Tolle lege! – Vedd es olvasd! A Szentírást naponta! Egyházközségünk megújulását elősegítő időszakos kiadvány. I. évfolyam 22. szám. 2016. május 29. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. www.szentjozsefplebania.hu Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail:
[email protected]
2016. május 29-től június 4-ig – Évközi 9. hét Május 29. vasárnap – Krisztus Szent Teste és Vére – Úrnapja Teremtés 14,18-20 Eléje jött Melkizedek, Sálem királya. Kenyeret 109. Zsoltár és bort hozott. Ő ugyanis a magasságbeli Isten 1Korintus 1,23-26 papja volt. Lukács 9,11-17 Te mit tudnál ma felajánlani Istennek? Ez elmúlt héten miben, milyen győzelmet arattál? Vannak-e ellenségeid? Szoktál-e tizedet adni? Mit jelent számodra a szentmise? Mi az, amit jobban / kevésbé értesz meg a szentmiséből? Hogyan hirdetted az elmúlt héten Krisztust? Fohász: Krisztus, élő Isten Fia, te azt parancsoltad, hogy emlékezetedre üljük meg az eukarisztikus lakomát, szent titkaid hűséges ünneplésével tedd gazdagabbá Egyházadat! Május 30. hétfő – köznap 2Péter 1,2-7 Mutassátok meg hitetek által az erényt, az erény által a tudást, a tudás által az önuralmat, 90. Zsoltár az önuralom által az állhatatosságot, az állhatatosság által az istenfélelmet, az Márk 12,1-12 istenfélelem által a testvéri jóindulatot, a testvéri jóindulat által pedig a felebaráti szeretetet! Mely jó tulajdonságaidat mutattad meg ma a világnak? Mi a te tudásod, másokéhoz képest? Általában mennyire tudsz önuralmat gyakorolni magad felett? Mennyire vagy kitartó a mindennapokban, vagy a hivatásodban? Mennyire féled (tiszteled) Istent? Ma hogyan szerettél? Fohász: Krisztus, a Magasságbeli Isten egyetlen Főpapja, te áldozatod bemutatását papjaidra bíztad, töltsd el szívüket mindazzal, amit rendelésed szerint ezekben a jelekben ünnepelnek! 1
Május 31. kedd – köznap 2Péter 3,12-18 Használjátok fel Urunk türelmét üdvössége89. Zsoltár tekre! Márk 12,13-17 Mivel kapcsolatban kéred, hogy Isten türelmes legyen hozzád? Te mennyire voltál ma türelmes? Miért szoktál türelmetlen lenni? Siettéle ma valahova? Mennyire szoktál igyekezni, pontos lenni, elkésni? Mennyire vagy mások által befolyásolható, becsapható? Te csaptál-e már be másokat? Miért? Mennyire vagy feddhetetlen ember? Fohász: Te apostolaidnak bűnbocsátó hatalmat adtál Szentlelkeddel, rontsd le a bűn hatalmát a világban! Június 1. szerda – Szent Jusztínusz vértanú – emléknap 2Timóteus 1,1-12 122. zsoltár Nem szégyenkezem, mert tudom, kinek hittem. Márk 12,18-27 Ma kellett-e valami miatt is szégyenkezned? Mi az, amit szégyellsz az életedben? Amikor felnőttként igent mondtál Krisztusra, tudtad, hogy kire / mire mondasz igent? Mi az a maximális szenvedés, amire képes lennél Krisztusért? Ma miért adhatsz hálát? Mennyire vagy józan / ivós ember? Mi a véleményed a házasságról? Fohász: Krisztus, mennyei Manna, te egy testté teszed azokat, akik az egy kenyérből részesülnek, ápold minden benned hívőben a békét és az egyetértést! Június 2. csütörtök – köznap 2Timóteus Ha megtagadjuk őt, ő is megtagad minket; de 2,8-15 ha hűtlenek leszünk, ő akkor is hű marad, 24. zsoltár mert önmagát meg nem tagadhatja. Márk 12,28-34 Mi az, amit ma nehezen viseltél el? Ma megtagadtad-e Krisztust? Hogyan? Mennyire vagy hűséges típus? Csaltál-e meg bárkit is eddigi életedben? Miért? Szoktál-e vitatkozni? Mennyire tudsz csendben maradni? Milyen a munkád minősége? Mi a te jelmondatod? Fohász: Krisztus, mennyei Orvosunk, te a halhatatlanság orvosságát és a feltámadás zálogát adod Kenyeredben, add vissza az egészséget a betegeknek és az élő reményt a bűnösöknek! 2
