Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária

Tanári kézikönyv 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Tartalom

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

Módszertani ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Tantárgyi program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-00584

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

2

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Környezetismeret” tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élõ és élettelen környezetem” tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: – Módszertani ajánlás – Helyi tanterv – Tanmenet – Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ

Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató

5

Elõszó „Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére.” (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására. Az elsõ lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1–5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, „beépült” más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a „Tanterv és utasítás” tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy „a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret”, sõt, több helyen „elvonták” annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az „Ember és természet” mûveltségi területre 1–4. évfolyamokon átlag 5–9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ megállapításra jutottam: A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: – másodikban az e területre szánt idõ – három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra – általában heti 1 óra. – harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, – negyedikben – két kivétellel, ahol heti 3 óra – általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. 6

7

A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: – az egységes szemlélet, – az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint „környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.” Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben.” Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba. Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: – az egységes szemlélet – a természetvédelem kiemelt fontossága – az esztétikus megjelenés – a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége – az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés – cselekvõ munkáltatás – a humánus, érzelem gazdag szemlélet A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához.” A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani az iskola épületében. 8

Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az „erdei iskolák” és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: – Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeretszerzése ösztönzõ motívumot. – A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben.” – A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk. – A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. – A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. – Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, „gyûjtemény” készítés). – Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: – A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. – Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. – Tudják jellemezni, csoportosítani azokat. – Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését. – Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. – Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. – Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.) – A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. – A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. – Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény. – Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl „Környezetismeret” kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6–10 éves gyermekek mûveltségét. 9

Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák:

Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei:

1. évfolyam: Az évszakok változása – Környezetem õsszel – Téli esték – Élet tavasszal a ház körül

1. osztály: – Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. – Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa.

2. évfolyam: A fák birodalma – Õsszel a parkban – Család és egészség – Tavasz az erdõben

2. osztály: – Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle.

3. évfolyam: Vizek partján – Növények a vízben és a vízparton – Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei – Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élet a ház körül – Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ) – Tájékozódás, országismeret – Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek) A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. – Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona). – Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. – Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. – Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. – Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!) – Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. – Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. – Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit.

10

3. osztály: – A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: – NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. – KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató–nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fejleszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvalósításához. Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási formáival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelõs magatartást! Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai. Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: – a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, – a szakkifejezések használatára, – a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, 11

– a természet szeretetére, – az egyre táguló környezet védelmére, – a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élõhelyeket. E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez. Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus „szabadságot” azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anyagot gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket: „Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is.”

12

Módszertani ajánlás „A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér.” (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A folyamatosságot csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet valamennyi évfolyamon olyan külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének… tantárgyakba „erõltetjük” bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezet iránt kialakult cselekvõ, aktív részvételük teszi lehetõvé, hogy megfelelõen viszonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. Az iskola feladata a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét a tiszta, kultúrált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az iskola minden évfolyamán a folyamatosságot a környezeti nevelés területén is. A negyedik osztályos tankönyvcsaládunk a harmadikos szerves folytatása. A harmadik osztályban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így például: harmadik osztályban bõvítettük a madarakról, emlõsökrõl tanultakat (úszómadarak, gázlómadarak) megismerkedtek a kétéltûek, halak fogalmával. Vagy a víz–és vízpart életközössége után a ház körül élõ mesterséges életközösségeket vizsgáljuk. De a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, vagyis a teraszos tananyag elrendezés módszerét alkalmazzuk. Vagyis a vízben és a vízparton élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók 4. osztályban. Így bõvül fajismeretük, tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környezõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi8 tantárgyak tananyagát is, addig a 4. osztályos tankönyvcsalád már az egyes tantárgyak alapismereteinek tanítására irányul. Nem száraz ismeretanyagot nyújtunk, amely rövid idõn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. 13

Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük „testközelbe” a természetet. Így tehát a célszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése, megfigyelése. A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki! Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi…) ismereteiket, saját élményeiket. Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni! Így érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a vízparti növénytársulásokat, de megmarad bennük a természet szeretetének élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti másfél órával számoltunk. (A megjegyzés rovatban ajánlottunk a plusz órákra tananyagot.) A tervezett 55 órából 37 órát szántunk új ismeretek feldolgozására, 18 órát pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idõ közel kétharmad része alatt elvégezhetõ. A fennmaradó több mint egyharmadnyi idõkeret tananyag elrendezésérõl, a tananyagtartalomról a tanító dönthet, osztálya érdeklõdésének képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idõbõl legalább 3 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe (a gyümölcsös növényeinek megfigyelése) 4. óra: Tanulmányi séta a zöldségeskertbe (a zöldséges növényeinek megfigyelése) 40. óra: Tavaszi séta a gazdaságba (háziállatok megfigyelése) A javasolt idõn felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény–és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalása során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A munkatankönyvben megtalálható valamennyi új ismeret feldolgozását segítõ anyagrész és a három tanulmányi sétához megfigyelési szempontok, valamint az egyes egységek után gyakorlásra, rendszerezésre javasolt feladatsorok. Ezen felül a munkatankönyv még tartalmaz olyan anyagrészeket, amelyek érdekességeket, gyakorlati feladatokat, megfigyeléseket, környezetvédõ tevékenységeket tartalmaznak. Feldolgozásuk nagyobb óraszámot kapott osztályokban (tehetségfejlesztõ program, fakultációs csoportok…) vagy a természetismeret iránt különösen érdeklõdõ tanulók számára ajánlott. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök elosztását a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: „semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben” A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége. Az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanítás. A pedagógus módszertani 14

szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választja meg. A módszerek megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl függõen. A környezetismeret órákon alkalmazható oktatási módszereket: – elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás – megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása) – szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek – a tanuló önálló megfigyelései – a tanuló önálló munkája munkatankönyvvel – gyakorlás – ismétlés – ellenõrzés, értékelés Az oktatás folyamatában a tanári–tanítói személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítani a személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. Mint már említettük a munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel az adott témakörön belül foglalkozunk. Minden témakör gyakorlóórával, illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul. Az ellenõrzõ óra javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezõ. Az adott óra gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. I. témakör: Õsz a haszonkertben II. témakör: Természetföldrajzi környezetünk III. témakör: Élet tavasszal a ház körül

témakör I. II. III. Összesen:

új ismereteket feldolgozó anyag tanulmányi séta

új anyag feldolgozása

összesen

a gyakorlás, helyi tanterv anyaga

2 óra

9 óra

11 óra

8 óra

–

16 óra

16 óra

4 óra

1 óra

9 óra

10 óra

6 óra

3 óra

34 óra

37 óra

18 óra 55 óra

I. témakör: Õsz a haszonkertben Fogalom: – a haszonkert õsszel termõ növényei: szilvafa, almafa, szõlõ – a gyümölcsfák testfelépítése, környezeti igénye – a termésfajták neve és részeik megnevezése: csonthéjas-, alma-, bogyótermések – a zöldségeskert õsszel termõ növényei: paprika, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék – a zöldségek termésének típusai: bogyó-, felfújt bogyó 15

– a növények gyökérzetének típusai: fõgyökérzet, raktározó karógyökér, bojtos mellékgyökérzet – levéltípusok: összetett levél, nagy húsos levél, buroklevél, hagymalevél, – egynyári növény, kétnyári növény Folyamat: – a növények változása az évszakoknak megfelelõen – a növények terméshozama és az emberi gondoskodás – a termések minõsége és az embernemesítõ tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: – az évszakok változása és a gyümölcsfák megjelenése – a növények terméseinek vizsgálata – a növények ültetési távolságának megfigyelése – a növények leveleinek, terméseinek összehasonlítása – szõlõbõl must készítése – a növények betakarítási munkálatainak megfigyelése Összefüggés: – a növények terméshozama és a nemesítés – a növények termésminõsége és az emberi gondoskodás – a környezeti tényezõk és a növények fejlõdése – a növények elterjedése és felhasználása – a termések minõsége és az emberi fogyasztás – a környezetkímélõ növénytermesztés és a termések felhasználása

II. témakör: Tájékozódás, felszíni formák Fogalom: – növekedés, fejlõdés – nem rokoni közösségek – kerékpáros közlekedés – alaprajz – felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, valamint a domb, dombság és hegy, hegység részei – az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél – a szél Folyamat: – az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása – a növekedés során bekövetkezett változások – a fejlõdés folyamata – a víz és a szél felszínformáló munkája – a szél és a csapadék keletkezése Megfigyelés, tevékenység: – a környék felszíni formáinak megfigyelése – idõjárási naptár összehasonlítása – a víz és a szélépítõ és romboló tevékenysége 16

Összefüggés: – a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák – a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék – a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája – a felszíni forma és a település jellege – a felszíni forma és a foglalkozások – a felszíni forma és növényzettel való borítottsága

III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton Fogalom: – a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta) – a vízben élõ állatok: csigák, kagylók – rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka, gyötrõ szúnyog – hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka – madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce, gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém – emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok Folyamat: – a vizek algásodása – a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége – a kétéltûek szaporodása – a férgek és a csigák mozgása – a madarak tavaszi teendõi – az emlõsök tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: – a vízpart tavaszi életének megfigyelése – az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása – a vízfelszín élõvilágának megfigyelése – a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése – az állatok szaporodása és utódgondozása – madármegfigyelés – az emberek viselkedése a vízparton – környezetvédõ tevékenység megszervezése Összefüggés: – az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra – a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége – az éghajlati tényezõk és a vízszint – a vizek haszna és veszélye – a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége – a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás – az állatok tevékenysége és az utódgondozás – élõlények és táplálkozási kapcsolataik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépések17

ben ugyan, de igyekezzük fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsõ évfolyam természet–és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikrotanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelõ munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözõ nagyszerû segédeszköz. A helyi tantervek kidolgozása (adaptálása) megtörtént. Mindezt meg kellett, hogy elõzze – a NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, – a NAT mûveltég területeinek tantárggyá alakítása (tantárgyi struktúra) és – az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. A NAT bevezetése megtörtént a korrekciója most van folyamatban. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ, alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat, (koncentráció!) komplexitás megvalósítására. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetõje, tantárgyi struktúra, óraszámok) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne minden iskolában, ha minden ott tanító–nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ezt a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet.

Tantárgyi program A természetismeret feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet fedezi fel az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a KÖRYEZETI NEVELÉS része. Feladata olyan összetett személyiség-,magatartás- és attitûd formálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre. A kisiskolások elemi természettudományos nevelésnek tengelyében az életkornak megfelelõ megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét, megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A TERMÉSZETISMERET tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének, a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása. A folyamat 5. évfolyamtól a biológia egészségtan és a földrajz tantárgyak keretében, valamint a 6. évfolyamtól a fizika, 7. évfolyamtól a kémia tantárgyakon belül folytatódik.

A természetismeret tanításának célja Tudatosítani a tanulókban, hogy: – „CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN” s ezért kiemelkedõen fontos közvetlen (és tágabb) környezetünk védelme. – Fontos a minél több élõlény megismerése, hiszen „Ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) – Minden élõlényre szüksége van a környezetünknek, ezért ne pusztítsák azokat. – Ne gyûjtsenek be élõlényeket, azokat mindig természetes környezetükben figyeljék meg. – A természeti környezetben való eligazodás nélkülözhetetlen a természet és a természeti jelenségek alapos megfigyelése. – A természet jelenségei egymással kapcsolatban, összefüggésben, kölcsönhatásban vannak. – Nemcsak a környezet, de önmaga tisztasága is fontos, ezért védje egészségét, táplálkozzon helyesen. – Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit kiemelkedõ magyar tudósok, feltalálók munkásságának köszönhetjük.

18

19

1. évfolyam

2. évfolyam

Társadalomismeret A család jellemzõi; A család tagjai és megszólításuk; A család ünnepei; Munkamegosztás a családban; A közös együttlétek alkalmai.

Társadalomismeret Tágabb családi kapcsolatok (nagyszülõk, sógor, sógornõ unokatestvér); A rokoni kapcsolattartás formái; Ünnepek, hagyományok.

Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: Az óvoda és az iskola közötti különbség megfigyelése; A közlekedés megfigyelése; Az évszakok és jellemzõik megfigyeltetése; A növények és részeik; Az állatok és viselkedésük; A család és a családi kapcsolatok; Foglalkozások; Takarékosság; Napirend; Egészség. Az élettelen természet alapismeretei: Az iskola épülete, külseje és belsõ elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A gyalogos közlekedés szabályai; Foglalkozások; Pénznemek. Tájékozódási alapismeretek: A gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzõi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idõ mérése és az óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelõ köszönési formák. Az élõ természet alapismeretei: A növények, állatok és az ember alkalmazkodása az évszakok változásaihoz; Õsz a veteményeskertben és a gyümölcsösben; Állandó és költözõ madarak; A háziállatok jellemzése és jelentõségük az ember életében. Testünk és életmûködéseink: Az egészség és feltételei; Napirend; Étkezési szokások; Tisztálkodás. Kirándulások: Séta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben, veteményeskertben; Tavaszi séta a ház körül. Munkáltatás: Szobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbõl, gyümölcsökbõl; Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés.

Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A park és erdõ élõlényeinek megfigyelése, összehasonlítása; Az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak ös�szehasonlítása; Az egészséges életmód feltételeinek megismerése; A családi kapcsolatok megfigyelése; Az ünnepek, hagyományok megfigyelése, helyi hagyományok gyûjtése. Az élettelen természet alapismeretei: A talaj jellemzõ tulajdonságai; A víz hõmérsékletének változása; A tárgyak alakja, formája és anyaga. Tájékozódási alapismeretek: Tájékozódás a parkban, erdõben; Családi kapcsolatok; Tájékozódás az idõben; Egészségvédelemben való tájékozódás. Az élõ természet alapismeretei: Az erdõ növényeinek megismerése. (fák, – örökzöldek, lombhullatók – cserjék, gombák, mohák, virágos növények). A talajban lakó állatok (fülbemászó, lárvák, földigiliszta, vakondok). A talaj felett élõ állatok és alkalmazkodásuk az évszakok változásaihoz. (sün, csiga, béka, mókus). A park állandó madarai (vörösbegy, fülesbagoly, gerle, varjú, szajkó, feketerigó); Az élõlények mozgása, szaporodása. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A gyermeki testre jellemzõ adatok; Érzékszervek; Növekedés; Az egészséges életmód; Napirend; A helyes táplálkozás; Egészség, betegség. Kirándulások: Séta a parkban; Tavaszi séta az erdõben. Munkáltatás: Az élõsarok betelepítése; A parkban gyûjtött növényi részekbõl dekoráció készítése; Talajvizsgálat; Téli madáretetés; Testmagasság, tömeg mérése; Érzékszervekkel kapcsolatos vizsgálatok; Tavaszi palántázás.

Alapkövetelmények: – Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élõlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgokról tudjon beszámolni szóban. – Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. – Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követõ sorrendjét! – Szerezzen gyakorlatot az idõmérésben, az idõtartamok becslésében. – Tudja melyek azok a lényeges ismertetõjelek, amelyek az iskolát megkülönböztetik az óvodától. – Ismerje családtagjainak családi–és utónevét. – Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. – Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni. – Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élõlények. – Ismerje a növények részeit. – Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlõsök között.

20

Alapkövetelmények: – Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a szóbeli megfogalmazáson túl, tudja írásban, esetleg rajzban is) rögzíteni. – Ismerje meg a vizsgálódásai alapján a környezetében elõforduló fontosabb élõ és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. – Ismerje fel a fa és a cserje egyezõ és különbözõ tulajdonságait. – Tudja a lágyszárú és a fás szárú növények részeit. – Ismerje az élõlények jellemzõ tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak. – Ismerje a tágabb családi kapcsolatokat. – Tudja melyek környezetének legjelentõsebb ünnepei, hagyományai. – Tegyen meg mindent a hagyományok ápolásáért. – Ismerje az emberi test részeit, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. – Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is.

21

3. évfolyam

4. évfolyam

Társadalomismeret A tágabb társadalmi környezet, közösség: az osztály és az iskola jellemzõi, sajátosságai; A közösség szokásai, hagyományai.

Társadalomismeret Az ember, társas lény: A tágabb társadalmi környezetünk hazánk, szülõföldünk jellegzetességei, hagyományai, szokásai, jelképei. Lakóhelyismeret: A tágabb lakóhely (megye, régió) és a szûkebb lakóhely (város, falu) jellemzõi, nevezetességei, hagyományai. Ország ismeret: Hazánk nagy tájai, megyéi; Szomszédos országok; Magyarország lakói; Anyanyelv; Az ország fõvárosa; Nagyobb városok; Hazánk természeti szépségei; Nemzetiségek Magyarországon; Magyarok a világ más tájain. A magyar nemzet jelképei: Nemzeti zászló; Magyar koronázási jelképek: korona, jogar, országalma, koronázási kard és koronázási palást.

Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A víz növény–és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérõ tulajdonságai; Növények megfigyelése, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása; Madármegfigyelés. Az élettelen természet alapismeretei: Idõjárás megfigyelések, a különbözõ évszakok idõjárásának összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák és jellemzõik; A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája. Tájékozódási alapismeretek: Irányok meghatározása: jobb, bal, elõre, hátra, alattam, felettem; Tájékozódás az iskola környékén, a lakóhelyen; A kerékpáros közlekedés; Alaprajzkészítés. Az élõ természet alapismeretei: A vízben élõ növények jelentõsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzõi; A lágyszárú növények részei; A virág részei (csészelevél, sziromlevél, porzó, termõ); A vízben és a víz közelben élõ állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlõdése; A madarak jellemzése; Az emlõsök alkalmazkodása; Táplálékláncok. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A növekvõ szervezet jellemzõi; Növekedés, fejlõdés; A testi fejlõdés a lelki változások. Kirándulások: Séta a vízpartra õsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta; A közlekedés megfigyelése. Munkáltatás: Vizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés; A víz körforgása; A víz tisztítása; Kísérletek a levegõvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon. Alapkövetelmények: – Ismerje fel a vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. – Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. – Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén. – Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvetõ szabályait. – Ismerje saját közösségének ünnepeit, hagyományait. – Tudja, hogy az élõlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni környezetükhöz. – Ismerje a növény és a virág részeit. – Tudja megnevezni a gerincesek (halak, madarak, emlõsök) jellemzõit. – Szerezzen jártasságot az élõlények különbözõ szempontú csoportosításában. – Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit.

22

Természetismeret Testünk és életmûködéseink: A zöldség és gyümölcsfogyasztás egészségtani hatásai; A húskészítmények jelentõsége az ember táplálkozásában. Természetföldrajzi környezetünk: Az idõjárás; Az éghajlat; A levegõ hõmérsékletének napi és évi változása; Földrajzi alapismeretek; Térképismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák neve, jelölésük, térképvázlat készítés, térkép és vaktérkép jelzéseinek beazonosítása; Hazánk nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) elhelyezkedése, szomszédos tájai, nevezetes városai, felszíni vizei, felszíni formái; Felszíni vizeink: állóvizek és folyóvizek. Környezetünk élõvilága: Legfontosabb gyümölcs–és zöldségféléink, (szilvafa és almafa, szõlõ, paradicsom, paprika, sárgarépa, fejes káposzta, hagyma, bab, borsó, uborka, tök) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cserebogár, káposztalepke) testfelépítése, élete. Leggyakoribb háziállataink (kutya, macska) haszonállataink (házi sertés, szarvasmarha, ló, házityúk, házi kacsa) élete, tenyésztése, és a ház körül élõ madarak (fecske, galamb, veréb) testfelépítése, élete. Kirándulások: A gyümölcsös és a zöldségeskertben végzett tanulmányi séta; Séta a háziállatok megfigyelésére. Munkáltatás: Must és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Keményítõ készítése burgonyából; Tájékozódás a szabadban iránytû segítségével; Növények fejlõdésének vizsgálata. Alapkövetelmények: – Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. – Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. – Tudjon biztonságosan tájékozódni a térképen. – Legyen képes a térkép segítségével eligazodni a térképvázlaton (vaktérképen). – Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elõzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. – Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban. – Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, megfigyelésében. – Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a valóságban és képek, ábrák alapján. – Ismerje fel a tanult élõlényeket jellegzetes jegyeik alapján is. – Tudja néhány mondatban jellemezni a tanult élõlényeket. – Legyen képes összehasonlítani a tanult élõlények egyezõ és eltérõ tulajdonságait. – Tudja az élõlényeket különféle szempontok szerint csoportosítani.

23

Ellenõrzés, értékelés, minõsítés Ellenõrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlõdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenõrzésével mérhetjük. Az ellenõrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítõkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenõrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetõ legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözõ fokozataira. A szummatív mérõeszközök száma negyedikben négy: õsz a hasonkertben; a természetföldrajzi környezet élet tavasszal a ház körül; év végi felmérõ. Értékelés Az ellenõrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerõsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények Értékelés

Az ellenõrzés és értékelés során 1–4. évfolyamokon elsõsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenõrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtõmunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon 1. évfolyam: Az elsõ évfolyam elsõ félévében csak az órai szereplés, a gyûjtõmunka, valamint a megfi gyelésekrõl készült rajzok alapján értékelünk, néhány esetben már értékelhetünk szóbeli feleletet is. A má sodik félévtõl kisebb feladatok, rövidebb feladatlapok megoldásai bõvítik az értékelés lehetõségeit. 2–3. évfolyam: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján félévenként legalább 3–4 érdemjeg�gyel, amely az egész idõszak munkáját tükrözi. A gyûjtõ munkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedõen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Szummatív mérõeszközök száma: 2. évfolyam: 4 (õsz a parkban; család és egészség; tavasz az erdõben; év végi felmérõ) 3. évfolyam: 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és vízparton; év végi felmérõ) 4. évfolyam: Az elõbbiek mellett kiselõadások, beszámolók, összefüggõ feleletek egy-egy témáról, élõlé nyrõl szóbeli és érdemjeggyel történõ értékeléssel. Szummatív mérõeszközök száma: 4 (õsz a haszonkertben; természetföldrajzi környezet; élet tavasszal a ház körül; év végi felmérõ) A minõsítés alkalmai – egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedõ teljesítmény – különlegesen sok idõt, nagy energia befektetést igénylõ gyûjtõmunka elkészítése, vagy beszámoló, elõadás elkészítése – szaktárgyi versenyen való kiemelkedõ szereplés A minõsítés formái – szaktárgyi dicséret az ellenõrzõ könyvbe és a haladási naplóba – szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba – oklevél, jutalom a tanév végi ünnepélyen

Osztályozás

tárgyszerûség (objektivitás)

– tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit – nem függ attól, milyenek voltak a tanuló korábbi eredményei

megbízhatóság (reabilitás)

– ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló

érvényesség (validitás)

– a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk

Minõsítés A minõsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának jellemzése.

