TIZENÖT PRÉDIKÁCIÓ A PESTISRŐL DAVID REUSS PRÉDIKÁCIÓS KÖNYVE
1
RÁKÓCZI K A T A L I N
A n é p s z e r ű t u d o m á n y o s orvosi irodalom a 16. században o l y nagy választékban került k i a n y o m d á k b ó l , hogy az 1500-as éveket méltán tekinthetjük az e l s ő virágkorának. H a b á r g y ö kerei a messze k ö z é p k o r b a nyúlnak vissza, ehhez a gazdag t e r m é s h e z nélkülözhetetlen volt a r e f o r m á c i ó a n y a n y e l v ü s é g e , a tömegek felé fordulása, m o z g ó s í t ó ereje az új e s z m é k köve tésére, ám ugyanígy kellett h o z z á a t ö m e g e k nyitottsága is és befogadni akarása mindannak, amit az új e s z m é k közvetítettek. 2
A z anyanyelven írott orvosi irodalom műfaját tekintve igen változatos. A s z é p s z á m m a l és é v e n t e ismételten m e g j e l e n ő kalendáriumok, prognosztikonok és almanachok képezik a l e g e g y s z e r ű b b válfaját. Ezek magyarázatai, bár messze nem t u d o m á n y o s igényességgel közvetítették a fontos e g é s z s é g ü g y i ismereteket, mégis eljuttatták az alapvető, sőt n é l k ü l ö z hetetlen tudnivalókat, felismeréseket és javallatokat az e g é s z s é g megőrzésére, a veszély elhárítására, vagy m e g e l ő z é s é r e , és hasznos tanácsokat adtak egy egészséges életvitelhez. Nem szabad negatívan értékelni ezeket az írásokat, még a sokszor felcicomázott b a b o n a s á got sem, amely a ma e m b e r é t mosolyra késztetik csak azért, mert messze estek a m é g akkor is döntő többségében latinul írott t u d o m á n y o s írásoktól, bár m e r í t e t t e k azokból. H a s z n o s s á guk abban rejlett, hogy az egyszerű emberekhez szóltak, a „ k ö z e m b e r " figyelmét ráirányí tották saját testére, e g é s z s é g é r e , öltözködésére, az ételekre, amelyeket készített, fogyasztott, és bizonyos körülmények között figyelmeztettek a veszélyekre is. 3
L é n y e g e s e n igényesebb műfajt alkottak a traktátusok, terápiás könyvek és gyógyszer könyvek , amelyeknek a n y a g á r a és mondanivalójára már a mai embernek is fel k e l l figyel4
1
2
3
4
David Reuss: Funffzehen kurtze und Einfeltige, doch schöne Lehrhaffte und Trostreiche Predigten ... von der hochschedlichen Seuche der Pestilenz ...Leipzig, Johann Beyer, 1581, a kolofonban 1582. Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) RMK 111. 708; RMNy I . Ap. 48. A szerző a körmöcbányai német nyelvű evangélikus gyüle kezet segédlelkésze volt, müve német nyelvű magyar orvosi irodalomnak tekintendő. Hajdú H.: Lesen und Schreiben im Spätmittelalter. Fünfkirchen, 1931; Engelsing, R.: Der Bürger als Leser. Lesergeschichte in Deutschland 1500-1800. Stuttgart, 1947. Rákóczi K.: Az első magyarországi német nyelvű kalendáriumok, almanachok és prognosztikonok orvostörténeti forrásértéke (16-17. század). Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Bp. 1995. 178-181; Pukánszky B.: A magyarországi német irodalom története. Bp. 2003. 196-198. A 16. századi magyar nyelvű irodalomból az alábbiak sorolhatók ide: Melius Juhász Péter: Herbárium. Kolozs vár, Heltai Gáspárné, 1578. RMNy I . 413; Ars Medica. Kézirat. (Kiad. Varjas Béla, Kolozsvár, Sárkány ny. 1943; Frankovich Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv... Monyorókerék, Manlius J. 1588. RMNy 1. 617. A hazai német nyelvű irodalomból: Pauschner, S.: Eine kleine Vnterrichtunge: Wie Mann sich haben Soll, In der Zeidt der un gütigen Pestilentz ... Flcrmannstadt, L. Trapoldner 1530. R M K . I . 10; Salzmann, (Salius) J.: Ordnung wider die Pest. Wien, 1521; Salzmann az 1510. évi erdélyi pestis idején Nagyszebenben volt orvos,
5
n i e . Ez a műfaj is a 16. században élte első reneszánszát. Változatos tartalommal, sok hasznos tanáccsal, nagy lelkesedéssel népszerűsítettek recepteket, gyógyszer-össze á l l í t á s o k a t sok nyavalyára és betegségekre. M a is m e g h a t ó d u n k , milyen e m p á t i á v a l közvetí t e t t é k a legkülönfélébb tanácsokat az e g é s z s é g m e g ő r z é s e érdekében. M e g f i g y e l h e t ő az is, m i l y m é r t é k b e n tágul az egyszerű ember horizontja: a reformáció k o r á n a k embere m á r tudatosan törekedett arra, hogy teljes életet éljen, amihez pedig e g é s z s é g r e és egészséges é l e t m ó d r a alapvetően szüksége volt. A z egészségügyi felvilágosító t e v é k e n y s é g b e az e g y h á z is bekapcsolódott. A középkor sőt f o l y a m á n a breviáriumok, m i s e k ö n y v e k lapjain m á r fennmaradt glosszák, feljegyzések, prédikációk is jelzik, hogy az e g y h á z s z á m á r a is fontos v o l t ez a munka. A k ö z é p k o r b a n a p r é d i k á c i ó n a k nem volt központi szerepe a misében, á m felértékelődött j e l e n t ő s é g e a re f o r m á c i ó idejében, amikor az istentiszteleteken éppen az új eszmék és ismeretek közvetíté s é b e n , a m e g g y ő z é s b e n kapott kiemelten hangsúlyos szerepet 6
A homiletikus gyűjtemények a n é p s z e r ű t u d o m á n y o s orvosi irodalomban sajátos he l y e t t ö l t e n e k be. A korai k ö z é p k o r t ó l kezdve m á r m e g t a l á l h a t ó k b e n n ü k azok a r é s z e k , m e l y e k a pap i s m e r e t k ö z l ő t e v é k e n y s é g é r e v i l á g í t a n a k rá. A t u d o m á n y o s f e l i s m e r é s e k é s e r e d m é n y e k ezekben a p r é d i k á c i ó k b a n e g y s z e r ű , általánosan é r t h e t ő megfogalma z á s b a n kerültek a h a l l g a t ó s á g , a h í v e k e l é , bár sohasem m u l a s z t o t t á k el h a n g s ú l y o z n i , h o g y a lélek és a lelki ü d v ö s s é g szempontjai állnak eme fontos és praktikus ismeretek e l ő t e r é b e n . T é m á j u k a mindennapi é l e t higiénéje, t á p l á l k o z á s , ö l t ö z k ö d é s , t e s t á p o l á s , de a betegek á p o l á s á t , a halottak e l t e m e t é s é t is érintették. A legelső p r é d i k á c i ó k a hat „res non naturales" szerint épültek fel, de k é s ő b b m á r ö n á l l ó b e t e g s é g e k e t is t á r g y a l n a k , 1
tapasztalatait írja le e könyvében. Lásd még: Borsa G.: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái. Comm. Bibi. Hist. Med. Hung. 27.(1963) 257-278; Győry T.: Momentumok a magyar orvosi történetből. Századok, 35.(1901) 52; Thienemann T.: A 16-17. századi irodalom német eredetű müvei. Irodalomtörténeti Közlemények, 1922-23, 71-75; vö: Mollay K.: Német-magyar nyelvi érintkezések a 16. század végéig. Bp. 1982. E művek nagyrészt német, francia stb. közvetítéssel kerültek a magyar irodalomba, műfajuk: Hortus sanitatis, Jardin de Santé, Garten der Gesundheit, Hausapotheke, Arzneibuch, Destillierbuch, Wundarznei, Chirurgia stb. A legteljesebb összefoglalás: Schultheisz E.: A tanköltemény az orvosi oktatásban. Comm. Hist. Aus Med. 178181.(2002) 5-20; uő: Gedruckte liturgische Bücher als medizinhistorische Qullen. Janus, 48.(1959) 48-52; lásd még: Kotelmann, L.: Gesundheitspflege im Mittelalter. Kulturgeschichtliche Studien und Predigten des 13., 14. und 15. Jahrhunderts. Hamburg, Leipzig 1890; Wackernagel, W.: Altdeutsche Predigten und Gebete. Basel 1876. 445 ff; Hase, K.: Kirchengeschichte aus der Grundlage akademischer Vorlesungen. Bd 2, Leipzig 18901892; Diepgen, P.: Medizin und Kultur. Gesammelte Aufsätze. Stuttgart 1938; u ő " Die Theologie und der ärztliche Stand. Berlin 1922. Sticker; G.: Abhandlungen aus der Seuchengeschichte. Bde 1-2, Gießen 1910; Wackernagel, W.: i . m. 291-445; Sahmland, I . : Gesundheitsschädigungen der Bergleute. Die Bedeutung der Bergpredigten des 16. bis frühen 18. Jahrhunderts als Quelle arbeitsmedizinischer Fragestellungen. Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin (SA) 23. (1988), 240-276; a protestáns bányász-prédikációk (Bergpredigten) öszsefoglalása és értékelése Sahmland, L: Gesundheitsschädigungen der Bergleute. Die Bedeutung der Bergpredigten des 16. bis frühen 18. Jahrhunderts als Quelle arbeitsmedizingeschichtlicher Fragestellungen. Medizinhistorisches Journal (Mh.J), 23.(1988) 240-276; példaértékű: Matthesius, Johann: Sarepta oder Bergpostil... Nürnberg, G. Gerlach, 1587 (első kiadás 1564!). Herrlinger, R.: Die sechs Res non naturales in den Predigten Bertholds von Regensburgs. SA, 42.(1958) 2, 97 ff; Némethy F.: Zum Regimen Sanitatis in deutscher Sprache. Comm. Hist. Artis Med. 107-108.(1984) 11-23; Hirth, W.: Popularisierungstendenzen in der mittelalterlichen Fachliteratur. MhJ, 15.(1980) 1 -2, 70-89.
