B A L A T O N I
XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010 MÁRCIUS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA
5-7
Parlamenti képviselõk számvetése
8-9
Utazás kiállítás 2010
10
Tíz nap, amely megrengette a Balatonringet
27
Indokolt az irányváltás az idegenforgalomban
Ritka jelenség: jégtorlasz márciusban a siófoki mólón
2
AKTUÁLIS
Kitüntetések állami ünnepünk alkalmából
LAPSZÉL
Durrdefekt – vagy amit akartok Talán nem túlzás azt állítani, hogy amit kicsiny hazánkban a Sávolyon létesülendõ motorcentrummal mûvelünk, az kész kabaré. Lehet, hogy politikai kabaré? Mint ismeretes, s lapunk is beszámolt róla, szinte az egész ország sport-, valamint turizmust-szeretõ (és értõ) közönsége méltán büszkén és nagy reményekkel figyelte, hogy lerakták az alapkövét a magyarországi gyorsasági motorsport hazai fellegvárának, amely (számunkra legalábbis nem mellékesen) a Balaton mellett épül meg. Ha megépül! Az egyszerû szemlélõ ugyanis csak kapkodja a fejét, hogy ilyen esetben – amikor talán az egész nemzetnek össze kéne fogni – micsoda „fúrópajzsok” indulnak meg a létesítmény ellen. Különösen felerõsödtek a hangok az országgyûlési választások közeledtével, amikor is a projektet minden oldalról támadják, vagy támogatják. Persze, szinte eldönteni sem lehet, hogy ki mit akar, kinek van igaza, s ki protestál csak azért, hogy bekerüljön a tévébe? Ami biztos: az alapkõ letétele óta megkezdõdtek a munkálatok, sõt az optimisták szerint júniusban már próbafutamra, szeptemberben pedig az elsõ magyar nagydíjra is sor kerülhet. S ha sor kerül, akkor a nyugat-balatoni régió fejlõdése óriási lendületet kaphat. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerû. Míg Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke „foggal-körömmel” küzd a létesítményért, addig három civil szervezet azt kérte Bajnai Gordontól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank függessze fel a beruházásra fordítandó összegek kifizetését, valamint hozzák nyilvánosságra a projektrõl készült hatástanulmányt. Egyesek szerint ugyanis gazdaságtalannak, kockázatosnak és jogszerûtlennek ítéli egy pénzügyminisztériumi belsõ tanulmány a sávolyi MotoGP-pálya állami támogatását. Közben Bobek József sávolyi polgármester aláírásgyûjtési akciót indított el a pálya megvalósulásának érdekében, mert – természetesen – a környéken élõk elemi érdekének tartja a létesítmény megvalósulását. Március 5-én sajtótájékoztató keretében igyekeztek „rendezni a sorokat”. Suchman Tamás szerint napokon belül megköttetik a hitelszerzõdés, amely arról szól, hogy a beruházó az ötmilliárdos saját erõ mellé 15,2 milliárd államilag garantált hitelt kap. Az önrészt tulajdonképpen a spanyol beruházó az eddigi munkálatokkal már beépítette a létesítménybe. A pénzügyi biztonságot az is garantálja, hogy a hitel utófinanszírozású, tehát csak az egyes elvégzett munkafázisok ütemében kerül utalásra. A sajtótájékoztatón Suchman Tamás, mint a kiemelt fejlesztésekért felelõs kormánybiztos bejelentette, hogy a szerzõdéskötések felgyorsultak az állam, az MFB, a Magyar Turizmus Zrt., a spanyol befektetõk és a MotoGP jogtulajdonos Dorna között. Tehát: minden rendben van, a pálya hamarosan elkészül, s a térség egyik legnagyobb vendégcsalogató létesítménye (amely a tervek szerint a motorversenyeken túl számtalan egyéb nagyrendezvénynek is helyet ad) tárt kapukkal fogadja majd a vendégeket. Ilyenkor szokta mondani édesapánk: „S a mesének vége, álmodjatok szépeket, jó éjszakát, gyerekek!” Sajnos azonban Magyarországon vagyunk, ahol a mesének még közel sincs vége. Sõt, még a sajtótájékoztatónak sem volt vége, máris azonnali hatállyal lemondott Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Gyenesei István volt önkormányzati miniszter is kétkedésének adott hangot, ráadásul az MFB kommunikációs igazgatója, Õry Kovács Katalin egy rádióinterjúban arról számolt be, hogy nincsenek meg a feltételei a szerzõdés megkötésének, s … ki tudja, ki mit tartogat még a tarsolyában (esetleg csontvázakat a szekrényében)? Az embernek óhatatlanul is Shakespeare jut eszébe, kissé módosított változatban: „Vízkereszt, (vagy még inkább: durrdefekt,) vagy amit akartok? Esetleg: Lenni, vagy nem lenni (sávolyi motorcentrum)?” Ami bizonyos: mi, egyszerû állampolgárok nagyon szurkolunk azért, hogy újabb színvonalas létesítménnyel gazdagodhasson a Balaton Régió – de ez sajnos nem rajtunk múlik!
Gyarmati László
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Nemzeti ünnepünk alkalmából számos, régiónkban tevékenykedõ személyiséget tüntettek ki tevékenységük elismeréseként. A lapunk tudomására jutott információk szerint a közigazgatás érdekében huzamos idõn át végzett kiemelkedõ tevékenysége, életútja elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából, a Köz Szolgálatáért Érdemjel Arany fokozatát adományozták Rosta Sándornak, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökének. A Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök elõterjesztése nyomán – Széchenyi-díjat adományozott dr. Friedler Ferenc informatikusnak, a kémiatudomány doktorának, a Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kar dékánjának. A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét dr. Bakonyi Árpád, a Nitrokémai Zrt. vezérigazgatója vehette át. Hasonló elismerésekben részesült dr. Bárdos Jenõ, a Pannon Egyetem intézetigazgató egyetemi tanára, dr. Mihálovics Árpád, a Pannon Egyetem rektorhelyettese, valamint dr. Praznovszky Mihály, a Veszprém Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, számos Balaton-parti irodalmi, kultúrtörténeti esemény népszerû elõadója. A Magyar Köztársaság elnöke a turizmusban végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet adományozta Halász Klárának, a Siófoki A Köz Szolgálatáért Érdemjel Arany fokozatának tulajdonosa: Rosta Sándor Tourinform Iroda vezetõjének, a Tourinform Irodák Szövetsége tiszteletbeli elnökének, valamint Veiland Lászlónak, a Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal vezetõjének, a Balatoni- és a KözépDunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagjának. Nádor István, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, míg Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Aranytollas lapunk fõszerkesztõje A Magyar Újságírók Szövetsége a Magyar Sajtó Napján, ötven esztendõs újságíró munkásságának elismeréseként Aranytoll kitüntetésben részesítette lapunk fõszerkesztõjét, Andrássy Antalt. Ötven éve – 1959-ben - került az újságírói pályára a ma már hivatalosan nyugdíjas munkatársunk. Kezdetben külsõ munkatársként a Magyar Ifjúságnál dolgozott, majd l961ben a Veszprém megyei Naplóhoz került. Ettõl kezdve hivatásos újságíró - elõször munkatársként, majd rovatvezetõként. 1989-ben fõszerkesztõvé nevezték ki a Veszprémi Városi Televízióhoz, s egyúttal alapító fõszerkesztõje lett a Veszprém városi lapnak. 1993-tól szerzõdéses megyei tudósítója a Magyar Hírlap, késõbb a Népszava szerkesztõségeknek. 2000-tõl 2004-ig a Népszabadság közép-dunántúli tudósítója. A napilapoknál végzett tevékenysége mellett egyik alapítója és fõszerkesztõje az elsõ, s mindmáig egyetlen, ma is megjelenõ
regionális havi újságnak, a Balatoni Futárnak, immáron csaknem 20 éve. Az általa fõszerkesztett Balatoni Futárt 2003ban Balaton-díjjal tüntette ki a tóparti önkormányzatok szövetsége. A megyei, illetve az országos napi- és hetilapokban megjelent írásai, riportjai mellett több szociográfiai jellegû dokumentum-riport könyve jelent meg a Veszprém megyében, illetve a Balatonnál tevékenykedõ cégek történetérõl, az itt dolgozók életérõl, mindennapjairól, hivatástudatukról. Szám szerint 15 kisebb-nagyobb könyvet irt, szerkesztett, a legutóbbi múlt év novemberében jelent meg. Mindmáig Veszprém megye, s a Balaton régió egyik legismertebb újságírója, aki vallotta és bizonyította, hogy „vidéki” zsurnalisztaként is lehet bárki országos ismertségû, dolgozhat sikerrel, a szakmának így vagy úgy kijáró megbecsültséggel övezve.
