvedők ápolása

1.1.18.2. Endokrin betegségben szenvedők ápolása

1.1.19.2. Intenzív ellátást igénylő betegek ápolása

Választható modulok

33

ISKOLASZERVEZÉS

A modulokat megvizsgálva, érdemes vázlatot készíteni arról, hogy az egyes modulok követelményrendszere milyen tudományterületeket ölel fel, vagyis mely tantárgyakkal feleltethetők meg. Így a modul hoz rendelhetők azoknak a pedagógusoknak a csapata, akik az adott témakörökben kompetensek. Tehát nem egy tanár, egy (vagy két tantárgy) tantárgy elosztás történik, hanem egy modul, egy tanárcsoport hozzárendelés. A munka következő lépése a modul óraszámainak a felosztása a modulon belüli témakörök között. Szerencsés esetben a modulkészítő meghatározza az egyes témákhoz tartozó óraszámot is. Más esetben viszont csak a modulhoz rendelt összóraszám áll rendelkezésre. Célszerű a modult oktató tanárok csoportjára bízni az óraszámfelosztást, ez már a közös munka első lépése lehet. A csoport tagjai megvitathatják, ki mennyi tanítási időre tart igényt és kölcsönösen megegyezhetnek az időfelosztásban. Az így kialakított egységeket össze kell rendezni az iskola összes képzése vonatkozásában. Célszerű egy részletes mátrixot készíteni arról, hogy az egyes tanárok mely modulokban mennyi időt tanítanak és az egyes modulok tanítására mikor kerül sor. Ehhez figyelembe kell venni a képzések tanterveinek leírásait az egyes modulok egymáshoz való viszonyáról. Vannak olyan tartalmú modulok, amelyek ilyen módon nem függnek össze egymással. Ezeket párhuzamosan is lehet tanítani.

Az alapmodulok tanításának meg kell előzni a speciális ismereteket tartalmazó modulok tanítását, hiszen a tananyag egymásra építése csak így lehetséges.

A moduláris szerkezetű tantervek lineáris felépítése nem minden esetben feltételezi a szoros egymásutániságot. A modulok leírásának tartalmaznia kell a belépési feltételeket, vagyis azt, hogy milyen modulok tananyagtartalmát kell bizonyítottan elsajátítani az adott modulba lépéskor.

A belépési feltételekre egy példa:

A képzésbe lépés feltételein túl: - az egészséges ember (0.1.2.2.) modul - az általános klinikai ismeretek (0.1.3.2.) modul - az ápolás alapjai (1.1.7.2.) modul sikeres teljesítése, illetve egyidejű tanulása.

Amennyiben a tanterv nem adja meg a modulstruktúrát, akkor a pedagógusoknak kell felvázolni a modulok sorrendiségét. Ha hagyományos tanévi időkeretekben gondolkodnak az iskola vezetői, illetve pedagógusai, akkor célszerű legalább negyedéves bontásban elkészíteni ezt a felosztást, illetve a modulokat negyed éves ütemezésben indítani. (Lehetséges „ölelkezési” időszak is, mivel a modulok időtartama nem egyforma, ezért előfordulhat, hogy az első negyedévben indított modulok közül néhány átnyúlik a második negyedévre is.) Ez a megoldás a fenntartó (általában az önkormányzat) részére is áttekinthetőbb lehet. Az iskolarendszeren kívüli képzésekben gyakori a külső előadók bevonása az oktatási folyamatba. Az ő foglalkoztatásuk esetében nem jelent gondot a kötelező óraszám problematika. Viszont előfordulhat, hogy az iskolához kötődés lazasága miatt nehezített a rendszeres konzultáció a modult tanító csoport tagjai között. Hiszen ezek az alkalmak a tanítási órákon kívül plussz időszakokat jelentenek. Célszerű ennek megoldására rendszeres időszakokra megtervezni a modulokat tanító csoportok értekezleteit, megbeszéléseit. Így a külsős előadónak is


34

rendszeres lehetősége lesz konzultálni a modulcsoport többi tagjával a tananyagról, a tanulók haladásáról és minden tartalmi, szervezeti és módszerbeli problémáról. Különösen fontos ez a lehetőség a modul tartalmi integrációjának megvalósulása szempontjából. Minden csoporttagnak folyamatosan követni kell kollégája haladási ütemét, illetve össze kell hangolni a tananyagtartalmon belüli haladási ütemet. Az egymásra épülés azonnal csorbát szenvedhet, ha a tanulók olyan problémát vetnek fel, amit azonnal meg kell oldani (a pedagógiában a halogatás nem célravezető), ebből adódóan megszakad az előre eltervezett ütem. Ezt a modult tanító csoport tagjainak tudnia kell és ennek megfelelően át kell szervezniük esetleg az órájukat, vagy gyakorlati foglalkozásukat. Az elkészített mátrix óráinak összegzése után látható, hogy az egyes pedagógusnak milyen feladatok jutottak az adott tanítási időszakban. Amennyiben szükséges, a végeredmény megjeleníthető a hagyományos tantárgyfelosztáson is, (A tantárgyak neve helyett a modulok nevét kell szerepeltetni.) A megszokottól eltér ez a megjelenítés, hiszen több tanárhoz lesz egyazon modul hozzárendelve. A fenntartónak célszerű rövid magyarázatot csatolni a tantárgyfelosztáshoz.

