Tokaj város fejlesztési programjának megvalósítása

Tokaj város fejlesztési programjának megvalósítása 2002 – 2006. év közötti időszakra

I. Helyzetértékelés Tokaj város történelme közel ezeréves múltra tekint vissza, amelyben egymást váltották a felívelések és hullámvölgyek. A középkorban a gazdasági alapokat a bor biztosította, illetve a várban állomásozó nagy létszámú katonaság. A közigazgatási szerep teljesen másként alakult, hiszen akkor a várhoz kötődő uradalmi központi szerep nem csak Zemplén vármegye egyes településeire korlátozódott, hanem azon túli, elsősorban Szabolcs vármegyei területekre is. A kapitalista átalakulás nem hozta meg Tokaj számára az igazi felemelkedés lehetőségét, mert a borvidék széttagolt volt, döntően a kereskedelem koncentrálódott a településre. A főközlekedési utak bár áthaladtak a városon, de jelentős csomópontot nem alkottak, sajnos a vasút is csak egy megállóhelyként működött és működik Tokajban. Ezt a kedvezőtlen pozíciót tovább tetézte a helyi vezetők felemás hozzáállása a város fejlődéséhez. Jó példa erre a cukorgyár esete, mikor minden gazdasági tényező azt diktálta, hogy a cukorgyárat Tokajban építsék fel, mert volt terület, korlátlan mennyiségben ipari víz, a közlekedési feltételek is kielégítők voltak, s 1.

mindemellett akkor volt fölös munkaerő a városban és a vonzáskörzetében. Az akkori tokaji vezetés nem támogatta a cukorgyár telepítési tervét, mert attól tartott, hogy a tokaji munkaerő nem a hegyre megy majd szőlőt művelni, hanem gyári munkássá válik. Pedig tisztában lehettek volna azzal, hogy abban az időben sem csak a tokajiak „húzták a hegyet”, hanem a rakamaziak, a ladányiak, tardosiak, stb. Talán ha másként döntöttek volna, akkor a borkereskedelem mellett megmaradhatott volna a nagy létszámot foglalkoztató ipari termelés is. Talán a közúti csomópontok is másként lettek volna átrajzolva, és a demográfiai helyzet sem lenne ennyire lehangoló. A város megőrizhette volna járási szerepét, amit 1952ben elveszített, minden bizonnyal a sorvadó befolyása következtében. Az újkor is szolgált hasonló, visszavonhatatlanul nagy hibával. A Tokaji Állami Gazdasági Borkombinát is Tokajban telepedhetett volna le az ’50-es évek végén, ha a település megfelelő ingatlannal szolgált volna a nagyüzem felépítéséhez. Bizonyára ugyanolyan éke lett volna Tokajnak a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát impozáns irodaháza, mint most Sátoraljaújhelynek. A felsorolt elszalasztott lehetőségek egyike sem környezetszennyező kategóriába sorolható, ezért az a szándék sem sérült volna, amit a tokajiak szívesen és joggal emlegetnek, mely szerint csak környezetkímélő ipari termelést tűrnek meg a város falai között. A legújabb kori tévedés az volt, hogy Tokaj várossá válásakor a helyiek nem érvényesítették azt az elvárható igényt, hogy a település mellé rendeljenek vonzáskörzetet is. Természetesen az imént ismertetett visszaemlékezés a történelem homályába vész, s a „ha így lett volna, vagy ha úgy lett volna” aspektusból, 50 – 100 év távlatából

2.

nem lehet egy város mai helyzetét tisztán levezetni, s nem is szándéka a Képviselő Testületnek. Minden esetre ezek olyan determinációk, amelyektől nem lehet eltekinteni. Tokaj közigazgatási rehabilitációja először a rendszerváltás előtt történt meg 1986. január elsejével, mikor a település városi rangot kapott (felemás módon, mert vonzáskörzetet nem rendeltek hozzá), másodszor pedig 2005. január 20-án, amikor Kistérségi Központi szerepet biztosított számára a Kormány. (A kistérség települései önkéntes alapon hozták létre Tokaji Többcélú Kistérségi Társulást.) A Tokaji Kistérség tagtelepülései: Tokaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj. Tokaj város az Eperjes –Tokaji Hegylánc déli peremén fekszik, a Tisza és Bodrog folyók találkozásánál. Az új közigazgatási régiók kialakításáig Borsod – Abaúj – Zemplén Megye része, annak is a délkeleti periférikus területén fekszik. A város természetföldrajzi fekvése kiváló, kedvez a szőlő és bortermelésnek és az idegenforgalom fejlődésének. Tokaj ezeken a területeken még számos fejlesztési tartalékkal rendelkezik. A várostól délre -a kistérségen belül- helyezkednek el a taktaközi kistályhoz tartozó többszörösen hátrányos helyzetű települések: Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj, illetve északra, észak-nyugatra a Tokaj-hegyaljához tartozó települések: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye. A város lakosságának száma 4400 fő, enyhén fogyatkozó, amely az ipari termelés szinte teljes

3.

leépülésével, az új munkahelyek (borászatok, panziók) alacsony foglalkoztatási igényével magyarázható. Annak ellenére, hogy az elmúlt ciklusban a város Önkormányzata 46 telket értékesített családi házas beépítésre, a beköltözők száma nem tudott lépést tartani az elvándorlók, illetve az elhaltak számával. A városban a hatvan év feletti korosztály 19 %-t tesz ki, ezt az arányt torzítja az Önkormányzat fenntartásában működő 150 férőhelyes Időskorúak Otthonában ellátottak száma. Az iskoláskorúak száma 21 %. Ennek oka, hogy a városban működő közoktatási intézményekben nem csak tokaji állandó lakossággal rendelkező diákok tanulnak. Idáig a demográfiai hullámvölgyből az óvodák és az általános iskola jöttek ki negatív előjellel, míg ezt a visszaesést erőteljesen kompenzálja a középiskolák vezetésének sikeres oktatáspolitikai koncepciójának gyermekvonzó képessége. A városban a munkanélküliség relatív mutatója 2006. július 20-án 11,6 %, amely alacsonyabb az előző ciklus hasonló időszakához (15,9 % ) képest. Egyébként a településen a legnagyobb foglalkoztató a városi Önkormányzat és azok intézményei. A foglalkoztatoti létszám: 458 fő. A város főbb intézményei: Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (részben önálló), Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola (részben önálló), II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelés-Oktatási Intézmény, Városi Könyvtár (részben önálló), Egyesített Népjóléti Intézmény (részben önálló), Időskorúak Otthona (részben önálló), Városi Művelődési Ház és létesítményei (részben önálló)

4.

