Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

2008

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 1. A RÉGIÓTÓL A KISTÉRSÉGIG

5

1.1 A TÉRSÉG FÖLDRAJZA

5

1.2 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET

6

1.2.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 1.2.2 GAZDASÁGI JELLEMZŐK 1.2.3 FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS INFRASTRUKTÚRA

6 7 9

2. TOKAJ JELENLEGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE

10

2.1 TOKAJ VÁROS TÖRTÉNETE

10

2.1.1 A TELEPÜLÉS SZERKEZETE

11

2.2 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

13

2.2.1 AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS 2.2.2 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TÁGABB ÉS SZŰKEBB TÉRSÉGBEN 2.2.3 VÁROSI FUNKCIÓK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

13 19 21

2.3 GAZDASÁGI HELYZET

25

2.3.1 VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT 2.3.2 IDEGENFORGALOM 2.3.3 MEZŐGAZDASÁG 2.3.4 BORÁSZAT 2.3.5 IPAR

25 27 31 33 34

2.4 TÁRSADALMI HELYZET

35

2.4.1 DEMOGRÁFIAI MUTATÓK 2.4.2 FOGLALKOZTATOTTSÁG 2.4.3 ISKOLÁZOTTSÁGI MUTATÓK 2.4.4 A LAKOSSÁG VALLÁS ÉS NEMZETISÉGI HOVATARTOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA

35 37 40 43

2.5 ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

44

2.5.1 A VÁROS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE 2.5.2 LAKÁSÁLLOMÁNY 2.5.3 MŰEMLÉKEK, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK 2.5.4 TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA 2.5.5 TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.5.6 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.5.7 VILÁGÖRÖKSÉG – A TÁJKÉP VÉDELME

44 45 48 56 57 61 63

2.6 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

65

2.6.1 OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK 2.6.2 SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 2.6.3 EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 2.6.4 KULTURÁLIS, SPORT-, ÉS SZABADIDŐS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 2.6.5 ÖNKORMÁNYZATI ÜGYINTÉZÉS, ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓK 2.6.6 AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEINEK PIACI ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSAI

65 69 72 75 77 78

2.7 A VÁROS SWOT-ANALÍZISE

80

2

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 3. VÁROSRÉSZ SZINTŰ ELEMZÉS

82

3.1 ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

82

3.2 DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

83

3.3 KÜLTERÜLET

84

4. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

86

4.1. TÁRSADALMI, DEMOGRÁFIAI CÉLKITŰZÉSEK

87

4.1.1 DEMOGRÁFIA 4.1.2 FOGLALKOZTATOTTSÁG 4.1.3 ISKOLÁZOTTSÁG

87 89 90

4.2 KISTÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁS

91

4.3 CÉLHIERARCHIA: A VÁROS ÁTFOGÓ CÉLJAI

93

4.4 CÉLHIERARCHIA: KÖZÉP- ÉS RÖVIDTÁVÚ CÉLOK

94

4.4.1 IDEGENFORGALOM 4.4.2 SZŐLÉSZET-BORÁSZAT 4.4.3 MUNKAHELYTEREMTÉS 4.4.4 ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 4.4.5 KISTÉRSÉGI KÖZPONTI SZEREP 4.4.6 INFRASTRUKTÚRA

94 100 104 105 110 112

4.5 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA

117

4.5.1. ILLESZKEDÉS TOKAJ VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ (1999) 4.5.2. ILLESZKEDÉS TOKAJ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ (2007)

117 120

5. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV

124

5.1 HELYZETELEMZÉS A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN

124

5.1.1 NÉPESSÉG 5.1.2 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE, KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE 5.1.3 LAKÁSÁLLOMÁNY 5.1.4 KÖZOKTATÁS 5.1.5 A PROGRAM CÉLTERÜLETE

124 126 129 130 133

5.2 A SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE

134

5.2.1 ELSŐ TERÜLET: BETHLEN G. U.- VÁRADI U. 5.2.2 MÁSODIK TERÜLET: KOSSUTH TÉR – BETHLEN G. U. – RÓZSA KÖZ 5.2.3 HARMADIK TERÜLET: DÓZSA GY. U. - TEMETŐ KÖZ – KOSSUTH ÚT 5.2.4 NEGYEDIK TERÜLET: RÁKÓCZI U. 5.2.5 ÖTÖDIK TERÜLET: SERHÁZ U. – MOSOLYGÓ U. 5.2.6 A SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZÉSE

134 136 138 140 141 144

5.3 ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM

146

5.3.1 LAKHATÁSI ÉS MOBILIZÁCIÓS INTEGRÁCIÓS PROGRAM 5.3.2 OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ 5.3.3 MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ 5.3.4 A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA

146 146 148 152

5.4 INTÉZKEDÉSI TERV

154

3

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 6. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

159

6.1 A BELVÁROS

160

6.1.1 A BELVÁROS CÉLRENDSZERE

160

6.2 ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLET

162

6.2.1 AZ ÉSZAKI FEJLESZTÉSI TERÜLET CÉLRENDSZERE

162

6.3 DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLET

163

6.3.1 A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLET CÉLRENDSZERE

163

6.4 KÜLTERÜLET

164

6.4.1 A KÜLTERÜLET CÉLRENDSZERE

164

7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

167

7.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV

167

7.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI 168 JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI 7.3. PARTNERSÉG, INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT BEAVATKOZÁSOK TERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

168

7.4. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA ÉS AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK

169

7.5 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI

170

7.6 A STRATÉGIA MONITORINGJA

170

MELLÉKLETEK

171

4

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

1. A régiótól a kistérségig 1.1 A térség földrajza 1. számú térkép

Az Észak-Magyarországi Régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja Miskolc. Területe: 13429 km2, mely az ország területének 14,4%-a. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján hazánk egyik legváltozatosabb régiója. Itt mérhető az országban a legnagyobb felszíni magasságkülönbség (Kékes-Kisköre), valamint három, viszonylag jól elkülöníthető térszerkezetre bontható: északon, a szlovák határ mentén alacsonyabb középhegységek és dombságok húzódnak, a régió középső sávjában vannak hazánk legmagasabb középhegységei, míg a déli, Tisza-menti térség az Alföld része. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legészakibb fekvésű területe, északi határa egyben Szlovákiával közös államhatár. Nagyságát tekintve a megyék között a második helyen áll, területe 7248 km2, lakosainak száma közel 750 ezer fő. Tájszerkezetében a hegységek, folyóvölgyek, dombságok és sík vidékek váltakoznak, ugyanakkor a megye számos nemzetközi hírű termál- és gyógyvíz-forrással rendelkezik. A megye észak-keleti részét kitöltő Zempléni-hegység az ország legérintetlenebb tájegységei közé tartozik, amely mindemellett igen gazdag kulturális és épített örökséggel bír. A Tokaji kistérség 2004. január 1-én alakult, 11 település összefogásával. Név szerint a következő településeket öleli fel: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Tokaj, Taktabáj. A kistérség területe 256 km2, 5

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– lakossága 14563 fő (2004). A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj. Tokaj nem csupán adminisztratív értelemben, de fejlesztések, látnivalók terén is a kistérség központja. Tokaj Magyarország észak-keleti régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti, a Tisza folyó általi természetes határvonalán, az Alföld és a Zempléni hegység találkozásánál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Fekvéséből kifolyólag a város tájszerkezete magán viseli a két markánsan eltérő nagytáj természeti adottságait, melyek nem csak a település kialakulásához és gazdasági fejlődéséhez teremtették meg a feltételeket, hanem egy páratlan szépségű tájképi keretet is képeznek a város körül. Állandó lakosainak száma 5000 fő körül mozog. A város Tiszán átívelő közúti és vasúti hídja már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe vezet. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Hegyalja természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp, melyet az alacsonyabb fekvésű területeken a szőlőkultúra váltott fel. A Kopasz-hegyen több mint ezer éve művelnek szőlőt, ennek következtében egyértelműen a szőlőművelés és kapcsolódó tevékenységei határozzák meg a táj jellegét és diverzitását. A térség éghajlata nagyon változatos, köszönhetően az Észak-Magyarországi Régiót alkotó kistájak felszíni tagoltságának. Az évi napfénytartalom 1850-1900 óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 C°, a védett déli oldalakon, a sík területeken eléri a 10 C°-t. Az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650 mm feletti, míg a sík tájakon 600 mm alatti. Az itt kialakult mikroklímának köszönhető a világszerte ismert tokaji bolkultúra is. A térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban bővelkedik. A környék nem mellesleg igen jelentős védett természeti értékekkel, területekkel rendelkezik.

1.2 Gazdasági-társadalmi környezet 1.2.1 Demográfiai jellemzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye Pest után az ország második legnépesebb megyéje. Lakosságának száma 749 000 fő, ebből 182 ezren laknak Miskolcon, ami a megye teljes népességének 24%-át, városi népességének 46%-át teszi ki. A megye 17 városának együttes lakossága kb. 400 ezer fő, így a teljes megyei népesség 54%-a városlakó. A 342 község lakosainak együttes száma 349 ezer fő, a községek átlagos lakossága 1022 fő. Az egyes települések mérete között viszont igen nagy különbségek vannak. A lakosság nemek szerinti összetételében a 388 ezer nővel szemben a férfiak száma csak 362 ezer, így az 1000 férfira jutó nők száma 1072. Különösen magas a mutató értéke a 60 év fölötti korosztályok esetében, ahol 1000 férfira már 1536 nő jut. A megye lakosságának korszerkezete nem kedvezőtlen: a 0-14 éves korosztályba tartozók száma 152 ezer (20%), míg a 60 éves és idősebb lakosoké csak 138 ezer (18%). A 15-39 év közötti korosztályba 255 ezren tartoznak (34%), míg a 40-59 évesek száma 206 ezer fő (27%). A ma még viszonylag jónak mondható korszerkezet ellenére az elöregedési tendencia a megye lakossága esetében is évről évre érvényesül. Miskolcon az idősek aránya már kissé meghaladja a fenti fiatal korosztályét. A megye lakosságának átlagos életkora 66,5 év, viszont a férfiaké mindössze 62,5, a nőké ellenben 71,3 év. A megye háztartásainak egy főre jutó évi átlagos nettó jövedelme 130 ezer Ft körül alakul, mely érték a megyék többségénél kedvezőtlenebb. Ez az összeg a Pest megyei érték 87%-át 6

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– éri el, és csak 68%-a a budapesti átlagjövedelemnek. A jövedelmek több mint 50%-át a munkából származó bérek alkotják, de tekintélyes hányadot képviselnek a nyugdíjak és a különféle járadékok is, melyek alacsony átlaga jól kifejezi a megye lakosságának az országosnál jóval kedvezőtlenebbül alakuló életszínvonalát. A háztartások egy főre jutó átlagos kiadásai évente a következő árufőcsoportokra irányulnak: élelmiszerek (összes kiadás 35%-a), lakásfenntartás (13%), közlekedés-hírközlés (11%), ruházkodás (7%), lakáskorszerűsítés (7%), élvezeti cikkek vásárlása (6%), háztartási cikkek (5%). A kiadások összege 12-18%-al elmarad a hasonló budapesti, és 8-15%-al a megyék 2/3-ának értékeitől.

1.2.2 Gazdasági jellemzők A régió egészét érintette a kilencvenes évek elejének ipari válsága, mely a térséget súlyos recesszióba sodorta. Napjainkra már érezhető némi fellendülés, elsősorban azokon a területeken, melyek közel fekszenek a Közép-Magyarországi régióhoz, illetve amelyek a megépült M3-as autópálya mentén húzódnak. A régió kistérségeinek fele ugyanakkor továbbra is stagnál, vagy elmaradott területnek számít. Egy térség gazdasági szerkezetének vizsgálata, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) súlyának elemzése alapján következtetni lehet a vizsgált terület gazdasági fejlettségére. A hazai és nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy fordított reláció figyelhető meg a mezőgazdaság gazdasági szerkezeten belüli súlyának nagysága, és az adott térség fejlettsége között. Tehát minél alacsonyabb az agrárium részesedése a GDP-ből, annál fejlettebb az adott térség, és fordítva. Észak-Magyarországon a mezőgazdaság hazai viszonylatban átlagos súlyt képvisel a régió gazdaságában, az ipari tevékenységek részaránya ugyanakkor magas (39,4%), ami az országos átlag 126%-át teszi ki. A szolgáltatói szektor részesedése a bruttó hozzáadott értékben viszont közel 10 százalékponttal elmarad a hazai átlagtól. 1. számú táblázat

Megnevezés KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Borsod-AbaújZemplén megye Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország összesen

Mezőgazdaság, vad-, Ipar, Szolgáltatások erdőgazdálkodás, építőipar halászat 1,0

23,8

24,8

4,8

45,8

49,4

4,3

43,9

51,8

8,4

30,8

60,8

4,6

39,4

56

4,08

39,08

56,84

8,6 10,8

31,6 29,2

59,8 60

4,3

31,3

64,4

Forrás: KSH: A magyar régiók zsebkönyve (2002); KSH: Területi Statisztikai Évkönyv (2002).

7

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A megyei adatok együtt mozognak a regionális értékekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ugyanis Magyarország egyik legiparosodottabb, átalakuló mezőgazdasággal, s bővülő tercier szektorral rendelkező térsége. Az itt lévő ipari kultúra több mint fél évezredes múltra tekint vissza, hiszen a XV. századtól jelentős fa-, üveg- majd papírgyártás folyt itt. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználására az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működtek. Sokfelé ismert és elismert volt a környékeken termelt bor, valamint a vízimalmok, a gabona-, gyapjú-, és bőrfeldolgozás révén ez a vidék lett az egyik legfontosabb elosztó-, kereskedelmi- és agrárközpont. Az 1800-as években a kapitalista fejlődés előrehaladtával kiépült a nehézipar (elsősorban vas- és szénbányászat, a kohászat, majd a gépipar), amely a térséget a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb ipari körzetévé tette. A XIX. században lefektetett vasúthálózat (a budapesti és a gömöri vasútvonal megépítése) közvetlen összeköttetést biztosított a nagyvilággal, s a kor színvonalán elősegítette a belsőkülső integrálódást. A XX. század első felének világháborúi azonban megszakították a természetes kapcsolatokat, s a korábbi egységes piac helyén önálló vámterületek jöttek létre, amely komoly gazdasági átrendeződést okozott. Nem sokkal később, a század második felének tervgazdálkodása pedig – átalakítva a tulajdonviszonyokat – kibővítette és megerősítette a megye nehézipari jellegét. A ’80-as években az állam visszavonulása, és a piacgazdaságra való átmenet felgyorsulása a nagyvállalatok széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbomlásához, és nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A XX. század második felében tett intézkedések hatására 1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a GDP folyamatosan nő, s az új évezred kezdetén már három és félszerese volt a nyolc évvel azelőtti szintnek. Az Észak-Magyarországi Régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságát tehát alapvetően az ipari tevékenységek túlsúlya jellemzi. A megye gazdasági erejét a vegyipar, a gépipar, az elektronika, a környezetipar, az idegenforgalom és a logisztika jelenti, fejlődésük maga után vonja az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások növekedését. Az ipari termelés növekedési üteme 2004-ben kétszerese, 2005-ben közel háromszorosa volt az országos átlagnak, s csaknem 20%-ot tett ki. 2006 elején a megye ipari termelése 125,9% volt az előző évihez képest, míg az országos adat 112,6% volt (KSH). A megye gazdaságának fejlődése erősen függ az említett ágak konjunkturális változásaitól. A hozzáadott érték termelésében a megye kistérségei között azonban jelentős különbségek vannak. A miskolci térség hozzájárulása a legnagyobb, ezt követi a tiszaújvárosi, majd a kazincbarcikai kistérség, ami jelzi az ipari (a hagyományos ipari tengelyen elhelyezkedő) térségek húzóerejét. A Tokaji Kistérséget górcső alá véve megállapítható, hogy gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája pedig többnyire korszerűtlen. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak számít, épp ezért területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség. Az ország többi kistérségéhez viszonyítva a 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet szerint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A csupán néhány speciális ágazatban megmutatkozó tőkevonzó képessége miatt a gazdaság vegyes képet mutat. Tokaj térségében a borászat, a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint a faipar dominál, és változatlanul hangsúlyos szerepet tölt be a mezőgazdaság, melyre a nem minden esetben megfelelő területi adottságok, és a korszerűtlen technológia alkalmazása is jellemző. Ugyanakkor alacsony a termelési-értékesítési együttműködés elterjedtsége. Néhány kivételtől eltekintve tőkeszegény kis- és középvállalkozások működnek, valamint az egyéni vállalkozások száma kiugróan magas. Az

8

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– üzleti infrastruktúra kiépítettsége sem megfelelő. Összetételét tekintve 1 város és 10 község található itt, ezen belül 5 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, 11 pedig az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A korszerű ismeretekkel rendelkező, szakképzett munkaerő száma csekély.

1.2.3 Foglalkoztatottság és infrastruktúra Az utóbbi másfél évtized előnytelen változásai (nehézipar, kohászat, gépipar válsága, állami tulajdonú nagyvállalati struktúra piacképtelensége) kedvezőtlenül befolyásolták a megye gazdaságát és társadalmát, és számos hosszútávon fennmaradó probléma jelent meg ezzel egy időben. Még mindig elég magas a munkanélküliség, az inaktív keresők aránya az állandó lakosokhoz viszonyítva 25% körül mozog, és az átlagkereset más megyékhez viszonyítva alacsony szintű (123,019 Ft; a megyék átlaga 126,360 Ft, míg az országos átlag 145,059 Ft). A kistérségben szintén magas a munkanélküliségi ráta (16%), de van olyan település, ahol az arányuk megközelíti a 40%-ot (Taktabáj), s a helyzetet csak súlyosbítja az inaktív lakosság rendkívül nagy aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy hiányoznak a térségből a gazdasági szektor nagyfoglalkoztatói, s a kisebb vállalkozások is többnyire szezonálisan alkalmaznak munkaerőt. A lakosság iskolázottsági szintje a megyei és országos átlag alatt marad, ami tovább nehezíti a foglalkoztatás bővítését. A kistérség legtöbb településén a 14 év alattiak és az időskorúak vannak túlsúlyban. 1. számú grafikon: Munkanélküliek aránya statisztikai tájegységek szerint

A műszaki infrastruktúra kiépítettsége terén jelentős fejlesztések történtek a közelmúltban, viszont a csapadék és belvíz elvezetése a legtöbb településben még mindig nem megoldott. A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások fellendülést jelenthetnek a kedvezőtlen gazdasági helyzet számára. A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj) része a Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökség címet.

9


2. Tokaj jelenlegi helyzetének értékelése A helyzetelemzéshez használt adatok körét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjáról letölthető Integrált Városfejlesztési Stratégia útmutatója szerint határoztuk meg, illetve ahol szükségét éreztük, ott bővebb adatforrásokkal is dolgoztunk. A helyzetelemzéshez továbbá elöljáróban el kell mondanunk, hogy bár a város jelenleg két jól elkülöníthető részre, az arányaiban kisebb óvárosi, és a nagyobb területű, újabb beépítésű kistokaji részre oszlik, Tokaj méreteinél fogva városrész szintű elemzés készítése nem indokolt. Természetesen a városrehabilitáció akcióterületére vonatkozó adatokat – ahol lehetett – külön is tárgyaltuk. Az akcióterület a következő utcák által határolható le: Rákóczi Ferenc utca – Liget köz – Óvár utca – Serház utca – Hajdú köz – Mosolygó János út – Városház köz – Zákó köz – Szepesy köz – József Attila út – Kossuth tér – Bem utca – Rózsa köz – Dózsa György út – Temető köz – Szepsy László utca – Vasvári Pál út – Görög utca – Rév köz – Bethlen Gábor út. Szintén itt érdemes megemlíteni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztályával történt előzetes egyeztetés alapján Tokajban nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A Városrehabilitációs Kézikönyvben foglaltak szerint ugyanis csak azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.

2.1 Tokaj Város története A közeli településekről előkerült régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a FelsőTiszavidék, és ezen belül Tokaj környékének már a X. századi magyar történelemben is kiemelkedő szerepe volt, és feltételezhetően a honfoglaló magyarság szállásközpontja is ezen a tájegységen belül volt megtalálható. Írásos emlékekben Tokajt először a százdi apátság 1067-es alapítólevelében, majd a XIV. században íródott Képes Krónikában említik. A település valószínűleg fontos átkelőhely lehetett az Árpád-korban. A Bodrog és a Tisza találkozásánál épült földvára valamikor a XII. században épült, amely a tatárjárás alatt elpusztult. Ezt követően 1290-ben olvashatunk egy oklevélben egy a Tisza és a Bodrog összefolyásánál épült kővárról, amelyet a XIV. században már a tokaji kővárként emlegetnek. Már ebben az időszakban is szőlőtermelés és borászati tevékenység folyt a Hegyalján. 1450től a tokaji uradalom a Hunyadi család birtokába került, majd a Szapolyai család kapta meg zálogbirtokként. 1526 októberében a Szapolyai János vezette nemzeti párt a család tokaji kúriájáról indult Buda felé, hogy megszerezze a koronát. Királlyá választása után azonban elveszítette a tokaji uradalmat, és ezzel a település történelmében is új korszak kezdődött. 1556-ban, János Zsigmond király Erdélybe történő visszahívása után királyi uradalom lett, és a középkori kővárat megerősítették. A század vége felé a hegyaljai borvidék egyre jövedelmezőbbé vált. A vár Bethlen Gábor tulajdonába került, ahonnan a Rákóczi család

10

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– visszaváltotta, és megkezdődtek a vár megerősítési munkálatai. Az egyre növekvő bevételei miatt a XVII. században, a hegyaljai felkelés során többen szerették volna megszerezni a tokaji uradalmat, de a tokaji átkelőhely stratégiai katonai jelentőséggel is bírt. A várat 1703ban elfoglalták a kurucok, majd 1705-ben lerombolták. Tokajt ezek után a szepesi kamara kezelte. A XVII. század első felére jelentősen megnőtt a népesség száma, már több mint 20 nemesi kúria lett összeírva. Ezzel a város a békés fejlődés időszakába lépett, és polgárosodott mezővárossá vált. Ekkor kapta meg a “Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város” címet. Ez a XVIIXVIII. századi periódus a hegyaljai borkereskedés aranykora. Lengyel és orosz felvásárlók lepték el a várost, új piacokat, és jelentős bevételi forrásokat hozva az ekkorra már világhírűvé vált tokaji bornak. A város – földrajzi elhelyezkedése miatt – az 1848-49-es szabadságharc folyamán újra csak stratégiai fontosságúvá vált mindkét harcoló fél számára. A Kiegyezés után pedig ismét a gazdasági fellendülés lett jellemző, amely 1910-re érte el a csúcspontját. A borászat és kereskedelem mellett több kőbánya is termelt ekkor. A polgárosodás kora volt ez, amelyet az I. Világháború tört csak meg. 1917-ben a tokaji járástól területeket csatoltak el, ezzel csökkentve jelentőségét, 1929-ben pedig Tokaj-Hegyalja szőlőterületei igen súlyos fagykárokat szenvedtek, melyet csak nagyon lassan, a ’40-es évekre tudtak helyrehozni. 1944 márciusában a németek megszállták Tokajt. Novemberre a front elérte a várost, és az orosz csapatok bevonultak a településre. A II. világháború utáni időszakban Tokaj fejlődése visszaesett. Politikai és egyéb okok miatt (például Tokaj helyzetét erősen hátráltatta, hogy a megye peremén helyezkedik el, és tényleges vonzáskörzetétől megfosztották, az értékek újrafelosztásánál pedig az utolsó sorba került) a borkereskedelemben betöltött szerepe is megváltozott, az új központ Sátoraljaújhely lett. Történelmi értékei, bájos kisvárosi jellege azonban megmaradt. A történelem folyamán elvesztett városi rangját 1986-ban kapta vissza. Ekkor a város ismét virágzásnak indult. A napjainkig tartó időszakban intenzív fejlesztés vette kezdetét, amely látványos építészeti és infrastrukturális fejlődést eredményezett. Ezt a tudatos, intenzív munkával elért eredményt 1997-ben Hild-éremmel ismerték el, a közelmúltban pedig Tokaj-Hegyalját a világörökség részévé nyilvánították (2002), s így hivatalosan is a világ leghíresebb és legvédettebb tájegységei közé tartozik.

2.1.1 A település szerkezete (lásd: 1. számú melléklet) A település térbeli szerkezete, az úthálózat rendszere, az útvonalvezetés olyan főérték, ami Tokaj fennmaradt örökségeként megőrizendő. Már egy 1704-ből ránk maradt térkép is a mai állapotra jellemző rostos szerkezetet mutat a folyókkal párhuzamos utcákkal, amelyeket merőleges utcák és közök kötnek össze. Az utcák elrendezése pedig nem változik a következő századok folyamán, Tokajnak tehát a mai napig megmaradt a középkori településszerkezete a Bodroggal és a Tiszával párhuzamos főutca tengelye körül, ami jellegzetes hegyaljai utcás települési elrendezést jelent. A XVIII. század két fontos településszerkezeti változása az állandó Tisza-híd megépülése, valamint a Kistokaj városrész mérnökileg tervezett új negyedének a létrejötte.

11

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A város jelenleg két élesen elkülönülő részre, az arányaiban kisebb óvárosi és a nagyobb területű, újabb beépítésű kistokaji részre oszlik. Az óvárosi rész jelenlegi beépítésének városképi értékei – a táji-gazdagság és a beépítés értékei mellett – jelentős mértékben a rostos szerkezetű település útvonalvezetésén alapulnak. Az É–D-i útvonalak íves, tört nyomvonalát, melyek közel párhuzamosak a folyóval, a hegyről lefutó meredek lépcsős, szűk, gyakran sikátorszerű keresztutcák metszik át, ezek biztosítják a keresztirányú közlekedést. Az utcák hálózata sajátos, a környezetre érzékeny. A szűk utcákon több kiszögellés, kidomborodás vagy beszűkülés tapasztalható, amelynek eredete már homályba vész, pedig annak idején lényeges folyamatok eredményeképp jött létre. Például a Rákóczi u. 46. szám előtt az utcának érdekes beszögellése van, ami lehet, hogy a városkapu belső oldalán egykor volt kis teresedés emlékét őrzi. A főutca városias szakaszát a Rákóczi utca és a Hajdú köz csomópontjában egymással szemben álló két emeletes épület indítja. A Rákóczi u. 50. sz. körül induló szűkülő szakasz képe már valóban városias hatású. A főutcának a főtérre kivezető utolsó szakasza viszont már egyszerűbb földszintes üzletházakkal szegélyezett. A Kossuth tér hangulatához hozzátartozó XVIII. századi copf lakóházak tulajdonképpen már nem is a téren, hanem a Rákóczi utca folytatásában, a Bethlen Gábor utcában állnak. A Bethlen Gábor úttól és a Zákó köztől a Szepesy közig terjedő szakaszon az addig zömmel emeletes, zártsorú beépítés után egyre inkább a hézagosabb földszintes beépítésnek adja át a helyét. A Szepesy köz bal oldalán álló, Bethlen Gábor út 7. szám alatti Sasarát-ház után a beépítés egyre inkább fésűs jellegű, oldalhatáron álló, hosszú, vagy L alakú házakkal tűzdelt. A hegyoldali beépítést az árvizek és tűzvészek jobban megkímélték, de az itteni beépítés egyszerűbb és dísztelenebb. Míg a főutcán és a környező utcákban a kereskedő- és gazdag polgári házak túlsúlya érvényesül, addig ide a zajos főutcától távolabb települtek az értelmiségi és hivatali épületek, valamint az ezeket szolgáló lakások. A Dózsa György út alsó szakaszát még a Kossuth térhez tartozónak érezzük, a baloldalon és jobboldalon is a városközpont jelentős épületeit találjuk. Felső szakaszán találhatjuk a tokaji szőlősgazdák jellegzetes házait, amelyek alsó szintjükön présházat illetve pincét tartalmazó magas lakóházak. A házakat gyakran támpillérek erősítik. Ez a településrész volt a városban a legvédettebb, így itt maradhattak fenn a legrégebbi épületek vagy épületrészek. A település jelenlegi épületállománya zömmel a XVIII–XIX. században épült. A néhány díszes copf–stílusú épület mellett Tokaj meghatározó épülettípusai a főutca déli szakaszán az utcára üzletajtókkal nyíló XIX. századi kereskedő-, vagy üzletházak. A hegyoldali beépítésben néhol folyamatos sorokat alkotó szőlősgazda kétszintes házak a XVII. század kialakult típusát tükrözik. A mai Kossuth tér és környéke a település legrégebbi magjához tartozik. A tér a település mindenkori köz-pontja vagy egyik központja volt. A középkori városszerkezet legjellegzetesebb eleme az utcahálózat, de a teresedések is fontos összetevők, a városi szövet szerves részei. A Kossuth tér nem is nevezhető jellegzetes, szervezett térnek, inkább az ide futó fontos utcák szabálytalan, hirtelen kiszélesedésének, melyet már a középkor óta itt megtalálható fontos középületek idehelyezése indokolt. Így a tér egyben ezek előtereképpen is működik. A piactér helye is egészen a középkor óta a templom melletti kiszélesedő, beépítetlen teresedésen volt található. A tér szabálytalan alakja valószínűleg a valamikor itt zajló események, illetve a végzett tevékenységek és mozgások hatására alakult ki.

12


2.2 A város szerepének meghatározása a településhálózatban 2.2.1 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás Tokaj és térsége az Észak-Magyarországi Régió észak-keleti részén, az Észak-Alföldi Régió mellett található. A hazai fejlesztéspolitika területi elrendezése okán a nagyobb pólusok közül Miskolc kiemelten fontos integrálódási pont a város számára, de a földrajzi közelség miatt Nyíregyházához is tradicionálisan szoros kapcsolatok fűzik. A város a két régió keleti tájegységeinek, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének közúti és vasúti érintkezési pontja is egyben, de a Bodrog és a Tisza-folyó is Tokaj mellett egyesül. 2. számú térkép: A Tokaji Kistérség elhelyezkedése

Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban (OTK) szereplő, Magyarország európai integrációját bemutató ábra alapján Tokaj a Budapest-Kijev fejlesztési tengely közelében, a Miskolc-Kassa, valamint az Ungvár központú (nyíregyházi alközpontú) vonzáskörzet találkozásánál található.

13

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 3. számú térkép: Magyarország és környezetének fejlesztési tengelyei, centrumai

A regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közül Tokaj a miskolci és a debreceni fejlesztési pólus találkozási pontján, Miskolctól és az alközpontként meghatározott Nyíregyházától nagyjából egyforma távolságra fekszik. A fejlesztési centrumoktól való azonos távolság általában inkább hátrányt, semmint előnyt jelent. Azonban annak fontossága, hogy Tokaj a hazai borászat, és az erre épülő turizmus emblematikus jelképe, illetve a világörökségi helyszín névadó települése, a fejlesztéspolitika hazai döntéshozói előtt sem ismeretlen, ezért a város eddig viszonylagos sikerrel tudta kompenzálni a legtöbb kistérség számára hátrányként mutatkozó földrajzi elhelyezkedését. Mindazonáltal hosszú távon a város létérdeke, hogy a két szomszédos régió közötti, valamint a határokon átnyúló együttműködések minél inkább elmélyüljenek, mert ebben épp a fentebb említett fekvése központi szerephez juttathatja Tokajt.

14

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 4. számú térkép

Az OTK-ban részletezett „Külső, és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása” fejezetben leírtak szerint is a tartósan elmaradott térségek között találjuk Tokajt és környékét. Az ilyen térségekkel kapcsolatban az OTK a helyi tulajdonságokhoz igazodó saját, egyedi stratégiák kidolgozásán keresztüli felzárkózást, gazdasági fellendítést kíván meg. Ezen térségekkel szemben az alapkövetelmény továbbá, hogy környezetükkel harmóniában megtartsák erőforrásaikat, lakosaikat, és ehhez kapcsolódóan új erőforrásokon keresztül hajtsák végre fejlesztéseiket. 5. számú térkép

15

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A Tokaji Kistérség a társadalmi és a gazdasági mutatók alapján is a legrosszabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A tájegység egésze, tehát maga a város is a gyorsforgalmi utaktól távol esik, amely tovább növeli hátrányos helyzetét. A szomszédos kistérségek is hasonló helyzetben vannak, mivel több közülük szintén távol esik a gyorsforgalmi utaktól, továbbá társadalmilag és gazdaságilag is a legrosszabb helyzetű kistérségek közé tartoznak. Ezen kistérségeknek és településeiknek az OTK-ban meghatározott részcélok elérése a közép és hosszú távú fejlesztési cél. Tokajra, mint kistérségi központra több sajátos részcél elérése is hárul. Így az alapvető településfejlesztéseken túl (értve ezalatt az infrastruktúra fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését, és a közszolgáltatások megfelelő szintre hozását), olyan speciális, a központi települést érintő fejlesztéseket is meg kell valósítania, mint például a környező települések lakói által igénybevett szolgáltatások bővítése, elérhetőségének a javítása, a helyi és térségi közösségek megteremtésének a segítése. Mindezzel erősítheti kistérségi funkcióit és szerepét. A területfejlesztési koncepció leírása szerint a Balaton és a Duna mellett ugyanakkor a Tiszatérség integrált fejlesztése is kiemelt cél, amely biztosítani hivatott a térségben a komplex környezetgazdálkodási, terület- és vidékfejlesztési beavatkozások összehangolását, és egy új típusú tájgazdálkodás alkalmazását és meghonosítását. Emellett fontos a Tisza-menti települések infrastruktúrájának javítása a gazdaság versenyképessége, fenntartható fejlesztése és a környezeti hatások hatékonyabb kezelése érdekében. 6. számú térkép

Az OTK szerint ezen belül ezen belül külön hangsúlyt kell helyezni a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a külső és a belső elérhetőségek javítására, a partvonal ökoturisztikai fejlesztésére, valamint az idegenforgalmi, a személy- és a teherhajózás lehetőségeinek a megteremtésére.

16

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A koncepció megállapítja továbbá, hogy az átértékelődő szerepű országhatár jelenléte kitörési pont lehet, amennyiben ennek lehetőségeit, mint erőforrást ki tudja használni a kistérség. A Tokaji Kistérség esetében elsősorban határokon átnyúló intézményi, vállalati, infrastruktúrafejlesztési, munkaerőpiaci kooperációkról van szó, amelynek Tokaj esetében a legfontosabb szervezőelve a borászat, borkultúra, illetve a turizmus kell, hogy legyen (összehangolt turisztikai termékrendszer, közös befektetés-ösztönzés, munkaerőpiaci és képzési rendszerek összehangolása, interregionális programok, tapasztalatcsere). 7. számú térkép

8. számú térkép

17

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az OTK meghatározása szerint a Tokaji Kistérség jellemzően vidékies, ún. rurális térség, tehát a horizontális fejlesztési célok között kell, hogy szerepeljen a helyben koordinált vidék-, terület- és agrárfejlesztési menedzsment központok, a vállalkozásfejlesztés támogatására képes humán és infrastrukturális bázis kialakítása, a foglalkoztatottság növelése, az elérhetőség javítása, az erőforrások értékmegőrző hasznosítása, s mindezt az egyediség, az innovatív megoldásokra való törekvés jegyében. A Tokaji Kistérség sajátos adottsága továbbá, hogy a Világörökség részeként nem csupán kulturális, de természeti táji értékekben is igen gazdag terület, és befolyással van az egész ország identitására, társadalmi arculatára. Az erőforrások ilyetén – kézenfekvő – hasznosítása tehát megkerülhetetlen eleme a területfejlesztésnek, és az OTK külön kiemelten foglalkozik a világörökségi helyszínekkel, így a Tokaji Kistérségben található magtelepülésekkel is: „A világörökségi helyszínek jobb menedzsmentje és a különleges, egyedi adottságokra alapozott helyi kezdeményezések nemcsak az értékvédelemhez járulnak hozzá, hanem a turisztikai potenciál növeléséhez is.” 9. számú térkép

Ennek azonban „ára” is van, hiszen csak tiszta ipari beruházások ösztönözhetők, és a jelenleg gyakran még drágábban kivitelezhető megújuló energiaforrások alkalmazása prioritást kell, hogy élvezzen. Mindemellett az épített örökség védelme, az ökoturizmus, az üdülőhelyi funkcióhoz szükséges infrastruktúra, a borászat, mint tájjellegű mezőgazdasági termék, az ehhez kapcsolódó vendéglátás, és az ezeket kiszolgáló oktatási rendszer integrált fejlesztése sem nélkülözhető, amelyekben az elmúlt évtizedben számos előrelépés már történt mind a város, mind a kistérség egészében.

18


2.2.2 A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Tokaj elsősorban az oktatási intézményeinek, és a hazai turizmusban betöltött helyének köszönhetően a város méreteit meghazudtoló módon igen fontos szerepet tölt be a kistérség településeinek az életében, de a városi funkciók bizonyos szegmenseit tekintve a kistérségen is túlnyúlik a hatása. A város előnyös földrajzi elhelyezkedése, világhíre, valamint több körzeti funkció ellátására alkalmas intézménye miatt tehát mindig is központi szerepet töltött be a kistérségben. Regionális, vagy megyei közigazgatási feladatokat mindazonáltal nem lát el. A várost keletről a Bodrog és a Tisza, azon túl Rakamaz és Tiszanagyfalu községek, délről a Taktaköz sík vidékének községei, Tiszaladány és Csobaj, nyugaton Tarcal, északon pedig Bodrogkeresztúr határolja. Tokajon a 38-as számú főközlekedési út és a Miskolc-SzerencsNyíregyháza vasúti fővonal egyaránt áthalad, amelyek a várost a 35 km-re délkeletre fekvő Nyíregyházával kapcsolják össze. A várostól 60 km-re fekszik Miskolc, a régió és a megye székhelye. A fővárostól való távolsága 240 km. A város földrajzi helyzete különleges, mert a Zempléni–hegyvidék és az Alföld közötti árucsere stratégiailag legfontosabb találkozási pontján fekszik, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, és a középkortól kezdve komoly nemzetközi jelentőségű kereskedelmi útvonal vezet át rajta. Tokaj három megye – Borsod–Abaúj–Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs– Szatmár–Bereg megye határán helyezkedik el. A város fontos tiszai kikötő, emellett közlekedési hídfő: a Tisza észak-magyarországi szakaszán jelenleg csak itt lehet átkelni vasúti és közúti hídon Borsod-Abaúj-Zemplén területéről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, az ország keleti területére. Ez az elhelyezkedés eleve megköveteli a várostól a nyitottságot, így kapcsolatai nem csak a megye határain belül alakultak és alakulnak ki. Tokaj a vonzáskörzetébe tartozó településekkel együtt korábban a 32 települést magába foglaló 509-es Szerencs-Tokaj statisztikai körzetbe tartozott. A kistérségi statisztikai körzetek kialakításánál azonban akkor még nem vették figyelembe a Tokaj környezetében természetes úton, évszázadok alatt kialakult kapcsolódásokat. A városnak és a környező településeknek érdeke és fejlesztési stratégiája az volt, hogy létrejöjjön a gyakorlatban már működő önálló statisztikai körzet Tokaj központtal. A területfejlesztési törvény módosításával ez megtörtént, amely a város súlyának további növekedését is elősegítette. A kistérségi társulás 11 településből áll, úgy mint Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, amelyből egyedül Tokaj városi rangú település. A szoros kötelékekre jellemző, hogy már 1994-ben létrejött a Tokaj és Környéke Településeinek Kistérségi Társulása. A társulás elnöke Tokaj város polgármestere. A társulás fontosabb általános céljai • Közös programok kidolgozása és végrehajtása, az azokhoz szükséges lehetséges források felkutatása. • A természeti és földrajzi adottságok együttes hatékony kihasználása • A közös gazdasági, szociális, egészségügyi, oktatási és közigazgatási feladatok ellátása, és a jelentkező problémák közös kezelése.

19

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A fentiek mellett hagyományos szoros kapcsolatai vannak még a városnak az alábbi környező településekkel: Tolcsva, Olaszliszka, Prügy, Erdőbénye, Erdőhorváti, Vámosújfalu, Mád, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamaz, Tiszanagyfalu, Tímár és Szabolcs. A város egyéb kapcsolatai • Zempléni Településszövetség: 1994-ben jött létre és 90 település tartozik a szövetségbe, köztük természetesen Tokaj is. A szövetség legfontosabb célkitűzése Borsod-Abaúj-Zemplén megyén és a régión belül a zempléni térség érdekeinek a hatékony képviselete. A településszövetség aktív szerepet tölt be Megyei Közgyűlésben is. • Borsod-Abaúj-Zemplén megye: A megye vezetői Tokaj hírének és értékének megfelelően kiemelten kezelték és kezelik ma is a város fejlődését. Különösen így van ez a turizmus, a szőlészet és borászat területén, valamint a vidékfejlesztésnek is kiemelt területe a Tokaj-Hegyalja. • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A városnak hagyományosan jó kapcsolatai alakultak ki elsősorban a környező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településekkel, de ugyanilyen jónak mondható a kapcsolat a megyei önkormányzattal és Nyíregyháza Megyei Jogú Várossal. Ennek a jó kapcsolatnak elsősorban az a magyarázata, hogy a város a közelsége, idegenforgalmi adottságai és híre miatt kiemelt turisztikai célterülete a szabolcsi embereknek. Sőt, az utóbbi időben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők közül egyre többen vásárolnak itt ingatlanokat és hajtanak végre kisebb beruházásokat (elsősorban az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban). • Észak-Magyarországi Régió: Az Észak-Magyarországi Régió fejlesztési elképzeléseiben, stratégiai terveiben a város és a hozzá szervesen kapcsolódó TokajHegyalja kiemelten fontos turisztikai és borászati központként szerepel, és az általa biztosított többletforrások már eddig is nagyban hozzájárultak a város és környéke gazdaságának dinamizálásához, az életminőség javításához. • Egyéb országos szervezetek, intézmények: A minisztériumok és országos szervezetek többsége az utóbbi időben tisztában volt Tokaj országos és nemzetközi hírével és értékeivel, ezért a lehetőségekhez képest kiemelt figyelem tapasztalható a város irányában. A jövőben remélhetőleg tovább erősödik ez a pozitív diszkrimináció, hiszen az országnak kevés olyan nemzetközi hírű értéke és terméke van, mint a Tokaj név és a tokaji bor. • Történelmi borvidékek: Az ország történelmi borvidékei között mindig is volt sajátos – főleg szakmai – jellegű kapcsolat. Ez a szakmai kapcsolat az utóbbi években kiegészült turisztikai, valamint érdekvédelmi elemekkel. Tokaj nemzetközi híre miatt komoly ágazati központjává válhat az országban a szőlészetnek és borászatnak. A Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék pincészetei, borkereskedői, termelői és borfeldolgozói felismerték a közös összefogás szükségességét, és 1995-ben 19 taggal megalakult a Tokaj Renaissance Egyesület - Nagyborok Társasága tokaji központtal. Az egyesületnek széleskörűek a nemzetközi szakmai kapcsolatai. Tokaj és Sopron városok kezdeményezéseként jött létre a Magyar Borvárosok Szövetsége, mára már 19 taggal, amelynek Felügyelő Bizottság Elnöki tisztét Tokaj város polgármestere látja el. Figyelemre méltó Tokaj város kapcsolata az Egri Történelmi Borvidékkel is. A két város több alkalommal szervezet közös borászati rendezvényeket, és közös pályázatokat is nyújtottak be, és nyertek el borászati projektek kidolgozására. • Intézményi kapcsolatok: A városban működő több intézménynek és szervezetnek is vannak hivatalos és szakmai kapcsolatai hasonló hazai és nemzetközi szervezetekkel. A legaktívabbak a középiskolák kapcsolatai. Az iskoláknak nagy a beiskolázási körzete (kb. 38 település), ami eleve determinál egy aktív körzeti kapcsolatot. Ezen 20

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– intézményeknek nagyon aktív a nemzetközi kapcsolatuk is (pl.: német, osztrák, erdélyi, holland, finn, izraeli, lengyel iskolákkal). Ehhez hasonló kapcsolatrendszert épített ki egy holland karitatív szervezettel az Időskorúak Otthona is.