S. F.
Mind népszerûbb a Torkos Csütörtök A Fesztiválok Évében minden eddigi rekordot megdöntve, 1309 vendéglátóhely csatlakozott a Magyar Turizmus Zrt. által immár 5. alkalommal meghirdetett Torkos Csütörtök akcióhoz. Régiónkban csaknem 150 helyen élvezhették a gasztronómia örömeit, s nemcsak csütörtökön, de a nagy érdeklõdésre való tekintettel több helyütt még másnap, pénteken is.
A sikerhez idén a vendéglátóhelyek mellett nagykereskedések és éttermi beszállítók is hozzájárultak. 2010-ben egyébként a jelentkezett éttermek 27 százaléka budapesti, 73 százaléka pedig vidéki vendéglátóhely volt. A legtöbb étterem a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióból jelentkezett.
A.A.
INTERJÚ
„Életem, szakmám csúcsa volt!” Beszélgetés Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkárral A szakmában, de a Balaton térségében bizonyára még többen ismerik Kovács Miklóst, az Önkormányzati Minisztérium jelenlegi turisztikai államtitkárát, aki a magyar tenger egyik elismert elkötelezettje, s aki igen sokat tett fejlesztése, vonzereje növelése érdekében. A parlamenti választások, az új kormány létrejötte elõtt – éppen ezért talán érthetõ –, hogy egyfajta mérleg készítésére kértük. Lapunk további oldalain és számaiban megszólaltatjuk a Balaton országgyûlési képviselõit, s mindazokat, akik eddigi tisztükben hasonló segítõi voltak a Balaton fejlesztésének, védelmének. - Ön korábban jobbára helyi, illetve regionális turisztikai vállalkozásoknál tevékenykedett. 2005-ben viszont a Turisztikai Hivatal élére került, mint elnökhelyettes, majd pedig 2007-ben az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárává nevezték ki egy pályázat megnyerését követõen. A napjainkig eltelt 5 év milyen változásokat hozott a hazai idegenforgalom számára, miként fejlõdött, miközben nyilvánvalóan az ismert pénzügyi és gazdasági válság mindenképpen a szakmára is rányomta a bélyegét. - Ez utóbbi már 2008-ban, de leginkább 2009-ben valóban igencsak beárnyékolta a magyar idegenforgalmat. Ám bízom abban, hogy ez év második felétõl talán már kevésbé kell szembenézni a tagadhatatlan negatív következményekkel. A korábbi esztendõkben azonban számtalan örvendetes változásnak lehettünk szemtanúi, amelyekhez – remélem – az állami szakmai felügyelet és irányítás is hozzájárult. 2005-ben például – ugyan még nem az én szoros, személyes közremûködésemmel - elkészült és elfogadásra került a Magyar Nemzeti Turizmus Stratégia. Ezt követõen pedig megszülettek és folyamatosan kiírásra kerültek azok a pályázatok, amelyek igencsak fellendítették a turizmus fejlõdését. Különösen azt követõen, hogy bevonhattuk az európai uniós forrásokat, amely 2012–ig 300 milliárd forintnyi fejlesztéseket tettek és tesznek lehetõvé. Ennek köszönhetõen a 2006-os, 2007-es müemlékgyógyfürdõi turisztika beruházásokat követõen egyre inkább jellemzõvé váltak az attrakció, a vonzerõfejlesztési projektek, a fogadókészség-, a szolgáltatás-, s legutóbbi idõszakban a szervezetfejlesztés, a TDM-ek létrehozása. Vagyis a fejlesztések terén meggyõzõdésem, hogy igen nagyot léphettünk, és lépünk elõre. Annak pedig külön örülök, hogy a kollégáim segítségével a stratégia, illetve a részstratégiák mentén tudtuk, tudjuk, - ha nem is minden esetben – biztosítani azt, hogy a pályázatok jól szolgálják a gyógy-, illetve a kulturális turizmus fejlesztését, illetve a marketingszervezetek megerõsítését, amelyek alapvetõen nem profitjellegûek. - Az említett 300 milliárdos forrás felhasználás lehetõsége gondolom még nem merült ki? - Valóban még az elõttünk levõ csaknem három esztendõ fejlesztéseit is szolgálnia kell, de az ehhez szükséges döntések egy része már megszületett, így az uniós források felhasználásának ütemét mindenképpen jónak minõsíteném, hiszen csaknem ezer projekt megvalósítását segítette elõ, a nemzetközi források mintegy harmadának felhasználásával, amelybõl jó pár éppen a Balatonnál valósult, vagy valósul meg. - A hazai források viszont ugyancsak beszûkültek, hiszen ha jól emlékszem, öt évvel ezelõtt a turisztikai célelõirányzat, s benne a Magyar Turizmus Zrt., – amely meghatározó szereplõje a hazai idegenforgalmi marketingnek, – kerete még csak csaknem 10 milliárd forint volt. Ez azonban 2010re megfelezödõtt. - Ez így nem egészen pontos. Az említett 10 milliárdban akkor még benne volt a hazai fejlesztések egy részének támogatása is. Az uniós források megnyitásával – nem mintha nem lett volna rá szükség – a fejlesztési pénzeket 2007-ben átcsoportosították más területekre. A kimondottan marketing keret akkor 5 milliárd forint volt. Ez évben az állami költségvetés ismert megszigorítása miatt ez mintegy 4 milliárdra csökkent. Ez kétségtelenül kevesebb a korábbiaknál, de semmiképpen sem beszélhetünk megfelezõdésrõl. - Rendhagyó beszélgetésünkben semmiképpen sem szeretnék a számokban elmélyedni, ám néhány adattal azért mindenképpen jó lenne érzékeltetni a vendégforgalom elmúlt években tapasztalt trendjeit. - Az ismert pénzügyi, gazdasági válság miatt – úgy vélem – nemigen hasonlítható össze az elmúlt öt év elsõ és utolsó esztendeje. A tagadhatatlan fejlõdést leginkább az igazolja, hogy 2008-ig folyamatosan erõsödött hazánkban a vendégforgalom, s a 2008-ben regisztrált 8,6 milliós vendégszám a kereskedelmi szálláshelyeken a rendszerváltás óta a legmagasabb volt,- öt év alatt 24 százalékkal emelkedett - míg a 19,9 milliós vendégéjszaka-szám a második legnagyobb nyilvántartott forgalmi adat volt. Ebben kitüntetetten szerepelt a Balaton, ahol az országos átlagnál lényegesen jobban erõsödött a vendégforgalom. Az idegenforgalmi bevétel a kereskedelmi szálláshelyen megközelítette a 250 milliárd forintot, ami 48 százalékos /!/ növekedést jelez. Az is szembetûnõ volt, hogy 2008-ra megfordult a hazai és a külföldi vendégek aránya az elõbbiek ja-
vára, s ez tavaly még erõteljesebbé vált – a Balatonnál elérte a 70 százalékot.Mindez persze korántsem a turizmus állami irányításának tudható, hanem mindenekelõtt a vállalkozóknak, a különbözõ szakmai szervezeteknek, szövetségeknek, – amelyek sorában mind jelentõsebb a helyi szövetségek – valamint a hatékonyabb központi és regionális marketing tevékenységnek, s az üdülési csekkek dinamikus térhóditásának köszönhetõ. Tavaly a válság miatt sajnos mind a vendégek, mind a vendégéjszakák, s az árbevétel tekintetében is 8-10 százalékos csökkenéssel kellett szembenéznünk. - Amire rátett, hogy a pénzügyi- közgazdasági szabályozás sok esetben nemigen kedvezett a turisztikai szakmának. - Mint ahogy más ágazatoknak sem, hiszen a válsághelyzet miatt többek között elmaradt a magyar adórendszer strukturális, illetve hosszú távú átalakítása, elkerülhetetlenné váltak bizonyos takarékossági megszorítások. Ennek ellenére – amely bizonyos tekintetben a szakma lobbizó tevékenységének is tudható - sikerült a szálláshelyek áfáját a 18 százalékos kategóriába sorolni, megõriztük a felszolgálói borravaló adómentességét, az üdülési csekkeket sújtó tervezett terheket is sikerült mérsékelni, s korszerûsítettük, illetve egyszerûsítettük az egyes szolgáltatások jogszabályait. Az idegenforgalmi adó-kiegészítés mérséklésének tagadhatatlanul nem sikerült elejét venni, de amit leginkább fájlalok, hogy nem sikerült elfogadtatni a turizmus törvényt, amely ugyan eljutott a kormányig, parlamenti vitájára, elfogadására azonban sajnos nem került sor - Gondolom, életének, szakmai pályafutásának egyik csúcsa, hogy részt vehetett a turizmus állami irányításában az elmúlt években, amelyek után feltehetõleg most valami más következik. - Nem az egyik, hanem a csúcsa, amelyre - sikereivel és kudarcaival egyaránt - büszke vagyok. Megbízatásaimnak azonban semmiképpen sem tudtam volna eleget tenni a szakállamtitkárság, a Magyar Turizmus Zrt, munkatársainak, az önkormányzati és a társminisztériumok különbözõ osztályainak, a szakmai szervezetek képviselõinek segítsége nélkül, s mindannak a háttérnek a nélkülözésével, amit számomra a Balaton jelentett. Az emberi, a szakmai kapcsolatok, az ünnepek és a hétköznapok egyaránt roppant boldog idõszakká tették az elmúlt fél évtizedet, amelyért csakis köszönettel tartozom...