8
főleg olyanokat, amelyek j á r v á n y o k a t okozhattak. M i v e l e b e s z é d e k nagyobb k ö z ö s s é geket s z ó l í t o t t a k meg, az első p r é d i k á c i ó s kötetek már i n c u n a b u l u m k é n t m e g s z ü l e t t e k 9
- igaz, latinul - , nem n é p s z e r ű k i a d v á n y o k formájában. A 16. század f o l y a m á n megje l e n t e t é s ü k azonban g y a k o r i b b á vált, és a k ö z é r t h e t ő anyanyelven k e r ü l t e k az o l v a s ó k kezébe. A n é m e t o r s z á g i szellemi élettel való kapcsolat mindig igen élénk volt a hazai németség k ö r é b e n , a reformáció idején ez a hatás - főleg a S z e p e s s é g b e n - még fokozottabban m e g f i g y e l h e t ő . Ennek a szellemi áramlatnak a nép felé fordulása, új karitatív szelleme és g o n d o l k o d á s a , egyben a néppel való szoros kapcsolata és a h o z z á való kötődés k é p e z t e az alapját a szociális e g y ü t t é r z é s n e k , és ez áthatotta az irodalmat is. A protestáns lelkészek értettek ahhoz, hogy az egészségtan tanításait úgy közvetítsék, hogy az egyben a katoliciz mus ellen vívott k ü z d e l e m b e n is fegyver és pajzs legyen (Wehr und Waffe) } M e g g y ő z ő bizonyítéka az elmondottaknak a szászországi Querfurtban született David Reuss p r é d i k á c i ó s gyűjteménye. A szerző a wittenbergi egyetem, a Leucorea hallgatója v o l t . Eletéről nem sokat tudunk. Csak születési helye ismert, amit maga mond el k ö n y v é nek egy e g é s z oldalt betöltő címében. A z e l ő s z ó b a n azt olvashatjuk, hogy fiatal t e o l ó g u s ként K ö r m ö c b á n y a németajkú evangélikus lakóitól, - akik n a g y o b b r é s z t b á n y á s z o k voltak, 10
x
12
- m e g t i s z t e l ő ajánlatot kapott, négy évre d i a k ó n u s u k k á választották. Ez a t é n y igencsak meghatotta, és nem lett volna vérbeli t e o l ó g u s , ha nem j u t e s z é b e rögtön egy i d e v á g ó bibliai idézet, amit könyvében le is ír: Pál apostolnak a Filippibeliekhez írott levelét idézi, akik n é h á n y aranyforinttal (darius florin) megsegítették az apostolt a közösségi p é n z t á r b ó l és saját z s e b ü k b ő l is - bár meg kell j e g y e z n ü n k , Filippi lakói k ö z ö t t nem volt b á n y á s z . 15771580 között tehát segédlelkész, és p á r h u z a m o s a n végzi lelkipásztori szolgálatát a környék beli falvakban és v á r o s o k b a n is, de alapjában v é v e a k ö r m ö c i e k védőszárnyai alatt (unter 13
8
9
1 0
1 1
1 2
1 3
Schulthcisz E.: Beiträge zur Pestliteratur des späten Mittelalters. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 21 .(1997) 4751; Sticker, G.: i. m. Nagyon gazdag irodalom áll rendelkezésre, lásd: Magyary-Kossa: Gy.: Magyar orvostör téneti adattár. Bp. 1929. III. főleg: 554, 567/a-568, 656 (összefoglalás), 674-677, 690, 826, 832, 910, 916, va lamint Sudhoff, K : Pestschriften aus den ersten Jahren nach der Epidemie des „schwarzen Todes" 1348. SA, 4.(191 1) 191-222, 389ff, 5.(1912) 36-87, 332-396, 1912-től kezdve évfolyamonként 1-2 közleményt hoz. Öszszefoglalás: 17.(1925) 264-291, Magyarországra vonatkozó feldolgozás 17.(1925) 262-263; Sudhoff, K.: Die ersten gedruckten Pestschriften. München, 1926. A magyar irodalomban Laskai Osvát (ferences) Sermones domicales...Hagenau, 1498. RMK III. 39; Temesvári Pelbárt (ferences): Sermones pomerii ... h. n. 1489, Hagenau, 1498. RMK I I I . 42; Magyarországi Mihály (domonkos): Sermones tredecim ... Lcyden, 1480. RMK. III. 67. Lásd: Mályusz E.: Egyházi társadalom a kö zépkori Magyarországon. Bp. 1971 349 ff. Hirth, W. „soziales Mitgefühl", i.m. 70-89. Lásd később: stíluselemek, valamint: Egenolph, Chr.: Adversum illiberales Leonhard Fuchsi calumnias responsio etc. Frankfurt, 1544.; Fuchs, L.: Apologia Leonhard Fuchsi Medici, qua refellit malitiosas Ryff etc. Basel, Winter, 1538. Rákóczi K.: Medizinisches im Predigtbüchlein des Querfurters David Reuss - verfaßt in der ungarischen Bergstadt Kremnitz. Wissenschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg (WB) Halle, 1987/23 77-84; Melzer, J.: Biographie berühmter Zipser. Kaschau, 1833 - nem említi Reusst, viszont megne vezi David Fröhlich lelkészt, - 35-38.0.- akinek az úrvacsoráról szóló prédikációja egybekötve szerepel a Reuss-prédikációkkal. RMNy I . Ap. 37. Lásd még Pukánszky B.: i. m. 143; Breznyik J.: A Selmecbányái ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története. Selmecbánya 1883, 245; Zoványi J.: A magyarországi protestantiz mus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977, 179; Fröhlich Tamásról: 174-180. Fil. 4,10-19, lásd még2Kor. 11,7-15.