2.2.3 Városi funkciók és szolgáltatások Tokaj városa saját költségvetéséből hat intézmény működését finanszírozza. Az oktatási intézményeket, mint a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Oktatási Intézményt, a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot, és a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolát, emellett még az Egyesített Népjóléti Intézmény (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szakorvosi Rendelő Intézet), és az Idősek Otthona tartozik a Tokaji Polgármesteri Hivatal irányítása alá. Ezeken kívül a Művelődési Ház, a Tokaji Kulturális és Konferencia Központ (amelyben mozi is működik), a Városi Könyvtár valamint a tokaji Tourinform Iroda költségeit fedezi a város. Állami, vagy megyei fenntartású, de szintén a Polgármesteri Hivatal költségvetésében van megtervezve a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, a Körzeti Gyámhivatal, és a Körzeti Építési Hivatal kiadásai is. A 2000-s évtől mindez kiegészült a Városi Okmányhivatallal. E három utóbbi természetes módon a környező települések közszolgáltatás iránti igényeit is hivatott kielégíteni. Tokaj 2006 szeptemberében – elsőként az országban – bevezette a komplex mobiltelefonos ügyfélszolgálati rendszerét, valamint a teljes körű e-ügyintézést. Az interneten keresztül működő elektronikus ügyintézés itt érhető el: https://ugyintezes.tokaj.hu/tokaj_wf/ Jelenlegi fázisban a rendszer már a végleges, CLBPS 4. szintű, mindkét irányban hiteles elektronikus kommunikációt biztosító rendszert támogatja, amely 2007 első negyedévében állt üzembe. Jelenleg a következő ügyeket lehet elektronikusan intézni: • Iparűzési adó • Iparűzési adó - ideiglenes időre • Idegenforgalmi adó - éjszakák után • Idegenforgalmi adó - épület után • Telepengedély • Működési engedély • Gépjárműadó • Magánszemélyek kommunális adója • Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó - bérbeadó • Szállásadó nyilvántartásba vétele Emellett a következő, a város működését elősegítő kirendeltségek, érdekképviseletek, szolgáltató cégek működnek a városban (az első csoport az okmányirodával egyetemben a városrehabilitáció révén egy központi irodaépületben kapna helyt): • ÉMÁSZ Tokaji Kirendeltsége • Földhivatal Tokaji Kirendeltsége • Leader-program Iroda ügyfélfogadója • Fogyasztóvédelmi Egyesület Tokaji Kirendeltsége • Agrárkamara Tokaji Kirendeltsége • Cigány Kisebbségi Önkormányzat 21

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • Irattár • Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélfogadója ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------• Antenna Hungária Zrt. – TV-adó • ÉVÍZIG Tokaji Szakaszmérnöksége • Borsodvíz Rt. Üzemigazgatósága A város emellett rendelkezik rendőrőrssel, két bankfiókkal (OTP ill. Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet), benzinkúttal, gyógyszertárral, Tourinform irodával, galériával, valamint egy kisebb bevásárlócsarnokkal. Mivel jelentősebb ipari vagy egyéb foglalkoztató nincs a városban, ezért a kistérségre gyakorolt ebbéli hatása Tokajnak korlátozott. Leginkább a turisztikai szolgáltatók, tehát a szálláshelyek, a vendéglátó egységek üzemeltetői, valamint részben a kiskereskedések lépnek fel jelentősebb alkalmazókként a munkaerőpiacon, azonban ez egyenlőre még csekély szívóhatást gyakorol a vonzáskörzet munkavállalóira. Viszont az idegenforgalom dinamikus fejlődése miatt ebben folyamatos erősödés mutatkozik, ugyanakkor összességében is csak megközelíteni tudja majd azt a hatást, amelyet egy-két nagyobb munkáltató megjelenése okozna. Igaz, mivel a turizmus a környék húzó ágazatává vált, és közvetetten is mind több ember megélhetését biztosítja, ezért gyárépületek megjelenése immár kifejezetten nem kívánatos a városmagban. A város által nyújtott fontosabb közszolgáltatások a következők: Oktatás A több mint 900 éves település a kultúrát mindig nagyon élénken támogató város volt, és a környék szellemi központjának számít. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy iskolaváros, ugyanis a környező és más településekről bejáró tanulók száma a helyi tanulókkal együtt majdnem a fele az itt élő lakosok számának. Több, mint 2000 gyermek tanul valamilyen alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben. A városban három középiskola (ebből egy megyei fenntartású intézmény), valamint egy alapfokú nevelési oktatási intézmény található. A II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési és Oktatási Intézményben két óvoda működik, ennek keretében, egy ún. minicsoportban oldják meg a bölcsödei ellátást, valamint 8 osztályos általános iskola, alapfokú zeneiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, és általános iskolai napközi otthon található itt. A középiskolák képzési kínálata vonzó, sok esetben messziről ingáznak a hallgatók. A három középiskolában a diákok 2/3-a a környező, vagy távolabbi településekről érkezik. A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben növénytermesztő gépészt, mezőgazdasági gazdaasszonyt, falusi vendéglátót, szakácsot képeznek. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola 50 éve képez kereskedőket, 1958-tól működik Tokajban. A következő képzési formák közül lehet választani: kereskedelmi-marketing szakmacsoport, kereskedelmi szakközépiskolai vállalkozói osztály, valamint élelmiszer- és vegyi áru kereskedő-képzés. A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nagyon sokprofilú iskola. Az iskolának és a kollégiumnak otthont adó két új épület építészeti remekmű, amely lehetőséget biztosít konferenciák és továbbképzések rendezésére is. Az általános tantervű gimnáziumi képzés, az egyedi tantervű biológiai osztályok és a számítástechnika- orientált osztályok mellett pedagógiai, környezetvédelmi és szakmunkások középiskolája is működik. Ezen kívül az érettségizett tanulók ötödik évfolyamon továbbtanulva számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképesítést szerezhetnek. Kiegészítő képzésként felsőfokú OJK-s

22

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– képesítések is szerezhetők itt (pl: borászat). A városban tanuló, de a környező vagy más településeken élő tanulók közül mintegy 600 fő elhelyezése lehetséges valamely középiskola kollégiumában. Tokaj a közelmúltban csatlakozott egy Térségi Integrált Szakképző Központhoz a középiskoláival. Egészségügyi és szociális rendszer A város egészségügyi és szociális ellátó rendszere szintén fejlettnek mondható, és Tokaj, központi elhelyezkedése miatt körzeti egészségügyi és szociális feladatokat is ellát a vonzáskörzetébe tartozó települések számára. Kiemelendő az Egyesített Népjóléti Intézmény, amely kistérségi, sőt három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település esetében kistérségen túli szinten lát el járóbeteg-rendelést Tokajban található két kerületi háziorvosi rendelő, egy gyermekorvosi és két fogászati rendelő, valamint egy járóbeteg-szakellátó rendelőintézet, ahol belgyógyászati, nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, hasi ultrahang, röntgen és laboratóriumi vizsgálatokat látnak el, valamint fizikoterápiás kezeléseket és cukorbeteggondozást végeznek. A rendelőintézet tevékenységét szeretnék még kiegészíteni reumatológiás, sebészeti, esetleg urológiás, bőrgyógyászati, és pszichiátriai szakrendeléssel is, de ez egyelőre még csak tervként szerepel, a megvalósulás az egészségügyi rendszer átalakításának, illetve annak finanszírozásának a kérdése. E fejlesztés keretein belül a rendelőintézet áttelepítésre kerülne egy önkormányzati tulajdonban lévő üres épületbe, annak rekonstrukciójával, illetve bővítésével. Az említett egészségügyi intézmények munkáját gyógyszertár, mentőállomás és Központi Háziorvosi Ügyelet segíti. A város határában lévő Időskorúak Otthona 150 időskorú embert gondoz, a szociális rászoruló embereknek nyújtott alapszolgáltatáson túlmenően költségtérítéses, emelt szintű ellátást is nyújt. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – mely szintén térségi feladatokat is ellát – családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatásokat, szociális étkeztetést nyújt a rászorulók részére, idősek klubját működtet, valamint házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres segítségnyújtást is fenntart. Kultúra és szabadidő A sokoldalú városi programkínálatot a Művelődési Ház és a Tokaji Kulturális és Konferencia Központ biztosítja, kiegészülve a város oktatási intézményei által nyújtott kulturális eseményekkel. A kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése jelenleg prioritást élvez a városban: 2006-ban megtörtént a volt zsinagóga átalakítása, illetve kulturális és konferenciaközpontként való működtetése. Ehhez a fejlesztéshez csatlakozott idén a konferenciaváros II. üteme, melynek keretében egy 300 férőhelyes színház kialakítása történt meg. A színház nem rendelkezik saját társulattal, befogadó színház lesz, a nyíregyházi, a kassai, a miskolci, esetleg a debreceni színház darabjaival, emellett moziként, és konferenciahelyszínként is funkcionál majd. A III. üteme a fejlesztésnek a művelődési ház és civil központ kialakítása lesz, ugyanezen a területen. Szintén nagy eséllyel megvalósuló fejlesztés (a ROP kiemelt projekti listán szerepel) a Patkóbánya-fesztiválkatlan kialakítása, ahol akár – csatlakozóan a kulturális tevékenységekhez – sporttevékenység is kialakítható (pl. bowling, fallabda). Ezzel át is tértünk a város sportolási és egyéb szabadidős kínálatára. A városban – az iskolákhoz kötődően – 2 sportcsarnok található, melyeket a lakosság hétvégenként, esténként használhat, ezek közül az általános iskoláét 2006-ban újították fel. A gimnázium sportpályája nemzetközi sportrendezvényekre tartására is alkalmas. A fejlesztési elképzelések között

23

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– szerepel a mezőgazdasági iskola területén lévő sportpálya felújítása, ehhez csatlakozóan az önkormányzat területeket is vásárolt. Itt képzelhető el egy nagyobb sportcentrum kialakítása. A városi tanuszodának a kereskedelmi iskola mellett nézte ki a helyét a városvezetés. A városban – egy vállalkozó által működtetve – teniszpályák is találhatóak. A – többnyire a turisztikához kapcsolódó – programkínálat meglehetősen bőséges most is, például a következő rendezvényeket rendezik meg minden évben a városban és a kistérségben: • Tokaji Borok Fesztiválja • Régi Zenei Nyári Egyetem • Hegyalja Fesztivál • Zempléni Nyári Tárlat • Képzőművészeti kiállítások a Tokaji Galériában • Tokaji Írótábor • Zempléni Művészeti Napok • Tokaji Filmmustra • Tokaji Ősz • Szüreti Napok • Motoros találkozó • Zemplén Rally – a magyar rally bajnokság záró futama Összességében kijelenthető, hogy méreteihez képest Tokaj nem funkciószegény település, ugyanakkor a szolgáltatások néhány szegmensében (pl: árubőség, tömegközlekedés, parkolóhelyek) jelentős elmaradásokkal bír. A város dinamikai típusait a helyzetelemzés részterületeit tárgyaló fejezeteken belül mutatjuk be.

24


2.3 Gazdasági helyzet 2.3.1 Vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágazatok szerint Tokaj-hegyalja a régió kevésbé iparosodott részei közé tartozik, főként a szolgáltatási szektor és kisebb részben az élelmiszeripar (borászat) dominál. A helyi gazdaság két fő tevékenységi köre tehát a borászat, valamint az erre alapozó idegenforgalom és szolgáltatóipar. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy a helyi vállalkozások zöme tőkeszegény, valamint az erős szezonalitás is nehezíti a térség gazdasági helyzetét, főként a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Tokajban a regisztrált vállalkozások száma a következőképp alakult az elmúlt években. 2. számú táblázat Év

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágazatok szerint

Regisztrált vállalkozások száma

Működő vállalkozások száma

Agrárium

Ipar, építőipar

Kereskedelem, szolgáltatás

320 337 366 388 404 421 433 411 413

211 221 245 250 249 256 273 263 268

10 7 9 10 11 10 12 12 11

38 37 33 35 32 35 37 34 36

163 177 193 203 206 211 224 217 221

A táblázatból jól kiolvasható, hogy Tokajban a tercier szektor túlsúlya a jellemző, és a fejlődést egyedül a kormányzat által elhatározott konvergencia-program hatásai törték meg rövid időre. A szolgáltató szektor meghatározó jellegét bizonyítja a következő kördiagram is, amely a foglalkoztatottak megoszlását mutatja a főbb nemzetgazdasági ágazatok szerint. Látható, hogy a szolgáltatási szektor az uralkodó, a foglalkoztatottak ¾-ét a különböző szolgáltatással foglalkozó cégek, vállalkozások alkalmazzák. Az ipar és az építőipar is meghatározó szerepet tölt be, javarészt a Vasipari Szövetkezet utódcégei, valamint az árvízvédelmi munkálatokra alakult vállaltok fő tevékenységi köre ez. A mezőgazdaság aránya ellenben alig éri el a 2%-ot. Habár a mezőgazdaságban alkalmazottak száma az arányokat tekintve csekély, a szőlőtermelés miatt még mindig igen nagy jelentőséggel bír.

25

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 2. számú grafikon: A foglalkoztatottak megoszlása a főbb nemzetgazdasági ágazatok szerint

A szolgáltató szektor belső megoszlása a következő a vállalkozások fő tevékenységei szerint. 3. számú táblázat Szolgáltatók (vállalkozások száma) Ingatlanügylet, gazdasági szolgáltatás

Szálláshely, vendéglátás

Szállítás, raktározás, távközlés

1999

70

31

12

7

25

4

6

8

2000

78

33

13

10

25

5

5

8

2001

71

35

13

11

38

15

5

15

2002

77

33

11

12

36

14

6

16

2003

80

27

10

9

36

21

6

17

2004

81

27

9

8

41

21

6

18

2005

83

29

10

11

45

25

6

15

2006

81

30

10

10

42

25

6

13

2007

84

30

11

11

43

22

6

14

Pénzügyi közvetítés

Oktatás

Egészségügy, szociállis ellátás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Kereskedelem, javítás

Év

A szolgáltatói szektoron belül számszerűen a kereskedelemmel, javítással foglalkozó vállalkozások vannak túlsúlyban (a kiskereskedelmi üzletek száma a humán gyógyszergyárak nélkül 117 db, amelyből élelmiszer jellegű 22 db, míg ruházati 12 db), de a gazdasági szolgáltatók, valamint a szálláshely biztosítását és a vendéglátást fő tevékenységként űzők is viszonylag gyakran fordulnak elő közöttük. Mind a kereskedelem, mind a szálláshely és a vendéglátás (de részben az ingatlanügyletek is) nagyban függnek Tokaj gazdaságának legfontosabb szegmensétől, illetve annak teljesítőképességétől, az idegenforgalomtól.

26

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az iparűzési adóból 2007-ben 325 db vállalkozástól 50,705,133 Ft folyt be az önkormányzat kasszájába, ebből az akcióterületről 82 vállalkozástól 20,826,098 Ft. A tíz legnagyobb iparűzési adót fizető cégek a következők: 1. Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet (pénzintézet) 2. Micromark Kft. (fémipar) 3. Tokaj Hétszőlő Zrt. (borászat, borkereskedés) 4. Bodrog Zár Kft. (fémipar) 5. OTP Bank Nyrt. (pénzintézet) 6. Egyetértés Coop Zrt. (élelmiszer-kereskedelem) 7. ÉMÁSZ Nyrt. (áramszolgáltató) 8. Fullinvest Zrt. (infokommunikáció) 9. Gátépítő Kft. (építőipar) 10. MOL Nyrt. (olajipar) Az akcióterületen belül ez a rangsor a következőképp módosul: 1. Micromark Kft. 2. Magyar Posta Zrt. (posta) 3. Hotal Tokaj Kft. (szálláshely) 4. Fullinvest Zrt. 5. Mag-An Patika Bt. (gyógyszerkereskedelem) 6. Tokaj Coop Zrt. (élelmiszerkereskedelem) 7. Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet 8. Tokaj-Med Bt. (egészségügy) 9. Tokaj Wine Trust Bt. (borászat) 10. Szabó és Fia Kft. (szálláshely)

2.3.2 Idegenforgalom Foglalkoztatás, de a fejlődés perspektívája szempontjából is a tokaji gazdaság legfontosabb ágazata. A Tokaji Kistérség központja Tokaj, és nem csupán adminisztratív értelemben, de a fejlesztések, látnivalók terén is. Tokajt sokszor a Zemplén kapujaként említik, mivel a Nyíregyháza felől érkezők itt lépnek be a térségbe, és a Miskolc felől érkezők is gyakran ide térnek be először, ugyanakkor a Budapest és Nyíregyháza között közlekedő InterCity járatok szintén megállnak a városban, tehát a budapesti vendégek számára is Tokaj jelenti a Zemplénnel való első találkozást. Tokaj városa napjainkra a belföldi és külföldi idegenforgalom egyik fontos célállomása lett. A borok városának természeti adottságai egyedülállóak, mivel a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, a sík és hegyvidék találkozásánál fekszik. A természeti látnivalókban is gazdag vidék számos sportolási lehetőséget kínál, melyekhez a szükséges eszközök általában helyben is bérelhetők (gyalog- és kerékpártúrák, halászat, vadászat, sporthorgászat, evezés, vízisíelés, sétahajózás, csónakázás, síelés). Az elmúlt években több panzió és hotel nyílt a városban, melyek egész évben nyitva tartanak. A fiatalabb korosztály is megtalálhatja az olcsóbb szállásokat a középiskolák kollégiumaiban, ahol 240 ágy áll a turisták rendelkezésére a nyári hónapokban. A vadromantikára, sátorozásra vágyók táborozhatnak a folyóparti kempingekben, amelyeket hideg-meleg vizes zuhanyozók, mosdók, éttermek tesznek kényelmesebbé. 27

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A kiszolgálásukra az éttermekben, borozókban, fagylaltozókban 2000 férőhely áll rendelkezésre. A vendéglátóegységeken kívül a turisták igényeit – a teljesség igénye nélkül – múzeum, koncertterem, képtár, színház, sportcsarnok, teniszpálya, a folyóparti strand, valamint a szállodák látogatható szolgáltatásai elégítik ki. Ezeket az idegenforgalmi szolgáltatásokat az utazási irodák és a helyi Tourinform iroda fogja össze, ahová a turisták fordulhatnak segítségért problémáikkal. Bár a kisváros minden évszakban vonzó, és kiváló bora is miatt is közkedvelt a turisták számára, a település hosszú idő óta a tradicionálisan évente megrendezett rendezvényeivel is gazdagítja turisztikai vonzerejének leltárát: gyakorlatilag a borfesztiváltól a Tokaji Ősz programjáig hetente-kéthetente nyújt különféle programokat a város az ide érkezőknek. Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy Dél-Zemplén szálláshely kínálata Tokajban koncentrálódik. Ugyanakkor a tokaji szálláshelyek jelentős részét a Tisza túloldalán lévő kempingek teszik ki, amelyek ugyan Rakamazhoz tartoznak, de a településtől való távolság miatt a tokaji kínálat szerves részét képezik. Továbbá fontos megjegyeznünk, hogy DélZemplén szálláshely-kihasználtságának az 1/3-át a tokaji szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák teszik ki. 3. számú grafikon: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi és a magánszálláshelyeken Tokajban 20000 18000 16000 14000 Vendégéjszakák száma magánszálláshelyeken

12000 10000

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken

8000 6000 4000 2000 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

A 2003-as év után, amikor is 19214 vendégéjszakát regisztráltak a településen, nagyon enyhe visszaesés következett be (2004: 18835; 2005: 17502; 2006: 18949), amely egyrészt köszönhető volt a minőségi szálláshelykínálat korlátozott voltának, másrészt a kedvezőtlen magyarországi belpolitikai fejlemények visszatartó hatásának. Mára azonban a vendégéjszakák száma újra növekedést mutat, és a tendencia várhatóan nem törik meg a közeljövőben sem, ugyanis Tokaj új attrakciókkal és szálláshelyekkel bővült és bővül folyamatosan (pl: Tokaji Kulturális és Konferencia Központ, Patkóbánya, Aranysas Szálló). A szálláshelyek erőteljes bővülését jól mutatja a következő táblázat adatsora.

28

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 4. számú táblázat Év

Férőhelyek száma

Összesen

Kereskedelmi

Magán

1999

207

73

280

2000

158

91

249

2001

501

134

635

2002

660

148

808

2003

576

144

720

2004

665

162

827

2005

701

159

860

2006

654

172

826

Mint az a 4-es számú táblázatból is könnyen kikövetkeztethető, Tokajban 2001-ben jelentősen megugrott a szállodai szálláshelyek száma, és ezzel párhuzamosan a szobakihasználtság is jelentős mértékben növekedett – egyedüliként a térségben. A Zemplén egyéb településein nem volt szükség az ilyen típusú szálláshelyek nagy volumenű növelésére. Tokaj esetében az igény növekedésének fő oka valószínűleg az lehetett, hogy 2002-ben világörökségi helyszínné vált, és így jelentősen megnőtt az érdeklődés iránta. A szálloda típusú szálláshelyek kapacitását láthatjuk a következő ábrán Tokajban és a Zemplén egyéb nagyobb településein. 4. számú grafikon: Szálloda típusú szálláshelyek kapacitása Tokajban és a Zemplén egyéb nagyobb településein

A kapacitással párhuzamosan a vendégek száma is jelentősen emelkedett, és itt is a 2001-es év jelentett áttörést (lásd: 5. számú táblázat).

29

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 5. számú táblázat Év

Vendégek száma

Összesen

Kereskedelmi

Magán

1999

5094

191

5285

2000

5487

147

5634

2001

10629

135

10764

2002

11308

631

11939

2003

10857

585

11442

2004

11643

564

12207

2005

9958

813

10771

2006

10964

1053

12017

Jellemző jelenség ugyanakkor, hogy a városba érkező turisták nagy része egy-két nap után elhagyja Tokajt, és a Zemplén vagy a megye egyéb településein száll meg. Tokaj és borvidékének vonzereje mégis egyre nő a turisták számára, s a környék többi településének adataival összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a városban dinamikusan növekszik a szobakihasználtság is. Tokaj szerepe egyrészt világörökségi címe, másrészt a borturizmus miatt válik egyre jelentősebbé a Zemplén kínálatán belül. A szobakihasználtság alakulását a következő ábra mutatja. 5. számú grafikon: Szobakihasználtság Tokajban és a Zemplén nagyobb településein

Összességében elmondható, hogy a Budapest és Kelet-Magyarország felől érkező vendégek, turisták először Tokajt ismerik meg, illetve az itteni turisztikai információs központban keresnek információt egyfelől a világörökségi területről, másfelől a borvidékről és a Zemplénről. Éppen ezért a városnak meg kell tudnia jeleníteni, vonzóvá kell tenni az egész térséget a vendégek számára, s ez által a szálláshely-kihasználtság további növekedése várható.

30


2.3.3 Mezőgazdaság Az igazgatási terület a páratlan természeti adottságaiból adódóan a Kopasz-hegy déli, délkeleti oldalán szőlő- és gyümölcstermesztésre, a Bodrogzug gyepművelésre, a Taktaköz pedig szántó- és gyepművelésre ad lehetőségeket. 6. számú táblázat: Művelési ágak és területnagyságok Tokajban és környékén

A fenti terület-kimutatás az igazgatási terület (összesen 2499,3 ha) 69%-án mezőgazdasági művelésű területet határoz meg. A mezőgazdasági területen belül uralkodó művelési ág a gyepfelület (720,18 ha). A Felsőlegelő kárpótlási terület, a Bodrogzug a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet területe. A település déli perifériáját kísérő gyepfelületek magántulajdonban lévő legelőterületek. A szántóterületeket a Taktaközön a Tiszaladányi Magyar Róna MgTsz műveli 653,59 ha nagyságon, magántulajdonosokkal vegyesen. A szántóterületek aranykorona értéke a csatornák környezetében 10-20 AK, míg a Tisza mentén csak 4-6 AK. Ezeken a területeken szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa), és takarmánynövény-termesztés (kukorica, napraforgó) folyik. 10. számú térkép

A Taktaköz és a Bodrogzug területén komoly megélhetési forrást jelent egyes magángazdaságnak és a Magyar Róna MgTsz-nek az állattartás. A legelőre alapozott szarvasmarhatartásra különösen igény van, mely elsősorban a tejtermelést szolgálja, s 31

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– melynek alapfeltételei (a jelentős nagyságú gyep- és legelőterületek) adottak a város külterületén. A vadgazdálkodásról szólva a Kopasz-hegyen és a Taktaközben a Taktaközi Nimród VT, a Bodrogzugban pedig a Kenézlői Dózsa VT gazdálkodik. Legális vadászatokon vadászati üzemterv alapján vízi-vadas, míg a Kopasz-hegyen az apróvad mellett a vaddisznó vadászata is folyik. A Bodrogzugban és a Taktaközben a halászati jogot a Tiszavirág Halászati Szövetkezet, és az Észak-Magyarországi Horgász Szövetség gyakorolja. A taktaközi halastavak a Tiszavirág Halászati Szövetkezet tulajdonában vannak, és a kezelő is a szövetkezet. Tokaj területén az erdők a Kopasz-hegyen, a szőlőterületek feletti részen és a vízfolyások mentén láthatók. Az igazgatási terület közel 11%-án lévő erdők állami és magánerdők. Az Erdőfelügyelőség adatszolgáltatása alapján Tokaj területén üzemtervezett erdő 213,3 ha-on van, melyből 118,0 ha állami, és 95,3 ha magántulajdonú. Az erdőállomány jellemzői: • 12,2 ha gazdasági • 48,8 ha védelmi (tájvédelmi) • 20,3 ha parkerdő • 13,0 ha egyéb célokat szolgálnak. Jellemző fafajok: • kocsánytalan tölgy 8,6 ha-on • akác 24,0 ha-on • fenyő 42,6 ha-on • puhafák (nemes és hazai nyár) • fűz 58,7 ha-on • egyéb 8,5 ha-on 11. számú térkép

32


2.3.4 Borászat A terület fő élelmiszergazdasági tevékenysége évszázadok óta a szőlészet és a borászat. Természetesen ezt nem szűkíthetjük le csupán Tokajra, ugyanis a szőlő- és bortermelés 27 Tokaj-hegyaljai településen folyik. Ehhez mind a városban, mind a környező településeken élő családok valamilyen módon kötődnek. A világ első természetes édes borát termelő Tokaj-hegyaljai borvidék ugyanis egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Speciális, és egyik legfontosabb sajátsága a különleges termőterület. A vulkanikus alapú agyag- vagy lösztalaj, a napsütötte déli lejtők, valamint a Tisza és Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma kedvező körülményeket biztosít a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának, és az ezt követő aszúsodásnak. A vidék másik sajátossága az évszázadok óta honos szőlőfajták a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály megléte. A jellegzetes tokaji bor elkészültéhez szükség van még a sziklákba vájt pincék hatalmas rendszere is, mely egész évben állandó, 12°C körüli hőmérsékletével és magas, 96% körüli páratartalmával ideális helyszín a borok érlelésére. S ami a környezeti adottságokon kívül szintúgy elengedhetetlen, az a nemzedékek óta szőlő- és borkultúrával foglalkozó emberek tudása. A tokaji bor hagyományosan kiváló minőségét hosszú évszázadokon keresztül a korát messze megelőző, szigorú szabályozás garantálta. 7. számú táblázat: A tokaji borvidék jellemzői számokban:

Szőlőterülete

5967 ha

Szőlőbirtok átlagos nagysága:

0,57ha/birtok

Borvidéki települések száma

27 db

Borvidék részesedése az ország szőlőterületéből

6,3%

Szőlőtermelők száma

14575

Borászatok száma

588

Tokaji borkülönlegességet forgalmazók száma

48

A hegybíró adatszolgáltatása alapján Tokajban ma 175 ha szőlőterületből 105 ha termő, 5 ha új szőlős, a megmaradó vegyes művelésű (szőlős és gyümölcsös), illetve felhagyott terület. A város közigazgatási területének 94%-a magántulajdonban, 6%-a önkormányzati tulajdonban van. A tokaji és hegyaljai szőlőterületek átlagos aranykorona értéke 39 AK. Szőlő- és bortermeléssel mind őstermelők, mind multinacionális cégek foglalkoznak, mint például a Tokaj Hétszőlő Zrt. A Hegyalja meredek szőlőterületei csak speciális gépekkel művelhetők, ezért változatlanul fontos szerepet játszik a kézi erővel végzett munka. A szőlőterületeken, elsősorban a K-i és ÉK-i részeken a szőlőültetvények elöregedésének jelei mutatkoznak. Termőképességük csökken, tőkehiányuk fokozódik és az újratelepítések üteme nem felel meg az életkor szerinti kívánalmaknak. Új telepítéseket csak a tőkeerős vegyes vállalatok hoznak létre a déli, dél-keleti területeken. A szőlőültetvények elöregedése, a kezeltség eltérő minőségű színvonala megkérdőjelezi azt, hogy e területeken gazdaságosan lehet-e szőlőt termeszteni.

33

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A szőlészethez és a borászathoz szorosan kapcsolódó tevékenység a borkereskedelem. Ezzel nagytételben a sátoraljaújhelyi székhelyű, exportra is szállító Tokaj Kereskedőház Zrt. foglalkozik. A kistermelők az utóbbi időben megpróbálják borukat önállóan, kis borozókban vagy borkóstolókon értékesíteni, de a legtöbbször nagykereskedők vásárolják fel és értékesítik tovább. Az utóbbi években azonban megjelentek azok a többhektáros magángazdaságok, amelyek közvetlenül a nemzetközi piacokon is eredménnyel jelen vannak.

2.3.5 Ipar Mint fentebb már szóltunk róla, ipari tevékenységgel csak kisebb üzemek foglalkoznak, mint például a Vasipari Szövetkezet utódcégei. Emellett prosperáló vállalkozás a Micromark Ipari és Marketing Kft, amelynek tevékenységi köre gépalkatrészek gyártása, valamint mezőgazdasági gépek értékesítése, a fémipari Bodrog Zár Kft, valamint az árvízvédelemhez köthető építőiparban érdekelt Gátépítő Kft. A város bevételeihez hozzájárul a MOL Nyrt helyi kirendeltsége is.

34


2.4 Társadalmi helyzet 2.4.1 Demográfiai mutatók A mellékelt ábra Tokaj lakónépességének alakulását mutatja 1870-től 2006-ig a KSH népszámlálási és településsoros adatok alapján. A lakónépesség jelenleg 4757 fő. A grafikon alapján megállapítható, hogy a lakosság száma az 1940-es évektől a rendszerváltásig folyamatosan apadt, majd a 2000-es évek elejéig ismét növekedő tendenciát mutatott, de ezután ismét a csökkenő tendencia lett meghatározóvá. Az adatok ilyetén alakulása bizonyosan szoros összefüggésben áll Tokajnak az 1990-es években tapasztalható fejlődésével, valamint a városban működő alap- és középfokú oktatási intézmények modernizálásával, és vonzáskörzetük növekedésével. Az országra általánosan jellemző népességcsökkenés hatását azonban ezek a tényezők csak provizórikusan tudták enyhíteni. 6. számú grafikon: Tokaj népességének az alakulása

Tokaj lakónépessége

4757 2006

5009 2002

4850

5155 2001

2005

5135 2000

4865

4916 1999

4928

4806 1998

2004

4903 1997

4693

4845

4811

5031

1970

5074

1960

5903

5073 1920

1941

5105 1910

5844

5110 1900

5000

4815

5012

6000

4479

7000

1930

8000

4000 3000 2000

2003

1990

1980

1949

1890

1870

0

1880

1000

Évszám

Leolvasható az ábráról, hogy a jelenlegi állandó népesség az 1880-as évekbeli értékek körül mozog. A lélekszám csökkenésének fő oka a nagy mértékű természetes fogyás, amit egy ideig a tartós pozitív vándorlási különbözet kompenzált (1970-1979 között +634 fő, 1980-1989 között +639 fő volt a vándorlási különbözet). Az állandó népességből a funkcióbővítő városrehabilitáció akcióterületén él 1275 fő, azon kívül 3482 fő. A város korfája a 2001. évi népszámlálási adatok alapján készült. Szembetűnő a 15-19 évesek számának kiugró jelenléte. Ennek oka, hogy a KSH által közzétett adatok a jelenlévő, és nem az állandó lakosokra vonatkoztak (az-az az adatok tartalmazzák a nem elhanyagolható számú városi középiskolákba járó diákok létszámát is, akik jelentős része más településeken állandó lakos).

35

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 7. számú grafikon: A lakosság korösszetétele

Főbb korcsoportok és városrészek szerint tehát a következőképp alakul a város lakosságának összetétele. 8. számú grafikon

Korösszetétel városrészek és főbb korcsoportok szerint

100% 90%

18,7

15,0 29,4

80% 70% 60% 50%

67,3

64,8 57,7

40%

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

30% 20% 10%

16,5

12,9

17,7

0% Tokaj összesen

Akcióterület

Be nem sorolt belterület

36

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A mellékelt oszlopdiagram a házaspárok számát mutatja gyermekeik száma szerint (KSH, 2001). Látható, hogy a gyermektelen házaspárok száma jelentős, meghaladja a 2 vagy több gyermekes házaspárok számának összegét. A házaspárok közel egyharmada pedig csak egy gyermeket vállal be, és jelentősen csökkent a három gyermekes házaspárok száma (nem éri el a 7%-ot), míg négy vagy több gyermekkel a házaspárok ~1,3%-a büszkélkedhet. 9. számú grafikon: Házaspárok száma gyermekeik száma szerint

2.4.2 Foglalkoztatottság Jelenleg a lakosságnak mindössze 28%-ának van állása, de az aktív korúakon belül is csupán 39%-os az arányuk, vagyis a foglalkoztatottsági ráta igen alacsony (nemcsak a városban, hanem az egész térségben is). A nyilvántartott álláskeresők száma az önkormányzat legutóbbi adatai szerint 352 fő (2007 április), és átlagosan 350-370 fő között mozog, amely azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosság mintegy 12%-a regisztrált munkanélküli. Ebből 116 fő volt a tartós munkanélküli. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy a lakosok egy része nem is jelentkezik a munkaügyi központokban, mert helyzetét kilátástalannak véli. A lakosság közel egyharmada inaktív, az eltartottak a lakosság ~34%-át teszik ki, és arányuk az egyre kevesebb születendő gyermeklétszám ellenére sem csökken, mert az egyre magasabb szintű képzések megszerzése kapcsán növekszik az iskolába, képzésekre járók életkora. Még mellbevágóbb az adat, ha az inaktívak számát a munkaképes korú lakossághoz viszonyítjuk. 10. számú grafikon Rendszeres munkajövedelemmel nemrendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

64,2%

66% 64% 62% 60%

58,6% 56,9%

58% 56% 54% 52% Tokaj összesen

Akcióterület


37

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az inaktivitás magas arányszámai után nem meglepő, ha az aktív korúak foglalkoztatottságát vizsgálva is alacsony értékekkel találkozunk. 11. számú grafikon

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

45%

40,9%

39,2%

40%

33,4%

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Tokaj összesen

Akcióterület


A városban élő összes foglalkoztatott korcsoportonkénti arányait mutatja a következő ábra (2001. évi KSH népszámlálási adatok alapján). Az összes foglalkoztatott ötöde 50 év feletti, hosszabb távon tehát a nyugdíjazásukkal lehet számolni. A 40-49 év közöttiek foglalkoztatottsága a legkedvezőbb, hiszen közel 70%-os, a 30-39 év közöttiek esetében ez az arány 10%-kal kevesebb. A 29 éves kortól fiatalabb, de munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága viszont rendkívül alacsony, még a 20%-ot sem éri el. Az okok között elsősorban az egyre tovább tartó képzésekben való részvétel említhető. A fiatalok jelentős része a felsőfokú képesítés megszerzése után sem vállal munkát, hanem továbbképzi magát. Az ún. túlképzettség is problémát jelent, a magasabb és több végzettséggel rendelkezők nagyobb igényeket támasztanak, melyeket az amúgy szűk kereslet nem képes kielégíteni, ezáltal nő a pályakezdő fiatal munkanélküliek száma. Sokan ún. divatszakmát választanak, még ha nincs is rá kereslet, ezzel szemben bizonyos szakmák utánpótlása nem megoldott. Az oktatási programok kialakításánál, különböző pályázatoknál tehát különösen körültekintően kell eljárni, hiszen az nemcsak a városban élő lakosság foglalkoztatottságára, de a városban székelő, telephellyel rendelkező vállalkozások jövőjére is kihat.

38

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 12. számú grafikon: Foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása

A következő oszlopdiagram 2001. évi KSH adatok alapján készült, és a nemenkénti foglalkoztatottsági értékeket tartalmazza. Látható, hogy a foglalkoztatottak és munkanélküliek között több a férfi, míg az inaktív keresők és az eltartottak többsége nő. 13. számú grafikon: Nemenkénti foglalkoztatottság Tokajban

A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak aránya is drasztikusan csökkent, az 1970-es évekbeli érték közel felére esett vissza. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42%-ra emelkedett, a városrehabilitáció akcióterületén pedig 53,9% ugyanez a mutató. Ezek az adatok azonban csak részben vezethetők vissza a munkahelyek megszűnésére, hiszen a korösszetétel változása, vagyis a nyugdíjas korú lakosság számának növekedése szintén jelentős mértékben közrejátszik a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának ugrásszerű emelkedésében. Mindazonáltal részben az egzisztenciális bizonytalanságnak a következménye, hogy a családokra jutó gyermekek száma jelentősen csökkent az elmúlt 30 évben (~40%-kal).

39

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 14. számú grafikon

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

53,9%

60% 50%

42,0% 37,9%

40% 30% 20% 10% 0% Tokaj összesen

Akcióterület


2.4.3 Iskolázottsági mutatók A foglalkoztatottság növekedésének lehetőségei szorosan összefüggnek a lakosság általános képzettségi mutatóival, illetve az oktatás piackomfortságával. 7 évesnél idősebb lakosság legmagasabb iskolai végzettségét tartalmazza az ábra (2001. évi KSH népszámlálási adatok alapján). A férfiak közel fele, a nők ~40%-a rendelkezik középfokú képesítéssel. A felsőfokú képesítés megszerzésére is egyre többen vállalkoznak, ez mindkét nem esetében ~9% körül mozog. 15. számú grafikon: Iskolai végzettség

40

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A foglalkoztatottak iskolai végzettsége magas szintűnek mondható, hiszen 20%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A dolgozók 60%-a középfokú képesítést szerzett, és egy részük alkalmas a további képzéseken való részvételre is. A foglalkoztatottak kevesebb, mint 1/5-e bír csak általános iskolai bizonyítvánnyal, ami jól érzékelteti, hogy manapság szinte bármilyen munka elvégzéséhez szükséges iskolai képesítés. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya a foglalkoztatottak között pedig nem éri el a 0,5%-ot. A képzettség és a munkanéküliség közötti korrelációt jól érzékelteti az alábbi grafikon. 16. számú grafikon

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nemrendelkezők aránya az aktív korúakon belül

35,1%

40% 35% 30% 25%

21,7% 17,7%

20% 15% 10% 5% 0% Tokaj összesen

Akcióterület


A legfeljebb általános iskolai végzettséggel bíró személyek között ugyanis a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya majd kétszerese, mint amit a tokaji lakosság egészére mértünk (az akcióterületen belül pedig közel a háromszorosa). Az aktív korúakon belül vizsgálva a különböző iskolázottsággal bíró társadalmi csoportokat látható, hogy mindezek ellenére a legfeljebb általános iskolai végzettséggel bíró személyek aránya igen magas az aktív korú lakosságon belül.

41

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 17. számú grafikon

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 42,6% 45% 40% 35%

28,6% 24,4%

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Tokaj összesen

Akcióterület


A kedvezőtlen összképen pedig csak alig javít valamit az a tény, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya nem mondható alacsonynak Tokajban. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a diplomák mennyiben felelnek meg a piac elvárásainak, és az egyetemet, vagy főiskolát végzettek közül hányan tudtak elhelyezkedni tanult szakmájukban. 18. számú grafikon

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,7% 14%

12,1%

12%

8,4%

10% 8% 6% 4% 2% 0%

Tokaj összesen

Akcióterület


42


2.4.4 A lakosság vallás és nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása A lakosság vallási hovatartozását mutatja a következő ábra. Ezek szerint római katolikusnak vallja magát a lakosság közel fele, és jelentős a reformátusok és a görög katolikusok aránya is. A város lakossága közül mindössze 28-an evangélikusok, 3 fő izraelita, és 3 fő orosz ortodox. 19. számú grafikon

A városban élő különböző nemzetiségek arányait mutatja a következő ábra a 2001-es népszámlálási adatok szerint. A lakosság több mint 98%-a magyar. A nem magyar származású 2%-nyi lakosság jelentős része roma, de élnek még itt szlovákok, ukránok és németek is. A görögök és ruszinok 1-1 fővel képviseltetik magukat a lakosságban. 20. számú grafikon

43


2.5 Épített és természeti környezet 2.5.1 A város megközelíthetősége (lásd még: 2. számú melléklet) Közúton • Budapest felől az M3-as autópályán, majd Miskolcot kikerülve a 37-es számú úton 250 kilométer. • Szlovákiából Tornyosnémeti határátkelőhelyen, majd Miskolcot kikerülve a 37-es számú úton 111 km, vagy Sátoraljaújhely határátkelőhelyen a 37-es számú úton 52 km. • Ukrajnából Záhony határátkelőhelyen át a 4-es számú főúton, és Nyíregyházán keresztül a 38-as számú úton 104 km, vagy Beregsurány határátkelőhelyen a 41-es számú úton, és Nyíregyházán keresztül a 38-as számú úton 108 km. • Romániából Csengersima határátkelőhelyen át a 49-es és a 41-es számú utakon, majd Nyíregyházán keresztül a 38-as számú úton 128 km. Vasúton • Budapestről rendszeres InterCity járatokon is megközelíthető két és fél óra időráfordítással. Közvetlen gyorsvonaton, illetve a Frankfurt-Debrecen között közlekedő Eurocity vonaton szintén rövid idő alatt elérhető a város. Légi úton • Nyíregyháza város repülőtere 1000 m-es kifutópályával rendelkezik, közepes gépek fogadására alkalmas. Innen a 38-as számú közúton 35 km-re fekszik Tokaj. • Közúton 90 kilométerre található a debreceni repülőtér, amely nagy gépeket is tud fogadni. Vízi úton • A Tisza folyón – Tokaj rendelkezik kikötővel, hajóállomással. • Kisebb merülésű vízi eszközökkel a Bodrog folyón Sárospatak irányából is megközelíthető. 12. számú térkép

44


2.5.2 Lakásállomány 21. számú grafikon

1681

1674

1667

1658

1642

1652

Lakásállomány alakulása Tokajban

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Jelenlegi adatok szerint a lakásállomány 1681 darab, amelyből az akcióterületre 426 jut. A fenti grafikon jól jelzi azt, hogy Tokajban a lakásállomány folyamatosan bővül, amely a város ingatlanjai után mutatkozó növekvő keresletet is bizonyítja. Ezek után nem meglepő, ha az épített és a megszűnt lakásokat egymáshoz viszonyítva azt látjuk, az új lakások száma (2001 óta összesen 58 épült) jócskán meghaladja a felszámolt épületekét (2001 óta 11 szűnt meg). 22. számú grafikon

Épített és megszűnt lakások száma Tokajban 12 10 8 6 4 2 0

2001

2002

2003

Épített lakások

2004

2005

2006

Megszűnt lakások

A városban épült lakások építési év szerinti arányait tartalmazza a következő kördiagram. Mint látható, minden ötödik lakás még az 1920-as évek előtt épült, míg az 1920-70 között épült házak a lakásállomány közel 1/3-át teszik ki. Az 1990 után épült lakások az összes 45

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– lakásállomány 10%-át sem érik el. Mindebből könnyen kikövetkeztethető, hogy magas a műemlék jellegű épületek aránya, így az állagmegóvás, felújítás, épület-rekonstrukció Tokajban jelentős forrásokat igényel. 23. számú grafikon: A tokaji épületek megoszlása az építés dátuma szerint

A lakások túlnyomó többsége, mintegy 94%-a magántulajdonban van, de vannak még önkormányzati (4%) és egyéb tulajdonú lakások is (2%). A magántulajdonú lakásokban általában a tulajdonosok laknak, 20% körüli a bérlők aránya. A városban a lakóterületek kisvárosi és falusi formában épültek be. A városközpontban kisméretű, zártsorú beépítések találhatók 1-2 szintes, magastetős épületekkel. A kistokaji területen középméretű, telkes, oldalhatáron álló beépítés alakult ki. A lakásállomány szobaszám szerinti csoportosítása látható az alábbi ábrán. 24. számú grafikon: A tokaji lakásállomány a szobák száma szerint

46

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A lakásállomány alapterület szerinti arányai láthatók a következő diagramon. A lakásállomány fele 60-100 m² közötti alapterülettel került kialakításra. Jelentős a 100 m² feletti alapterületű házak részaránya is, hiszen az összes lakás közel 1/3-a ebbe a kategóriába tartozik. 50-60 m² közötti területtel rendelkezik minden nyolcadik lakás, az 50 m²-től kisebb alapterületű a lakások aránya pedig mindössze 10%. A városban az egy lakásra jutó alapterület tehát 83 m², amely érték meghaladja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városok átlagát (73 m²), de a megyében található községek átlagát is (82 m²). 25. számú grafikon: A lakásállomány alapterület szerinti megoszlása

A lakások komfortságának két igen fontos mérőszáma az ivóvízvezetékre, illetve a közcsatorna-hálózatra csatlakozott lakások számossága. Tokajban e két mutató a következőképp alakult 1997 és 2006 között. 26. számú grafikon

Lakások közüzemi ellátottsága

1997 1998 1999

Évszám

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma

47

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az adatokat másként kifejezve a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakások összességéhez viszonyítva 95,2%, míg a közcsatornahálózat esetében ez az arány 82,3%. Az ivóvízvezeték-hálózat hossza 30,2 km, míg a közcsatornahálózat hossza 2001-ig 10,3 km volt, majd a városfejlesztés részeként 2002-ben ez 24,9 kilométernyire bővült. (Az akcióterületen belül mindkét hálózat hossza mintegy 4,2 kilométert tesz ki.) A lakások komfortosságát azonban ennél több jellemző alapján mérik: így az ivóvíz és a csatorna mellett például a melegvíz, a vízöblítéses WC, vagy a hálózati gáz meglétét, avagy hiányát is vizsgálják). Tokajban a különböző komfortfokozattal bíró lakások aránya a következő. 27. számú grafikon: A különböző komfortfokozattal bíró lakások aránya Tokajban

Az adatok alapján kijelenthető, hogy a lakások közel fele összkomfortos, de elmarad a megyében található városok átlagától (62%). Minden harmadik lakás komfortos a városban, a megyei városok átlagát tekintve ez minden ötödik lakásról mondató el. A félkomfortos lakások aránya viszont duplája a megyei városok átlagának (3%), míg a komfort nélküli (9%), illetve a szükség- és egyéb lakások (2%) aránya a megyei városok átlagával megegyező.

2.5.3 Műemlékek, építészeti értékek A Tokaji Kistérség kulturális attrakciói nagyrészt Tokajban koncentrálódnak, valamint a nagyobb Hegyaljai településeken. A Tokaji borvidék mai formájában egy több, mint ezer éve létező, világviszonylatban is egyedülálló civilizációról, és kivételes kulturális hagyományokról tanúskodik. A jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek pedig azt is jelzik, hogy igen régóta lakott településről van szó.

48

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 8. számú táblázat: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Tokaj területén

(lásd még: 3. számú melléklet) 13. számú térkép: Régészeti lelőhelyek elhelyezkedése Tokajban és környékén

1. 2. 3. 4. 5.

Hajdani Rákóczi Vár (Sziget) Bronzkori telep (Állomással szemközti szőlő) Késő vaskori lelőhely (Ménes-oldal) Őskori telep (Lencsés-tető) Vár erődítése (Bodrog torkolata)

Tokaj már a középkorban is jelentős település volt, várral rendelkezett, amely több funkciót töltött be a táj és az ország történetében is. Mivel a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedett el, kitüntetett szerepe volt a tiszai rév védelmében, és ezáltal a zavartalan forgalom biztosításában. Tokaj szerepe csak nőtt azzal, hogy a máramarosi sóbányák

49

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– termékével, a Tisza bal partján kanyargó „só-út” is itt lépte át a Tiszát: e só forgalmazásában, a sóelosztásban is szerepet kapott a város és vár. A tokaji vár szerepe különösen megnőtt az ország három részre szakadása (1541) idején. Mivel a vár a három országrész találkozásánál helyezkedett el, fontos szerepet kapott a Királyi Magyarország és a török hódoltság hatalmi harcainak ideje alatt. Mára egyetlen faldarabja maradt épségben a Bodrog folyó bal oldalán, ahol még egyébként lakóházak állnak. Tokajt már egészen korán különösen vonzóvá tette az árutermelő nemesség számára szőlője, így több nemesi ház is állt már a korai időktől a városban. Ezek a kúriák általában kőből épültek, több közülük emeletes volt, zsindellyel fedve, cserépkályhákkal fűthető boltozatos szobákkal. Megjelenésük szerényebb volt a nagyobb városok palotáinál, ami azzal volt magyarázható, hogy tulajdonosaik nem Tokajban laktak, az épületeket a tulajdonosokat képviselő hivatalnokok lakták, így reprezentációs célokat nem szolgáltak. A XVIII. sz. végére a kor diktálta későbarokk-copf két-szintes palotaforma vált uralkodóvá, melyet középen kosáríves, díszes nagy kapu osztott ketté. Sok épület alatt pince vagy pincék is húzódtak. A legszebb faragott kapus kereskedőházak a Bajcsy-Zsilinszky utcában állnak. Az egykori olasz szőlőtelepesek a Bem utcában és az Óvár utcában építették fel házaikat, a Rákóczi utcában pedig egymást követik a 130-180 éve épült, késő barokk, klasszicista és eklektikus műemléképületek. A Bethlen Gábor utca copf-stílusban épült lakóházsora is kiemelkedő értékű. Érdekes, hogy más hegyaljai településekkel ellen-tétben – mint például Tolcsva, vagy Erdőhorváti – Tokajban nem találunk pincéket, pincesorokat a település határában. Ez azért alakult ki így, mert a tokaji bor mindig is kincsnek számított, amit szem előtt kellett tartani. A pincék a lakóházak alatt vagy mellett, az udvaron vagy az utcáról nyíló üres telkeken épültek ki. A legjobb pincék a város hegy felőli oldalán találhatók a Bajcsy-Zsilinszky, Rákóczi, Óvár, Bethlen Gábor, Bem, Táncsics és Váradi utcákban. A város alacsonyabban fekvő utcáiban található pincék is nagyon jó adottságúak voltak régebben, de a tiszalöki erőmű megépítése után a Tisza és a Bodrog vízszintje 2-3 métert emelkedett, mely a talajvízszint emelkedését is maga után vonta. Így ezek a pincék sajnos vizesednek, kiugróan magas talajvízállásnál pedig elárasztja őket a víz. A kevésbé jómódú gazdálkodók házai a mellékutcákban álltak. A hagyományos szobakonyha-kamra elrendezésű paraszti épületeket – ami később rendszerint még egy szobával bővült – a Hegyalján kezdték az utcáról alápincézni, így a lakás az emeletre került. Ez a keskeny, egy-két ablakos, pinceajtós homlokzatú ház a tokaji városkép jellegzetessége lett. Az itt élő kézművesek házai is hasonlóak voltak, az alsó szinten volt a műhely, az utcáról nyílt a présház és a pince, ezek felett pedig lépcső vezetett fel a lakószintre. A legelső fogadó a hajdani sótelep mellett álló Fekete Sas Fogadó volt, később létesült csak másik, a piacon álló Patay-kúria megvásárlásával. Ez volt a hajdani Arany Sas Fogadó. Legtöbb főutcai ház egyben üzlet céljait is szolgálta, néha egy épület földszintjén három üzlet is működött. 1823-ban 24 mesterség iparosai éltek Tokajban. A XIX. század folyamán a főutca a főtértől a hídig csaknem folyamatosan kereskedőházakkal épült át. Még az 1900-as évek elején is a vastáblás üzletajtók határozták meg Tokaj főutcájának képét. Ezeknek a házaknak a jellegzetessége a keskeny fakockás folyosó, melyről hátul a raktárak nyílnak, és az udvarba vezet. A lakás és a mellékhelyiségek az udvari oldalszárnyban találhatók. A városkép jellemző részei voltak az egyházi épületek is (templomok, imaházak, kolostorok, iskolák). A

50

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– templomok Tokaj településszerkezetében elfoglalt helyzetük miatt is kiemelt figyelmet érdemelnek. A XIX. sz. első felében a főtér néhány épületét átépítik, utolsóként a század vége felé koraeklektikus stílusban az átjárós, nagyméretű Zákó-házat. A hajdani Arany Sas fogadó melletti két épületet az úttest szélesítése érdekében lebontották. A XIX. sz. utolsó éveiben érte meg Tokaj az utolsó nagy építkezési hullámát. Az egyházak és a hivatalok több nagyméretű épületet emeltek. Az 1890-es nagy tűzvész ugyanis elpusztít néhány fontos épületet. A helyükön felépültek már az eklektika jegyeit mutatják. Az ekkori építkezések a következők voltak: • A zsinagóga • A református templom tornya • A katolikus templom átalakítása, ekkor kapja neoromán megjelenését • Az imaház helyén felépül a kis evangélikus templom, az udvar másik oldalán pedig az emeletes evangélikus bérház, az egykori istállót földszintként beépítve. • A Takarékpénztár székházának felépítése a volt Phanschmied-ház teljes átépítésével • A görögkeleti templom mellett felépül az Úri Kaszinó • 1893-ban felépül az óvoda, a Járásbíróság és az Adóhivatal A XX. század első felében nem történtek nagy építkezések. Ekkor adják át a konyakgyárat, északabbra az elemi iskolát, a József Attila utcában a mozit, a görögkeleti templom oldalánál pedig az elemi iskolát. Az 1960-as években meginduló lakóházépítés elsősorban a főutca déli szakaszának kereskedőházait tüntette el, a kis üzletek sorra lakóházakká alakultak át, vagy lakóházként épültek újjá. A város főtere, a Kossuth tér épületeinek stílusa vegyes képet mutat. A tér déli sarkán helyezkedik el a legrégebbi épület, a Hétszőlő Rt. tulajdonában lévő Rákóczi pince, ahol a helyi hagyományok szerint Szapolyai Jánost királlyá kiáltotta ki az országgyűlés 1527-ben. A klasszicista stílus a volt Arany Sas fogadó épületén, a Bethlen Gábor utca 1. szám alatti házon, és a Zákó házon érhető tetten, míg a gyógyszertár épülete eklektikus. A város főterét meghatározza az evangélikus templom bejárata is, melyet 1799-ben építettek. A római katolikus templom szintén itt található, mögötte pedig Nepomuki Szent János kőből faragott szobrát tekinthetik meg az ide érkező látogatók. A téren található továbbá Szent István király szobra, valamint ezt a teret díszíti az ún. Bacchusz-kút. Mindezek alapján megállapítható, hogy Tokaj városának egyik sajátossága és értéke az építészetében határozottan tükröződő hagyományos kisvárosi jelleg. Ennek megőrzése és továbbfejlesztése azért nagyon lényeges, mert a város további értékösszetevői – a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a tokaji bor – ezzel az építészeti arculattal alkotnak egy olyan elegyet, amely komoly turisztikai vonzerőként jelenik meg. Ezen túl a kisvárosi arculat, a kisvárosi hangulat, annak építészeti jegyeivel fontos érték a Tokajban élők, illetve az ott letelepedők számára is. Feltétlenül szükséges tehát ennek megőrzése. Ennek érdekében a városvezetés tudatosan szabályozza a városban a terület-felhasználást, és – különösen a belvárosi részeken – határozottan érvényesíti az arculat megőrzését szolgáló helyi építészeti előírásokat.