Név XY

Z …

képzés ápoló ápolási asszisztens Rehabilitációs tevékenység terápeuta ápoló

Óraszám/hét

képzési idő (hét)

Társadalomismeretek

2

18

Társadalomismeretek

1

18

modul

összes óraszám/hét

5 Társadalomismeretek

2

18

Az ápolás alapjai

5

18

Tantárgyfelosztás az iskolai rendszerű képzésekben Az iskolai rendszerű képzések esetében a moduláris szerkezetre való áttérés újabb kihívást jelent a szakképző iskoláknak. Az átalakítás érinti az egész szervezeti struktúrát, a beiskolázási gyakorlatot (pl.: előzetes tudás beszámítása), a tanulók nyilvántartási rendszerét (pl.: felmentések a már tanult tartalmak alól – a felmentési időszakban tanulói jogviszonyban van-e a tanuló?), a gyakorlati képzés szervezését, a tantárgyfelosztást. A pedagógusok „tanítási szokásairól” már nem is beszélve. A tantárgyfelosztás módszerei nem különböznek az iskolai rendszerű képzések vonatkozásában sem az iskolarendszeren kívüli képzésekre leírtaktól. Van azonban egy alapvető különbség. Az iskolai rendszerű képzésekben általában az iskola főállású tanárai közül jóval többen tanítanak, mint a külsős óraadók. Tipikus problémát okoz, hogy hogyan lehet a váltakozó képzési kereslet mellett a viszonylagos azonosságot mutató tantestület minden tagjának minden tanévben biztosítani a megfelelő óraszámot. (Általában nagy iskolákban a tanárok vegyesen tanítanak az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésekben. Az így összeadódó óraszámaik teszik ki a kötelező óraszámokat és kerülnek be a tantárgyfelosztásba.) Kis létszámú, kevés képzést indító és kevés tanulót felvevő iskolákban ez szinte megoldhatatlan probléma. Mindezeket figyelembe véve célszerűbbnek látszik a szakképzés területén nagy felvevő kapacitású, széles képzési kínálatot biztosító, folyamatosan fejlődő képző intézetek kialakítása. Ezekben a szervezetekben az egyes pedagógus hamarabb megtalálja azokat a tárgyakat – modulokat – amelyek tanítására kompetens. A „Life-long learning” elve pedig a tanárokra talán még fokozottabban vonatkozik. Az iskolai rendszerű szakképzések tantárgyfelosztását megkönnyítheti, ha a moduláris szerkezetű tanterv moduljai tantárgyakra vannak felosztva. További segítséget jelent, ha a modulok időtartama soha nem kevesebb, mint a hagyományos időfelosztásban a félév. Vagyis az

35

ISKOLASZERVEZÉS

óraszámok követik a tanév felosztását. (Minden modulon belül nem lehetséges minden témakör/tantárgy ilyen módon való megjelenítése. Előfordul, hogy a speciális szakmai ismeretek között szerepelnek kevesebb, vagy több óraszámban tanítandó témák is. Ennek a feloldására lenne igazán jó megoldás a modultanár lehetősége. Így egy modult, összetettségétől függően egy, vagy néhány tanár taníthatna.) Pl.: az ápoló képzés tantervében található „Az egészséges ember 0.1.2.2.” modul vonatkozásában: A modulon belüli tantárgyak Biokémi Biofizika Genetika Anatómia-élettan Egészségtan, közegészségtan Pszichológia Pedagógia alapjai Egészségpedagógia

Modultanár Modultanár (pl.: egyetemi ápolói végzettséggel rendelkező szakember ma is képes ellátni ezt a feladatot) Modultanár (pl.: egészségügyi szaktanár) Modultanár (pl.: pedagógia szakos egészségügyi szakember, egészségügyi szaktanár, egyetemi ápoló)

Lásd: a tanterv első fejezetében Az oktatatók képesítése a szakképzés moduljai szerint című részt!

