Tombol a nyár a focisulisoknál is. Képünkön Péter Botond, Somogyi József, Engler Bence TARTALOM. Tömegek a fesztiválokon

XXV. évfolyam, 2013–8. augusztus

TA RTA LOM Tömegek a fesztiválokon

2.

Felújítják a református templomot

3.

Munkába álltak a hegybíróasszonyok

4.

Fesztiváli előzetes

8-9.

Megújult a Venyige

11.

Az év óvodapedagógusa Májerné Rita

13.

Kommandósok 23. a tóparton

Tombol a nyár a focisulisoknál is

Képünkön Péter Botond, Somogyi József, Engler Bence

HANGULATOS

2013. augusztus

Tömegek ünnepeltek a tóparti fesztiválokon INKÁBB A VIDÉKI VENDÉGEK KÍVÁNCSIAK A VADKERTI RENDEZVÉNYEKRE Hatalmas tömegeket vonzott a borfesztivál hétvégéje, mint ahogyan a sörfesztivál is felülmúlta a korábbi évek látogatottságát. A jó idő is hozzájárult a sikerhez, még ha a hirtelen jött vihar tetőt is bontott Irigy Hónaljmirigyék fölött a borfesztiválon. A programok és a fellépők azonban vonzották a tömeget mindkét júliusi fesztiválra. Legutóbb, több ezren csápoltak Demjén Ferenc élő koncertjén, a tizenötödik sörfesztivál méltó zárása volt a 67 éves előadó fellépése. A nap folyamán a 38 fokos hőség ugyan próbára tette az előadókat és a közönséget, de pontosan tudjuk milyen az, amikor elmossa az eső a programot és agyoncsapja a rendezvényt.

Két fesztiválunk is jól példázza, hogy fesztiválokkal lehet leginkább megtölteni egy idegenforgalmi színteret. Aki egy csöndes hétvégén látogat ki a tóra, az láthatja: valóban csöndesek errefelé a hétvégék. Talán a nagyrendezvények azok, melyek megmozgatják a népet. Ennek megfelelően a késő délutáni órákra teljesen megtelt a Vadkertitó partja a tizenötödik alkalommal megrendezett Sör- és Halfesztivál két napján. A kevesebb helyi érdeklődő mellett inkább a környező településekről, sőt: az ország egész területéről jöttek vendégek. A színpadon egymást váltották a fellépők. A helyi, illetve kiskunhalasi előadók közül a Légy a kaktuszban, a BlackSys, a Tegnapi Emberek, az 5 Non Bonds adott nagy sikerű koncertet, a sztárvendégek közül a Stereo 2.0, Josh, Pál Dénes, valamint Nótár Mary csalt ezreket a színpad elé. A Blues Company aránylag még világosban lépett fel: kérte is az énekes a közönség hangját mondván, „ő nappal még nem éber”… A Welcome bulit idén is nagy tömeg várta szombat éjjel. Még az aznapi korábbi sztárvendég, Takáts Tamás is beállt egy nótára hozzájuk. A tömeg nagy volt, és kár, hogy a szemeteseket nem ürítették megfelelő gyorsasággal az ügyeletesek, mert az már csúnya látvány volt este tízre.

2

Csökkent a nagy hangulat és a kezdeményező készség, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy elmaradt a szépségverseny és a vizespóló verseny. Pedig ezelőtt tíz évvel még voltak bátrak… A legnagyobb várakozás Demjén Ferenc élő koncertjét előzte meg. A méltán népszerű előadó tíz esztendővel ezelőtt lépett fel utoljára Soltvadkerten. A ma is remek énekes közel száz percet töltött a világot jelentő deszkákon, ahol valamennyi slágere elhangzott. A siker nem maradt el, Demjén Ferencet és csapatát több ezren ünnepelték.

Megkérdeztük Hári Miklóst, a Komszolg Kft. ügyvezetőjét, hogyan értékeli a fesztivált: Általánosságban elmondható, hogy minden rendben zajlott. A rendőrségnek egyszer kellett beavatkoznia, amikor is egy táraság túl erős akart lenni hajnalban. Akadt egy ismeretlen bajnokunk is: ő egy parti kandelábert rúgott fel, melynek az lett a következménye, hogy a sétány egy része néhány órára világítás nélkül maradt. A beléptetésnél mindig akadt reklamáló: „neki az 1 200 Ft sok, ő csak be akar menni, hogy megkeresse az asszonyát, de ezért nem fizet belépőt”. Szóval ötletek mindig voltak… Zömében vidékiek jöttek el, a vadkertiek meg nyilván vidékre mennek – már akinek van pénze. Hogyan történt az együttműködés a halasi céggel? Tavaly az ő közbelépésüknek köszönhetően sikerült megtartani a két nyári fesztivált.

– Az ideit a Vadkert Komszolg Kft. szervezte, a gyakorlati kivitelben voltak segítségünkre a halasi kollégák. A költségek és a bevétel fele-fele alapon osztódtak. Ennek akkor van jelentősége, ha rossz az idő és nincs bevétel, de a kiadások szinte ugyanúgy jelentkeznek. Az idei fesztiválokkal hála Istennek ilyen probléma nem volt! Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a két fesztiválunk talán minden eddigit felülmúlt. Káposzta Lajos Fotók: Hidas Zsani

AKTUÁLIS

2013. augusztus

Összefogással valósulhat meg az edzőterem Amint arról már korábban is hírt adtunk, az birkózó szakosztály új vezetése, nagy elánnal vetette magát az edzőterem felújításába, a sportág népszerűsítése, a vadkerti sportolók és sportbarátok körülményeinek méltóvá tételére. A tervek megvalósításához pályázatot nyújtott be az önkormányzat, aki maximálisan támogatta a szakosztály elképzeléseit. Sajnos, amint az a júniusi testületi ülésen kiderült, a pályázat nem részesült kedvező elbírálásban, így már-már meghiúsulni látszott a vadkertiek birkózótermének felújítása. A sportemberekben azonban megvan az a kitartás, elszántság és akarat, ami elég erőt ad ahhoz, hogy önerővel, összefogással vágjanak bele az eredeti célok megvalósításába. Amint Lakatos Attila, a soltvadkerti birkózó szakosztály elnöke elmondta: hála régi birkózók hozzáállásának, és remélhetőleg a vállalkozók, szponzorok segítségének nem reménytelen az ügy. – Kétkezi munkánkkal, anyagfelajánlásokkal kívánjuk minél olcsóbbá, költséghatékonnyá tenni a felújítást. Az önkormányzat részéről a pályázati összeghez rendelt önerő továbbra is a birkózók rendelkezésére áll. Ebből az összegből, úgy gondoljuk, az anyagszükségletet fedezni tudjuk. A fennmaradó anyagi forrást a vállalkozóktól, sportbarátoktól kért segítségből szeretnénk hozzárendelni. A segítség fejében, a Helyi Fiatal Birkózókért Egyesület adóigazolást tud adni, tehát a vállalkozó költségként el tudja számolni. Mindent az eredeti

Megszépül a templom

A pályázat ugyan nem nyert, de összefogással elkezdődött a birkózók termének felújítása tervek alapján szeretnénk elkészíteni, de nyilván első körben csak egy részét tudjuk most megvalósítani. A felújításban benne van a felső emeleti részen az öltöző, zuhanyzó, WC, edzőterem újbóli kialakítása, valamint a fűtés, víz és villany korszerűsítése. A lenti részen most csak a szauna és a merülőmedence kialakítása a cél. Ezúton is kérjük mindazon személyek segítségét, akik bármivel hozzá tudnak

járulni ehhez a remélhetőleg nagyon sok gyermeknek és szülőnek örömet jelentő létesítmény megvalósításához, tegyék le a maguk „tégláját” a cél érdekében- mondta Lakatos Attila. Légrády/séva

Tilos a forgatás

Útdíj-mentesség a gazdáknak

Bármily hihetetlen, törvényi rendelkezés írja elő, hogy július elsejétől, csak önkormányzati engedéllyel és térítés ellenében lehet közterületen filmet forgatni. Nem mintha tolonganának a forgató stábok, de ezután egy „Év fagylaltja” verseny alkalmával végig kell járni a procedúrát a filmeseknek, mivel a Korona Cukrászda és Vadkerti-tó, turisztikailag kiemelt területek is ráadásul. A témával kapcsolatban helyi rendeletet kell hozni a képviselőtestületnek, ezért rendkívüli ülésen tárgyalták a rendelet tervezetet a városatyák.

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK ÍGY KÉRHETNEK MENTESSÉGET Az útdíj nagy érvágást jelent a fuvarozóknak, a fizetésre kötelezhető nagy gépjárművek tulajdonosainak, üzemeltetőinek, így egyes mezőgazdaságban tevékenykedő gazdáknak is, akik ha nem tudják tovább gördíteni a terheket, vagy nem jogosultak mentességre, akkor a vállalkozásuk fenntarthatósága kerül veszélybe. A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett tehergépjárművek útdíjmentességének részletes szabályairól szóló rendelet szerint lehetőség van

díjmentes viszonylati jegy igénylésére. Ennek megváltására kizárólag a székhely vagy lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvány alapján van lehetőség, mégpedig kizárólag a hatósági bizonyítványban meghatározott díjköteles útszakaszokra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban részletes információt találnak a város megújult honlapján: www.soltvadkert.hu

Bizonyára kevesen tudják, hogy a soltvadkerti református templom, a város egyetlen műemlékké nyilvánított épülete, hiszen 1796-ban, azaz több mint kétszáz évvel ezelőtt épült. Így aztán cseppet sem egyszerű, még egy ajtókilincset sem cserélni, nem hogy külső-belső felújításba fogni, mint ahogyan azt tervezi az egyház lelkésze és presbitériuma. A tervek szakmai előkészítése megkezdődött, de az engedélyeztetései eljárás sokkal körülményesebb, hiszen nagyon szigorú elvárásokat és feltételeket támasztanak a hatóságok. A mintegy hetvenmilló forintos összberuházáshoz, hárommillió forint önkormányzati támogatást is kapott az egyház. A képviselő-testület szinte egységesen megszavazta az öszszeget, bár sokakat meglepett, sőt többen rosszallták, hogy Kárász András képviselő, aki presbiter az egyháznál, tartózkodott a szavazásnál. – Nem azért tartózkodtam, mert nem értettem egyet, sőt a bizottsági üléseken és minden fórumon az egyház ügyét képviselve és támogatva jártam el. Egyszerűen nem éreztem etikusnak, hogy kihasználjam azt az előnyt, hogy magunknak szavazok meg támogatást, mivel a képviselőségem mellett az egyház vezetőtestületének is tagja vagyok. Természetesen minden igyekezetemmel és erőmmel a felújítás mellett állok – mondta Kárász András. Azt még nem tudni, hogy mikor foghatnak hozzá a templom rekonstrukciójához, annyi bizonyos, hogy ha elkészül, városunk ismét szebb és gazdagabb lesz egy impozáns műemlék épülettel. séva

3

SZAKMAI

2013. augusztus

Munkába álltak a hegybíró asszonyok

Gyermekek és fiatalok integrációját segítő programok Soltvadkerten

FAJTAVÁLTÁSRA TÖREKSZENEK A GAZDÁK Ma már cseppet sem meglepő, hogy hölgyek ülnek a vezetői székekben, így azon sem csodálkozunk, ha férfias munkát végeznek derekasan. Érdekes, furcsa, ugyanakkor üdítő színfolt lehet, amikor az országos szakmai tanácskozáson városunk szőlőtermelőit és borászatait két hölgy (is) képviseli majd ezután. Molnárné Kárász Rita és Galambos Krisztiánné Baka Andrea a soltvadkerti hegyközség két új hegybírója, akiket munkába lépésük első hetében látogattunk meg.

▶ Miért van szükség két hegybíróra? – 1500 hektár fölött a törvény lehetőséget ad két hegybírói állás betöltésére – kezdi Rita. – A hegyközség választmánya úgy döntött, hogy a megnövekedett feladatok miatt, és persze tekintettel erre a hatalmas, 2 986 hektár területre, két hegybíróra van szükség. Hat pályázat érkezett be, ebből három soltvadkerti. A választmány sorrendet állított fel, melyet elküldött a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. Ott ezt elbírálták, és a törvényi előírások szerint jóváhagyták, így július 15-től mi töltjük be hivatalunkat. ▶ Andrea, miért pályázott erre az állásra? – A családom szőlészet-borászattal foglalkozik, én pedig agrár végzettségű vagyok. Érdekel az ágazat, emellett pedig nagyon szerettem volna már helyben elhelyezkedni az eddigi halasi munkahelyem után. Sógorom, Galambos Ádám nagyon tájékozott, így a családi asztalnál is napi szinten kerültek elő borászati kérdések. ▶ Rita, mi változott a korábbiakhoz képest a hegybíró jogkörében? – Eddig a hegybíró csupán szakmai feladatokat látott el, most viszont hatósági ügyeket intézünk. Változott a munkáltató: ezentúl a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hatáskörébe tartozunk, és onnan is kapjuk a fizetésünket. Feladataink közé tartozik a hatósági bizonyítványok és a telepítési engedélyek kiadása, emellett a telepítési jogok, valamint egyéb hivatalos hozzájárulások és igazolások intézése.

Augusztus 1-től a kivágási és a fajtaváltási engedélyeket is mi adjuk. Eddig ugyanis a hegyközség csak közvetítő szerepet játszott. ▶ Miért kérnek fajtaváltást a gazdák? – Korszerűbb ültetvényt szeretnének, gondolva itt a művelési módra és a fajtára. Erre a megváltozott időjárás és a növényvédelem miatt egyaránt szükség lehet. Nagy szerepet játszik a költségcsökkentés is. Például az Ezerjó nagyon magas termelési költségekkel jár, míg a jóval ellenállóbb Cserszegi fűszeres, adott támrendszerrel 90 százalékban gépesíthető. Természetesen minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy segítsük a gazdák mindennapjait, az ügyeik gyors intézését. Folyamatosan tájékoztatást adunk a Vadkerti Újság hasábjain keresztül minden fontos változásról, tudnivalóról, határidőkről és természetesen készséggel állunk rendelkezésükre a hegyközségi irodában. Az már csak különleges adalék, hogy a Kunsági borvidék hegyközségei a statisztikák szerint a legaktívabb hegyközségek Magyarországon. Ők próbálnak meg a leginkább pályázni, naprakészek, követik az előírásokat és igyekeznek a lehető legtöbb EU-s támogatásra szert tenni. Országosan sajnos sokkal több szőlőt vágnak ki, mint telepítenek – ez alól kivétel a Kunsági borvidék és mindenekelőtt a kiskőrösi járás területe. Soltvadkert pedig kifejezetten jó példával jár elől a telepítési kedvet illetően. Káposzta Lajos/sé

Az Egyesített Szociális Intézmény keretein belül, a TÁMOP.5.2.5/A pályázatnak köszönhetően nyílik lehetőség számos olyan rendezvényre, eseményre, ahol segítő szakemberek, közreműködők bevonásával segítik fiataljaink integrálódását, felzárkóztatását, beilleszkedését, személyiségük fejlesztését. A két éven keresztül tartó programsorozatban tartalmas nyári időszakot tudhatnak maguk mögött. Az intézmény felkészült szakmai stábja, Lacziné Ritter Andrea igazgató irányításával színvonalas munkát végzett.

Molnárné Kárász Rita Öt és fél éve dolgozik a soltvadkerti hegyközségnél Végzettsége: borász technikus Két gyermek édesanyja

Galambos Krisztiánné Baka Andrea Korábbi munkahelye: Vári Szabó István Szakközépiskola, Kiskunhalas Végzettsége: Gödöllői Egyetem mezőgazdasági szakán gazdaságmérnöki diploma Két gyermek édesanyja

Pótbeiratkozások a Váriban

A tavaszi nyüzsgés után, július is igen mozgalmasan telt, hiszen rengeteg foglalkozás, kirándulás gazdagította a harminc gyerek életét, melynek egyik legemlékezetesebb eseménye volt a napközis tábor, ahol együtt dolgoztak, játszottak, kirándultak. A Vadkerti-tó kiváló terep a helyi közösségek számára is, így most sem maradt ki a sorból a tóparti fürdőzés, délután pedig kézműves foglalkozáson ismerkedhettek az origami, üvegfestés, gyöngyözés és sok más egyéb, kreativitást segítő tevékenységgel. A tábor másnapján a szomszédos Kiskőrösre látogattak, ahol a térség tanuszodája biztosította az úszási lehetőséget, majd Nagy Ildikó pszichológus és Kuti Erika, a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere

tartottak érdekfeszítő előadást preventív céllal. A discobalesetek hátterében húzódó kérdésköröket érintve, nagy hatással volt a gyerekekre a szakemberek mondandója. Ehhez már üdítő adaléknak hatott a helyi tűzoltóságnál tett látogatás, ahol megismerkedhettek a fecskendőautó berendezéseivel és felvilágosító, megszívlelendő gondolatok is elhangoztak. A harmadik napon az iskola sportcsarnoka adott otthont a programoknak, játék, sportfoglalkozások, ügyességi versenyek, tehát a mozgás jegyében telt a nap. Nagy sikere volt, és talán a legemlékezetesebb a gyerekek számára az ópusztaszeri kirándulás, ahol szinte alig tudtak betelni a sok látnivalóval. A rajzos, könnyedebb, beszélgeté-

A Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a 2013/2014-es tanévre a következő nappali rendszerű képzésekre hirdet pótbeiratkozást: Szakközépiskola: • 3 éves, nappali rendszerű, érettségire felkészítő felnőttoktatás (feltételek: 16. életév betöltése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §-ban leírtak) Szakiskola 1/11. (általános iskolai végzettséggel): • karosszérialakatos • kőműves • lótartó és –tenyésztő • műszaki cikk eladó • ruházati eladó

• villanyszerelő • pincér • szakács 1/13. (érettségi után): • autószerelő • kozmetikus (2 éves) • szociális asszisztens • ügyviteli titkár 3/15. (érettségi + autószerelő szakképesítéssel): • autó technikus

1/11. (10. évfolyam elvégzéséhez kötött): • bútorasztalos • cukrász • festő, díszítő, mázoló és tapétázó • pék

További információk: [email protected] A.L.Sz.0815

Tisztelt Szülő! Tájékoztatjuk, hogy a TÁMOP 5.2.5/A „Gyermekek és fiatalok integrációját segítő programok Soltvadkerten” pályázat keretében, az Egyesített Szociális Intézmény épületében, pszichológusaink közreműködésével lehetőséget biztosítunk: Egy személyiségfejlesztő-pályaorientációs csoportfoglalkozásra, melynek jelentkezési határideje 2013. augusztus 15. Várjuk mindazok jelentkezését, akik továbbtanulásukkal kapcsolatban professzionális támogatást kívánnak igénybe venni.