51

9. számú táblázat: Tokaj város műemlékei és helyi védelem alá vont épületei

Kistérség neve: Tokaji Kistérség

Település neve: Tokaj

Sorszám

Neve, típusa (kastély, kúria, lakóház, népi lakóház)

Címe

Jelenlegi funkció

Tulajdonos (ha ismert)

Állapota (romos, jelentős felújítást igényel, használható)

Műemlék 1

Református templom

Bem J u. 1.

Templom

Egyházi

Használható

Műemlék 2

Demján-Sípos ház

Bethlen G u. 1.

Hitelintézet

Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet

Használható

Műemlék 3

Arany Sas Fogadó

Bethlen G u. 2.

Tervezett használat 4csillagos szálloda

-

Használható

Műemlék 4

Dessewffy-Schneider ház

Bethlen G u. 3.

Lakóház

Magántulajdon

Romos

Műemlék 5

Moralli ház

Bethlen G u. 5.

Magántulajdon

Jelentős felújítást igényel

Műemlék 6

Karácsonyi-SzepessySzaszarát ház

Bethlen G u. 7.

Múzeum

Megyei Önkormányzat

Használható

Műemlék 7

Görögkeleti ortodox templom

Bethlen G u. 23.

Galéria

Tokaj Város Önkormányzata


Műemlék 8

Kapucinus kolostor

Bethlen G u. 36.

Gyermekotthon



Műemlék 9

Lakóház

Hajdú köz 4.

Lakás

Magántulajdon

Használható

Kossuth tér 14.

Lakás

Egyházi

Felújítást igényel

Óvár u. 52.

Lakás

Egyházi

Felújítást igényel

Rákóczi u. 38.

Lakás

Magántulajdon +részben Tokaj Város Önkormányzata


Műemlék 10 Műemlék 11 Műemlék 12

Generális ház, volt evangélikus udvar Római katolikus plébániaház Lakóház

Használaton kívül

X

X

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Műemlék 13

Kefala ház

Rákóczi u. 48-50.

Üzlet+lakás

Magántulajdon


Műemlék 14

Polgármesteri Hivatal

Rákóczi u. 54.

Polgármesteri hivatal


Használható

Műemlék 15

Zsinagóga

Serház u. 53.

Kulturális központ



Műemlék 16

Laszota-régebben TitteszSchickdanz ház

Vasvári P. u. 3.

Lakás

Magántulajdon


Műemlék 17

Görög katolikus templom

Vasvári P. u. 15.

Templom

Egyházi


Későbarokk kereskedőház

Rákóczi u. 39.

Lottózó, fogorvosi rendelő

Szerencsejáték Rt. +Tokaj Város Önkormányzata

Használható

Phanschmid ház

Rákóczi u. 52.

Művelődési ház



Későbarokk kereskedőház

Rákóczi u. 56.

Lakóház+üzlet

Magántulajdon

Használható

XVIII-XIX. századi kúria

Óvár utca 48.

Lakás

Magántulajdon

Használható

Neoromán katolikus templom

Kossuth tér 7.

Templom

Egyházi


Klasszicista épületeggyüttes és pince

Kossuth tér 15.

Pince+gazdaság

Tokaj Hétszőlő Rt.

Használható

Zákó ház (Degenfeld palota)

Kossuth tér 1.

Üzlet+Étterem

Tokaj Kereskedelmi Központ Kft.

Használható

Tiszti kaszinó

Bethlen G. u. 15

Borfeldolgozó

Árvai és Társa Bt.

Használható

Serház

József A. u. 10.



Helyi védettség alatt álló épület 1. Helyi védettség alatt álló épület 2. Helyi védettség alatt álló épület 3. Helyi védettség alatt álló épület 4. Helyi védettség alatt álló épület 5. Helyi védettség alatt álló épület 6. Helyi védettség alatt álló épület 7. Helyi védettség alatt álló épület 8. Helyi védettség alatt álló épület 9.

X

53

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Helyi védettség alatt álló épület 10. Helyi védettség alatt álló épület 11. Helyi védettség alatt álló épület 12. Helyi védettség alatt álló épület 13. Helyi védettség alatt álló épület 14. Helyi védettség alatt álló épület 15. Helyi védettség alatt álló épület 16. Helyi védettség alatt álló épület 17. Helyi védettség alatt álló épület 18. Helyi védettség alatt álló épület 19. Helyi védettség alatt álló épület 20. Helyi védettség alatt álló épület 21.

Bercsényi ház

Bethlen G. u. 42.

Lakás

Magántulajdon

Használható

Honétzy-ház

Bem J. u. 10.

Lakás

Magántulajdon

Használható

Szapolyai vadászkastély

Bem J. u. 2.

Óvoda


Használható

Rótfuchs ház

Kossuth tér 4.

Lakás

Magántulajdon

Használható

Református templom

Dózsa Gy. u.

Templom

Egyházi


Posta

Rákóczi u. 25.

Posta

Állami tulajdon

Használható

Paulay ház

Hajdú köz

Lakás

Magántulajdon

Használható

Klapka ház

Rákóczi út

Üzlet

Magántulajdon

Használható

Lenau ház

Bethlen G. u. 25

Lakás

Magántulajdon

Használható

Batzkó ház

Bethlen G. u. 9.

Magántulajdon

Romos

Evangélikus templom

Óvár u. 54.

Templom

Egyházi


Földszintes ház, eklektikus fakapuval

Rákóczi u. 27.

Lakás

Magántulajdon

Használható

X

(lásd még: 4. számú melléklet)

54

Említést kell tennünk még a bányászati területekről Tokaj közigazgatási területén. Jelenleg bányatelek, hatósági engedély alapján üzemelő bánya, bejelentett szilárdásvány kutatás, előkutatás ugyan nincs, de korábban főként az andezit-kitermelés jellemző volt a területen, ezért a bányatelkek rekultivációja, geológiai értékként való megőrzése fontos részét képezi a tokaji fejlesztési elképzeléseknek. Ennek keretében például uniós források bevonásával az elhagyott Patkóbánya területén a közeljövőben egy fesztiválkatlan kerül kialakításra. 10. számú táblázat: Megszűnt bányák Tokaj közigazgatási területén

(lásd még: 5. számú melléklet) Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy a használható ásványvagyon állandó potenciális veszélyt jelent a természeti környezetre. Ez a veszély különösen a Zempléni-hegység területén növekszik, ahol a kiváló minőségű perlit bányászatának igénye újra és újra felmerül. A TokajHegyalja andezit előhegyei szintén állandó veszélynek vannak kitéve, és bár elegendő működő bánya áll rendelkezésre, a vállalkozói igények újabb bányák megnyitását erőltetik.


2.5.4 Települési infrastruktúra (lásd még: 6. számú melléklet) Az infrastruktúra megléte, vagy hiánya a város további fejlesztésében kulcsfontossággal bír. Mint arról fentebb már volt szó, a település elektromos árammal való ellátása, vezetékes vízés földgázhálózatának kiépítettsége közel 100%-os, csakúgy, mint telefonhálózata. Ezekkel kapcsolatos konkrét tennivalók nincsenek, csak esetleges továbbfejlesztésük, korszerűsítésük igénye merülhet fel az elkövetkező évek során. Tokajban emellett van helyi kábeltelevízió, és az internet-hozzáférés is megoldott a telefonhálózat igénybevételével. A kábeltelevíziós szolgáltatást igénybe vevő háztartások aránya az önkormányzat felmérései szerint 52,3%-os, míg az Internet esetében 25%-os. A mobil telekommunikációs rendszer szintén kiépült: a Tmobil, a Vodafone és a Pannon GSM szolgáltató rendszere is elérhető. A város úthálózata a ’90-es évek második felében megváltozott. A közúthálózat a város teljes területén kiépült, minden út bitumennel fedett, de minőségben jelentős eltérések mutatkoznak. A történelmi városrészben az útburkolat nagyrészt hibátlan, azonban a Kopasz-hegy aljában húzódó kis bekötőutak néhol kátyúsak, rossz minőségűek. Ezeknek a javítása évek óta folyamatban van, de finanszírozási problémák miatt lassan halad. Az utak mellet húzódó járdák és kerékpárutak állapota kielégítő, bár a turizmus térhódításával az utóbbi fejlesztése, bővítése mind időszerűbbé válik. Az utak állapota összefüggésben volt a csapadék elvezetésének problematikájával is. A kistokaji városrészben az utak mellett sokáig hiányzott az esővíz-elvezető árok, illetve a megfelelő befogadó belvizes csatorna, ezért egy-egy nagyobb esőzés, felhőszakadás esetén ez a településrész elöntés alá került. Szerencsére a déli városrész vízrendezése jelenleg folyamatban van, gyakorlatilag már megvalósult Az óvárosban a tokaji hegyről lezúduló óriási mennyiségű csapadékot – árvízi egyidejűség esetén – nem lehet befogadóba vezetni a Bodrog körtöltésbe épített zsilipek lezárása miatt. Ezért szükség lenne töltést keresztező műtárgyaknál stabil, automatikus vezérlésű szivattyúk telepítésére, amelyek képesek lennének átemelni a vizet a folyómederbe. Ennek az igen súlyos problémának a megoldására már kidolgoztak fejlesztési tervet, de Tokaj szűkös költségvetéséből ezt nem lehet megoldani, ugyanis több száz milliós nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani ehhez. A szennyvízelvezetés kiépítettségéről már volt szó (82%), az akcióterületen, a történelmi utcákban szinte teljesen megoldott. 2002-ben helyezték üzembe az új szennyvíztisztító telepet, amelynek köszönhetően immár a szennyvíz teljes egésze III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvízként kerül a környező élővizekbe. A város szilárd hulladékának kezelése is jórészt megoldott, a lakások 76,6%-át már bevonták a rendszeres hulladékgyűjtésbe. A hulladék szelektív gyűjtése és kezelése azonban még várat magára.

56


2.5.5 Természeti környezet (lásd még: 7. számú melléklet) Több természetvédelmi és helyi védettséget élvező terület is található a térségben: • Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, amely 4578 hektár kiterjedésű, és ebből fokozottan védett 724 ha. A védelem célja a TK területén a földtani értékek, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a felszíni vizek, a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások megóvása és fenntartása. • Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület, amely 33,9 hektár kiterjedésű. A védett területre út nem vezet, a sűrű növényzet miatt nehéz megközelíteni. • Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület (3,25 ha). • Tállya-Golop – Vay kastély parkja: egyedi tájérték • Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület: a Zemplén utolsó fás legelője 196 hektáron húzódik, egész évben látogatható. • Long-erdő Természetvédelmi Terület: az 1123,2 hektár kiterjedésű területet 1996-ban nyilvánították védetté annak érdekében, hogy megőrizhetőek legyenek a Bodrog-menti ártéri erdőtársulások, és ezek gazdag állat- és növényvilága. A terület szerepel a nemzetközi szinten szerveződő fontos madár-lelőhelyek listáján (IBA). A terület egész évben látogatható. Tokaj város és külterülete az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy, a Bodrogköz és Taktaköz kistájak találkozási területein helyezkedik el. A Tokaj szimbólumaként is aposztrofálható Kopasz-hegy a Tokaji-hegység legfiatalabb vulkáni képződménye, s egyben hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb sziget-hegye. Keleti része az igazgatási terület középső egységét foglalja el. A kúp formájú Kopasz-hegy gerincvonulata közel sugárirányban fut le az alacsony domblábi háton és lejtőkön át a településhez. A hegy alapkőzete andezit (dacit), riolit, perlit, andezit tufa, melyet változó nagyságban lösz borít. A tengerszint feletti magasság 98 és 512 m között változik. A Taktaköz és a Bodrogzug (ez utóbbi a Bodrog-köz résztája) a Kopasz-hegy észak-keleti és dél-keleti oldalán kialakult haránttörések mentén a felszín süllyedésének a következményei, melyen a többnyire Észak-Dél irányú folyóvízhálózat alakult ki. A Bodrogzug az igazgatási terület északi, észak-keleti, a Taktaköz a déli, dél-keleti részein terülnek el. A síkságok jelenleg is töltődő, alluviális síkságok. Felszínük elhagyott mederszakaszokkal és morotvákkal változatos. A Taktaköz felszíne élő vízfolyásokkal (Prügyi-főcsatorna, Ively-éri csatorna) és állóvízzel gazdagabb. Területe enyhén dél felé lejtő. Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) megállapítása szerint Tokaj város teljes közigazgatási területét érinti az érzékeny természeti területek övezete (11. számú térkép), jelentős részét érinti az országos ökológiai hálózat övezete (12. térkép), ugyanakkor nem jelölt ki kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet (13. térkép). Mindemellett Tokaj város és térsége kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el (14. térkép).

57

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 14. számú térkép

16. számú térkép



Éghajlat • Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz az éghajlata. • Napfénytartalom: 2000-2050 óra/év • Globális sugárzás: 4300-4400 MJ/m2 • Uralkodó szélirány: ÉK-i • Évi középhőmérséklet: 9-10°C • Júliusi középhőmérséklet: 20-21°C • Januári relatív nedvességtartalom: 60-65% • A csapadék éves átlaga: 550-600 mm A Kopasz-hegyen a domborzat miatt mikroklimatikus eltérések figyelhetők meg; ősszel és tavasszal hőmérsékleti inverzió alakul ki. A hegy körüli sík terület jobban lehűl, mint a hegycsúcs közeli részek. Tokaj területén a klíma jellemzően kontinentális, de a szőlő jelenléte és sajátos flórája a szubmediterrán hatást is bizonyítja. Vízrajz A Kopasz-hegyen öt állandó (Csurgó-kút, Lencsés, Csepegő, Bárka-kút, Murat-völgyi) és több időszakos (Vörös-árok, Nagy-parti, Lencsés-felső, Thurzó oldali, Ördög-bányai, Szilvölgyi) forrás található. Vízhozamuk csekély, 0,5-5,0 l/perc. A tavaszi hóolvadás után 58

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– időszakos vízfolyásokként elérik a hegy lábát, olykor a Bodrogot is. A források sziklahasadékokból fakadnak. Ivásra alkalmasak. A Bodrogzugnak a vízrajzi adottságait a Tisza és a Bodrog közül alapvetően a Bodrog vízjárása határozza meg. A Bodrog és a vele kölcsönhatásban levő Tisza nagy árhullámainak következtében évente 40-50 napig, erősebb esztendőkben 100-150 napig is víz alatt áll az egész terület. Az árvíz kártételének csökkentésére a meglévő nyári gátak, és a víz levezetésére kiépített csatornarendszer szolgál. Az árvizek levonulása után számos holtágban egész évben megmarad a víz. A morotvákban az évente többször ismétlődő elöntések ellenére stabil állóvízi ökoszisztémák jöttek létre. A Bodrogzug jelen vízrajz és vízjárási viszonyai a vízszabályozás előtti állapotokra hasonlítanak, ezért a természetvédelem számára pótolhatatlan értéket képviselnek. A Taktaköz területe ármentesített. Mezőgazdasági területeit a Tiszába torkolló Prügyi- és Ivelyéri csatornák belvízmentesítik, illetve öntözéssel segítik. A Tisza-közeli morotvák vízmagassága a jó vízellátás és a vízutánpótlás következtében biztosított az élővilág számára. A területen 8 db artézi kút működik a Borsodvíz Rt. tulajdonában és kezelésében. A kutak 11 települést látnak el ivóvízzel. Talajtani adottságok A Kopasz-hegyen a genetikai talajtérkép szerint a Raman-féle barna erdőtalaj jellemző, amelyet az erózió nagymértékben veszélyeztet, felszínre hozva az alapkőzetet, és a löszt. A talaj mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodására a gyenge vízvezető képesség mellett a nagy vízraktározó és az eróziós képesség jellemző. Erősen savanyú kémhatású. Rajta a szőlőtermesztés jelentős. A Bodrog és Tisza völgyeiben az alluviális anyagokon kialakult nyers öntéstalajok találhatók túlnyomórészt, kis kiterjedésben öntésréti talajok. Ez utóbbi a Taktaköz területére jellemző. A talajok gyep- és szántóterületekként hasznosulnak. Tokaj területe az eltérő morfológiai adottságokból eredően a növényföldrajzi térbeosztás tekintetében egyrészt a Tokajense, másrészt az észak-alföldi flórajárásba tartozik. Tokajense potenciális erdőtársulása a Kopasz-hegy délies kitettségű oldalain a melegkedvelő tölgyesek. A jelentős területen található erdők a déli oldalon a sztyeppréttel váltakozva uralkodó növénytársulások. Ez utóbbiak azokon a helyeken, ahol közvetlenül érintkeztek a felhagyott gyümölcsös és szőlőterületekkel, a degradált területekbe visszatelepültek. Figyelemre méltó a melegfekvésű oldalakon a törpemandula és a csepleszmeggy előfordulása is. Az észak-alföldi flórajárás potenciális erdőtársulása a tölgy-kőris-szil ligeterdők, melyeknek nyomait csak a „hagyásfák” jelzik régi helyeiken. Általánosan elterjedt fás társulás a Bodrogzugban, a Taktaközben a rekettyefüzes és a fűz ligeterdő. Külön kell szólni a Bodrogzug aljnövény társulásairól, melyek egy érintetlen élettér társulásai a morotvákban, mocsárréteken, nádasok, nedves kaszálók és fűzligetek területein. Ezen természeti értékek a Kopasz-hegy száraz, meleg oldalain található növénytársulásokkal együtt 1986-tól a TokajBodrogzug Tájvédelmi Körzet védett értékei. Hidrogeológia, felszín alatti vizek A város igazgatási területének mérnökgeológiai-hidrológiai viszonyait a többszáz méteres, tufás mélységi kőzetösszleten áttört Tokaji Nagy-hegy felszín alatt továbbterjedő vulkáni kőzettömege, valamint az Alföld helyét egykor borító Pannon-beltó homokos rétegösszlete, és az ebbe bevágódó negyedidőszaki folyóvizi tevékenység néhány tízméter vastagságú kavicsos-homokos üledéksora határozza meg.

59

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A talajvíz-tározó réteg a felszínt borító mocsári agyag alatti lencsésen váltakozó minőségű felső holocén korú ártéri homokos összlet. Vastagsága 3-8 méter között változik. Teleptanilag és hidraulikailag közvetlen kapcsolatban áll a Tisza élővizi medrével. Feküszint mélysége hullámosan váltakozik 5-9 méter között. A folyóvizi duzzasztás következtében az 1954 után kialakult terepalatti vízszintmélység 2-2,8 méter között ingadozik. Főként az árvizes időszakokban kialakuló 1 métertől sekélyebb, tehát magas talajvízállásokat 1962 óta 25 esetben észleltek hónapos tartóssággal. Az átlagos nagygyakoriságú talajvíztükör a kertvárosi terület túlnyomó részén hidraulikailag nyomás alatti. Ezt munkagödör mélyítésnél és épület körüli szivárgó létesítésénél szükséges figyelembe venni. A talajvíz minőségére vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, távolabbi analógiák alapján feltételezhetően szikes, emelkedett sótartalmú, nátriumkloridos, hidrokarbonátos, mérsékelten szulfátos, északon nitrátos, délebbre ammóniás, lúgos, helyenként mérsékelten agresszív. A talajvíz-tározó alatt, közvetlenül azzal érintkezve települő alsóholocén-felsőpleisztocén korú változóan homokos, helyenként kavicsos üledékekben tározódó ún. sekély rétegvíz hidraulikája nagymértékben összefügg a talajvíz-tározóval és a Tiszával. Minősége erősen mocsári jellegű. Közparkok, közkertek E csoportba soroljuk a Tisza mellett kialakított sétányt, melynek a fehérnyáras ártéri ligeterdője természeti érték. A sávos elhelyezkedésű közpark mellett Tokaj több apró, és szigetes helyzetű közkertecskével rendelkezik a település területén szórtan. A közkertek a történeti városrészben gondozottak, míg a kertvárosban olykor elhanyagoltak. Az apró közkerteknek a város zöldterületi elemei között kiemelkedő szerepet kell nyújtani, mert a jelentős idegenforgalmat bonyolító város e kedves és hangulatos kertjeinek utca- és városkép formáló ereje igen nagy. 11. számú táblázat: Az OTRT számszaki vonatkozásai

60


2.5.6 Környezetvédelem Tokaj város levegőminősége I. osztályú, megfelelő levegőminőségű település besorolást kapott. A vá-ros közigazgatási területén az Országos Imissziómérő Hálózat – melynek a mérései az SO2, NO2, és az ülepedő porra terjed ki – nem üzemeltetett mérő állomásokat. A település légszennyezését a jellegzetes északi – észak-keleti, illetve déli – dél-nyugati irányú szél a domborzati tagoltság és a folyóvizek menti nyitottság miatt kifújja a területről. A város a levegőtisztaság-védelem szempontjából 2-es veszélyeztetett besorolást kapott, mivel a közlekedésből származó szennyezés dominál, és nem elhanyagolható a fűtési időszak kéndioxid szennnyezése, illetve mert a légszennyező anyagok mennyisége az évszakok függvénye. A talajvíz és a felszíni vizek kémiai minősége általános vízkémiai mutatóit tekintve semleges, kissé lúgos kémhatású, közép-kemény, közepes sótartalmú víz (MSZ 12749/1993 szerint többnyire I. osztályú felszíni víz). A vizsgált terület felszíni vizei külvizek. A legjelentősebb vízfolyás a Tisza, ami a szennyezettségét távolabbról, jelesül az országhatáron túlról szállítja. Hasonló helyzetű a Bodrog is. Tokaj város vízfolyásainak szennyeződéseit a területen történő átfolyásakor a bemosódások szennnyezhetik, amit a medrek tervszerű, rendszeres karbantartásával szükséges megelőzni. Ezen kívül a korábban műszaki védelem nélkül üzemelő hulladéklerakó veszélyeztette mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek minőségét. A szennyvízcsatorna hálózatba be nem kötött lakások egyedi szikkasztói további potenciális szennyező forrásai a felszín alatti vizeknek. A Tisza szervetlen növényi tápanyagtartalma, klorofiltartalma alapján általában közepesen termő (mezotróf) víz, szervesanyag tartalma (szaprobitása) szerint is közepes (mezoszaprób) kategóriába tartozik. Vízgyűjtőjéről ért hatásokat tekintve azonban hóolvadás, nagyobb esőzések esetén rövid idejű, lökésszerű szennyező hullámok is elérhetik, amikor az oldott anyagok tekintetében részleges vízhígulás ta-pasztalható. Emellett ilyen esetekben a víz lebegőanyag-tartalma átmenetileg erősen megnövekszik, a vízgyűjtőről történő talajbemosódás következik be. Antropogén szennyeződés a vízgyűjtő területét kismértékben, de folyamatosan éri, azonban ez nem okoz jelentős vízminőség romlást. Lökésszerű, hirtelen szennyezésekre ezért bármikor számítani kell (lásd 2000-es év tél végén a cianid és a nehézfém-szennyezést). Algaflórája változó. A Kárpátokból (Ukrajna) érkező tiszta, kevés algából álló vizet erősen befolyásolja a Szamoson keresztül érkező jelentős mennyiségű kovaalga tömeg, amely Tokaj környékén is jelentkezik. Általában a hűvös víz (ősztől tavaszig) időszakában a kovaalgák jellemzőek, míg a nyári periódusban a zöldalgák túlsúlya figyelhető meg, esetenként néhány ritka fajjal. A vízminőséget az áradások során lerakódó üledék és a völgyzáró gátak (Tiszalök, Kisköre) visszaduzzasztó hatása befolyásolja. Ez kisvizes időszakban átmeneti vízminőség romlást okozhat. Halállománya gazdag, bár az eredeti halfauna a telepítések következtében (busa) kissé megváltozott. Emellett a ponty, harcsa és keszegféléken kívül néhány ritka halfaj (kecsege, menyhal) még mindig előfordul a Tokaj környéki szakaszon. A Bodrog vízminősége általában I. osztályú felszíni víz, amely szervetlen növényi tápanyagokkal (nitrogén, foszfor) gyengén ellátott. Jellemzője a csekély átlátszóság, és a közepes mennyiségű lebegő anyag tartalom. A vizsgált területen tehát kerülni kell a szervetlen (nitrogén, foszfor), a szervesanyag (kommunális szennyvíz), és az ipari szennyezés bejutását. 61

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Algásodása nem erőteljes, a lassú vizekre jellemző nagytestű, lassú szaporodási ciklusú, esetenként ritka kovaalga és zöldalga fajok népesítik be. A vízgyűjtő területéről olvadásos, csapadékos időszakokban sok lebegőanyagot hoz le. Esetenként emberi eredetű ipari szennyezés éri. A Bodrogzug Tájvédelmi Körzet vizével, holtágaival folyamatos kapcsolatban van, ami az ívó halaknak ikrázó helyet, a ritkább mikroszkópos méretű szervezetek (algák, kisrákok) számára jó élőhelyet, és a Bodrogba való visszatelepülést jelent. Lassú folyása (enyhe lejtése, és a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt) több hínárnövény megtelepedését is lehetővé teszi, amelyek közül a tavirózsa az egyik legértékesebb. A rétegvíz-adóra települt tokaji vízbázis sérülékeny. A meglévő kutak vizének határértékhez közeli, vagy azon feletti komponensei az alábbiak: • Ammónia: 1,01 mg/l, • Vas: 0,56 mg/l, • Mangán: 0,19 mg/l, • Metán gáz: 7,03 mg/l. Megjegyzendő, hogy a vízműtelepen meglévő technológiával a víztisztítás megoldott, és a Környezetvédelmi Minisztérium a lehetséges víznyerő területek között a Tokaj-Tiszaladány megnevezésű víznyerő területet távlati ivóvízbázissá nyilvánította. Zajvédelem szempontjából a közlekedésből származó terhelés a domináns. A 38-as út mellett lakóházak helyezkednek el, így a közlekedés zaja érinti a lakóterületet. A településen évente 5500 m³ szilárd kommunális hulladék elhelyezéséről kell gondoskodni. A vasút melletti szilárd kommunális hulladéklerakó az ÉKSZV kezelésében lévő 1200 m²-es földrészleten üzemel. Az összegyűjtött hulladék naponta a kerítéssel körülvett, szilárd burkolattal védett hulladékudvarba kerül. Innen tömörítés és átrakás után jelenleg a tarcali gyűjtőtelepre került. A város a közeljövőben a bodrogkeresztúri új szilárd kommunális hulladéklerakóhoz csatlakozik majd. A településen keletkező kommunális szennyvizeket közcsatornán keresztül a városi szennyvíztisztító telepre vezetik. A közcsatornával ellátatlan területekről a keletkezett és összegyűjtött folyékony kommunális hulladékokat szippantókocsival a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A termelés során keletkező, nem kommunális hulladékokra az ipari, kereskedelmi és intézményi ügyfeleknek külön szerződésük van e hulladék fajta szállításra és a lerakására. Tokaj város közigazgatási területén veszélyes hulladéklerakó és dögkút nincs.

62


2.5.7 Világörökség – A tájkép védelme 2002-ben a „Tokaj-Hegyalja kultúrtáj” világörökségre felterjesztett terület elnyerte a Világörökség címet. Tokajhegyalja a világ első zárt borvidéke. A felterjesztési terület és az ütközőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokajhegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince, és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince. A magterület (felterjesztési terület) a borvidék természetes egysége. Déli és dél-nyugati határa a hegy lábánál futó vasútvonal, illetve a 3713 számú összekötő út, északi és északkeleti határa pedig egybeesik az említett települések közigazgatási határával, illetve a 37-es számú főútvonallal. 18. számú térkép: A tokaji borvidék

A kultúrtáj az Unesco konvenciója szerint nem elsősorban esztétikai kategória. A felterjesztésben azt szükséges bizonyítani, hogy a vidék egyetemes értékekkel rendelkezik, és hosszú idő óta példázza az embernek a tájjal összefonódó hagyományos letelepedési folyamatát, valamint tájhasználati kultúráját. Így nem gondoljuk azt, hogy a sokfelé megtalálható, nem túl szép, új épületek, amelyek azonban többször évszázados pincék elé épültek, leronthatnák a kultúrtáj megítélését. Természetesen a jövőben megfelelő szabályozással törekedni kell a környezet esztétikai minőségének fokozott védelmére. Tokaj-Hegyalja esetében az eredeti természetet kevés objektum képviseli. A tokaji Kopaszhegy felső, erdővel borított harmada a természeteshez közel álló képet mutat. A hajdan egybefüggő zempléni erdőségek maradványa ma a Zempléni Tájvédelmi Körzet részeként megkülönböztetett figyelmet élvez. A tokaji hegyhez kapcsolódnak azok az egyedi geológiai feltárások is, ahol Magyarországon egyedi kőzetek, formációk találhatók. Ilyen például a Lebuj csárda melletti obszidián-feltárás, vagy a Bodrogra néző több méter vastag löszfeltárás, ahol jégkorszaki élőlények maradványai találhatók. Ugyancsak a természeti örökség része a Bodrog folyását kísérő ártéri galériaerdő és az ártér, amelyet néhány hétre minden tavasszal visszahódít a természet. Az ár levonulása során a folyóvízi felszínformálás és a kialakult formák iskolapéldái tárulnak fel.

63

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az épített örökségről fentebb már szóltunk, de azt mindenképpen fontosnak tartjuk elmondani, hogy az örökségi források legáltalánosabban elfogadott csoportja ez. Több olyan ok van, amely miatt egy épület megőrzendőnek nyilvánítható. Ilyen indok lehet az, hogy az adott típusnak, vagy korának kiemelkedő képviselője az adott épület. Lehet, hogy az adott stílusnak legjellemzőbb építménye, vagy egy bizonyos stílusnak első, esetleg egyetlen képviselője. Esetleg egy neves építész munkája, vagy csupán valamilyen híres személy lakta. Ezt a felsorolást Tokaj-Hegyalja példájára átültetve számos olyan objektumot lehet felsorolni, amelynek örökségi jelentősége van. A táj öröksége. Ez a fogalom olyan területekre vonatkozik, amelyek az ember és a természet együttélése nyomán jöttek létre. Lehet azt mondani, hogy mivel a táj antropogén behatásra keletkezett, már nem lehet megőrzendő természeti objektum. Ám egy borvidék, annak minden esztétikai értékével talán a legharmonikusabb megjelenésű, és legnagyobb esztétikai értékkel bíró táj, ami méltó a védelemre és a megőrzésre. A borvidéki táj meghatározó elemét a szőlőültetvények adják, de minden borkészítéshez és kezeléshez kapcsolódó épület, a présházak, borházak, pincesorok is részét képezik. A Tokaj-hegyaljai hegylábi területen elterülő ültetvények, előttük a szántókkal, mögöttük pedig az erdő borította hegykoszorúval, valóban egyedi, mindenképpen megőrzendő örökség.

64


2.6 Közszolgáltatások 2.6.1 Oktatási és nevelési intézmények A több mint 900 éves település a kultúrát mindig nagyon élénken támogató város volt, és jelenleg is a környék szellemi központja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy iskolaváros, ugyanis a környező és más településekről bejáró tanulók száma a helyi tanulókkal együtt majdnem a fele az itt élő lakosok számának. Közel 2000 gyermek tanul valamilyen alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben. A városban három középiskola, és egy alapfokú nevelési oktatási intézmény található. A városban az alapfokú oktatás-nevelés (illetve a bölcsőde pótlása is) a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény (ANOI) keretében történik. Az ANOI ötféle tevékenységet fog össze: óvoda, általános iskola, művészeti alapiskola, a pedagógiai szakszolgálat (nevelési tanácsadó), és a városi könyvtár is ezen intézményhez tartozik. Az óvoda a városban két régi épületében, egymástól távol (Kistokajban és a belvárosban) található, ami a lakosság szempontjából kedvezőtlen, így ennek összevonását tervezi az önkormányzat. Az óvoda jelenleg 121 fős gyermeklétszámmal, és 5 óvodai csoporttal működik. A bejáró gyermekek száma egyre nagyobb (jelenleg 23fő), főként a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Rakamazból, Gávavencsellőről, valamint Bodrogkeresztúrról, Tiszaladányból és Tarcalról érkeznek sokan. A bölcsődét pótoló ún. minicsoport 6-16 gyerek közötti ingadozó gyereklétszámmal működik. 12. számú táblázat: Az óvodai ellátás főbb számai Tokajban Óvodai intézmények száma

1

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

150

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

33

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2

121

6 0 0 0 5

Az általános iskola 8 osztályos, folyamatosan csökkenő gyereklétszámmal (446 tanuló), ugyanakkor jellemző, hogy nő a bejáró gyerekek aránya (180 fő, 38%). Ez az intézmény a Tokaji kistérségi társulás bázisiskolája is egyben. Eltérő tantervű osztályuk van az enyhe 65

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– értelmi fogyatékos gyerekek számára. Korábban két osztály is ment e tantervvel, de jelenleg csupán 5 tanulóval foglalkoznak külön gyógypedagógiai csoportban. Integráltan 28 SNI-s gyermeket képeznek, ám az eltérő tantervű osztály 2008. szeptember 1-jétől megszűnik, az integráció teljes körűvé válik. A művészeti alapiskola önálló intézményegység, melyben heti 4 órában zenét, képzőművészetet és táncot tanulnak a gyerekek. Nem a művészképzés, hanem művészetszerető, művészetértő gyerekek képzése a cél. Mintegy 70 gyerek tanul így képzőművészetet, további 70 gyerek táncot és zenét. Az általános iskola első osztályától működik, de néptáncot már az óvodában is oktatnak. A pedagógiai szakszolgálat keretében nevelési tanácsadást, valamint logopédusi segítségnyújtást adnak, szintén kistérségi szinten, gyakran kimennek tehát a kistérség többi iskolájába a munkatársak. Az iskolában működő városi könyvtár elismert, közkedvelt intézmény. 13. számú táblázat: Az alapfokú oktatási intézmény főbb számai Tokajban Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

1 1 18 19 446

Általános iskolai magántanulók száma

0

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

28

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

5

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

129

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

16

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

52

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

65 118 7

A középfokú oktatás a városban a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában, az Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában, valamint a Mezőgazdasági Szakképző Iskolában valósul meg. A Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában összesen 685 tanuló tanul, amelyből 193 a kollégista, 397 a bejáró, és 95 a tokaji lakos.

66

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A gimnáziumban nyelvi előkészítő (angol vagy német nyelvvel) 0. évfolyam van, valamint nyelvi tagozat, biológia-természettudomány egyedi tanterves tagozat, és általános tantervű osztály. Különösen sikeres az egyedi tanterves tagozatuk, ennek igen nagy beiskolázási körzete van. A szakközépiskolában informatikai, környezetvédelmi és pedagógiai képzés folyik, utóbbira épül a családpedagógiai mentor új OKJ-s képzési formájuk. Összesen tehát 5 párhuzamos évfolyamuk van. Most álltak vissza a négyévfolyamos képzésre a környező általános iskolákkal való jószomszédi viszony megtartása miatt. Ezen felül középfokú OKJ-s képzéseik vannak számítástechnikai szoftverüzemeltető, multimédia-fejlesztő, és környezetvédelmi technikusi szakon, valamint felsőfokú OKJ-s képzés bortechnológus, és az ökoturisztikára épülő idegenforgalmi szakmenedzser szakon. Esti gimnáziumuk keretében is lehetőség van az érettségi megszerzésére. Az intézmény tehetséggondozó decentrumként is működik, természettudományos területen (7-8 évfolyamtól). Összességében kijelenthető, hogy a hallgatóik 80-85%-a továbbtanul. A szakirányoknak megfelelően az orvos, gyógyszerész, gyógytornász, pedagógusi, környezetvédelmi irányultság emelhető ki, de fellendülőben van a műszaki pálya is. Az intézménynek van kollégiuma, amelyben jelenleg 193-an laknak (a Mezőgazdasági Szakiskola fiú növendékei is). A legtöbb diákot küldő települések köre megegyezik az alapfokú képzési intézménynél leírtakkal. Folyamatos gondot jelent a tömegközlekedés szolgáltatásainak színvonala, főképp azok egymással, és az iskola csengetési rendjével való összehangolatlansága. A fizikai akadálymentesítés részben megoldott: az épületet 1996-ban adták át, az akadálymentesítést akkor még nem írta elő törvény, de a tervezésnél szempont volt. Az esélyegyenlőséget tekintve vannak sajátos nevelési igényű gyerekeik: „disz”-esek, és tanulási nehézséggel küzdők. A nevelési tanácsadóval és Megyei Pedagógiai Intézettel együttműködve kezelik az ő problémáikat. Kiemelendő a nemzetközi rendezvények befogadására is alkalmas sportcsarnok. Az intézmény nyelvvizsgahely is egyben, a PTE nyelvvizsgaközpont egyik helyszíne, továbbá ECDL informatikai vizsgaközpont. Az intézmény számos más szempontból is figyelmet érdemel: a környezeti fenntarthatóságra való nevelés gyakorlat az iskolában, az előadótermek és laborok, az informatikai termek magas felszereltséggel bírnak. Az Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában jelenleg 710 fő tanul szakközépiskolában, szakiskolában, illetve érettségit adó gimnáziumi képzés keretében. A létszám az egyes képzési formák között a következőképp oszlik meg: • Szakközépiskola: 436 fő • Gimnázium: 67 fő • Szakképzés: 207 fő A 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztály, a marketing-, és idegenforgalmi szakirányon szakközépiskolai, valamint a kereskedő és marketing vonalon szakmunkás képzések vannak. A nappali rendszerű gimnáziumi képzés főként, de nem kizárólag az itt szakmát szerzetteknek ad lehetőséget az érettségi megszerzésére. Mindezeken felül felsőfokú OKJ-t adó képzésük is van a következő területeken: idegenforgalmi szakmenedzser, kereskedelmi szakmenedzser, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző, európai szakügyintéző. Mindezen felül 2007 szeptemberétől a Szolnoki Főiskolával együttműködve távoktatásos képzést indítanak, az iskola konzultációs és vizsgaközpontként működik a rendszerben.

67

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A tanulók mintegy 10%-a tokaji, Szabolcs-Szatmár-Beregből, Hajdú-Biharból is érkeznek a diákok, de a többség a szűkebb vonzáskörzetből, Tiszatardos – Szerencs – Prügy – Abaújszántó térségéből érkezik. A tanulókból 230 a kollégista, 1/3 fiú, 2/3 lány az arány, amely az iskola tanulóira is jellemző. Az épület a város külső területén való fekvése miatt itt külön is gondot jelent, hogy a volán járatok nem igazán igazodnak az iskola igényeihez. Az épület 2002-ben épült, kerekesszékkel megközelíthető, de az emelet nem akadálymentes. Esélyegyenlőségi tervvel rendelkeznek. Megemlítendő még némileg elavult, parkettás tornatermük, amely egy füves és egy bitumenes pályával egészül ki. A megye fenntartásában működő Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium több mint 5 hektáros területen fekszik, és 460 tanulónak biztosít oktatást. Rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, de lehetőség van arra is, hogy a tanulók a gyakorlatokat más gazdálkodó egységeknél töltsék. A legismertebb szakirány a növénytermesztő gépészképzés, de a szakképző iskola képzési profilja jelentősen átalakult az idők folyamán. A mezőgazdasági képzés mellett a vendéglátással kapcsolatos szakmák oktatását is felvállalták. A képzések indításának időpontjai: • 1966 növénytermesztő gépész • 1991 mezőgazdasági gazdaasszony • 1997 falusi vendéglátó • 2000 szakács Egy 2007-es önkormányzati felmérés szerint az oktatási intézményekkel kapcsolatban az igénybevevők az oktatási és nevelési intézményekkel, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokkal általában elégedetten nyilatkoztak. Az óvoda (21 válaszadó) és általános iskola (33 válaszadó) működését több, mint 90%-ban pozitívan ítélik meg a háztartások, sőt az általános iskolát a válaszadók közel negyede kiválónak értékelte, de a középiskola sem marad el sokkal emögött. Az óvoda és az általános iskola egyértelműen hozzárendelhető egyegy tokaji intézményhez, de a középiskolák kapcsán a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Szakközépiskola, valamint a Mezőgazdasági Szakiskola értékei keveredtek. Az általános iskolával és a középiskolával való elégedettség tekintetében egyébként megfigyelhető, hogy a kevésbé elégedett vélemények azokból a háztartásokból származnak, melyek az alacsonyabb egy főre eső jövedelemkategóriába tartoznak. Egy százfokú skálán a következő pontszámokat kapták az egyes intézmények: 28. számú grafikon: Az oktatási intézményekkel való elégedettség Óvoda (n=21) 4,84,8 Általános iskola (n=33) 3,06,1

23,8 21,2

Középiskola (n=28) 7,1 7,1 Egyéb oktatási intézmény (n=4)

24,2

50,0 25,0

20%

14,3

45,5

17,9

25,0 0%

52,4

40%

17,9 50,0

60%

80%

nagyon rossz

rossz

inkább rossz

inkább jó

jó

kiváló

100%

68


2.6.2 Szociális intézmények és szolgáltatások Ezen alfejezet keretében a Családsegítő Központ és a város határában elhelyezkedő Időskorúak Otthona kerül bemutatásra. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1998 óta kistérségi szinten működik, jelenleg a következő tevékenységekkel: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatások, szociális étkeztetés, idősek klubja, valamint házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres segítségnyújtás is fenntart. A családsegítést önkéntesen lehet kérni, melynek keretében információnyújtást, segítséget a mindennapi ügyintézésben, vagy akár relaxációs lehetőséget is tudnak nyújtani. A segítő, támogató beszélgetés ennek a szolgáltatásnak kiegészítő része, de a Családsegítő Szolgálatnak nincs jogásza, pszichológusa, hogy még mélyebb segítséget tudjanak adni. Tavaly mintegy 1000 emberrel dolgoztak együtt családsegítés keretében. A gyermekjóléti szolgáltatás kereteit a gyermekvédelmi törvény pontosan szabályozza. Önkéntesen kérhető, és nem önkéntes (kötelező) része van. A kistérségben lévő pedagógusok, védőnők, egyéb szociális területen dolgozó közalkalmazottak jelzik írásban a Családsegítő Szolgálat felé, amennyiben úgy gondolják, hogy az adott családnál a gyerekek külső segítségre szorulnak. A tevékenység nyújtásához mindenek előtt el kell tehát jutni az adott családhoz, és fel kell ajánlani a tevékenységet. Súlyos esetekben akár az önkormányzat (jegyző, rendőrség) beavatkozása is elképzelhető. Tavaly 160 olyan gyerek volt, akikkel foglalkoztak tavaly a kistérségben. Ez súlyos esetben azt is jelentheti, hogy akár naponta ki kell menni a családhoz. Július első két hetében szoktak nyári napközis tábort szervezni. A gyermekmegőrzés mellett sokszínű programokkal is készülnek a gyerekeknek (barkácsolás, kézműveskedés, különböző közösségi játékok). A napközbeni étkezést az önkormányzat fizeti, így a szülőnek ez semmilyen anyagi megterhelést nem jelent. Tavaly 75 gyermeket érintett ez. Nagy munkaerőleterhelést jelent ez, ezért segítségül egyetemi gyakornokokat is felvesznek, illetve az általános iskola – amely a helyszínt és az ebédelés helyszínét is adja – egyes tanárai is részt vesznek benne. Az őszi, a tavaszi és a karácsonyi szünetben játszóházat szerveznek a Családsegítő Szolgálat épületében, vagy a közeli művelődési házban. Most már a kistérség más településeire is kivitték ezeket a játszóházakat, a Családsegítő mikrobuszával. Ezen felül havonta egyszer, szombaton „játéktár” van: ez egész napos játszási lehetőséget jelent. Tavalyig vállaltak még gyermekkorrepetálást, erre igény továbbra is lenne, de kapacitásuk már nincs rá. Az Idősek Klubja szolgáltatásuk keretében reggel 7-től délután 4-ig fogadják a nyugdíjasokat a Családsegítő épületében. A pszichés ellátás, beszélgetés mellett reggeli és ebéd is igénybe vehető. Az étkezésnek térítési díja va, de máskülönben a szolgáltatás ingyenes. Hozzávetőleg 20 fő veszi rendszeresen igénybe. A feladatot a szociális törvény szabályozza, kötelezően ellátandó önkormányzati tevékenység. Ezen felül különböző rendezvényeket szerveznek a nyugdíjasaiknak. Például október elsején, a nyugdíjasok napján színes programokkal, előadásokkal, közös főzéssel készültek. Kiállításokat szerveznek az ő részvételükkel, például régi tokaji városi fényképekből, vagy a régi tokaji esküvők fényképeiből. Május környékén a nyugdíjasok vetélkedőjét szervezik meg, novemberben pedig megrendezik a Nyugdíjasok

69

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Bálját. Összességében tehát sokféle programmal életminőségének javítását, mentális gondozását.

segítik

az

időskorú

lakosság

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő nyugdíjasokhoz kijár egy házi gondozó, aki szükség esetén ápolja őt, tisztán tartja a lakását, ha kell, bevásárol neki, és kisebb munkákat elvégez a ház körül. A nyugdíjasnak ezért fizetnie kell, gondozási órát számítanak fel. Ennek óradíját a városi kincstár állapítja meg. Jelenleg 65 fő veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A jelzőrendszeres segítségnyújtás viszont ingyenes: a krízishelyzet (éjszakai halál- vagy egyéb félelem, elesés, más baleset esetén) a gondozott megnyomja a közelében tartott jelzőkészüléket, a hívás a a 24 órás ügyeletet ellátó Időskorúak Otthonába fut be, ahonnan riasztják az éppen ügyeletben lévő kollégát, aki a gondozott lakáskulcsával, és ún. eseti táskával megy ki a helyszínre. 225 működő rendszer van a kistérségben, ebből 56 Tokajban, és összesen 20 dolgozó látja el ezt a feladatot. Tokajban átlagban heti egy hívás van egy évre vetítve, ennek negyedrésze téves. A szociális étkeztetés térítésidíjas, de igen kedvező árú: egy ételadag 300 Ft + 40 Ft szállítási költség. A gépkocsit és a sofőrt a kincstár bizotsítja. Az Időskorúak Otthonában főznek, onnan szállítják ki az otthonokba, illetve az Idősek Klubjában lévő nyugdíjasokhoz, a Családsegítő Szolgálathoz. A szolgáltatás hétvégén is működik, emellett nagyon jól szervezett, maximálisan figyelembe veszi a nyugdíjasok egyéni igényeit, ízléseit. Nyugodtan kijelenthető, hogy az igény óriásira emelkedett, ezért be kellett vezetni azt a határt, hogy csak akkor lehet igénybe venni, ha a nyugdíjas nyugdíja 90000 Ft alatt van. Az igénybevevők száma 80 fő, ami a klubétkeztetéssel együtt kijön hozzávetőleg 100 főre. A Családsegítő Szolgálat épülete a belvárosban helyezkedik el, jól megközelíthető. A fizikai akadálymentesítést tekintve az épület megközelíthető kerekesszékkel egy rámpán keresztül, bár ennek emelkedési szöge nem megfelelő. Az új, 2005-ben hozzátoldott épületrész már jobb helyzetben van: nincsenek küszöbök, és a mosdó is akadálymentesített. A Családsegítőnek van egy saját kisbusza, amely viszont nem alacsonypadlós. A látás-, hallás- és mozgássérültekkel a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett Támogató Szolgálat foglalkozik kiemelten a városban. Értelmi fogyatékos gyerekek is vannak családoknál, akik szintén kapcsolatban állnak a Támogató Szolgálattal. A Máltai Szeretetszolgálat mellett a drogprevenciós program az, amit egy civil szervezet lát el a városban. Az Időskorúak Otthona 2003. novemberében költözött a város határában lévő új épületbe, azt megelőzően három helyszínen működtek a városban, 140 férőhellyel. Az új intézmény befogadóképessége 100 fő az alapellátásban, 50 fő az emelt ellátásban. Az intézmény jelenleg 100%-os kihasználtsággal működik. Az alapszintű ellátást szociálisan rászoruló emberek vehetik igénybe. Az emelt szintű ellátás megvásárolható, a vásárolt szoba jellegétől függő áron, valamint fix havi hozzájárulásért. Esetükben a szolgáltatáshoz napi ötszöri étkezés, és minden szobához külön fürdő jár. Több foglalkozást, kirándulást szerveznek a számukra. A bentlakók számára rendszeres orvosi vizsgálatot biztosítanak, külön tornaterem, masszázsszalon, könyvtárszoba, saját fodrászat, pedikűr, manikűr, egyházak, ideggyógyászati rendelés, büfé, internetes hozzáférés áll a bentlakók rendelkezésére.

