A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

2. sz. melléklet

A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Szeged 2008. Módosítva: 2013.

2. sz. melléklet A Somogyi-könyvtár gyűjtőköri szabályzata

I. A KÖNYVTÁR FUNKCIÓRENDSZERE 1. A könyvtár típusa a) A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) helyi önkormányzati fönntartású nyilvános közkönyvtár. b) Ennek megfelelően az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 54. § (1) és 55. § (1) bekezdése alapján: - mindenki által használható; - helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek; - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja; - tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését; - részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. c) Ezekből kifolyólag a Könyvtár általános gyűjtőkörű és kielégíti a Szegeden és Csongrád megyében fölmerülő szép- és szakirodalmi igényeket, függetlenül attól, hogy azok milyen társadalmi, műveltségi vagy korosztályi szintről jelentkeznek, ha nem lépik túl a szórakozás, az önművelés, a szervezett oktatás és a különböző termelési, foglalkozási ágak által fölvetett általános igényeket, valamint az ilyen tájékozódás kereteit. Ennek megfelelően gyűjtőköre kiterjed az egész magyar könyv- és dokumentum-kiadásra és erősen válogató jelleggel a külföldön megjelent dokumentumokra is. d) Az alapfunkció ilyen széleskörű meghatározása jelzi, hogy a Könyvtárból nem rekeszthető ki sem a szakirodalom egyetlen területe, sem a szépirodalom egyetlen áramlata, típusa. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a gyűjtőkör mélységében tagolt, nem egyenletes, és teljessé vagy megközelítően teljessé csak akkor válik bizonyos szakok vonatkozásában, ha helyi okokból jellegén túllépő feladatokra is vállalkoznia kell. 2. A könyvtár tevékenysége A Könyvtár, mint nevéből is kitűnik, két típust egyesít magában: a városi és a megyei könyvtári intézményt, kihelyezett egységei pedig fiókkönyvtári funkciót látnak el. a) Közkönyvtári funkció 1) Megyei könyvtári funkció 1)a. Az 1997. évi CXL. törvény 65. és 66. §-a alapján a megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan - a föntieken túl - sajátos feladatokkal is rendelkezik, így - gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja; - közhasznú információs szolgáltatást nyújt; - ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat; - végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását;

2


- végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést. 1)b. A megyei könyvtárnak, mint hálózati központnak feladata a megye területén fölmerülő, a városok könyvtárainak tájékoztatási színvonalát meghaladó tájékozódó és bibliográfiai kérdések megválaszolása, valamint a városokban még egyedi igényként jelentkező, de megyei szinten már általánosnak tekinthető könyvigények kielégítése könyvtárközi kölcsönzés útján. Vagyis mint megyei könyvtárnak gyűjtenie kell: mindazokat az enciklopédikus műveket, szak- és általános lexikonokat, általános és szakbibliográfiákat, egyetemi tankönyveket és tudományos összefoglalásokat, amelyek a tájékoztatás segédeszközei, valamint gyűjteni, ill. kellő példányszámban kell beszereznie azokat a nem kézikönyv jellegű, monografikus földolgozásokat, melyek a megyében jelentkező társadalmi igényeket könyvtárközi kölcsönzés révén kielégíthetik. 1)c. Az 1997. évi CXL tv. értelmében működteti a kistelepülési ellátó rendszert. Ennek érdekében a kistelepülések igényeinek megfelelően végzi az állománygyarapításukat, az állomány feltárását. 2) Városi könyvtári funkció A városi könyvtár gyűjti a fontos magyar nyelvű referáló lapokat, politikai napi- és hetilapokat, irodalmi folyóiratokat és bő válogatásban a szórakoztató hetilapokat. Válogatva gyűjti a szélesebb érdeklődést kielégítő külföldi lapokat és folyóiratokat. Gyűjteni kell a szórakoztató irodalmat, a szabadidő hasznos eltöltésével, hobbival kapcsolatos munkákat, az alapszintű ismeretterjesztő műveket, az önművelést, tanulást biztosító középszintű ismeretterjesztő és szakkönyvek mellett. 3) Fiókkönyvtári funkciók A Könyvtár fiókjai a legfontosabb középszintű szakkönyvek (sajátos gyűjtőköri profiljuk szerint) mellett gyűjtik az igényes szépirodalmat, de teret engednek a szórakozást jelentő könnyebb irodalomnak, a hobbival foglalkozó könyveknek és folyóiratoknak, hetilapoknak. A fiókkönyvtárak állományának egyszerre kell biztosítani az önművelés legfontosabb irodalmát és a szórakoztató könyveket. b) Tudományos funkció 1) A Könyvtár tudományos funkciója az 1997. évi CXL. törvény megjelenésével – tekintettel a területi együttműködésben betöltött szerepére, állományára, a feldolgozó munka és a szakirodalmi tájékoztatás színvonalára, az állományra, a dolgozók létszámára és képzettségére, valamint az itt folyó tudományos munkára – nem sorvadt el. Ennek megfelelően kiemelten – a lehetőségekhez képest teljességgel – gyűjti bármely szakterület irodalmából mindazt a kiadványt, amely a Régi Magyar Nyomtatványok vagy a magyar tudomány- és művelődéstörténet szempontjából fontos. Ezen túl nagy figyelmet fordít a művelődéssel, könyvvel, könyvritkaságokkal, sajtóval, nyomdászattal, a vallással, pedagógiával, irodalommal, honismerettel, földrajzzal és történelemmel kapcsolatos művek, valamint a bibliográfiák, az általános lexikonok és az életrajzok beszerzésére. 2) Emellett az 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdés c) pontja alapján a városi könyvtár a város, a 66. §-a alapján a megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan tudományos igénnyel gyűjti a helyismereti információkat és dokumentumokat.

