MÖZSI NÉPSZAVAZÁSI MELLÉKLET
T OLNAI H ÍRLAP
Társadalmi havilap
Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu
XV. évfolyam 1. szám
Tolna és Mözs polgárainak lapja
2005. január 19.
„Egyetért-e azzal, hogy Mözs ismét önálló, elkülönült község legyen?” Tisztelt Állampolgárok! 2004. szeptember 6-án Tolna város Mözs településrészén megalakult a településrész leválását Előkészítő Bizottság. A leválást kezdeményező népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét 2004. október 21-én a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a város polgármesteréhez benyújtották.
tására vonatkozó kezdeményezés esetén – amennyiben az eredményes – a képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni. A településegyesítést megszüntető helyi népszavazás véleménynyilvánító népszavazás, a községgé nyilvánításról szóló döntés – a belügyminiszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. Amennyiben a kezdeményezés nem felel meg bármely törvényi feltételnek, a belügyminiszter nem tehet javaslatot a településrész községgé nyilvánítására. A köztársasági elnök döntése az önkormányzati általános választás napján lép hatályba (várhatóan 2006. október). A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről a képviselő-testület az alábbiak szerint döntött: Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 234/ 2004. (XII. 20.) Kt. határozata helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről: Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bek. c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva – Mözs településrész választópolgárainak kezdeményezésére – az alábbi kérdésben helyi népszavazást rendel el: „Egyetért-e azzal, hogy Mözs ismét önálló, elkülönült község legyen?” A helyi népszavazás időpontja: 2005. február 13. Folytalás a 2. oldalon.
A TARTALOM A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 135. § és 136. §-a értelmében a Helyi Választási Bizottság 2004. november 11-i ülésén ellenőrizte az aláírásgyűjtő íveket, s megállapította, hogy a népszavazás kiírása iránti kezdeményezés eredményes. Az aláírásgyűjtő ív az alábbi kérdést tartalmazta:
„Egyetért-e azzal, hogy Mözs ismét önálló, elkülönült község legyen?” A helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 46. § (1) bek. c) pontja értelmében új község alapí-
A Mözsi Elõkészítõ Bizottság javaslata Állásfoglalás a MEB javaslatáról A mellékletben szereplõ fotók a mözsi falunapon, illetve nemzetiségi napokon készültek.
2
Mözsi népszavazási melléklet
TOLNAI H ÍRLAP
Folytatás az 1. oldalról.
A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a határozat közzétételéről és a helyi népszavazás előkészítéséről és lebonyolításáról – a hatályos jogszabályokban előírt határidők betartásával – gondoskodjon. Felelős: Ezerné dr. Huber Éva jegyző Határidő: folyamatos, illetve 2005. február 20. A településrészt érintő népszavazáson az a választójoggal rendelkező polgár jogosult részt venni, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a településrészen található. A választópolgárok névjegyzékét a szavazás napja előtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A polgárok névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtt 16 nappal értesítést kapnak. A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, s az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás eredményéről a Helyi Választási Bizottság tájékoztatja Tolna város polgármestere útján a képviselő-testületet, s azt a helyben szokásos módon – kifüggesztés útján – közzéteszi. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tv. 8. §-a értelmében a népszavazás előtt – az állampolgárok tájékoztatása érdekében – az Előkészítő Bizottság írásos anyagot készít a településegyesítés megszüntetése kezdeményezésének indokairól, a megalakuló új önkormányzat költségvetéséről, s választ kell adnia arra, hogy az új település képes-e ellátni feladatait, képes-e teljesíteni kötelezettségeit. Az Előkészítő Bizottságnak részletes költségvetési számításokat kell végeznie, s pontosan ki kell dolgoznia az új önkormányzat működési feltételeit. Számba kell venni az önkormányzati tulajdont, az intézményeket, állást kell foglalni azok fenntartása, működtetése vonatkozásában, javaslatot kell készíteni a polgármesteri hivatal létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról is. Az Ötv. 52. § (1) bekezdése szerint az új község alapításának egyik törvényi feltétele az is, hogy az önkormányzati kötelező feladatok teljesítését a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül kell biztosítania a megalakulandó községnek. A törvényi rendelkezések értelmében az Előkészítő Bizottság javaslatát, s e javaslatról kialakított képviselő-testületi állásfoglalást ismertetni kell az érintett lakossággal, hiszen a helyi népszavazás akkor demokratikus forma, ha a választópolgárok ismerik a döntés várható hatását, eredményét, következményeit, és ennek ismeretében szavaznak igennel vagy nemmel. A Hírlap következő hasábjain a Mözsi Előkészítő Bizottság javaslatát, valamint Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének állásfoglalását ismerhetik meg a Tisztelt Állampolgárok. T o l n a, 2005. január 12. Ezerné dr. Huber Éva jegyző
TOLNAI HÍRLAP 2005. január havi
MÖZSI NÉPSZAVAZÁSI MELLÉKLETE Főszerkesztő: HAZAFI JÓZSEF • Felelős kiadó: DR. SZILÁK MIHÁLY polgármester • Tolna, Hősök tere 1. • Telefon: 74/440-122 ISSN 1215-914x Laptördelés: SRTypo, Szekszárd • Készíti a Szekszárdi Nyomda Kft. 5000 példányban. Felelős vezető: Vadász József igazgató
2005. JANUÁR 19.
A MÖZSI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG JAVASLATA Az 1990. évi LXV TV „A helyi önkormányzatokról” 52. § (1) bekezdés alapján a helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönített legalább 300 lakosú lakott településbõl, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. A nevezett törvény 38. § (1) bekezdése értelmében egységes hivatalt kell létrehozni az önkormányzat mûködésének segítésére az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerû elõkészítésére és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Mözs településrész lakossága a 2004. szeptember 6-án megtartott lakossági fórumon kezdeményezte, hogy az általa megválasztott Elõkészítõ Bizottság a Tolna város jegyzõje által hitelesített íveken összegyûjtötte a tárgyban a helyi népszavazás kiírásához szükséges és érvényes aláírást, meghaladó mennyiséget, amelyet követõen Tolna város képviselõ-testületének ki kell írni a helyi népszavazást.
1. Mözs különválásának indokai 1.1. Mözs község jellemzői a településegyesítés előtt és a településegyesítés idején Több ezer éve lakott terület volt. Ezen állítást régészeti leletek igazolják a Mözsön megtalált két bronzkori településsel. A feltárt anyag azt igazolja, hogy az akkori emberek hosszabb tartózkodásra rendezkedtek be. A római katonai főút maradványait találta meg Wosinsky Mór régész Mözs határában. A lakottságot bizonyítja a megtalált római épületek alapfalai, valamint egy kő szarkofág, amelybe római katonát temettek. A kőkoporsó a Nemzeti Múzeumban található. Légiós táborra utalnak az előkerült nagyméretű téglák és a két fogadalmi oltárkő. Mözs határában találták meg azt a mérföldkövet, amelynek mutatóoszlopán 97 ezer lépés számjelzés található. A hunok jelenlétét egy
22 sírból álló temető igazolja. Mészáros Gyula régész 1962-ben egy 86 sírt felölelő XI. századi magyar temetőt tárt fel, ékszerek, fegyvertöredékek kíséretében. A honfoglalás kori temető folyamatos használata helyhez kötött életmódról tanúskodik, s a földművelésre utal. Mözs első írásos emléke 1335-ös évben szerepel, melyet a vatikáni levéltárban őriznek. XXII. János pápa kiadott bullájával az összes egyházi javakból egyházi tizedet rendelt el szedni hazánkban. A mözsi plébános 15 báni dénárt fizetett, ami templomos helyre, viszonylag fejlett településre, nagyobb számú lakosságra enged következtetni. A török időkben a település elpusztult. Az újratelepítés a török kiűzésétől számítható. Az első telepesek Nyitra vármegyéből ide települt szlovákok voltak. Mária Terézia és II. József uralkodása idején történik a németek tervszerű betelepítése. Mözst több utcával megnagyobbították. A szlovák, magyar, német lakosok jól megfértek egymás mellett. Sem akkor, sem később nem mutatkozott semmi jel arra, hogy a lakosok között nemzetiségi viszály támadt volna. 1821-ben készült el az új templom a régi helyén, amelyet a megromlott állapota miatt kellett lebontani. Az első tanító nevével 1750-ben találkozunk. A szervezett iskola alapítási éve 1801, jellege római katolikus, részben osztott általános iskola, két tanítót foglalkoztatott. 1877-ben kapta a harmadik, 1905-ben a negyedik tanítói állást. A mözsiek mindig kiemelten kezelték az iskolaügyet. A századforduló után Mözs egy jól szervezett, gazdaságilag szilárd közösséggé változott. A mözsiek a szomszéd települések földjeiből jelentős nagyságú területet birtokoltak. 1.2. Mözs település jellemzői a) Tolna megye középső részében fekszik Szekszárdtól 10 km-re. A településen átmegy a Budapest– Sárbogárd–Baja vasútvonal. Köze-