Június 3. péntek – Jézus Szentséges Szíve – főünnep Ezekiel Magam terelgetem majd juhaimat, és magam 34,11-16 telepítem le pihenőre őket. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, 22. zsoltár bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, és Római 5,5-11 gondozom a kövéret és egészségeset. Az Lukács 15,3-7 igazság szerint legeltetem őket. Kiket terelgetsz nap, mint nap? Milyen a te (lelki)pásztorod? Hogyan fogsz pihenni a hétvégén? Veszítettél-e el bármit is mostanság? Megtaláltad-e? Szereztél-e mostanság valamilyen sérülést? Hogyan? Vannak-e betegeid? Hogyan viszonyulsz hozzájuk? Mivel tudod bíztatni a mai kor emberét (egészségeset, beteget)? Fohász: Krisztus, eljövendő Királyunk, te azt parancsoltad, hogy halálod szent titkát ünnepeljük, míg csak el nem jössz, tedd feltámadásod részeseivé a benned elhunytakat! Június 4. szombat – A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve 2Timóteus Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem 4,1-8 viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek 70. zsoltár maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; Márk 12,38-44 elfordulnak az igazságtól, és átadják magukat a meséknek. Mennyire viseled el az igazságot? Neked mitől viszket a füled (mit szeretnél hallani és kitől?)? Szerinted milyen az ideális pap / „vallás tanító”? Milyen mesékben szeretnek ma hinni az emberek? Szerinted, miért van ma kevés követője Krisztusnak? Fohász: Ragyogjon jóságod ma fölöttünk, és kezünk munkáját kísérje áldásod! Szómagyarázat λ Kenyér (v/O): görögül artos, latinul panis. A bibliai idők emberei általában árpából, a tehetősebbek búzalisztből készítették a fő tápláléknak számító, lángosszerű, kerek lepénykenyeret, a lehemet. A pusztai vándorlás 40 évében ez helyett ették a mannát. Valakivel 3
kenyeret enni azt is jelentette: szövetségre lépünk, közösséget vállalunk egymással; de előképe Isten országa lakodalmának is A kenyérsütés a háziasszony, illetve a szolgáló vagy rabszolganő mindennapos reggeli teendője volt. A királyság korában voltak hivatásos pékek. A kenyértésztát teknőben dagasztották, a lisztbe kovászt kevertek és megsózták. A kemencék az udvarban vagy a házon kívül külön kis kunyhókban álltak; több asszony is használhatott egy kemencét. A kenyeret a kemence alulról fűtött aljára tették. Kemence nélkül is tudtak kenyeret sütni egy 3 ponton alátámasztott agyag-, kő- vagy vaslapon, mely alatt tűz égett, vagy még egyszerűbben: a kovásztalan kenyeret forró hamuba téve és hamuval befödve készült a hamuban sült cipó vagy lepény és a húsvétkor fogyasztott kovásztalan kenyér. A kész (kerek) kenyereket botra fűzték, vagy kosarakba rakták A kenyérből nem késsel szeltek, hanem kézzel törték, innen a kenyértörés kifejezés. A kenyér áldozati tárgy volt, amivel Izrael naponta kifejezte, hogy Jahve ajándékaként veszi a mindennapi kenyeret. Mindig ott állt a Templom arany áldozati asztalán. o Kovász: görögül zümé, latinul fermentum. A tészta kelesztésére használt élesztőgombák. A megsült kenyér és sütemény ezáltal lesz laza, üreges, könnyebben emészthető. A rendszeres házi kenyérsütésnél használt kovász a dagasztóteknőben megkelt nyers tészta szárított maradéka. Az erjedést természetes kiszárítással szüneteltetik, s ezáltal az élesztőgombákat megőrzik a következő sütésig. Az új kenyértésztába a kelés gyorsítására szárazon összemorzsolva erjesztett
szokták
dolgok
belekeverni.
könnyen
Mivel
Palesztinában
megromlottak,
az
tisztátalannak
számítottak. Minden bizonnyal ide vezethető vissza az a tilalom is, mely szerint húsvét ünnepén nem szabad mást, csak kovásztalan kenyeret
enni.