14
15
ihrem Schutz und Schild) érezhette m a g á t . Ez a kijelentése minden bizonnyal a fenti é v e k e t jelenti, amikor Thymus Tamás lelkész mellett teljesített diakónusi s z o l g á l a t o t . M i volt Reuss célkitűzése, hogy 15 prédikációt írt a pestisről és ezeket 1580 s z e p t e m b e r é t ő l - a S z e n t h á r o m s á g utáni 12. vasárnaptól kezdve - 1581. j a n u á r 3-ig meg is tartotta, majd n y o m d á b a adta? 16
K ö n y v é n e k e l ő s z a v á b a n megadja a választ: aktuális v o l t a téma, mert 1577-ben a b á n y a v á r o s o k b a n pestis dúlt, de a járványt viszonylag hamar meg lehetett f é k e z n i . Ez a t é n y . g o n d o l k o d á s r a késztette az embereket é s a város elöljáróságát is. 17
E környék a földrajzi adottságok folytán már a k ö z é p k o r b a n érezte a „fekete h a l á l " p u s t í t á s á t . A k ö z e l m ú l t járványát és elterjedésének gyors m e g a k a d á l y o z á s á t az evangéli kus egyház arra h a s z n á l t a fel, hogy e s z m é i v é d e l m é b e n e l l e n t á m a d á s b a lendüljön. A kato likus egyház a század harmadik h a r m a d á b a n kisajátította és elfoglalta a protestáns templo m o k a t , most a lutheránusok a defenzívából kilépve, j e l e n t ő s ellenlépésekre szánták el magukat. A pestis sikeres elhárítását az új tan g y ő z e l m é v e l magyarázzák. Vagyis a pestis pusztításától e l s ő s o r b a n K ö r m ö c b á n y a és környékének németajkú b á n y á s z a i n a k és a v á r o s lutheránusainak ájtatossága mentette meg az egész v i d é k e t . A z ágostai v a l l á s b a n h ű s é g e s e n megmaradtak k e d v é é r t az Úr elhárította a fejük fölül a halálos veszélyt. í m e itt a b i z o n y í ték, a hűség elnyeri j u t a l m á t - és ahogy az előszóban m á r egyszer megfogalmazta - ez a tett p é l d a k é p ü l szolgál minden embernek, főleg azonban a b á n y a v á r o s o k németajkú lakosságá nak. K ö r m ö c b á n y a városi elöljárósága: a „bíró és t a n á c s o s urak" ezt megértették és k i v á lasztották a legfiatalabb segédlelkészt, hogy prédikációit n y o m d á b a adja, hogy azok m i n denki épülését szolgálják, a széles olvasótábor pedig lelki m e g n y u g v á s t és vigasztalást találjon b e n n ü k . Reuss Lipcsébe vitte művét kiadásra, amiben semmi rendkívüli nincs, mert az alsó- és felső-magyarországi n é m e t k i a d v á n y o k nagy része a 16. század folyamán n é m e t n y o m d á k b a n látta meg a napvilágot. 18
19
20
21
A prédikációk kerete a B i b l i a , amit a reformáció az érthető anyanyelven adott a n é p k e z é b e , és amely minden protestáns családban, n é m e t b e n és magyarban egyaránt, m e g t a l á l h a t ó volt. Reuss Dávid király (Kr.e. 1025-993) idejére utal, amikor történelmi hátteret ke res, mert akkor is pestis sújtotta a népet, de a hit m i n d i g védőpajzsot jelentett. F ő l e g a Z s o l t á r o k a t idézi, és ez a választása bravúrosnak m o n d h a t ó , hiszen az istentiszteleteken
Lásd stíluselemek. Bucsay, M.: Geschichte des Protestantismus in Ungarn. Stuttgart, 1950. Hornyánszky, V.: Beiträge zur Geschichte der evangelischen Gemeinden in Ungarn. Pest 1867, 102: „1580-ban a szászországi Querfurtból származó David Reuss diakónus volt Thomas Thymus mellett." Lásd még Breznyik J. i. m. 245. Szabó B.: Das Gesundheitswesen mittelalterlicher ungarischer Bergstädte. WB, 1987/23 75-77. Sticker, G.: i . m.; uő: Seuchengänge in Ungarn. Bp. 1931. Bucsay, M . i . m.; Hornyánszky V: i . m. 101. oldalon: a Szent Katalin és Szent Erzsébet templom valamint a kórháztemplom a protestánsoké volt. Lásd: Bruckner Gy.: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. Bp. 1922. Igen sikeresek lehettek e prédikációk, mert Reuss megismételte azokat Nagybányán is. A könyvalakban történő kiadáshoz is valószínűleg ez adhatta az indítékot, és elképzelhető, hogy a városatyák anyagilag is támogatták a kiadást. Meg kell jegyeznünk, Reuss körmöcbányai tartózkodása és könyvének kiadása idején nem tudhatott magyarul, a továbbiakban nagyrészt a német nyelvű szakirodalomra hivatkozunk, amelyet ismerhetett. Lásd Engelsing, R.: i . m.; Hajdú, I L : i . m.; Krieg. W.: Materialien zu einer Entwicklungsgeschichte der Bücherpreise und des Authorenhonorars vom 15. bis zum 20. Jahrhundert. Wien-Zürich, 1953.
22
nemcsak a szószékről hangzottak el a Szentírás igéi, hanem a megzenésített Z s o l t á r o k a t , korálokat a gyülekezet is énekelte. H a n g s ú l y o s a n szerepelnek a helyi aktualitások, amelyekről a hívek tájékozottak voltak: szót kapott az egész o r s z á g o t fenyegető t ö r ö k ve szély és hazai, illetve külföldi, közismert s z e m é l y i s é g e k neve is s ű r ű n előfordul. Ilyen sze mélyiség mindenek előtt Fröhlich Tamás kassai lelkész, aki abban az időben a b e s z t e r c e b á nyai kórház rektora volt, és akinek prédikációit a gyűjteményébe is felveszi; t o v á b b á a Selmecbányái Eberhadt Mátyás lelkész, a m á r említett Thymus Tamás, egy k o m é t a traktátus szerzője, majd Suevus Zsigmond , Lauben lelkésze, a „postilla" szerzője, Johann Hess, a sziléziai Boroszlóból. Megemlíti m é g név szerint Leonhardt Tylessi bírót és városi írnokot valamint Thomas Sleinhausert, akik igaz evangélikus hívőkként haltak meg a gyülekezetből. 17,
24
A p r é d i k á c i ó k tematikai összeállítása nagy gondosságról t a n ú s k o d i k . A 2 1 . Z s o l t á r ve zeti be a tulajdonképpeni pestis-tematikát, és hat prédikáción keresztül tárgyalja e j á r v á n y legfontosabb ismérveit. A prédikációk pontos felépítése a k ö v e t k e z ő : 1. 2. 3. 4. 5.
Történelmi háttér Dávid király idejéből a Biblia alapján (14r-20r) A hit mindenki számára védőpajzsot jelent (20r-26r) A pestis s z i m p t ó m á i . 2 1 . Zsoltár (26v-34r) A pestis oka (34v-46r) A lélek gyógyszerei (46v-55v)
6. A test gyógyszerei. 9 1 . Zsoltár. (56r-64r) 7. M e g e l ő z é s (64v-72v) 8. A keresztény ember magatartása. 90. Zsoltár. (73r-79r) 9. A t ö r ö k v e s z é l y . 91. Zsoltár. (79r-89v) 10.-13. V i g a s z t a l ó prédikációk (90r-96v), (96v-105r), (105v-l 15r), (115v-123v), 14. Halotti, temetési prédikáció (124r-133r) 15. H á l a a d á s , imádságok (133v-143v) 2S
A kötet címoldala (/. ábra) önálló irodalmi alkotásnak t e k i n t h e t ő , és ez a 16. századi irodalmi m ű v e k mindegyikére j e l l e m z ő . Minden olyan alapvető információt közöl a k ö n y v tartalmára v o n a t k o z ó a n , amivel felkelthető az o l v a s ó k figyelme. K ü l ö n ö s rafinériával meg fogalmazott, e g é s z oldalt betöltő címről van szó, aminek nem utolsósorban az a célja, hogy a fizetőképes olvasórétegeket, vagyis a tehetősebb bányászokat és városi k ö z é p p o l g á r o k a t vásárlásra ö s z t ö n ö z z e . A lelkész ismerte a b á n y a v á r o s o k társadalmi és szociális ö s s z e t é t e lét, pontosan nekik írta e prédikációkat. Ezek az emberek tisztában voltak német s z á r m a z á sukkal, és e r e d m é n y e s e n tudták német szülőföldjükről hozott ismereteiket, k é p e s s é g e i k e t kamatoztatni.