A pótbeiratkozás ideje: 2013. augusztus 28. (szerda) A pótbeiratkozás helye: 6400 Kiskunhalas, Kazinczy utca 5. – Tanulmányi Osztály

4

2013. augusztus

Abonyi Henrik főigazgató

Elérhetőség: 6230 Soltvadkert, Szentháromság u. 1.

sekkel, csoportfoglalkozásokkal záruló tábort még hetek múltán is emlegették a gyerekek. Mint ahogyan óriási sikere volt a két, 12 fős csoportban zajló művészetterápiás foglalkozásoknak is, Jenser Márta pszichológus közreműködésével. Relaxációs és szimbólumterápiás fantáziajáték, a zene és a tárgyteremtő munka kapta a főszerepet, mely segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, szorongó, önbizalomzavaros, családon belüli konfliktusokat megélt gyerekek szocializálását a művészet segítségével. Az alkotó munka ereje hamar megmutatkozott, és nagy sikerélményt jelentett a gyerekeknek

és a foglalkoztatóknak egyaránt. Ez a pályázat óriási feladatot, ugyanakkor sikerélményeket is nyújt a program résztvevőinek, hiszen kézzel fogható, látható, érzékelhető a jótékony hatása. Sajnos, önerőből szinte képtelenség lenne egy ilyen színvonalas és hatékony munkasorozatot megvalósítani.

Tel.: 78/482-402, 70/375-36-29 Beischlagné Kerti Ilona, Frank-Worm Klára Borbényi Szilvia

5

TANULSÁGOS

2013. augusztus

HATÁRTALAN

2013. augusztus

Világjáró vadkertiek, akik elindultak szerencsét próbálni

Körülnéztek a tengeren túl

KÜLFÖLDÖN SINCS KOLBÁSZBÓL A KERÍTÉS, DE TÖBB PÉNZT LEHET KERESNI, MINT ITTHON

KALANDNAK, TAPASZTALATSZERZÉSNEK, ÉLMÉNYNEK IS JÓ LEHET

Hogy a munkanélküliség, a létbizonytalanság, vagy egyszerűen csak a kalandvágy motiválja-e a külföldre hosszabb-rövidebb időre távozó magyarokat, arra bizonyára sokféle és igen összetett válasz adható. Tény, hogy sokan mennek ki dolgozni külföldre, sőt, évente több tízezren döntenek úgy, hogy odakint telepszenek le. Hogy mi várja a honfitársainkat, milyen az élet és a munka egy idegen országban, és hogy milyen lehet utána esetleg újra itthon, erről kérdeztünk meg néhány soltvadkertit, akik szintén külföldön próbálnak, vagy próbáltak szerencsét. Volt, akivel sikerült személyesen is találkoznunk, de olyanok is, akikkel csak a világhálón tudtuk „megbeszélni” miért mentek, mit csinálnak, hogyan élnek, mit várnak és mit tanácsolnak másoknak, akik külföldben gondolkodnak. És vannak, akik korábbi tapasztalataikat osztották meg velünk.

Miskei Viktória London – Tavaly érettségiztem Baján a német gimnáziumban. Nyolc hónapja élek kint Londonban és nem tagadom, első pillanatban beleszerettem a városba. A nyelvtanulás miatt mentem ki Angliába, meg azért is, mert nem igazán láttam lehetőséget itthon normális élet megteremtésére. Részmunkaidőben egy kávézóban dolgozom pultosként. A másik munkám egy Mc Donalds étteremben van, ahol kiszolgálok. Arról is szó esett, hogy a jövőben menedzser is lehetnék, aki felügyeli a munkafolyamatokat. Négyen lakunk együtt magyarok egy lakásban. A szoba, amit bérlek 130 ezer forint havonta. Itthon ebből a pénzből akár egy rendes lakást fenn lehet tartani, mégsem kell küszködnöm. Annyit keresek, hogy megvehetek itthon luxuscikknek számító dolgokat is. Eljárhatok színházba, múzeumba és nem kell szoronganom, hogy miből fizetem a szórakozásom. Itthon diplomás emberek dolgoznak bolti eladóként, minimálbérért, de ez csak egy példa a sok közül. No, persze, aki azt hiszi, hogy odakinn kolbászból van a kerítés, az csalódni fog. Kezdő tőke és nyelvtudás nélkül nem szabad nekiindulni a nagyvilágnak. Én egy hónap alatt találtam munkát. Addig el kellett magam tartanom. Arra is fel kell készülni, hogy eleinte nincs szabadság és nem biztos, hogy hazautazhatsz karácsonykor. Rengeteg magyar munkatársam és ismerősöm van, akikkel tartom a kapcsolatot. Időnként megbeszéljük, hogy kinél találkozunk. Emellett ismerek református magyar egyházi közösséget is. Azt már biztosan látom, hogy nem akarok Magyarországon továbbtanulni. Biztos felvennének ingyenes képzésre, de aztán alá kellene írnom, hogy bizonyos ideig itthon maradok.

6

Vagy menjek fizetősre? Akkor miért ne tanulnék inkább tovább Bécsben, ahol tandíj sincs? A német érettségimmel és nyelvvizsgámmal odamegyek és egyszerűen beiratkozom. Egyelőre azonban jól érzem magam így.

Nagy Árpád és Skover Lilla

31 és 26 esztendős jegyespár, akik két éve döntöttek Anglia mellett. Lilla itthon irodavezető volt egy klíma nagykernél, Árpád testnevelő tanár volt az iskolában, délután extra fociedzések, úszások és sok más egyéb. Mint mondják, sajnos a pénz volt a fő motiváló erő, amikor a váltás mellett döntöttek.

– A húgom már hamarabb kijött Londonba, így tudtuk mi vár ránk — mondja Árpi. – Az ember könnyebben vált, míg nincs család és még relatíve fiatal, bár egyre több 50 év feletti magyarral találkozom Londonban. Nem csak az ország más, hanem teljesen új az életstílus is. Mi szerencsére egyből találtunk munkát, egy héten belül dolgoztunk, de magától nem hullik semmi az ember ölébe, utána kell járni. A lakások, az utazás drága, szóval ha az ember csak otthon ül, akkor hamar elfogy a pénze. Ha valaki kijövetelen gondolkodik, akkor ajánlatos legalább ezer fontnyi megspórolt pénzzel nekivágni. Ismerek pár embert, aki kijött és csalódva ment haza pár hét után, mert – nyelvtudás híján – nem találtak nekik tetsző munkát. Mi azon a véleményen voltunk, hogy kezdésnek bármit elvállalunk, aztán a fix munka mellett keresgélhetünk jobbat. Mindketten a vendéglátásban helyezkedtünk el. A legtöbb magyar itt kezdi, utána lép tovább, ha fejlődik az angoltudása, de az ismerősök nagyon sokat segíthetnek. Lilla recepciósként kezdett egy hotelban, én pedig konferenciaszervezőként. Azaz napközben konferenciák, este pedig egy másik hotelban bulik, partik, lakodalmak és vacsorák. A munkarendünk általában öt nap munkából és két nap pihenésből áll. Az öt nap viszont nagyon kemény. Nemrég mindketten váltottunk, mert találtunk jobbat, szebbet, jobban fizetőt. Amikor kijöttünk, megfogalmaztuk a rövid és hosszú távú céljainkat. Pénzről konkrétan ne beszéljünk, de maradjunk annyiban, hogy ennyiről otthon álmodni se mertünk volna – kivéve ha sumákol az ember, vagy baromi nagy szerencséje van. Évente többször hazarepülünk néhány napra, hétre a családhoz, de tavaly Tenerifen is voltunk, idén megint máshova me-

gyünk. Amíg nem jön a trónörökös, addig biztosan itt maradunk, aztán majd meglátjuk. Jó lenne Magyarországon lakni a család és a barátok miatt is, de sajnos, amíg a helyzet nem változik otthon, addig nem sok esélyt látunk erre.

Kanadai állampolgárként

Tóth István Csitta még a 80-as évek végén ment ki Kanadába dolgozni, vagy inkább szerencsét próbálni. Csinált mindenfélét, többek között ott tanulta meg a flekkensütést is, ami az angolszász országokban már akkor nagy divat volt. Megszerezte az állampolgárságot, aztán hazajött és mondhatni, azóta elégedetlen a magyarországi körülményekkel.

– Az biztos, hogy aki kint élt huzamosabb ideig egy bizonyos szempontból fejlettebb társadalomban, az nem lesz teljesen elégedett a honi viszonyokkal. Vagy mondjam inkább úgy, hogy javító szándékú kritikával illeti, amit persze nem mindenki és nem mindig néz jó szemmel. Nekem, nekünk óriási tapasztalat volt a kint töltött idő.

Először is egy bevándorlókat befogadó országról van szó, ahova évente kétszázezer ember érkezik, akiknek nagy része fiatal, illetve gyerek. Ha például ránézünk a gyerekeim ottani osztályképére, látszik, hogy nagy részük külföldi származású: néger, arab, török és távol-keleti. Ezzel együtt más a tolerancia fogalma is. Az emberek többsége a jobb élet reményében, a jövőjének megalapozása miatt megy külföldre. Tény, hogy odakint jobban lehet keresni. Kisebb az adó is, a társadalombiztosítás pedig egyszerűbb és logikusabb, hogy csak egy példával éljek. Egyébként bármennyit is beszélünk róla, a személyes megtapasztalás ad egyedüli bizonyosságot. Én azt mondom mindenkinek, aki esetleg megjegyzi: „könnyű neked”, hogy próbálja meg akár egyedül, akár két gyerekkel, néhány bőröndnyi holmival egy idegen országban egy évig. Vagy akár csak egy másik városban, Magyarországon maradva. Ehhez idegek és tapasztalat kell. A lehetőség egyébként mindenkinek adott.

VADKERTI TAKARÍTÓNŐK AZ USA-BAN Az az igazság, hogy sokuk ismert ember Soltvadkerten. A szűkebb környezetük tudja is, hogy egy időben kint dolgoztak az USA-ban, ők viszont mégsem beszélnek erről szívesen, ezért is kérték, hogy ne nevesítsük őket. Hogy miért éppen az Egyesült Államokba mentek ki, erre annyi volt a magyarázat, hogy egyikük éppen kint volt és ő szervezte a munkát a többinek. Ezekből a munkákból nem lehetett válogatni: ez volt, ezt kellett csinálni. Leginkább takarítani. Egyik brooklyni család szólt a másiknak, hogy van takarítónő, mikorra menjen. Ők azt tartották, hogy a magyar takarítónők a legalaposabbak. Meg hát: a magyarok nem igazán tudtak angolul, éppen úgy, mint a többi külföldi sem, de a zsidók – mert a családok többsége az volt - tudtak magyarul, így jól ment a kommunikáció. A tizennégy vadkerti asszony összetartott Brooklynban. Részben együtt laktak: béreltek egy apartmant, melynek költségeit közösen viselték. A beszokás nehéz volt, ami nyelvi nehézségeken túl a zsidó szokások elsajátítását is megkívánta. Egyikük így emlékezett vissza a dön-

A külföld margójára

tésre: „Közülünk sokan elváltan nevelték gyermeküket vagy éppen összedőlt a házuk a belvíz miatt. Munkahelyek szűntek meg, mit csináltunk volna? Én minden bútort kipakoltam, kinek ezt, kinek azt adtam oda, a mamánál maradtak a gyerekeim, aztán irány kifelé! Persze beszéltük már korábban mással is, hogy menni kellene, de nem mindenkinek volt meg hozzá a bátorsága.” – Semennyire nem tanultam meg angolul, de ez már a saját hülyeségem volt – mondja az egyik kint dolgozó asszony. Megtanulhattam volna simán, de inkább többet dolgoztam. Amennyit vállaltál, annyit dolgoztál. Ott az a dolgod, hogy pénzt keress. A kintlét csak úgy érte meg, ha az illető nem jött haza legalább fél évig.

– Szombatonként hazatelefonáltam – mondja még mindig meghatottan egy másik asszony –, de nagyon nehéz volt. El voltam keseredve, de ki kellett tartanom. A célom egy új otthon megteremtése volt. Nélkülem zajlott a fiaim ballagása, konfirmációja és beiskolázása. Minden. A szüleim helytálltak, besegítettek, dolgoztak. Ezt a pénzt így az egész család kereste, nem csak egyedül én!” Mindenképp megérte! – vallják egybehangzóan. Ha ez nem lett volna, sokan még mindig a kölcsönt nyögnék. Nem tudtak volna talpra állni, és ami a megpróbáltatások ellenére, tíz év távlatából is érdekes, hogy ha úgy adódna, újra mennének, sőt cseppet sem biztos, hogy nem mennek. Káposzta Lajos

Sokan kényszerülnek külföldi munkavállalásra. Elsősorban az anyagi biztonság megteremtése érdekében válnak vendégmunkássá.

A lányom, akárcsak Miskei Viki, érettségi után pár hónapra indult Angliába ezelőtt nyolc évvel. Ha felveszik az egyetemre, bizonyára nem így alakul, de mert nem ez történt, hát úgy gondolta, próbát tesz külföldön. Úgy tettük fel a repülőre, hogy fogalmunk sem volt hol köt ki, tényleg várja-e valaki a repülőtéren, hiszen előtte interneten lépett kapcsolatba egy családdal, ahol a három gyermek mellé kerestek megbízható bébiszittert London egyik kertvárosában. A gimnáziumban szerzett nyelvtudással, kint dolgozó ismerősök, barátok biztatásával vágott neki, mégis csonkig rágtam a körmöm abban a néhány órában, amíg megtudtam, hogy végül is megérkezett, még ha kalandosan is. Az első hetekben hosszú telefonálásokkal próbáltuk enyhíteni a honvágyát. Akkor gyötrelem és aggódás volt minden percem. Visszatekintve azonban úgy gondolom, hogy újra elengedném, mert olyan tapasztalatokra tett szert, ami felvértezte, felkészítette az itthoni életre. Önállóságra kényszerült, meg kellett tanulnia gyorsan és jól dönteni. Meg kellett tanulnia menedzselni önmagát. Élelmességre ösztönözte a kinti világ, hogy megtalálja a számára legjobb lehetőségeket a körülményekhez képest. A gyerekek mellett, további hat helyen vállalt takarítást, vasalást, mindent, ami az útjába esett. A szívem szakadt meg, amikor először hazajött karácsonykor és mosolya mögött láttam a karikás szemeket. De megtanult keményen dolgozni, megtanulta értékelni és megbecsülni az érte kapott pénzt, miközben formálódott jellemében, személyiségében és ami fontos, megtanulta a nyelvet. Határozott, céltudatos emberré vált. Egy év után jött haza, majd egy idegenforgalmi képzést követően ismét visszatért Londonba, majd Spanyolországban is töltött néhány hónapot. Idén pedig diplomát szerzett a szegedi egyetemen és most egy jó nevű cégnél dolgozik. Itthon. Szülőként, anyaként azt mondom, meg kell tanulnunk elengedni őket időben és bár hátországként mögöttük áll az ember egy életen át, de ha jól alapoztunk, akkor arra a gyereknek kell tovább építeni a saját, erős falait. Az pedig, hogy visszatérjenek és itthon kamatoztassák a tudásukat, nem csak hazaszeretet, családi kötődés kérdése. Társadalmi felelősség is! Supka Éva

7

BEHARANGOZÓ

2013. augusztus

BEHARANGOZÓ

2013. augusztus

Fesztiváli előzetes

További ízelítő

KÜLÖNLEGES LESZ AZ IDEI ÜNNEPÜNK

SZEPTEMBER MÁSODIK HÉTVÉGÉJÉN

Töltsön el büszkeséggel minden soltvadkertit, hogy az élet számos területén dolgoznak, ténykednek kiválóságok, akiknek neve és munkássága fémjelzi városunkat. Nekünk talán már természetes, hogy vannak művészeink, alkotóink, sportolóink, tudósaink, kutatóink, gyűjtőink, termelőink, borászaink, akik viszik jó hírünket határon innen és túl, de legalábbis megszépítik mindennapjainkat, színessé teszik a hétköznapokat is. Szerencsére sokan vannak, akik közül néhányan a jubileumi szüreti fesztiválon is bemutatkoznak a maguk világának tükrében. Noha ismerjük valamennyiüket, mégis csokorba szedtük hitvallásuk, életútjuk, önvallomásuk alapján őket.

dékek kerámiáinak (Szabadi Mónika tanítványai) megnyitója, valamint Windecker Zoltán szobrászművész alkotásainak leleplezése lesz.