70

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az épület nem önfenntartó, a hiányzó összeget teljes egészében a városi önkormányzat adja, noha a tokaji lakosok aránya mindössze 20%-os az otthonban. Az alapszintű ellátásra BorsodAbaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadják a jelentkezéseket, az emeltszintűre az ország teljes területéről. A városban lévő Idősek klubjával is van kapcsolat, de a kiköltözés erre inkább negatív hatást gyakorolt: az itt lakók is nehezebben mennek be a városba, a kapcsolat főként a közös rendezvényekre szűkült. Ezen intézmény esetében az épület elhelyezkedése és tömegközlekedéssel történő megközelíthetősége nem annyira a bent lakó időskorúak számára fontos, hanem az őket látogatók számára, és – jelentősebb részben – az intézmény munkavállalói számára. Összességében kijelenthető, hogy a tömegközlekedés nem megfelelő igazodása itt is sok kritikát kapott, különösen a munkavállalók (nővérek) műszakváltásához nem igazodnak a járatok. Az épületben az akadálymentesítés teljes mértékben megoldott. Az esélyegyenlőséget tekintve kiemelendő, hogy siketnéma emberek ellátását is vállalják. Az oktatási intézmények esetében már említett 2007-es önkormányzati felmérés szerint az egyes szociális ellátások iránti lakossági igényt a következő ábra mutatja. 29. számú grafikon: A szociális szolgáltatásokat igénybe vevők, igénybe venni kívánók aránya (%) Gyermekjóléti szolgálat 0,5 1,4 Családsegítő szolgálat

2,9

6,4

Idősek otthona

3,2

Házi segítségnyújtó szolgálat

2,7

Szociális étkeztető szolgálat

1,4 3,3 7,0

8,6

Házi gyermekfelügyelet 0,9 Családi napközi 0,9 1,4 Alternatív napközbeni ellátás

2,3

2,3

Egyéb 0,9 1,4 0 igénybe vevők

10

20

igénybe venni kívánók

Jól látható, hogy a lakossági vélemények alapján a legnagyobb igény a szociális étkeztetésre mutatkozik: egyrészt ez az a szolgáltatásfajta, amelyet jelenleg is a legtöbben kapnak (8,6%), másrészt a szolgáltatást ezen felül igénybe venni kívánók aránya szintén ebben az esetben a legnagyobb (7%). A második leggyakrabban említett szociális tevékenység maga a családsegítés, bár valószínű, hogy ez alatt a válaszadók sok esetben a Családsegítő Szolgálat több tevékenységét együttesen értették. Ugyancsak nehezen értékelhetőek a házi segítségnyújtásra és az alternatív napközbeni ellátásra adott osztályzatok, mivel ezek a tevékenységek, fogalmak gyakran keveredtek a válaszadók fejében. Megjegyzendő továbbá, hogy a grafikonban szereplő „idősek otthona” értékei nem az Időskorúak Otthonára, hanem a Családsegítő Szolgálat által nyújtott Idősek Klubjára vonatkozott.

71

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A szociális intézményeket, illetve szolgáltatásokat igénybe nem vevő háztartások legalább 90%-a azzal indokolta válaszát, hogy nincs szüksége rájuk. Minden intézmény és szolgáltatás esetében volt olyan válasz, ahol a család ellenezte az igénybevételt, azonban ennek részesedése egyik szolgáltatás esetében sem haladta meg a 3%-ot. A szociális szolgáltatások ismertsége mindemellett igen magas a városban. Jellemző adat, hogy a gyermekjóléti szolgálat ismertsége a legalacsonyabb, de az is 95% fölötti a lakosság körében. Amikor a szolgáltatások minőségét vették górcső alá, a következő lakossági véleményekkel találkoztak a kérdezőbiztosok. 30. számú grafikon: A szociális szolgáltatások minősítése az igénybe vevők körében (%) Családsegítő szolgálat (n=17)

70,6 66,7

Idősek otthona (n=9) Házi segítségnyújtó szolgálat (n=11)

29,4

63,6

9,1

Szociális étkeztető 4,5 9,1 szolgálat (n=22) Alternatív napközbeni ellátás (n=6)

9,1

16,7 0%

33,3 27,3 54,5

16,7

16,7

20%

22,7 16,7

40%

60%

33,3 80%

nagyon rossz

rossz

inkább rossz

inkább jó

jó

kiváló

100%

2.6.3 Egészségügyi intézmények és szolgáltatások A városban három háziorvos, két fogorvos és egy gyógyszertár található. Az Időskorúak Otthona mellett mentőállomás működik, emellett a városban van védőnői szolgálat, illetve csecsemő- és terhes-tanácsadás), valamint Otthoni Szakápolási Szolgálat is. A járóbeteg-ellátás központja az Egyesített Népjóléti Intézmény, közkedveltebb nevén az Egészségközpont, mely tevékenységét kistérségi szinten végzi. Az itt lévő járóbetegrendeléseket és rendelési idejüket, valamint az intézményvezetője által becsült kihasználtságukat az alábbi táblázat tartalmazza.

72

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 14. számú táblázat: A tokaji Egészségközpontban nyújtott szakrendelések Rendelések Rendelési idő Hétfő - Péntek: 8.00- 14.00 Belgyógyászat Hétfő - Péntek: 7.00 - 8.00 Hétfő és Szerda: 14.00 - 16.00 UH diagnosztika Péntek: 14.00 - 15.00 Kedd: 16.00-19.00 Nőgyógyászat Csütörtök: 16.00-19.00 Hétfőn és Szerdán 15.00-17.00 Fül-orr-gégészet Hétfőn és Szerdán: 15.00-20.00 Szemészet Péntek: 8.00-12.00 Hétfő-Péntek: 8.00-14.00 Laboratórium Leletkiadás: 14.00-14.30 Hétfő-Péntek: 7.30-15.30 Fizikoterápia Hétfő-Péntek 8.00-14.00 Gyógytorna Hétfő-Péntek: 8.00-14.00 Röntgen

Kihasználtság Alacsony Alacsony Átlagos Átlagos Átlagos Átlagos Teljesen Átlagos Alacsony

A rendelési idő bővítését tervezik, például belgyógyászat esetében a délutáni rendelés bevezetését szeretnék. Néhol azonban a rendelési idő megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha többször lenne rendelés egy héten, így a rendelési idő átalakítása attól is függ, hogy az OEP mennyire fogad be új óraszámokat. Terveznek továbbá tevékenységbővítést is, amit korábban az OEP elutasított, ám az egézségügyi rendszer átalakítása, az aktív kórházi ágyak csökkentése, és a járóbeteg-ellátás fejlesztésének központi forrásokból történő finanszírozása újra csak megnyitotta ezt a lehetőséget a tokaji Egészségközpont előtt. Az erről szóló pályázat jelenleg elbírálás alatt van. Kérelmük urológiára, reumatológiára, neurológiára és bőrgyógyászatra vonatkozik, és hangsúlyosan szerepel benne a pszichiátria is. Ezen szolgáltatások igénybevételéhez a betegeknek most Szerencsig, vagy a kedveltebb Nyíregyházáig kell utazniuk. Bevezetés alatt van a digitalizálási képeljárás alkalmazása, amely révén a leleteket elektronikusan is el lehet juttatni a háziorvoshoz. Ez gyorsabb, és a betegeknek is kényelmesebb megoldást jelent mind a röntgen-, mind a laborleletek esetén. Ügyeletben a kardiológiai leletkérés már működik az interneten keresztül, itt veszik le az EKG-t, és a kiértékelés 15-20 perc múlva meg is történik. Az épület a város központjában helyezkedik el, de mivel kistérségi szinten lát el feladatokat, ezért itt is gondot okoz a város Erdőbénye felöli, tömegközlekedéssel történő nehéz megközelíthetősége. Az épület egy régi iskolaépületből lett kialakítva, az orvosi műszerekkel való felszereltsége első osztályú, az épület kerekesszékkel teljes egészében akadálymentes. Az épület hiányossága ugyanakkor, hogy hiányoznak az olyan helyiségek, melyek további kiszolgálóegységeket, tevékenységet (pl: optika, baba-szoba, masszázs-szoba, gyógyszertár), illetve háttérfunkciókat tartalmazhatnának (pl. iroda). A fent említett pályázati forrás révén ezért az Egyesített Népjóléti Intézmény új, tágasabb és modernebb épületbe költözne. Az egészségügyi ellátás tekintetében a háziorvosi rendelés és a gyógyszertár teljesen általánosan igénybevett szolgáltatás. A szakrendelések (ide sorolhatók a szakorvosi rendelőben folyó vizsgálatok, kezelések, valamint a fogorvosi ellátás) esetében már lehet különbséget tenni. A jövedelemcsoportokat a szakorvosi ellátásban való részvétellel összevetve megfigyelhető, hogy a legkisebb egy főre eső jövedelemmel rendelkező válaszadó háztartások esetében a legalacsonyabb, csak 64,7%-os az igénybevétel. A természetgyógyász szolgáltatásait kis számban veszik igénybe, azonban ez iránt többszörös érdeklődés

73

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– mutatkozott a megkérdezettek körében. Az egyéb egészségügyi szolgáltatás esetében a gyógymasszázst említették a háztartások, emellett szívesen vennék, ha működne a településen krónikus betegeket segítő szolgálat, több szakrendelés, s bizonyára preventív okokból kifolyólag az uszodára is viszonylag sokan utaltak válaszaikban. 31. számú grafikon: Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők és igénybe venni kívánók aránya (%) Háziorvosi rendelő

98,6

Gyermekorvosi rendelő

0,5

26,8

Szakrendelés

79,5

Gyógyszertár

3,6 0,9

96,4

Természetgyógyász 5,0

25,0

Egyéb 0,9 2,7 0

10

20

30

igénybe vevők

40

50

60

70

80

90

100


Az egészségügyi intézményekkel és szolgáltatásokkal általában véve elégedettek voltak a válaszadó háztartások. Minden szolgáltatást 90% körüli, vagy annál nagyobb mértékben tartanak valamilyen mértékben megfelelőnek. A gyermekorvosi rendelő szolgáltatásának színvonalával kapcsolatban jelentek meg a legnagyobb mértékben negatív vélemények, de ezek összességében véve is alig haladják meg a 10%-ot. A gyógyszertár szolgáltatásával voltak a leginkább elégedettek a válaszadó háztartások. Mivel kevesen is veszik igénybe, a természetgyógyász szolgáltatásait kevesen is minősítették, de a megítélése ennek is pozitív. 32. számú grafikon: Az egészségügyi szolgáltatások minősítése az igénybe vevők körében (%) Háziorvosi rendelő (n=215)

0,9 3,3 7,9

1,5 Gyermekorvosi rendelő (n=66) 3,0 6,1 1,7 1,7 3,4 7,9 0,5

Természetgyógyász (n=11)

30,5

54,8

3,7

55,1

9,1

45,5

0%

22,7

51,5

15,2

Szakrendelés (n=177)

Gyógyszertár (n=214)

40,0

47,9

20%

40,7 45,5

40%

60%

nagyon rossz

rossz

inkább rossz

inkább jó

jó

kiváló

80%

100%

74


2.6.4 Kulturális, sport-, és szabadidős intézmények és szolgáltatások Mint ahogy a korábbiakban már jeleztük, a kulturális, sport-, és szabadidős lehetőségeket a városban az egyes oktatási intézmények programkínálatai, rendezvényei, sportpályái, az ANOI-hoz tartozó városi könyvtár, illetve a Művelődési Központ szervezte rendezvények biztosítják. Az utóbbi évek városfejlesztési irányain jól érzékelhető, hogy a város most jutott el abba a fejlődési stádiumba, hogy a kultúra prioritást élvez. Elég csak a már elkészült, a művelődési ház által irányított zsinagóga-konferenciaközpontot és városi színházat említenünk (ez utóbbi egyébként moziként is funkcionál), vagy a Patkóbánya fesztiválkatlanná történő átalakításának vélhetően hamarosan a megvalósítás szakaszába lépő, régóta dédelgetett terveit. Az idegenforgalmi szempontból fontos rendezvényeket a turizmussal foglalkozó fejezetben mutattuk be, az ott felsorolt turisztikai célzatú rendezvények mellett még az alábbiakat tervezi a Művelődési Központ megvalósítani: • Sakkverseny • Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc ünnepe • Kórushangverseny • Tavaszköszöntő • Európai Családi Nap • 53. Tokaji Művésztelep kiállítása a Tokaji Galériában, és egyéb kiállítások. • Nyugdíjasok bálja (a Családsegítő Szolgálattal közösen) • Mozgáskorlátozottak bálja (a Mozgáskorlátozottak Egyesületével közösen) A város sokszínű programkínálatát az is igazolja, hogy a városban lévő eseményeket összefoglaló tájékoztató füzet évente mintegy 50-60 fontosabb programot sorol fel, a Feng Shui előadástól és a Hüllőkiállítástól egészen az Ásványbörzéig. A sportrendezvények, vagy önszerveződő sportolási lehetőségek a gimnázium sportcsarnokában, illetve az egyes oktatási intézmények használatában (ANOI, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola) lévő szabadtéri sportpályákon érhetők el. Nagyobb volumenű sportinfrastruktúra-fejlesztést az önkormányzat a Mezőgazdasági Szakiskola mellett lévő területeken tervez, de egyelőre csak területvásárlások történtek. A kulturális, sport-, és szabadidős intézmények, valamint szolgáltatások közül a megkérdezett háztartások a városnapon jelennek meg a legnagyobb arányban (45%), de kiemelkedik a könyvtárba beiratkozottak (35,2%), a kiállításra járók (34,5%), az egyházi rendezvényeken résztvevők (31,5%), valamint a koncerteket látogatók (28,2%) aránya is. A sportolási lehetőségeket a háztartások mintegy ötödeó veszi igénybe (19,5%). A családoknak szóló rendezvényeket, a közösségi ház által szervezett programokat, valamint az alkalmankénti vándorcirkusz előadásait a megkérdezett háztartásoknak alig több mint tizede látogatja. Nagy igény mutatkozik azonban a mozi-, illetve színházi előadások iránt, amelyet a közelmúltban történt felavatása után így várhatóan hamar birtokba vesznek a tokaji lakosok. Az eredmények közül kiemelhető egy-két érdekes összefüggés: például a könyvtári szolgáltatás kapcsán megfigyelhető, hogy a legalacsonyabb jövedelemkategóriába tartozó háztartások kimagaslóan nagy arányban veszik igénybe (~60%). Ennek oka többek között

75

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– összefüggésbe hozható azzal a ténnyel is, hogy a gyermekkel rendelkező háztartások sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, mint a gyermektelen háztartások. A koncerteket a legalacsonyabb jövedelműek látogatják a legkevésbé, illetve a koncertre járók közönség nagy része a gyermektelen, illetve egy-két gyermekes háztartásokból kerül ki. A sportolási lehetőségeket elsősorban a több gyermekes családok veszik igénybe. Az egyházi programokra érdekes módon a magasabb jövedelmű családok nagyobb arányban látogatnak el, a falunapot pedig jellemzően az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók veszik igénybe. Azon háztartások, melyek szeretnék látogatni a mozit, illetve a színházat, főként az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartoznak, és ezekben a csoportokban főként a gyermekek miatt nő meg az igény az ilyen fajta szolgáltatásokra. 33. számú grafikon: A kulturális, sport- és szabadidős szolgáltatásokat igénybe vevők aránya (%) 7,2

35,2

Könyvtár Mozi 0,9

40,0

Színház 2,3

38,0

Táncház 0,9 10,7 Bábszínház 2,7 9,1

5,2

11,4

Alkalmanként vándorcirkusz

6,2

34,5

Kiállítások

11,5

28,2

Koncertek

6,8

19,5

Sportolásra alkalmas létesítmény

7,8

11,0

Rendszeres családoknak szóló rendezvények

6,8

Klubtevékenységek

13,7 3,4

31,5

Egyházi rendezvények / ünnepek

4,9

45,0

Falunap

7,2

10,0

Közösségi házak programja

Egyéb 1,4 0,9

0 igénybe vevők

10

20

30

40

50

60


76


2.6.5 Önkormányzati ügyintézés, és közszolgáltatók Tokaj 2006 szeptemberében – elsőként az országban –bevezette egyrészt komplex mobiltelefonos ügyfélszolgálati rendszerét, valamint a teljes körű e-ügyintézést. A végleges, CLBPS 4-es szintű, mindkét irányban hiteles elektronikus kommunikációt biztosító rendszert 2007 első negyedévében állították üzembe. Jelenleg a következő ügyeket lehet elektronikusan intézni: • Iparűzési adó • Iparűzési adó – ideiglenes időre • Idegenforgalmi adó – éjszakák után • Idegenforgalmi adó – épület után • Telepengedély • Működési engedély • Gépjárműadó • Magánszemélyek kommunális adója • Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó – bérbeadó • Szállásadó nyilvántartásba vétele Az önkormányzat által működtetett okmányiroda is kedvelt a helyi lakosok körében, sőt a környező településekről is mind többen járnak ide ügyeiket intézni. Az okmányiroda hétfőn és szerdán 7.30-16.00 között, pénteken pedig pénteken 7.30-11.30 között fogadja a polgárokat. Az önkormányzat egyéb hivatalainak, osztályainak a félfogadási ideje hétfőn, szerdán, pénteken 7.30-11.30 között, kedden és csütörtökön pedig 12.00-16.00 között van. Tokajban a Városi Kincstár feladata egyrészt a városi finanszírozású intézmények költségvetésének a kezelése, másrészt kiemelt feladata ezen intézmények fenntartása, karbantartása, harmadrészt pedig a település köztereinek rendben tartása, a településtisztaság biztosítása. Utóbbiakhoz olyan mindennapi tevékenységek tartoznak, mint például utcabútorok karbantartása, pótlása, a vízelvezető árkok tisztítása, fák gallyazása, a zöldterületek rendben tartása, fűnyírás, parlagmentesítés, a kóbor ebek befogása, stb. Mindezen tevékenységek során nem csak a városi intézmények vezetőivel, hanem a tokaji lakosokkal is szoros kapcsolatot ápol az intézmény. A közszolgáltatásokat eltérő mértékben, de minden háztartás igénybe veszi, legnagyobb arányban a különböző közmű-szolgáltatásokkal kapcsolatban igaz ez a megállapítás. Az adminisztratív ügyek intézése végett az okmányirodát keresik fel a legnagyobb arányban (76,4%), de szociális- (52,7%), munkaügyi- (49,5%) és adóügyek (44,1%) esetében is sokan megfordulnak az illetékes hivatalokban. A kábeltelevíziós szolgáltatást a megkérdezett háztartások több mint fele, az Internet szolgáltatást több mint negyede veszi igénybe. Összességében jónak mondható a közszolgáltatók megítélése, amely megnyilvánul abban, hogy a pozitív vélemények együttes aránya minden szegmens esetében meghaladja a 80%-ot. Kisebb eltérések azonban megfigyelhetők: az okmányiroda, a szociális ügyek irodája és a munkaügyi központ helyi kirendeltségének megítélése több, mint 20%-ban kiváló. Az összesített, 100 pontos rendszerben is ezek a hivatalok kapták a legjobb minősítést (81, 80, és 80 pont), amelyek – más városokkal összevetve – kimondottan magas értékeknek számítanak.

77

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 34. számú grafikon: A közszolgáltatók szolgáltatásainak lakossági megítélése (%) 7,7

Okmányiroda (n=168, 76,4%)

66,7

22,0

0,6 3,0 Szociális ügyek irodája (n=116, 52,7%) 3,4 9,5 1,7

62,9

22,4

Munkaügyi központ helyi kirendeltsége (n=109, 49,5%) 5,5 5,5 1,8

66,1

21,0

Adóügyek irodája (n=97, 44,1%) 8,2 7,2 1,0 Gázművek (n=172, 78,2%)

5,8 8,7

72,2

11,3

72,1

12,2

0,6 0,6 7,5 10,8

Vízművek (n=212, 96,4%)

65,6

13,2

0,9 1,9 Elektromos művek (n=209, 95,0%)

2,9 8,1

72,7

14,8

72,1

14,0

0,5 1,0 Telefontársaság (n=179, 81,4%)

2,8 9,5

0,6 1,1 Kábel TV (n=115, 52,3%)

4,3 7,0 7,8

66,1

11,3

1,8 12,7

72,7

9,1

3,5 Internet szolgáltató (n=55, 25,0%)

1,8 1,8

0%

20%

40%

60%

nagyon rossz

rossz

inkább rossz

inkább jó

jó

kiváló

80%

100%

2.6.6 Az önkormányzat és intézményeinek piaci alapú szolgáltatásai 35. számú grafikon: A piaci alapú szolgáltatásokat igénybe vevők és igénybe venni kívánók aránya (%) Gyermekfelügyelet iskola vagy óvoda idő után

0,9

Gyermekfelügyelet szünidőben

1,4 1,4 2,3

Oktatási intézmény

0,5

Étel házhozszállítás

4,5

Takarítószolgálat

4,5 5,9

Sportolásra alkalmas létesítmény Futárszolgálat

1,8

Kertgondozás

3,2 0,5 2,3 0,5 0,5

Bevásárló szolgálat Egyéb

0 igénybe vevők

7,3

0,9

10

20


78

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A háztartások a piaci alapú szolgáltatásokat meglehetősen csekély mértékben veszik igénybe. A vizsgálatba bevont személyek még a sportolásra alkalmas létesítményeket részesítik a leginkább előnyben, bár ennek aránya sem éri el a 6%-ot. Szembetűnő, hogy elsősorban a 2-3 gyermekkel rendelkező háztartások használják ki ezt a lehetőséget, így valószínűsíthető, hogy a családok főként valamelyik gyermek miatt fordítanak pénzt sportolási célra. A háztartások egy bizonyos része szívesen igényelne takarítószolgálatot (4,5%), kertgondozást (3,2%), illetve bevásárló szolgálatot (2,3%). Más szolgáltatások esetén minimális volt az igénybe vételi szándék. Az étel házhozszállítása esetén érdemes megemlíteni, hogy az ezt megjelölő válaszadók felénél átfedést tapasztaltunk a szociális étkeztető szolgálat igénybevételével, így feltételezhető, hogy ez az öt háztartás piaci alapúnak vélte ez utóbbi – meglehetősen a piaci ár alatt nyújtott – szolgáltatást. A piaci alapú szolgáltatásokat igénybe nem vevő háztartások minden szolgáltatást illetően 90% fölötti arányban vélekedtek úgy, hogy nincs szükségük rá.

79


2.7 A város SWOT-analízise • • • • • •

• • • • • • • • • • • •

• • •

Erősségek Tokaj város, és a kistérség 7 települése a világörökség része A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nagyobb, mint a megyében átlagosan Tokaj iskolaváros, három középfokú oktatási intézmény is működik a településen Az egészségügyi és a szociális ellátás igen magas színvonalú a városban Egyéb közszolgáltatások (pl: kultúra, sport) magas színvonala Az élhetőbb környezet megteremtéséért, a városi szolgáltatások fejlesztésében jelentős előrelépések történtek az uniós csatlakozásunk óta. Tokaj ismert és népszerű turisztikai attrakciókkal, valamint országosan is közkedvelt rendezvényekkel bír A turisztikai kínálat számos attrakcióval bővült, kiépültek a konferenciaturizmus feltételei is Az elmúlt években jelentős szálláshelybővítések történtek a városban A város igen gazdag épített és kulturális örökséggel rendelkezik, amelynek vonzereje egyre növekszik Tokaj és környéke természeti értékekben igen gazdag, kiemelt turisztikai térség A környezet igen gazdag, védett flórával és faunával bír A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet egy része RAMSAR-i terület Tokaj idegenforgalma dinamikus növekedést tudhat magáénak A borászat, a borgazdaságok jelentős fejlődésen estek át az elmúlt tíz évben, megjelentek a tőkeerős magángazdaságok Külföldi működőtőke mind erősebb jelenléte a városban A városban több ipari-gazdasági hasznosításra alkalmas ingatlan is található Tokaj közlekedési csomópont: két főút is áthalad a térségen, a város hídja országrészeket köt össze, valamint a Tisza-parton kikötő is működik A kommunális infrastruktúra kiépítettsége az elmúlt évek tevékenységének is köszönhetően megoldottnak mondható Tokajban kiépült az Internet-szolgáltatás Tokaj egyre inkább vonzó európai kisváros

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gyengeségek Tokaj alacsony lakosságszáma A népesség fogyása A lakosság kedvezőtlen korösszetétele Munkanélküliek magas aránya A tartós munkanélküliek magas aránya Az inaktív eltartottak magas aránya A jövedelmi viszonyok jelentősen elmaradnak az országos átlagtól A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők magas aránya A szakellátások köre bővítésre, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre szorul A szántóterületek átlagos aranykorona értéke alacsony A kistérség talajszerkezete erózióra hajlamos A mezőgazdasági birtokszerkezet elaprózott A mezőgazdasági együttműködések volumene alacsony a térségben A vendégek átlagos tartózkodási ideje és költési hajlandósága alacsony Változatlanul hiányos a komplex turisztikai szolgáltatások mennyisége. Az üzleti infrastruktúra kiépültsége nem megfelelő A vállalkozások többsége tőkeszegény, a vállalkozói szerkezet elaprózott A távolsági buszjáratok szolgáltatási színvonala sok szempontból (járatsűrűség, menetrend) nem megfelelő A városban a csapadékvíz-elvezetés nem megoldott

80


• • • • • • • • •

• •

Lehetőségek A fejlesztési források jelentősen bővültek a 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban A városvezetés forrásteremtésben megmutatkozó ügyessége A világörökségi helyszínek megóvásának, tervezett kezelésének fontossága nő A világörökségi helyszínek turisztikai vonzereje nő A turizmus bizonyos formáinak (öko-, aktív-, kulturális, konferencia-, rendezvény-, és tematikus borturizmus) felértékelődése Mint önálló kistérségi központnak, Tokajnak a szerepe felértékelődött A kistérségeken és határokon átnyúló együttműködések szerepe növekszik A szomszédos kistérségek nyitottak a harmonikus együttműködés, közös projektek kidolgozására A kistérség elérhetősége folyamatosan javult az elmúlt időszakban, és ez a tendencia várhatóan fennmarad (pl: 37-es út 2x2 sávossá bővítése, M3, M30, etc) Növekszik a befektetői érdeklődés a térség iránt A természetvédelmi területek jelentősége felértékelődik

• • •

• • • • • • • •

Veszélyek Növekszik a verseny a turizmus, a mezőgazdasági termékek, és a bor piacán Külső körülmények miatt jelentősen csökken a tokaji bor, és a tokaji turisztikai termékek iránti kereslet a hazai és az európai piacon A hátrányos helyzetű csoportok integrációja, felzárkóztatása nem sikerül, növekszik a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek és az inaktívak aránya, jelentős társadalmi feszültségek keletkeznek A képzettebb munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő munkahelyek és bérezés hiánya miatt A város kedvezőtlen demográfiai jellemzői miatt egyre inkább veszít jelentőségéből, kistérségi központi szerepe csökken Tokaj eljelentéktelenedése miatt csökken a város érdekérvényesítő képessége Tokaj leszakadó várossá, kistérséggé válik Természeti-környezeti katasztrófák következnek be (árvíz, belvíz, betegségek következtében szőlőültetvények pusztulása) Az átmenő forgalom növekedése következtében csökken Tokaj turisztikai vonzereje Külső szennyezőforrások jelentősen károsítják a természeti környezetet Az ökológiai szemlélet hiánya, a bányaipari és energiaipari lobbi erőteljes fellépése, ezen ágazatok térségbeli terjeszkedése miatt károsodnak a természeti-környezeti értékek, Tokaj vonzereje csökken

81


3. Városrész szintű elemzés (lásd: 1. számú melléklet) A városrész szintű elemzéshez elöljáróban el kell mondanunk, hogy Tokaj – méreténél fogva – nem többközpontú város, és a funkciók döntő többsége egy viszonylag jól körülhatárolható, ugyanakkor a település földrajzi adottságai miatt több, mint 2 kilométeren keresztül, a Bodroggal és a Tiszával párhuzamosan elnyúló centrumban találhatók meg, amely centrum a vasúti felüljárótól egészen az óváros ellentétes pereméig húzódik. A városrészek külön-külön történő elemzése tehát sokkal kisebb relevanciával bír, mint akár egy 10000 főt meghaladó lakossággal rendelkező város esetében, nem is szólva az Integrált Városfejlesztési Stratégiát kötelezően előíró 25000-es népességszámmal bíró településekről. Továbbá fontos megjegyeznünk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztályának megállapítása szerint Tokajban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Ugyanakkor Tokaj településszerkezete három jól elkülöníthető részre osztja a várost: 1. Óváros (belváros) 2. Az óvárostól északra, Bodrogkeresztúr felé húzódó peremterület (északi fejlesztési terület) 3. Az óvárostól délre fekvő kistokaji lakóövezet (déli fejlesztési terület) Ezen felül beszélhetünk még a város külterületéről. Hosszú távon a város településszerkezeti fejlesztési elképzelése – az adottságok figyelembevételével – a mind északi, mind déli irányban történő jelentős területi növekedés. Ezek a fejlesztési területek nem a város bővítésével épülhetnek be, hanem akkor, ha az egyes területrészek önálló funkcióval rendelkező városrészekké válnak, ezáltal meghatározva a város jövőbeli térszerkezetét. Ez a térszerkezet a Kopasz-hegy lábánál kialakítandó – lineárisan elhelyezkedő – városrészek sorozatát vázolja fel. A belvárosról külön ehelyütt nem szólunk, hiszen a helyzetértékelésben kiemelten foglalkoztunk azzal a területtel, és az akcióterület jelentős része ott található.

3.1 Északi fejlesztési területek Ezen a területen jelenleg két fontosabb intézmény található, az Időskorúak Otthonának nemrégiben átadott épülete, valamint a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola. Viszonylag kevés lakóépület található itt. Tulajdonképpen a 38. számú út bevezető szakasza melletti egyoldalas beépítésről van szó, amelynek továbbfejlesztéseként az út Bodrog felőli oldala is beépíthetővé tehető. Ez a terület jelenleg még nyílt ártér, védelmét egy árvízi töltés (egyben a forgalmi út új nyomvonala) megépítése biztosíthatja csak. Az adott hidrológiai viszonyokhoz alkalmazkodó megoldás szerint az új, töltéssel védett terület kis vastagságú feltöltésével, teherviselő zúzottkő ágyazatra fektetett gerendarács szerkezetekkel lehetne alapozni az itt elhelyezésre szánt, süllyedésre nem érzékeny szerkezettel tervezett épületeket. A feltöltött területet körbefutó árokrendszerrel kell biztosítani. A visszamaradó árterületre tervezett evezős pálya mentén a nyári árvizek magasságának figyelembevételével kialakított lelátó létesítését javasoljuk az evezősmederből kitermelendő földből. Kedvező lehetőség adódik szabad strand, kerékpáros körút és a TV kilátó felé vezető turistaút kiépítésére is.

82


3.2 Déli fejlesztési területek A Kertváros fejlesztési területe a Taktaköz észak-keleti szélére esik, védett árterület, a Tisza felől táplált gyakori térszínközeli talajvízállásokkal, és a hegy felöli hordalékos zápor és olvadás vizekkel növelt belvízi elöntésekkel. A belvizek elvezetésére a Taktaközifőcsatornából kiágazó Ively-éri övcsatorna hivatott. A város ezen része jelenleg szinte kizárólag lakóövezetként funkcionál, és egy benzinkúton, a Mezőgazdasági Szakiskolán és a rendőrőrsön kívül minden egyéb városi funkció, vagy akár turisztikai attrakció a keskeny, a folyók és a hegyoldal által határolt, hosszan elnyúló centrumban találhatók meg. A tervezett település fejlesztés első lépéseként a magas talajvízállásokat és belvíz-elöntéseket megakadályozó rendszert kellett megépíteni. Ennek fontos elemei: • a vasút É-i oldala mentén kialakítandó övárok és hordalékfogó rendszer • a meglévő és tervezett belterületeken, nagy részében zárt szelvényű csapadékvíz elvezető rendszer • a befogadó Ively-ér felé átemelő, ill. a tiszaladányi út két oldalán kialakítható záportározók. A duzzasztott folyó árvizei felöli talajvízszint szabályozást kútsoros, szivattyús és függőleges drén rendszerrel érdemes megoldani. Az időszakos és magas vízállások miatt csak a közutakat és a közszolgálati területeket feltöltéssel kell kiemelni. A tervezett lakóterületek kitűnő talaját meg kell óvni a háztáji kertészkedés céljára. A földszinti padlószintek kiemelése mellett lehetőség van süllyesztett alépítmények létesítésére, a talajmechanikai viszonyok által megkívánt munkagödör kezelési, teknőszigeteléses, talp- és oldal szivárgó rendszer szakszerű létesítésével és működtetésével. Az Országos Területrendezési Tervben a távlati megoldások tekintetében, mintegy egyik súlyponti helyként jelölték meg Tokaj és térsége közúti tehermentesítését. A városon átmenő 38-as számú út elkerülésére a közlekedési tárca megbízásából az UTIBER több mint hat műszaki megoldást vizsgáltatott meg. Ezek közül nagy szakmai körültekintéssel a 2.A változatot választották ki. E mellett a változat mellett szólt a legtöbb érv, többek között a 2.A esetében közelíti meg az 38-as új tervezett nyomvonala Tokajt, így lerövidül az elkerülő út hossza, amely a hatékonyság tekintetében kiemelkedő (ezek a következők: 75 % feletti elkerülésre lehet számítani, a költségek szempontjából is ez a legcélravezetőbb megoldás, bár ez esetben sem lehet eltekinteni egy új Tisza-hídtól és ártéri hidaktól). Szintén a változat pozícióját erősíti, hogy nem csak a dél-hegyaljai települések forgalmi terhelését mérsékli, hanem lehetőséget nyújt a taktaközi és szabolcsi falvak főútra történő felfűzésére. Ez biztosítja a sokszor hangoztatott rendszerben gondolkodást, s nem egy helyi feladat megoldását.

83

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 19. számú térkép: A 38-as út új nyomvonala, elkerülő szakasza (pirossal jelölve), és a korábbi alternatívák

Szintén a déli területen tervezik elhelyezni a strandot (uszodát), esetleg egy eredményes kutatás után a termálstrandot. Ennek hévízellátására – a távolabbról idevonatkoztatott ismeretek szerint – többféle hidrogeológiai alternatíva kívánkozik. Jelen ismereteink szerint kedvező lehetőség lehetne a közigazgatási terület dél-keleti részén mélyítendő 500-1500 m mélység közötti kút létesítése. A belvárossal való összeköttetése akár közúton, gyalogosan, vagy kerékpárral kifejezetten jónak mondható, a kommunális és egyéb infrastruktúrája az utóbbi években teljesen kiépült, az utcák, közterek rendezettek.

3.3 Külterület A Tisza keletkezését tekintve megegyezik a Bodrogköz és a Taktaköz kialakulásával, mely szerint a Kopasz-hegy észak-keleti és dél-keleti oldalán kialakult haránttörések mentén felszíni süllyedések következménye. A megsüllyedt felszínen többnyire észak-déli irányú folyóvízhálózat alakult ki. Ilyen tehát a Tisza és mellékfolyója, a Bodrog is. A folyók Észak és Kelet felől keretezik az igazgatási területet, és közel észak-déli irányban átszelik a Bodrogzug gyepműveléses területeit, majd kísérik a lakott területet, és délen a szántóműveléses területeket. A Bodrogot és a Tiszát védgátak kísérik, vízminőség a Tiszán I. a Bodrogon II. osztályú. A tiszalöki duzzasztás a Bodrogot is hajózhatóvá tette. A Tisza és a Bodrog folyók közé zárt mélyfekvésű Bodrogzug területén gyakori a kora tavaszi hóolvadásos árvíz. Az árvíz kártétele csökkentésére a meglévő nyári gátak, és a víz levezetésére kiépített csatornarendszer szolgál. A morotvák és az elhagyott mederszakaszok a folyók menti területek természeti értékei. Értékük az az állóvízi ökoszisztéma, mely az évente többször ismétlődő elöntések ellenére bennük stabilan megmarad. A Kopasz-hegy északi, keleti és déli oldalain sugárirányban lefutó keskeny völgyek a dombláb felszínét erőteljesen tagolják. A keskeny völgyek a tájképi értékükön túl felszíni időszakos vízlevezetők, illetve földutak is a szőlőskertek között. Mivel erózióra érzékenyek, a domblábakat elválasztó és egyúttal összekötő völgyvonulatok dűlőútjai nehezen járthatók. A beton, a makadám és földes szerkezettel kialakított utak a külterület feltárását szolgálják. Segítik az erdő-, szőlőművelési, borászati és a növény-termesztési munkákat, de esetenként

84

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– turisztikai célokra is szolgálnak. A hegyi dűlőutak iránya közel sugárirányú, vagy a hegyláb lejtésére merőlegesek. A földutak az erózió miatt nehezen járhatók. A betonutak a közlekedést segítik, ezeknél viszont a csapadékvíz gyors levezetése okoz gondot. A taktaközi mezőgazdasági területek dűlőútjai közel észak-déli irányúak, számuk kedvező, a művelt területet nem aprózzák fel. Csatornák a taktaközi mezőgazdasági terület belvizeinek a levezetésére és öntözésére szolgálnak, mint a Prügyi főcsatorna és az Ively-éri csatorna. Vizeikkel a Tiszát látják el. Közlekedési főutak a Kopasz-hegy és a Bodrogzug-Taktaköz érintkezési vonalán (a haránttörések mentén) haladnak az igazgatási területen, és észak-keleti dél-nyugati irányban összekötik a települést Bodrogkeresztúrral és Tarcallal. Vasúti pályatest a Tarcal – Tokaji közutat kísérve szeli ketté az igazgatási területet, s lép ki keleti irányba a Tiszai hídon át. Vízzáró gátak a lakott terület és a taktaközi mezőgazdasági területek védelmére létesültek a Bodrog, és hosszabb szakaszon a Tisza mentén. Tokaj külterületét a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. Uralkodó területfelhasználási eleme a gyepfelület, a legelők, melyek az északi, észak-keleti területrészen a Felsőlegelő és Bodrogzug művelt területei, illetve a településhez délről kapcsolódó legelőterületek. A szántóterületek is jelentős nagyságot foglalnak el a külterület taktaközi területén. A monoton felszínű síkságon szántóföldi növénytermesztés folyik. Az erdők a Kopasz-hegy jelentős nagyságát borítják a művelt szőlősterületek fölött. Zárt állománnyal a hegy csúcsa környezetében találhatók, míg a szőlőskertekig húzódó tagolt hegylábfelszínen az erdőállomány mozaikos, fás-bokros területei váltakoznak a sztyeprétekkel és a felhagyott gyümölcsösökkel és szőlőkkel. Erdők húzódnak a Tisza és a Bodrog folyók mentén is. Az ártéri erdők zárt és ligetes fedettséggel gazdagítják a sík területek egyhangú tájának a képét. A szőlőskertek a Kopasz-hegy tagolt hegylábának peremén húzódnak, a településtől északra és délre. A szőlőtáblák látványát a sugárirányban futó fás-bokros keskeny völgyek teszik változatossá. A gyümölcsösök és a kertek a hegyláb felszínén találhatók. Halastavak a Tiszaladányi közút és a Tisza védőgátja közötti területen találhatók, melyek a Tiszavirág Halászati Szövetkezet tulajdonában és kezelésében vannak.

85


4. Integrált városfejlesztési stratégia Tokaj városa országosan, sőt 2002, a világörökségi cím elnyerése óta nemzetközi szinten is kiemelkedő érték, és a város neve nem csak hazai, de nemzetközi szinten is jól ismert és elismert. A város egyedi értékének összetevői az alábbiak: • Tokaj földrajzi elhelyezkedése a maga nemében páratlan, hiszen a hegyvidék és a síkság találkozásánál, két jelentős, vadregényes folyó – a Tisza és a Bodrog – találkozásánál, a Tokaj-Eperjes hegylánc legdélibb csücskénél, különösen szép természeti környezetben fekszik. • A tokaji borok nemzetközi hírnévnek örvendnek. A város és környékének egyedülálló mikroklímája teszi lehetővé a tokaji borok, közülük is legismertebbként a tokaji aszú előállítását. A tokaji aszú hosszú időre visszamenően szerzett nemzetközi hírnevet, és tette ismertté a várost. Ennek köszönhetően Tokaj egyike azon kevés magyar településeknek, amelyeknek a neve a nemzetközi színtéren is jól cseng, ráadásul a bor révén a városhoz rendkívül pozitív kép kötődik. • Tokaj egyedi, kisvárosi jellege. Tokaj egy tradicionális kisváros, ennek megfelelő sajátos hangulatú, kellemes építészeti arculattal. Ez a jelleg is fontos eleme a város egyedi értékének. Éppen ezért törekedni kell a megőrzésére, megóvására. • A városban rejlő egyedi turisztikai lehetőségek. Az előző három pontban említett elemek kombinációjának köszönhetően a város rendkívül jó lehetőségeket rejt magában az idegenforgalom fejlesztésére, és vonzáskörzetével együtt kiemelkedően alkalmas a hazai és a külföldi turisták színvonalas fogadására. Tokaj tehát nem csak hazai, de nemzetközi szinten is érték. Ez azért lényeges, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően még fontosabbá vált, hogy az ország minél több egyedi értéket tudjon felmutatni környezetének, Európának. Mivel a megalapozott fejlődésnek a kulcsfeltétele a stabil gazdaság, ezért a javasolt stratégia fókuszában a gazdaságfejlesztés áll, de oly módon, hogy a javasolt intézkedések: • építsenek a város által megtestesített különleges, egyedi értékre; • ne szakadjanak el a város gazdaságára jellemző hagyományoktól, sőt erősítsék azokat; • támaszkodjanak a városban rendelkezésre álló humán-erőforrás bázisra. Ennek megfelelően a stratégia a gazdaság terén, elsősorban a Tokaj városra jellemző ágazatok, mint a szőlő- és bortermelés, valamint az idegenforgalom tudatos és összehangolt fejlesztését célozza meg, s csak olyan ipari fejlesztéssel számol, amely nem sérti a két alapvető funkció érdekeit, sőt mi több, főként azokat szolgálja ki, oldva ezzel a foglalkoztatási feszültségeket. A gazdaságfejlesztés mellett a stratégia hangsúlyt fektet a város közigazgatási, kulturális és szolgáltatási centrum jellegének továbbfejlesztésére is annak érdekében, hogy kapcsolatai a hagyományos és természetes vonzáskörzetébe tartozó településekkel továbbfejlődjenek, mert ez kölcsönösen előnyös a város és a kistelepülések számára. Végül, de nem utolsósorban a stratégiában kiemelt szerepet kap a város épített környezetének megőrzése és továbbfejlesztése, mert ez egyrészt hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő növeléséhez,

86

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– másrészt pedig egyik fontos eleme annak, hogy a városban élők jól érezzék magukat környezetükben. A fentieknek megfelelően a szükséges intézkedések öt stratégiai fejlesztési cél köré csoportosíthatóak: 1. Északkelet-Magyarország borászati központja. 2. Kiemelt idegenforgalmi helyszín és központ a hazai és a külföldi turisták számára. 3. Kistérségi centrum. 4. Vonzó európai kisváros. 5. Fejlett feldolgozóipari tevékenységek városa. Ami a fejlesztési folyamat finanszírozását illeti, egyértelműen látszik, hogy a város fejlődési pályára állítása nem lehetséges kizárólag belső erőforrásokra támaszkodva. Tehát a fejlesztési stratégia jelentős külső források bevonását feltételezi, hiszen kizárólag ezek segítségével biztosítható, hogy a város hosszú távon önerejéből is fenntartsa, és tovább gyarapítsa javait.

4.1. Társadalmi, demográfiai célkitűzések 4.1.1 Demográfia Tokajban évente mintegy 75-100 ember hal meg, a születések száma ezzel szemben 25 és 42 között mozgott évente 2002 és 2006 között, és az ebből fakadó népességfogyást csak kis mértékben képes enyhíteni a pozitív migrációs tendencia, amely átlagosan 10-30 fővel gyarapítja Tokaj lakosságát 12 hónap alatt. Az önkormányzat a szülési kedv befolyásolására tulajdonképpen semmilyen eszközzel nem rendelkezik, bár az nyilván nem független a lakosság egzisztenciájától, és főként annak biztonságától. A természetes fogyás mindazonáltal össztársadalmi probléma hazánkban, amelynek kezelése épp ezért csak országos szinten képzelhető el. 15. számú táblázat

2002 2003 2004 2005 2006

Élveszületések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

Állandó odavándorlások száma (fő)

Állandó elvándorlások száma (fő)

22 25 27 27 42

94 85 84 76 76

140 100 129 116 129

114 123 93 109 107

A korösszetétel Tokajban egyáltalán nem kedvezőtlen, ugyanakkor – iskolavárosról lévén szó – az állandó lakosságra vonatkozó adat csalóka képet mutat, hiszen a kollégisták magas aránya a fiatalok javára torzítja a képet. Őket nem számítva – a térség többi településéhez hasonlóan – a korfa itt is felfelé terebélyesedik, tehát a 60 év felettiek aránya magas, megközelíti a 30%-ot. Bár az önkormányzat lehetőségei igen szűkösek, mégis a város hosszú távú, stratégiai terveiből nem hiányozhat ennek a kérdésnek a körüljárása, hiszen amennyiben ez a kedvezőtlen tendencia nem mérséklődik, úgy – igaz, csak jó néhány évtized múlva – 87

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– skanzenvárossá, vagy jobb esetben üdülővárossá válhat a település az egész kistérséggel egyetemben, amely a holtszezonban szinte teljesen elnéptelenedik. Ez pedig előbb-utóbb kihat a város életének szinte minden szegmensére. A lakónépesség alakulása számtalan gazdasági és társadalmi folyamat rendkívül bonyolult és összetett kölcsönhatásának az eredménye, és tulajdonképpen egy ország, vagy egy város életének majd minden eleme összefüggésbe hozható vele. Ráadásul ez a kapcsolat kétirányú, tehát a főbb demográfiai jellemzők egyszerre okai és következményei ezeknek a folyamatoknak. Mint említettük, egy városi önkormányzat lehetőségei ezeknek a befolyásolására igen szűkösek, de a városvezetés mégsem teljesen eszköztelen. Ezt egy folyamatábra segítségével próbáltuk érzékeltetni. 1. számú ábra: A demográfiai jellemzők megváltoztatásának lehetséges eszközei

Vállalkozókkal való szoros együttműködés Attrakciók rendezvények fejlesztése

Szállás- és vendéglátó helybővítés

Borászat fejlesztése Oktatási rendszer fejlesztése

Idegenforgalom fejlesztése

Felnőttképzés

Gazdasági potenciál növelése

Munkahelyteremtés

Piacképes képzés Városfejl. városrehab.

