Toldi Zsuzsa Csúcs-forma. Shannon. Ormai László Akitől a kínaiak tanultak. Márkus Erzsébet A jövő súlyemelőit neveli

www.presztizssport.com

Apáti Bence Thomas Doll Aranyra tör a Fradival

Ormai László Akitől a kínaiak tanultak

Szuperstadion a kert végébe Csilliárdosok új játékszere

Spartacus az ultraszektorban

Shannon Szabados Meghódította a férfiak világát

Márkus Erzsébet A jövő súlyemelőit neveli

Toldi Zsuzsa Csúcs-forma 495 Ft ⁄ 2. évfolyam 6. szám ⁄ 2014

Egyedi gépek fejlesztése, tervezése, gyártása,kivitelezése, értékesitése, üzembe helyezése, karbantartása. Célszerszámok, termelési segédeszközök, idomszerek és magas pontosságú darabok gyártása.

Cím:

Stefani Hungária gépgyártó Kft. H-9027 Gyo ´´r, Tó u. 2.

Elérheto´´ségek: Tel.:+36 96 510 160 Fax.:+36 96 510 161 E-mail: info@stefanihungaria .hu www.stefani.eu

előszó

hogyan megjelenik kecses, törékeny Barbie-babának tűnik. Ahogyan leveti dzsekijét, és feszes pulóverjén át kidagadnak izmai, egy hódító amazonnak. Ahogyan álmairól mesél, egy romantikus, rajongó kislánynak. Ahogyan napi teendőit taglalja, egy ízig-vérig földön járó asszonynak. Ahogyan olykor önironikusan felkacag, egy vásott kisgyereknek, ahogyan imádott kutyáiról, egy mennyből érkezett tündérnek… Melyik az igazi? Melyik valójában ő, Toldi Zsuzsa, a magyar sport egyik legújabb csillaga, a legutóbbi Arnold Classic abszolút győztese? Diadalmas bajnok, gyönyörű nő, bájos kislány, megnyerő hölgy egyszemélyben. Egy új korszak egyik sportideálja. Eltökéltségében, határozottságában, céltudatosságában, önállóságában, fellépésében, és nem utolsósorban megjelenésében. Nyilván nem véletlen, hogy egy mostanában alakuló, formálódó, mindinkább teret nyerő új, még mindig ágas-bogas, olykor szélsőségeiben csapongó sportágnak lett egyik hőse Toldi Zsuzsa. Lehet persze sokféle vélemény, megítélés, ízlés a robusztusra felgyúrt izomkolosszus lányokkal, vagy a csont-bőrré legyötört modellekkel kapcsolatban. Van, akinek a magas tetszik, van, akinek az alacsony, kinek a kövér, kinek a sovány, kinek a sportos, kinek a dúskeblű, ezen nincs mit vitatkozni. Ami viszont nagyon lényeges, hogy ők nem vitatkoznak, nem deklarálnak, nem tartanak konferenciát, ők nem harcolnak, nem hirdetnek meg semmit, nem szerveznek akciót, csupán teszik a dolgukat. Tesznek azért, hogy olyanok legyenek, amilyenek lenni szeretnének. Rengeteg munkával, erőfeszítéssel, lemondással, áldozattal igyekeznek nap mint nap tenni azért, hogy átalakítsák testüket, lelküket. Nem fogadják el az eleve rájuk osztott szerepeket, nem hagyják, hogy megszabják nekik, hogy milyennek kell lenniük, hanem belső igényeiket követik. Ebből a törekvésből született az új tünemény, Toldi Zsuzsa.

Új tünemény

Szegő András

Felelős szerkesztő: Benkő Péter / Tel.: 70/396-6792 / Email: [email protected] Szerkesztő: Balogh Zoltán / Tel.: 70/395-3267 / Email: [email protected] Főmunkatárs: Kovács „Kokó” István Kiadó: Pentacool Kiadó és Szolgáltató Kft. / 1108 Budapest, Újhegyi út 14. Ügyvezető: Nagy György / Tel.: 70/3968-447 / Email: [email protected] Website: www.presztizssport.com / Tel.: 70/395-3267 / Email: [email protected] Korrektúra és terjesztés-ellenőrzés: Lángtan Szolgáltató Kft. Tel.: 70/635-0716 / Email: [email protected] Hirdetésfelvétel: Budapest: Tel.: 70/410-3128 / Email: [email protected] Kelet-Magyarország: Kincses Róbert / Tel.: 70/530-0999 / Email: [email protected] Nyugat-Magyarország: Papp Árpád / Tel.: 70/626-0182 / Email: [email protected] Capital Invested & Marketing Kft. / 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 30/A / Email: [email protected] / Tel.: 20/949-0327 Formatervezés, gyártás, alternatív terjesztés: Digital Press Consulting Kft. / 1118 Budapest, Rétköz u. 22. Felelős vezető: Valkóczi Zsolt Ferenc / Tel.: 20/920-9290 / e-mail: [email protected] Tördelés, grafikai munkák: Veszprémi Fesztiváliroda Kft. / 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 4/d fsz. 3. Sokszorosítás: KORREKT NYOMDA / Ügyvezető: Barkó Imre / www.korrektnyomda.hu Terjesztés: MAGYAR LAPTERJESZTŐ ZRT. 1097 Budapest, Táblás u. 32. / MAGYAR POSTA ZRT. 1138 Budapest, Dunavirág u. 2–6. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető e-mail-en: [email protected] és telefonon: 06-80/444-444 Előfizetés: 1 hónap 450 Ft. Előfizetés: 1 év 5400 Ft. Előfizetés: 1/2 év 2700 Ft. Előfizetés: 1/4 év 1350 Ft ISSN 2064-1990 Minden jog fenntartva. A lapban megjelent írások, illusztrációk, fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, teljes vagy részbeni utánközlésük, sokszorosításuk csak a kiadó hozzájárulásával lehetséges. A kiadó nem vállal felelősséget a megjelent hirdetések tartalmáért.

címlapfotó: Kiss Roland

4

presztízs sport ⁄ 2014 – 2/6.

STABIL MÉSZTEJ

ELSŐKÉNT MAGYARORSZÁGON

A SipŐcZ KfT-TŐL!

Sipocz

csak természetesen...

Sipőcz Kft.

1173 Budapest, Határhalom u. 2. Tel.: +36 1 / 999 1988 [email protected], www.sipocz.hu

A stabilmésztej egy olyan mésztej, amely: · stabilan lebeg a vízben, nagy fajlagos felülete miatt · könnyen felkeverhető, nem igényel állandó keringtetést, vagy keverést · vízben gyorsabban oldódik más mész alapú adalékanyagokhoz képest · lúgos kémhatása miatt kiválóan alkalmas vizek pH értékének a beállítására · tökéletes a savak semlegesítésére · ideális a nátrium-hidroxid oldat kiváltására · természetes, és környezetbarát a nátriumhidroxiddal ellentétben

5%, 35%, illetve 45% koncentrátumú készítmény, amely fagyálló adalékkal is kapható

Szennyvízkezelésnél: · az iszap nedvességtartalmát csökkenti · összetétele miatt nincs hagyományos só (NaCl) képződés · használatával elkerülhető a nátrium kibocsátás · a szennyvíz kéntartalmát megköti, az így képződő gipsz a szennyvízből könnyen leválasztható · a szennyvíz zsírtartalmát nagyobb mértékben csökkenti

Többet mésszel …

tartalom

24 56

50 80

32 Pattog a labda Bajnokságot akarnak nyerni

A Ferencváros labdarúgói parádés tavaszi sorozat után az NB I harmadik helyén végeztek. A német vezetőedző, Thomas Doll azonban még messzebbre tekint, jövőre az aranyérmet célozza meg csapatával.

Civil a pályán 24

Spartacus az ultraszektorban

Apáti Bence balettművész tudatosan feszegeti a határait, szabadidejében küzdősportokat űz, vagy kedvenc futball-csapata, a Budapest Honvéd mérkőzésein az ultrák között szurkol.

A klasszis örök 50

Súlytalanságban

Az olimpiai ezüstérmes Márkus Erzsébet ma már csak nosztalgiából emelget, sokkal fontosabb számára, hogy sikeres súlyemelőket neveljen a sportág számára.

66

Mester emberek Címlapsztori Csúcs-forma – Toldi Zsuzsa

A tavalyi Arnold Classic kategória és a sportág abszolút bajnokával, az IBFF és a WABBA világbajnokával, a rendkívül csinos Toldi Zsuzsával Szegő András készített interjút.

6


Akitől a kínaiak tanultak 80

Határon túl 32

Shannon Szabados meghódította a férfiak világát

56

A 2014-es téli olimpián, Szocsiban aranyérmet akasztottak bizonyos Shannon Szabados nyakába. Mennyire tekinthetjük magunkénak a kanadai női jégkorongválogatott magyar származású kapusának sikereit?

Ormai László, a huszonötszörös BEK-győztes és negyvenszeres asztalitenisz magyar bajnok Statisztika „feje” többek között elmesélte, miként jutottak el a hivatali folyosóról indulva az impozáns Marczibányi téri csarnokig, amely immár négy éve az ő nevét viseli.

MEGÚJULT A LIMAGRAIN, MEGÚJUL A TERMÔFÖLD

Amire még a gazda szeme is felcsillan!

Megújult kukorica genetikánk – A tudomány ígéretes alkotásai LG 30.369 – Limanova; LG 30.360; LG 30.440; LG 30.430

Gyommentes életre terem – A CL technológia éllovas napraforgói LG 56.58 CL; LG 56.33 CL; LG 56.46 CL

A siker forrása az ember – LG az Ön szolgálatában! Keresse kollégáinkat!

LG 2.0 – Ismerje meg új web oldalunkat www.lgseeds.hu

Magról magra, magasabbra

B

cs k o n j a

at! p a

Az egység volt

Az anyagiakat tekintve a Loki csak az ötödik hely környékén van a magyar bajnokságban, mégis az élen végeztek a hajdúsági futballisták.

S

Szöveg: Mecseky Donát Fotó: Czeglédi Zsolt

zűk évtized alatt a hetedik bajnoki címét söpörte be a DVSC-TEVA, kijelenthető tehát, a cívisvárosi pirosfehérek a magyar labdarúgás meghatározó alakulatává nőtték ki magukat a 2000-es évek közepétől napjainkig. A Loki néhány esztendeje megjárta a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörét, begyűjtött hat-hat Magyar Kupa-, illetve Szuperkupa-elsőséget, és egy ízben a Ligakupát is hazavihette. Bár az idei bajnoki fiesztába belerondított a Budapest Honvédtól hazai pályán elszenvedett vereség, a debreceni együttest húszezer ember ünnepelte a vadonatúj Nagyerdei Stadionban. A lefújás utáni, pezsgőtől csatakos órákban a lokisták pár percre felfüggesztették a bulizást a Presztízs Sport kedvéért, akadt, aki félmeztelenre vetkőzve értékelte a mögöttünk hagyott sikeres szezont.

Büszke kapitány „Talán még a saját szurkolóink közül sem sokan fogadtak volna rá, hogy mi nyerjük meg az OTP Bank Liga 2013-2014-es kiírását – jelentette ki kissé rekedt hangon Szakály Péter, a gárda csapatkapitánya. – Azt is tudom, sokan unják már a debreceni sikereket, jobban örültek volna, ha ezúttal nem a mi nyakunkba akasztják az aranyat, de méltó választ adtunk a kétkedőknek és az ellendrukkereknek – mondta a válogatott középpályás, aki arra a felvetésünkre, hogy az anyagi kondíciókat tekintve a DVSC-t valószínűleg megelőzi a Győr, a Videoton, a Ferencváros és a Diósgyőr is, mégis a Debrecen nyerte meg a pontvadászatot, a következőképpen válaszolt: – Ha beszélhetünk egyáltalán titokról, az a Loki csapategysége, ebben mindegyik klubot magunk mögé utasítjuk. Nem üres

8


a szükséges plusz


9

Bajnokcsapat!

Jó az öreg a háznál - Dombi Tibor még mindig villámgyors

Mi vagyunk a bajnokok!

frázis: itt valóban egy baráti társaság alkotja a csapatot, a pályán és az öltözőn kívül is szeretünk együtt lenni. Büszke vagyok rá, hogy én lehetek ennek a gárdának a csapatkapitánya! Ezt a bajnokságot – még ha csupán jobb gólkülönbséggel is – megnyertük, de nem dőlhetünk hátra, egy olyan európai színvonalú stadionban, mint amilyen a miénk, illene valami nagyot alkotni a nemzetközi porondon is. Azért dolgozunk, hogy sikerüljön a BL-ben is messzire jutnunk.”

Öreg, állj le! A Nagyerdőn ikonnak számító negyvenéves szélső, Dombi Tibor vette át a szót a kapitánytól. A Bombázó becenévre hallgató játékos mind a hét cívisvárosi bajnoki címből tevékenyen részt vállalt. „Ez a bajnokság benne lett volna nálam a top háromban, ha nem szenvedünk az utolsó meccsen 2-0-ás vereséget. Az első, 2005-ben megnyert arany természetesen a legkedvesebb, rá egy évre a második bajnoki cím az utolsó pillanatokban dőlt el a mi javunkra, az azért feledhetetlen, a mostani pedig az új stadion miatt lett volna különleges, de egyszerűen utálok veszteni. Nem baj, majd megiszom egy üveg bort, és akkor elfelejtem, hogy nem sikerült győznünk – tette hozzá hamiskás mosollyal. – Az újabb trófeának persze nagyon örülök, elképesztő, honnan hová jutott ez a klub 1991 óta, amikor felkerültem a felnőtt csapatba! Visszaszívom azt a korábbi kijelentésemet, hogy én soha nem játszom a megújult Nagyerdei Stadionban; most már titkon azt remélem,

Húszezren ünnepelték a hetedik bajnoki címét megszerző Lokit

10


Kondás Elemér második bajnoki címét nyerte a Debrecennel nem a mai volt az utolsó alkalom. Szívem szerint játszanék még tovább, de nem csak rajtam múlik, meglátjuk, mit hoz a jövő. Lehet, hogy sosem tudnám abbahagyni, kell majd valaki, azt mondja, kösz, öreg, most már állj le!”

Javulni akarnak Még a mérkőzés lefújása után bő fél órával is érezhetően nagy feszültség dolgozott a vezetőedzőben, Kondás Elemérben. A szakember nehezen emésztette meg, hogy nem sikerült felhőtlenné tenniük az örömünnepet. „Van ilyen meccs, amikor 6-7 ajtó-ablak ziccert is kihagysz, az ellenfél meg kontrákból gólokat lő, de ez most a lehető legrosszabbkor jött, hiszen mindenki győzelmet várt tőlünk a bajnokavatón – fújt nagyot a tréner. – Az idény egészét tekintve mi voltunk a legjobbak, ezért is végeztünk az élen, nem véletlen, hogy mi rúgtuk például a legtöbb gólt. Persze van bennem hiányérzet, több téren javulnunk kell, legyen szó támadásról vagy védekezésről, és ott van a nemzetközi kupa, tavaly nem teljesítettünk jól, az első akadályban elbuktunk a Strömsgodset ellen. Néhány érkezőnk biztosan lesz, de a gerinc adott, azon kell dolgoznunk, hogy még egységesebbé kovácsolódjunk. De előtte én is szeretnék néhány napot pihenni, mert most úgy érzem, nagyon rám fér” – zárta mondandóját Kondás Elemér. A Lokinál tehát úgy tűnik, reálisan látják saját helyzetüket, és tisztában vannak a céljaikkal, talán ez is az évtized óta íródó sikersztori egyik titka.

kultúra

A Manchester United titkai szöveg: Soós Tamás A legtöbb önéletrajz nem más, mint leplezetlen önfényezés. Alex Fergusoné is az, de mégis több annál. Egyrészt azért, mert könyve nem pusztán biográfia, hanem rövid, de éles szemű megfigyelésekkel teli vélemény, magáról a futballról. A manchesteri menedzser szögegyenes mondatokban és ízes anekdotákban eleveníti fel a Unitednál töltött időket, melyeken átsüt a glasgow-i munkáskölyök elszántsága és direkt jelleme. Gyerekkorát vagy az Aberdeenben lehúzott éveket csak pár eltévedt mondatban említi, a fókusz a legendás manchesteri esztendőkre kerül. Aki teljes igényű, bár szárazan precíz életutat akar lekövetni szemével, az forduljon Margitay Richárd tavaly kiadott kiskönyvéhez (A manchesteri futballmágus). Az edző önéletrajza nem teljes igényű, de közben mégis teljesebb képet rajzol személyiségéről, világ- és futballképéről. A United-mítoszokat nem piszkálja, sőt néha kifejezetten építi az olyan megjegyzéseivel, mint „a labda megtartása szinte vallás a Manchester Unitedban”. Viszont engedi, hogy lopva benézzünk néhány ilyen „mítosz” mögé. Legszívesebben a lélektani hadviselésének trükkjeiről rántja le a leplet: az órakocogtatása, vagy a sajtóban terjesztett nyilatkozatai arról, hogy a Manchester mindig erősebb a szezon második felében, mind arra szolgált, hogy megfélemlítse az ellenfeleket. De az okos manipulátor mellett az őszinteségre apelláló és a technikai képességeknél az összetartást, a csapatszellemet is előrébb tartó mester képe rajzolódik ki a lapokon.

12


Aki most épp szigorúan, de kedélyesen sztorizik egy pint sör mellett. Szinte vágni lehet a kocsmafüstöt, ahogy lapozunk, miközben Sir Alex kikér még egy rundot, mert el akarja mesélni, hogy is volt az a 2003-as affér Beckhammel, amikor a focistának felszakadt a szemöldöke egy „számonkérés” során. Ferguson nem titkolózik, elregéli, hogyan kérték fel kétszer is az angol válogatott kapitányának, és miért mondott tíz másodperc alatt nemet (mégis, mit szóltak volna hozzá Skóciában?), véleményezi a legnagyobb sztárokat Steven Gerraldtól Wayne Rooney-ig, kirohan a focisták elcelebedesedése ellen (Beckham és Rio Ferdinand is megkapja a magáét, utóbbi főleg a P. Daddy interjúért), és azt is elárulja, ki volt a legjobb futballista, akivel dolgozott (nem Bechkam, és nem is Rooney). A sztorizós hangvételből következik, hogy a könyv nem szigorúan időrendi sorrendben halad, hol előresprintel, hol hátranéz, attól függően, merre kanyarodik az edző asszociációinak fonala. Így viszont kiszámíthatatlanabb és izgalmasabb, mint amilyen egy bölcsőtől a visszavonulásig ívelő, sztenderd önéletrajz lenne. Túlzásból azért mindjárt a bevezetőben akad egy, amikor Ferguson abban reménykedik: „talán még azok is élvezhetik, akiket nem érdekel a futball”. Ehhez viszont nagyon is részletekbe menő a könyve. Akiket viszont érdekel a futball, azok valószínűleg kivétel nélkül élvezni fogják ezt a különösen alapos életrajzot. Valljuk be: így sem veszített túl sok olvasót a manchesteri mágus.

KOMBÁJN ALKATRÉSZEK AKÁR

KÖZELEG A SZEZON KÉRJEN INGYENES ÁTVIZSGÁLÁST!

*

KÉSZÍTSE FEL GÉPÉT A VÁRATLAN HELYZETEKRE ÉS HASZNÁLJA KI INGYENES KOMBÁJN ÁTVIZSGÁLÁSI AKCIÓNKAT.

ARATÁSI ALKATRÉSZ ÜGYELET: HÉTKÖZNAPOKON 7-17 ÓRÁIG SZOMBATON 8-15 ÓRÁIG VASÁRNAP 8-12 ÓRÁIG TEL: 34/557-185 INGYENES ZÖLD SZÁM: 06-80/369-399

AZ INGYENES ÁTVIZSGÁLÁSÉRT HÍVJA SZERVIZÜNKET:

2942 NAGYIGMÁND, GÉPÁLLOMÁS UTCA 1. TEL: 34/557-187 MOBIL: 06-30/631-1204 *A kombájn szezon előtti átvizsgálása ingyenes, amennyiben a javítást nálunk végezteti.

30% KEDVEZMÉNNYEL

Csak lazán A Presztízs Sport olvasói minden hónapban megismerhetik egy-egy válogatott labdarúgónkat – lazább, könnyedebb megközelítésből. Ezúttal az a Csábi József válaszolt a kérdéseinkre, aki 100 százalékos mutatóval rendelkezik a magyar válogatott szövetségi kapitányaként. A korábbi kispesti ikon elmondta, miért a csúcson hagyta abba, mi az oka annak, hogy nem szereti a vakondokat, de az is kiderült, miért gyűlt meg a baja a polgármesterrel. Szöveg: Privacsek András / Fotó: Sas Gábor

Vakondokra várva Igaz, hogy az Andorra elleni győztes vb-selejtező után – ahol szövetségi kapitányként irányítottad a válogatottat – azért nem folytattad a munkát, mert szeretted volna, ha te leszel a világ legjobb mutatójával rendelkező kapitánya? Persze, pontosan ezért ültem csak egy mérkőzésen szövetségi kapitányként a magyar válogatott kispadján… Valójában már az Andorra elleni meccs előtt tudtam, hogy a megbízatásom arra az egy találkozóra szól. A barátaim mondták is, hogy a csúcson kell abbahagyni a szakmát, de nekem eszem ágában sincs befejezni. A magyar nemzeti csapatot vezetni hatalmas megtiszteltetés, úgy érzem, leszek én még kapitány. Állítólag többször meggyűlt a bajod a vakondokkal. Hogy állsz most velük? Évekig szenvedtem a vakondok miatt, volt, hogy aludni sem tudtam, mert azon gondolkodtam, miként tudnám kiűzni a „vadállatokat” a kertből és az udvarról. Szerencsére mára egy titkos módszer segítségével megoldódott a probléma. Az igazság azonban az, hogy nem bánnám, ha újra ellepnék a kertemet, mert ez azt jelentené, hogy megint van olyan állásom, ami egész napos elfoglaltságot jelent, és mellette nincs időm harcolni a vakondokkal. Játékosként mi volt a legmerészebb tetted, amit jó, hogy nem tudott meg a mindenkori edződ? Egy téli edzőtáborban az egyik játékostársam szülinapi bulija túl jól sikerült. A szállodánk melletti pubban ünnepeltük szolidan, de annál hangosabban, talán még énekeltünk is.

14


Másnap a reggelinél hallottuk, amint a szakmai stáb arról beszélget, hogy egy magyar turistacsoport mekkorát dáridózott egész éjjel a szomszédban. Szerencsére nem jöttek rá, hogy az a magyar turistacsoport a csapatunk nyolc-tíz játékosa volt… Ezer szállal kötődsz a Honvédhoz. Mikor leszel a csapat vezetőedzője? Ez az a kérdés, amit nem biztos, hogy nekem kellene feltenni. Anélkül, hogy magamat ajánlanám, a klubnál történő események akár indokolttá is tehetnék a kinevezésemet, hiszen kiválóan ismerem a kispesti fiatalokat, talán könnyebben tudnám integrálni őket a csapatba, mint egy messziről érkező edző. Úgy érzem azonban, hogy jelenleg Olaszország közelebb van Kispesthez, mint Érd. (Csábi József Érden lakik – a szerk.) Edzőként milyen típusú játékosokat kedvelsz jobban: a renitenseket, akiket meg kell nevelni, vagy inkább azokat, akik aszkéta életet élnek? Mi volt a legmeredekebb sztorid edzőként egy-egy játékossal? Leginkább a vagány játékosokat kedvelem, de a fegyelmet és a rendet mindig megkövetelem. Sajnos az akadémiákon nevelkedő srácok többségéből hiányzik a csibészség, mivel túlságosan is steril körülmények között élnek… Nagy balhém még nem volt senkivel, egyszer fordult elő, hogy az NB II-ben elküldtem a csapattól az egyik játékosomat, mert sem emberileg, sem szakmailag nem illett közénk. A városvezetéssel volt is miatta egy kis konfliktusom, hetekig jártam a polgármesterhez, de végül megértette az érveimet.