3


3) E feladatának a Somogyi-könyvtár némi megszorítással tesz eleget. 1973 előttről csak az egész megyére, Szeged vonzáskörzetére és Szeged városra vonatkozó irodalmat gyűjti és tárja föl. 1973 után viszont már a teljes anyagot, ami Csongrád megyére, ill. bármely településére vonatkozik, legyen az könyv, folyóirat, aprónyomtatvány, cikk-kivágat, térkép vagy képes levelezőlap. Válogatva gyűjti a szegedi fényképeket, hanglemezeket is. Ha az eredeti dokumentumot nem tudja beszerezni, úgy mikroformában vagy másolatban sorolja be a gyűjteménybe. A megyéről szóló irodalom mellett gyűjti a helyi szerzők munkáit, valamint a helyi nyomdák termékeit. c) Szakkönyvtári funkció 1) Oktatási központ A könyvtár helyzetéből szükségszerűen következik, hogy a könyvtártudomány és a közművelődés területén megyei szakkönyvtári feladatokat is el kell látnia. Ennek érdekében a teljességre törekedve gyűjti az összes magyar nyelvű könyvtári és közművelődési szakirodalmat, a magyar és a külföldi anyagot föltáró bibliográfiákat és repertóriumokat, valamint az összes idevágó szak- és referáló lapokat. 2) Vasváry-gyűjtemény A különgyűjteményből fakadóan szakkönyvtári feladatot lát el az amerikai magyarsággal kapcsolatos irodalom területén és ennek megfelelően gyűjti az idevágó magyar és külföldi dokumentumokat. 3) Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj Biblioteko Ugyancsak szakkönyvtári feladatokat lát el az eszperantó anyag tekintetében, mivel a könyvtáron belül működik a Magyarországi Eszperantó Múzeum és Könyvtár. Ezért itt is teljességre törekedve gyűjti a magyarországi kiadású és a külföldön megjelent műveket. 4) Vaszy-gyűjtemény A legfrissebb különgyűjtemény az örökösök által 2004 márciusában felajánlott, értékes Vaszy-kottagyűjtemény. A könyvtár szakkönyvtári és helyismereti feladatként feltárja, s az érdeklődők, kutatók rendelkezésére bocsátja Vaszy Viktor, a neves karmester, zeneszerző, kultúrpedagógus, zenésznevelő, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és főzeneigazgatója évtizedeken keresztül gyűjtött és használt kottagyűjteményét. d) Közművelődési funkció 1) Közművelődési tevékenységéből következően segíti Szeged város kulturális értékeinek megőrzését, gyűjteményére támaszkodva különböző rendezvényein a szellemi értékek közkinccsé tételét, a helyi hagyományok ápolását. 2) Elősegíti az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra megismertetését. E célból gyűjti az e körbe tartozó hagyományos és nem-hagyományos kiadványokat. Értékes gyűjteményéből évfordulókhoz, nemzeti és nemzetközi eseményekhez helyismereti, könyvtörténeti, művészeti kiállításokat készít.

4


3) Feladata a város és a megye intézményei által meghirdetett művelődési és közösségi programokat, gazdag szabadidős tevékenységet reprezentáló plakátok, meghívók, programfüzetek stb. gyűjtése és feltárása is. 3. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó helyi tényezők a) Csongrád megye 1) Csongrád megye korábban fejlett ipara az 1990-es években visszafejlődött, jobbára csak az élelmiszeripar maradt versenyképes. Újabb ipar a megyébe nem telepedett. 2) A korábban jelentős földgáz- és olajbányászat is visszafejlődőben van. 3) A korábban szintén fejlett mezőgazdasági termelés a nagyüzemek széthullásával a kisgazdaságok fejletlensége, gépesítetlensége miatt versenyképtelenné vált. Bár folyamatosan válságban van, de megmaradt a tájjellegű hagyma- és paprikatermesztés. 4) A külföldi tőke beáramlása döntően a kereskedelemben érzékelhető. Egyáltalán, a megye gazdasági életének legmarkánsabb szegmense a kereskedelem. 5) Jelentős a megyében az urbanizáció, az 50 község mellett 8 városa és 2 megyei jogú városa van (. 6) A megye lakónépessége 2012. január 1-jén 419 000 fő volt. b) Szeged város 1)

2) 3)

4) 5)

6)

7)

A Dél-Alföld legjelentősebb központja. A lakónépesség száma 2012. január 1-jén 170 052 fő volt. A város regionális szerepkörének újbóli növekedése az autópálya Szegedre érkezését követően várható. Az ipar szerkezete lényegében ugyanúgy változott, mint a megyében. Számos nagyvállalat megszűnt (ruhagyár, cipőgyár, konzervgyár). A megmaradt nagyüzemek mellett több külföldi tulajdonban lévő szolgáltató (GDF SUEZ, EDF DÉMÁSZ, Szegedi Vízmű Zrt.) illetve közlekedési cég (MÁV Zrt., TISZA VOLÁN Zrt., Szegedi Közlekedési Kft.) képviselnek rangos gazdasági szerepkört. Szeged kiemelkedő egészségügyi központ kórházaival, klinikáival, egyben fontos kutatóközpont. Szeged iskolaváros. Az alsó-, közép- és felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos diákok száma 36 000 körül alakul egy-egy iskolaidőszakban. A Szegedi Tudományegyetem európai színvonalú tanulmányi központja és könyvtára új színfoltot jelent az oktatási palettán. Szeged gazdag közművelődési életét a könyvtár mellett a három tagozatú Szegedi Nemzeti Színház, a művelődési házak, a Bábszínház, a Vadaspark biztosítja. Nyaranta igazi fesztiválhangulatot teremt a több mint 80 éves múlttal rendelkező Szegedi Szabadtéri Játékok, és a köré csoportosuló visszatérő rendezvények (Szőregi Rózsaünnep, Várjátékok, Nyári Tárlatok, Muzsikáló Udvar, REÖK Palota rendezvényei, Alternatív Színházi Fesztivál, Nemzetközi Kamionos Találkozó, Szegedi Ifjúsági Napok, Halfesztivál, Hungarikum Fesztivál). A Móra Ferenc Múzeum kincsei és kiállítóhelyeinek programjai, valamint a Csongrád Megyei Levéltár a kutatók számára biztosít hasznos időtöltést.