24

Az ellenõrzés, értékelés, minõsítés alkalmai

A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: aktív tanórai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2–4. évfolyamokon: az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselõadások…) legalább elégséges szintû teljesítése, valamit a gyûjtõmunka és megfigyelések elvégzése.

Taneszközök 1. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Az évszakok változása) munkatankönyv Dinasztia Tankönyvkiadó 25

Schmidt E. – Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova 1991) Dr. Vásárhelyi T. – Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova 1992)

Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián–Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 7 éveseknek MINI-LÜK sorozat Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek Usborne: Játszókönyv (Bp. Park 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Bp. Passage 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Bp. Alexandra 1981)

Szemléltetõeszközök: Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és belõle készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs), Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret.

Szemléltetõeszközök: Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ.

4. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Élet a ház körül) tankönyv + munkafüzet (témazáró feladatok) (Dinasztia Tankönyvkiadó)

2. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (A fák birodalma) munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó)

Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián – Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3., Környezetismeret 4. Játékos tanulás 10 éveseknek MINI-LÜK sorozat Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Emilie B. – Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok (Bp. Passage Kiadó 1994)

Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián–Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 8 éveseknek MINI-LÜK sorozat Usborne: Az erdõk könyve (Bp. Novotrade 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Bp. Magvetõ 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. – Veres L.: A lombkorona élõvilága (Bp. Officina Nova 1992) Schmidt E. – Veres L.: Az erdõk élõvilága (Bp. Officina Nova 1992) Szemléltetõeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ, Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret. 3. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Vizek partján) munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián – Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 9 éveseknek MINI-LÜK sorozat Usborne: Kis ökológia (Bp. Novotrade 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Bp. Natura 1987) Fürkész sorozat: Halak (Bp. Gondolat 1990), Ízeltlábúak (Bp. Gondolat 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Bp. Móra), Vízinövények (Bp. Móra) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Bp. Magvetõ 1990) Pillantás a természetbe sorozat: 26

Szemléltetõeszközök: Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezõ, hiszen makrotanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való alapos felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás–tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (a tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetõk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén „láthatóvá” válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. 27

A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítõ munkaeszköz lehessen. A javasolt tanmenet a helyi tantervben megjelölt alaptankönyvre épül és a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések:

új ismeretet feldolgozó óra

megfigyelésre, vizsgálódásra használható óra

kiegészítõ tartalmak feldolgozására fordítható óra

Hónap Óraszám

A tanítási óra anyaga

1

z

e

p

t

e

m

b

e

4

r

2

3

5

Év eleji ismétlés

Környezetünk szépítése

Munkafüzet 4–5.oldal

Tankönyv 4–5.oldal

Tanulmányi séta a gyümölcsösbe

Tanulmányi séta a zöldségeskertbe

A hamvaskék termésû szilvafa




6 Vizsgálódás, megfigyelés Munkafüzet 12–13.oldal


tanulmányi sétára fordítható óra

A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 37 órához adunk szakmai–módszertani segédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják is találnak javaslatokat a plusz órákra a tanmenet „Megjegyzések” rovatában (+19 órára!) Ezek beépíthetõk a választható órakeretbe, vagy a tananyag feldolgozható délutáni foglalkozásokon esetleg más összejöveteleken, vagy éppen csak az a tárgy iránt érdeklõdõ tanulókkal végeztethetõk el, de figyelmen kívül is hagyhatók.

S

Munkaés tananyag

Ismert fogalom, tevékenység

Az elõzõ tanévben tanult fogalmak, ismeretek áttekintése, hiányosságok pótlása.

az elõzõ évek során tanult fogalmak felismerés, összehasonlítás.

A zöldségeskert gondozásának és az õszi betakarítás megfigyelése.

Gyümölcsfák és terméseik vizsgálata.

Növények vizsgálata.

átültetés

gyümölcs

fa, cserje

növény, virág

fa és részei. séta

a lágy szárú növény részei megfigyelés

ábraolvasás

megfigyelés, vizsgálódás.

vizsgálódás

rajzolás

séta

értelmezés

sortávolság.

ágyás

csonthéjas termés és részei.

Tanulmányi séta tapasztalati anyaga.

szilva termés

ültetés, öntözés, portalanítás

Új fogalom

Szemléltetés, integráció

A termés jellemzõje.

tõtávolság. munkafüzet applikációs képek.

A szilvafa gondozási igényei, a növény külsõ megjelenési formája, levelé nek, törzsének alakja, színe.

A gyümölcsös ültetési rendje, termõ és letermett gyümölcsfák.

Az élõsarok vagy ablakpárkány növényeinek gondozása, ápolása, átültetés, bujtás, szaporítás.

cserepes növények virágföld

Tanulmányi séta és az ott látottak.

a fa részei

fotók, képek a szilvafákról.

Csonthéjas termések jellemzõinek vizsgálata, megfigyelése. A csonthéjas termések összehasonlítása. csonthéjas termés és részei.

csonthéjas termések levelek kéregminták.

életvitel és gya korás, ismétlés.

Szakirodalom Megjegyzés

28

1. Tanulmányi séta.

2. Vizsgálódás, megfigyelés, vagy gyakorlás.

29

Hónap Óraszám


O k tóbe r 7 A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfák: az almafa

8 Vizsgálódás, megfigyelés Munkafüzet 16–17.oldal


9

10

Hónap 11

12

Gyümölcs termésû zöldségfélék

Levélzöldségek






Egy kapaszkodó, kúszónövény: a szõlõ

Gyakorlás Munkafüzet 22–23.oldal


Óraszám



Munkaés tananyag


Új fogalom

Az almafa környezeti igényei, gondozása, a fa jellemzõ külsõ tulajdonságai.

Az almatermések jellemzõi tulajdonságainak vizsgálata, megfigyelése.

Az almatermés jellemzése.

Az almatermések összehasonlítása.

csonthéjas termés

almatermés és részei

levél részei

A szõlõ környezeti és gondozási igényei. A szõlõnövény felépítése és jellemzõi. A termés jellemzõje és fejlõdése.

a lombkorona fás részeinek jellemzése felfutó növényszárak és részei

almatermés és részei

vadkörte = vackor

A szõlõ és a fa összehasonlítása, részeinek jellemzése.

A paprika és a paradicsom környezeti igényei.

A levél, virág részei és sajátos vonásaik.

A két növény közös és eltérõ tulajdonságai.

A káposztafélék környezeti igényei. A fejeskáposzta jellemzése: felépítése, fejlõdése.

Munkaés tananyag

fõgyökérzet növényi részek

a termések részei fõgyökérzet: fõgyökér, oldalgyökerek

bogyótermés



almatermésû gyümölcsök kettévágott gyümölcsök

szõlõnövény részei: – levél, – kacs, – tõke, – gyökérzet, – termés

szõlõnövény részei

paprika és paradicsom növény

fejeskáposzta (élõanyag)

mustkészítés

termések

fotók a káposz tafélékrõl

fotók a szõlõ ben végzett munkákról

Szakirodalom

Megjegyzés

3. Vizsgálódás, munkálkodás. Munkafüzet 20–21.oldal

A növények kártevõi







A sárgarépa környezeti igényei.

A vöröshagyma termesztésének környezeti igényei.

A növénytermesztés szokásai a nemesítés elõtt és napjainkban.

A sárgarépa jellemzése: – testfelépítése – fejlõdése.

A vöröshagyma jellemzése: – testfelépítése – fejlõdése. Hagymafélék.

a lágy szárú összetett levelek növények testfelépítése kétnyári növény a hagymás növények a hagyma fejlõdése

raktározó

4. Vizsgálódás, munkálkodás. Munkafüzet 28–29.oldal

karógyökér

mellékgyökérzet (mellékgyökerek) tönk

Új fogalom

buroklevél hagymalevél


A növények kártevõi: – gombakárte võk – rovarkárte võk, és jellemzésük. a lágy szárú növények részei a termések részei rovarok jellemzõi rovar, bogár fogalma peronoszpóra monília

16

17

Haszonkert a természet mintájára

Védjük a haszonkert madarait!





A növényvédelem környezet kímélõ módszerei: a megelõzés és a károsítók szaporodásának megakadályozása.

A madarak hasznos (és kevésbé hasznos) tevékenysége.

a haszonnövények és károsítóik, a talaj élõlényei

a fás szárú növények részei: rügy

a fás szárú növények és koronájuk alakja a békák táplálkozása

Madárvédelem: – madáretetés – madártelepítés.

18 Gyakorlás, tudáspróba Munkafüzet 40–41.oldal

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek gyakorlása, rendszerezése.

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak

a madarak testfelépítése, jellemzése, az eddig tanult madarak felismerése

komposzt (biokertészet)

madáritató

tanulmányi séta és tapasztalatai

madáretetõk

fertõzött növények és fotóik

téli eleség készítése

madárfürdõ

káposztalepke teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett rovar)

sárgarépa

hagymafélék

petrezselyem (gyökérzöldségek)

fotók a hagyma a rovarok félékrõl fejlõdése

fotók a gyökér zöldségekrõl

modellek

dobozos készítmény

madároduk

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

Szakirodalom 5. A növények õszi védelme.

Megjegyzés

30

Levelek a föld alatt

fõgyökérzet

fõeres levél: fõér, oldalér

15

Gyökérzöldségek

torzsa

kétnyári növény alma: termése, levele, kéregminta

14

fõgyökérzet a lágy szárú növények részei

bogyótermés

tõke

13

A sárgarépa rokonai.

A termések vizsgálata és összehasonlítása. almatermés bogyótermés csonthéjas termés

n o v embe r

6. A témazáró megírása.

Munka a kertben, beteg részek összegyûjtése, elégetése.

31

Hónap Óraszám

D e c embe r 19 Összefoglalás


Munkaés tananyag


20

A témakör feldolgozása során tanult fogalmak.

Tájékozódás a térképen

A földfelszín térképei ábrázolása




A pontos és egyértelmû tájékozódás alapja a világtájak ismerete és az iránytû.

Irányok: – elõre-hátra, – lent-fent, – jobbra-balra. Tájékozódás égtájak szerint.

Munkafüzet 44–45.oldal A térképen való eligazodás: – kisebbítés méretaránnyal – jelmagyarázat – tájékozódás térképpel, terepen.

fõ világtájak: Észak, Dél, Kelet, Nyugat mellék világtájak: Észak-Kelet, Észak-Nyugat, Dél-Kelet, DélNyugat

Munkafüzet 48–49.oldal A térkép jeleinek megismerése. A föld felszínének térképen való ábrázolása.

alaprajz

felszíni formák

körvonalrajz

domborzat (síkság, alföld, domb, dombság, hegy, hegység)

összehasonlítás térképolvasás

vonalas mérték

tengerszint feletti magasság

jelmagyarázat jelei

magassági szám

térképolvasás

mesterséges felszíni vizek: víztározó, csatorna

méretarány

az iránytû és részei


A témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök.

térképek, iránytû tájékozódás a szabadban

23

Óraszám

Magyarország domborzata és vízrajza Tankönyv 36–37.oldal


Hazánk nagy tájai, azok elhelyezkedése a térképen.

Munkaés tananyag

Tankönyv 38–39.oldal Munkafüzet 52–53.oldal

25 A változatos kistájú Kisalföld Tankönyv 40–41.oldal Munkafüzet 54–55.oldal

Az Alföld elhelyezkedése hazánk területén.

A Kisalföld elhelyezkedése hazánk területén.

Az Alföld tájegységei és kistájai.

Felszínének kialakulása.

A kistájak jellemzõi.

A Kisalföld kistájainak helye, jellemzõi.

világtájak

különbözõ térképek

térképek

vonalzó

fotók a felszíni formákról

vonalas mérték

burgonya

tájegységek: (Dunántúl, Dunatisza köze, Tiszántúl) nagy tájak: (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) domborzati és vízrajzi térképek


a víz felszínformáló tevékenysége

különbözõ típusú felszíni vizek

sziget, félsziget

folyóvizek folyásiránya, felszíni formák

térképolvasás ábraelemzés

térképolvasás ábraelemzás

homokbucka aszály Új fogalom

fotók nagy tájakról

Szakirodalom 7. Gyakorlás Munkafüzet 46–47.oldal

26

27

28

29

Az ezernyi völgy birodalma: a Dunántúli-dombság

Hazánk legna gyobb nagy tája: az Alpokalja

Középhegység a Kisalföld keleti oldalán

Hazánk legmagasabb tája az Északi-középhegység





A Dunántúli-dombság elhelyezkedése hazánk területén.

Az Alpokalja éghajlata és elhelyezkedése Magyarország területén.

Szomszédos kistájak, nagytájak.

Szomszédos nagytájak és kistájak.

A felszín kialakulása.

Az Alpokalja részei és nagyobb városai.

Dunántúlidombság kistájai és nagyobb városai.

térképolvasás

matematika

Megjegyzés

24 Szeszélyes éghajlatú Alföld


felszíni formák és jelölésük a térképen

j a n u á r

természetes vízek: tó, folyó

Tájékozódás iránytûvel.

Új fogalom

22

Irányok meghatározása

Munkafüzet 42–43.oldal A témakör feldolgozása során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése.

21

Hónap


Kistájak: (Mezõföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy)

Zátony Kistájak: (Fertõ tó, Hanság, Rábaköz, Szigetköz)

felszíni formák és magassági számok, tengerszint feletti magasság térképolvasás összehasonlítás, elemzés agyagos talaj Kistájak: (Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnaidombság, Baranyai-dombság)

Tankönyv 46–47.oldal Munkafüzet 62–63.oldal A Dunántúliközéphegység elhelyezkedése, éghajlata és szomszédos területei.

Tankönyv 48–49.oldal Munkafüzet 64–65.oldal Az Északiközéphegység elhelyezkedése hazánk területén, határai.

A Dunántúliközéphegység kistájai.

Az Északiközéphegység kistájai és azok jellemzõi.

a víz körforgása

felszíni formák

felszíni formák

a szél keletkezése

magassági számok

fennsík

felszíni formák

a víz felszínformáló hatása

szõlõtermesztés

térképolvasás, ábraelemzés, a tanultak alkalmazása

ábraelemzés kísérlet

mészkõ térképolvasás ábraelemzés

Kõszegi-hegy ség

barnakõszén

Istállóskõ

mészkõ

kistájak és folyók nevei

bauxit

Soproni-hegység

vulkanikus kõzet

Magasbérc

térkép

térkép

térkép

térkép

mészkõ

térkép

fotók, képek az alföldrõl

fotók, képek a kisalföldrõl

fotók, képek a Dunántúlidombságról

fotók, képek az Alpokaljáról és városairól

bauxit alumíniumból készült tárgyak

fotók, képek az északi-közép hegységrõl

térkép, fotók, képek

õsszel a gyümölcsösben


32

8. Gyakorlás Munkafüzet 56–57.oldal

9. Videó film megtekintése a tanult tájakról.

33

Hónap Óraszám


f eb u á r 30

31

A vízek világa

Gyakorlás




32

33

Hónap 34

35

Éghajlat, idõjárás

Az idõjárás megfigyelése

Édes hazánk: Magyarország




Csodálatos szépségû fõvárosunk: Budapest




Óraszám

Munkaés tananyag

Az éghajlat és idõjárás fogalma, kapcsolata és elemei.

A vizek szabályozása és annak következményeik.

A vizek csoportosítása. Ismert fogalom, tevékenység

A felszíni formákról és vizekrõl tanultak gyakorlása.

Hazai vizeink. Védõgát.

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak.

Folyamatos és rendszeres idõjárási megfigyelések beindítása.

Magyarország nemzeti jelvényei.

Budapest fekvése, helyzete, városrészei.

Hazánk szomszédos országai, népei.

A fõváros nevezetes épületei, hídjai.

Hazánk lakossága: – magyarok, – nemzetiségek

Budapest országos jelentõségû központjai.

Szél keletkezése.

Az idõjárárás elemei.

Hazai nagytájak.

Távolságmérés.

Csapadék képzõdése.

Barkácsolás.

Világtájak.

Hidak, Duna.

Megfigyelés.

Adatgyûjtés.

Távolságmérés vonalas mértékkel.

Horgászat.

Csapadékfajták.

Ábraelemzés.

Halászat.

Világtájak.

Térképolvasás.

Ábraelemzés.

Grafikon készítés.

Kis-Balaton

Fogalmak tisztázása, meghatározása.

Új fogalom

Térkép.

Térkép.

Fotók, képek a vizekrõl. 3.osztályos környezetismeret.

Fotók, ábrák.

Idõjárás jelentések. Tapasztalatok megbeszélése.


Mûszervédõ házikó

Népcsoportok.

Eszközök, anyagok a megfigyelésekhez.

Nemzeti jelvények.

Szakirodalom

Megjegyzés

10. Hazánk nagy tájairól tanultak gyakorlása.

11. Idõjárási megfigyelések folytatása, népi megfigyelések.

Munkaés tananyag


Fotók, képek a fõvárosról.

37 A mi megyénk, az én szülõföldem Tankönyv … oldal

38 Gyakorlás, tudáspróba

39 Összefoglalás


40 Tavaszi tanulmányi séta a gazdaságba Munkafüzet 84–85.oldal

Munkafüzet 80–81.oldal A témakör feldolgozása során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, a hiányosságok pótlása.

A tanulmányi séta során a háziállatok, és a haszonkertben történt változások megfigyelése.

41 Legnépszerûbb háziállataink Tankönyv 62–63.oldal Munkafüzet 86–87.oldal A háziállatok csoportosítása.

Lakóhelyismeret. A saját megye és település jellemzõi: – felszín – természeti szépségek – jellegzetes növények és állatok – a lakóhely hagyományai szokásai – népviselet néphagyomány – a lakóhely története

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek gyakorlása, rendszerezése.

térképtípusok

felszíni formák

térképek jelölései jelkulcs

térképismeret (megyék, megyehatárok)

A témakör felA témakör felhaszonkert dolgozása során dolgozása során háziállat tanult fogalmak. tanult fogalmak. komposzt

összehasonlítás

gyûjtõmunka

ábraelemzés

csoportosítás

összehasonlítás

összehasonlítás

ábrák értelmezése

elemzés

megfeleltetés

közigazgatás

hivatalos nyelv

Tájékozódás a közigazgatási térképen, jelölések.

Népcsoportok népviseletei.

Helyzetgyakorlatok a kisebbségi, illetve a többségi helyzet megtapasztalására.

Munkafüzet 78–79.oldal Magyarország közigazgatási térképe.

Térképolvasás.

Nemzeti és etni- Közlekedési kai kisebbség. csomópont



A hazai közlekedés jellemzõi.

Nagytájak.

Csapadékmérõ edény.

Fotók, képek népviseletekrõl, néphagyományokról.

36 Közigazgatás, közlekedés

Munkafüzet 76–77.oldal Legnagyobb hazai felszíni vizeink és jellemzõik.

m á r c i u s

Új fogalom

A kutya és a macska azonos és eltérõ tulajdonságainak megnevezése.

gerinces emlõs elevenszülés szoptatás

kiegészítés utódgondozás

karom

anyanyelv

ujjonjáró

haza, szülõföld, lakóhely

ragadozó ragadozó fogazat tépõfog

térképek, fotók a közlekedésrõl Szemléltetés, integráció

életvitel, gyakorlati ismeretek

fotók, képek, gyûjtött anyagok a lakóhelyrõl, a megyérõl, településrõl néprajz, mûvészet



tudáspróba

témazáró feladatlapok

a tanulmányi séta tapasztalatai

kutya macska csontváz ragadozó fogazat fotók, képek kutyákról, macskákról


34

35

Hónap

á p r i l i s

Óraszám


42

43

Napjaink leghasz- A legtöbb tejet nosabb háziállata: adó haszonállatunk: a szarvasa sertés marha Tankönyv 64–65.oldal Munkafüzet 88–89.oldal

Tankönyv 66–67.oldal Munkafüzet 90–91.oldal

A szarvasmarha A házisertés tenyésztésének célja tenyésztésének és következményei. célja. Munkaés tananyag


Új fogalom


44 Haszonállatból lett háziállatunk: a ló

A ló történelmi jelentõsége.


A szarvasmarha jellemzése, testfelépítésének fõ jellemzõi.

A ló gondozása, testfelépítése és jellemzõi.

gerinces

gerinces

redõs zápfog

emlõs

emlõs

elevenszülés

páros ujjú patás

Az emlõs háziállatokról tanultak rendszerezése.

36

Óraszám

Madarak a baromfiudvarban Tankönyv 70–71.oldal

A házi tyúk, a házi kacsa és a házi lúd általános és sajátos jellemzõi. A háziállatok tenyésztésének célja és hasznuk.

m á j u s


Munkaés tananyag

47

48

49

Madarak a ház körül

Rovarok a gyü- Két pillangós virágú növény mölcsben







A költözõ madarak visszatérése és tavaszi teendõik.

A rovarok szerepe a gyümölcsös életében.

A veteménybab és veteményborsó általános jellemzõi.

A fecskék jellemzése, a füstifecske tulajdonságai.

A házi méh családjának tagjai és a méh testfelépítése.

A két növény azonos és eltérõ tulajdonságai.

A májusi cserebogár testfelépítése, élete és fejlõdése.

madár

a rovar

fõgyökérzet

madár

fedõtoll

bogár

pata

eddig tanult fogalmak

gázlóláb

teljes átalakulás

megfigyelés

elemzés

pehelytoll

egynyári növény

hosszú csõr

ábraelemzés

összehasonlítás

megporzás

kacs

úszóláb

búvárkodás a könyvtárban

lemezes csõr

kiegészítés színezés

összetett levél

összehasonlítás

ábraelemzés

rajzolás, színezés

tapasztalatok megbeszélése


szarupikkelyes bõr karom

lágy szár

kiegészítés

kiegészítés

reláció

magyarázat

50

51

Vizsgálódás, munkálkodás

Kúszó zöldségféléink



A veteménybab és veteményborsó részeinek vizsgálata, ös�szehasonlítása, megfigyelése. A növények életfeltételeinek megfigyelése.

a veteménybab és veteményborsó részei és tulajdonságai összehasonlítás ültetés megfigyelés

A tökfélék általános jellemzõi, az uborka és a tök tulajdonságai.