Andrássy Antal
2 0 1 0
M Á R C I U S
3
4
AKTUÁLIS
Civilek – egymás között NCA támogatással valósult meg Keszthelyen a Nyugat-Balatoni Civil Kerekasztal újabb találkozója, ahol Zala megyei civil szervezetek mutatkoztak be egymásnak. A Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztetõ Fórum mellett a megyeszékhelyi Zalai Civil Ház és Szalon, a nagykanizsai Kerekasztal, valamint a helyi polgármesteri kabinet vezetõje osztották meg egymással tapasztalataikat és fejezték ki együttmûködési szándékukat. Alföldi Zoltán, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Civil Egyeztetõ Fórum elnöke nyitotta meg a konferenciát, aki örömét fejezte ki, hogy az NCA jóvoltából létrejöhetett a konferencia. Mint mondta: sokuknak célja, hogy a régióban tevékenykedõ szervezetek jobban megismerjék egymást, s programjaikat össze tudják hangolni. Erre nyújtott alkalmat a találkozó is. Fontosak a pályázati lehetõségek, melyekbõl meg tudják valósítani elképzeléseiket, amit egyes települések önkormányzatai is támogatnak. Czebeiné Nemes Bernadett a Zalai Civil Ház és Szalont képviselve mutatta be a megyeszékhelyen mûködõ szervezeteket. A pénzügyi-, jogi-, és pályázati tanácsadással foglalkozó egyesülések tapasztalatát és gyakorlati pozícióját ajánlotta fel a helyi egyesületeknek együttmûködés céljából.
Jótékonysági kulturális est egy Horváth Balázs emlékszobáért
A keszthelyi polgármesteri hivatal kabinetvezetõje, Kepli József is szólt a civil háló a város életére gyakorolt hatásáról, és mint az önkormányzat munkáját segítõ jelenségrõl. Sajnálatát fejezte ki a tekintetben, hogy a városban nincs civil referens, de elmondta: ennek ellenére próbálnak személyes kapcsolatot teremteni az egyesületekkel, amit a sikeres rendezvények és pályázatok is bizonyítanak. A Nagykanizsai Civil Kerekasztalt Budavölgyi Kálmán elnök mutatta be, majd a 2010-es NCA pályázatokról a nyugat-dunántúli kollégium miniszteri delegáltja, Brunner Tiborné tájékoztatta a résztvevõket.
Több mint százan voltak kíváncsiak a Pannon Térség Fejlõdéséért Alapítvány Veszprémben megszervezett kulturális estjére. Az alapítvány a teljes bevételt egy nagyvázsonyi Horváth Balázs emlékszoba kialakítására ajánlja fel. Az esten térséghez kötõdõ mûvészek és mûvészeti csoportok léptek fel. Az eseményen országgyûlési és Veszprém Gazdag Tibor színmûvész is segítette fellépésével a kezdeményezést megyegyûlési és önkormányzati képviselõje, valamint a térség több polgármestere is jelen volt. Az alapítvány a megalakulás óta ápolja, õrzi Horváth Balázs országgyûlési képviselõ, volt belügyminiszter emlékét. 2007-ben dokumentumkötetet adtak ki Horváth Balázs munkájáról, amelyet akkor szintén egy jótékonysági esttel kötöttek össze. A térségben élõk már akkor megmutatták, számukra is fontos célkitûzés az emlék ápolása, és hozzájárultak a könyv kiadási költségeihez. Ezúttal egy nagyvázsonyi kezdeményezéshez csatlakoztak, hogy a kisiskola épületében méltó helyre kerüljön Horváth Balázs hagyatékának egy része, és azt egy emlékszobában állandó kiállítás formájában ismerhessék meg az érdeklõdõk – mondta megnyitó beszédében Horváth Zsolt, a Pannon Térség Fejlõdéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hangsúlyozta, hogy az esten fellépõ mûvészek közremûködésükkel támogatják az emlékszoba kialakítását, mindannyian térítésmentesen vállalták a szereplést. Azokat a mûvészeket, együtteseket, mûvészeti csoportokat hívták meg, akik itt élnek közöttünk, a térségben, és magas színvonalú mûvészi munkájukkal régóta öregbítik térségünk hírnevét – tette hozzá az elnök. Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere részletezte az elképzelésüket. Elmondta, hogy Horváth Györggyel, Horváth Balázs testvérével két éve tervezik az emlékszoba létrehozását. A hagyaték jelentõs része már most Nagyvázsonyban van, melyet Horváth György azért ajánlott fel a településnek, mert testvére erõsön kötõdött Nagyvázsonyhoz. Azt tervezik, hogy az alapítvány által összegyûjtött és felajánlott összegbõl kulturált kiállítóhelyet alakítanak ki, melyet már a nyári nagyrendezvényen megnyitnak a közönség elõtt. Az esten felléptek Gazdag Tibor és Zayzon Csaba színmûvészek, akik Szörényi Levente-Lezsák Sándor Attila, Isten kardja címû rockoperából adták elõ az Európát látok címû duettet, majd a Táltos Alapfokú Mûvészeti Iskola nagyvázsonyi és szentgáli táncosai léptek színpadra, akiknek a Szentgáli Banda húzta a talp alá valót. Baranyi Péter, a Petõfi Színház színmûvésze Ady Endre Itthon vagyok címû prózáját tolmácsolta. Fellépett továbbá a Nagyvázsonyi Ifjúsági Fúvószenekar, Baksa Kata népdalénekes, a Litéri Zöldág Néptáncegyüttes tagja, majd a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar Kolti Helga színmûvésznõvel kiegészülve. Végezetül a közönség Gazdag Tiborral együtt énekelte Zorán talán egyik legkedveltebb, felemelõ dalát: Apám hitte!
T.H.
H. Zs.
A fórum résztvevõi
Újabb milliárdok a településeknek mertette. Ezen pályázat esetében valamivel több mint 1 milliárd forint A Közép-dunántúli Operatív Program újabb 3 pályázatának volt a forrás összege és minimum 10 millió, maximum 100 millió forineredményét hirdette ki Királyszentistvánon tartott sajtótájétot nyerhettek el a pályázók. A kiírásra 18 pályázat érkezett be, közülük koztatóján a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács el10 pályázó nyert el mintegy 730 millió forint összegû vissza nem térínöke. Pál Béla bejelentette, a három pályázaton 22 pályázó tendõ uniós támogatást. több mint 2,4 milliárd forint összegû vissza nem térítendõ táA sajtótájékoztatón Királyszentistván polgármestere, Kõszegi Femogatást nyert el. Ezek között ezúttal is több Balaton-parti renc elmondta, a KDOP pályázatán most elnyert több mint 18 millió fotelepülés található, így Királyszentistván. Sümeg, rintból egy 600 méter hosszú burkolt árok készül majd, amely a telepüNemesgulács. lés két utcájának, a Széchenyi és Deák utcák vizeit fogja össze és vezeti „Települési vízrendezés fejlesztése” pályázat esetében 601 millió el. A polgármester szerint a vízrendezés megoldása már régóta sürgetõ forint volt a forrás összege és minimum 10 millió, maximum 100 mila településen, hiszen pl. az említett utcák közelében 8-10 cm-es a bellió forintot nyerhettek el a pályázók. A kiírásra 19 pályázat érkezett be, Kõszegi Ferenc polgármester és Pál Béla, víz jelenleg is. Kõszegi Ferenc elmondta még, az uniós támogatással közülük 8 pályázó nyert el a régióban közel 562 millió forintot. a KDRFT elnöke együtt idén összesen mintegy 26 millió forintot tudnak fejlesztésekre fordítani a faluban, amelynek éves „Szennyvíz-elvezetés és kezelés fejlesztése” pályázat esetében 3,9 milliárd forint volt forrás összege és költségvetése 50 millió forint. Sümeg a belváros rehabilitációjához 94 millió vissza nem térítendõ támominimum 20 millió, maximum 500 millió forintot nyerhettek el a pályázók. A kiírásra 13 pályázat érkegatást nyert, míg Nemesgulács vízrendezési beruházásokhoz csaknem nyolcvanmillió forintot. zett be, közülük 4 Veszprém megyei pályázó nyert el a több mint 1,1 milliárd forintot- mondta el a KDRFT elnöke. Pál Béla a továbbiakban a „Kistelepüléseken településkép javítása” pályázat részleteit isK.B.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
AKTUÁLIS
A Balatonért /is/ dolgoztak, tevékenykedtek Tóparti honatyák számvetése Ismét parlamenti választások lesznek hazánkban. A különbözõ pártok már bemutatták az egyéni választókörzetekben indítandó jelöltjeiket. Mi azonban, – korábbi hagyományainknak megfelelõen – összeállításunkban azokat az országgyûlési képviselõket szólaltatjuk meg, akik a most befejezõdõ ciklusban a Parlament padsoraiban az ország fejlõdésének elõsegítése mellett a Balaton ügyét is szívükön viselték, vagy mint a tóparti egyéni választókerületek képviselõi, vagy mint a Balaton elkötelezettjei. Arra kértük õket, vonjanak rövid mérleget arról, mit sikerült s mit nem megvalósítani a Balatont érintõ célkitûzéseikbõl, lobbizásuk mennyire volt hatékony, miként vettek részt a plenáris és bizottsági üléseken, s hogy milyen személyes élményeket idéznének fel az elmúlt évekre visszatekintve. Vázlatos értékelésük természetesen eltérõ, attól függõen, hogy a kormányzati, vagy az ellenzéki oldalon foglaltak-e helyet a T Házban, ám egy demokratikus társadalomban e sokszínûség igencsak rendjén való.