Városi Kincstár (önálló) Tokaj város, s környezetvédelmi helyzete fejlődő, környezeti állapota kielégítő. Az elmúlt esztendőkben sikerült megvalósítani a zárt rendszerű kommunális hulladékszállítást, az építési törmelék-feldolgozást és a szelektív hulladékgyűjtést. Ezt a feladatot 2004. január 1-től, illetve attól kezdődően fokozatosan a Tokaj város központú, Zempléni Hulladékkezelő Közszolgáltató Társaság látja el. Ennek a szervezetnek mára 54 település a tagja. Időközben sikerült előkészíteni az Abaúj – Zempléni Komplex Hulladékgazdálkodási Rendszer programját, amelynek megvalósítása becslések szerint 10 milliárd Ft- lesz. Ehhez a rendszerhez 125 település csatlakozott. A Magyar Köztársaság Kormánya a 2007-2013 évig tartó Európai Uniós fejlesztési ciklusra, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, ennek a projektnek kiemelt prioritást adott. A város ivóvíz vízbázisa komoly veszélyeknek nincs kitéve, a védőidom lehatárolására a szükséges intézkedések megtörténtek. Az első vízadó réteg szennyeződése is jelentősen csökkent, ez annak köszönhető, hogy a ciklus elejére, átadásra került a „Kistokaji városrészben” a szennyvízcsatorna hálózat. Itt szükséges megemlíteni, hogy a szennyvízcsatorna hálózat 60 %-t meghaladó kapacitás kihasználtságával fokozatosan oldódtak a bűzhatásból keletkező lakossági panaszok. Az új szennyvíz-csatornahálózat megépítésével Tokajban a szennyvízcsatornára rákötött lakások száma jelentősen növekedett, meghaladja a 80 %-t. Nem változott jelentősen a két folyó a Tisza és a Bodrog vízminőségi állapota. Átlagosan a két vízfolyás vízminőségi osztályba sorolása az intenzív csapadéktevékenységtől függően- I. II. kategóriába sorolható.

5.

A vizek kártételei elleni védekezés jegyében két beruházás jellemzi majd az elkövetkező önkormányzati ciklust. 1. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beruházásában már elkezdődött a Taktaközi Tisza szakasz, töltés rekonstrukciója a tokaji ÉKÖVIZIG irodaház és a tokaji gátőrház között. A beruház nem csak vízvédelmi, de esztétikai érdekeket is szolgál. A fejlesztés összköltsége 500 millió Forint. A beruházásnak köszönhetően várható, hogy megszűnik a „Kistokaji városrésznél” az árvizek alkalmával jelentkező altalajszivárgás. 2. Hamarosan kezdetét veszi a „Déli városrész” belterületi vízrendezése, amely népiesen szólva a „Kistokaji” utcákon és kertekben összegyülekező csapadék zárt, illetve a részben zártrendszerű elvezetését hivatott megoldani. Összefoglalva megállapítható, hogy Tokaj város önmagához képest (azaz alacsony népességéhez képest), de nagyobb településekhez is viszonyítva, jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt választási ciklusban. Az egy tokaji polgárra vetített Európai Uniós pénzek lehívásában a város országosan dobogós helyen áll. Sikerült azt is elérni, hogy a város a Tokaj-hegyaljai borászat központja legyen azzal, hogy véglegesen itt telepedett meg a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, amely mint a szőlészet és borászat hatósági központja hamarosan az átadásra kerülő Borok Házában nyer elhelyezést. Ennél jelentősebb sikerként kell elkönyvelni, hogy a város Kistérségi Központként fontos igazgatási

6.

szerephez jutott. Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unióban a kistérség az a legkisebb tervezési egység, amivel Uniós szinten számolnak, illetve tervet készítenek. Ezzel a kistérségi szerepkörrel elérte a város, hogy rákerült Európa stratégiai fejlesztési térképére. Tokaj nemzetközi kapcsolatrendszerében is folytatta a kitárulkozását, mert a meglévő partnervárosi kapcsolatai mellé, hamarosan csatlakozik RUSZT szabad város Ausztriából. Mindezek mellett az alkalmai kapcsolatok is jelentősen bővültek, hiszen a közös Európai Uniós pályázatok hét európai borvidék központjával, az INTERREG-es pályázat Szlovákiával, a Portius Társasággal felvett kapcsolatok Lengyelországgal fűzték szorosabbra a barátság fonalát. Kimondhatatlan elismerésként kell elkönyvelnünk, hogy a város vezető szerepet tölt be, a Történelmi Városok, a Debrecen Központú Városok és Falvak Szövetségében. Végezetül de nem utolsó sorban Tokaj a székhelye, a Magyar - Orosz Bormissziónak, amelynek jogelődje, az egykor 100 évet is megért, a városnak és környékének is komoly felvirágzást hozó, Orosz Borfelvásárló Bizottság volt. Tokajnak és a vezetésének, a jövőben is csak az lehet a törekvése, hogy a meglévő kapcsolatait ápolja, s olyan kézzelfogható eredménnyel járó tartós, vagy alkalmi szövetségeket kössön, amelyek az itt élők gyarapodását eredményezik.

7.

Megvalósult és tervezett fejlesztések A. Tokaj számára a rendszerváltás hozta meg azt a fejlesztési sorozatot, ami igazán méltóvá tette a városi cím viselésére. Ezt döntően annak köszönhette, hogy az Önkormányzat maga dönthetett saját bevételeinek a felhasználásáról, illetve határozhatta el, hogy milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elmúlt ciklus az előzőekhez hasonlóan, számos eredménnyel járt. Szociális és egészségügyi ágazat: - Felépült az Időskorúak Otthona 150 férőhellyel, amelyből 50 férőhely emeltszintű szolgáltatásokat is nyújt. - Felújításra került a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épülete, bővült az eszközparkja gépkocsival és egyéb felszerelésekkel, illetve megépült a Közigazgatási Hivatal elvárásának megfelelően, a Betegmegfigyelő helyiségcsoport. - A város és a kistérség területén épült az időskorúak és egyedülállók részére a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszere. Ehhez megszervezésre került a figyelő szolgálat, a diszpécser központ az egész kistérség területére, mely az Időskorúak Otthonában került elhelyezésre. - 18 db. Szociális Bérlakás épült az arra rászorulók részére. - Felépült a térség igényeit is kiszolgáló Egészségügyi Központ, amely számos szakrendelőnek ad helyett. Ezzel a

8.

-

beruházással végérvényesen egy helyre került a városban a járó-beteg szakellátás. Az Egészségügy Központ megépítésével együtt, erősen javult a szakorvosok gépműszer ellátottsága is. Az egészségügyi gépműszer beszerzések közül kiemelkedik – összegszerűségében- a SIEMENS típusú új röntgen gép telepítése, amely a maga nemében a legkorszerűbb a megyében. Ebben a ciklusban költözött az Egészségügyi Ügyeletet is az Egészségügyi Központ épületébe, ahol olyan körülményeket alakított ki a város a beteg és egészségügyi szakszemélyzet részére, amely megfelel az Európai Uniós normáknak. Jelenleg építés alatt van az ügyelethez tartozó, betegfektető helyiségek részlege, amely új előírás az orvosi ügyeletekkel szemben. Az ügyeletet felszerelte a fenntartó Önkormányzat és a kistérség a legkorszerűbb életmentő felszerelésekkel, s ezek hordozható mását beépítette az újonnan beszerzett orvosi ügyeleti gépkocsiba is. Folyamatban van az I. számú fogászati körzet átköltöztetése az új Egészségügyi Központ épületébe, valamint itt kezdheti meg működését a szájsebészeti szakrendelés is, míg a II. számú fogászati körzet a Zákó közbe költözött. Az új rendelők a legújabb fogorvosi berendezéssel vannak felszerelve. Az Időskorúak Otthona mellett felépült a város és térségét ellátó Mentőszolgálat új épülete.

-

-

meg, Európa Uniós előcsatlakozási forrásokból (PHARE forrás). A Városi Művelődési Ház a ciklus alatt, felújította a közösségi helységeit, amit szívesen látogatnak a tokaji fiatalok. A legnépszerűbb az ingyenesen használható E-Magyarország Pont (ingyenes Internet használat). Mindezek mellett a Városi Művelődési Ház számos új eszközzel gyarapította eszközállományát. A város ebben a ciklusban két köztéri alkotással is gyarapodott. Felavatásra került II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és Kiss Albert ezereskapitány lovas-szobra.

Kulturális ágazat: - Felépült a Konferenciaváros Központ, amely az egykori Zsinagóga átalakításával valósult

Közoktatási ágazat: - A ciklus elején felújításra kerültek a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola régi szárnyai, míg a beruházás további részében új aulával és két új szárnnyal bővült az intézmény. - Ugyancsak az ágazat keretében számos oktatási intézménynél különböző eszközfejlesztési és felújítási munkátokat végeztetett el az Önkormányzat. Ezek közül is kiemelkedik az Európai Uniós forrásból megvalósuló, Alapfokú Nevelési és Oktatási Intézményhez tartozó Sportcsarnok akadálymentesítése mozgáskorlátozottak részére és teljes felújítása. - Mindkét óvodánkban felújította a város a vizes blokkokat, új bútorokat és eszközöket szerezett be, és az Európai Uniós előírásoknak megfelelően, a balesetveszélyes játszóterek helyett új, a mai kor

9.

10.

-

-

-

követelményeinek megfelelő játszótereket építetett. Elkészült az óvodák fejlesztésére, egy új összevont beruházási program (engedélyezési terv, építési engedély, megvalósíthatósági tanulmány), amelyet ebben a választási ciklusban nem támogatott az Európai Unió. Magyarázatul az szolgálhatott, hogy a városban nem nő megnyugtató módon a gyermeklétszám.

Infrastruktúra ágazat: - Befejeződött a Tarcali út teljes rekonstrukciója, amely a közúti hídtól a benzinkútig, igazi városi átkelési szakaszt biztosít – biztonságos kerékpárúttal - a Tokajon áthaladók, vagy a városban közlekedő számára. - Az Önkormányzat szerette volna a programot folytatni a Bodrogkeresztúri út rekonstrukciójával. Sajnos időközben született egy olyan Kormányrendelet, amely akként rendelkezett, hogy a kétszámjegyű utak esetében a prioritásokat maga a Kormány határozza meg. Így a város annyit tehetett, hogy a saját költségén elkészítette az úttervet, az építési engedélyt, valamint a megvalósíthatósági tanulmányt, s átadta az illetékes Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, hogy a tervben foglaltakat valósítsa meg. Sajnos a tárca akkor úgy ítélte meg, hogy a 38-as útnál van forgalmasabb és terheltebb útszakasz is az országban, ezért a kidolgozott program megvalósítására nem intézkedett. Az élet rácáfolt a Tárca prognózisára, mert az M3-as autópálya építés és áruszállító tranzit szállítások

11.

-

-

-

-

-

kapcsán, Tokajnak a szóban forgó úton soha nem látott méretű kamionforgalommal és terheléssel kellett szembesülnie. A város, a központi szabályozás által – a hatáskörébe utalt – úthálózaton azonban jelentős közútfejlesztési munkálatokat hajtott végre a ciklus alatt a Tiszaladányi úton. Színvonalában hasonló átkelési szakaszt épített, mint a Tarcali út esetében. Mindezek mellett számos kisebb út, utca új aszfaltszőnyeg borítást kapott például: Óvár, Bem utcák, Klapka út egy része, benzinkút mögötti új útszakasz egy része, stb., illetve a Felekezeti Temetőben az utakat a város saját költségén leaszfaltoztatta. Az Óvár utca felújítása kapcsán a BORSODVÍZ Zrt. kicserélte az ivóvíz főnyomó-vezetékeket az Óvár út alatt, amely a városi víztárómedencéket látja el egészséges ivóvízzel. Tervek, engedélyek és megvalósíthatósági tanulmányok készültek a Vasvári Pál, a Serház utak, valamint a Görög út, József Attila út, Zákó köz, Városház köz közvilágításának és erőátviteli rendszerének a korszerűsítésére (földkábelbe helyezés) Skandináv Fejlesztési forrásból. A pályázat sajnos nem nyert, mert az aláíró-lapon egy szignó hiányzott. (a kifogás egyszerűen nevetséges!). Ugyancsak ebben a programban szerepelt a Galéria teljes felújítása is. Erre a választási ciklusra tehető, hogy az egész város területén, az energia racionalizáció jegyében kicseréltette a város a korszerűtlen közvilágítási lámpákat, kompakt fénycsövekre váltva azokat, ez alól csak azok a lámpatestek mentesültek, ahol

12.

-

már korábban is energiatakarékos nátrium lámpák voltak elhelyezve. Ebben az esztendőben elkészült a város és Bodrogkeresztúr község közös beruházásában, a Bodrogkeresztúron felépült Építési Törmelék Feldolgozó Üzem. A beruházást 90 %-ban az Európai Unió finanszírozta. A létesítmény fölött a vagyoni jogokat 50 %-n Tokaj város gyakorolja.

A megvalósult beruházások között meg kell említeni, hogy a hosszú évek alatt tervezett Ravatalozó épülete is felépült. Új játszóteret kaptak a gyerekek a Jókai úti lakótelepen. Nem Önkormányzati fejlesztés keretében felépült a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ tokaji új kirendeltsége, az Országos Rendőrfőkapitányság beruházásában, az új Tokaji Rendőrőrs impozáns épülete, a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztéseként a Kistérségi Iroda, a Toldi Fogadó új szárnya, a Tokaj Hotel belső felújítása, konyhájának és éttermi szárnyának az átépítése. Felépült a mindenki által már várt Bonchidai Csárda és számos meglévő panzió bővítette a kereskedelmi szálláshelyek számát és szolgáltatásait. Borászatok épültek – és vannak átadás előtt ebben a ciklusban is.

13.

B. A soron következő választási ciklus annak ellenére, hogy jelentős megszorításokkal terhes gazdasági légkörben fog eltelni, számos új beruházás megvalósításával fogja gazdagítani a települést, illetve annak a polgárait. Prioritást mindenképen azoknak a beruházásoknak kell adni, amelyek elkezdődtek, vagy a forrásuk szerződéssel le van kötve. Csak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett lehet olyan fejlesztésekbe kezdeni, amelyek nem veszélyeztetik az Önkormányzat alapfunkcióját, azaz az intézmények zavartalan működésének a biztosítását. Folyamatban lévő, vagy előkészített beruházások: 1. Épül az Európai Unió 97,5 %-os támogatásával a Hegyaljai Borok Háza. Dózsa György úton átalakításra kerülő épület lesz Tokaj-hegyalja szőlészetének és borászatának igazgatási központja, itt nyer végleges elhelyezést a Tokaj Borvidéki Hegyközségi Tanács. Ebbe az épületbe költözik a Tokaj Renaissance, Nagy Borok Egyesülete is. A felújított épületingatlan az Önkormányzat tulajdonában marad! 2. A Turisztikai Információs Központ építése minden bizonnyal elmarad, mert az Önkormányzat által megvásárolt területre és ingatlanra (Tokaj, Rákóczi út 2. sz.) -Bírósági úton- Vajthó Jenő bejelentette igényét. A per olyan mértékben elhúzódik, amiért valószínű, hogy az Önkormányzatnak vissza kell mondania a beruházást az Európai Uniónál. Gazdagabbak leszünk majd egy illúzióval, s a város legforgalmasabb pontján, egy romos épülettel. Pedig a munka hamarosan elkezdődhetett volna, hiszen már a közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján, a

14.

kivitelező is kiválasztásra került. Ez a felújított épület adhatott volna helyt, a Tokaj Térségi Tourinform Irodának, és számos prezentációs helyiségnek. A beruházás az Európai Unió, INTERREG III./C programjának a finanszírozásával valósulhatott volna meg, a szlovákiai Nagykapos város tükörprogramjaként, 95 %-s támogatással. 3. Készülnek a kivitelei tervek a Kulturális és Konferencia Központ program keretében, a Városi Színház megvalósításához is, amelynek a finanszírozását az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és Tokaj Város Önkormányzata közösen biztosítja. A beruházás közel egy milliárd Ft-os, amelyből a támogatás mértéke 97,5 %. A munkálatok 2007. tavaszán kezdődnek. 4. Már kiválasztásra került a „Tokaj Déli városrész” csapadékvíz-elvezetésére kiírt közbeszerzési pályázat nyertese. A kivitelezési tervek elkészülte után, – talán – már az idén hozzálátnak a „Kistokaji városrész” minden utcájára kiterjedő csapadékvízelvezető hálózat kiépítéséhez. A közel egymilliárd egyszázmillió Ft-os beruházást 2008-ban kell átadni rendeltetésének. A városi Önkormányzat a nagyberuházás anyagi fedezetével rendelkezik, mert 90 %-s támogatást nyert a Magyar Köztársaság Kormányától, illetve az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól a projekt finanszírozására. Ez a beruházás a „Kistokaji„ árvízvédelmi gát fejlesztésével együttesen, azt eredményezheti, hogy a város mély fekvésű területein, minden bizonnyal megszűnnek a belvízi és csapadékvízi elöntések. 5. Az idén be kell fejezni a Taktaközi Tisza-szakaszon, a tokaji ÉKÖVIZIG irodaház és tokaji gátőrház között a védtöltés-fejlesztési munkálatait. Ennek célja a „Kistokaji városrész” árvizek elleni védelme, illetve

esztétikai célja a Széchenyi sétány meghosszabbítása a városi parkolótól, a tokaji gátőrházig. A beruházó a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A beruházás főösszege ötszáz millió Ft.

Tokaj város népességének számából adódóan, hazánk legkisebb városai közé tartozik. Azonban az általa fenntartott intézmények száma, az ellátottak száma, valamint a szolgáltatások széles köre tekintetében a kisközép városok kategóriájába sorolható. Ez a kettősség borzasztó feszültségekkel jár a város intézményei finanszírozhatóságának a biztosítása oldaláról, hiszen az állami támogatás mindig alacsonyabb, mint az ellátottakra, vagy gondozottakra fordítandó minimálisan szükséges ráfordítás. Ebből a kettősségből adódó különbséget a nagy bevétellel rendelkező városok, a saját erejükből (saját bevételükből) finanszírozzák meg. Csak további hiány esetén pályáznak működési kiegészítő támogatásra. Tokaj esetében a saját bevételek elenyészően kevésnek bizonyulnak a város éves költségvetési főösszegéhez viszonyítva. Ezért Tokaj arra kényszerül, hogy állandóan figyelje gazdálkodásának alakulását, s olyan létszám és költségtakarékos megoldást válasszon, amelynek eredményeként hitelmentesen tudja üzemeltetni a várost, s likviditását folyamatosan megőrizze. Ezt csak úgy tudja elérni, hogy a minden esztendőben jelentkező, s egyre nagyobb méreteket öltő forráshiányra sikeresen pályázik a Magyar Köztársaság Kormányánál. A hitelmentességet azért fontos kiemelni, mert Tokajnál – sokkal – nagyobb bevételekkel rendelkező városok

15.

16.

II. Tokaj város költségvetési helyzetének értékelése

jelentős adósságállománnyal küzdenek, amelyek terhei komoly forrásokat vonnak el a városi fejlesztésektől. Tokaj város ebben a költségvetési ciklusban hitelmentesen gazdálkodott, a városnak a pénzügyi műveleteiből eddig csak bevételei származtak. Tokaj a fejlesztéseket illetően a – rendszerváltást megelőzően – erősen fejlesztésdeficites város volt. A szocializmus alatt az Áruházon, a Tokaj Hotelen, az akkor új tanácsi lakásokon, a szennyvízcsatorna hálózat elenyésző százalékban történő kiépítettségén kívül, igazán nem sok minden épült Hegyalja névadó településén. Ezért a városvezetésnek túl azon, hogy a folyamatos, biztonságos gazdálkodás feltételeit biztosítania kellett, egyben jelentős források felkutatatására is kényszerült, amelyekkel ígéretes fejlesztéseket (beruházásokat) tudott generálni. Az 1. sz. melléklet bemutatja a város költségvetési kiadásait 2002 és 2006 első féléve között.

III. Tokaj város vagyoni helyzetének a alakulása A város szemmel látható fejlődésének egyenes folyamodványaként következett be, hogy a vagyona is jelentősen gyarapodott. A vagyongyarapodás valós mértéke a következőként alakult.

17.

2001. végén kétmilliárd kétszáztizenötmillió kétszázhetvenötezer Forinttal (2.215.275.000 Ft.) nyitott a város vagyona; 2006. első félévi mérlegbeszámolója apján hétmilliárd négyszáztizenkétmillió kilencszázhatvanháromezer Forinttal (7.412.963.000 Ft.) zárt a város vagyona. A különbség: ötmilliárd százkilencvenhétmillió hatszáznyolcvannyolcezer Forint (5.197.688.000 Ft.) A vagyoni helyzet alakulását 2002-től, 2006. első félévéig, a 2. sz. melléklet mutatja be!

A jövő Kilátások a 2006-tól 2010-ig tartó választási ciklusra Az ország megbillent gazdasági egyensúlya, s az ebből következő elvonások, az infláció meglódulása előre vetítik, hogy a város a következő választási ciklusra csak olyan programokat tűzhet ki maga elé, amely összhangban van azokkal a fejlesztési trendekkel, amelyek szerepelnek a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által jóváhagyott, a régióra kidolgozott fejlesztési elképzelésekkel. Mindezt természetesen megelőzi a város alapvető működtetésének a biztosítása, amely a csökkenő normatívák, az emelkedő ÁFA költségek, az energiahordozók árának, a szolgáltatások díjának drasztikus növekedése miatt, önmagában is komoly kihívást jelent a gazdálkodás területén. Ennek ellenére egy fejlődni szándékozó város nem nyugodhat bele abba, hogy a megszorító intézkedések következtében, a fejlesztési célkitűzéseit befagyassza.

18.

(Noha ismételten meg kell jegyezni, hogy a városműködtetés önmagában sem elhanyagolható teljesítmény, az ismertté vált megszorító intézkedések árnyékában.)

-

Arra mindenképpen fel kell készülni, hogy az országban megszűnik a kettős finanszírozás, ami alatt azt kell érteni, hogy a hazai költségvetésből megfinanszírozott pályázati alapok döntő többségükben megszűnnek, s helyüket átveszik az Európai Uniós források. Stratégiai jellegű fejlesztések: -

-

Mindenképpen támogatnia kell a városnak, az Ország Vasúthálózat Fejlesztési Programjában megfogalmazott, V. Vasúti Korridor megépítésének előkészületi munkálatait, vagy azok részbeni megvalósítását. Az V. Vasúti Korridor (EU-s elnevezés) a Budapest – Hatvan – Miskolc – Szerencs – Tokaj – Nyíregyháza – Záhony vasútvonalat jelenti. Ezen a szakaszon az Európai Unió és a Kormány biztosítani kívánja a személyvonatok esetében a 150 Km/órás menetsebességet. Ez olyan pályafelújításokat és korrekciókkal jár, amely előnyös lesz Tokaj számára. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál el kell érni, hogy a 38-as út, Tokaji átkelési szakaszának rekonstrukcióját, amelynek terveit és megvalósíthatósági tanulmányát, a város elkészítette, továbbá építési engedélyét beszerezte és átadta a Minisztériumnak, sorolja be a – következő választási ciklus – útfelújítási programjai közé. A terv a Torkolat panzió és az Időskorúak Otthona közötti szakaszra készült. Egyébként a Közlekedési Tárca a múlt esztendőben, saját forrásból elkészítette a 38-as út rekonstrukciós

19.

-

-

tervét, az Időskorúak Otthonától a 37-es út csatlakozásáig. Szorgalmazni kell a 39. sz. út véglegesített nyomvonal tervének a teljes kidolgozását, az esetleges kisajátítások előkészületeit. Hangsúlyozni kell, hogy a tervezett új, kétszámjegyű út első ütemét Tokaj-hegyalja és az M3-as autópálya összekötésével kell kezdeni, mert csökkenthető a világörökségi területre zúduló elviselhetetlen kamionforgalom. A tervezett út felértékeli Tokajhegyalja és a Hortobágy idegenforgalmi vonzerejét is. Támogatni szükséges, a Régió által kezdeményezett, de a Kormány által, majd a későbbiek során az Unió által finanszírozott 37. sz. főközlekedési út további négysávosításának a programját. A 37-es út négysávosításával a főváros könnyen megközelíthető lesz – és vissza, ezáltal növekszik Tokaj-hegyalja idegenforgalmi vonzereje, a város könnyebben bekapcsolódhat a nemzetközi idegenforgalmi „vérkeringésbe”. Célszerű felsorakozni azon hazai, Szlovák, Lengyel városok mellé, akik szorgalmazzák a Tokaj -Krosnó (Lengyelország) közötti vasúti összeköttetés felújítását. Idén januárjában a MÁV Nosztalgia Kft. vonatjával magyar, szlovák, lengyel városok vezetői és idegenforgalmi szakemberek végig utazták a Tokaj – Krosnó vasútvonalat, azaz a Tokaji borok egykori szállítási útvonalát. A szakemberek megállapították, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült úgynevezett „Gácsországi” vasútvonal ma is járható. Különösen jó állapotban van a magyar és a szlovák vasúti szakasz. Felújításra szorul azonban a mintegy 24 kilométer hosszúságú, Lengyelországi pálya. A Krosnóban tartott idegenforgalmi konferencián elhangzottak szerint, a Lengyel Kormány támogatja a 24 kilométer hosszú

20.

vasúti pálya felújítását, abban az esetben, ha az érintett városok az INTERREG program keretében támogató nyilatkozatokkal erősítik meg az Uniós pályázatát. Regionális jellegű fejlesztések: -

-

-

Csat felsorakozni lehet a Regionális Fejlesztési Tanács által javasolt törekvés mellett, amely Tokajhegyalját, köztük – kiemelten – Tokaj várost, a Regionális Operatív Programon keresztül, idegenforgalmi ágazatban, kiemelten kívánja támogatni. Meg kell vizsgálni, hogy a Régió Központokra kiírt Pólus Programokhoz, Tokaj hogyan tud csatlakozni, Miskolc relációban, de akár Debrecen relációban is. (Miskolc az Észak-magyarországi régió központja, Debrecen esetében, pedig Tokaj tagja a Debrecen Központú Városok és Falvak Szövetségének, amely szervezetben a tokaji polgármester alelnöki funkciót tölt be.) Minden Pólusra 100 milliárd Forint van elkülönítve, amelynek programmal való megtöltése jelenleg van kidolgozás alatt. (A Pólusok a régióközponti városok.) Ki kell használni, hogy Tokaj tagja a Történelmi Városok Szövetségének, s együttesen célszerű a szervezetnek – közös – város rehabilitációs programokra pályázni. (Tokaj a szervezetben szintén fontos szerepet tölt be, mert polgármestere tölti be a szövetség Felügyelő Bizottságának elnöki tisztét, ezért Tokaj akár kezdeményező szerepet is betölthet.)

21.

Kistérségi Jellegű fejlesztések: A Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás is elkészítette az Európai Unió 2007-2013. pénzügyi ciklusra szóló tervét. Ez a program természetesen az érintett 11 településre készült, ezért annak ismertetése csak korlátozottan lehet érdekes a tokajiak számára. - Szorgalmaznia kell a Kistérségi Társulásnak az Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj, kerékpárút megépítését. Az engedélyes tervek rendelkezésre állnak. A tervek elkészítésének a költségét maga a Kormány finanszírozta. A tervezett kerékpárút nyomvonala illeszkedik a Nemzetközi Euro-Velo kerékpárút hálózatba. A kerékpárútnak az idegenforgalmi vonzereje felbecsülhetetlen értékű lenne, nemcsak a sport turizmus, hanem az ökoturizmus tekintetében is. - A Kormányzati szándéknak megfelelően össze kell hangolni a kistérség településének a közoktatási, egészségügyi, szociális feladatellátását. - Fejlesztenie kell a Gyermek és Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat, a Körzeti Gyámhivatal, a Körzeti Építési Hivatal, a Szakorvosi Rendelőintézet szolgáltatásait. A feladatellátást jobban hozzá kell igazítani a térség településein élő lakosság igényeihez is. - A Városi Okmányhivatal feladatát ki kell egészíteni, – szintén a Kormányzati elvárásnak megfelelően – Kistérségi Szolgáltatói Központtá. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus okmányhivatali feladatokon túl, biztosítani kell, a térségben élő lakosság számára – Tokajban – hogy hozzáférhessen a Földhivatal, az APEH, OEP, s a nagyszolgáltatók (ÉMÁSZ, TIGÁZ), stb. képviseletéhez.

22.

-

Kistérségi szinten, Európai Uniós pályázat keretében jó lenne megoldani a térség valamennyi településen a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését. Ebben Tokaj város is érdekelt, mert a „Déli városrészen” kívül eső területek ilyen irányú problémáját meg lehetne oldani a közös projektben.

Városi Fejlesztések: Tokaj város Önkormányzata a következő választási ciklusban is – minden bizonnyal – komoly gazdasági problémákkal fog megküzdeni, mert a központi megszorító intézkedések hatványozottan fogják éreztetni hatásukat a város gazdálkodásában, miközben bevételei elenyésző mértékben fognak növekedni. Sajnos, az ipari fejlesztésnek szerények a lehetőségei, egyfelől a megfelelő ipari terület, másfelől a nagyobb létszámú szakképzett munkaerő hiánya miatt. Önmagában azt is sikerként kell majd elkönyvelni, ha a jelenlegi szűk keretek között működő ipari kapacitások talpon tudnak maradni a városban.

A település helyzetét tovább nehezíti egy sajnálatos tokaji jelenség, hogy a város lakossága az ingatlanárak valós piaci értékét meghaladó módon próbálja értékesítési eladni szánt ingatlanait, amivel visszavonhatatlanul elriasztja a befektetőket. Ennek köszönhetően nem épülhettek az elmúlt ciklusban elengedhetetlenül szükséges parkolók, munkahelyteremtő beruházásként szóba jöhető bevásárló központok, szolgáltatói központok, amelyek egyebek mellett a város centrum helyzetét erősítették volna meg a kistérségben és a tágabban vett környezetünkben. Ez a helyzet – egyebek mellett – visszaveti a szükséges lakás-mobilizációt, új építési telkek kialakításának a lehetőségét, sőt elköltözési jelenséget is generál, az alacsonyabb árfekvésű ingatlanállománnyal rendelkező települések felé. Ezen jelenségek birtokában az Önkormányzat felkészült a következő ciklus fejlesztési törekvéseinek a kidolgozására, illetve előkészített olyan programokat, amelyek beleférhetnek az Európai Unió 2007 – 2013 pénzügyi tervezési ciklusába.

Ezért a városvezetés előtt csak három járható út áll, ez pedig, a szőlő és borágazat további dinamikus fejlesztése (ami a magánszektor feladatát kell, hogy képezze), az idegenforgalom további fejlesztése, részben az önkormányzati feladatot jelentő idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésével, illetve a magánszektor kereskedelmi szálláshelyeinek bővítésével. A harmadik és nem elhanyagolható szempont, a munkahelyteremtés, ami nem ütközhet környezetvédelmi károk előidézésével, mert akkor az első két szempont elveszti jelentőségét.

23.

24.

Programok: -

Az idegenforgalmi infrastruktúra jegyében: o „Fesztivál Katlan” építése a Patkó bánya területén. Mint ismertes a város ebben a választási ciklusban – ingyenesen – megszerezte, a mintegy öthektáros Patkó bánya területét, ahol már eddig öt alkalommal tartott a Művelődési Ház nagyrendezvényeket. A hazai és az ausztriai tapasztalatok azt mutatták, hogy Tokajhegyalján szükség van – mintegy – 2500 fő befogadó képességű szabadtéri rendezvényobjektumra, teljes infrastruktúrával kiépítve. A nagy tömegeket vonzó és befogadó rendezvények, valamint maga a létesítmény a nyári hónapokban – tartósan – magas számú turista jelenlétét biztosítja a városban. A Fesztivál Katlan tervei, építési engedélye elkészült, rendelkezik a város megvalósíthatósági tanulmánnyal, ezért a pályázat, a kiírások megjelentével azonnal beadhatóvá válik. A mintegy 1700 millió Forintos beruházás jelentős helyi munkaerő foglalkoztatását is elősegítheti. o Városi Művelődési Központ építése. A Zsinagóga és környékén tervezett beruházásokat az Önkormányzat három ütemre bontotta, finanszírozhatósági okokra való tekintettel. Mint ismertes az első ütemben elkészült a Zsinagóga épületében a Hangverseny és Konferencia Központ. Tavasszal kezdik építeni – a második ütem keretében – a Városi Színházat. A Színház projektben szerepel a harmadik ütem kivitelezési tervének és a megvalósíthatósági tanulmányának a költsége is. Így év végére a harmadik ütem, azaz a Művelődési Központ dokumentációja is

25.

o

-

elkészül, ami lehetővé teszi a pályázat benyújtását az Európa Unióhoz a következő esztendőben. A pályázat sikerének azért van esélye, mert a felépült Zsinagóga és Színház szomszédságában – minden bizonnyal – támogatni fogják a jelenleg romos Serház felújítását és hasznosítását. Az Önkormányzat a Városi Művelődési Központban –elsősorban- a helyi és kistérségi fiatalság szórakoztatási feltételeit, civil szerveztek elhelyezését, kívánja megoldani. Galéria felújítása. Az Önkormányzat az elmúlt években – hosszas egyeztetések eredményeként – ajándékba kapta a Galéria épületét az Orosz és a Görög Ortodox Egyháztól. A tulajdonjog megszerzését követően – ebben az évben – elkészült a műemléktemplom Galéria céljára történő rekonstrukciós terve, amelyre az Örökségvédelmi Hivataltól építési engedélyt is kapott. A város az idén, szeptember végén a Skandináv Fejlesztési Programra kíván pályázni, a felújítási költségek előteremtése érdekében. Kulturális és szórakoztató programok Tokajban 2002-2006. a 3. sz. melléklet mutatja be.

Kereskedelmi szálláshelybővítés jegyében: o Aranysas Szálló projekt. Az Önkormányzat az elmúlt ciklusban befektetési tanulmányt dolgoztatott ki a város főterén álló, volt Időskorúak Otthona, (ezt megelőzően, Aranysas Szálló) négycsillagos szállodaként történő hasznosítására. Ebben a választási ciklusban azonban, csak az utóbbi két hónapban jelentkezett olyan – tőkeerős – befektetői csoport, amelyről feltételezhető, hogy komoly szándékkal jelentkezik az ingatlan szálloda célú megszerzésére. A városvezetés szándékában áll,

26.

o

o

-

hogy ez a jelentős fejlesztési program 20072008 között elkezdődjön, mert ez esetben nem csak a nagyberuházás kivitelezése indukálhat munkahelyteremtést, hanem a szálloda működtetése is. Bodrog-parti Szálloda. Már az előző évek során egy magánbefektetői csoport megvásárolta szállodaépítési céllal, a Bodrogkeresztúri út menti nagykiterjedésű ingatlant (egykori betonkeverő üzem helye), amelyre Wellness szállót terveztetett. A tervezett létesítménynek meg van a kiviteli terve, rendelkezik építési engedéllyel és megvalósíthatósági tanulmánnyal. Az Európai Unió, 2007-től kezdődő, új költségvetési ciklusában az építési költségek kiegészítésére a befektetők Európai forrásokra is kívánnak pályázni, a következő esztendőben. Az Önkormányzat azzal, hogy a volt belvárosi Időskorúak Otthonának II. sz. épületét (volt Főszolgabírói Hivatal) kiürítette – a múlt esztendő végén –, az ingatlan szállodai hasznosításának előkészítette az útját. Az ingatlan idegenforgalmi célú hasznosítására jelenleg van valós igény!

Infrastruktúra fejlesztés jegyében: o A Város ebben az esztendőben elkészítette, és egyben építési engedélyt is beszerzett a Vasvári, Serház utak, Görög utca, József Attila utca, Zákó köz, Városház köz közvilágításának korszerűsítési tervére. A program összefügg a Zsinagóga körüli kulturális beruházásokkal. Az Önkormányzat ennek a programnak a megvalósíthatósági tanulmányát is elkészítette, ezért ezt a projektet is szeptember végén kívánja benyújtani, a Skandináv Fejlesztési Alapra. Az ÉMÁSZ ZRT-vel kötött egyezség szerint, az

27.

o

-

áramszolgáltató cég társult partner lenne a beruházás teherviselésében. A beruházás keretében a közvilágítási és a lakossági erőátviteli vezetékek földkábelbe kerülnének, a közvilágítás a kulturális objektumhoz méltó, kandeláberek elhelyezésével lenne megoldva, sikeres pályázat esetén. Város-rehabilitációs program kidolgozása és elindítása. A „Kistokaji városrész” csapadékvízelvezetési programjának végrehajtása során óhatatlanul romlani fog a városrész, önkormányzati kezelésben lévő úthálózata. Ezért az Önkormányzat átfogó programot kíván kidolgozni Város-rehabilitációs Program címen, az önkormányzati utak Európai elvárásoknak megfelelő felújítására. Ebbe néhány belvárosi rosszállagú önkormányzati út helyreállítása is beletartozna. A költségek óriási összege miatt, minden bizonnyal az a program akár két választási ciklust is igénybe vehet.

Közoktatás fejlesztése jegyében: o A közoktatási intézmények közül kiemelten kell foglalkozni az elöregedő, Gróf Széchenyi István Középiskola Kollégium, és Tokaji Ferenc Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium ütemezett felújításával. E két épületen megjelentek azok a problémák, amelyek elsősorban a szigetelések meghibásodásából adódnak. o Egyre elkerülhetetlenebbé válik a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Kollégiumának az építése. A korábban katonai körletek átalakításából létrehozott kollégium, már nem tudja betölteni diákszállói funkcióját. Középiskolaként az intézmény ma sem rendelkezik sportcsarnokkal, ami minden

28.

o

o

-

középiskola esetében előírás. A város a beruházás tanulmánytervét elkészíttette, a vezetés keresi azokat az Európai Uniós forrásokat, amelyekből ez a nagyberuházás megvalósítható. Városi Összevont Óvoda építése. Tokajban a városi óvoda két telephelyen működik, az egyik a történelmi belváros központjában, a másik a „Kistokaji városrészben”. Az épületek – kivétel nélkül – több mint száz évesek, és nem felelnek meg sem a közegészségügyi, sem az óvodapedagógiai követelményeknek. Ezért az Önkormányzat a múlt esztendőben elkészítette a Városi Összevont Óvoda engedélyes tervét, építési engedélyt szerzett be, s ez alapján a megvalósíthatósági tanulmány is elkészítette. A program ebben a választási ciklusban beterjesztésre került az Európai Unióhoz – támogatás céljából – azonban azt elutasították. A városvezetés a pályázatott a 2007-ben kezdődő, új költségvetési ciklusban, ismét be kívánja nyújtani. Kistérségi tanuszoda létesítése. A Kormány tervei között szerepel, hogy minden kistérségben legalább egy tanuszodát kell létesíteni. A Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás úgy határozott, hogy a tanuszoda helyének Tokaj várost jelöli ki. A Tanuszoda tanulmányterve elkészült az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Középiskola területére.

Egészségügyi fejlesztése jegyében: o A Kormány Egészségügyi Reform Programja szerint, arra kell törekedni, hogy a beteg minél kevesebb időt töltsön a kórházakban, hiszen ez a legköltségesebb megoldás. Ezért kiemelt hangsúlyt kapnak a járó-beteg szakellátó

29.

intézmények, így minden valószínűség szerint a tokaji is. Ezért a szakellátások estében, jó eséllyel pályázhat az Egészségügyi Központ, az ÁNTSZ B-A-Z Megyei Szervezetének támogatását bírva, a Reumatológiai, az Ideggyógyászati, a Bőrgyógyászati és az Urulógiai rendelések bevezetésére. -

Sport ágazat fejlesztése jegyében: o Tokaj város Önkormányzata ebben a választási ciklusban elfogadta a város Sportkoncepcióját. Ez a program – fejlesztési szempontból – új helyzet elé állítja az Önkormányzatot, mert az elavult belvárosi sportlétesítmények helyett, a Mezőgazdasági Szakképző Intézet melletti sport-telep fejlesztésével és bővítésével számol. A bővítéshez már ebben az esztendőben 1,6 hektár területet vásárolt a város egy magánszemélytől. A területszerzés birtokában, a Sportegyesülettel leegyeztetett vázlatterv készült a tervezendő létesítményről. Az Önkormányzat a következő ciklusban keresni fogja a pályázati lehetőségeket, egy közösségi, összevont sportlétesítmény megfinanszírozására.

-

Munkahelyteremtés: Az Önkormányzat folyamatosan azon munkálkodik, hogy kisebb ipari befektetőket vonzzon a városba, a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében. Nagyon fontos, hogy ennek érdekében felkutasson olyan vállalkozói csoportokat, akik fantáziát látnak Tokajban. Ebben a munkában számít a Regionális Fejlesztési Tanács támogatására, illetve a Regionális Munkaügyi Központ, Tokaji Kirendeltségének a közreműködésére. Az ismertetett idegenforgalmi beruházások

30.

önmagukban is jelentős munkaerőt szívnak fel, abban az esetben, ha megvalósulnak.

Tisztelt Tokaji Polgárok! A jelen elszámolás nem térhetett ki – terjedelménél fogva – az önkormányzati fejlesztési politika minden pontjára. Természetesen a város az intézményeinél és egyéb vagyontárgyainál – a felsoroltakon kívül – számos felújítási és karbantartási munkát is elvégzett, ezek nyomon követésére jó támpontot nyújt az 1, 2, és a 4. táblázat. A fejlesztési elképzeléseket illetően nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy az ismertetett programok az Önkormányzat jelenlegi Testülete által előkészített tervek és irányelvek. A megvalósulásuk egy többváltozós függvény következménye, hiszen ma még nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv milyen programoknak ad prioritást. Azt tudomásul kell venni, hogy csak olyan fejezetekre érdemes pályázni, amire kiírás is van, hiszen ellenkező esetben biztos a vereség. Ezért, az ismertetett fejlesztési programok és elképzelések változhatnak, attól függően, hogy az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya az ország fejlődése szempontjából mit tart fontosnak. Így a leírtakat nem lehet dogmaként kezelni. Egyet azonban megígérhetünk, hogy a megnyíló lehetőségekkel olyan hatékonyan és eredményesen kívánunk élni, mint ahogyan ezt eddig tettük.

A városvezetés nevében: Bejó Ferenc

Cseh Zoltán

Bányai Éva

Csordás Sándor

Dr. Dankóné Patkó Kornélia

Deákné Bobok Katalin

Dévald István

Kovács Csaba

Sajtos László

Szabolcs Erzsébet

Zelenák István

Májer János

TOKAJ, 2006. szeptember 1.

31.

32.