2 2
2 3
2 4
2 5
Főleg a 42., 46., 90. stb. Zsoltárt. Eberhardt Mátyás (1557-1580) ev. lelkész Selmecbányán, Wittenbergben tanult. Az alsóvárosi templomot ő szentelte fel 1575-ben. Műve. Enchiridion pastorale ... Lipcse, 1576. Szinyei J.: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1890-1943,11. 1168-69; Breznyik J.: i. m. 223-252; Zoványi J.: i . m. 177-179. Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum, qui in Bibliotheca Nationali Hungáriáé Széchényiana asservantur. (red.) F. Soltész, K.. Velencei, Á. W. Salgó. Bp. 1990 - említi, de nem a postilla szerzőjeként. 144r-155r-n található Fröhlich Tamásnak az úrvacsoráról szóló, már említett prédikációja, amit 1579 virágva sárnapján Chemnilzben meg is tartott, „még Eberhadt Mátyás életében" - olvashatjuk az előszóban.
A k ö n y v ajánlása
a b á n y a v á r o s o k bíráinak és tanácsos urainak szól. M e g s z ó l í t á s u k
szintén bizalmat sugall, amikor é r d e m e i k e t sorolja fel. A könyvben azonban már éles k r i t i kával is illeti a magisztrátus urait, és felelősségüket fejükre olvassa.
/. óéra David Reuss prédikációs könyvének címoldala
2. á o r a A prédikációs könyv előszavának első oldala
26
A z előszó (2. ábra) szintén irodalmi é r t é k ű . Megfogalmazása, k ü l s ő formája, l e v é l s z e r ű s é g e , közvetlen megszólításaival és hangja intenzitásával m o n d a n i v a l ó j á t k ö n n y e b b e n b e f o g a d h a t ó v á teszi. A z előszóban a szerző megindokolja, miért jogos az Ú r haragja: mert felvetette a fejét az eretnekség, a családi v i s z á l y k o d á s , a szegénységet éheztetik, rabolnak, gyilkolnak, és ö r ö m ü k e t lelik a gyilkolásban, az ö r d ö g pedig szabadon j á r k á l . Ezért vannak földrengések, h á b o r ú k , járványok. Szinte a Jelenések K ö n y v é n e k h a n g n e m é b e n sorolja föl m i l y e n betegségek és nyavalyák érhetik az embert: fekélyek, daganatok, francia betegség, (szifilisz), angol b e t e g s é g (rachitis), apostema (abcessus) stb. Kivételt k é p e z n e k azonban a b á n y a v á r o s o k azon lakói, akik m e g t a r t o t t á k a tiszta lutheri tanítást, az ő kedvükért hárult el a veszély, és a hitüket másoknak is meg kell mutatni: „amilyen mélyen dolgoznak a bányá szok a főid alatt, oly magasan szálljon most az ég felé a hangjuk és sóhajtásuk" valamint a hálájuk. M e g e m l é k e z i k a törökverő Hunyadi Jánosról, akit az Úr diadallal jutalmazott meg,
2 6
lr-11. Lásd még: Schottenlohcr, K.: Die Widmungsvorrede im Buch des 16. Jahrhunderts. 1953.
Münster Westfalen,
27
és az ö diadala az egész keresztény világnak s z ó l t . A Bibliából is idéz egy i d e v á g ó részt, m e g e m l é k e z i k a Jeruzsálem melletti T á b o r hegyről, Jézus m e g d i c s ő ü l é s é n e k s z í n h e l y é r ő l , ahol szintén nagy győzelem született. F o h á s s z a l fejezi be az előszót: „adj Uram győzelmet, ahogy győzelemre vitted a török ellen Hunyadi Jánost, vagy ahogy megdicsőültél a Tábor hegyen. " 28
E b e v e z e t é s után nézzük meg közelebbről a pestisről szóló prédikációkat. A 3. prédiká ciót a 2 1 . Zsoltárral nyitja meg Reuss, amely maga is a pestisről szól. E betegség mibenlétét latin és n é m e t terminusokban fogalmazza meg. A pestis neve: 1. laqueum venantis vagy venatoris - a v a d á s z csapdája (hurok). A z ördög a v a d á s z , aki megsebzi a testet, az ember pedig az űzött vad, akinek testét szétroncsolja. B a b o n a s á g r a is hivatkozik, amikor azt a népi hiedelmet idézi, hogy 1571-ben áldozócsütörtök estéjén a S c h ü l e r s b e r g e n egy hadseregnyi fekete lovas volt látható, akik félelmet keltettek az embe rekben. Ez volt a pillanat, amikor a pestis kitört. 2. pestis calamitatis vei perditionis - á r t a l m a s , pusztító j á r v á n y , amely a testet támadja meg, ez „a test nyálkás, váladékos romlása vagy pusztulása, városról városra, házról ház ra vándorol, amikor is mindenkit megfertőz. "- ahogy ez négy é v e történt. Ez a nyavalya főleg a gyermekeket támadja meg, ezért az iskolákat be kell zárni. Káros k i h a t á s a miatt sérül a j ó s z o m s z é d i viszony, leáll a k e r e s k e d é s , a bányákban c s ö k k e n a t e r m e l é s , ami nagy h á t r á n y t jelent. 3. timor nocturnus - éjszakai rettegés. A z orvosok szerint sokan a betegségtől v a l ó féle lem miatt kapják el a pestist. Megint a b a b o n á h o z nyúl, hivatkozik a vajákos asszonyokra, b o s z o r k á n y o k r a , akik az ördög arái, s e p r ű k ö n , vasvillákon lovagolnak és á r t a n a k a j ó h i s z e m ű embereknek. De csak éjfélig árthatnak. Egyetlen ellenszere mindennek a hit, „az Isten igéje, az örök égi hamisítatlan igazság, ami az igaz vallásban megfogalmazódott és abban meg is maradt. 4. dämonium meridianum - a nappali d é m o n , amely gyorsan öl, mint a nyíl é s a test ne mesebb szerveit támadja meg. Ha a b u b ó k a fül mögött jelennek meg, akkor a b e t e g s é g az a g y v e l ő t roncsolja szét, ám „a természel még erős, még fel tud lépni ellene"; ha a hónalj ban láthatók, úgy a szívet mérgezik meg, „amely minden élet kezdete, eredete és az élet feltétele ..." ekkor a szervezet már nem tud sokáig ellenállni; ha azonban a combon és lágyéktájon jelentkeznek a dudorok, a máj válik beteggé, és nincs remény a felépülésre. A fertőzött emberek, akiken m é g nem jelentkeztek a dudorok, étvágytalanok, fáradtak, melankolikusak, tagjaik elnehezülnek. Reuss felszólít mindenkit, hogy ezt a betegséget ne titkolja el, hiszen m á r az ókorban is ismerték és a B i b l i a is ír róla. 5. negotium perambulans in tenebris - a sötétségben j á r k á l ó nyugtalanság, de amint je lentkeznek a bubók, nem szabad eltitkolni a betegséget.
Történelmi ismeretei nem pontosak. Minden bizonnyal Hunyadi János nándorfehérvári győzelmére gondol a szerző (1456. júl. 4-22), amikor III. Calixtus pápa (ur. 1455-1458) elrendelte az egész keresztény Nyugaton a déli harangszót, amely a kereszténységnek a „pogány" török feletti győzelmét volt hivatva hirdetni. Említi meg a „görög Weissenburg" (Nándorfehérvár ?) melletti csatát, ahol I I . Mohamed (ur. 1430-1481) ellen született győzelem aug. 6-án (a nándorfehérvári csata nov. 9-én volt). A 14. prédikációban dicséri I I . Lajost, akinek má sok bűneiért kellett meghalnia. Szól még Hunyadi Mátyásról, akinek diadalmas hadjáratai révén elhárult a tö rökvészé Iy. Mt, 17,1-9, Mk 9, 2-10, Lk 9, 28-36.