A Soltvadkerti Szüreti Fesztivál rendhagyó is lehetne a fesztiválok sorában, az idei ünnep azonban sokkal jelentőségteljesebb, hiszen 20 éve város Soltvadkert. Ezt szeretnénk méltón és együtt köszönteni minden soltvadkertivel, melyhez nagy szükség van a lakosság odaadó segítségére, a közös szervezőmunkára, az együttműködésre és nem utolsósorban a jelenlétre a fesztivál idején, mellyel nem csak a szervezőket, de lakóhelyünket, városunkat is megtiszteljük. Különleges lesz a mostani fesztivál, a szervezők igyekeznek bevonni a város apraját és nagyját. A fesztivált előkészítő bizottság és a szervezésben résztvevő nemzetiségi önkormányzatok kérik a lakosságot, hogy minél nagyobb létszámban vegyen részt a programokon, hiszen minden vadkerti ünnepe lesz ez, így rajtunk múlik a fesztivál sikere és jó híre. Természetesen a részletes program is eljut mindenkihez. Egyrészt a Vadkerti Újság szeptemberi számában lesz olvasható, valamint minden postaládába eljuttatják, mintegy személyes meghívásként a fesztiváli hírlevelet. Természetesen a város honlapján is időben olvasható lesz az ünnepi program. (www.soltvadkert.hu) Ahogy ilyenkor lenni szokott, testvértelepüléseinkről is érkeznek delegációk, vendéglátó sátraikban nemzeti ételeikkel várják a soltvadkertieket. Tegyünk egy kis virtuális sétát az előttünk álló fesztiváli hétvége programjai között, melyek még a körülményekhez igazodva módosulhatnak a végső meghívó elkészüléséig.

ELŐRENDEZVÉNY Szeptember 12-én, csütörtökön 17.00 órakor a művelődési ház színháztermében Szabadi Mónika kerámiái, Nagy Anita patchwork munkái, Tóth Tamás fotói és ifjú keramikus növen-

8

Szeptember 13-án pénteken délelőtt 08.00-órától 12.00-óráig nyílt nap a 20 éves rendőrőrs avatása alkalmából a soltvadkerti rendőrörsön. A nyílt nap alkalmával rendőrségi járműveket, felszereléseket, fegyvereket, irodákat lehet megtekinteni, illetve bűnmegelőzési tanácsadást is tartanak a drogokkal kapcsolatban. Délután 13.00-órától 15.00-óráig pedig rendőrségi kommandós és kutyás bemutatót tartanak a labdarúgó pályán Ugyanezen a napon, szeptember 13-án 16.00 órakor a Városi Sportcsarnokban a központi megnyitó keretén belül kerül átadásra a Város Kulcsa, melyet Berkecz László volt polgármester ünnepélyes keretek között ad át Lehoczki Ferenc polgármesternek. A megnyitó díszvendége dr. Boross Péter volt belügyminiszter, aki anno átadta a város kulcsát. A testvértelepüléseink polgármesterei is köszöntik az évfordulót ünneplő várost, és a vadkerti diákok színes műsoraiban is gyönyörködhetünk. A megnyitó végén meglepetés műsorról is gondoskodnak a szervezők! A központi megnyitót követően a Helytörténeti Gyűjtemény ad otthont számos programnak. Itt a népies játékok kerülnek előtérbe, íjász bemutatói, népi játékok készítése, kézműveskedés, gyerekfoglalkoztatók. A Baraka Együttes fellépése után táncház Soltvadkert Város Citerazenekarának és Népdalkörének közreműködésével. Szeptember 14-én, szombaton már a kora délelőtti óráktól kezdődnek a programok a Vadkerti-tónál és környékén. Sportnap, szántóbemutató fogatokkal, erőgépekkel, valamint csettegő találkozó szórakoztatja a jelenlévőket. A szántóbemutató helyszínén galambröptetést is láthatnak a résztvevők. A főzőverseny helyszíne az Orczy utca eleje, melyre nevezhetnek baráti társaságok, csapatok, cégek, egyesületek, magánszemélyek, kicsik és nagyok tehát bárki. A gasztronómiai találkozón helyi szakemberek kóstolnak.

Vadkertiek a közönség előtt

egymás tiszteletét és szeretetét hivatott demonstrálni a vadkerti menet, mely generációkat ölel át azzal, hogy felvonulnak a babakocsisok, a kisgyermekek szüleikkel. Mindkét csoport gyülekezője vasárnap 16.15 órakor lesz

KIÁLLÍTÓHELYEK A Szüreti Fesztivál ideje alatt számos helyi alkotó és gyűjtő kiállítását tekinthetik meg a művelődési házban, általános iskolában, helytörténeti gyűjteményben, szociális intézményben.

VONULJUNK FEL EGYÜTT! A szüreti felvonulást szeretnénk még sokszínűbbé tenni, ezért kérjük a lakosságot, hogy a következő kategóriákban szíveskedjenek jelentkezni! Várjuk a babakocsis szülőket, kisgyermekes játékmotorosokat, görkorcsolyázni, gördeszkázni tudókat, kerékpárosokat! Jelentkezni lehet a művelődési házban szeptember elejéig. A szántóbemutatóra jelentkezni lehet: Gangl Gábornál a 20/5486-183-as és Szalontai Istvánnál a 20/3293-658-as telefonszámon.

Kora délután az Egyesített Szociális Intézmény udvarára várják a gyermekeket, ahol kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A Borutca megnyitójára 15.00-kor kerül sor, melyen dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes mond köszöntőt, ezt követően a szabadtéri fellépőké lesz a színpad.

Szeptember 15-én vasárnap reggel 8.30 órakor a római katolikus templomban, a hagyományokhoz híven, szentmisét mutatnak be Soltvadkertért és minden lakójáért. A protestáns templomokban 10.00 órakor kezdődnek az istentiszteletek.

Az esti sztárvendég 19.30 órakor Vastag Csaba, majd a korábbi évektől eltérően a TŰZIJÁTÉK szombaton lesz 21 órától. Utána Kavalkád Rock Band, majd utcabál a lezárt Szentháromság utcán Schuller Máté zenei közreműködésével.

A lezárt Kossuth utcán a Soltvadkerti Kerékpáros Akrobaták bemutatóját követően „Street Fighter” Show borzolja az idegeket, a Bács-Kiskun Megyei Betyárok jóvoltából. Az idei fesztiváli felvonulás, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világraszóló lesz, ha mindenki magáénak érzi az ünnepet. Az összetartozást,

az Arany János úti óvoda udvarán. 16.30 órakor indul a menettánc a Kossuth utcán, melynek soraiban igazi meglepetés csapatok, csoportok is láthatók lesznek. A szüreti felvonulás beérkezése után a Soltvadkerti Főnix Tánciskola növendékeié, majd az est sztárvendégéé, RÚZSA MAGDIÉ lesz a színpad 19.00 órától.

A csettegő találkozóra Fogl András 70/6122-441-es telefonszámon fogadja a jelentkezőket. A főzőverseny helyszíne az Orczy utca eleje, a szervezők várják a jelentkezőket a következő telefonszámon: Szőrfi Gyula 20/9828-329 logo: Holczimmer Anna

Barcsik Bea képzőművész Igaz, nem soltvadkerti születésű, de most már idevalósi, lokálpatrióta vagyok. Képzőművészeti gimnáziumban végeztem Szegeden, kisebb-nagyobb kitérőkkel (kereskedelmi tevékenység) maradtam a szakmánál. Több kiállításom is volt már Vadkerten, idén már kicsit elkanyarodva képzőművészettől az alkotóművészetek felé fordulva, az újrahasznosítás és dekorációs anyagok kerülnek bemutatásra. Sok ilyen munkám van, a gyerektáborok alkotásaitól a csarnokdíszítésig. Mindezek mellett foglalkozom jobb agyféltekés, holisztikus rajztanítással és elkötelezett híve vagyok a környezetvédelemnek. Barcsik Irén festőművész A festés, alkotás szeretete egész életemben végigkísért. Általános iskolás koromban megnyertem egy országos rajzversenyt. Gimnazistaként kiállítottan az iskolában. 2008-ban a szüreti fesztivál alkalmával az óvodánkban, elsősorban a gyerekek és szülők

számára nyílt kiállításom. Főfoglalkozásom és hivatásom a gyerekek köré rendezi az életem, hiszen óvodapedagógus vagyok. Munkámban sokrétűen tudom hasznosítani a rajz és festő talentumomat. Az orchidea témát felölelő festménykiállításom a 2009-es soltvadkerti szüreti fesztivál alkalmával valósult meg. Erről a kiállításról és összes képemről a barcsikiren.atw. hu. oldalon nyerhetnek betekintést. Az Amator Artium XX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat Bács- Kiskun megyei kiállításán vehettem részt gyümölcs-sorozatképekkel Kiskunmajsán. Tavaly, a Kiskőrösön megrendezett Amator Artium kiállításra kaptam meghívást. Kavicsszobrászat és mozaiktechnika munkákban is részt vettem. Csikós Ferenc kaktuszgyűjtő A kaktuszok szeretete 2008-ban kezdődött, egy kaktuszkiállítás megtekintésekor. Első utam a feleségemmel az Izsákon élő Farkas Jani bácsihoz vezetett, akinek világhírű gyűjteményéből válogattam néhányat kezdésként. Fokozatosan kapcsolatba kerültem az ismert kaktuszgyűjtőkkel az ország minden területéről, akikkel a mai napig tartom is a kapcsolatot. Kedvenceink: Astrophytumok, Ferocactuszok, és az oszloposok. 25 négyzetméteres kaktuszházban tartom őket, amit sok virágzással hálálnak meg.

9

BEMUTATKOZÓ

2013. augusztus

Vadkertiek a közönség előtt

Vadkertiek a közönség előtt

MŰVÉSZEINK, ALKOTÓINK, GYŰJTŐINK MUTATKOZNAK BE Daróczi Csaba „Az Év Természetfotósa” 1969-ben születtem Debrecenben. Jelenleg Soltvadkerten élek és dolgozom. A fényképezéssel a szegedi főiskolás éveim alatt „fertőződtem meg”, ami évről-évre súlyosbodik. A fotózás alapjait szinte teljesen magamtól sajátítottam el. A fényképezés számomra az önmegvalósítás eszköze, minden kattintást úgy igyekszem elkövetni, hogy az valamivel mindig többet nyújtson a néző számára a megszokott látványnál. Kezdetekben a természetfotózás töltötte ki tevékenységem egészét, de mára a képalkotás más területeire is elkalandoztam, sőt a diaporámák készítése az egyik kedvenc elfoglaltságom. A fényképezés szinte átalakította az egész életem, életformámmá vált. Holczimmer Anna grafikus A művészet minden formája felé közeledtem, egészen gyermekkorom óta, 14 évesen köteleztem el magam a rajz valamint a festés iránt. Művészeti tanulmányaimat 2008-ban kezdtem a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola grafika szakán. Leginkább a kreativitásom által kreált festményekben tudom kiélni magam, de közel állnak hozzám a grafittal készült rajzok, valamint a csendéletek is. Első, „átütő” sikeremet 2011-ben értem el, amikor az általam készített pólóterv valósult meg a Szegedi Ifjúsági Napok keretein belül. A számítógéppel készült grafikák azóta is fontos szerepet játszanak az életemben, általában címkék, névjegykártyák és logótervek elkészítésével foglalkozom.Az idei Szüreti Fesztiválon szeretném bemutatni az első válogatásomat, amely remélem elnyeri majd a közönség tetszését Font Lajosné kézműves Soltvadkerten élek, szüleim, és férjem szülei is itt éltek, és élnek. Több, mint harminc éve tanítok felsős gyerekeket a helyi általános iskolában. Bioló-

10

gia- technika szakos tanár vagyok. A természet szeretete mellett a kézműves dolgok érdekelnek. Sok gyerekkel megismertettem már óráimon az alkotás örömét, ami számomra is a legnagyobb örömforrások egyike. Minden érdekel, ami kézzel készül. Kismók Jánosné babagyűjtő Solt vadkertinek vallom magam, hiszen 36 éve lakom Vadkerten. 15 éve gyűjtöm hobbiszinten a babákat, ajándékba is sokat kaptam, de legtöbbjét magam vásároltam. Jelenleg 50 darabos a gyűjteményem. Soltvadkerten már volt egy kiállításom 2010-ben, számos látogató nézte meg. Szívesen tárom a kíváncsi szemek elé gyűjteményemet. Kocsisné Somogyi Eszter gyűjtő„kőszobrász” Gondolom sokan ismernek a gyógyszertárból, ahol több, mint 40 éve dolgozom, de azt kevesen tudják rólam, hogy van egy szobor gyűjteményem kavicsokból, kövekből. Hosszú évek óta Erdély egy gyönyörű részén a Boga patak völgyében töltjük a szabadságunkat. Az ottani túrázások, barangolások alkalmával fedeztem fel, hogy a köveknek milyen érdekes formája van. Próbáltam összerakni a különböző alakú kavicsokat, és így jöttek létre szobrocskák. Eleinte csak kisebb méretűek, később egyre nagyobbak lettek az alkotások. Egy-egy kirándulás alkalmával a hátizsákban mindig jut hely néhány érdekes kőnek, amit feltétlenül haza kell cipelni. A családom ilyenkor nem nagyon kedveli a hobbimat. Nagyon szívesen teszek eleget a felkérésnek, hogy a vadkerti napokon mások is láthassák a kedvenc időtöltésem alkotásait. Ifj. Lehoczki Ferenc szőlész-borász Szőlőtermesztő családi gazdálkodó vagyok, feleségemmel

és két gyermekemmel Soltvadkerten élünk. Képeimmel e szakma szépségeit és kihívásait szeretném megmutatni – ahogyan én látom. Nagy Anita foltvarró Teljesen amatőr, autodidakta foltvarróként mutatkozhatom be. A foltvarrás iránti szerelem 2002ben kezdődött, amikor a kiskőrösi Szellőrózsa Foltvarró Kör kiállította munkáit a soltvadkerti Szüreti Fesztiválon. Én is tag lettem, azóta is rendszeresen foltozunk együtt. Hét éve én vezetem a kört, ami folyamatos készülést, önképzést, előre dolgozást jelent. Ezek között a munkák között sok készült a szakkörön, Szeretem a meleg, napsütötte színeket, szeretek játszani az anyagok mintájával, a színek árnyalataival. Ehhez megszállott anyaggyűjtővé váltam, mára szobát betöltő mennyiségre tettem szert. Egyet nem tudok elegendőt gyűjteni a foltozáshoz: időt. Ezért olyan értékesek számomra a lopott órák, amikor végre csak a varrással foglalkozhatom. Foltos körökben szállóige, hogy a foltosok kicsit őrültek: vesznek egy szép anyagot, azért, hogy apró darabokra vagdossák és aztán hosszú, pontos munkával újra eggyé varrják. Szabadi Mónika keramikus Óvónőként dolgozom, s bár családom Hód mezővásárhelyről származik, én „vadkertinek” érzem magam. Ezer szállal kötődöm a városhoz, itt él a családom, itt vannak a barátaim, azok akiket szeretek és akik szeretnek. A vadkerti iskolában kezdődött az agyaghoz fűződő kapcsolatom,itt kezdtem a „sárjátékot”, ami életre szóló szenvedélyemmé vált. 1984-ben végeztem Szegeden a Tömörkény István Művészeti Középiskolában kerámia szakon. Érettségi után felvételiztem az Iparművészeti Főiskolára (ma már egyetem), ahová álmaim ellenére elsőre nem vettek fel. Többet nem próbálkoztam, azóta hobbiként gyúrom az agyagot, önképzéssel fejlesztem tudásomat, játszom a magam