Gyakorlás, témazáró feladatlapok

A ház körül élõ élõlényekrõl tanultak gyakorlása.

A növények környezettel szembeni igényei.

egynyári növény kuszó szár kacs

a témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak

összehasonlítás ábraelemzés rajzolás

tõgy

sörény

fedõtoll

villás farok

összetett szem

pillangós virág

porzós virág

mindenevõ fogazat

bojtos farok

a jár módjai

pehelytoll

hasított csõr

csápok

hüvelytermés

termõs virág

agyar

lebeny

szarupikkelyes bõr

énekes madár

párosujjú patás

redõs zápfog

faggyúmirigy

nyaló-szívó szájszerv

felnyíló száraztermés

kabaktermés és részei

gumós zápfog

kérõdzés

a házisertés koponyája

a ló koponyája és fogazata

fogazatok

a szarvasmarha koponyája és fogazata

paták

pata

borsó és bab nö- bab és borsó növény vény és magjai

fotók, képek a sertésekrõl

fotók, képek a szarvasmarháról

fotók, képek a lovakról

egy tökféle növény vagy részei

Új fogalom

52


serteszerû szõr

rágó szájszerv

pata

a téma feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

repülõszárny

házi tyúk és házi kacsa csontváza lábak: – kapirgáló láb, – úszóláb fotók, képek a tyúkokról, kacsákról, libákról

Szakirodalom

Megjegyzés

46


A tenyésztés céljának megváltozása a Újabb patások gépek megjelenése megismerése. után.

A házisertés jellemzõ tulajdonságainak megismertetése.

fogazatok

Gyakorlás


A szarvasmarha testrészeinek hasznosítása.

ábraelemzés

45


A vaddisznó és a házisertés összehasonlítása.

tenyésztés

Hónap

fedõszárny


madár, csontváz

a rovar teste

madártollak

a rovarok fejlõdése

fotók, képek a fecskékrõl

applikációk fotók, képek rovarokról

fotók, képek a növényekrõl

növényi magvak föld

fotók, képek a tökfélékrõl


cserép

Szakirodalom 14. Tanulmányi séta a gazdaságban II.

15. A tanult háziállatok rokonainak jellemzése, megismerése.

Megjegyzés

16. Videó film megtekintése a rovarok életérõl (mikrokozmosz).

17. Vizsgálódás munkálkodás folytatása vagy tavaszi munka a veteményesben.

37

Hónap Óraszám

j ú n i u s 53

54

55

Az éves munka értékelése

Az éves munka értékelése, tervek a nyárra

Munka- és tananyag

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek ös�szefoglalása, rendszerezése, hiányosságok pótlása.

A tanév során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, hiányosságok pótlása.

Az éves munka értékelése, osztályozás, tervek a nyárra.


A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak.

A tanév során tanult ismeretek, fogalmak.

Balesetvédelem. Helyes közlekedés. Viselkedés a tömegközlekedési eszközökön.

A témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök.

A tanév során használt szemléltetõ eszközök.

Rajzok, képek a nyári tervekrõl.


Év végi összefoglalás Munkafüzet 110–111.oldal

Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés

18. Témazáró feladatlapok.

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához „A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolata.” (Konrad Lorenz) Már a módszertani ajánlásban is szó volt arról, hogy a nevelés, a környezeti nevelés szempontjából az iskola szerepe meghatározó. A környezeti nevelés komplex, összetett fogalom, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát. Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I. 508. oldal) Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, melynek célja a természetnek az élõ és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvédelmi lexikon II. 331 oldal) Természetismeret: A természet megismerése, az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: Az emberben eredendõen benne rejlõ természeti erények kibontakoztatása, természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés – esztétikai, érzelmi, erkölcsi – megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal – ismeret által –, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint: – az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titkokra nyitottság, birtokvágymentesség a természet jelenségei iránt, az ember iránt, – és az ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása, populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, valamint az, hogy ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez, és embertársakhoz való viszont. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk (a tantárgyat is tanító) nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget tankönyvünk, illetve az egész tankönyvcsalád.

38

39

1. óra: Év eleji ismétlés Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra Az elõzõ tanév összefoglalásánál használt táblai rajzos vázlat, szó–és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket. Ehhez ad segítséget a munkafüzet 4–5. oldalának feladatsora. A rendelkezésünkre álló idõt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a tanulók „visszajelzéseibõl” indulunk ki, ha csupán azokra az ismeretekre, fogalmakra térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan ismertek tanulóink Követelmény: Azonos a harmadik osztály év végi követelményeivel.

Követelmény: – Tudjon a tanuló nevelõi irányítással egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket végezni. – Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségére. – Legyen képes összehasonlítani és megkülönböztetni egyes élõlényeket egymástól.

2. óra: Környezetünk szépítése Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) A teljes tanórát fordítsuk az osztály, a folyosó szépítésére, növényekkel való díszítésére. Követelmény: Vegyen részt aktívan környezetének szépítésében.

3. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe Módszertani kiegészítés: tanulmányi séta A tanulmányi séta, látogatás tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetõ tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalom. Ha egy tanítási óra nem elég a lebonyolítására, óracserével próbáljunk hosszabb idõt biztosítani a megvalósítására. A tanulmányi séta felfogható szabadban tartott óraként is. Ez esetben a megfigyeléseket a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezzük, és tapasztalatainkat jegyezzük le a megfelelõ feladatokhoz. Mivel erre a sétára a téma tárgyalása elõtt kerül sor és a tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgál, kiemelten fontos, hogy a nevelõ a szükséges megfigyelnivalókat elõre gyûjtse össze az adott téma anyagából és készüljön fel a feldolgozásukra, majd a tanulókat is készítse elõ, vagyis ismertesse velük a séta célját, feladatát, adjon számunkra világos és könnyen megfigyelhetõ megfigyelési szempontokat. Ajánlatos a nevelõnek elõzõ nap bejárni a séta útvonalát és ily módon is felkészülni az órára.

40

41

Követelmény: Legyen képes tanári irányítással önálló megfigyelések végzésére.

4. óra: Tanulmányi séta a zöldségeskertbe Módszertani kiegészítés: (tanulmányi séta) A zöldségeskert növényeinek tanulmányozására csak késõbb (bõ egy hónap múlva, október végén) kerül sor, de mivel akkor már lényegesen kevesebb termesztett növény lesz található a területen ezt a sétát is, most a téma bevezetésekor kell lebonyolítani. Megtehetjük azt, hogy óracserével nagyobb idõegység álljon a rendelkezésükre, és mind a két órát egy napon bonyolítjuk le. Ez fõleg akkor célszerû, ha egymáshoz közel van a két meglátogatandó terület. Mivel ezen az órán végzett megfigyelések felhasználására csak késõbb kerül sor, lényeges, hogy nagyon alapos és pontos feljegyzéseket készítsünk. Ezért a munkafüzet 3. feladatának megoldása céljából legalább 4 csoportot szervezzünk: 1.: paprika, paradicsom, 2.: káposztafélék, 3.: gyökérzöldségek, 4.: hagymafélék, és ezek a csoportok a növények egyéi és közös tulajdonságait egyaránt figyeljék meg. Ha lehetõségünk van több csoport szervezésére, akkor irányítsuk a tanulók figyelmét még a növényi károsítók, a környezetvédõ növénytermesztés és a ház környéké élõ madarak megfigyelésére is.

42

5. óra: Hamvaskék termésû szilvafa Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Ez a tanév elsõ, teljes egészében új ismereteket feldolgozó órája. Az óra elején a munkafüzet I. feladatai segítségével tekintsük át, amit eddig a fás szárú növényekrõl tanultunk (fa, cserje egyezõ és eltérõ tulajdonságai, a tanult fás szárú növények felismerése…). Ez után is egy fás szárú növény lesz vizsgálatunk tárgya. (Vigyünk be elõzetesen az osztályterembe szilvafa levelét, termését.) Mivel a tanulmányi sétán megfigyelhettük a szilvafát és termését is, most mutassunk csak rá az asztalon lévõ termésre és tegyük fel a kérdést: Mi a neve a látható gyümölcsnek? A következõ lépés lehet a tankönyv 8. oldalán lévõ motivációs kép alapján való spontán beszélgetés és a motivációs szöveg (kék) megbeszélése és a munkafüzet II/1. feladatának megoldása. Az új ismereteket részegységenként vegyük sorra, mindig utalva a tanulmányi séta tapasztalataira (feljegyzések segítségével), és az osztályban lévõ növényi részeken mindig szemléltessük a kialakítandó fogalmat és a tanulók figyelmét, mindig a lényegre irányítsuk! Mivel a teljesítményképes tudás megszerzésének kiindulási alapja a tananyag alapos megértésén túl a megértett ismeretek megfelelõ rögzítése, bevésése, ezért minden részegység után a munkafüzetben rögzítsük a tanultakat, majd az óra végi összefoglalás során a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján végezzük el az újabb ismeretrögzítést, amely elmélyítést is jelent a tanulók számára. Követelmény: – Tudja jellemezni a szilvafát – Ismerje a csonthéjas termés részeit. Szakmai kiegészítés: A szakirodalom megkülönböztet csonthéjasokat (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, õszibarack) és héjasokat (dió, mandula, mogyoró, gesztenye). A csonthéjasok lédús, zamatos gyümölcshúsát fogyasztjuk, míg a héjasoknak a magbelét. A csonthéjasok csonthéja a gyümölcshús legbelsõ, elfásodott rétege. A csonthéjasok magvaválók vagy duránciak (a gyümölcshús többé-kevésbé erõsen maghoz nõtt). A dió és a mandula is hasonló alkatú, de zöld húsuk frissen nem ehetõ. A mogyoró és a gesztenye kupacstermésének formája ugyan eltérõ, de felhasználásmódja hasonló. A sok zsiradékot, fehérjét tartalmazó magnak és szilárd burkának létrehozása sok energiát kíván. Ezért e fajok legtöbbje a melegebb égövet kedveli, nálunk elfagyhatnak. A napsugárban gazdag, nyáron meleg, de télen hideg magyar tájakhoz alkalmazkodva értékes új típusok alakultak ki hazánkban. A csonthéjasok esetében különösen fontos az érési idõ meghatározása. Jellegzetesen idénygyümölcsök: egymás után érnek tavasztól, õszig, a fajokon belül érési fajtasorozatok alakulnak ki. A héjasok ezzel szemben – jó eltarthatóságuk folytán is – nem idényjellegûek. 43

6. óra: Vizsgálódás, megfigyelés Módszertani kiegészítés: munkáltató óra Mivel ennek az órának a típusa is munkáltató óra, ami nem jelent mást, mint az egész órát kitöltõ, aktív munkáltatásra tervezett és eltöltött óra, amelyen lehet új ismeretet is elsajátítani, (dió, mandula, meggy…), de fõ jellemzõje a tanulói tevékenység. Fontos, hogy a munkáltató órára ne tervezzünk ellenõrzést, és az idõbeosztásunkat is úgy alakítsuk, hogy kb.15 percet tegyen ki az elõkészítõ (anyagkiosztás, a feladat, tennivalók megbeszélése) és értékelõ (óra végén a munkák értékelése) tevékenység. Így kb. 30 perc áll a tanulók rendelkezésére az aktív, önálló munkavégzéshez. A tanulók munkavégzését és a szükséges eszközök beszerzését is elõre szervezzük meg. A munkáltató órára is tervezzünk különféle foglalkozási formákat, fõleg csoportmunkát és egyéni munkát. Mindkét foglalkoztatási forma alkalmazása fontos, mert míg a csoportban végzett tevékenység a közösségi szellemet erõsíti, addig az egyéni munka sikerélményekhez juttatja a tanulót.

7. óra: A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfánk: az almafa Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra elején táblai vázlat segítségével ismételjük át az elõzõ óra anyagát. Beszéljük meg közösen a gyümölcsök fogyasztásának fontosságát, kérdezzük meg a tanulókat milyen gyümölcsrõl tanultunk már az idén. Írjuk fel a tábla bal oldalára a növény nevét. Ezt követõen a tegyük ki egymás alá (vagy írjuk fel) az alábbi szókártyákat: A szilvafa: hõmérséklet, talaj, gondozás Beszéljük meg a növény környezettel szembeni igényeit, és címszavakban rögzítsük azt a táblán. Folytathatjuk a számon kérést a munkafüzet 11. oldalának vázlata alapján, vagy önálló tanulói beszámolók formájában is. A legfontosabb jellemzõket rögzítsük a tábla bal oldalán, akár rajzosan is. Így lehetõségünk lesz óra végén összehasonlítani a két növényt. A számon kérés után, következzék a célkitûzés (a mai órán egy másik gyümölcsfáról, az almafáról tanulunk), majd a motiváció (Tankönyv 10. oldal felsõ kép és kék szöveg) és az új anyag feldolgozása részegységenként, bõséges szemléltetéssel. Nagy élményt jelent a tanulóknak, ha az almatermést mindenki maga vizsgálhatja meg, és utána megeheti a vizsgálat tárgyát. Követelmény: – Tudja jellemezni az almafát. – Ismerje az almatermés részeit. Szakmai kiegészítés: A monda – a mesevilág, a költészet és a képzõmû vészet sok-sok alkotásában bukkan fel a gyümölcsök mûvészi ábrázolása. Páris trójai királyfi aranyalmájáért három szép istenasszony versengett, és Páris döntése, amely az almát Helénának juttatta, végtére Trója pusztulásához vezetett. Mintegy két évszázad óta gyanítjuk, és hetvennyolcvan éve tudjuk, hogy a friss gyümölcs vitamintartalma nélkülözhetetlen a szervezet számára. Az õsember azért szakította le a fának a gyümölcsét, hogy éhségét csillapítsa. Késõbb az étkezési kultúra fejlõdésével a gyümölcsök már csak az ízek és aromák fokozására, kiteljesítésére, utolsó fogásként kerültek asztalra. A napközben eszegetett zamatos gyümölcs, ha éhet vagy szomjat olt is, leginkább csak betegek vagy fogyókúrázók számára jelent fõ táplálékot. Az alma termése áltermés, mert a termés kialakításában a termõn kívül más virágrész (vacok) is részt vesz.

44

45

Követelmény: – Legyen képes tanári utasítás alapján egyszerû megfigyelésekre, vizsgálódásokra. – Tudjon megfigyeléseirõl rövid vázlatot, feljegyzést készíteni. – Tudja, hogy gyümölcseink íze, zamata, az ember nemesítõ tevékenységének eredménye.

8. óra: Vizsgálódás, megfigyelés Módszertani kiegészítés: munkáltató óra Mint már többször is említettem az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsalád fokozottan veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, így a tananyag feldolgozás során is. Ezért a tanév elején egy új anyagot feldolgozó óra után egy vizsgálódásra, megfigyelésre felhasználható órát iktatunk be. Ezek az órák alkalmasak az elõzõ órai tananyag elmélyítésére, új ismeretek szerzésére, az összehasonlításra, sõt gyakorlásra is. Maga az óra vizsgálódásra, megfigyelésre tervezett, és mint már a 6. óra módszertani ajánlásában is szó volt róla kiemelt jelentõsége van a tanuló munkálkodásnak az egyéni és a csoporttevékenységnek! Fordíthatjuk ezt az órát is sétára, de feldolgozhatjuk az anyagot a szabadban is. Hasonlíttassuk össze a két fa jellemzõit, vizsgáljuk meg a termések részeit és mindkét növény õsét.

46

9. óra: Egy kapaszkodó kúszónövény: a szõlõ Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részében a 7. óránál leírt táblai vázlat segítségével hasonlítsuk össze a két gyümölcsrõl tanultakat, majd a MINI-LÜK füzetsorozat feladataiból oldjunk meg néhányat csoportmunka keretében! Kövesse ezt a fa általános jellemzõinek rögzítése, majd mutassunk fel néhány erdõben élõ cserje képkártyáját (2. osztályos sorozat)! Jellemezzük a cserjéket, és a tanulók önállóan oldják meg a munkafüzet I/1. feladatát! A feladat ellenõrzése után applikációs kép, vagy táblai rajz alapján elevenítsük fel a virágos növény részeit a felfutó sövényszulák példafajon! Beszéljük meg a kacs szerepét és már adott az új óra célkitûzése: A mai órán szintén egy kacsokkal rendelkezõ növényrõl, a szõlõrõl tanulunk. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tankönyv 12. oldalának ábrájával és motivációs szövegével. A szüretrõl engedjük elmondani a tanulók élményeit és nevezzük meg a szüretkor használt eszközöket és feladatukat. Mindezeket rögzítsük a munkafüzet II/1. feladatában. A szõlõ jellemzõit a megszokott módon dolgozzuk fel, a tankönyv ismertetõ szövegét kövesse mindig a tanultak rögzítése. Feltétlenül legyen minden padban egy szõlõfürt (amit az óra végén elfogyaszthatnak a tanulók) és jó, ha van egy-két vesszõ és legalább egy tõke. Így a tanulók könnyebben sajátítják el az új fogalmakat. Az óra végi összefoglalást végezzük a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet vázlata alapján! Követelmény: – Tudja jellemezni a szõlõt. – Ismerje a bogyótermés részeit. Szakmai kiegészítés: A szõlõfélék a bengevirágúak (Rhamnales) rendjének egyik családja. Karéjos levelû, kapcsokkal kapaszkodó, bogyótermésû cserjék. Öttagú virágaikról nyíláskor leesnek a felül összenõtt sziromlevelek. Mintegy 11 nemzetségük és 600 fajuk fõleg a szubtrópusokon és a trópusokon él, õsi kultúrnövények, és dísznövények. (borostyánszõlõ). A szõlõféléknek gyakorlati szempontból legfontosabb nemzetsége a szõlõ (Vitis). Egyik legrégebben termesztett kultúrnövényünk; ó-egyiptomi falfestmények 6–7 ezer évvel ezelõtti szõlõkultúrákról tanúskodnak. Magyarországon a rómaiak kezdték termeszteni i.e. 3. században. Termését gyümölcsként fogyasztják, sajtolt levélbõl pedig a legelterjedtebb szeszes ital, a bor készül. A bortermõ szõlõ õsének tekintik a ligeti szõlõt, amely hazánk ártéri erdeiben is élõ, apró, lében szegény bogyótermésû, egyivarú virágú, kétlaki növény. A szõlõnemesítés kétirányú. Az egyik a borszõlõ, a másik a csemegeszõlõ nemesítése. A magyar szõlõ világhírnevét Mathiász János alapozta meg és az jelenleg is elismert. 47

10. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra Az elmúlt közel két hónap alatt három növényt ismertünk meg részletesen, vizsgáltuk jellemzõiket, megismertük a rokon fajokat is. Mivel a következõ órától zöldségfélék tanulmányozásával foglalkozunk ajánlatos még egy órát szánni a gyümölcsökrõl tanultak rendszerezésére. Ehhez nyújt segítséget a munkafüzet 22–23. oldalának feladatsora. Végezhetjük a rendszerezést a feladatok sorrendjében, de ez csak akkor legyen a tanulók önálló munkája munkafüzettel, ha tudjuk, hogy a tanulók többsége már biztonságosan elsajátította a legfontosabb ismereteket, és ennek az órának a célja a hiányosságok felmérése. Ekkor oldják meg önállóan a tanulók a feladatokat, és az ellenõrzés során felszínre kerülõ hiányosságokat pótoljuk. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor ez csak néhány tanulót érint. Ez esetben szervezzünk számukra egy csoportot, ahol pótoljuk a hiányos ismereteket, a többiek pedig önállóan dolgozzanak válogatva a MINI-LÜK füzetsorozat feladatai közül.

Követelmény: – Azonos az elõzõ új ismereteket feldolgozó órák követelményével.

Vizsgálódás, munkálkodás: kiegészítõ anyag Ennek az anyagrésznek az elvégzésére csak ott van lehetõség, ahol heti 2 óra áll a tantárgy rendelkezésére, vagy ha munkánkat a javasolt tanmenettõl eltérõen tervezzük. Feldolgozandó témái a következõk: 1. A szõlõrõl tanultak rögzítése, bõvítése (1–5. feladat) 2. A must készítése (6–7. feladat) 3. Egyéb bogyótermésû növények megfigyelése, vizsgálata (8–9. feladat) A munkát tervezhetjük úgy is, hogy a nevezett három témakör feldolgozására csoportokat szervezünk és a csoportok önállóan dolgoznak, majd az óra végén (legalább öt percet szánjunk minden csoportra) beszámolnak tevékenységükrõl.