2005. JANUÁR 19.
TOLNAI HÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
3
A Tolnával történõ településegyesítés megszüntetésének kezdeményezésérõl, az önálló önkormányzatiságból eredõ jogokról és kötelezettségekrõl pes forgalmú vasútállomással rendelkezik. A település nyugati részét érinti a 6-os számú fő közlekedési útvonal. A Duna menti településeket összekötő országút átmegy a településen. Lakóinak száma 2437 fő, 761 lakóházzal szabályosan épített utcáival rendezett közterületével. Közigazgatásilag Tolnához csatolás előtt a település jól szervezetten a helyben élők munka- és életkörülményeit fejlesztve, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi, szolgáltatási igényeit növekvő színvonalon kielégítve működött. A mözsiek egy részének helyben adott munkát a helyi termelőszövetkezet, az Agrokémia, Zöldért Húsüzem, Ládaüzem, Tüzép, Áfor, malom, vasút, sütőüzem. b) Mözs rendelkezett saját bölcsödével, két óvodával, általános iskolával, napközi otthonnal, körzeti orvosi rendelővel, egészségházzal, kultúrházzal, könyvtárral, mozival, tanácsházával, tűzoltószertárral, postával, tekepályával, ifjúság által használt helyiségekkel, sportpályával, kézilabdapályával és csemetekerttel. Közutak egy része szilárd burkolattal ellátott és teljesen kiépített járdaháló-
zattal. Köszönhette azt a tervszerű településfejlesztésnek, racionális községgazdálkodásnak, az itt élő emberek önzetlenségének, akik a közösségi létesítményekhez, ivóvízhálózat kiépítéséhez, utak, járdák építéséhez, pénzükkel, társadalmi munkájukkal járultak hozzá. A csatornahálózat építéséhez a helyi üzemek járultak hozzá jelentős összegekkel. c) A települést az összevonás előtt élénk társadalmi kulturális és sportélet jellemezte: (kézilabda, asztalitenisz, sakk). Működött községi és iskolai könyvtár folyamatosan bővülő könyvtárállománnyal. Volt önkéntes tűzoltói egyesület, énekkar, rézfúvós együttes. A mozi hetente 3 napi filmvetítéssel üzemelt. Folyamatosan működött színjátszó csoport rendszeres előadásokkal. A kultúrház több művésznek adott bemutatkozási lehetőséget. Jelenleg is működik a német és székely hagyományőrző együttes. 1.3. Mözs község Tolnához történt csatolásának okai és körülményei a) Az akkori okmányokból egyértelműen kiderül, hogy az összevonást nem a mözsiek kezdemé-
nyezték. Az akkori pártvezetés a centralizálás jegyében nagyobb települések kialakítását irányozták elő. 1966. március 11-én tartott vbülésen jelentették be Tolna és Mözs község összevonását. 12/1966 számú az a tanácsi határozat, mely kimondta Mözs és Tolna községek közös tanácsú községgé alakulását. Következő fokozat az összeolvadásban a várossá nyilvánítás szándéka volt. Tolna lélekszáma kevés volt a városi cím elnyeréséhez, ezért volt szükség Mözs község Tolnához való csatolásához, amit a két település közelsége is indokolt. A mözsiek ellenállására jellemző, hogy az erőteljes nyomás ellenére a két termelőszövetkezetet nem sikerült összevonni. A jegyzőkönyvek alapján az akkori párttitkár és vb-tagok elmondják a két község összevonásával nem ért egyet a község lakossága. A pártutasításos rendszer mechanizmusára jellemző, hogy a lakosságot népszavazás keretében nem kérdezték meg. Kijelenthető, hogy a településegyesítést a mözsi lakosság nem támogatta. Sajnos helyi népszavazást nem rendeztek. Az egyesítést
szorgalmazó akkori párt- és állami vezetők városi színvonalú fejlesztések ígéretével próbálták nyugtatni a mözsieket. Kilátásba helyezték a közintézmények megtartását, fejlesztését, utak, járdák építését, tanácsi kirendeltségen az ügyek helyben történő intézését, a civil szervezetek és sportegyesületek változatlan támogatását. 1.4. Mözs község jellemzői az egyesítés után a) A tolnai tanácsba (önkormányzatba) a mözsi képviselők a testületek összetétele miatt eleve képtelenek voltak érvényesíteni a településrész lakóinak érdekeit. A tolnai képviselők döntő szavazattöbbsége miatt Mözs község lakóit sértő döntéseket sem tudták megakadályozni. b) A mözsi állampolgároknak az ún. „lakossági fórumon” és a részönkormányzaton keresztül van lehetőségük, problémáikat felvetni és kérni a megoldásokat. Ezzel a jogukkal rendszerint éltek is. c) Mözs községben nincs lehetőség a hivatali ügyek intézésére. A legkisebb ügyben is pl.: szociális segélyt igénylő lap – Tolnára kell utazni, költséget és időt ráfordítva. d) Megszüntette, majd értékesítette a mözsi bölcsőde épületét a város vezetése. A mözsi iskolát az ÁNK-hoz csatolták, majd nem indították az 5. osztályt. A község tiltakozása, aláírásgyűjtés ellenére, a felső tagozat fokozatos megszüntetéséről döntött a képviselőtestület. Mözs különválásával erősödne a helyi érdekek érvényesítése, nagyobb lehetőségek adódnának a mözsi lakosság bevonására a közéletbe. Az Alkotmány szerint alapjog a helyi önkormányzáshoz való jog. Mözs különválásáról helyi népszavazás dönt. Amennyiben ez érvényes és eredményes lesz és a Köztársasági Elnök Mözst önálló községgé nyilvánítja, úgy az önálló önkormányzatisággal az alábbi jogok és kötelezettségek járnak együtt.
4
Mözsi népszavazási melléklet
2. Javaslat az önállóságból eredő önkormányzati feladatok ellátására Az Ötv. 8. § (4) bekezdésben kimondja: A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kissebségek jogainak érvényesülését. A törvényi feltételekből kiindulva az Előkészítő Bizottság a feladatok megoldását a következőképpen javasolja. 2.1. Egészséges ivóvízellátás Az egészséges ivóvízellátás folyamatos biztosítását továbbra is a tolnai Víz- és Csatornamű Kft.-vel kívánjuk megoldani, változatlan ivóvízdíj mellett. A vezetékes vízzel el nem látott lakásokban élők számára ivóvíz biztosítására továbbra is a közkutak használatát javasoljuk. A szennyvíz elvezetését és kezelését – amely szervezés alatt van –
TOLNAI H ÍRLAP
a tolnai Víz- és Csatornamű Kft.vel javasoljuk megoldani. 2.2. Óvodai nevelés A Mözsön működő német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű (Zöldkert) óvodát javasoljuk teljes mértékben a Mözsi Önkormányzat tulajdonába venni és egészében önálló intézményként működtetni. A mözsi Zöldkert óvodában 2 óvodai csoport, 43 gyerekkel kap elhelyezést. Az új önkormányzat vállalja a mözsi óvodáskorúak óvodai elhelyezését. Az óvodai nevelés középpontjába – figyelemmel a mözsi hagyományokhoz – a természet és környezet, a népi kultúra megismerésére és szeretetére nevelést, továbbá az idegen nyelvekkel és néptánccal való ismerkedést javasoljuk. Az óvoda működési költségeit Mözs tervezett költségvetése tartalmazza. 2.3. Általános iskolai oktatás és nevelés A falugyűlés és az Előkészítő Bizottság kérte, hogy az 5. osztályt (17 fő) ne vigyék át a Wosinsky Mór Iskolába. (Előzőleg a képviselő-testület a felső tagozat felmenő rendszerben történő megszünte-
téséről döntött.) Jelenleg 180 tanuló jár a mözsi iskolába. Tolna város területén három általános iskola működik. A három közül a mözsi I. István Általános Iskola a legkorszerűbb, a mai kornak megfelelő. A feltételek megfelelnének 300 tanuló elhelyezésére is. Az iskolához tartozó tornaterem 140 m2 nagyságú, öltözővel, fürdővel kialakítva. Az iskolához régebben iskolakert is tartozott, ahol a gyerekeknek mezőgazdasági ismereteket oktattak. Az iskolaudvaron szabvány méretű bitumenes kézilabdapálya létesült. Így a megfelelő utánpótlás nevelését segítette az akkori NB/II. férfi és női kézilabda csapatnak. Javasoljuk a helyi Általános Iskolát a Mözsi Önkormányzat tulajdonába adni és azt önálló nyolcosztályos önkormányzati intézményként működtetni, biztosítva a mözsi iskolás korúak elhelyezését. A tartalmi követelmények között javasoljuk az iskola pedagógiai programjának eddigi prioritásai megtartását, továbbá a tehetségek gondozását, az idegennyelv-tanulás (német, angol EU kívánalom) számítástechnikai és környezeti ismeretek, művészeti nevelés – néptánc – ki-
2005. JANUÁR 19. emelten történő kezelését, a rendszeres sportolást. Az általános iskola működési költségeit Mözs költségvetése tartalmazza. 2.4. Egészségügyi alapellátás Az egészségügyi alapellátást a családorvosi szolgálat, valamint a fogorvosi ellátást vállalkozásban végzik. A gyermekorvosi egészségügyi szakfeladatok ellátását társulásos formában kívánjuk megoldani. A településen főállású védőnő tevékenykedik. Mözsön 10 éve új orvosi, fogorvosi és gyógyszertár épült. A háziorvos és a fogorvos mindennap rendel. Biztosított a szabad orvos választás. Sürgősségi betegellátás délután 18–8 óráig. A Tolnán levő orvosi ügyelet látja el. Gyógyszertár jelenleg nincs a településen a mözsiek legnagyobb szívfájdalmára, mindezt annak ellenére, hogy az Egészségházban meglenne rá a hely. 2.5. Szociális ellátás A szociális ellátások területén az Előkészítő Bizottság javasolja a feladatokat és költségeket a gyakorlatban bevált módon a leendő önkormányzat költségvetésében részletesen megtervezni és meg-
2005. JANUÁR 19.
valósítani. Számításaink szerint az eddig ellátásban részesülők és a leendő rászorulók színvonal-növekedés mellett kaphatnak támogatást. Figyelembe véve, hogy Tolna városában október hónapban napirenden volt a szociális költségvetés csökkentésének a kérdése. A létrejövő új önkormányzat önállóan kívánja ellátni a szociális alapellátás területén jelentkező feladatokat. (Időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, nevelési segély, kiegészítő családi pótlék, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.) Személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási költségeket – étkeztetés, házi segélynyújtás, családsegítés – az új önkormányzat önállóan látja el.
TOLNAI HÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
utak fenntartás, kötelezettségét Mözs község magasabb színvonalon kívánja ellátni, mert Tolna Város az ilyen irányú költségeit érthetetlen okból folyamatosan kurtítja. Egyike az olyan településeknek, amelyen még több a szilárd útburkolattal el nem látott út.
feladatok – településtisztasági feladatok – tömegközlekedés – közművelődés – civil szervezetek és sportélet támogatása.
2.8. Temető Egyházi kezelésben. A ravatalozó önkormányzati kezelésben van, állagmegóvását közhasznú munkások bevonásával kívánjuk megoldani. Fejlesztése elkerülhetetlen, mely programra tárgyalásokat kívánunk folytatni.
3. Javaslat a belterület megosztásra
2.6 Közvilágítás A közvilágítást továbbra is az E-on Dédász Rt.-vel kötendő szerződés alapján tervezzük megoldani.
2.9. Nemzeti és etnikai kisebség Mözs lakossága több rétű, a magyarság döntő többsége mellett német nemzetiségű valamint cigányság, a német kisebbség és cigányság kisebbségi önkormányzattal rendelkezik. Kisebb létszámmal bukovinai székelyek leszármazottai is megtalálhatók, javasoljuk önkormányzati támogatásukat.
2.7 Helyi közutak fenntartása A helyi közutak többsége felújításra szorul. Amennyiben a településen elkészül a szennyvízhálózat, úgy ötéves időszak alatt javasoljuk a teljes felújítást, illetve a rossz minőségű járdák felújítását. Ezzel azonos időben javasoljuk a csapadékvíz-elvezetést is megoldani. Az
2.10. Önkormányzati nem kötelező feladatok ellátása Az önkormányzat kötelező feladatai mellett lesznek olyan nem kötelező feladatok melyet a lakosság igénye, hangulata igényel, így: környezetvédelmi – csapadékvízelvezetés – településfejlesztés – tűzvédelem – gyermek- és ifjúsági
Javasoljuk a fenti feladatok megoldására a költségvetésben keretösszeget megtervezni.