ÚJÍTÓ

2013. augusztus

és mások örömére. „Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek.” (József Attila) Szűcs-Farkas László szobrász 1947. január 19-én Budapesten született és 2010. május 5-én adta vissza lelkét Teremtőjének. „Amióta az eszemet tudom, képzőművészeti pályára készültem.” – vallotta magáról a művész. Ennek megfelelően szobrásznak és festőnek felvételizett, s az érettségi után szerzett ezüstműves-ötvös szakképzettséggel végül az Iparművészeti Főiskolát végezte el 1974-ben. Az ékszerektől a belsőépítészeti berendezésekig és filmgyári kellékekig, a grafikáktól és plasztikáktól a reklámtárgyakig sokféle műtárgyat készített. A Soltvadkerten élt művész több kültéri szoborral ajándékozta meg a várost. Ars poétikája szerint: „Szerintem minden nemzetnek könynyebb a jövőjét elképzelni, meghatározni, ha szívére tett kézzel áttekinti múltját, és azt megismerve, belőle önbecsülést merít. Ez sokkal tisztább, egyszerűbb, mint – az esztelen tempóval globalizálódó mai világban – a média által ígért és sugallt szép jövendőt kritikátlanul elfogadva rózsaszínűbbnek látni valamit annál, mint amilyen valójában.” Tóth Tamás amatőr fotós Amikor új társaságba kerülök és túl vagyok a szokásos bemutatkozó „Szia, Tóth Tamás vagyok”-on, akkor rendszerint úgy a beszélgetésünk ötödik perce táján óhatatlanul is észreveszik, hogy nekem minden bizonnyal egy ,, új testrészem nőtt’’, jelesül egy fényképezőgép! Innentől már adja is magát a kérdés:,, és Tamás mióta is fotózol?’’ Mire élből válaszolok, hogy hároméves korom óta, de csak négy éve tudtam

venni gépet…” Pár éve a Duna parton egy játékautót próbáltam lefotózni (telefonnal), mintha az igazi lenne, és ott állna előttem a tengerparton a naplementében. Ezt a jelenetet figyelte meg egy pokrócról az akkori párom édesapja, és az eredményt látva szólt, hogy „te fiam, nem kellene venned egy gépet?” De! – mondtam, és nemsokára már nagy reménnyel – és némi spórolt pénzzel- be is tértem egy fotóboltba és levettem a polcról első gépem. A következő hetekben, hónapokban a légy nem tudott úgy átrepülni a szobán, hogy ne „lőjem le”, legalább három szögből! Fényképeztem mindent, ami élt és mozgott, így tanultam a fotózás technikai részét- a saját káromon. Talán maradtam is volna a természetnél, ha egy délután a boltban nem dobok a kosárba a húsz deka párizsi és a fél kiló kenyér mellé egy könyvet is. Minek hatására rájöttem, hogy nem is csak a táj, a fa érdekel hanem az is, hogy ki ültette… Purevjav-Batmyagmar festőművész

HAGYOMÁNYTISZTELŐK AZ ÚJ TULAJDONOSOK

Zsikláné Sipos Irén kaktusz-gyűjtő Több mint 20 éve kaptam az első kaktuszokat. A kaktusz virágok szépsége és különlegessége ihletett meg, ezek után kezdtem el a gyűjtést. A növények szúróssága nem vette el a kedvemet, – hiszen a gondos ápolást, mindig meghálálják csodaszép virággal a kaktuszok. A gyűjteményem folyamatosan bővül. Járom a virágkiállításokat és ajándékként is kaptam szép számmal. Jelenleg mintegy 200 fajta és kb. 350 cserép kaktusz, és pozsgás növényem van. Kiállításommal szeretnék minden érdeklődőnek betekintést nyújtani a nálunk is elterjedt kaktusz-fajok világába.

Mitől Venyige a Venyige? Szakál László nyugdíjas vendéglős elmondása alapján:

Mongóliában, Galt faluban született, 1973-ban pedagógus családban. A mongol Képzőművészeti Főiskolán végzett 1992-ben mongol festészet szakon. A főiskolát követően restaurátorként dolgozott az ulanbatori Fő-múzeumban 5 évig. Itt tanulmányozta tovább a hagyományos mongol festészeti technikát és a buddhista képzőművészet motívumrendszerét. 1998 óta Magyarországon él családjával, feleségével és két lányával. 2000 óta a kecskeméti rajzfilmstúdió munkatársa. A filmstúdióban sok rajzfilm munkálataiban vett részt. Az animációs munkája mellett tovább alkotott, a mongol stílus- és formavilág jellegzetességeit felvonultató, az otthoni mongol életet bemutató megannyi képet festett, melyeket több alkalommal is bemutatott már szerte az országban, Kecskeméten, Szegeden, Egerben, Szekszárdon, Diósgyőrben, Püspökladányban, Solton, Dunaföldváron, de Budapesten is rendezett több kiállítást képeiből.

Megújult egy régi vendéglő

A „Venyige”-névnek különös története van. Közszájon úgy terjedt el, hogy megyünk a Venyigébe. Hiába volt „Kossuth-Vendéglő” a cégtáblán... De miért is? A mennyezetet ugyanis Szabó Laci bácsi és Ida néni, Szabó Ákos édesanyja javaslatára már a kezdetek kezdetén venyigével dekorálták, mivelhogy a bor hazája Soltvadkert. Később aztán már a cégtáblán is „Venyige” jelent meg. Érdekesség még, hogy egy időben a boxok függönnyel voltak leválasztva, a falon pedig volt egy villanykapcsoló. Az volt a jelzés, hogy ha kigyulladt valamelyik boxnál a villany, akkor léphetett be a pincér. A Szabó házaspár fontos volt a kezdéskor, hiszen ők kezdték el anno megteremteni az igazi, fővárosi éttermek színvonalát Vadkerten ételválasztékban, kiszolgálásban és környezetben egyaránt.

A Venyige fogalommá lett az évek, évtizedek során Vadkerten. Ahogy Kőszegi László fogalmazott: a régi Venyige Vadkert helytörténetének része és úgy tűnik fennmarad az utókornak az új tulajdonosoknak, Kőszegi Lászlóéknak köszönhetően, akik a régi hagyományokra alapozva adtak új tartalmat és formát a tradicionális étteremnek. A néhány hete megújult régi-új vendéglátóipari egység nem csak új színezést kapott, de elegáns ólomüveg ablakok díszítik. Kőszegi Lászlóval és Klam Mártával a tervekről beszélgettünk.

▶ A BGB-betűk alatt üldögélünk. Mi

▶ Márti, te leginkább a szabályok be-

maradt meg ebből a korszakból még? – A BGB-elnevezés Bálintfi Gáborhoz kötődik. Ő rengeteget tett a vendéglőért. Mi ugyan inkább a régi nevet, a Venyigét hozzuk vissza, de az általa kitalált régi jó ételek megmaradtak, sőt, nagy módosításokat nem is szándékozunk tenni. Néhány új étellel bővül majd a repertoár, tésztás, halas és főképp vadas fogásokkal. ▶ Új arcokat sem láttam a pult mögött… – A régi személyzet is megmaradt, jól tudunk együtt dolgozni. A nyitás óta új szakácsot és új felszolgálót is fel kellett vennünk melléjük. ▶ Az épület felújítása során mi változott? – A konyhával kezdtük. Elszívók, új gépek és eszközök kerültek ide. A második lépcsőben belülről szépültünk meg: új székeket, terítőket, függönyöket vettünk. A harmadik lépés pedig a külső homlokzat felújítása volt, színezés, bejárati ajtó cseréje, Venyige Étterem felirat. Úgy tűnik, jól érzitek magatokat itt. Igen. Régóta érdekelt már minket ez a fajta tevékenység. Szeretnénk ezt a több mint ötven éves épületet, éttermet megőrizni és tovább működtetni. Örülök annak, hogy fiam is mellettünk áll ebben a munkában. Így hárman tudjuk intézni a napi teendőket. Lányom, Judit ugyan Budapesten tanul, így a munkában nem, de az épület belső és külső felújításakor sok ötletet adott.

tartására ügyelsz. – Igen, ami bizony nagy falat. Rendkívül összetett dolog, de követhető. Kereskedelmi végzettségem van, tehát átlátom a feladatokat. Ugyanakkor az a véleményem, hogy olyan emberek fogalmazták meg a HACCP előírásokat, akik leginkább az íróasztal mögött ülnek. De ettől függetlenül nagyon szeretem ezt a munkát. ▶ Mi az üzletpolitikátok? – Nagyon igyekszünk megtartani a régi vendégkört, és megfelelni a folyamatosan változó elvárásoknak. Emellett arra törekszünk, hogy ami helyben megterem, az helyi termelőtől kerüljön be hozzánk. A hús és a zöldség beszállítója soltvadkerti, illetve kiskőrösi. A kínálat kapcsán bővítettük a menüválasztékot, emellett nagy súlyt fektetünk a családi rendezvényekre, különleges hétvégi ajánlatokra, hidegtálak, sültes tálak kiszállítására. Ezzel a háziasszonyokat kíméljük meg. Ennek az ára kiszállítva ugyanannyi, mint ha itt fogyasztaná el. ▶ Különlegességetek? – Az italok közül Radeberger csapolt sör csak itt van a környéken, a borok és pálinkák tekintetében pedig a soltvadkerti termelőket részesítjük előnyben. Emellett persze más területről származó minőségi borok is fogyaszthatóak az étteremben. Szeretettel várjuk régi és új vendégeinket! K. L.

11

KÜLÖNLEGES

2013. augusztus

DICSŐSÉGES

2013. augusztus

Egy nagyenyedi véndiák köszönete

Jövőd a tét!

MAXIM RÓBERT: ÍGÉREM, HOGY AZ EGYETEMI ÉVEK ALATT IS MEGÁLLOM A HELYEM

KÉTÉVES PROGRAM SEGÍTI A GYEREKEKET

Az Év óvodapedagógusa lett Májerné Müller Rita

A híres nagyenyedi kollégiumban évente egyszer biztosan elhangzik Soltvadkert neve, amikor átadják a Fekete Ferencné által alapított díjat, amit többnyire ő maga, személyesen ad át az arra legérdemesebb enyedi diáknak. Egyébként is kiváló kapcsolatot ápol a két iskola, a soltvadkerti pedagógusok és diákok, szívesen látott vendégek a testvérintézményben, mint ahogyan mi is örömmel fogadjunk a hozzánk érkezőket a nagyenyedi két fűzfa hazájából. Az alábbi levelet az idei kitüntetett juttatta el a Vadkerti Újsághoz, és bár igen hosszú, mégis jó szívvel ajánljuk olvasóink, különösen a fiatalok figyelmébe példaként is akár. Sajnos Robi olyan aprócska fotót küldött magáról, hogy nem tudtuk használni, de lehetőség szerint egy kép erejéig még visszatérünk a kedves enyedi diákhoz. Tisztelt Fekete Ferencné! Kedves Ica néni! Maxim Róbert vagyok, a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium idén végzett diákja, pontosabban fogalmazva, friss véndiákja. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy átvehettem a Múlt és jövő alapítvány díját a ballagási ünnepségen. Véleményem szerint nem szükséges titkolnom azt, hogy meglepett, de ugyanakkor jóleső érzés volt átvenni. Számomra a díj mindig azt jelentette, hogy a múltbeli tevékenységeket díjazzák úgy, hogy a jövőbeli terveket segítsék általa. Példának okáért pár éve egy történelmi versenyen vettem részt Szovátán, amire egy dolgozatot kellett írni, majd ezt ott bemutatni. A bemutatóm végén az egyik zsűri megkérdezte, hogy hova tovább, merre képzelem el a jövőmet. Én őszintén azt feleltem, hogy a marosvásárhelyi Sapientia egyetemre, automatizálás szakra szeretnék felvételt nyerni és ott továbbtanulni. Finoman fogalmazva nem erre számított a zsűri és úgy éreztem, hogy ezzel elvágtam magam alatt a fát, kész, nincs tovább. Aztán a díjazáson kiosztották az emléklapokat, dicséreteket, harmadik, második és első díjat, de én nem voltam közöttük. Kicsit csodálkoztam, nem tudtam hova tenni ezt a helyzetet, amikor a tábor főszervezője azt mondta, hogy: „A tábor nagydíját pedig ki más nyerte volna meg, mint Maxim Róbert.” Erre aztán tényleg nem számítottam és mindenki örült, mindenki gratulált, még a zsűri is, személyesen. Arra számítottam, hogy a jövőbeli terveim miatt engem lenéznek és kiközösítenek, csak mert éppen az informatikát szeretem, de épp az ellenkezője történt. Ezt azért mondtam el, mert nem szeretnék csalódást okozni. Talán soha nem leszek híres történész (bár kilencedikes koromban el tudtam volna képzelni magam hadtörténésznek is, de

12

aztán jöttek az informatika szépségei), történelemtanár vagy történelmi témájú könyvek szerzője, bár a sors útjai kifürkészhetetlenek. Én egy eléggé széles látókörű személy vagyok, sok minden érdekel és próbálok minél több információt magamba zárni. Kötetlen beszélgetések alkalmával, olvasmányaim során, vagy éppen internetezés közben is rengeteg információt gyűjtök, amit rendszerezek és ami nem fontos, azt elfelejtem, míg a többit elraktározom, hátha valamikor majd jól jön.. Szeretek aktív lenni, valamit tenni, gondolkozni, szervezni, beszélgetni, játszani és viccelődni. Számomra ezek jelentik igazából azt, hogy valaki él. Cserkész vagyok és már négy éve van őrsvezetői képesítésem. Őrsöt vezettem, foglalkozásokon részt vettem és táborokban segítettem. A kollégiumban működő Diák Tanács tagja vagyok már 5 éve, próbáltam segíteni a diákrendezvények szervezésében és mindent megtettem azért, hogy diákság és tanárok közötti egyetértést megteremtsem, számukra olyan programokat szervezzek, amik által rájönnek arra, hogy az iskola nem csak a tanulásról szól. Nem lehet és nem kell haragudni reggel 8 órakor, hogy már megint iskola... Hiszen nem az a fontos, hogy matek órán ki teljesít jobban, hanem az, hogy amikor a tanárnőnek krétára van szüksége, vagy éppen le kell törölni a táblát, akkor Te képes vagy-e felállni és tenni valamit a közösség érdekében. Az a fontos, hogy tudsz-e mosolyogni minden reggel és megkérdezni a barátaidtól, hogyan telt a délutánjuk és hogy érzik magukat. Az a fontos, hogy félig komolyan, félig viccesen az osztály összetartson és mindenki legyen képes arra, hogy az osztály érdekeit a sajátjai fölé helyezze. Igazából nem akartam ilyen hosszú levelet írni, hiszen a fele úgyis csak fölösleges beszéd, én pedig nem szeretném

Ezzel a címmel nyert TÁMOP-os pályázatot a Terne Lulugya Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület. rabolni az Ica néni idejét. Nagyon szépen köszönöm a díjat és ígérem, hogy az egyetemi évek alatt is meg fogom állni a helyem férfiként, magyarként és enyedi diákként is.

Kívánok egy nagyon szép, napsütéses napot és kellemes nyarat! Üdvözletét küldi Maxim Róbert, nagyenyedi véndiák.

Lépkedve az arany felé A LEHOCZKI TANYÁN ÜNNEPELTEK

A pályázat megvalósítása 2013. július 1-től 2015. február 28-ig, húsz hónapon keresztül tart. A „Tanoda” célja a gyerekek szinten tartása és fejlesztése humán- és reáltantárgyakból, valamint angol és német nyelvből. Működik egy Életmód Klub és egy Művészeti Klub is a „Tanodán” belül. A foglalkozások hétfő-péntek 14-17 óra között a művelődési ház emeleti helységeiben vannak. Munkatársak: Hajdú Anett, Légrády Andor, Radics Attila, Vénné Katzenbach Szilvia és Weinhardt Jánosné. A húsz hónap alatt számos program

valósul meg, több kirándulás, kerékpártúra Soltvadkerten és környékén, valamint egyéb más rendezvények, amelyek élményt nyújtanak a gyerekeknek, miközben játékosan tanulnak, fejlődik személyiségük, közösségi magatartásuk. Mindenkit szeretettel várnak az alkalmakra. A keretlétszám negyven fő. Általános első osztálytól középiskola tizenkettedik osztályig várják a diákokat. Augusztus végéig lehet jelentkezni a következő elérhetőségeken: Terne Lulugya Egyesület: 06/20-597-2478 [email protected] Vénné Katzenbach Szilvia: 06/70-456-3459

A Magyarországi Evangélikus Egyház az „Év óvodapedagógusa” díjat adományozta Májerné Müller Edit Rita óvónőnek keresztyén pedagógusi munkája elismeréseként. A díjat Békéscsabán, a Pedagóguskonferencián vette át, a Csabagyöngye Kulturális Központban. A szakmailag felkészült, emberileg is nemes tulajdonságokkal rendelkező óvonőt Lakatosné Hachbold Éva óvodavezető a fenntartó egyház egyetértésével és támogatásával terjesztette fel a díjra, amit csak nagyon kevesen tudhatnak magukénak. Rita óvó néni pályán eltöltött 25 éves szolgálatában szüntelenül tevékenykedik, szakmai munkája és keresztyén elkötelezettsége példa lehet a körülötte élők számára. A keze alatt felnövekvő nemzedék lelki fejlődését a felnőtté válásig figyelemmel kíséri. Érdeklődő, a hozzá fordulóknak tud bölcs, hasznos tanácsokat adni és gyakorlati segítséget nyújtani. Szívügyének tekinti az óvodát. Meghatározó számára az egyházi szolgálat is: Isten szeretetére és kegyelmére, az örök emberi értékek elsajátítására neveli az apróságokat. Rendszeres vasárnapi templomlátogatásával példát mutat

fotó: Kévés Andor

munkatársainak és a reábízottaknak, mint ahogyan ezt férje is teszi a Soltvadkerti Evangélikus Egyházközség gondnokaként. Zeneszeretetének, valamint önmaga tudásának, tehetségének kipróbálásaként már több éve tagja evangélikus gyülekezet „Revival” kórusának, mellyel városi és kiemelt gyülekezeti ünnepségeken, rendezvényeken fellép. Örömmel támogat minden városi és egyházi kulturális rendezvényt; mindezzel a jövőt, az elkövetkezendő nemzedék épülését szolgálja. -é-

Baráti találkozóra jöttek A BODELSHAUSENI TŰZOLTÓK VENDÉGESKEDTEK NÁLUNK

Légrády

Ugrattak a szomszédok

Negyvenöt éves osztálytalálkozót ünnepeltek az 1968-ban érettségizett „véndiákok” július végén. Sok-sok év után újra találkoztak, örültek egymásnak, könnyes kacagással, szomorú emlékezéssel a már odaát lévőkért. A Lehoczki tanyán, ideális környezetben tartották a jeles alkalmat, mely kiváló hangulatban telt. Fél évszázad nagy idő, bőséggel volt miről beszélgetni a közös emlékeken kívül is. Az osztály egyöntetű szándéka és terve, hogy ezután rendszeresen találkoznak, mert ugyan mindennap ajándék kortól

függetlenül, mégis az őszbe borult halántékkal már másképpen viszonyul az ember minden felkelő napsugárhoz, és mint mondták, addig akarnak örülni egymásnak, amíg a Teremtő erre lehetőséget ad számukra. –é– Névsor, felső sor balról jobbra: Merza Jenő, Katzenbach József, Weiszfeld László, Ivanyos István, Mucsi Antal, Lehoczki János, Pszota Sándor, Vizi Ilona, Sautek Mária, Solti Gizella, Elek Zoltánné volt ostályfönök, Vácz Ágnes, Ivanyos Mária.