Az
Újszövetségben
megfigyelhető
(szimbolikus) jelentésbe való átmenet. Lásd feladatsor! 4
az
átvitt
o Ostya: a latin hostia, 'áldozat' szóból ered. Kovásztalan (kelesztés nélküli), vékony, kör alakú, fémlapok között sütött kenyér. Csak búzalisztet és vizet tartalmazhat. A latin Egyházban az Eucharisztia (Oltáriszentség) anyaga. Kezdetben, az ősegyházban a hívők
fölajánlott
adományai
közül
választották
ki
szentmise
„kenyerét”. Később az ostya sütése a papok és a szerzetesek feladata lett. Magyarországon a kántor vagy a sekrestyés feleségének feladata volt az ostyasütés. λ Bor (v/O): bor: 1. A Szentírásban termeléséről először Noé történetében esik szó (Ter 9,20). Palesztinában és a környező országokban szinte a nép italának számított, csak az iszlám vetett véget Palesztinában a szőlőművelésnek. Palesztina ismert volt szőlőjéről; különösen a Hebron környékén (Eskol völgye) termő volt híres, de jónak tartották a Libanon mellett termelt bort is. Felhasználása. Az emberi élethez hozzá tartozott, s főleg vörös bort ittak. Élvezeti cikk is volt, ami ünnepekkor nem hiányozhatott az asztalról. Szokás volt a borba illatos növényt tenni, hogy így különleges zamatot kapjon. Az áldozatbemutatásnál viszonylag kevés szerepe volt a bornak. Később a húsvéti bárány elköltésének lett jelentős tartozéka. Az Újszövetségben kapta legfontosabb szerepét, amikor az utolsó vacsorán Jézus az Eucharisztia anyagává tette. o Misebor: A hatályos egyházjog szerint „szőlőből sajtoltnak kell lennie, s nem szabad idegen anyagot hozzákeverni”. λ Hal (v/E): görögül ichtüsz (ichthys). A Genezáreti-tavon élénk halászat volt. A fogott halat sózással vagy füstöléssel tartósították. A horogra akadt hal a bűnhődő gonosz képe. Az apostolok is halászok voltak. A csodálatos halfogás (Lk 5,1-11) a sikeres apostoli munka előképei. A hal fontos ókeresztény szimbólum, mivel a görög hal szó betűi (ichthys = ἰχθύς) mozaik szavat alkotnak: Jézus Krisztus
5
Istennek Fia Megváltó (Ieszusz ’ἰ’ Chrisztosz ’χ’ Theu ’θ’ Hüjosz ’ύ’ Szótér ’ς’). A hal a keresztény mivolt ismertetőjele volt. λ Szőlő (h/E): görögül ampelosz, latinul Vitis vinifera. A legrégibb és
legelterjedtebb
termesztett
növények
egyike.
Őshazája
valószínűleg Örményország volt, ahol a régészek a Kr. e. 5. évezredtől találtak szőlőművelés nyomait igazoló épületeket (prések, pincék). Az ország Ararát tartományát Noé szőlőültetésével hozzák kapcsolatba, mert Noé a bárkából kiszállva itt ásta a földbe a növényt. Palesztinában a legfőbb gyümölcsök egyike. A Kármel-hegy (itt található Kána városa is) és a mai Jeruzsálem külvárosát képező AinKarim völgye is a lejtőin művelt híres szőlőskertekről kapta nevét. A szőlőszüret nagy ünnep volt. A bibliai jelképek között Izrael szőlőtő, melyet Jahve Egyiptomból áttelepített Kánaánba, hogy ott gyökeret verjen és elterebélyesedjen. Jézus áldozatának a szőlő, vérének a bor a jelképe. Istennek (Jézusnak) az Ő népével megélt közössége a szőlőtő és a szőlővesszők allegóriájában jelenik meg (Jn 15,1-18). λ Dénár (k/E): A római pénzrendszer egysége, ezüstpénz (3,85 g). Tiberius császár felirata és képe volt látható rajta. Megfelel egy mezőgazdasági munkás napi bérének vagy egy nap átlagos kiadásainak. Jézus harminc ezüstért, vagyis 120 dénárért (fél évi bér). o Fillér (szo/E): 1 dénár 64 fillér λ Szadduceusok (sze/E): elsősorban politikai párt a zsidóságon belül a Templom pusztulásáig (Kr.u. 70). Tagjai főleg a papok közül kerültek ki. A hatalom nagyrészt a kezükben maradt, mert a főtanácson belül erős pártot alkottak. A szadduceus Kaifás erőszakolta ki Jézus halálos ítéletét (vö. Jn 11,47). A farizeusokkal együtt elismerték a Tóra (Törvény) tekintélyét, viszont az „ősök hagyományá”-t, elvetették. Tagadták a halottak feltámadását, sőt még a lélek továbbélését is. 6