Az összevonás előtti mözsi határvonalat kérjük visszaállítani a következők szerint: Szent István u. 659. hrsz. – Temető u. 762. hrsz. – Alkotmány u. 157. hrsz. – Bartók Béla u. 301. hrsz. – Mátyás király u. 328. hrsz. – Széchenyi u. 271. hrsz. – Gyöngyvirág u. 227. hrsz. – Rákóczi F. u. 201. hrsz. – Kossuth u. 90. hrsz. – Deák F. u. 763. hrsz. – Petőfi u. 37. hrsz. – Iskola u. 8. hrsz. – Tolnai u. 575–517–541. hrsz. – Árpád u. 380. hrsz. – Hunyadi u. 417. hrsz. – Arany J. u. 495. hrsz. – Radnóti u. nyugati oldali 2893/92 – Jókai Mór u. 467. hrsz. – Ady E. u. 488. hrsz. – Béri B. Á. u. 803. hrsz. – Dobó István u. 856/2 – Vasút u. 887. hrsz. – Komját A. u. nyugati oldal 804. hrsz. – Dózsa Gy. u. 2. hrsz. – Zöldért telep 904. hrsz. – Agrokémia 907. hrsz. – Mözs Újélet Mgtsz. 525-799/1–799/2–797. hrsz. – Áfor-telep 857–860. hrsz. – Kölcsey F. u. 375. hrsz.
5
3.1 Javasolt településhatár Mözs külterület 1983. évi földmérési alaptérkép fényképi kisebbítésével A 64437/1975 (F3) OFF H számú szabályzat előírásai szerint készítette a pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. Változásokkal kiegészítve 1992. február 6. Mözs külterület az alábbi nevekkel, helyrajzi számokkal: – Tolnai dűlő: 0243, 0242, 0245, 0240, 0353/4, 0237, 0236, 0235, 0244, 0239, – Mocsaras dűlő: 0267, 0259, 0260 út, 0239 út, 0257/1, 0257/2, 0257/3, – Községi Csádés dűlő: 0310 út, 0266/2 út, 0237/2 csatorna, – Alsó földek dűlő: 0135, 0356/6, 0143, 0355 út, 0142 út, 0353 út, 0145, 0354, – Kenderföldek dűlő: 0127, 0126 út, – Legelő dűlő: 0184/1, 0184/2 út, 0184/3, 0184/4, – Icse dűlő: 0279, 0209/5, 0210, 0202 út, 0184/5 – 0184/23-ig, – Sági rét: 0291, – Sulymos-tó: 0310, 0321, 0326, 0332 út, 0338 út, 0333, 0334, 0335, 0340 töltés – Fűzfás erdei: 0347, 0345, – Szarvas dűlő: 0297/3, – Kapszeg dűlő: 0198/1–198/19ig, 0187, 0124, 0127, 0188 út, 0186/5, 0127/5 csatorna
6
Mözsi népszavazási melléklet
– Ferenc József dűlő: 0125, 0122, 0126 út – Sánci dűlő: 0118, 0123 út, 0124, – Kálvária dűlő: 0131, – Petőfi dűlő: 068, 062 út, 042 út, 058, – Haraszti dűlő: 052, 048 út, 051, – Szent István dűlő: 029, 032, 034, 028 út, – Ezeréves dűlő: 03/6, 012/1, 025/3, 031 út, – Vöröskereszt dűlő: 060, – Kossuth dűlő: 051, 044 út, – Őcsényi dűlő: 0103/1, 0359/1, 0109/1, 038 6-os számú főút – 6-os főút: 083, 066, 063, – 6-os főút–Tolna közti közút: 0118, – Szekszárd–Budapest vasút: 0130, Mözs település É–ÉK Tolnával, D–DK Bogyiszlóval, D–DNY Szekszárddal, NY–ÉNY Szedressel, míg É irányból Fácánkert településekkel határos. A mözsi településrészen halad át a 6. számú főút, a 63. számú főút, valamint Budapest–Baja vasút.
4. Javaslat a vagyon és vagyoni kötelezettségek megosztására Tolna Város Önkormányzatának vagyona rendeltetés szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll, amely részletezve ingatlanokból, felépítményes ingatlanokból, közművekből, álló- és forgóeszközökből, részesedésekből, értékpapírokból, immateriális javakból áll. Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok megoldására szolgáló vagyon,
TOLNAI H ÍRLAP
amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes és forgalomképes lehet. Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon, valamint az a vállalkozói vagyon, amely jövedelemszerzés céljára szolgál. 4.1. Forgalomképtelen vagyoni körbe tartoznak Településhez kötött, alaptevékenység ellátásához szorosan kapcsolódó vagyon, mely nem képezheti adásvétel tárgyát. – Helyi közutak és műtárgyak – Terek, parkok, játszóterek – Vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények – Köztemetők – Közterületi ingó vagyontárgyak (köztéri tárgyak, szobrok, táblák), s mindaz a vagyon, amelyet a közgyűlés annak minősít 4.2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak Helyi közhatalmi és közszolgáltatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, mely tulajdonosi döntéssel forgalomképessé nyilvánítható és egyéb célra hasznosítható. – Közművek – A művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatába adott önkormányzati vagyon – A képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgáló középületek – Műemlékileg védett, műemlék jellegű és jelentőségű ingatlanok – Védett természeti terület és ter-
mészeti emlék, muzeális gyűjtemény és emlék – Az önkormányzat tulajdonában levő, művészeti értékkel bíró ingóság, s mindaz a vagyon, amelyet a közgyűlés annak minősít. 4.3. Forgalomképes vagyon Piaci típusú az önkormányzat számára mozgásteret biztosító, jogszabályi előírások figyelembe vételével szabadon hasznosítható vagyon. – Lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, építmények, helységek – Beépítetlen és beépített kül- és belterületi föld ingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelési földek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb földek) – Likvid eszközök (készpénz, bankbetét, kötvény, üzletrész, részvény, egyéb értékpapír) A Mözs különválását Előkészítő Bizottság javasolja a felsorolt forgalom körbe tartozó vagyontárgyak lakosságarányos megosztását, beleértve e település egyesülés ideje alatt a tolnai önkormányzat képviselő-testülete által értékesített vagyon és vagyoni jogok értékét. Célszerű, hogy értékegyeztetéssel a mözsi leendő közigazgatási területén található vagyon teljes mértékben kerüljön Mözs tulajdonába. Tolna város önkormányzati hitelállományának megosztását az Előkészítő Bizottság lakosságarányosan javasolja, az érintettség mértékében.
2005. JANUÁR 19. 4.4. Vagyonmegosztás szempontjai Ha az adósság szolgálatnál a lakosságarányos elvet követjük, akkor a vagyonmegosztásnál is ezt célszerű követni. Mözs településrész értékesített ingatlan volt Petőfi u. bölcsőde, Bartók Béla u. óvoda,. Mözs új közigazgatás területére eső önkormányzati tulajdonú ingatlanokra igényt tartunk. A vagyonmegosztás konkrét elemeit törvényi előírások szerint hat hónap alatt kívánjuk rendezni Tolna város képviselőivel.
5. Javaslat a községelnevezésre A Mözs különválását követően megtartja régi nevét a település.
6. Javaslat a költségek viselésére Mözs önálló önkormányzata megalakulását Előkészítő Bizottság véleménye szerint indokolt a településegyesítés megszüntetése során felmerült költségek megosztása. A helyi népszavazás költségei a tolnai önkormányzat költségvetését terheli. Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, továbbá a köztársasági elnök úr kinyilvánítja Mözs önállóságát, javaslatunk, hogy a népszavazással kapcsolatos összes költséget az új község viselje. Más lehetőség híján, célszerűnek tartjuk, hogy a tolnai önkormányzat előlegezze meg a felmerülő kiadásokat és ezeket a két önkormányzat közötti vagyonmegosztás során kiegyenlítik. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy Mözsön is képződik adóbevétel, az állami átengedett bevétel pedig lakosságarányos, a Mözsön élőknek is jár! Ezért az Előkészítő Bizottság javasolja, hogy Tolna város 2005–2006. évi költségvetésében ezen bevételek egy részét helyezze céltartalékba és ez az öszszeg képezze a fent sorolt költségek finanszírozásának alapját az önállósodás kihirdetését követően. Egyetértünk azzal, hogy ezen összeg a 2005–2006. évben Mözsön tervezett fejlesztési beruházások terhére kerüljön tartalékba, majd felhasználásra. Kinyilvánítjuk azon szándékunkat, hogy a számítási anyagokat az Előkészítő Bizottság falugyűlésen ismerteti a falu lakosságával.
2005. JANUÁR 19.
TOLNAI HÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
Megnevezés
200... évi terv
1.1
INTÉZMÉNYI MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK (1.1.1-5)
8 451
1.1.1.
HÁZI GONDOZÁS, SZOC.ÉTK.
1 697
1.1.2.
ÁLTALÁNOS ISKOLA
2 772
1.1.3.
ÓVODA
1 215
1.1.4.
POLGÁRMESTERI HIVATAL
2 767
1.1.5.
IDÕSEK OTTHONA
1.2.
ÖNKORMÁNYZAT SAJÁTOS MÛKÖDÉSI BEVÉTELEI (1.2.1-4)
82 955
1.2.1.
HELYI ADÓK
17 399
1.2.2
ÁTENGEDETT KÖZPONTI ADÓK (1.2.2.-5)
65 556
1.2.2.1.
SZJA HELYBEN MARADÓ RÉSZE
20 796
1.2.2.2.
JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉG-MÉRSÉKLÉS
38 715
1.2.3.3.
SZJA NORMATÍV MÓDON ELOSZTOTT RÉSZE
1.2.2.3.
GÉPJÁRMÛADÓ
1.2.3.5.
TERMÕFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.2.3.
BÍRSÁGOK, PÓTLÉKOK, EGYÉB SAJÁTOS BEVÉTELEK
1.
MÛKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1.1-2)
91 406
2.1
NORMATÍV TÁMOGATÁS
93 611
2.2
KÖZPONTOSÍTOTT ELÕIRÁNYZATOK
2.3.
NORMATÍV KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK
2.4.
FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ( 2.4.1-3)
2.4.1
CÉLTÁMOGATÁS
2.4.2
TERÜLET-KIEGYENLÍTÕ SZOLG. FEJLESZTÉSI CÉLTÁMOGATÁS
2.4.3
CÉLJELLEGÛ DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁS
2.
ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA (2.1-3)
3.1
TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKESÍTÉSE
3.2
SAJÁTOS FELHALMOZÁSI ÉS TÕKEBEVONÁSOK (3.2.1-4)
3.2.1
LAKÓTELEK ÉRTÉKESÍTÉSE
3.2.2.
ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS ÉRTÉKESÍTÉSE
3.2.3.
ÖNKORMÁNYZATI EGYÉB HELYISÉG ÉRTÉKESÍTÉSE
3.2.4.
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTEL
3.3.
PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK BEVÉTELEI
3.
FELHALMOZÁSI- ÉS TÕKE JELLEGÛ BEVÉTELEK ÖSSZESEN (3.1-3)
4.1
MÛKÖDÉSI CÉLÚ PÉNZESZKÖZÖK ÁTVÉTELE (4.1.1.-2)
4.2
A CSATORNA-BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEIT NEM SZEREPELTETTÜK
4.
VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZ (4.1-2)
5.
TÁMOGATÁSI KÖLCSÖN VISSZATÉRÍTÉS, ÉRTÉKPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉSE
6.1
MÛKÖDÉSI CÉLÚ HITEL
6.2
FELHALMOZÁSI CÉLÚ HITEL, KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS
6.