Bóka István: Hihetetlenül sok még a teendõ
Gruber Attila: az élet keresztülhúzta közös elképzeléseinket
- Az ellenzéki padsorban ülve – mi tagadás – meglehetõsen nehéz sikerekben gazdag képviselõi számvetést készíteni. Éppen ezért visszatekintve az elmúlt évekre, inkább az önkormányzati bizottságban végzett tevékenységemmel tudtam elõsegíteni a Balaton fejlõdését, az önkormányzatok gondjainak megoldását. A plenáris üléseken képviselõtársaimmal együtt természetesen számos kezdeményezésre, törvénymódosításra vállalkoztam, ezek azonban sajnos rendre lepattantak a kormányzati oldalról. Különösen az éves költségvetések megvitatásakor, elfogadásakor, amelyek évrõl évre egyre nehezebb helyzetbe hozták – többek között – az önkormányzatokat. Hogy csak egy friss példát említsek, az idegenforgalmi adóbevételhez adott korábbi állami támogatás megfelezése több mint másfélmilliárd forint kiesést okozhat a tóparti önkormányzatoknak. Olyan összeg ez, amelyet lehetetlen kigazdálkodni, s amelynek következményeit mindenképpen megsínylik a települések. Nagyon remélem, hogy a beígért kompenzáció enyhít majd valamelyest a gondokon. Természetesen nem állítom, hogy csakis a gondok kerülhetnek a jelképes mérlegbe. A lassan, de végül is az érintettekhez eljutó uniós források igencsak elõsegítették a Balaton egészének, arculatának, idegenforgalmi kínálatának átalakítását, vonzerejének erõsítését. Nagy örömömre szolgál, hogy ebben Balatonfüred megannyi fejlesztésével, a rendkívül aktív vállalkozói tõkéhez adott pályázatokon elnyert támogatásokkal, s a saját erõforrásaink koncentrálásával igencsak élen járhatott. E változásokat a választóim rendre elismeréssel igazolták vissza azon a seregnyi találkozón, fórumon, képviselõi órán, amelyeknek rendszerességét, folyamatosságát képviselõi munkám alapvetõ feltételének tartottam. Miként azoknak az egyéni és közösségi gondoknak az orvoslását, amelyekhez azonban a lehetõségeim, eszközeim sajnos korlátozottak voltak. De éppen a választók, a lakosság, a különbözõ civil szervezetek, vállalkozások, a körzetem önkormányzatainak felvetései tették lehetõvé, hogy a például a Balaton törvényt a napjaink igényeihez igazítsuk a törvénykezés során, ha nem is teljes egészében. Vagy például azt, hogy valós gazdák kezébe kerüljön a Balatoni Hajózási Zrt., amely immár teljes egészében igazolja az önkormányzati tulajdonlás jogosságát. Képviselõi munkásságommal – nagyon remélem – többek között hozzájárulhattam a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatoni Szövetség érdekérvényesítõ, koordináló munkájához. Sajnos nagyon sok támogatásra méltó fejlesztés ugyanakkor nem jutott hozzá az igényelt forráshoz. Így hihetetlenül sok még a teendõ, annál is inkább, mivel az ország, s benne a Balaton Régió fejlõdése sajnos még igencsak elmarad a kívánatostól, a szükségestõl. Egyszóval rendkívül ellentmondásos – hogy visszafogottan minõsítsek - parlamenti ciklust mondhatunk magunk mögött, amelyet csak jobb követhet a választásokon valós fordulatot szorgalmazó erõk gyõzedelmével.
- Nemcsak a gyökerek kötnek a Kossuth-díjas költõ, Takáts Gyula által „széptájú Somogynak” aposztrofált szülõföldhöz – közigazgatási, jogászi pályafutásomat is jelentõsen befolyásolták az itt eltöltött évtizedek. A 90-es években Törökkoppány polgármestere voltam, majd két ciklusban a Somogy megyei Közgyûlés alelnöki tisztjét is betölthettem. Négy éve, megválasztásomkor arra tettem ígéretet, hogy a magyar tengertõl távolabb esõ települések infrastruktúráját jelentõsen javítjuk, s ezzel lehetõvé tesszük azt is, hogy az itt élõk a korábbinál sikeresebben kapcsolódjanak be a balatoni turizmusba, anyagilag is érezzék annak áldásait - a korábban jól mûködõ Széchényi-terv erre reális esélyt adott. Az élet azonban keresztülhúzta a választópolgárokkal közösen megfogalmazott elképzeléseimet: 2006-ban még nem gondolhattam, hogy a fõ feladatom bizonyos kormányzati törekvések érvényre jutásának megakadályozása lesz. Nem hittem, hogy a lakosságot életminõségükben érintõ szolgáltatások, intézmények megszûnése ellen kell harcolnom. Örömmel tölt el, hogy ezekhez az ütközetekhez mindig találtam partnereket – az összefogásnak, a közös érdekek hatékony képviseletének köszönhetjük, hogy a siófoki kórház a jelenlegi szinten mûködhet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy huszonnégyezer lakosú város ilyen nívójú egészségügyi intézményt képtelen lenne fenntartani. Megóvtuk, és folyamatos fejlesztésekkel, sikeres pályázatokkal, az önkormányzat hatékony közremûködésével napjainkban is súlyponti kórházként fogadhatja a betegeket. Hasonló kezdeményezésre volt szükség a Kaposvár-Siófok vasútvonal folyamatos mûködtetése érdekében is. Szakmai érvekkel sikerült meggyõznöm a tárcát, ne függessze fel ezen a vonalon a járatokat. Egykori és mai MÁV-os szakemberek komoly segítséget nyújtottak abban, hogy racionális érvekkel tudtam a tárca koncepcióját megváltoztatni. Az idegenforgalmi adó mértékével kapcsolatban több módosító javaslatot is a ház elé terjesztettem: javasoltam, hogy a tizennégy-tizennyolc éves ifjak mentessége szûnjön meg. Ezt a jogszabályi változást nem a hazai ifjúsági turizmus ellen dolgoztam ki: az egyre intenzívebb nyugat-európai „ buli-turizmus” miatt tartom szükségesnek bevezetni, mivel az éjszakai, hajnali randalírozások jelentõs károkat okoznak a tóparti települések közterületein. Az elmúlt négy évben gyakran került a közvélemény fókuszába a balatoni repterek jövõje, sorsa is: úgy gondolom, a szentkirályszabadjai fejlesztés a Balaton keleti medencéjének egészére vonatkozóan nem volt kellõen átgondolt. A zajhatás több település idegenforgalmára lett volna katasztrofális hatással, az állandó lakosok életérõl nem is beszélve. A siófoki légi bázis profiljának meghatározásában viszont gyors konszenzus alakult ki: változatlanul nem kíván nagygépes fogadásra átállni. Megjegyezném még, hogy szép reményeink vannak arra vonatkozóan is, hogy hamarosan megnyílhat a bázison egy repülõ- és közlekedéstörténeti múzeum is – a Balatonból kimentett II. világháborús repülõroncsokat új kiállítóhelyen láthatjuk viszont.
S.F.
A.A.