Ha az iskola csak iskolai rendszerű képzést indít az adott tanévben, akkor lényegében majdnem a megszokott módon készítheti el a tantárgyfelosztását. A munka megkezdése előtt célszerű az indítandó képzések összes modulját számba venni. Ezután a modulokban megjelenő tantárgyak listáját kell elkészíteni. A lista tartalmazza a tantárgyak óraszámait is. A tanárok között a tantárgyak felosztását az iskolarendszeren kívüli képzéseknél leírtak szerint célszerű megszervezni, vagyis modulcsoport kialakítása a kívánatos. Több képzést is indító iskolában egy-egy tanár egyszerre lehet több modulcsapat tagja is. Törekedni kell arra, hogy az azonos modulokat mindig egy csoport tanítsa. Gátat szabhat ennek a kötelező óraszámok kényszere. (A szervezeti struktúra megváltozása elengedhetetlen.) Az iskolai rendszerű képzések tantervei tartalmazzák az óraterveket is. Tehát a modulok egymásra épülése és egymásmellettisége eleve biztosított a tantervfejlesztők szándékai szerint. Ez valamelyest megkönnyíti az iskolavezetés és a tanárok dolgát a tantárgyfelosztás elkészítésében. Gyakorlatilag a moduláris rendszerből adódó szempontok figyelembe vételével elkészíthető a tantárgyfelosztás. A tantárgy neve mellett célszerű a modul nevét (vagy kódját) is feltüntetni. Ehhez csatoljunk magyarázatot a fenntartó számára is. A területi gyakorlatok irányítása, ellenőrzése további segítséget jelent a tantárgyfelosztásban. A gyakorlatok ellenőrzésével azokat a szakmai tanárokat bízzuk meg, akik az adott modult tanították. „Klasszikusan” az ápoló képzés tantervében megjelenő szakápolási modulok négy részből állnak: • az adott szervrendszer klinikuma, • az adott szervrendszer szakápolástana, • ápolási gyakorlat(ok), • egyéni irányított gyakorlat. Megoldás lehet ebben a felosztásban, hogy a szervrendszer klinikumát szakorvos tanítja, a szakápolástani ismereteket egészségügyi szaktanár (a szakápolástani modulokat a szaktanárok speciális szakmai felkészültségének megfelelően kell elosztani), vagy egyetemi ápoló végzettséggel rendelkező szakápoló. Az ápolási gyakorlatokat az adott egészségügyi intézmény gyakorlatvezetője irányítja, de a gyakorlatokon rész tvevő tanulókat ellenőrizheti az iskola szakembere – vagyis aki a szakápolástani ismereteket tanítja.


36

Az egyéni irányított gyakorlatok szervezése a szakápolástant tanító szakember feladata. Ezek a gyakorlatok szorosan kapcsolódnak az elméleti képzéshez. Céljuk elsősorban a tanulók önállóságra nevelése, problémamegoldó képességük fejlesztése. A szaktanár kompetenciája a gyakorlatban szereplő feladatok megbeszélése a tanulókkal. Közreműködnie lehet az egészségügyi intézményekben megoldható feladatok koordinálásában is. Vagyis az egészségügyi intézmény gyakorlatvezetőjével egyezteti az egyéni irányított gyakorlat feladatait, a tanulók névsorát és az időbeosztást, amikor a tanulók egyenként lehetőséget kaphatnak a gyakorlatban foglaltak megvalósítására. A gyakorlatok feladatai nagyrészt a tanuló saját tanulási idejére épülő tevékenységek, vagyis olyan feladatok, amelyek megoldásához legfeljebb csak adatokat, információkat kell a területen gyűjteniük, egyébként otthon készíti el a feladatot. Tehát a tantervben megadott idő a tanuló tanulási idejének a terhére vonatkozik. Ezeket a koordináló feladatokat is el kell látnia a szaktanárnak abban a néhány órában, amelyben a területi gyakorlatok ellenőrzése, koordinálása a feladata. Az iskolák gyakorlati oktatásvezetője is végzi a tanulók gyakorlati ellenőrzését. A döntést elsősorban az adott iskola vezetőjének kell meghoznia, figyelembe véve a tanulói csoportok számát, a gyakorlóhelyek számát és a tantestületi tagok közti munkamegosztást. Nagy tanulólétszámmal, sok tanulói csoporttal rendelkező iskolákban mindezt a feladatot nehezen tudná a gyakorlati oktatásvezető ellátni. (Az elméleti képzésben résztvevő szakemberek örök problémája, hogy idővel elszakadhatnak a gyakorlattól. A területi gyakorlatokon való heti néhány órás részvétel segítheti ennek a gondnak a megoldását is. A tanárok lehetőséget kaphatnak arra, hogy megismerhessék a legújabb eljárásokat, berendezéseket, fejleszthessék szakmai ismereteiket. Így kettős haszna is lehet ennek a fajta „tantárgyfelosztásnak”.)

A tantárgyfelosztás készítésénél ne feledkezzünk meg a csoportbontásokról sem. A szakápolástani modulok óráinak nagyobb rész demonstrációs termi foglakozást jelent. (A demonstrációs gyakorlat az elméleti képzés része, tehát elméleti órának számít a pedagógusok kötelező óraszámainak kiszámításánál.) Egy tanulócsoport esetében (két kiscsoportra osztva, csoportonként 10-12 fő) kétféle megoldás lehetséges: • az elméletet tanító szaktanár tartja a demonstrációs gyakorlatokat is mindkét csoportnak, (az órarendben a tanítási nap elejére, illetve végére szervezve), • két szaktanár között oszlik meg a demonstrációs gyakorlat, az egyik mindenképpen az elméleti órákat tartó szakember.