HITELEK ÖSSZESEN (6.1-2)
7.
ELÕZÕ ÉVI PÉNZMARADVÁNY IGÉNYBEVÉTELE BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1-7)
7
6 045 938
42 313 704
137 091
4 978 4 978 26 247 26 247 259 722
8
Mözsi népszavazási melléklet
TOLNAI H ÍRLAP
Megnevezés SZEMÉLYI JUTATTÁS A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSNÁL
2005. JANUÁR 19.
200 évi terv 4 484
SZEMÉLYI JUTATTÁS A POLGÁRMESTERI HIVATALNÁL
15 151
SZEMÉLYI JUTATTÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL
55 754
SZEMÉLYI JUTATTÁS AZ ÓVODÁNÁL
11 938
SZEMÉLYI JUTATTÁS AZ IDÕSEK OTTHONÁNÁL SZEMÉLYI JUTATTÁS A SZOC. GOND. SZOLGÁLATNÁL SZEMÉLYI JUTATTÁS A VÉDÕNÕI SZOLGÁLATNÁL
1 493
DOLGOZÓK SZOCIÁLIS JUTATTÁSA PMH-NÁL SZEMÉLYI JUTTATÁS AZ FCKÖ-NÉL SZEMÉLYI JUTATTÁSOK (1.1–9)
88 820
MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSNÁL
1 425
MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK A POLGÁRMESTERI HIVATALNÁL
4 848
MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK AZ ÓVODÁNÁL
18 614 4 203
MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK AZ IDÕSEK OTTHONÁNÁL MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK A SZOC. GOND. SZOLGÁLATNÁL MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK A VÉDÕNÕI SZOLGÁLATNÁL
532
MUNKAADÓT TERHELÕ JÁRULÉK AZ FCKÖ-NÉL MUNAKADÓT TERHELÕ JÁRULÉKOK (2.1-8)
29 622
DOLOGI KIADÁS A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSNÁL
35 119
DOLOGI KIADÁS A POLGÁRMESTERI HIVATALNÁL
12 769
DOLOGI KIADÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL
16 758
DOLOGI KIADÁS AZ ÓVODÁNÁL
943
DOLOGI KIADÁS AZ IDÕSEK OTTHONÁNÁL DOLOGI KIADÁS A SZOC. GOND. SZOLGÁLATNÁL DOLOGI KIADÁS VÉDÕNÕI SZOLGÁLATNÁL
200
DOLOGI KIADÁS FCKÖ-NÉL DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁS (3.1–8)
65 789
TÁRSADALMI ÉS EGYÉB SZOC. POL. JUTATTÁS
54 335
TANKÖNYV-TÁMOGATÁS, ISKOLATEJ EGYÉB SZOC. SEGÉLY
750 502
TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN (4.1-3)
55587
FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSNÁL
8 250
FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS A POLGÁRMESTERI HIVATALNÁL FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS AZ ÓVODÁNÁL GYÓGYSZERTÁR-KIALAKÍTÁS FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS A VÉDÕNÕI SZOLGÁLATNÁL FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS (5.1–7) TÕKETÖRLESZTÉS
300 1 200 904 2 000 50 12 704 900
KAMATFIZETÉS
3 100
ADÓSSÁGSZOLGÁLAT ÖSSZESEN (6.1-2)
4 000
ÁLTALÁNOS TARTALÉK CÉLTARTALÉK
3200
TARTALÉKOK ÖSSZESEN (7.1–2)
259 721
KIADÁSOK ÖSSZESEN (1–7)
259 722
2005. JANUÁR 19.
TOLNAI HÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
Megnevezés
I. 1. 2. 4 8
9 10 11/a 11/ba 11/be 14/a 14/b 17/b
19 20/A 20/B 22/B 24/A 24/BA 24/CA 24/D 25/AA 25/AB 25/AC 25/BA 25/BB 25/BB 26/CB 27 29
II. 1/A 2 4 5 6 7 8
1 2 3 4.
NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSOK ÁLTALÁNOS FELADATOK KÖZSÉGEK ÁLTALÁNOS FELADATAI TELEPÜLÉSIGAZGATÓSÁGI ÉS KOMMUNÁLIS FELADATOK LAKOTT KÜLTERÜLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK TÁRS.-GAZD.SZ.ELM.,SÚLYOS FOGLALK.GOND.KÜZDÕ ÖNK.KIAD.HOZZÁJ. ÖSSZESEN SZOCIÁLIS ELLÁTÁS PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOC. ÉS GYERMEKJ. ELL. LAKÁSHOZ JUTÁS FELADATAI SZOC. ÉS GYERMEKJÓLÉTI CSALÁDSEG. ÉS GYERM.J. SZOLG.-HOZ KIEGÉSZÍTÕ HOZZÁJÁRULÁS CSALÁDS. ÉS GYERM.J. SZOLG.-HOZ HÁZI GONDOZÁSI KÖRZET MÛKÖDTETÉSE NAPPALI SZOC. INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IDÕSKORÚAK ELL. FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI ELLÁTÁSA CSALÁDI NAPKÖZI ELLÁTÁS ÖSSZESEN KÖZOKTATÁSI FELADATOK ÓVODAI NEVELÉS ISKOLAI OKTATÁS 1–4 ÉVF. ISKOLAI OKTATÁS 5–8 ÉVF. ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁS (KÉPZÕ ÉS IP. MÛV. TÁNCMÛV. ÁG) ÁLTALÁNOS ISKOLAI NAPKÖZIS FOGLALKOZÁS 1–8 ÉVF. KÜLÖNLEGES HELYZETBEN LÉVÕ GYERMEKEK KÉPESSÉGKIBONT. FELK. NEM MAGYAR NYELVEN FOLYÓ, VALAMINT ROMA KISEBBSÉGI OKTATÁS KULTURÁLIS EGYÉB SZABADIDÕS ÉS EGÉSZSÉGFEJL. FELADAT. ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN SZERV. INT. ÉTKEZTETÉS NORM. KEDV. NEM JOG. ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN SZERV. INT. ÉTKEZTETÉS 50% NORM. KEDV. JOG. ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN SZERV. INT. ÉTKEZTETÉS 100% KEDV. JOG. ÁLTALÁNOS HOZZÁJÁRULÁS TANULÓI TANKÖNYVVÁSÁRLÁSHOZ KIEGÉSZÍTÕ HOZZÁJÁRULÁS INGYENES TANKKÖNYVELLÁTÁSHOZ 1–4 ÉVF. KIEGÉSZÍTÕ HOZZÁJÁRULÁS INGYENES TANKKÖNYVELLÁTÁSHOZ 5–8 ÉVF. KISTELEPÜLÉS KIEGÉSZÍTÕ ÖSSZESEN HELYI KÖZMÛVELÕDÉSI, KÖZGYÛJTEMÉNYI FELADATOK TELEPÜLÉSI SPORTFELADATOK KÖZPONTOSÍTOTT ELÕIRÁNYZATOK FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSOK ÖSSZESEN SZJA-BÓL FINANSZÍROZOTT RÉSZ NÉLKÜL NORMATÍV KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÕ TÁMOGATÁSOK EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA ÉS TOVÁBBKÉPZÉS-TÁMOGATÁS PEDAGÓGUS SZAKKÖNYVVÁSÁRLÁS SZAKMAI FEJLESZTÉSI FELADATOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOGÁLTATÁS MINÕSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT DIÁKSPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATOK TÁMOGATÁSA ÖSSZESEN FCKÖ TÁMOGATÁSA KÖZPONTI ELÕIRÁNYZAT EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK KIEGÉSZÍTÕ TÁMOGATÁSA EGYES JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK KIEGÉSZÍTÉSE ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL SZERVEZETT KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA LAKOSSÁGI FEL. FOLYÉKONY HULL. ÁRTALMATLANÍTÁSA KIEG. TÁM. KÖZOKTATÁSI FELADATOKHOZ ÖSSZESEN NORMATÍV KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN NORMATÍVÁK ÖSSZESEN (I+II) SZJA-BÓL FINANSZÍROZOTT RÉSZ NÉLKÜL KÖZPONTI FORRÁS MINDÖSSZESEN
Mutató
Normatíva
2270 2270
16 500 1 607
9
Állami hj.
3 410 000 3 647 890
7 057 890 2270
10 000
2270 2270 2,5
1 300 520 1 313 300
22 700 000 2 000 000 2 065 700 1 180 400 3 283 250
31 229 350 42 71 85
189 000 193 000 202 000
7 938 000 13 703 000 17 170 000
63
22 000
1 386 000
94
45 000
4 230 000
85 81 18 142 42 39
20 000 30 000 60 000 2 400 3 600 7 200
1 700 000 2 430 000 1 080 000 340 800 151 200 280 800
2 270 2 270
1 156 200
30 30 224 224 30
15 000 14 000 2 200 720 2 500
450 000 420 000 492 800 161 280 75 000
182
1 300
236 600 1 835 680
50 409 800 2 624 120 454 000 463 000 704 000 91 775 160
30 550 000 10 131 000 56 000 1 576 000 42 313 000 44 148 680 137 090 840 137090 840
10
TOLNAI H ÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
2005. JANUÁR 19.
Forgalomképes (vállalkozói) vagyon 1
Mözs településrész Hrsz.
M M M M M M M M M M M M M M M M M
523 680 602 611 264 426 607 585 911/1 343/6 263 265 0356/6 0198/10 262 258 261
Mözs településrész
Megnevezése
földterület földterület földterület – Iskola utca alatt földterület – Iskola alatt telek – Széchenyi utca beépítetlen terület földterület – Iskola alatt földterület – Tolnai utca alatt közterület – temetõnél agyaggödör telek – Széchenyi utca telek – Gyöngyvirág utca csemetekert felé szántó lakóház – Gyöngyvirág utca lakóház – Gyöngyvirág utca lakóház – Gyöngyvirág utca
Terület Bruttó érték Becsült érték
104 234 942 1 230 349 464 904 529 309 29 845 352 349 17 666 6 548 363 369 349
Összesen:
5 12 50 60 209 120 45 26 93 7579 300 300 1579 170 743 2469 729
100 230 56 67 218 133 49 29 97 4214 312 324 1867 187 2100 2500 2798
14 489
Hrsz.
M 872 M 668 M 900 M 417 M 858 M 606/1 M 606/2 M 660 M 763/1 M 784 M 8 M 519 M 795 M 846 M 266 M .0145 M 0310/3 M 201/3 M 461
Forgalomképtelen törzsvagyon 2
Megnevezése
Terület
közterület – Komjáth–Dobó beépítetlen terület közterület – Vasút mögött közterület – Hunyadi utcánál közterület – Vasútnál mûvelés alól kivett földterület mûvelés alól kivett földterület emlékmû emlékmû köz – Széchenyi utcánál közút – Iskola utca mûvelés alól kivett földterület mûvelés alól kivett földterület közterület sporttelep ravatalozó külterületi földút mûvelés alól kivett földterület Vízmû telek
4016 2662 7559 3754 1084 968 815 171 555 145 4058 655 4381 1104 3332 45 244 4 11
Forgalomképtelen törzsvagyon 1
Összesen:
Mözs településrész M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M
Hrsz.
