Tóth Judit A faluátalakulás napjainkban – Kungyalu 1. Bevezetés A mezőgazdasági területek jellegzetes települései, a falvak a földművelés és az állattenyésztés általánossá válásának köszönhetően alakultak ki. A falu volt az első településforma, amely képes volt megkötni a lakosságot. Az állandó munkahelyek új közösségeket hoztak létre, amelyek létalapját a föld jelentette. A létrejött apró települések egy-egy birtoktestet műveltek meg, a szétszórtan elhelyezkedő munkahelyek nem igényelték a társadalom koncentrációját. Az iparosodás azonban magával hozta a munkahelyek és a munkaerő koncentrációját, az emberek városba költözése felgyorsult, a falvak lakosságszáma csökkent. A falu hosszú időre a város kiszolgálója
lett,
hiszen
munkaerő
tartalékot
jelentett,
biztosította
a
városban
élők
élelmiszerszükségleteit, továbbá az ipari termeléshez szükséges alapanyagokat. Az ipar elsőbbségének hirdetésével a településfejlesztés kiemelt szereplői a városok lettek, a falvak pedig a várostól függő, annak alárendelt településformát képviseltek.1 A rendszerváltást követő közigazgatási reform eredményeképpen a falvak is önállóságot kaptak, a kibontakozó piacgazdaság azonban próbára tette őket. Általánosságban elmondható, hogy ez az önállóság gyakran vezetett a falvak elszigetelődéséhez, a települések differenciálódásához.2 Jelen tanulmány célja annak bemutatása, milyen következményekkel járt a rendszerváltás Kungyaluban.
2. Kungyalu kialakulása és fejlődése Kungyalu közigazgatásilag Kunszentmártonhoz tartozik, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszazugban helyezkedik el. A Tiszazug az Alföld jellegzetes átmeneti szerkezetű területe, hiszen a Tiszántúl középső részére jellemző óriásfalvas településrendszer itt érintkezik a Tisza mentén elterülő közép-, kis és aprófalvas övezettel. Az 526 km2 kiterjedésű területhez tizenegy település
1
Bank, K. – Rudl, J.: Apró- és kisfalvak a rendszerváltás után a Dél-Dunántúlon. In: Mezősi, G. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Szeged: SzTE Éghajlattani Tanszék, 2006. 79-97. p. http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Bank.pdf (Letöltve: 2012. június 3.) (a továbbiakban: Bank, K. – Rudl, J.: 2006) 2 In: Bank, K. – Rudl, J.: 2006; 79-97. p. http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Bank.pdf (Letöltve: 2012. június 3.)
1
tartozik: Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Mesterszállás, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény,
Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug.3 1. ábra: A Tiszazug
Forrás: Szabó, L.: A Tiszazug népi építkezése. In: Jászkunság XIII (1967/4), 175-180. p. http://www.jnszmek.hu/0910/szabolaszlo_tiszazug (Letöltve: 2012. június 18.)
3
Kunszentmárton Város Önkormányzata: A város története. http://www.kunszentmarton.hu/varosrol/index.php?oldal=varostortenet (Letöltve: 2012. június 3.)
2
Kungyalu úgynevezett zsákfalu, a településhez egy bekötőúton keresztül juthatunk el. A település fő utcája, a Radnóti út, 1600 méter hosszan szeli át az aprófalut, amelynek végén névtáblát sem
találunk,
tovább menve a
Körös folyóhoz
jutunk.
legközelebbi,
közúton
sz. főút) elérhető
A (442. város
Kunszentmárton, amely 10 km-re található Kungyalutól. 2. ábra: Kungyalu térképe
Forrás: Hiszi-Map Kft.: Kunszentmárton Kungyalu térkép. http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?album=10&pos=42 (Letöltve: 2012. június 16.)
A falu 1948 óta viseli jelenlegi nevét, korábban Almássy majornak hívták. A II. világháborút követően a nagybirtokosok földterületeinek egy részét felosztották a helyi családok között, felszámolták a tőkés feudális nagybirtokrendszert. A fel nem osztott földterületeken állami gazdaság és termelőszövetkezet is működött. 1959-1960-ban az 5-10 kataszteri hold nagyságú földterülettel
rendelkező
kisbirtokosokat
termelőszövetkezetbe
szervezték.