c) A város könyvtári ellátottsága

5


1) A Somogyi-könyvtáron kívül további könyvtárak találhatók még a városban. Legjelentősebb a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi könyvtára. 2) Az Egyetemi Könyvtár mellett a hallgatók, oktatók igényeinek kielégítését szolgálják az egyéb (kollégiumi, iskolai) könyvtárak. 3) Fontos szerepet tölt be a városban a Területi Művelődési Intézmények Dél-alföldi Bibliotéka Könyvtár és Szaktájékoztató Központ és a Hittudományi Főiskolai kar könyvtára is. 4) A Gabonatermesztési Kutató Kht. és az MTA Szegedi Biológiai Központ könyvtárai pedig a kutatók szakirodalmi ellátását szolgálják. 5) Szakkönyvtárral rendelkezik a Csongrád Megyei Levéltár, és a Móra Ferenc Múzeum. Jelentős a Városi Önkormányzat Kórházának egészségügyi szakkönyvtára is. 6) A nagyszámú iskolai könyvtár közül kiemelkedik a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, a Radnóti Miklós Gimnázium, a Deák Ferenc Gimnázium, a Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola és a Kőrössy József Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára. 7) A Somogyi-könyvtár a város lakosságát 14 szolgálati helyen látja el. Állománya több mint 828.000 db, melyből több mint 150.000 db a fiókkönyvtárakban található. A regisztrált használók száma 46.362 fő, az aktív használók száma 29.302 fő. II.

GYŰJTŐKÖRI INDOKLÁS

1. Tartalmi keretek a) A helyi sajátosságok közül semmi sem indokolja, hogy a Könyvtár közművelődési funkcióján kívül a korábban 1.2.3. fejezetben kiemeltek kivételével - szakkönyvtári funkciókat is magára vállaljon. Sőt a városban jelenlevő más könyvtárak tevékenysége erősen csökkenti a termelés, a tanulás (önképzés) segítésével kapcsolatos funkciókat is. b) Általában kizárja állományából a természet- és alkalmazott tudományokkal kapcsolatos felsőszintű szakkönyveket, mivel azok az érdeklődő számára munkahelyén vagy iskolájában hozzáférhetők. A természettudományi felsőszintű szakkönyvek kizárását az egyetem természettudományi karának teljessége indokolja. c) Az alkalmazott tudományokból a szakkönyvtárak mentik föl a magas szintű szakirodalom gyűjtése alól. d) A mezőgazdaság irodalmát a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár gyűjti, megállapodás alapján. A Szegeden fölmerülő kutatói igényt a Gabonatermesztési Kutató Kht. könyvtára kielégíti. e) A társadalomtudományokat gyűjtési területnek tekinti. Kivétel ez alól az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara által gyűjtött felsőfokú jogi szakirodalom, valamint a politikatudomány néhány kevésbé jelentős ága. f) Szegeden az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Kara mellett működik még a zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata mellett a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola is, ahol képző- és táncművészeti képzés is folyik, ezért - kifejezett feladata a könyvtárnak a művészeti irodalom gyűjtése a városban lakó művészekre való tekintettel a felsőszintig. 2. Kiadványtípusok a)