Megnevezése
854/1 854/3 803/3 803/4 803/6 659/4 659/1 659/3 228 567 684 301 495 791 467 201 856/2 157 271 472 380 804 786 487 130 871 90 763/2 517 328 83 658 661 2 229 488 636/2 859 375 37 887 762 605 912/1
járda – Vasút utca járda – Vasút utca járda – Béri Balogh Ádám utca járda – Béri Balogh Ádám utca járda – Béri Balogh Ádám utca járda – Szent István utca járda – Szent István utca járda – Szent István utca közút – Széchenyi utca közút – Petõfi Sándor utca közút – Szent István utca közút – Bartók Béla utca közút – Arany János utca közút – Széchenyi utca közút – Jókai utca közút – Rákóczi utca közút – Dobó utca közút – Alkotmány utca közút – Széchenyi utca közút – Hunyadi utca közút – Árpád utca közút – Komjáth utca közút – Széchenyi utca közút – Arany János utca közút – Széchenyi utca közút – Dobó utca közút – Kossuth Lajos utca közút – Deák Ferenc utca közút – Tolnai utca közút – Mátyás király utca közút – Árpád utca földterület földterület közterület – Dózsa tér közút – Gyöngyvirág utca közút – Ady Endre utca közút – Szent István utca közút – Vasút állomásnál közút – Kölcsey utca közút – Petõfi Sándor utca közút – Vasút állomásnál közút – Temetõ utca földterület – Iskola alatt közterület
Terület Bruttó érték Becsült érték
136 236 1 672 1 397 490 941 12 367 8 711 439 1 373 2 365 4 267 5 003 797 4 541 6 386 7 178 7 709 4 571 1 512 5 222 1 632 3 218 1 647 1 628 1 434 7 348 1 987 10 230 3 997 874 435 7 3 193 5 023 6 240 2 085 2 009 680 4 612 2 452 12 593 185 392
420 847 1 870 2 602 823 815 10 970 8 251 535 3275 4 549 1 895 2 118 239 5 983 8 049 2 626 8 955 6 645 2 795 3 668 2 697 3 338 660 2 450 430 18 405 2 569 12 160 7 896 1 889 44 2 958 2 418 3 417 1 460 4 357 1 471 8 835 7 132 13 721 19 118
538 1 027 3 056 3 649 1 151 1 442 19 696 14 649 844 4 236 6 524 9 022 2 394 650 9 528 13 107 7 703 12 322 10 157 4 185 8 128 4 877 5 196 1 796 4 031 1666 21 828 4 293 20 937 12 598 2 932 870 11 3 190 8 072 5 998 2 884 5 763 1 917 12 001 8 746 21 928 23 102
Bruttó érték Becsült érték
1205 213 2268 7716 325 97 8 51 167 44 6051 196 1314 331 2000 1722 24 1 11
1242 241 2301 7725 331 108 9 300 300 263 32942 3210 9638 3312 6500 9530 26 2 25
197 953
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 1 Mözs településrész M M M M M M M
Hrsz.
Megnevezése
Terület
792 6 131 5 619 743/2 3
mocsár mûvelõdési ház orvosi rendelõ iskola óvoda – Szent István utca napközi otthon – Szent István u. polgármesteri hivatal
6212 1035 881 3463 3757 3585 446
Összesen:
Bruttó érték Becsült érték
311 7 537 10 950 41 754 7 228 4 426 1 592 73 798
342 16 100 12 350 74 581 20 164 3 944 5 967
2005. JANUÁR 19.
TOLNAI HÍRLAP
ÁLLÁSFOGLALÁS a Mözsi Előkészítő Bizottság Tolnával történő településegyesítés megszüntetésének kezdeményezéséről, az önálló önkormányzatiságból eredő jogokról és kötelezettségekről szóló javaslatáról A Mözsi Elõkészítõ Bizottság által készített Javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) és a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tv. rendelkezéseit figyelembe véve készült. Az állásfoglalás a Javaslat szerkezetét követi, felépítésében azzal megegyezik. A javaslat bevezető része röviden tájékoztat az Előkészítő Bizottság megalakulásáról, s a népszavazás kezdeményezéséről.
1. Mözs különválásának indokai 1.1. Mözs község jellemzői a településegyesítés előtt és a településegyesítés idején Az Előkészítő Bizottság az 1.1. és 1.2. pontok alatt rövid történeti áttekintést ad a településrész múltjáról, intézményhálózatáról, társadalmi életéről, civil szervezeteinek működéséről, földrajzi elhelyezkedéséről Tolnával való egyesítésének időpontjáig. 1.2. Mözs község Tolnához történő csatolásának okai és körülményei Az Előkészítő Bizottság ebben a fejezetben azt sugallja, hogy Tolna és Mözs községek közös tanácsú községgé alakítását „rákényszerítették” a településre. A korabeli dokumentumok ezt az állítást nem igazolják. Mözs és Tolna község közös tanácsú községgé alakulását a Hazafias Népfront községi bizottsága kezdeményezte, illetve javasolta első lépésben Mözs község Végrehajtó Bizottságának. (1966. 03. 11.) Tény, hogy ez a javaslat első hallásra nem okozott osztatlan sikert, hiszen féltették a település önállóságát. Miután tisztázódott, hogy a község önrendelkezési joga megmarad, hátrány a lakosságot nem éri, a végrehajtó bizottság 1966. május 21-én megtartott ülésén a változást egyhangúlag támogatta. Mözs Község Tanácsa 1966. május 25-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint Mözs község vezetői és tanácstagjai támogatták a csatlakozást. Több tanácstag nyilatkozott arról, hogy a körzetében lakó állampolgárok 70–90%-ban támogatják a közös tanácsú község kialakítását. Az akkori dokumentumok szerint ebben az évben (1966-ban) az államigazgatási munkát már Tolna községből segítették, hiszen sem tanácselnök, sem vb-titkár nem dolgozott Mözsön. A két község egyesítését mindkét település vonatkozásában támogatta a helyi pártszer-
vezet, a hazafias népfront községi bizottsága, a földműves-szövetkezet. A két település erre az időre már csaknem összeépült, Tolna városias jellegű település vonásait mutatta, s az államigazgatási munka hatékonyabb és színvonalasabb ellátása érdekében a járási és a megyei tanács is támogatta az átalakulást. A két település közös tanácsú községgé alakulásáról mindkét település tanácsülése döntött. Mözs 12/1966. sz. Tanácshatározatát 1966. május 25-én, Tolna 20/1966. sz. tanácshatározatát 1966. május 26-án hozta meg. A községi tanácsok végrehajtó bizottságainak működése a 25/1966. N.E.T. sz. határozat alapján 1966. szeptember 30-án megszűnt, új, 9 tagú vb-t választottak, s Mözs községben végrehajtó bizottsági kirendeltséget létesítettek. A Javaslatban leírtak szerint az összeolvadás következő fokozata Tolna várossá nyilvánítási szándéka volt, melyet Mözs nem támogatott. Az előkészítő bizottság állítása több tekintetben nem helytállóak az alábbiak miatt: a) Tolna lélekszáma nem volt kevés a városi cím elnyeréséhez. (ld: Dunaföldvár is ebben az időben nyerte el városi címét kevesebb lakossal.) A várossá nyilvánítás során a település gazdasági, társadalmi, fejlettségét, kialakult vonzáskörzetét, a lakosság ellátását vizsgálták. b) A mözsi lakosság „ellenállását” a hiteles dokumentumok nem igazolják: – Mözsön 1988. 02. 22-én megtartott falugyűlés egyhangúlag támogatta Tolna és Mözs egyesítését, várossá nyilvánítását – Mözs Község Elöljárósága 1988. 02. 08-i ülésén egyhangúan támogatta a településegyesítést. c) Az 1988-ban hatályban lévő jogszabályok alapján nem kellett helyi népszavazást kiírni a településegyesítés vonatkozásában, de a lakosságot falugyűlésen megkérdezték. (1988. 02. 22.) d) Mözs Község Elöljárósága 1988. 08. 29-én tartott ülésén a településegyesítés kapcsán két lehetőség közül választhatott: Tolna város városrészeként kíván működni vagy községként társul Tolna város tanácsához. A tanácstagok és póttanácstagok 8 igen, 1 nem, 1 tartózkodott szavazattal Mözs városrésszé nyilvánítása mellett voksolt, a települések várossá nyilvánítási pályázatát támogatta. Az ülésen a településegyesítés során egyetlen vitatott kérdés merült fel, s ez a város elnevezése volt.
Mözsi népszavazási melléklet
11
KIVONAT Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2004. december 20-i üléséről készült jegyzőkönyvből Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 235/2004. (XII. 20.) Kt. határozata az Előkészítő Bizottság javaslatáról: Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a mözsi Előkészítő Bizottság – Tolnával történő településegyesítés megszűnésének kezdeményezéséről, az önálló önkormányzatiságból eredő jogokról és kötelezettségekről szóló – javaslatával kapcsolatos állásfoglalást az előterjesztés szerint elfogadja. A képviselő-testület felkéri dr. Szilák Mihály polgármestert, hogy az állásfoglalást - a helyi népszavazást megelőzően falugyűlés keretében ismertesse Mözs településrész lakosságával. Felelős: dr. Szilák Mihály polgármester Határidő: 2005. február 13. A korabeli jegyzőkönyvek valójában arról tanúskodnak, hogy Mözs település lakossága és vezetői támogatták a két település egyesítését, várossá nyilvánítását. 1.3. Mözs község jellemzői az egyesítés után: a) A képviselő-testület számát és a szavazókörök területi megoszlását jogszabály szabályozza. A két település eltérő lakosságszáma azonban nem jelent eleve elrendeltséget egy-egy döntés előkészítése és meghozatala esetén. Az Előkészítő Bizottság egyetlen konkrét példát sem említ arra vonatkozóan, hogy Mözs településrész képviselői mikor és milyen tárgyban nem tudták megakadályozni a lakosságot sértő döntések meghozatalát, így az állítás elfogadhatatlan. b) A Mözsi Településrészi Önkormányzat mindig a lakosság érdekeit képviseli, a lakossági fórumokon felvetett kérdések, problémák kivizsgálásra kerülnek. c) Mözs településrészen államigazgatási ügyek érdemi intézésére valóban nincs lehetőség, de a polgármester rendszeresen fogadóórát tart a településen, s a volt kirendeltség épületében éveken keresztül lehetőség volt nyomtatványok, kérelmek igénylésére, de ezzel a lakosság nem élt. d) A Mözs, Petőfi u. 7. sz. alatti bölcsődét az önkormányzat az alacsony férőhely-kihasználtság és a gazdaságtalan működtetés miatt 1991. II. 1-jei hatállyal valóban megszüntette. Ezzel egyidejűleg a gyermekek ellátása érdekében a Bartók B. utcai óvodában csoportbővítést hajtott végre „minicsoport” létrehozásával. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület biztosí-
12
Mözsi népszavazási melléklet
totta. A bölcsőde épülete 1992-ben került értékesítésre 1500 eFt-ért. A gyermeklétszám csökkenése Tolnát ugyanúgy sújtotta, mint a településrészt, hiszen a bölcsőde itt is megszüntetésre került már évekkel ezelőtt. Az ÁNK-t érintő önkormányzati döntéseket szintén gazdasági okok indokolták. Már évek óta foglalkozott a képviselő-testület azzal, hogy az oktatási intézmény működtetése során biztosítsa a „hatékony üzemméretet”. A testületi döntést már több olyan szakértői vélemény is megelőzte, mely leszögezte, hogy hatékonyan és gazdaságosan csak akkor működtethető a közoktatási intézményhálózat, ha az osztályokat a törvény által megengedett átlaglétszám és maximális létszám között szervezik. A szakvélemény szerint a három általános iskola közül az I. István Általános Iskolában a legalacsonyabbak a létszámok. Pontosítani kell a Javaslat azon kijelentését, miszerint Mözs különválásáról helyi népszavazás dönt. A településegyesítés megszüntetése esetén a helyi népszavazás véleménynyilvánító népszavazás, hiszen a községgé nyilvánításról szóló döntés a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. Ha a kezdeményezés nem felel meg bármelyik törvényi feltételnek, a belügyminiszter nem tehet javaslatot a település községgé nyilvánítására.