Környezetvédelem

Egészségügyi és kulturális szolgáltatások fejlesztése Gyermekgondozás, családsegítés Városi szolgáltatások fejlesztése

Életszínvonal növelése, életminőség javítása

Demográfiai jellemzők (születésszám, korfa, migrációs tendenciák) megváltoztatása, javítása 30-60 év 15-20 év 7-8 év 4-5 év 1-3 év A fenti ábrához mindemellett több megjegyzést is szükséges tenni. Egyrészt a fenti folyamatábra durva egyszerűsítés, hiszen olyan elemek és szereplők maradtak ki belőle, mint 88

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– például a mezőgazdasági szféra, a megújuló energiaforrások felhasználása, a közreműködő állami és civil szervezetek, vagy az infrastruktúra-fejlesztés (ez utóbbit a városfejlesztés címszó alá tartozónak gondoljuk), amelyeket külön-külön is további elemekre bonthatnánk szét. Az ábrán látható tevékenységek kiválasztása ezért talán önkényesnek tűnik, de az átláthatóság miatt kénytelenek voltunk bizonyos szempontok alapján egyszerűsíteni (a kapcsolatok ábrázolhatósága, gyűjtőfogalom, prioritás). Másrészt a különböző színekkel jelzett időtávlatok nem azt jelentik, hogy a városfejlesztési stratégia elképzelései szerint csak ennyi év múlva várható javulás az adott témában, hiszen – mint azt a helyzetelemzés során is bemutattuk, illetve az eddig megvalósult fejlesztéseket taglaló fejezetben bővebben is tárgyaljuk majd – szinte minden egyes elemében jelentős előrelépések történtek az elmúlt években (pl: oktatás, városrehabilitáció – infrastruktúra fejlesztés, környezetvédelem, attrakciók fejlesztése, szálláshelybővítés, etc). Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy például az életszínvonal, életminőség látványos javulása sok összetevős, és semmiképp nem rövid folyamat eredménye lehet, tehát egy stratégia – véleményünk szerint – legalább ennyi időben kell, hogy gondolkozzon, ha valódi javulást akar elérni ezen a területen. Fontos megjegyeznünk továbbá, hogy bizonyos körülmények, az előbbi példánál maradva az életszínvonal javítása, illetve az ezt feltételező gazdasági potenciál erősítése csak korlátozott mértékben függ az önkormányzattól, vagy a város életében meghatározó jelentőséggel bíró egyéb szereplők tevékenységétől. Hiszen amennyiben az európai, vagy akárcsak a hazai gazdaság általános recessziót él meg, de elég, ha csak a bor nemzetközi piacán jelentős mértékben csökken a kereslet, a városvezetés, vagy a nagyobb kereskedők vajmi keveset tehetnek. Végezetül ehhez a témához tartozik, hogy nagy valószínűség szerint az összes általunk felvázolt feltétel teljesülése is kevés ahhoz, hogy a demográfiai mutatókban döntő változás következzék be. Mert legyenek bármilyen kedvezőek a külső körülmények, és a város irányító szervezetei cselekedjenek bármilyen sikeresen és okosan, a szülési kedv ettől aligha változik meg döntő módon, hiszen az nem mellesleg olyan szociálpszichológiai együtthatók következménye, amelynek befolyásolásával szinte az egész fejlett nyugati világban küzdenek – jobbára eredménytelenül – kormányzati szinten. Ez természetesen nem ok arra, hogy Tokajban ne tegyenek meg mindent a fentebb vázolt feltételek teljesítéséért.

4.1.2 Foglalkoztatottság A teljes foglalkoztatottság ideája természetesen már a múlté, ám a regisztrált munkanélküliek 12%-os aránya túlzottan magas, tehát ennek lejjebb szorítása mindenképpen indokolt. Ebben a legfontosabb szerepet az idegenforgalmi fejlesztések játszhatják, hiszen akár az attrakciók, akár a szállás- és vendéglátóhelyek – bizonyos sokaság felett – jelentős munkaerőt képesek felszívni mindamellett, hogy beszállítóként, vagy kiegészítő produktumokat nyújtva egyéni foglalkoztatók, kisvállalkozások is meglovagolhatják ezt a hullámot. Ám talán ennél is fontosabb a tartós munkanélküliek számának a csökkentése (jelenleg mintegy 3-4%-át teszik ki a lakosságnak), hiszen a munkanélküliség önmagában is tragédia, ám különösen az, ha emberek, családok erre az életformára rendezkednek be. 15-20 éves távlatban elérhető célnak tűnik a regisztrált munkanélküliek 6-8%-osra, a tartós munkanélküliek 2%-osra történő csökkentése.

89

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az aktivitási ráta kérdése szorosan összefügg a munkanélküliséggel, ám közel sem ugyanaz. Az aktívak aránya a munkaképes korú, 15-64 év közötti lakosságon belül alacsony Tokajban (39,2%), ám ez nem egyedi probléma, hiszen Magyarország ebben az összehasonlításban az Európai Unió tagállamainak a sorában a legutolsó. Ennek az egyes ellátórendszerekre gyakorolt igen súlyos következményei közismertek. A munkanélküliséggel szorosan összefügg, hiszen sokan a rokkant- vagy előnyugdíjazást, a kisgyermekkel való otthonmaradás idejének meghosszabbítását, vagy a háztartásbeliként való öndefiníciót választják ahelyett, hogy a megalázónak érzett, és elég reménytelen munkakeresést válasszák, és regisztrálják magukat a Munkaügyi Központban. E három csoport közül a kismamák munkaerőpiacra történő visszacsábítása a legfontosabb, és kecsegtet a legtöbb sikerrel, de a rokkantnyugdíjazás rendszerének várható szigorítása miatt a leszázalékolt munkavállalók újbóli megjelenésére is számítani kell. 15-20 éves távlatban az aktivitási rátát szeretnénk 4550%-osra emelni. Ennek több – egymást kölcsönesen feltételező – összetevőből álló módszereiről lentebb szólunk bővebben. Végezetül említést kell tennünk a feketén foglalkoztatottakról, azok valószínűsíthetően nagy számáról, amely nem is elsősorban Tokajban, sokkal inkább a környező települések némelyikén jelent komoly problémát. A társadalmi igazságozság, de – mint arról a következő fejezetben is szólunk – a lakosság képzettsége szempontjából is leginkább elkerülendő, hogy egy személy egyszerre kapjon segélyt, és vállaljon feketén munkát, így jobb életkörülményeket biztosítva magának annál a személynél, aki minimálbérért, vagy alig valamivel többért dolgozik napi 8-10 órát.

4.1.3 Iskolázottság Az iskolázottság, a lakosság képzettsége szintén szoros összefüggésben áll a munkanélküliség mértékével, és az aktivitási rátával. A Tokajban élők átlagos képzettsége – iskolavárosról lévén szó – nem mondható rossznak, ám mindez csak a környező településekkel összehasonlítva igaz. Viszonylag magas a felsőfokú képesítéssel rendelkezől aránya (9% a teljes népességen belül, míg a foglalkoztatottak között 20%!), de középfokú végzettséggel bír minden második tokaji lakos. Főként a diplomások között azonban kérdés, hogy mennyiben piacképes az a tudás, és milyen mértékben helyezkednek el azokban a szakirányokban, amelyeket az egyetemeken és a főskolákon tettek magukévá. Mindemellett a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül (21,7%), amelynek csökkentése mindenképpen indokolt. Ehhez legalább négy feltétel teljesítése szükséges: 1. A helyi vállalkozókkal szoros együttműködésben a felnőttek képzését, átképzését, foglalkoztatását jelentő programok szervezése külső, hazai és uniós források bevonásával. 2. Szintén a helyi és a környező kistérségekben működő vállalkozók véleményét kikérve a helyi oktatási intézmények folyamatos fejlesztése, a piac igényeihez való rugalmasságuk, alkalmazkodásuk biztosítása. 3. A hátrányos helyzet újratermelődésének minél hatékonyabb megakadályozása, a társadalmi mobilizáció feltételeinek a megteremtése. Az oktatási és a szociális rendszeren, tehát a pedagógiai szaktanácsadáson, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálaton keresztül minél jobb végzettség megszerzésére ösztökélni a leszakadó társadalmi rétegek családjainak gyermekeit is. 4. A segélyezési politika reformja a mindenkori törvények szabta kereteken belül, a munkavégzés felértékelése abból a célból, hogy ezáltal a tanulás is minél nagyobb értékké váljon a felnövekvő generációk szemében. 90


4.2 Kistérségi munkamegosztás Tokaj és a környező települések együttműködése hosszú évszázadok történelmi hagyományain alapszik, igen szorosnak mondható, és a város kistérségben betöltött szerepe amellett, hogy jó lehetőségeket teremt a számára, kötelezettségekkel is jár. Mindemellett Tokaj már csak méreteinél fogva sem teheti azt meg, hogy fejlesztési stratégiája csupán magáról a városról szóljon, hiszen például a turizmusban tapasztalható tendenciák is azt jelzik, hogy egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a viszonylag kis földrajzi távolságon belül elhelyezkedő, ugyanakkor sokrétű, és komplex élményt nyújtó attrakciók, rendezvények. A kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvezőtlennek mondható. A térségtől távol halad át az M3-as és az M30-as út nyomvonala, viszont a kistérség közelében található két megyeszékhely is (Miskolc és Nyíregyháza). A kistérség legtöbb településének megközelíthetősége gyenge, a kistérségi közúti-vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, mivel a települések fele rendelkezik csak vasútállomással. A megyeszékhely és a főváros elérési ideje ezért magas. A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája többnyire korszerűtlen. Tokaj térségében a borászat és az idegenforgalom dominanciája figyelhető meg. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a térség alacsony tőkevonzó képessége, a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A mezőgazdaság kedvezőtlen adottságai ellenére (a termőföld átlagos aranykorona értéke alacsony) az agrárium hagyományosan nagy aránnyal rendelkezik a térség gazdaságában. Emellett az elavult termelési szerkezet, az elaprózott birtoknagyság, és a korszerűtlen technológia is jellemző. Szintén alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége. Az alapvető lakossági szolgáltatások infrastruktúrája azonban fejlesztésre szükséges. A szociális ellátás több hozzáférhetősége a kistérségben jónak logisztikai központ, ezért az üzleti mindenféleképpen szükséges.

a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is településen is hiányos. Az üzleti szolgáltatások mondható, bár a térségben nem található ipari park, szolgáltatások további fejlesztése és kialakítása

A kistérségben a kis- és középvállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. Kiemelkedően magas az egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükséges azok technológiai fejlesztése, valamint az együttműködések ösztönzése, az alapvető üzleti infrastruktúra fejlesztése. A kistérség fejlődése szempontjából meghatározó az emberi erőforrás minősége és összetétele. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta, és ezt még inkább súlyosbítja az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, amely szintén akadályozza a lakosság foglalkoztathatóságát. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. A kistérség legtöbb településén a népesség összetételére a 14 év alattiak és az idős népesség magas aránya jellemző, ami aránytalanul magas terhet ró az önkormányzatokra: bővítésre és fejlesztésre szorul az alapfokú oktatás, nevelés, valamint a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. A Tokaji Kistérség településein a műszaki infrastruktúra (szennyvíz, ivóvíz-ellátottság) kiépítettségében jelentős előrelépés történt az elmúlt években 91

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– viszont a csapadékvíz és a belvíz elvezetése még most sem megoldott a kistérségben. A megfelelő életminőség biztosítása érdekében fejlesztésre szorul a térség közlekedési hálózata. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet-hozzáférés a kistérség valamennyi településén megoldott telefonos kapcsolat révén. A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználtsága nem megfelelő mértékű. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a térség számára. A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj), része a Tokaj hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökségi kitüntető címet. A kistérség települései közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal és Tokaj a Világörökségi magterület része, Erdőbénye, Szegi és Szegilong a pufferterülethez tartoznak. A Világörökségi területekre külön kezelési terv készült, melynek betartása elengedhetetlen a Világörökségi cím jó értelemben vett kihasználásához, illetve megtartásához. Mindebből egyértelműen kitűnik Tokaj központi szerepe a térségben. Egyetlen városként fontos, hogy olyan integráló fejlesztési húzóerőt tudjon képviselni, mely a kistérség minden településére kihat. Sajnos jelenleg a belső kohézió nem minden esetben elég erős a települések között, amelynek legfőbb oka, hogy a Taktaközi és Hegyaljai települések merőben eltérő adottságokkal bírnak. Az együttműködés alacsony volumene azonban a térségen belüli jövedelmi különbségek növekedését, egyes települések végleges leszakadását eredményezheti, ráadásul kellő erő nélkül a kistérség nem tudja elegendő súllyal képviselni érdekeit a regionális fórumokon. Ez utóbbi pedig különösen fontos a 2007-2013-as periódusban, amikor egyre inkább regionális szinten történik az EU Strukturális Alapjainak felhasználása. Ehhez kapcsolódva a helyzetfeltárás megállapításai ugyan azt mutatják, hogy az elmúlt években jelentős idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a térségben, azonban jelenleg mindössze 5 településen van projektíró kapacitás az önkormányzatoknál. Fennáll annak a veszélye, hogy a kistérség lemarad a támogatásokért és befektetőkért folytatott küzdelemben. Ezért is fontos a kistérségi belső integráló szerep erősítése, és a kistérségi szerepkör felértékelődésével párhuzamosan megjelenő források lehívása, végül, de nem utolsósorban a megfelelő humán-erőforrás kapacitás hozzárendelése a fejlesztési feladatokhoz. Összefoglalva a lényegi megállapításokat, a kistérség legfontosabb erőssége az idegenforgalmi adottságokban rejlik. Ezek nem oszlanak meg egyenletesen a térség egészében, de minden település profitálhat egyrészt közvetlenül a turisztikai fejlesztésekből, másrészt pedig azok multiplikátor hatásaiból. Másik markáns tevékenység a borászat, melynek fejlesztése kiemelten fontos, s melynek hátteréül szolgáló szolgáltatási, ipari tevékenységek szintén telepíthetőek a kistérség borászatában közvetlenül nem érdekelt településeire. A kiemelt fejlesztési prioritások mellett fontos a szociális és munkaerőpiaci válság kezelése, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés alapkövei közé tartozó infrastruktúrák kiépítése. A belső kohézió megteremtése kiegyensúlyozott települési kapcsolatokra alapozható. Fontos kérdés továbbá az ökológiai szemlélet integrálása a kistérségi fejlesztések tervezésébe és megvalósításába.

92


4.3 Célhierarchia: A város átfogó céljai Bármilyen ország vagy város szinte bármelyik stratégiájának a legfontosabb célja szükségszerűen az, hogy az ott élő népesség anyagi, kulturális és szellemi javakban gyarapodjon. Ezt kell, hogy szolgálja tehát az infrastruktúra- vagy az iparfejlesztés ugyanúgy, mint a többek között a biodiverzitás megőrzését is elősegítő környezetvédelmi programok. Magyarországon – Európában nem egyedüliként – ehhez még egy fő cél csatlakozik, amely nem teljesen független az előbbitől, bár a korreláció erősségéről a mai napig sok vita folyik szakmai berkekben: ez pedig a népességszám gyarapításának a kívánalma. Így természetesen Tokajban is e két fő cél köré lehet csoportosítani a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott ambíciókat. A gazdaság verseny- és jövedelemtermelő képessége az élet szinte minden szegmensére kihat, így a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott legtöbb intenciónak is szorosan vett előfeltétele. Mint azt a helyzetelemzésben részletesen leírtuk, Tokaj gazdaságának felzárkózása, megerősödése jórészt a szőlészeti-borászati, valamint az idegenforgalmi teljesítményének a függvénye. Ezek fejlesztése tehát a város hosszú távú, stratégiai céljai között szerepel. Ugyancsak prioritás a kistérségi központi szerepkör további erősítése, amely szintén jelentős mértékben hozzájárulhat a lakosság bővüléséhez, az életminőség javításához, a képzett munkaerő megtartásához és Tokajba csábításához. Mindennek pedig alapját szolgáltatja az ezen szempontok figyelembevételével tervezett infrastruktúrafejlesztés, a szó legtágabb értelmében. Ugyanakkor Tokaj esetében az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír az épített és természeti környezet védelme, amely a világörökségi cím elnyerése óta különösen fontos prioritássá vált, és nem mellesleg az életminőség, a migrációs tendenciák javítása, de a gazdasági kulcságazatként azonosított idegenforgalom szempontjából sem nélkülözhető. 2. számú ábra: Tokaj stratégiájának prioritásai Életminőség, életszínvonal

Lakosságszám

Gazdasági teljesítőképesség

Idegenforgalom

Szőlészet-borászat

Munkahelyteremtés

Humán-erőforrás fejlesztés Épített és természeti környezet

Kistérségi központi szerep

Infrastruktúra

93


4.4 Célhierarchia: Közép- és rövidtávú célok Ezek a prioritások igen szerteágazó, gyakran egymást feltételező, de legalábbis egymással szoros kölcsönhatásban álló, középtávon megvalósítandó célokból állnak össze. A középtávú célok pedig tovább bonthatók konkrét elképzelésekké, amelyeknek egy része már a közeljövőben megvalósítható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a konkrét célok jelentős része hosszú távon kivitelezhető, és esetenként csak jóval hosszabb időtartam alatt járulhat hozzá a stratégiai célok megvalósulásához. Hogy melyik mikor kerülhet sorra, az nagyban függ a külső körülményektől, elsősorban az uniós, vagy vállalkozói források bevonásának a lehetőségétől. Itt kell megjegyeznünk továbbá, hogy némelyik rövidtávon megvalósítandó esemény (pl: városrehabilitáció) több középtávra kitűzött ambíció teljesüléséhez járul hozzá (idegenforgalom és épített örökség védelme), ezért ezeket mindkét esetben szerepeltetjük az elemzésünkben.

4.4.1 Idegenforgalom Tokajban a vendégek és a vendégéjszakák száma az elmúlt években jelentősen bővült, és reményeink szerint még mindig jelentős növekedési potenciát rejt magában. Ugyanakkor változatlanul gondot jelent a csekély tartózkodási idő, és a kis költés. Ezért az idegenforgalom kapcsán a legfontosabb általánosságban megfogalmazható cél, hogy az egyes vendégek hosszabb ideig szálljanak meg a városban, illetve minőségi szolgáltatások révén nagyobb költésre lehessen őket ösztönözni. Az idegenforgalom kapcsán a következő középtávú elképzelések léteznek: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése (attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek) 2. Kistérségi és városi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása (konferencia- és rendezvény-, aktív, bor- és gasztronómiai, valamint ökoturizmus területén) 3. A kistérségi turisztikai desztináció-menedzsment megalakítása, működtetése, összehangolt turisztikai tervezés 4. A szomszédos kistérségekkel közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása 5. Határokon átnyúló közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása 6. A kistérség és a város egészére vonatkozó marketing és kommunikáció kidolgozása, végrehajtása 7. Célzott humán-erőforrás fejlesztés 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése A tokaji turizmus talán a leginkább költségigényes, ám mindenképpen szükséges feltétele. A jó adottságok ellenére ugyanis a kistérség és a város idegenforgalmára jellemző, hogy a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták kevés időt töltenek itt, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A térségbe érkező vendégek körében az országos átlaghoz viszonyítva alacsony a külföldi turisták részaránya.

94

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A programcsomagok kialakítása, kiajánlása mellett tehát nagyon fontos, hogy létrejöjjenek ezek megvalósítását szolgáló épületek és egyéb építmények. A kistérségben kialakított, nagyobb szabású programoknak otthont adó létesítmények önmagukban is számottevő vonzerővel bírva idecsalogathatják az adott témára fogékony látogatót. A konferenciák, rendezvények befogadására alkalmas épületek, szabadtéri létesítmények teret nyújtanak újabb programok kialakítására, a turistaszezon kibővítésére is. A tokaji zsinagóga felújításával, valamint az új színházépülettel a kulturális- konferencia és rendezvény turizmusban immár jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, a szomszédos Tarcalon pedig szintén nagymérvű szálláshely-fejlesztések történtek az elmúlt években, azonban a növekvő igény kielégítésére újabb minőségi szálláshelyek építése indokolt. Emellett a tartózkodási idő növelése érdekében fontos, hogy mind a városban, mind a kistérség egészében újabb attrakciók, rendezvényterek kerüljenek kialakításra. Szintén szükséges a vendéglátóhelyek kínálatának színesebbé tétele, bővítése. Mindezek megvalósítása nem képzelhető el külső források bevonása, valamint vállalkozói szándék, közreműködés nélkül. A konkrét tervek a következők: • Patkóbánya I. ütem – Fesztiválkatlan kialakítása az elhagyott, rehabilitált bányaterületen a város északi részén, amely alkalmas nagyobb szabadtéri koncertek, rendezvények, valamint üzletek és kisebb kiszolgálóegységek befogadására. A tervet az Észak-Magyarországi Operatív Program kiemelt projektjei között szerepel. • Patkóbánya II. ütem – a fesztiválkatlan területének bővítésével, park és tó kialakításával a rendezvénytér funkcióbővítése pihenőhellyel. Ennek megvalósítása a jelenlegi elképzelések szerint magántőke bevonásával, ugyanakkor önkormányzati részvétellel történne. • Cukrászda és bankfiók létesítése – A Halász Produkt Kft. beruházásában megvalósuló fejlesztés a belváros frekventált helyén, az építés kezdete 2008. • Konferenciaváros III. ütem – a zsinagóga és a Paulay Ede Színház oldalában fekvő épület felújítása, amelynek révén új közösségi tér jönne létre a városban, és amely által az impozáns rendezvénytér-együttes kiszolgáló helyiségeit is el tudnák helyezni. Itt kerülne elhelyezésre egy világörökségi borvidékek interaktív bemutató tere is. • Vigalmi negyed kialakítása – Az óváros Kopasz-hegyre felfutó, a folyó vonalával párhuzamosan elhelyezkedő kis utcán éttermek, üzletek, borozók kialakítása. Ezáltal az óváros turisztikai szempontból hasznosított területe kibővül, és ez a rész önálló attrakcióvá válik mindamellett, hogy színesíti a fellelhető szolgáltatások körét a városban. • Pincesor építése – Részben a vigalmi negyed fejlesztéséhez kapcsolódó konkrét cél. Tokajnak ugyanis a többi magtelepüléssel szemben hátránya, hogy a turisták által kifejezetten kedvelt és látogatott pincesorral nem rendelkezik, mivel a városban ezek javarészt a lakóházak alatt találhatók. Ezért a vigalmi negyed határában érdemes lehet egy borkóstolásra alkalmas pincesort építeni, amely megfelelő hangulatot tud biztosítani hozzá. • Aranysas, avagy Patrícius Hotel – A négy csillagos szálloda fejlesztése a belváros frekventált helyén álló, korábban is szállodaként működő klasszicista épület felújításával történne. Ezzel a minőségi szálláshelyek iránti egyre növekvő igénynek lehet részben megfelelni, hiszen Tokajban jelenleg nincs ilyen színvonalú szálloda. A kivitelező és működtető vállalkozó, a projekt pályáztatás alatt áll. • A Rákóczi vár romjainak a feltárása, látogathatóvá tétele a Bodrog és a Tisza egybefolyásánál fekvő szigeten.

95

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • • •

•

A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése a Bodrogon, amely megteremtené a kapcsolatot a fejlesztendő területtel, ezzel a város szerves részévé téve azt. A vár rekonstrukciója és leletmentés után a hozzá tartozó védmű helyén szálloda építése vállalkozó bevonásával. Négy csillagos wellness-szálloda építése a város északi területén, amellyel nem csupán a minőségi szálláshelyek iránti fokozott igényt lehet részben kielégíteni, hanem a turisztikai szolgáltatás is újabb palettával bővül, hiszen ilyen jellegű szolgáltatás jelenleg nincs a térségben. Városrehabilitáció – Az óváros épületeinek restaurálása, parkolók kialakítása a légkábelek földkábelekkel történő kiváltása, templomfelújítások, etc. Ez szorosan kapcsolódik az idegenforgalmi fejlesztésekhez, azonban bővebben az építettét és természeti örökség védelem prioritás kapcsán szólunk róla.

2. Kistérségi és városi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása Tokaj és a kistérség számos természeti, kulturális, építészeti látnivalóval rendelkezik. Ismertségét elsősorban a borvidékhez lehet kapcsolni, illetve ahhoz a tényhez, hogy a 7 borvidéki település egyben a világörökség része is. Számos rendezvénye közül némelyik országos hírnévnek örvend. Ilyen például a Zempléni Művészeti Napok keretében tartott rendezvények, melyek több települést is érintenek. A jó adottságok ellenére itt is igaz azonban a megállapítás, hogy a komplex turisztikai programcsomagok hiánya következtében az ide érkező turisták kevés időt töltenek a kistérségben, és költési hajlandóságuk alacsony, valamint a térségbe érkező vendégek körében csekély a külföldi turisták aránya. A komplex szemlélet két dologra utal: egyrészt turisztikai áganként célszerű programokat, rendezvényeket, látnivalókat felfűzni, másrészt pedig a kistérség egészére ki kell terjednie az idegenforgalmi tevékenységnek. Kiemelten kell kezelni a borturizmust, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti, rendezvény és aktív turizmushoz kapcsolódnak. A programcsomagok kialakítása arra irányul, hogy a kistérségbe érkező vendégek minél több időt el tudjanak tölteni a városban és a környező településeken. Mindezek alapján szükséges komplex programcsomagok kialakítása, a szolgáltatáskínálat felmérése. Ezek a fejlesztések többnyire sokkal kevésbé költségigényesek, mint az attrakció- vagy a szálláshelyfejlesztés, és jelentős részük pályázati forrás bevonásával is finanszírozható. Mindemellett ez sem képzelhető el a vállalkozók aktív közreműködése nélkül. Konkrétumok szintjén a következő tervek vannak: • Aktív turizmus fejlesztése – Kirándulások szervezése, emellett a kistérség településeinek az összekötése kerékpárút-hálózat révén (lásd még: infrastruktúra). Későbbiekben érdemes lehet egy kalandpark létrehozásában is gondolkozni, hiszen akár a gyermekes családok, a fiatal felnőttek, vagy a vállaltok csapatépítő tréningjei gyakran igénylik az ilyen típusú szolgáltatást. • Az ökoturizmushoz kapcsolódóan állat- és növénypopulációk megfigyelésére alkalmas helyek, tanösvények kialakítása a jelenleg csak nagy nehézségek árán megközelíthető Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet területén.

96

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • •

•

•

Víziturizmus – Az evezés lehetősége adott, azonban a hajózás turisztikai célú fejlesztése indokolt. Emellett fontos a szabad strandok kialakítása, és a horgászat jobb feltételeinek a megteremtése. Borturizmus – A már létező Tokaj-Hegyaljai Borút továbbfejlesztése, valóban működővé, vonzóvá tétele megfelelő marketing-munkán keresztül, a borászatok, vendéglátóhelyek, szőlőültetvény-tulajdonosok bevonásával (lásd még: szőlészetborászat). Konferenciaturizmus – A Tokaji Kulturális és Konferencia Központ megnyitásával jelentősen javultak a konferenciaturizmus alapfeltételei, ám a minőségi szálláshelyek hiánya itt változatlanul gondot jelent. Ennek orvoslása esetén egy nagyon fontos idegenforgalmi piaci szegmensben lép fel eséllyel Tokaj városa. Rendezvényturizmus – Itt szintén meg kell említeni a Tokaji Kulturális és Konferencia Központot, illetve a Patkóbányát, amely ha átadásra kerül, Tokaj akár fedett, akár szabadtéri helyszínen igen nívós rendezvényeknek adhat majd otthont.

A különböző programcsomagok egységbe szervezésének, keretbe foglalásának, és kiajánlásának (kommunikációjának) előfeltétele, hogy ezzel egy külön, legalább kistérségi szinten szervezett turisztikai szervezet foglalkozzék. Erről lesz szó a következőkben. 3. A kistérségi turisztikai desztináció-menedzsment megalakítása, működtetése A turisztikai desztináció-menedzsment létrehozása és működtetése lassan „kötelező gyakorlattá” válik minden egyes kistérségben, mivel a nyugat-európai példák is azt bizonyítják, hogy az ilyen módon összehangolt idegenforgalmi fejlesztések és együttműködések sokkal inkább versenyképessé válnak akár a hazai, akár a nemzetközi piacon. Ezek szorgalmazása kormányzati részről is érzékelhető olyannyira, hogy a közeljövőben várhatóan pályázati forrásokat is megjelölnek a menedzsmentek felállítására. Ennek a szervezetnek a felállítása nem csupán önálló kezdeményezésként képzelhető el, hanem egy konkrét pályázat vagy akár pályázatok részeként is megvalósítható. A menedzsment feladata a következőképp írható körbe, amelyek stratégiailag konkrét célokként is említhetőek: • A városban, a kistérségben, illetve azon túl is a meglévő szolgáltatások felmérése, összegyűjtése. • A kistérség turisztikai együttműködésének kezdeményezése, koordinálása, az azért való felelősség. A kohézió megteremtése és fenntartása. • partnerekkel, elsősorban Szlovákia irányában. • Együttműködés kialakítása az idegenforgalomban érdekelt helyi és kistérségi vállalkozókkal. • Kapcsolatfelvétel, kapcsolatok ápolása a turizmus irányításáért felelős országos, regionális, városi szervekkel. • Együttműködés kialakítása a szomszédos kistérségekkel, valamint a lehetséges határon túli partnerekkel. • A városra, a kistérségre, illetve a nagyobb tájegységre vonatkozó turisztikai stratégia elkészítése, az abban való részvétel, a megvalósítás felügyelete, koordinálása. • A kistérség egészére szóló egységes turisztikai marketing és kommunikáció megalkotásában való részvétel, a kivitelezés felügyelete. • Az egyes projektekhez történő forrásteremtésben való részvétel – információ gyűjtése, pályázatfigyelés, pályázatkészítés, projektmenedzsment.

97

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– •

Segít létrehozni a már kész turisztikai jellegű programcsomagokat. Gondozza, koordinálja és figyeli azokat.

4. A szomszédos kistérségekkel közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása Ennek kapcsán konkrétumokról még nehéz lenne beszámolni, de szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, hiszen az idegenforgalom nemzetközi tendenciái egyértelműen arra utalnak, hogy a turisták egyre inkább nagyobb tájegységekben gondolkoznak, amikor az utazásaikat tervezik. Ezért a piacon való közös fellépés nélkülözhetetlen a versenyképesség fenntartása és növelése érdekében. A közös projektek kidolgozásának és megvalósításának első számú felelőse a turisztikai desztináció-menedzsment, illetve annak vezetője lesz. 5. Határokon átnyúló közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása Itt is a szomszédos kistérségekkel közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása kapcsán elmondottak igazak azzal a kitétellel, hogy ezen programok az előzetes tervek szerint kiemelten támogatottak a 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban, tehát szorgalmazásuk mindenképpen indokolt. Ugyanakkor mivel egy-egy ilyen projekt igen sokszereplős játék, valóban hatékony, a közös fellépést ténylegesen szolgáló, mindenki számára kedvező programok kidolgozása várhatóan nagy nehézségeket okoz majd. Ez természetesen nem lehet indok arra, hogy ne történjenek lépések ebbe az irányba. 6. A kistérség és a város egészére vonatkozó marketing és kommunikáció kidolgozása, végrehajtása Mint fentebb már szó volt róla, ez szintén szorosan kötődik a kistérségi turisztikai desztináció-menedzsment felállításához és működtetéséhez, hiszen ennek kidolgozásáért és megvalósításáért az első számú felelős épp a szervezet. Szükségessége vélhetően különösebb indoklásra nem szorul, hiszen szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a kistérségi és városi image alapvetően a borturizmushoz, borkultúrához kötődik, amely sokkal szegényesebb ahhoz képest, mint amilyen plusz értékekkel rendelkezik ez a terület. Nyilván célszerű ösztönözni az idegenforgalom és a borászat terén működő vállalkozók a közös fellépését, ugyanakkor kistérségi szinten, közösségi eszközökkel is meg lehet valósítani térségmarketingtevékenységeket. Amennyiben a kistérségi turizmusfejlesztési feladatokért felelős szervezet és személyi állomány meghatározásra kerül, az ő feladatuk lesz a jelen beavatkozási területben javasolt tevékenységek végrehajtása. Feladatuk lesz továbbá annak biztosítása, hogy a kistérségi szinten megvalósított marketingakciók a térség minden települését érintsék, teljes körűen összefogva a kínált szolgáltatásokat, attrakciókat. A promóciós üzenetekben a térség egyediségét, speciális jellemzőit is hangsúlyozni kell. A bemutatott térségmarketing akciók közvetlenül is elősegítik mind a turizmus mind a borászati ágazat fejlődését. Ugyanakkor a kistérségi image kialakítása hatékony belső PR-rel összekapcsolódva segíti a települések és a lakosság belső identitástudatának kialakítását, megalapozza a belső kohéziót. Mindezek alapján szükséges tehát a kistérségi marketingakciók megtervezése, az átadni kívánt üzenetek megfogalmazása, és a promóciós csatornák kiválasztása. Legfontosabb feladatok tehát: • A kistérség és a város marketingszemléletű bemutatásának kialakítása - A kistérségi szinten megfogalmazott üzenetek minden településre kiterjednek, s felölelik a térség

98


•

•

kulturális/történelmi, turisztikai, természeti jellemzői mellett a helyi gazdaság, a fontosabb kistérségi szereplők ismertetését is. Célszerű egy logó és szlogen kialakítása, a kistérség arculatának megteremtése. A folyamatba minden települést be kell vonni, sőt akár a helyi lakosság véleményét is ki lehet kérni a kialakított arculattal kapcsolatban. Az üzenetek és a térségi információk összegyűjtése után el kell dönteni, hogy milyen eszközökkel történik majd a kiajánlás. Az eszközök kivitelezése során törekedni kell az arculati elemek megjelenítésére. (pl: Könnyen terjeszthető, figyelemfelkeltő kiadványok elkészítése nyomtatott és elektronikus formában; Önálló kistérségi honlap kialakítása; Kistérségi turisztikai/borászati rendezvények, vásár megrendezése, javasoltan a borvidéken létrehozott többi statisztikai kistérséggel együttműködve; Hazai és nemzetközi turisztikai szervezetek, utazásszervezők feltérképezése, részükre bemutatkozó anyagok küldése, kapcsolatépítés; Bemutatkozás megyei, regionális, országos és nemzetközi rendezvényeken, etc.) Térségen belüli promóciós tevékenységek megvalósítása - A térségi marketingakciók kiváló lehetőséget nyújtanak a belső identitás erősítéséhez. Ennek érdekében lehetséges egyrészt a kistérségi arculat, honlap kialakításába bevonni a helyi lakosságot, akár pályázat, akár véleménycsere révén. Programokkal, játékokkal lehet ösztönözni a helyi szereplőket arra, hogy minél élénkebben bekapcsolódjanak a kistérség belső életébe. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a honlapon információs anyagok jelenhessenek meg a helyieket érintő eseményekről.

7. Célzott humán-erőforrás fejlesztés A Tokaji kistérség egyes településein a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége, az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek részaránya csak Tokajban haladja meg a megyei átlagot. Az oktatási intézményekkel való ellátottság ugyanakkor jónak mondható, Tiszatardos kivételével minden településen található általános iskola és óvoda, Tokajban pedig 3 középfokú oktatási intézmény is működik. Az idegenforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó képzést a kistérségben két középiskola is nyújt. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában két érettségi bizonyítványt nyújtó szakirányon folyik szakközépiskolai képzés: vendéglátás-idegenforgalom és kereskedelemmarketing területeken. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola akkreditált, felsőfokú képzéseket indított kereskedelmi szakmenedzser és idegenforgalmi szakmenedzser szakokon. Az intézmény OKJ-s tanfolyamok, illetve egyéb, számítástechnikai tanfolyamok szervezésére is jogosult. A Tokaji Mezőgazdasági Szakiskolában pedig falusi vendéglátó képzésben lehet részt venni. Fontos lenne a szektorban dolgozó szakemberek, vállalkozók számára is elérhetővé tenni a korszerű ismeretek elsajátításának lehetőségét a térségen belül, felnőttképzési, továbbképzési programok keretei között. Az érintettek köre kiterjed a szálláshelyeket üzemeltetőkre és alkalmazottaikra, az idegenforgalmi látványosságokat működtető szervezetek munkatársaira, a vendéglátóiparban dolgozókra, és akár a borászatok-pincészetek egy-egy képviselőjére is. A szakmai ismeretek bővítése mellett kiemelten fontos a vállalkozói- és menedzsment ismeretek elsajátítása, javítása, a marketing-és a szolgáltatói szemlélet terjesztése. A turisztikai vállalkozók, munkatársak képzése alapvetően a szektor egyes szereplőire irányul, azok egyéni hatékonyságát növeli. Mindezek alapján szükséges a térségben az idegenforgalom terén a helyi igényeknek megfelelő képzési programok kialakítása.

99

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Legfontosabb konkrét célkitűzés: • Az idegenforgalom terén működő vállalkozások számára képzési programok indítása Az idegenforgalmi témájú felnőttképzés mechanizmusának kialakítása alapvető fontosságú a kistérségben. A képzések alapvetően OKJ-s tanfolyamok, a helyi igényeknek megfelelő specifikus képzési alkalmak lebonyolítását jelentik. Javasolt a térségben működő középiskolák, illetve a kihelyezett tagozatok indításában közreműködő főiskolák bevonása a folyamatba. A turisztikai menedzsment szintén bekapcsolódhat a szervezésbe, az igények felmérésébe. A tevékenység megvalósítása során azt a korábban már említett elvet kell követni, hogy az oktatási programok modern ismeretek átadása mellett feleljenek meg a térség specifikus igényeinek is. A képzések mellett rövidebb tájékoztató jellegű vagy készségfejlesztő workshopok, tréningek szervezésétől sem szabad elzárkózni. Ez utóbbiak tájékoztatást nyújtanak az aktuális pályázati lehetőségekről, megnyíló új forrásokról, a szakmában tapasztalt változásokról, újdonságokról. Szükség esetén tanulmányutakat is célszerű szervezni, különösen hasonló adottságokkal rendelkező térségekbe. A tréningek szervezésének a készségfejlesztés az alapvető funkciója, a résztvevők vállalkozói- és menedzsment ismeretének bővítése.

4.4.2 Szőlészet-borászat A Tokajban és környékén élők számára hagyományosan az egyik legfontosabb közvetett és közvetlen bevételi forrás a bortermelés, de a város hírnevének, elismertségének is alapját szolgáltatja, és jelentős mértékben függ tőle. Tehát a város gazdaságának egyik alappillére, ezért versenyképességének fokozása elsődleges érdek. Figyelembe véve, hogy világszerte növekszik a magas minőségű, különleges italok – kiemelten a borok – iránti kereslet kijelenthető, hogy ma még az ebben rejlő gazdasági lehetőségek nincsenek kellő mértékben kiaknázva. Célszerű tehát az ezen a területen meglévő alapokra tovább építeni. A fentiekkel összefüggésben és a város környékén termő borok hazai és nemzetközi elismertsége miatt Tokaj ma is Magyarország egyik borászati központjának számít. Ez a központi szerep azonban egy spontán folyamat eredményeként alakult ki anélkül, hogy a város tudatosan generálta, ösztönözte volna ezt. Fontos, hogy ez a szerepe további elemekkel egészüljön ki és erősödjön, és Tokaj egyértelműen Északkelet-Magyarország, és az egész ország meghatározó borászati központjává fejlődjön. Ezt a folyamatot közösségi eszközökkel lehet és kell ösztönözni elsősorban. A stratégiai fejlesztési célok sorában tehát kiemelt szerep jut ennek, mivel megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat, ennek hiánya viszont negatívan kihat a többi stratégiai cél eléréséhez. Középtávú célok: 1. Feldolgozó és kiszolgáló ipar fejlesztése 2. A szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzése 3. Célzott humán-erőforrás fejlesztés 4. A szőlészeti-borászati szektor szereplői által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása, a borturizmus fejlesztése

100

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 1. Feldolgozó és kiszolgáló ipar fejlesztése A térség alacsony iparosodottságú terület, fontosabb ipari tevékenységnek a szőlészethez kapcsolódó feldolgozóipar tekinthető, és ebben a szektorban működik a kistérségben letelepedett külföldi érdekeltségű vállalkozások döntő többsége. A fejlesztési stratégia céljai között szerepel a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, illetve a belső kohézió kialakítása, ezért törekedni kell arra, hogy a húzóágazatként megjelölt szőlészeti-borászati szektor tovagyűrűző hatásai más szektorokat, és más településeket is érintsenek. Lehetőség nyílik az apróbb léptékű beszállítói tevékenységek térségen belüli meghonosításához. Ide tartozik a borászat eszközigényének kielégítése (címkézés, palackozás, hordók készítése, marketing), de szintén megemlíthető a pincészetek vendéglátóipari továbbfejlesztése esetén a szükséges pékáruk és egyéb termékek, vagy más, a borhoz és az idegenforgalomhoz köthető ajándéktárgyak előállítása. Konkrét, rövid távú célok: • Komplex piaci felmérés készítése a kapcsolódó beszállítói tevékenységek felmérésére – Ezen belül annak részletes vizsgálata, hogy a kistérségben működő borászatok milyen termékeket szereznek be a térségen kívülről, s mekkora keresletet támasztanak jelenleg és várhatóan a jövőben ezen termékek iránt. • Azon tevékenységek listájának összeállítása, melyek a kistérségen belül is végezhetőek. • Megtalálni, avagy kialakítani a megfelelő finanszírozási forrásokat és konstrukciókat. • Tájékoztatni a kistérség és a város gazdasági szereplőit a felmerülő lehetőségekről, a finanszírozási módokról, és a szükséges tőkeerőről. 2. A szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzése A borvidékhez tartozó térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt a szőlészeti ágazat területi részesedése, s megindult egy újabb birtokkoncentrációs folyamat, mely a kárpótlási törvény végrehajtásával felparcellázott kisbirtokok szerepének csökkenésével jár. Ugyanakkor továbbra is számos kis- és közepes vállalkozás kategóriába tartozó borászat működik az érintett térségben. Az elaprózott szervezetek működési hatékonysága alacsony, a tulajdonosok kiszolgáltatottá váltak a felvásárlók felé. Az alacsony tőkeerővel bíró borászok források hiányában nem képesek új telepítéseket megvalósítani az elöregedett ültetvényeken. A borászatban rejlő idegenforgalmi lehetőségek kihasználása, az ide érkező vendégek informálása, térségben tartása sem valósul meg jelenleg megfelelő mértékben. Konkrét javaslatok: • Integrált termelési, beszerzési és értékesítési együttműködések kialakítása – A borászati-szőlészeti tevékenységek hatékonyságnöveléséhez szükséges tehát az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása. Az együttműködésen alapuló piaci fellépés révén a kisebb kapacitással rendelkező gazdák is képesek lehetnek nagyobb felvevőpiac megcélzására, s emellett működésük költséghatékonysága is javulhat. Szükséges tehát a borászati szektorban alacsony hatékonysággal működő szereplők körében az együttműködési lehetőségek feltérképezése, és ezek megvalósításához a háttérismeretek átadása. Az ösztönözni kívánt együttműködések mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon megvalósulhatnak. A közös megrendelések lebonyolításával a gazdák kedvezőbb 101

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– szerződési feltételeket érhetnek el a beszállítóknál. Az értékesítési oldalon is lehetőség van együttes fellépésre, akár az együttműködésben résztvevők mindegyike által használt, de a megkülönböztetésnek is teret hagyó márkanév használatával, közös promóciós tevékenységek kialakításával. Ez utóbbi megköveteli egy értékesítési katalógus, termék- és árlista elkészítését is. Ennek azonban egy fontos alapfeltétele a célzott humán-erőforrás fejlesztés, amelyet a következő alfejezetben tárgyalunk. 3. Célzott humán-erőforrás fejlesztés Mint fentebb már volt róla szó, Tokajban igen magas a csupán 8 általánossal rendelkezők aránya, míg a kistérség egészében az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is igen alacsony. Ez gátolja a gazdaság egészének, így az egyes ágazatoknak, köztük a szőlészeti-borászati tevékenységnek is a hatékonyságát, versenyképességét, jobb jövedelemtermelő képességét. Pedig az oktatási intézményekkel való ellátottság ugyanakkor jónak mondható, és a szőlészet-borászathoz közvetlenül kapcsolódó képzések a Tokaji Ferenc Gimnáziumban és Szakközépiskolában (akkreditált felsőfokú szakképzés), valamint a Tokaji Mezőgazdasági Szakiskolában (vincellér-képzés) is megtalálhatók. Nem mellesleg a borturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása sem képzelhető el kiművelt emberfők nélkül. Rövidtávú célok: • Tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve a már működő hazai és külföldi minták ismertetésére. • Közép- és felsőfokú borászati témájú képzések továbbfejlesztése, kialakítása – Szükséges mind a középfokú, mind a térségen kívüli főiskolák bevonásával indított felsőfokú képzési programok kiszélesítése, új szakok indítása, akkreditálása. A programok kidolgozása során érdemes egyrészt az országban már működő hasonló képzések megvizsgálása, másrészt pedig a Tokaj-hegyaljai Borvidék speciális szakmai és információs igényének figyelembevétele. Különösen új szakok indítása esetén célszerű felsőfokú oktatási intézmények bevonása a képzési programok kialakításába. A képzések fejlesztésének első lépéseként fel kell mérni a tényleges képzési igényeket az ágazatban, és össze kell vetni a bevonni kívánt oktatási intézmények kínálatával. Ha szükséges, új, térség-specifikus tananyag, képzési tematika kidolgozására is sor kerülhet. • Felnőttképzési, távoktatási programok indítása a kistérségben – A felnőttképzés mechanizmusának kialakítása hozzájárul a borászok ismereteinek szélesítéséhez. Szükséges egyrészt OKJ-s képzések indítása, másrészt pedig olyan távoktatási programok kialakítása főiskolák bevonásával, melyek nem csak a szőlészet-borászat szűkebb területén adnak át tudást, hanem elősegítik a résztvevők vállalkozói, marketing és menedzsment ismereteinek elmélyítését is. • Adott esetben idegenforgalmi, vendéglátói képzések indítása specifikusan a szőlészetborászat területén tevékenykedő személyek, kis- és közepes vállalkozások számára. Ez két utóbbi képzési forma meggyőződésünk szerint feltétele a borturizmusban rejlő lehetőségek tényleges kihasználásának (lásd következő alfejezet).