A
kezdeti 3
termelőszövetkezeti csoport tehát a továbbiakban mezőgazdasági termelőszövetkezetként működött. A termelőszövetkezet tagjai háztáji gazdaságukban legfeljebb egy szarvasmarhát és kettő anyasertést tarthattak, ezen felüli vagyonuk a termelőszövetkezet tulajdonába került. A nagy, egybefüggő földterületek kialakításával lehetővé vált a hatékonyabb, gépesített földművelés, amelynek köszönhetően a termésátlagok növekedtek. A kungyalui termelőszövetkezet az 1980-as évek közepén élte virágkorát, mind méretét, mint technológiai felszereltségét tekintve. A rendszerváltást követően a termelőszövetkezet tulajdonát képező földterületek és technológiai eszközök visszakerültek a szövetkezeti tagok tulajdonába. A termelőszövetkezet megszűnt. Az idős földtulajdonosok nagy része élt azzal a lehetőséggel, hogy a visszakapott földtulajdont bérbe adta az újonnan szerveződött termelőszövetkezeti társulásnak. Kungyalu lakosságszáma az 1960-as években volt a legmagasabb, ekkor körülbelül 1100 fő élt a településen. A környező tanyákról a családok a faluba települtek, ahol a termelőszövetkezet megélhetést biztosított minden család számára. A termelőeszközök fejlődésével csökkent a munkaerőigény, egyre kevesebb fiatal tudott elhelyezkedni a mezőgazdaságban. Megkezdődött a lakosság városokba áramlása, elsősorban Kunszentmártonba, Martfűre és Szolnokra költöztek, ahol főként ipari jellegű munkát vállaltak (pl. asztalos, lakatos, gépszerelő, szűcs, élelmiszer előállítás, cipész). Ennek megfelelően a születések száma is csökkent. Az 1990-es évektől lassúbb a népesség számának csökkenése, ugyanis nem maradt, aki elvándorolna, az idős emberek nem költöznek el a faluból. Jelenleg 250 főre tehető a Kungyaluban élő lakosok száma, akiknek 75%-a nyugdíjas korú. Az aktív korúak körülbelül 50%-a munkanélküli, 25%-a a termelőszövetkezetben, a közigazgatásban, illetve helyi vállalkozásban dolgozik (posta, két vegyesbolt, két kocsma, termelőszövetkezeti iroda), 15%-uk a saját földjén gazdálkodik, mint őstermelő, a fennmaradó 10% pedig a környező településeken vállal munkát. A közigazgatás tekintetében is jelentős változások történtek. Óvoda 1960-tól 1980-ig működött Kungyaluban. Az óvodás korú gyermekek létszáma azonban folyamatosan csökkent, az 1970-es évek végén már kunszentmártoni gyerekek is jártak ide. 1968-ban megszűnt az általános iskola felső tagozata, az alsó tagozatos diákok 1975-ig tanulhattak a falusi iskolában. A gyerekek ezt követően busszal utaztak Kunszentmártonba, illetve kollégisták lettek. 1970-ben megszűnt az önálló tanács, ezt követően egy fő kirendeltségvezető látta el a falu közigazgatási feladatait, egészen 1980-ig. 1980-tól a lakosok Kunszentmártonban intézhetik ügyeiket. Látható tehát, hogy a lakosságszám csökkenésével egyidejűleg – elsősorban az 1980-as évtizedtől – a falu folyamatosan veszítette el még megmaradt népességmegtartó erejét. A posta intézménye jelenleg is működik, a lakosok hétköznapokon 8-tól 12 óráig vehetik igénybe a szolgáltatást. A faluba az 1950-es évek elejétől hetente egyszer jár a körzeti orvos. 4
A rendszerváltásig egyetlen vegyesbolt működött a hozzá tartozó kocsmával, szövetkezeti vállalkozás formában. 1990-ben megnyílt egy magánkézben lévő élelmiszer jellegű vegyesüzlet is, italbolttal. (A csekély forgalom miatt a vevőknek minden esetben előre kell jelezniük, ha kenyeret, tejet, illetve egyéb élelmiszert nagyobb mennyiségben kívánnak vásárolni.) A boltok hétköznapokon 7-től 12 óráig, délutánonként 15-től 17 óráig tartanak nyitva. Szombatonként csak az egyik üzlet tart nyitva, 7-9 óráig. 2000-ben fejeződött be a falu jelenlegi infrastruktúrájának kiépülése. 1954-től működik a villamoshálózat, 1965-ben pedig megépült a vezetékes vízhálózat, amelyhez a lakosok folyamatosan csatlakoztak. 1985-ben minden lakásba kötelező volt bevezetni a vezetékes vizet. 1990-ben kezdődött meg a földgáz bevezetése, emellett lehetőség nyílt vezetékes telefon igénylésére is. Kungyalu zsákfalu jellegének köszönhetően a vasútállomás 1 km-re található a településtől. A vasúti közlekedés minőségi és mennyiségi tekintetben is javult a rendszerváltás óta. (Ugyanis a Kungyalut érintő vasútvonal fővonal.) A helyközi autóbuszok a felső tagozat megszűnése óta, 1968tól járnak ki a faluba, naponta két alkalommal. Az 1950-es évek elejétől a rendszerváltásig működött a helyi mozi, ami a lakosság kedvelt szórakozóhelye volt. A fiatalság összetartását a helyi művelődési ház biztosította, ahol könyvtár, klubhelyiség és kezdetben tévénézőszoba is működött. A fiatalok emellett színjátszó körbe és kórusba is járhattak. A rendszerváltással azonban ez a létesítmény is megszűnt. A falunak 2008-ig labdarúgócsapata is volt, amely általában a megyei harmadosztályban játszott. Kezdetben a játékosok a falu fiataljai voltak, később azonban már a környező településekről is érkeztek (elsősorban Homokról, Kunszentmártonról és Tiszaföldvárról). A népesség csökkenése és elöregedése a labdarúgócsapatot is negatívan érintette, 2008 után sajnos már nem volt elegendő sportoló, így a csapat megszűnt.