6. tömeges pusztulás - ennek illusztrálásra Hippokratészi idézi, hivatkozik Afrikára, Er délyre, a s z o m s z é d o s Bécsre, P r á g á r a , Boroszlóra é s Haliéra, ahol szintén pusztított ez a j á r v á n y . K ö r m ö c b á n y á n egyik nap 36 embert kellett eltemetni, és ö s s z e s e n 1400 fő esett áldozatul. Régi, k ö z i s m e r t nagy c s a l á d o k haltak k i . I s m é t apokaliptikus víziókkal illusztrál j a a pusztulást. A pestis okairól a 4. prédikáció tájékoztat. A s z e r z ő szerint a „ k ö z e m b e r " azt gondolja, idegenek hozták magukkal a v á r o s b a a kórt r u h á z a t u k b a n , az elfogyasztott élelemben, fertőzöttek voltak a borkimérések és fürdők, ahol sok ember jött össze. A fizikusok és asztr o n ó m u s o k szerint a csillagok befolyásáról van szó, é s a különleges planétaállásokból k ö vetkezik minden rossz, ahogy ez a k a l e n d á r i u m o k b a n és praktikákban meg van írva. A csillagok m é r g e z ő fuvallatokat okoznak, megposhasztják a vizet, megrothasztják a g y ü m ö l csöt, azok pedig m e g r o n t j á k a levegőt. ,^4 mocsaras, nedves vidékeken gyorsabban terjed ez a betegség, mint a hegyekben, ahol a levegő friss, a víz pedig tiszta. " A z orvosok azon a v é l e m é n y e n vannak, hogy az ember m a g á b a n hordja az ártalmas csírákat, és így maguk oka ennek a nyavalyának. Á m a betegségtől való félelem is a gonosz előfutára, mert ezek az emberek nyugtalanok, á l m a t l a n s á g b a n szenvednek, így testük legyengül, és ez kedvez a betegségnek. Reuss szerint a pestis: lues (járvány), Isten büntetése a világ bűneiért, és nem áll meg a kastélyok falánál. " Ezt a definíciót el kell fogadnunk. A lelkipásztor is rögtön k é s z a maga i n d o k l á s á v a l : mindez Isten büntetése, aki a hitetleneket és hívőket egyaránt sújtja, de amíg a hitetlenek e s e t é b e n ez egyértelműen a harag jele, a hívőknél csak a hit próbája, amellyel az U r tudatosítja gyermekeiben hitük erősségét. 29
A remédiumoknak az 5. és 6. prédikációkat szenteli Reuss. Első t e e n d ő természetesen a lélek megtisztítása, az igazi b ű n b á n a t , amely nélkül nincs gyógyulás. J a v á r a legyen írva, hogy m á r a b e v e z e t é s b e n említi az orvost, akihez ajánlatos fordulni. E l é g negatívan látja a „pharmaci", „pharmaco" néven említett vándorgyógyászokat, akik valamikor gonoszul cselekedtek, most Isten megbünteti ő k e t és a vidéket is, ahol előfordulnak. Ha itt Reuss a vajákosoktól, sarlatánoktól akarja m e g ó v n i híveit, igencsak egyet lehet érteni vele. A legha tározottabban l e s z ö g e z i : a m e n e k ü l é s (fuga pestis) a v á r o s b ó l nem segít, mert Isten m i n denkit elér, b á r h o v á is m e n e k ü l j ö n . A bányászok sem m e n e k ü l h e t n e k el, mert folytatniuk kell a munkát, le kell szállniuk a b á n y á k b a . 30
A test gyógyszereinek felsoroláskor igen fontos higiénés tanácsokat ad. Első helyen említi a lakás és utcák tisztaságát, követeli az erős illatú anyagokkal való füstölést. Ajánlatában szere pel: boróka, babérlevél, fehér üröm, ruta, zsálya elégetése a lakásban, mert ezek elterelhetik a betegséget. A testet nemcsak külsőleg kell tisztán tartani, hanem a belső szerveket is érvágás sal, izzadással, purgálással kell ,pyitottan tartani, hogy a gonosz nedveket, az ártalmas ned vességet és a mérgeket el lehessen távolítani. " N e m szabad félni e betegségtől, kerülni kell a szomorúságot, haragot, türelmetlenséget, mert ezek gyengítik az agyat. Mértékletesen, józanul kell élni, egyensúlyt tartani testben és lélekben, az ilyen embereket nem tudja legyűrni a be tegség. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol sok ember összejön, mert az ártalmas lehet.
verpesten - „elpestiesítik", vagyis megrothasztják, dögletessé teszik a levegőt. Luther példája lebeghetett a szeme előtt, aki a nagy 1527. évi pestisjárvány idején nem hagyta el Wittenberget, hanem még a betegápolásba is bekapcsolódott, és nem fertőzte meg e betegség. Lásd: Kabus, R.: Die Entwicklung der Universitätsstadt Wittenberg unter kommunal-hygienischem Aspekt. WB. 1982/7 83-106; Kaiser, W.: Martin Luther und die Ars medica Wittenbergensis. WB, 1982/7 9-31.
M i v e l a „ k ö z e m b e r " a f ü v e s k ö n y v e k b e n szereplő gyógyszerek ö s s z e t e v ő i t nem tudja megfizetni a p a t i k á k b a n , érdekes válogatást közöl olyan g y ó g y n ö v é n y e k b ő l , amelyek a h á z k ö r ü l , „udvarban és kertben" megteremnek és elkészítésük is k ö n n y ű n e k m o n d h a t ó . A 20 p e s t i s g y ö k é r minden variációja, - amelyeket a n é p s z e r ű t u d o m á n y o s k ö n y v e k egész sora felsorol, - szerepel a javaslatai között. Különös szerepet szánt a Szentlélek-gyökérnek. A z arany és ezüst ékszerek hordását is melegen ajánlja. É r d e k e s n e k tarthatjuk azt a h a n g s ú l y o s figyelmeztetést, hogy a betegnek nem szabad kiadósan táplálkozni, hogy az étel ne gyengít se le a testet. Helyette főzeteket, t e á k a t javasol. A leggyakrabban előforduló g y ó g y n ö v é nyek e célra: angelika (angelica silvestris), sóska (rumex acetosa), macskagyökér (valeriána officinalis), földitömjén (pimpinella), encián (gentiana), kurkuma (curcuma zeodaria), farkasalma (aristolochia) stb. Figyelemre méltó tanácsai m é g : üres gyomorral senki ne hagyja el a házát; orra előtt tartson egy k e n d ő t citvorgyökér és ruta-keverékkel elkészített főzettél átitatva; az orr- és fülnyílásokat ecettel mossa k i ; ugyanígy a kezeket is ecettel kell lemosni hazaérkezés után. A táplálkozást érintő t a n á c s a i : pálinka és egyéb „ h e v e s " italok fogyasztása tilos, az ételeket ecettel kell elkészíteni, és csak friss vajat sza bad fogyasztani. Egy alkalommal említi Galénoszt, amikor a „ v e l e n c e i t é r j é k " kerül s z ó b a , amit Reuss izzasztásra ajánl. 31
32
33
A preventív rendelkezéseknek és rendszabályoknak nem szentel k ü l ö n prédikációt Reuss, de mindegyik b e s z é d é b e n találunk elszórtan, sőt hangsúlyozottan kiemelt, ide v o n a t k o z ó részleteket. Felhívja figyelmét a fertőzés veszélyére, és ezt m i n d e n ü t t , ahol alkalom kínál kozott, elmondja. Kerülni kell a nagy társas összejöveteleket: v á s á r o k a t , lakodalmakat, de az esküvőket nem kell elhalasztani; a gyermekek v é d e l m e é r d e k é b e n pedig a veszély e l m ú lásáig be kell zárni az iskolákat. A beteget izolálni kell, á m egyetlen helyen sem beszél arról, hogy k ó r h á z b a kell vinni őket, bár K ö r m ö c b á n y a a 16. század v é g é n m á r két k ó r h á z zal is rendelkezett. A 8. p r é d i k á c i ó b a n visszatér e t é m á h o z , és h a n g s ú l y o z z a , a beteget nem szabad k ó r h á z b a vinni, á p o l á s á t otthon, a családban kell megoldani, a beteget nem szabad kitaszítani. Ennek okát valószínűleg abban látta, hogy ez a betegség igen gyors lefolyású. Reuss t ö b b helyen is beszél az általános elszegényedésről, ami ezt a vidéket az utóbbi időben sújtotta, és a j á r v á n y is ennek a k ö v e t k e z m é n y e , hiszen m e g a k a d á l y o z z a a kereskedelmet, és a bányászatban is visszaesést jelent. A b á n y á s z o k t ó l a szerző elvárja, hogy az elmondott ó v i n t é z k e d é s e k betartása mellett feltétlenül szálljanak le az aknákba, és termeljenek. A z ő szerepüket a városi elöljáróságéval hasonlítja össze, a magisztrátusnak is 34
A 16. sz. legismertebb tudományt népszerűsítő nemet író Ryff, W. H. (Rivius, Quintus Apollinaris) volt, elképzelhető, hogy Reuss ismerte egyik-másik könyvét, mert számos könyvébe felvette a „20 pestisgyökeret", pl.: Kurtzs Handtbüchlin und Experiment vieler Artzneyen ...Frankfurt, Raben, G. und W. Hanen Erben, 1563; sőt olyan művekben is szerepelteti, amelyeknek témája nem indolkolja, pl.: Newe heilsame vnnd nützliche Badenfahrt. Würzburg, Miller, J. 1549; egy pestis-regiment közöl Reformierte Deutsche apoteck ... Straßburg, Rihel, J. 1573 c. könyvében. Lásd még: Rosner, E.: Berufskrankheiten in der Predigtliteratur des 16. Jahrhunderts. SA, 13.(1941) 193-206; Sahmland L: i m . 258 ff. Érdekes figyelmeztetés, de hasznos, mivel a bányavárosoknak nem volt mezőgazdasága, sem állattartása, az élelmiszert a környező tálvakból hozták piacra, és ez tisztaság, sterilitás szempontjából nyilvánvalóan kívánni valót hagyott maga után. „Venedischer oder gemcsser Tyriack", számos, abban a korban jól ismert összeállításról történik még említés, amit ma már nehezen tudunk azonosítani, pl. liberantis, Güldenes Ei - aranytojás stb., a 3. prédikációban pedig Hippokratészre hivatkozik, aki szintén alkalmazott terjéket. Kapronczay, K.: Ungarische Grubenärzte im 16. und 17. Jahrhundert. WB, 1987/23 85-87.