48

49

11. óra: Bogyótermésû zöldségfélék Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részét kezdjük a gyümölcsökrõl tanultak ismétlésével! Erre az idõre már rögzültek a legfontosabb ismeretek, ezért választhatjuk a számon kérésnek azt a formáját, hogy egy-egy tanuló szabad választás során elõadást tart egy növényrõl. Az osztály többi tanulója figyeli az elõadást, és közben feljegyzi a hibákat. A beszámolók után következhet az értékelés. Elõször a beszámolót tartó tanuló végez önértékelést, majd az osztálytársak értékelik az elõadást és végül a nevelõ. A tanult növények terméseinek megnevezését és a termés részeit ismételten rögzítsük! Tehetjük ezt barkochba játék formájában, rajzon való megnevezés, vagy szókártyával való megfeleltetés során. ezt kövesse a fogalmak rögzítése a munkafüzet I/1. feladatában! A következõ lépés lehet a szél fogalmának átismétlése (3. osztályos anyag) és rögzítése a munkafüzet I/2. feladatában. A feladat c. pontja már átvezet az új anyag feldolgozására, és meg is jelölhetjük az óra célját: a mai órán elõször azt vizsgáljuk, hogy a szél és a különbözõ környezeti tényezõk, hogyan befolyásolják a növények fejlõdését. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tankönyv 14. oldalának felsõ fotójának elemzésével a motivációs szöveg felhasználásával, majd rögzítsük a megbeszélteket a munkafüzet II/1. feladatában. Az új fogalmak kialakításában használjuk a tanulmányi séta tapasztalatait és a közvetlen megfigyelést. Ezen az órán is legyen minden tanulónál egy paprika és egy paradicsomtermés, és legyen minden növénybõl egy az osztályteremben is. A levél és a virág vizsgálatakor adjunk legalább két-két tanulónak egy-egy növényi részt! Követelmény: – Tudja jellemezni a paprikát és a paradicsomot. – Ismerje a felfújt bogyótermés és a sok-magvú bogyótermés részeit. Szakmai kiegészítés: A paprika a burgonyafélékhez tartozó Brazíliából származó egyéves növény. A közép–és dél-amerikai indiánok õsidõk óta termesztik. Magyarországra a 16. században került, de nagyarányú termesztése csak a 18–19. században kezdõdött. Hazánkba a törökök hozták be. Legrégibb adatunk szerint elõször Zrínyi Miklós nevelõanyja, Széchy Mária kertjének ritkasága volt 1570-ben. Rendszeres termesztése csak a török hódoltság után kezdõdött, de a 19. század közepéig csak fûszernövényként. Ettõl kezdve fõleg a bolgárkertészek munkája révén terjedt el, mint étkezési „zöld” paprika. A hazai paprikafajták száma meghaladja a negyvenet. Étkezési paprikafajtáink a hazai ízlésnek megfelelõen éretten sárgásfehérek, és színüket feldolgozás után is megtartják. (Külföldön inkább a jellegtelen ízû, zöld színû fajtákat termesztik.) Fûszerpaprika fajtáink éretten pirosak. Az érett bogyó termésfalkában lévõ piros festék legfontosabb karotinoid komponensei: a kapszisztin, kapszorubin, zeaxantin, kripto santin és a karotin. C-vitamin tartalmuk nagy. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, a C-vitamin (aszkorbinsav) felfedezõje, kísérleteihez a Szeged környékén termesztett paprikából állította elõ a C-vitamint az 1930-as években.

50

12. óra: Levélzöldségek Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra Az óra számonkérõ részében most se maradjon el az eddig tanultak ismétlése, új szempontok szerinti rendszerezése. Kezdhetjük az ismétlés a tanult növények képkártyákról való felismerésével, vagy játszhatunk barkohbát a tanult növényekrõl, de nagyon élvezik a gyerekek a MINI-LÜK füzetsorozattal való gyakorlást is. A számon kéréshez nyújt segítséget a munkafüzet I/1. és I/2. feladata. Az új anyag feldolgozását kezdjük bevezetõ beszélgetéssel, amely lehet a tankönyv kékkel szedett szövege és a mellette lévõ ábraanyag. Beszélgessünk el arról, hogy milyen lehetett az íze a vadkáposztának és melyik részét fogyasztották õseink! Ez után oldják meg a munkafüzet II/1. feladatát. Ha módunkban áll vigyünk be az osztályba néhány vadalma és vackortermést, vagy ha erre nincs lehetõségünk, akkor mondja el tapasztalatait egy gyerek, aki már evett ilyen terméseket (vagy a tanár). A káposztafélék jellemzõinek feldolgozása történjék a tankönyv alapján és a munkafüzet feladatainak segítségével. Lehetõleg legyen az osztályban valamennyi káposztaféle „képviselõje”, hogy könnyebb legyen az összehasonlítás. De legalább egy-két fejes káposztát vigyük be, amelyben megvizsgálhatjuk gyökérzetét és adjunk minden tanuló kezébe egy levelet. A vállalkozó szellemûek megkóstolhatják a torzsáját is. Követelmény: – Tudja jellemezni a káposztát. – Ismerje a kétnyári fogalmát. Szakmai kiegészítés: A káposzta õse valószínûleg a 4–5000 év óta ismert a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén honos vadkáposzta. A káposztafélék a keresztesvirágúak (Cruciferae) közé tartozó tápanyag, és vízigényes zöldségnövények. Virágai könnyen felismerhetõk a két körben álló négy csészelevélrõl és a négy sziromlevélrõl, amelyek egymáshoz képest váltakozva kereszt alakban helyezkednek el. A porzók külsõ körében elhelyezkedõ két porzó szála rövidebb, mint a belsõ körben lévõ négy porzóé. Termése becõ. A fejes káposzta rövid szártagú tõlevélrózsáját fogyasztjuk. Frissen fõzeléknek és levesnek használják, savanyítással (tejsavas erjedés) térire tartósítható. Jelentõs B1, B2 és C-vitaminforrás. A fehér és az antociánban gazdag vörös változata egyaránt elterjedt. A kelkáposzta fodros levelei lazábban állnak, tápértéke, vitamin tartalma nagyobb, mint a fejes káposztának, de nem tartósítható. A brokkoli a fejes káposzta karfiolhoz hasonló alakja, húsos virágkezdeményeit fogyasztjuk.

51

Vizsgálódás, munkálkodás: kiegészítõ anyag Módszertani kiegészítés: munkáltató óra Ennek az anyagrésznek a feldolgozására – hasonlóan a 20–21. oldalhoz – is csak ott van lehetõség, ahol heti 2 tanóra áll tantárgyunk rendelkezésére, vagy ha a tananyag feldolgozást a tanmenettõl eltérõen tervezzük. A tanórán minél több idõt tervezzünk a tanulók önálló munkálkodásra, megfigyelések végzésére. Az utolsó feladat kivételével mindegyik egyaránt alkalmas az önálló és a csoportokban végzett tevékenykedésre. A 6. feladatot mutassa be a tanár a tanulóknak, nagy létszámú osztály esetén csoportoknak külön mutassuk be a kísérletet. Ha már vannak az osztályban biztonságosan kísérletezni tudó gyerekek, akkor mutassák be egyedül a kísérletet. Az óra végén beszéljük meg közösen a tapasztalatokat és vonjuk le a következtetéseket. Feltétlenül értékeljük a tanulók munkavégzését, mert csak így lesznek képesek a késõbbiekben is alkotó, önálló munkára.

13. óra: Gyökérzöldségek Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra elsõ, számonkérõ részében ismételjük át amit eddig a termésekrõl tanultunk. Végezhetjük ezt olyan formában is, hogy felmutatjuk a tanult termések képkártyáit és a tanulók megnevezik a növényt és a termés típusát. Egy-egy tanuló pedig felrajzolja a táblára a különféle termések metszeti képét és megnevezi az ábrázolt részeket. Ezek után oldják meg önállóan a gyerekek a munkafüzet I/1. és I/2. feladatát, majd az I/3. feladat rajzainak segítségével nevezzük meg és jellemezzük a két ábrázolt levéltípust! Ezt követheti a megbeszéltek rögzítése a munkafüzetbe. Erre a tanórára is vigyünk be bõséges szemléltetõ anyagot, sárgarépát – lehetõleg két tanulónként egyet – petrezselymet 2–3 db-ot! Minden tanuló padján legyen legalább egy fél sárgarépa, egy sárgarépa levél és egy petrezselyem levél. Az új anyag feldolgozását kezdhetjük a tanulmányi sétán tapasztaltak felelevenítésével és folytassuk a bevezetõ beszélgetéssel! Külön emeljük ki a sárgarépa fogyasztásának fontosságát és formáit, majd rögzítsük a tanultakat a munkafüzet II/1. feladatában! A környezeti igények megbeszélése és a lényeges elemek rögzítése után vizsgáljuk meg és jellemezzük a tanterembe behozott teljes növény valamennyi részét egyenként, a tankönyvi ajánlás sorrendjében, és rögzítsük a tapasztaltakat a munkafüzet II. feladataihoz. Ha van idõnk, a tankönyv ábraanyaga alapján jellemezzük a sárgarépa rokon fajait. Követelmény: – Tudja jellemezni a sárgarépát és a petrezselymet. – Ismerje a raktározó karógyökér fogalmát. Szakmai kiegészítés: A sárgarépa kétéves, ernyõs virágzatú növény, amelynek A-, B- és C-vitamint, karotint, cukrot és ásványi sókat tartalmazó, nagy tápértékû karógyökerét fogyasztjuk. A petrezselyem a Földközi-tenger mellékén ma is vadon élõ, ernyõs virágzatú növény. Már a görögök és a rómaiak is termesztették. Karógyökere és magas C-vitamin tartalmú, illatos levele kedvelt zöldség, fûszer és ételízesítõ. Mindkét növény ernyõs virágzatú, táplálék raktározására alkalmas karógyökérrel rendelkezik. Leveleik szórt állásúak, erõsen tagoltak. Virágaik sugaras szimmetriájúak, aprók, ernyõben állnak. Az összetett ernyõsvirágzatban a másodrendû sugarak tövében gallérka levelek helyezkednek el. A virágtakaró levelek közül a csészék erõsen redukálódnak, a szirmok aprók. Az ernyõs virágzat egy nagy virágra emlékeztet, a rászálló rovarok egyszerre sok virág megporzását végzik el. A termõ két termõlevélbõl alakul ki, a magház alsó állású. A termés ikerkaszt. A termésfalban illóolajjáratok találhatók, amelyek illóolajtartalma a termés jellegzetes szagát adja. Gyakran az egész növény illóolajokban gazdag, illatos.

52

53

14. óra: Levelek a föld alatt Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra Az óra elsõ – az ismeretek ellenõrzésére szánt – szakaszában képkártyáink segítségével csoportosítsuk különbözõ szempontok alapján a tanult növényeket, hasonlítsuk össze tulajdonságaikat, emeljük ki az azonos és a megkülönböztetõ jegyeket! A tanulók egyéni munkájuk során oldják meg a munkafüzet I/1. és I/3. feladatait és ellenõrizzük a megoldásokat. Az I/2. feladat önálló megoldását kövesse a minden részletre kiterjedõ elemzés! A munkafüzet ábráinak felismerése után beszéljük a közös tulajdonságokat: virág felépítése, el nem ágazó szár, egy tõbõl eredõ levelek, párhuzamos levélerezet, hagyma, azonos nagyságú és hosszúságú levelek… Az ilyen típusú elemzéssel már szinte bevezetjük az úja anyag tárgyalását. Következhet a célkitûzés: A mai órán olyan hagymás növényekkel ismerkedünk, amelyeket a ve teményes kertben termesztünk. Nyissák ki a tanulók a tan könyvet a 20. oldalon és vezessük be az új anyagot a felsõ ábrasorról való beszélgetéssel a motivációs szöveg segítségével. Az új anyag részegységenként történõ feldolgozása során utaljunk a tanulmányi sétán látottakra, valamint vizsgáljuk meg a hozott hagymákat! Szemléltetésre használjuk fel még a tankönyv színes fotóit is! A képaláírások feldolgozását végezzék el az ér deklõdõ tanulók addig, míg a többiek kiszínezik a két oldalt! Egy-egy tanuló számoljon be az elvégzett anyagról („Makói hagyma, Hogyan lett a 3 éves hagyma fejlõdése 2 éves?…)! Az óra végén a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján foglaljuk össze a tanultakat! Követelmény: – Tudja jellemezni a vöröshagymát. – Ismerje a (bojtos) mellékgyökérzet fogalmát. Szakmai kiegészítés: A vöröshagyma õshazája Irán, onnan került 5000 évvel ezelõtt Egyiptomba, majd a görögökhöz és a rómaiakhoz. A Biblia és a Korán gyógynövényként is emlegeti. A magyarság is régóta ismeri, neve is õsi finnugor eredetû szó. A 17. században már külföldi piacra is termesztettük. Nagy tápértéke van, szénhidrátok, fehérjét, pektint, vitaminokat tartalmaz. Jellegzetes csípõs ízét az allilszulfid okozza. A fokhagyma a kirgiz sztepprõl származó, évelõ növény. Az ókor óta termesztik Ázsia népei. Innen került a földközi-tengeri országokba. A régi arab orvosok fontos gyógynövénynek tartották. Egy 17. századbeli gyógyászati könyvben több mint százféle gyógyszerben szerepel. A fokhagymaolaj baktériumölõ hatású, az antibiotikumok feltalálása elõtt eredményesen használták a tüdõbaj gyógyítására. Fontos tápértékû fûszer. Mindkét konyhakerti kultúrnövényünk a liliomfélék alosztályának és a liliomfélék családjának tagja. Hagymás növények, virágaik sugaras szimmetriájúak.

54

15. óra: A növények károsítói Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részében tekintsük át, amit eddig a zöldségeskert és a gyümölcsös növényeirõl tanultunk. Végezhetjük ezt a munkafüzet segítségével. Az I/1. feladat önálló megoldását követõ ellenõrzés során gyõzõdjünk meg arról, hogy minden fogalmat pontosan ismernek-e tanulóink! Pótoljuk az esetleg jelentkezõ hiányosságokat, majd minden növényi részhez mondassunk példafajt! Pl.: Mondjál olyan növényeket, amelyek levele hasonló a feladat rajzához! Majd neveztessünk meg olyan fajokat, amelyek levele eltérõ a rajztól (sárgarépa, szõlõ, paradicsom, káposzta) és jellemezzük ezeket a növényi részeket is. Végezzük el ugyanezt a gyökérzet esetében is. Ezt követheti a különféle terméstípusokról tanultak számonkérése a munkafüzet I/2. feladatának segítségével kiegészítve még a többi tanult terméssel (bogyó, felfújt, bogyó…) A számonkérés utolsó egysége lehet a rovarokról tanultak rendszerezése szintén a munkafüzet segítségével (I/3. feladat). Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv és a munkafüzet felhasználásával. Világítsunk rá arra, hogy a termesztett növények fejlõdését sok tényezõ hátráltatja. A nemesítés következtében olyan mesterséges életközösségek jönnek létre, ahol céltudatosan a magasabb termésátlagok eléréséért az eredetitõl eltérõ környezeti tényezõket teremt az alkotó ember. Eközben szükségszerûen kiiktat a táplálékláncból olyan egyedeket, melyek az ember számára hasznos termékeket pusztítják. Nekünk azonban tudatosítanunk kell, hogy a természetben nincsenek hasznos vagy károsnak nevezhetõ élõlények, minden élõlény egyenlõ mértékben fontos, mással nem pótolható. Követelmény: Ismerje melyek a haszonkert növényeinek leggyakoribb károsítói. Szakmai kiegészítés: Monília: az almát, a körtét és a csonthéjas gyümölcsöket, elsõsorban az õszibarackot károsítja. A gomba a fán lévõ, de még éretlen vagy közvetlen érés elõtt álló gyümölcsöt fertõzi. Sérüléseken, rovarrágásokon keresztül fertõz. Hûvös, csapadékos nyáron, jégverés vagy erõs molykártétel járványos fertõzést idéz elõ. A gyümölcsbarna, rothadó foltjai fokozatosan az egész felületre kiterjednek. A beteg gyümölcsök egy része a fán marad, összeszárad, mumifikálódik. A gyümölcsmúmiákat õsszel el kell égetni. A peronoszpóra a moszatgombák osztályának szárazföldi képviselõje, a szõlõ veszedelmes károsítója, amely a meleg csapadékos esztendõkben komoly termésveszteséget okozhat. A fertõzést tavasszal a lehullott leveleken áttelelõ spórák indítják meg. A belõlük kifejlõdõ parányi micélium hamarosan spóratartókat érlel, amelyek rajzó spórák tömegét termelik. A kiszabaduló rajzó spórák kerülnek a zsenge szõlõhajtásokra, ahol micéliumaik a lomblevelek és a fiatal fürtök szöveteibe hatolnak. A fertõzött hajtások elsorvadnak. A rajzó spórák mozgásához víz kell, ezért csapadékos idõben a fertõzés veszélye nagyobb. A szõlõlevelekben tenyészõ peronoszpórahifák újabb rajzó spórákat termelnek, és a fertõzés így gyorsan terjed.

55

16. óra: Haszonkert a természet mintájára Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az elõzõ órát azzal fejeztük be, hogy a természetben nincsenek hasznos vagy káros élõlények, minden élõlénynek meg van a maga helye, szerepe. A természetes életközösség és a mesterséges életközösség viszonylatában tehát két, egymásnak ellentmondó tényezõvel állunk szemben: a természetes táj rovására alakítjuk ki a „kultúrtájat”, miközben megbontjuk a biológiai egyensúlyt. Nekünk azt kell tudatosítanunk, hogy ha mindezt tervszerû tudatossággal, az ökológiai szempontok szem elõtt tartásával hajtjuk végre, akkor ez a két feladat nem lesz egymást kizáró ellentét. Az óra elején vegyük ismét számba az eddig tanultakat a munkafüzet I/1–3. feladatai alapján. Az I/4. feladat megoldása után a c. feladat ellenõrzése során emeljük ki a békák haszonkertben való jelenlétének fontosságát. Az új anyagot dolgozzuk fel a tankönyv szövege és képanyaga segítségével, a tanultakat rögzítsük a munkafüzetbe. Követelmény: Tudja melyek a növénytermesztés természetkímélõ formái. Szakmai kiegészítés: Az utóbbi ötven évben a kiskerttulajdonosok pontosan igazodtak a piacra termelõ kertészek, sõt a mezõgazdaság termelési módszereihez. Ott hatalmas kutatómunkával új, rendkívül hozamtermelõ eljárásokat dolgoztak ki, a kártevõk és a kórokozók által elõidézett veszteségeket jelentõsen csökkentették. Eredményeik nagy része kétségtelenül jól alkalmazható a kiskertekben is, de hiba lenne az üzemi módszerek fenntartások nélküli alkalmazása, amint az a növényvédelem területén gyakran megtörténik. A károsítókkal szembeni megelõzésnek számtalan formája van, errõl bõvebben olvashatunk: Geoff Hamilton: Az élet kertje (Bp. Officina Nova 1990) címû könyvben.

56

17. óra: Védjük a haszonkert madarait! Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Erre a tanórára már a gyerekek a megfelelõ arányú ismétlés következtében nagyon jól tudják az eddig tanultakat, és kevesebb idõre van szükségünk a haszonkert növényeirõl tanultak ismétlésére. Választhatjuk az ismétlésnek azt a formáját is, hogy egy-egy tanuló önállóan számol be egy-egy tanult növényrõl. Az óra eleji számonkérést végezhetjük a munkafüzet I. feladatai alapján. Fordítsunk nagyobb hangsúlyt az elõzõ években az állandó és a költözõ madarakról tanultakra és a téli madáretetés fontosságára! Ez adhatja az alapját az új anyag feldolgozásának, vagyis a problémafelvetésnek (Hogyan segíthetjük a madarak megtelepedését a ház körül?). A tanulók spontán megnyilatkozása után foglaljuk össze az elmondottakat, és egészítsük ki azt a tankönyv bevezetõ (kék) szövege alapján! Ezt követõen dolgozzuk fel az óra anyagát a tankönyv szövegének és képanyagának segítségével. Követelmény: – Tudja, hogy melyek a madárvédelem legfontosabb teendõi. – Ismerje a madarak ház körüli hasznos tevékenységét. Szakmai kiegészítés: A madár a tájkép élõ tartozéka, nélküle kihalt lenne a Föld. Minden tájnak meg van a maga madárvilága s mindenütt más annak képe. Valamennyi életközösség madárvilága különbözik egymástól, éppen úgy, mint az ott elvégzendõ munka, amely a madárra vár. Mert minden madár munkára van teremtve s ez a munka amilyen változatos, olyan nehéz is. A feladat pedig: a természet apró állatainak, elsõsorban a rovarok túlságos elszaporodásának korlátozása. A madárvédelem iránti fogékonyság felébresztése a természet értékeivel való helyes gazdálkodásra nevel.

57

18. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra Erre a tematikus ismétlõ órára a tantervi témakör befejezése után kerül sor. Feladata a tanultak végsõ rögzítése, megszilárdítása. Itt elsõsorban arra kell törekedni, hogy a témakör legfontosabb ismereteit (élõlények nevei, fogalmak, termések részei, folyamatok, összefüggések…) egységes rendszerbe foglaljuk. Törekedjünk olyan általánosítások megláttatására, melyek megfogalmazása csak a téma egészének áttekintése alapján lehetséges. Ezek a szempontok erõs motiváló hatásként szerepelhetnek és mellõzhetik a monoton mechanikusságot. A munkafüzet feladatai ötletet, segítséget adnak a tanultak rendszerezésére, de használhatjuk azokat a módszereket is, amelyeket a témakör egyes óráinak számonkérésekor voltak a segítségünkre. Követelmény: – Azonos a témakör új ismeretet feldolgozó óráinál leírt követelményekkel.

58

19. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: Ezt az órát tekinthetjük az elõzõ óra folytatásának és akkor ismétlõ–rendszerezõ az óra típusa, de egyre nagyobb az igény az egyes témakörök befejezésekor a tanultak ellenõrzésére, sõt értékelésére. Az témazáró feladatlapokat úgy állítottam össze, hogy azok kiterjednek a témakörben feldolgozott minden lényeges ismeretre és tevékenységre.

59

Módszertani kiegészítés: Ezen az oldalon az elsõ témakör ellenõrzõ témazáró feladatlapjainak B típusa látható. A két változat ös�szeállításánál arra törekedtem, hogy ne legyenek bennük teljesen azonos feladatok, ugyanakkor a feladatok nagyjából azonos nehézségûek legyenek. A feladatlapok ábrái azonosak a munkatankönyvben szereplõ ábrákkal, így a felismerés nem jelenthet nehézséget a gyerekeknek. A kétféle variáció lehetõséget ad a tanítónak, hogy válasszon a feladatlapok közül, vagy csoportokra bontva az osztályt mind a két változat megoldása mellett dönt. A feladatok mellett szerepel az adott feladat helyes megoldására adható, javasolt pontszám és a feladatlap alján a tanuló teljesítményének értékelése érdemjeggyel, osztályzattal.