Könyvek, nyomtatott dokumentumok

6


1) A könyvtárnak még sokáig meghatározó kiadványtípusa természetesen a könyv és a periodika. Ezeket a föntebb említett tartalmi korlátozásokkal gyűjti a könyvtár. Hagyományosan gyűjtött kiadványtípus még a térkép, kotta és egyéb nyomtatott dokumentum mellett a helyismereti vonatkozású kézirat is. 2) Erősen válogatva gyűjti a könyvtár a természet- és alkalmazott tudományokkal kapcsolatos felsőszintű szakkönyveket. Az ilyen művek csak akkor kerülnek az ál-lományba, ha a tudományterület ismereteinek összefoglalásában egyedülálló. A természettudományi felsőszintű szakkönyvek kizárását az egyetem természettudományi karának teljessége is indokolja. 3) Az alkalmazott tudományok területén szintén a szakkönyvtárak jelenléte miatt válogat az intézmény a tudományos szakirodalomból. b) Folyóiratok 1) A könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak az országos politikai napilapok valamint a megyei napilapok. A mindenkori anyagi lehetőségek függvényében egy idegennyelvű napilap (angol vagy német vagy francia) is. 2) A hetilapok közül témára való tekintet nélkül a legismertebbeket, a legjelentősebbeket gyűjti. 3) A havi, illetve ennél nagyobb időközökben megjelenő szakfolyóiratok közül kiemelten a szépirodalmi, a könyv- és könyvtártörténeti, a pedagógiai, a zenei és a népműveléssel kapcsolatos periodikák gyűjtését végzi a könyvtár. 4) A magyar nyelvű sajtótermékek mellett, erősen válogatva a napi informálódást, a nyelvtanulást segítő idegen nyelvű időszaki kiadványok valamint néhány szakfolyóirat tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe. c) Nyomtatott zeneművek 1) A Somogyi-könyvtár a központi épületében a művészeti könyvtárban biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó lakosság zeneművel való ellátását - közművelődési jelleggel. Cél, hogy - biztosítsa a megfelelő partitúrát a zenét helyben hallgatóknak; - lehetővé tegye az olvasók számára a zeneirodalom jeles alkotásainak kotta formájában való tanulmányozását, részint a könyvtárban, részint otthonukban; - lehetőséget teremtsen a zenét tanulóknak, valamint a művészeknek az előadási darabok kölcsönzésére; - hangszeriskolák hosszú lejáratú kölcsönzésével segítse a diákokat. 2) A gyűjteményfejlesztés a helyben használható és a kölcsönözhető nyomtatott zeneművek állományára terjed ki. 3) A helyben használható állomány egy-egy példányban tartalmazza - az oratorikus, színpadi és szimfonikus művek partitúráit és/vagy zongorakivonatait; - a zeneirodalom fontosabb szólóhangszerre, illetve kamarazenekarra írt alkotásait; - a szerzői összkiadásokat; - a mai magyar szerzők zeneműveit; - a helytörténeti jelentőségű (helyi szerző alkotása, a város számára íródott, helyi tárgyú, stb.) alkotásokat; - egyes, a zenetörténet során klasszikussá vált hangszeriskolák eredeti, vagy hasonmás kiadásait;

7


- a könyvtár által átvett hagyatékok, egyéb gyűjtemények kottaanyagát. 4) A kölcsönözhető állomány az igényhez alkalmazkodó példányszámban tartalmazza - a zeneoktatás céljaira átdolgozott és/vagy összegyűjtött zeneművek kottáit; - a könnyűzene klasszikussá vált alkotásait és gyűjteményes kiadásait; - a különféle hangszeriskolákat időleges megőrzéssel (fogyó anyagként kezelve); - a könnyűzene kevésbé igényes alkotásait ugyancsak fogyó anyagként, időleges megőrzéssel. d) Hanghordozók 1) A technikai fejlődésnek megfelelően módosult az intézmény hanglemez-gyűjtése. A fiókkönyvtárakból bevonta a hanglemezeket, csupán két bakelitlemez-gyűjtemény maradt: a központi épület művészeti részlegében és a Hangoskönyvtárban. Ezek fejlesztése megszűnt, helyette viszont mindkét helyen megindult a CD (compact disc) lemezek gyűjtése a korábbi gyűjtőköri elhatárolással. A művészeti részleg döntően a komolyzenei CD-ket gyűjti. A Hangoskönyvtár pedig válogatással elsősorban a klasszikus könnyűzene hazai és külföldi előadóit (pop, jazz, rock, soul), másodsorban néhány jellemző külföldi és magyar musicalt, valamint a népzenei CD-ket gyűjti. 2) A művészeti könyvtárban és a Hangoskönyvtárban megszűnt a hangkazetták beszerzése. 3) A Hangoskönyvtár állományának jelentős részét viszont - tekintettel a csökkent látókra - audiokazetták alkotják. A magyar- és világirodalom klasszikus alkotásainak, valamint a szórakoztató irodalom jelesebb hangfelvételeit (hangoskönyv, mese-, irodalmi CD) gyűjti. Emellett teljességre törekvően beszerzi a nyelvkönyveket és a nyelvi CDket. e) Vizuális, mozgóképi dokumentumok 1) A technikai változásoknak és az érdeklődés csökkenésének megfelelően megszűnt a filmek, diák beszerzése. 2) Ugyanakkor folyik a VHS, DVD-video gyűjtemények kiépítése. A mozgóképi dokumentumok kölcsönözhetők és helyben is használhatók. 3) A fejlesztés szempontjai: - az egyetemes és magyar filmművészet kiemelkedő darabjai - a filmtörténet által jegyzett rendezők életművét képező alkotások - fesztiváldíjas, egyéb rangos szakmai kitüntetésekkel díjazott alkotások - az animációs filmművészet felnőtt és gyermek korosztálynak készített értékes művei - az oktatást segítő színvonalas irodalmi adaptációk - egyéb színvonalas adaptációk (pl. életrajzok, dokumentumregények feldolgozásai) - történelmi tematikájú igényes játékfilmek - színvonalas ismeretterjesztő filmek - magyar és külföldi dokumentumfilmek - színházi előadások rögzített változatai - operaelőadások rögzített változatai, egyéb nagyszabású zeneművek képi dokumentumon rögzített változatai, operafilmek, musicalek színvonalas filmváltozatai - helyismereti vonatkozású filmek 4) A Hangoskönyvtárban siketeknek készülő feliratos DVD filmeket gyűjt és szolgáltat.