a legnehezebb k ö r ü l m é n y e k között kell helytállnia, senki nem hanyagolhatja el a kötelessé gét. Nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy bűnbánatra, v e z e k l é s r e ne buzdítana. F i gyelmezteti a gyermekeket a s z ü l ö k iránti kötelességeikre, a szolgálókat h a s o n l ó k é p p e n , mert otthon kell ápolni a betegeket. A m e n e k ü l é s n e k semmi é r t e l m e , mert Isten megtalálja azt, akit keres. Elrettentő p é l d a k é n t Thomas Münzert említi, aki H a l l é b a n folytatta tanul mányait, de „ n e v e l h e t e t l e n " maradt, az 1526. évi nagy j á r v á n y idejében „gyalázatosan viselkedett", elhagyta a várost és elmenekült, majd a szegény parasztság felbujtója lett. Feltűnt Reussnak, hogy az istentelen emberek milyen szívesen fordulnak orvoshoz, gyógy szerészhez, ahelyett, hogy Istenhez fordulnának. Igyekezetük h i á b a v a l ó , mert Isten megvi gasztalja azokat, akik az igaz hitben megmaradnak. A k é t s é g b e e s é s hitetlenséget jelent, csak a hit az igaz gyógyszer. 35
36
A m i l y e n hálával és elismeréssel szólt a városi elöljáróságról könyvének előszavában, olyan szigorúan ítéli meg tagjait a 4. és 7 prédikációban, hogy v é l e m é n y e társadalomkriti kának is felfogható. A v á r o s v e z e t ő k szemére hányja, hogy e l m u l a s z t o t t á k kötelességüket, és nem léptettek életbe szigorú r e n d s z a b á l y o k a t a lakosság é r d e k é b e n . Beengedték az ide geneket a városba, akik megfertőzték a házakat, az embereket , a magisztrátus pedig a pompa, zabálás, iszákosság és önteltség bűne miatt a terheket a szegénységre hárította. Reuss panaszkodik, ott t a r t ó z k o d á s á n a k négy esztendejében nem fordult elő, hogy a város v e z e t é s e egyszer is beavatkozott volna a lakosság érdekében, és ez rossz példát jelent. 37
N e m kímélte a polgárságot sem. A polgárság olyan ruhákban j á r , mint a n e m e s s é g , ru h á z a t u k alapján az egyes társadalmi rétegeket nem lehet már m e g k ü l ö n b ö z t e t n i egymástól, sem a parasztot a polgártól, az öreget a fiataltól; mindenki selyemben, b á r s o n y b a n j á r , és ebben a törekvésben a szegények m é g rosszabbak, mint a gazdagok. A lakosság eltévelye dett, a megszokott hierarchia felbomlott. Kritikát kapnak az egyszerű bányászlegények^ is, akiknek fizetése egy fél rajnai forint, m é g i s és a legszebb ingeket hordják, bársony nadrágban és z s i n ó r o s zekében, m e n t é b e n j á r n a k . Ugyancsak ostorozza a cselédlányokat, asszonyokat, akik csillogó csatokkal, lán cokkal aggatják tele magukat, k ö l c s ö n ö k e t vesznek fel, amiket nem tudnak visszafizetni. Hordják a külhoni sváb vásznat, U l m b ó l való kézitáskákat, csillogó kendőket, amelyeknek csak a hímzése 9 forintba kerül. Szégyellik a h a g y o m á n y o s fátylat és kabátviseletet, helyet te nemesi m ó d r a s z ő r m e s a p k á k k a l és kalapokkal ékeskednek, és m é g az Isten h á z á b a n is így jelennek meg. Elfeledkeznek a szigorú parancsolatról: m i i l l i k a saját rendjüknek (rétegüknek) és mi a kötelességük, mit kellene tenniük. Hivatkozik a régi rómaiakra, akik megbüntették azokat, aki háború idején virágkoszorúkat hordtak a fejükön. K ü l ö n foglalkozik a pénzváltókkal, akiket nyíltan c s a l ó k n a k , u z s o r á s o k n a k nevez. A k e r e s k e d ő k e t , z s i d ó k a t v e s s z ő f u t á s s a l kellene büntetni Reuss szerint, mert l ü magyar
3 5
3 6
3 7
3 8
Münzer, Thomas (1490? - 1525), (71 v), Luther követője, majd szembe helyezkedett vele, az 1524-25. évi német parasztháború vezére volt. Lásd 13.Íj. Nem lehetett elszigetelt jelenség, mert Caspar Hain lőcsei krónikájában: Zipserische oder Leutschauersche Chronica ... (Lőcse 1910-13) is megemlíti, hogy az 1580-as évben idegenek élelmiszert, főleg húst hoztak a vá rosba, amit meg kellett semmisíteni, mert romlott volt. „Schlemmer Buben", fiatal, alig tizenéves fiúk, akik naponta leszálltak az aknákba, a bányászokat ellátták friss vízzel, a magukkal hozott élelemmel stb. Feladatuk volt, hogy kiszolgálják a fejtésben dolgozó vájárokat, hogy azok folyamatosan termelhessenek.