60

II. témakör Az elsõ fejezetet, amely a haszonkert élõvilágát vette nagyító alá az õszi idõszakba, sõt a télre való készülõdés is helyet kapott, decemberre befejeztük. A második témakör bõvíti a harmadik osztályban a térképészeti alapismeretekrõl tanultakat, sõt bõvíti azokat természetföldrajzi ismeretekkel. Itt már szükségünk van térképre, amelyet a tankönyv mellékleteként minden tanuló kézbe vehet. Így egyrészt mentesülnek a tanulók egy újabb eszköz megvásárlásától, másrészt ez az egy lapos megoldás még negyedik osztályban egyszerûbb és a gyerekek számára könnyebb alkalmazást jelentõ megoldás. Az elsõ fejezet szinte minden új ismeretet feldolgozó egysége a tanulmányi séta tapasztalataira épült. Most a téli idõszakban, amikor kevesebb lehetõségünk van az élõ természet megfigyelésére, a társadalmi ismeret anyagrészek tanításával bõvítjük a korábban már tanultakat. Az elõzõ fejezet módszertani kiegészítéseiben a kedves kolléga már szembesült azzal a ténnyel, hogy ezekben a rövid segédanyagokban fõleg az óra elõkészítõ részéhez kapott ötleteket, javaslatokat. Az új anyag feldolgozását többségében a tankönyv ismeretközlõ részének és a munkafüzet feladatainak sorrendjében javasoltam. Tettem ezt azért, mert a tankönyv és a munkafüzet együttesen az adott óra módszertani lépéseire épül. Ez az azonos algoritmus szerinti tananyag feldolgozás segíti a tanító óravezetését, keretet ad az egyes tanóráknak és jó szolgálatot tesz a gyermek tanulásának segítésében. A módszertani kiegészítések ugyanakkor csak segédanyagok, javaslatok, attól bárki eltérhet, változtathat, saját ötleteivel gazdagíthatja az osztály összetételének, fejlettségének megfelelõen alakíthatja élve a pedagógus módszertani szabadságával. A módszertani kiegészítések és a munkafüzet feladatai nem csak a tanórai munkához adnak segítséget, hanem a természetismereti tantárgyak oktatásának egy másik szervezeti formájához is a tanulmányi sétához. Nézzük meg röviden e két szervezeti forma didaktikai sajátosságait: Tanulmányi séta: Oktató–nevelõ munkánk célja a természeti jelenségek, törvényszerûségek megismerése, ezeken keresztül a természet megszerettetése, védelme. A tanulmányi séták témái szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz. Szervezhetõk: – egy témakör tárgyalása elõtt (ilyenkor tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgálnak), – a témakör feldolgozása után (ezek az ismeretek alkalmazására, rögzítésre alkalmasak). Mi a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve az elsõ változat mellett döntöttünk, mert a kisiskolás csak közvetlen tapasztalás után képes az ismeretelsajátításra, fogalomalkotásra. Tanóra: A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlenül vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató–nevelõ munkánk alapvetõ szervezeti formája. A tanórának a témában való – helye, – tartalmának funkciója, – speciális szerepe, – didaktikai jellege szerint különbözõ óratípusokat különböztetünk meg. Az óratípusok lehetnek: – bevezetõ (témanyitó) óra – új ismereteket feldolgozó óra, – ismétlõ, rendszerezõ óra, – munkáltató óra, – ellenõrzõ óra, – szabadban tartott óra, – kombinált, vegyes típusú óra.

61

20. óra: Irányok meghatározása Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra Ennek az órának az anyagát már 3. osztályban megalapoztuk a „Tájékozódás a lakóhelyen” anyagrész feldolgozása során. Most az óra elején elevenítsük fel ezeket az ismereteket. Ehhez adnak segítséget a munkafüzet I. feladatai. Mielõtt azonban hozzálátnánk a munkafüzet feladatainak megoldásához, gyakoroltassuk az irányok meghatározását az osztályban, vagy jó idõ esetén, az iskola udvarán! Ehhez is találunk ötleteket a munkafüzet feladatai között. Az új anyag feldolgozását kezdjük a tankönyv 30. oldalának ábrája és a motivációs szöveg segítségével, majd végezzük el a II/1. feladat gyakorlatát és folytassuk a tankönyv szövege alapján. A részegységek után rögzítsük a tanultakat a munkafüzet megfelelõ feladataiban! A tanórán lehetõleg minden tanuló kezébe kerüljön egy tájoló! Az óra anyagát befejezhetjük a MINI-LÜK füzetsorozat tájékozódással kapcsolatos feladataival. Követelmény: – Ismerje a fõ- és mellékvilágtájakat. – Tudja használni a tájolót.

21. óra: Tájékozódás a térképen Módszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra Ahhoz, hogy a térképen biztonságosan tudjanak tájékozódni tanulóink, pontosan kell ismerniük a világtájak elhelyezkedését. Ezért ezt a tanórát is kezdjük az elõzõ órai anyag ismétlésével, számonkérésével. Végezhetjük ezt a játékos formában is. Az elõzõ órán már megállapítottuk, hogy osztálytermünknek melyik az északi oldala (sarka). Nevezzük meg a többi oldalt (sarkot) is, és két gyereket hívjunk ki egy üresebb területre és irányítsuk õket a világtájak alapján! Lépj egyet északnak, kettõt keletnek… Végezhetjük a gyakorlást a MINI-LÜK füzetsorozat tájékozódással kapcsolatos feladatainak segítségével is. Ez után ismételjük át, amit az alaprajzról 3. osztályban tanultak a gyerekek és dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv szövege és a munkafüzet feladatai alapján! Követelmény: – Tudjon tájékozódni egymaga is a térképen. – Ismerje az iránytût és a tájolót. – Ismerje a méretarány, jelmagyarázat, vonalas mértéket.

Szakmai kiegészítés: Iránytû = kompasz: függõleges tengelyre helyezett mágneses acéltû, amely a földmágnesség hatására közel Észak – Dél irányba áll be, így iránymeghatározásra is használható. Tájoló: útirány meghatározására, tájékozódásra szolgáló mûszer. A mágneses tájoló iránytûkkel egybeszerkesztett szélrózsából áll, amely csapszegen függ, és így azon vízszintes irányban elforoghat. Ez a Föld mágneses terének hatása alatt a megközelítõ északi irányt mutatja. Számlapján 0˚-tól 360˚-os beosztás látható. A 0˚-nak Észak felel meg, a Dél a 180˚-nak, a Kelet a 90˚-nak és a Nyugat a 270˚-nak. Az iránytû és a tájoló mûködése azon alapszik, hogy a Föld mágneses ereje ellenállhatatlanul vonzza a mágneses tût Észak, az úgynevezett „mágneses pólus” vagy Északi-sark (mágneses) felé. Ha az Északisark (mágneses) egybeesne a földrajzi Északi-sarkkal, az lenne az ideális állapot. Ám ez nem így van. A mágneses sark kb. 1000–1200 km-re Délre fekszik a földrajzi pólustól.

Szakmai kiegészítés: A tanóra anyaga a térképen való tájékozódás, de ha van idõnk, megemlíthetjük, hogy még számtalan módon lehet tájékozódni a szabadban. A természetben bárhol a Nap segítségével meghatározható az irány, az idõ, sõt még az idõjárás elõrejelzésében is segít. Ehhez tudni kell, hogy a Nap keleten kel és nyugaton megy le, s tetõpontja délen van, és ekkor jelzi a delet. A Nap járásából azonban az idõ is megközelítõ pontossággal megállapítható. – 6 órakor a Nap egészen keleten van – 9 órakor délkeleten – 12 órakor délen – 15 órakor délnyugaton – 18 órakor nyugaton. Ezek a számok azonban csak körülbelül érvényesek és az évszaktól függnek. Tájékozódni lehet a csillagok állása, a fatörzsek erezete, mohával való takartsága, a virágok nyílása, a kivágott fák évgyûrûi, és még sok más természetben elõforduló dolog segítségével. Ezek az ötletek megtalálhatók Cécile Arbona: Tájékozódás Passage 1995. (Kis természetbúvár sorozat) kötetben.

62

63

Gyakorlás: kiegészítõ anyag Módszertani kiegészítés: gyakorló–rendszerezõ óra Ezen anyagrész gyakorlására csak ott van lehetõség, ahol heti két óra áll a tantárgy rendelkezésére, vagy olyan módon tervezzük a tananyagot, hogy lehetõségünk van az eddig tanultak gyakorlására. Ahol nehezebben sajátítják el a tanulók a tájékozódási ismereteket feltétlenül ajánlatos egy tanórát még a tanult fogalmak rögzítésére fordítani. Ha tanulóink már biztonságosan tudnak tájékozódni, és jól ismerik a világtájakat és azokat is képesek biztonságosan megnevezni, akkor szervezhetünk egy szabadban megrendezésre kerülõ tájékozódási versenyt, vagy akadályversenyt. Ehhez azonban jól fel kell készülni: megfelelõ mennyiségû, kellõen érdekes és újszerû feladatokkal lepjük meg tanítványainkat. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy egy jó hangulatú órának lesznek részesei, de megkedvelik a szabadban való tájékozódást, nem esnek pánikba, ha eltévednek. Felkészülésünket segítheti a 21. óra szakmai kiegészítésében ajánlott szakirodalom.

22. óra: A földfelszín térképi ábrázolása Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra elsõ, számonkérõ részében ismételjük át, egyrészt amit az elmúlt idõszakban az iránymeghatározásról és a térképen való tájékozódásról tanultunk. Ha az elõzõ órát nem gyakorlásra fordítottuk, vagy nem oldottuk meg a munkafüzet 46–47. oldalának valamennyi feladatát, akkor válogathatunk az elmaradt feladatok közül is. De játszhatunk iránymeghatározását vagy kérdezhetünk fogalom meghatározásokat (Mi a tájoló? Mi a vonalas mérték?…). Ezt követõen ismételjük át a munkafüzet I. feladatai segítségével a tavaly tanult térképismereti alapfogalmakat! Beszélgessük meg, hogy 3. osztályban milyen útvonalrajzokat készíthettünk (esetleg mutassunk is be néhányat!)! Az ilyen témájú beszélgetés már kellõ alapot nyújt az új ismeretek feldolgozásához. Célkitûzés és a bevezetõ beszélgetés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv ismeretközlése és képanyaga, valamint a munkafüzet II. feladatai segítségével! Követelmény: – Ismerje a legjellemzõbb térképi ábrázolásokat. – Tudjon olvasni a térképrõl. Szakmai kiegészítés: A legrégibb térkép az i.e. 2200-ból fennmaradt agyagtábla, amely az adófizetõ területeket mutatja. Papiruszra rajzolták már II. Ramszesz fáraó korában (i.e. 1317–1252) a nubiai aranybányák térképét. Az elsõ kartográfus a milétoszi Anaximandosz (i.e. 7. század) volt. Égtájakat elsõ ízben Dikaiarkhosz tüntetett fel. Eratoszthenész már fokhálózatot is szerkesztett, s ezzel a kartográfia tudományának megalapítója volt. A középkor alig mutat térképmûveket, az elsõ az angliai Hereford-i térkép volt. Fejlõdés csak a reneszánsz korában, a nagy földrajzi felfedezésekkel indult meg. A háromdimenziós ábrázolás indította el a kartográfia újkorát, újabban a fotogrammetria és a modern sokszorosítási technika lendített nagyot a térképészeten. Magyarországon a legrégibb ismert térképet Lázár deák készítette kb. 1500 és 1510 között. Topográfiai térképek részletes felvétele csak az I. világháború után indult meg hazákban.

64

65

23. óra: Magyarország domborzata és vízrajza Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Mielõtt az új anyag feldolgozásának kezdenénk, ismételjük át a tájékozódásról és a térképi ábrázolásról eddig tanultakat! Végezhetjük ezt olyan módon, hogy felrajzolunk a táblára egy szélrózsát, és neveztessük meg rajta a fõ–és a mellékvilágtájakat. Ezután fordítsunk nagyobb hangsúlyt a világtájak füzetben, tankönyvben való megnevezésére. Nyissák ki a tanulók munkafüzetüket és az 50. oldal széleire írják rá a tanult fõ–és mellékvilágtájakat. Ennek gyakorlása, és kézség szintû tudása nagyon fontos, mert csak a biztonságos tudás során lesznek képesek az elkövetkezendõ idõszakban tanítványaink a térképolvasásra. Gyakoroljuk a világtájakat a MINI-LÜK füzet sorozat segítségével is, majd tekintsük át a térkép ismeretrõl eddig tanultakat a munkafüzet I. feladatai segítségével! Az új anyag feldolgozása során legyen mindig a tanuló elõtt a térkép, és arról olvasva, a világtájak ismeretében keresse meg, nevezze meg a megjelölt tájakat, tájegységeket. A tanulói térkép mellett használjuk a nagy falitérképet is. Az óra végi összefoglalást végezzük a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján! Követelmény: – Térkép segítségével tudja megnevezni hazánk nagy tájait. – Legyen képes térkép segítségével égtájak szerint megnevezni a tanult tájak határait. Szakmai kiegészítés: Magyarország felszínének felépítésében 1 milliárd éves kõzetek is részt vesznek. Ez a kormeghatározás a rádioaktív sugárzás eredménye. A kõzetek keletkezésekor ugyanis radioaktív ásványok is kristályosodnak. Ezek bomlásterméke a kõzetekben felhalmozódik. A radioaktív elemek mindig meghatározott idõ alatt bomlanak el, így kiszámítható a kõzet keletkezésének kora. A legérdekesebb azonban, hogy a legidõsebb kristályos kõzetminták nem valamelyik hegységünkbõl, hanem az Alföld mélyérõl, több ezer méteres mély ségbõl került elõ. Alföldjeink korábban ismeretlen mélységeit a kõolajkutató mélyfúrások tárták fel. Kiderült, hogy az alföldjeinket borító folyami kavics és homok, fõleg a tengeri homok–és agyaglerakódások, sokkal vastagabbak, mint azt régebben gondolták. A fiatal üledékrétegek vastagsága eléri a 6 km-t is.

66

24. óra: Szeszélyes éghajlatú Alföld Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Ennek a tanórának az elején is ismételjük át a tájékozódással kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és a világtájakat, majd elevenítsük fel a felszín kialakulásával kapcsolatos, elõzetes (3. osztályos) ismereteinket. Az új anyag feldolgozásának kiindulópontja lehet az I/1. feladat. A feladat megoldása és ellenõrzése után keressünk a térképen olyan területeket, amelyeket a folyó építõmunkája alakított ki. Ebbõl már adott az óra célkitûzése: A mai órán a legnagyobb síkságunkról, az Alföldrõl tanulunk. Az új anyag feldolgozásának motivációját szolgálja a tankönyv 38. oldalának felsõ képe és a mellette lévõ szövegrész is. A tankönyv kis egységekben tárgyalja az új anyagot, amelyet a munkafüzetben rögzíthetünk. Követelmény: – A térkép segítségével tudja megnevezni az Alföld természetes és mesterséges határait, és tanult kistájait. – Ismerje a futóhomok fogalmát. Szakmai kiegészítés: Az Alföld Magyarország legjellemzõbb és legnagyobb nagytája, amely Észak-kelet és Dél felé túlnyúlik határainkon. Kiterjedése meghaladja a 100 000 km-t, amibõl mintegy 5 100 km tartozik hazánkhoz. Az ország keleti és középsõ részén fekszik, délen a Duna jobb oldalára is átterjed a Dunántúli-középhegység lábáig, valamint öblözete a Dráva mentén benyúlik Barcs tájáig. Az egykori Pannon-beltenger, majd a Duna és a Tisza vízrendszere által feltöltött, elegyengetett síkság. Felszínén folyami árterek és enyhén kiemelkedõ homok–és löszhátságok váltakoznak. Legmagasabb két tája: a Kiskunság és a Nyírség homokos területe. Legalacsonyabb részei árterületek. Ilyen a Dunamenti síkság, a Dráva-menti síkság, a Szatmár-Bereg-i síkság, a Jászság, a Hortobágy, az Alsó-Tiszamente és a Kõrösök síkja. Lösztakarós tájai: a Mezõföld, a Hajdúság, valamint a Békési–és a Bácskai löszhát. Természetföldrajzi és geológiai adottságai folytán az Alföldön fekszenek az ország legfontosabb mezõgazdasági területei, a felszín alatt a legnagyobb kõolaj–és földgázkészletek.

67

25. óra: A változatos Kisalföld Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra eleji számonkérés két egységbõl állhat. Gyakoroljuk a világtájak megnevezését és meghatározását tevékenykedtetéssel. Álljon egy tanuló az osztályterem egy szabad területére és álljon köré még nyolc gyerek, a világtájaknak megfelelõen. Nevezzék meg a tanulók saját helyzetüket a középen lévõ tanulótól, és a középen lévõ tanuló is nevezze meg, hogy tõle milyen világtáj felé van a társa! A második egységet kezdhetjük a felszíni formák áttekintésével. Rajzoljuk fel a táblára a domborzat keresztmetszetét (lásd munkafüzet 50/I/1. feladat) és nevezzük meg az ábrázolt felszíni formákat és magasságukat. Ez után mondjanak példát hazánk területén síkságra! Írjuk fel a táblára a síkság alá ALFÖLD! Részletesen ismételjük át, amit az Alföldrõl az elõzõ órán tanultunk (elhelyezkedése, határai, kistájai, a kistájak jellemzése, összehasonlítása). Feltétlenül mindig legyen a tanulók elõtt kistérképük, és a nagytérkép is legyen a falon. Következhet a célkitûzés: A mai órán egy újabb síksággal, a Kisalfölddel ismerkedünk. Kerüljön a táblára az Alföld neve alá a KISALFÖLD is! Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv szöveg–és képanyaga, valamint a munkafüzet feladatainak sorrendjében. Követelmény: – Térkép segítségével tudja megnevezni a Kisalföld kistájait. – Térképen tudja megmutatni a Kisalföld területének határait.

Gyakorlás: KIEGÉSZTÕ ANYAG Módszertani kiegészítés: (ismétlõ–gyakorló óra) Az elõzõ két órán megismerkedtünk két nagy tájunkkal, az Alfölddel és a Kisalfölddel. Ha lehetõségük van ennek az órának a beiktatására, akkor feltétlenül fordítsuk a két nagytájról tanultak ismétlésére, gyakorlására. Ehhez segítséget ad a munkafüzet 56–57. oldalán lévõ feladatsora. Ismételten rajzoljuk fel a táblára a domborzat keresztmetszetét, nevezzük meg a felszíni formákat magassággal együtt és rakjuk ki szókártyával a két síkság nevét az ábra megfelelõ részéhez! Következhet a célkitûzés: A mai órán a tanult két síkságról tanultakat ismételjük át és gyakoroljuk. Folytassuk munkánkat a munkafüzet I. feladata alapján! A falitérkép feltétlenül legyen minden tanuló által jól látható helyen, és minden tanuló elõtt legyen ott a kistérkép. Az ellenõrzés során is mindig követeljük meg a térképhasználatot, és a tájegységek megnevezése a világtájakkal együtt történjen! Az élettelen környezeti tényezõk összehasonlítása után feltétlenül hasonlítsuk össze a felszínek kialakulását (szemléltethetjük terepasztalon is)!

Szakmai kiegészítés: A Kisalföld a Dunántúli-középhegység és az Északi-Kárpátok között elterülõ síkság, amelynek déli része (kb. 4500 km) tartozik Magyarországhoz. Az Alföldhöz hasonlóan megsüllyedt, tengeri üledékkel fedett medencéjét a Duna és a hegyek felõl érkezõ folyók töltötték fel. Csak központi része, a Gyõri-síkság tökéletes síkság. Északi részére a Duna törmelékkúpja borul. Ez a Mosoni síkság és a Duna, valamint a Mosoni-Duna által bezárt Szigetköz. A Duna hordalékkúpjától délre a Fertõ süllyedésével egyidõs Hanság teknõjét találjuk, melynek ma is vizenyõs rétség tölti ki jelentõs részét. A Hanságtól délre a Répce és a Rába között a Rábaköz síkja terül el. A Kisalföld másik öblözete délkeleten nyúlik be a Kemeneshát platója és a Bakonyból északnyugatnak nyomuló Pannonhalmi dombság közé. Ez a Marcal medencéje, melynek déli peremvidékén magányosan emelkedik a két jellegzetes csonka kúp alakú bazaltsapkás tanúhegy, a Ság (278 m) és a Somló (432 m). A Pannonhalmi-dombságtól keletre az ún. Gyõr-Tatai teraszvidék hullámos felszínû öblözete hatol be a Duna és a Bakony között az Által-érig. 68

69

26. óra: Az ezernyi völgy birodalma: a Dunántúli dombság Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Ha nem volt lehetõségünk az elõzõ órán egy teljes tanórányi idõt a két síkságról tanultak ismétlésére, akkor ennek az órának az elején tegyük meg. Ha az elõzõ órát ismétlésre, gyakorlásra fordítottuk, akkor az óra elején játékos formában gyakorolhatjuk a tanultakat. Készítsenek a tanulók szókártyákat a következõ feliratokkal maguknak: Alföld, Kisalföld, mindkettõ, egyik sem. Ezek után mondjuk a területekre jellemzõ kifejezéseket, fogalmakat és a tanulók mutassák fel a megfelelõ kártyát. A gyakorlás másik formája lehet a MINI-LÜK füzetsorozat megfelelõ feladataival való játék. Az új anyag feldolgozása elõtt oldjuk meg a munkafüzet I/1 és I/2. feladatait. A második feladatból következhet a célkitûzés: A mai órán a Dunántúlidombság területét vizsgáljuk részletesebben. Az új anyag feldolgozásához segítséget ad a tankönyv kép– és szöveganyaga és a munkafüzet feladatsora. Az óra végi összefoglalást végezzük a tankönyv kérdései és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján. Követelmény: – Térkép segítségével tudja megnevezni a Dunán túli-dombság természetes határait és kistájait. Szakmai kiegészítés: A Dunántúli-dombság a Dunántúlnak a ZalaBalaton-Sió vonalától délre elterülõ része. Változatos szerkezetû és domborzatú vidék, ebbõl emelkednek ki a dél-dunántúli szigethegységek. A Balaton felé meredekebb peremmel végzõdik a Külsõ-Somogy lösszel takart dombvidéke, délen a Dráva irányában a homoktakaróval fedett alacsonyabb Belsõ-Somogyot találjuk. Ezt Kelet felé magasabb, erdõsebb Zselic követi. Az ország legdélebbi fekvésû hegysége a fõleg mészkõ anyagú Mecsek (Zengõ 680 m) és a Villányihegység. A hullámos felszínû Tolnai-dombság lös�szel borított pannon rögökbõl áll. A Mecsek északi elõterében a völgyekkel sûrûn tagolt Völgységet keleten a Szekszárdi-dombvidék határolja, míg a Sárköz süllyedékét keleten a Duna-völgy zárja le.