Az ápolási ismereteket tartalmazó modulok tanítására leghatékonyabb megoldás, ha az elméleti órákat is demonstrációs teremben lehet megtartani. Ez tehát azt jelenti, hogy kiscsoportokban tanulhatják az ápolási, szakápolási ismereteket a tanulók, és gyakorolhatják a kapcsolódó műveleteket. Így több idő marad a gyakorlásra, azonnal megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Nem kell a demonstrációs gyakorlat elején visszautalni az elméletben tanultakra, a bemutatás rögtön lehetséges. A csoportbontásokat figyelembe kell venni a „Kommunikáció”, a „Személyiségfejlesztés „Az egészséges ember gondozása”, „Az ápolás alapjai”, valamint a „Szakmai idegen nyelv” és a „Szakmai kommunikáció” c. moduloknál is.

37

ISKOLASZERVEZÉS

Hogyan lehet a kötelezően választható modulokat a tantárgyfelosztásba beilleszteni? Az iskolai rendszerű (és az iskolarendszeren kívüli) képzések tanterveiben, az eddigi gyakorlattól eltérően megjelentek(nek) a kötelezően választható modulok. Az ápolói tantervben számuk 18 db. Ez meglehetősen riasztóan hathat első látásra. Megoldási javaslatunk Az iskola erőforrásainak (humán és eszköz) számbavétele az első lépés. Az iskolavezetésnek és a tantestületnek közösen ki kell választani azokat a modulokat a kötelezően választhatók közül, amelyek tanításához a szükséges erőforrások rendelkezésükre állnak. Nehéz a kellő egyensúly biztosítása. Nem célszerű túl keveset és túl sokat sem választani. Megkönnyítheti a megoldást egy előzetes felmérés. A tanulók jelentkezési lapjához csatolható egy melléklet, amelyben a tanuló megjelölheti azokat a modulokat, amelyeket szívesen választana. Ennek a feldolgozásával már segítséget kaphatunk. (Kicsi az esélye annak, hogy nagyon heterogén lesz az eredmény.) A legtöbb „szavazatot” kapott modulokat kell tovább vizsgálni, és ezekből választhat a tantestület ki néhány modult a fenti elvek szerint. A kötelezően választható modulok tanítására rendelkezésre álló idő minden félévben meghatározott a tantervben. Ez is korlátozó lehet a választásban. Nem léphető túl a heti órakeret, mivel a közoktatási törvény szabályzói kötelező jellegűek, lévén iskolai rendszerű képzésről van szó. De kevesebb időt sem szánhatunk az oktatásra, hiszen akkor nem teljesülnek az egyes tanulók vonatkozásában a képzési követelmények. (A 21/2002. (V.3.) Egészségügyi Minisztériumi rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 14/1994.(IX.15.) N.M. rendelet módosításáról tartalmazza a képzés óraszámait is.) Mindent egyeztetni kell a döntés során. A szabadon választható modul beépítése a képzésbe nevének megfelelően nem kötelező. A tanulók egyéni tanulási idejének a terhére lehetséges a felvétele. Elsősorban a szakmai vizsga előkészítése a célja. Mindezen változók figyelembe vételével elkészíthető a tantárgyfelosztás. További problémát okozhat a jelenleg érvényben lévő tantárgyfelosztáshoz alkalmazott nyomtatvány alkalmatlansága a moduláris szakképzésekhez. Ugyanis nem tüntethetők fel a modulok nevei. A megoldás egyéni táblázat kialakítása. Ehhez szükséges egy kiváló informatikus. Az eredeti elemek megtartásával kiegészíthető a tantárgyfelosztás a szükséges adatokkal. Az ápoló képzés oktatási programjában megtalálható elemek a többi egészségügyi szakképzés tantervének is részei. Tehát azok a bevált megoldások, amelyekre az ápoló képzés szervezése során leltek az iskolák vezetői, bizton alkalmazhatók a többi szakképzés vonatkozásában is. 5. Egyéni tanulási program A moduláris rendszer egyik legfontosabb, tanulóbarát jellemzője, hogy az egyes szakképesítéseket nem csak teljes képzési program keretében lehet megszerezni, hanem egyéni tanulási program formájában is, hiszen az előzetes ismeretek beépíthetők az aktuális képzési folyamatba. (Bővebb információt szerezhet a Life-long learning továbbképző füzet – Az előzetes tudás beszámítása, ekvivalencia, PLAR modul) A moduláris iskolarendszeren kívüli képzésekben az egyéni tanulási program a felzárkóztató (klasszikus „HÍD” képzés), valamint a ráépülő szakok esetében jelent nagy segítséget a tanulónak (és munkáltatójának). A képzőhelyeknek erről megoszlik a véleményük, hiszen a szervezés és adminisztráció ebben az esetben némi többletet jelent.