2 0 1 0
M Á R C I U S
5
6
AKTUÁLIS
Lasztovicza Jenõ: „Ellenszélben” nem sokat tehettünk - Törekvésem ellenére ellenzéki képviselõként sajnos nem szólhatok látványos eredményekrõl. A Balatonnál a balatonfüredi példáktól eltekintve nem sikerült komoly fejlesztéseket elérni. Ezt jelzik a számok is, hiszen a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt csökkent a hazai és a külföldi vendégéjszakák száma, kiadó és eladó házak tucatjai találhatók a parton. 2002-ben 9,1 milliárdot mutatott a turizmus zrt. költségvetése, ma ennek a fele áll rendelkezésre, így jóval kevesebb jut marketingre is. Közben az áfa 25 százalékra nõtt, és adó terheli az üdülési csekket. Megyei önkormányzati elnökként viszont sikerült elérnem, hogy a tónál sok rendezvényt és a kistelepülések uniós pályázataihoz szükséges önerõt támogassunk. Az elmúlt évek fejlesztéseinek számbavételekor egyébként különösen az infrastrukturális fejlesztéseket hiányolom, a közutak, a kerékpárutak tekintetében. A szezont sajnos nem sikerült meghosszabbítani, nem láttak napvilágot látványos idegenforgalmi attrakciók, különféle okok miatt késnek az SCD beruházásai. Képviselõi munkámban a plenáris ülések helyett inkább a bizottsági részvételre helyeztem a hangsúlyt. A Sport- és Turisztikai Bizottság tagjaként számtalan olyan javaslattal éltem, mely sajnos a tagok kormánypárti többsége miatt sok esetben nem került parlament elé. Ezek fõként a fejlesztéseket, az adócsökkentést érintették. Célravezetõnek láttam volna a magyar sport támogatását, olimpiai vagy szabadidõs tekintetben, nem beszélve az iskolai testnevelésrõl. Ami a választókerületi kapcsolataimat illeti, a helyieket és külföldieket egyaránt élénknek és aktívnak minõsíteném, ugyanis egyre több határon túli testvérkapcsolatot építettek ki a Veszprém megyei települések. A balatoni képviselõk jobbára papíron mûködõ csoportja viszont, „ellenszélben” sajnos nem sokat tudott tenni. A parlamenti érdekképviselet nem volt erõs, noha sok esetben elõnyösebb döntéseket lehetett volna hozni, miként az történt. Ilyenek például a szõlõtermelõket sújtó nehézségek, a kistelepüléseknél pedig a szennyvíz-, és a szilárdhulladék kezelése. Személyes élményeimbõl leginkább Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását emelném ki, aki az elmúlt évszázadban az egyik legnagyobb kárt okozta Magyarországnak, a nemzetnek. Akkor sokan bíztunk az elõrehozott választásokban, de a szocialista-SZDSZ-es többség nem oszlatta fel a parlamentet, nyilván tudták – még van másfél évük az ország kizsákmányolására.
A.A.
Manninger Jenõ: Elkerülhetetlen a zalai part dinamikusabb fejlesztése - Négy évvel ezelõtt úgy gondoltam, hogy az uniós források nagy lehetõséget biztosítanak majd a zalai Balaton-part fejlesztéséhez is és ez már akár ebben a ciklusban is látható lesz. Így tervek voltak a balatoni sétány fejlesztésére, szállodafejlesztésre, az ökológiai turizmus kiterjesztésére, valamint egyéb, a szezont hosszabbító beruházásokra és reménykedtünk, hogy a balatoni halászat ügyében is elõrelépés történik. E néhány, csak nagy vonalakban vázolt elképzelés megvalósítása sajnos még igencsak várat magára. 2006 óta Lamperth Mónika elhíresült mondatának szellemében a szocialisták mindenütt ott vannak, ahol pénzt oszthatnak, kiszorították az ellenzéki képviselõket, de az önkormányzatokat is a döntéshozatalból. Ez határozta meg a parlamenti ciklust. Bizonyos kérdésekben azért volt egyeztetés, mint például a balatoni törvény módosításánál, de több, az önkormányzatok számára fontos módosító javaslatot végül is a kormány nem támogatott.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Mindennek ellenére a parlamenti plenáris és bizottsági üléseken tisztességgel részt vettem, de meg kell mondani, hogy ebben a ciklusban a kormánypártok erõbõl való politizálása miatt ez sok eredményt nem hozhatott. Persze úgy gondolom, hogy nem ültünk ott feleslegesen, hiszen a Gyurcsány-Bajnai kormánytól még az is kitellett volna, hogy a Balatont is eladják. A környezõ halastavak esetében legalábbis ezt megpróbálták. Köszönet néhány kormánypárti képviselõnek is, hogy legalábbis eddig ez nem történt meg. Így az elõbbiek értelmében ennek a parlamenti ciklusnak örömteli pillanatai nemigen voltak. Hacsak az nem, hogy választókerületi kapcsolataim tovább erõsödtek. Annál is inkább, mivel több cikluson keresztül már parlamenti képviselõ vagyok, így adottak a megfelelõ kapcsolataim mind a politikai mind a civil szervezetekkel. Az uniós támogatásokról szóló döntéseket elsõsorban a regionális tanácsokban hozták meg. Itt is – legalábbis a ciklus elején – elsõsorban a pártpolitika volt a meghatározó. Ennek köszönhetõen nem is tudták kiosztani még a meglévõ forrásokat sem, legalábbis a zalai területen. Ismeretes, hogy a balatoni turisztikai vonzerõ pályázatoknál végül is megmaradt a pénz. Ennek oka elsõsorban az volt, hogy a kormánypártok elsõsorban kiemelt beruházásokban gondolkodtak, azonban a Festetics kastély fejlesztési pályázatában 2 évig nem volt döntés és késik a beruházás a hévízi fürdõkórháznál is. Szakmai hibának tartom ugyanakkor az egyéb balatoni, turisztikai vonzerõ pályázatok túl szigorú kiírását, melyet az is bizonyít, hogy a rendelkezésre álló pénzeket sem sikerült kiosztani, ugyanakkor bízom benne, hogy ezen tapasztalatokat felhasználva a közeljövõben megindulhatnak a turisztikai beruházások e területen is.
Z.A.
Mohácsi József: Szûkebb pátriámnak is milliárdok jutottak – Elsõsorban a Balaton-környéki turizmus fellendítése volt a fõ célom, amibe Zalakaros és Hévíz fejlesztése is beletartozik. Ugyanígy célkitûzésem volt, hogy Siófok, Füred és Almádi színvonalához fel tudjunk zárkózni. Nyilvánvaló, hogy ezektõl Keszthely környéke még lemaradásban van. Mindenekelõtt az utak, elkerülõ utak építésében tapasztalhattam eredményeket és elmaradásokat. Bízom benne, hogy a következõ ciklus képviselõinek az utak tekintetében nagyobb sikere lesz. Az M7-es autópálya kiépítése egészen a horvát határig viszont mindenképpen sikerként könyvelhetõ el. Örömteli az is, hogy a Balaton-törvény révén legalább egy törvényünk van, ami némileg szabályozza a Balaton sorsát, jövõjét, környezet- és vízvédelmét. Siker és kudarc váltogatta egymást a sármelléki reptér ügyében is. Reméljük, az új tulajdonossal a fejlõdés megindul. Terveik szerint két év múlva 150 ezer turistát szeretnének idehozni. Saját tevékenységemet egyébként közepesre értékelem. Szerettük volna például magasabb színvonalra hozni a vasúti közlekedést. Nem sikerült elõbbre lépni a zagyterek rekultivációjában a teljes Balaton régióban. Ezek hasznosítása érdekében tovább kell lobbizni. Bár ez utóbbiban semmiképpen sem lebecsülendõ, hogy több mint százmilliárd forintnyi támogatást sikerült elnyerni választókörzetemnek. Visszatekintve az elmúlt négy esztendõre, úgy vélem, a költségvetési törvények elfogadása mindenképpen komoly fenyverténynek minõsíthetõ, miképpen a turisztikai és az oktatási bizottságban a megszorítások ellenére is eredményesen tudtuk képviselni a Balaton érdekeit.
Z.A.