λ Pásztor (p/L): görögül poimén. A falu pásztora már kora hajnaltól a bárány- és juhnyájjal járt, s a forrásnál megitatta őket. Minden tulajdonos sajátos hangjelzéssel szedte össze saját állatait. A pásztorok Jézus korában azokhoz a kisemberekhez tartoztak, akik nem ismerték s nem gyakorolták a törvényt. Jézus születésének örömhírét nekik hirdették meg. Az Újszövetség Jézusról, mint jó pásztorról beszél (Jn 10,1-31). λ Juh / bárány (p/L/E): görögül probaton. Palesztina egyik legfőbb gazdasági forrását jelenti (gyapjú, tej, bőr, hús). Gyakran ajánlottak fel bárányt áldozatként. λ Koszorú
(szo/L):
görögül
stephanos.
Kezdetben
a
haj
összefogására alkalmazott szalag. Az ember fején az öröm, a boldogság jele. A görögöknél (Kr.e. 5 századig) nyilvános mérkőzések alkalmával a győztesnek koszorút adtak át jutalmul. Az olimpiai koszorú olajágból készült. Az újszövetségi levelekben gyakran találkozunk vele szimbolikus értelemben: győzelmi koszorú (= örök boldogság a mennyben), amit azok nyertek el, akik kiállták a földi megmérettetéseket, képesek voltak a vértanúságra. Feladatok a héten idézett bibliai szakaszokhoz: Melyik az a helységnév, amely magyarul úgy hangzik, hogy kenyér-háza? Ki született ebben a városban? M1: Lk 2,1-7. Ki és hol találkozik össze egy sütőmesterrel és egy pohárnokkal? Melyikkel mi történt? M: Ter 40,1-23. Nevezed meg az eseményeket, melyekben fontos szerepe van… a kenyérnek: Mt 4,3 / Mk 6,34-44 / Jn 6,35 / Lk 11,3-5. a kovásznak: Lk 12,1 / Gal 5,9 / 1Kor 5,6-7 / Lk 13,20-21. Térkép! Keresd meg: Kána, Betlehem, Genezáreti-tó.
1
Megoldás 7
Ki kicsoda? Megtudod a bibliai szakaszokból! Timóteus: származása – ApCsel 16,1-3 / püspöke az 1Tim 1,3-ben említett városnak. Dávid: származása – 1Sám 16,1-13 / híres ellensége – 1Sám 16,4-10. 41-51 / bűnbánata – 51. (50) zsoltár. Egészítsd ki a következő igeszakaszokat! Zsoltár 41,10: Még jó ………………… is, akiben reméltem, aki ………………………… ette, felemelte ……………… ellenem. Lk 22,19-20: Most a …………………… vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én ………………, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én …………………………………….” Ugyanígy a vacsora végén fogta a ………………… is, és azt mondta: „Ez a kehely az új ………………… az én …………………, amelyet értetek …………………. „Borban az igazság.” Mit tartalmazott a bor, és vajon mire adták? Mk 15,23. Mire használta az illető? Lk 10,34. Mire ajánlotta az apostol? 1Tim 5,23. Milyen alkalommal és miért volt fontos a bor? Jn 2,1-11. Pénzt vagy életet! Miről szólnak a „dénáros” szakaszok? Jn 6,7; 12,5 / Mt 18,28; 20,2 / Mk 12, 15-17 / Lk 10,35. Mi mennyi? Számold ki a bibliai szakaszokban meghatározott mennyiségeket! Jn 2,6: Mennyi bort készített Jézus, ha egy mérő kb. 40 liter? Mk 12,42: Mennyire volt szegény az özvegy, ha 1 dénár 64 fillér? Ter 6,15: Mekkora volt Noé bárkája, ha 1 könyök 45 cm? 8