102

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 4. A szőlészeti-borászati szektor szereplői által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása, a borturizmus fejlesztése A kistérség idegenforgalmára jellemző a komplex turisztikai programcsomagok, a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya, és egy-két jelentősebb rendezvényt nem számítva ez kiemelten igaz a borturizmus területére is. Többek között ennek következménye, hogy az ide érkező turisták viszonylag kevés időt töltenek a kistérségben, költési hajlandóságuk pedig alacsony. Szükséges tehát a pincészetek által nyújtott vendéglátóipari kapacitások olyan irányú továbbfejlesztése, ami lehetővé teszi a klasszikusan kínált borkóstoltatást kiegészítő gasztronómiai fogások felszolgálását, esetenként szálláshelyek biztosítását. A vendéglátás fejlesztése során is célszerű az érintett borászatok közötti együttműködés közös pályázás és marketingtevékenységek terén. Mindezek alapján szükséges a belső terek borászati tradícióknak, esztétikai és vendéglátóipari követelményeknek megfelelő átalakítása és kiépítése. Rövid távú célok: • A pincészetek vendéglátóipari kapacitásainak felmérése – A borpincékben nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások javítása érdekében részleteiben fel kell mérni a kínálat jelenlegi állapotát. A felmérés vizsgálná a jelenleg nyújtott szolgáltatások (étkeztetés, kulturális programok, borkóstolók, szálláshely-szolgáltatás) minőségét, volumenét, és felméri a gazdák hajlandóságát a kínálat bővítésére. A borászati elemzésnek meg kell vizsgálnia a keresleti oldalt is, a potenciális és a jelenleg a térségbe érkező vendégek körében végzett felmérések segítségével. Sor kerül tehát a borászok személyes megkeresése és tájékoztatására a kistérségi szándékról. A tevékenység elindítását célszerű összekötni az együttműködések ösztönzésére irányuló workshopok, tájékoztató alkalmak szervezésével. • Kistérségi borászati-vendéglátóipari fejlesztések előkészítése – Az épületek, pincék átalakítását, felújítását megalapozó műszaki tervek elkészítése, a bevont szakértők segítségével az eszközigény meghatározása és az eszközök technikai specifikációjának elkészítése, valamint a finanszírozási igény, illetve az ehhez rendelhető források, támogatási lehetőségek meghatározása. • Közös marketing és kommunikáció – A kialakított vendéglátóipari egységek jövedelmezősége attól függ, hogy a térségbe érkező vendégek milyen információkkal rendelkeznek az itt elérhető szolgáltatásokról. Ezért közösségi szinten szükséges a borászok ösztönzése közös promóciós tevékenység kialakítására (tájékoztató táblák, közös kiadványok és programok, honlap, etc). • Tokaj-hegyaljai borút létesítése, a meglévők fejlesztése, programcsomagok hozzárendelése.

103


4.4.3 Munkahelyteremtés A gazdasági aktivitás és a munkaerőpiaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának egyik oka a helyi gazdaság nem megfelelő teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A stratégiai helyzetfeltárás eredményei szerint a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, azon belül is elsősorban az iskolák, az óvodák és a polgármesteri hivatal. Természetesen mind az idegenforgalom, mind a szőlészet-borászat kapcsán felsorolt középés rövid távú célok – azok teljesülése esetén – jelentős mértékben képesek enyhíteni az alacsony foglalkoztatottság, az iskolázottság, valamint a magas munkanélküliség és az inaktivitási ráta problematikáján sőt, elsősorban ez az a két gazdasági ágazat, amelyek Tokajban jelentős foglalkoztatóként tudnak megjelenni a munkaerőpiacon. A munkahelyteremtést és a humán-erőforrás fejlesztést ezért elsősorban közvetetten, e két gazdasági ágazat fejlesztése révén lehet elérni (lásd fentebb). A helyzet fontosságára, és nem mellesleg súlyosságára tekintettel azonban e stratégián belül mégis kiemelt prioritásként szerepeltettük, amelynek elérésében azért direkt eszközöket, közép- és rövid távú célokat is meg lehet és kell fogalmazni. Közép távú célok a következők: 1. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök további alkalmazása 2. Foglalkoztatási szervezet létrehozása 1. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök további alkalmazása Rövid távú célok: • Közmunka-programok folytatása. • Közhasznú tevékenységeken túlmutató projektek működtetése (pl: építőipar, üzemanyag kút működtetése, vagyonvédelmi feladatok, szociális ellátás, etc). • Ezek mellé rendelt képzések. 2. Foglalkoztatási szervezet létrehozása A munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség enyhítése nem lehetséges egyszeri, akciószerűen megvalósított programokkal. A probléma kezelésére javasolt ún. foglalkoztatási szervezet létrehozása, amely önállóan szervezi és koordinálja projektjeit. Rövid távú célok: • A foglalkoztatási szervezet létrehozása előtt célszerű hazai és nemzetközi minták megismerése, azok adaptálásának vizsgálata a kistérség és a város adottságaira. • Foglalkoztatási szervezet létrehozása, közhasznú társaság jogi formában való működtetése kistérségi szinten. • A Kht. működéséhez szükséges eszközök beszerzésére, a személyi jellegű kiadások finanszírozására pályázati forrásokat kell keresni. • Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a potenciális célcsoporttal.

104

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • •

Egyéni tanácsadás, személyre szabott szolgáltatások nyújtása. Különösen a fiatalok részére célszerű tanácsadás, mentálhigiénés programok, szakmai gyakorlóhelyek működtetése, pályaorientációs tájékoztatás nyújtása. A foglalkoztatási szervezet létrehozása után először a helyi önkormányzatoktól vagy a kistérségi szervezettől kapná forrásait, s 1-2 év működés után önállóan kell szerveznie, koordinálnia, és finanszíroznia a projektjeit.

4.4.4 Épített és természeti környezet Az ország számos településére jellemző, hogy fokozottan leépülnek a gazdag kulturális és épített örökségek, értékek, valamint a középületek. Ez a probléma különösen a rurális térségekben jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület található, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektetői tőke- és turistavonzó képességét. Ez utóbbi Tokaj esetében különösen érzékenyen érintené a várost, tehát az életszínvonalat közvetlen módon befolyásolja a település épített környezetének jellemzői, ezért annak védelme, állagmegóvása kiemelt prioritásként kezelendő. Szükséges tehát a térség településein a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A zöld felületek revitalizációja, a környező védett természeti értékek védelme, óvása több szempontból is indokolt: Egyrészt a növények levegőtisztító munkája, a folyók tisztasága egészségesebb lakókörnyezetet biztosít az itt élők számára, és ezáltal csökkenthetők az egészségre káros hatások. Másrészt rekreációs és esztétikai értékük révén hozzájárulnak az életminőség javulásához, és nem mellékesen a turizmus további fejlődéséhez is elengedhetetlen a tiszta, ápolt városon belüli és a várost övező természet biztosítása, főként hogy az utazók mind nagyobb hányadának fontos érték ez az úti cél kiválasztásakor, és mind nagyobb részük kifejezetten az ilyen típusú attrakciókat keresi fel. Közép távú célok: 1. Attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztése Tokaj jelenlegi építészeti arculatával összhangban 2. Városrehabilitáció 3. Önkormányzati épületek állagának javítása 4. Ingatlan-hasznosítás 5. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 6. A közlekedési-szállítási tevékenységekből eredő környezeti terhelés csökkentése 7. Az agrár-környezetvédelem alapjainak megteremtése, erősítése 8. Energiafelhasználás hatékonyságának növelése, megújuló energiaforrások növekvő használata 1. Attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztése Tokaj jelenlegi építészeti arculatával összhangban Rövid távú célok: • Patkóbánya I-II. ütem • Cukrászda és bankfiók • Konferenciaváros III. ütem • Vigalmi negyed 105

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • • • • •

Pincesor Aranysas, avagy Patrícius Hotel A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése a Bodrogon A vár rekonstrukciója és leletmentés után a hozzá tartozó védmű helyén szálloda építése vállalkozó bevonásával. Négycsillagos wellness-szálloda építése a város északi területén

2. Városrehabilitáció Rövid távú célok: • Görög keleti, ortodox templom felújítása, amely jelenleg galériaként funkcionál • Görög katolikus templom felújítása • A légkábelek kiváltása földkábelezéssel a város turisztikai szempontból frekventált, óvárosi pontjain • Parkoló kialakítása a Borok Háza mellett • Egyéb közösségi terek felújítása és kialakítása - A tevékenység keretei között elsősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontban rendezetlen táji, természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg. A zöldfelületek kialakítása során őshonos fajok betelepítését tervezik. • A település belterületén található, történelmi értékkel bíró Rákóczi vár maradványainak feltárása és rehabilitációja. 3. Önkormányzati épületek állagának javítása A fejlesztések magukban foglalják az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítását, korszerűsítését. Ezen épületek olyan közösségi szolgáltató funkcióval rendelkeznek, melyek a településképben elfoglalt helyük és építészeti értékük révén nagymértékben befolyásolják a településközpontok megjelenését, összképét. A beavatkozások végrehajtása során megtörténik a településképet esetenként rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval való megtöltése, illetve a műemléki és kulturális értékeket hordozó épületek, építmények rehabilitációja. A fejlesztések tervezése során át kell gondolni, hogy a felújított ingatlanok esetenként milyen új, hasznos funkciót láthatnak el a jövőben. A kivitelezésnél pedig elsődleges szempont, hogy az épületek illeszkedjenek a településképbe. Rövid távú célok: • Kistérségi irodaház kialakítása – A polgármesteri hivatal egyik kihasználatlan épületrészében kerülne kialakításra a kistérségi irodaház, amely jelentősen megkönnyítené a városban és a térségben élők ügyintézéseit. Itt kerülne elhelyezésre a Földhivatal Tokaji Kirendeltsége, a Leader-program Iroda ügyfélfogadója, a Fogyasztóvédelmi Egyesület Tokaji Kirendeltsége, az Agrárkamara Tokaji Kirendeltsége, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Városi Irattár, valamint a Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélfogadója. Az így felszabadult ingatlanok újabb hasznosítási lehetőségeket is magukban rejtenek. • Kistérségi járóbeteg-ellátó központ kialakítása, fejlesztése – A tokaji járóbeteg-ellátó jelenleg egy belvárosi ingatlanon belül működik, amelynek a mentővel, személygépkocsival való megközelíthetősége nehézkes, az épület további bővítése pedig nem kivitelezhető. Ezért ennek áthelyezése mindenképpen indokolt. Emellett

106

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– néhány szakrendelés hiányzik, ugyanis az urológiai, reumatológiai, neurológiai, bőrgyógyászatai és pszichiátriai kezelésre váró betegeknek jelenleg Nyíregyházáig vagy Szerencsig kell utazniuk, miközben az ezekre a szolgáltatásokra való igény jelentősnek mutatkozik a városban és a kistérségen belül. Az épület hiányossága továbbá, hogy hiányoznak az olyan helyiségek, melyek további kiszolgálóegységeket, tevékenységet (pl: optika, baba-szoba, masszázs-szoba, gyógyszertár), illetve háttérfunkciókat tartalmazhatnának (pl. iroda). • Óvoda bővítése és összevonása – Tokajban az óvodai ellátás jelenleg két szolgáltatási helyszínen, de egy intézmény keretein belül, a II. Rákóczi Ferenc tanintézményben zajlik. A két helyszín közül az egyik egy belvárosi ingatlanban található, a másik az iskola épületén belül. Az iskolai ellátási helyszín bővítése, és a két helyszín összevonása indokolt, amellyel a belvárosi ingatlan felszabadul egyéb hasznosítás céljára. 4. Ingatlan-hasznosítás Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítása többes célt szolgál: Egyrészt az elhanyagolt épületek új funkcióval való megtöltése növeli az itt élők életminőségét, a város funkciógazdagságát, másrészt a vállalkozói tőke erőteljesebb jelenléte növeli Tokaj gazdaságának teljesítőképességét, és munkahelyek teremtődnek. Nem mellékesen az ingatlanok eladásából befolyó összegekből több olyan pályázati önrészt el lehet különíteni, amelyek a városfejlesztési prioritások megvalósulásához nagy mértékben hozzájárulhatnak. Szerencsére Tokajban – a város mind erősebb idegenforgalmi potenciája miatt – egyre több vállalkozó érdeklődik az esetleges befektetési lehetőségekről. Rövid távú célok: • Az óvoda összevonásával a felszabaduló belvárosi ingatlan értékesítése és hasznosítása. • A leromlott állagú régi moziépület értékesítése és hasznosítása. • A Borok Házával szembeni épület értékesítése és hasznosítása. • A Kistérségi Irodaház kialakítása révén felszabaduló ingatlanterületek hasznosítása. • A Patkóbánya II. ütemében tervezett pihenő park és szórakoztató központ vegyes tulajdonú hasznosítása. 5. Hulladékgazdálkodás fejlesztése Az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási törvény a hulladékokkal kapcsolatban három tevékenységi területet jelöl meg az önkormányzatok feladataként: a hulladékkezelést, ami gyűjtést, begyűjtést, szállítást, előkezelést, tárolást, hasznosítást, és ártalmatlanítást magába foglaló tevékenység-együttes; a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését; és a települési hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését. A Tokaji kistérség települései a hulladékot a Bodrogkeresztúron található hulladéklerakóban helyezik el. A kommunális hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása ugyanakkor jelenleg nem megoldott a kistérség területén. Az országos viszonyokhoz hasonlóan problémákat okoznak a kistérség területén található illegális szemétlerakók, amelyek megszüntetéséhez szükség van határozott önkormányzati fellépésre, és elsősorban az emberek környezeti szemléletváltására. Szükséges tehát a térségen belül a hulladékprobléma komplex kezelése, a szelektív gyűjtés alapjainak megteremtése és szemléletformálás révén. 107

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Rövid távú célok: • Szelektív hulladékgyűjtés kiépítése a városban és a kistérségben – Ki kell alakítani minden településen a hulladék-gyűjtő szigeteket, meg kell oldani a szelektíven gyűjtött hulladék elszállítását. • Lakossági szemléletformálás, környezettudatos életmód erősítése – Az infrastrukturális és logisztikai elemek mellett nagyon fontos a szemléletformálás és a gyakorlati információk biztosítása a lakosság részére. A szemléletformálás lakossági fórumok, tájékoztató kiadványok, előadások formájában történhet. Fent lehet tartani továbbá egy információs vonalat, ahol a lakosok tájékoztatást kaphatnak felmerülő kérdéseikre a szétválogatással kapcsolatban. • Illegális hulladéklerakók felszámolása – Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet, rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a város és a kistérség fontosnak tartja a turizmus- és a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Fel kell mérni, hogy hol fordulnak elő ilyen lerakóhelyek, fel kell számolni őket, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, és ahol lehetséges, a lerakást végzők beazonosítását. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak. 6. A közlekedési-szállítási tevékenységekből eredő környezeti terhelés csökkentése Tokaji az Alföld és az Északi-középhegység peremén, az észak-keleti és az észak-alföldi országrész találkozási pontjánál helyezkedik el, és közúti valamint vasúti Tisza-hídja miatt forgalmas közlekedési és teherszállítási csomópont. Emellett a környező hegyekben aktív kőfejtés folyik, a kitermelt köveket pedig nehézgépjárművek szállítják el Tokajon keresztül. A Tokaji borvidék azonban zárt borvidékként 1737 óta védettséget élvez, jelenleg pedig a Világörökség részeként tartják nyilván. A kitermelés-szállításnak rendkívül nagy romboló hatása van a védett tájra. Egyrészről a sűrű tehergépjármű-forgalomnak levegő- és zajszennyező hatása van, másrészről pedig jelenleg még nem épültek ki a települést elkerülő utak, így az egyre növekvő teherforgalom a városon keresztül halad át. A nehéz gépjárművek rongálják az utakat, az épületeket, különösen a föld alatt elhelyezkedő pincéket, illetve a vezetési morál gyakran tapasztalt hiányosságai és a rossz útminőség következtében a település lakóinak biztonságát is veszélyeztetik. Mindezek következtében szükséges a közlekedésből eredő ártalmak felmérése, megoldási javaslatok kidolgozása, és a keletkezett károk orvoslása. Rövid távú célok: • Kárfelmérés – Első lépésként szükséges annak felmérése, hogy eddig milyen károk keletkeztek a kőtermelés és közúti szállítás következtében. Vizsgálni kell továbbá, hogy rövid és középtávon milyen további várható negatív behatásai lehetnek a közlekedési terhelés növekedésének. A felmérések elvégzésébe célszerű bevonni a régióban működő Miskolci Egyetem műszaki szakembereit. • Alternatívák kidolgozása – A károk pontos felmérése után meg kell határozni, hogy milyen megoldási lehetőségek léteznek. Megoldást jelenthet elkerülő utak építése, a szállítás útvonalának, a szállítási módoknak a megváltoztatása. • Az alternatívák megvalósítása érdekében kifejtett lobbitevékenység – A felmérések, árelhárítás elvégzésével párhuzamosan fontos lenne, hogy a kistérség minden érintett 108


•

települése összefogva lobbizzanak a kidolgozott megvalósítási javaslatok kivitelezése, ha szükséges elkerülő útszakaszok építése mellett. A keletkezett károk elhárítása – A károk nem csak az utakra, hanem az épületekre, lakóházakra, pincékre is kiterjednek. Az önkormányzatok a felújítási, javítási igények meghatározásával, források keresésével tudják segíteni a magánembereket, vállalkozásokat. Az önkormányzati tulajdonba tartozó épületek helyreállítását pedig saját hatáskörben hajthatják végre.

7. Az agrár-környezetvédelem alapjainak megteremtése, erősítése Az utóbbi években kerültek előtérbe az élelmiszertermelés által kiváltott környezetterhelési károk, és a komplex térségfejlesztéssel együtt érkező új értékrend, valamint a természeti kincsek felértékelődése. A fejlettebb országokban a természetközpontú szemlélet hódít, mely a lakosság egész életvitelében megjelenik. A fogyasztók már nemcsak azt várják el a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hogy folytonos élelmiszerellátást nyújtson (ez időközben természetessé vált), inkább a táplálék minőségét és megbízhatóságát értékelik. Egyre nő a kereslet a biotermékek, a természetes úton, vegyszerek nélkül előállított termékek iránt. A jó minőségű, és a természetet a lehető legkevésbé megterhelő termék vagy szolgáltatás előállításához azonban teljesen új, a mezőgazdaság hagyományos szerepkörén túlmutató szemléletmódra van szükség. Ezt a fejlődési irányt a kistérség csak akkor tudja kihasználni, ha képes lesz új módszerek bevezetésére, a gazdák szemléletmódjának formálására. A mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságnöveléséhez tehát szükséges a diverzifikáció, illetve az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása. Az elaprózott tulajdonosi szerkezet, az elavult technológia és tőkehiány miatt a kistermelőknek gondot okoz az uniós minőségi követelményeknek való megfelelés, ezért szükséges lenne a szektor szereplői közötti összefogás elősegítésére, mely javítaná a termelés és az értékesítés hatékonyságát. Az ökogazdálkodási módszerek elterjedése segítené a termelés diverzifikációját. A helyzetfeltárás adatai alapján látható, hogy a kistérségben még nem indult meg az alternatív mezőgazdasági tevékenység, holott azt a természeti értékek, és az EU-csatlakozásunk óta rendelkezésre álló agrár-környezetvédelmi források indokolnák. Mindezek következtében indokolt az alternatív termesztési módok, és az igénybe vehető támogatási források megismertetése a helyi gazdákkal. Rövid távú célok: • Az ökológiai szemlélet terjesztése a gazdák körében – Elsődlegesen fontos a környezetbarát, biogazdálkodási módok és minőségi élelmiszertermelés bevezetése a növénytermesztés és az állattenyésztés terén egyaránt. A termékek értékesítését növelné a térség mezőgazdasági szektorai közötti, és az egyes gazdasági szektorok közötti szinergiák kihasználása, például a kiemelt turisztikai területek kiszolgálása minőségi élelmiszerrel. Ezen kívül stabil felvevőpiacot jelenthet a kistérség közelében lévő két nagyváros, Miskolc és Nyíregyháza is. Kistérségi és önkormányzati eszközökkel alapvetően szemléletformáló akciókat lehet lebonyolítani, melyek a következők lehetnek: Információs rendezvények szervezése; Esettanulmányok, követhető minták összegyűjtése, bemutatása a térségben; Segítségnyújtás tanúsítványok megszerzésében; Külföldi tanulmányutak szervezése; Pályázati információk biztosítása, pályázatírás, információnyújtás a források kapcsán vetőmag, gépek, eszközök beszerzéshez, technológiai modernizáció végrehajtásához, mezőgazdasági célra használt épületek átalakításához.

109


•

Mezőgazdasági integrációk, együttműködések kialakításának ösztönzése az alternatív tevékenységek ösztönzése terén – Az organikus gazdálkodás és az alternatív földhasznosítás elterjesztésével párhuzamosan ösztönözni kell az együttműködést, a magasabb hozzáadott érték előállítását a térségen belül. Mindezek elősegítése érdekében szükséges az érintett településeken tájékoztató szemináriumok tartása, információk nyújtása a gazdák részére az alternatív földhasználatról és az együttműködési lehetőségekről, kiemelt hangsúlyt fektetve a már működő (hazai és külföldi) minták ismertetésére. Kistérségi szinten célszerű a térségben már jelenleg is organikus termesztésben érdekelt gazdák tevékenységét nyomon követni. Alternatív gazdálkodás előkészítése az érzékeny természeti területeken – Hazánk EUcsatlakozásával kibővültek az agrár-környezetvédelmi források. Lehetőség van ún. érzékeny természeti területek meghatározására, melyek ritka, értékes fajoknak adnak otthont, s melyeken csak speciális követelményeknek megfelelő gazdálkodást lehet folytatni. A kistérségben fontos lenne elindítani, illetve folytatni azt a folyamatot, melynek eredményeképpen itt is meghatározásra kerülnének ilyen területek. A résztvevő gazdák hektár alapú támogatásban részesülve megfelelő jövedelemhez juthatnak. Jelenleg létezik ilyen irányú kezdeményezés, szükséges lenne ennek továbbvitele, kiterjesztése. Ennek első lépése egy szakmai tanulmány készítése, mely megvizsgálja, hogy milyen természeti értékek találhatóak az adott területen, s milyen gazdálkodási módokat lehet ott folytatni.

8. Energiafelhasználás hatékonyságának növelése, megújuló energiaforrások növekvő használata Ebben a témában még nehéz konkrét tervekről beszámolni Tokajban, és a város méretei, gazdasági vállalkozásainak főbb típusai sem teszik nagy energiafogyasztóvá a várost, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók árainak hosszú távon is várható magas beszerzési árai, de a természeti környezet védelmének fokozott igénye a világörökségi helyszíneken is mind indokoltabbá teszi az energiafelhasználás hatékonyságának a növelését, valamint a megújuló energiaforrások bevonását Tokaj energiaellátásába. Rövid távú célok: • Az új beruházások, illetve az épület-felújítások esetén az energiafogyasztást csökkentő eszközök, épületelemek alkalmazása (pl: modern nyílászárók, hőszigetelési, a termelt hőt újrafelhasználó eljárások alkalmazása). • Az új beruházások, illetve az épület-felújítások esetén megújuló energiaforrások használata, beépítése (pl: napelemes háztetők, hőszivattyúk).

4.4.5 Kistérségi központi szerep Tokaj városa hagyományosan számos olyan funkciót látott és lát el ma is (oktatási, egészségügyi, közigazgatási funkciók), amelyek a várost a környezetében lévő kistelepülések (beleértve több bodrogközi, és néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települést is) természetes kistérségi vonzásközpontjává tette. A cél ennek megfelelően a város meglévő adottságaira és a hagyományokra építve a kistérségi centrumszerep további erősítése.

110

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Közép távú célok: 1. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése 2. A jelenleg is működő szolgáltatások korszerűsítése 3. Közlekedés fejlesztése 1. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése Bár Tokaj számos szolgáltatást tud már most is biztosítani a környező települések számára, ahhoz, hogy a térségi központtól elvárható feladatokat el tudja látni, tehát a teljeskörű kistérségi centrum-szerephez néhány elem még hiányzik. Ezen célok elérése érdekében nem minden esetben csak a klasszikus értelemben vett fejlesztési projektek megvalósítására van szükség, hanem sokkal inkább kormányzati szintű intézkedésekre, döntések meghozatalára. Rövid távú célok: • Városi bíróság és ügyészség létrehozása, amelyhez a város megfelelő alapterületű épületet biztosít. • Tűzoltóság szervezése, amelyhez a város megfelelő alapterületű épületet biztosít. • Új városi sport- és tanuszoda építése a kistokaji részen. 2. A jelenleg is működő szolgáltatások korszerűsítése Mint arról fentebb már szóltunk, Tokaj jelenleg is számos olyan városi funkcióval bír akár az oktatás, a művelődés, vagy a szórakozás, akár az egészségügy és a szociális ellátás területén, amely miatt méltán nevezhető a kistérség, illetve néhány, a kistérségen kívül helyezkedő település térségi központjának. Ráadásul az utóbbi időben igen sok olyan fejlesztés történt, amely tovább erősítette Tokajnak ezt a szerepét – elég csak a színházra, a mozira, vagy az új Idősek Otthonára gondolnunk. Mindemellett a minőségi elvárások növekedésével a már létező funkciók esetében is igyekeznie kell a városnak lépést tartania az idővel, hogy központi szerepe stabilizálódjon, és rögzüljön az emberek fejében. Az alább felsorolt konkrét, rövid távú célokról fentebb már esett szó, ezért itt csak felsorolásszerűen szerepeltetjük őket. Rövid távú célkitűzések: • A tokaji rendőrőrs fejlesztésével egy városi rendőrkapitányság szervezése. A jelenlegi épület ennek a célnak már most is tökéletesen megfelel. • Járóbeteg-szakellátó fejlesztése. • Óvoda bővítése, a két szolgáltatási helyszín összevonása. • Kistérségi irodaház kialakítása. 3. Közlekedés fejlesztése A központi szerep erősítésének, a vonzáskörzet esetleges kiterjesztésének az ellátatlan települések irányába egyik legfontosabb feltétele a város minél könnyebb elérhetősége. Rövid távú célkitűzések: • Tömegközlekedés jobb összehangolása az iskolai oktatás csengetésrendjével, valamint a járóbeteg-szakellátások rendelési idejével. • A 38-as számú főút Tokajt elkerülő szakaszának megépítése, annak szorgalmazása. • A 37-es számú főút 2x2 sávossá bővítése a mádi körforgalomig, annak szorgalmazása.

111


•

Közlekedési kapcsolat megteremtése a Bodrogközi településekkel (tokaji Bodrog-híd és 8 km közút megépítése, azaz a város összekötése Zalkod községgel). Ez több bodrogközi településnek jelentősen megkönnyítené számos szolgáltatás igénybevételét, ráadásul megteremtené a Bodrogköz idegenforgalmi szempontból történő feltárásának lehetőségét. Parkolók kialakítása (pl: Borok Háza mellett).

4.4.6 Infrastruktúra Az infrastruktúra fejlesztése minden egyes prioritás alapeleme, amely nélkül általában már maguk a fő célkitűzések sem valósíthatók meg, de mindenesetre hiába történik meg egy-egy fontosabb fejlesztés, ha az a lakosság, a turisták, vagy akár a helyi gazdaság szereplői számára nem elérhetőek, vagy csak nehezen megközelíthetőek/igénybe vehetők, illetve ha netán tovább terheli a környezetet, és emiatt a fejlődés nem fenntartható. Az infrastruktúra fejlesztése tehát önmagában csak ritkán válik valódi céllá, ám mivel a fogalom tág értelmezésében szinte minden egyes prioritáshoz kapcsolódik, sőt mi több, azok megkerülhetetlen része, ezért önmagában is prioritásként kezelhető. Közép távú célok: 1. Úthálózat korszerűsítése 2. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése 3. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása 4. Oktatási infrastruktúra fejlesztése 5. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 1. Úthálózat korszerűsítése Egy térség versenyképességét és gazdasági fejlődését nagymértékben befolyásolja a térség elérhetősége, valamint a térségen belüli közlekedési lehetőségek. A Tokaji Kistérség fő közúti közlekedési útvonalát a 37-es és a 38-as főutak alkotják. A települések emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A megyei helyzethez hasonlóan a közutak leromlott műszaki állapota gyakran problémát jelent a Tokaji Kistérségben is. Emellett leginkább a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) okoz gondot a megnövekedett átmenő forgalom, illetve a nagy mértékű teherforgalom miatt az utak túlzsúfoltsága, és az ezzel járó jelentős zaj- illetve por okozta szennyezés. A tehergépkocsik veszélyeztetik az épített- és a természeti örökséget, valamint az itt élőket. Az úthálózat minősége nem csak műszaki állapotával, hanem a térségi kapcsolatok sokaságával is jellemezhető. A Tokaji Kistérségben több településről nehezen közelíthető meg a város, ami jelentős mértékben csökkenti a lakosság mobilitását, a munkaerőpiac rugalmasságát. Mindezek alapján szükséges a térségben az alsóbb rendű utak felújítása, a veszélyeztetett településeken a megnövekedett átmenő forgalom elterelése, a belső kapcsolatok javítása. Emellett Tokaj belterületén, a belváros bizonyos részein szintén időszerűvé vált az utak felújítása, főként a Kopasz-hegyre felfutó, illetve az arra merőleges kisebb utak állapota rongálódott meg az utóbbi években. Az alsóbb rendű útfejlesztések a kevésbé összetett projektek közé tartoznak, melyek megvalósítása hazai és európai források igénybevételével is

112

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– történhet a műszaki tervek elkészítése után, de a fő közlekedési útvonalak fejlesztése már kormányzati hatáskörbe tartozik, és a Kohéziós Alapból finanszírozandó. Rövid távú célok: • A 38-as számú főút Tokajt elkerülő szakaszának megépítése – Az elkerülő út megépítéséhez kapcsolódhatna a Tiszán való átkelési lehetőségek bővítése. A elkerülő út tervezett nyomvonala ugyanis délen haladva átívelné majd a Tiszát. • A 37-es számú főút 2x2 sávossá bővítése a mádi körforgalomig. • A 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése – A kistérségben sok az alacsonyabb rendű út, amelyek felújítása a kistréségen belüli kapcsolatokat erősítené. A műszaki állapot javításán túl ezeknek az utaknak a kiszélesítése is fontos lenne, hiszen ezáltal javulna a közlekedésbiztonság, csökkenne a balesetek száma. A beruházások tervezése és végrehajtása során főként azokra a fejlesztésekre kell koncentrálni, melyek a Tokaj és a többi település közti összeköttetéseket javítják. • Közlekedési kapcsolat megteremtése a Bodrogközi településekkel (tokaji Bodrog-híd és 8 km közút megépítése, azaz a város összekötése Zalkod községgel). • Belterületi utak korszerűsítése a településrendezési tervel összhangban. 2. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Mivel egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében a szabadidő, a turizmus, és a környezettudatosság, így egyre inkább teret kap a gépkocsi-mentes közlekedés is. Ahhoz, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, és az alternatív közlekedési lehetőségek is rendelkezésre álljanak, szükség van a kistérségi kerékpárút hálózat kiépítésére. Jelenleg csak két kiépített kerékpárút szakasz található a kistérségben, Szegilongon és Tokajban, melyek egy szomszédos településsel sincsenek összekötve. Az infrastruktúra hiányában nem lehet a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó programcsomagokat kialakítani. A kistérség települései egy viszonylag kis átmérőjű körben helyezkednek el, tehát a kerékpárút megtervezése és megépítése nem ütközne komoly akadályokba a téren, hogy könnyen meg lehessen közelíteni minden települést. A fentiek mellett a minőségi kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése azért is sürgető, mert a közúti közlekedés zaj- és légszennyező hatása várhatóan emelkedni fog a közúthálózat, különösen a gyorsforgalmi utak fejlesztésével. A térségi és a városi kerékpárút-hálózat fejlesztése mérsékelheti a helyi szennyező-források káros anyag kibocsátását, vagyis a helyi természeti értékek védelme és a lakosság egészségmegóvása érdekében szükséges lenne a környezetbarát közlekedési formák feltételeinek javítása, és a településeken belüli mobilitás növelése. Rövid távú célok: • Térségi kerékpárút hálózat kiépítése – A Tokaji kistérség települései már túl vannak a térségi kerékpárút-hálózat műszaki tervezésén. A dokumentáció elkészítésére a települések 2004-ben pályázati forrást nyertek el. A kistérség minden települését érintő tervezett kerékpárút illeszkedne a nemzetközi EuroVelo hálózat Magyarországot érintő két útvonala közül a 11-es számú, Norvégiától Athénig vezető szakaszhoz (az útvonal magyarországi szakasza: Sárospatak – Tokaj – Szolnok Szeged). Az EuroVelo projekthez kapcsolódóan elkészült koncepciónak megfelelően a kistérségi kerékpárút jelentős része a Bodrog és a Tisza mentén haladna a gáton. Mindezek következményeként a kistérség összehangoltabb turisztikai 113


•

• • •

•

• •

programkínálatot tudna megvalósítani, pozitív hatást gyakorolna kistérségi és települési szinten a társadalmi folyamatok fejlődésére, valamint a térségi kohézió erősödésére, az életszínvonal, életminőség növekedésére. Az EuroVelo nyomvonalára való térségi rácsatlakozást lehetővé tevő kerékpárúthálózat kiépítése – Ahol a nyomvonal nem érinti a város központját, belterületét, szükséges rávezető szakaszok kiépítése. Az említett fő térségi útvonal mellett meg kell fontolni további szakaszok kiépítését. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a kerékpározás feltételei megteremthetőek aszfaltozás nélkül, az alkalmas földutak megfelelő kitáblázásával, karbantartásával. További minőségi fejlesztés, melynek kivitelezése növelné a kerékpározás vonzerejét, a Tokaj-hegy körüli szakasz teljes kiépítése. Ez a fejlesztés jelenleg az előkészítés szakaszában jár, a megvalósíthatósági tanulmány készítésére a kistérség szintén 2004-ben nyert el pályázati forrásokat. Hosszabb távon megfontolandó feladat a szomszédos kistérségek felé a kapcsolatok kialakítása a borvidék települései közötti összeköttetések megteremtése, valamint a folyók menti folyamatos kerékpározás lehetőségének biztosítása érdekében. Végezetül, de nem utolsósorban a belterületi szakaszok kialakítása, a meglévők felújítása is meg kell, hogy történjen. Kiegészítő infrastrukturális elemek kialakítása – A kerékpáros turizmus fellendítésének alapfeltétele a biztonságosan használható úthálózatok kiépítése. A kistérség és Tokaj város célja azonban önmagában nem a kerekezők számának növelése, hanem az, hogy a térségbe érkező aktív turisták megálljanak, megtekintsék a helyi látványosságokat, s növeljék a szolgáltatók jövedelmét. Ennek alapvető eszköze a kerékpárutak mentén információs táblák kihelyezése, tájékoztatás az egyes települések látványosságairól, az ott található idegenforgalmi, vendéglátóipari egységekről. Emellett szükséges a kapcsolódó kiszolgáló elemek kialakítása is: kerékpártárolók, pihenőhelyek, ahol szükséges közlekedési jelzőtáblák, lámpák, stb. Különösen a biztonságos kerékpártárolók kialakítása lehet fontos a helyi lakosok mobilitása szempontjából is. Ahol szükséges, járdák felújítása a városon belül. Szintén hosszabb távon kivitelezhetőnek tűnő terv a jövőben feltárandó Rákóczi vár, és az ott felépítendő szálloda összeköttetése a belvárossal egy a Bodrogon átívelő gyalogos híd felépítésével.

3. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása Rövid távú célok: • A Kertváros beépült és fejlesztési területein látható vagy nyomokban felismerhető felszíni vízlevezető árokrendszer nyomvonal képe (5-7 db) teljes mértékben megfelel a majdan kiépítendő – javaslat szerint nagyobb részében zárt szelvényű – méretezett felszíni vízlevezető csatornarendszer kialakítására. Három további szükséges felszíni vízkár elhárítási szerkezeti elem: Hordalékfogó medence rendszer; A befogadó Ivelyér menti átemelő szivattyús rendszer; Záportározó rendszer, átemelővel a Tisza felé (javasolt helye a Tiszaladányi út két oldala, ami jelenleg rossz állapotú legelő). • A már beépült és beépítendő síkvidéki területeken - az ÉVIZIG állásfoglalása alapján is – zárt szelvényű csapadékcsatorna rendszert kell kialakítani célszerűen hegylábmenti 1000 m nagyságrendű, burkolt fenekű és falazatos hordalékfogó medencékkel. A kertvárosi csatornarendszer szállítja el a belváros déli részére az új Kálvária domb környezetéből és az övárok szerűen kialakítandó Bor-sétaútról lefolyó csapadékvizeket is. 114

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 4. Oktatási infrastruktúra fejlesztése Tokaj oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, és néhány szakirányban már felsőfokú tanulmányok folytatására is van lehetőség. A diákok egy jelentős része más településekről ingázik. Az oktatási infrastruktúra tekintetében a primerkutatás eredményei azt jelezték, hogy a városban működő alap- és középfokú oktatási intézmények infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, ugyanakkor és óvoda esetében szükséges a szolgáltatási helyszínek összevonása, és a megmaradó bővítése. Kisebb rekonstrukciós munkák is időszerűvé váltak (nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, tornatermek modernizációja, akadálymentesítés). Igényként merült fel továbbá a taneszközök modernizációja, elsősorban a számítástechnikai felszereltség javítása. A mentális készségek fejlesztése mellett fontos lenne a gyerekek egészségének megőrzése, fizikai állóképességének javítása is. Ehhez pedig szükség van a sportoláshoz, testmozgáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Rövid távú célok: • Tanuszoda építése a város kistokaji részén – Érdemes lehet egy térségi igényeket kielégítő tanuszoda kialakítása, melyet a diákok mellett a lakosság is igénybe vehet, hiszen a térséghez jelenleg legközelebb eső tanuszoda Nyíregyházán van. Az uszoda helyszíne célszerűen a térségi központ, Tokaj, ugyanis elkészült egy felmérés, ami azt igazolja, hogy a Tokaji-hegy törésvonala mentén melegvíz tör fel. A megépített tanuszodában a kistérség minden településén élő kisdiákok rendszeres úszásoktatásban részesülhetnének, és a létesítmény az ide érkező vendégeknek nyújtható szolgáltatások körét is bővítené. • Épületrekonstrukció – Nyílászárók cseréje, szigetelés, akadálymentesítés. • Eszközfejlesztés – Elsősorban informatikai eszközök beszerzése, cseréje. Az igényfelmérés és a műszaki, technikai specifikációk meghatározása után az önkormányzatok hazai és az EU Strukturális Alapjaiból társfinanszírozott források felhasználása révén meg tudják valósítani a fejlesztéseket. 5. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Rövid távú célok: • Az új kistérségi járóbeteg szakellátó központ várhatóan 2010 elején kezd üzemelni, ezzel egy időben a jelenlegi, városközpontban lévő szakrendelő épületében megszűnik a betegellátás. A szakellátáson kívül az új egészségügyi központban 10 ágyas nappali kórház, gyógyszertár, foglalkozás-egészségügyi rendelés is fog működni. A szakellátást J0-ás labor, röntgen és ultrahang szakrendelés fogja segíteni. A fejlesztés alapvető célja a szakellátás fizikai elérhetőségének biztosítása, mivel a jelenlegi közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján a térség nem tekinthető ellátottnak, vagyis számukra nem biztosított a heti 200 szakorvosi órás, szakmailag az alapvető szakmák tekintetében teljes körű közfinanszírozott járóbeteg szakellátás átlagosan 20 percen belüli elérhetősége.

115

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 16. számú tábla: Tokaj kistérségben megvalósítandó járóbeteg szakellátás szakmai összetétele jelenlegi szakorvosi óraszám

jelenlegi nem szakorvosi óraszám

tervezett szakorvosi

tervezett nem szakorvosi

Sebészet

0

0

25

0

Ortopédia

0

0

6

0

Szemészet

18

0

18

0

Neurológia

0

0

8

0

Kardiológia

0

0

10

0

Pszichiátria

0

0

12

0

Belgyógyászat

30

0

20

0

Tüdogyógyászat

0

0

6

0

Általános labor

4

30

0

20

Gastroenterológia

0

0

6

0

Urológia, andrológia

0

0

6

0

Fül-orr-gégegyógyászat

4

0

10

0

Szülészet-nogyógyászat

0

0

18

0

Ultrahang diagnosztika

10

0

13

15

Gyógymasszázs

0

20

0

20

0

0

0

30

0

20

0

20

0

0

12

0

0

0

4

0

4

30

17

15

0

0

9

0

Általános fiziomozgásterápia

és

Gyógytorna Reumatológia fizioterápia

és

Csecsemogyermekgyógyászat

és

Általános diagnosztika Borgyógyászat nemibeteg-ellátás Összesen:

röntgen és 70

100

200

120

116


4.5 A stratégia koherenciája, konzisztenciája A fejezetben az IVS illeszkedését, összhangját vizsgáljuk két dokumentummal. • A TOKAJ VÁROS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1999 című dokumentum tervezési előzmény. Jelen stratégiának összhangban kell lennie a városfejlődés eddigi tendenciáival. Fontos hogy a fő fejlesztési irányok hosszú távon azonosak maradhassanak,hiszen csak így fejthetik ki hatásukat, és az esetleges korrekciók szükségességét indokolni kell, hatásait át kell gondolni. • Tokaj Város Településrendezési Terve 2007, irányadó dokumentum. Az abban rögzített városépítészeti, területrendezési elveket maximálisan szem előtt kell tartani. Az IVS és a Településrendezési terv esetleges inkonzisztenciájára megoldást kell javasolni.

4.5.1. Illeszkedés Tokaj város Fejlesztési Koncepciójához (1999) A ’99-es koncepció öt stratégiai fejlesztési célt jelült meg, úm.: 1. 2. 3. 4. 5.

Váljon Tokaj Északkelet-Magyarország borászati központjává. Váljon Tokaj kiemelt turisztikai központtá. Váljon Tokaj kistérségi centrummá (statisztikai körzet-központtá). Váljon Tokaj vonzó európai kisvárossá. Feldolgozóipari tevékenységek fejlesztésének ösztönzése.

Jelen stratégiában a következő fő fejlesztési irányok lettek kijelölve: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Idegenforgalom fejlesztése Szőlészet, borászat fejlesztése Munkahelyteremtés Épített és természeti környezet védelme és fejlesztése Kistérségi központi szerep fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése

Mint látható, az idegenforgalom, és a borszőlőre alapozott gazdálkodás továbbra is kiemelt fejlesztési célt képez, ami a térség adottságait figyelembe véve szinte törvényszerű. Ha megvizsgáljuk a konkrét intézkedések listáját az egyes fő célkitűzéseken belül, akkor némi hangsúlyeltolódást tapasztalunk. Szőlészet borászat: A ’99-es dokumentumban ezen stratégiai fejlesztési célon belül a következő középtávú célokat jelöltek meg: • Növekedjen a minőségi tokaji borok hazai és nemzetközi értékesítése.

117

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • Teremtődjenek meg a tokaji borok kulturált bemutatásának és fogyasztásának feltételei a városban. • Nőjön a borvidék autonómiája eredetvédelmi és minőségellenőrzési kérdésekben, illetve teremtődjenek meg ennek infrastrukturális és humán feltételei Tokaj városában. • Teremtődjenek meg a borvidék fejlődése szempontjából elengedhetetlen magas színvonalú szőlészeti-borászati oktatás és kutatás feltételei. Jelen, 2008-as tanulmányban megjelölt középtávú célok: • Feldolgozó és kiszolgáló ipar fejlesztése • A szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzése • Célzott humán-erőforrás fejlesztés • A szőlészeti-borászati szektor szereplői által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása, a borturizmus fejlesztése A borászatok és jelentős (elsősorban külföldi) tőkebefektetések révén a minőségi bor előállításának feltételei megteremtődtek, a minőségi problémák nagyrészt megszűntek. Ezzel együtt az ágazatban rejlő potenciál még mindig nincs kihasználva, ezért az új stratégia a kapcsolódó ágazatok fejlesztésére, és a hatékonyabb termelői-gyártói-értékesítői együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Továbbra is megoldandó probléma a képzés, és a megfelelő utánpótlás biztosítása, ill. a borhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások mennyiségének és minőségének javítása. Turisztika idegenforgalom: A ’99-es dokumentum középtávú céljai: • Növekedjen a városba érkező turisták száma. • Növekedjen a turisták által a városban és környékén eltöltött átlagos időtartam (növekedjen a vendég-éjszakák száma). • Növekedjen a városban a minőségi szálláshelyek száma. Jelen, 2008-as tanulmányban megjelölt középtávú célok: • A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése • Kistérségi és városi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása • A kistérségi turisztikai desztináció-menedzsment megalakítása, működtetése • A szomszédos kistérségekkel közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása • Határokon átnyúló közös turisztikai projektek kidolgozása, megvalósítása • A kistérség és a város egészére vonatkozó marketing és kommunikáció kidolgozása, végrehajtása • Célzott humán-erőforrás fejlesztés A két dokumentumban azonos hangsúlyt kap a vendégforgalom és tartózkodási idő növelése. A 2008 stratégia annyival bővebb, hogy használja az elmúlt 9 év idegenforgalmi fejlesztések szerzett tapasztalatait, és pontosabb irányt a fejlesztéseknek. A turisztikai centrum szerep kialakítása nyilvánvaló és elérhető cél a város számára. Kistérségi centrum: Jelentős változás 1999 és 2008 között, hogy Tokaj immár egy önálló kistérség központi települése, így a ’99-es stratégia cél teljesült. Ezzel együtt a városi funkciók további erősítése,

118

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– a kistérségnek nyújtott közszolgáltatások fejlesztése, és a város jobb elérhetősége továbbra is kiemelt feladat. Európai kisváros: A 1999-es célkitűzések: • Városrendezési irányelvek megfogalmazása és határozott érvényesítése. • Új lakó- és üdülőterületek kialakítása • A városi szennyvízhálózat befejezése, szennyvíztisztító kialakítása (ez több környező településnek a szennyvízelhelyezését is megoldaná). • A városi hulladékgazdálkodás (gyűjtés és kezelés) megoldása. • A csapadékvíz-elvezetés megoldása a kistokaji részen, valamint a Tokaji-hegy vízelvezetésének várost kímélő megoldása. • További gyalogösvények és sétálóutcák kialakítása • Új városi alközpont kijelölése és fejlesztése a kistokaji városrészen • Az átmenő forgalom számára megfelelő feltételek biztosítása • A világörökség eléréséhez a feltételrendszer megismerése, s a tokaji adaptációk kidolgozása. • A város testvérvárosi kapcsolatrendszerének bővítése, új kapcsolatok kialakítása, célzottan elsősorban az Európai Unióban található hasonló jellegű (borászat, idegenforgalom) kisvárosokkal. • Tokaj város közvetlen természeti környezetének rekonstrukciója, különös tekintettel a város fölötti szőlőterületekre. A fenti célok közül az eltelt 9 év alatt több is teljesült. Elkészült a város településrendezési terve, kiépült a teljes szennyvízhálózat, jelentős előrelépések történtek a csapadékvíz elvezetés és a hulladékgazdálkodás területén, bővült a sétálóutcák és zöldterületek száma, a térség megkapta a világörökségi címet, széleskörű és konstruktív kapcsolatokat sikerült kiépíteni más világörökségi címmel rendelkező borvidékek településeivel. Ezzel együtt a város fejlesztése nem állhat meg, így a jelen stratégia részeként külön célként van megjelölve az „Épített és természeti környezet védelme és fejlesztése” és az Infrastruktúra (beleértve az oktatási és egészségügyi infrastruktúrát is) fejlesztése. Azonos a két koncepció fejlesztési célja közt (tehát máig élő problémák) a: • A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése és az illegális lerakók felszámolása, • Tokaj hegy vízelvezetésének megoldása, • A kistokaji városrészen új városi alközpont kialakítása, • Az átmenő forgalom csökkentése, alternatív és elkerülő utak kialakítása, Feldolgozóipar: A ’99-es koncepció által kitűzött célok közül talán leginkább ez a rész teljesült a legkevésbé. • Jöjjenek létre a szőlészeti-borászati és idegenforgalmi tevékenységeket kiegészítő feldolgozóipar alapjai. • A feldolgozóiparban történő foglalkoztatással csökkenjen a tartós munkanélküliség, elsősorban a pályakezdő munkavállalók és a munkaerőpiacról kikerült rétegeknek a munkaerőpiacra való juttatásával.

119

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • Teremtődjenek meg a feldolgozóipar beindulását és fejlődését megalapozó infrastrukturális feltételek. Az ipari tevékenység fejletlen a városban, ami részben egy paradigmaváltásnak is köszönhető. A város fejlesztési erőforrásai nem voltak elegendőek egy viszonylag nagy kiterjedésű ipari terület kialakítására, ill. ez előtt prioritást élvezett az idegenforgalmi ágazat fejlesztése. Ezzel együtt a borászathoz és az idegenforgalomhoz kapcsolódó feldolgozóipar fejlődése továbbra is kívánatos cél. Más iparágak megtelepülésének komoly gátat szab, a térség többi településéhez képest magas ingatlanárak, ill. a világörökségi címből adódó korlátozás. A jelenleg is magas munkanélküliség problémájának kezelése külön stratégia cél lett, ill. a munkahelyeket teremtő KKV szektor megerősödése az említett két ágazathoz kapcsolódóan várható el.

