TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
A Széchenyi terv 2020. program részeként, valamint az EU
minden esetben nagy jelentőséggel, ezért célja a TOP-nak a város-vidék
2014-2020 tervezési időszakhoz is prioritásokhoz illeszkedő operatív prog-
kapcsolatok megerősítése, újraélesztése. Az elmaradott térségek és kistele-
ram, ami meghatározza a terület- és településfejlesztés kereteit Magyaror-
pülések (és ezek legtöbbször egybe esnek) kiemelt céljai a fejlesztésnek. A
szágon a következő tervezési időszakra vonatkozóan. Az Európai Unió
társadalmi kirekesztettség és a területi folyamatokból való kiesés hosszú és
Magyarországgal kötött Partner Megállapodásában (PM) az öt fő prioritás
rövidtávon is veszélyt jelent a kistelepülések fennmaradására. Ezért a kiste-
egyike a gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése. Ehhez igazodva
lepülések társadalmi felzárkóztatása és munkaerőpiacba integrálása fontos
a TOP hozzájárul az EU céljaihoz, miszerint növelni kívánjuk a foglalkoz-
feladatnak bizonyul.
tatást, törekszünk a fenntarthatóbb energiagazdaságra és az éghajlatvéde-
A TOP beruházási területei a megyék, Pest megye kivételével. A
lemre, valamint felvállaljuk a küzdelmet a szegénység és a társadalmi kire-
többi OP-tól az különbözteti meg, hogy ez a program kiemelten területi
kesztettség ellen.
vetületű és területi problémák megoldására koncentrál, a többi program
Miért van szükség a TOP-ra, valamint ezen prioritásokra? Egy-
ellenben ágazati jellegű.
részt Magyarországon a területi különbségek megjelenése mozaikszerű
Stratégiai célok:
területi mintában jelenik meg. A térbeli különbségek nem csak megyei
Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: helyi szintű gazdaság fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatottság növelése, a munkaerő helyben tartása. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek javítása: olyan települési környezet, infrastruktúra, közszolgálati rendszer kialakítása, ami élénkíti és vonzza a gazdasági szereplőket, erősíti a közösséget és helyben tartja a népességet, kiemelten a fiatal lakosságot.
(NUTS3) szinten jelentkeznek, hanem a járások fejlettsége között is jelentős az eltérés. A városhálózat gazdasági szerepköre kiemelkedő. A vállalkozásaktivitás döntő többsége a városokban jelenik meg, ezáltal gazdasági potenciáljuk rendkívül magas. A munkanélküliség azonban megjelenik nem csak a vidéki terekben, hanem a városokban is egyaránt. Így a TOP egyik kiemelt fejlesztési területei a városhálózat egyes elemei. A városvidék kapcsolatrendszerek minősége meghatározó egy adott térség versenyképességét tekintve. Ezek a kapcsolatok azonban nem rendelkeznek
1
Prioritási tengelyek Prioritási gely
ten- A prioritás ösz- Prioritáshoz tar- Tevékenységek rövid leírása szes finanszíro- tozó intézkedések zása EUR/ me%
Kedvezményezettek
Területi/ágazati szűkítés
Fejlett gazdasági infrastruktúrára törekszik, iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatás-fejlesztésre fókuszál. Első sorban már meglévő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó beruházásokat támogat. A vállalkozásösztönző infrastruktúra kialakításával erősödik a helyi gazdaság, ezáltal a helyi foglalkoztatás. A helyi gazdaságfejlesztés része a helyi mezőgazdaság élénkítése, ezen belül a termékek helyi piacokon történő eladása. Barna mezős beruházások előnyben részesülnek. Megyei szintű, helyi turisztikai termékek népszerűsítésére és fejlesztésére irányuló tevékenység. Célja a turisztikai vonzerő és látogatottság növelése, ezáltal pedig a foglalkoztatás növelése.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások. A város-vidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő komplex projektek esetében CLLD szervezetek.
Leszakadó, vidéki periféria területek, megye jogú városok (MJV) kivételével.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak.