38

Mitől „egyéni” a tanulási program? A hagyományos (nem moduláris) képzések során, akár a ráépülő szakok, akár az újabb szakképesítés megszerzése esetén a tanulóknak újra és újra a „kályhától” kell elindulniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden képzésben kell anatómiát, klinikumot, etikát…stb. tanulni. A legtöbb esetben ugyan abból az ajánlott irodalomból és majdnem a legtöbb esetben ugyan azon tartalommal és követelménnyel. Ez nehézkessé, idő-pocséklóvá (és valljuk be unalmassá) teszi a felnőtt tanulók számára a tanulást. Mind e mellett a tanuló munkavállaló is. Ez két szempontból is fontos: egyrészt az iskolában és gyakorlaton töltött időre a helyettesítéséről gondoskodni kell. Másrészt a folyamatos munka során ismeretekre, tapasztalatra tesz szert, ami nem elhanyagolandó! A munkában töltött idő mellett jelentős tudásra tehet szert a tanuló, ha az egészségügyi törvényben3 előírt kötelezettségének megfelelően rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon. Az így megszerzett tudás egyéni – egyedi, ami a további tanulási lehetőségek egyediségét is adja. Röviden tekintsük át, hogy honnan származhat a tudás (ismeret, készség, jártasság, képesség), amit az egyéni programok kialakításakor figyelembe kell (lehet) venni: I. Formális: • képzés, • továbbképzés. Formája lehet: • kontakt tanóra, • távoktatás, • e-learning, mind ez nem csak a Magyarországi oktatási rendszerben, hanem nemzetközi képzési intézetekben is. II. Nem formális: • tréning, • konferencia, kongresszus, • gyakorlat (munka).

A lehetséges egyéni tanulási útvonalak4 lehetnek:

modulok

3 4

szakmai vizsga

1997. évi CIV. törvény az egészségügyről Az ábrákon látható elnevezések a szerző saját ötletei, nem általánosan elfogadott terminológia elemei.

Teljes Képzési Program

39

ISKOLASZERVEZÉS

Modul „pachwork” program

modulok

modulok

szakmai vizsga

Montázs program

szakmai vizsga

Továbbképzés

Továbbképzés a képzésben program

Továbbképzés

munka

szakmai vizsga

Kollázs program

munka

szakmai vizsga

konferencia

Modulzáró


40

Teljes Képzési Program

A teljes képzési programban a tanuló a szakképesítés valamennyi modulját formális képzés keretében sajátítja el. Tehát a „klasszikus” iskolai tanulási forma. Legjellemzőbb az iskolarendszerű, nappali képzésekre, ahol a tanuló a képzés megkezdésétől a szakmai vizsga lezárásáig folyamatosan tanulói jogviszonyban áll a képzőintézettel.

Modul „pachwork” program

A tanuló több képzés moduljaiból válogat a képzés során. A szakmai vizsgáig „összerakott” modulok alapján kap szakképesítést. Ez időben, térben eltérő képzések keretében is megvalósítható. A tanuló a képzés során változtathat eredeti elképzelésén, vagy megszakítva tanulmányait, folytatáskor új irányba indulhat tovább. Jellemzően a ráépülő képzésekben hasznosítható a program, de alap képzések esetén is rugalmasságot biztosít a „tétovázó” tanulóknak.

Továbbképzés a képzésben

Montázs program

Kollázs program

A teljes képzés módosított változata, amikor is a tanuló egyes modulok tananyag tartalmát továbbképzés keretében is elsajátíthatja. Munka melletti (ráépülő) képzésekben alkalmazható leginkább, de az iskolarendszerű nappali képzésekben is változatosságot jelenthet ez a tanulási útvonal.

A montázs vagy mozaik program kifejezetten a munka mellett tanulók képzését segíti. A modulok követelményét nem csak iskolai (formális) képzés keretében sajátíthatják el a tanulók, hanem a munkájuk, életük során szerzett (informális) ismereteik is beszámításra kerülnek. Ebben az esetben az informális tudás kiegészíti a formális képzésben szerzett ismereteket. A kollázs program tulajdonképp az „igazi” life long learning. A munkában szerzett tapasztalat mellé a „tanuló” konferenciákon, továbbképzéseken szerzi ismereteit. Egyéni felkészülés után modulzáró vizsgákat, majd a szükséges követelmények teljesítése után szakmai vizsgát tesz a jelölt. Ebben a programban tanulói jogviszony létesítése nem jön létre.