Termékeink Kukorica

Étkezési gríz

Goromba töret

Sörgríz

Középtöret

Extruder gríz

Finomtöret

Csíra

Takarmányliszt

Étkezési liszt Pehelyliszt

CORNMILL HUNGARY KFT. 2942 Nagyigmánd, Burgert Róbert Agrár-ipari Park 03/10. Tel.: +36 34 356-762 Fax: +36 34 356-610 E-mail: [email protected] Honlap: www.cornmill.hu

Hala, Madrid! Real-meccsen a Bernabéuban, avagy ez nem az MTK–Paks Szöveg: Privacsek András Fotó: Privacsek András, PRODIMÉDIA-RED DOT

Ha Madrid, akkor a Királyi palota, a Prado, a Plaza Mayor, de elsősorban a Santiago Bernabéu stadion és az ott székelő immár tízszeres BEK-, illetve BL-győztes sztárcsapat, a Real. Madridi túránk alkalmával lehetőségünk volt a helyszínen szurkolni a királyi gárdának, megtapasztalhattuk, milyen is a C. Ronaldo-kultusz, de sajnos az is kiderült: a spanyol nők nem a magyar újságírókért rajonganak. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy Puskás Ferencről mindenki hallott a városban, és egy magyar csapatot is ismer a tapas bár pincére.

16


Prémium

C. Ronaldo gatyája A Real Madrid–Osasuna bajnoki mérkőzés délutánján érkeztem újságíró kollégámmal Spanyolország fővárosába. Ugyan az esti meccsre még több órát kellett várni, de mi természetesen azonnal látni akartuk a „szentélyt”, a Bernabéu stadiont. A szállásunk mindössze ötszáz méterre volt az 1947-ben átadott létesítménytől, az odáig vezető úton azonban legalább ötször botlottunk hatalmas hirdetésekbe, melyeken a Real csillagai mosolyogtak vagy éppen szúrós szemmel néztek ránk, természetesen a leggyakoribb „szembejövő” C. Ronaldo volt. A madridiak világsztárja az óriási plakátokon – a hölgyek nagy örömére – saját alsónemű márkáját népszerűsítette… Nekünk a portugál felsőtesténél egy fokkal jobban tetszett a stadion: némi ámuldozás és rácsodálkozás a grandiózus építményre, majd irány a közeli tapas bár.

„Puszkasz, Puszkasz” Itt hamar kiderült, hogy nem vagyunk spanyolok, igaz a személyzetnek nem volt nehéz kitalálnia, mivel a spanyoltudásunk kimerült abban, hogy „hola” („szia”) és „hala, Madrid!” („hajrá,Madrid!”). Innen már csak egy lépés volt Angelnak, a bár pincérének megtudnia, hogy Magyarországról jöttünk. Azonnal kiabálta is: „Húngaro, Puszkasz, Puszkasz” és, hogy „Tokaji”. Utóbbin elcsodálkoztunk, de tört angolsággal elmagyarázta, hogy pár éve járt a tokaji borvidéken, és azóta ez az egyik kedvenc nedűje. Érdeklődtünk nála, hogy mit vagy kit ismer még a focinkból, és meglepő módon „Puszkasz” mellett nem a Ferencvárost vagy a Honvédot említette, hanem a Videotont. Megdöbbenésünket látva meggyőző magyarázattal szolgált: 1985-ben a Bernabéuban szurkolt a Real–Videoton UEFA-kupa-döntő visszavágóján. Spanyol barátunk ugyan úgy emlékezett, hogy kedvenc csapata kettős győzelemmel hódította el a serleget, de felvilágosítottuk, hogy Madridban Májer Lajos góljával bizony a Vidi nyert. Nem lehettünk túl meggyőzőek, mert


17

CR Aranylabdája és Májer Lajos gólja

Másnap két helyszínt vettünk célba: a Chiquifrut (ez az étterem volt Puskás Ferenc törzshelye), és a Bernabéut, egy stadiontúrára. Utóbbival kezdtünk. A pénztárnál felvilágosítottak minket, hogy a 80 ezres létesítmény tulajdonképpen egy hatalmas „kiállítóterem”, melyben a Real néha játszik egy-egy meccset. Szinte mindennap több ezer szurkoló, turista vált belépőt, hogy betekintést nyerjen a világ egyik legnagyobb klubjának kulisszái mögé. Végigsétálni az üres stadionban, felemelni a BL-serleget, lefotózni C. Ronaldo Aranylabdáját, benézni a hazai öltözőbe, leülni a VIP-páholyba, elfoglalni Ancelotti helyét a kispadon, megnézni a múzeumban Májer Lajos gólját a Real elleni UEFA-kupa döntőben legalább akkora élmény, mint a helyszínen szurkolni egy Real-meccsen.

nehezen akarta elhinni, hogy az ő aranylábúi hazai pályán kaptak ki egy magyar csapattól, de aztán csak megbékélt a ténnyel. Angel azzal búcsúzott tőlünk, hogy a Real 4-0-ra legyőzi az Osasunát, és megnyeri a spanyol bajnokságot, valamint a Bajnokok Ligáját is. (Az Osasunát valóban ilyen arányban verte a BL-serleget is begyűjtő Real, ám a bajokságot bukták a madridiak – a szerk.)

Fradi—Újpest vagy Real? A könnyed vacsora után elindultunk a mérkőzésre. A stadion előtt már több százan énekeltek, Real-sálakat és zászlókat lengettek. Idegenként is érezhető volt, hogy Madridban minden Real-meccs egy ünnep a szurkolóknak. Belevetettük magunkat a tömegbe, a hangulat enyhén szólva sem volt összetéveszthető – nem megbántva a két csapatot – egy MTK–Paks meccs előtti készülődéssel… Fél órával a kezdő sípszó előtt elfoglaltuk a helyünket a hatemeletes stadion ötödik szintjén, és meglepve tapasztaltuk, hogy igencsak foghíjas a lelátó. A mellettünk szivarozó hatvanas úriember azonban megnyugtatott: higgyük el, a kezdésre telt ház lesz. És lám, igaza lett, a Real himnuszát már legalább 70 ezer szurkoló énekelte. Ha nem tudtuk volna, hogy ki a csapat legnagyobb sztárja, a bemutatásnál az is kiderült: amikor C. Ronaldóhoz ért a szpíker, szinte felrobbant a stadion, megközelítő ovációt csak Iker Casillas tudott kiváltani a közönségből. A portugál meg is adta a meccs alaphangját, az elején hatalmas bombagólt lőtt, ám ezt követően pedig takarékra kapcsolt a királyi gárda. Érdekes, hogy ebben az időszakban a szurkolás sem volt olyan frenetikus, mint azt az ember fia gondolta volna. Kollégámmal meg is állapítottuk a szünetben, hogy egy Fradi–Újpest derbin mennyivel jobb a hangulat… Lehet, hogy a beszélgetésünket kihallgatták a hazai ultrák, de tény: a második játékrészre a Real játéka és a szurkolók aktivitása is sokat javult. Természetesen ki más lőhette volna a második gólt, mint CR. Ancelotti gyorsan le is kapta legnagyobb sztárját, aki vastaps közepette hagyta el a pályát, a „maradék” még berámolt kettőt, Angelnak pedig igaza lett, 4-0-ra nyert a Real.

18


Prémium

Őrült spanyol nők

Egy hatalmas élménnyel a szívünkben, mit sem sejtve, a tömeggel mi is elindultunk „haza”, a stadion mögötti kocsikijáró előtt viszont mintegy ezerfős hölgykoszorút fedeztünk fel. Tudtuk, hogy a Presztízs Sport népszerű magazin, de azt nem gondoltuk, hogy már a spanyol lányok is rajonganak a lap újságíróiért… Sajnos hamar kiderült, hogy nem minket, hanem a „gatyás” Ronaldót várták. Magyar szemmel nézve érdekes volt látni, hogy amikor egy-egy Realkedvenc kihajtott a luxuskocsijával, hatalmas sikongatásba kezdtek a csajok. Elképzeltük, hogy nálunk mondjuk a Bozsik-stadion előtt vajon Kapacina Valért mi fogadhatja a meccsek után, de aztán gyorsan be is fejeztük a gondolati játékot. Mondani sem kell, hogy amikor Ronaldo kanyarodott ki a mélygarázsból, az összes nő „megőrült”, volt, aki azt hitte, gyorsabb, mint a bálvány Audija, de a hölgyeknek ezen az estén be kellett érniük a látvánnyal – illetve velünk...

Öcsi bácsi törzshelye

A kétórás stadiontúra után nem is találhattunk volna jobb helyszínt aznapi ebédünk elfogyasztására, mint Puskás egykori törzshelyét, a Chiquifrut. Valószínűleg Öcsi bácsi sem szerette a nagy távolságokat, mert kedvenc étterme kétszáz méternél nincs messzebb a stadiontól… Szinte telt ház volt, ezért gondoltuk, ha azzal nyitunk, hogy Magyarországról jöttünk, talán nagyobb eséllyel kapunk asztalt. Igazunk lett, három pincér próbált a kedvünkben járni, igaz, sem magyarul, sem angolul nem beszéltek – mint ahogy egész Madridban szinte senki –, a „hola” és a „hala, Madrid” mélységű spanyoltudásunkkal pedig itt sem jutottunk sokáig. Vendéglátóink szinte maguktól mondták, illetve mutogatták, hogy nyugodtan fotózzuk le Puskás falon lévő mezét és az összes többi ereklyét. Közben megkaptuk az aznapi menüt, krumplilevest és sült csirkét krumplival, csalamádéval. Jóízűen fogyasztottuk a magyaros ebédünket, egy negyedik pincér pedig amolyan „spangol” nyelven közölte velünk: ő úgy tudja a nagyapjától, hogy Panchonak is ez volt a kedvenc étele. Valószínűleg azt már soha nem fogjuk megtudni, hogy igazat mondott-e, vagy csak a borravaló reményében közölte velünk ezt a fontos információt. Valójában nem is érdekelt, hogy mindez igaz vagy sem, hiszen a kaja finom volt, a kiszolgálás kifogástalan, és egyébként is büszkék voltunk rá, hogy Puskás törzshelyén ebédelhettünk, olyan klubnál járhattunk, abban a stadionban, ahol egykoron egy magyar világsztárért rajongtak…


19

Legenda

Jöjjön el a Te országod! Szubjektív emlékképek Varga Zoltánról

1968

szöveg: Koltay Gábor Fotó: archív, tempofradi.hu

után tizenöt évvel, 1983-ban Varga Zoli és felesége először lépte át ismét a magyar határt. Talán az akkoriban Bonnban szolgáló Szepesi Györgynek is köze lehetett ahhoz, hogy a sorozatosan elutasított kérvények után megkapták a látogató vízumot. Mint a más hasonló helyzetben lévők esetében, Zoliéknál is nagy volt a bizonytalanság. Mi lesz velük a határon, visszaengedik-e majd őket, hiszen a mindkettejük számára kirótt jogerős börtönbüntetést a hivatalos szervek nem vonták vissza. Mit fognak szólni, hogyan fognak reagálni a barátok, ismerősök? Az első utak a társak közül az ’50-es és ’60-as évek legendás játékosaihoz, Orosz Pálhoz, Dalnoki Jenőhöz, Rákosi Gyulához, Mátrai Sándorhoz vezettek. Nem véletlen, hiszen „Vilezsál Oszi, Orosz Pali és Dalnoki Jenő segített nekem az elején, hogy mint fiatal srác, a csapatba gyorsabban integrálódjam.” Régi barátságunk okán többször is hallottam a kiváló balhátvédtől, a csupa szív, a Fradiért a szó szoros értelmében mindenkor élni és - mint tudjuk -, halni is tudó Dalnoki Jenőtől, hogy Varga Zolival milyen jóízű beszélgetéseket folytattak, s mennyire szerette a nála fiatalabb egykori játékostársat. Többek közt talán azért, mert Zoli is kendőzetlenül őszinte, szókimondó ember volt, aki nehezen tűrte az igazságtalanságot, a jellemtelenséget és a hazugságot. Jellemző a korabeli viszonyokra, amit Zoli a hazalátogatása utáni első élményeiről mondott az 1985-ben készült portréfilmben: „Amikor először voltam otthon, mindenki félt tőlem, az egész szituációtól. Egyesek részéről azt éreztem, hogy szégyellnek. Állítólag nem volt szabad hivatalosan mutatkozniuk velem. Telefonon egy régi játékostársam fölhívott (Németh Lajos – KG), hogy találkozzunk Budán a Déryné presszóban. Amikor megérkeztem a megbeszélt délelőtti időpontban, úgy láttam, hogy senki sincs az üzletben. Már éppen el akartam menni, amikor a hátam mögött valaki sziszegett. Így vettem őt észre, a függöny mögött, ahová leültünk beszélgetni, nehogy valaki is meglásson. Ez egy kicsit megdöbbentett.” Persze jó magyar szokás szerint a kisebb-nagyobb provokációk sem maradtak el. A Magyarország–Mexikó barátságos

20


meccsen a Népstadionban, a játékos kijáró feletti sajtótribünön nagy mozgolódás támadt, amikor Varga Zoli megjelent. „Ott is egy meglepetés ért. Egy népszabadságos újságíró odajött hozzám, és elkezdett kérdezősködni. Feltűnően éppen akkor, amikor a magyar himnusz alatt mindenki vigyázzban állt. Elgondolkodtam rajta, hogy ez az ember vajon provokál-e engem, vagy neki valóban csak ennyit jelent a himnuszunk. Lehetséges, hogy neki fel sem tűnt, hogy közben a magyar himnuszt játszották?” Később aztán Zoli látogatásainak ténye már az újságokban is megjelent. Jól emlékszem, hogy baráti társaságban mennyit beszéltünk arról, hogy Zoli itthon van. 1989-90 tájékán aztán bekövetkezett a földcsuszamlásszerű rendszerváltozás, s ezáltal sokunk fejében megfordult, hogy a „tékozló fiúnak” végleg haza kellene térnie, hiszen bőven lenne feladata itthon. 1991-ben a legendás „kilences”, Albert Flórián ötvenéves lett. Tiszteletére az Üllői úton a Fradi telt házas meccset szervezett, amelyre a ’60-as évek végének, de alighanem a klub történetének legjobb, legerősebb csapatát is összeverbuválták. S ami korábban elképzelhetetlen volt, a Császár felemelte a te-

Telt ház ünnepelte Albert Flórián 50. születésnapját az Üllői úton - Varga Zoltán is pályára lépett a gálamérkőzésen

6/5. rész

sebb fiú: volt földönfutó, és volt ünnepelt sztár”. Tudtuk, hogy lefont, és Zolit is hazahívta. Az akkor tizenhárom éves fiamVarga Zoli karakteréből hiányzik a megalkuvásra, vagy a lanmal a lelátón ülve meghatóan jó érzés volt látni és tapasztalni gyos kompromisszumra való készség, így konfliktusai kódolva a több, mint húszezres közönség túláradó szeretetét, amel�voltak. Azonnal átlátta, hogy az öltözőben, a fejekben rendetlyel Varga Zolit felállva, talán nagyobb ovációval és szeretettel lenség van, sőt mi több, a látottakat szóvá is tette. Nem szereköszöntötték, mint magát az ünnepeltet. A pálya kezdőköréti, ha az edzésről elkésnek, ha az öltözőben mobiltelefonokon ben állva, a kínos szituációt felismerve, kissé zavartan – hiintézik a sefteket, ha nyakukban és csuklójukon arany ékszeszen mégiscsak Flórit köszönteni gyűltünk egybe –, Zoli tétova mozdulatokkal igyekezett lecsendesíteni a szűnni nem akaró ünneplést. Ez volt mindannyiunk számára az igazi vis�szatérés, ettől kezdve csak idő kérdése volt, hogy Varga Zoli mikor ül le imádott csapata kispadjára, hogy a nagy egymásra találás után hozzákezdjen egy remélhetőleg hosszú ideig tartó, sikeres korszak megalapozásához. Tízezrekkel együtt magam is reméltem, hogy a Fradi „szent tehene”, Albert Flórián mellett – kettőjük vélt vagy valós régi sérelmeit, emberi súrlódásait félretéve –, ez a szakmailag vitathatatlanul felkészült, csupa szív, lelkes, szorgalmas, megalkuvás nélküli ember végre jelentős szerepet fog kapni a klub életében. 1996. szeptember 13-án, amely sokak szerint szerencsétlenül éppen egy pénteki napra esett, megköttetett a várva várt, bár tartalmát tekintve meglehetősen semmitmondó szerződés, amelyet most nem Legendák egymás között: Varga Zoltán (balról) és a Császár, Albert Flórián tisztünk elemezni, de a kontraktus körülményei előre jelezrekkel dekorálva fekszenek a gyúrópadon. Néhány hét után az ték, hogy Zoli aláaknásított területre érkezett. Mi, szurkolók emeleti főnökség tagjai is eltűnődtek, mi van, ha Zoli, ez a lemindenesetre boldogok voltunk, úgy éreztük, hogy győzött az gendás személyiség ezzel a mentalitással, ráadásul háta möigazság, amely oly ritkán szokott diadalmaskodni. Bizton regött tudva a fradisták hatalmas táborát, a klub belső viszoméltük, hogy új korszak kezdődik, hiszen tíz- és tízezrek állnyait is meg akarja majd változtatni. Így aztán elkezdték fúrni nak Zoli mögött, akik messiásként tekintenek rá, és mint tudbelülről a langyos vízben lubickoló vezetők és a kemény magjuk, egy összetartó közösségnek rendkívüli ereje van. Megható hoz tartozó, félrevezetett kettes szektor tagjai, kívülről pedig érzés volt meccsről meccsre látni, hogy a klubháztól a kispaa változásban ugyancsak nem érdekelt újságírók. A vele tördig tartó úton Zoli nagyobb ovációban részesül, mint a pályára téntek ráadásul megerősítik azt a feltevést is, hogy a Varga kifutó csapat, kattognak a fényképezőgépek, s az emberek alig Zoli körüli eseményekben titkosszolgálati, ügynöki tevékenyvárják, hogy egy kósza labda a kispad felé tévedjen, ahol Zoli ség nyomai is felfedezhetőek voltak. S hogy kik, miért, milyen azt majd lekezeli és odagurítja a legközelebbi játékosnak. De célok érdekében álltak a háttérben és akadályozták meg, hogy ami ennél sokkal fontosabb, jöttek is az eredmények. létrejöjjön és kivirágozzék egy nagy-nagy egymásra találás a S mint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt évben annyicsapat, az egyesület, a szurkolók, és tágabb értelemben a maszor, most is kiderült, hogy mi, gyarló emberek, akik sokszor gyar futball javára, erről szól majd a sorozat befejező része. úgy érezzük, hogy segítségünkkel, közreműködésünkkel győzött az igazság, milyen naivak is voltunk. Ahogy egyik élet(Folytatás és befejezés a következő számban) rajzírója fogalmazott annak idején, „akár a mesebeli legki-


21

Nyitott száj

„Apa, kezdődik!” A

híres szlogen aktuális, hiszen ebben a hónapban indult a labdarúgó-világbajnokság, az állítólagos géniuszok szülőföldjén. Brazília, úgy fest, kicsit előnytelenül ugrott bele ebbe a világnagy mutatványba. Már a Konföderációs Kupán – ez a vb előjátéka – is durrogott a brazil emberek agya, erre meg válaszként a helyi rendőrök pisztolya. Itt a békés, olykor túlzásba szervezett Európában visszafogottan figyeltük az ottani emberek harsogó tüntetéseit. Nem értettük, hogyan lehet ebből a nagyszerű játékból ekkora balhéfolyamot generálni. Mi a baj, ha az országban nagyszerű stadionokat építenek? Aztán csepegtetve, de megértettük, hogy a helyzetteremtők nem mérték fel, mire vállalkoztak. A felső emberek megint úgy döntöttek, hogy nem hallják meg az alsó rész véleményét, igaz, a klasszikust idézve: „nem kérdezik a békákat a mocsár lecsapolásáról!” Oda álmodtak, valósítottak meg gigaberuházást, amelynek a jövője már a beruházás indulásakor is hülyeség volt, de ment minden előre, Pepi Blatter ovációs harsogása mellett. Amibe a FIFA makacs embere belevágta fejszéjét, annak aztán úgy kellett lennie. Kit érdekelt, hogy minek egy szuper stadion a kisvárosnak, melynek nincs is számottevően jó focicsapata. Ezt a helyiek kérdezték a békés tiltakozás kezdetekor, és ezt kiabálták a rájuk törő zsernyákokra. A kezdet közeledésével a csapatok is cihelődtek. Egyre jobban teltek a hírrovatok, ki maradt le a vébéről. Csodálkozó írások születnek arról, hogy Tevezt, Pastorét miért dobta ki Alejandro Sabella argentin főnök. Didier Deschamps is kapott az arcába, na nem egy szaktekintélytől, hanem Samir Nasri csajától, aki olyat írt a netre, hogy Deschamps bíróságra vitte az agykontrollt nehezen megértő manökent. A németek rettegtek a melegtől, meg attól, hogy a válogatott edzőtáborába meghívott Kevin Großkreutz megint kiad magából egy botrányosat. A félelem oka: a Dortmund játékosa a felkészülés első szakaszában többet szerepelt a botrányaival, mint a jó szereléseivel. Elébb gyrosszal hajigált szurkolókat, majd egy meccs után a szállodája halljában, kisdolga végeztével összeveszett mindenkivel. Készülnek a prostik is, ott is keretet hirdettek a strigók. A kanadaiak állítólag nem mentek Brazíliába, kiselejtezték magukat, mondván nincs olyan erős keretük, hogy sokáig talpon maradhassanak. A mezőnyben. Javában tolakodnak a pénzdíjakért, ami egyébként nem csekély, aki az első körben kiesik, nyolc millió dollárt kap, aki tovább marad, naná, hogy jobban telik a zsebe. A döntő vesztese huszonöt millát, míg a győztes harminchét millió dolcsit kaphat. Ilyen kimondottan melengető pénzdíjak mellett nem győzik mantrázni, hogy a dicsőség a legfontosabb, nem a zsé! Idehaza befejeződtek az első komoly összecsapások. A házaspároknál lefújták a vb-t kísérő, személyeskedést sem nélkülöző, izzó összecsapásokat: kinek a keze birtokolhatja a távirányítót a jövő hónap közepéig? Egy kis dopping a férj-feleség derbihez a fociszerető fater kisfiának állandó kurjantása: „apaaaaa, kezdődik!!!” Horti Gábor

22


Veszprém • Székesfehérvár • Győr • Tatabánya • Szombathely • Budapest

Az lehetsz, ami akarsz!

Man at Work www.manatwork.hu

Munkaerő-kölcsönzés Munkaerő-közvetítés Fejvadászat Outsourcing

Múlt, jelen, jövő

„Jövőre bajnokságot akarunk nyerni ” Thomas Doll vezetőedző a kelet-német futballról és a Fradi terveiről Elfogult vagyok Thomas Doll-lal kapcsolatban. Kérem, ezt engedje meg nekem a kedves olvasó, hiszen ez nem csak azért van, mert annak a klubnak a mestere, amelynek örökös tagja és szurkolója vagyok, hanem mert az NDK-s úriemberrel a közös „szocko” időszaknak köszönhetően egy nyelvet beszélek. Rengeteget köszönhetek Kelet-Németországnak, ott ismertem meg a feleségemet, rengeteg barátot és csapattársat szereztem, valamint „osszi” edző kísérte a pályafutásomat, Uli Wegnertől egész Fritz Sdunekig. Thomas, annak ellenére, hogy élete felét már nyugaton töltötte, és nemcsak labdarúgóként, de edzőként is világszinten ismert és elismert, megmaradt ugyanolyan nyíltszívű, barátságos embernek, mint amilyennek annak idején megismertem a honfitársait. Szöveg: Kovács „Kokó” István Fotó: Sas Gábor

24



25


Árnyékod, a Stasi-tiszt Thomas, ne sértődj meg, de én százból százszor eltalálom egy németről, hogy a Fal melyik oldalán született, és ehhez nem kell most már szandál vagy Trabant-kulcs. A szemetekben, a szemünkben ott van a szocializmus – most kivételesen jóértelmű – nyoma, és az emberi kapcsolatokban is megjelenik ez: én mindig könnyebben szót értettem a keleti versenyzőtársakkal, mint a nyugatról érkezettekkel. Kimondva-kimondatlanul, én szerettem az országod, őrzöm az illatát, az ízeit. Neked mi ugrik be először, ha azt mondom, hogy DDR? Természetesen a gyerekkor, és persze nekem is ízek és illatok. Volt egy nagyon menő tejcsokis édesség, amit nagyon szerettem, azt hiszem Elfe volt a neve, nyolcvan pfennigbe került, ami most körülbelül száz forint lehet. Nem voltunk gazdagok, de csokira mindig jutott. De akkor nem is voltak gazdagok, pontosabban, ha valaki komolyabb állami pozícióhoz jutott, az előbb kapott autót, hűtőt vagy esetleg egy kis dácsát, ahová a hétvégeken kimehetett kertészkedni. Ha valakinek lett egy új Ladája, az onnantól a legnagyobb királynak számított a környéken. A kiváló sportolóknak jól ment a dolguk. Te otthonról hozod a sport szeretetét? Az egész család fanatikus sportolókból állt, igaz, apám inkább szellemi sportokat űzött, kiváló sakkozó volt. Az egyik lánytestvérem korcsolyázott, a másik pedig atletizált, és én is épp csak betöltöttem a hatodik évemet, már igazolt focista lettem. Jó volt gyereknek lenni Kelet-Németországban? Nem tudom, milyen volt máshol. Mi gyerekként nem éreztük, hogy nem vagyunk szabadok, vagy hogy szegényesen élnénk. Később persze, ahogy kinyílt a szemünk és a világ, bele kellett törődni, hogy állandóan megfigyelnek, hogy nem az érdemeid szerint jutsz pozícióhoz, és hogy jobb, ha a véleményed megtartod magadnak. A legnagyobb problémával akkor szembesültem, amikor kiderült, hogy élnek nyugaton rokonaink. Onnantól kezdve folyamatos megfigyelés alatt álltunk, és hiába voltam stabil kezdő a korosztályos válogatottban, még-

26


sem utazhattam mindenhová. Amikor tizennyolc lettem és a Dinamo Berlinbe kerültem, sokszor észrevettük a telefon halk kattanásából, amikor hazacsörögtem, hogy bizony többen vagyunk a vonalban. Azért csak kijutottál nyugatra, ahol ha nem is volt kolbászból a kerítés, de lehetett érezni, hogy a te tudásoddal nem Ladád, hanem BMW-d lehetne. Nem gondoltál soha a disszidálásra? Amikor először jártam „odaát”, és bementünk egy közértbe, nem hittem a szememnek. Azok az illatok, a fények, a rengeteg édesség… kimentél az utcára, és láttad az elsuhanó álomautókat, az üzletek kirakatait, vagy a gyönyörű házakat, de arra soha nem gondoltam, hogy kint maradjak vagy megszökjek, hiszen nekem sokat jelentett a család és az otthon. Többet, mint a gazdagság, vagy a csillogó autók. Nagyon szerettem utazni, főleg nyugatra, de még boldogabb voltam, amikor végre hazaértünk és újra otthon lehettem. Otthon mindenkit ismertem, és mindenki szeretett. Főleg, ha nyertetek, vagy ha a „másik” Németországot sikerült legyőzni. Éreztétek, hogy a sportcélok mellett bizony politikai töltete is van a versenyeiteknek?


Emlékszem, amikor a Dinamóval Brémában játszottunk egy Európa-kupa meccset, és amikor felszálltunk a buszra, alig volt üres hely, annyi Stasi-tiszt ült közöttünk. Szinte mindenkire jutott egy megfigyelő. Ha elmentünk sétálni, mindig ott voltak, mint az árnyékunk, ha vettünk egy pólót, kis túlzással előbb próbálták fel, mint mi. És mi lett azzal, aki nem úgy viselkedett, ahogy az nekik tetszett? Szerencsére ilyen kirívó eset nem történt, bár az is igaz, hogy nem a játékos vagy a klub döntése volt, hogy ki melyik csapatba került, vagy hol játszott. Így ha valaki nem volt szimpatikus a pártnak, túl sokat beszélt, az könnyen a harmadosztályban találta magát. Te viszont viszonylag hamar nagycsapatoknál találtad magad. Te választottál klubot? Rostockból kerültem a Dinamóhoz, de ennek nagyon örültem, hiszen akkor már válogatott voltam és a berliniekkel nagyon sok sikert értünk el. Ráadásul itt letudtam a katonaságot is, amit abban az időben még nagyon komolyan vettek az NDK-ban. Ez alatt az idő alatt már játszottam felnőtt nemzetközi meccseket az akkori BL-ben, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában. Találkoztunk a Bordeaux-val, a Monacóval, és hallottam, hogy érdeklődnek irántam, de esély sem volt arra, hogy külföldre szerződjek.

„A nyugati világban sem egyszerű az élet” Pedig sztárok voltatok, otthon és külföldön egyaránt. Az akkori kelet-német labdarúgás tele volt kiváló játékosokkal. A sztár fogalma nagyon szubjektív. Össze nem lehet hasonlítani az akkori marketinglehetőségeket a mostanival. Ha ma egy labdarúgó lő egy szép szabadrúgásgólt, még aznap több millióan megnézik a neten, másnap tele van vele a sajtó, rengeteg labdarúgással foglalkozó szaklap van, minden meccset közvetít a televízió. Akkor azért lényegesen kevesebb ismertséggel éltünk, és talán kevésbé voltunk öntudatos, az elért eredményekre büszke sportolók, mint a maiak.

Van szakmai különbség is a mai és az akkori foci között? Elképesztő, hogy mennyit edzettünk. Sokkal többet, mint amennyit kellett volna, mert az akkori vezetők azt gondolták, ha többet futunk, többet edzünk, az csak jó lehet. Együtt edzettünk a többi sportág képviselőivel, az atlétákkal, az állóképességi sportolókkal, pedig a labdarúgás nem csak futásról és kondícióról szólt. Volt, hogy az egész nyarat végigedzettük, nyolc héten keresztül napi négy edzéssel, és mire eljött az ősz és kezdődtek a nemzetközi kupák, mi már olyan fáradtak voltunk, hogy szinte bemelegíteni nem volt erőnk, nem hogy játszani. Ez az időszak a kommunizmussal együtt véget ért. 1989 novemberében pár nap alatt megszűnt minden, ami addig gátat szabott a karrierednek. Emlékszel, hogyan tudtad meg, hogy leomlott a fal? Visszatekintve ’89-re, elképesztő, hogy milyen gyorsan történt minden, hiszen szeptemberben mertek az emberek először a szabadság mellett demonstrálni, és novemberben már leomlott a fal. Én épp Lipcsében voltam a válogatottal, az osztrákok ellen készültünk egy sorsdöntő selejtező mérkőzésre. Néztük a tévét és nem hittünk a szemünknek, egymás kezéből kapkodtuk ki a telefont, és hívtuk a családot, a barátokat, és persze edzőtábor ide vagy oda, egy-két pohár sörrel mi is megünnepeltük a szabadságot. Az is csoda, hogy egyáltalán ott maradtatok és nem rohantatok azonnal haza. Nagyon fontos meccs várt ránk, ha minimum egy döntetlent játszunk, akkor kijutunk az olaszországi vb-re, de sima 3-0-ás vereség lett belőle. Esélytelen volt koncentrálni a feladatra, lehetetlen volt irányítani a gondolatainkat. Olyan gyorsan csapat még nem ért haza, mint mi azután a meccs után. Furcsa lett volna, ha kijut a válogatott, de mire kezdődik a vb, már megszűnik az ország. Azért nem ment minden ilyen gyorsan, a szezont is végigjátszottuk. Természetesen sokan azonnal váltottak, akinek pénze volt, rögtön vett egy drága autót, átutazott a rokonokhoz. A rengeteg új dolog, a sok új információ először kicsit kaotikus állapotot hozott. Mindenki rögtön követni akarta az álmait, és bizony sokan pár hónappal, évvel később csalódottan jöt-


27


tek vissza, rádöbbenve, hogy a nyugati világban sem egyszerű az élet. A sportolóknak viszont óriási lehetőség nyílt meg az egyesüléssel. 23 évesen én is óriási esélyt kaptam az élettől: Hamburg, Bundesliga, igazi profizmus. És hogy mennyire éltél az eséllyel, arra bizonyíték, hogy egy évvel később már a római sasoknak termelted a gólokat. Pedig nagyon jól éreztem magam az Elba partján, de az első hamburgi szezon végén jelentkezett a Lazio. Abban az időben gyakorlatilag a teljes német válogatott Olaszországban játszott, Hassler, Völler, Klinsman, Matthäus, Andy Möller, és ne feledjük, a HSV tizenöt millió dollárt kapott értem, ami akkor a pénzügyi problémákkal terhelt csapatnak óriási segítség volt, de ennyi pénz egy támadó középpályásért még ma is komolynak számít. Eredetileg Paul Gascoigne-t szerették volna áthozni Angliából, de az utolsó meccsén megsérült, így nyílt meg előttem a lehetőség – egy újabb nagy ugrás, egy lehetőség a fejlődésre. Jól is ment minden, a profi karriered alatt megfordultál több olasz és német nagycsapatban is, és az edzősködést is a csúcson kezdted. Tudatosan készültél rá? A pályafutásom utolsó három-négy éve szinte csak a sérüléseimről szólt, ez alatt valóban egyre többször foglalkoztam a jövőmmel, és imádtam meccseket elemezni, azokat videóról visszanézni. Rengeteg szakkönyvet elolvastam és valóban három év alatt az utánpótlás korosztálytól indulva eljutottam az első csapatig. Rengeteget tanultam, figyeltem más csapatok és edzők munkáját, és már akkor rádöbbentem, hogy a siker nem elsősorban pontokban vagy gólokban mérhető, bár egy edzőt szinte kizárólag ezek alapján minősítenek. Sőt ahhoz, hogy elfogadjanak, nyerni kell valamit, címet, rangadót, bármit, de nyerni kell!

„Csak a Fradi bajnok legyen” Amikor a Fradihoz jöttél, tudtad, hogy hova jössz? Ha valahol, akkor a Fradi közönségénél kiemelten fontos, hogy nyerj valamit a csapattal. Persze, hogy tudtam, sőt nagyon örültem neki, hogy egy ilyen óriási történelemmel és jövőbeni potenciállal rendelkező klubban dolgozhatok. Itt mindenki bajnok akar lenni, mindenki nyerni akar valamit, és fogunk is! Hamarosan. A kezdés minden volt, csak sima nem, több forduló is eltelt, mire megvolt az első győzelem, igaz, azóta pontot sem veszített a csapat. Mi a titok? Nehezen indult, kellett egy kis idő, mire összeszoktunk a csapattal, és igaz, hogy például az Újpest ellen szerencsénk volt, de akár a Győr, akár a Debrecen ellen is nyerhettünk volna, és akkor szorosabb is lehetett volna a vége, de így sem lehetek elégedetlen. Kilenc meccs, kilenc győzelem, igaz, nem mindig egyértelműen, de a fontos meccseket nyerve, megérdemelten jöttünk fel a dobogóra, és ami szakmailag fontos: a

28


kilenc forduló alatt két gólt kaptunk. És hangsúlyozom, most még mindig csak az út elején járunk, még sokkal, de sokkal több van a játékosokban, a csapatban. Most, hogy véget ért a szezon, a játékosok kapnak egy rövid szünetet, de mi a vezetőséggel már a következő szezont készítjük elő, további erősítéseket tervezünk. Elkészült a gyönyörű stadion, jövőre bajnokságot akarunk benne nyerni, ezért rengeteg dolgunk van. Úgy hangzik, mintha végleg Pestre költöztél volna, és innen szeretnél nyugdíjba menni. Az még odébb van, de most semmi nem érdekel, csak az, hogy a Fradi bajnok legyen, és a lehető legjobban szerepeljen a nemzetközi kupában. Szívügyem a Fradi sikere, szavamat adtam az elnök úrnak és a csapatnak, hogy számíthatnak rám abban az építkezésben, ami elindult az Üllői úton. Munkatársaimmal együtt nem munkaként éljük meg az itt töltött időt: mi egy alkotási folyamat részei vagyunk, sőt sokszor irányítói, aminél többet egy edző nem kívánhat. Remélem, munkánk segítségével javul majd az eredményesség, az utánpótlás-képzés, a játékos transzfer, a szakmai stáb felkészültsége és még rengeteg minden, amiben tevékenykedünk. Mit szólnak a német haverok, egykori csapattársak, hogy te Budapesten dolgozol? Először nevettek, kérdezték: hogy kerültem ide? De ma már egész Európa figyel bennünket, látják a gyönyörű stadiont, hallották a győzelmi sorozatot, és ha megnézik a neten a csapat meccseit, akkor látják, hogy komoly munka zajlik a Fradinál. Sokszor beszélek régi csapattagokkal, edzőkollégákkal, és hallják a hangomon, hogy jól érzem magam a csapatnál, jó itt Budapesten. Nem hiányzik semmi, sőt a Boci csoki van olyan jó, mint az Elfe.

Sziget-VaSker kft.

VasudVar 2310 SzigetSzentmiklóS, “Szigetfő” tanyaközpont. HrSz 0171/40. tel: 24/366-707 Főbb termékeink: ▪ finom-, durva-, bordáslemezek ▪ alumínium horganyzott lemezek ▪ zártszelvények, idomacélok ▪ szerkezeti, fűtés-, gáz- és horganyzott acélcsövek ▪ BetonaCÉlok, SÍkHÁlók ▪ fekete és horganyzott lágyhuzalok ▪ kerítésfonatok, horganyzott csatornák ▪ kör-, lapos- és négyzetacélok ▪ zárak, lakatok, zárbetétek és több száz egyéb termék

FIGYELEM! ▪ nagy áruválaszték ▪ Házhoz szállítás ▪ előzékeny, gyors kiszolgálás ▪ ind.i.a kovácsolt kerítés- és díszítőelemek ▪ nagy összegű vásárlásnál jelentős árengedmény

kultúra

Nem kér bocsánatot szöveg: Romhányi Huba

James Patterson nem az a szöszölős író. Nemcsak arról van szó, hogy a világ egyik legsikeresebb szerzőjeként sem kantározza meg az elő-előtörő ihletét, és évi hat-hét-nyolc könyvet jegyez, hanem arról, hogy nem finomkodik.

„Egy őrült rettenetes leszámolásra készül” – karcolták a Véres olimpia borítójára, mintha csak valami éjjeli horrorfilmre, a hálószoba magányába rejtett bűnös élvezetre váltanánk jegyet. S bizonyos értelemben arra is váltunk: ilyen címmel nem is lehet mást írni, mint ponyvát, azt az oldalpörgetős fajtát, amit ültő helyünkben falunk be. Szívbajosok azért messze kerüljék, mert már a prológban gurulnak a fejek, méghozzá az olimpiai szervezőbizottság tagjaié. A Private London nevű magánhekus iroda nyomozója, Peter Knight ered a rejtélyes halálesetek nyomába, társául pedig a minden lében kanál riporternő, Karen Pope szegődik. A felállást viszont kicsit megkavarja Patterson és szerzőtársa, Mark Sullivan. Az autósüldözésekkel, gyilkosságokkal, konspirációval kísért kutakodás epizódjait maga a gyilkos beköszönése töri meg. A magát Kronosznak hívó, küldetéstudattal és istenkomplexussal felruházott alak – röviden: maga a gonosz őrület – fejébe pislanthatunk be. Miközben a napokkal a londoni olimpia előtt forrósodnak az események, Kronosz múltja és motivációs hálója is kibomlik az olvasók előtt. Patterson pedig nem a Psycho által jól ismert anyakomplexust vagy egyéb pszichológiai defektust, hanem a véres valóságot

30


festi gonoszai mögé, akik a balkán háború népirtásainak kulisszái közül lépnek elő. A Véres olimpia legerősebb fejezetei közé tartoznak ezek a Kronosz szemszögéből megírt epizódok, amiben a szerzők az olimpiai és úgy an blokk, a sport elüzletiesedésének gondolatkörét járják körül. Kronosz és az olimpia ráadásul a görög mitológiát is bevonja a játékba: ha a könyv nem is válik mitológiai kisokossá, de azért az átlagthrillernél kicsit okosabb lesz így. A műfaji követelményeknek pedig maradéktalanul eleget tesz, felbukkan a viharvert, de jó célért ügyködő privát kopó, az irritáló újságíró, peregnek az izgalmak, a végére pedig egy meredek fordulat is kerül. A fejezetek látványosan rövidek, de ennek köszönhetően roppant sebes a regény, és akár egy-egy tömegközlekedési eszközökön kibekkelt út alatt is simán fogyasztható. Pattersonék képszerűen, plasztikusan írnak, amitől egészen filmszerűvé válik az élmény. Mondjuk olyasmi, mint az Alex Cross és A pók hálójában keveréke Morgan Freemannel – csak hogy két, megfilmesített Patterson-regénynél maradjunk. A Véres olimpia nem éppen asztrofizika, de legalább velősen szórakoztat. (James Patterson: Véres olimpia – Alexandra könyvkiadó)

Társaságok és egyéni vállalkozások

teljes körű könyvelését vállaljuk garanciával.

SYNTAX-Szolg. Kft. 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 10b. I/1. Tel.: 467-0471. E-mail: [email protected]

Célirányban

Most egészen más, mint amikor hónapokkal ezelőtt néhány pillanatra találkoztunk. Akkor magassarkú cipőben volt, most telitalpúban, akkor miniszoknyában, most nadrágban, akkor zakó volt rajta, most vászoning, akkor szemüveget viselt, most nem, akkor bevonult egy teremben, most besüvít a pláza halljából. Az a helyzet, hogy nem szoktam senkit felismerni, most azonban teljesen egyértelmű számomra, hogy ő Toldi Zsuzsa, a hazai bodyfitness csillaga, egyik legragyogóbb egyénisége, a tavalyi Arnold Classic kategória és a sportág abszolút bajnoka, az IBFF és a WABBA világbajnoka. Határozottsága, magabiztossága, személyének kisugárzása, kicsit félszegnek tűnő, de tiszta mosolya, azaz egyéniségének varázsa evidenciaként hat. Öltözhet, sminkelhet, fésülködhet akárhogy, álcázhatná magát akár franciakrémesnek vagy múzeumigazgatónak, akkor is ő Toldi Zsuzsa, a sportág királynője. Leülünk egy padkára, leteszi táskáját, és hóna alatt hozott dzsekijét, kikapcsolja telefonját, aztán jelzi, vágjunk bele!

Csúcs-forma Szöveg: Szegő András Fotó: Kiss Roland

32


Célirányban

Sokaknak nem tetszik

Maga mindig ilyen hajszoltan élt? Igen, egyszerűen semmire sincs időm. Ha éppen ezer teendőm van, akkor azért kapkodok, ha meg éppen kicsit nyugalmasabb az életem, mint most, akkor meg azért engedem el egy kicsit magam, és ugyanúgy kapkodás a vége. Lehet, hogy kicsit rosszul osztom be az időmet? De az is lehet, hogy Ön ezt kifejezetten élvezi. A pezsgést, a feszültséget… Az biztos, hogy jobb, mint otthon ülni, tengés-lengéssel múlatni a napokat, bár néha érzem, hogy rám férne egy kis pihenés. Élvezné? Egy nap után valószínűleg beleőrülnék. Mit gondol, Ön hajszolja az életet, vagy az élet hajszolja Önt? Nagyjából felesben vagyunk. Elfoglaltságaim egy része kötelező, szponzoraimnak tartozom ezzel, a másik része pedig egyéni vállalás. Hogyan dönti el, hogy mit vállal el? Hogyan…? Vagy azért vállalok el valamit, mert érdekel, vagy azért, mert nem tudtam nemet mondani, vagy azért, mert jól megfizették. Érzékeny? Abszolút nem. Annyira, hogy szerintem nem is lehet megbántani. Hogyan tudta kialakítani ezt a zseniális pajzsot? Soha nem voltam sértődékeny, és ez idővel még erősebbé vált. Amikor az ember elkezdi a versenyzést, sok támadásnak teszi ki magát. Ettől vagy megkeseredik, vagy megedzi magát, hogy ne sérülhessen belülről… …mert az kizökkenthetné? Tudja, sok embernek nem tetszik ez a sportág, ezért sok embertől ellenszenvet kap, aki űzi. Persze nem kell, hogy mindenkinek tetsszen, de egy intelligens ember nem tesz sértő megjegyzéseket. Mindig is voltak és lesznek gonosz, vagy irigy emberek.


33

Célirányban

34


Célirányban

Maga meg ráadásul egy kicsit provokálja is őket… Ééén? Provokálok? Látom, hogy új fotókkal állandóan rajta van a Facebookon. Ezek a rajongóimnak és az ismerőseimnek szólnak. Egy része kötelesség is a szponzoraim felé. Mit gondol, miért vált ki olyan erős indulatokat a sportág iránt ellenszenvvel viseltető emberekből? Egy hétköznapi embernek a tíz kilogramm felesleg leadása is szinte lehetetlen, vagy óriási küzdelem. Nekik, gondolom, nehezen emészthető, hogy nemhogy soha nem küzdünk felesleges kilókkal, de még formálni is tudjuk a testünket, amihez legtöbbjüknek nincs akaraterejük, ezért a legegyszerűbb válaszuk az elutasítás vagy a támadás. Persze, a testépítés egy férfias sport, de szerintem én és még néhányan jó példák vagyunk arra, hogy lehet ezt nőiesen is csinálni. De azért hozzáteszem, hogy Ön nem tűnik számomra egy könnyen megfejthető esetnek… Hogy érti ezt? Például, tudom úgy is nézni Önt, mint egy félszeg, törékeny Barbie babát, és úgy is, mint egy robusztus izomzatú, kisportolt amazont, vagy a kettőt együtt… Segít eligazodni? De hát maga a sportág is kettős egy nőnek. Nők vagyunk, de a teremben keményen edzünk, mert hajtanak a céljaink. Én mindig sportoló és versenyző voltam, emiatt van bennem egy határozottság, céltudatosság és kitartás, ami tűnhet férfiasságnak, de mellette ott van a kislányos énem is. Ugyan nem gyerekeim vannak, hanem kutyáim, ott viszont anyaszerepet töltök be, mellette pedig háziasszony is vagyok. Ez a kettősség nem ütközik soha magában? Nem. Egyes döntésnél a Barbie babás énje kerekedik felül, vagy a sportolóé? Nem gondolkodtam még ezen… Minden döntésemben határozott voltam, és egy kicsit domináns is. A magánéletben néha talán túl határozott vagyok, ami lehet, hogy egy férfinak nem mindig tetszik. Egy férfinak éreznie kell azt, hogy ő vezet, ilyenkor csendben maradok, és kész. Mi, nők, szoktuk mondani, hogy én csak a nyak vagyok, hadd legyen a fej a férfi. Nem is bánja meg soha? Nem, az általában úgy jó, ahogyan eldöntöttem. Mindig gyorsan, de átgondolva és mérlegelve döntök, a sportolás, a korai önállóság és a külföldön egyedül eltöltött évek folytonosan döntések meghozatalára késztettek, plusz anyukámra ütöttem ilyen szempontból.

Mi akart lenni? Apám sokáig azt hitte, hogy edzősködni fogok, és a TFre megyek, mivel mindig is kiemelkedő sportoló voltam már gyermekkorom óta. És Ön nem? A sport mindig is lételemem volt. Minden sportot imádtam, mindenben mindig a legjobb akartam lenni. Általános iskolában gepárdnak neveztek, olyan gyors voltam. Előbb kézilabdáztam, de ott kicsi voltam és vékony, közben már jártam futóversenyekre is, ahol Stupián Anikó, egy veszprémi atlétikaedző ki is nézett magának, és le is igazolt a VEDAC-hoz középtávfutónak. Főleg középtávon és mezei futóversenyeken indult a csapatunk, de a gyorsaságom miatt ennél rövidebb távokra is beraktak váltóba. Csapatban minden évben, minden országos mezei futóversenyt megnyertünk, ifjúsági vb-re is kijutottunk, de egyéniben sajnos nem voltam kiemelkedő. Így utólag már látom, hogy mennyit számít a megfelelő táplálkozás, amit egy kollégiumban élő gyerek nem igazán tud megoldani, valamint hiányzott belőlem a céltudatosság. Csak azért csináltam, mert szerettem, de nem tudtam, hogy mit szeretnék vele elérni.

Mindig új ötleteim voltak

Zsuzsa drága, ezt igazán nem kellett volna erőltetnie! Maga született szólista, sztár, maga annyira nem csapatba való! Maga ehhez túlontúl öntörvényű, szuverén… …de ezt akkor még nem tudtam! De azt éreztem, hogy a TF-re nem akarok menni. Sem a tanári, sem az edzői pálya nem vonzott. Anyukám próbált terelni a jogi egyetem irányába, de tudtam, hogy a sok magolás nem nekem való. Az állatorvosi hivatás vonzott bősz állatimádóként, felmértem azonban, hogy ahhoz is rengeteg tanulás szükséges, tehát ez is kútba esett. Viszont adódott lehetőségem modellkedésre, amikor felkerültem Pestre, de néhány év után átláttam, hogy ebben nincs nagy jövő számomra a magasságom miatt. Mentem Milánóba, erre-arra, ám láttam, hogy mindig is csak egy kis modell leszek, hogy ebből nem lesz se pénz, se karrier. Melyik volt a fontosabb? Mindig új ötleteim voltak, mindig is az új üzleti lehetőségek foglalkoztattak, így inkább üzleti főiskolára mentem továbbtanulni. Közben elkezdtem járni egy konditerembe, és egy edző odajött hozzám, hogy van egy kategória, ami nagyjából olyan, mint a modellkedés, csak kicsit sportosnak és zsírmentesnek kell lenni! Ezt éreztem igazán testhezállónak. Felkészültem az első versenyre, illetve ő felkészített, és meg

„Amikor az ember elkezdi a versenyzést, sok támadásnak teszi ki magát. Ettől vagy megkeseredik vagy megedzi magát, hogy ne sérülhessen belülről…”


35

„Én mindig sportoló és versenyző voltam, emiatt van bennem egy határozottság, céltudatosság és kitartás, ami tűnhet férfiasságnak, de mellette ott van a kislányos énem is.”

36


Célirányban

is nyertem. Onnantól kezdve folyamatosan versenyeztem, és minden versenyt megnyertem nyolc éven keresztül bikini modellben. Önnek melyik a fontosabb? Maga a győzelem, vagy a mindenféle elismerés, ami a győzelemmel jár? Kezdetben persze a győzelem, de az évek során már nem adott annyi örömet ugyanannak a hazai versenynek a megnyerése, mert nem tudtam előrébb lépni, ugyanis akkoriban még nemzetközi szinten nem volt elterjedt ez a kategória. Később már lehetőségem adódott világbajnokságra menni, és meg is nyertem kettőt is. Aztán jött egy kritikusabb pillanat, amikor kiderült, hogy az évek során nem csupán tapasztalatokban gyarapodtam, hanem izomzatban is. Olyannyira, hogy kategóriát is kellett váltanom. Miért volt akkora probléma? Kevesebbet kellett fogynia, sanyargatni magát? Agyilag volt nehéz feldolgoznom, egy-két hónapig őrlődtem, mert a mai kategóriám inkább testépítés, mint modell, és én soha nem akartam testépítő lenni. Viszont Amerikában a figure versenyzők szépek és nőiesek, mellette egy kicsit izmosabbak, mint a modellek, de még a nőiesség határain belül. Attól kezdve tudtam, hogy ez az én utam, viszont addig nem állt előttem egy ilyen példa sem hazánkban. Izmot veszíteni nem akartam ahhoz, hogy beleférjek a modell kategóriába, ha már ennyi évig dolgoztam értük! Figyelt erre? Hogy kinek tetszik, kinek nem? Gyerekkoromban már kialakult egyfajta csőlátásom. Amikor egy csinos csajt megnéznek, az néha már terhes lehet számára, és mit tud tenni ellene, nem vesz róla tudomást, így alakul ki a csőlátás. Megyek a dolgomra, és nem figyelem, hogy mi történik körülöttem. A párom olykor megrökönyödik, amikor mutat egy szép autót vagy házat, én meg visszakérdezek, hogy hol, mert nem is láttam. Tehát nem figyelem, hogy ki miként bámul rám. Hogyan dönti el, hogy mennyit mutat önmagából? Nadrágot vesz, vagy miniszoknyát, pólót vagy zakót? Főként attól függ, hogy miként ébredek… …van, amikor durcásan ébred? Hú, amikor nem alszom ki magamat, akkor nagyon morci vagyok. A párom már tudja, hogy ilyenkor hozzám sem szabad szólni fél óráig, amíg nem szedem össze magamat. Tehát ettől is függ, meg attól is, hogy milyen a kedvem, vagy hová megyünk… Néha rövidnadrágot veszek, mert szívesen mutatom a lábam, de imádom a térdig érő ceruzaszoknyát is, mert nagyon csinos és nőies. Mindig is ilyen voltam, már húszévesen is, ebben nem változtam nagyon. Szerintem a sziluett egy jól megválasztott nadrágban is látszódik.

Kihívott szkanderezni Amikor megismertem, miniszoknyában volt, és az jobban tetszett, mint ez a bőrnadrág… …viszont akkor zakóban voltam, és kevesebb látszott felülről. De annak a ruhának a stílusa attól még inkább konzerva-

tívabbnak mondható, mert felül zárt, és barokk mintás, amit imádok a lakberendezésben is, így azt ezért is hordom szívesen. Amikor kér valaki egy közös fényképet, szívesen odaállok, de ha túlságosan ölelnek, vagy hozzámérnek, azt nem nagyon szeretem. A fitness expók pedig erről szólnak. De erre kitaláltam egy jó, és nem bántó megoldást. Azt szoktam mondani, hogy elnézést, még fog a barnítóm, és azonnal megértik! En�nyi! Szkanderezni nem nagyon szeretek, de ha esetenként kiprovokálják, akkor előjön belőlem a versenyző, és győzni akarok, még ha ez a másiknak kínos is lehet. A múltkor az egyik tizennyolc éves bikini versenyzőm nagybátyja folyamatosan azzal jött, hogy „minek kell versenyeznie, mire jó ez, mi értelme van?” Nem értette, hogy neki az igenis elismerés, hogy magyar bajnok lehet, valamiben akkor ő volt a legjobb kishazánkban! A végén foghegyről kihívott szkanderezni, hogy na, majd ő megmutatja. Nem gondolta, hogy egy lány lenyomhatja, én


37

Célirányban

„Amikor egy csinos csajt megnéznek, az néha már terhes lehet számára, és mit tud tenni ellene, nem vesz róla tudomást, így alakul ki a csőlátás. Megyek a dolgomra, és nem figyelem, hogy mi történik körülöttem.” 38


Célirányban

„Szeretek kemény edzést tartani, szeretem, ha a vendégeim szeretnek sportolni, szeretik csinálni, nem pedig nyávognak, és ellébecolják, mert csak az eredményt szeretnék, de lusták érte tenni.” pedig nem fogtam vissza magam! Ez rettenetesen kiakasztotta. Hogy még esélye sem volt, hogy egy általa lenézett vékony, szőke kislány erősebb nála! Elvörösödött, csapkodott, szitkozódott, én pedig titkon magamban boldog voltam, mert ezzel valamennyire visszavágtam egy rosszindulatú embernek. Milyen az eredeti hajszíne? Világos barna. És miért festi akkor ilyenre? Mert a szőke haj szépít rajtam, barnán nem lennék ilyen szerintem. Csudát! Ez csacsiság! Maga kifejezetten szép! Én látom! Szerintem nem annyira, ez optikailag javít. Nem is akarna szerepelni valami show-ban vagy sorozatban? Neeem! Ismerem a korlátaimat. Nem vágyom rá, plusz ott mindig topon kell lenni, viszont ha fáradt vagyok, az azonnal meglátszik rajtam. Tiltakozom, tiltakozom! Bárhol is feltűnik, ön körül forog minden! Ez számomra nem érdekes. Akkor mi érdekes? A kapcsolataim. A párom, a kutyáim, a barátaim… Sok barátja van? Amennyi kell. Többségük gyerekkoriak, ők ismernek engem igazán olyannak, amilyen vagyok. Nehezen engedek közel magamhoz embereket, ki kell érdemelni a bizalmamat, és én is igyekszem a barátaim bizalmát folyamatosan kiérdemelni. Elég jó emberismerőnek tartom magam, hamar átlátom, ha valaki nem egyenes. És megéri a vendégeinek a pénzt? Jó edző Toldi Zsuzsi? Szerintem igen. Szeretek kemény edzést tartani, szeretem, ha a vendégeim szeretnek sportolni, szeretik csinálni, nem pedig nyávognak, és ellébecolják, mert csak az eredményt szeretnék, de lusták érte tenni. Nagyon jól tudom például motiválni őket. Dicsérgetéssel? Hogy remek, meg nagyszerű...? Dehogy! Kemény vagyok velük. Dicséret a kivitelezésért, az igyekezetért vagy a fejlődésért jár. Szerintem a férfiaknak motiváló az is, ha egy vékony lány erősebb náluk. Akár háromszáz ki-

lóval is lábtolózok, ők meg a töredékével küszködnek. Látják azt is, hogy milyen céltudatos vagyok, hajtok, nem siránkozok, szeretek keményen megdolgozni a céljaimért, azokat el is érem, és ez motiváló nekik is. Hiszek bennük is, sokszor jobban, mint ők magukban, és ezzel hitet adok nekik is, hogy meg tudják csinálni, le tudnak fogyni, helyre tud jönni a fájós hátuk, vagy éppen csak, hogy el fogják bírni azt a súlyt, amire gondolni sem mernek. Elvárja egy férfitől, hogy erősebb legyen? Egy párkapcsolatban igen. De az ő egójának sem lenne jó, ha egy nő erősebb vagy sportosabb lenne nála. Szerencsére ilyen gondjaim még nem voltak. Korábban én sem voltam izmos, jelenleg pedig a párom is edz, és remek testépítő, akire csak felnézhetek. Őt nem zavarja, hogy Ön a sportág egyik ikonja, szupersztárja, hogy Ön körül folyton pezseg az élet? Amikor megismerkedtünk, már akkor is sikeres sportoló voltam, tehát tudta, hogy kit választ. Ráadásul ő is hasonlóan sikeres a maga kategóriájában, de ő inkább az üzleti életben akar érvényesülni, és ezt nem hivatásszerűen űzi. De büszke rám, és nagyon örül a sikereimnek. Hűha! Ennyi idő van már? Már rég másutt kéne lennem. Ha nem haragszik, rohanok is! Nem tudom, hogy említettem-e, de az időmet kicsit rosszul osztom be…


39

„Halatlan”

Presztízsmérkőzés Szöveg: dr. Borbély Zoltán Fotó: Gyugyi Péter

Rendhagyó, vagy éppen hagyományos tudósítás a május 24-én rendezett gyúrói rangadóról, amelyet a Presztízs Magazin támogatott, és amellyel az ÖsszeGyúró című, havonta ötszáz példányban megjelenő helyi újság is kiemelt helyen foglalkozott. A sportriporteri fordulatok és frappáns közhelyek széles tárháza nem a véletlen műve, tudósítónk az elmúlt évtizedek közvetítésein edződött, ami nem múlt el nyomtalanul...

40


MAGYAR ÖREGFIÚ VÁLOGATOTT K – GYÚRÓI OLD BOYS FC

6–4

Góllövő: Polo nkai (3), Vácz i (2), Rab, illet Hóman, Borócz ve ky, Áldott, Szab ó Játékvezető: Kiprich József , hetvenszeres válogatott labd arúgó „Halatlan” Gy úrói Spor tpálya , 300 néző

K

iváló labdarúgó-időben, mintegy kétszázötven fanatikus gyúrói ultra előtt rendezték meg a Magyar Öregfiúk Válogatott–Gyúrói Old Boys FC találkozót, amely tűzbe-lázba hozta a nagyérdemű közönséget. Mindkét aranylábú csapat felvonultatta a legnagyobb sztárjait, igaz, az öregfiúk válogatottból Törőcsik András betegsége, míg Détári Lajos a Hóman–Boróczky–Áldott–Szabó négyesfogattól való félelme okán hiányzott (korabeli humor – a szerk.).

Pattog a labda

A környező öt településről az OTP BOZSIK PROGRAM tizenöt csapata barátságos tornát rendezett a „derbi” előtt

három gólt szerzett, Franciaország, Ausztria és Svédország ellen. Kilencszeres magyar bajnok, kupagyőztes és Európabajnoki 4. helyezett, 1972-ben, Belgiumban (azóta, azaz 42 éve a magyar válogatott nem szerepelt Európa-bajnokságon, na majd most! – a szerk.). Parádés átadásait látva a gyúrói közönség sem hitte volna, hogy idén október 10-én ünnepli hetvenedik születésnapját!

A „Halatlan” gyúrói pálya egyébként arról kapta a nevét (tudósítónktól – a szerk.), hogy 2010 májusában a heves esőzések miatt kiöntött a pálya melletti Szent László-patak és egy fél idényre térdig beborította az egyébként kiváló talajú füves sportpályát. Amikor az ár levonult, az apadó vízben a gyerekek szákkal halászták a kis halakat a focipályán!

Az ötvenéves játékvezető, Kiprich József pedig éppen hetvenszer szerepelt a magyar válogatottban és 28 gólt lőtt, többek között azt a felejthetetlen duplát a Hanappi Stadionban, amelynek köszönhetően kijutottunk ezidáig utolsó világbajnokságunkra, az 1986-os mexikói vb-re. A gyúrói találkozó rögtönzött játékvezetője „mellesleg” a holland Feyenoord csapatában százhuszonnyolcszor lépett pályára, 53 gólt lőtt, és legalább akkora népszerűségnek örvendett Hollandiában, mint Tatabányán, ahol összesen 240 mérkőzésen szerepelt és 103 (!) gólt szerzett, vagy ahogy a sportriporteri szleng mondja, „köszönt be” az ellenfél kapujába. Csípőműtétje után sajnos már csak ritkán lép pályára játékosként, ezért – közkívánatra – ő vezette a gyúrói derbit. Az öregfiúk válogatottját erősítette még a hússzoros válogatott, a Ferencváros színeiben 274 mérkőzésen 13 gólt szerző „örökös bajnok”, Rab Tibor is, aki ezúttal is „góllal vétette észre magát” a gyúrói oroszlánbarlangban… Csakúgy, mint a

Az árvíz után majd’ egy évig tartott a pálya rendbehozatala, amely immár halak nélkül tudja fogadni a vendégcsapatokat, jelen esetben a Magyar Öregfiúk Válogatottat, amely 2005-ös alakulása óta 59 mérkőzést játszott Magyarországon, amelyből 54-et megnyert és öt döntetlent játszott, így a gyúrói találkozó a 60. veretlenül megvívott mérkőzés ígéretével kecsegtetett, az 55. győzelemről – ismerve a gyúrói csapat játékerejét – még a bennfentesek is csak álmodni mertek... A Magyar Öregfiúk Válogatott csapatában a korelnök az a Zámbó Sándor, aki a legendás Újpest csatáraként 410 mérkőzésen lépett pályára és 20 gólt szerzett, míg 1969 és 1975 között harmincháromszor szerepelt a magyar válogatottban és

„Felnézek rád!” – Kiprich József, a díjátadó-játékosmegfigyelő


41

Pattog a labda

U-7, U-9, U-11 és az ovisok is. Nálunk még a GYÚRÓ is focizott!

A „Tű”, azaz Zámbó Sándor, az újpesti legenda

Több száz gyermek – Fazekas Attilának köszönhetően, Gyúrón erős a Bozsik Program

viszonylag új igazolásnak számító, a magyar válogatottban 1998-ban kétszer, Irán és Macedónia ellen pályára lépő, számos NB I-es klubban szereplő, briliáns tehetségű és finom pengés játékosnak számító Váczi Zoltán, aki két gólt is szerzett a Gyúrói Old Boys ellen. A kiváló humorú, a Ferencvárossal bajnok és kupagyőztes, a magyar válogatottban háromszor (Izrael, Törökország és Lettország ellen) veretlenül szereplő Wukovics László is a kezdőben kapott helyet, de sajnos egy makacs sérülés miatt nem tudta góljai számát növelni, pedig annak idején a Ferencvárosban 105 mérkőzésen 46 gólt szerzett, majd az Újpesti TE-ben 47 meccsen tizenkettőt! Bajnok, kupa- és Szuper Kupa-győztes, és háromszor nyerte el a Toldi-vándordíjat, ráadásul versenysúlyához szinte egy kiló sem adódott... A csapat házi gólkirálya három góllal mégis az a Polonkai Zoltán volt, aki a ’80-as évek válogatott mérkőzéseinek szüneteit végigfejelte, -zsonglőrködte, innen eredt a beceneve is: „Fóka”. A Magyar Öregfiúk Válogatott lelke és szervezője is egyben, aki életében először talált emberére egy dekázó versenyben egy gyúrói sráccal, Vilivel, aki döntetlenre hozta a „kimért” csatát.

Éljenek a futball Rabjai! (Rab Tibor – a szerk.)

„Ifjúság, tiétek a jövő! – Úgy volt, hogy a miénk lesz...” (Sándor György)

42


A nevem: FRADIKA

„S egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket!” (Szabó Lőrinc)

Ne feledkezzünk meg azonban Castrum Giróról, azaz a „kanyarvár” csapatáról (innen ered a Gyúró név), akik között a kocsmáros, a bádogos, az ács, a traktoros, a nyomdász, a mezőgazdasági vállalkozó ugyanúgy helyet kapott, mint a kereskedelmi igazgató, Hóman József, aki Boróczky Károly, Áldott István és Szabó György társaságában a góllövők közé is feliratkozott. A rangadót végül a Magyar Öregfiúk Válogatottja nyerte 6-4 arányban, rövidítésre tehát nem került sor... A hosszabbításban azonban Hevesi Tamás koncertjét élvezhette a nagyérdemű közönség és a csapattagok, akiknek a fődíj ezúttal nem egy csíkos napernyő, hanem egy kecskesajttál volt, Baranyi Géza és felesége, Noémi, e gyúrói termelő házaspár jóvoltából. Eddig a sportújságírós tudósítás a gyúrói derbiről, ahol a közönségből közösség lett! Hogy miért? Mert ez Gyúró jelmondata és frappánsan ezt találtam ki a végére... Azért a „halatlan” sem volt rossz, nem? 2014. május 24. Gyúró: Budapest és Székesfehérvár között félúton, Martonvásártól 5.5 kilométerre északra, a Szent László-patak völgyében (földrajzból is jó... – a szerk.).

Nem kell mindenbe beleütni az orrunkat! (Zámbó Sándor)

A Presztízs vagy Te Sport! (Polonkai Zoltán)

A magyar öregfiúk rendszeres vendége, Hevesi Tamás, aki nemcsak egy életen át játssza, hanem közel 80 százalékos mérleggel a közelmúlt női U-17-es válogatottjának szövetségi edzője is volt. És noha nem az ő száma, de Gyúrón várta egy nagy találkozás, mégpedig az U-19-es válogatott Gál Henriettával, aki korábban az ő tanítványa volt, jelenleg pedig a Ferencváros és a válogatott erőssége, egyenesen Gyúróról!

Hasukra süt...


43

Vad vizeken

„A rafting kaland és élmény” – egy különleges sportág egy világbajnok szemével Szöveg: Somlai Attila fotó: mozgasvilag.hu

„Csak egy kenus vagyok, aki egy időre raftozni kezdett” – szerénykedik Simon Ádám, a 2009-ben világbajnoki címet szerzett Kanyon Raft Team vezérevezőse. Pedig lenne mire felvágnia: a sporttörténelmi vb-arany mellett jó néhány Európa-bajnoki és Európa-kupa-medáliát is begyűjtött már, ráadásul a raftosok a síkvízi kollégákkal ellentétben nem profiként szállnak vízre a világ legjobbjai ellen. Simon Ádám büszke arra, hogy a raftingnak köszönhetően megismerhette a világot – evezett már Costa Ricában és Kínában is –, és bár sokszor pokolba kívánja a monoton téli kilométergyűjtést, neki és társainak a sportág nem elsősorban az áldozatvállalásról vagy a lemondásról szól. Több annál: életforma. 44


Pimpa beszéde


45

2011. Costa Rica – Másfél órás gyaloglás a versenypályáig

Costa Rica próbára tette a csapat tudását

„Nem voltam elég motivált, kevés áldozatot hoztam az edzés és a verseny érdekében” – hökkent meg a Kanyon Raft Team vezérevezőse. Mielőtt azonban szertefoszlana bennem a nagy bajnokról szőtt kép, máris hozzáteszi, hogy tizenegy éves síkvízi kenus pályafutásába is sok munkát tett bele, csak a menőkhöz képest későn kezdte a „szakmát”, és az utolsó időszakban már csak hobbiszinten művelte a sportágat.

Mint a Forma-1-ben Ráadásul ők nem profik, azaz nem a versenyzésből élnek – és

A2007-ben fellángolás nem elég aztán átigazolt a raftingosokhoz, amit mind a mai napig élete egyik legjobb döntésének tart. „Iványi Gábor, a csapat korábbi kapitánya komoly terveket vázolt fel. Az volt a koncepció, hogy egy korábbi síkvízi kenusokból összeálló csapat készüljön együtt, és induljon minél több versenyen. Olyanokra volt szükség, akik hasonlóan mozognak, hasonlóan gondolkodnak, akik akkor is képesek fokozni a tempót, ha már úgy érzik, hogy kiesik a lapát a kezükből” – magyarázza lelkesen. Az átgondolt válogatási kritériumok és a sok munka meg is hozta a gyümölcsét, jöttek az eredmények, és a Kanyon Raft Team példáján felbuzdulva mások is kedvet kaptak a versenyszerű raftinghoz. „A hirtelen fellángolásból adódó kezdeményezések azonban gyorsan meg is szűntek – fűzi hozzá Ádám. – Az az igazság, hogy egy magyar versenyzőnek ez a sport szívás. Itthon nincs vadvíz, ezért úgy tudunk készülni, hogy beszállunk egy idegesítően lomha gumicsónakba, és nagyon sokat, nagyon monotonon evezünk.”