A vidéki munkanélküliség mérséklé-
Helyi önkormányzati költség-
Megyék MJV-n kívül eső területei. GINOPpal való együttműködés szükséges. GINOP: megyehatárokon átnyúló országos/nemzetközi jelentőségű fejlesztési területek, illetve tematikus hálózatok. VP keretében: kizárólag CLLD Az intézkedés földrajzi
gyére eső Mrd Ft
1. Térségi gazda- 962 433 080 / 28 sági környezet 298,45 fejlesztése a fog- (ERFA) lalkoztatás elősegítésére
1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesz-
2
2. Vállalkozásba- 476 572 323 / 13 rát, népességmeg- 147,79 tartó településfej- (ERFA) lesztés
tést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
se, valamint a gazdaság decentralizált, vállalkozásvonzó szerkezetének kialakítása érdekében alacsonyrendű (4-5. számú), valamint belterületi önkormányzati utak (kivétel mezőgazdasági és erdészeti utak) felújítására, fejlesztésére vonatkozik.
vetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők (pl. NIF Zrt., Magyar Közút Nonprofit Zrt), helyi közlekedési társaságok, helyközi közlekedési társaságok, MÁV Zrt.
fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú város területén kívüli területe áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések öszszehangolására is.
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
A 3-6 éves gyermekek elhelyezésére irányuló intézkedés, melyben az intézményi infrastruktúra fejlesztésével a kisgyermekes nők munkába állását támogatja. A beavatkozás osztozik a TOP 1; 5; valamint a GINOP és EFOP finanszírozásokon az intézmény típusa szerint.
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városokon kívüli területe áll.
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Olyan infrastrukturális beruházásokat támogat, amelyek kiemelten kezelik a gazdasági megújulást és a lakosság helyben tartását. Célja a települések gazdasági, műszaki-fizikai állományainak megújítása, a természeti és épített környezetének védelme, a lakosság életminőségének, ellátásának valamint környezeti viszonyainak javítása. Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek 3 beavatkozási területen valósulnak meg: I. Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; II. Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések;
Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és társulásaik, országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, egyesületek, egyházak, alapítványok, civil szervezetek, non-profit szervezetek. Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, non-profit és civil szervezetek, egyházak.
3
Földrajzi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók települései, kiemelten a városi jogállású (kivéve megyei jogú városok) települései állnak. Ez alól kivételt jelentenek pl. a környezetvédelmi infrastruktúra beruházások. Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására.
3. Alacsony szén- 648 132 024 / 13 dioxid kibocsátású 200,99 gazdaságra való (ERFA) áttérés kiemelten a városi területeken
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
III. Szemléletformáló akciók, képzések Környezetkímélő, CO2 kibocsátást mérséklő közlekedési módok kialakítása a városi terekben, valamint a vidék és város összekapcsolása érdekében. Városokban kiemelkedik a „smart city” és „slow city” koncepciója, ezzel a közösségi közlekedési módok, valamint a kerékpáros közlekedés kiépítése, bővítése, népszerűsítése. A város és vidék közti közlekedés javítása érdekében kialakítható az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás, ami teljes mértékben a helyi igényekhez alkalmazkodik, valamint a kis és aprófalvas térségeket is bekapcsolhatja a térségi vérkeringésbe, a központ munkaerőpiacára. Az intézkedéshez négy beavatkozás tartozik: Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energiahatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása Önkormányzati tulajdonú épületek, infrastruktúra, intézmények stb. energia-kibocsátásának csökkentése, ezek energia hatékony rehabilitációja. Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása Önkormányzati tulajdonú épületek fosszilis energiahordozóktól való függetlenítése, a megújuló energiaforrások bevonása az energiahasználatba. Saját villamos-energiaigény
4
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, központi költségvetési szervek és intézményeik, közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok (helyi és helyközi közlekedési társaságok), jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők (pl. NIF Zrt., Magyar Közút Nonprofit Zrt.)
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe (kivéve megyei jogú városok) áll,ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, valamint azok az intézmények, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladat-ellátási felelősséget, illetve a szemléletformáló akciók esetében ezeken túl civil szervezetek. A városvidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő megújuló energetikai projektek esetében CLLD szervezetek.
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe (kivéve megyei jogú városok) áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására.