Nézzük az egyes alap típusokra példa programokat: program Teljes képzés Modul „pachwork”

modulok

továbbképzés

munka

ápolói modulok FAINA, GYAINA, MEN* Továbbképpszichiátriai zés a képzés- szakápoló modu- mentálhigiéné ben lok Montázs EGYV** kommunikáció KDE Kollázs X patológia * FAINA – felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló GYAINA – gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló MEN – mentőápoló ** EGYV – egészségügyi gyakorlatvezető *** CYA – cytológiai szakasszisztens KDE – klinikai demonstrációs egység

Konferencia -

modul záróvizsga -

szakmai vizsga

-

-

sürgősségi szakápoló

-

-

pszichiátriai szakápoló

X

CYA***

EGYV CYA

ápoló

41

ISKOLASZERVEZÉS

Az egyes képzési útvonalak (egyéni tanulási programok) alap variációs lehetőségei mellett attól lesz még „egyénibb”, hogy a tanulók egyéni életútja ezeket tovább színezi. Ilyen egyedi színezetet adhat a főiskolai / egyetemi képzésekben szerzett ismeretek, előző (nem moduláris) szakképesítés, külföldi tanulmányút (ösztöndíj), kutatás, publikáció, projektmunka stb. Szervezési és dokumentációs feladatok Ahhoz, hogy a tanulók „előéletét” átlássuk, valamint a felmentéseket, beszámításokat és az egyéni tanulási programot össze lehessen állítani, célszerű elkérni a jelentkező felvételi portfolióját (bővebben: Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfolió, Gondolat Kiadó, Budapest, 2003.). A portfolióban megjelentethető dokumentumok: jogcím modulok

-

dokumentum tanulmányi könyv iskolai anyakönyv (hiteles másolat) továbbképzési pontok összesítője tanúsítvány (igazolás, oklevél) az elvégzett továbbképzésről munkáltatói igazolás szakmai önéletrajz munkáltató ajánlása munkaköri leírás (hiteles másolat) karrier útvonal (humánpolitikai terv) továbbképzési pontok összesítője igazolás a konferencián való részvételről tanulmányi könyv iskolai anyakönyv (hiteles másolat) leckekönyv tanulmányi könyv EUROPASS

-

kutatási terv cikk könyv, könyv részlet előadás anyaga projekt beszámoló

-

továbbképzés

-

munka

-

konferencia

modul záróvizsga főiskolai / egyetemi képzés előző szakképesítés külföldi tanulmány(út) (ösztöndíj) kutatás publikáció projektmunka

-

megjegyzés Csak a lezárt modulok tekinthetők elfogadhatónak. Érdemes elkérni a továbbképzés tematikáját, követelményeit, a záró feladat megoldását…stb. Célszerű a jelentkező valamennyi megelőző munkaköréről (munkaviszonyáról) begyűjteni a dokumentációkat. Érdemes elkérni a konferencia programját, kivonatát…stb. Csak a sikeres modul záróvizsga fogadható el.

A beszámíthatóság és felmentés megítélése - a Közoktatási törvény alapján5 - a képzőintézet igazgatójának a jogosultsága. 5

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról


42

Állítsa össze a saját képzési portfolióját! Képzési idő – az egyéni képzési program dokumentálása A tanuló portfoliója alapján megállapított tanulási szükségleteket be kell illeszteni a képzés tanmenetébe, egyértelműen jelölve a tanulóra vonatkozó képzési és vizsgaidőpontokat. Célszerű képzési ill. vizsgatérképet (1.sz. melléklet) készíteni (bővebben: I. modul (A moduláris szakképzés jellemzői).

A tanrendjében jelölje a tanuló „kötelezettségeit”! Modul / almodul / témakör 1.2.3.28. modul 2.87.34.1. modul 9.20.34.2. modul 82.4.35.8. modul …stb.

tanítási hét

1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

5. hét

…stb.

Í Í Í

Í

Így jól láthatóvá válik a képzési idővel való „gazdálkodás”, ami tetszőlegesen csökkenthető, vagy növelhető. Az egyéni tanulási programok igazodhatnak a képzőhelyek által indított teljes képzési programhoz (ld. példa). Amennyiben a tanuló csak modulzáró vizsgára jelentkezik, az – írásbeli köztes vizsga kivételével – bármikor szervezhető számára. A beszámíthatóság, ekvivalencia, felmentés megállapításához segítséget talál a továbbképző a CD-n található „Régi szakképesítések” c. ETI kiadványban.