8


5) A diafilmek tekintetében teljességre törekedően gyűjti a könyvtár a magyar népmesék feldolgozását, és válogatva a magyar és külföldi szerzők meséinek, műveinek adaptációit. 6) A gyarapítás forrásai: vásárlás, ajándék (abban az esetben, ha az ajándékozott dokumentum tartalmilag beleillik a könyvtár gyűjtőkörébe). f) CD ROM-ok 1) A CD ROM-ok beszerzésekor előnyt élveznek a másutt hozzá nem férhető adatbázisok, egyébként a teljes szövegű lemezeknél ugyanazokat a szempontokat érvényesíti a könyvtár, mint a könyvek vásárlásakor. 2) A Hangoskönyvtárba válogatva szerzi be a nyelvoktató programokat, szótárakat, egyegy tudományterület összefoglaló (enciklopédiák, lexikonok) műveit. 3) Ugyanakkor figyelembe veszi azt is, hogy használata nehézkesebb, hiszen számítógéphez, ill, számítógépes hálózathoz kötött. g) Mikroformák Mind a helyismereti gyűjtemény, mind a hírlaptár anyagának kiegészítésére és védelmére használjuk a mikroformák adta lehetőségeket. Használtatását segíti a korszerű, többfunkciós és kényelmes leolvasókészülék. 3. Egyes állományrészek a) Prézensz állomány 1) Törzsraktár 1)a. A korábban szakrendi, jelenleg nagyságrendi raktározású prézensz könyvgyűjtemény a helyben használat igényeit van hivatva kielégíteni. Célja, hogy mindenkor biztosítsa a tájékozódás, a tudományos kutatás lehetőségét. Ezért a modern állományt tudományterületenként változó intenzitással, de folyamatosan fejleszti a könyvtár minden irányban. A gyűjtőkör szakok szerinti mélységi megoszlását lásd a Részletes gyűjtőköri táblázatban. 1)b. Az általános gyűjtőkörű régi archív állományt csak néhány kiemelt szakban fejleszti tovább régi könyvek vásárlásával. Ám gyűjti bármely szakterület irodalmából azokat a kiadványokat, amelyek a Régi Magyar Nyomtatványok, vagy a magyar tudomány- és művelődéstörténet szempontjából fontosak. Ezen túl nagy figyelmet fordít a művelődéssel, könyvvel, könyvritkaságokkal, sajtóval, nyomdászattal, a vallással, pedagógiával, irodalommal, honismerettel, földrajzzal és történelemmel kapcsolatos művek, valamint a bibliográfiák, az általános lexikonok és az életrajzok beszerzésére. Igyekszik továbbfejleszteni a sakk-, a szakácskönyvek és a gyorsírászat gyűjteményét.

9


Teljességre törekedve gyűjti az alábbi tudományterületekről szóló irodalmat: -

Dokumentáció, írásrendszerek Művelődés Könyvészet Könyvtártan Általános referensz művek Időszaki kiadványok Hírlapok, újságok Kéziratok, könyvritkaságok Néprajz Sport Nyelv és irodalom Honismeret Életrajz Magyar történelem

2) Térképtár Megkülönböztetett figyelemmel gyűjti a térképeket is egy-egy példányban, időhatártól függetlenül, de elsődlegesen magyar és európai vonatkozásúakat. 3) Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj Biblioteko (Magyarországi Eszperantó Múzeum és Könyvtár) 3)a. Alapítása 1961-ben történt a könyvtár különgyűjteményeként. Továbbfejlesztése az intézmény feladata. Egypéldányos prézensz állományában mind a magyar, mind a külföldi kiadású eszperantó nyelvű irodalom megtalálható, akárcsak a világnyelvvel kapcsolatos világszerte megjelent munkák. Tovább folytatja állományának gyűjtését ezen a szinten és folyóirat-gyűjteményét is igyekszik gazdagítani. 3)b. A beszerzés és tájékozódás forrásai: csere, kiadói jegyzékek, periodikák hirdetései, hírei. 4) Vasváry-gyűjtemény 4)a. Vasváry Ödön washingtoni lelkész adománya az amerikai magyarsággal kapcsolatos könyv-, kivágat- és adatgyűjtemény. Ennek olyan szintű gyűjtését, mint az alapító végezte, a könyvtár nem képes biztosítani az amerikai könyvpiactól és periodikumoktól távol. Mégis törekszik arra, hogy a hozzáférhető forrásokból továbbfejlessze a gyűjteményt az idevágó friss irodalommal, mely elsősorban természetesen magyarországi, de a lehetőség szerint külföldi beszerzésre is irányul. 4)b. A beszerzés és tájékozódás forrásai: a könyvtárunkba járó periodikák: a Magyar Nemzeti Bibliográfia sorozatai, külföldi kiadói és antikvár jegyzékek, OSZK fölöspéldány-jegyzékek figyelése, Amerikában élő magyarok adományai. 5) Helyismereti gyűjtemény