4.5.2. Illeszkedés Tokaj város Településrendezési tervéhez (2007) A településrendezési terv az alábbi övezeteket határozza meg a beépítésre szánt területeken: • Lakóterületek L • Kisvárosias lakóterület Lk • Kertvárosias lakóterület Lke • Falusias lakóterület Lf • Vegyes területek V • Településközponti vegyes terület Vt • Gazdasági területek G • Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz • Ipari terület Gip • Üdülőterületek Ü • Hétvégi házas terület Üh • Üdülőházas terület (kemping) Üü • Különleges területek K • Pincés terület K/pi • Borházas terület K/bor • Nagykiterjedésű oktatási intézmény területe K/o • Kulturális intézmény területe K/ku • Egészségügyi intézmény területe K/eü • Régészeti terület K/rég • Strand terület (meglévő és tervezett termálstrand) K/st • Sportpályák területe K/sp • Vízisport-terület, evezőspálya K/vsp • Sípálya területe K/sí • Temető területe K/te • Kegyeleti park területe K/kegy • Szennyvíztisztító területe K/szt • Hírközlési terület K/hir • Bányaterület K/ba

120

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A nem beépítésre szánt területek a következők: • Közlekedési és közműterületek Kö • Közutak területe Köu • Országos főút Köu/1 • Országos mellékút Köu/2 • Települési gyűjtőút Köu/3 • Kiszolgáló út Köu/4 • Gyalogút Köu/5 • Vegyes használatú út Köu/6 • Kerékpárút Köu/7 • Borút Köu/bor • Parkoló Köu/p • Vasút terület Kök • Vizi közlekedés területe Köv • Zöldterületek Z • Közpark Z/kp • Közkert Z/kk • Erdőterületek E • Védelmi célú erdőterület Ev • Védelmi célú erdőterület, másodlagosan egészségügyi-turisztikai rendeltetéssel Ev/e • Egészségügyi-turisztikai célú erdőterület Ee • Mezőgazdasági területek M • Általános mezőgazdasági területek Má • Szántóterület Má/sz • Gyepterület Má/gy • Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek Mkf • Korlátozott funkciójú borgazdasági területek – volt zártkertes területen Mkf/bz • Korlátozott funkciójú borgazdasági területek – volt nagyüzemi szőlő-területen Mkf/bn • Korlátozott funkciójú gyepterületek Mkf/gy • Korlátozott funkciójú nádasok Mkf/n • Vízgazdálkodási területek V • Folyóvizek medre és parti sávja Vá/f • Állóvizek medre és parti sávja Vá/á • Időszakos vízfelületek területe (vízjárta területek, vízmosások, mocsarak) Vi/v • Csatornák (csatornák, vízelvezető árkok) Vi/cs • Árvízvédelmi töltés Vt • Vízbeszerzési és vízmű területek Vm

121

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az alábbiakban közöljük, hogy mi az IVS keretében nevesített projektek státusza a településrendezési terv vonatkozásában, azaz leendő megvalósítási helyszínük jelenlegi besorolása igényel e módosítást magában a településrendezési tervben. Projekt megnevezése

A megvalósítás helyszínének jelenlegi besorolása – Bányaterület K/ba

Patkóbánya I. ütem Fesztiválkatlan kialakítása Patkóbánya II. ütem – a fesztiválkatlan területének bővítésével, park és tó kialakításával a rendezvénytér funkcióbővítése pihenőhellyel. Cukrászda és bankfiók létesítése Konferenciaváros III. ütem Vigalmi negyed kialakítása Pincesor építése Aranysas, avagy Patrícius Hotel A Rákóczi vár romjainak a feltárása, látogathatóvá tétele A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése

Bányaterület K/ba

Településközponti vegyes terület Vt Településközponti vegyes terület Vt Településközponti vegyes terület Vt, ill. Kisvárosias lakóterület Lk Kisvárosias lakóterület Lk

Szükséges-e módosítás (I/N), és ha igen milyen jellegű I: Kulturális intézmény területe K/ku I: Közpark Z/kp

N N I: Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

I: Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz vegyes N

Településközponti terület Vt Régészeti terület K/rég

N

Árvízvédelmi töltés Vt, ill. I: Gyalogút Köu/5 Védelmi célú erdőterület, másodlagosan egészségügyiturisztikai rendeltetéssel Ev/e A vár rekonstrukciója és Védelmi célú erdőterület, I: Kereskedelmi, szolgáltató leletmentés után a hozzá másodlagosan egészségügyi- terület Gksz tartozó védmű helyén turisztikai rendeltetéssel Ev/e szálloda építése vállalkozó bevonásával. Négy csillagos wellness- Településközponti vegyes N szálloda építése a város terület Vt északi területén Az óváros épületeinek Településközponti vegyes N restaurálása, parkolók terület Vt kialakítása a légkábelek fölkábelekkel történő kiváltása, templomfelújítások tanösvények kialakítása Védelmi célú erdőterület Ev I: Védelmi célú erdőterület, másodlagosan egészségügyiturisztikai rendeltetéssel Ev/e Görög katolikus templom Településközponti vegyes N 122

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– felújítása Evangélikus felújítása

terület Vt templom Településközponti terület Vt

Parkoló kialakítása a Borok Háza mellett Kistérségi irodaház kialakítása Kistérségi járóbeteg-ellátó központ kialakítása, fejlesztése Városi bíróság és ügyészség létrehozása Tűzoltóság

vegyes N

Kisvárosias lakóterület Lk Településközponti terület Vt Településközponti terület Vt

I: Parkoló Köu/p

vegyes N vegyes N

Településközponti vegyes N terület Vt Településközponti vegyes N terület Vt A 38-as számú főút Tokajt jelenleg még nem végleges elkerülő szakaszának nyomvonal megépítése, annak szorgalmazása. Közlekedési kapcsolat jelenleg még nem végleges megteremtése a Bodrogközi nyomvonal településekkel Térségi kerékpárút hálózat jelenleg még nem végleges kiépítése nyomvonal Hordalékfogó medence Gyepterület Má/gy Vízbeszerzési rendszer területek Vm Záportározó rendszer, Gyepterület Má/gy Vízbeszerzési átemelővel a Tisza felé területek Vm

és

vízmű

és

vízmű

123


5. Antiszegregációs terv Az Antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A települések sajátos, összetett képződmények, melyek állandóan változnak a környezeti körülmények hatására. A települések a szűkebb és tágabb környezetükben bekövetkező változásokra érzékenyen reagálnak. Akár évszázadokig is fennmaradnak, majd valamilyen káros hatásra (legyen ez külső vagy belső) elnéptelenedhetnek, elpusztulhatnak, de kedvező változások következtében akár újjáépülhetnek, megújulhatnak. A településen zajló tevékenységek (társadalmi, gazdasági, stb.) a természeti és az épített környezet keretei között zajlanak, melyek meghatározzák a települések arculatát. A településen történő fejlesztések, de már a fejlesztések tervei is jelentős hatással lehetnek a településre, annak egy részére. Ezen fejlesztések tervezése és meghatározása esetén figyelembe kell venni a település összetett jellegét, a benne zajló tevékenységek és elemek egymásra hatását, hogy a településre vonatkozó hatásokat prognosztizálhassa, valamint a káros hatásokat kezelhesse. A településfejlesztés, tervezés és üzemeletetés a települési önkormányzat feladata, melynek tevékenysége hosszú távra meghatározza egy település jövőjét.

5.1 Helyzetelemzés a város egészének tekintetében Az esélyegyenlőség előmozdítását - különösen a lakhatás, szociális szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés terén - megnehezítik az egyes városrészekben érvényesülő szegregációs és szelekciós mechanizmusok, tovább mélyítve a társadalmi különbségeket. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából kell megvizsgálni az esélyegyenlőségi problémákat, felmérve azon a területeit a városnak, ahol megindultak vagy előre haladott állapotban vannak a szegregációs folyamatok, tehát az alacsony iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú lakosság a térben koncentrálódik.

5.1.1 Népesség Tokaj népessége az elmúlt 7 évet vizsgálva csökkenő tendenciát mutat, a korstruktúra alapján elöregedési folyamat zajlik. Az állandó népesség száma mintegy 200 fővel, a 0-14 éves korosztály aránya 2001-hez képest 4%-kal csökkent, ennek megfelelően az aktív korúak és a 60 év felettiek aránya növekedést mutat.

124

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 17. számú táblázat

Állandó népesség száma (fő) 2001. év 2006. év

4988 4 292

Állandó népességből a 0-14 évesek aránya(fő)

Állandó népességből a 1559 évesek aránya (fő)

16,5% 12,5%

64,8% 66,0%

Állandó népességből a 60-x évesek aránya (fő) 18,7% 21,5% KSH adatok

A 2001-es népszámlálási adatok alapján az egy háztartásra jutó lakószám 3,05 fő. A lakásállomány 17%-a alacsony komfortfokozatú. Az alacsony végzettségű aktív korúak aránya, illetve a foglalkoztatási arányok az alábbi táblázatban láthatóak. 18. számú táblázat

Mutatószámok Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Tokaj összesen

Külterület

4 988 16,5 64,8

28 25,0 60,7

18,7

14,3

28,6

29,4

12,1

5,6

1 634 17,0

10 70,0

58,6

47,1

21,7

17,6

39,2

50,0

42,0 33,3 4 524 29 KSH adatszolgáltatás, 2001

125


5.1.2 Szociális ellátások rendszere, közszolgáltatások elérhetősége Tokaj Város Önkormányzata a 2007-ben az alábbi támogatási formákban nyújtott ellátást a lakosság számára, összesen 1246 fő, a lakosság egynegyede részesült támogatásban. 19. számú tábla

2007. év Ápolási díj Rendszeres szociális segélyben részesülők Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők Normatív lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Temetési segély Közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak Gépkocsi szerzéséhez adható támogatásra jogosult személyek száma Közlekedési támogatásban részesített Lakáscélú támogatásban részesülők száma

8 125 173 146 208 61 43 287 34 153 8

A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Szt-ben meghatározottakon túl, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködjön az önkormányzat által együttműködésre kijelölt ENI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban Családsegítő Szolgálat). A beilleszkedést segítő programok típusai: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás, b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás c) egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, munkavégzésre felkészítő program. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A szociális ellátási rendszer I. Családsegítő szolgálat 1998. május 01-től működik Tokajban a Családsegítő Szolgálat és az évek folyamán fokozatosan csatlakoztak a kistérséghez tartozó települések feladat ellátási szerződés kötésével a szolgálathoz. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák ill. egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízis helyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. • 2006. január 01-től Tokaj városon kívül Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong településen is ellátják a szociális segélyesek gondozását is. 126

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • 2007. évben megkötött együttműködési megállapodások száma Tokajban (szociális segélyesek) : 149. • Szociális segélyesek száma, akikkel a Szolgálat rendszeresen kapcsolatot tartott 2007. évben (3 havonta jelentkeztetik őket) Tokajban: 218 fő. • 2007. évben 3 fő családgondozó lát el ügyfélfogadást a környező településeken és 1 fő Tokaj városban. Az ügyfélfogadáson a családgondozók a segítséget kérő ügyfeleknek szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást biztosítanak, ill. segítenek ügyeik intézésében. A szociális segélyes ügyfelekkel közösen kidolgozott beilleszkedést segítő programról együttműködési megállapodást kötnek, és a rendszeres kapcsolattartással, gondozással segítik ügyfeleiket. II. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. 2007. évben májusig 4 fő családgondozó, júniustól 3 fő családgondozó látta el a településeken a családgondozást. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2007. évben Tokajban: 1. Alapellátásban gondozott gyermekek száma: 20 2. Védelembe vétel keretében gondozott gyermekek száma: 18 3. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 11 A gyermekjóléti szolgálat prevenciós célzatú szabadidős tevékenységei (tavaszi, őszi játszóház, nyári napközis tábor, karácsonyi játszóház) 2007. évben 107 tokaji gyermeket érintettek. III. Nappali szociális ellátás, Idősek Klubja Az Idősek Klubja jelenlegi formájában 1998 óta működik. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra részben képes stb. személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint az ellátottak részére napközbeni étkeztetést biztosít. A Klub létszáma 2007. évben 20 fő volt. IV. Szociális étkeztetés Az étel osztása az Idősek Klubjában és az Időskorúak Otthonában történik. A Klubból 30 adag étel osztható ki, az Időskorúak Otthonából kimérés után 70 adag étel osztása történhet. V. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell azokról a szociálisan rászorultakról, akiknek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az ellátást a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: 127

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– -

Az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését. Az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést. A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, ill. azok elhárításában való segítségnyújtást.

2007. évben 3 fő gondozó, 41 fő gondozottat látott el házi segítségnyújtás keretében. VI. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tokaj Városban már 2004. decemberétől működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ebbe a rendszerbe kapcsolódtak be a környező települések is 2006. március 01-től. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Segélyezési mutatók A lakásszámhoz viszonyított támogatotti arány a városra jellemzően az alábbi táblázatban figyelhető meg. A háztartások 8,9%-a részesül lakásfenntartási támogatásban, rendszeres szociális segélyre jogosult a lakások 7,6%-ában lakik. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek a családok 10,5%-ában él. A roma lakosság aránya a településen mintegy 7%-ot tesz ki (CKÖ információ alapján). 20. számú tábla

Az IVS-ben Lakónépesség Lakások LFT-ben azonosított száma (fő) száma részesülők városrészek (db) száma aránya a lakások számához viszonyítva (%) Tokaj

4988

1634

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%)

7,6%

10,5%

8,9%

HHH gyerekek száma a településrészen

Romák aránya a lakónépességen belül

7%

A három segélyezési típust együttesen vizsgálva a háztartások több mint egynegyede érintett valamely támogatási forma által. 21. számú tábla Támogatásban, segélyben részesülők (fő)

Tokaj

Lakásfenntartási támogatás

146

Rendszeres szociális segély

125

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

173

Összes támogatásban részesülő

444

Lakásállomány

1634

Támogatásban részesülő háztartások aránya

27%

128

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A halmozottan hátrányos helyzetről történő szülői nyilatkoztatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén nagyon hiányos, a szülők nagy százalékban nem nyilatkoztak.

5.1.3 Lakásállomány Tokajban a 2001-es népszámlálási adatok alapján 1634 lakás található, a lakásállomány 17 százaléka alacsony komfortfokozatú. Az önkormányzat tulajdonában összesen 87 lakás van, ez teljes lakásállomány 5,3%-a, ebből 16 szociális bérlakás, 51 db költségelven bérbe adott, 20 db pedig a különböző intézmények kezelésébe adott lakás (városi célú lakások). A költségelven bérbe adott lakások közül 16 más célú hasznosítás érdekében (és a lakások régi építése, rossz állaga és alacsony komfortfokozata miatt) megszűnt. A lakások kezelői jogát a szociális és a költségelven bérbe adott lakások, valamint a Polgármesteri Hivatal számára rendelkezésre álló városi lakások esetében a Városi Kincstár, az egyéb városi célú lakások esetében pedig az az intézmény gyakorolja, melynek használatába lett adva az adott lakás. A bérlőkijelölési jogokat minden önkormányzati lakás esetében a Képviselő-testület gyakorolja, a döntésének megfelelő szerződést a lakás kezelője készíti elő, és a polgármester írja alá. Az adott intézményekhez rendelt városi célú bérlakások esetében az intézményvezető, a Polgármesteri Hivatalhoz rendelt városi célú bérlakások esetében a polgármester gyakorolja a bérlőkijelölésre vonatkozó javaslattételi jogot. 22. számú tábla

Bérlakások száma Szociális bérlakások Költségelvű bérlakások Városi célú bérlakások

Bérlakások aránya a város lakásállományához viszonyítva 0,9 % 2,1% 1,2%

16 db 35 db 20 db

A 16 db szociális alapon bérbe adott lakás mindegyike összkomfortos. A megmaradó 35 db költségelven bérbe adott lakás közül 8 összkomfortos, 23 komfortos, 4 db komfort nélküli. A lakások kb. 40 éve épültek, az itt lakók nagy része dolgozik, illetve nyugdíjas, néhányan szociális segélyesek. A lakások komfortfokozata az alábbi táblázatban látható. 23. számú tábla

Bérlakások mérete Szociális Költségelvű

25-30 nm

30-40nm

40-50 nm

50-60 nm

60-70 nm

70-80 nm 80-x nm

5

2 6

2 4

8 11

3 3

1 4

2

129


5.1.4 Közoktatás Tokajban az iskolai oktatás 2003-ban ünnepelte 100 éves fennállását. 1996-ban a város képviselőtestülete stabilizációs és szerkezetátalakítási programról döntött, melynek eredményeként II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény néven többcélú – közös igazgatású – intézményt alapított a következői intézményegységekkel: általános iskola, óvoda, művészeti alapiskola, városi könyvtár. 1998-ban az intézmény keretein belül alakult meg a pedagógiai szakszolgálat, mely körzeti feladatokat is ellát a kezdetektől. 2007. szeptember 1.-től az intézmény tovább bővült: az óvodához és az általános iskolához 2 tagintézmény csatlakozott. Ezzel 3 település: Tiszatardos, Tiszaladány és Bodrogkisfalud gyermekeinek nevelését, oktatását is biztosítani kell. A telephelyek száma 4-re növekedett. Óvodás korú gyermekek ellátása Tokajban egy 150 férőhelyes óvoda működik, 2 telephelyen. Jelenleg 5 csoportban 121 gyermek nevelése folyik, közülük 1 fő sajátos nevelési igényű. 23 gyermek a társuláson kívüli településekről érkezik, utaztatásukat a szülők egyénileg oldják meg. A tokaji óvodás gyerekek 27,2 %-a hátrányos helyzetű. A városban 84 fő óvodás korú gyermek lakik, a bejáró óvodás korú gyermekek száma 33 fő, közülük 14 gyermek hátrányos helyzetű, 4 fő 3 év alatti, nincs be nem íratott gyermek.. 29 üres kihasználatlan óvodai férőhely van. A nem teljes kapacitással működő intézményben így nagyobb lehetőség van az egyéni foglalkozásra, nem marad ki 3. életévet betöltött gyermek. 24. számú tábla

Óvodai intézmények száma

1 2

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

150

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

121 33 6

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

0 0

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött HHH gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

0 5

Az általános iskola tanulólétszáma a székhelyen 446 fő, a bejáró tanulók száma 180 fő (40 %), közülük 73-an a társult településekről utaznak iskolabusszal. A többi diák tömegközlekedési eszközzel érkezik, illetve a szülők egyénileg oldják meg utaztatásukat. Alsó tagozaton 61 fő jár be, 20 fő hátrányos helyzetű, a felsőtagozatosok közt 131fő/54fő az arány.

130

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 25, számú tábla

Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1 1 18 19

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

446 0 28

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók integrált gyermekek nélkül

5

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok - gyógypedagógiai előkészítő osztállyal együtt 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

129 16 52 65

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

118 7

19 tanulócsoportból 18 normál (általános) tantervű, 1 gyógypedagógiai osztály. (A gyógypedagógiai osztály 2008. szeptember 1-jétől megszűnik, valamennyi tanulót integráltan fognak oktatni.) A normál osztályokban 23 fő sajátos nevelési igényű tanuló integráltan tanul. Ők részképesség zavarokkal küzdenek, enyhe értelmi fogyatékosok és van egy gyengénlátó kislány is. A székhelyen tanuló összes gyermek 30,71%-a, a helyi tanulók 28,46%-a hátrányos helyzetű. Tokaj városban 170 fő után kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A kisebbségi önkormányzat becslése szerint Tokaj városban a roma lakosság száma és aránya – a térség jellemzőivel ellentétben- nem túl magas, kb. 300 fő roma él, (kb. 7%) melyből a közoktatás által érintett gyermek kb. 40 fő. Magasabb a fiatalabb, 0-3 év közötti gyermekek aránya. 26. számú tábla

Feladatellátási hely

Funkció

II. Rákóczi F. Ált. Isk. Tokaj, Bajcsy-Zs. út 7-9. Tokaji Óvoda Tokaj, Bethlen G. út 13.

általános iskola óvoda

A tanulók mintegy ¼-e napközis tanuló. SNI arány: Központi iskola: 446 SNI: 28

Főállású pedagógusok létszáma

Gyermekek, tanulók száma

28

446

11

121

HH / HHH SNI gyermekek, gyermekek, tanulók tanulók száma száma HH: 129 28 HHH: 16 HH: 33 1 HHH: 6

%: 6,27%

131

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az iskolában az SNI tanulók aránya az országos átlaghoz közelít, így magasnak mondható, 5 fő tanuló integrált nevelés-oktatása nem megoldott. A HHH tanulókra vonatkozó adatok a nyilatkoztatás hiányában nem reálisak. 27. számú tábla tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító

intézmény neve

tanulólétszám az intézményben

Összesen HH/HHH SNI Összesen 028945

II. Rákóczi F. Ált. Isk.

HH:129 446 HHH: 16

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai nyelvű iskolai tagozat oktatás

Normál (általános) tanterv

28

HHH

HH:129 446 HHH: 16

SNI Összesen HHH SNI Összesen 28

-

-

-

5

A városban működik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat, létrehozásának célja, hogy a szociális támogatási rendszerben azon a szinten történjen a döntéshozás, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni. Ennek megfelelően az önkormányzat által évente kiírt Bursa Hungarica pályázat helyben kerül elbírálásra. A támogatás havi összegét pályázónként állapítja meg az önkormányzat. Az adható legalacsonyabb támogatási összeg: 1.000 Ft/hó/fő. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) a felsőoktatásban már tanuló vagy a továbbiakban tanulni kívánó, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok támogatásához oly módon kíván hozzájárulni, hogy a települési (és a megyei) önkormányzat által megállapított támogatási összeget az önkormányzati támogatással megegyező mértékben – az Oktatási Közlönyben közzétett értékhatárig – kiegészíti. Az intézményi ösztöndíjrész egy főre eső maximuma 5.000 Ft/fő/hó. (intézményi ösztöndíjrész). A) típusú pályázat: a pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, államilag támogatott, teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. B) típusú pályázat: A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik: - utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások; vagy - felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek; és felsőoktatási intézmény keretében államilag finanszírozott , teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben kívánnak részt venni. Az ösztöndíj elbírálása kizárólag a szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik, az elmúlt években pályázók és támogatásra jogosultak száma az alábbi táblázatban figyelhető meg.

132

HHH -

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 28. számú tábla Pályázók száma 2005. 2006. 2007. 2008.

45 49 54 40

összesen 29 34 41 29

Támogatásra jogosultak „A” típus 27 30 36 28

„B” típus 2 4 5 1

5.1.5 A program célterülete A szegregáció fogalmát a szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Szegregátum a településeknek azon területeit érinti, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Tokajban a szegregált területek lakossága nem haladja meg az 50 főt, tehát szegregátum nem található a városban. A KSH által megjelölt veszélyeztetett területekre vonatkozó önkormányzati adatok (lakhatási körülmények, iskolai végzettségi és segélyezési arányok, bérlakás állomány) nem támasztották alá a szegregált jelleget, általánosságban elmondható, hogy ezeken a területeken a népesség elöregedése, a kis lakosságszámból fakadó adattorzulás, illetve egy esetben bentlakásos intézmény jelenléte okozta a magas szegregációs mutatókat. A területek részletes jellemzése a következő fejezet tárgyát képezi. 20. számú térkép

KSH adatszolgáltatás, 2001 133


5.2 A szegregáció által érintett területek helyzetelemzése 5.2.1 Első terület: Bethlen G. u.- Váradi u. A KSH által jelölt kisméretű, 50 fő alatti szegregátum a Bethlen utca és a Váradi út által határolt területen helyezkedik el. A terület összlakossága 111 fő, ez a magas szám az itt található bentlakásos intézmény (B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Ápoló-Gondozó Otthona) lakóinak számából fakad. Az intézményben súlyos fokú értelmi, valamint halmozottan sérült gyermekek és fiatalok ellátása történik. Helyileg a Bethlen. u. 36. sz. alatt található, az otthon lakóinak száma jelenleg 97 fő. A terület KSH szerinti szegregált jellegét az itt élő fiatalok alacsony végzettségi szintje és a körükben természetes módon magas munkanélküliség okozta. Az intézményen kívül lakók száma mindössze 14 fő. 29. számú tábla

Körzet 1. sz. Bethlen G. út 34-40 Váradi út 1-7.

0-18 0 3 3 21,4%

Életkor szerinti megoszlás

18-59 2 8 10 71,4%

600 1 1 7,1%

Összesen 2 12 14

Az itt élők 42,9%-a 8. általános vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Roma származásúak nem élnek a területen. 30. számú tábla

Körz et

Népesség

1.sz. Bethlen G. út 34-40.

Ebből Ebből Roma 8.ált. vagy diplomá származás alacsonyabb s ú végz. 2 0 0 0

12 Váradi u.1-7. Végzettség szerinti megoszlás

6

0

0

42,9%

0,0%

0,0%

A területen egy háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban, egy fő pedig rendszeres szociális segélyben. 31. számú tábla

Az IVS-ben azonosított városrészek

Tokaj 1.terület

Lakónépesség száma (fő)

4988 14

Lakások száma (db)

1634 9

LFT-ben részesülők száma aránya a lakások számához viszonyítva (%)

8,9% 11%


7,6% 11%


10,5% 0%



7% 0%

134

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A területen fellelhető lakóépületek mindegyike családi házas beépítésű, oldalhatáron álló formában. Műszaki állapotuk és felszereltségük átlagos, komfortfokozatuk túlnyomórészt komfortos. A területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található, a lakásállomány 2001-től egy lakással bővült. A lakások 20%-a komfortnélküli, 10% összkomfortos. Az egy háztartásra jutó lakók száma 1,5 fő. 32. számú tábla

Bethlen G.u. - Váradi u. Lakásállomány (db) Bérlakások aránya (%) összkomfortos komfortos Komfort fokozat szerinti megoszlás (%) komfort nélküli Épített lakások száma (db) Megszünt lakások száma (db) félkomfortos komfort nélküli Alacsony komfort fokozatú lakott lakások száma (%) szükséglakás

2001 9 0 0 78 22 0 0 67 33 0

2003 9 0 0 78 22 0 0 67 33 0

2005 10 0 10 70 20 1 0 67 33 0

2007 10 0 10 70 20 0 0 67 33 0

A terület közművesítése teljes. 33. számú tábla

1. terület

Vezetékes víz Áram

Utcák ahol részben vagy egészben nem találhatók

A HHH gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában

100% 100%

Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz

100% 100% 100%

Pormentes út

100%

A terület nem szegregált jellegű, a KSH szerinti kisméretű szegregált terület megjelölés az itt található bentlakásos intézménynek tudható be. Az iskolai végzettségre, segélyezési arányokra vonatkozó mutatói nem jeleznek szegregált jelleget, a lakásállomány összetétele a többi területhez viszonyítva alacsonyabb komfortfokozatú.

135

5.2.2 Második terület: Kossuth tér – Bethlen G. u. – Rózsa köz A KSH által jelölt kisméretű, 50 fő alatti szegregátum a Kossuth tér, a Bethlen utca és a Rózsa köz által határolt területen helyezkedik el. A területen 28 fő él jelenleg, a lakosság egynegyede fiatalkorú. A 60 év felettiek aránya magasnak mondható a városi átlagos értékhez képest. 34. számú tábla

Körzet 2. sz.

Kossuth tér 6-9. Bethlen G. út 2-10. Rózsa köz Összesen Életkor szerinti megoszlás

0-18 4 2 1 7 25,0%

18-59 2 8 3 13 46,4%

60Összesen 0 6 8 18 0 4 8 28 28,6%

Az itt élők kb. 18 százaléka rendelkezik általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel, ez a városi átlagos értékhez (28,6%) viszonyítva kedvező. A roma népesség aránya a városra jellemző aránnyal megegyező. 35. számú tábla

Körz et

Népesség

2.sz.

Kossuth tér 6-9. 6 Bethlen G. út 2-10. 18 Rózsa köz 4 Végzettség szerinti megoszlás

Ebből 8.ált. vagy alacsonyabb végz.

Ebből diplomás

Roma származású

0 5 0 17,9%

2 0 0 7,1%

0 2 0 7,1%

A segélyezési mutatók a lakásfenntartási támogatás esetében kis mértékben magasabbak, mint a városra jellemző átlagos értékek, rendszeres szociális segélyre és gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek nem él a területen. 36. számú tábla


Tokaj 2. terület

Lakónépesség Lakások LFT-ben száma (fő) száma (db) részesülők száma aránya a lakások számához viszonyítva (%)

4988 28

1634 10

8,9% 10%



7,6% 0%

10,5% 0%



7% 7,1%

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Családi házas beépítettség jellemzi a területet. A lakások többsége komfortos, kisebb részük félkomfortos. Állaguk és felszereltségük átlagos, városképi megjelenésük kívánnivalót hagy maga után. A területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található, a lakásállomány 2001-től egy lakással bővült. A lakások 10%-a komfortnélküli, 60%-a összkomfortos. Egy háztartásban átlagosan 2,8 fő él. 37. számú tábla

2. sz. terület Lakásállomány (db) Bérlakások aránya (%) Komfort fokozat szerinti megoszlás (%) Épített lakások száma (db) Megszünt lakások száma (db) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások száma (%)

összkomfortos komfortos komfort nélküli

félkomfortos komfort nélküli szükséglakás

2001 8 0 50 38 12 0 0 75 25 0

2003 8 0 50 38 12 0 0 75 25 0

2005 10 0 60 30 10 0 0 75 25 0

2007 10 0 60 30 10 0 0 75 25 0


1. terület




100% 100%


100% 100% 100%

Pormentes út

100%

Az adatok ismeretében elmondható, hogy a terület sem az iskolai végzettség, sem pedig a segélyezési arányok és a lakhatási körülmények vonatkozásában nem mutat szegregált jelleget.

137

5.2.3 Harmadik terület: Dózsa Gy. u. - Temető köz – Kossuth út A KSH által jelölt kisméretű, 50 fő alatti szegregátum a Dózsa György út, Temető köz és a Kossuth utca egy része által határolt területen helyezkedik el. A terület lakossága mindössze 9 fő, gyermek, illetve fiatalkorú nem lakik itt. Jellemzően idősek lakják a területet, a KSH adatok szerinti szegregált jelleget valószínűleg ez okozza. 39. számú tábla

Körzet 3. sz.

Dózsa Gy. út 2-12. Temető köz Kossuth tér Összesen: Életkor szerinti megoszlás

0-18 0 0 0 0 0,0%

18-59 2 3 0 5 55,6%

60Összesen 3 5 1 4 0 0 4 9 44,4%

Az itt élő mindössze 9 fő közül kettő alacsony végzettségű (22,2%), két fő pedig diplomás. A jelenlegi lakónépesség alapján ez a terület iskolai végzettség szempontjából nem mutat szegregált jelleget. 40. számú tábla

Körz et 3.sz.

Népesség Dózsa Gy.u.

Ebből Ebből Roma 8.ált. vagy diplomás származású alacsonyabb végz. 5 1 2 0

Temető köz 4 Kossuth tér 0 Végzettség szerinti megoszlás

1 0 22,2%

0 0 22,2%

1 0 11,1%

A területen élők közül 1 fő rendszeres szociális segélyben, valamint egy 1 fő átmeneti segélyben részesül. 41. számú tábla


Tokaj 3. terület


4988 9

1634 7

8,9% 0%



7,6% 14,2%

10,5% 0



7% 11%

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Családi házas beépítésű terület, földszintes, egylakásos épületekkel. A lakóépületek állapota és felszereltsége közepes, részben „lelakott" építményekből áll. A területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található. A lakások 14%-a komfortnélküli, 57% összkomfortos, az alacsony komfortfokozatú lakások háromnegyede félkomfortos. Az itt lakók korösszetétele, és az egy lakásra átlagosan jutó mindössze 1,2 fő érték alapján egyértelmű, hogy a terület egyedülálló idősek, illetve idősebb házaspárok által lakott. 42. számú tábla




2001 7 0 57 29 14 0 0 75 25 0

2003 7 0 57 29 14 0 0 75 25 0

2005 7 0 57 29 14 0 0 75 25 0

2007 7 0 57 29 14 0 0 75 25 0


3. terület




100% 100%


100% 100% 100%

Pormentes út

100%

A terület valószínűleg a kis lakosságszámból és a lakosság magas életkorából adódóan került kisméretű szegregátumként megjelölésre, az adatok alapján nem mutat szegregált jelleget.

139

5.2.4 Negyedik terület: Rákóczi u. A veszélyeztetett terület a Rákóczi utca egy szakaszát foglalja magába. A terület lakossága 20 fő, 1 gyermek, illetve fiatalkorú lakik itt. A 60 évfeletti korosztály aránya sem mondható magasnak, jellemzően felnőttkorúak lakják a területet. 44. számú tábla

Körzet 4. sz.

Rákóczi út 1-15. Életkor szerinti megoszlás

0-18 1 5,0%

18-59 16 80,0%

603 15,0%

Összesen 20

Az itt élők egynegyede alacsony végzettségű, az 1 fő diplomás a népesség 5%-át jelenti. 45. számú tábla

Körz et 4.sz.


Népesség Rákóczi u. 1-15.

Végzettség szerinti megoszlás

25,0%

5,0%

0,0%

A területen egy háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban, 2 fő rendszeres szociális segélyben, valamint egy 1 fő átmeneti segélyben részesül. Roma származású lakója nincs a területnek. 46. számú tábla


Tokaj 4. sz. terület






4988

1634

8,9%

7,6%

10,5%

7%

20

6

11%

22,2%

0%

0%

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A terület közművesítése teljes. 47. számú tábla

1. terület




100% 100%


100% 100% 100%

Pormentes út

100%

A lakóépületek egy részének esetében a rendszeres karbantartás és felújítás hiánya tapasztalható. Küllemük esztétikailag kifogásolható. A területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található. A lakások 80%-a összkomfortos. Egy háztartásban átlagosan 3,3 fő él. 48. számú tábla




2001 6 17 66 17 17 0 0 50 50 0

2003 6 17 66 17 17 0 0 50 50 0

2005 6 0 80 20 0 0 1 50 50 0

2007 6 0 80 20 0 0 0 50 50 0

5.2.5 Ötödik terület: Serház u. – Mosolygó u. A veszélyeztetett terület a Serház utca és a Mosolygó út egy-egy szakaszát foglalja magába. A terület lakossága 31 fő, 1 gyermek, illetve fiatalkorú lakik itt. A 60 évfeletti korosztály aránya magasnak mondható, jellemzően felnőtt korúak és idősek lakják a területet. 49. számú tábla

Körzet 5. sz.

Serház út 35-55. Mosolygó út 2-6. Összesen: Életkor szerinti megoszlás

0-18 1 0 1 3,2%

18-59 12 5 17 54,8%

607 6 13 41,9%

Összesen 20 11 31

141

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az itt élők 16,1%-a alacsony végzettségű, ez kedvező aránynak mondható a városi átlagos értékhez képest. A 2 fő diplomás a népesség 10%-át jelenti. Roma származású lakója nincs a területnek. 50. számú tábla

Körz et 5.sz.

Serház út


Mosolygó

11

1

0

0

Végzettség szerinti megoszlás

16,1%

10,0%

0,0%

Népesség

A területen egy háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban, valamint 2 fő átmeneti segélyben részesül. 51. számú tábla

Az IVS-ben Lakónépesség Lakások LFT-ben azonosított száma (fő) száma részesülők városrészek (db) száma aránya a lakások számához viszonyítva (%)





Tokaj

4988

1634

8,9%

7,6%

10,5%

7%

5. sz. terület

31

9

11%

0%

0%

0%


5. terület




100% 100%


100% 100% 100%

Pormentes út

100%

A területen elhelyezkedő – túlnyomórészt családi házas beépítésű – épültek többsége földszintes, hagyományos építéstechnológiával készült. A területen önkormányzati tulajdonú 142

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– bérlakás jelenleg nem található, 2007-ben az az épület, melyben 16 rossz minőségű, leromlott állapotú bérlakás helyezkedett el, más célú hasznosítás érdekében megszűnt. Az itt lakók (80 % roma származású, 80% munkaviszonyban/nyugdíjas, 20 % szociális segélyezett) Tokaj családi házas részein, jobb körülmények között kaptak ingatlant. Legalább az előző lakás komfortfokozatának megfelelő önkormányzati lakásokba költöztek (lakáscsere), az ingatlanok mindegyike komfortos (előtte nagyrészt félkomfortos illetve komfort nélküli lakásban laktak). Az alacsony komfort fokozatú lakások (amelyek még mindig a lakásállomány többségét jelentik) mindegyike félkomfortos. Egy háztartásban átlagosan 3,4 fő lakik 53. számú tábla




2001 25 64 16 38 46 0 0 50 50 0

2003 25 64 16 38 46 0 0 50 50 0

2005 25 64 16 38 46 0 0 50 50 0

2007 9 0 44 56 0 2 16 100 0 0

A veszélyeztetett terület iskolai végzettségre, segélyezési arányokra vonatkozó mutatói nem jeleznek szegregált jelleget, a lakásállomány összetétele azonban a többi területhez viszonyítva alacsonyabb komfortfokozatú, és némileg magasabb az egy háztartásban élők száma.

143


5.2.6 A szegregáció által érintett területek összefoglaló jellemzése A 2001-es KSH adatok alapján készült térképen lehatárolt öt területen jelenleg 102 fő él, ez a város lakosságának 2%-a. Az város lakásállományának 2,5%-a található ezeken a területeken. A korstruktúra tekintetében a 2. terület kivételével a gyermekek, fiatalkorúak aránya jelentősen elmarad a városi szinten is erős csökkenést mutató értékektől, az aktív korú népesség aránya alacsonyabb, a 60 év felettiek aránya jelentős mértékben meghaladja a városra jellemző átlagos arányokat. Ezeken a területeken az elöregedés fokozottabban jelentkezik, a szegregációs mutatók magas volta részben ennek a ténynek tudható be. 54. számú tábla

Szegregáció által érintett területek korösszetétele

0-18

18-59

60-

1. sz. terület

21,4%

71,4%

7,1%

2. sz. terület

25,0%

46,4%

28,6%

3. sz. terület

0,0%

55,6%

44,4%

4. sz. terület

5,0%

80,0%

15,0%

5. sz. terület

3,2%

54,8%

41,9%

Összesen:

11,8%

59,8%

28,4%

Az alacsony (általános iskolai vagy annál alacsonyabb) végzettségűek aránya városi szinten 28,6%, ehhez viszonyítva csak az 1. terület mutatója magasabb, bár az jelentős mértékben. A felsőfokú végzettségűek aránya 3 terület esetében jelentősen elmarad a városra jellemző átlagos aránytól (12,1%), a 3. terület esetében jelentősen meghaladja azt (bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen a területen mindössze 9 fő él), az 5. területe esetében pedig megközelíti azt. A lakosság végzettségét tekintve a területekre jellemző átlagos értékek a városi átlagérték alatt marad, ugyanez elmondható a roma népesség arányáról is. 55. számú tábla Körzet Népesség

Ebből 8.ált. vagy alacsonyabb végzettségűek aránya.

Ebből diplomások aránya

Roma származásúak aránya

1.sz.

14

42,9%

0,0%

0,0%

2.sz.

28

17,9%

7,1%

7,1%

3.sz.

9

22,2%

22,2%

11,1%

4.sz

20

25,0%

5,0%

0,0%

5.sz.

31

16,1%

10,0%

0,0%

Összesen:

22,5%

6,9%

2,9%

144

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az egy háztartásban élők átlagos számát tekintve a veszélyeztetett területekre jellemző értékek a 4. és 5. terület esetében nem haladják meg jelentősen a városra jellemző átlagos értéket, az 1., 2. és 3. terület esetében pedig alatta maradnak. A területeken a komfort nélküli lakások aránya 10% alatti értéket mutat. A lehatárolt területek vonatkozásában elmondható, hogy a területen kimondottan családi házak helyezkednek el, építési évüket tekintve XIX-XX. századiak. Az épületek hagyományos építési technológiával épültek, jellemzően földszintesek, oldalhatáron álló, illetve 1-1 zárt sorú beépítéssel. Jellemzően nem konyhakerti, hanem parkosított kis kertekkel. 56. számú tábla

Veszélyeztetett területek lakásállománya: Komfort fokozat összkomfortos komfortos szerinti megoszlás (db) komfort nélküli

1. 1 7 2

2. 6 3 1

3. 4. 5. Összesen % 4 5 4 20 47,05% 2 1 5 18 43,43% 1 0 0 4 9,52% Összesen: 42 100,00%

A veszélyeztetett területeken önkormányzati bérlakás nem található. Összefoglalásként elmondható, hogy a KSH által lehatárolt területek a lakhatási körülmények, segélyezési mutatók, iskolai végzettség szerinti összetétel alapján nem tekinthetők szegregált jellegűnek.

145


5.3 Antiszegregációs program 5.3.1 Lakhatási és mobilizációs integrációs program A lakhatási integráció célja a rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása. A helyzetelemzés alapján kiderült, hogy szegregált terület nem található a városban, a lakhatási körülmények megfelelőnek mondhatóak. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a pályázati lehetőségek függvényében az önkormányzati tulajdonú lakások komfortfokozatát növelje (felszámolja a komfort nélküli lakásállományt) illetve tájékoztató munkájával elősegítse a magántulajdonú komfort nélküli lakások komfortosítását pályázati forrásból. Az egy háztartásban élők száma nem tekinthető magasnak, ennek ellenére a városban az egyéni mobilizációs folyamatokat, a fiatal felnőttek önálló lakáshoz jutását elő kell segíteni. Ennek eszköze a bérlakás kiutalás, kedvezményes telkek biztosítása az építkezni vágyók számára, első lakáshoz jutás támogatása. A városnak alapvető érdeke, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el a térségből, ehhez a célhoz is kapcsolható a kedvező feltételek biztosítása általi visszatartó erő.

5.3.2 Oktatási integráció A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat és javítják iskolai sikerességüket. 2007-ben az intézményi integrációval Tokaj a kistérség további 3 településével a közoktatási rendszer racionalizálását hajtotta végre, a források hatékonyabb felhasználására. A kistérségben óvodába járó gyermekek 37%-a, míg az általános iskolás gyermekek 43%-a a II. Rákóczi Ferenc ANOI-ba jár. A társulás által működtetett intézménynek tehát meghatározó szerepe van a kistérség közoktatásában. Az intézmény központi szerepet tölthet be a kistérségi közoktatás integrációjában, ami az egyetlen reális útja a korszerű képzési feltételek megteremtésének a kistérség valamennyi gyermeke számára. Közoktatási esélyegyenlőségi problémakörök, beavatkozási területek A szülői nyilatkoztatás nem teljes, ezáltal nem lehet pontos információt kapni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számáról és helyzetéről. A pontos felmérés igen fontos, minden további intézkedés alapfeltétele. A HHH tanulókra vonatkozó adatok a nyilatkoztatás hiányában nem reálisak. A nyilatkoztatást teljessé kell tenni, majd az adatok javítását követően reális intézkedési tervet kell készíteni. Egy tanuló után sem igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatást az intézményekben. A közoktatási intézményben a hozzájárulás

146

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– elmaradásának is következménye, hogy integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai módszereket nem használnak a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében. A támogatás igénybevételével a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, a képességkibontakoztató módszerek bevezetése szükséges. A tokaji tagintézményben (központi) egyes évfolyamokon a hátrányos helyzetű gyermekek arányaiban releváns eltérések figyelhetők meg. Általános tendencia, hogy azon osztályokban, ahol magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, ott több SNI tanuló vesz részt integrált oktatásban. A leendő első osztályosok körében a HH/HHH arányok pontos azonosításával az osztályszervezés szegregációmentességének biztosítása szükséges. A 2H és 3H gyerekek aránya emelkedő tendenciát mutat a felső tagozattól visszafele haladva mind a teljes létszámhoz viszonyítva, mind pedig a 3H-sok arányát tekintve a 2H-sokon belül. Rendkívül fontos, hogy felkészüljenek az integrált oktatásra és az esélyegyenlőség biztosítására. A kompetenciamérések eredményei meghaladják, vagy alig maradnak el az országos átlagoktól. A HH/ HHH tanulók vonatkozásában nincs információ, így a tanulók kompetencia eredményei nem ismertek. A jövőben elengedhetetlen a kompetenciamérés HH/HHH adatainak rögzítése. A hátrányos helyzetű tanulók minimális arányban tanulnak tovább érettségit adó középiskolában, volt olyan év, amikor egy fő sem. A hátrányos helyzetű tanulók körében magasabb a szakiskolai képzést választók száma. A HH és HHH gyermekek középiskolai továbbtanulásának elősegítése képességkibontakoztató módszerek bevezetése által. A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskolai átlagot meghaladó mértékben vesznek részt a hátrányos helyzetű tanulók. Köszönhető ez a foglalkozások ingyenességének (napközi, művészeti oktatás), a pedagógusok bíztatásának, a körültekintő, költségkímélő szervezéseknek (erdei iskola, osztálykirándulások). A gyerekek jól érzik magukat az intézményben, szívesen töltik itt szabadidejüket (szakkör, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, sportfoglalkozás). A felső tagozatosoknak szervezett tanulószobán külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére. A 2007/2008-as tanévben 19 tanuló vesz részt az Útravaló Programban, mely alacsony részvételt mutat, hiszen ez a teljes iskoláskorú gyermek (505 fő) 3,7%-a, a központi iskola tanuló-létszámához viszonyítva (446 fő) pedig 4.2%-ot jelent. Az Útravaló Programban alacsony a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a HHH gyermekek programban való részvételének ösztönzésére. Tokaj város önkormányzata két feladatellátási helyen működtet óvodát. A két feladatellátási hely összevonása költség-hatékony, racionális lépés, ami egyrészt megtakarítást jelent az önkormányzat számára, másrészt pedig a szakmai munkát is hatékonyabbá teszi. A fejlesztő pedagógusnak, gyógypedagógusnak, pszichológusnak, logopédusnak, valamint a népi tánc és az angol tanárnak nem kell a munkaidejét utazással tölteni, hanem ekkor is a gyermekekkel tud foglalkozni. Akkor valósulhat meg a teljes esélyegyenlőség, ha minden tanuló egy

147

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– épületben tanulhat, ahol állandó a vezető által biztosított szakmai kontroll, illetve az állandó fejlesztő szolgáltatás. A felső tagozaton nívócsoportos oktatás folyik magyar nyelv és irodalom, matematika és az idegen nyelv tantárgyakból. A beválogatás a 4. osztályos év végi felmérők alapján, a tanítók javaslatára, szülői beleegyezéssel történik. A HH/HHH tanulók alig kerülnek be a nívócsoportokban. Fejlesztő/támogató módszerek alkalmazásával a HH/HHH gyermekek emelt szintű képzésben való részvételének elősegítése szükséges. Összességben elmondható, hogy az integrációs nevelés/ oktatás-szervezéshez szükséges szakmai fejlesztés, és módszertani alkalmazás (korszerű, inklúzív pedagógia, differenciáló módszertan, kulcskompetencia fejlesztő programok, oktatásszervezési kérdések) nem megoldott, szinte alig vesznek rész pedagógusok továbbképzéseken. Az integrációs nevelés/ oktatás-szervezéshez szükséges szakmai fejlesztés, és módszertani alkalmazás érdekében Hatékony együttnevelés az iskolában – IPR képzésen kell a pedagógusoknak részt venni. Szegregált nevelés-oktatás gyakorlata: 2007/2008-as tanévben 5 fő 8. osztályos enyhe értelmi fogyatékos tanul külön osztályban. Ők iskolai tanulmányaik kezdetétől gyógypedagógiai tagozatba jártak. Művészeti képzésben vesznek részt, idegen nyelvet tanulnak, tanulószobára járnak együtt a többi tanulóval. Minden rendezvényen, programon jelen vannak, azoknak aktív résztvevői. Távozásukkal, tehát felmenő rendszerben megszűnik az intézményben a szegregált oktatás. Az esélyegyenlőséget javító fejlesztések forrásainak biztosítása érdekében javasolt a TÁMOP 3.3.2- az oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatását célzó pályázatban való részvétel. A tagintézmények infokommunikációs eszközökkel való ellátottságának fejlesztése érdekében javasolt a TIOP 1.1.1- es pályázatán való részvétel. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés (a HH/HHH adatok pótlását követően) alapján ki kell dolgozni a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet, a konkrét lépéseket, tervezett intézkedéseket. A helyzetelemzés során feltárt hiányosságok, problémák megoldásához a települési döntések, fejlesztések esetében figyelembe kell venni az esélyegyenlőségi szempontokat.