Új képzési program bevezetése hosszadalmas folyamat (bővebben: Tananyagfejlesztés és kutatás című továbbképzési füzetben), így a képző intézetek számára elegendő idő áll rendelkezésre, hogy felkészüljön a változásra (változtatásra). Ugyan úgy, mint a képzés indítás tájékozódó szakaszában (ld. I.1 fejezet) célszerű felmérni a képzőintézet környezete adta lehetőségeket is, hiszen ezek legalább olyan befolyásolási erővel hatnak a megvalósítás sikerére, mint a belső környezet (szervezeti struktúra) feltételei. A befolyásoló tényezők és a szervezeti struktúra közé iktatódik egy értékelési és célkitűzési tevékenység, a stratégia. (Stratégiai terv (ST) A stratégia a szervezet jövőbeni céljaira és azok megvalósítási módjaira vonatkozó elképzelések összessége. A stratégiaalkotás lényeges eleme a külső és belső feltételek vizsgálata. Lényege nem csupán az alkalmazkodás a környezethez, hanem a környezet befolyásolása is. A befolyásoló tényezők és az átalakítás között a stratégiai terv, ill. a stratégiai tervek közti választás jelenti az alkalmazkodás módját.)

43

ISKOLASZERVEZÉS

A gondosan elkészített stratégiai tervet több esetben fel lehet használni. Mind a mellett, hogy tudatossá teszi a felkészülést, jól hasznosítható pl.: • fenntartónál érvelés alátámasztásához, • szakmai szervezeteknél támogatás igényléshez, • minőségügyi rendszer fejlesztéséhez (kialakításához), • pályázatok beadásánál …stb. (A stratégia tervezés folyamatának részletes kibontása meghaladja e füzet kereteit.) Végére ért a modul tananyagának, de nem a tanulásnak! Az ismertekből alkalmazó képes tudása akkor lesz, ha kézbe veszi a tanügyi dokumentumokat, alaposan átolvassa és értelmezi a benne foglaltakat. Jelenleg két szakképesítés (ápolási asszisztens, ápoló) moduláris szakmai és vizsgakövetelménye és központi oktatási programja áll rendelkezésére. Jó búvárkodást kívánunk!

ÖSSZEFOGLALÁS A nevelési-oktatási folyamatok megváltoztatásával a szervezeti struktúrát is meg kell változtatni, mert különben nem működik az adott modell, vagy visszarendeződés indul el. A nevelési-oktatási modellek öt típusát különböztetjük meg: • szelektív modell, • behelyező modell, • vegyes képességű csoportokat kialakító modell, • integratív modell, • innovatív modell. A nevelési-oktatási modellekhez hasonlóan öt iskolaszervezeti modellt is megkülönböztethetünk: • szegmentális, • hierarchikus, • kollegiális, • mátrix, • moduláris. A moduláris szervezeti modell leginkább egy részekre osztott formára emlékeztet: minden moduláris egység (tanárok csoportja) az iskolán belül egy autonóm részleg. A csoportokon belül és között a professzionális készségek és a közös munkakultúra a két domináns koordináló mechanizmus. A moduláris szervezet küldetésorientált. Ebben a modellben a kis csoportok folyamatai határozzák meg a szervezeti struktúrákat, hiszen a nyílt tantervre építő és a tanulók különféleségére reagáló iskolában alapvető szerepe van a kiscsoportoknak. A hagyományos értelemben a tantárgyfelosztás készítése az adott tanévben tanítandó tantárgyak és az iskola pedagógusainak egymás mellé rendezését jelenti. A tantárgyfelosztás változói (vagyis milyen elemeket kell figyelembe venni a moduláris rendszerben a tantárgyfelosztás elkészítésénél) (Iskolarendszerű képzések) • az iskola/oktatási intézmény szervezeti modelljét, • a pedagógusok beállítódásait, viszonyukat a moduláris rendszerhez, • a felhasználók igényeit: a tanulók igényeit (milyen képzésekre jelentkeznek), a munkáltatók igényeit (milyen szakemberekre van szükségük),

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK • • • • • • • • • • • • • • •

44

az intézmény pedagógiai programját, az intézmény tervezett képzéseinek szerkezetét, szervezésük lehetőségeit, az intézmény humán erőforrásait, a pedagógusok kötelező óraszámát, az óraadók igényeit, lehetőségeit (a tanítási óra időpontja), a formális és informális csoportokat a tantestületen belül (ki kivel dolgozik szívesen), a tanulói csoportok létszámát (csoportbontások miatt), a modulcsoportok kialakíthatóságát, a modulok egymásra épülését, struktúráját, a modulok időtartamát, a modulokon belüli tantárgyak/gyakorlatok kapcsolatait, az egyéni irányított gyakorlatokat, kötelezően választható modulok szervezési lehetőségeit, a pedagógusok egységes terhelését, az intézet rendelkezésre álló erőforrásait (finanszírozási).