így is felveszik a versenyt a világ legjobbjaival. „Azért az élmezőnyből sem mindenki profi – teszi hozzá a világbajnok raftos. – A japánok ugyanakkor fizetett sportolókkal indulnak, az utánpótlást is nagyon komolyan menedzselik. Amikor jól mentünk az egyik vb-n, odajöttek hozzánk, megveregették a vállunkat, és mondták, hogy biztos nagyon jól megfizetnek minket, hogy ilyen gyorsak vagyunk. Csak pislogtunk… Viszont az ugyancsak az élmezőnybe tartozó braziloknál egész más a helyzet: ott a rafting kiugrási lehetőség, sokszor árvákat vagy szegény sorban élő gyerekeket toboroznak ös�sze, és saját készítésű pólók árusításával próbálnak plusz pénzt szerezni.” A Banja Luka-i világbajnokságon éppen a dél-amerikaiak voltak a mieink legnagyobb riválisai. „Nagy csalódást jelentett, hogy a sprintben csak a hatodik helyen végeztünk, ráadásul a head to head sem sikerült valami fényesen, így volt némi feszültség a down river előtti napon. Aztán Pimpa (Iványi Gábor – a szerk.) összehívta a csapatot, és tartott egy lelkesítő beszédet. Könnyes szemmel, teljesen átszellemülten magyarázta, hogy ő mindent beletett ebbe a versenybe, háttérbe szorította a családját, a hivatását, éppen ezért ő a down riverben »meg akar halni«. Soha senkit nem hallottam még úgy beszélni, még ma is beleborzongok” – mondja komoly hangon Simon Ádám.

Éremzuhatag a világversenyeken

Sokáig kellett várni az első olyan magyar raftingcsapatra, amely a versenyzésben többet látott egy jó kis hétvégi dzsembori lehetőségénél – aztán 2002-ben megalakult a Kanyon Raft Team. A raftingosok négy-, illetve hatszemélyes hajókban, négy különböző versenyszámban küzdhetnek meg egymással. A sprint, illetve a head to head számban egy rövid, egy-két perces pályán egy egyenkénti időfutam után a hajókat párokba osztják, ahonnan a győztesek továbbjutnak, a vesztesek kiesnek. A szlalomban egy három-négy perces pályán meghatározott sorrendben és irányból kapukat kell kerülgetni. A down river egy 10-12 km

46


Bemelegítés a vb-n, a down river előtt

Vad vizeken

Nehéz helyzetben

Azért a víz az úr

Bosznia-Hercegovina szép emlékeket ébreszt a Kanyon Raft Team tagjaiban, nem csoda, hogy a májusi hatos Európa-bajnokságra kettőzött erővel készültek. Csakhogy… „A Boszniát sújtó áradások miatt sajnos törölni kellett az Eb-t. A következő nagy versenyünk így a júliusi dunacsúnyi négyes Európa-bajnokság lesz, és bár nagyon szívesen indulnánk a novemberi brazíliai világbajnokságon is, a horribilis repülőjegy árak miatt esélyünk sincs a részvételre. Tavaly hasonló okok miatt hiúsult meg az új-zélandi vb-szereplésünk is” – mondja szomorúan Simon Ádám.

Vb-aranyat hozott a down river versenyszám

hosszú folyószakaszon zajlik, ez a versenyszám akár 40-50 percig is tarthat. A Kanyon Raft Team első Európa-bajnoki érmére 2008-ig kellett várni: az ausztriai Salza folyón rögtön két ezüstöt is összelapátoltak a fiúk. Ettől kezdve nem volt megállás, a következő esztendőkben is szorgalmasan szállították a medáliákat az Európa-kupákról és az Eb-kről, 2009-ben pedig megszületett a sportág első magyar vb-aranya: Bosznia-Hercegovinában a down river versenyszám után szólt a Himnusz az Iványi Gábor, Kormanik Soma, Ódor Csaba, Fodor Szabolcs, Kovács Zoltán, Schromm Balázs, Simon Ádám összetételű magyar csapat tiszteletére.


47

Vad vizeken

A szózat megtette hatását, a magyar csapat elképesztő „fölén�nyel”, két tized másodperccel megelőzte a brazilokat, és megnyerte a számot. „Egy nagyjából ötvenperces versenyen vertük meg őket ennyivel, ráadásul nem is egymás mellett, nem egy csoportban eveztünk. Bármilyen furcsa, a raftingban gyakran csak ilyen nüanszok döntenek. A Forma-1-ben vannak ilyen kis különbségek” – magyarázza a büszke világbajnok.

Veszélyes vizeken A száguldó cirkuszban persze olykor az is megesik, hogy a technika megtréfálja a versenyzőket. De vajon a természet játszadozik-e néha a raftosokkal? „Az extrém borulások szerencsére nem jellemzőek, de a 2012-es csehországi Eb-n azért akadt egy meleg szituáció. Az akkori pályán volt három olyan zúgó, amitől tartottunk egy kicsit, az egyiktől különösen. Erre az egyik versenyen a legcsúnyább zúgó feletti sziklára sikerült úgy felakadni, hogy egyszerűen nem láttuk a kiutat. Aztán jött utánunk egy másik csapat, meglöktek minket, így repültünk szanaszét. Szerencsére senkinek nem akadt be semmije, és olyan sem fordult elő, hogy valaki a víz alatt maradt volna. De azért száznyolcvanas pulzussal nem kellemes, ha hirtelen beborulsz. Eleve nehezen kapsz levegőt, ráadásul a hideg víz miatt ledermednek az izmaid” – eleveníti fel a szó szerint vérfagyasztó élményt Simon Ádám. De hiába a veszélyek, a lemondások, az áldozatok, ő ma már nem tudná elképzelni az életét a rafting nélkül. „Én ennek a sportágnak köszönhetően ismerhettem meg a világot. Lehet, hogy nyaranta nem tudok lemenni a Balatonra a haverokkal, de evezhetek tíz európai vadvízi folyón, ami egyébként milliós tétel lenne. A kaland és az élmény megfizethetetlen.”

Az olimpia egyelőre csak álom

A fiatalok körében rendkívül népszerű extrém sportágak komoly lobbit folytatnak azért, hogy bekerüljenek az olimpiai programba, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is van fogadókészség a paletta színesítésére. Reménykedhetnek a raftosok is? „Mindannyian ezt szeretnénk – bólogat Simon Ádám. – Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy mindez elérhető közelségbe került, néhány éve még az is felmerült, hogy a 2016-os játékokon bemutató sportágként megmutathatnák magukat a raftosok. Nem elvetélt ötlet, és sokszor nagyon profin meg is szervezik a nagy világversenyeket, de néhány bosszantó baki azért árnyalja a képet. A Costa Rica-i vb-n például elmosta az eső az utat, ráadásul a versenyzők csak másfél órás gyalogtúrával juthattak el a pályához. Egy olimpiai sportágban megengedhetetlenek az efféle szervezési malőrök, így tartok tőle, hogy nem mostanában kerülünk be az ötkarikás programba.”

Pörögnek az evezők a sprintben

Dunacsúny - szlalomverseny

48


A dunacsúnyi „Niagara-vízesés”

MEGÚJULT ERŐVEL

Forgalmazott márkáink: traktorok, kombájnok bálázók

nehéz talajművelő gépek

talajművelő gépek, zöldtakarmány kezelők

vetőgépek, sorköz kultivátorok

pótkocsik

önjáró és vontatott permetezők, ködképzők

lazítók, árokásók

Amiért érdemes bennünket választania: • Ismert és elismert márkák a legkedvezőbb árakon • Országosan 8 telephellyel rendelkező, olajozottan működő szerviz és alkatrész hálózat • Rugalmas kiszolgálás, több mint 12 év gépkereskedelmi tapasztalat

Tavaszi akciós ajánlataink után érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken: 2942 Nagyigmánd, Gépállomás utca 1. Tel: 34/569-090, 34/569-091; Fax: 34/569-093 [email protected]; www.investkft.hu

da l a Riv

n fé

y

Spartacus az

ultraszektorban

Apáti Bence balettművész bokszol, szurkol, de közben népszerűsít is

Szöveg: Hanti Gábor Fotó: Pálfi Balázs, Herman Péter

Csak azért nem hasonlítom Apáti Bence balettművészt egy rocksztárhoz, mert az is csak skatulya lenne. Márpedig ő sportot űz a határok feszegetéséből. Nem feltűnési viszketegségből, de legyen szó szavalóversenyről vagy verekedésről, színházról vagy fociról, sok minden érdekli. A felfedezője, Seregi László által Winnetounak elnevezett táncos a balett és a sport határmezsgyéiről, a bokszról és a Kispest-ultrákról is beszélt a Presztízs Sportnak. 50



51

A

páti Bence a teljesítmény nélküli celebkedésből nem kér, de ha villalakók és címlaplányok helyett rá kíváncsi az egyszeri újságíró, nem mond nemet. Akkor sem, ha a Magyar Nemzeti Balett magántáncosaként nem a 2013-as Az évad legjobb férfi táncművésze-díja az interjú fő témája. Felmérte: ma elsősorban nem az foglalkoztatja a közvéleményt, hogyan készül a főszerepére, hanem a tetoválása és néhány hobbija.

Diótörő a bunyó másnapján Amondó, ha így irányul nagyobb figyelem a balettre, és az évtizedekkel korábban sztárként imádott nagy elődöknél (Dózsa Imrénél, Keveházi Gábornál és társaiknál) kevésbé ismert táncosokra; ha általa valaki kedvet kap egy előadáshoz; ha kiderül, hogy a sztereotípiákkal ellentétben mennyire férfias lehet egy balett-táncos; ha több fiú érdeklődik a pálya iránt – már megérte beszélnie magáról. Az még hagyján, hogy olykor novellákban vagy blogban írta ki magából az érzéseit (ez újságíró édesapja „fertőzése” lehet), hogy oviba és sportolni hordja a kisfiait, maga főz rájuk, de gyúrással, boksszal vagy Honvéd-meccsel vezeti le a felgyülemlett feszültségét. Mindezt az egész embert kívánó mestersége, no és interjúk, fotózások, forgatások mellett… Gyereknevelés, próbák, előadások, edzések, meccsek és még ki tudja, mi minden – a te napjaid is huszonnégy órából állnak? Lehet, hogy harminchatból? Egy-két éve, a válásom időszakában intenzíven belevetettem magam a bokszba, a gyúrásba, a táncba, a meccsekbe, az olvasásba, a blogírásba. Akkortájt még negyvennyolc órás napjaim lehettek. Előfordult, hogy hatig Rhett Butler szerepére készültem az Elfújta a szélből, aztán hattól az edzőteremben a Szurkolói Küzdősport Gálára. Utóbbi jól sikerült? Végül le kellett mondanom, mert éppen arra az időpontra került egy Anyegin-előadásom. Az Opera valahogy nem volt tekintettel a szurkolói rendezvényre. Az első két gálán részt vettem, a másodikon nagyon jót bunyóztam egy komoly küzdősportos múlttal rendelkező, kétméteres, százkilós sráccal. Utólag gratuláltak is a „balettos fiúnak”. Másnap a Diótörő herceget játszottam, a harctól kissé megviselten, de az előadáson ez nem látszott, a közönség természetesen semmit sem vehetett észre belőle. Zűrös időszak volt, ma már ritkább az edzés és a meccsre járás, elsősorban apaként és a balettben állok helyt.

52


„…ma már ritkább az edzés és a meccsre járás, elsősorban apaként és a balettben állok helyt.”

Rivaldafény

A tánc, akár egy küzdősport

A sminkeseknek hol a tetoválásaidat, például a kisfiaid, Kadosa és Miksa nevét, vagy a Kispestre utaló XIX-ábrát, hol monoklit kell eltüntetniük rólad. Nagyobb baj nem történt? Nem sérültem még le a ringben, nem tört el az orrom. Talán a balett miatt is gyönyörűen elmozgok lábbal. Hogy a főnökeim engedték-e a bunyót? Nem. Igaz, nem is tudtak róla. A szerződésem nem tiltja a küzdősportokat, ellentétben a snowboarddal, a korcsolyával, a sível. A tetoválás már tilos lett volna, de évekig arról sem tudtak. Amíg nem látszik, magánügy.

„Ha nem vagy művész, ha nincs a szívedben semmi, nem táncolhatsz főszerepeket.” Bizonyos értelemben a balett is sport? Szigorúan a technikai részét nézve a tánc olyan, akár egy küzdősport. Nagyon szabályosan meg kell tanulnod a demi pliét, a grand pliét és a többit, ahogyan a katát (formagyakorlat – a szerk.) a kempóban. Később mind magasabb követelményeknek felelsz meg, a karatéban ezt jelzik az övek színei. Én is a sport részét tanultam tíz hosszú évig, napi négy-öt órában a Balettintézetben. Az alapok nélkül utolsó soros kartáncos se lehet a világ legnagyobb előadóművésze, de önmagában a sportérték is kevés. Ha nem vagy művész, ha nincs a szívedben semmi, nem táncolhatsz főszerepeket. Tybalt az egyik kedvenc szerepem a Rómeó és Júliából, abban a két oldal jól kiegészíti egymást. Ez a kettősség sajátja a Seregi-baletteknek, a táncművész táncosként és művészként is tud érvényesülni. Mint félig-meddig élsportoló, milyen szemmel nézed a sportolókat? Sokukat nagyon tisztelem, tudom, mennyi munka van a teljesítményük mögött. Karatéztam, öttusáztam, kempóztam,

kipróbáltam a Wing Tsun kung-fut, az első szurkolói gálán K-1 szabályrendszerben indultam. Mostanában sok bokszmeccset néztem, Klicsko például zseniális volt Leapai ellen. Hihetetlen a majd’ ötvenéves Hopkins, hát még Mayweather edzésmunkája, amellyel látszólag könnyedén végigküzd tizenkét menetet. Mint a balettben: a kívülállónak eszébe sem jut, hogy a légiesen könnyednek tűnő ugrás közepette nincs olyan pórusod, ami nem oxigénért könyörög. Tízéves korom óta sportolok, a balett-teremben elértem a teljesítőképességem határát, de ezzel a szuflával a ringben egy-két menet után a fülemen veszek levegőt. Persze, az edzőtársaim a Spartacust nem tudnák végigtáncolni.

Bocs, Bence meccsen van

A magyar focistákat is ilyen csodálattal nézed? Sok focista barátom van, mindig röhögünk, ha telefonon beszélünk, és üldögélnek, kávézgatnak, mert már megvolt a


53

Rivaldafény

Kótaival is bokszolt Apáti Bence 2013 őszén, a WAGNER200 Maraton rendezvényén Kótai Mihállyal is bokszolt. Korábbi váltósúlyú profi világbajnokunk elmondta: nagyon szimpatikus művészt, illetve sportembert ismert meg hősünkben, aki anno végigizgulta a meccseit.

– Ezért aztán egyszer-egyszer engedtem is, hogy megüssön. Amit meg kapott, azt nagyon bátran viselte, de azóta sem az igazi Tybalt szerepében – nevetett Kótai, amikor a kétperces menetről kérdeztük. – A nagyobbik kislányom, Rozi négyéves kora óta balerina akar lenni, Aleszja Popovához jár balettot tanulni, tehát kötődünk az Operaházhoz, így jött a felkérés is. Bajban voltam, mert Rozi azt mondta, ha megverem Bencét, soha többé nem ad puszit. Járunk előadásokra, őt is láttam korábban a Rómeó és Júliában, de meg sem fordult a fejemben, hogy küzdősportokkal is foglalkozik. Szakmailag nehéz beszélni a küzdelmünkről, mindenesetre nehéz dolgom volt: míg nálam a Rippel fivérek, nála a gyönyörű Felméry Lili volt a sarokban.

„Előfordult, hogy hatig Rhett Butler szerepére készültem az Elfújta a szélből, aztán hattól az edzőteremben a Szurkolói Küzdősport Gálára.”

54


napi másfélórás edzésük. De nem bántom őket, ha nem szeretném, nem járnék meccsekre. De jársz, olykor még az idegenbeli túrákra is. Miért éppen a Kispest? Édesapám Kispesten született, focizott a klub ificsapatában, egy táncos barátom pedig wekerletelepi fiúként jár a meccsekre. A magyar foci színvonala sosem villanyozott fel, de mindig érdekelt, hogy szurkolóként hogyan lehet átélni azt az őrületet, ami hasonlít a Spartacus második felvonásbeli örömtáncára: a főhős az embereivel együtt már-már extázisba kerül. Ez a közösségi élmény fogott meg a kispesti lelátón: szurkolni, tombolni, együtt örülni valaminek. Akkoriban jól ment a csapatnak, tele volt a kanyar, nagyon jó a hangulat. Azóta már más az eredményesség és a légkör, de egy Ferencváros, egy Újpest, egy Diósgyőr ellen most is jó kimenni. Igyekszem is, de ha előadásom van, nem mehetek. Mégsem írhatják ki a közönségnek, hogy bocs, Bence meccsen van.

A név kötelez

Shannon Szabados meghódította a férfiak világát 56


Esély! Egyenlőség!

Magyarország nem a havas-jeges sportok hazája, így az sem meglepő, hogy nincsen egyetlen bajnoki címünk sem a téli olimpiákról. Más szemszögből nézve viszont kettő is van, hiszen ahogy 2010-ben Vancouverben, úgy idén Szocsiban is aranyérmet akasztottak bizonyos Shannon Szabados nyakába. De mennyire tekinthetjük magunkénak a kanadai női jégkorong-válogatott magyar származású kapusának sikereit?

A

szöveg: Bogáth Patrik FOTÓ: PROFIMEDIA-RED DOT

Szabados névhez több ismert és elismert magyar arc is társítható. Elég, ha csak Szabados Miklósra gondolunk, aki a 20. század első felében tizenötször volt világbajnok asztaliteniszben. Vagy ott van a három éve elhunyt Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Nem csoda, hogy e vezetéknév hallatán ösztönösen asszociálunk magyar emberekre. Pedig napjaink világviszonylatban leghíresebb Szabadosa nem az „Isten áldd meg a…” kezdetű Kölcsey Ferenc költeményt énekli szívre tett kézzel, hanem a kanadai himnuszt. Shannon Szabados az észak-amerikai ország női jégkorong-válogatottjával 2010-ben Vancouverben, idén februárban pedig Szocsiban lett olimpiai bajnok. A kettő között, 2012-ben pedig a világbajnoki aranyat is zsebre vágta…

kérdésünket az e-mailen készségesen válaszoló, márciusban hok itörténelmet író Shannon. Ő lett az első női jégkorongozó az Egyesült Államokban, aki profi ligában lépett pályára a férfiak között. Mindössze néhány héttel a női válogatottal Szocsiban elért olimpiai bajnoki címe után debütált a Columbus Cottenmouths férficsapatában a Southern Professional

ÚTI CÉL: MAGYARORSZÁG! „Boldoggá és büszkévé tesz, ha Magyarországon is figyelemmel kísérik a pályafutásomat, és az emberek egy kicsit a magukénak is érzik ezeket a sikereket. Ugyanakkor őszintén bevallom, nem beszélek magyarul és még sosem jártam Magyarországon. A dédszüleim települtek ki Kanadába, így már a szüleim is itt születtek. Viszont régóta tervezem, hogy egy nap ellátogatok az óhazába, szeretném megismerni a helyet, ahonnét a családom származik” – tette tisztába a származását firtató

Shannon Szabados Szocsiban második olimpiai aranyát nyerte


57

Nem unalmas a jégkorongkapus élete

League-ben. A sors iróniája, hogy ezt a meccset éppen március 15-én, az 1848-as magyar forradalom évfordulóján rendezték. „Mivel ez volt az első ilyen eset, természetesen reflektorfénybe kerültem, mindenki rám figyelt, de bízom benne, legközelebb már nem lesz nagy újdonság, hogy nő vagyok, és éppen úgy korcsolyázhatok ki a jégre, mint bárki más a csapatból” – emlékszik vissza pályafutása egyik legfontosabb napjára a 27 éves kapus. Egyébként az, hogy fiúk között hokizik, csak a külvilágnak lehetett furcsa, neki mi sem természetesebb ennél. „Edmontonban ötévesen kezdtem jégkorongozni, és mivel a közelben nem volt lánycsapat, a fiúk közé szálltam be. Sokszor nálam két évvel idősebb srácokkal kergettem a pakkot, megedződtem közöttük” – árulja el Shannon.

PANKRÁTOROK FÖLDJÉN Ráadásul a fiúk között sem kispályásokkal eresztették össze, egykori csapattársa, Dion Phaneuf és ellenfele, Zach Parise azóta az NHL-ben játszik. Oda, a világ legjobb ligájába neki már nincs sok esélye eljutni, legalábbis ő maga így gondolja. „Idén már 28 éves leszek, ha reálisan nézem a helyzetet, az NHL-ről már lecsúsztam – jelenti ki határozottan. – Volt lehetőségem együtt edzeni az Edmonton Oilersszel, de élesben már nem hiszem, hogy kipróbálnak. Azzal is megelégednék, ha a női hokisokat egy szinten kezelnék a férfiakkal. Ha ugyanakkora nyilvánosságot és fizetést kapnának, én sem szorulnék arra, hogy a fiúk között próbálkozzak.” Így viszont felvetődik a kérdés, hogy a meccsek előtt Michael Jackson-számokkal hangoló lány hogyan viselkedik egy férficsapat öltözőjében. Együtt

58


Esély! Egyenlőség!

zuhanyozik a társakkal? „Természetesen nem, a többiektől külön mosakszom! – írja mosolyjel kíséretében. – Amíg átöltözöm, az edzők öltözőjét veszem igénybe, de ha már szerelésben vagyok, fontos, hogy a csapattal együtt készülődjek a meccsekre, hiszen közéjük tartozom.” Persze azért a férfi és a női öltöző különbségeiről hosszasan tudna mesélni: „A lányok sokkal lazábbak a jégen kívül, sokszor énekelnek és értelmezhetetlen mozdulatokból összeálló táncokat lejtenek az öltözőben. Ezzel szemben a fiúk az alsógatyáikban olyanok, mintha pankrátorok lennének…”

HOKIMEZ ÉS SZERELEM Egy átlagos férfi talán féltékeny is lenne, ha a felesége nap mint nap kigyúrt, meztelen felsőtestű hokisokat bámulna, de Shannon férje nem ilyen. A jégkorongedzőként dolgozó Alexnek nem ismeretlen az öltözők hangulata, két éve házasodtak össze. „A tesóm, Mat egyik nyáron meggyőzött, hogy men-

jek el vele és a haverjaival kempingezni. Ott aztán kiszúrtam egy srácot, aki hokimezt viselt. Kiderült, hogy Alexnek hívják, és ő is kapus volt korábban, így aztán odamentem hozzá beszélgetni. Néhány nappal később már randiztunk” – meséli el megismerkedésük történetét Shannon, aki tehát a kezdeményezés terén is felvette a fiú szerepét. A Columbus Cottenmouths játékosaként ez már alapelvárás tőle, az ellenfelek nem kímélik a lövésekkel csak azért, mert lány. Hiába fordult azonban nagyot vele a világ, Shannon Szabados hisz abban, hogy nem változik meg. „Amikor először nyertem meg az olimpiát, ugyanazt mondtam, mint most, hogy egy profi férfi ligában kaptam meg a lehetőséget. Ugyanazzal az elszántsággal dolgozom, ami jellemzett akkor, amikor csak negyedik vagy ötödik számú kapus voltam az aktuális csapatomban. A lényeg a játék. Hogy kicsússzam a jégre, és élvezzem a jégkorong minden pillanatát” – fogalmazza meg egyfajta ars poeticáját. És ebben igaza van: a hoki az hoki, akár férfiak játsszák, akár nők.