Már nem minket ugrattak, de kétségtelen, hogy mosolyra fakasztó volt a bócsai kerékpárút-átadáson, amint Szőket-Tóth Mihály polgármester és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő az úttestre heveredve várta a budapesti kerékpáros „akrobata” bátor ugratásait.

Bócsa az egyik legaktívabban pályázó és uniós pénzeket lehívó település az országban — ezt mondta Szőke-Tóth Mihály, amikor is átadták a község teljes hosszában áthaladó, új kerékpárutat. Mint beszédében elhangzott, az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott 90,5 millió forinthoz csupán pár millióval kellett Bócsának hozzájárulnia, és máris sokkal biztonságosabb lett a belterületi közlekedés. A szomszédok rekordot is döntöttek, hiszen közel kétszázan jöttek bringákkal, hogy kipróbálják az új utat, ami remélhetőleg a közeljövőben egészen soltvadkertig gördül, ezzel az ország egyik legnagyobb összefüggő kerékpárútja lenne a térségben. KL

A révbérpusztai csikósbemutató az egyik legnépszerűbb program volt Harminc bodelshauseni tűzoltó járt nálunk, akiket már az új parancsnok, Varnyu Barnabás, valamit Galántai Hilda, a művelődési ház igazgatója fogadott. A tűzoltókat köti hozzánk a legrégebbi barátság, és mindig nagyon jól érzik magukat nálunk, most pedig kifejezetten fesztiváli hangulat fogadta őket. Ki is használták az

alkalmat a tóparti sörfeszten, előtte azonban ünnepi vacsorával vendégelték meg őket a helyi lánglovagok, ahova Ocskó Zoltán parancsnokot is meghívták. De ellátogattak SoltRévbérpusztára, a hajósi pincékhez, majd a vasárnapi sörfesztivál után a Zsikla tanyán, citeraszó mellett zárták vadkerti látogatásukat. –é–

13

FAKANÁL

2013. augusztus

Saját nevelésű fácánból készül a leves

Lánc, lánc, Eszterlánc...

CSÁKI MARCSINAK A KONYHA A FŐHADISZÁLLÁSA

A LANTOS GYEREKEK SZERETNEK A BORHÁZBAN Júliusi számunkban adtunk hírt a Lantos Borház ünnepélyes megnyitójáról. Azt azonban nem hangsúlyoztuk ki, hogy az épület vendégterében egy külön sarok található a gyerekeknek: itt játszhatnak és rajzolhatnak, amíg a szülők és barátok kóstolnak. Sok szülő álszentségből még alkoholt sem iszik a gyerekei előtt, nehogy „rossz példát lássanak”, itt pedig mintha más elvek szerint folyna a nevelés. Lantosék két gyermeke szinte „itt lakik”. Eszter baba pedig, akárhogyan is nézzük, már beírta magát a Borház történetébe azzal, hogy Lantosék egyik bora – minő véletlen – az Eszterlánc nevet kapta.

Az internet világában ma már nem feltétlen tudunk kuriózumnak számító receptekkel előrukkolni háziasszonyi szinten, hiszen a világháló számos gasztro portálján különleges, egyedi receptekkel halmozzák el a főzőkanalat forgatókat. De nem is feltétlen az a célja rovatunknak, hogy a házi receptes könyv oldalait gazdagítsuk, bár - ez is szempont -, de sokkal inkább a helyi családok életébe nyerünk bepillantást, egy kicsit jobban megismerjük azokat, akik mellett talán csak egy fejbiccentéssel elhaladunk az utcán. Csáki Marcsi neve nem ismeretlen a soltvadkertiek előtt, hiszen az agilis anyuka hosszú időn keresztül volt zászlóvivője a vasút melletti játszótér kialakításának, újraélesztésének. A környékbeliekkel összefogva, a városvezetés és az önkormányzat támogatásával végül elkészült a retro játszótér, amelyben ma sok kisgyerek leli örömét. Jó lehetőség az anyukáknak is a találkozásra, tapasztalatcserére és ami egy – egy játszótéri beszélgetés alkalmával biztosan szóba kerül a gyereknevelésen kívül, az a konyha. A fazékig vezető úton azonban ott a család, a férj, a társ, a gyerekek és nagyon jó hallani, ha valaki szeretettel beszél a párjáról, mint Marcsi is. – Csodálatos párom van Pethő László személyében, akivel 11 éve élünk boldogan – mondja Marcsi. – A legnagyobb lányunk Andrea, elköltözött már tőlünk. 21 éves és szive alatt hordja a kisunokámat, akit már nagyon nagyon várunk. Viki a középső , ő a tónál dolgozik egy büfében. A legkisebb Lacika, pedig 5 éves. Ikerterhességnek indult, de később csak ő született meg nehézségek árán. Sajnos én rokkantnyugdíjas vagyok gerincbetegségem miatt, így a konyha, háztartás és kert köré koncentrálódik az erőm. De tennivaló bőven akad itthon is, Laci is keményen dolgozik, így szinte csak a hétvégéket tudjuk egymásra, a családra áldozni, az viszont szent. Ilyenkor nem dolgozunk, hanem együtt van a család. Játszunk, tévézünk, biciklizünk hármasban. Viki mivel már nagylány külön programokat szervez. ▶ Milyen érzés kimenni a játszótérre, aminek a létrehozását Te szorgalmaztad? – Vegyes érzések vannak bennem, hiszen az motivált, hogy legyen a környékben élő kisgyerekeknek egy közösségi tér, ahol játszhatnak. Amíg nem jött létre, addig a mi kertünkben lévő, párom és Bada Zsolt által készített játékokkal játszottak a gyerekek. A Félegyházi Pékségben dolgozó lányok segítségével ötszáz aláírást gyűjtöttem, de megérte, elkészült a játszótér. És ahogy az lenni szokott

14

BABALÁTOGATÓBAN

2013. augusztus

illusztráció

▶ Valójában a konyhatitkaidra va-

jöttek a negatív megjegyzések, hogy gagyi, meg normálisabbat kellett volna. Most már mindent tőlem várnak. Hogy füvesíteni, parkosítani kellene, új játék is jó lenne, de bevallom, amikor a játszótér átadása volt és még arra sem jöttek el, tisztelet persze a kivételnek, akkor nagyon dühös és szomorú is lettem. Úgyhogy nem foglalkozom ezzel, a lehetőség mások számára is adott és egyébként is nehéz az egészségi állapotom miatt már az effajta szaladgálás. Januárban újra kellett tanulnom a járást... Nehéz egyik napról a másikra élni így. A folyamatosan viszszatérő görcsök nagyon megnehezítik a napjaimat. Így is hálát adok Istennek, hogy érzem a fájdalmat, ez azt jelenti, hogy még működik a lábam. ▶ Említetted, hogy a konyha az egyik bázisod. A párodnak, gyermekeidnek mivel tudsz kedveskedni mindennap? – Húst hússal ennének– mondja nevetve. Lehet az rántott, töltött, sült, grillezett, a lényeg húsból legyen. Imádok főzni, sütni már kevésbé. Ennek ellenére a vasárnapi menüből nem hiányozhat a sütemény.

gyunk kíváncsiak. Melyik étel nem maradhat el egy ünnepi menüből? – Húsleves, töltött comb. Halászlé, töltött borda, rántott hal, töltött dagadó. Sütemények közül a mézes krémes. ▶ És most mivel lepsz meg minket? – Levesnek fácánlevest készítettem, mivel párom „hobbija” a tenyésztésük. Van keltetője is. A levese pedig felülmúlhatatlan.

vább. A maradék húst összetépkedem apróra és összeforgatom a hagymás gombával. Borsót, tejfölt, kicsi mustárt és ízlés szerint fűszereket adok hozzá. Köretnek pirított tarhonyát készítettem.

Elkészítése: A fácánt megtisztítom, megmosom, majd kettőbe vágom. Hideg vízbe teszem fel főni egy kis babérlevél és

köménymag társaságában. Takarékon legalább 3 órahosszát főzöm. Óvatosan leszűröm a levét. Ezután teszek bele sok sárgarépát. Zöldségből, sárgarépából vadas mártást készítek. Betétnek krumplinudlit. Főételnek egy egyszerű de nagyszerű ételt gondoltam megosztani a kedves olvasókkal. Akkor szoktam készíteni, mikor maradék húsom van. Elkészítése: Olajon hagymát párolok, majd gombát adok hozzá és együtt dinsztelem to-

– Igen, ők elég hamar ideszoktak – meséli a borász apuka. – Dani kilencéves nagyfiú, akit nagyon érdekel a szőlőművelés és a borkészítés. Olyannyira, hogy először a 2011-es szüretben saját bort is készített! Kért tőlem egy szitát, azon átsajtolta a Cserszegi fűszerest, beletöltötte egy palackba, majd figyelte, hogy hogyan erjed ki. Elkészült belőle a bor, el is tettem akkor: ez Dani első bora! Persze a Borházban is sokat vannak velünk, Daninak nagyon izgalmas a vendégfogadás és borkóstoltatás, Eszter pedig a gyerekjátszóban tölti az idejét. ▶ Erre a picire sokat vártatok, mi a ti történetetek? – Igen, időben valóban nagy a különbség a két gyerek között, hisz Dani 2004. februárban, Eszter pedig 2012. októberében született – válaszol az

ben felfüggesztettük a szegedi Kaáli Intézetbe járkálást, és kicsit „lógva hagytuk” az ügyet. 2012 februárjában tudtuk meg, hogy érkezik a várva várt kistestvér! Mindössze tehát két hónap telt el! Úgy gondolom, hogy Eszter egy csoda, aki akkor érkezett, amikor érkeznie kellett. A várandós időszak is zökkenőmentesen zajlott, bár Eszter baba két héttel hamarabb kopogtatott a vártnál. Szombat este még vacsorán voltunk barátainknál, akik aztán nagy meglepetéssel olvasták pár óra múlva az örömhírt Eszter születéséről. A legtöbb segítséget szegedi orvosom, dr. Németh Gábor adta, mindkét gyerek nála született. ▶ Ahogy én látom, Dani „sokat nőtt”, azaz komolyodott az elmúlt egy esztendőben. Köszönhető ez Eszternek, a kicsinek?

Elkészíthető bármilyen színhúsból, virsliből, sőt párizsiból is. Desszertnek egy családi kedvencet készítettem el. Ez is egy gyorsan, egyszerűen elkészíthető finomság. Elkészítés: Tepsiben leteszek egy sor kekszet. Ráöntök puncs vagy eper pudingot. Erre egy újabb sor keksz jön, amit vaníliás pudinggal öntök le. Szezonális gyümölccsel megrakom és piros gyümölcskocsonyával bevonom. Hűtőbe teszem és másnap kockára szeletelem. Ennek aztán számtalan variációja van, amit ízlése és kedve szerint variálhat minden háziasszony. Hidas Zs/ séva

édesanya, Zsuzsi. – Mi persze eredetileg nem így terveztük, de erre tényleg igaz a mondás, hogy ember tervez, Isten végez. Mi a második gyereket Dani kétéves születésnapja idejére szerettük volna „időzíteni”, de nem akart érkezni. Persze orvosi segítséget is igénybe vettünk, de hiába. Végül, amikor már eltelt úgy kb. négy év, hogy megtettünk tényleg mindent, amit csak lehetett, akkor úgy döntöttünk, hogy kell egy kis szünet. 2011 decemberé-

– Bár mindig azt gondoltam, hogy jobb a kis korkülönbség a gyerekek között, mióta Eszter megszületett, látom, hogy, ha szeretik egymást a családban, akkor a nagyobb korkülönbségnek is éppen annyi az előnye. Dani már ésszel várta a kistestvérét. Amikor hazahoztuk, minden időt kihasznált arra, hogy körülötte legyen: sokat ült mellette és nézegette. Most, hogy már lassan 10 hónapos Eszter, és már lehet vele játszani, persze Eszternek is

a legfőbb szám a bátyja. Együtt kacag, kúszik-mászik és játszik a két gyerek. Nagyon jó látni, hogy Dani is ennyire részt vesz Eszter életében. Egyáltalán nem féltékeny, hiába volt sokáig egyedüli a családban.

▶ – Kedves apuka, más egy kislány, mint egy kisfiú? – Mi mindkét gyereket ugyanakkora féltéssel és szeretettel vesszük körül – kezdi Szabolcs. – De azért van különbség a büszke apuka hanghordozásában, ha Eszterhez szól – vág közbe nevetve Zsuzsi. Azt hiszem, hogy már ahogy hazajöttünk a kórházból, megfőzte az apukáját, de mióta megnőtt a szempillája (amit kezd is rebegtetni), és mosolyog az apukájára, azóta Szabi végképp odáig van érte. Igazi különbség még csak a jellemükből adódóan van, ez nem igazán a nemhez kötődő különbözőség, de egyébként mások. Eszter nyugodtabb és türelmesebb kisbaba, mint Dani volt, Dani igazi felfedező volt már kicsinek is, vele lehetett jobban jönni–menni, míg Eszter ragaszkodik a napirendjéhez, és ha álmos, akkor semmi más program nem jöhet szóba. Sajnos a keresztelője is telibe találta a délelőtti alvását, szóval Roland atya ténykedését elég rossz néven vette, és nem is nagyon lehetett hallani Roland hangját a sírásától. Egyébként nem sírós baba, kezdettől fogva jókedvű, sokat mosolyog és kiegyensúlyozott. Egészséges is – hála

Istennek – igyekszem az immunrendszerét is támogatni azzal, hogy még szoptatom. Dani is sokáig anyatejes volt, szinte alig beteg, csak nagy ritkán szedünk össze valami vírust. A kötődés is nagyon fontos, ami kialakul a szoptatással, ezért szeretném Esztert is még egy darabig a hozzátáplálás mellett szoptatni, ezt nagyon fontosnak tartom. ▶ Milyen munkamegosztással éltek? Bár ez a kérdés elég amatőr, hiszen, szüretben, illetve a munkák csúcsidejében az anyukára marad minden feladat… – Amikor kisebb volt Eszter, akkor a fürdetés joga apukáé volt persze, most már Danival fürdenek. Abból adódóan, hogy Eszter még picike, és olyan igényei vannak, amit inkább Zsuzsi tud kivitelezni, ezért ezeket ő szokta ellátni. Danikát lehetőség szerint én fektetem, de lefekvés előtt imádkozni hárman együtt szoktunk. Ezt kiskora óta így szoktuk, és kis idő múlva már Esztert is be tudjuk vonni. Templomba is együtt megyünk mindannyian, persze Eszterhez kell igazítani, hogy mikor melyik misére menjünk. És miközben így beszélgettünk, megtörtént a csoda: Eszterke először állt fel! Nagyon tetszett neki, le sem akart már ülni, csak állt és kacagott. Aztán csak magyarázott, magyarázott... Vajon kire üthetett?! K. L.