AKTUÁLIS
Móring József Attila: a Balatonnak önálló forrásokra van szüksége - Egy parlamenti ciklus értékelésekor hajlamosak vagyunk arra, hogy elfeledkezzünk a napi ügyek intézésérõl, s csak az országos feladatokra, történésekre koncentráljunk. Számomra azonban az volt a legfontosabb, hogy még rövid idõszakokra se szakadjon meg szûkebb környezetemmel a kapcsolatom. Úgy gondolom: a már 2002-ben kialakított személyes ismeretségeket sikerült megõrizni választókerületem polgáraival, a települések vezetõivel, a gazdasági élet szereplõivel. Ebben segítségemre volt az is, hogy mi, akik a polgári értékeket tartjuk szem elõtt, már félszavakból is megértjük egymást. Az elmúlt négy év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a kormányzati akarat ellenére sok mindent túléltünk; de szeretném felhívni a figyelmet az ellenzékben elért parlamenti sikerekre is. Az Országgyûlés plenáris ülésein felemeltem szavam többek között a balatoni vállalkozók érdekében; ugyanis nem lehetett szó nélkül hagyni, hogy ezek az intézkedések – rendszeres, zaklató ellenõrzések, a napi standolás körüli anomália – milyen mértékben nehezítették meg a turizmusban dolgozók mindennapjait. Ennek a javaslatnak „áldásos hatását” a vendégek is tapasztalhatták. Örömömre szolgált, hogy felvetésemnek is köszönhetõen visszavonták az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Hasonlóképp jártam el a fenyvesi kisvasút további mûködtetésének érdekében. Racionális és érzelmi indokokkal is próbáltam alátámasztani érveimet. Hiszem, hogy az érintett önkormányzatok közremûködésével s a jelenlegitõl eltérõ tulajdonosi szerkezet kialakításával lehetõvé tudjuk tenni, hogy a páratlan természeti környezeten áthaladó, muzeális jellegû kisvasút még hosszú évtizedekig balatoni turista-csalogató maradjon. Szorgalmaztam választókerületem infrastruktúrájának javítását is, azonban e kezdeményezés – rajtam kívül álló okok miatt -, nem sok eredménnyel járt. Bár megépült az M7-es autópálya somogyi szakasza, de a sztrádáról levezetõ utak állapota továbbra is gátat szab annak, hogy a tóparton nyaralók szívesen keressenek fel a Balatontól kissé távolabb esõ, de turisztikailag mégis értékes településeket. Felvetettem, hogyan lehetne a helyi gyógyfürdõk kihasználtságát új befektetõk bevonásával fellendíteni, ám még a híres csisztai fürdõvel kapcsolatban sem sikerült elõrelépni. Meggyõzõdésem, hogy a népmûvészetérõl híres Buzsák és a szomszédos fürdõhely látogatottságát csak az összekötõ utak tervszerû felújításával és a hiányzó szakaszok megépítésével lehet növelni. Egyébként igen fontosnak tartom, hogy a Balaton önálló forrásokra alapozhassa fejlesztését. Igyekeztem annak érdekében is befolyást gyakorolni környezetemre, hogy a magyar tenger egységes turisztikai úti célként jelenjen meg itthon és külföldön egyaránt. Az elmúlt négy év történéseihez tartozik még képviselõi munkámnak egy kevésbé látványos, de annál inkább meghatározó része is. Parlamenti jegyzõként felemelõ érzés volt a köz szolgálatában serénykedni, s talán habitusomból is adódik, hogy ezt a feladatot különösen szívesen teljesítettem, mivel a jegyzõi karban minimálisra szûkülnek a politikai viták, a pártok pengeváltásai, ugyanis ott elsõsorban a szakmaiság dominál.
S.F.
Nagy Jenõ: Ha külön-külön is, de mindenki lobbizott a Balatonért - A Balaton vízminõségének, illetve mennyiségének védelme tevékenységemnek igencsak kiemelt része volt. Hála független Balaton-szakértõ barátomnak, Fekete Péternek is, úgy érzem, ezirányú munkám nem volt eredménytelen. A szezon meghosszabbítására tett erõfeszítéseink viszont tagadhatatlanul csak részben értek be. Az viszont mindenképpen elégedettséggel tölt el, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács, ahol alelnökként dolgozom, a Balaton valódi gazdája lett. Eredményesen dolgoztunk a régió marketingjének érdekében a BRIB keretein belül is. Viszont kudarcnak élem meg, hogy a kistelepülések csatornázásának ügyében csak nagyon keveset tudtunk tenni. Részben, mert ehhez a köztársasági elnök úr
„segítsége“ is hozzájárult. A parlament Sport- és Turisztikai Bizottságában ugyanakkor minden erõmmel elsõsorban szûkebb szakmámért lobbiztam. Sikerként könyvelhetõ el a szállodai ÁFA csökkentése, a szervízdíj adómentességének megtartása több kisebb-nagyobb eredmény mellett. A parlament plenáris ülésein lehetõségeim függvényében az idegenforgalom, környezetvédelem megoldandó problémáival, valamint 2. számú választókörzetet közelebbrõl érintõ ügyekkel foglalkoztam, miként képviselõ társaim is lobbiztak a maguk körzetéért. Igaz, sajnos külön-külön, de az eredmények végül is összeadódtak, s mindenképpen elõbbre vitték a Balaton gazdagítását, védelmét. Egyébként három cikluson át ért az megtiszteltetés, hogy parlamenti képviselõ lehettem. Ám a legutóbbi volt a legnehezebb. Számomra szinte elviselhetetlen volt az érdemi viták helyetti éles szembenállás, a folyamatos gyûlölködés. Emelkedettséget, örömet az utolsó ülésnapon éreztem, mikor elfogadtuk a holokauszt-tagadása tárgyában meghozott törvényjavaslatot.
A.A.
Pál Béla: a balatoni képviselõk mindig azt keresték, ami összeköti õket - Bár Veszprém nem tóparti település, de a Balaton vonzáskörzetében lévõ városként mindenképpen része a magyar tengernek. Így, ha áttételesen is, de balatoni képviselõnek is tarthatom magam. Annál is inkább, mert a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként is részese lehettem annak, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselõtársaimmal együtt, a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal szoros együttmûködésben, 2007 és 2009 között a balatoni kiemelt üdülõkörzet számára elkülönített forrásokból közel 4 milliárd Ft vissza nem térítendõ támogatást nyerhettek el a tó környéki önkormányzatok, vállalkozások, egyházak, civil szervezetek európai uniós forrásból. Ebbõl valósulhat meg többek között a balatonfüredi reformköri városközpont és a Kiserdõ kulturális, ökoturisztikai felújítása, Tihanyban a bencés apátság turisztikai fejlesztése, a Levendula Ház látogatóközpont létrehozása, a szabadtéri színpad, a csopaki, a balatonfüredi, a balatonalmádi és a balatonfüzfõi strand felújítása is. Összességében ennek az összegnek a két és félszeresét, közel 11 milliárd forintot nyertek el hazai és európai uniós vissza nem térítendõ támogatások formájában 163 nyertes pályázaton a balatoni kiemelt üdülõkörzet területén. Ebbõl 5 városközpont felújítása (Tapolca, Badacsonytomaj, Balatonfüzfõ, Balatonfüred, Balatonalmádi) több, mint 20 km felújított belterületi útszakasz, 4 km új kerékpárút, közel 10 település szennyvízcsatorna hálózata, 6 általános iskola, óvoda-bölcsõde, 9 orvosi rendelõ újulhat meg egyebek között. Mindezek a fejlesztések nem jöhettek volna létre a vissza nem térítendõ támogatások nélkül, együttesen javítják az itt élõk életminõségét és hozzájárulnak a Balaton és környékének vonzóbbá tételéhez a belföldi és a külföldi turisták körében is. Az elmúlt négy évben az országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottságának alelnökeként képviselõtársaimmal együtt közösen léptünk fel annak érdekében, hogy az üdülési csekk értékhatára mára már 73500 Ft legyen (az értékesítés pedig már elérte a 40 milliárd forintot) ez óriási fejlõdés ahhoz képest, hogy 2002-ben 20 ezer Ft volt és 1,8 milliárd Ft az értékesítés. A szállodai áfa 18 százalékra csökkent, 5 százalékkal pedig a munkáltatói járulék és a turizmus területén dolgozók is részesülnek abból, hogy 2010-tõl minden 10 munkavállalóból 9 a legalacsonyabb adókulccsal adózik. A Balaton környéki képviselõk egyébként számos esetben képviselték a saját frakciójukban vagy bizottságukban a tó és a környékén élõk érdekeit, így tehát sikereink közösnek tekinthetõek. Azt viszont sajnálom, hogy az elmúlt 4 évben a képviselõk közül sokan nem az emberek problémáinak megoldásáért történõ együttmûködést keresték, hanem számos esetben az ellenzék és a kormánypárt közötti terméketlen szembenállást erõsítették. Ám annak igencsak örülök, hogy ez alól a Balaton környéki képviselõk párthovatartozástól függetlenül kivételek voltak, hiszen az ügyek megoldásában azt keresték, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt.