10


5)a. Teljességre törekvően gyűjti az intézmény a Szegedre és Csongrád megyére vonatkozó irodalmat. A gyűjtemény gyarapításánál időbeli határ nincs, minden korról szóló irodalmat gyűjt. Tartalmilag minden vonatkozásban kielégítő képet kell adnia a város és a megye természeti viszonyairól, gazdasági, társadalmi, politikai struktúrájáról, kulturális életéről, stb. 5)b. A helyi szerzők műveit csak művészek esetében gyűjti teljességgel, szakírók esetében válogat. Döntő kritérium, hogy a táj tükröződik-e az alkotásban. A gyűjtés kiterjed a könyvekre, időszaki kiadványokra, lapkivágatokra, kisnyomtatványokra, térképekre, képeslapokra, fényképekre, kéziratokra, másolatokra, mikroformákra, hangzó anyagokra, videora. 5)c. Kezelése prézensz állományként történik. A gyűjtés a katalógusokban integrálódik. A Szeged-gyűjtemény építése 1964, a Csongrád megyei 1973 óta folyik. 5)d. Kötelespéldány szolgáltatás útján jut hozzá a megyében működő nyomdák termékeihez. Ezeket a teljesség igényével gyűjti, de a bérmunkában nyomott külföldi anyagot és a különlenyomatokat csak válogatással. 6) GatewayUK gyűjtemény (British Council) 6)a. Gyűjti az angol nyelvi forrásgyűjteményeket angoltanároknak és az angol nyelvet tanulóknak - kölcsönözhető tankönyveket, tanári kézikönyveket, munkafüzeteket, hanganyagokat, oktató és országismertető videókat, és válogatást a kortárs brit irodalomból. 6)b. Helyi használatra felkínálja a British Counciltól ajándékba kapott magazinokat, valamint a brit Külügyminisztérium (Foreign Commonwealth Office) kiadványait, a brit Idegenforgalmi Hivatal (Visit Britain) tájékoztatóit, térképeit. 6)c. Számítógépes hozzáférést biztosít az egyéni angol nyelvtanulást segítő és ország ismertető CD-ROM-okhoz, a British Council központjában szerkesztett elektronikus szakmai hírlevelekhez, elektronikus adatbázisokhoz. 6)d. Beszerzi azokat a kézikönyveket, amelyek átalános információkat tartalmaznak az Egyesült Királyságról, a brit politikai és társadalmi életről, a gazdaságról, a művészetekről, a tudományról, a környezetvédelemről. 6)e. Válogatva gyűjti a tanulási lehetőségekről, a felsőoktatásról és továbbképzésről, nyelvtanfolyamokról, a nyári és önkéntes munkalehetőségekről szóló kiadványokat. 6)f. Beszerzi az Egyesült Királyságba szóló utazási lehetőségek ismertetőit, a kulturális és szakmai bemutató programok szóróanyagait. 6) g. A beszerzés és tájékozódás forrásai: a könyvtárba járó periodikák, külföldi kiadói jegyzékek, a British Council adományai. b) Olvasótermi kézikönyvtár (III. emelet) Lényegében tudományos olvasótermi funkciót lát el. Itt használhatják az olvasók a prézensz raktárban őrzött régi, egypéldányos anyagokat, melyeknek tudománytörténeti (természettudományi és műszaki szakok) jelentőségén kívül alapvető tudományos fontossága is van néhány egyéb szak vonatkozásában. Mivel a régi anyag általános gyűjtőkörű volt, így nem lehet eltekinteni egyetlen szakterület kézikönyvétől sem, minden alapvető kézikönyvet beszerez a könyvtár.

11


c) Tájékoztatói segédkönyvtár (III. emelet) A tájékoztatói segédkönyvtár csak a könyvtáros munkaeszköze, a könyvtáros által nyújtott információ forrása. Ennek megfelelően kizárólag referensz kézikönyvekből áll, itt viszont igyekszik a legfontosabb, világnyelveken megjelent műveket is beszerezni. d) Általános kölcsönző részleg (II. emelet) Városi általános gyűjtőkörű könyvtárként működik, de állományából kell kielégíteni a megye könyvtárközi igényeit is. Ide gyűjti a külföldi szépirodalom klasszikus és értékes mai alkotásainak eredeti nyelvű kiadásait is, valamint az eredeti nyelvű irodalomtörténeti összefoglalásokat. Nem kerülnek ide viszont a 71/793 szakba tartozó művek. Tartalmi teljességre törekedve gyűjti az alábbi tudományterületekről szóló irodalmat: - Dokumentáció, írásrendszerek - Nevelés, oktatás - Magyar történelem e) A Goethe Intézet könyvei (II. emelet) 1) Az együttműködés a budapesti Goethe Intézettel 1993 óta tart. 2) A klasszikus német szépirodalom mellett gyűjti a kortárs német szépirodalmat, valamint az ismeretterjesztő kiadványokat. 3) Német nyelven olvasható és kölcsönözhető számos klasszikus német filozófus műve, pl.: Feuerbach, Hegel, Edmund Husserl, Leibniz. 4) A beszerzésben kiemelt hangsúlyt kapnak a német, mint idegen nyelv tanulását szolgáló könyvek és az ezekhez tartozó hangkazetták Ezek a nyelvkönyvek az önálló tanulást, és a módszertani munkát is segítik. 5) Kölcsönözhető számos német irodalomtörténeti összefoglaló munka; egy-egy korszak összefoglalása, lexikon és enciklopédikus formában. 6) Megtalálhatók a német nyelvű EU könyvek mellett a legfrissebb adatokat tartalmazó Németországról és városairól szóló útleírások: Berlin, Köln, Drezda, Hamburg, Frankfurt a Baedeker kiadó legfrissebb adataival. Emellett a német nyelvterület másik két országáról, Ausztriáról és Svájcról is találhatók könyvek. 7) Folyamatosan gyarapodik a csak helyben használható kézikönyvtári anyag: Brockhaus általános lexikon, filozófiai művek lexikona, kortárs német filozófusok lexikona, mitológiai lexikon, EU kézikönyvek, irodalmi lexikonok, adattárak, néprajzi összefoglalók, és az évente friss adatokkal szolgáló német nyelven megjelenő Ki kicsoda. Ezekből a helyben a használható művekből módjában áll az olvasóknak a fénymásolás valamint az éjszakai kölcsönzés. A kézikönyvtárban megtalálható a Duden egynyelvű nyelvészeti szótár is. 8) A nyelvtanulást segítik a módszertani folyóiratok, mint pl. Info Daf, Markt, Das Schwarze Brett. 9) A beszerzés és tájékozódás forrásai: a könyvtárba járó periodikák, külföldi kiadói jegyzékek, a Goethe Intézet kéthavonta megjelenő tájékoztató füzete, a Bücher, über die man spricht, és más adományai.