15

HIRDETÉS

2013. augusztus

Ingyenes

Anyakönyvi hírek

APRÓ • APRÓ • APRÓ

JÚLIUS

Budapesten a belvárosban lakás kiadó 06-20/426-9602 Szakképzett logopédus beszédindítást, beszédhibák, tanulási zavarok korrekcióját, alsós gyermekek tantárgyi korrepetálását vállalja. Nagyné Tanács Adrienn Tel.: 06-70/283-8349 Gyermek felügyeletet, korrepetálást és javítóvizsgára való felkészítést vállalok vállalok 14 éves korig. 06-70/457-2041, 06-78/480-136 2 db 40 hl-es, 1 db 20 hl-es szüretelőkád, folyamatos prés, 9 levelű tárcsa, 1 db 10 hl-es műanyagtartály eladó. 06-30/236-2035

Horgászkabin, női kerékpár, zárható vasszekrény és láda, gázkályha eladó Tel.: 06-30/481-8304 Soltvadkerten Szentháromság u. 27. száma alatti családi ház üzlethelyiséggel együtt eladó. Érd.: 06-20/575-2776, 06-78/480-885 Széchenyi kártyát vásárolok 06-70/427-4243 Soltvadkert, Gerbera u. 5. sz. alatti üdülő eladó! Irányár: 3.000.000 Ft. Tel: 06-30/5816-621 Bem utcában kis összkomfortos ház eladó. Irányár: 3,5 millió Ft. Érd.: 06-30/9977-094

www.soltvadkert.hu

Emlékezés HIRSCH GÉZA 5 éves évforduló Nehéz a kő, de nehezebb a bánat, mely szívére borul az egész családnak, téged elfelejteni nem lehet, de meg kell tanulni élni nélküled.

Feleséged, gyermekeid

Elmentem tôletek, nem tudtam búcsúzni. Nem volt idôm arra, el kellett indulni.

Lehotay Zoltán – Vetró Erika Balázs Csaba – Martin Erzsébet A fotón pedig Boszkovics Bálint és Grósz Anna, akik ugyan nem Soltvadkerten kötöttek házasságot július 13-án, de lévén, hogy a mennyasszony vadkerti, jó szívvel kívánunk nekik is sok boldogságot!

SZÜLETTEK Modok Dorka (Sörös Melinda) Szlama Lara Anna (Rimóczi Krisztina) Szalontai Dóra (Benke Irén) Hrk Flóra Lili (Rékási Zsuzsanna)

Trisztyinszki Zoé (Hamar Krisztina) Kubas Kristóf (Köhler Krisztina) Radics Izabella (Balázs Bernadett) Eiler Zente (Horváth Éva)

ELHALÁLOZTAK Pszota Sándor Mihályné sz. Baki Margit Nagy Gyula János Táborosi Ferencné Kuklis Matild Máté Miklósné Szabó Mária

Tagai Jánosné Kiss Mária Nagy Károlyné Szabó Ilona Judák Dénes

Szívetekben hagytam emlékem örökre. Ha látni akartok, nézzetek az égre.

Augusztus 20-ról már senkinek sem kell beszélni, hiszen remélhetőleg mindenki tudja, hogy az állami ünnep elsősorban a kereszténységünk ünnepe Szent Istvánnak köszönhetően, és a létünk ünnepe, az új kenyér által. Igen, a létünké, hiszen a kenyér szimbolizálja az életet, és Krisztus kenyér, bor színében, mintegy csodálatos ötvösmunkát nyújtja felénk a lelki és testi táplálékot. Idén nem lesz városi ünnep, a hagyományok szerint, amikor szüreti fesztiválos év van, akkor arra koncentrálódik a készülődés, márpedig most nagy ünnep lesz. Templomainkban azonban függetlenül a fesztiváltól, minden évben van hálaadó, kenyérszentelő szentmise, istentisztelet. Legyünk ott tehát ezeken a szertartásokon, adjunk hálát a min-

Cigány holokauszt emléknapjának tiszteletére, a soltvadkerti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából a vetítésre a belépés ingyenes Balázs Béla-díjas:

3. szombat 18.00

4. vasárnap 18.00

amely lehetővé teszi

4. vasárnap 20.00

bel- és külterületének megfigyelését. Célja, a rongálások megakadályozása, illegális hulladék elhelyezések felderítése, terménylopások megelőzése, ingatlanok, telepek megfigyelése.

Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága szerettünk,

JUDÁK DÉNES temetésén velünk voltak, elkísérték őt utolsó útján, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család

PORRAJMOS – CIGÁNY HOLOKAUSZT Magyar dokumentumfilm Rendező: VARGA ÁGOTA

MOBILKAMERA BERUHÁZÁSÁRA KERÜLT SOR,

Soltvadkert város

dennapi betevőért és imádkozzunk a kenyér megbecsüléséért. Megkérdeztem egyszer a hulladékszállítókat, hogy mennyi kenyeret találnak a kukákban, és döbbenetes volt a valóság: rengeteget. Mi még úgy nőttünk fel, hogy az utolsó morzsát is össze kellett szedni, és legfeljebb a jószágaink elé került a legrosszabb esetben is. Az is igaz, hogy a kisboltban már egy órával a kenyeres autó érkezése előtt sort álltunk, hogy jusson kenyér. Egyféle. Így hát vigyáztunk minden falatra, mint ahogyan egymásra is sokkal jobban figyeltünk akkoriban. Menjünk tehát hálát adni a templomba, és buzgó szívvel énekeljük: Krisztus kenyér, s bor színében Úr s Király a föld felett, forrassz eggyé békességben, minden népet, nemzetet! Supka Éva

Augusztusi moziműsor

Pályázaton nyert pénzből

„Szívünk dobbanásában élsz bennünk örökké”

NAGY GYULA

Gondolatok az új kenyér havában

9. péntek 20.00

VAD MAGYARORSZÁG – A vizek birodalma magyar-német természetfilm Narrátor: KULKA JÁNOS

HOGYAN NEVEZZELEK feliratos francia vígjáték Szereplők: PATRICK BRUEL, VALÉRIE BENGUIGUI

TÉGED AKARLAK feliratos spanyol film Szereplők: MARÍA VALVERDE, MARIO CASAS, CLARA LAGO

16-17. péntek, szombat 20.00 17-18. szombat, vasárnap 18.00 23-24 péntek, szombat 20.00 24-25. szombat, vasárnap 18.00

A SZINGLI FEJVADÁSZ szinkronizált amerikai vígjáték Szereplők: KATHERINE HEIGL, JASON O’MARA

INDUL A BAKTERHÁZ magyar vígjáték Szereplők: KOLTAI RÓBERT, OLVASZTÓ IMRE

MIELŐTT ÉJFÉLT ÜT AZ ÓRA Szinkron + feliratos amerikai film Szereplők: ETHAN HAWKE, JULIE DELPY

LOTTE ÉS A HOLDKŐ TITKA szinkronizált animációs film Rendező: HEIKI EMITS

30-31. péntek, szombat 20.00

AZ IGAZ SZERELEM RECEPTJE

Szeptember 1. vasárnap 20.00

CONAN, A BARBÁR

feliratos romantikus vígjáték Szereplők: IWA BOMAN, JOSEPHINE BORNEBUSCH

szinkronizált amerikai fantasy Szereplők: JASON MOMOA, RON PERLMAN

A mozi szeptemberben szabadság miatt zárva.

16

Múltidéző augusztus HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL

HÁZASSÁGKÖTÉSEK

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

BÚCSÚZOM!

AJÁNLÓ

2013. augusztus

1990-ben a Vásártér mögötti pályán nagy sikerű roncsautó versenyt tartottak. Megalakult a Független Ifjúsági Szervezet Font Csaba vezetésével. Megalakult a soltvadkerti kábeltelevízió építőközösség, melynek szervezője Ifj. Mátyus Lajos. A faluban edzőtáborozott a magyar szabadfogású birkózóválogatott. A nagyközségi tanács utolsó ülését augusztus 17-én tartotta. 1991-ben 5 év hasznosításra meghirdették a régi művelődési házat. Megjelent Szakál László: Áldd meg urunk asztalunkat című könyve. Községünkből mintegy 400 fő vett részt II. János Pál pápa magyarországi látogatásán, Budapesten és Pécsett. 1992-ben megjelent községünk új címere. Megváltoztak a telefonszámok 31-ről 81-re. Az önkormányzat pályázott az építendő gázvezeték finanszírozására. Megkezdődött a volt piactér átépítése, ahova a II. világháborús emlékmű is került. 1993-ban a Vadkerti-tó partján Kisgazda Napot tartottak. Megkezdődött a gázberuházáshoz szükséges lakossági közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, mely 10 000 Ft volt. A szárazság és hőség rengeteg kárt okozott az ültetvényeken. A Kiskunsági Nemzeti Park bócsai ősborókása a tűz martaléka lett. 1994-ben a Linka Sonka HústermékKereskedelmi Kft. a vágóhíd közelében boltot és raktárt nyitott. Az önkormányzat egyszeri támogatásban részesítette a közép- és főiskolán továbbtanuló diákokat. Az általános iskolások tankönyvsegélyt kaptak. 1995-ben Dr. Haraszti Sándor professzor anyagi támogatásával felújították a Kántor-kutat. Társadalmi összefogással 23 vajdasági magyar

gyermek nyaralt egy hétig Vadkerten. Megalakult a hegyközség Kévés Béla elnökletével. 1996-ban befejezték a Dombi iskola mennyezetének felújítását. A Magyar Continental Singers koncertezett városunkban nagy sikerrel. Rokon találkozót szerveztek a Lehoczki tanyán a Lehoczkiak, Katzenbachok, Harasztiak és Ritterek közel 200 fő részvételével. 1997-ben 3 500 000 Ft összegből elkészült a forgalmi jelzőlámpa a Bocskai utcában. Az Arany János utcai óvoda belső udvarrészét szilárd burkolattal látták el szülői összefogással. Az ÁFÉSZ szövetkezeti tagjainak vásárlási kedvezmény formájában visszatérítést adott az első félévben. 1998-ban megkezdődött a buszmegállóval szemben a leendő idősek otthona építése. A „Rácsos” iskola tetejét az önkormányzat 3 000 000 Ft-ból újította fel. A Mozgáskorlátozott Klub nagyszabású találkozót szervezett a térség sorstársainak közel 300 résztvevővel. Polgárőr találkozót szerveztek a Sárközi tanyán az egyesület tagjai és családtagjai részére. Összesen közel 90 000 felnőtt- és gyermek belépőt adtak el a Vadkert-tó strandján. Az előző évhez képest ez 20 %-os növekedés volt. 1999-ben nagyszabású rendezvényt tartottak a Vadkerti-tó partján a Napfogyatkozás napján. Augusztus 20-án Selymesben játszóteret, buszmegállót és sportpályát avattak. Városunkban eredményes razziát tartott a rendőrség az idénymunkások körében. Szombathelyi nemzetközi birkózó versenyen eredményesen szerepeltek fiatal birkózóink. Ugyancsak itt Dudás Zsolt 12 órás szupermaratonon 4. helyezést ért el. Légrády

A művelődési ház augusztus 12-25-ig szabadság miatt zárva lesz. A mozi ez idő alatt is várja vendégeit.

17

EZ+AZ

2013. augusztus

Termékbemutatók AVAGY NEM MINDEN ARANY, AMI FÉNYLIK

Kölyökolvasók, táltos próbások remekeltek

Jól akar aludni? Horkol a férje? Fáj a feje esténként? A megoldás: jöjjön el hozzánk egy előadásra, és megoldjuk minden gondját! Ugye ismerős meghívó szöveg? Megkaphattuk szórólapon a postaládánkba, de az is előfordult, hogy telefonon szóltak ránk egy „magántelefonszám”-ról, hogy ekkor és ekkor várnak ránk valahol. És hogy mindenképpen elmenjünk, de akkor aztán üljük is végig, megsúgták: „még nyertünk is”, merthogy kihúzták (ott, a központi irodán) a nevünket. Így az előadás végén kapunk egy 500 Ft értékű, rendkívül hatékony mosószert, lóbalzsamot, táplálék-kiegészítőt. Ha pedig – tegyük fel – elmegyünk erre az üdvösséget is felkínáló programra, mely mintegy háromórás agymosodát jelent egy nagyhangú előadó által, akkor még egy külön kedvezményben részesülünk: ha most rendeljük meg a felkínált edényt, gépet, ágyneműt, 20 százalékkal olcsóbban, és ha van nálunk esetleg némi készpénz, legalább 40 000 Ft, akkor még olcsóbban tehetünk szert a szóban forgó készletre. Legalábbis annak első elemére. Merthogy a többit is meg kellene rendelnünk. Itt és most!

Van-e tanulság? Jómagam is végigéltem jó néhány ilyen alkalmat, így pontosan le tudom követni a dolgok természetrajzát. A kedvencem a gyógyító hatású csodaágynemű volt! Az mindent tudott. Amellett, hogy rengeteg a bizonytalansági tényező egy ilyen vásárláskor, ne feledjük: ezzel sem a helyi vállalkozókat támogatjuk! Na de vajon mi a véleménye erről a szakembernek, Mikus Gábornak, aki Soltvadkerten is vezet egy ágynemű- és lakástextil üzletet a Kossuth utcában? ▶ Túl a fentebb felsoroltakon milyen hibát követünk el még a szakszerűtlen vásárlással? – Először is nem látom biztosítva a garanciát: ha valaki bemegy egy helyi vagy környékbeli boltba, ott ismerik, tudják a gondjait és igyekeznek mindenben eleget tenni neki. Én például

18

felveszem a rendelést, és ahogy megjött a kért áru, már hívom is a vevőt, hogy mikor jön be érte. Igaz, hogy interneten is árusítunk, de megfoghatóak vagyunk: a közelben van a székhelyünk és nem egy budapesti postafiók cím alatt… ▶ Titeket nem érint meg a kínai termékek szele? – Olcsó árut a piacon lehet venni. Vegyék meg nyugodtan, aztán néhány mosás után már nem akarnak többet. De ha bármi gond van egy termékkel, ide vissza lehet hozni. ▶ Ha már bejönnek, elmondanak mást is. Mit keres manapság egy ágyneművásárló? – Az ügyfelek 40 százaléka új párnát akar. De „olyan legyen, mint a régi volt, amin nagyon jót aludt eddig…” Csak most már porlik, darabos, kemény a belseje… Sokan keresik a memory-párnát. Ez azért különleges, mert felveszi az alvó ember fejformáját és úgy tartja reggelig. ▶ Ki a legtudatosabb vásárlói kör? Vagy inkább a korosztályra kérdezzek rá? – A 30-50 közöttiek tudják a leginkább, mit is akarnak. Ők azok, akik már esetleg „megjárták” néhány termékkel, gyerekeik vannak, illetve tudatosan újítják meg az ágyneműiket. Nem hiába hívogatják ezek a termékbemutatósok az időseket. Ők már nincsenek teljesen képben a termékskálával, egyedül élnek és emiatt örülnek is, ha valaki meghívja őket egy ilyenre. Pedig a cél sok esetben csak a kis spórolt pénz megszerzése… ▶ Mi a hamis az egyes cégek reklámstratégiájában? – Sok esetben hajtanak a rémhírkeltésre vagy a félinformációk hangoztatására (pl. „atkamentes párna”), de sokszor építenek régi beidegződésekre is („használjunk újra tollpaplant!”), stb. Azonban igazság szerint ki sem zárhatok semmilyen termékcsoportot, hiszen a technika fejlődik: egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük a gyártóknak, egyre nagyobb a verseny, és egyre jobb minőséggel rukkolnak elő a cégek. Mindenkinek csak azt javaslom: tájékozódjék, mielőtt vásárolna! Káposzta Lajos

ELEMZŐ

2013. augusztus

Közmondások, idézetek, igazságok AKI NEM HISZI, JÁRJON UTÁNA! Tisztelt Olvasóm! Néhány ismert közmondást és idézetet szeretnék a saját gondolataimmal kibővíteni, illetve értelmezni, esetleg változtatni az én véleményem szerint. „Aki másnak vermet ás, maga esik bele.”

A Katona József Könyvtár által meghirdetett országos „Kölyökolvasó” versenyen szerepeltek kiválóan a vadkerti diákok, Kriszt Vidor (2.a); Hegyi Ádám, Beretka Nóra (2.d ); Tóth Géta, Tóth Petra (3. b) ; Lakatos Linda, Mészáros Zsombor (4. c); Kárász Blanka (6.b).

Ez bizony így van. Az életben hoszszú távon biztosan kiegyenlítődnek a cselekedeteink, a pozitív és negatív események. Amit másoknak okozunk, azt többszörösen kapjuk vissza. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne kívánjunk másnak olyasmit, amit magunknak nem szeretnénk. Ha valaki rosszat kíván vagy rosszat tesz az embertársának, sokszorosan kapja vissza mástól, és egészen más formában. Természetesen nem ugyanaz az ember okozza majd neki a fejtörést, ezért fogalma sincs, miért jönnek ennyire össze a negatív események. Akkor már nem emlékszik vissza, hogy mennyi rossz cselekedete volt… „Jó tett helyébe jót várj!”

Ugyancsak a Katona József Könyvtár hirdette meg a „Táltospróba” meseolvasó versenyt, ahol Hollós Ágnes csapata, a 8. helyezett lett. Balaton Dominika, Dukai Fanni, Kriszt Vidor, Mayer Kristóf.