A. A.
2 0 1 0
M Á R C I U S
7
8
AKTUÁLIS
Utazás kiállítás: élénk érdeklõdés a balatoni standoknál A tóparti szolgáltatók a tavalyi árakon várják honfitársainkat Nem kell külföldre menni azoknak a honfitársainknak, akik különleges attrakciókra várnak – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Utazás 2010 kiállítást Varga Zoltán, a turisztikáért is felelõs önkormányzati miniszter. S mint mondta: a csodák felfedezése itthon történhet, hiszen a korábbi éveknél gazdagabb turisztikai látványosságokra, kulturális programokra kerül sor. Mindezt elõseVarga Zoltán önkormányzati gíti a Fesztiválok Éve rendezvénysorozat, melynek egyik miniszter kuriózumát Pécs, Európa Kulturális Fõvárosa adja. A miniszter hangsúlyozta: a kultúra és a turizmus soha nem állt távol egymástól, s ezért hazánk különbözõ, ám élményekben egységesen gazdag tájaira invitálta a kiállítást megtekintõ tízezreket. Varga Zoltán reményét fejezte ki, hogy a várhatóan ismét fellendülõ idegenforgalom a nemzeti össztermékben is érezteti hatását. Minisztertársa, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát irányító Hónig Péter – „civilben” a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke - hasonló optimizmussal szólt az idegenforgalom ez évi alakulásával kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy a magyar családok anyagi helyzete stabilizálódik, s ezt a hazai vendéglátósok, szállodások is érzékelhetik majd. A köszöntõk sorához csatlakozott Páva Zsolt, Pécs polgármestere is, aki hangsúlyozta: a város lakói büszkék az Európa Kulturális Fõvárosa címre, s szeretnék, ha a jó idõ közeledtével egyre többen meglátogatnák a pannon táj egyik gyöngyszemét. Róna Iván, a Magyar Turizmus ZRt. vezérigazgatója a fesztiválok éve kapcsán kiemelte, hogy az országban idén - Pécsen kívül - háromezer rangos rendezvényre kerül sor. A köszöntõk után adták át a Magyar Turizmus Díjakat - a jutalmazottak érdemeit Ujhelyi István államtitkár méltatta. Régiónkból ebben az elismerésben részesült a tapolcai Hotel Pelion. A már szokásos protokolláris események után felkerestük azokat a standokat, melyeknél a tóparti turizmus meghatározó személyiségei mellett megtaláltuk a települések polgármestereit, a helyi szol-
nek a már tradicionálisnak mondható események, fesztiválok. A hadijátékokra specializálódott palánkvári rendezvények és a Fonyód szépe választása mellett minden korosztály találhat magának megfelelõ programot és szálláslehetõséget. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elsõként az utazóközönség számára megnyugtató hírt kívánt közölni: ebben az évben nem emel árakat a cég. Elmondta, hogy a menetrend szerinti személyhajózás a legfontosabb útvonalakon idén is a húsvéti ünnepeken indul, április 30-tól október 3-ig pedig valamennyi kikötõben nyitva lesznek már a pénztárak. A legsikeresebb, leglátogatottabb program várhatóan idén is a sétahajózás lesz, de tizenkét kikötõbõl indul majd diszkó- és gyermekhajó, valamint étkezéssel meghirdetett kirándulás is. A komp a jég elolvadtával ismét a szokásos menetrend szerint közlekedik Tihany és Szántód között, de ha a forgalom indokolttá teszi, a járatokat szükség szerint sûrítik. Horváth Gyula elmondta azt is, hogy folytatódnak a kikötõi rekonstrukciók, bõ-
A nyugat-balatoni kiállítók stand-részlete
Népviseleti ruhákba öltözött asszonyok is színesítették a kiállítást
gáltatások vezetõit, a szállodák igazgatóit. Tengerdi Gyõzõ, a Somogy megyei Közgyûlés turisztikai bizottságának alelnöke szerint a magyar tenger képviselõinek jelenléte rendkívül fontos ezen a turisztikai fórumon, ám a válság rányomja bélyegét a kiállítás összképére is. Az viszont örvendetes tény, hogy az alulról jövõ szervezõdések egyre inkább önálló arculatot kapnak, s ez nem csak az idegenforgalom irányításának társadalmasítását jelzi - egyben a költségeket is racionalizálja. A szakember úgy látja: a balatoni kiállítók általában egy-egy kisrégiót próbálnak favorizálni, s ezekbe a tájegységekbe kívánnak minél több kül- és belföldi vendéget „behozni”. Tengerdi Gyõzõ a nyugat-balatoni vállalkozók számára meghatározónak tartja a sármelléki repülõtér és a sávolyi Balatonring üzemeltetését, hiszen a térséget felkeresõ tíz- és százezrek nem csak a vendéglátósoknak, hanem a kiéheztetett önkormányzatoknak is jelentõs bevételt biztosítanak. A kiállításon megtudhattuk, hogy Fonyódon évek óta rendkívül nagy látogatottságnak örvende-
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
vítések is. Ezek közül kiemelkedik a boglári bázis beruházása – a teljes munkával május végéig készülnek el. A kivitelezés több mint háromszázmillió forintba kerül, ennek egyharmadát pályázati forrásból biztosította a részvénytársaság. S ahogy az már lenni szokott: a téli idõszakot a hajók karbantartására fordították, így többek között megújult a Siófok katamarán is. A rádpusztai idegenforgalmi központ nyári programjait Fekete Zoltán cégvezetõ ismertette az érdeklõdõkkel. Elmondta, hogy a húsvéti hagyományok felidézését követõen minden hétvégén közönségcsalogató programokkal várják a turistákat a Lelle és Szemes közötti turisztikai centrumba. A rendezvények közül kiemelkednek a lovasprogramok: a május 9-i Balatoni Vágta mellett – egy nappal korábban - kerül sor az országosan is nagy érdeklõdésre számot tartó csacsi galoppra, de lesz országos fõzõverseny, sõt több jeles kulturális eseményre is sor kerül. Oszter Zoltán, a kenesei Telecom Hotel igazgatója arról adott hírt, hogy a tulajdonos folyamatosan fejleszti a létesítményt, s szakaszosan felújítja a szállodai épületeket is. Nem csak a teljes vezetékcsere történt meg negyven vizesblokkban, hanem a hozzátartozó szobákba új bútorokat és technikai eszközöket is vásároltak. A céges rendezvényeknek és konferenciáknak ideális helyszínt biztosító, háromhektáros, vízparti komplexumban a tulajdonos Telecom dolgozói mellett magánszemélyek is igénybe vehetik a hotelt. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetõje szerint egyre nagyobb érdeklõdés nyilvánul meg a területükön lévõ természeti szépségek és az általuk nyújtott szolgáltatások iránt. Tavaly csaknem háromszázötvenezer látogatót regisztráltak, de a bõvülõ marketing keretnek köszönhetõen egyre többen ismerik meg tevékenységüket. A tavaszi és õszi túrák, a különbözõ konferenciák, a nemzetközi biofesztivál mind-mind jó lehetõség arra, hogy Közép-Európa turistái felfedezzék maguknak a csodálatos tájakat, a kalandbarlangokat vagy éppen a bivalyrezervátumot. Kopek Annamária elmondta azt is, hogy a fejlesztések közül kiemelkedik a Tihanyi Levendulaház projekt, melynek jövõ év a befejezési határideje. S ahogy azt már korábban is tapasztaltuk, az észak-nyugati polgármesterek az Utazás kiállításon is egységbe tömörültek, s különösen Györök, Gyenesdiás, Ederics, Badacsony, Szigliget és Vonyarcvashegy szoros együttmûködését hangsúlyozták. Kiss László györöki településvezetõ szerint sokat tettek azért, hogy a belföldi turizmust erõsítsék. Többek között jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, hiszen valamennyien az elõremenekülésben látják a kiutat. Szigligeti kollégája, Balassa Ba-
AKTUÁLIS
lázs arról beszélt, hogy tavaly százhúszezren keresték fel a várat, a bevételt pedig az újabb rekonstrukciós munkálatokra fordítják. A hétszázötven éves véderõben áprilistól októberig különbözõ koncertekkel, várjátékokkal kívánják a látogatókat szórakoztatni, s idén legalább harmincezerrel több turistára számítanak. A szomszédos településen, Badacsonyban ugyan más idegenforgalmi attrakciók vannak, ám ezeknek is jelentõs hagyományuk van. A Fiatal Mûvészek Fesztiválja, a Kéknyelû Virágzás Ünnepe, a Bornapok, a Rózsakõ fesztivál, a Badacsonyi szüret, a Városnap, a nemzeti ünnepeket kísérõ látványos rendezvények egy-egy alkalommal turisták tízezreit vonzzák a városba. Krisztin N. László polgármester szerint számukra azért is megnyugtató a Balatoni Hajózási Zrt. árpolitikája, mert a vendégek jelentõs része Fonyódról, hajón érkezik. Mint mondta: indokolt lenne néhány négycsillagos hotel építése a településen, s az önkormányzat természetesen partner lesz az ilyen jellegû beruházásokban.