fillérért csak egy d u k á t o t adnak és ez nagyon kevés, sőt k e r e s z t é n y i e t l e n m a g a t a r t á s , nemcsak K ö r m ö c b á n y á n , hanem a többi hét b á n y a v á r o s b a n is ez a helyzet, ahol a sze g é n y e k és az erdőn d o l g o z ó famunkások t ö n k r e m e n n e k . A h h o z a császári e n g e d é l y h e z kellene tartani magukat, amely m e g h a t á r o z z a , hogy a k ö l c s ö n k a m a t nem lehet t ö b b 5 esetleg 6 s z á z a l é k n á l , ő k pedig sok helyen m é g 40 s z á z a l é k o t is elkérnek. H a m i s súly-, hossz- és ű r m é r t é k e t h a s z n á l n a k , egyet v á s á r l á s k o r , egy m á s i k a t eladásnál, és mindenkit becsapnak, aki csak é r i n t k e z i k velük. A b á n y á b a n is m i n d e n k i becsapja a m á s i k a t , csal, lop, a g o n o s z s á g , irigység é s igazságtalanság virágzik. 3 9
Hogy ez a kritika mennyiben felel meg a v a l ó s á g n a k , az eddigi szakirodalom alapján n e h é z megmondani. M i n d e n esetre elhihetjük, hogy a b á n y a v á r o s o k lakói t ö b b e t enged hettek meg maguknak, mert a bányák - bár igencsak k i s z i p o l y o z t á k a keserves k ö r ü l m é nyek k ö z ö t t dolgozó v á j á r a i k a t , - mégis j o b b a n fizettek, e z é r t viszonylag k ö n n y e b b e n élhettek, m i n t bármelyik m á s réteg. Ha a korabeli pestisirodalomro. k é r d e z ü n k rá, ami Reuss f o r r á s á u l szolgálhatott, a mai kutató n e h é z helyzetbe k e r ü l , mert hihetetlenül gazdag t e r m é s r ő l van szó. M á r az 1348as nagy e u r ó p a i j á r v á n y i d e j é b e n m e g s z ü l e t t e k az első traktátusok, regimen sanitatisok, nyílt levelek latinul és nemzeti nyelveken e g y a r á n t . A j á r v á n y o k idején a g y ó g y í t ó t e v é k e n y s é g nemcsak a k é p z e t t szakemberek és á p o l ó s z e m é l y z e t dolga volt, hanem igen h a n g s ú l y o s a n az e g y h á z é is, amelytől ősi h a g y o m á n y k é n t e l v á r t á k a b e t e g á p o l á s t . A k e r e s z t é n y e g y h á z a k v á l l a l t á k is ezt a szerepet, bár a r e f o r m á c i ó korában erre m á r nem igen volt s z ü k s é g . S z á m t a l a n pestisirat k e r ü l t n y o m d á b a a 16. s z á z a d b a n , de sajnálatos m ó d o n csak kevés maradt fenn belőlük napjainkig. D a v i d Reuss kortársa v o l t magister Hundt is, akinek 7 oldalas pestisirata egy magdeburgi n y o m d á b a n látta meg a n a p v i l á got, m ű v é t a város l a k ó i n a k ajánlja. Ugyancsak Magdeburgban adta k i Johann Pomarius egy igen testes, 352 oldalas m ű v é t , amely e l é g részletes leírást k ö z ö l a pestisről, amit Durling is szerepeltet a k a t a l ó g u s á b a n . A „Pestitlenzbuchlin" a magde burgi Johann Francke-tő\ 1582-ben jelent meg, és Salzwedel notabilitásainak ajánlja. Mindezek a m ü v e k a nagy pestisjárvány idejében íródtak Magdeburgban, így Querfurt k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é b e n , ahol Reuss született. Nem kell feltétlenül elfogadnunk, hogy Reuss ismerte mindezeket a müveket, de k ö n y v e m e g g y ő z b e n n ü n k e t arról, hogy nem lehetett ismeretlen előtte a pestisirodalom egy része, hiszen p r é d i k á c i ó i beleillenek ebbe a sorba. 40
41
42
43
44
A hét bányaváros: Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Libetbánya, Újbánya, Bélabánya. Sudhoff, K.: Alphabetische Liste der behandelten Pestautorendes 14. und 15. Jahrhunderts. SA, 17.(1925) 266291, lásd még a 8. lábjegyzetet. Fischer-Defoy.W.: Verschiedenes aus alten Pestschriften. SA, 4.(1911) 305-313. Lásd az előbbi lábjegyzetet. Pomarius (Baumgarten) .).: De praeservatione pestilentiae et ipsius cura opusculum. Viennae, Hieronym Vietorum Philovallem, 1510; Pestilentz Büchlein. Von der Pestilentz und ihren Ursachen, auch von gewisser Ertzney ... Magdeburg, .1. Francke, 1852; Chronica Der Sachsen und Niedersachsen ... durch M. Pomarium, weilandt Pfarrherrn zu S. Peter in der alten Stadt Magdeburg ... (fólió kiadás) Magdeburg, Zacharias Krafft, 1588, a 325. oldalon elmondja, hogy 1573-1589 között lelkész volt Magdeburgban, az óvárosbeli Szent Péter templomban. Jöcher, Chr. G.: Allgemeines Gelehrten Lexikon (Leipzig, 1750-51 ) - nem említi ezt a művet. Durling, R.: A Catalogue of Sixteenth Century Printed Books in the National Library of Medicine. Bethesda, 1971, 63.
M i v e l m a g y a r á z h a t ó David Reuss prédikációinak és könyvének n é p s z e r ű s é g e ? A m á r említett j á r v á n y - a k t u a l i t á s mellett didaktikus céljára kell f e l f i g y e l n ü n k : e g é s z s é g ü g y i ismereteket akart k ö z v e t í t e n i a kellő j ö v e d e l e m m e l és szellemi bázissal is r e n d e l k e z ő , i g é n y e s e b b bányászok és városi p o l g á r s á g nagyobb n y i l v á n o s s á g a felé, e z é r t a p r é d i k á c i ó i b a n , „ b e s z é d e i b e n " alkalmazott k ö z v e t l e n és empatikus hangnemet k ö n y v é ben is megtartotta, ezáltal biztosítva az o l v a s ó k ö z ö n s é g é v e l is a szoros kapcsolatot. M i v e l ezt az o l v a s ó i célcsoportot é l e s e n k ö r ü l h a t á r o l t a , konzekvensen e l k e r ü l t e a h o s s z ú e l m é l e t i e s z m e f u t t a t á s o k a t , a felesleges m a g y a r á z k o d á s o k a t , nem h í g í t o t t a fel a monda n i v a l ó j á t . Jó h a n g z á s r a törekedett, mondatai e l e g á n s m e g f o g a l m a z á s ú a k , amilyenek a p r é d i k á c i ó k is lehettek. A korabeli i r o d a l o m b ó l j ó l ismert „ k ö z e m b e r " kifejezés csak k é t s z e r fordul elő a k ö n y v é b e n á l t a l á n o s é r t e l e m b e n , á m ha a b á n y á s z o k a t szólítja meg, m i n d i g igen s z e m é l y e s a hangvétele. A b á n y á s z m u n k á r ó l mindig e l i s m e r é s s e l szól. M e g h a t ó , milyen gondosan szem előtt tartja a b á n y á s z o k m ű v e l t s é g i szintjét, hogy azok meg é r t s é k m o n d a n i v a l ó j á t . O maga j e l e n t i k i k ö n y v é n e k e l ő s z a v á b a n , hogy p r é d i k á c i ó i nem akarnak m e s t e r m ű v e k lenni, hanem a célt kívánják szolgálni. O l v a s ó i r a , hallgatóira e g é s z s é g ü g y i felvilágosítással k í v á n hatni úgy, hogy a lutheri tanok is b e l é j ü k p l á n t á l ó d j a n a k , és a g o n d o l a t v i l á g u k b a g y ö k e r e t verve m e g e r ő s ö d j e n e k . É r d e m e s a m ű n é h á n y lényegesebb stílusjegyét felsorolni. A nyomtatott s z ö v e g is a beszélt köznyelv, a „ n é p n y e l v " fordulatait h a s z n á l j a . K e r ü l i a latin terminusokat, ahol m é g i s előfordulnak, ott mindig m a g y a r á z a t o t is ad: Laqueum venantis - a vadász csapdája; consensus Verbündtnis; dedicirl und zugeschrieben. Legfeltűnőbb sajátossága a jelzők halmozása:
und bewilligung;
pacta
und
Gewaltige, erschreckliche, abscheuliche Pestilenz; viele unerhörte, seltsame Kranckheiten; unsre, übermütige, vielfeltige Sünden; rechte, wahre, uralte Christliche Religion. S z i n o n i m á k sok helyen fordulnak e l ő : Fried und Einigkeit; willig und gerne; Lehre, Glaube und Bekenntnus; Krieg, Aufruhr, Lerm, Blutvergiessen, Mörderei; Hunger, Theurung und Pestelenz. F o k o z á s o k k a l is s z í v e s e n él: Jahr, Monat, Woche, Tage, Stunde; Kaiser, König, Fürst, Potentaten; Schacht, Ställe, Bergwerck; die Bergwerck gesegneten des Gedeyhen geben. A l l i t e r á c i ó k k ö n n y e n teremnek a t o l l á n : Schutz und Schild; Lender und Leute; Teufel, Türke, bestehet und beruhet; schedlich und schendlich. E l l e n t é t p á r o k a t gyakran alkalmaz: mit und gegeneinander;
hoher
und niedriger
bald aus dieser, bald aus der anderen demnach bey etlichen und wenigen. Parallelizmusok ugyancsak gyakoriak: Singen
und
und begehren;
klingen;
quitt, ledig,
leuten und
deuten.