Szerencsére a pozitív cselekedeteink is kamatoznak. Minél több szeretetet osztunk szét, annál többet kapunk vissza. Ez a legjobb befektetés rövid és hosszú távon egyaránt. Aki ismeri a magyar népmesék szimbólumrendszerét (a legtöbb gyermek ösztönösen ismeri), az könnyen behelyettesíti az életben tett jótetteit a mesebeli eseményekbe. Pl. A vándorlegénynek ki kell venni a kemencéből a kisült kenyeret, csak azután folytathatja útját. Hálából varázssípot kap, amibe ha belefúj, azonnal segítséget kap. A legkisebb fiú ezt megteszi, de az előtte járó két bátyja elment a kemence mellett, hiába könyörgött nekik. Népmeséinkben benne van az egész élet tanítása teremtésről, születéstől a halálig. A felnőtteknek is ajánlom, hiszen nagyon sok mese nem (csak) gyerekeknek szól. Olvasni kell a sorok között, és megtaláljuk a titkokat, összefüggéseket. Sokszor a bennünk lévő rosszabbik énünket, a lustaságot, az önzőséget, a közömbösséget kell legyőznünk ahhoz, hogy jobb emberré váljunk. „Járt utat járatlanért el ne hagyj!” Erre azt mondom, pontosan az viszi előbbre az embert, ha mindig új uta-

kat keres, de úgy, hogy az elődök által bevált hagyományokat követi. Azért vagyunk itt a Földön, hogy tanuljunk, tapasztaljunk. Igyekezzünk minél több ismeretet gyűjteni a világról, és azok segítségével fejlődjünk, alakítsuk ki saját képünket az életről, elmúlásról. Ami jó, azt tartsuk meg, váljon szokásunkká. „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Nagyon igaz! Kérdésem csak az: tudjuk-e, hogy megy a csillag az égen? Van-e alapszinten is bármilyen csillagászati ismeretünk? Az átlagember egyáltalán nem tudja, milyen csillagképek követik egymást az égen. Akkor hogyan tud olyan pontosan és szépen dolgozni? Mindennek megvan a maga ideje. A vetésnek, az érlelésnek és az aratásnak is. Ezeket nem az internetről kell leolvasni. Valamikor az őseink pontosan tudták olvasni a csillagok üzeneteit. A pásztorgyerekek is, akik még iskolába sem jártak, már a csillagok állásából tájékozódtak a mezőn. Apáról fiúra szállt a tudás. A parasztemberek bölcsessége szintén

„Hiszem, ha látom.”

eltávolodott a szüleitől. Hihetetlenül fontos lenne a mesélés, a meghitt kapcsolat szülő és gyerek között. Azután a felnőttek kapcsolata: felszínes, érdekek mentén alakult barátságok, amelyek csak addig tartanak, amíg adni tudunk vagy remélünk valamit. Elgondolkodhatunk azon is, hogy volt régen idő mindenre? Nem volt automata mosógép, porszívó, kombájn stb. Kézzel kaszáltak a férfiak, az asszonyok szedték a markot. Nehéz fizikai munkát végeztek szinte egész évben. Mégis volt idejük és energiájuk beszélgetni egymással, az unokával, a gyerekekkel. Hatalmas bálokat tartottak (aratóbál, szüreti bál), másnap pedig folytatták a munkát. Joggal

Én így mondanám: Ha hiszem, látom. Az előző idézet folytatása is lehetne. Akiben van elég hit, az előbb-utóbb láthatja is, amit elképzelt. Az életben minden először a képzeletünkben létezik. Például: Ön szeretne egy házat. Megjelenik a képzeletében, lerajzolja vagy elmeséli egy mérnöknek, hogy milyen házat szeretne. Ő papírra veti, megszerkeszti. Ezután jönnek az építészek és felépítik. Hol jelent meg először az a ház? A képzeletében, a hitében. Hitte, hogy megépül? Igen. Ez egy nagyon egyszerű példa, de így működik minden. Ha elég a hitünk (legalább egy mustármagnyi), látni fogjuk, amit szeretnénk.

kérdezzük, honnan merítették az erőt? Meggyőződésem, hogy a népzenéből, a néptáncból. Abban akkora életerő rejlik, amitől feltöltődtek a folytatáshoz. Nézzék meg a mai divatos zenét. A diszkóban a fiatalok nem igazán töltődnek, inkább lemerülnek. Másnap fáradtak, ingerültek. Csak kérdezem: jó felé haladunk?

munkánkat végezzük el mindig a lehető legjobb tudásunk szerint, utána pedig „dőljünk hátra”, mert ami nem rajtunk múlik, azért kár aggódnunk. Inkább kérjük Isten segítségét, hogy minden alakuljon úgy, ahogy mindenkinek a legjobb. Ha esetleg nem az történik, amire számítottunk, akkor se csüggedjünk, hanem adjunk hálát, hiszen mi nem láthatjuk az összes szereplőt, az összes eseményt, a nagy egészet. Mi csak egy kis töredéket látunk abból, amiről azt hisszük, hogy minden. Később rájövünk, hogy minden éppen úgy volt a legjobb, ahogy volt.

„Megmérettél és könnyűnek találtattál.”

nagyon figyelemre méltó volt. Lehet, hogy nem voltak okosak a mai értelmezés szerint, de nagyon is BÖLCSEK voltak. Az a bizonyos józan paraszti ész hiányzik ma sok döntésből, amit a feletteseink hoznak. A parasztember szinte mindent hasznosított, amit megtermelt, és szinte mindent megtermelt, amire szüksége volt. Télen szőttek, fontak, hímeztek, elkészítették a különböző eszközöket, amelyekre az év során szükségük volt. Tanulhatnánk tőlük… „Ne félj, csak higgy!” Így van. Akiben megvan a feltétel nélküli hit Istenben, annak egy pillanatig sem kell félnie, aggódnia. Minden segítséget megkap, aki hinni tud. A

Hála az Istennek! Mondanám erre. Az a szív, az a lélek, amely szeretettel van tele, könnyebb, mint a madártoll. Aki viszont haragos, gyűlölködő, annak nehéz „kő nyomja a szívét”. Lehúzza, súlyos terheket cipel a vállán. A mai kor emberének talán a legnagyobb problémája az emberi kapcsolatok hiánya. Szinte alig van idő beszélgetni, „csak úgy” barátkozni. Mindenütt az érdekek számítanak. Arra a személyre van időnk, akitől valamilyen segítséget, netán anyagi hasznot remélünk. A szülőknek nincs idejük a gyerekekre, rohannak pénzt keresni, odaültetik a gyereket a tévé, DVD elé. „Itt van, nézzed, csak hagyjál engem békén!” Ha ideje lenne is, már nincs türelme hozzá. Pedig ezeket az éveket azután soha nem tudja bepótolni. Később pedig csodálkozik, hogy nem mesél a gyerek,

Kedves Olvasó! Bevallom, már vártam az alkalmat, amikor felfedhetem a három hónapja indult rovatunk szerzőjének kilétét. Bár, aki érti a rovásírás titkait, az előtt már lehullott a lepel az első alkalommal. A tanulságos, elgondolkodtató és mély igazságokat, igaz érzelmeket pengető sorok írója úgy gondolta, hogy nem az a fontos, hogy ki írja, hanem hogy mit ír. Nyilván az újságíró szakmában ez ebben a formában nem mindig elfogadott, hiszen felelősség is a kimondott és papírra vetett szó. Nem mintha ezeknek az írásoknak nem lenne felelőssége, de üzenete sokkal jelentőségteljesebb. Így hát köszönöm az olvasók nevében is Fontné Erzsikének – merthogy róla van szó – az alázatos közreműködést, egyúttal arra biztatok mindenkit, akiben magvas gondolatok ébrednek, hogy bátran jelezze, örömmel tesszük közkinccsé az arra érdemeseket. Supka Éva

19

TÓPARTI

2013. augusztus

Értékelnünk kellene, hogy van egy szép tavunk

Tábori hangulatban a focisulisok

VADKERTIEKBŐL VAN A LEGKEVESEBB A TÓPARTON

KEZDŐDNEK A KOMOLY EDZÉSEK AUGUSZTUSBAN Jó hangulatban, de fegyelmezett munkával telik a focisuli növendékeinek napközis tábora a Vadkerti tó partján. Az ifjú sportolók három korcsoportban készülnek a szezonra Hímer István, Holczimmer Tamás és Ugrai Imre irányításával. Huszonnégy gyerek vesz részt a Focisuli Egyesület által szervezett táborban, amit Csesznegi Lajos egyesületi elnök gondos gazdaként felügyel.

Előre elnézést kell kérnem azoktól a soltvadkertiektől, akik nem járnak ki a tóra. Most éppen azt fogom dicsérni, ami a mienk és ami gyerekkorunktól végigkísér minket, nevezetesen a Büdöstót. Az sem titok, hogy a megkérdezettek közül nem mindegyik tóparti vállalkozó akart nyilatkozni az idei szezonról. Az egyik esti kocogás alkalmával aztán találtam egy régi ismerőst Czakó József személyében, aki szívesen és lelkesen mondta el gondolatait saját tavunk kapcsán. Jelenség ez az ember. Amúgy nincs benne semmi különleges: ő Józsi, a gyrosos-lángosos. Amellett, hogy szerintem aki megmaradt a vendéglátásban, az mindenképpen jelenség.

▶ Hogy készültél az idei szezonra? – Beszereztem a szükséges szakhatósági engedélyeket, bevizsgáltattuk pl. az ivóvizet. Ki is fizettük, amit ilyenkor ezért kell. Az adatok szerint a Büdöstó is ivóvíz tisztaságú, amire nekünk itt Vadkerten büszkének kellene lennünk. Sajnos el kell mondanom, hogy pont belőlük (vadkertiekből) látom a legkevesebb tóparti vendéget. ▶ Várnád ki ide őket? – Másképp fogalmazok: meg kellene nézniük néhány más magyarországi poros kisvárost. Ahol van néhány kocsma, néhány nyárfa a központban, és ennyi. Ennek fényében kellene értékelniük a gondozott tóparti környezetet és a hangulatot! ▶ Tavaly talán jobban indult a szezon. Idén viszont június elején még fagyoskodtunk. – Az idei év jelentősen elcsúszott, nem volt tavaszunk. Emellett nagy a szegénység. Vagy inkább mondjam úgy: nagyon fogják a pénzt? Amikor ugyanis egy lángost négybe kell elvágni, az jelent valamit. Június közepén, az első kánikulai vasárnap kétszáz látogató volt a parton… Na, annyi nem volt. Foghatjuk sok mindenre, de a tény az, hogy nem indult ki a nép strandolni. Visszafogott a fogyasztás. Így az is tény, hogy minden évben közel megfeleződik az előző esztendei bevételünk. Ez van, így kell terveznünk! A lakosság egy része viszszatér arra, hogy kihozza a termoszban a hideg üdítőt, a hűtőtáskában pedig a szendvicset… ▶ Ennek tükrében mi a vállalkozói alapelved? – Mindenből a legjobbat akarom adni. Azt mondom a dolgozóimnak, „amit te nem fogyasztanál el, azt a vendégnek se add”! Viszont elmondhatom, hogy olyan törzsvendégeim vannak, akik már öt-hat éve itt esznek. ▶ Milyen a kapcsolatod a „konkurens” tóparti vendéglátósokkal?

20

SPORTOLÓ

2013. augusztus

– Alkalmanként át szoktunk egymáshoz menni. Megbeszéljük a dolgokat egy rozé fröccs mellett, viszont az érdekes, hogy egymás élelmiszerét nem kóstoljuk meg. Ez már talán túl bizalmas lenne…

VARÁZSA VAN ENNEK A HELYNEK Nem lenne teljes a körkép, ha nem kérdeztünk volna meg néhány vendéget, nekik mi a véleményük a tóparti rendezvényekről, az éjszakai hangzavarról. Szabóné Matúz Anikó négyéves iker kislányaival Kecskemétről ruccant át. – Vadkerti tó? Ki ne ismerné az országban? Gyerekkorom óta fogalom, és lánykoromban is idejártunk bulizni, a BMW találkozókról nem is beszélve. Pillanatok alatt itt vagyunk, gondolunk egyet és jövünk a lányokkal, Anna és Bella is imádják. Néha családdal, néha barátokkal, de mint most is, néha csak hármasban szaladunk el egy napra.

▶ Hogy vagy megelégedve a tóparti programokkal? – Rengeteg munkát és energiát ölnek bele a szervezők. Az biztos, hogy nehéz megfelelni az emberek elvárásainak. Az információáramlásra azonban jellemző, hogy későn kezdik el hírelni a rendezvényeket. ▶ Van egy tóparti csendrendeletünk, ami vitatott. Te mennyiben vitatod? – Két oldalról lehet megközelíteni a tóparti hangulatot: vagy nyugdíjas otthont létesítünk, vagy strand-szórakozóhelyet alakítunk ki. Aki ide jön nyaralni, kikapcsolódni, annak számolni kell a fesztiválokkal, a hangosabb éjszakákkal. Amikor én kinn alszom a tóparton és zajosak a szomszédok, fogok egy üveg bort, átballagok és akkor velük töltöm azt az estét. Belátom, hogy a hangoskodás néha az üdülőterület része. Ifj. Káposzta Lajos

A víz szuper, a környezet is igazán szép, az új sétány különleges. Voltunk már fesztiválon is itt, hát az bizony zajjal jár. Kölcsönösen el kell fogadni, hogy egy ilyen helyen néha síri csend van, néha pedig fülsüketítő zaj. Olyan úgysem lesz, hogy mindenkinek jó legyen.

A Keszi család Dunaújvárosból érkezett, igaz, csak egy napra, de mint

mondták voltak már itt huzamosabb ideig is. – Nagyon szeretjük a tavat, rendezett, szép, tiszta a környezet és nagyon jó a víz. A szolgáltatások is kifejezetten színvonalasak. Egyszer a nagyfiunk itt táborozott, akkor szerettünk bele ebbe a helybe. Van valami varázsa. Ha tehetjük idejövünk hosszabb-rövidebb időre. Mi szeretünk valóban pihenni, így amikor fesztiváli hétvégét fogtunk ki, nem esett jól a hangzavar, nem tudtunk aludni, de azokat is meg kell érteni, akik bulizni szeretnek. Egy fotózástól óckodó kiskunfélegyházi család is itt töltötte szabadságát, életükben először. A tópart, a környezet, a fesztiváli hangulat nagyon tetszett a fiataloknak, a nagymama viszont rémesnek minősített a hangorkánt és szomszédoknál tomboló éjszakai bulizást. Szerinte a csendrendelettel mindenki vágya teljesül. Szórakozzon mindenki kedvére a meghatározott ideig, aztán mindenki térjen nyugovóra. Supka Éva

Éppen ebéd közben értem a táborozókat, akik a Judit Söröző teraszán fogyasztották a brassóit, majd palacsinta és dinnye várta, hogy a délutáni edzésen ledolgozzák a srácok a plusz kalóriákat. – Komoly felkészülés folyik már most – mondja Pista bácsi, aki már rutinos táborvezetőnek számít,

hiszen évek óta szervezik a gyerekek nyári programját, mivel jogos igény merült fel erre. A szülők is érzik, hogy a nyári szünidő alatti edzés kimaradások, a koordinált mozgás hiánya, visszaveti a gyerekeket szeptemberre, ezért már augusztusban megkezdődik a határozott munka. A tábor zárása után, 5-től már elkezdődik az igazi felkészülés az iskola sportpályáján hétfőn, szerdán és pénteken, ahogy ez már kialakult gyakorlat. Azt azért Hímer István nem rejtette véka alá, hogy bizony a sportolók létszáma nem éli fénykorát mostanában. Az igazi tehetségekre azonnal lecsapnak.

Szávay Ági életműdíjas A vadkerti teniszkirálynő munkásságát életműdíjjal ismerték el, amit a Magyar Nagydíjon vehetett át néhány héttel ezelőtt. A professzionális tenisztől hátsérülése miatt visszavonult játékos, az egyik legsikeresebb és legeredményesebb magyar teniszezőnő, aki rövid, de fényes karrier után döntött úgy, hogy visszavonul, öt WTA-győzelemmel, egy Grand Slam negyeddöntővel (2007 US Open) és legyőzve kilenc Top 10 játékost. A TOP 20-ban 2007-es és 2008as évadban tudott teljes évet maradni, egészen a 13. helyig menetelve. A mosolygós sportoló nagy megtiszteltetésnek érezte az elismerést,

és természetesen nem marad távol a sportágtól. „Elkezdtem gyerekeknek táborokat szervezni – és ezt szeretném folytatni, mert nagyon szeretem csinálni. Igazán élvezem, hogy itthon lehetek. Jó otthon lenni – nyilatkozta városunk népszerű sportolója, akinek szívből gratulálunk.

Arra azonban méltán büszkék, hogy Soltvadkertről indult több élsportoló, akik korosztályos válogatottak, NB I-es játékosok lettek, mint Windecker Józsi, Nehéz Máté is például. A most futballozó gyerekek életkoruknak megfelelően lépnek felsőbb kategóriába, értelemszerűen az ovisokból kerül ki majd a legifjabb korcsoport, így Udvarhelyi Attila számára újabb szervező munkát jelent az óvodáskorú focisták szervezése. A tábori körülmények kiválók a sok támogató, segítő és a szülők jóvoltából, amiért az edzők, a focisuli vezetése ezúttal is köszönetét fejezi ki.