70

27. óra: Hazánk legnyugatibb nagytája: az Alpokalja Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra A mai óra számonkérõ részét kezdjük térképismerettel! Elõször mutassuk meg és nevezzük meg hazánk nagy tájait a falitérképen (egy-egy tanuló mutassa meg) és minden tanuló kövesse azt a kistérképén is. ez után vegyük sorra a nagytájakat egyenként, mutassuk meg és nevezzük meg határaikat a világtájakkal együtt. Ezt követheti egy térképismereti gyakorlás a MINI-LÜK füzetsorozat segítségével, majd ismét rajzoljuk fel a már többször használt domborzati metszetábránkat. Ismételjük át a felszíni formák színezését és magasságaik határait, majd rakjuk ki a tanult nagytájak szókártyáit a megfelelõ felszíni forma alá! A feladatból következik a problémafelvetés: Még melyik felszíni forma nagytájaival nem ismerkedtünk meg részletesen? (hegyvidék) Itt megbeszélhetjük, hogy hazánkban nincsenek magashegyek, csak középhegységek, és következhet a célkitûzés: A mai órán egy magashegység hazánkba átnyúló területével, az Alpokaljával ismerkedünk meg részletesebben. Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv szövege és képanyaga, valamint a munkafüzet feladatai alapján. Követelmény: – Tudja megnevezni, és térképen megmutatni az Alpokalja kistájait, határait. – Térképe segítségével tudja megnevezni az Alpokalja nagyobb városait. Szakmai kiegészítés: Nyugat-magyarországi peremvidékhez soroljuk az Al pokalját az elõtte húzódó alacsonyabb dombvidékkel és a Zalai-dombságot. Hazánk nyugati szegélyének az Alpok vidékével való természetföldrajzi rokonságát hangsúlyozza a két kis elkülönített hegységdarab a Soproni- és a Kõszegi-hegység, amelyek az Alpok kristályos vonulatának elõörsei. A Kõszegi-hegység a határon túl a Borostyánkõ-hegységben, a Soproni-hegység pedig a Rozália-hegység vonulatában folytatódik. Területileg mind kettõ kicsi, hazánkban fekvõ részeik kevéssel haladják meg a 100–110 km2-t. A két hegység felépítésében – alaktani hasonlatosságuk ellenére – lényeges különbség is van. A Kõszegi-hegység devon kori, a földtani ókorból származó dolomitja hazánk legrégibb üledékképzõdménye. Utolsó gyûrõdési fázisa a karbon kori hegységképzõ mozgásokhoz kapcsolódik. Azóta pusztul, tönkösödik. A Soproni-hegység ugyancsak ókori kõzetekbõl, fõként gneiszbõl, fillitbõl és más palákból felépített hegység, amelyre Észak felõl közeledve lépcsõsen emelkednek egymás fölé. A tönkszintek a külsõ erõk pusztító tevékenységének nyomai, mert a különbözõ kori képzõdmények ugyanabban a magasságban nyesõdnek le, tehát nem szerkezeti mozgás hozta létre õket. Kõszegi-hegységet õsi kristályos kõzetek építik fel.

71

28. óra: Középhegység a Kisalföld keleti oldalán Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra A mai óra számonkérõ részét is kezdjük térképismerettel. Egy tanuló mutassa meg a falitérképen hazánk nagy tájait, a többiek kövessék azt saját kistérképükön! Folytathatjuk az órát azzal, hogy a tanult nagytájak szókártyáit elhelyezzük a kistérképen és egy-egy tanuló, önkéntes jelentkezés során választ magának egy tanult nagytájat, és jellemzi azt (szomszédos tájak, felszíni képzõdmények világtájakkal együtt, kistájai, éghajlata, nagyobb városai…). A többiek figyelik a beszámolókat, és közösen értékeljük a munkájukat. Ezt követheti egy játékos gyakorlás a MINI-LÜK füzetekkel, és ismét rajzoljuk fel a felszíni formák keresztmetszeti képét és tegyük alá a tanult nagytájak nevét! Következhet a célkitûzés: A mai órán egy olyan középhegységrõl tanulunk, amelynek teljes területe hazánk területén, a Dunántúlon fekszik? Egy tanuló kiválasztja szókártyáját (Dunántúli-középhegység) az asztalról és elhelyezi a táblán az Alpokalja alatt. Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv szövege, valamint képanyaga alapján, és a tanultakat részegységenként rögzítsük a munkafüzet megfelelõ feladatainál. Az összefoglaláshoz ad segítséget a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam!” vázlata. Követelmény: – Tudja megmutatni a térképen a Dunántúli-középhegységet, és megnevezni a szomszédos tájakat, felszíni képzõdményeket, világtájak megnevezésével. – Tudja megmutatni és megnevezni térképe segítségével a Dunántúli-közép-hegység kistájait. Szakmai kiegészítés: A Dunántúli-középhegység a Dunántúl középsõ és északkeleti részé, Keszthelytõl a Dunakanyarig tart kb. 200 km hosszan, 40 km szélesen húzódó hegységek összessége. Jórészt üledékes kõzetekbõl (mészkõ, dolomit) áll. Elsõ tagja a dolomitból felépülõ Keszthelyi-hegység. Tõle keletre a Tapolcai medence terül el szép, kialudt vulkánjaival (Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc, Gulács…). A Bakony a középhegység legnagyobb kiterjedésû része, tágabb értelemben ide sorolják a Balaton-felvidéket is. Az Északi-Bakony legmagasabb pontja a 709 m-es Kõrishegy, a Déli-Bakony-é az 599 m-es Kab-hegy. A Móri-árok keleti oldalán a Vértes tagolatlan, átlagosan 400 m magas sasbérce emelkedik. A Zámolyi-medence és a Velencei-tó süllyedése között találjuk az idõs, elütõ szerkezetû Velencei-hegységet, legömbölyödött hátain a gránit jellegzetes lepusztulás formáival. A Vértes és a Gerecse között a TataBicskei-árok húzódik. A Gerecse elszórtan elhelyezkedõ mészkõ rögökbõl és kisebb medencébõl áll. Legmagasabb csúcsa a 633 m-es Gerecse. A Pilisvörösvár-i ároktól északra a karsztos Pilis terül el, amely érintkezik a Visegrádihegységgel. Legmagasabb kiemelt röge a Pilis (756 m). Tõle délre a fõváros határába emelkedik a Budai-hegység. Keleten a Duna felé meredeken végzõdik. Ez az ún. termális vonal, amely mentén hõforrások törnek a felszínre.

72

29. óra: Hazánk legmagasabb tája az Északi-középhegység Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részét szervezhetjük csoportmunkában is. Alakítsunk öt csoportot az osztály tanulóiból, és mindegyik csoport válasszon egy csoportvezetõt. A csoportvezetõ húz egyet a tanári asztalon lévõ nagytájak nevét tartalmazó szókártyák közül, és mindegyik csoport felkészül az adott nagytáj rövid bemutatására. Adjunk 5 perc felkészülési idõt, és mindenki röviden 2–3 percben mutassa be a feladatot. Ez kb. 20 percet jelent a tanórából. Mivel ez a számonkérési forma jelentõs mennyiségû idõt jelent csak a nem Északi-középhegység területén lakó osztályokban oldható meg, mivel itt elegendõ az úój anyag feldolgozásából csak a nagytáj határainak világtájak szerinti meghatározása és az „Ezt tanultam!” vázlat kövér betûkkel szedett részeinek megtanulása. A táblára már elõre (tanóra elõtt) rajzoljuk fel a domborzat keresztmetszeti ábráját és helyezzük el a nagytájak neveit a megfelelõ helyen. Következhet a problémafelvetés (Melyik tájról nem tanultunk még részletesen? Északi-középhegység), és a célkitûzés: A mai órán az Északi-középhegység területével ismerkedünk részletesen. Az új anyag feldolgozásában segítségünkre van a tankönyv szöveg–és képanyaga, a munkafüzet feladatsora és vázlata. Követelmény: – Tudja megmutatni a térképen az Északi-középhegység területét, és megnevezni a szomszédos tájakat, felszíni képzõdményeket, azok egymáshoz való viszonyát, a világtájak megnevezésével. – Tudja megmutatni és megnevezni térképe segítségével az Északi-középhegység kistájait. Szakmai kiegészítés: Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és legváltozatosabb tája, az ország északi részén, a Duna völgye, az Alföld és a szlovák határ között húzódik. területe kb. 8000 km2, hossza 225 km, szélessége 30–70 km. Szerkezetileg a Visegrádi-hegység is hozzá tartozik. Legnyugatibb tagja a Börzsöny, mely a Cserháttal, a Mátrával és a Zemplénihegységgel együtt jórészt vulkanikus felépítésû. Nyugati része mészkõbõl épül fel (Naszály, 652 m). A Cserháthoz sorolható a Karancs 700 m-es andezit-hegycsoportja valamint a tõle keletre esõ Medves-fennsík romantikus bazaltkúpjaival. A Zagyva völgyétõl keletre emelkedik a fõképp andezit lávából felépülõ Mátra. Itt van hazánk legmagasabb pontja, a Kékes (1014 m). A Mátrához Észak-Kelet felé a Bükk csatlakozik, amelye fõként karsztosodó mészkõbõl és agyagpalából áll. Hazánk legszebb és legváltozatosabb hegysége. Platója 800–900 m közötti magasságban terül el. Az Aggteleki-karsztot szintén fõleg jól karsztosodó mészkõ és dolomit építi föl. A Bódva és a Hernád között terül el a Cserehát alacsony dombvidéke, amely változatos kõzetekbõl (agyagpala, mészkõ, homokkõ) áll. A Hernádon túl húzódik a miocén korú vulkanikus kõze tekbõl (fõleg andezit) álló Zempléni-hegység.

73

30. óra: A vizek világa Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra A mai óra számonkérõ részét kezdhetjük terepasztalon való tevékenykedtetéssel. Alakítsunk ki a terepasztalon különféle felszíni formákat, neveztessük meg részeiket, mondjuk el, milyen tengerszint feletti magassági számok tartoznak az egyes felszíni formákhoz, és feleltessenek meg minden felszíni formáihoz egy-egy hazai nagytájat. Ha elég ügyesek a tanulók, kialakíthatják hazánk domborzati térképét is. A felszíni formák megbeszélése után kérdezzük meg, mi hiányzik még a felszínrõl? Alakítsunk ki patakokat, folyókat, tavakat és beszéljük meg jellemzõiket (van partja, van szigete, állóvíz, jobb, bal part…)! Ezt követõen beszéljük meg, milyen színnel jelöli a térkép a vizeket és rögzítsük azt a munkafüzet I/1. feladatába. A vizek csoportosítását (I/2. feladata) végezhetik önálló munkával a tanulók és ellenõrizzük munkájukat. Beszéljük meg a horgászat és a halászat közötti különbségeket, emeljük ki, hogy a horgászat környezetkímélõbb tevékenység! (A hálóba belekerülnek a kis halak, úszói megsérülnek, valamint a válogatás során sérül meg a hal, és ha vissza is engedik a vízbe, utána többségük elpusztul.) Az új anyag feldolgozását a tankönyv és a munkafüzet alapján végezzük a megszokott módon. Követelmény: – Tudja megmutatni a térképen hazánk legnagyobb felszíni vizeit. – Ismerje a vizek védelmének fontosságát.

31. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra A természetföldrajzi ismereteket befejeztük, és mielõtt a társadalmi ismeretek tanulásába mélyednénk el, ajánlatos egy ismétlõ–rendszerezõ óra beiktatása. A témakör minden eddigi új ismereteket feldolgozó anyagrésze elõtt, a tanóra számonkérõ részében átismételtük az eddig tanultakat. Sorra vettük a tanév során és az elõzõ években tanultakat. Így erre az órára már valójában csak egy új szempontú ismétlés marad. Végezhetjük ezt oly módon, hogy az elõzõ órán már az osztály tanulóiból 7 csoportot szervezünk. A nagytájakról eddig használt szókártyáinkat kiegészítettük még eggyel (vizek) és mindegyik csoportvezetõ húzott egy szókártyát. A csoportok azt a feladatot kapták, hogy a következõ órára (a maira) készüljenek az adott tájegység bemutatására, kb. 5–6 perces elõadás formájában. Itt lehetõség van a tanult ismeretek bõvítésére is. A tanórán hallgassuk meg a kiselõadásokat és értékeljük azokat. A legjobban felkészült csoportok munkáját értékelhetjük érdemjeggyel is.

Szakmai kiegészítés: Magyarország a Föld egyik legzártabb hegykoszorújának központi medencéjében fekszik. A Kárpátok hegykoszorúján belül lefolyó vizek néhány kivételtõl eltekintve a központi medencén keresztül hagyják el a területet. A jelenlegi országhatárt annak idején (trianoni szerzõdés) úgy alakították ki, hogy nemcsak az ország fõ folyói, hanem a vízgazdálkodási szempontból is jelentõs 14 vízfolyás keresztezi az országhatárt és mindössze a legkisebbek közé tartozó négy maradt meg az országhatáron belül. Mindez azt eredményezi, hogy a határszelvényen éves átlagban az országot elhagyó vizek 95%-a külföldi eredetû. Környezõ hegyvidéki vízgyûjtõkbõl érkezõ, nálunk torlódó árhullámok, a hóolvadásból, vagy csapadékból keletkezõ belvízi elöntések miatt, vízkár-veszélyeztetettségünk egyedülálló Európában. A Kárpát-medencének különleges sajátossága, hogy a medencén keresztül haladó fõ folyója a Duna, a medencén kívüli alpi régióból ered és szállítja az ország területén átfolyó vízkészlet több mint 80%-át. A Duna vízhozamát a hazai mellékvízfolyások érdemben nem befolyásolják, vízkészlete magában a mederben koncentrálódik, legkisebb vízhozama mellett is képes nagy térségek ellátására.

74

75

32. óra: Éghajlat, idõjárás Módszertani kiegészítés: (új ismereteket feldolgozó óra) Az óra számonkérõ részét kezdhetjük hazánk nagy tájainak térképen való megnevezésével. Most azonban ne a földrajzi ismeretekre helyezzük a hangsúlyt, hanem a terület éghajlati tényezõit ismételjük át. Minden tájegységet tárgyaló ismeretközlõ anyagrész az adott terület éghajlatát elemezte és rögzítettük a tanultakat a munkafüzet II/1. feladataiba. Most vegyük sorra a tanultakat. Az ismétlésnek számtalan formája közül választhatunk: az elõzõ órán az adott nagytájból készült csoport mondja el a saját maga által jellemzett nagytáj éghajlatát, vagy a megszokott ábrákat kinagyítva táblázatot készítünk, és közösen töltjük ki azt vagy felsoroljuk egy adott nagytáj éghajlatának jellemzõit, és a tanulók szókártyáik felmutatásával válaszolnak… A számon kérést folytathatjuk az elõzõ években tanult fogalmakkal. Ehhez adnak segítséget a munkafüzet I. feladatai. Az új anyagot dolgozzuk fel a tankönyv szövege és képanyaga, valamint a munkafüzet feladatai alapján. Az óra végi összefoglaláshoz ad segítséget a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam!” vázlata. Követelmény: – Ismerje az éghajlat és az idõjárás fogalmát. – Tudja melyek az idõjárás és az éghajlat elemei. – Ismerje a leggyakrabban elõforduló csapadékfajtákat.

33. óra: Az idõjárás megfigyelése Módszertani kiegészítés: (munkáltató óra) Idõjárás megfigyelést már az elõzõ években is több alkalommal végeztünk. Éppen ezért most egy kissé kibõvített, más jellegû és hosszabb idõtartamra vonatkozó megfigyelésre buzdítjuk tanulóinkat. Itt már az idõjárás megfigyelését kibõvítjük a terület elemi szennyezettségének a vizsgálatára is, valamint gyakorlati tanácsokat adunk a mérés pontosságának megállapítására és egyszerû eszközök készítésére. Szakmai kiegészítés: Az ember mindig szerette volna megfejteni az idõjárás rejtélyeit és megjósolni a várható meteorológiai jelenségeket. A gallok állítólag csak egy dologtól féltek, hogy nehogy a fejükre zuhanjon az ég. A rómaiak és a görögök bizonyos döntések meghozatala elõtt kedvezõ „égi jelekre” vártak. A különleges idõjárású évek olykor a történelem menetére is hatással voltak. 1944-ben a szövetséges hatalmak normandiai partraszállását nagymértékben elõsegítette az idõjárási viszonyok átmeneti javulása.

Szakmai kiegészítés: Hazánk az északi mérsékelt öv közepe táján helyezkedik el, éghajlata elsõsorban kontinentális: a nyár meleg, a tél hideg. Emellett óceáni (enyhe tél, hûvös csapadékos nyár) és földközi-tengeri (meleg, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél) hatások érvényesülnek. Az évi középhõmérséklet 10 ˚C. A legmelegebb hónap (július) középhõmérséklete 21,7 ˚C, a leghidegebb hónapé (január) 1,2 ˚C. A napsütéses órák számát tekintve hazánk kedvezõ helyzetben van. A legtöbb napsütést Szeged környéke (évente 2050 óra felett), a legkevesebbet (1800 óra) az Alpokalja kapja. A nyár, melegebb és napfényben gazdagabb, mint a tõlünk északra, illetve nyugatra lévõ országokban. A csapadék éves mennyisége az Alföld középsõ részén 500–500 mm, a középhegységi régiókban 600–800 mm. A legtöbb csapadékos nap õsz végén és tél elején, a legkevesebb viszont nyár végén fordul elõ. A hótakarós napok száma 30 és 100 között változik, de elõfordultak már szinte teljesen hó nélküli telek is. Az ország területén a nyugati szél az uralkodó. 76

77

34. óra: Édes hazánk: Magyarország Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Ha lehetõségünk van, tartsuk meg ezt az órát az iskola könyvtárában, ahol a könyvtárossal elõre megbeszélve emeljük ki a számunkra hasznos könyveket (esetleg a fejezeteket vagy oldalakat is bejelölhetjük elõre) és ezekben való búvárkodás folyamán végezzük el az óra anyagát. Ha nincs lehetõségünk a könyvtári óra megtartására, a feladatot megoldhatjuk úgy is, hogy bevisszük az osztályba az ismeretterjesztõ könyveket, és feldolgozzuk az anyagot a szakirodalom és a tankönyv, valamint a munkafüzet segítségével. Követelmény: – Ismerje a magyar nemzet jelképeit. – Tudja felsorolni térkép alapján hazánkkal határos szomszéd országok neveit. – Ismerje az alábbi fogalmakat: hivatalos nyelv, anyanyelv, nemzetiség, kisebbség. Szakmai kiegészítés: Ásvány–és gyógyvizekben hazánk Európa egyik leggazdagabb országa. Több mint 500 ásvány–és gyógyvízforrást tartanak nyilván, többségük az Alföld peremén, a középhegységeket szegélyezõ törésvonalak mentén fakad, illetve az Alföldön és a Dunántúlon mélyfúrásokkal kerül a felszínre. Ki kell emelni Budapest gazdagságát ásvány–és gyógyvizekben. A világ egyetlen nagyvárosa, ahol több mint 130 termálforrás és kút van, erre alapozva 27 fürdõ mûködik, a gyógyfürdõk száma 13. Hazai ásvány–és gyógyvizeinket elsõsorban ös�szetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk alapján csoportosítják. Az egyszerû (oldott anyagban szegény) termális vizeket elsõsorban a mozgásszervek reumás betegségeinek kezelésére használják. A szénsavas vizek (savanyú vizek) sótartalmuknak köszönhetõen többnyire az alkáli-hidrogénkarbonátos és kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos vizek csoportjába tartoznak.

78

35. óra: Csodálatos szépségû fõvárosunk: Budapest Módszertani kiegészítés: kombinált óra Ezt az órát is szervezzük az elõzõ órához hasonlóan könyvtári óraként, azzal a változtatással, hogy röviden vegyük sorra mindazt, amit az elõzõ órán hazánkról, Magyarországról tanultunk. Kiválóan alkalmasak erre a MINI-LÜK sorozat füzetei, amelyeken változatos formában ismételhetjük át a tanultakat. Az új anyag feldolgozását kezdjük Budapest elhelyezkedésének földrajzi meghatározásával (munkafüzet I/2–I/3. feladatok) és folytassuk éghajlatának jellemzésével. Ezt követheti az új anyag részegységenkénti feldolgozása, amelyet csoportmunkával, szakirodalom segítségével önállóan is feldolgozhatnak a tanulók. Adjunk szempontokat (kérdéseket) a feldolgozáshoz és segítsük a csoportok munkáját közvetlen irányítással. Hozathatunk a tanulókkal Budapestrõl készült képeslapokat, amelyek szintén segítik a feldolgozást. Az óra végén minden csoport számoljon be munkájáról és értékeljük órai tevékenységüket. Követelmény: – Térkép segítségével tudja meghatározni Budapest földrajzi helyzetét. – Tudjon felsorolni fõvárosunkban található néhány jellemzõ épületet. Szakmai kiegészítés: A fõváros területe több ezer éve szinte megszakítás nélkül lakott. A település kedvezõ fekvése, adottságai, a Budai-hegység építõanyaga, erdõi, a bõségesen elõforduló ivóvíz, a Duna halban való gazdasága, már az õskorban vonzották az embert. Késõbb kialakult folyami átkelõhely, majd a különbözõ természeti adottságú és termelésû tájak találkozásnál a forgalom és a kereskedelem is. Így lett a település vásár–és hídvárossá, a gyáripar fejlõdésével közlekedési és gazdasági központtá. Napjainkra Budapest világvárosias arculatú nagyvárossá vált, ahol az ország lakosságának kereken egy ötöde, kétmillió ember él. Igazgatási területe 525 km2, melybõl 173 km2 a Duna jobb partján, 352 km2 a bal partján fekszik. Határaink hossza 124 km, kiterjedése észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km. Mértani középpontja Kõbányán, a Martinovics téren van. A város tengerszint feletti magassága egyenlõtlen. A pesti oldal lényegében síkság, nagyobb része 100–150 m között fekszik, a budai oldal felszínét a Budai-hegység teszi változatossá. A város e része 100–250 m közötti völgyekben, medencékben, lejtõkön helyezkedik el.