Shannon a férficsapat öltözőjében sem elveszett


59

Harcosok a népkerti fák alatt

Szöveg: Bükki Antal fotó: kepvilag.hu

Miskolc adott otthont az idei „Hétvágás” Baranta Világkupának: hét versenyszámban felnőttek, nők, ifjúsági korúak és gyerekek is nevezhettek.

60


T

öbben voltak a miskolci sportközpont küzdőterén, mint a lelátókon. Ez volt a krónikás első benyomása akkor, amikor belépett a sok nagy csatát megélt csarnokba a viadal másnapján. Pedig két esztendeje – a legutóbbi miskolci vk-n – mintha jóval nagyobb lett volna az érdeklődés, ráadásul a szervezők a szabadba, egészen pontosan a Népkertbe is kivitték a rendezvény egy részét. Egyszóval sokkal nagyobb figyelmet érdemelt volna az esemény, amelynek megnyitóján a vendéglátó város alpolgármestere is képviseltette magát. Vukics Ferenc, az Országos Baranta Szövetség elnöke azonban okkal lehetett büszke, hiszen ismét nagy csatákat láthattak az érdeklődők.

Ősök nyomában

A„Miskolc Juventus is látta egy kicsit távolabb esik a barantás fellegváraktól, ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetben nekünk sem kön�nyű – fogalmazott. – A viadalra közel száz versenyző érkezett, bevallom, egy picivel többre számítottunk, azonban három ország is itt van.” A barantások első embere arról is beszélt, örömteli, hogy amíg két éve, az első miskolci világkupa idején nem volt az egykori acélvárosban baranta csapat, azóta ez változott. Magyarországon egyébként több mint kétszáz település jelezte az országos szövetség felé, hogy szívesen belevágnának a barantába, viszont ehhez több elhivatott szakemberre lenne szükség. Érdekes adat, hogy a világon összesen 2500-an barantáznak, ebből hazánkban 1700-an. „A Kárpát-medencei térségben űzik döntő módon a barantát, de már Európa nyugati felén ugyanúgy alakulnak klubok, mint a tengerentúlon. Azaz a remény hal meg utoljára – vélte Vukics Ferenc. – Négy esztendeje létezik a válogatottunk, akik a legjobbakból állnak. Ha igény van rá – márpedig van –, akkor meghívnak bennünket. Nem túlzás: már-már világsztárként kezelik ezeket a fiatalokat.” Olyannyira nem túlzás, hogy a világ futballjának egyik fellegvárában, Olaszországban, a Hellas Verona–Juventus meccs szünetében kellett a baranta válogatottnak tavaly szeptemberben bemutatót tartania. Ha „csak” a televíziós közvetítésre gondolunk, ez több millió nézőt jelentett világszerte. „Reméljük, egyszer itthon is eljutunk oda, hogy ennyire ismertek leszünk – reménykedett az elnök. – Ha több száz ostoros vonul, akkor megsajdul a nézők szíve és lelke.”

Ez egy életforma A tizenhét esztendős Tóth Botond Sepsiszentgyörgyről érkezett a miskolci versenyre. Egyedüliként, viszont Erdélyből többen is a borsodi megyeszékhely vendégei voltak május közepén. Egy éve barantázik, elmondása szerint a világhálón talált rá erre az életformára. „Mivel fontos a barantában a hagyományőrzés, úgy gondoltam, kipróbálom” – mondta. – Ez egy életforma. Nagyon megfogott benne, hogy sokféle és sokszínű.” Botond érdekelt

Balról jobbra: Singh-Bahadur Ruben, Nagy Medve Zoltán, Falatovics Ádám

A „Hétvágás” Baranta Világkupa 2014 győztesei Összetett eredmények felnőtt (öskü) kategóriában: 1. Nagy Zoltán 4500 pont 2. Singh-Bahadur Ruben 4400 pont 3. Falatovics Ádám 4000 pont Női (menyét) kategóriában: 1. Zámbó Csilla Gyöngyvér 2300 pont 2. Bognár Csengele 2200 pont 3. Teleki Blanka 1900 pont Ifjúsági (kese) kategóriában: 1. Laczi Péter 2400 pont 2. Lászlóffy Dániel 1900 pont 3. Kerekes Mihály István 1900 pont

volt a szombati pusztakezes küzdelmekben is, de kiesett, mert nem volt nagy tapasztalata. A Kese kategóriában viszont beszélgetésünk után megmérette magát. A szablyában bízott. Tiszta és nemes küzdelmet várt magától és ellenfeleitől.

Rájuk talált a baranta „Tizenegyen jöttünk a Felvidékről, először vagyunk itt –

Készen a harcra

mindezt már Vörös Attila árulta el. – Ez a második komoly versenyünk, minden kategóriába neveztünk a csapattal.” A rimaszombati edző hozzátette, vannak olyan fiatalok a csapatban, akik mindössze két-három versenyen vettek részt, ám természetesen elhozták őket az idei Világkupára. „Nem mi, hanem a baranta talált ránk – jelentette ki. – Egy éve újult meg a csoportunk, immár több mint húszan vagyunk. Heti két foglalkozásunk van. Hogy mi kellett hozzá? Az emberek! Például Ádám Csaba barátom. De megemlíthetem


61

Ősök nyomában

Pofonokat adni és kapni...

A 7 versenyszám Férfias küzdelem földharcban

Pusztakezes küzdelem: 1. viadal, 2. földharc Vívó küzdelem: 3. szablyavívás, 4. lándzsavívás

íjászat párbaj volt a legizgalmasabb versenyszám a nézőknek

Harci íjászat: 5. íjász párbaj, 6. íjász-akadálypálya Páros formagyakorlat: 7. páros fegyveres küzdelmi formagyakorlat

Lándzsavívás (és egy pontos találat...)

Szablyavívás, a legnépszerűbb versenyszám

a szülőket, akiknek az elszántsága nélkül nehéz dolgunk lenne. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egyedüli csapatként képviselhetjük a Felvidéket – célunk a tisztes helytállás. Remélhetőleg a jövőben mi is versenyt szervezhetünk majd.” A csapat túltett ezen: a versenyzők érmekkel térhettek haza... Felcsút-Szúnyogpusztán van az anyacsapata Zámbó Csilla Gyöngyvérnek, ám a Zrínyi Barantába is járnak edzésekre. Öten érkeztek Miskolcra: a szombat csapatszinten jól sikerült számukra, hiszen birkózásban első és második helyet szereztek. „Minket a Jóisten vezérelt a barantához” – jelentette ki. – Egy ismerős család mondta, hogy barantatábor van a településünkön, menjünk el megnézni. Megnéztük és rátaláltunk.” Az első éves egyetemista hölgy környezete nem igazán ismerte addig a barantát, de azóta pozitívak a tapasztalatai. Több évfolyamtársa is megismerkedett a barantával, le is mentek egy-egy edzésre.

62


Falatovics Ádám grappling sikere

Hogy sikerült a verseny? „Az nem volt kérdés, hogy barantás győzelem születik a végén – mondta nevetve a győztes, Nagy Medve Zoltán. – Most végre nekem sikerült, már két éve is a dobogón álltam, de legfelül kicsit más érzés. Embert próbáló feladat volt mindenkinek hét versenyszámot végigküzdeni, le a kalappal a többiek előtt is. A baranta válogatott a szombati napon e mellett még a FILA grappling Magyar Bajnokságon is indult (ez az igazi magyar virtus – a szerk.), s bizony az egy arany és két bronzérem hatalmas siker, ha meggondoljuk: a sportág specialistáival kellett felvenni a versenyt.”

ORSZÁGOS MÁRKAKÉPVISELET MEZŐGAZDASÁGI PÓTKOCSIK

SPECIÁLIS FELÉPÍTÉSŰ

KOMMUNÁLIS PÓTKOCSIK

PÓTKOCSIK

• FORGÓZSÁMOLYOS • EGYTENGELYES • TANDEM

EURÓPA LEGSZÉLESEBB PÓTKOCSI KÍNÁLATA

CSAK NÁLUNK!

ÁLLATSZÁLLÍTÓK

SZEMÉLYAUTÓ UTÁNFUTÓK A TELJES VÁLASZTÉKRÓL ÉS AZ ÁRAKRÓL ÉRDEKLŐDJÖN: Czibere László termékmenedzser 06 30 / 552 0097 [email protected]

Hoffmann Zoltán termékmenedzser 06 30 / 955 8800 [email protected]

Augusztus 23-án kerül megrendezésre az IRONMAN 70.3 Budapest, a triatlonversenyt Magyarország legismertebb Ironman-je, Kropkó Péter szervezi.

Triatlonos útikalauz vállalkozó

E

Túl az első triatlon versenyen

z is megvolt, még sincs este! Kit érdekel, hogy mikor lesz este, és mi az, hogy megvolt? Kérem, ez maga volt a csoda! Nem tudom, honnan ez a bugyuta népies bölcsesség, de sajnos ez jutott először eszembe, mikor borzasztó büszkén toltam kifelé a biciklimet a tiszaújvárosi strandról. Mellemen virított a Fradi-címer, vállamra filctollal felírva a 395-ös rajtszám, és lelkemben az örökifjú sportoló, aki szíve szerint cigányzenészt hívna, hogy megünnepelje az összetettben 70. és a korosztályában megszerzett 31. helyet. Túl vagyok az első sprinttávú triatlon versenyemen, élesben teszteltem, mit is tanultam az elmúlt négy-öt hónapban. A helyezésnél és a boldogságnál is fontosabb, hogy kevesebb, mint három hónappal a főversenyem, a Budapest 70.3 kezdete előtt végre egyesületi mezben, az FTC amatőr triatlonos sportolójaként élesben gyakorolhattam és felmérhettem, mit is jelent a három sportágat összefűzve versenyezni. Jelen esetben ez a létező legrövidebb versenytáv, a sprinttáv volt, alig 26 kilométer, a menőknek bőven egy óra alatt megvan. Nekem az időnél is fontosabb volt, hogy átlássam, megtanuljam a „rendszert”. A triatlon versenyek logisztikája, szervezői feladatai sokkal bonyolultabbak, mint azt elsőre gondolná az ember. A „depó” központi helyszíne a versenynek, ide érkeznek a versenyzők az úszásból és a kerékpározásból, és gyors öltözködés után innen indulnak a következő feladatra – mindezt másodpercek alatt kell letudni, hiszen az óra ilyenkor is ketyeg. Maga a verseny is az úgynevezett „depózással” indul, ilyenkor kell az embereknek az erre kijelölt területen a kerékpárt és az egyéb felszereléseket elhelyezni, és ezt is meg kell tanulni. Kezdve azzal, hogy mit kell bevinni és mit hova kell tenni a rendelkezésre álló, igencsak szűkös helyen. Bicikli, biciklis cipő, zokni, ami jó lesz majd a bringán és a futásban egyaránt, bukósisak, törülköző, frissítők, napszemüveg, és ha kell, váltóruha. A bepakolásnál ugyan kiteszik a startszámoknak megfelelő eligazító jelzéseket, de nem árt memorizálni, hogy melyik sorban és körülbelül milyen távolságban tettük le a felszerelést, mert súlyos másodpercekbe kerül, ha bóklászunk a bringák között a sajátunkat keresve. A szabályok értelmében a depó terü-

64


letén csak tolni lehet a kerékpárt, de ennek ellenére a sisaknak végig fent kell lenni, amit szigorúan figyelnek, s ha nincs fenn, büntetnek. A büntetés nem plusz körökben, hanem kötelező pihenőben jelentkezik, ami valljuk be, egy időérzékeny sportágban roppant kellemetlen. A futópályán van kijelölve egy kis beugró, ahol egy-két percre megállítják a renitenseket. Újvárosban nem nyíltvízben, hanem medencében volt az úszás, szép látvány volt az ötvenes medencében a nyolc pályán úszva verekedő száz ember. A 750 méter alatt adtam is és kaptam is pofont, viszont megtanultam a lábvíz új értelmét, egy sokkal szimpatikusabb értelmét, sőt ennek segítségével egyéni csúcsot úsztam, és a legnagyobb megdöbbenésemre a középmezőny végén jöttem ki a partra, magam mögött hagyva legalább harminc, nálam is lassabb úszót. Az újabb meglepetésre alig három-négy lépést kellett várnom, hiszen a negyedórás vízszintes helyzet gyors függőlegesbe váltása komoly szédülést jelentett – ezt is illik gyakorolni. Életem első depózása komótosra sikerült, de nem akartam hibázni, így szárazra töröltem a lábam, kezem, ittam egy korty vizet, felvettem a sisakot, cipőt, szemüveget, és irány a betonút. Bármilyen távú is a triatlon, mindig a bringázás a leghosszabb, ezért a legfárasztóbb is. Nagyon fontos a megfelelő sebesség és a hozzá tartozó váltófokozat megválasztása. A szakemberek a 95-100-as pedálfordulatra esküsznek, de valahogy nem éreztem szükségét a számolgatásnak: toltam, ami a csövön kifért. Ezen a távon engedélyezve volt a bolyozás, ami egymás szélárnyékának kihasználását jelenti. Sajnos a környékemen sehol nem volt olyan bringás, akivel egy tempót hajtottam volna, így egyedül toltam negyven perc alatt húsz kilométert, amivel elégedett is voltam, de most már tudom, ugyanezzel az energiamennyiséggel egy jó boly segítségével legalább öt percet spóroltam volna. A futásra nem lehet panaszom, bár fájó térddel és már közel egyórás aktivitással vágtam neki az előttem álló öt kilométernek, tudtam, most jön az én versenyem. Innentől csak előztem, és sikerült több mint tíz helyet előrelépnem a senior mezőnyben. Az első közel húsz perccel előttem ért célba, és mögöttem is jöttek még sokan. A célban pedig ismerős ismeretlent ölelgetett, és győztesként ünnepelt mindenki, hiszen a triatlonban csak győztesek vannak. Kovács „Kokó” István

A viadalon Kovács „Kokó” István is megméretteti magát, magazinunk főmunkatársa barátja és mentora, Kropkó Péter útmutatásai alapján készül. Most induló sorozatunkban „A két férfi, egy eset” projektünket egészen a rajtig követhetik figyelemmel olvasóink.

kedvű sportemberek részére

E

A család és a munka mellett fel tudok rá készülni?

rre mondja az időgazdálkodást tanító vállalati tréner, hogy megkeressük hozzá a helyet, a holtidőket lefaragva! Ennyire azért nem egyszerű, de a szándék és az akarat sok mindent megold. Az IRONMAN-re való felkészülés lényegesen összetettebb feladat, mint a munkahelyi idő beosztása. Biztos, hogy be kell vonnunk a családot, az ismerősöket és a rokonságot, és az egyéni teljesítmény forszírozása helyett be kell látnunk: a többiek meggyőzése, bevonása, azaz a támogató csapatunk kiépítése és összetartása legalább olyan jelentős feladat, mint az egyén teljesítménye az edzéseken és a versenyen. Bár többnyire egyedül, a saját erőforrásainkból úszunk, tekerünk, futunk végig a versenyen, de a felkészülés közben másokét is igénybe vesszük. Ezért először a környezetünket nyerjük meg a célnak: a nagy napon, a befutónál óriási élményben lesz részünk, ha ezt – a közben szurkolótáborrá átalakuló közösségünkkel – megoszthatjuk. Csak ez a szűkebb közösséged tudja majd, mit tettél ezért a sikerért, és tudni fogják azt is, hogy ebben a győzelemben ők is benne vannak. Az elhatározásod látszólag egy nagyon egoista ügynek indul, ám a célig megtett út során igazi közösséget formálsz. Hálás leszel a szerencsédnek, hogy ott vannak ők, s büszkén mondják rád: „You are an IRONMAN!” Vasember vagy...

Mennyi időt kell edzéssel töltenem hetente, hogy a 70.3-ason biztonsággal célba érjek?

Amint a harmadik részben említettem, az IRONMAN 70.3-as verseny során bizonyos szempontból kisebb terhelést kell elviselnünk, mint a maratonon. Ettől függetlenül az 1.9 kilométeres úszó, 90 kilométeres kerékpáros és 21.1 kilométeres futó táv teljesítése megköveteli a heti edzésidőt, hiszen egy ilyen verseny időtartama mégiscsak egy

harmaddal hosszabb, mint egy maratoni futásé. Ha nincs meg a gyorsaságunk vagy az erőnk, akkor lassabban érünk célba. De ha nincs meg az állóképességünk, akkor egészen biztosan hiába várnak majd ránk szeretteink a célterületen. Szóval heti tízórányi edzés alatt erősen romlanak a célbaérés esélyei, de javasolt a tizenkét, tizenhárom óra, hogy egy kis tartalékkal is gazdálkodhassunk szükség esetén. Az IRONMAN 70.3 időben és távolságban is hosszú, sok minden közbejöhet a verseny alatt, és sokszor kell egy kicsi puffer. Augusztus végén várhatóan nagyon meleg és könnyen lehet, hogy szeles idő lesz, és mi is kifoghatunk egy rosszabb napot. Mindenesetre a heti tízórányi tréningünket ne osszuk el hét részre, vagyis ne egy óra huszonhat percet eddzünk minden egyes nap, mert ezt a szervezetünk hamar megszokja. Az ugyanakkor nem helytelen, ha a kezdetekben, az edzéshez szoktatás időszakában néhány hétig ezt tesszük. De ezután mindenképpen szükséges a pihenő nap(ok), sőt könnyített hetek beiktatása is.

Szóval ki vagyok én?! Fontos a változó terhelés a szervezetnek, mert csak az újszerű inger hatására fejlődik, ám ha ez az inger túlságosan is újszerű, vagy nagy a változás, akkor sérülést is eredményezhet. Nagyon fontos, hogy az edzéseket tervezzük meg, a legjobb csatlakozni valamelyik triatlonos közösséghez, de legalábbis kikérni tapasztaltabb triatlonisták tanácsait. Amúgy a pihenő nap és pihenő hét célja nemcsak a fizikai, hanem a szociális regenerálódás is: hiszen a környezetünk is elvárja tőlünk bizonyos feladatok elvégzését, állampolgárként, munkavégzőként, apaként vagy éppen férjként...

Kropkó Péter


65

66


Tárcsák világa

Súlytalanságban Márkus Erzsébet ma már csak nosztalgiából emelget A magyar súlyemelés az elmúlt években történelmi mélypontra süllyedt, nemhogy az érmek nem jönnek a világversenyekről, de már a kvalifikáció is fél siker. Márkus Erzsébet a sportág honi hőskorának egyik utolsó képviselője volt, hétszeres Európa-bajnok, vb-győztes, a sydney-i olimpián pedig ezüstérmet szerzett. És most azért dolgozik, hogy újra sikeres súlyemelőket neveljen a sportág számára. szöveg: Bogáth Patrik Fotó: Unger Tamás


67

A

mikor belépünk a Haladás VSE súlyemelőinek szombathelyi munkacsarnokába, éles zaj teszi próbára a dobhártyáinkat. Több tíz, esetenként a száz kilót is meghaladó fémtárcsák zuhannak a padlóra néhány másodperces eltérésekkel. A súlyemelők a gravitációt legyűrve magasba emelik, majd földhöz „vágják” a teher alatt meghajló rudakat. Mindez nagyobb ricsajjal jár, mintha egy panelházban a szomszéd kisfiú éjjel-nappal a karácsonyra kapott dobfelszerelésén gyakorolna. Egy átlagember néhány perc után legszívesebben már riasztaná is a zajrendőrséget, Márkus Erzsébet viszont nem átlagember. Neki a fémek csattanása olyan, mint a komolyzene kedvelőinek Wolfgang Amadeus Mozart 25. szimfóniája. „Lassan harminc éve már, hogy először betettem a lábam az edzőterembe, de még most sem tudok szabadulni a súlyemeléstől. És ami a legfontosabb: nem is akarok” – válaszol egy mosoly kíséretében, mégis határozottan arra a kérdésünkre, hogy nem unja-e már ezt a hangzavart.

A tanítványok öröme élteti

Az interjúra is edzés közben szakított időt, a magyar súlyemelés történetének első női olimpiai érmese ugyanis igencsak elfoglalt: éppen az ifjúsági Európa-bajnokságra és a főiskolás bajnokságra készített fel sportolókat, de fél szemmel már a közelgő junior obra figyel. „Nem csak edzem a gyerekeket, ennél sokkal összetettebb a munkám. Mivel a súlyemelés nem került be az államilag dotált, kiemelt sportágak közé, nagyon nehéz helyzetben vagyunk – magyarázza Márkus Erzsébet. – Úgy kell megfognunk a gyerekeket, hogy nincsen biztosítva a megfelelő anyagi háttér. Megyünk toborzásokra, próbáljuk megnyerni a fiatalokat, aztán meg is kell tartanunk őket. Nem könnyű, néha fel is teszem magamnak a kérdést, miért küszködöm. Aztán az edzéseken, a versenyeken ugyanazt az őszinte örömöt látom a gyerekeken, ami annak idején engem is jellemzett. Hát ezért csinálom!” A fénykorában, nem hivatalos körülmények között 140 kilóval is megbirkózó egykori súlyemelő nosztalgiából persze még ma is emelget néha, de a munka nehezét meghagyja már a tanítványoknak. Edzőként tényleg nincsen könnyű helyzetben, hiszen a 2000-ben Sydney-ben szerzett ezüstérme után négy évvel később Athénban Krutzler Eszternek jött össze még egy olimpiai érem (szintén ezüst), azóta viszont férfi és női vonalon egyaránt padlót fogott a magyar súlyemelés. „Pedig vannak tehetségeink, türelmesnek kell lennünk, hogy felnőjenek a feladathoz. Minden sportágnak vannak mélypontjai, nekünk az elmúlt tíz év volt az, de bízom benne, hogy hamarosan a saját hajunknál fogva rángatjuk ki magunkat a gödörből. Nekem is vannak olyan versenyzőim,

68


Vetômag termeltetés – feldolgozás – forgalmazás

Tárcsák világa akikben hiszek, például Polgár Mirjam a közeljövőben odaérhet a felnőtt világversenyekre is” – tekint a jövőbe az olimpiai ezüstjét egy nagy vitrinben őrző sportolónő.

A nevezésnél szállt el az arany

„Van egy hatalmas üveges szekrényem, abban kapott helyet pályafutásom összes érme és kupája. Mondhatjuk, hogy ez a ház fénypontja, hiszen ki is van világítva” – meséli büszkén Márkus Erzsébet, akiben azért sincsen keserűség, hogy az az olimpiai ezüst nem arany. Pedig csak egy hajszálon múlott a még nagyobb bravúr, hiszen összetettben ugyanakkora súlyt emelt Sydney-ben, mint a bajnoki címet megszerző kínai riválisa, Lin Vej-ning, ám könnyebb testsúlyának köszönhetően az ázsiai versenyző nyert. „A nevezés előtt bő két héttel már tudtam, milyen csatát kell megvívnom. A kínai verhetetlen volt, már az is csodaszámba ment, hogy testsúlyra kellett taktikáznia a végén ellenem. Más lett volna a helyzet, ha nem 69, hanem 75 kilóban indítanak el, az aranyesélyeim ugyanis nem a súlyok alatt, hanem a nevezésnél szálltak el. De a szakvezetés akkor így döntött, nekem ezt el kellett fogadnom, és a legjobbat nyújtanom. Mivel ez sikerült, nem bánkódom a történtek miatt” – árulja el az olimpia mellett tizenhat világ- és Európabajnokságon részt vevő súlyemelő, miközben tanítványai technikáját lesi szüntelenül. Amikor arról kérdezzük, milyennek kell lennie az ideális súlyemelőnek, kapásból sorolja az alapkritériumokat: jó ízületek, erős izomzat, gyorsaság, dinamika, átlagon felüli koncentrációs képesség.