frey;
Tartar;
Geistlicher Seite;
nicht
heimgesucht
und bey
und
Herr und andere segnen, zu den
Wehr und
Waffe;
Weltlicher
Stand;
allen
und
vielen,
gezüchtiget;ersuchen
Hasonlattal él, ha egy elvont fogalom vagy belső szerv m ű k ö d é s e m a g y a r á z a t r a szorul: am jüngsten Tag, da wir das köstliche Bergwerk von feinem reinen Ungerischen und Arabischen Golde zubereitet, und mit Indianischen Perlen gesticket, welche da ist das einzige Himmlische Jerusalem. A helyi dialektus sajátosságai is fellelhetők, bár nem annyira s z ó k i n c s é b e n , mint i n k á b b beszédfordulataiban: Als die sc hedliche Pest anfing zu rieseln; naseweisen Leuten die Meuler Füssen; möchten verstopft werden; schlahet die Hände und strampele mit den Gott muß den Narren mit Kolben lausen. Gondosan kerüli a korabeli hitviták g o r o m b a s á g a i t és n a t u r a l i z m u s á t , helyette k ö z m o n d á s o k a t , n é p i e s b ö l c s m o n d á s o k a t alkalmaz. Nyelvezete i n t i m , c s a l á d i a s , ami az irodalmi nyelv magasabb i g é n y e i n e k is megfelel, - viszont nem éri el a t u d o m á n y o s i r o d a l o m t ö m é n y s é g é t és p r e g n á n s v o l t á t . A r e f o r m á c i ó k o r á n a k e r ő t e l j e s t e r m i n o l ó g i á j á t , a n é v e n - n e v e z é s tendenciáját, a praktikusságot, az aktivitást k é p v i s e l i , ami felváltotta a középkor szenvedés-teológiáját. 45
A k ö n y v külső formája ( n e g y e d r é t ) is a didaktikát szolgálja. A c í m o l d a l , a fejezetek, b e k e z d é s e k szép tipográfiai m e g o l d á s a i , arányai j ó áttekintést b i z t o s í t a n a k , az ember s z í v e s e n vesz k é z b e egy ilyen k ö n y v e t . 4 6
Reuss p r é d i k á c i ó s kötetét ma a n é p s z e r ű t u d o m á n y o s orvosi irodalom k ö r é b e sorol j u k . T é m á j á n á l fogva a b á n y a o r v o s l á s irányából is m e g k ö z e l í t h e t ő , mert gazdagítja ezt a műfajt is, a k á r c s a k az 1562-ben N ü r n b e r g b e n megjelent „Sarepta oder Bergpostil" Johann Matthesius tollából. Á m e l s ő d l e g e s e n m é g i s homiletikus m ű n e k n e v e z e n d ő , hiszen k ö z é p p o n t j á b a n a B i b l i a áll egyetlen autentikus forrásként és a L u t h e r - f é l e b i b l i c i z m u s . Ez a m a g y a r á z a t a annak, hogy h u m á n m ű v e l t s é g é b ő l k ö v e t k e z ő e n t e r m é s z e t t u d o m á n y o s ismereteket csak nagyon n a g y v o n a l ú a n , é r i n t ő l e g e s e n közvetít. A p u b l i kált ismeretek a pestisről nagyon á l t a l á n o s j e l l e g ű e k , ezek o l v a s m á n y é l m é n y b ő l s z á r maznak, s z e m e l v é n y e k k ö n y v e k b ő l és az i r o d a l o m b ó l , hiszen s z e m é l y e s tapasztalata nem igen lehetett. M ű v é n e k e l ő s z a v á b a n ezt pontosan meg is fogalmazza: „ezeket az együgyű prédikációkat sok tanult ember tollából a legszorgalmasabban összegyűjtöttem és utánagondolva az isteni kegyelem segítségével legkegyelmesebben leírtam." A 16. s z á z a d i népszerű irodalomban nem s z á m í t o t t é r d e m n e k , hogy az írás saját szellemi tulaj don legyen, sőt a s z e r z ő k bátran leírták, hogy sok írótól, sok k ö n y v b ő l gyűjtötték ö s s z e mondanivalójukat. 47
48
4 5
4 6
4 7
4 8
Lásd Klaniczay T.: i. m.; Schneider, W'.: Ausdruckswerte der deutschen Sprache. Eine Stilkunde. Stuttgart 1968; Rákóczi K.: Walter Hermann Ryffs charakteristishe Stilmittel. Ein Vergleich ... Comm. Hist. Artis Med. 107108.(1984) 79-88; Lausberg, 11.: Handbuch der literarischen Rhetorik. München, 1960. Lange, W.: Deutscher Formwille. Der künstlerische Anspruch von Schrift und Druck. Gutenberg Jahrbuch. 1938,28-30. Bergpostilla oder Sarepta ... Nürnberg, G. Gerlach, 1587. Sarepta föníciai város volt a Földközi tenger partján, fém- és üvegfeldolgozásáról volt híres. A város neve érdekes módon a 16. században már műfajt jelöl. Lásd Loeschke, G.: Johann Matthesius. Ein Leben- und Sittenbild aus der Reformationszeit. Bde 1-2, Gotha, 1895; Sahmland, I.: i.m. Mühlpfordt, G.: Das Natürliche bei Luther. Bd. 1. WB, 1982/7 203-240.
D a v i d Reuss p r é d i k á c i ó s k ö n y v e a b á n y a v á r o s o k v a l a m i n t a S z e p e s s é g
németajkú
p o l g á r s á g a és talán W i t t e n b e r g és Lipcse o l v a s ó k ö z ö n s é g e k ö r é b e n is n é p s z e r ű s é g n e k örvendhetett. K A T A L I N R Á K Ó C Z I , D. Univ. researcher Semmelweis Museum, Library and Archives for the History o f Medicine H-1023 Budapest, T ö r ö k u. 12. HUNGARY
ZUSAMMENFASSUNG Der Querfurter Davis Reuss wendet sich m i t seinem P r e d i g t b ü c h l e i n an die deutsch sprachige evangelische Gemeinde der Stadt Kremnitz, die ihn als Diakon anstellte. Die Pest des Jahres 1577, die g l ü c k l i c h e r w e i s e schnell abgebrochen werden konnte, bot eine, gute Gelegenheit zu den Predigten gegen diese gefahrliche Seuche. Die große Popularität der Homilien, die in N a g y b á n y a (Frauenstadt) wiederholt wurden, war der A n l a ß dazu, d a ß sie auch in den Druck kamen. Das Buch wurde in Leipzig herausgegeben, und konnte ein gesuchtes und beliebtes W e r k nicht nur i n Ungarn, sondern auch in der Umgebung von Leipzig gewesen sein. Die Kenntnisse über die Pest sind Lesefrüchte aus der Fachliteratur, die der Verfasser für die städtischen Bürger, besonders aber für die gebildeten Bergarbeiter z u s a m m e n f a ß t e . Das Wesen der Pest, Merkmale, Gründe, Remedien kommen zu Wort, aber auch die P r ä v e n t i o n und Ratschläge für eine gesunde Lebensweise werden besprochen. H i e und da erlaubt sich der Diakon auch eine K r i t i k an den Herren des Magistrats und anderen Schichten der Stadt, aber m i t hoher Anerkennung spricht er immer über die Bergarbeiter und den Bergbau selbst, der als ein großer Segen für die Einwohner dieser Region gepriesen w i r d . Die Sprachweise der Predigten ist die gesprochene, v o l k s t ü m l i c h e Sprache der deutschen Einwohner der ungarischen Bergstädte. Sie steht der Literatursprache nahe, bedient sich den Stilmitteln, die die Reformationszeit, besonders aber der Luthersche Sprachgebrauch im deutschen Sprachgebiet allgemeingültig herausbildete und befestigte.