2. Önállóságból eredő önkormányzati feladatok ellátása A Javaslat pontosan idézi az Ötv. rendelkezéseit a kötelező feladatok vonatkozásában, nem fordít azonban figyelmet az ágazati jogszabályokból adódó, szintén kötelező feladatok ellátására. 2.1. Egészséges ivóvízellátás A bizottság az egészséges ivóvízellátást a jelen-
TOLNAI H ÍRLAP legi szolgáltatóval kívánja ellátni változatlan ivóvízdíj mellett. A változatlan ivóvízdíj ígérete nem garantálható az állampolgárok számára az alábbiak miatt: a) Amennyiben Mözs mint tulajdonos tagja lesz a Tolnai Víz- és Csatornamű Kft.-nek, akkor a vízdíjat a taggyűlés határozza meg, mely egységes a szolgáltatási területen. Ezt a kötelezettséget a taggyűlés 2/2000. (02.15.) sz. taggyűlési határozata mondta ki, mely ma is kötelező érvényű. b) Amennyiben az önkormányzat nem lesz tagja valamilyen oknál fogva a társaságnak, akkor a szolgáltatás a gazdasági ráfordítások figyelembe vételével biztosítható. A szolgáltatási díj ebben az esetben várhatóan magasabb lesz a mostaninál. A Javaslat továbbra is támogatja a vezetékes vízzel el nem látott lakásokban élők számára a közkutak használatát. Véleményünk szerint közegészségügyi, környezetvédelmi, gazdaságossági okokra tekintettel inkább szorgalmazni kellene a víziközmű hálózatra való rákötéseket, annál is inkább, mivel a törzshálózatról történő közterületi vízvétel az önkormányzat fogyasztásának minősül, s így a díjat a települési önkormányzat fizeti. Jelenleg 18 közkút üzemel Mözsön. A szennyvízelvezetés és -kezelés szolgáltatása tekintetében ugyanazok a szabályok a mérvadóak, mint a vízdíj esetében. 2.2. Óvodai nevelés A mözsi Zöldkert Óvodát az új önkormányzat egészében önálló intézményként kívánja működtetni. Amennyiben ez a megfogalmazás önállóan gazdálkodó költségvetési szervet takar, akkor ennek költségeit a tervezett költségvetés csak részben tartalmazza az alábbiak miatt: a) Nem számolt a bizottság az önálló intéz-
2005. JANUÁR 19. mény vezetőjének magasabb vezetői pótlékával, mely éves szinten 350 000 Ft. b) Nem számolt az intézmény működtetéséhez szükséges gazdasági egységgel, mely legalább 3 fő létszámbővítést jelent. Ennek éves kiadása minimum 5 000 000 Ft/év. Kisebb költséggel működtethető az óvoda, ha csak részben önálló költségvetési szervként alapítja meg az új önkormányzat. Ebben az esetben a plusz költségek egy része átvihető az iskolai vagy a hivatali költségvetésbe. A mözsi Zöldkert Óvoda gyermekei után járó normatív támogatás számítása során az Előkészítő Bizottság 43 gyermekkel számolt a jelenlegi 34 gyermekkel szemben. 2.3. Általános iskolai oktatás és nevelés Egyetértünk a bizottság azon kijelentésével, miszerint a településrész iskolája a legkorszerűbb, a mai kor követelményeinek megfelelő oktatási intézmény. A probléma csak az – s ez országos gondnak tekinthető – hogy hiába alkalmas az épület akár 300 gyermek befogadására is, jelenleg csak 142 tanuló alapfokú oktatását és nevelését biztosítja. Az Előkészítő Bizottság 8 osztályos önkormányzati intézményként kívánja működtetni az iskolát, melynek költségeit a költségvetés tartalmazza. A településrész leválása esetén a mözsi önkormányzat önálló intézményként kívánja működtetni az I. István Általános Iskolát is. Ezen állítással szemben kérdésként merül fel, hogy valamennyi általános iskolás korú gyermek a helyi iskolát fogja-e igénybe venni 2007ben? S ha az önkormányzat következetesen végrehajtja az ÁNK működésének racionalizálásáról szóló 123/2004. (VI. 28.) Kt. határozatát, akkor a már más intézménybe járó tanulók iskolát váltanak-e? A képviselő-testületi határozat 2005. évi végrehajtására reális esély van, hiszen a jelenlegi 4. osztályban 9 gyermeket tanítanak. Az újonnan megalapítandó általános iskola
2005. JANUÁR 19. működési költségeit a költségvetési javaslat csak részben tartalmazza. Nem foglalkozik a költségvetés a következő kiadásokkal: a) amennyiben 8 évfolyamot indítanak, akkor a hatályos jogszabályokat figyelembe véve 2 fővel növelni kell a pedagógusok létszámát. Ez a működési kiadásokat minimum 4,5 millió forinttal megemeli b) – igazgató magasabb vezetői pótléka 437 eFt/év – igazgatóhelyettes vezetői pótléka 218 eFt/év Összesen: 655 eFt/év Jelenlegi pótlék összesen: 482 eFt Különbözet (hiányzó összeg): 173 eFt c) Az önállóan működő intézmény igényel egy gazdálkodási egységet is, amely szintén kiadással jár. A már meglévő adminisztratív létszámot is számba véve ez további 2 fő felvételét kívánja meg, tekintettel a pénzügyi szabályok betartására is. A két fő éves bérigénye minimum 3 millió forint. d) Az általános iskola és az óvoda költségvetése a dologi kiadások között nem szerepelteti a vásárolt élelmezést, mely az iskolánál 7896 eFt, az óvodánál 4023 eFt. Az Előkészítő Bizottság szóbeli kiegészítése szerint e kiadások a költségvetésük községgazdálkodási feladatainál szerepel. Az étkeztetési kiadások e költséghelyen történő szerepeltetése a jelenlegi pénzügyi szabályozásnak nem felel meg. A számok ismeretében kérdéses, hogy az önálló intézmény hatékony, gazdaságos és racionális működése biztosítható-e? Valószínűsíthető, hogy a települési önkormányzatnak a jelenlegi önkormányzati finanszírozásnál nagyobb összeggel kell támogatnia az iskolát. 2.4. Egészségügyi alapellátás Az egészségügyi alapellátásról szóló elképzeléseket az Előkészítő Bizottság nagyon röviden vázolta, az információk hiányosak. A településrészen felnőtt háziorvosi szolgálat működik, biztosított a teljes körű betegellátás. A házi gyermekorvosi ellátást az új önkormányzat társulásos formában kívánja ellátni, de a társulás működtetésével kapcsolatban saját forrást nem jelöl meg. A leggazdaságosabb megoldást a Tolnával történő összefogás jelentené. A településen a védőnői szolgálat is megoldott jelenleg, de az anyag nem tér ki arra, hogy azt milyen formában kívánja biztosítani. Nincs magyarázat arra sem, hogy a költségvetés miért tartalmaz 1126 eFt-tal kevesebb kiadást erre a feladatra, s ez az elvonás a személyi vagy a dologi kiadások csökkentését jelentik-e? A javaslat tényként kezeli, hogy a sürgősségi betegellátás megoldott, de annak formáját, működését már nem részletezi. Csak sejteni lehet, hogy esetleg társulásos formában kívánják ezt a feladatot megoldani. A lakosság érdekét az szolgálná, ha Tolna Város Önkormányzatával társulna Mözs (távolság, idő stb.) Az ezzel kapcsolatos önkormányzati kiadásokat a ja-
TOLNAI HÍRLAP
vaslat szintén nem tartalmazza, ami jelenleg 5257 eFt plusz kiadást jelentene a településre vonatkozóan. Az Előkészítő Bizottság költségvetésében a gyógyszertár kialakítása címszó alatt 2000 eFtot szerepeltet. Az azonban már nem derül ki, hogy ezt hol, s hogyan kívánják megvalósítani. Nem korrekt az a megállapítás, miszerint 10 éve Mözsön gyógyszertár épült. Az akkor épült Egészségházban van egy kb. 1,5×3 m-es beugró, melyből orvosi kézi gyógyszertárat lehetett volna kialakítani. A hatályos jogszabályok szerint az Egészségházban sem közgyógyszertárat, sem fiókgyógyszertárat nem lehet jelenleg működtetni. Fiókgyógyszertár kialakítására csak az épület átalakításával (építés) vagy egy másik ingatlan vásárlásával esetleg átalakításával lenne mód. Konkrét elképzelés, tervek nélkül nem dönthető el, hogy erre a célra a 2000 eFt elegendő-e. 2.5. Szociális ellátás Az Előkészítő Bizottság számításai szerint az eddig ellátásban részesülők és a leendő rászorulók színvonal növekedés mellett kaphatnak támogatást tekintettel arra, hogy Tolna Város Képviselő-testülete október hónapban költségvetési kiadásai csökkentése érdekében a szociális támogatások kiáramlásának szabályait is felülvizsgálta. A bizottság indoklása megalapozatlan, s a lakosság megtévesztésére alkalmas az alábbiak miatt: a) nem vizsgálta konkrétan, hogy mi tette lehetővé a kiadások csökkentését (pl.: közcélú munkavégzés esetén a támogatott kikerül a rendszeres szociális segélyben részesülők köréből, a családok rászorultságának szigorúbb vizsgálata miatt a nem jogosultak kiesnek a rendszerből stb.) b) az önkormányzat egyetlen segélyezési formát sem szüntetett meg, így támogatási
Mözsi népszavazási melléklet
13
rendszerének színvonala nem csökkent, (megjegyzendő még, hogy egy ellátási színvonal, s annak költségei összefüggnek ugyan egymással, de nincs köztük egyenes arányosság) Az Előkészítő Bizottság társadalmi és egyéb szocpol.-juttatás címén szerepeltet a költségvetésében 54 335 eFt-ot. Ez az összeg nagyjából összhangban áll a polgármesteri hivatal által számított szociális kiadások lakosságarányos elosztási összegével. A kiadásokat azonban a bizottság nem részletezi, így nem tudhatjuk, hogy mekkora összeget kíván fordítani a szociális törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokra, s mennyit kíván fordítani a szociális szolgáltatásokra. Az új önkormányzatnak is biztosítania kell a szociális szolgáltatások terén az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést és bizonyos speciális alapellátási feladatokat, mint alapellátási formát. Nincs konkrét javaslat, illetve elképzelés arra vonatkozóan, hogy e feladatokat hogyan kívánja ellátni. Egyetlen tényként az állapítható meg, hogy feladatait önállóan fogja megszervezni. Ez feltehetően annyit jelent, hogy az alapellátást biztosító szolgáltatásokat önállóan működő költségvetési szerv alapításával fogja megoldani a település. Ehhez azonban egy olyan épületet és felszerelést kell biztosítani, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásokat változatlan színvonalon nyújtsák a rászorulók részére. Az intézmény elhelyezésére, létszámára, felszerelésére vonatkozóan a javaslat nem tartalmaz adatokat. 2.6. Közvilágítás Az újonnan megalakuló önkormányzat az Eon Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt.-vel kívánja biztosítani a közvilágítást egy új szerződés alapján. Tolna és Mözs önkormányzatának majd a közös utcák közvilágítási díjaiban várhatóan külön meg kell állapodniuk.