Anyának lenni a nehezebb

Ahogyan a beszélgetés közben nézzük a súlyok alatt megfeszülő izomzattal izzadó sportolókat, a nőiességre terelődik a téma. Meg arra, hogy egy nőnek szabad-e egyáltalán egy ilyen megterhelő sportot űznie. „Két gyermek megszülése után erre csak azt tudom mondani: az anyaság nehezebb, mint a súlyemelés – mondja félig viccelődve. – Alapvetően ez nem egy durva hobbi, fizikailag persze nem könnyű. De a kapálás vagy a házimunka sem az. A súlyemelés valóban nem egy nőies sportág, de nem születhet mindenki tornászalkattal. Hozzánk nem a gyenge csontozatú fiatalok jönnek, hanem az erősebbek. Akik erre születtek, akárcsak én. Amikor az első kislányom születése után folytattam a sportot, hogy ott lehessek Sydney-ben, nekem ez egy kikapcsolódás volt az anyaszerep mellett. Én a súlyemelőedzéseken pihentem ki magam, szellemileg teljesen kikapcsolt.” A genetikán túl persze kell még más is ahhoz, hogy valakiből eredményes súlyemelő legyen. Márkus Erzsébet a bátyjával ment le először a rudak és tárcsák világába, és a sikerélmény tartotta ott. Meg persze az utazások. „A sydney-i olimpia előtt eljutottam két hétre Malajziába, egy akklimatizációs edzőtáborba. Az volt eddigi életem legkülönlegesebb útja. Az sem volt semmi, hogy húszévesen Tajvanba repülhettem egy versenyre – eleveníti fel, mennyi mindent kapott a sporttól, aztán egy nagy robajjal földhöz csapódó tárcsa szakítja ki a gondolataiból. – De a lényeg itt történik, ebben a zajos teremben. Nem tudom megunni ezt a lármát. Akkor lesz baj, ha már nem hallom többé.”


71

Világturmix

Szuperstadion a kert végébe Csilliárdosok új játékszere, majdnem két Pancho Aréna árából A sportolói berkekben kevéssé népszerű mondás szerint az élsport káros az egészségre. Tekintsünk most el a brutális sérülésektől, a nyílt törésektől – összeállításunkban inkább a bizarr, olykor röhejes történetekből szemezgetünk. Így járnak pórul a sport sztárjai, milliók rajongott ikonjai. Válogatásunk harmadik részében – a leginkább „érintett” labdarúgók pályán és azon kívül elszenvedett sérülései után – az egyéb sportok űzőit vesszük célkeresztbe.

Ha unja a fűnyírást, szeretne elbújni valami mögé a kertben a dugicigarettával, íme a megoldás! Egy komplett stadion foglalhatja a helyet a gaz elől a kert végében, a szerszámos sufni és a vetemény között. Potom 30 millió dollárért. szöveg: Hanti Gábor Fotó: PRODIMÉDIA-RED DOT

72


Játszani és meccset nézni is lehet luxuskivitelben

Amerikai vagy „igazi” focira, rögbire, baseballra, de akár frizbire is alkalmas ministadiont rendelhet a kertjébe, aki nem lobbizza ki a kormánytámogatást, és nem pepecsel a TAO-pénzek papírmunkájával. Az egyesült államokbeli Populous cég már „rongyos” 6,7 milliárd forintnak megfelelő (induló) összegért összetákol egy ultramodern sportlétesítményt. A pénzhegyen túl csak a közműveket és a területet kell biztosítanunk, no és a türelmet: a tervezés és a kivitelezés tizenkét hónapot vesz igénybe. A minőség garantált: a vállalat referenciái közé tartoznak a világ leghíresebb arénái, a londoni Wembley-től a lisszaboni Fény Stadionjáig, a wimbledoni teniszszentélytől a New York-i Yankee Stadiumig. Ha pedig nagyban működik, miért ne működne kisebb méretben? A fenti sportágakhoz nem kell oltott mésszel felvonalazni a műfüvet: egy-két gombnyomás után száloptikás világítás raj-

zolja fel a kiválasztott játékteret. Ez a megrendelt méretektől függően mintegy 36-45 méter hosszú (és arányosan széles) lehet. Az eredményjelző mellett a hangosítás sem akármilyen: akár több ezres ünneplő tömeg hangját is a kertünkbe varázsolja. A meccsek élethűségét beépített szél-, hó- és esőgép is biztosíthatja – ha viszont ki akarjuk zárni az időjárás szeszélyeit, csukható tetőt is rendelhetünk. Persze felár ellenében (a 30 millió dollár a „fapados változat” ára), mint ahogy a zuhanyzós öltözőkért is külön kell perkálni. Amennyiben a tulajdonos és vendégei – akár százan is kényelmesen elférnek – inkább csak néznék a sportot, akkor akár a hat méter magas LED-falon is figyelemmel követhetik a tévéközvetítéseket. Így otthon, baráti körben, mégis stadiondíszletben szurkolhatnak. Ha kedves olvasóink közül valaki kapna az alkalmon, szotyit, tökmagot viszek.


73

Világturmix

Élőholtak a berlini lóversenypályán Egy berlini lóversenypályán, 1600 résztvevővel rendezték meg az első német zombifutást. A verseny egy túlélőtábor, az akadályfutás és a Halloween keveréke. A sikeres amerikai horrorsorozat, az apokaliptikus zombi járványról szóló The Walking Dead ihlette a berlini Zombie Runt. A Karlshorst ügetőjén kialakított, öt kilométeres pályán akadályok (falak, hálók, sárral teli vizesárkok), valamint a futók „életére törő” élőhalottak is nehezítették az előrejutást. Csapatként együttműködve ki lehet őket cselezni, de akit hörögve elcsípnek, az megfertőződik, azaz kiesik. „A sima futás unalmas. A vér nem borít ki, amíg nem az enyém. Állatpatológus vagyok, a szakmámhoz kell egyfajta humor” – mondta az egyik „zombi”, akit a szervezők smin

Fuss az életedért!

keltek és öltöztettek fel élőhalottnak. Másikuk elárulta: valóban retteg a zombiktól, és a futást egy esetleges vészhelyzet próbájának szánják.

a legrosszabb focista fodrász lett A világ legrosszabb focicsapatának csatára volt, fodrászként valamivel sikeresebb Mauro Shampoo. Játékosként tíz év alatt egyetlenegyszer vágta be a labdát a kapuba. A brazil nyomornegyedben működő szalonjában annál több gyerek haját vágja. A Guinness Rekordok Könyvébe a világ legrosszabb futballcsapataként került be a brazil Íbis SC. A vezetők 2008-ban azzal csaptak nagy felhajtást a klub körül, hogy hetvenéves történetük során 3550 gólt kaptak, ellenben csak 62-t szereztek. Ennek a gárdának volt „erőssége” Mauro Shampoo, aki egy évtizeden át látta el a csatár teendőit – s ezalatt egyszer talált be a kapuba. Az idei vb-nek otthont adó Brazíliában szimbólummá vált sportember nem szakított a focival. Saját fodrászatában, a sportrelikviákkal – serlegek és díjak híján fotókkal, labdákkal – teli Shampoozaóban szülővárosa, Recife egyik favelájában (nyomornegyedében) nyírja a gyerekek haját. Remélhetőleg a góllövésnél jobban vág hajat

74


A futók ezt választják 2014 nyarán!

Hirdetés

KELL EGY CSAPAT! Sok mindent meg lehet egyedül csinálni, lehet egyedül futni, aludni, enni, de egy váltóversenyen elindulni… az képtelenség. Így hát kell egy csapat! Nem kell mást tenni, mint a résztvevőknek június 15-én minden vidámságukkal, elhatározásukkal, össze- és kitartásukkal rajthoz állni a 21. K&H mozdulj! maraton- és félmaratonváltón és teljesíteni a 21,097 km-es vagy a 42,195 km-es távot. De ha a kitartás csak kistávra elég, akkor ott a

minimaraton váltó. Induljon a csapatgyűjtés! Nevezz magadon kívül kettő vagy öt embert és már indulhat is a buli! Mert a csapat készülhet együtt - az is buli, pihenhet edzés után együtt – az is buli, és végül rajthoz állhat az esemény napján – ez lesz a legnagyobb buli! A szervezők gondoltak azokra is akiknek a váltóverseny távja nem elég nagy kihívás, ők egyéniben is teljesíthetik a félmaratoni távot. Helyszín: Budapest, 56-osok tere.

Távok: • 6 fős váltóban maratoni táv 6 x 7032 m - 10:30 • 3 fős váltóban félmaraton 3 x 7032 km - 12:00 • 3 fős minimaraton váltó 3 x 2013 m - 9:30 • félmaraton egyéniben 21,0975 km - 10:30

11. E.ON Délibáb Terepfesztivál július 12. – Hortobágy Pusztán futás

A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, a Világörökség része, amely számtalan lehetőséget hordoz magában a sportolásra. Kedved szerint futhatsz, túrázhatsz, bringázhatsz, no és ott a hagyományos csi-

kósbemutató, a szintén hagyománnyá vált slambuc- és gulyásparti, és a Hortobágy csodálatos állat- és növényvilága, a rackajuhok, a szürkemarhagulya. Ha felkészült és mindenre elszánt vagy, teljesítsd a Délibáb

Bővebb információ, nevezés: :

Félmaratont ebben a rendkívüli környezetben, vagy válassz a 7 és 14 kilométeres távok közül. Az eseményen kipróbálhatod magad kerékpárban (42,2 vagy 22,7 km) és túrában (22,7, vagy 7 km) is!

www.futanet.hu

Mementó

Szöveg: Szurmai János Fotó: MTI

76


A hal Magyar kardcsapat akkor már huszonnyolc éve nem nyert olimpián aranyat, egészen pontosan Róma (1960) óta tartott az átok. S bár Szöulban egészen a döntőig jutottak a mieink, nagyon úgy nézett ki, hogy ezúttal is „csak” egy ezüst jut nekünk.

hatatlan tus

I

gen, „csak” egy ezüst, mert ha olimpiai és kard, akkor az egy arany... Ehhez szoktattak minket a nagy elődök, ezen a csodálatos hagyományon nevelődött és nevelődik azóta is minden magyar kardvívó. Ez a saját magukkal szemben támasztott legbelső elvárásuk. De az ősi rivális, a kiváló szovjet csapat ezen a napon is remek formát mutatott: 2:1-re, majd 4:1-re, sőt, 5:2-re is vezettek, aztán pedig 8:4-re. 8:4-ről nincs visszaút. Az ellenfélnek elég egyetlen asszó, egyetlen győzelem, lélekben talán már mindenki feladta ezt a mérkőzést. Talán mindenki – de a magyar csapat tagjai nem. Csereként Csongrádi Laci állt be: 8:5. Aztán Szabó Bence: 8:6. Ekkor Bujdosó Imre következett, az a Bujdosó, aki a döntőben még egyetlen győzelmet sem ért el. De most igen! 8:7-re álltunk, s jött a mindent eldöntő utolsó asszó. Gedővári Imre kötött be – és az extraklasszis Andrej Alsan. A képlet egyszerű volt: akié az asszó, azé az olimpiai arany, a tusarányunk közben olyan mértékben feljavult, hogy a 8:8 már nekünk kedvezett. Szinte önkívületben vívott a két nagyszerű sportember, fejfej mellett haladtak, 4:4 után 5:5 következett, majd egy újabb együttes találat. Sorsolás! A kedvezmény Alsannál – ha újabb együttes jön, neki már az is elég. Nincs tovább, az utolsó villanás fog dönteni!

Néma csend fogadta, ahogy a két vívó beleállt az utolsó tusba. De nemcsak a teremben: Budapesten, a Lánchídnál az eltátott szájú Alagút előtt egyszerűen megálltak az autók, és inkább nem mentek be, csak nehogy lemaradjanak az utolsó találat közvetítéséről: a kocsikban felhangosították a rádiókat, lehúzták az ablakokat, hogy a járókelők is hallják, mi történik. Idegen emberek álltak szoros gyűrűbe, s várták a híreket. Aztán a két fenomén összecsapott, halandó szemének követhetetlen sebességgel forogtak a pengék. Vajon mi történt? Ki adta a tust? A teremben mindenki feszülten figyelte a mérkőzésvezetőt, aki elkezdte levezetni az akciót... ...és még mindig senki nem mert pisszeni sem, csak dermedten álltak, amikor Gedő elkezdett a páston táncolni. Hosszú, nyurga lépéseivel dzsoggolt, lépegetett hátrafelé – de senki nem mert vele örülni. Aztán elhangzott az ítélet: a tust Gedővári adta! Olimpiai bajnok Magyarország. ...és elszabadult a mindenség! A teremben egyetlen másodperc alatt szinte ellepte őt az ünneplő sereg, a vállukra kapták, a levegőbe dobálták. Idehaza, az utcákon boldog-boldogtalan egymás nyakába borult, az emberek könnyeztek és nevettek az örömtől. Emlékszem, alig huszonévesen én is ott álltam az utcán a tömegben, idegenek között, kezemben a zsebrádiómmal. Az életem aztán olyan szerencsésen alakult, hogy később együtt is dolgozhattam Gedővári Imrével, akit annyiszor nyaggattam, hogy mesélje el újra és újra a történteket. Honnan tudta, hogy övé a tus? „A mérkőzés vezetője megkérdezte az oldalzsűrit egy részletben, hallottam, mit válaszolt. Ekkor már biztos voltam benne, hogy enyém a tus” – mesélte.

Micsoda tus volt! És micsoda öröm! Micsoda sportemberek! De hol vannak már ők? Hová ment most Gedővári Imre? Hol van Kárpáti Rudi bácsi, aki az elsők között rohant Imihez, hogy megölelje az új bajnokot? És hol van a csodálatos Gyulai István, aki olyan emberien közvetítette ezt az asszót is? Sokan azt mondják, egy láthatatlan, távoli birodalomban. Mások szerint csak por és hamu vagyunk valamennyien. Én viszont azt mondom, hogy itt maradnak velünk, mélyen a szívünkben, akik megmutatták nekünk, hogy a küzdelem szép, hogy a sport maga a csoda, akik megéreztették velünk az egység, a közösség, az összetartozás igazságát. Mi ezért, így szeretjük a bajnokainkat és a hőseinket, most már mindörökkön örökké.


77

Siófok, Beszédes József Általános Iskola Sportcsarnoka (Szépvölgyi u. 2.)

Nemzetközi

Sió-kupa ökölvívóverSeNy

támogAtóK: · Presztízs Sport · Siófok Város Önkormányzata · Hotel Magistern Siófok · Tesco · Saba Fitness · McDonald’s

A belépés ingyenes!

2014. 06. 21–22.

Program: 2014. június 21. (szombat) · Megnyitó: 13:45 óra Mérkőzések kezdési időpontja: 14:00 óra KorosztályoK: junior, ifjúsági, felnőtt korcsoport férfi, de szorítóba lépnek a Ring Sport Club Kaposvár női versenyzői is, akik meghívott ellenfelekkel csapnak össze.

2014. június 22. (vasárnap) Mérkőzések kezdési időpontja: 09:00 óra

A viadalt megnyitja Balázs árpád, Siófok polgármestere.

GuMEX Kft.

Életút

Ormai Lászlótól

a kínaiak is tanultak A legsikeresebb magyar klub első embere olyat alkotott, amit a sportág őshájában is elismertek Ormai Lászlóval, a huszonötszörös BEK-győztes és negyvenszeres asztalitenisz magyar bajnok Statisztika „fejével” beszélgettünk, aki választ adott többek között arra a kérdésre, miért a női csapata lett kiemelkedő, mire a legbüszkébb, és miért hívták őt oktatni Kínába. A mesteredző elmesélte, miként jutottak el a hivatali folyosóról indulva az impozáns Marczibányi téri csarnokig, amely immár négy éve az ő nevét viseli. Szöveg: Szöllősi Péter Fotó: Sereg Krisztián

80


Hogyan került kapcsolatba az asztalitenisszel? A nők miatt választottam a pingpongot – kezdte Ormai László. – Tizenhét évesen megismertem egy lányt, aki azt mondta, hogy a kisebb labdával jobban boldogul és levitt pingpongozni, így kezdődött a karrierem. Hogy jött létre a Statisztika mint egyesület, hogyan vont be gyerekeket? 1954-ben kerültem a Statisztikai Hivatalhoz, ahol először természetesen a kollégáimmal játszottam. Minden hivatali konferencia után megkérdeztem az ott lévőket, hogy van-e gyerekük, van-e lányuk, hány évesek, és ha pozitív választ kaptam, mondtam, hogy holnapután jelentkezzenek. Oláh Zsuzsa és Szabó Gabi is így jött hozzánk.

„Amikor megnyertük az NB II-t, akkor az asztalitenisz-szövetség elnöksége hozott egy olyan határozatot, hogy a nők a továbbiakban nem játszhatnak a férfiak között. Sok probléma is adódott, kellemetlen volt idősebb férfiak számára, hogy simán verték őket a lányok.”

Folyosó, tanácsterem, tornaterem, Ormai-csarnok Miért a Marczibányi téren talált otthonra a Statisztika PSC? A Statisztikai Hivatal folyosójának legfelső emeletén kezdtük el a játékot, majd a tanácstermet kaptuk meg, de természetesen ez sem volt megoldás. Utána elmentünk az Árpád gimnáziumba, ahol egy évet töltöttünk. Majd a Jurányi utcába kerültünk, ahol szintén nem volt elég hely számunkra. Széchy Tamással szövetkeztünk, hogy legyen egy közös épület, benne egy uszoda és egy tornacsarnok. A hírekben is megjelent, hogy mit

tervezünk a legendás úszóedzővel, ekkor egy főmérnök megkeresett, hogy itt nem lehet építkezni, mert veszélyes, olyan vastag támfalat kéne csinálni a földcsuszamlás veszélye miatt, hogy borzalmasan drága lenne. Ezt az információt később többen is megerősítették, így visszaléptem. Széchy ezért egy évig szidott engem mindenkinek, de aztán megbékélt. A Nehézipari Minisztérium Európa-hírű röplabda csapatával fogtunk össze és a Marczibányi téri telket néztük ki, ami a Ganz birtokában volt. Remek eredményeinknek és a kapcsolataimnak köszönhetően megkaptuk az engedélyt és a pénzt az építkezéshez. Egy év alatt felépült, 1980-ban adták át a csarnokot. Amelynek 2010 óta Ormai-csarnok a neve. Huszonötszörös BEK-


81

Életút

győztes a klub, melyik siker jut eszébe elsőként? A legelső és a legutolsó a legemlékezetesebb. Sok olyan meccsünk volt, hogy itthon simán kikaptunk, ezt követően a visszavágón Németországban 4:0-ra kellett nyernünk, és megcsináltuk. A legbüszkébb arra vagyok, ahogyan neveltük a játékosokat, és hogy ennyi éven keresztül össze tudtuk tartani a csapatot. Korábban rendelkezett férfi együttessel a Statisztika? Volt férfi csapatunk, az NB II-ig jutottunk el, de úgy, hogy két hölgy játszott: Magos Judit és Lotaller Henriette, ugyanis akkor még két nő szerepelhetett a négyfős férfi csapatban. Amikor megnyertük az NB II-t, akkor az asztalitenisz szövetség elnöksége hozott egy olyan határozatot, hogy a nők a továbbiakban nem játszhatnak a férfiak között. Sok probléma is adódott, kellemetlen volt az idősebb férfiak számára, hogy simán verték őket a lányok. Ekkor úgy határoztunk, hogy nincs szükség két gárdára, hanem egy is elég, de az legyen jó, és a női csapat mellett döntöttem.

Az Kieltitkolt kedvenc volt a kedvenc játékosa? Ezt a kérdést nemcsak az újságírók, de a játékosaim is mindig felteszik. Nem is olyan régen az egyik korábbi játéko-

Nem lehet elég korán kezdeni

82


Ormai László irányításával a Stat sikert sikerre halmozott

„Kisházi volt az első számú játékos tizenöt évig. Oláh Zsuzsa tizenkét évig hordta a hátán a Statot. Szabó Gabi volt a legnagyobb tehetség, ahogyan ő a labdához ért, az zenélni kezdett, olyan volt, mintha Beethoven játszott volna.”

som, Pidl Zita, aki most a nemzetközi asztalitenisz szövetségnél funkcionárius, odaült hozzám egy ünnepségen és azt mondta: „Laci bácsi, megittam két Camparit, most már meg merem kérdezni, hogy ki volt a kedvence közülünk, mert annyit beszéltünk erről és még mindig nem tudjuk”. Egyből rávágtam, hogy „na látod, ez a jó, és nem is fogjátok megtudni tőlem” – mondta kacagva Laci bácsi. – Egyébként persze hogy volt favoritom. Kisházi volt az első számú játékos tizenöt évig. Oláh Zsuzsa tizenkét évig hordta a hátán a Statot. Szabó Gabi volt a legnagyobb tehetség, ahogyan ő a labdához ért, az zenélni kezdett, olyan volt, mintha Beethoven játszott volna. Az autójának a rendszámtáblája: NBI-025... Ez változhat még? Számíthatunk újabb nagy sikerre? Az egyik születésnapomra kaptam a lányoktól, amikor a huszonötödik magyar bajnoki címet nyertük. Felnőtt női csapat már nem lesz, a rendszámom sem fog változni. Tartja a kapcsolatot korábbi versenyzőivel? Volt játékosaim nagy részével máig jó a viszonyom, alkalmanként megnézzük a régi felvételeket. Van, akinek már a dédunokája pingpongozik nálunk. Mi a különbség a mai és az évtizedekkel ezelőtti tanítványok között? Bánkuti Sándor edzőként dolgozott nálunk, majd elment tőlünk. A két fia birkózott, inkább azzal foglalkozott, majd hívott engem, hogy visszajönne.

Életút

Rábólintottam, de mondtam neki, hogy ez már más világ, a régi módszerek már nem biztos, hogy működnek. Két hónappal a munkába állását követően két szülő megkeresett, hogy az az edző pedofil, mert állandóan fogja a gyerekek kezét, átöleli őket. Szabó Gabi meghallotta a szülők panaszkodását, és elkezdett hangosan hahotázni, majd azt mondta, hogy Laci bácsit ötven évre kellett volna elítélni, ha ez pedofília. Az edzőnek kötelessége megfogni a gyermek kezét, arrébb lökni, odébb húzni, ez hozzátartozik a szakmához, ahogyan a tornaedzőknél is, itt sem lehet távoktatásban tanítani, meg kell mutatni a mozdulatokat. Ennyire megváltozott a világ. Régen az edző meghatározott mindent órára, percre pontosan, most megkeres a szülő, és azt mondja a legfontosabb verseny előtt, hogy elviszi a lányát síelni három napra, és én semmit nem tudok ez ellen tenni. Nagy különbség azonban, hogy akkoriban azt tudtam mondani az apukának, hogy bízza rám a gyerkőcöt, az iskolát el fogja végezni, utána munkahelyet biztosítunk számára, és ha szüksége

„A németek csak honosított versenyzővel álltak ki ellenünk az Eb-döntőben, ezért a német nézők nekünk szurkoltak.” van rá, lakást kap. Most meg semmit nem garantálhatunk. Van, aki már dicséretet vár, ha minden nap eljön edzésre, régen pedig ez volt a minimum.