12


f) Nemzetiségi könyvtár (II. emelet) 1) A Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala megegyezve Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával, 2007. július 1-jétől a Somogyi-könyvtárnak adta át a Nemzetiségi könyvtár működtetésének feladatát. 2) A Nemzetiségi könyvtár biztosítja a megye és a város nemzetiségi és kisebbségi lakosságának az általános tájékozódáshoz, művelődéshez, tanuláshoz, szakmai munkához, az igényes szórakozáshoz szükséges információkat és szolgáltatásokat magyarul és az itt élő nemzetiségek nyelvén: cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, szerb, szlovák, ukrán nyelven. 3) A gyűjtött dokumentumféleségek: könyvek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok, egyéb. 4) A könyvtár gyűjti az általános kézikönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, bibliográfiákat magyar és idegen nyelven; ismeretterjesztő irodalmat nemzetiségi, kisebbségi anyanyelven, erősen szelektálva; szépirodalmi műveket a nemzetiségek, kisebbségek nyelvén. 5) Az egyéb dokumentumok közül a nemzetiségi anyanyelvű audio-vizuális ismerethordozókat (CD, DVD, hangkazetta, video): kizárólag nemzetiségi kultúrát bemutató dokumentumokat, a nemzetiségi tájékoztató munkához szükséges számítástechnikai programokat, adatbázisokat. 6) Megtalálhatóak az országos nemzetiségi önkormányzatok folyóiratai, más anyanyelvű folyóiratok, hetilapok (nem teljes körűen). 7) A zsidósággal, zsidó irodalommal foglalkozó köteteket a Zsidó Hitközségnél, letétként helyezte el a könyvtár. 8) Honlapján biztosítja az online elérhető könyvek, hetilapok, folyóiratok, nemzetiségi kormányzati weboldalak, az országos nemzetiségi önkormányzatok elérését. 9) A beszerzés és tájékozódás forrásai: vásárlás, ajándék, csere, kötelespéldány és pályázatok útján a könyvtárba járó periodikák, külföldi kiadói jegyzékek, az Országos Idegennyelvű Könyvtár tájékoztatói és beszerzési listái alapján. g) Művészeti könyvtár és hangtár (I. emelet) 1) Itt biztosítja az intézmény a művészetek (építő-, képző-, fotó-, zene-, film- és színházművészet) iránt érdeklődőknek a tájékozódási lehetőséget és a tájékoztatást. Ezért a kézikönyvtár mind a magyar, mind a világnyelveken megjelent alapvető műveket, referensz könyveket tartalmazza. 2) Szabadpolcon teszi lehetővé a válogatást az összes kölcsönözhető művészeti könyv és hanglemez között. Lényegében az általános kölcsönző részleg állományának tematikusan leválasztott része. 3) A könyveket kiegészítik a sokszorosított grafikák és reprodukciók, valamint jelenleg még a művészeti diák, diasorozatok. A hangtár hangfelvételeinek legjelentősebb csoportját a zenei felvételek alkotják. E csoporton belül compact disc formájában egy-egy példányban, de teljességre törekedően gyűjti a magyar hanglemeztermés és a hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhető külföldi lemezek közül a komolyzenei, valamint a magyar és külföldi népzenei felvételeket. Válogatva gyűjti a zeneileg értékes klasszikus operett és jazz-felvételeket, valamint a könnyűzene legjelentősebb képviselőinek felvételeit. A zenei anyag kiegészítő részeként szerzi be az indulókat, himnuszokat. Az irodalmi felvételek csoportjában színműveket, ezek keresztmetszeteit, részleteit, verse-

13


ket, előadóművészek lemezeit veszi meg a gyűjteménybe. Itt kap helyet a video- és CD ROM gyűjtemény is. Tartalmi teljességre törekedve gyűjti az alábbi tudományterületekről szóló irodalmat: -

Művészettörténet Területrendezés, városépítés Építészet Szobrászat Rajzművészet, iparművészet Festészet, grafika Fényképezés Zene Film Színház Mozgásművészet

h) Gyermekkönyvtár (földszint) A 14 éven aluli gyermekek könyvtári ellátását biztosítja. E célból alapfokú ismeretterjesztő művekkel, gyermekirodalommal és a felnőttek szépirodalmából válogatott kötetekkel látja el őket. Idegennyelvű művekkel segíti a nyelvtanulást. Gyűjti az igényes gyerekfilmeket, irodalmi adaptációkat, animációs filmeket, mesefilmeket DVD-video és diafilm formátumban. i) Munkahelyi segédkönyvtárak A szervezés, a feldolgozó, az igazgatás és a gazdaságvezetés szakkönyveit helyezi el a megfelelő munkatársak keze ügyében a szükséges lexikonokkal, kézikönyvekkel együtt, ezek kifejezetten munkaeszközök. j) Fiókhálózat 1) Gyűjtőköri alapelvek 1)a. A fiókkönyvtárak feladata a lakosság alapvető könyvtári ellátása, állományuk egyik részét szépirodalmi művek alkotják. Valamennyi fiókkönyvtár részlegesen gyűjti a felnőtt és ifjúsági szépirodalmi műveket, ám ezen belül kiemelten gyűjtik: • az általános iskolai, középiskolai kötelező olvasmányokat (a teljesség igényével, több példányban), • a szórakoztató olvasmányokat, • a gyermek és ifjúsági klasszikus műveket. 1)b. A felnőtt szépirodalmat és a verseket a legnagyobb teljességgel a Csillag téri fiókkönyvtár gyűjti. 1)c. A tájékozódáshoz szükséges, nagyobb érdeklődésre számot tartó nem akadémiai szintű szakkönyveket, középfokú ismeretterjesztő műveket valamennyi fiókkönyvtár részleges mélységben gyűjti, kölcsönzi. 1)d. Bizonyos fiókkönyvtárak a hozzájuk tartozó tudományterület nem akadémiai szintű irodalmát gyűjtik, szolgáltatják olvasóiknak, a többi fiókkönyvtárnak. Ezek: Csillag tér - irodalomtudomány Északváros - társadalomtudományok (a néprajz kivételével)