4. A helyi közössé- 199 191 040 / 5 gi szolgáltatások 61,77 fejlesztése és a (ERFA) társadalmi együttműködés erősítése
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
biztosítása megújuló energiahordozókból. Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében. Térségi és települési szintű fenntartható energiahasználat megvalósítása, a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása Az egészségügyi alapellátás helyszíneinek, épületeinek korszerűsítése, felújítása, átalakítása, szükséges esetben új létesítése. Cél a szolgáltatások minőségének javítása, a munkakörülmények javítása, valamint a vidéki lakosság egészségügyi állapotának általános javítása.
Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, egyesületek, alapítványok, non-profit szervezetek.
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A társadalmi leszakadás mérséklése, megakadályozása érdekében a családok, gyermekek, fogyatékkal élők, idők korúak, szenvedélybetegek és hajléktalanok szociális gondozását szolgáló alapellátás infrastrukturális fejlesztése. Fókuszában az alapellátások elérhetőségének javítása áll új intézmények létesítésével, valamint a kapacitások bővítésével.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, egyesületek, alapítványok, non-profit szervezetek.
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
Leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett városrészeken megjelenő
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési
5
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe, (kivéve a megyei jogú város közigazgatási területe) áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések összehangolására is. Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe, (kivéve a megyei jogú város közigazgatási területe) áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések összehangolására is. Leromlott lakótelepek, városi szövetbe ágyazott
5. Megyei és helyi 289 234 071 / 7 emberi erőforrás 89,69 fejlesztések, fog- (ESZA) lalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés
5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex kezelése, az itt élő lakosság társadalmi integrálása a beavatkozás célja. Eszköze a lakótelepek funkcióinak bővítése, kiemelten a társadalmi és szociális funkciókat, valamint a leromló lakótelepek rehabilitációja. Szükséges esetben a településtesttől elkülönült telepek felszámolása, az ott élő lakosság társadalomba való integrálása. Az intézkedés egy integrált, szociális jellegű lakótelep rehabilitációt jelent. Az intézkedés kizárólag városi jogállású településeken hajtható végre. A beavatkozásnak három akcióterületet jelöltek ki: 1; ipari technológiával épült lakótelepek, ezek gettósodásának megelőzése 2; hagyományos építésű, vegyes lakosságú, leszakadással fenyegetett városrész szegregációjának megállítása 3; városba ágyazott, vagy a várostesttől elkülönülő telepek illegális lakhatásának, valamint a veszélyes lakókörnyezet felszámolása. A helyi foglalkoztatás növelése a kiemelt cél megyei és helyi szintű foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásával, működtetésének hatékonyabbá tételével, eredményességének és hatékonyságának növelésével. A foglalkoztatási paktumok magukban hordozzák a helyi foglalkoztatás és gazdasági erő növelését, így a hátrányos térségek felzárkóztatását is. Az intézkedés támogatná továbbá a helyi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási stratégi-
6
szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és szövetkezetek.
leszakadással veszélyeztetett vagy leszakadó, jellemzően hagyományos beépítésű városrészek vagy településtesttől elkülönült telepek, kolóniák a megyék városi jogállású településein (a megyei jogú városok kivételével). Az intézkedés ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések összehangolására is. A területek megfelelő indikátorrendszer segítségével kerülnek kiválasztásra.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények.
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városok területén kívüli területe áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő foglalkoztatási célú programjainak, kezdeményezéseinek összehangolására, koor-
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
ák kidolgozását, ami tovább erősítheti a helyiek foglalkoztatásának növelését. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a TOP 1. prioritástengelyének foglalkoztatás növelő és gazdaságserkentő intézkedéseivel, fontos hogy a programok egymással párhuzamosan valósuljanak meg. A beavatkozás kétszintű, három komponenssel: 1; Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködések 2; Helyi foglalkoztatási együttműködések 3; Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása Az intézkedés összhangban áll a TOP 4. prioritástengely 3. intézkedésével (leromlott városi terek rehabilitációja). Célja a szegénység, a társadalmi és munkaerőpiaci hátrányok újratermelődésének megállítása, valamint az egyéni szintű társadalmi integráció feltételeninek megalapozása. A szociális szolgáltatásokon keresztül megvalósulhat az önálló jövedelemszerzésre való képesség, valamint az oktatási hátrányok leküzdése a gyermek- és fiatalkorúak körében. Ezáltal a leromló, leszakadó lakótelepek lakosságának javul az életminősége, valamint az itt élő roma közösségek, társadalmi leszakadása is mérsékelhető, megállítható. Fő célja a közösségfejlesztés, a helyi identitás kialakítása, a kulturális és természeti örökségek megismertetése a helyi lakossággal, mindezzel a helyi közösségek és civil szervezetek erősí-
7
dinált is.