A tantárgyfelosztás készítésénél, ha mindezen változókat figyelembe veszi az iskola vezetése és azok a pedagógusok akik készítik, akkor jól szervezett, hatékony tanításitanulási folyamatokat tudnak biztosítani tanulóiknak. A képzések szervezésének jogi környezete: • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, • 45/1999. (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, • 37/2003. ( XII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, • adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye. A fenti jogszabályok a szakképesítés tantervében (oktatási programjában, curriculumában) találhatók meg, az egyéb egyedi, szakképesítésre vonatkozó jogszabályokkal együtt. A moduláris képzések szervezése a megszokott képzésszervezéshez képest specialitásokat tartalmaz: • az egyes modulok megkezdése belépési feltételekhez kötött • elméleti- és gyakorlati oktatás szoros összehangolást igényel • modulzáró vizsgák szervezése, mely akár több almodul tananyagát is felölelhetik • gyakorló helyek számára „direkt” feladat meghatározás • egyéni irányított gyakorlat. A szakmai vizsga szervezésében két kardinális változás található: • vizsgamegelőző feladat megszűnik, • a szakmai gyakorlati vizsgák csak klinikai demonstrációs egységekben szervezhetők. Az egyéni tanulási program a tanulók számára rugalmassá teszi a szakképesítés megszerzését. A tanulási útvonalak (stratégiák) alaptípusai lehetnek: • teljes képzési program, • modul „pachwork” program, • továbbképzés a képzésben program, • montázs program, • kollázs program.

45

ISKOLASZERVEZÉS

Az egyéni tanulási program dokumentációi: • felvételi portfolió, • tanulmányi könyv, • iskolai anyakönyv (hiteles másolat), • továbbképzési pontok összesítője, • tanúsítvány (igazolás, oklevél) az elvégzett továbbképzésről, • munkáltatói igazolás, • szakmai önéletrajz, • munkáltató ajánlása, • munkaköri leírás (hiteles másolat), • karrier útvonal (humánpolitikai terv), • leckekönyv, • EUROPASS- igazolvány, • kutatási terv, • cikk, • könyv, könyv részlet, • előadás anyaga, • projekt beszámoló, - képzési térkép - vizsgatérkép A program jóváhagyása a képzőintézet igazgatójának jogosultsága. Új képzés bevezetésének intézményen kívüli szervezésekor stratégiai terv (ST) készítése javasolt, melynek felépítése: • cél, • környezet, • alapfeladatok, • személyi feltételek, • tárgyi feltételek, • meglévő szerkezeti struktúra, • releváns döntési kritériumok, lehetőségek.

KÉRDÉSEK, FELADATOK • • • • • • • •

Értelmezze a moduláris szakmai és vizsgakövetelmény egyes fejezeteinek célját és tartalmát! Ismertesse a moduláris központi oktatási program szerkezetét! Ismertesse a moduláris rendszer hatásait az iskola szervezeti struktúrájára és az iskolaszervezési modellre! Ismertesse a tantárgyfelosztás fogalmát, célját! Ismertesse a moduláris egészségügyi képzések oktatási programjainak elemeit! Magyarázza el a tantárgyfelosztásnál figyelembe veendő változókat és kapcsolatukat a tervezéssel! Ismertesse a lehetséges tanulási utakat a moduláris rendszerben! Ismertesse az egyéni tanulási program jelentőségét!


46

MELLÉKLETEK 1 sz. melléklet VIZSGATÉRKÉP MINTA (Tóth Lászlóné)

„X” képzés vizsgarendje: Modul megnevezése I. 0.1.1.2. Társadalomismeretek 0.1.2.2. Az egészséges ember 0.1.3.3. Általános klinikai ismeretek 0.1.4.2. Kommunikáció 1.1.5.2. Személyiségfejlesztés 1.1.6.1. Az egészséges ember gondozása 1.1.7.2. Az ápolás alapjai 1.1.8.2. A mozgásrendszer betegségeiben szenvedők ápolása K: központi mérés (írásban) MZ modulzáró vizsga

II. K K K

félév III. IV.

V.

VI.

MZ MZ MZ

Vizsgatérkép egy részletes mátrix a hónapok, napok és modulok vizsgáit tartalmazza Év, hónap (Pl.: 2005. szeptember) nap/vizsga 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 0.1.1.2. Társadalomismeretek 0.1.2.2. Az egészséges ember 0.1.3.3. Általános klinikai ismeretek 1.1.6.1. Az egészséges ember gondozása

Stb.

K K K MZ

47

ISKOLASZERVEZÉS 2 sz. melléklet

Minta a tantárgyfelosztás dokumentációjára: Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Kecskemét tantárgyfelosztási sémája alapján


48

3. sz. melléklet FELHASZNÁLT IRODALOM -

Az ápoló szakképzés központi oktatási programja (Engedélyszáma: 5070-1/2005-0003EGP - Falus Iván, Kimmel Magdolna: A portfólió. Gondolat Kiadó Kör, Budapest, 2003. - Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1995. - Tóth Béla: Nevelési-oktatási és iskolaszervezési modellek. Közoktatás vezetőképző iskola. Pécs.

49

ISKOLASZERVEZÉS


50

51

ISKOLASZERVEZÉS

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)

Recommend Documents