14


Francia utca - alkalmazott tudományok (orvostudomány, technika, mezőgazdaság) Odessza - művészetek Petőfi telep - háztartás Rókus - természettudományok, földrajz Tápé – néprajz 1)e. Minden, heti 20 óránál hosszabb nyitva tartású könyvtár, valamint a fiókhálózati Ellátórendszer teljességgel gyűjti a kézikönyveket (lexikonokat, enciklopédiákat az általános referensz művek közül). 2) Fiókkönyvtár-típusok 2)a. Kiemelt fiókkönyvtárak A négy nagykönyvtár kiemelt gyűjtési lehetőséggel, de részlegesen, figyelembe véve a kijelölt szakirodalmi gyűjtőköröket: Csillag téri, északvárosi, odesszai, rókusi fiókkönyvtár. 2)b. Egész nap nyitva tartó fiókkönyvtárak Visszafogottabb szerzeményezéssel elsősorban a szórakozást elősegítő műveket gyűjtik, valamint a kijelölt szakjukat a dorozsmai, Francia utcai, Klebelsberg-telepi, Móra utcai, Petőfi-telepi, szőregi, tápéi, tarjáni fiókkönyvtárak. 2)c. Hangoskönyvtár A szépirodalmi művek közül elsősorban azokat gyűjti, amelyek megtalálhatók a könyvtár állományában nem hagyományos dokumentum formájában. Részlegesen bár, de kiemelten gyűjti az idegen és kétnyelvű szép- és szakirodalmi műveket. A szakirodalomból a nyelvtanuláshoz szükséges szakkönyveket, nyelvkönyveket, szótárakat gyűjti kiemelten. A hanganyaghoz kapcsolódó nyomtatott műveket teljes mélységben gyűjti. A Hangoskönyvtár állományának jelentős részét a nem hagyományos dokumentumok alkotják. 2)d. Fiókhálózati Ellátórendszer Részlegesen, de akár több példányban is gyűjti és szolgáltatja a fiókkönyvtárak olvasóinak a felnőtt és ifjúsági szépirodalom szinte valamennyi műfaját. A szakirodalmon belül teljességre törekvően gyűjti a kézikönyvtári könyveket (enciklopédiákat, lexikonokat, szótárakat), és szemelvényesen valamennyi tudományterület nem akadémiai szintű irodalmát. Válogatva gyűjti a számítógépes, közgazdasági, filozófiai, pszichológiai, szociológiai műveket, közgazdaságtant, a marketinggel, reklámmal, az Európai Unióval foglalkozó irodalmat, a természet- és alkalmazott tudományokat. k) Letéti könyvtárak Az anyakönyvtár állományából kapják a dokumentumokat, állományuk nagysága néhány száz, illetve egy-két ezer db, összetétele mindig a helyi igényeket elégíti ki.

15


III. 1.

RÉSZLETES GYŰJTŐKÖRI TÁBLÁZAT A táblázat

a) A táblázat kizárólag a friss kiadású magyar könyvekre terjed ki, mivel több évtizedes tapasztalat szerint illúzió a külföldi könyvek tervszerű gyarapítását tervezni. Ilyenek az alapítványi anyag retrospektív gyarapításakor, ill. ajándékként jöhetnek szóba. Ajándékokból és alkalomszerű vásárlásokból gazdagszik a II. emelet angol, francia, német, olasz és orosz anyaga. E gyűjtemény elsősorban a lakosság igényeit van hivatva kielégíteni, így döntően szépirodalmat, útikönyveket és nyelvoktatással kapcsolatos köteteket helyezünk el benne. Másodsorban az idegen nyelvi szakos felsőoktatási hallgatókra is gondol az intézmény, ezért művészet-, irodalom- és társadalomtörténeti munkák is helyet kapnak a polcokon ismeretterjesztő valamint alap és középfokú szakkönyvek formájában. b) A táblázatban nem lettek feltüntetve a prézensz gyűjtemény hagyományosan kialakult gyűjtőköri irányai, melyeket az antikváriumi vásárlásoknál érvényesít a könyvtár. c) Ugyancsak hiányoznak a táblázatból a gyűjtemények speciális igényei, melyek a szöveges részben találhatók. d) A táblázat négyféle gyűjtési szintet jelöl: T - tartalmi teljességgel gyűjti az intézmény a hazánkban megjelenő könyveket, tehát nem ragaszkodik a kiadásváltozatok beszerzéséhez. V - válogatva gyűjti a hazai könyvtermést, a közkönyvtárban várhatóan keresett köteteket részesítve előnyben, kirekesztve a magas szintű szakirodalmat. Sz - szemelvényesen szerzi be a könyveket, a szakkönyvek között nagyon erős válogatással, az ismeretterjesztő műveket értékorientált szelekcióval. A - csak a szakterület alapvető irodalmát vásárolja, döntően a kézikönyveket: lexikonokat, enciklopédiákat, adattárakat. e) A fiókkönyvtárak nevének rövidítései a táblázatban: Cs Év Fu Hk Od Pt Ró Tá

Csillag téri fiókkönyvtár Északvárosi fiókkönyvtár Francia utcai fiókkönyvtár Hangoskönyvtár Odesszai fiókkönyvtár Petőfi telepi fiókkönyvtár Rókusi fiókkönyvtár Tápai fiókkönyvtár

16

A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Recommend Documents