79

36. óra: Közigazgatás, közlekedés Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra elején vegyük sorra a térképismerettel kapcsolatos eddigi anyagrészeket és rögzítsük azokat a munkafüzet I. feladataiban! Ezt követõen vegyük elõ a tankönyv mellékleteként szereplõ térképet és hasonlítsuk össze a két oldalt. Vigyünk be az osztályba különbözõ térképeket és beszéljük meg, miért különböznek egymástól ezek a térképek (mert mindegyiknek más a feladata)! A következõ lépés lehet a közigazgatási térkép elemzése, a megyék számának meghatározása és néhány megye nevének megkeresése. A mai órán az általános közigazgatási fogalmakat helyezzük elõtérbe, mert a következõ óra feladata lesz saját megyék részletesebb megismerése. Az óra utolsó egysége legyen a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek megbeszélése. Óra végén a tankönyv kérdései és a munkafüzet „Ezt tanultam!” vázlata alapján foglaljuk össze a tanult ismereteket. Követelmény: – Ismerje a térképei jelöléseket a közigazgatási térképen. – Tudjon példát mondani a hazai közlekedés típusaira.

37. óra: A mi megyénk, az én szülõföldem Módszertani kiegészítés: kombinált óra Ezen az órán csak a munkafüzeti feladatok alapján dolgozunk. Beszéljük meg a bevezetõ részben közölt új ismeretet! Kérdezzük meg a tanulókat, mit jelent szerintük a hivatalos nyelv, anyanyelv, szülõföld… Engedjük, hogy lehetõleg minél több tanuló mondhassa el véleményét a témáról! Világítsunk rá az anyanyelv hivatalos nyelv közötti különbségekre. Ez a más anyanyelvû, vagy nemzetiségi osztályokban nem jelent gondot. Beszélgetés során erõsítsük a tanulókban a hazaszeretet az értékek, hagyományok õrzésének fontosságát. Az óra második részét szervezhetjük csoportmunkában vagy egyéni búvárkodással, a szakirodalom segítségével. De adhatunk már szempontokat az elõzõ órán a felkészüléshez, vagy készíthetünk rövid tájékoztatót megyénk, lakóhelyünk nevezetességeirõl, és most azokat dolgozzák fel a tanulók önálló munka során. Az óra végén értékeljük az egyéni és a csoportos tevékenységeket, valamint a kiemelkedõ teljesítményt elérõket érdemjeggyel is jutalmazhatjuk.

Szakmai kiegészítés: Vasúti közlekedésünk a múlt század végén, századunk elején a legjobbak egyike volt Európában. A trianoni békeszerzõdésben azonban több, eredetileg kettõsvágányú vasútvonal egy vágányúra való visszaépítését rendelték el. Az 50-es években kezdték el a pályák korszerûsítését, lehetõvé téve az óránkénti 120 km-es sebességet. Napjainkra sok nemzetközi vonat halad az országon keresztül és a MÁV is bekapcsolódott a nemzetközi forgalomba. Vízi közlekedésünk lehetõségei változók. Hajózható vízi útjaink hossza mintegy 1300 km. A Föld egyetlen folyója sem kapcsol össze oly sok országot, mint a hazánkon átfolyó Duna. Teljes hazai szakaszán hajózható, sõt a Rajna-Duna vízi út (Majna-Duna csatorna) megnyitása óta a magyar Duna-szakasz közvetlen hajózási kapcsolatba került Rotterdammal. Légi közlekedésünk fiatalsága ellenére is a legnagyobb arányú fejlõdésre visszatekintõ közlekedési ág. Budapestet érinti számos európai, arab és USAlégitársaság járatai is. 1994-ben 23 gépbõl állt a magyar polgári légiflotta.

80

81

38. óra: Gyakorlás, tudáspróba Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra Ezen az órán lehetõségünk van a témakör feldolgozása során elsajátított ismeretek rendszerezésére, új szempontok szerinti csoportosítására. A gyakorlást végezhetjük az óra elején, a számonkérés során, már többször használt felszíni formák metszetrajz alapján, ahol a rajz elemzése után hozzárendeljük a nagytájakat. Vagy a falitérképen mutassuk meg és nevezzük meg a nagytájakat és utána jellemezzük azokat. Választhatjuk a gyakorlásnak azt a formáját, amikor a hiányosságok feltárását célozzuk meg. Ez esetben a tanulók oldják meg önállóan a munkafüzet 82–83. oldalán található feladatokat. Az ellenõrzés során felszínre kerülnek a hiányosságok. Ez után csak azokkal a tanulókkal vegyük át a problémás részeket, akiknél a hiányosságot észleltük. A többiek gyakorolhatják a tanultakat a MINI-LÜK füzetsorozat tagjainak felhasználásával.

82

39. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: Ennek az órának a típusa és felépítése attól függ, hogy az elõzõ órát hogyan szerveztük, mire használtuk. Itt most ismét a téma leglényegesebb ismereteit tartalmazó témazáró feladatlapjait közöljük. A feladatlapok felépítésére, használatára az elõzõ témakörnél (õsz a haszonkeretben) leírtak az irányadók. Ha a témazáró feladatlapot nem csak ellenõrzésre, hanem a tanulók tudásának értékelésére is használjuk, ne elégedjünk meg az érdemjegyek puszta közlésével, hanem minden egyes tanuló teljesítményét szóban is értékeljük. Emeljük ki a típushibákat, ha van ilyen. Az ilyen fajta értékelés útmutatást ad a tanulók további munkájához.

83

Módszertani kiegészítés: Ezen az oldalon a „Természetföldrajzi környezetünk” témakör témazáró feladatlapjainak B változata látható. A feladatlapok használatával kapcsolatos javaslatokat már elõzetesen leírtam. A közölt feladatlapok azonban nem csak ellenõrzésre alkalmasak, de jó szolgálatot tesznek a tanultak gyakorlásánál is. Sõt egyegy feladat kiemelve az egyes órák ismétlõ részénél, vagy éppen az új ismeretek rögzítésénél is jó segítséget jelenthet.

III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton A III. témakör, amelyben a víz- és a vízpart állatvilágát vesszük szemügyre, tulajdonképpen az elsõ fejezet folytatása. Feladata a „Növények a vízben és a vízparton” fejezetben tanultak szinten tartása és az ismeretek bõvítése. Ez a fajta felépítés a természet ciklikus változásának tudatosítását is lehetõvé teszi. E témakör sem tudja nélkülözni a közvetlen tapasztalatszerzést, a tanulmányi sétákat, kirándulásokat. Ha lehetõségünk van rá (és elfoglaltságunk engedi), akkor szánjunk egy hétvégi napot (szombat) arra, hogy szervezzünk egy egész napos kirándulást az osztállyal! A természet iránt fogékony, a környezeti nevelést szívügyének tekintõ tanító vállalja ezt a tavaszi túrát és nem jelent megterhelést a számára. Általában a tanulók is szívesen jönnek el az ilyen kötetlen foglalkozásokra, mi pedig ilyenkor életközelben ismerjük meg tanítványainkat. Az egynapos kirándulás célja különbözik a tanulmányi sétától. Témája lazábban kapcsolódik a tananyaghoz. Elsõdleges cél új ismeretek szerzése (nem kizárólag természetismerettel kapcsolatos ismereteket értve ez alatt), komplex információ átadás, a tanulók tudásának integrálása. A kirándulásnak ne legyen „iskolás jellege”! Könnyed, lezser, játékos szellemben vezessük! Adjunk idõt az önfeledt játékra (bújócska, körjátékok, labdajátékok, csapatjátékok). A kirándulás célja lehet természetvédelem is. Ha környékünkön mûködik horgászegyesület vagy halastó, megbeszélhetjük vezetõjével, hogy egy napon elkísérjük õket ellenõrzõ útjukra, és megfigyeljük a természetes vizek és környékük állapotát, a horgászok tevékenységét, az ellenõrök munkáját. Segíthetünk a horgásztanya környékének szépítésében, vagy az ivadéknevelõ körüli munkában. A természetismeret tantárgy fõ célja a természet megismerése és védelme, amely feltételezi annak szeretetét, a hozzá való érzelmi kötõdést. Ennek egyik formája a fent vázolt kirándulás, ami által idõvel biztonságot szereznek tanítványaink az élõ természetben való tájékozódás terén. Soha ne feledkezzünk meg a természetben való viselkedés illemszabályainak tudatosításáról, az ízlésne velésrõl és ezek gyakoroltatásáról! – Ügyeljünk a természetes vizek tisztaságára! A szemetes partokat tisztítsuk meg! – A kihelyezett turistajelek közérdekûek. Óvjuk õket! – A kiabálástól, harsány társalgástól, zajongástól tartózkodjunk! – Nevünk megörökítésére nem az élõ fák törzse és az épületek falai alkalmasak, hanem alkotásaink. Ezért láttassuk meg tanítványainkkal a természet szépségét, fotózzunk, rajzoljunk, jegyzeteljük a kirándulások során és az iskolában (vagy otthon), készítsünk gyûjteményeket, tablókat „kincseinkbõl”. Munkáinkból kiállítást is rendezhetünk, hiszen a természet szeretete az alkotó képzelettel rendelkezõ embert gyakran mûvészi alkotásokra ihleti. Mindezen sokrétû lehetõségek mellett figyeljük meg azokat a jelenségeket, élõlényeket, amelyekkel az elkövetkezendõ idõszakban a tanórákon részletesen foglalkozunk! – Vizsgáljuk meg az állatok nyomait (elhullott tollak, ürülékek, szõrcsomók)! – Lessük meg, mely élõlények láthatók tavasszal a vízben és a vízparton, melyeknek vannak kicsinyeik! Elemezzük viselkedésüket, táplálkozásukat! A sétáról hazatérve – útközben – irányított beszélgetés során elevenítsük fel a látottakat, szükségszerûen adjunk magyarázatot a felvetõdött kérdésekre! (Ezáltal már elsõdlegesen rögzítjük azokat az ismereteket, amelyekre a tanórákon majd visszatérünk.)

84

85

Követelmény: – Legyen képes egyszerû vizsgálatok, megfigyelések végzésére. – Tudja összehasonlítani a megfigyelt élõlényeket. – Legyen képes észrevenni a természetben bekövetkezett változásokat.

40. óra: Tavaszi tanulmányi séta a gazdaságba Módszertani kiegészítés: tanulmányi séta Ha a tanórát megelõzõ idõszakban (tavaszi szünet, hétvége) volt a bevezetõben leírt kirándulás lebonyolítására, akkor ezen az órán tartsunk élménybeszámolót, elevenítsük fel a látottakat! Hasonlítsák össze a gazdaságban látott állatokat (és növényeket) a tankönyv ábráival. Feltétlenül beszéljük meg, hogy a háziállatok tartásának is vannak természet–és környezetvédelmi szabályai, amelyeket az állatok és a környezet érdekében be kell tartani. Kiemelten kell foglalkoznunk a tavasszal bekövetkezett változásokkal (nemcsak a növények virágzásával) hanem az állatok utódgondozásával is! A gyümölcsös fái és a zöldséges lágyszárúi esetében különös figyelmet érdemel a növények õszi termésének és tavaszi virágának az összehasonlítása. Érdekes gyûjteményünk lehet, ha egy adott fás szárú növényt figyelünk meg a különbözõ évszakokban. Ha elõzõleg nem volt lehetõségünk kirándulásra, ezt az órát fordítsuk tanulmányi sétára.

86

41. óra: Legnépszerûbb háziállataink Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra A mai óra anyaga a minden tanuló által már ismert két állat apróbb jellemzõ tulajdonságainak a megfigyelése. Az új ismeret feldolgozása elõtt tekintsük át mindazt, amit a tanulók már a gerinces állatokról tudnak! Vegyük elõ (az elõzõ években használt) kis képkártyáinkat és válogassuk ki belõlük a gerinces állatokat! Csoportosítsuk a képkártyákat a táblára felírt szempontok szerint (emlõsök, madarak). Hasonlítsuk össze a két csoport jellemzõit, és a gerincesek legfontosabb tulajdonságait rögzítsük a munkafüzet I/1–2. feladataihoz. Ezt követõen adjunk újabb csoportosítási szempontokat (háziállat, vadon élõ állat). Beszélgessünk arról milyen meggondolásból tart az ember háziállatot és folytathatjuk a háziállat csoportunkat egy újabb csoportosítással a munkafüzet II/1. feladata alapján és rögzítsük is azt. Ezzel már meg is kezdtük az új anyag feldolgozását és folytassuk is tovább a tankönyv szöveg és ábraanyaga, valamint a munkafüzet feladatai alapján. A szemléltetéshez a tankönyv színes ábráin kívül használjuk a biológia szertár (ragadozó koponya, fogazatok) szemléltetõ eszközeit is. Az óra végi összefoglalást végezzük a munkafüzet összehasonlító vázlata alapján. Követelmény: – Tudja jellemezni a kutya és a macska legfontosabb tulajdonságait. – Ismerje a ragadozó fogazat jellemzõit. Szakmai kiegészítés: A kutya (Canis familiaris) a legrégibb háziállat. Mintegy tízezer éve, a kõkor legvégén, az újkõkor elején bukkan fel önálló fajként. Egyenes és az emberhez önként csatlakozott õse a farkas (Canis lupus). Az ember jól kihasználta sokoldalú segítõtárság: vadászott, vagyonát õriztette vele, terelte a nyáját, ellenségeire uszította, sõt egyes vidékeken a kutyahús még ma is kedvelt csemegének számít. Tehát az ember elsõsorban gazdasági hasznáért tartott kutyát, s kizárólag használhatósága szerint válogatta ki a továbbtenyésztésre szánt egyedeket. Késõbb határozottan elkülönítette az egyes fajtákat. A macska (Felis silvestris, forma catus) eredete az idõ homályába vész. Nemrég úgy vélték, hogy 4–5 ezer évvel ezelõtt az egyiptomiak háziasították a núbiai vadmacskát. Az újabb ásatások során Anatóliában (Törökország) talált szobrocskák azonban – amelyek macskákkal játszadozó asszonyokat ábrázoltak – több mint hétezer esztendeje készültek.

87

42. óra: Napjaink legfontosabb háziállata: a sertés Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra eleji számonkérés során tekintsük át, amit az elõzõ órán a kutyáról és a macskáról tanultunk. Kezdhetjük az ismétlést a MINI-LÜK füzetsorozat feladataival, ahol a különbözõ fajtájú kutyák és macskák ábrái láthatók. Ezt követõen vegyük elõ képkártyáinkat és válasszuk ki a tanult két állatot! Gyûjtsük össze közösen az egyezõ tulajdonságokat, majd beszéljük meg az eltérõ tulajdonságokat is! Elemezzük a hobbiállat és a haszonállat fogalmát! Határozzák meg, hogy a kutya és a macska melyik kategóriába tartozik (hobbiállat). Ezt követheti a munkafüzet I/2. feladatának önálló megoldása, majd közös megbeszélése. Következhet a célkitûzés: a mai órán egy nagyon gyakori haszonállatunkról tanulunk, amelynek õse az erdõben él. Rajzát a munkafüzet I/1. feladata mutatja. Melyek az „õs” jellemzõ tulajdonságai? Ezt követheti az I/1. feladat önálló megoldása és ellenõrzése. Az új anyag feldolgozását végezzük a tankönyv szövege és képanyaga alapján. A tanultak rögzítését segítik a munkafüzet II. feladatai. Minden állat jellemzését azonos rendszer alapján végezzük (származás, testfelépítés, fej, érzékszervek, fogazat, láb felépítés) így az egyre több állat megismerésével növekszik az összehasonlítás lehetõsége. Követelmény: – Tudja megnevezni a házi sertés legfontosabb jellemzõit. – Ismerje a mindenevõ fogazat jellemzõit. – Ismerje a párosujjú patás fogalmát. Szakmai kiegészítés: A házi sertés a párosujjú patások rendjének, disznófélék családjába tartozó faj. Számos vaddisznófajnak különbözõ helyeken és eltérõ idõben történt szelídítésébõl és a háziasított fajták keresztezése útján jött létre. Még napjainkban is akad néhány „elszökött” házi sertés, amely a vaddisznóval keresztezõdik. A veszprémi püspökség egyik nevezetessége is a Ba konyban makkoltatott „szelíd” vaddisznókondája volt. Háziasítása, mai ismereteink szerint két helyen történt: Délkelet-Ázsiában és Európa északnyugati partvidékein. Az európai házi sertések a következõ négy csoportba sorolhatók: ibériai (román), kelta-germán, lengyel (szláv) és a göndörszõrû fajtacsoport. Bár ezek a fajtacsoportok jelentõsen eltérnek egymástól, az ázsiaiakhoz viszonyítva nagyobb testûek, lassúbb fejlõdésûek és sokkal kevésbé szaporák. A kitenyésztett sertésfajták közül a hazai sertéstenyésztésben az alábbiak fordulnak elõ gyakrabban: mangalica (a múlt század uralkodó fajtája volt), yorkshire (késõbb magyar hússertés), cornwall, berkshire.

88

43. óra: A legtöbb tejet adó haszonállatunk: a szarvasmarha Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra eleji számon kérést kezdhetjük a tanult háziállatok képkártyáinak kiválogatásával. Nevezzük meg a tanult állatokat és jellemezzük tulajdonságaikat. Hasonlítsuk össze a ragadozó és a mindenevõ fogazatot, valamint a talpon járó és a páros ujjú patás lábat! Ezt követheti egy játékos gyakorlás. Mondjunk egy tanult állat jellemzõ tulajdonságát, és a tanulók mutassák fel az állat képkártyáját! Aki rossz kártyát mutat fel, az kiesik a játékból. Az nyer, aki legtovább marad benn a játékban. A számon kérést folytathatjuk egy az elõzõ fejezetben tanult anyagrész ismétlésével (munkafüzet I/1. feladat). Vigyünk be az osztályba több tejtermék dobozát, zacskóját, poharát, címkéjét… és beszélgessünk arról, ki melyiket szereti, melyiket ismeri… Rögzítsük a munkafüzet I/2. feladatába néhány tejtermék nevét és rajzolja le mindegyik tanuló a kedvelt tejtermékét. Ezzel már meg is alapoztuk az új anyag feldolgozását. Következhet a célkitûzés: a mai órán a legtöbb tejet adó háziállatunkkal ismerkedünk meg. Tegyük ki a szarvasmarha applikációs képét a táblára és kezdjük az új anyag feldolgozását a tankönyv és a munkafüzet szövege és feladatainak sorrendjében. Követelmény: – Tudja megnevezni a szarvasmarha legfontosabb jellemzõit. – Ismerje a növényevõ kérõdzõ fogazat jellem zõit. Szakmai kiegészítés: A szarvasmarha a páros ujjú patások rendjébe, a szarvasmarhafélék családjába tartozó kérõdzõ állatfaj. A kérõdzõk összetett gyomra négy részbõl áll. A bendõt és a recést többrétegû, elszarusodó laphám béleli. A recés hálózatszerû ráncai között kezdõdik meg az elõzetes emésztés, és izomzatának összehúzódása révén újra a szájüregbe jut. A leveles vagy százrétû és az oltógyomor felel meg a többi emlõs gyomrának. Szarv: egyes emlõsök homlokcsontja csapján ülõ szaruhüvely (tülök) vagy bõr (zsiráfok), amely az aganccsal ellentétben az élet folyamán nem hull le. Növekedése az alap felõl szarugyûrûk által történik. A szarv rendszerint mindkét ivarú egyedeken kifejlõdik, például: szarvasmarhafélék. A szarvasmarhafélék egyes taxonómiai egységeire, valamint a háziasított fajok egyes fajtáira, változataira oly jellemzõ szarvalakulást meghatározó genetikai tényezõk nem ismertek. A szarvtalanság a szarvasmarha esetében domináns tulajdonság. Emiatt a heterozigóta állatokon, fõleg bikákon, kicsiny, a homlokcsonthoz hozzá nem nõtt szarvcsökevények (szkur) fejlõdnek. 89

44. óra: Haszonállatból lett háziállatunk: a ló Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részét kezdjük a képkártyák válogatásával. Emeljük ki azon háziállatok kártyáit, amelyekrõl tanultunk! Soroljuk fel közös tulajdonságaikat, majd ezt kövesse a fogazatok, lábtípusok ös�szehasonlítása. Rendeljük az állatok képkártyáihoz a fogazatok és lábtípusok kártyáit. Majd keverjük össze azokat, és ismét alakítsák ki a párokat a tanulók. Ezt követõen mutassunk fel egy lábtípust vagy fogazatot ábrázoló képkártyát, és a tanulók mutassák fel a hozzá tartozó háziállatot! Ismét az marad legtovább a játékban, aki a legtöbb jó választ adja. Ha minden tanóra elején ilyen változatos szempontok szerint és formában végezzük az összehasonlítást, akkor néhány óra elteltével már képesek lesznek a tanulók önmaguk is jellemezni kiselõadás formájában a tanult háziállatokat. Mivel a következõ óránk anyaga éppen a háziállatokról tanultak gyakorlása lesz, már most megbeszélhetjük a következõ óra kiselõadóinak körét és az elõadások témáját. A számonkérés utolsó része lehet a munkafüzet I/1. feladatának önálló megoldása. Ezt követheti a célkitûzés, amelyet találós kérdés formájában is feltehetünk: Melyik napjaink legkedveltebb hátas állata? Tegyük ki a ló képét a táblára és olvastassuk el az új anyag címét! Próbáljuk megmagyaráztatni jelentését a tanulókkal. Munkájukat segítheti a (kék) motivációs szöveg. Ezt követõen dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv és a munkafüzet segítségével. Követelmény: – Tudja megnevezni a ló testfelépítésének legfontosabb jellemzõit. – Ismerje a páratlan ujjú pata fogalmát.

45. óra: Gyakorlás Módszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra Ennek az órának a tervezését tanulóink tananyagban való jártasságának megfelelõen kell, hogy tervezzük. Ha már biztonságosan ismerik a tanult fogalmakat, képesek kis segítséggel önállóan jellemezni a tanult élõlényeket, akkor megszervezhetjük az elõzõ órán már kiadott szempontok szerint az önálló kiselõadásokat. Az 5–6 perces kiselõadásokat az óra végén értékeljük a legjobbakat érdemjeggyel is jutalmazhatjuk. Ha a tanulóink még bizonytalanok egyes fogalmakban, vagy nem képesek az élõlények jellemzésére, oldjuk meg a munkafüzet feladatsorát (1–5), és az ellenõrzés során kiugranak a hiányosságok, amelyeket még az órán pótolhatunk. A munkafüzet tartalmaz játékos feladatokat (9–10) és kiegészítõ anyagrészeket is (II). Ezeket még bõvíthetjük a MINI-LÜK füzetsorozat játékaival, valamint a szakirodalomban való búvárkodással, de ismeretbõvítésként megnézhetünk egy filmet a háziállatokról is. Követelmény: – Azonos a témakör eddigi új ismeretet feldolgozó anyagrészeinek követelményével.