14
TOLNAI H ÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
2.7. Helyi közutak fenntartása E területen a lakosság életminőségét javító javaslatot olvashatunk. Reméljük, hogy az utak, járdák teljes felújítására, a csapadékvíz elvezetésre, a karbantartás magasabb színvonalon való ellátására a képviselő-testületet forrást tud majd biztosítani. (Konkrét számításokat, forrásteremtési lehetőségeket – lakossági hozzájárulás, hitelfelvételek – az anyag nem tartalmaz.) 2.8. Temető Nem derül ki, hogy a bizottság a temetőt kívánja bővíteni, vagy a ravatalozót esetleg felújítani, illetve bővíteni. A közhasznú munkások bevonása megoldást jelenthet a karbantartási költségek csökkentésére, de önkormányzati kiadás így is jelentkezik. Konkrét számítást a bizottság nem végzett, a költségvetésben kell majd a fejlesztés, a karbantartás, illetve a működtetés kiadásaira forrást teremteni. 2.9. Nemzeti és etnikai kisebbség A bizottság foglalkozik a településen élő ki-
2005. JANUÁR 19.
sebbségekkel, javasolja önkormányzati támogatásukat is. Egyetlen hiányossága, hogy ezt költségvetésében nem szerepelteti, illetve a támogatás módját nem rögzíti. 2.10. Önkormányzati nem kötelező feladatok ellátása Az önkormányzat nem kötelező feladatait az Előkészítő Bizottság a lakosság igénye, hangulata szerint kívánja megoldani. Ezen pont alatt azonban olyan feladatokat jelölnek meg zömmel, amelyek a különböző ágazati jogszabályok rendelkezései folyamán kötelezőek. A környezetvédelemről, a csapadékvíz elvezetéséről, a településfejlesztésről, a tűzvédelemről, a köztisztasági és településtisztasági stb. feladatokról az önkormányzat köteles gondoskodni. Ezen feladatok ellátási módjával az Előkészítő Bizottság nem foglalkozik, költségvetésében a kiadások fedezetét nem jelöli meg. Nem tér ki a javaslat a jelenleg ellátott önként vállalt feladatokra sem. Jelentős költségigénye miatt kérdéses, hogy a leváló település önkormányzata biztosítja-e a lakosság számá-
MÖZS
BELTERÜLETI HATÁRKIJELÖLÉS Délről északi irányba TOLNA MÖZS TOLNA MÖZS
TOLNA
519
10642/5
2774/4
518
10642/5 10642/4 10642/3
803/2 803/3 803/3 804
2774/8
0245/17 0133/4 0245/18 0133/5 0133/8
804 856/2
2241/3
0245/19 0245/20 0133/8
872 871 874 875 887 899 900
2241/3
517
826/1 2893/92
513/2 512/2 511/2 510/2 509/2 508/2 507/2 506/2 505/2 504/2
2893/92
503/2 502/2 501/2 500/2 499/2 498/2 497/2 496/2 467 494/2 493/2 492/2 910/24 488 803/6 803/2
2893/3
MÖZS
TOLNA
MÖZS
027
0141 099/2 099/3 099/4 099/5 099/9 099/10 099/17
012/23 012/21 012/20 012/19 012/18 012/17 012/16 012/15 012/14 012/13 012/12 012/11 012/31 012/10 012/9 012/8 012/7 012/6 012/5
026/3
012/30 012/29 012/28 012/27 012/26 012/25 012/24
099/17 097/3 0103/2 0103/2
TOLNA
0245/16 0133/3 0245/17
Az Előkészítő Bizottság javaslata feltehetően azonos az Ötv. 53. §-ban foglaltakkal, mely szerint községegyesítés megszüntetése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel. A belterület megosztása és a javasolt településhatár a következő: (Mözs és Tolna települések között a településhatár oly módon került meghatározásra, hogy a határvonal a szomszédos helyrajzi számmal megnevezett telkek közös határvonalával azonosan értelmezendő. A településegyesítés megszüntetését követően Mözs település észak-északkeleten Tolnával, dél-délkeleten Bogyiszlóval, dél-délnyugaton Szekszárddal, nyugat-északnyugaton Szedressel, míg északi irányban Fácánkert településekkel lesz határos.) MÖZS
TOLNA
MÖZS
TOLNA
0245/5
0142/13 0141/28 0141/15
0261/3
0248
0141/16 0141/17 0141/18 0141/19 0141/20 0141/21 0141/22 0141/23 0141/24 0141/26
0145/15 0145/16 0145/17 0145/18
0261/4 0260
0145/18
0260
0145/19
0257/3
0145/19 0145/28 0145/29 0145/30 0145/31 0145/32 0145/33 0145/34 0145/35 0151/1
0257/4 0257/1 0231/2 0319 0326/2 0326/1
0151/1
0202/1
0151/2 0172
0340
0172 0173
0341/2
0173 0176/5
0343
0175
0345
0174
0245/21 0133/35 0140/1 0245/22 0140/1 0140/2
0261/2
0245/23 0140/2 0140/3 0245/24 0140/3 0140/4 TOLNA
0245/25 0140/4 0140/36 0140/37
038
097/35
0367
0107 0115/4 0122/12 0309/13 0310/2 0310/3
0245/27 0140/37 0140/38 0140/7 0140/8
MÖZS
3. Javaslat a belterületmegosztásra
0245/20 0133/35
KÜLTERÜLETI HATÁRKIJELÖLÉS Északról déli irányba MÖZS
TOLNA
ra az ingyenes szemétszállítást. Az elkészített költségvetésből ez nem derül ki.
012/4 011
0245/28 0140/8 0140/9
0243/1 0243/2
0132/6
0245/29 0140/9 0245/1 0245/2
0243/2 0243/3 0243/4
0132/7
0245/2
0243/4 0133/34 0243/5 0243/16
0261/1
0142/2 0142/13
0261/2
0141/26 0141/25 0141/24 0141/23 0141/22 0141/21 0141/20 0141/19 0141/13 0141/13 0141/29 0141/34 0141/6 0141/4 0141/3 0141/33 0141/32 0142/2 0143/3 0145/1 0145/1 0145/15
* A helyrajzi számok a táblázatban a Mözs és Tolna oszlopban a Szekszárdi Körzeti Földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartás szerint, mözsi és tolnai! megnevezéssel külön sorszámozottak.
2005. JANUÁR 19.
TOLNAI HÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
15
4. Javaslat a vagyon és vagyoni kötelezettségek megosztására Az Előkészítő Bizottság ezen pont alatt részletes tájékoztatást ad az önkormányzati vagyon elemeiről. Pontosítani kell azonban annyiban, hogy a törzsvagyon – rendeltetésére tekintettel is – forgalomképes nem lehet. A vagyonmegosztásnál célszerű a lakosságarányos megosztás, amelyet az Előkészítő Bizottság is javasol. Értelmezhetetlen azonban az az elképzelés, hogy lakosságarányosan kerüljön megosztásra a településegyesülés ideje alatt a képviselő-testület által értékesített vagyon és vagyoni jogok értéke. Érthetetlen a Petőfi u-i ingatlan és a Bartók B. utcai óvoda felvetése annál is inkább, mert a Bartók B. utcai óvoda értékesítéséből származó bevételt a másik mözsi óvoda felújítására fordította az önkormányzat. Véleményünk szerint nem követhető az az elképzelés, amely szerint a korábbi években értékesített vagyonból származott bevételből lakosságarányosan járna Mözs településnek pénzbeli térítés. Nem járható ez az út, hiszen e források a város költségvetésébe kerültek, ezen pénzekből részesült a működés, illetve a felhalmozás során Mözs településrész is. A város osztható vagyonát az előző évi könyvviteli mérlegből kiindulva kell meghatározni, hiszen a vagyonmegosztásnak a szétváláskor meglévő állapotból kell kiindulni. Csak ez képezheti a szétosztható vagyont. A mérlegben szereplő vagyontömeget csökkenteni kell azon vagyonelemekkel, amelyek nem képezhetik megosztás tárgyát, illetve felhasználási kötöttségű pénzeszközök. Járható útnak tartjuk azt az elképzelést, hogy az új település közigazgatási határán belül lévő vagyontárgyak (intézmény, út, park, stb.) az új községet illessék meg. Egyetértünk azon javaslattal, hogy az önkormányzati hitelállomány szintén lakosságarányosan kerüljön elosztásra. A bizottság javaslata ezt az elvet követi, azonban költségvetésében a hiteltörlesztés részleteként alacsonyabb összeg került meghatározásra. A bizottság költségvetésében szereplő összesen 4 MFt-nyi tőketörlesztés és kamatfizetéssel szemben az új önkormányzatot 751 eFt kamatkiadás és 9207 eFt hiteltörlesztés terheli a mai állapot alapján. 4.1. Mözs község költségvetése Az Előkészítő Bizottság az új önkormányzat költségvetéséhez, mely gyakorlatilag csak bevételi és kiadási mérlegadatokat tartalmaz, írásos indokolást nem készített. A mérlegadatokból ezért nehéz kikövetkeztetni, hogy a feladatellátás során keletkező szakfeladatokra mekkora összegben kíván kiadásokat fordítani. A költségvetési mérleg bevételi oldala megközelíti a polgármesteri hivatal által modellezett Mözs községet lakosságarányosan megillető bevételeket. Helyesen állapította meg az Előkészítő Bizottság, hogy különválás esetén a hivatal által számított bevételeken túl az új települést megilleti még további 3600 eFt bevétel.