3. Összegzés A rendszerváltást követő változások – Magyarország sok más aprófalujához hasonlóan – Kungyalut is alapvetően negatívan érintették. A mezőgazdaság termelési szerkezetének átalakulása miatt a munkahelyek száma csökken, ennek eredményeképpen a lakosság is fogy, a népesség elöregedik. A helyi, aktív korú lakosok mintegy fele mezőgazdasági tevékenységből él, általános, mélyreható és Kungyalut is érintő problémát jelent azonban, hogy a helyi, jó minőségű termékeket a gazdák csak áron alul tudják értékesíteni, a fogyasztók többsége inkább az olcsóbb, jóval gyengébb minőségű árut választják. Igaz ugyan, hogy a rendszerváltást követően, és elsősorban Magyarország 5
Európai Unióhoz való csatlakozása után bővülő fejlesztési forrásokkal számolhatnak a települések is, az állam, illetve az Unió elvárásai azonban gyakran figyelmen kívül hagyják a helyi állapotokat, nem illeszkednek azokhoz. Jelentős szempont a személyi feltételek és a szakmai tudás kérdése, amelynek hiányában a falu önállóan nem tud megfelelni a magas elvárásoknak, nem képes eleget tenni a szigorú pályázati feltételeknek. Ezen források kihasználása nélkül azonban a település fejlesztése nem megvalósítható, jövője kilátástalannak tűnik. A magyarországi településszerkezetre jellemző felülről irányított településpolitika eredményeképpen a településszerkezet torzult, a fejlesztési lehetőségek korlátozottak.4 A pályázati konstrukciók megtervezésekor elengedhetetlen lenne a helyi adottságok és a valódi fejlesztési igények figyelembevétele.
FORRÁSOK •
Helyi lakosok elbeszélései.
•
Bank, K. – Rudl, J.: Apró- és kisfalvak a rendszerváltás után a Dél-Dunántúlon. In: Mezősi, G. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Szeged: SzTE Éghajlattani Tanszék, 2006. 79-97. p. http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Bank.pdf (Letöltve: 2012. június 3.)
•
Hiszi-Map Kft.: Kunszentmárton Kungyalu térkép. http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?album=10&pos=42 (Letöltve: 2012. június 16.)
•
Kunszentmárton Város Önkormányzata: A város története. http://www.kunszentmarton.hu/varosrol/index.php?oldal=varostortenet (Letöltve: 2012. június 3.)
•
Szabó, I.: Magyarország településszerkezetének rövid története.
http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/R%e9sztematik%e1k/ (Letöltve: 2012. június 3.) •
Szabó, L.: A Tiszazug népi építkezése. In: Jászkunság XIII (1967/4), 175-180. p. http://www.jnszmek.hu/0910/szabolaszlo_tiszazug (Letöltve: 2012. június 18.)
4
Szabó, I.: Magyarország településszerkezetének rövid története. http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/R%e9sztematik%e1k/ (Letöltve: 2012. június 3.)
6
A szerző PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Földtudományi Doktori Iskola
MELLÉKLETEK
1. melléklet: Magánháztartási sertésvágási engedély egy sertés levágására (1952)
7
2. melléklet: Zsírbeadás igazolása (1952)
3. melléklet: 1955. évi előzetes hús- és tejbeadási lap
8
9
10
4. melléklet: Kungyalu színjátszóköre (1958)
5. melléklet: Bizonyítvány Kungyalu Községi Tanács Végrehajtó Bizottságától (1960)
11