Szakmai kiegészítés: A ló a páratlan ujjú patások rendjében a lófélék családjának egyik faja. Több alfaja alakult ki. Vadon ma már csak kevés példánya található, többsége kipusztult, illetve háziasították õket, és igen sok fajtáját tenyésztik különbözõ célokra. Háziasítása négy vad alfajra vezethetõ vissza. A tarpán Kelet-, DélkeletEurópában és Szibéria délnyugati részén élt. csak a múlt században pusztult ki (1876). Háziasítása révén alakultak ki Lengyelország, Dél-Oroszország, Perzsia, Arábia eredeti lovai. A psewalszki ló Európa és Ázsia füves pusztáin élt. Ma már csak Belsõ-Mongóliában él vadon. Tõle származtatják a mongol típusú lovakat, a kínaiak és a kirgizek régi lovait. A diluviális ló Nyugat-Európában élt. Tõle származnak a hidegvérû fajták, a spanyol és a nápolyi lovak. A póni Európa északi részén élt. Származékai a pónilovak. A lovakat két csoportra szokás osztani: melegvérûek és hidegvérûek csoportjára.

90

91

46. óra: Madarak a baromfiudvarban Módszertani kiegészítés: Az óra számonkérõ részében vegyük elõ a III. témakör kis képkártyáit, és válogassuk ki belõlük az állatok kártyáit. Ezt követõen csoportosítsuk az alábbi szempontok szerint: gerincesek, gerinctelenek. Nevezzük meg a gerincesek legfontosabb tulajdonságait, és máris adjunk újabb csoportosítási szempontot: emlõsök, madarakat továbbá tenyésztett és ház körül vadon élõ madarak lehetnek. Ezt a részletes elõkészítõ munkát követheti a célkitûzés és az új anyag feldolgozása a tankönyv és a munkafüzet alapján. Követelmény: – Tudja megnevezni a háziszárnyasok egyezõ és eltérõ tulajdonságait. – Ismerje a fedõtoll, pehelytoll fogalmakat. Szakmai kiegészítés: A tyúkalakúak a madarak (Aves) osztályának egyik rendje. Nagy és jól jellemezhetõ csoport. Fontos anatómiai sajátosságuk, hogy nyakcsigolyáik száma 16, vakbelük nagy, begyük fejlett, zúzájuk erõteljes. Elsõrendû evezõtollaik száma 10, a farok tollaké 10–20 között változik, pehelytollak csak a fedõtollpászták közti részeken vannak. Testük zömök, többségük rossz repülõ. A két ivar rendszerint igen eltérõ. Hímjeik általában feltûnõ színûek, fiókáik kikeléskor pehelytollakkal fedettek és fészekhagyók. Rendszerint nagyszámú tojást raknak. Szárazföldön élõ fajok. Mind az öt földrészen megtalálhatók. Fontosabb családjaik: 1. Talegallatyúk-félék Hátsó-Indiában, Óceánia szigetvilágában és Ausztráliában élnek. 2. Hokkó-félék Közép–és Dél-amerikai, fán élõ, nagy testû madarak. 3. Fácánfélék fõleg Ázsiában élnek. 4. Fajdfélék Európa északi részének és a hegyvidékek madarai. 5. Hoacin-félék egyetlen ismert tagja a hoacin, amely Dél-Amerikában az Amazonas vízrendszerének folyam menti erdõségeiben él. A háziszárnyasok a fácánfélék családjához tartoznak. A házityúk Indiából, a gyöngytyúk Afrikából, a pulyka Amerikából származik.

92

47. óra: Madarak a ház körül Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részét kezdjük a tanultak rövid ismétlésével a MINI-LÜK füzetsorozat segítségével. Ezt követõen tegyük ki az elõzõ órán tanult három háziszárnyas applikációs képét egymás mellé és mondjuk el közös tulajdonságaikat. Egymás alá tegyük ki azon kifejezések szókártyáit, amelyek setében különbségek mutatkoznak a három állat között (munkafüzet 97. oldal „Ezt tanultam” vázlat táblázata!), és nevezzük meg az egyedi sajátosságokat. Az esetleges rossz bevésõdést korrigáljuk, a hiányosságokat pótoljuk. Következõ lépés lehet a munkafüzet I. feladatai alapján történõ számonkérés. Az ábrázolt madarakat elõzõ tanévekben már megismerték a tanulók. Törekedjünk a minél pontosabb megnevezésekre, a teljes fajnevekre, hiszen most az év vége közeledtével már rendszerezzük eddigi ismereteinket, és készítjük a tanulókat a következõ (ötödikes) tanévre is. Az új anyag feldolgozása elõtt fektessünk nagy hangsúlyt a motivációra. Nagyon jó szolgálatot tesz David Attenborough a madarak életérõl szóló videó filmjének egy-egy részlete, vagy a fecskék hangjának meghallgatása magnetofonról vagy CD-rõl. A célkitûzés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv szövege és bõséges ábraanyaga alapján. Figyelem! Csak a füsti fecske megismerése tananyag! A molnárfecske és a parti fecske megismerése kiegészítõ, helyi sajátosságokhoz igazodó tananyag. Követelmény: – Tudja megnevezni a fecskék általános tulajdonságait. – Ismerje az alábbi fogalmakat: hasított csõr, villás farok, énekesmadár. – Védje a madarakat és fészküket! – Legyen képes türelmes munka eredményenként madármegfigyelésekre. Szakmai kiegészítés: A madarak a legmozgékonyabb állatok és minden más állatnál többet táplálkoznak, elsõsorban a rovarevõk. Mint tudjuk, a magas testhõmérséklet gyors emésztést követel, ennek nyomában jár a csaknem szüntelen étvágy, gyakrabban az éhség. Általános törvényszerûség, hogy minél kisebb termetû valamely madárfaj, annál nagyobb a testhõmérséklete, tehát az étvágya is. Apró madaraink egy napi rovartáplálékának a súlya saját testsúlyuknál is nagyobb lehet. A bokrok kiirtása folytán csökkent a madarak jelenléte és nõtt a permetezõszerek alkalmazása.

93

48. óra: Rovarok a gyümölcsösben Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra elsõ számonkérõ részét kezdhetjük ismét képkártyáink segítségével. Válogassuk ki a képkártyák közül az állatokat ábrázolókat és csoportosítsuk azokat a megadott szempontok szerint: gerincesek gerinctelenek emlõsök

madarak Nevezzük meg valamennyi csoportba tartozó egyedeket teljes fajnévvel, majd pedig röviden jellemezzük a csoportok általános és a fajok egyedi tulajdonságait! Kérdezzünk rá melyik csoportról nem tanultunk részletesen (gerinctelenek) és mely állatok kerültek ebbe a csoportba! Nem valószínû, hogy van az osztályban olyan tanuló, amelyik még nem találkozott e két állattal, ezért köznapi megnevezésük nem jelent gondot. Pontosítsuk a megnevezést, oldjuk meg a munkafüzet I. feladatait és a célkitûzés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv szöveg- és ábraanyaga, valamint a munkafüzet feladatainak segítségével. Az óra végi összefoglalást a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján végezhetjük. Követelmény: – Tudja jellemezni a házi méh testfelépítését és a tevékenységét. – Tudja megnevezni a májusi cserebogár fõ testtájait és testrészeit. Szakmai kiegészítés: A méhalkatúak a hártyásszárnyúak rendjének egyik családsorozata. A méhalakúak közé több mint 15 000 faj tartozik. Általános jellemzõjük, hogy elõ toruk kicsiny, közép- és utótoruk összenõtt. A középtor a legfejlettebb. Szárnyaik átlátszóak, erezetük szegényes. A hátulsó szárnyat az elsõvel horgok kapcsolják össze. A nõstények potrohán tojócsõ vagy pedig fullánk alakul ki. A hegyes – csak a háziméh-dolgozón horoggal ellátott – fullánk méregmiriggyel összeköttetésben álló hatásos fegyver. A hímek nem tudnak szúrni, azaz „csípni”. A házi méh (Apis mellifica) nagycsaládokban vadon is élõ, világszerte több változatban tenyésztett faj. Fõ tápláléka a virágok nektárja és virágpora. A nektárból mézet készít, amibõl tekintélyes készleteket raktároz a méhviaszból épült sejtekben. A fölösleges mézet az ember elszedi, ez és a viasztermelés a házi méhtartás oka. Jelentõs szerepe gazdasági növényeink megtermékenyítésében. A nõstény életében egyetlen alkalommal termékenyül meg. Ondótartályában tárolja a felvett ondót 3–5 évig tartó élete során.

94

49. óra: Két pillangós virágú növény Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Az óra számonkérõ részében röviden tekintsük át, amit ebben a témakörben az állatokról tanultunk. Történhet ez a MINI-LÜK füzetsorozat feladatainak vagy a képkártyák segítségével. Mondják el a tanulók melyek voltak a különbségek az õszi–és a tavaszi tanulmányi sétán látottak között. Hogyan változott meg a növények élete, melyek voltak azok a növények, amelyeket õsszel nem láttak, és milyen fejlõdési szakaszban voltak tavasszal, az õsszel termõ növények. Az ismétlést segítik a munkafüzet I. feladatai is. Ezt követõen kerestessük ki a III. témakör képkártyái közül a növényeket és célkitûzésként közöljük, hogy a mai órán két növénnyel, a veteményborsóval és a veteménybabbal ismerkedünk meg részletesebben. Elõször vegyük sorra a két növény egyezõ, majd eltérõ tulajdonságait a tankönyv alapján és a munkafüzet segítségével. Az összefoglalást is végezhetjük a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam” vázlata alapján. Követelmény: – Tudja jellemezni a veteménybabot és a veteményborsót egyezõ és eltérõ tulajdonságaik alapján. – Ismerje a hüvelytermés felépítését. Szakmai kiegészítés: A veteményborsó (Pisum sativum) és a veteménybab vagy paszuly (Phaseolus vulgaris) pillangósvirágú növények, és mint ilyenek gyökérzetük szimbiotikus nitrogénkötésre alkalmas. A mezõgazdasági gyakorlattal szinte egyidõs az a felismerés, hogy e növények a vetésforgóba iktatva javítják a talajt. A jelenség oka a pillangósokkal szimbiózisban élõ Rhizobiumfajok nitrogénkötõ tevékenysége. A Rhizobiumok talajlakók, a talajban azonban nitrogént nem kötnek meg. A behatolás a növény gyökerébe valószínûleg keomatikus ingerválasszal kezdõdik. A hajszálgyökerekben létrejövõ parányi kolóniák extracelluláris enzimekkel feloldják a sejtfalat. A sérült sejten keresztül a baktérium behatol. A növény felgyorsított sejtosztódással válaszol a baktérium behatolására, így jönnek létre a jellemzõ gyökérgümõk. A veteményborsó sok változatát termesztik, ezeket három csoportba sorolják: 1. sima magvú borsó, 2. velõborsó, 3. cukorborsó. A takarmányborsó (Pisum arvense) két csoportra osztható: 1. abrakborsó, 2. zöldtakarmány borsó. A veteménybab fiatal, húsos hüvelye a zöldbab, érett magja a szárazbab. Magyarországon fõleg bokorbab és kismértékben a karós bab terjedt el.

95

Követelmény: – Legyen képes egyszerûbb megfigyelésekre egymaga is. – Tudjon megfigyeléseirõl rövid vázlatot, feljegyzést készíteni. – Tudja, hogy a zöldségfélék fejlõdéséhez elengedhetetlen az élettelen környezeti tényezõk megléte.

50. óra: Vizsgálódás, munkálkodás Módszertani kiegészítés: munkáltató óra Az elõzõ órán két nagyon fontos veteményes kertben termesztett zöldségfélérõl, a veteményborsóról és a veteménybabról tanultunk. A mai óra feladata a két növény alapos – minden részletre kiterjedõ – vizsgálata, és ily módon a tanultak rögzítése. Ha lehetõségünk van arra, hogy minden tanuló rendelkezésére álljon egy teljes növény, akkor az 1. feladatot egyéni munka formájában is megszervezhetjük. Ha nincs, akkor alkossunk négy fõbõl álló csoportokat, amelyekben minden tanuló egy növényi részt (gyökérzet, levél, virág, termés) vizsgál meg. A 2–5. feladatok kísérleteit állítsuk be, és a megadott idõszakokban figyeljük a növényeket. A bekövetkezett változásokat jegyezzük le a munkafüzetbe. A 6. feladatban javasolt munkálatot is érdemes elvégezni, ha a nyáron lesz, aki öntözi a növényeinket.

96

51. óra: Kúszó zöldségféléink Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra Mivel ez az utolsó új ismeretet feldolgozó tanóránk, és a következõ órától kezdve már az egész éves tananyag ismétlése következik. Mielõtt elkezdenénk az új anyag feldolgozását, tekintsük át, amit az idei tanévben a veteményes növényeirõl tanultunk! Keressük ki képkártyáink közül a veteményeskertben élõ növényeket, tegyük ki képüket egymás mellé és nevezzük meg õket! Mondjuk el azonos tulajdonságaikat (testfelépítés, lágy szár…) és eltérõ jellemzõik alapján végezzünk csoportosításokat (gyökérzete: fõgyökérzet, mellékgyökérzet; levele: egyszerû, összetett; melyik részét fogyasztjuk a növénynek; egynyári, kétnyári; tavasszal termõ, nyáron, õsszel termõ…) Feltétlenül elemezzük a növények termését is! Ezt követõen részletesebben elemezzük a veteményborsó és a veteménybab testfelépítését. Nevezzük meg azonos és eltérõ tulajdonságaikat. Beszéljük meg, hogy milyen formában fogyasztjuk az egyes zöldségféléket. ezt követheti egy játékos gyakorlás a MINI-LÜK füzetsorozat tagjaival, majd a célkitûzés és az új anyag feldolgozása a tankönyv szöveg–és képanyaga, valamint a munkafüzet feladatsora segítségével. Az óra végi összefoglalást segíti a tankönyv kérdéssora és a munkafüzet „Ezt tanultam!” vázlata. Követelmény: – Tudja megnevezni a tökfélék azonos jellemzõit. – Tudjon megnevezni legalább három tökfélét. – Ismerje a kabaktermés felépítését. Szakmai kiegészítés: A termések lehetnek száraz- és húsos termések. Utóbbiak közé tartozik a bogyótermés, a narancstermés és a csonthéjas termés valamint a kabaktermés vagy töktermés mely alsó állású, három termõlevelû termõbõl alakul. A tökfélék kacsokkal kapaszkodó, kúszó, lágyszárú növények. Viráguk aktinomorf, forrt szirmú, rendszerint egyivarú. Az alsó állású magházból fejlõdik a kabaktermés. A tökfélék mintegy 800 faja él a Földön, ezek több sége trópusi faj. Európa déli részeinek gyomja a magrugó nálunk ritka. A termések magvainak dinamochoriája közismert. Vadon élõ mérgezõ gyógynövény a földi tök, sövényeken fordul elõ. A közönséges vagy úritök hazája valószínûleg Közép-Amerika. Magyarországon a 16. században honosították meg. Régen kukorica között köztes növényként vetették. Ma fõnövényként viszonylag kis területen termesztik. Étkezési és konzervipari célra a megnyúlt, hengeres termésû spárgatök fajtáit termesztik. Magjukból olajat sajtolnak.

97

52. óra: Gyakorlás, tudáspróba Módszertani kiegészítés: ismétlõ, rendszerezõ óra Mivel az elsõ és a harmadik témakör sok hasonló ismereteket tárgyalt, folyamatosan bõvítve azokat az évszakok változásának megfelelõen, így ezen az órán mindkét témakör feldolgozása során elõfordult fogalmakat, ismereteket gyakorolhatjuk. Választhatjuk ennek azt a formáját is, hogy egy-egy élõlénycsoport életét kísérjük végig a különbözõ évszakokban, vagy dramatizálással mutatunk be egy-egy élõlényt (pl. szilvafa rügyfakadás, virágzás, megporzás, termés érése, vagy madárrepülést imitálva, de lehet a megporzást végzõ házi méh…) és jellemezzük tulajdonságait, majd megnevezzük azokat az élõlényeket, amelyekrõl tanultunk és ebbe a csoportba tartoznak. A gyakorlás szintjén játékos formája lehet a MINI-LÜK füzetekkel való versenyszerû feladatmegoldás, vagy a munkatankönyv 108–109. oldalon lévõ feladatainak megoldása. Követelmény: – Azonos a témakör új ismereteket feldolgozó óráinál leírt követelményekkel.

98

53. óra: Összefoglalás Módszertani kiegészítés: ellenõrzõ óra Ha témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben ajánlott rendszeres ismétléseket elvégeztük, és a tanulók megnyilvánulásait, szóbeli beszámolóit, munkatankönyvben végezett feladatmegoldásait rendszeresen értékeltük, akkor a tanulók többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal. Az ellenõrzések jelentõségét nem vitatjuk. Csakis így érhetjük el, hogy minden tanuló rendelkezzen a folyamatos továbbhaladáshoz megfelelõ ismeretekkel. A rendszeresség kiküszöböli a lazaságot és a kampányszerû tanulást.

99

Módszertani kiegészítés: A témazáró B változata is zömmel olyan feladatokat tartalmaz, amilyenekkel a tanulók már a témakör feldolgozása során találkoztak. Nincs a két feladatlapban azonos feladat. Minden nevelõ maga dönti el, hogy melyik változatot használja ellenõrzésre. A feladatlapok tartalmazzák az egyes feladatokra adható pontszámokat és a maximális pontszámot, sõt a pontszámok ismeretében a tanulók tudásának osztályzatra átváltható határait. A pontszámokat a teljesítmény százalékok arányában az alábbi módon határoztuk meg: 0–32%: 1; 33–50%: 2; 51–74%: 3; 75–90%: 4; 91–100%: 5

100

54. óra: Év végi összefoglalás Módszertani kiegészítés: (ismétlõ–rendszerezõ óra) Az év végi összefoglalás során az feldolgozott ismeretek átfogó szempontok szerinti rendszerezésére, rögzítésére kerül sor. Szervesen épül az évközi folyamatos és tematikus ismétlések rendszerére és ennek függvénye a sikere is.

101

Utószó

.55. óra: Az éves munka értékelése Módszertani kiegészítés: Az utolsó két–három óra tervezése mindig sajátos. Ha úgy érezzük az ellenõrzések során, hogy sok a hiányosság akkor nagyobb idõkeretet fordítunk az ismétlés–rendszerezésre. ha kevés a hiányosság és szívesen vizsgálódnak tanulóink szervezzünk ismételt tanulmányi sétát, amennyiben erre nincs lehetõség, búvárkodjanak a könyvtárban vagy játszunk a tantárggyal kapcsolatos játékokat. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv és a MINI-LÜK füzetek. A témazáró feladatlapok között szereplõ év végi felmérõ is lehet egy segédanyag ismétléshez, de ellenõrzésre, sõt értékelésre is felhasználhatjuk. Osztályozhatjuk, de semmiképpen ne ez a jegy döntse el a diák éves teljesítményértékelését, legyen ugyanolyan súlya, mint más írásbeli számonkérésnek. A minõsítés során vegyük figyelembe a szerzett érdemjegyek mellett a tanuló hozzáállását, tantárgyhoz való viszonyulását (órai munka, gyûjtõmunka, megfigyelés, kiselõadás, beszámoló, szakirodalomban való búvárkodás…).

Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a tankönyvcsaládunk harmadik tagjában összeállított témák feldolgozását és a nevelõk tervezõ munkáját segítsük. Rövid magyarázó kiegészítéseinkben igyekeztünk javaslatokat adni az egyes órák keretén belül megvalósítható metodikai lehetõségekhez. Nagy pedagógusok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanuló életkorának megfe lelõen választottak ki, lehetõvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak: a fogalmak, képességek fejlõdéséhez és a nevelõ hatás biztosításához.” Ezért tankönyvcsaládunk 3. osztályosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az ismeretek elsajátításában elsõdleges szerepet tulajdonít a megfigyelésnek, a tanulók gyakorlati tevékenységének. Sok olyan feladatot terveztünk, amelyek a diákokat vizsgálódásra buzdítják. Természetesen mindig, mindent nem lehet megtanulni közvetlen tapasztalás során, ezért szükség van a megfelelõ szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra is, melynek során tekintettel kell lenni a tanulók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe érdemes bevonni az osztályt is. Ügyelni kell rá, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ezáltal ne váljék unalmassá. Az általános iskolákban különösen nagy szükség van a sokszínû tanári magyarázatra, elbeszélésre. Ahogy Öveges József professzor vallja: „Hiszek az élõszó hatásában, a tanári magyarázat, elbeszélés erejében.” Ezt több esetben is a jerikói rózsához hasonlította: „Ez egy összeszáradt, csúnya, kimúlt óriáspókhoz hasonlít, de ha vízbe tesszük, megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazó valami a tankönyv is. Ezt varázsolja élõ rózsává a tanár magyarázatának, elbeszélésének csodavize. Ha a tanári elbeszélés, magyarázat száraz, a csoda elmarad.” Reméljük, hogy a munkatankönyvünk által adott vázat valamennyi kollégának sikerül csodálatosan felöltöztetni, és élményhez juttatni tanítványaikat. A következõ néhány oldalon a módszertani kiegészítésekben az oly gyakran emlegetett tanulói képkártyákat mutatjuk be, melyek már színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók a Dinasztia Tankönyvkiadónál. Amennyiben a Tisztelt Kolléga tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére: 1155 Budapest, Tóth István u. 97. Bízunk abban, hogy e kiadványunkkal segítettük tervezõ munkáját. További tevékenységéhez erõt, egészséget, gyermeki jókedvet kívánunk: a szerzõ és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói

102

103

I. témakör képkártyái

104

Applikációk a II. témakörhöz

105

III. témakör képkártyái

106

III. témakör képkártyái

107

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Recommend Documents