A kiadási oldal mérleg jellegénél fogva igazodik a bevételekhez, de a kiadások nem teljes körűek. A hiányosságokat már az egyes feladatok ellátásánál részletesen bemutattuk. Sem a költségvetés számaiból, sem az írásos anyagból nem derül ki, hogy hol kívánja az új önkormányzat polgármesteri hivatalát felállítani. Tudomásunk szerint e feladat ellátására nem alkalmas – állagára és nagyságára tekintettel sem – a volt kirendeltség épülete. A hivatal elhelyezését vagy ezen épület felújításával, vagy új ingatlan vásárlásával lehetne megoldani. Nem elhanyagolható kiadást jelent a hivatal működésének tárgyi eszközökkel való felszerelése sem. Konkrét elképzelés hiányában a várható kiadások nem jelölhetők meg, de az épület és eszközállomány biztosítása minimum 20–30 MFt-ot tehet ki. A polgármesteri hivatal személyi kiadásai minimálisan csak a bérjellegű kiadásokat fedezik, amennyiben az Előkészítő Bizottság által szóban megjelölt 7 fős állománnyal számolunk (a polgármesterrel együtt). Az Előkészítő Bizottság a leváló önkormányzat költségvetésében nem szerepelteti a község közművelődési feladatainak ellátását. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL tv. rendelkezéseinek értelmében a megalakuló új községnek is fenn kell tartania egy közművelődési teret, vagy művelődési házat, melynek működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásait költségvetésében biztosítania kell. Biztosítani kell a településen könyvtár működését is, amely lehet közös községi és iskolai könyvtár is. Ennek működtetéséhez szintén személyi és dologi kiadások kapcsolódnak, nem beszélve arról, hogy a működtetés mellett a könyvtári állomány kialakítása is jelentős összegbe kerül. A könyvtár után állami támogatás csak akkor igényelhető, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától az intézmény megkapta a működési engedélyt, s felvették a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. Az 1997. évi CXL. törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátása a megalakuló új önkormányzat költségvetésének kiadási oldalát milliós nagyságrenddel fogja növelni.
5. Javaslat a község elnevezésére Egyetértünk azzal, hogy Mözs különválását követően megtartsa régi nevét. Tudomásunk szerint a bizottság kikérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellett működő Földrajzi név tárcaközi bizottságának szakvéleményét.
6. Javaslat a költségek viselésére A javaslat célszerűnek tartja, hogy a tolnai önkormányzat előlegezze meg Mözs önálló önkormányzatának megalakulását. Kérdéses azonban, hogy ez a megalakulás milyen költségeket tartalmazna, hiszen ahhoz, hogy a leválást követően a hivatal és az intézmények önállóan megkezdhessék működésüket milliókat kell áldozni. Ezen költségek megelőlegezésére Tolna Város Önkormányzata nem tud vállalkozni, megfelelő forrásai nem állnak rendelkezésre. Az Előkészítő Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy Mözsön is képződik adóbevétel, s az állami átengedett bevétel a Mözsön élőknek is jár. Le kell azonban szögeznünk, hogy a leválásig Tolna és Mözs településrész egy várost alkot, melynek költségvetéséből az egész város finanszírozása történik. Az átengedett bevétel elkülönítése 2006. évben csupán időarányosan képzelhető el (2,5 hónap). Az adóbevételek a város bevételei a leválásig, azt követően pedig Mözs településrészen helyi adót Tolna városa nem szedhet be. A 2006. évi önkormányzati választás eredményhirdetésének napján Tolna város adórendelete Mözs településrészen hatályát veszti. Ezt követően a helyi adók beszedéséről már az új önkormányzatnak kell gondoskodnia. Nem értünk egyet azon elképzeléssel sem, hogy Tolna városa 2005. évben költségvetésében különítsen el bevételeket arra a célra, hogy 2006-ban finanszírozza Mözs különválásának költségeit, hiszen várhatóan forráshiányos költségvetésünk bevételei szükségesek a város zökkenőmentes működtetéséhez. Tolna, 2004. december 10. dr. Szilák Mihály polgármester
16
TOLNAI H ÍRLAP
Mözsi népszavazási melléklet
2005. JANUÁR 19.
ÉPÍTKEZIK – FELÚJÍT?!
Olgi hajstúdió
Építõanyagot vásároljon a MERKLON Bt. Házépítõk boltjában!
ÁLLATORVOSI RENDELÕ
Tolna, Akácfa sor 54.
Dr. Kovács Géza
TOLNA, ALKOTMÁNY U. 2. Tégla – Betongerenda – Betontermékek • Fa és mûanyag nyílászárók • Bramac és Jamina cserepek (NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL) • Fürdõszoba berendezések • Csempe, padlólap • Villanyszerelési anyagok • Víz- és fûtésszerelési anyagok
Állandó akciókkal várjuk tisztelt vásárlóinkat. TELEFON/FAX: 74/443-694 E-mail:
[email protected] NYITVA TARTÁS: 7–17 ÓRÁIG, SZOMBATON: 7–12 ÓRÁIG
SZALAI
LAKATOS Bt. • ACÉLSZERKEZET GYÁRTÁSA ÉS SZERELÉSE, • MEZÕGAZDASÁGI GÉPEK, BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA, SZERELÉSE, • FELRAKÓ HEGESZTÉSEK, FORGÁCSOLÁSI MUNKÁK ELVÉGZÉSE: ESZTERGÁN, MARÓGÉPEN, GYALUGÉPEN. Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 72. Telefon: 06-30/9272-942 Mûhely: 74/443-253
JELMEZKÖLCSÖNZÕ!
4 farsangi jelmezek felnőtt és gyermek méretben 4 jelmezkészítés igény szerint 4 farsangi kellékek, kiegészítők árusítása
ANTAL ZOLTÁNNÉ Tolna, Tavasz u. 14. Telefon: 443-856, Mobil: 20/569-02-81
G GM MV V
REDÕNY (mûanyag, alumínium, fa) RELUXA, SZALAGFÜGGÖNY, fix–mobil szúnyogháló, napellenzõ, harmonikaajtó, hevederzár. KÉSZÍTÉS – JAVÍTÁS
UJVÁRI RÓBERT Tolna, Wosinsky u. 4. Telefon: 74/441-477 és 20/35-54-368
Tolna, Festetich út 63. alatti telephelyén
továbbra is magas áron átvesz lemez-, vas- és fémhulladékot. N YITVA TARTÁS:
hétfõtõl péntekig 8–15.30 óráig Telefon/fax: 441-632
SERTÉS-, MARHA-, BIRKA-, BAROMFIHÚSOK, BŐRÖS FÉLSERTÉS, NYERS SONKA, SZALONNA, KOLBÁSZ- ÉS SZALÁMI- ALAPANYAG, SÓZOTT ÉS MŰBELEK
Családi, baráti összejövetelek megrendelését KONYHAKÉSZEN VÁLLALOM FÜSTÖLTÁRU, HÁZIZSÍR MÖZSI HÚSBOLT (iskola mellett) Cégtulajdonos: C ZEMMEL J ÁNOS Szent István u. 32. • Tel.: 30/94-72-087 NYITVA TARTÁS: Keddtől péntekig 7–11 és 14–17 óráig Szombaton: 7–11 óráig
TOLNA, ÁRPÁD U. 5.
AKCIÓ
Csirke: egész 450 Ft/kg mell filézett 1000 Ft/kg egész comb 450 Ft/kg alsócomb II. o. 400 Ft/kg felsõcomb 450 Ft/kg far-hát 150 Ft/kg szárny 350 Ft/kg Egész kacsa belsõséggel 590 Ft/kg Egész kakas belsõséggel 500 Ft/kg Egész tyúk belsõséggel 500 Ft/kg Tyúkcomb 490 Ft/kg Tyúkaprólék 380 Ft/kg
RENDELÉST FELVESZÜNK! 30/59-88-334, 30/35-12-808
Várom minden kedves régi és új vendégemet! HÉTFŐ–PÉNTEK 9-12-ig és 13-19 óráig Tel.: 443-515, 06-20/437-2718
TOLNA, KINIZSI U. 29. Telefon: 440-115, 06-20/33-11-369 RENDELÉSI IDÕ: hétfõtõl péntekig 7–8 és 17–19, hétvége, ünnep: 11–12 óráig. 24 ÓRÁS ÜGYELET
Kötelezõ eboltás (veszettség) és gyógykezelések háznál is (rendelési idõn kívül) MINÕSÉGI KUTYA- ÉS MACSKATÁPOK KEDVEZÕ ÁRON
TORNÓCZKY ISTVÁN BÁDOGOS
• Ereszcsatornák készítése
BOSCH
AJÁNLATAINK!
– cserepes lemezbõl – trapézlemezbõl
• Klímafeltöltés, -ellenõrzés, hibafeltárás • Eredetvizsga és átíratás ügyintézése • Eredeti Bosch alkatrészek értékesítése • Diagnosztizálás • Zöldkártya-készítés • Benzines befecskendezõk javítása • Szervizelés
Tolna, Ady Endre u. 16. Telefon: 30/204-56-90, 74/443-626
7130 Tolna, Tavasz u. 14. Tel.: 74/540-703, 20/9819-371
– horganyzott acéllemezbõl – alumíniumból – rézbõl
• Lindab ereszcsatornák többfajta színben • Lindab tetõrendszerek készítése
„KEDVENC” állatorvosi rendelő
Dr. Dankó István Tolna, Árpád u. 24. Rendelési idő: hétfő–szerda–péntek: 14–18 óráig kedd–csütörtök: 8–11 óráig
ÁLLANDÓAN HÍVHATÓ telefon: 20/9141-885
2005 JANUÁRJÁTÓL
ANTAL ZOLTÁN
TOLNAI ÁCS KFT. • Tetőszerkezetek készítése, felújítása • Gipszkartonszerelés • Cserép, tegola zsindely fedések készítése • Héjazatcsere
MIKROCHIPPES MEGJELÖLÉS
Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 75. Telefon: 06-30/26-72-456 Telep: 74/441-740
GAZDABOLT
KOPÍR
A MÖZSI POSTA MELLETT Kínálatunkból: • vetõmagok • növényvédõ szerek • permetezõ gép alkatrészek • kerti szerszámok, nyelek, metszõollók • virágcserepek, virágföldek • selyemvirágok, gyertyák, mécsesek • festékek, hígítók, ecsetek • szegek, csavarok, zárak, lakatok • háztartási vegyi és mûanyagáruk • kerékpárgumik, foltok, ragasztókészlet
Térjen be hozzánk, megéri! Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig szombaton:
7.30–11.30 és 13–16.30 óráig 8–11 óráig
Cím: 7131 Mözs, Temetõ u. 1. T.: 30/916-84-08
KÖNYVELŐIRODA 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 33. Telefon: 74/441-228
KÖNYVELÉS, ADÓTANÁCSADÁS, SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS, PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSE TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK, ÕSTERMELÕK, ALAPÍTVÁNYOK RÉSZÉRE.