Kínában oktatott

Mi a véleménye a sok honosított kínai játékosról, milyen hatással vannak a sportágra? A kétezres évek elején kezdtek özönleni a kínaiak. A németek csak honosított versenyzővel álltak ki ellenünk az Ebdöntőben, ezért a német nézők nekünk szurkoltak – mesélte büszkén. – A két évvel ezelőtti Európa Top12 bajnokságon hét ázsiai származású indult. 1971-ben egy hónapot tölthettem el Kínában, meghívtak, hogy tartsak tanfolyamot a kínai

válogatottnak. Akkor azt mondta nekem a nagykövet, hogy az ottani edzők azt hiszik, az európai trénerek sokkal jobbak, mint ők, mert Európában jóval kevesebb emberből válogatva is klasszisok sora nő fel. Kínai edzőt egyébként nem érdemes hozni, hiszen amit Kínában megkövetelhet, azt itt nem lehet. Edzőpartnernek természetesen kiválóak, mert minden labdát visszaadnak. Mit gondol a magyar női asztalitenisz jelenlegi helyzetéről? Sok műhely volt régen, most viszont egy kezemen meg tudnám ezeket számolni – mondta csalódottan. – Szolnokon vannak a Nagypál-testvérek, akiket ki tudok emelni. A korábbi bázisok megszűntek, többek között Győrben, Szombathelyen és Miskolcon is. 65 éve tevékenykedik a sportágban, hogy bírja, hogy szolgál az egészsége? A nyolcvankettőt márciusban töltöttem be, a koromhoz képest jól vagyok. Lányok után nem szaladgálhatok már csak azért sem, mert itt van a feleségem...

„Van, aki már dicséretet vár, ha mindennap eljön edzésre, régen pedig ez volt a minimum.” presztízs sport ⁄ 2014 – 2/6.

83

Sározd be

A Presztízs Sport képriportja a népszerű Off Road Fesztiválról. 84


magad!

Off Road

A 28. somogybabodi nemzetközi Off Road Fesztivál résztvevőit nem kellett különösebben biztatni, tökéletesen betartották a rendezvény jelmondatát: nem csak magukat, de gépeiket is alaposan besározták. Ez azonban nagy problémát nem jelentett számukra, az lógott ki a sorból, aki patyolat tisztán úszta meg a hétvégét. A résztvevők és a kilátogatók nem unatkoztak, a rendezők a sárdagasztás mellett számtalan programot kínáltak, nem hiányoztak a jófajta ételek, italok, szólt a rock, de volt kifulladásig tartó diszkó is. Jövőre, veled, ugyanitt – búcsúztak a résztvevők egymástól. Fotó: Naggyury Photo


85

Off Road

A sár és a por volt az úr Somogybabodon – sokan nem csak autóik, quadjaik teljesítményét tesztelték, bátorságpróbának sem volt utolsó nekivágni a meredélynek.

86


nagy lászló e. v.

Mûanyag-feldolgozás: fröccsöntés, vákuumformázás, csomagolóanyag, bliszter gyártása

H-3556 Kisgyõr, Jókai Mór u. 21. E-mail: [email protected]

A kedvencért és a gazdiért

medite rr gyümö án lcs illatú termék

Új hobbiállatalmok!

Sipőcz Kft. 1173 Budapest, Határhalom u. 2. Tel.: +36 1 / 999 1988 Fax: +36 1 / 999 1987 E-mail: [email protected] www.pepitaalom.hu

Off Road A 28. Nemzetközi Off Road Fesztivál versenyzői és a látogatók körében is népszerű volt a Presztízs Sport magazin. A képen a Kötél Speciális Mentőszolgálat csapata lapozgatja magazinunkat.


89

Rock a nevem A katarzis az, ahol sport és kultúra találkozik: ha igényesen művelik, mindkettő tartalmas szórakozáshoz vezethet. Rovatunkban hazánk sportolóit a kulturális élményeikről, esetleges művészi pályafutásukról kérdezzük. A célkeresztbe ezúttal Dombi Tibort, a DVSC legendás jobbszélsőjét állítottuk, aki ha nem is országos, de debreceni cimborája a Tankcsapdának, és saját rockzenekart is futtat egykori csapattársával, Sándor Tamással. Szöveg: SoóS TamáS foTó: Czeglédi zSolT

én meg a roCk and roll aZenélni három gráCia Sándor Tamás és Dombi Tibor nemcsak passzokat, de kazettáviszont csak 2002-ben kezdtek, igaz, akkor még nem kat is adogattak egymásnak, még az internet előtti ősidőkben, amikor nehéz volt hozzájutni a zenéhez – különösen az olyan Debrecen környéki kis faluban, mint Sárrétudvari, ahol Tibi is felnőtt. „A nagyobbik testvérem hozott kazettákat, így ismertem meg a Scorpionst, az Acceptet, az Iron Maident, de ezek nem komplett lemezek voltak, csak egy-egy szám. Amikor a DVSC-ben megismerkedtem Sándor Tomival, akkor jutottam hozzá sok jó lemezhez, mert a tesója nagy rocker volt, és rajta keresztül szereztük be a Metallica, a Helloween, a Skid Row vagy a Guns N’ Roses albumait.”

90


Tamással, hanem egy másik debreceni focistával, Böőr Zolival. „Amikor hazajöttem Hollandiából, a Tankcsapdának már új dobosa volt, Fejes Tomi, aki azt javasolta, vegyek egy dobcuccot a hangszerboltjában, mert nem olyan nagy dolog a dobolás. Sándor Tomi mondta, ebből úgyse lesz semmi, de Zolit be tudtam oltani, ő vett egy basszusgitárt; vele és Tóth Józseffel alapítottuk a Wyrfarkast.” S hogy honnan a név? „Fejes a hosszú hajú, feketébe öltözött, bakancsba járó srácokat nevezte mindig vírfarkasnak – így í-vel, debreceniesen –, akik a koncerteken az első négy-öt sorban állnak. Én javasoltam,

Katarzis

jönnek a férgek Azt talán már kevesebben tudják, hogy ha nem is egy koncert, de egy szám erejéig Tibi is volt a Tankcsapda dobosa. „A Jönnek a férgekben doboltam egy londoni koncerten. Előtte való nap Fejessel iszogattunk, és nem tudom hányadik sör után megkérdezte, lenne-e kedvem dobolni egy nótát, én meg persze, hogy igent mondtam. Egy kicsit paráztam másnap, de nagyon király volt” – emlékszik vissza az ütős.

aIdőközben fiú azSándor utCáról roCk and roll sztár lesz Tomi is beszállt a Wyrfarkasba, méghozzá az

Dombi Tibor (balról) és Sándor Tamás

akkor Törökországba távozó Böőr Zoli helyére. Tomival ugyanolyan jól egymásra hangolódtak, mint a focipályán, hiszen a bandában a ritmusszekciót alkotják, aminek feszes grúvja minden jó rockzenekar alapja. A Wyrfarkas helyi szinten tör előre, nemrég a Judas Priest egykori énekese, Tim „Ripper” Owens előtt léptek fel a Roncsbárban. „Pont akkor volt NFL-forduló, és Ripper annak a csapatnak szurkolt, amit mi teljesen lesajnálunk, hiszen Magyarországon nem sok Cleveland-szurkoló van. Az egyik segítőnk viszont szóba elegyedett vele, szerintem örült is, hogy nem a zenéről, hanem az NFL-ről és az amerikai fociról kérdezte valaki. Én viszont nem mertem odamenni hozzá” – neveti el magát Dombi, a dobos.

hogy legyen ez a zenekar neve, csak megbolondítottuk y-nal meg duplavével, hogy mégse legyen olyan parasztos.”

tudok egy munkát Egy-egy Wyrfarkas-koncert nagy adrenalinlöketet ad a focistá-

Csak füstöt meg lábdobot Tibinek Fejes mutatta meg a rockdobolás alapjait, akinek dobcájgján sokszor gyakorolt a Csapda próbahelyén. „Utána már inkább magamtól tanultam meg dobolni, levettem és kigyakoroltam, amiket hallottam. Nem vagyok technikás dobos, de a mi zenénk egyébként se bonyolult, főleg a kettőnégyet nyomjuk.” A Dombi-stílushoz persze kell az erőnlét is, amit sportpályafutása során szedett össze. „Lehet technikásan, csuklóból meg bokából játszani, hogy nincs benne az egész tested, de én erőből dobolok – és ebben van jelentősége annak, hogy sportolok.”

nak, aki azért mégis különválasztja a zenélés és a sportolás nyújtotta örömöket. „Egy koncert nekem kikapcsolódás és feltöltődés. Buli még úgy is, hogy nagyon komolyan veszem a zenélést. A focinak is élvezem minden percét, de ott a mérkőzés egy harc.” Ennek megfelelően a zenekar is pusztán hobbi szinten marad. „Időt és anyagiakat áldozunk a zenekarra, de nem akarunk ebből megélni. Mindig arra van idő, amire akarjuk; mi zenélni szeretnénk, mert jól érezzük magunkat a próbán és a fellépéseken. Ennyi.” – zárja rövidre a Wyrfarkas jövőjével kapcsolatos találgatásokat Tibi.

számolj vissza A Tankcsapdával egészen 1995 óta tart a barátság, amikor egy DVSC-TCS közönségtalálkozón összehaverkodtak a Loki Sörözőben. Lukács nagy DVSC-, a szélső pedig nagy Tankcsapdaszurkoló, Fejes Tamást pedig a legjobb barátjának tartja Sándor Tomi mellett. Kedvenc Csapda-lemezt mégsem tud mondani, mert mindegyiket szereti. „Ha kedvenc számokat kéne mondanom, akkor ez a megmondós vonal tetszik, a Jönnek a férgek, a Mi a f.sz van?, vagy az új szám, a Köpök rátok.” Tibit viszont másik Tankcsapda-slágerhez kapcsolják a rajongók, szerepelt ugyanis a Számolj vissza klipjében. „A koncert felé futó embert kerestek, úgyhogy csak magamat adtam, nem kellett színészkednem. Jó volt a forgatás, és ugyan párszor fel kellett mennem emiatt Budapestre, de megérte, büszke vagyok rá.”

A „Bombázó” és a Tankcsapda énekes-basszusgitárosa, Lukács László


91

Dávid és Góliát A legkönnyebb és legnehezebb súlycsoportban is nagyot alkottak a magyar erőemelők

Tunkel Nándor a legkönnyebbek, a 49 kilogrammosok között egyéni csúccsal a hatodik helyen végzett élete első paraerőemelő-világbajnokságán Dubaiban. Ugyanezen a versenyen a legnehezebbek, a plusz 107 kilósok mezőnyében a másik magyar induló, Szávai Csaba hetedik lett. A sportolók termete és versenytapasztalata között is ég és föld a különbség. Szávai Csaba 28 éve indul versenyeken, csapattársa Dubaiban ünnepelte 26. születésnapját. A két erőemelő ugyanazokat a kérdéseket kapta a Presztízs Sporttól. Szöveg: Bernau Péter Fotók: Kalocsai Richárd

92


Furcsa pár

Elégedett kapitány „Ha a vb előtt felajánlják ezeket az eredményeket, gondolkodás nélkül aláírom őket. Felnőtt és junior versenyzőink is kihozták magukból a maximumot, példamutató volt a hozzáállásuk – értékelt Faragó Péter szövetségi kapitány. – Ketten életük legjobbját érték el, ennél többet nem lehetett várni tőlük, büszke vagyok a csapatra.”

Izgult a rajt előtt? Tunkel Nándor: Izgultam, mert számomra nagy tétje volt a világbajnokságnak, hiszen a riói paralimpiai kvalifikáció miatt különösen fontos volt, hogy már most jó eredményt érjek el. Az utolsó nyomásom előtt is dolgozott bennem az adrenalin, mert tudtam, ha sikerül 142 kilóval új egyéni csúcsot teljesítenem, akkor hatodik leszek, ellenkező esetben nyolcadik. Az izgalom azonban pozitív hatással van rám, ilyenkor mindig jobb teljesítményre vagyok képes – így volt ez a vb-n is. Szávai Csaba: Hat paralimpián vettem eddig részt, a világbajnokságokat nem is tudom összeszámolni, 28 éve indulok versenyeken, ezért nem volt okom az izgalomra. Egy kis versenydrukk persze volt bennem, de ezt nem nevezném izgalomnak. Az első világbajnokságomon, 1991-ben Wolverhamptonban izgultam, ott kellett megszereznem a részvételi jogot az 1992es barcelonai paralimpiára, amit ezüstéremmel sikerült elérnem. Dubaiban 202 kilóval lettem hetedik. Elégedett az eredményével? Európában csak egy versenyző előzte meg. T.N.: Egyéni csúcsot javítottam, ez volt a célom, természetesen elégedett vagyok. Úgy érzem, sikerült kihoznom magamból a maximumot, annak pedig külön örülök, hogy Európából csak egy versenyző tudott többet nálam. Előzetesen a 8-10. helyre várt a szakvezetés, végül hatodik lettem, nagyon örülök ennek, meglett a kemény munka eredménye.

Csak semmi stressz!


93

Furcsa pár

Sz.Cs.: Bár nem sikerült megjavítani az egyéni rekordomat, nem vagyok csalódott. Lábsérülésem miatt nem volt ideális a felkészülésem. Az ázsiaiakat gyakorlatilag lehetetlen megelőzni, a körülményekhez képest nagy eredménynek tartom, hogy 56 évesen is magam mögé utasítottam a nálam sokkal fiatalabb európaiak többségét. Hogy tetszett Dubai? T.N.: Fantasztikus volt minden, a körülmények csodálatosak, a szervezés tökéletes, minden percre pontosan működött. Sokszor csak ámultam és bámultam. Minden percét nagyon élveztem a világbajnokságnak. Több nemzetközi versenyen vettem már részt, szerepeltem Európa-bajnokságon is, de Dubaiban új, örökre emlékezetes élményekkel lettem gazdagabb. Sz.Cs.: Negyedszer voltam Dubaiban, korábban három nemzetközi versenyen vettem itt részt, ugyanazok a versenybírók voltak most is, a helyszín sem változott. Ezúttal többen voltunk, mert hatvanöt országból érkeztek sportolók, egy nemzetközi versenyen kevesebben vagyunk, de sok újat nem tapasztaltam. Ahogy korábban, úgy most is tökéletes munkát végeztek a szervezők.

Nem fogott ki a nagy súly a kisemberen

94


Nagyobb szigor, mint az épeknél A bírók a legapróbb megingás esetén is érvénytelenítették a gyakorlatokat, ami nem nyerte el Rónaszéki András, a Magyar Erőemelő Szövetség elnökének, nemzetközi versenybírónak a tetszését. „Az épeknél sokkal engedékenyebbek a bírók, mint a paraemelőknél, amit nem tartok jónak – mondta a sportvezető. – A paraemelőknél is a versenyzőknek kellene előtérbe kerülniük, sajnálom, hogy náluk a bírók a főszereplők a versenyeken.”

ÖNT IS VÁRJA BEREKFÜRDŐ! vidékin „le nn, az alföld tengersík világom. én az ott n, hon yok vag ott em, lelk sas ult bad Börtönéből sza m…” láto t njé tele vég ák rón a ha petőfi sándor

Kedves Olvasó,

n fekKözségünk az Alföld közepé és a-tó Tisz a n, gba nsá szik a Nagyku ai Vajna Páv . ben ésé ölel ágy tob Hor a nyomán Ferenc főgeológus kutatásai gyvíz, gyó a az nk nálu fel tör óta 8 192 szobo úsz hajd a még amelyet sokan lóinál is jobbnak tartanak. brómot E csodálatos, főként jódot és ek kövízn ű szín tartalmazó, arany rvi betegek Mekkája alat t Berekfürdő a mozgássze ek zed évti últ elm az n tőe csonttöréses balszönhe egy y vag eri dsz ren gyászati, ideg k, szintén enyhülett. Akik azonban más (nőgyó dne nve z rész t) betegségekben sze gyógykezelések eset utáni rehabilitációban ves más és piás terá fizio a víz ereje által, t saját rheumin lésre, gyógyulásra lelhetnek a vala ), ti masszázs, gyógymasszázs k megfeleyne (gyógymedence fürdő, víz alat igén den min már ma t A vendégeke ák, valavárj ce matológiai szakrendelés révén. den kme edencék, uszoda és gyerme Vendégház, és lően felújítot t, kültéri gyógym ping Kem mál Ter ló kíná láshelyeket mint a fürdővel egybeépült, szál ház. megvásárolt Orgona Vendég rég nem st mo en eléb köz a valamit ez év szeptembeól a közelmúltban elnyert forrásb A fejlődés itt nem áll meg, ndot. Teszik mind stra ői ürd ekf jellemzik majd a ber kellemetlenséget réig folyamatos fejlesztések en ől lehetőség szerint semmily be a most még d ezt úgy, hogy a vendégek ebb maj zár ilisig ápr csupán januártól 2 elületű ifjúsági ne érezzenek, előreláthatóan, vízf -es beltéri és egy kültéri 550 m t a meglévő min működő fedett fürdő. Két új vala ka szté vála d a fürdőzni vágyók dagodnak. gaz el élménymedencével bővül maj ekk nak, és különböző élményelem k az intézjana trál beltéri medencék is megújul cen kon ban job k az is, hogy még bővülnek de ak Nem titkolt vágya a fürdőne lódn l összefüggésben modernizá mény gyógyászati jellegére, ezze i kezelések. gyászat is ,az orvosi és különféle gyó ott, és meg is hódí„bereki víz” sokakat meggyógyít ő fölé gyönyörű, lett má alom fog án sor idők Az csak a gyógyvízben rejlik. A fürd Az egyedülállóan tott. A hely varázsa azonban nem t rendkívül bensőséges, derűs. gula han a így k, ulna bor fák g öre zonancia nem zavarja. itását semmi külső-belső diss ligetes kialakítású fürdő intim leginkább a terméhely a ez évtizedek alat t kiderült: lt elte az ően het zön kös ek Enn csöndre, nyugalomra, embereknek, akik elsősorban szetkedvelőknek való, olyan ynak. pihenésre és gyógyulásra vág és máris a pusztán tarövid sétát kell csupán tenni, Ha belefáradtunk a fürdésbe, tos a naplemente… dála cso nt nké horizontig, és esté láljuk magunkat, ahol ellátni a el hozzánk Berekfürdőre. Hívjuk, és várjuk: látogasson rakoztató és kulturális vendéglátás, kiszolgálás, a szó A kiváló gyógyvíz, a figyelmes , látnivaló biztosan ény élm i rny eze lta a Természet kíná eseinek népes programok színes csokra és relm sze ő tlakozik majd a Berekfürd megnyeri Önt is, és idővel csa családjához. Torkos György ügy vezető igazgató, Berek-Víz Kft.

Berek - Víz kft.

5309 Berekfürdő, Berek tér 11.

mácIó: fürdőpénztár, Inforerek -viz.hu

gyaszat@b tel.: 06 59/519 029 e-mail: gyo

: ügyfélszolgálatI Iroda .hu

kozpont@berek-viz tel./fax: 06 59/319 302 e-mail:

ndégház: termál kempIng és Veg@ berek-viz.hu

kempin tel./fax: 06 59/319 162 e-mail:

rdő BerekfürdőI strandfü furdo.hu

www.furdo.berekfurdo.hu, www.b

erek

NEW HOLLAND KOMBÁJN AKCIÓ CX5080 SL+RS • 238LE-s common rail 6700cm3 NEF TIER4 motorral, SCR rendszer • önszintező rostaszekrény, 5db szalmarázó láda, • forgószeparátoros kivitel • szalmaszecskázó • 7300 literes magtartály • légkondicionált, fűthető fülke, légrugós vezető ülés, utasülés, Intelli View III színes, érintőképernyős monitor

32.050.000Ft + áfa CX 6090 FS+RS • 300LE-s common rail 8700cm3 CURSOR 9 TIER4 motorral, SCR rendszer • fix rostaszekrény, 6db szalmarázó láda, • forgószeparátoros kivitel • szalmaszecskázó • 9300 literes magtartály • légkondicionált, fűthető fülke, légrugós vezető ülés, utasülés, Intelli View III színes, érintőképernyős monitor

38.980.000Ft + áfa CX 8070 FS • 326LE-s common rail 8700cm3 CURSOR 9 TIER4 motorral, SCR rendszer • fix rostaszekrény, 6db szalmarázó láda, • forgószeparátoros kivitel • 9000 literes magtartály • légkondicionált, fűthető fülke, légrugós vezető ülés, utasülés, Intelli View III színes, érintőképernyős monitor

42.330.000Ft + áfa

Részletek: Slánicz János 06 30 552 0021, [email protected] A képek csak illusztrációk, az akciós ár nem tartalmazza az adapter árát.

Ezek a mai fiatalok! A Dubaiban rendezett vb-n a juniorok is összemérték tudásukat. A 49 kilogrammosok között a tizenhat éves Várhegyi Krisztián rendkívüli izgalmak után negyedik lett, a magyar szakmai stáb szerint a harmadikként záró brazil emelő szabálytalan gyakorlattal szerezte meg a bronzérmet. Dudás Nikosz (54 kg) egy izomsérülés miatt járni is alig tudott, de a tizenkilenc esztendős versenyző összeszorított fogakkal küzdött, és élete legjobbjával az ötödik helyen zárt.

Faragó Péter szakvezető szerint a mostani eredményeken jelentősen javítani kell a riói para limpiai részvétel kiharcolásához. Mennyit szükséges javulni a világranglista lezárásáig, 2016. március 31-ig?

Furcsa pár

T.N.: Pontosan tudom, mennyit kell javulnom a riói részvételhez. Idén el kell jutnom 150 kilóig, 2016 tavaszáig pedig teljesíteni akarom a 160-at, vagy ha ez nem sikerül, akkor a 155-öt. Úgy számolunk, hogy 155 kilogrammal már meg lehet szerezni a riói részvételi jogot. Sz.Cs.: Két év múlva már 58 éves leszek, nem tűzök magam elé ilyen hosszú távra célokat, már csak negyed-, legfeljebb féléves etapokban gondolkodom. Huszonkét évvel ezelőtt 222 kilót emeltem, ha rendben lesz a lábam, erre most is képes leszek. Úgy érzem, 235 kilogrammig tudok javulni, ha eljutok Rióba, nagyon fogok örülni, de hat paralimpia után akkor sem történik tragédia, ha a hetedik nem jön össze.

MPB-elnöki gratuláció a nagy öregnek


97

Pöttinger Novadisc 265 tárcsás fűkasza • mechanikus ütközésbiztosítással • csúszótalpak a hosszabb élettartam érdekében • pengekulcs és tartalék pengék Akciós ár: 5.500 EUR +áfa

Pöttinger Novacat 262 tárcsás fűkasza • középső felfüggesztésű kaszagerendely • opcionálisan szerelhető gumihengeres illetve verőujjas szársértővel • 2,6 ha/h-s területteljesítmény Akciós ár: 6.900 EUR +áfa

Vitasem 302 mechanikus gabonavetőgép • 1000 L-es magtartály • hidraulikus nyomjelző • fellépő, kiszolgáló pódiummal • Compass művelőút kapcsoló • Perfect magtakaró pálcasor • tömörítőkerék garnitúra Akciós ár: 11.300 EUR +áfa

Pöttinger Top 611 A- 2 rotoros rendképző • 3,4- 6,2 méteres, hidraulikusan változtatható munkaszélesség • tandem futómű, Multitast tapogatókerékkel • egyoldali, nagy hajlásszögű kardántengely Akciós ár: 12.900 EUR +áfa

Pöttinger Hit 540 N- 4 rotoros függesztett rendterítő • 7 db „SUPER C” fog karonként • tapogatókerék, függesztő lánccal • szabadonfutós kardántengely Akciós ár: 5.300 EUR +áfa

Részletek: Tóth Sándor termékmenedzser +36 30 413 2290 [email protected]

Velünk épül a Vasút!

Technika és minôség!

Toldi Zsuzsa Csúcs-forma. Shannon. Ormai László Akitől a kínaiak tanultak. Márkus Erzsébet A jövő súlyemelőit neveli

Recommend Documents