5.3.3 Munkaerőpiaci integráció A városban szegregált terület ugyan nem található, de a munkanélküliség súlyos problémát jelent Tokaj számára. A foglalkoztatottsági arányok növelése, az esélyegyenlőség biztosítása így kiemelt célja a városnak. A városban magas a munkanélküliségi ráta, s a helyzetet csak súlyosbítja az inaktív lakosság rendkívül nagy aránya. A lakosság iskolázottsági szintje a megyei és országos átlag alatt marad, ami tovább nehezíti a foglalkoztatás bővítését. 2001-ben a városban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya 58,6% volt, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya elérte a 42%-ot. A nyilvántartott álláskeresők és ezen belül a tartós munkanélküliek aránya az alábbi táblázatban látható. A regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya meghaladja a nőkét, 2006-ban a nyilvántartott

148

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– álláskeresők több mint 65%-a tartós munkanélküli volt, az előző évekhez képest a tartós munkanélküliek aránya folyamatos növekedést mutat.

149

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 57. számú tábla

Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) férfi (fő)

összesen (fő) 2002. év % 2003. év % 2004. év % 2005. év % 2006. év %

315 344 343 322 341

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

férfi nő (fő) összesen (fő) (fő)

192 123 61,0% 39,0%

55,9%

187 157 54,4% 45,6%

56,1%

194 149 56,6% 43,4%

176

101 75 57,4% 42,6%

193

113 80 58,5% 41,5%

202

117 85 57,9% 42,1%

206

114 92 55,3% 44,7%

224

125 99 55,8% 44,2%

58,9%

181 141 56,2% 43,8%

64,0%

194 147 56,9% 43,1%

65,7%

nő (fő)

A térségben kevés olyan vállalkozás működik, amely nagy létszámban foglalkoztatna alkalmazottakat és egyben a környék vállalkozásainak szolgáltatását, beszállítását venné igénybe. 58. számú tábla Nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása Szakközépiskolai, Általános Szakiskolai technikumi, iskolai Szakmunkás gimnáziumi Főiskolai Egyetemi végzettségűek végzettségűek végzettségűek végzettségűek végzettségűek végzettségűek (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő)

2002. év % 2003. év % 2004. év % 2005. év % 2006. év %

78 24,8%

124 39,4%

7 2,2%

85 27,0%

7 2,2%

5 1,6%

78 22,7%

142 41,3%

10 2,9%

93 27,0%

8 2,3%

2 0,6%

82 23,9%

140 40,8%

10 2,9%

89 25,9%

9 2,6%

3 0,9%

83 25,8%

124 38,5%

12 3,7%

86 26,7%

8 2,5%

2 0,6%

87 25,5%

127 37,2%

9 2,6%

91 26,7%

14 4,1%

2 0,6% 150

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A megyében tapasztalt magas munkanélküliségi ráta ellenére sajnálatos tény, hogy a vállalkozások sok esetben nem jutnak megfelelően képzett munkaerőhöz. Ennek egyik oka az, hogy drasztikusan lecsökkent a szakmunkásképzésben résztvevők száma, illetve a gyakorlati képzések a vállalkozásoktól az iskolai műhelyekre tevődtek át, ahol nem mindig a legkorszerűbb technológiákat tanítják. A másik ok sajnos az, hogy a hosszú időn át munkanélküli segélyen élők nagy része „elszokott” a rendszeres munkától, sokan leépültek és már számos családban a második generációs munkanélküliség jelentkezik életformává válva. A munkalehetőségek hiánya elvándorlásra készteti a fiatal lakosságot, ami a népesség további elöregedéséhez vezethet. A foglalkoztatási gondok enyhítését szolgáló cél-, intézmény- és eszközrendszer az elmúlt években lényeges változásokon ment át. A munkaerő-piaci helyzet javítására irányuló intézkedések középpontjába a munkanélküliség csökkentése helyett a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése került. Ezzel egyidejűleg erősödött az önkormányzatok szerepe a foglalkoztatás szervezésében, ezért Tokaj Város Önkormányzata pénzügyi kereteihez mérten maximálisan igyekszik kihasználni a közfoglalkoztatásban (közhasznú, közmunka, közcélú munka) rejlő foglalkoztatási és feladat ellátási lehetőségeket. A magas munkanélküliségi arány csökkentése érdekében különösen fontos szerepet kell kapnia a szakképzés, tovább- és átképzés fejlesztésének a városban. A város munkanélküli és inaktív lakosságának munkaerőpiaci integrációja a szakképzés átfogó átszervezése révén jelentősen javulhat a jövőben. Munkahely teremtő programra (szakképzéssel egybe kötött), támogató közösségi szolgáltatásokra van szükség. A gyermekek/ fiatalok számára bővíteni kell a napközbeni szolgáltatások körét a családok bevonásával. A kapcsolat javításával nő a bizalom az intézmények iránt, és megvalósul a partnerségi együttműködés. Jelenlévő problémák a munkanélküliségen túl, az alacsony iskolázottsági szint, az alapvető szegényesedés, és ezek generációk közötti átöröklődése. A szegénységi helyzetben az informáltság, a tájékozottság beszűkül, így nehéz a napi megélhetési gondok között a tanulásra orientálni. Pozitív tapasztalat, hogy amennyiben intézményi (Önkormányzat, Munkaügyi Központ) segítséggel a család létfenntartását legalább minimum szinten biztosítják, az emberek képesek a változásra, motiválhatók a változásra, a munkára, tanulásra. Az oktatás, képzés és a munkaerő-piaci igények jobb összehangolására van szükség. Az oktatási rendszer, különösen a közoktatás Magyarországon nem reagál elég gyorsan a munkaerőpiac változó körülményeire. Az oktatásból a munka világába történő átmenet újszerű problémáinak komplex kezelését újra kellene gondolni, mivel hiányzik egy egységes pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer, amely összefogná az oktatási intézményeket és a munkaadók szervezeteit. Ezeket a problémákat jól tükrözi az a tény, hogy a fiatalok közötti munkanélküliség továbbra is magas. 2006-ban Tokajban a nyilvántartott álláskeresők 32%-a 17-30 év közötti fiatal volt. E probléma orvoslására keresni kell a pályázati lehetőségeket. Az előítéletek csökkentése, a társadalmi kohézió növelése érdekében ajánlatos támogatni az egyes hátrányos helyzetű csoportokat a sikeres foglalkoztathatósági esélyek növelése és a társadalmi integráció elérése érdekében, az alapellátásban működő szolgáltatások támogató programjain.

151

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkezett közvetlen és közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Hátrányos helyzetű fiatalok (15-29 éves korosztály) munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Foglalkoztatással összekapcsolt alternatív (iskolarendszeren kívüli) képzési programok felkutatásával,a szociális helyzetből fakadó hátrányok leküzdését segítő támogató szolgáltatásokkal, készségfejlesztéssel, tanácsadással. Alacsony végzettségi szintű tartós munkanélküliek számára lehetőség biztosítása a legalább alapfokú végzettség megszerzésére, szakirányú képzésben való részvétel támogatása, speciális képzési programok kialakítása a munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével.

5.3.4 A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részéről a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában (kötelezően nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások), a nevesített és felsorolt szociális szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. Természetesen az esélyegyenlőségnek, mint alkotmányos jognak az érvényesülése és a személyre szabott ellátás biztosítása érdekében a felsorolt ellátási formákat valamennyi speciális ellátást igénylő ellátotti kör részére is biztosítani kell, figyelemmel az időskorúak, a pszichiátriai betegekre, a szenvedélybetegekre, a fogyatékkal élőkre és a hajléktalan személyekre. Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hozott létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai: Szociális Missziótársulat (1013 Budapest, Krisztina krt. 61/a.) fenntartó által delegált személy, a helyi Nyugdíjas Klub által delegált személy, a Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány által delegált személy, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által delegált személy, továbbá az Önkormányzat képviseletében a Képviselőtestület által felhatalmazott személy. A szociális ellátó rendszer működtetésének esélyegyenlőséget biztosító alapelvei: -

-

Teljes körű elérhetőség biztosítása: a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően. Személyre szabott ellátás biztosítása: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi, mentális és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvált, a számára megfelelő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön. Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevő egyén áll, őt szolgálva, illetve neki alárendelten.

152

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– -

-

-

-

-

Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvető és szükségszerű elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelő ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevő személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés, és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvető feltétel, hogy az ellátási formák különböző szintű integrációban legyenek biztosítva. Diszkrimináció megakadályozása: a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző típusú ellátotti kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élnek, szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok.) Aktuálisan, vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti őket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény, és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvető elvárás. Társadalomból való kirekesztődés megakadályozása: a diszkrimináció megakadályozása jelentősen segíti a kirekesztődés megelőzését is, melyre az ellátás folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelőzés érdekében. Rehabilitáció: az ellátás során az igénybevevők pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel ezek valamennyi területén célul kell tűzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életben, a családi és közösségi kapcsolatok terén is érvényesülnie kell.

153

5.4 Intézkedési terv 59. számú tábla

Általános intézkedések Esélyegyenlőségi tervek elkészítése, felülvizsgálata, módosítása az antiszegregációs tevékenységnek megfelelő módon

A város stratégiai dokumentumainak összhangba helyezése az Antiszegregációs Tervvel

Felelős

Jegyző, közoktatási referens Képviselő testület Polgármester, Jegyző, műszaki osztály

Határidő

2009-től

2009.

Az esélyegyenlőségi deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és Kistérségi 2008-tól pénzügyi (uniós, országos, regionális, megyei) források folyamatos figyelemmel követése, iroda vezetője folyamatosan és minél hatékonyabb kihasználása. Jegyző, A fejlesztések során az Önkormányzat célként tűzi ki az alacsony státuszú lakosság alkalmazásának elősegítését. Képviselő 2009-től testület Civil szervezetek, leendő partnerek felkutatása, szakmai tevékenységbe történő bevonása Kistérségi 2008-tól iroda vezetője folyamatosan Nyilvánosság, tájékoztatás, a lakosság bevonása, informálása a célokról és tervekről 2008-tól Polgármester folyamatosan

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 60. számú tábla

Lakhatási integrációs intézkedések

Felelős Képviselő testület

Határidő folyamatos

Önálló lakáshoz jutás elősegítése, az elmaradottabb területek lakóinak előnyben részesítése: Képviselő testület folyamatos - bérlakások kiutalása Képviselő testület folyamatos - kedvezményes telkek biztosítása Képviselő testület folyamatos - első lakáshoz jutók támogatása Városi Kincstár folyamatos

- a magántulajdonú lakások komfortfokozatának növelése Városi Kincstár

folyamatos

- az önkormányzati bérlakások komfortfokozatának bővítése

Oktatási integrációs intézkedések

Felelős

Intézményi HH, HHH, SNI statisztikák elkészítése, pontosítása, és folyamatos felülvizsgálata

Oktatási referens

A HHH gyermekek arányának meghatározását követően a közoktatási esélyegyenlőségi törekvések, intézkedések kidolgozása, Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv készítése A hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése érdekében integrációs és

Oktatási referens, Intézményvezetők Oktatási referens,

Határidő 2008/2009 tanévtől folyamatosan 2009. szeptember 1jétől 2011.

Indikátor Beérkező igények és lehetőségek függvényében Beérkező igények és lehetőségek függvényében Beérkező igények és lehetőségek függvényében Beérkező igények és lehetőségek függvényében A komfort nélküli lakások komfortosítása a pályázati lehetőségek függvényében

Pályázati források

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány intervenciós pályázata

A komfort nélküli lakások komfortosítása a pályázati lehetőségek függvényében Indikátor

Pályázati források

HH/HHH és SNI gyermekek min. 90%-os felmérése

HHH gyermekek 25%-os

155

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– bevonása

képesség-kibontakoztató módszerek bevezetése, az állami hozzájárulás igénybevételének segítségével. A HHH gyermekek 25%-ot meghaladó aránykülönbségének elkerülése a központi intézményben, és érvényesítése az újonnan induló évfolyamok esetében a csoport és osztály szervezés során .

Intézményvezetők Oktatási referens, Szociális osztály

2009. szeptember 1jétől

Kompetenciamérések során a HH/HHH gyermekek eredményeinek rögzítése A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók érdekében kompetencia alapú programcsomag alkalmazásának kiterjesztése.

Intézményvezetők

2008/2009-es tanévtől 2008/2009-es tanévtől

Az érettségit adó középiskolai képzésben való továbbtanulási arány javítása a HHH gyermekek körében (képesség-kibontakoztató, fejlesztő programok) A napközis és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevő HHH gyermekek arányának felmérése, és folyamatos követése, a részvételi arány növelése.

Oktatási referens, oktatási intézmények Oktatási referens, oktatási intézmények

2013.

5%-os növekedés

2010 szeptember 1jétől

HHH gyermekek részvételi arányának 10%-os növelése

.

Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés a Cigány kisebbségi önkormányzattal Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokkal a kommunikáció erősítése (pedagógusok, védőnők, családsegítő szolgálat munkatársai).

Jegyző

2008-tól folyamatos folyamatos

A együttműködés eredményének évenkénti felülvizsgálata, tapasztalatok rögzítése

HEFOP-2.1.2 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén

A közoktatás különböző szintjein működő intézményeinek együttműködésének erősítése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése az óvodától a középiskoláig.

Oktatási referens, Intézményvezetők

Szociális osztály, intézményvezetők Családsegítő szolgálat Oktatási referens

2009-től folyamatos

A HHH gyermekek intézményen belüli szegregációjának kiküszöbölése

A tanulócsoportok 25%ában kompetencia alapú oktatás bevezetése.

ÉMOP-2007-4.3.1 – Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztésére Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1 HEFOP-3.1.2 Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében

156

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az óvoda és az iskola épületeinek korszerűsítése, felújítása, az eszközellátottság folyamatos javítása által, valamint korszerű informatikai eszközök biztosítása valamennyi intézményben. A hátrányos helyzetű gyermekek korai képességfejlesztésének, iskolai felkészítésének elősegítése (speciális óvodai és alsó tagozatos foglakozások, felzárkóztatók). Esélyteremtő foglalkozások számának növelése. A pedagógusok továbbképzése, a hatékony együttnevelés módszertanának megismerése, a kooperatív technikák, a kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges ismeretek elsajátítása

Munkaerő-piaci integrációs intézkedések Alacsony végzettségi szintű tartós munkanélküliek számára lehetőség biztosítása a legalább alapfokú végzettség megszerzésére, szakirányú képzésben való részvétel támogatása, a munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével A roma és hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációjának elősegítésének érdekében együttműködés a térség vállalkozásaival és a munkaügyi központtal. Az előítéletek csökkentése, a társadalmi kohézió növelése érdekében a hátrányos helyzetű csoportok támogatása az alapellátásban működő munkaerőpiaci szolgáltatások által. Közmunka programok további bővítése, képzésekkel történő összekapcsolása.

Oktatási referens

Pályázati lehetőség függvényében

Oktatási referens

Folyamatos

Oktatási referens

Folyamatos

Felelős Határidő Munkaügyi Központ, 2013. Kistérségi Iroda Jegyző

ÉMOP-2007-4.3.1 – Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztésére

Óvodáskorú és kisiskolás speciális fejlesztést igénylő HHH gyermekek bevonása

Indikátor

HEFOP-2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése

Pályázati források HEFOP – 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével

Folyamatos

Családsegítő szolgálat

Folyamatos

Városi Kincstár, Kistérségi Iroda

Folyamatos (pályázati lehetőségek függvényében) Folyamatos

Folyamatos egyeztetés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

Jegyző

Hátrányos helyzetű fiatalok (15-29 éves korosztály) munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Foglalkoztatással összekapcsolt alternatív (iskolarendszeren kívüli) képzési programok felkutatásával, a szociális helyzetből fakadó hátrányok leküzdését segítő támogató

Munkaügyi Központ, 2013. Kistérségi Iroda

Alapfokú végzettséggel nem rendelkezők arányának 5%-os csökkentése HEFOP-1.3.1 Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése

Hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatotti arányának 5%-os növelése

157

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– szolgáltatásokkal, tanácsadással A hátrányos helyzetű fiatalok számára pályaorientációs tanácsadás lehetőségének biztosítása, amely kiemelten koncentrál a munkaerő-piaci igények folyamatos követésére. A szakiskolai és szakközépiskolai szakmakínálat felülvizsgálata munkaerő-piaci szempontoknak való megfelelés terén.

Munkaügyi központ 2009. Oktatási referens, 2013. oktatási intézmények vezetői

HEFOP – 4.3.1 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése HEFOP - 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

158

6. Akcióterületek kijelölése A városban indikatív módon akcióterületek lettek kijelölve. Ezek területi lehatárolása a jövő szempontjából nem kötelező érvényű, tehát az akcióterületek határa és projektjei alakíthatók, ugyanakkor az akcióterületek határai teljes mértékben alkalmazkodnak a település évszázadok alatt kialakult, és jelenleg is érvényes szerkezetéhez. Az akcióterületekben egyaránt történhet önkormányzati, tehát közszférás beruházás és magánerős is. A jelenleg tervezés alatt álló önkormányzati beruházások többsége továbbfejleszthető, más közszférás vagy magánerős beruházással összekapcsolható. Az önkormányzat által tervezett beruházások egy része az oktatási intézményeket érinti, más része egészségügyi vagy szociális funkciót ellátó intézményeket érint, illetve a művelődés, szórakozás terén is tervez fejlesztéseket a város. A leggyakrabban pedig az idegenforgalommal összefüggésben tervezett beruházások jelennek meg. Fontos fejlesztések továbbá a város infrastruktúráját érintő beruházások is. Tokaj a következő években fejleszteni kívánt területeinek lehatárolásakor a helyzetelemzésben feltárt eredményeket és viszonyokat vette figyelembe. Másrészt a város különböző céljai és prioritásai is fontosak voltak az akcióterületek lehatárolásánál. Az akcióterületek kijelölése során számos szempont lett figyelembe véve, így egyrészt a már említett helyzetelemzésben feltárt gazdasági, társadalmi és környezeti adottságok, másrészt az akcióterületen történő fejlesztéstől várható hatások erőssége, fontossága a város kitűzött jövőképe szempontjából. A lehatárolásnál tényező volt az is, hogy az elképzelések mennyire valósíthatók meg, mennyire állnak rendelkezésre hozzá források, illetve a lakosság és a befektetők milyen mértékben nyerhetők meg az adott projektek, elképzelések támogatására. Cél volt az is, hogy az akcióterületen történő fejlesztések az egész városra, és lehetőleg az egész kistérségre pozitív hatással legyenek. Tokajban ezek alapján a 2013-ig történő fejlesztési időszakban 4 akcióterület lehatárolására mutatkozott lehetőség, melyek közül mind a négy többnyire funkcióbővítő típusú. Természetesen az egyes akcióterületek, avagy városrészek funkcióbővítő fejlesztései, de még inkább az egyes projektelemek között létezik fontossági sorrend, ugyanakkor hogy épp mely közép vagy rövid távú cél megvalósítására mutatkozik esély a prioritásokon belül, az nagyrészt külső körülmények függvénye. Tokaj gazdasági jellemzői, és településszerkezete miatt az akcióterületek közül a legfontosabb a Belváros, ugyanakkor az Északi és a Déli Fejlesztési Területeken is tervben vannak véve olyan projektek, melyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Tokaj fejlődéséhez, funkcióinak bővüléséhez. A Külterületen pedig leginkább csupán néhány infrastruktúrális beruházás lett megnevezve stratégiai célként, ezek azonban volumenüknél és várható hatásuknál fogva szintén nem megkerülhető elemei a város fejlődésének. Mindazonáltal a közép és rövid távú célok jelentős része területileg nem lehatárolható.


6.1 A Belváros A város legfontosabb fejlesztési területe, a város központja, ahol a legtöbb funkció összpontosul. A terület a város szíve, kulturális és közigazgatási centruma. A város értékes épületállományának, műemlékállományának nagy része itt található, de lakófunkciója is jelentős. Közlekedés és megközelíthetőség szempontjából a legfrekventáltabb helyen található, ugyanakkor jelentős része el van zárva a gépkocsiforgalom elől, amely így csak gyalogosan, vagy kerékpárral közelíthető meg. A városrészben fontos a már meglévő funkciók megtartása, de bővítésük is szükséges. Fontos a kereskedelem, és az egyéb idegenforgalmi szolgáltatások színvonalnak emelése, továbbá a kistérségi központ szerepköréből fakadóan a városnak ezt a funkciót is erősítenie kell. A terület zöldfelületei, közterei között az elmúlt évek fejlesztései hatására is akadnak még felújításra, megújításra várók. Ez a városrész, illetve akcióterület a város „arca”, ezért is fontos, hogy megjelenésében is a vonzó európai kisváros képét mutassa, amely a történelmi borvidék központja, és a Világörökség része.

6.1.1 A Belváros célrendszere Az akcióterülethez illeszkedő közép távú célok: 8. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése (attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek) 9. Városrehabilitáció 10. Önkormányzati épületek állagának javítása 11. Ingatlan-hasznosítás 12. Energiafelhasználás hatékonyságának növelése, megújuló energiaforrások növekvő használata 13. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése 14. A jelenleg is működő szolgáltatások korszerűsítése 15. Közlekedés fejlesztése 16. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Az akcióterülethez illeszkedő rövid távú célok: • Cukrászda és bankfiók létesítése – A Halász Produkt Kft. beruházásában megvalósuló fejlesztés a belváros frekventált helyén, az építés kezdete 2008. • Konferenciaváros III. ütem – a zsinagóga és a Paulay Ede Színház oldalában fekvő épület felújítása, amelynek révén új közösségi tér jönne létre a városban, és amely által az impozáns rendezvénytér-együttes kiszolgáló helyiségeit is el tudnák helyezni. Itt kerülne elhelyezésre egy világörökségi borvidékek interaktív bemutató tere is. • Vigalmi negyed kialakítása – Az óváros Kopasz-hegyre felfutó, a folyó vonalával párhuzamosan elhelyezkedő kis utcán éttermek, üzletek, borozók kialakítása. Ezáltal az óváros turisztikai szempontból hasznosított területe kibővül, és ez a rész önálló attrakcióvá válik mindamellett, hogy színesíti a fellelhető szolgáltatások körét a városban. • Aranysas, avagy Patrícius Hotel – A négy csillagos szálloda fejlesztése a belváros frekventált helyén álló, korábban is szállodaként működő klasszicista épület

160


• • • • • • • •

•

•

• • • • • •

felújításával történne. Ezzel a minőségi szálláshelyek iránti egyre növekvő igénynek lehet részben megfelelni, hiszen Tokajban jelenleg nincs ilyen színvonalú szálloda. A kivitelező és működtető vállalkozó, a projekt pályáztatás alatt áll. A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése a Bodrogon, amely megteremtené a kapcsolatot a fejlesztendő területtel, ezzel a város szerves részévé téve azt. Görög keleti, ortodox templom felújítása, amely jelenleg galériaként funkcionál. Görög katolikus templom felújítása. A légkábelek kiváltása földkábelezéssel a város turisztikai szempontból frekventált, óvárosi pontjain. Parkoló kialakítása a Borok Háza mellett. A Borok Házával szembeni épület értékesítése és hasznosítása. A leromlott állagú régi moziépület értékesítése és hasznosítása. Egyéb közösségi terek felújítása és kialakítása - A tevékenység keretei között elsősorban olyan terek, gyalogosövezetek kerülnek felújításra, illetve kialakításra, melyek a településközpontban rendezetlen táji, természeti képet mutatnak. Ennek során ezeken a területeken díszburkolat lerakása, parkosítás, valamint utcabútorok elhelyezése valósul meg. A zöldfelületek kialakítása során őshonos fajok betelepítését tervezik. Kistérségi irodaház kialakítása – A polgármesteri hivatal egyik kihasználatlan épületrészében kerülne kialakításra a kistérségi irodaház, amely jelentősen megkönnyítené a városban és a térségben élők ügyintézéseit. Itt kerülne elhelyezésre a Földhivatal Tokaji Kirendeltsége, a Leader-program Iroda ügyfélfogadója, a Fogyasztóvédelmi Egyesület Tokaji Kirendeltsége, az Agrárkamara Tokaji Kirendeltsége, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Városi Irattár, valamint a Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélfogadója. Az így felszabadult ingatlanok újabb hasznosítási lehetőségeket is magukban rejtenek. Óvoda bővítése és összevonása – Tokajban az óvodai ellátás jelenleg két szolgáltatási helyszínen, de egy intézmény keretein belül, a II. Rákóczi Ferenc tanintézményben zajlik. A két helyszín közül az egyik egy belvárosi ingatlanban található, a másik az iskola épületén belül. Az iskolai ellátási helyszín bővítése, és a két helyszín összevonása indokolt, amellyel a belvárosi ingatlan felszabadul egyéb hasznosítás céljára. Az új beruházások, illetve az épület-felújítások esetén az energiafogyasztást csökkentő eszközök, épületelemek alkalmazása (pl: modern nyílászárók, hőszigetelési, a termelt hőt újrafelhasználó eljárások alkalmazása). Az új beruházások, illetve az épület-felújítások esetén megújuló energiaforrások használata, beépítése (pl: hőszivattyúk). Városi bíróság és ügyészség létrehozása, amelyhez a város megfelelő alapterületű épületet biztosít. Belterületi utak korszerűsítése a városrehabilitációs tervekkel összhangban. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló elemek kialakítása: kerékpártárolók, közlekedési jelzőtáblák, lámpák, stb. Különösen a biztonságos kerékpártárolók kialakítása lehet fontos. Ahol szükséges, járdák felújítása a városon belül.

161


6.2 Északi Fejlesztési Terület A Belváros Patkóbánya által lehatárolt végétől Tokaj Bodrogkeresztúr felé elnyúló városrésze a Bodrog-part közelsége, a szép természeti környezet, és a viszonylag nagy szabad területek miatt a város egyik legtöbb lehetőséget magában rejtő, és az építészeti, műemléki kötöttségektől sokkal kevésbé terhelt kerületét képezi. Épp ezért a város dinamizálásának egyik kulcsterülete.

6.2.1 Az Északi Fejlesztési Terület célrendszere Az akcióterülethez illeszkedő közép távú célok: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése (attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek) 2. Ingatlan-hasznosítás 3. Közlekedés fejlesztése 4. Úthálózat korszerűsítése 5. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése 6. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az akcióterülethez illeszkedő rövid távú célok: • Patkóbánya I. ütem – Fesztiválkatlan kialakítása az elhagyott, rehabilitált bányaterületen a város északi részén, amely alkalmas nagyobb szabadtéri koncertek, rendezvények, valamint üzletek és kisebb kiszolgálóegységek befogadására. A tervet az Észak-Magyarországi Operatív Program kiemelt projektjei között szerepel. • Patkóbánya II. ütem – a fesztiválkatlan területének bővítésével, park és tó kialakításával a rendezvénytér funkcióbővítése pihenőhellyel. Ennek megvalósítása a jelenlegi elképzelések szerint magántőke bevonásával, ugyanakkor önkormányzati részvétellel történne. • Négy csillagos wellness-szálloda építése a város északi területén, amellyel nem csupán a minőségi szálláshelyek iránti fokozott igényt lehet részben kielégíteni, hanem a turisztikai szolgáltatás is újabb palettával bővül, hiszen ilyen jellegű szolgáltatás jelenleg nincs a térségben. • Közlekedési kapcsolat megteremtése a Bodrogközi településekkel (tokaji Bodrog-híd és 8 km közút megépítése, azaz a város összekötése Zalkod községgel). Ez több bodrogközi településnek jelentősen megkönnyítené számos szolgáltatás igénybevételét, ráadásul megteremtené a Bodrogköz idegenforgalmi szempontból történő feltárásának lehetőségét. • Az EuroVelo nyomvonalára való térségi rácsatlakozást lehetővé tevő kerékpárúthálózat kiépítése – Ahol a nyomvonal nem érinti a város központját, belterületét, szükséges rávezető szakaszok kiépítése. • Hosszabb távon megfontolandó feladat a szomszédos kistérségek felé a kerékpárútkapcsolatok kialakítása, a borvidék települései közötti összeköttetések megteremtése, valamint a folyók menti folyamatos kerékpározás lehetőségének biztosítása. • Kiegészítő kerékpáros infrastrukturális elemek kialakítása – A kerékpáros turizmus fellendítésének célja, hogy a térségbe érkező aktív turisták megálljanak, megtekintsék a helyi látványosságokat, s növeljék a szolgáltatók jövedelmét. Ennek alapvető

162


•

eszköze a kerékpárutak mentén információs táblák kihelyezése, tájékoztatás az egyes települések látványosságairól, az ott található idegenforgalmi, vendéglátóipari egységekről. Az új kistérségi járóbeteg szakellátó központ az Idősek Otthona szomszédságában várhatóan 2010 elején kezd üzemelni, ezzel egy időben a jelenlegi, városközpontban lévő szakrendelő épületében megszűnik a betegellátás. A szakellátáson kívül az új egészségügyi központban 10 ágyas nappali kórház, gyógyszertár, foglalkozásegészségügyi rendelés is fog működni. A szakellátást J0-ás labor, röntgen és ultrahang szakrendelés segíti majd. A fejlesztés alapvető célja a szakellátás fizikai elérhetőségének biztosítása, mivel a jelenlegi közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján a térség nem tekinthető ellátottnak, vagyis számukra nem biztosított a heti 200 szakorvosi órás, szakmailag az alapvető szakmák tekintetében teljes körű közfinanszírozott járóbeteg szakellátás átlagosan 20 percen belüli elérhetősége.

6.3 Déli Fejlesztési Terület Tokaj legújabb, főként lakóövezeti része, többnyire 10-50 éves kertesházakkal, immár jól kiépített infrastrukturális háttérrel. A mezőgazdasági szakiskolán, a rendőrőrsön és a benzinkúton kívül egyéb városi funkcióval nem rendelkezik, de már csak a viszonylag könnyen elérhető hasznosítható területek miatt is ennek bővítése javasolt. Az alapvető funkciója azonban a lakóövezeti jelleg, amelynek radikális, vagy akár jelentősebb megváltoztatása nem indokolt.

6.3.1 A Déli Fejlesztési Terület célrendszere Az akcióterülethez illeszkedő közép távú célok: 4. Városi funkciók bővítése, pótlása, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése 5. A jelenleg is működő szolgáltatások korszerűsítése 6. Bel- és külterületi vízrendezési feladatok ellátása 7. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 8. Úthálózat korszerűsítése 9. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Az akcióterülethez illeszkedő rövid távú célok: • Tűzoltóság szervezése, amelyhez a város megfelelő alapterületű épületet biztosít. • A tokaji rendőrőrs fejlesztésével egy városi rendőrkapitányság szervezése. A jelenlegi épület ennek a célnak már most is tökéletesen megfelel. • Tanuszoda építése a város kistokaji részén – Érdemes lehet egy térségi igényeket kielégítő tanuszoda kialakítása, melyet a diákok mellett a lakosság is igénybe vehet, hiszen a térséghez jelenleg legközelebb eső tanuszoda Nyíregyházán van. Az uszoda helyszíne célszerűen a térségi központ, Tokaj, ugyanis elkészült egy felmérés, ami azt igazolja, hogy a Tokaji-hegy törésvonala mentén melegvíz tör fel. A megépített tanuszodában a kistérség minden településén élő kisdiákok rendszeres úszásoktatásban részesülhetnének, és a létesítmény az ide érkező vendégeknek nyújtható szolgáltatások körét is bővítené.

163


•

• • • •

A Kertváros beépült és fejlesztési területein látható vagy nyomokban felismerhető felszíni vízlevezető árokrendszer nyomvonal képe (5-7 db) teljes mértékben megfelel a majdan kiépítendő – javaslat szerint nagyobb részében zárt szelvényű – méretezett felszíni vízlevezető csatornarendszer kialakítására. Három további szükséges felszíni vízkár elhárítási szerkezeti elem: Hordalékfogó medence rendszer; A befogadó Ivelyér menti átemelő szivattyús rendszer; Záportározó rendszer, átemelővel a Tisza felé (javasolt helye a Tiszaladányi út két oldala, ami jelenleg rossz állapotú legelő). A már beépült és beépítendő síkvidéki területeken - az ÉVIZIG állásfoglalása alapján is – zárt szelvényű csapadékcsatorna rendszert kell kialakítani célszerűen hegylábmenti 1000 m nagyságrendű, burkolt fenekű és falazatos hordalékfogó medencékkel. A kertvárosi csatornarendszer szállítja el a belváros déli részére az új Kálvária domb környezetéből és az övárok szerűen kialakítandó Bor-sétaútról lefolyó csapadékvizeket is. Szelektív hulladékgyűjtés kiépítése a városban – Ki kell alakítani a hulladék-gyűjtő szigeteket, és meg kell oldani a szelektíven gyűjtött hulladék elszállítását is. Belterületi utak korszerűsítése a településrendezési tervel összhangban. A belterületi kerékpárút-szakaszok kialakítása, a meglévők. Ahol szükséges, járdák felújítása.

6.4 Külterület 6.4.1 A Külterület célrendszere Az akcióterülethez illeszkedő közép távú célok: 1. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, infrastruktúrájának további fejlesztése (attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek) 2. Kistérségi és városi komplex turisztikai programcsomagok, szolgáltatások kialakítása (aktív, valamint ökoturizmus területén) 3. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 4. Közlekedés fejlesztése 5. Úthálózat korszerűsítése 6. Kerékpárút-hálózat és a gyalogos közlekedés fejlesztése Az akcióterülethez illeszkedő rövid távú célok: • A Rákóczi vár romjainak a feltárása, látogathatóvá tétele a Bodrog és a Tisza egybefolyásánál fekvő szigeten. • A belvárost a várrommal összekötő gyaloghíd építése a Bodrogon, amely megteremtené a kapcsolatot a fejlesztendő területtel, ezzel a város szerves részévé téve azt. • A vár rekonstrukciója és leletmentés után a hozzá tartozó védmű helyén szálloda építése vállalkozó bevonásával. • Aktív turizmus fejlesztése – Kirándulások szervezése, emellett a kistérség településeinek az összekötése kerékpárút-hálózat révén. Későbbiekben érdemes lehet egy kalandpark létrehozásában is gondolkozni, hiszen akár a gyermekes családok, a fiatal felnőttek, vagy a vállaltok csapatépítő tréningjei gyakran igénylik az ilyen típusú szolgáltatást.

164

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– • • •

• •

•

• •

Az ökoturizmushoz kapcsolódóan állat- és növénypopulációk megfigyelésére alkalmas helyek, tanösvények kialakítása a jelenleg csak nagy nehézségek árán megközelíthető Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet területén. Víziturizmus – Az evezés lehetősége adott, azonban a hajózás turisztikai célú fejlesztése indokolt. Emellett fontos a szabad strandok kialakítása, és a horgászat jobb feltételeinek a megteremtése. Illegális hulladéklerakók felszámolása – Az illegális hulladéklerakók amellett, hogy szennyezik a környezetet, rontják a térség arculatát is. Mivel pedig a város és a kistérség fontosnak tartja a turizmus- és a településkép fejlesztését, határozott lépéseket kell tenni az illegális hulladéklerakások megelőzésére. Mindez azért is fontos, mert a Világörökséggé nyilvánított területeken külön követelmény az épített és a természetes környezet megóvása. Fel kell mérni, hogy hol fordulnak elő ilyen lerakóhelyek, fel kell számolni őket, meg kell szervezni a folyamatos utánkövetést, és ahol lehetséges, a lerakást végzők beazonosítását. Magyarországi minták alapján civil szervezetek bevonásával össze lehet állítani térségi szinten olyan csoportokat, akik rendszeresen bejárják az érintett területeket, s segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak. A 38-as számú főút Tokajt elkerülő szakaszának megépítése – Az elkerülő út megépítéséhez kapcsolódhatna a Tiszán való átkelési lehetőségek bővítése. A elkerülő út tervezett nyomvonala ugyanis délen haladva átívelné majd a Tiszát. A 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése – A kistérségben sok az alacsonyabb rendű út, amelyek felújítása a kistréségen belüli kapcsolatokat erősítené. A műszaki állapot javításán túl ezeknek az utaknak a kiszélesítése is fontos lenne, hiszen ezáltal javulna a közlekedésbiztonság, csökkenne a balesetek száma. A beruházások tervezése és végrehajtása során főként azokra a fejlesztésekre kell koncentrálni, melyek a Tokaj és a többi település közti összeköttetéseket javítják. Közlekedési kapcsolat megteremtése a Bodrogközi településekkel (tokaji Bodrog-híd és 8 km közút megépítése, azaz a város összekötése Zalkod községgel). Ez több bodrogközi településnek jelentősen megkönnyítené számos szolgáltatás igénybevételét, ráadásul megteremtené a Bodrogköz idegenforgalmi szempontból történő feltárásának lehetőségét. Térségi kerékpárút hálózat kiépítése. Az EuroVelo nyomvonalára való térségi rácsatlakozást lehetővé tevő kerékpárúthálózat kiépítése.

165

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– 61. számú tábla: Közép távú célok ambicionálása részterületenként

Akcióterület Belváros

Északi Fejlesztési Terület

Déli Fejlesztési Terület

Külterület

Idegenforgalmi vonzerő növelése Városrehabilitáció Önkorm. épületek felújítása

Közép távú célok

Ingatlanhasznosítás Energiafelhaszn. hatékony. növelése Városi funkc. bővítése Jelenleg is működő funkc. korszerűsítése Közlekedés fejl. Úthálózat korszerűsítése Kerékpárút-hálózat és gyalogos közl. fejl. Egészségügyi infrastrukt. fejlesztése Vízrendezési feladatok ellátása Hulladékgazdálkodás fejlesztése

Kiemelten fontos cél Fontos cél Másodlagos cél A jelzett akcióterületen indifferens

166


7. A stratégia megvalósíthatósága 7.1. Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzat ingatlangazdálkodási tervvel jelenleg nem rendelkezik de a fejlesztések megvalósulásához és a megfelelő tőkebeáramláshoz szükséges az önkormányzat saját tulajdonú ingatlanjainak felhasználásáról rendelkező stratégia. Így a város fejlesztései átláthatóbbakká válnak, segítve a befektetők tájékozódását. Az egyes területeken végrehajtott fejlesztések hatására felértékelődhetnek az ingatlanok, míg máshol a fejlesztések elmaradásával ennek ellenkezője történhet meg. Ez nem csak az önkormányzati tulajdonú érinti, hanem a lakossági vagy a vállalkozói tulajdonban lévő ingatlanokat is. Ezért a város a jövőben tervezi, hogy ingatlanjainak felhasználásáról konkrét tervet készít. Jelenleg az alábbi rendeletek határozzák meg az önkormányzat ingatlangazdálkodását: • Tokaj Város Önkormányzatának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 8/1994. (IV.20.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről. • Tokaj Város Önkormányzatának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 17/1996. (XII. 30.) számú rendelete az építészeti értékek helyi védelméről • Tokaj Város Önkormányzatának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 13/2003. (VIII. 27.) számú rendelete a Tokaj Város Önkormányzatának tulajdonában lévő helyiségek bérletéről • Tokaj Város Önkormányzatának 9/2007. (VI.27.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről • Tokaj Város Önkormányzatának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 9/2002. (II.27.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Az önkormányzat a saját tulajdonában lévő épületeken bontást nem tervez (szükség szerint természetesen alkalmazható), főként a megtartásra és a fejlesztésekre helyeződik a hangsúly. Az ingatlangazdálkodási terv kidolgozása során a forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanok további hasznosítására is javaslatok, tervek kerülnek kidolgozásra. Az ingatlanok egy részénél meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi funkció megtartása vagy a funkcióváltás célravezetőbb. Abban az esetben, ha a városfejlesztés célkitűzései indokolják, akkor a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is megvásárolhatja, illetve önkormányzati tulajdonba veheti a városvezetés. Tokaj ingatlangazdálkodási terve ezen irányvonalak mentén kerül kidolgozásra. Meg kell vizsgálni azt, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodása milyen módon állítható a közösség szolgálatába, illetve az ingatlanok eladásából mekkora anyagi, vagy egyéb haszna származik a városnak. Fontos azt is megvizsgálni, hogy az akcióterületen a kitűzött célok elérésében mely önkormányzati ingatlanok bevonása lehetséges.

167


7.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei A projektek megvalósulását nem fejlesztési jellegű tevékenységekkel is segíteni kívánja az önkormányzat. A tervalku, csak korlátozottan alkalmazható mivel a város a világörökség része, illetve sok a műemlék jellegű épület melyek esetében a műemlékvédelem mondja ki az utolsó szót. A tokaji marketingstratégia főbb pontjai a következők: • A marketingmunkában jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy Tokaj világörökségi terület. A külföld felé a tényt kell hangsúlyozni, miszerint világörökségi terület vagyunk (eziránt tapasztalataink szerint általában nagy az érdeklődés), a hazai turisták felé pedig azt kell bemutatni, mit is jelent világörökségi területnek lenni, mitől vagyunk mások, mint más borvidék, mitől vagyunk különlegesek. • Nagy hangsúlyt kell kapnia a borvidéki központ-szerepnek, be kell tudni mutatni azt a sajátos bor- és gasztronómiai kínálatot, ami Tokajt jellemzi, csomagajánlatokat kell létrehozni tokaji és hegyaljai bortúrákra, illetve olyan egyéb programokat kell szervezni, amely a tokaji borok népszerűsítését szolgálja. • A nyári időszakra kidolgozott komplex turisztikai csomagokban nagy hangsúlyt kell fektetni a tokaji rendezvényekre, amelyeket érdemes kapcsolatba hozni marketingszinten a borral. • Lehetőségeinkhez mérten, a rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornákon továbbra is népszerűsíteni szeretnénk a városi nagyrendezvényeket illetve a Zsinagóga Kulturális és Konferenciaközpontot rendezvényeit. Helyi adókedvezmények, építésiilleték-kedvezmény nincs a városban. Amenyiben a későbbiekben mégis alkalmazásra kerül, akkor fontos, hogy ezen szabályozók világosak, következetesek és egyértelműek legyenek. Amennyiben lehetséges a különböző szabályozások megalkotásánál az önkormányzat figyelembe fogja venni a fejlesztési stratégiában meghatározott prioritásokat, célrendszert és az ahhoz rendelt feladatokat.

7.3. Partnerség, integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások A város fejlesztésének egyes állomásai igénylik a széles körű egyeztetéseket, az együttműködést. A partnerekkel való kapcsolattartás túl kell, hogy mutasson a tervezés szakszán, a megvalósításhoz is széles társadalmi egyeztetésre van szükség. Tokaj Integrált Városfejelsztési Stratégiájának kidolgozása során fontos törekvés volt a különböző szereplőkkel történő egyeztetés, mivel a partnerségnek a magántőke beáramlásában, a lakosság és a civil szervezetek érdekeinek képviseletében és az IVS elfogadásában fontos szerepe van. A város fejlesztési stratégiájának kidolgozása során, a következő lehetséges partnerek lettek azonosítva: • lakosság, • civilszervezetek, • helyi vállalkozások, • különböző szakértők, • a kistérség képviselői.

168

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– Az önkormányzat szakterületeinek munkatársaival a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS kidolgozásához segítségük elengedhetetlen volt. A szakmai koncepciókat, terveket, valamint az önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatokat biztosították, mindemellett véleményezték és a jövőben folyamatosan véleményezik az anyagot. Több alkalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra, az IVS készítése során az önkormányzat kapcsolattartó munkatársakat jelölt ki, akikkel a napi szinten folytak konzultációk. Fontos része a partnerségnek a nyilvánosság bevonása is. Ez több féle formában valósult meg, így befektetőkkel való egyeztetés, városvezetési szintű tárgyalások. Mivel fontos, hogy a gazdaság helyi képviselői és a lakosság tájékoztatva legyen a városrehabilitáció egyes szakaszairól, célszerű az elkészült IVS és mellékleteinek felrakása a város honlapjára (www.tokaj.hu), illetve rövid tájékoztató késztése a helyi újságokba, ingyenes reklámújságokba. Fontos szempont a vállalkozásokkal való kapcsolattartás is, mivel így friss információhoz juthat a város az általuk lehetségesen végezhető fejlesztésekről, továbbá a vállalkozások is értesülhetnek a város által tervezett városrehabilitáció egyes elemeiről. A későbbiekben szükséges lesz a kapcsolat felvétele a különböző szakhatóságokkal, mivel az IVS-ben megjelölt akcióterületeken, olyan fejlesztések is történnek majd melyekhez a szakhatóságok bevonása is szükséges lesz.

7.4. Az integrált stratégia és az integrált megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

fejlesztések

Az IVS megvalósításában számos szervezet vesz részt, a rehabilitációban konkrétan betöltött szerepük és feladatuk tisztázása a jövőben kerül meghatározásra. Az önkormányzat részéről a különböző munkacsoportok szerepe emelhető ki, melyek közül több már jelenleg is segíti a munkát, de a megvalósítás során az összes munkacsoport bekapcsolódik az együttműködésbe. A város önkormányzatának képviselő testülete is illetve ennek különböző bizottságai részt vesz mind a tervezésben mind a megvalósításban. A városfejlesztési tevékenységek, városfejlesztési irányok meghatározása alapvetően a képviselőtestület kompetenciája, azonban a pénzügyi munkacsoporttal való egyeztetés eredményeit is felhasználja. További munkacsoportok és bizottságok bevonása is szükséges lehet az egyeztetésbe, mikor az adott fejlesztés témája ezt megkívánja. A polgármesteri hivatal munkacsoportjai: adó-, pénz-, szociális-, gyám-, sport-, oktatás, vállalkozás-, mezőgazdaság-, építésügyi csoportok. Az önkormányzat bizottságai: Ügyrendi és jogi-, egészségügyi és szociális-, településfejlesztési-, kulturális, oktatási és sport-, pénzügyi ellenőrző-, idegenforgalmi és turisztikai bizottságok. A feladatok kidolgozásába elsősorban a pályázati források föltárásával, nyomonkövetésével, a pályázatok elkészítésével kapcsolódnak a munkacsoportok. A rendszer működése alapvetően úgy jellemezhető, hogy a munkacsoportok a kistérség képviselői és a polgármester, elképzelései nyomán elkészül a javaslat az adott irányra, melyet a Képviselő-testületi

169

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– szakbizottságok tárgyalnak, véleményeznek, módosítanak, esetleg újra kidolgoztatnak, majd az anyag bekerül jóváhagyásra a Képviselő-testület elé. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoportja tartja nyilván. A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – jegyző gondoskodik. Önkormányzati vagyonkezelő szervek: - Tokaj Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala - Városi Kincstár Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozására és az elő Akcióterületi Terv megalkotására külső tanácsadó céget bízott meg az önkormányzat. A dokumentumok kidolgozása során a cég szorosan együttműködött a városháza egyes osztályaival és a polgármesterrel.

7.5 Településközi koordináció mechanizmusai Tokaj és a kistérség elválaszthatatlan egymástól fejlesztési szinten. A terület, a hegyaljai borvidék, szinte minden problémán és előnyön osztozik a várossal, vagyis az egyeztetés jelenleg is napi szinten zajlik és a jövőben is ez várható.. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia településközi egyeztetése a kistérség szintjén történt meg. A város fejlesztése a kistérség fejlődését is szolgálja. Az IVS-ben foglaltak megvalósulásáról a kistérség mindenkori vezetése tájékoztatást kap, illetve az Tokaji városrehabilitációt illetően a megvalósítás folyamán is folyamatos egyeztetésekre kerül sor a város és a kistérség között.

7.6 A stratégia monitoringja Az IVS-t a képviselőtestület hagyja jóvá, így elsősorban a képviselőtestület ellenőrzése alá kell, hogy tartozzon az IVS kontrollálása. A kitűzött célok megvalósulásának nyomonkövetése fontos feladat az IVS és az Akcióterületi Tervek sikerességének ellenőrzése szempontjából. A megfelelő ellenőrzés elvégzéséhez a hivatal munkatársai szolgáltathatnak adatokat. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a város egészére kitűzött hosszú és középtávú célok elérésének teljesülésére, illetve, arra hogy kialakult, vagy kimutatható-e tendencia a kívánt célérték elérésére, ez főleg a hosszú távon elérni kívánt célok esetében lehet fontos. A monitoring szervezeti formája nem igényel külön egység létrehozását, a különböző osztályok és a projektmenedzsment szervezet közös feladata az információk elemzése, és a rehabilitáció sikerességének ellenőrzése, illetve az adatok továbbítása a képviselő-testületnek. Félévente kisebb, kétévente pedig nagyobb beszámolók formájában kell tájékoztatni a Városrendezési és Üzemeltetési Bizottságon keresztül a Képviselő-testületet, az Integrált Városfejlesztési Stratégia, az ennek részét képező Antiszegregációs Terv, és az Akcióterületi Tervek megvalósulásáról.

170


Mellékletek

171

Tokaj Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents