TKJ Balassi Bálint Gimnázium diáklapja Gyárfás Endre: Varjúfarsang-Kárkarnevál Szól a Csóka: -Varjú Vendel! Holnap bál lesz, ne feledd el! Diszkógöncben vagy frakkban, légy ott, hiszen farsang van; fürge szárnyán mókát szállít január. Ám a Varjú ennyit mond csak: -Kár, kár, kár. Végül persze elmegy Vendel, polkázik a verebekkel, tangózik a sirállyal, mulattatja vidám dal. S mikor farsang farkát húzza február így szól Vendel: -Kár, hogy elmúlt, kár, kár, kár!
Tartalom Március 15. Tanárinterjú Világjáró Színpadra Hagyományőrzés Csodabogarak Irány Peking Újságajánló Ünnepeink Nyelvtörő
2. oldal 3-4. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 6-8. oldal 9. oldal 9. oldal 10-11. oldal 11. oldal
2007-2008. március 3. szám 107 Ft
1848. március 15.: Forradalom Pesten – Visszatekintés az eseményekre A 14-én este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával. Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük. 15-én reggel azután Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt. A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányúlt, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel. A nyomdánál a fellépés sikeres volt. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, s Landerer utasítást adott a személyzetnek a "Nemzeti Dal" és a " 12 Pont" kinyomtatására. A tömeget, amely az eső ellenére türelmesen várakozott, közben az ifjúság egymást váltó szónokai tájékoztatták. Nem volt még dél, amikor a két röplap - a szabad sajtó első termékei elkészültek és azt az időközben tovább növekedett sokaságnak kiosztották.
Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtóról a bilincs … vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? Üdvez’ légy születésed napján, magyar szabadság! Először is üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn még nélkülöztünk tégedet! Oh, szabadságunk, édes kedves újszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar!
Csanádi Imre: Március ünnepére Reménytelen időben, márciusi esőben, zenebona támad Pesten, Magyarország szívében. A Múzeum terére, Fütyülve az esőre, Tódul a nép, árad a nép,Petőfi a vezére. Áll a lépcsőn Petőfi; Pest utcáit betölti bátor hangja: Talpra, magyar! egész hazát betölti. Szólt Petőfi: Esküszünk! Zúg az ország: Esküszünk! Rabok tovább, rabok tovább, rabok tovább nem leszünk! Fegyvert fog a szegény nép: ragyog újra reménység! fogunk élni embermódra, Bécsben, Budán megértsék!
2
Zöldülnek már a nyárfák; háromszínű kokárdák, piros tollak virítanak, tavasz készül, szabadság.
1848 Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy új csillag, vérpiros sugára Életszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára. Szent szabadság, újabb megváltója A másodszor sűlyedt embereknek, Drága élted miljom s miljom ója, Ne félj, téged nem feszítenek meg. Elbuvék a békesség galambja, Fészke mélyén turbékolni sem mer; Háborúnak ölyve csattogtatja Szárnyait a légben vad örömmel. Hah, ti gyávák, ti máris remegtek? Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték... Hátha mindazok beteljesednek, Amiket én álmaimban láték! Eljön, eljön az itélet napja, A nagy isten véritéletet tart, S míg jutalmát jó, rosz meg nem kapja, Már nyugonni sem fog addig a kard! Pest, 1848. február
Borenszkiné Imre Éva igazgatónő szakmai ajánlása az Apáczai Csere János-díjra Kovács Ferenc a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán 1964-ben kitűnő eredménnyel szerzett történelemföldrajz szakos középiskolai tanári és népművelési előadói diplomát. Pályáját népművelőként kezdte Salgótarjánban, majd 1966-ban lett a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanára. Már pályakezdő pedagógusként is kitűnt magas színvonalú szakmai felkészültségével és széleskörű érdeklődésével. 1968-ban már megyei szakfelügyelőnek választják meg. Évtizedeken keresztül lelkiismeretesen végezte szakfelügyelői, majd szaktanácsadói minőségben a földrajz és filozófia tantárgyak gondozását, módszertani gazdagítását és népszerűsítését. Kezdeményezője és szervezője volt annak a szaktábor rendszernek, amely tantárgyanként fogta össze a megye legjobb, legaktívabb szaktanárainak és tanítványainak nyári együttmunkálkodását: versenyfelkészítés, pályamunkák írását és természetjárást egyaránt.
Kovács Ferenc az a tanáregyéniség, aki szokatlan lelkesedéssel és odaadással törekszik arra, hogy tantárgyai iránt felkeltse és folyamatosan ébren tartsa diákjai érdeklődését. Személyes vonzásával, színes magyarázataival leköti az átlagos képességű és kevésbé szorgalmas tanulók figyelmét is, ugyanakkor mindenféle görcsös bizonyítási kényszer nélkül, hallatlan eleganciával képes eredményes tehetséggondozásra. Tanítványai közül földrajz és történelem tantárgyakból a 80-as, 90-es években Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) 1-3. helyezettjei kerültek ki. Legutóbb, 1997-ben Novák Zoltán történelem tantárgyból lett OKTV országos második helyezettje. E hatékony oktató-nevelő munkának csak egyik előfeltétele az, hogy jól, érdekesen és logikusan tud tanítani, a másik összetevője, hogy született pedagógiai érzékkel olyan kellemes órai légkört teremt, amelynek örömteli résztvevői a gyerekek. Gyermekközpontú szemléletével, megértő, támogató, nevelői attitűdjével az osztálytermekben diákjait a legjobb teljesítményre ösztönzi és segíti. Kifogyhatatlan energiával szervezi diákjai tanórán kívüli programjait (természetjáró túrákat, országjáró kirándulásokat). Egyik hobbija, a tájékozódási futást a gyerekek körében is népszerűsíti, és követőinek ezen a területen is sikerélményeket ad. Növendékei országos, sőt nemzetközi versenyek dobogós helyezettjei. Kovács Boldizsár 2007-ben az Év sportolója elismerő címet érdemelte ki.
Tanárinterjú Gratulálunk az elismeréshez! Mennyire érte váratlanul a díj? Mindenképpen váratlanul ért, de ez egy kellemes meglepetés, legnagyobb örömöt az okozta, hogy másoknak is öröm. Sokan az utcán is gratuláltak, nemcsak volt balassis diákok. Ez a Balassinak is elismerés, ahol már négy évtizede tanítok 1966 szeptemberétől. Idén ráadásul négy osztálynak is negyvenéves érettségi találkozóját tartom. Ebből csak egynek voltam valójában osztályfőnöke, a többiek csak választottak. Tudjuk, hogy rengeteg szenvedélynek hódol, ezek közül egyik legnagyobb „szerelme” a kirándulás. Igen, az élet furcsasága, hogy a középiskolában soha nem vitt minket az osztályfőnökünk kirándulni, talán a negatív élmény miatt is vált ekkora szenvedélyemmé, az ember a rossz példából is sokat tanul. Azonban az egyetemen már sokat túráztunk. A történelem-földrajz szak mellett a népművelést is elvégeztem, így sok tapasztalatot szerezhettem a terepgyakorlatok során, a térképészetben, a népművelés révén pedig ellátogattunk a pécsi balettbe, szegedi színházba. Nem jelent számomra gondot egy-egy nevezettességet bemutatni. az osztálykirándulások során jobban megismerhetjük a gyerekeket, nem úgy, mint egy zárt mesterséges környezetben, a tanteremben. Ott feszélyezettebben, még a szabadban önfeledten viselkednek. Ezt egyedül a tesióra keretben tudom elképzelni, amikor sport közben felszabadultan viselkednek. Élményt ad a gyerekeknek a kirándulás. Szeretnek hegyet mászni, a természet elemeivel küzdeni. Eddigi diákjaimnak is nagy élményt jelentettek a kirándulások. A második osztályom, ahová Kanyóné, Koncsekné, Versényi Judit jártak –ez egy francia szakos osztály volt- érettségi tétele egy élmény leírása volt, és mindegyikük egy kirándulást írt le. Mindig sokat fotózom –régen több százat, ma már digitálissal több ezret-, amiből mindenki rendel, és amikor az osztálytalálkozókon nézegetjük őket, sokat nosztalgiázunk. A barátságok elmélyültek, és egy életre szólóvá váltak. Egyhetes táborokba jártunk, olyanná váltunk , mint egy nagy család. Azért is szeretem ezeket, mert olyan tulajdonságok is felszínre kerülnek, amik tanórán nem. Érdekes dolgokat lehet megfigyelni, pl. kiből milyen feleség válik. A tanárok általában nem szeretnek kirándulni, gyakran hívnak magukkal az osztályok.
Határtalan önzetlenségével, idejét és erejét sem kímélve és választott hivatásának, és hűséges egykori alma materéhez. Sokoldalú érdeklődése, kulturáltsága, széles általános műveltsége az iskolai élet minden területén megmutatkozik. Kiváló szervező- és előadói képességével emlékezetese ünnepségek megalkotója. Ötletadója és egyik fő kivitelezője volt az 1998-ban megnyílt Balassi-galériának. Nemcsak egyik fő szervezője, hanem megörökítője is az iskolai eseményeknek. Művészi szinten fényképez, fotói az 1995-től újra kiadott iskolai évkönyveket, valamint folyosói kiállításaink anyagát gazdagítják. Szakmai felkészültsége, nevelői képessége értelmiségi szerepvállalással társul. Aktív résztvevője a város szellemi-kulturális életének, a Honismereti Kör vezetőségi tagjaként rendszeresen tart előadásokat és publikál az Ipoly-völgy természeti kincseiről Tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak, publikációi, térképészeti munkái rangot és elismerést vívtak ki tekintélyes szakmai körökben is.
A felesége mit szól ehhez a sokoldalúsághoz? A feleségemmel Debrecenben ismerkedtem meg ’59ben. Vagyis lassan 4 évtizede nem cseréltük le egymást, a hátra lévő időre már nem is érdemes. A versenyekre ő is elkísér, ő főz, kimossa a sáros ruhákat. Kénytelen elviselni. A feleségem képviseli a családban a nyugalmat, ő már nyugdíjba ment, így 13 éve újra otthon ebédelek. Én vagyok a mozgékony, ő a nyugodt. Nyolc unokánk van. A kirándulás, természet szeretetét ők is örökölték, generációkon hagyományozódott. A gyerekeink és barátaik akár húszan, harmincan minden évben elmennek túrázni. A Balassi-napon a Szabó Lőrinc előadáson közreműködött. Az irodalomhoz fűződő szeretete is rögtön érződött. Szeretem a verseket. Ha megtetszik egy, addig olvasom, amíg egyszer csak emlékszem rá. Megtanulom. Ezeket elmondom magamban egy-egy unalmas értekezleten. Nehezen tanultam meg olvasni. Ennek van egy története. Ugyanaz a tanító tanította a szüleimet, mint engem. Anyukám felolvasta nekem a leckét, és én az órán emlékezetből mondtam vissza, de az ujjam nem ott volt, ahol tartottam, és ez feltűnt a tanítónőnek. Szólt az anyukámnak, hogy ne olvassa fel nekem. Könnyen megjegyzem a verseket is. Egy szép vers sokszor érzéki gyönyört okoz. A magyar nyelv a legszebb, a verseléshez a legmegfelelőbb, az időmértékeshez is. A költőink a csúcson vannak, szerencsénk van a fordításaikkal. Babits Dante fordítása jobb, mint az eredeti. Villont a franciák már nehezen értik meg. Van kedvenc költője? Egész nap itt ülhetnénk, a füzetetek pedig betelne velük. De legjobban a nyugatosokat szeretem, Adyt, Tóth Árpádot, Babitsot, Illyést, Radnótit, József Attilát. A francia szimbolistákat, Baudelaire-től A romlás virágait, Verlaine-t és Rimbaudo-t, a kölyök zsenit. Az angolok közül Byront, Shellyt. A németek közül talán Goethét. Folytatás a következő oldalon
3
Gyermekkoromban leggyakrabban regényeket olvastam. Ezeket rendszerekben. Vernével kezdtem, majd Jókait és végül Mikszáthot kölcsönöztem rendszeresen. Majd oroszokat olvastam. A háború és békét, a Csendes Dont, a Karamazov testvéreket- bűn úgy meghalni, hogy nem olvastuk. Az amerikaiak közül Hemingwaytől az Akiért a harang szól, Irwing Shawtól az Oroszlánkölykök- a film csak halovány mása a regénynek. Ma már nincsen időm arra, hogy nagyregényeket olvassak. Az ágyunk fölötti könyvespolcon verseskötetek vannak, abból olvasok. Ha a feleségem már alszik, akkor magamban mondok verset, arra alszom el. Sajnos a mai nemzedék keveset olvas, és amit olvas, az nem szépirodalom. Amit olvas, az a tankönyv, cikkek és túlsúlyba került a vizuális információ. Azonban nem tanítják a vizuális kultúra befogadását. Nyelvben is szegényebb ez a generáció. A kifejezőkészség nem fejlődik, sok a szleng, az altesti szöveg, és ez már polgárjogot nyert. Nincs képzeletük, nagy a dömping, és mindent „megesznek”. Meg kell tanítani befogadni a vizuális kultúrát. Nekem nincsen időm fotószakkört tartani, bár folyamatosan kérik. De a mozgókép-felvételt tanítani kell, ezek mély élmények, emberformálóak lennének. Nem hallgatnak már rádiót. Pedig tudnám ajánlani a Kossuth-rádiót. Hogy tudja összeegyeztetni ezt a rengeteg tevékenységet? Mindig ilyen voltam. Úszok, fotózok, ilyen az alkatom. Az idő az, amiből mindenkinek ugyanannyi van. Meg kell tanulni beosztani, rangsorolni. De ezek mellett még kertet művelek, tájfutó versenyekre járok. Legnagyobb ellenségünk saját magunk, a lustaságunk. Egy keleti közmondást tudnék ehhez idézni, Konfuciusztól: Aki másokat ismer, okos. Aki önmagát ismeri bölcs. Aki másokat legyőz, erős, aki önmagát legyőzi, hős. A legnagyobb dolog saját magunk fölött uralkodni. Az időbeosztás csak akaraterő kérdése. Ezért jó a sport, sport közben megtanuljuk a pillanatnyi örömöt, saját magunk formálása nem szenvedés, hanem élvezet. Köszönjük a beszélgetést! Gratulálunk a díjhoz! Polyák Dóra, Tóth Rebeka 11.c
Világjáró
Baudelaire: LEGYEN TIÉD E VERS, HOGY MAJD HA BOLDOGAN Legyen tiéd e vers, hogy majd ha boldogan nevem jövő korok partját eléri zengve, s a földi agyvelők esténként elmerengve fogadnak, mint hajót, mely dús szélben rohan, emléked, mintha ős, vak fátylú rege lenne, kábítsa olvasóm, pengőn, cimbalmosan; titkos, testvéri lánc hadd fűzzön szorosan, kötözzön akkor is kevély, örök rimembe; te átkozott, kinek pokloktól kezdve fel a magas egekig más, mint én, nem felel, - óh, te, ki mint egy árny, oly lenge, könnyü nyommal tiprod a földi rajt, s szemed csupa derű, ám a buták előtt vad vagy és keserű, éjkő-szemű szobor, érchomlokú nagy angyal! Tóth Árpád fordítása Verlaine: NAPLEMENTE Hűs esthajnali fényt a róna kap, immár hajlani kezd s borong a nap, búm halk ajkai hűs dalt zsonganak,
mely ringatva rí, míg borong a nap. S bíboran, busan mint most a homokrónán nap zuhan, furcsa fantomok: száz álmom suhan s tűnik és lobog, mint most a homokrónán nap zuhan... Tóth Árpád fordítása
Beszélgetés Kovácsné Győri Erika tanárnővel − Honnan hallott Tanárnő az utazás lehetőségéről? − Az iskolában vannak cserediákok, ennek kapcsán tudtam meg, hogy egy utazási iroda csoportos utazást szervez. − Sokat gondolkodott azon, hogy elmenjen? − Nem, úgy gondoltam, ez egy olyan lehetőség, ami csak egyszer adódik az életben, nem lehet kihagyni. − Nem félt a repüléstől? − Régebben utaztam már repülőn, és bár visszafelé egy gép nem tudott elindulni, így az ő utasaikat is mi vittük, nem gondoltam a félelemre, hisz a repülőkatasztrófáknak kevesebb az esélyük, mint az autóbaleseteknek. − Hogyan telt a repülőút? − Nagyon hosszú, 14 órás, de gyönyörű volt. Éjszaka a városok fényei olyanok voltak, mint a gyöngyök. − Milyen volt az érkezés? Várták Önöket? − Önkéntesek vártak ránk, nagyon kedvesek voltak. − Hol lakott a Tanárnő? − Családoknál voltunk és elegáns, tiszta hotelekben. A családok nagyon jól élnek, de az igényeik sokkal másabbak, mint az európai embereké, például nincsenek képek a falakon. − Hogyan telt az ott töltött idő? − Két hétig tartott, minden napra voltak szervezett programok. Voltunk városnézésen, iskolalátogatáson, ahol órákra is beültünk, megnéztük a királyi palotát és egy vízesést. A családokkal, akiknél laktunk, is voltak közös programok, illetve lehetőség volt raftingolásra és elefánt-lovaglásra is.
4
–Tanárnő kipróbálta? –Igen. Először egy kicsit félelmetes volt, az elefánt minden lépésénél hol az egyik, hol a másik oldalra billent. Aztán megindult a tó felé…akkor megijedtem, de csak szomjas volt. J –Hogyan kommunikáltak a helyiekkel? –Angolul, a csoportból voltak, akik fordítottak, és természetesen kézzellábbal. J –Hogyan ízlettek a thai specialitások? –Jellegzetes fűszert használnak, ami számunkra ehetetlen volt, úgyhogy többnyire rizst és pizzát ettünk. Volt viszont a csoportban egy amerikai diák, akinek nagyon ízlettek ezek az ételek. –Hogyan képzeljünk el egy thai várost, az ottani életet? –A városokra nem lehet azt mondani, hogy piszkosak, de másfajták a higiéniai szabályok, mint nálunk, például a piac mellett folyik el a szennyvíz. Minden telis-tele van Buddha szobrokkal, mindenfélékkel, amit csak el lehet képzelni, és minden arany vagy aranyozott. Szegények természetesen itt is vannak, mint mindenhol. Műszaki cikkekben viszont megelőznek minket, olyan autók járnak az utakon, mintha most jöttek volna ki a szalonból. Az itthoni negyed áráért lehet mindent kapni, nekünk is volt lehetőségünk a vásárlásra, én ruhákat, ajándéktárgyakat vettem. Az idő nagyon jó volt, december 3-án a tengerben fürödtünk. Az emberek kedvesek és segítőkészek, mikor elefánton lovagoltunk, az egész falu minket nézett. Számukra az európai emberek misztikusak. Thaiföld a mosoly országa, még ha nem is mindig mosolyognak az ottaniak. Köszönjük szépen az interjút. Hatala Csenge, Pipó Réka (11. c.)
SZÍN-PADRA! avagy a kezdetek varázsa A gimnázium színjátszó csoportjának a története 2006 szeptemberében kezdődött. Akkor is, mint minden évben, megérkeztek az új kisgimnazisták tele lendülettel, a maguk természetes derűjével, kíváncsiságukkal és titkos, de sokszor alig titkolt vágyaikkal. Amikor valaki amellett dönt, hogy a Balassiban folytatja tanulmányait, azt is tudja, hogy, igen nívós ünnepély és gólyavetélkedő keretében fogadja be a gimnázium közössége. És aki tanár a Balassiban, az azt is tudja, hogy a prominens eseményre műsor kell. Akiknek az a feladatuk, hogy az épp aktuális műsort elkészítsék, azok már szinte az első héttől azt figyelik, ki az, aki színpadképes, akinek hangja van, kik a jó mozgású kisgyerekek, kik a nem felejthető figurák. Aztán kell az ötlet: mi kerüljön színpadra? Azután a szereplők: kinek áll jól ez vagy az? És ha a kedves diákok és szüleik beletörődnek választásainkba, kezdődhetnek a próbák. Már eddig a pontig is sok energiát igényel a feladat, de a java csak ez után következik. Aztán a próbák is leperegnek. Olykor bizakodón, olykor leverten zárjuk az együttléteket. De van valami, ami képes feledtetni a tanárember megpróbáltatásainak kínját, a „Mi lesz ebből, te jó ég!” bénító érzését. Így volt minden akkor is, amikor a mostani hetedikesek gólyák voltak. Micsoda tekintetetek! Az égetni való zsiványtól kezdve az angyalarcú, csillagszemű tündérekig mindenféle fajzat volt közöttük. Őrületes mimika! Szinte kottázható hanghordozás! A csak tizenévesek körében tapasztalható vibrációt igazi egyéniségek hordozták. Ők voltak azok (Illés Bendegúz, Belá Bence, Hegedűs Csaba, Selymes Dávid, Smitnya György, Ruga Ádám…), akikkel olyan nagy öröm és siker volt együtt dolgozni, hogy adta magát a helyzet: folytassuk! Abban az évben a Bolondos királyság, királyi bolondság című darabbal a Weöres Sándor országos színjátszó találkozón ezüst minősítést nyertek. Tavaly és az idén újabb tehetségek csatlakoztak közéjük. Tavasszal A csodálatos bot című mesejátékot adják elő a már említett országos rendezvényen. A nagygimnazisták közül az AJTP-ban tanulók évente megmérettetik magukat a pécsi művészeti fesztiválon. 2006-ban Török Rezső Narancsával ezüst minősítést nyertek az aranyosok, de a Balassiba került a legjobb női szereplő díja is. A pécsi fesztiválról azóta sem tértek haza balassisok díj nélkül. 2007-ben Az ördögváltozás Csíkban című Tamási Áronfeldolgozással szintén ezüst minősítést nyertek és elhozták a legjobb férfi, valamint a legjobb díszlet díját is. A 9. d-sek színjátszói a Tűvé-tevők című előadással készülnek a májusi fesztiválra. Az idei jótékonysági bálon, majd a Balassi-napon léptek fel legutóbb Kurunczi Zsoltné tanárnő tanítványai a Dani bá című előadással, mellyel méltán kiérdemelték a közönség egyöntetű tetszését. Rend a lelke mindennek – tartja a mondás. A Balassi színjátszó csoportjainak a lelke viszont Szilvi néni. Kanyó Kinga tanárnő
Hagyományőrzés a Balassiban Hagyomány. Egy szó, amelyet manapság egyre ritkábban hallunk, hiszen minden hagyomány és hosszú múltra visszavezethető szokás kezd kihalni, eltűnni a köztudatból. Ám, mint mindenhol, ebben az esetben is vannak kivételek. Vegyük példának a mi kisvárosunkat. Nem véletlenül említem először, hiszen városunk egyike azoknak a településeknek, amelyek hűek tudtak maradni szokásaikhoz, hagyományaikhoz a mai egyre gyorsabban fejlődő világ ellenére, és valljuk be, ez igencsak ritka jelenségnek számít. Ha mélyebbre tekintünk, akkor megfigyelhetjük, hogy Balassagyarmat életében vannak olyan fontosabb események, amelyek régóta állnak fent, kerülnek megrendezésre, és ezáltal egyfajta éves szokássá alakulva ivódtak be az emberek tudatába. Ilyen éves hagyománynak számítanak a Balassi Bálint Gimnázium főbb éves programjai is. A hagyományőrzés e tekintetében mind a diákokra, mind a szülőkre gondol az iskola. A gimnázium tanulói a Balassi-napon érezhetik át a „megőrzés” szellemét, hiszen a BBG hosszú évtizedek óta egész napos programokat kínálva próbálja továbbadni az ősi, már-már feledésbe merülő vagy periférián kezelt szokásokat, örökségünket. A reneszánsz évre rímelve részt vehettünk a korszak zenéjét, költészetét, szemléletét bemutató programokon. A „Hogy cigány vagy, ne tagadd!” című roma kultúrát és életérzést bemutató, mondhatni rendhagyó előadás kirobbanó siker volt. Titkuk e műsoroknak talán abban rejlik, hogy olyan dolgokat ismerhet meg általuk az ember, amelyekre elkövetkezendő életében talán lehetősége sem lesz. Az egy-egy órás programok délig tartottak, majd mindenki nekilátott a készülődésnek, hiszen pár óra múlva kezdődött a farsangi felvonulás, amely igazi közösségi programot jelentett mindannyiunk számára. Biztató jelenség a diákok körében a jelmezbemutató iránti növekvő érdeklődés. A díjkiosztó után a szokásos buli következett… Talán érdemes lenne elgondolkodni: érdektelenség vagy a zenei ízlésvilág szélsőségekig menő különbségei miatt kong ilyenkor az épület? A hagyományőrzés jegyében az utóbbi hónapok másik nagyszabású rendezvénye a jótékonysági bál volt. Az est műsora szintén a hagyományokhoz való szoros kötődést sugallta. Értéket közvetített, szórakoztatott. Az énekkari számok, a Dani bá című darab, a székely táncok mind egy gondolati láncra fűzve üzenték a nézőnek: a magyar kultúra a múlthoz köt, összeköt. A hajnalig tartó mulatozás azonban soha nem öncélú: a diákok jövőjére gondolva teszik meg felajánlásaikat a szülők, nevelők egyaránt. Hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy megfelelő körülmények között tanulhassanak az ifjú elmék, persze a minél sikeresebb érettségi érdekében. A gyűjtés sikeres volt, a befolyt összeget nagyrészt informatikai eszközök vásárlására fogja költeni az intézmény. Diákszemmel nézve gyakran mégis valamiféle ellenállás jelenik meg a hagyomány szó hallatán. Ha nagyon ki akarnánk sajtolni valami indokot, akkor talán az „erőltetés” lehet a kiváltó ok. Hiszen a legtöbb diáknak az „iskola” jut róla eszébe, és akár kimondjuk, akár nem, akaratlanul is kedvünket szegi minden, amit a felnőttek akarnak. Mindezek ellenére látnunk kell, hogy épp a hagyományaink tesznek minket különlegessé, sajátossá, erőssé és védetté. Ezért a gimnázium diáksága nevében köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik e két program háttérmunkájában és lebonyolításában részt vettek. Csalár Bence 5 10.c
Nyebehaj Nóra: Nagy Krisztián
Csodabogarak, avagy a „másik oldal”
11 éves korom óta osztálytársam Nagy Krisztián. Mit gondolok róla…. Krisztiánt azért kedvelem, mert megjelenése teljesen hétköznapi, viselkedése sosem volt hivalkodó. Nehéz feladat egy embert pár sorral jellemezni. Keretek közt vagyok most, ezeket a fiktív kereteket gyakran Krisztiánon is látom és azt, ahogy küzd velük. Az ő fizikai keretei a 12. b osztály nagy zöld falai. Sokszor látom, ahogy ezeken a gátakon túllép. Amikor órán néha felé tekintek, üveges, maga elé meredt szemeit látom, és olykor eszembe jut: éppen alkothat, képzelete messze szárnyal. Mit is alkot Krisztián? Pár hónappal ezelőtt mutatta meg egyik versét, és őszintén mondom nagyon meglepett. Ezt az okozta, hogy az írást olvasva hirtelen nem tudtam mit kezdeni azzal az érzéssel, amit ahhoz tudok hasonlítani, mikor egyszer csak az ember zsigerein végigszakad az érzés:”végre”. Végre egy korombeli ember, aki érzi ezeket, aki megéli ugyanazokat a hétköznapokat, és reagál ezekre az ingerekre, és ki tudja mondani, versbe tudja foglalni mindazt, ami másban csak egy megfogalmazhatatlan helyen bolyong, ami nem a szív, de nem is az ész. Krisztián nagyon szerény, és szalagavatónk előtt nem szívesen mutatta meg verseit másoknak. Szülei, osztálytársai mind büszkék rá. Nem tudom, hogy Krisztián érettebb-e, mint kortársaink, azt viszont sejtem, hogy sokkal többet érez. „Több félét”, ha úgy tetszik. Versei személyiségét tükrözik, és az érzelmi sokaságot kezdőként is letaglózóan ábrázolja a képi és hanghatások újszerű alkalmazásával. Verseit minden érző embernek ajánlom, alkotásai továbbgondolásra késztetnek. „Körülbelül másfél éve ismertem meg jobban Krisztiánt. Valahogy egyre többet és többet beszélgettünk, majd megmutattam neki egy írásomat - és ahogy mondta -, ez adta számára az ötletet, hogy írással próbálkozzon. Szívesen olvastam minden művét, az első pillanattól kezdve megfogtak. Gondolatairól, érzéseiről ír, nem próbálkozik mással, mint ami Ő. Komolyabban és érettebben gondolkodik, mint korabeli társai, emiatt tartott kissé attól, hogy vajon hogyan fogadják majd a tehetségét, alkotásait. Ahogy egy beszélgetés során megjegyezte, direkt nem szereti ezeket a verseket írni, mert azok túlságosan szabályokhoz kötöttek, és amit Ő ír ‘csak versformának álcázott’. Szalagavatója volt az első ‘nagy bemutatkozás’. Két osztálytársnője és egyben jóbarátja – kitartó ragaszkodásuknak hála- elszavalták a komoly műsor keretében egy-egy írását. A fogadtatás pedig kétségtelenül pozitív volt, mind a tanárok, mind szülők és barátok részéről. Most pedig nyomtatásban is megjelenik négy műve. Ajánlom mindenkinek, indok és magyarázat nélkül, az írások indokolnak helyettem is.” Balázs Anna 10.a Álmodból csiholj tüzet Mi vagy? Csak por, hamu és pernye. Mily törékeny szén-alapú lény, halovány apró kis lidércfény. Álmos vágy, fájó s csodás, tűnő gáz mocsár vize felett, mit kerget hajnal hideg szele. Mi lehetnél? Fehér tüzű lángmadár, vakítóan felragyogó fény, tiszta, mint hajnal-fagyos dér. Árnyat adó hűs enyhely, hókristály vérével telt csermely, vízcseppel kirakott jégkehely. Több mint csak por, hamu vagy pernye: nemes szenvedély, lázas csodák, szikrán kigyúló főnixmadár, hitet tápláló örök menhely. Ez mind benned vár, nem meddő, veszni hagyni kár.
6
Álom s valóság már régtől egybeforrni vágy.
Újrakezdés Kapsz egy esélyt, visszatérhetsz. Mit szólsz hozzá? Élsz-e vele? Új életet, Jobb lesz talán, vagy el se kezded? Kapsz egy új célt, te választod. Merre indulsz? Merre kezded? A végzetedet, Elbukod vagy teljesíted? Kapsz egy társat, hű lesz hozzád. Elüldözöd? Vagy üdvözölöd? Megért s kedves, Viszonzod vagy rá se nézel? Mindig van választásod, Sorsodat Te ácsolod, tekinteted az útra szegezd, bízz magadban és döntésedben. Hátat senkinek se fordíts, ha félsz segítségért ne ordíts, nézz szembe mindennel, küzdj és győzz bármivel. De jusson eszedbe mindig: Ha akarod lehet másképp, és a döntések amiket hozol mutatják meg ki vagy valójában. Hitről és Reményről
Sötét vadon mélyén Szótlan baktató fáradt árny sötét csuklyáján szem nem lát át. Fergeteg mélyén, hegy ormán kereste az egy hágó fokát. Éltén mindvégig egyedül, bajon átvezető út nélkül, viharnak tornya fölötte, fák havas csontjai körötte. Arcélén kő-faragta bú, szeme fagyott kristály, jégazúr. Mint a világ amelyen jár, lelke úgy borong, szíve oly sivár.
A hit a válladra teszi a kezét, megértően mosolyog, tudja, hogy milyen nehéz, tudja, hogy mennyire fáj, s megvigasztal a kiúttal, hiába illúzió csupán. Pedig te is tudod, hogy hamis, tudod, hogy délibáb, s mégis megfogod a kezét, s visszamosolyogsz rá, és azt mondod neki: köszönöm.
Mást nem érzett csak bánatot, szívét őrölte a fájdalom. Nem érzett soha örömet, mély, fakó köd lelkén örökre.
A remény pedig az öledbe ül, puha karját a nyakad köré fonja, átölel, s a füledbe suttogja: ˝Soha ne add fel!˝. ˝Csináld tovább!˝ - biztat, ˝Csak nem hiábavaló a fáradtság!˝ s megígéri, hogy lesz jussa, hogy tavasszal majd újra nyílik a rózsa. S te csak bólogatsz kelletlen, pedig testének súlya kegyetlen, irdatlan s mégis édes teher.
Ha csontja kőszirten roppan, vagy szíve fagytól jegesen dobban, ha testét vadon emészti el, mégis dacol, mert tudja, remélni kell…
S a két öreg jóbarát, kiknek célja mindig együvé mutat, értelmük, hogy világítsanak utat, összefog minden percben, és a fejedre bocsát kétségekkel teli, mézes álmot. Csillagként hullsz le alant, világítva világot vörössel, arannyal és kékkel, kibontva az ezerszín szirmú virágot. Hunyorgó hazug boldogság, vakító ragyogás, Fényárban úszik minden. Dicsfényben, hamis fényben
Sorsa sziklába forrva áll: célját nem éri el soha már. Akárhogyan küzd és dacol, végzetével hiába harcol. A sötét elől menekül, lénye hideg jövőnek feszül, kiutat a fényben keres, fojtott sikoly s kudarc a jelen.
Csodabogarak, avagy a „másik oldal” Strehó Marietta 12.c osztályos tanuló vagyok. Nagyon pici korom óta imádok táncolni, de komolyabban 4 éve kezdtem el foglalkozni ezzel a sportággal. A salgótarjáni Főnix Táncklub tagja vagyok, amit részben öcsémnek köszönhetek. 2004-ben ugyanis Andóné Hagara Judit (Jutka néni- a klub alapítója, elnöke ) a szécsényi általános iskolába járt táncot tanítani a gyerekeknek különböző iskolai rendezvényekre. Ekkor figyelt fel testvéremre, Pistire, akinek jó ritmusérzéke és ügyes mozgása miatt felajánlotta, vegyen részt a Salgótarjáni edzéseken. Néhány alkalommal én is elkísértem őt,és mindig úgy éreztem nekem is ott a helyem a csoportban. Így került sor szeptemberben a beiratkozásomra. Öcsém végül a fociban találta meg örömét, én pedig mára el sem tudom képzelni az életemet tánc nélkül. A klubnak sajnos nincs állandó terme,ezért az edzéseket salgótarjáni iskolák tornatermeiben tartjuk. Hetente minimum kétszer utazunk Salgótarjánba gyakorolni, pénteken 4-től 6-ig a Közgé, szombaton 9-től 12-ig pedig a PSZF tornatermében edzünk. Csoportunkat hobbi és versenyző párosok alkotják. Eleinte mindenki szólóban kerül az egyesületbe és idővel szerezhet párt, aki akár kezdő, akár régebbi táncos is lehet. Intenzív felkészülés után szintjüknek, korosztályuknak megfelelően versenyezhetnek hobbi vagy versenypáros kategóriában. Én 2005 tavaszán kaptam meg első és jelenlegi táncpartneremet, Edőcs Dávidot. Ő már 2 éve táncolt ekkor, és számomra volt nagy a kihívás, hogy felfejlődjek az ő szintjére. Azonban szűk egy év múlva Jutka néninek valamint önszorgalmunknak köszönhetően már el is indulhattunk első versenyünkön. Kezdő párosként igen jól alakult a megmérettetés, 4 párt is megelőztünk. 1 versenyen pedig annyi pontot kapunk ahány párt megelőztünk. A versenytáncról tudni kell, hogy szigorú szabályok szerint léphetnek csak parkettra a táncosok frizurára, cipőre, ruhára, sőt lépésekre vonatkozóan is. Korosztály és tudásszint szerint is csoportosítva vagyunk, a legapróbbaktól a felnőttekig. Szint szerint pedig a kezdő D osztálytól a profi A osztályig lehet eljutni. Dáviddal utolsó évünket kezdjük meg az Ifjúsági korcsoport C osztályában. Már izgatottan készülünk az évenként tartandó országos, illetve nyár végén a zánkai Diákolimpia versenyeire, de egyéb klubközi versenyeken is részt veszünk. Nagyon élvezzük például a hazai rendezésű Salgótarján Kupa versenyeit, amelyen 2 éve 4. helyet sikerült elérnünk, akkor még D osztályban. Alig 2 éve űzzük versenyszerűen a sportot, mégis legjobb eredményeink között 2 bronzérem is szerepel: az elsőt a mezőkövesdi, a másodikat az egri versenyen szereztük. A versengés latin-amerikai és standard táncokból is folyhat. Táncpartneremmel most készülünk fel standard táncokból ( angol, bécsi keringő, tangó, quick step ), mert eddig csak latin táncok ( chachacha, samba, rumba, paso, jive ) kategóriájában indultunk. A tréningeken azonban salsa, illetve mambo oktatást is kapunk. Én személy szerint a latin táncokat részesítem előnyben pörgős, temperamentumos ritmusuk miatt. Kezdetben a chachacha tetszett a legjobban, ez mostanra sem változott, csak kibővült a pasoval, jive-val. A versenyeken kívül különböző rendezvényeken is alkalmat kapunk tehetségünk bizonyítására. A Főnix Táncklub ugyanis évről-évre a fellépők között szerepel a Nógrád megyei falu- illetve városnapok programjában, de egyes jótékonysági bálok, összejövetelek szervezőitől is kapunk felkéréseket. Legközelebb február 9-én Salgótarjánban a Mentősök Bálján lépünk fel, verseny szempontjából pedig február 23-24-ét várjuk már lázasan, hiszen ekkor lesz Nyíradonyban a Kelet- magyarországi Területi Bajnokság. Az életem részévé vált tehát a társastánc. A hétvégéim általában edzésekről,fellépésekről, versenyekről szólnak, amik számomra minden áldozatot megérnek, mert ezek által tanultam és tanulom meg az együttműködés, az önfegyelem, a kitartás fogalmait. Szüleim biztatását, edzőm munkáját sosem fogom elfelejteni, ezúton is szeretném megköszönni nekik fáradozásukat, és remélem a jövőben is sok szép élményben lesz még részünk!
7
Csodabogarak, avagy a „másik oldal” Majer Renáta 12. c osztályos tanuló vagyok. Sportom hivatalos neve Művészi Teremkerékpár, de mi egymásközt csak bicónak hívjuk. A sporttal egy iskolai bemutató alkalmával találkoztam először 10 évvel ezelőtt. Első látásra nagyon megfogott, mert különleges és látványos tevékenységnek találtam. Előzőleg tornáztam, ez az időszak körülbelül 4 évig tartott, ami szerintem nagyon jó alapozásként szolgált a biciklihez. Eleinte csak egyszerű elemekkel kezdtem, és az idő múlásával ezek nehezebbek lettek. Egyre idősödve egyre nagyobb korcsoportba kerültem, ezek a D-től - ez a legkisebbek korosztálya - egészen a felnőtt kategóriáig terjed. Az elemek szinte akrobatikusnak mondhatóak, hisz akár a kormányon vagy a nyergen is állunk időnként, de vannak forgások és ugrások is. Először meg kell tanulni körpályán menni, ezt követően nyolcasban is, majd elengedett kézzel, és néha egyik láb nélkül is tudni kell végrehajtani az elemeket. Egy gyakorlat 5 percig tart, ami 30 elemet foglal magában. A programunkra magunk választjuk ki a zenét, és mi is vágjuk össze azt. Ez segít csökkenteni az izgalmakat, és a koncentrációban is segít. Ez idő alatt nem lehet lelépni, és lehetőleg minél tökéletesebben kell teljesíteni. Minden billenésért és nem a szabályok szerint végrehajtott elemért pontlevonás jár. Minden elem nehézségtől függően magasabb pontot ér,és ha az összes elem pontszámát összeadjuk, akkor ezekből a pontokból tevődik össze a gyakorlat végpontszáma,és ebből vonják le a hibapontokat. Nagy örömöt szerzett nekem, mikor az első romhányi versenyemen megszereztem az aranyérmet. Ezt sose felejtem el! Ezt követően már lelkesedésem is nagyobb volt, és a soron következő versenyeken fokról-fokra haladtam előre. A munkának meglett a gyümölcse! Sikerült bekerülnöm a Junior válogatottba, így részt vehettem az Európa bajnokságokon. Ennek köszönhetően sok gyönyörű helyre eljuthattam, többek között Csehországba, Ausztriába, Németországba és a legutóbbi alkalommal Franciaországba. Ezt követően feljutottam a felnőtt Magyar válogatottba, ahol egyéniben és párosban is indulok. Legutóbb Svájcban jártunk, ahol egyéniben a 17. és párosban a 12. helyen végeztem. Párostársammal, Rackó Andreával, aki már főiskolás hallgató, nagyon jó csapatot alkotunk és egyben nagyon jó barátnők vagyunk.
8
Szerintem elengedhetetlen itt a csapatmunka, mert nagyon sokat tudunk segíteni egymásnak és tanulunk egymástól. Így a sok edzésnek köszönhetően többszörös Országos bajnokok vagyunk, és egyéniben is 3-szor elnyertem ezt a címet, nagy örömömre a legutóbbi bajnokságon is. Eredményeimet elsősorban edzőmnek, Kovács Balázsnak köszönhetem, aki edzések során sokat segített. Edzések háromszor vannak egy héten és általában egy néha másfél órán át tartanak. De kellett hozzá az is, hogy szüleim mellettem álljanak, és mi csapattársak is támogassuk egymást. A sok verseny során több barátság is kialakult, belföldön és külföldön egyaránt. Egy-egy európa-, világbajnokság alkalmával rengeteg emberrel találkozunk, amit a nagyszerű hangulat még izgalmasabbá tesz. Eleinte az újdonság miatt volt nagyszerű a hangulat, aztán az idő múlásával már a barátságok miatt is örömmel töltött el ezekre az eseményekre menni. Mondhatni, életre szóló élményt adnak, amire mindig örömmel gondolok. Persze voltak hullámvölgyeim és nehéz időszakaim, amelyek most már tudom - megerősítésként hatottak, és nagyban előre vittek. Nélkülük nem tartanék ott, ahol most! Most megint elkezdődik a versenyidőszak, várhatóan február közepén lesz az első versenyünk Romhányban. Ezt követően sorra követik egymást a megmérettetések, így az Országos bajnokság is előttünk áll. A versenyeken gyűjthetünk pontokat arra, hogy a világbajnokságra kijuthassunk, ami most Ausztriában, Dornbirnban lesz. Ez az idei évi célom és remélem el is érem! Eredményeim: 4-szeres Magyar bajnok egyéniben 6-szoros országos bajnok párosban 1-szeres nemzetközi bajnok párosban (Worms) Világbajnokságon elért legjobb helyezés: Egyéniben 17. és párosban 12. (Winterthur) Európabajnokságon elért legjobb helyezés: egyéniben: 13.(Geispolsheim) 5-szörös Jó tanuló-Jó sportoló
2008- az olimpia éve Peking A Föld harmadik legnagyobb országa a maga 9.6 millió km2-ével, lakossága meghaladja az 1 milliárd 300 milliót, s most éppen saját maga első, kontinense harmadik, az újkori játékok történetének 29. olimpiájának megrendezésére készül. 2008. augusztus 8. és 24-e között Peking lesz a világ fókuszpontja, az Olimpia házigazdája, s várhatóan nem fog csalódást okozni, hiszen a versenyek színhelyei már készen állnak, az épületek gigantikusak, dizájnosak, modernek, az uszodát már tesztelték is a sportolók, többek között a magyarok is. Találgatások Akiktől nem csodát, csak a megszokott, szép szereplést várják mind az edzők, a szurkolók, s maguk az olimpikonok is. A kilátások nem rosszak, akár a statisztikákat, akár a jelen állást nézzük, hiszen az elmúlt játékokon rendre jól szerepeltünk, összesen 452 olimpiai érmünk van, s ebből 157 arany. Sikersportágainkká a vívás, az úszás, a kajak-kenu, a birkózás, az öttusa, és a vízilabda vált, nem csoda hát, ha idén is ezekkel szemben a legnagyobb az elvárás.
A legtöbben a férfi vízilabda-válogatottat várják a dobogó legfelső fokára (Kemény Dénesnek nem nyomta eddig is elég teher a vállát…), de a kajakos Kovács Katinak, az öttusázó Vörös Zsuzsának, az úszó Cseh Lászlónak és Gyurta Dánielnek, valamint a vívóknak, kardozóknak is sokan a nyakába képzelték már az aranyérmet. Meglepetések Meglepetések persze mindig vannak. Az volt tulajdonképpen az első magyar olimpiai aranyérem is, még 1896-ban. Egy kedves, tehetséges 18 éves fiú lepte meg a világot -s magát is-, amikor Athénban, a borzasztóan hideg, 12 fokos tengervízben 100 métert végigúszva elsőként csapott célba. Bár neki fogalma sem volt róla, hogy győzött, csak később tudta meg, hogy 82,2 másodperces időeredményével olimpiai bajnok lett, majd nem sokkal később kétszeres, mivelhogy az 1200 métert is megnyerte Hajós Alfréd. Ilyen meglepetéseket remélünk Pekingben is, az „elvártak” mellett fiatal, tehetséges sportolók aranyérmeit.
Készülődés Mindenki készül. A már olimpián résztvevő sportolóknak tisztán (értsd: dopping nélkül), nyugodtan kell készülni életük legnagyobb versenyére, a kvótát még nem szerzetteknek minden erejüket be kell dobni az utolsó lehetőségeknél; a szurkolók természetesen favoritjukért izgulnak, a szervezőknek és a közvetítőcsatornáknak nyilván a zökkenőmentes lebonyolítás miatt fáj a fejük. Apropó, közvetítés. A Magyar Televízió (eddig még) soha nem látott minőségű közvetítésre készül, megjelenik a HD technológia, a 16:9-es képfelosztás, annyi pást, pálya, szőnyeg stb. képe lesz külön látható, hogy senki nem marad ki a közvetítésből, azaz nem kell számunkra érdektelen eseményeket nézni, míg egy minket érintőről csak a kommentátort hallgatni. Az Olimpiára hangolva 5 hónappal a megnyitó előtt reklámok, plakátok, hirdetések figyelmeztetik az embereket a nagy eseményre, a Magyar Televízió 19.55-kor kezdődő sporthírei végén pedig mindennap egy-egy aranyérmesünkről készült kisfilmmel hangolnak rá minket az Olimpiára. 2008. augusztus 8-24. között vigyázó szemetek Pekingre vessétek! Pipó Réka 11.c
Zsiráf Diákmagazin Ez a havonta megjelenő folyóirat hasonló stílust képvisel, mint az általatok már jól ismert Ifjúsági Magazin. Nektek szól, a ti nyelveteken, a titeket érdeklő témákról, problémákról olvashattok benne. Állandó rovataiban megismerkedhettek egy-egy magyar, illetve külföldi énekessel, színésszel; kortársaitok véleményét olvashatjátok egy adott témával kapcsolatban; a Zöld című blokkban a környezetvédelem aktuális kérdései kerülnek terítékre; sporttal kapcsolatos oldalai is vannak; divattanácsokkal is ellátnak; programajánlóval is rendelkezik, valamint az egészséges táplálkozáshoz is tippeket kaphatsz. A magazin végén kipróbálhatod nyelvtudásodat, ugyanis hat nyelven (angol, német, orosz, francia, olasz, spanyol) olvashatsz hat érdekességet a nagyvilágból. Ezeken kívül még számos téged is érdeklő, érintő rovatot, cikket találhatsz benne, ha kézbe veszed és belelapozol. Miért ajánlom nektek? Mert a sokszor felületes, külsőségekre fókuszáló ifjúsági folyóiratok mellett a Zsiráf értéket is közvetít, hozzásegít ahhoz, hogy tájékozott, széles látókörű középiskolás diák váljon belőled. Kedvcsinálóként néhány cím a februári szám tartalmából: ØNem-Pont •Menni vagy maradni? Álljunk saját lábra, vagy maradjunk a szülőkkel? ØMizu •Érdekességek a múltból ØSzínház •Shakespeare, egy kicsit másképp ØKlímakonferencia •Mi lesz a Földdel? ØSalsa Südi Iringóval ØRenitens focisták •Nagy kedvenceink, akik rosszak az életben, de jók a pályán ØRihanna •A trónkövetelő énekesnő (dalszöveggel) ØZenebona •Lemezek, hírek, sztárok ØMit irigylünk a sztároktól? •Mely testrészeket másolják a legtöbben? ØTáplálkozz okosan! •A gesztenye ØDrog oldal •Gyógyító állatok
Mi az a KöMaL? Több mint száz évvel ezelőtt egy győri főiskolai tanár, Arany Dániel úgy döntött, hogy egy középiskolásoknak szóló matematikai újságot alapít. Célját így fogalmazta meg: ”tartalomban gazdag példatárat adni tanárok és tanulók kezébe.” A lap első példánya 1894. január 1-én jelent meg. Az újság alapítása szoros kapcsolatban áll a századforduló körül a tudományos életben történt fellendüléssel. A Matematikai és Fizikai társulatot 1891-ben alapították, és 1894. őszén szervezték meg az első Eötvös-versenyt az abban az évben érettségizetteknek. Azóta matematikusok és más tudósok több generációja csiszolta problémamegoldó képességét a KöMaL révén. A legjobb megoldások 14-18 éves szerzőik nevével együtt rendszeresen megjelennek. A KöMaL beszámol a hazai és nemzetközi versenyekről, cikkeket közöl érdekes matematikai és fizikai eredményekről, és ismertetőt ad új, a középiskolai matematika és fizika tananyagot érintő könyvekről. Több mint harminc éve minden feladat magyarul és angolul is megjelenik. Ez matematika és fizika feladatok ezreit jelenti! A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok évente 9 alkalommal, 64 oldalon jelenik meg. Dankóné Mészáros Katalin könyvtáros 9
Hagyományaink története Vízkereszt - húsvét
Január 6, vízkereszt napja, ahogy ezt bizonyára nagyon sokan tudják, mint ahogy azt is, hogy ez a nap a háromkirályjárás napja, a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő szokása. Arról azonban, hogy milyen összetett ünnep is ez, honnan ered és hogyan került be a keresztény ünnepek sorába, s hogy régebbi ünnep, mint a karácsony, biztosan kevesebben tudnak. Az ünnep fő tárgya a fent említett napkeleti bölcsek tisztelete, a kis Jézus imádása, ezen túl azonban Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is, illetve a kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés.
De hogy kapcsolódik e naphoz a kánai menyegző csodája?
Vízkereszt eredetileg Jézus születésének ünnepe, melynek nyomai a III. századtól fellelhetők, ősibb, mint a karácsony. Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal, s már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, „ epiphaniáját” évenként megünnepelték.
Szintén az ókori görögökhöz vezet az út. Mivel január 6-án, az új bor élvezete idején Dionüszosz (akit azonosítottak Héliosszal), a szőlőtermelés és a bor istene, e napon csodát művelt: a források vizét borrá változtatta. Így a keresztények korán hozzákapcsolták vízkereszt napjához a kánai mennyegzőnek, azaz a víz Jézus által történt borrá változtatásának az emlékét is.
Vízkereszt Alexandriában keletkezett, ahol január 6-án tartották a szűztől született Nap (Héliosz – Aión) születésnapját. Ezt a népszerű ünnepet általában december 25-én ülték meg a hellén világban, Alexandriában azonban téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Az új kis Nap születését tehát ezen a napon ünnepelték, még azután is, hogy a naptárt kijavították. Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be az alexandriai keresztények is, akik Krisztust látták a sok isten vonását magába olvasztó Héliosz alakjában. Azoknak a keresztény irányzatoknak a hívei, amelyek szerint Jézus csak keresztelkedése után vált Isten fiává, január 6-án nem születését, hanem a Jordán vizében való megkeresztelkedését ünnepelték.
Vízkereszt eredeti formájában való terjedését akadályozta a IV. században bevezetett, december 25-én ünnepelt karácsony. Ekkor, mivel vízkeresztet elterjedtsége miatt megszüntetni nem lehetett, a három királyok ünnepévé alakították át, miközben háttérbe szorították a borcsoda és a keresztelés tartalmakat. Vízkereszt ilyen értelmű átalakítása nem valósult meg egységesen. Jeruzsálemben még később is Jézus születését ünnepelték e napon, az ortodox egyházakban pedig ma is nagyobb ünnep vízkereszt karácsonynál, és az ünnep tárgya ma is Krisztus megkeresztelkedése. Ezért a keleti egyházakban ezen a napon nagy vízszentelést tartanak.
A farsang vízkereszttől, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábuk használatával akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak. A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat. A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje.
10
Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés. Ezen a napon az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Farsangi babonák Farsang időszakához számtalan babona kötődik. Egyes népek különleges barázdákkal szántották földjeiket, hogy az újévben bő termésben, s gazdag gyermekáldásban legyen részük. Sok helyen e hagyomány új típusát alakították ki: a hajadon lányokkal tuskót húzattak. Dél-Amerikában hagyományos és kegyetlen szokás volt a kakasütés, melyet később a németek is átvettek, így lassan Magyarországon is megjelent. Ma már csak finomabb formája található meg az ünnepi játékok között, bekötött szemmel kell eltalálni egy fellógatott lufit, vagy zsákot, amíg az ki nem durran, vagy le nem esik. A farsangi hagyományok közé tartozik a busójárás is, ilyenkor hamut szórnak szét a házak udvarán, hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Egyes bálokon koporsót temetnek, máshol az udvaron szalmabábut égetnek, ezzel elüldözve a telet, hogy helyet adjon a tavasznak, a csángók pedig fűzfa síppal keltik életre a tavaszt.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s avval rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Húsvét, nagyhét, szent napok A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyen Jézus Krisztus feltámadását ülik meg. A keresztény húsvétban zsidó és pogány elemek is ötvöződnek. A keresztények az i. sz. 2. század elejétől hozták kapcsolatba a zsidók pészachját Krisztus halálával és feltámadásával. A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes. Általában az volt a szokás, hogy a feltámadás napját Nizán hónap 14-e (a zsidó húsvét) utáni vasárnap tartották, előtte való pénteken pedig Krisztus halálára emlékeztek. Az ázsiai provinciákban ezzel szemben mindig Nizán hónap 14-én tartották Krisztus halálának emléknapját. E napon délután három órakor befejezték a böjtöt, agapét tartottak és két nap múlva tartottak húsvétot, még akkor is, ha az nem vasárnapra esett. Jeruzsálem pusztulása, a templom lerombolása (i. sz. 70) után szokásba jött a zsidóknál, hogy a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség napján (március 21-én) tartották, amely szokást a keresztények egy része is követte.
Ily módon eltérések alakultak ki a húsvét megünneplésének az ideje körül, ami a keresztények között szakadást idézett elő. A húsvéti vitát végül is a niceai zsinaton (325) zárták le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani. E rendelkezésnek azonban a 8. századig nem mindenhol vetették magukat alá a keresztények. A 4. századtól kezdve általános lett az a szokás, hogy a húsvéti nagy ünnepekre negyven napos böjttel készültek a keresztények. A nagyhét a keresztény húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap. A virágvasárnap nyomai már a 4. században megvannak, általánosan pedig a 8. században terjedt el. Lényege: szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tartanak Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére.
A nagyhét kiemelkedő időszaka a "három szent nap" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt a 4-5. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére. Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés (azoknak az olajoknak a megszentelése, amelyeket a szentségek kiszolgáltatásánál egész éven át használnak), a 6. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. Nagypéntek Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a kereszt imádása. Az ünnep nagypéntek estétől nagyszombat estéig tart. Első nyomai a 4-5. századig nyúlnak vissza. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (amely 8. századi pogány eredetű szertartás), ezt követi a keresztvízszentelés, majd a vigília-mise (éjjeli mise), amely már a feltámadást ünnepli
A nyúl és a tojás napja Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóra vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Bár Bede művében a történet szimpla kommentárként jelenik meg, jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Elképzelhető, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, amelyet ügyes kezek illesztettek be a történetíró munkájába. De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, vagyis a húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ismert szimbóluma a tojás, a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet, az újjászületés jelképe. Bede története szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A madárból lett nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt, s a tojásokat az istennő a gyerekeknek adta. A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt. A többsznű tojások a 17. századtól terjedtek el. A húsvéti nyúl eredetileg a német protestánsok trükkje volt, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet. A tojást tojó nyúl ötlete pedig az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba. A 18. században kialakult Halloweenhez és Valentinnaphoz hasonlóan a húsvéti nyúl szokása is rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált.
Sikerül hibázás nélkül kimondanod az alábbi nyelvtörőket? Akkor gyorsíts a tempón! üMit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? üKerekes kerekét kerek keréken kerekíti kerekre. üAz ipafai papnak fapipája van, tehát az ipafai papi pipa papi fapipa. üSárga bögre, görbe bögre. üJó nyár jár rája. (Mondd ki 5-ször egymás után!) üÖt ördög görget görbe úton görgő gömbbé gömbölyödött öt görögdinnyét. üKét kék kőkút körül ireg-forog törpe tarka kurta farkú török tyúk. üA pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt, meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót. Ez a pót Pápua Puapó nagyon szeretett pónilovakra vadászni, a popójukat levágta, megsütötte és megette, ezért elnevezték Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. A sok póniló popótól már nagyon meghízott, ezért elnevezték, Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Az elhízás már kezdett veszélyessé válni, ezért a törzs varázslója azt tanácsolta neki, hogy szopogasson pimpógyökereket. Ezért elnevezték Pimpógyökeret- szopó PuhapopójúPónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Mivel a törzs a Limpopó környékén élt, a törzsfőnök teljes neve így hangzott: Limpopói Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapó. üA szamárnál szomorúbb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szomorú szamárkönny szemerkélt a szamárnál szomorúbb Szemere szomorú szamara szeméből. üCsóré csiga csalán csúcsán cselleng, csalán csúcsát csipegetve fent leng, de a csalán nem tűri, csóré csiga csupasz csápját megcsípi. üTe tetted e tettetett tettet, te! Te tettetett tettek tettese, te! üAdj egy falat falat, mondta a falat faló fa ló. üStrasszos strucc sztreccs cucc. üA vonaton egy őrült, mellette egy őr ült, örült az őrült, hogy mellette egy őr ült. üEgy picike pocakos pocok, pocakon pöckölt egy másik picike pocakos pockot, és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok, pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő, picike pocakos pockot. üDömötör Ödön töröktől örökölt törött köcsögön ökörkörömpörköltöt főzött. Ökörkörömpörkölt fölött bögöly körözött. Dögölj bögöly! - bömbölt Ödön. Ökörkörömpörkölt fölött föl-föl röhögött: hö-hö. üCsetneki csikós itat a Tiszán. Sárga csüngős csengő cseng a csetneki csikós csengős csikaja nyakán. 11