megvalósítására
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és szövetkezetek.
Azon városi területek – kivéve a megyei jogú városok területét –, amelyek megfelelnek az indikátorrendszernek (lásd 4. prioritás 3. intézkedés), jellemzően a leromlással fenyegetett területek (pl. lakótelepek, városszövetbe ágyazott leromlott területek).
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, képző intézmények, egyházak,
Az intézkedés földrajzi fókuszában a megyei jogú városok kivételével a kevésbé fejlett régiók területei állnak – külö-
6. Fenntartható 1 248 120 447 városfejlesztés a / 387,036 megyei jogú város- (ERFA/ESZA) okban
32
6.1 Gazdaságfejlesztés
tését célozza meg. Az intézkedés egy háttér-beavatkozás a TOP összes prioritástengelyéhez, azokat megalapozza.
civil szervezetek, társasházak, érdekképviseletek.
nös tekintettel a hátrányos helyzetű lakossággal jellemezhető területekre –, ugyanakkor az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására is.
Gazdaságélénkítést és foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati helyi gazdaságfejlesztés: célja az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra fejlesztése, iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok és logisztikai központok fejlesztése. Az intézkedésbe beletartozik az infrastrukturális háttér kialakítása, megerősítése, barna mezős területek gazdasági és ipari funkcióval való kitöltése, a meglévő infrastrukturális kapacitások bővítése és ezáltal a gazdasági létesítmények elérhetőségének javítása. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: Helyi és térségi szintű turisztikai termékcsomagok és kis léptékű turisztikai fejlesztések támogatása. Fontos a helyi gazdaság élénkítése, turisztikai vonzerő növelése, valamint a foglalkoztatás növelése. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés: a MJV-ok megközelíthetőségének javítása a 4. és 5.
Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, a város-vidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő város-vidék komplex projektek esetében CLLD szervezetek, jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők (pl. NIF Zrt., Magyar Közút Nonprofit Zrt), helyi közlekedési társaságok, helyközi társaságok
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe megyei jogú városainak területe áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására is
8
6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése
6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés
6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés
számú alsóbb rendű utak felújításával, a közlekedési kapcsolatok erősítésével. A gyermekjóléti szolgáltatásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, a szolgáltatások minőségének javítása a fő célja az intézkedésnek. Ezáltal a kisgyermekes szülők munkába állását könnyíti az intézkedés.
Az intézkedés elsődlegesen olyan infrastruktúra-fejlesztéseket tartalmaz, melyek a TOP gazdaságfejlesztési céljaihoz és a lakosság, kiemelten a fiatalok megtartásához járulnak hozzá, egyúttal a városok általános környezeti állapotát javítják. Az intézkedés a fenntartható fejlődés biztosítása mellett hozzájárul az ideális települési térszerkezet kialakulásához. A végrehajtás során kiemelt szempont a helyi erőforrások bevonása. Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek 3 beavatkozási területen valósulnak meg: I. Gazdaságélénkítő városfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; II. Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; III. Szemléletformáló akciók, képzések A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak
9
Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és társulásaik, országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, egyesületek, egyházak, alapítványok, civil szervezetek, non-profit szervezetek.
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városainak területe áll.
Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, non-profit és civil szervezetek, egyházak.
Tematikus fókuszában a gazdaságélénkítő hatású, és a lakosság számára vonzó, a népesség megtartását ösztönző klímabarát városfejlesztések, földrajzi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városainak területe áll, ugyanakkor az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására is.
Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, központi költségvetési
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városai állnak,
6.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
meg a megyei jogú városokban, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó célok teljesüléséhez. (lsd. 3.1) lsd. 3.2
6.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése
I. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése (lsd. 4.1) II. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése (lsd. 4.2)
6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja
lsd. 4.3
10
szervek és intézményeik, közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok (helyi és helyközi közlekedési társaságok), jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők (pl. NIF Zrt, Magyar Közút Nonprofit Zrt)
ugyanakkor a tervezett fejlesztések lehetőséget biztosítanak a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő öszszehangolására is.
Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, valamint azok az intézmények, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladat-ellátási felelősséget, illetve a szemléletformáló akciók esetében ezeken túl civil szervezetek. A városvidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő megújuló energetikai projektek esetében CLLD szervezetek. Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, egyesületek, alapítványok, non-profit szervezetek Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és
Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városai állnak, ugyanakkor a tervezett fejlesztések lehetőséget biztosítanak a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő öszszehangolására is.
Földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városai állnak.
Földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városai állnak, ezeken belül is a leromlott lakótelepek,
szövetkezetek.
6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés
6.9 Társadalmi kohézi-
Az intézkedés közvetlen célja a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozásának és működésének támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása. Megvalósulása: I. Részvétel és kapcsolat a megyei szintű foglalkoztatási megállapodásokkal, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködésekkel II. Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében III. Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása I. A társadalmi együttműködés erősí-
11
Megyei jogú városok önkormányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények.
Megyei jogú városok önkor-
városi szövetbe ágyazott leszakadással veszélyeztetett vagy leszakadó, jellemzően hagyományos beépítésű városrészek vagy településtesttől elkülönült telepek, kolóniák. Az intézkedés ugyanakkor lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések öszszehangolására is. A területek megfelelő indikátorrendszer segítségével kerülnek kiválasztásra. Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városainak a területe áll, ugyanakkor lehetőséget biztosít a megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő foglalkoztatási célú programjainak, kezdeményezéseinek összehangolására, koordinált megvalósítására is.
I)
A kevésbé
fejlett
7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
147 192 067 / 45,64 (ERFA, ESZA)
4
ót célzó helyi programok
tését szolgáló helyi szintű komplex programok (lsd. 5.2) II. A helyi identitás és kohézió erősítése (lsd. 5.3)
mányzatai, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és szövetkezetek.
7.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
A városi helyi akciócsoportok (HACS) által elkészített helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, fejlesztését hajtják végre a társadalmi kohézió erősítése, és a helyi gazdaság fellendítése érdekében. Az intézkedésben a CLLD szervezetek bevonása fontos szempont.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek.
12
régiók megyei jogú városainak leromlott lakótelepei, városi szövetbe ágyazott leszakadással veszélyeztetett vagy leszakadó, jellemzően hagyományos beépítésű városrészei vagy településtesttől elkülönült telepei, kolóniái. A területek megfelelő indikátorrendszer segítségével kerülnek kiválasztásra. II) Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városainak területe áll (különös tekintettel az elmaradó városrészekre, a hátrányos helyzetű lakosságra), ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések összehangolására is. A városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére, akár azon belül egyes városrészeire vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken.
7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
Az intézkedés a városi közösségek helyi fejlesztési stratégiákon alapuló, a közösségi és kulturális infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő kísérleti jelleggel közösségszervezési és -fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységeket valósít meg.
Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények, CLLD szervezetek.
Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására A városi helyi fejlesztési stratégiák határozzák meg, az érintett városok területére vonatkozóan. Az intézkedés kiemelt figyelmet fordít a fenti célok szerinti közösségi fejlesztésekre a lakótelepeken. Az intézkedés lehetőséget biztosít a kapcsolódó megyei és megyei jogú városi fejlesztések térségeken átívelő összehangolására
3 970 875 052 Finanszírozások összesen: (ESZA, ERFA) Pénzügyi adatok az „Útmutató a megyék Integrált Területi Programjainak kidolgozásához és megvalósításához” című dokumentum, valamint a terület- és településfejlesztés operatív program alapján
13