Holczimmer Janónak a főhadiszállás biztosításáért, az Abonyi Fogadónak, Tóth Zsoltnak a főszponzori támogatásért, aki a tornákat is támogatja egész évben, Horváth Andrásnak, Büki Lászlónak, Vida Ferencnek, Ocskai Pálnak (vízibicikli), a Nyúl testvéreknek, Tóth Endrének és Tóth Csittának, Danis Juditnak és a Hazafi családnak az adományokért, a szülőknek pedig a készséges és odaadó segítségért. Nyilván maguknak nem mondanak köszönetet, de vitathatatlan az érdeme a Soltvadkerti Focisuli Egyesületnek, aki a sportág egyik jeles zászlóvivője. –séva–

Győri Ági a bajnok

A magyar válogatott nyerte a dániai női strandkézilabda Európai bajnokságot. Az aranycsapatnak tagja Győri Ági is, aki átvehette az aranytálat. A magyar válogatott veretlenül jutott be a középdöntőbe. Gróz János, a válogatott vezetőedzője azt mondta

Ágiról: „Nekünk van kiben bíznunk, a kapunkban a világ egyik legjobb strandkézilabda kapusa áll”. Mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy ismét vadkerti lány szerepelt a pozitív híradások fókuszában. –é–

21

KÜLÖNLEGES

SAKK-MATT

2013. augusztus

Nagy poénok, kulisszatitkok egy vadkerti sakkmestertől Soltvadkert város közéleti és kulturális folyóirata Kiadja Soltvadkert Város Önkormányzata

Kiadó címe Polgármesteri Hivatal 6230 Soltvadkert, Kossuth u. 6. +36 78 480-144

Szerkesztő Supka Éva [email protected] [email protected] +36 20 962-7101

Munkatársak Légrády Andor +36 30 967-9083

ifj. Káposzta Lajos +36 20 946-6727

ifj. Pásztor Gyula +36 70 372-5969

Zsikláné Szarka Judit Hidas Mária Zsuzsanna

Nyomdai kivitelezés Druk-ker Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. 6200 Kiskőrös, Csokonai u. 47. +36 78 312-517 www.druk-ker.hu

Felelős vezető: Markó János

Megjelenik havonta 1150 példányban ISSN 1417-9008

www.soltvadkert.hu

22

Nagy táskákkal szállt fel a Pest felé tartó vonatra. „Na, vajon minden sakktábláját egyszerre hozta el otthonról?” – gondoltam gonoszul. De mert egy összetett versenyre indult éppen, így teljesen érthető a nagy pakk. Károlyi Tibor soltvadkerti sakk-oktatót és szakírót nem látjuk túl gyakran a városban, hiszen utazik, edz, sportol, ír. Ahogy találkozásunkkor is, az ölében tartott laptopon. És ha már egyszer világhírű soltvadkerti emberrel utazhattam, nem állhattam meg kérdések nélkül. – Most éppen egy játszmaelemzést készítek a következő könyvem számára. A 8. sakk világbajnokról írom: ő volt Mihail Tal Rigából, aki különleges sakk-karrierje kapcsán az egyik legnépszerűbb világbajnok a sportágbanmagyarázza Tibor. ▶ Mi alapján készül egy ilyen elemző könyv? – Többfajta módszer létezik ennek meghatározására. Én a játék művészi tartalmát nézem. A korábbi játékosoktól sok olyan partit sikerült felfedeznem, ami korábban fel sem tűnt az embereknek, hogy milyen szép. Tal játszmáinak leírása, azaz hogy ki mikor melyik bábuval lépett, megvan a számítógépemen úgy 95 százalékban. Ez elég terjedelmes anyag. ▶ Mitől szép egy parti? – Megvizsgálom, hogy mennyire mély az ötlet, mennyire csapta be az ellenfelet. Vegyünk egy más sportágat, hogy értsd: valaki azt a gólt értékeli, ami kapásból, más a csukafejeset, megint más a kidolgozott helyzeteket. Ugyanez áll a sakkra is. Persze a játék minősége nagyban függ attól, hogy mekkora a verseny tétje. Én úgy elemzem ki a lépéskombinációit, hogy abból bárki tanulhat. A nemzetközileg azonos szabályok mellé én egy nemzetközi nyelven, angolul írom a kommentárokat. Így a könyvemet bárhol a világon tudják használni. Mennyire sakkozik másképp a versenyző egy barátságos mérkőzésen és egy világbajnoki döntőn? – Játékosa válogatja. A profi versenyző eleve átgondolja, mit fog játszani: elképzeli, hogy a másik milyen stratégiával készül, ő ezt hogyan tudja kijátszani. Vajon mivel lepje meg az ellenfelet? Arra tartják a legjobb poénjaikat. Tal abban az évben, amikor világbajnok lett, a többi meccsén elég rosszul szerepelt. Csak a döntő meccsre koncentrált. Olyanok ezek a sakkozók, mint a humoristák: a legnagyobb poénokat a nagyelőadásra szánják és máshol, korábban nem lövik el. ▶ Most már láttalak alkotás közben.

Amúgy mivel foglalkozol, mi a munkád? – Fő foglalkozásként az interneten oktatok. Korábban tényleg sokat utaztam, ott kellett lennem a tanítvány mellett. Most elég, ha interneten kommunikálunk. ▶ Mi a te sakktanításod lényege? – Megnézem az adott sakkozó tanítvány játszmáit, kielemzem és elmondom a hibáit. Sok esetben előfordul, hogy az adott ember nem olyan stílusban játszik, mint ami neki a legjobban fekszik. Erre kell rávezetnem. ▶ Nehéz valakit átformálni? – Másképp közelítsük ezt meg! Nem mindegy, hogy heti 10 órában foglalkozom veled, és olyan technikát akarok veled elsajátíttatni, ami tőled idegen, vagy heti 1-2 órában csiszolom inkább azt, ami tényleg te vagy. Be kell lőni a versenyzőt a stílusa alapján. És persze más azt tanítani, aki versenyző akar lenni, és más azt, aki csak kedvtelésből sakkozik. ▶ Mi a helyzet a családi hagyományteremtéssel? Mennyire követik ezt a példát a gyerekeid? – Amikor elkezdtem dolgozni a szakmában, még nem volt internet, illetve nem olyan mértékben, mint most. Rengeteget kellett utaznom, így saját

KIKÉPZŐ

2013. augusztus

Könnyfakasztó kommandós tábor FERENCZI RÓBERT: HISZÜNK ABBAN, AMIT CSINÁLUNK Éppen a tizedik, tehát jubileumi volt az idei kommandós tábor a tó partján, amit anno Ferenczi Róbert és Kövesi Zoltán alapítottak. Kommandós tábor. Az ember azt gondolná, hogy kigyúrt felkészítők gyötrik végkimerülésig az ide érkezőket, és a tábor végére kőkemény, fegyverforgató, semmitől vissza nem riadó harcosokként távoznak. Valljuk be, nem is tudunk szinte semmit a táborról, az itt folyó mindennapokról, az erdő mélyén, a határban zajló kiképzésről, mivel nincs helyi, környékbeli gyerek a táborban. Hogy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni róla, az még nem derült ki, annyi bizonyos, személyes megtapasztalás alapján biztathatom a szülőket, engedjék, küldjék bátran a gyerekeket, mert semmi sem olyan, mint amilyennek a kommandót értelmezve gondoljuk.

gyerekeimmel nem értem rá foglalkozni a sakk terén. Amikor otthon voltam, inkább a családi életre helyeztük a hangsúlyt. A lépéseket ismerik, de különösebben nem érdekli őket. Amúgy pedig senkivel sem érdemes erőltetni a versenysakkot. Van olyan ember, aki jól sakkozik, de nem bírja a nagy idegfeszültséget. Magam is eljutottam a magyar bajnoki címig, de tovább nem vittem. ▶ Végül áruld már el, most hová indultál! – Most épp egy racketlon versenyre utazom: ez a pingpong, a tollas, a fallabda és a tenisz kombinációja. Mindet játsszuk, és akinek a végén több pontja lesz, az jut tovább. A csapatársaimmal a senior világbajnokságra készülünk. Már kétszer voltunk ezüstérmesek. A nagy verseny július elején volt Hollandiában, ahol sikerült ismét a dobogóra állnunk. Ifj. Káposzta Lajos

Boldog születésnapot Dodi bácsi! Dr. Judák József talán nem veszi rossz néven, ha nyilvánosságra hozzuk életkorát, hiszen azon kevesek közé tartozik, aki körül állni látsszék az idő, ám a szekér halad…. Mert a 79. életévét napokban ünneplő, köztiszteletben álló ember, ma is praktizáló orvos, aktívan sportoló „cimbora”, az öregfiúk focicsapatának vezetője, akik együtt rúgják a bőrt csütörtök esténként. A csapat tagjai, a barátok kívánnak ezúton is hosszú életet, erőben, egészségben, örömteli együttlétben, hogy majd a századikon is együtt guríthassák a labdát a hálóba. Mi pedig valamennyien csatlakozunk a jókívánságokhoz, igaz szeretettel és tisztelettel!

Véletlen csöppentem közéjük és elképedtem magam is az itt folyó munkán. A kaskantyúi Madácsi Árpád által felajánlott erdőrészben biztonságosan kiépített kalandparkokban is alkalmazott akadálypálya és négy kemény fickó. No igen, már amennyire. Mert amikor Kövesi Zoltán kiképzővel, a tábor egyik vezetőjével beszélgettem, bizony elérzékenyülve mesélte, hogy felnőttként visszatérő fiataljaik vannak, akik ennek a tábornak köszönhetik a tartásukat, ma már a diplomájukat. Ezalatt Kiszel Sándor a fák között feszülő drótkötélen biztatta a tizenkét éves Ausztriából érkező fiút, hogy képes megcsinálni a feladatot, lentről pedig Szerényi Szabolcs vezetésével a „Hajrá, Dani” hangorkán kíséretében próbáltak a társak erőt adni Daninak, akinek a zászló megszerzésével kellett megmenteni a csapat becsületét. És Dani többszöri nekifutásra, könnyek között, de megcsinálta. – Ez a tábor nem az erőszakról, nem a veszekedésről, a harcról szól – magyarázza Zoltán. – Részben harc persze, az önmagaddal vívott harc, amiben önmagad kell legyőzni, a saját gyengeségeid, hibáid. Mi itt egymás tiszteletére tanítjuk a gyerekeket, arra, hogy felelősek vagyunk egymásért és ezért áldozatot is kell hozni. Arra, hogy figyelni kell a másik emberre, mert rajtunk is múlhat az ő léte. Arra, hogy vigyázni kell a minket körülvevő világra, a környezetünkre és még sorolhatnám. Ehhez megvannak azok a tematikus eszközök, gyakorlatok, feladatok, melyek erősítik testileg és mentálisan is a gyerekeket – mesélte a kiképző. – Nem attól lesznek erősek és bátrak, hogy kifestik az arcukat, hanem hogy úgy viselkednek – harsogott Kiszel mester, és erőteljes hangjától még magam is összerezzenten álltam és figyeltem, amint éppen egy renitens

srácot reguláz. Magázódva a tizenéves, vagy még ifjabb fiúkkal és lányokkal. Aztán a fegyelmezetlen srác kivételével mindenkit ötven fekvőtámaszra ítélt. – Maguk lenyomják az ötven fekvőtámaszt, maga pedig végignézi, amint a társai, a barátai maga miatt bűnhődnek – hangzott a fegyelmezett utasítás. Mondanom sem kell, hogy a „torna” végére a fiú sírva kért bocsánatot a társaitól. És ez csak egy a sok pszichikai hatásgyakorlás, „edzés” közül. A tábor azonban mégis katonás, hiszen reggel hatkor ébresztő, reggeli torna, majd körletrendezés, takarítás, ahogy elő van, vagy volt anno írva. Aztán kezdődnek a foglalkozások. Terepen, vízben, földön és levegőben, erősítve a fizikai erőnlétet. Aztán vannak tesztek, és a lelket felvértező tréningek a maguk korához igazítva. Most tizenöt gyerek töltött itt egy hetet ebben a turnusban. Érdről, Budapestről az ország különböző pontjairól, és mint említettem még Ausztriából is. Többen már nem először járnak itt. Egy srác, akinek még a szeme sem állt jól, azt mondta, hogy ő megjavulni jön

ide, mert lázadó típus, aki sok borsot tör a tanárai és a szülei orra alá. – Várom a tábort minden évben, mert szükségem van az itteni szigorra, keménységre, rendre, és úgy érzem, sokat változtam ennek hatására. Példaképeim a kiképzők, és bár néha velük is nagyon tudnék ellenkezni, kísért az azért sem csinálom effektus, de itt ez nem működik, mert felelős vagyok a többiekért is. Nem egyszerű ez az egy hét, de nagyon hatásos – mesélte az álarca mögött nem is olyan kemény legény, aki észre sem vette talán, hogy éppen úgy szelídült meg a hangja a beszélgetés végére, mint ő maga a tábori idő alatt.

A bócsai Ferenczi Róbert sokak számára talán csak egyenruhában ismerős, hiszen rendőr és bócsai körzeti megbízottként szolgál, a soltvadkerti őrsön. – Sok kálváriát megjártunk a tábor létrehozását illetően, voltak nehézségeink, de ez éppen úgy a kitartásról szólt, mint a tábor is, ami idén jubilált.

Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy valami egészen más jellegű időtöltést tudunk a gyerekeknek biztosítani, ami személyiségük, jellemük, testük fejlődését segíti. És ha ennek hatására csak egy gyereket is sikerül a helyes úton tartanunk, vagy akár megmenteni tévelygéséből, jó irányt mutatni, segíteni, már nem volt hiábavaló a munkánk. A titok éppen abban rejlik szerintem,

hogy hiszünk abban, amit csinálunk, kiváló emberek a kiképzők, akik nem virtuális harcosok, hanem mentálisan és szakmailag is felkészülten várnak minden csoportot, minden egyes gyereket – mondta Ferenczi Robi. Sok időt sajnos nem tudtam velük tölteni, de arra pontosan elég volt, hogy ámulatba essek a tábori élettől, a módszertől, a technikától, ezektől a félelmetesnek ható, csupa szív katonáktól, a kócos kis ördögöktől, a könnyes gyötrelmeket átélő Danitól és társaitól. És arra is elég volt, hogy kommandós táborhoz illő, alkalmi „sminket” kapjak, amit elég nehezen suvickoltam le magamról. De megérte, mert ismét gazdagabb lettem, és remélem, ezáltal az olvasók is. Supka Éva

23

A nagyenyedi fesztiválon jártunk Tíz ország részvételével zajlott a III. Nemzetközi Folklór Fesztivál Nagyenyeden, ahova városunk is meghívást kapott. A Kárász András és Udvarhelyi Attila által vezetett, tízfős delegáció nem csak Soltvadkert üdvözletét és ajándékát vitte, de népzenei hagyományaink, kultúránk egy szeletét is megmutatták a citerásaink jóvoltából. A színvonalas, nagyszabású rendezvény hatalmas tömegeket mozgatott meg, hiszen, amint mesélték, zsúfolásig telt a nagyenyedi főtér estéről estére. Több ezren ünnepeltek együtt és éltették a nemzetek hagyományait, barátságát, ahogy ez a fotón is látszik, a lengyel és magyar csoport között. Pénteken az enyedi polgármes-

ter fogadta a delegációkat. A protokoll eseményen Kárász András, a kulturális és sportbizottság elnöke tolmácsolta a város jókívánságait, illetve bemutatta a küldöttségeknek Soltvadkertet. Este már a zenétől és tánctól volt hangos a tér, ahol hatalmas sikerrel, vastaps kíséretében lépett fel Duchai Judit

és csapata, megénekeltetve a tisztelt nagyérdeműt. A házigazda önkormányzat és a Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője gondoskodtak arról, hogy a kulturális élmények mellett a várossal és a környékkel is megismerkedhessenek a fesztivál résztvevői. Így jártak Torockón. Megható meglepetésben volt része a vadkerti csapatnak a torockószentgyörgyi várban, ahol Bakó Botond nyugdíjas pedagógus verssel köszöntötte őket, majd rendkívüli történelemórát is tartott. (Fekete Ferencné mellett, Bakó Botond a Múlt és Jövő Alapítvány életre hívója, akit szoros barátság köt hozzánk.) Gyulafehérvár sem maradhatott ki a

színes csokorból, vasárnap pedig több kilométeres felvonulás után tartották a finálét. A mieink rugalmasságát és persze tehetségét tükrözi, hogy ad-hoc szervezésben, a gyomaendrődiekkel összefogva, énekkel, citerazenével működtek közre a katolikus szentmisén, majd az ortodox templomban. Mindkét helyen tapssal köszöntötték, sőt együtt énekelték a magyar népdalokat a csoporttal. Amint mesélték, az már külön kuriózum és megtiszteltetés volt számukra, hogy az egyik este, húszéves leányka palackot bontottak a delegációk köszöntésére. Természetesen a szüreti fesztiválon viszonozni szeretnénk a nagyenyediek szíveslátását. –sé–