A balatoni stand már messzirõl is felhívja magára a figyelmet
Zamárdiban kiemelten ügyelnek a színvonalas kulturális rendezvényekre: a pünkösdi szezonnyitó után folklór- és lovas programok, sportversenyek, kiállítások garantálják a feledhetetlen nyaralás élményét – természetesen a balatoni fürdõzések mellett. A fellendülõ vitorláséletet jelzi, hogy ebben az évben a vízi sportok oktatására is nagy hangsúlyt helyeznek. Horváth Tamás, Vonyarcvashegy turisztikai referense elmondta, hogy a település központjának rekonstrukciója mellett az öko-turisztikai fejlesztéseket favorizálja a képviselõ-testület: a Keszthelyi-hegységben új pihenõhelyet alakítanak ki huszonötmillió forintos költséggel. A szakember úgy látja: a helyi vállalkozók az elmúlt évinél jobb idegenforgalmi szezonra számítanak. Bõvül a szállodai kapacitás – még ebben az évben elkészül a harmincöt szobás, négycsillagos Helikon Taverna, melynek százötven négyzetméteres rendezvényterme lehetõséget biztosít konferenciák megtartására is. A kulturális élet fellendülését nemzetközi kiállítások fémjelzik, míg a strand a nyári hónapokban a Mozdulj Balaton rendezvénysorozat keretében több országos viadalnak biztosít helyszínt.
Siófok ezúttal is méltón képviseltette magát
S ha már sportról van szó: meg kell említenünk a Balatoni Kerékpáros Turisztikai Szövetség aktivizálódását, amely több szervezett túrát tervez ezen a nyáron is. Az ifjakat és a gyermekeket különbözõ táborokba invitálják, s mindezt úgy, hogy felhívják a résztvevõk figyelmét a környezetvédelmi problémákra, a kulturális programokra is.
Süli Ferenc
Balaton, a fesztiváltenger A Magyar Turizmus Zrt. a fesztiválok jegyében vényre invitálja az érdeklõdõket E rendezvépromótálja a Balatont, ahol tavasztól õszig fonyek mellett három, kiemelkedõen fontos lyamatosan programokkal várják a vendégeeseményre is felhívta a figyelmet Dani Barbaket, bár várhatóan a válság az elkövetkezendõ ra. Nevezetesen a „Király(i) Balaton“ elnevezészezonra még rányomja bélyegét. A régióban sû 2010. évi Nemzetközi Vitorlás Kongreszkisebb volt tavaly az országos átlagnál a viszszusra, amely május 4-10. között kerül megszaesés, a vendégek nyolcvan százaléka belrendezésre Balatonalmádiban, „Balaton7: a földi vendég volt - mondta Róna Iván, a MaNyár Elõszobája“ cimû rendezvénysorozatra , gyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója azon a haamely május 2. hetében, május 7-16. között gyományos régiós sajtótájékoztatón, amekerül megrendezésre, valamint. a lyen jelen volt többek között Rosta Sándor, a “Karnyújtásnyi Balaton“ kezdeményezésre, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság amelyben arra kérik a Balatont szeretõket, elnöke. hogy szenteljenek egy napot a tónak, és ünDani Barbara, az MT Zrt. Balatoni Regionánepeljék meg közösen a Balatont május 15lis Marketing Igazgatóság igazgatója elmonén, egymással kezet fogva, élõláncot alkotva dotta, hogy az MT Zrt. Balatoni Regionális a Balaton körül. Marketing Igazgatóságának (RMI) 2010. évi A Balaton régió sajtótékoztatóján az egyes marketingtevékenységében kiemelt „terméktelepülések további eseményeirõl Gruber Attila, ként” kezeli a fesztiválokat, illetve ezek kamSiófok önkormányzatának képviselõje, valapányát, amelyeket évszakonként és célcsomint Rádoczy Andrea, Hegedûs Lajos, és Bubla Dani Barbara, a Balatoni Marketing Iroda igazgatója portonként tematizál. A tavasszal „Tavaszi Zoltán a füredi, a hévizi és a keszthelyi turisztipezsgés a Balatonnál”, nyáron „Balaton: Lehet egy fesztivállal több?”. õsszel „ Balaton: „Laktakai egyesületek elnökei adtak részletes tájékoztatót. A.A. tó”, télen „Balaton, a meghitt varázslat” elnevezésû kampányüzenetük 23 különbözõ rendez-
2 0 1 0
M Á R C I U S
9
10 A K T U Á L I S
Tíz nap, amely megrengette a Balatonringet Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy lezáruljon a Balatonring beruházás hitelszerzõdésének elõkészítése, s annak aláírása. A kedvezõ fejleményekrõl március elsõ hétvégéjén nyilatkozott a kormánybiztos egy sajtótájékoztató keretében Sávolyon. Aztán visszakozott, s nem csak õ…. Nem lehet tovább tologatni a határidõt, mindenképpen folytatni kell a kivitelezést, különben nem készülhet el idõben a pálya, ahol már a nyáron próbaversenyeket kell tartani a szeptember 19-ére tervezett MotoGP futam elõtt - hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol Suchman Tamás adott tájékoztatót a projekt körül felmerült problémákról. A kormány már tavaly novemberben döntött az állami garanciavállalásról, amelyet kormányzati szakértõi vizsgálatokra, és az MFB által felkért szakértõi cég jelenté-
Suchman Tamás, a BFT elnöke és Bobek József sávolyi polgármester sére alapoztak. Március elsõ harmadára végezni kell az okiratszerkesztéssel, és azok idegen nyelvre fordításával, ami után aláírhatják a szerzõdést: a befektetõk, a magyar állam, az MFB, a Magyar Turizmus Zrt., és a Dorna. A BFT elnöke szerint minden kiemelt figyelmet élvezõ beruházás, – amilyen a sávolyi is – úgy tûnik, mindig a támadások középpontjába kerül. A politikus ezekre reagálva kifejtette, természetes, hogy minden nagy és különlegesnek mondható fejlesztésnek akadnak támogatói és bírálói. Példaként hozta fel a Hungaroring megépítését, ami annak idején szintén kereszttûzbe került. A Balatonring felé áramló bírálatokra, és rosszindulatú támadásokra reagálva elmondta: a beruházás még a válság elõtt megkezdõdött, teljesen más konstrukcióban gondolkozott a befektetõ, mint amit a jelenlegi helyzet kíván. Hangsúlyozta: az országnak elõre kell menni, ehhez azonban folyamatosan fejlesztenie kell, aminek egyik nagyon fontos, nemzetközi szinten is jelentõs példája lehet a MotoGP pálya. A 15,2 milliárd forintos hitellel megvalósuló befektetés a fejlesztõ szerint megtérülõnek minõsül, ezt az üzleti terv is alátámasztja, mivel feljövõben van a sportág, s a nemzetközi médiaérdeklõdés is igen jelentõs. Az elnök szerint ezért a lehetõ legszigorúbban, de mindenképpen biztosítani kell a beruházáshoz szükséges feltételeket. Magyarországon a GDP 10 százalékát az idegenforgalom biztosítja, amelyben 400 ezer ember dolgozik. Bevételi szempontból a Balaton a második helyen szerepel, ennek megõrzése végett elkerülhetetlen az elõ- és utószezon megnyújtása, amelynek biztató lehetõsége a MotoGP, amely akár 300-400 ezer vendéget, sok tízezer vendégéjszakát hozhat. Bobek József, Sávoly polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, a községben az elmúlt hetekben úgy élték meg a középpontba került fejlesztés körüli híreket, hogy azt gondolták:
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
minden elveszett. Suchman Tamás bejelentése hallatán azonban, mint mondta, megkönnyebbült. Nagyon fontosnak tartja, hogy feddhetetlen és tiszta beruházás induljon el a településen. Hogy ez a fejlesztés sikeresen megvalósuljon, annak érdekében aláírásgyûjtési akciót indított el, amivel elsõként a Balaton-parti települések polgármestereihez fordult. Tervei szerint az ország összes önkormányzatának vezetõjét is megkeresi levelével, hogy támogassák ügyüket. Úgy gondolja: ezzel az összefogással megmutathatják, hogy a vidék is fejlõdõképes.
Áprilistól újra fogadja az utasokat Sármellék
Lapzárta után érkezett: A sajtótájékoztatót követõ 10 napon belül azonban minden mintha megváltozott volna, s igencsak nagy fordulatot vett. Suchman Tamás ugyanis „kiszállt“ a Balatonring–projektbõl, mivel véleménye szerint az elmúlt hetekben olyan ellenséges hangvételû és agresszív támadások érték a projektet, amelyek miatt a megvalósítás az ellehetetlenülés határára sodródott. Arra kérte a kormányfõt, saját maga döntsön arról, hogy a kialakult helyzetben felfüggesztik-e és a következõ kabinetre bízzák-e beruházás állami támogatásáról folyó tárgyalások lezárását. A Magyar Fejlesztési Bank pedig az alábbi közleményt adta ki: az MFB és annak tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium úgy döntött, hogy nem köt szerzõdést a beruházóval a Sávolyra tervezett magyarországi MOTO GP pálya megépítésére. Az MFB az NFGM-mel egyetértésében úgy látja, hogy egy ilyen nagy volumenû beruházás állami hitellel való fejlesztésének esetében széleskörû pénzügyi, jogi garanciarendszerre van szükség. Ez összetett garanciarendszer összességében nem áll fenn. A Bank a beruházással kapcsolatos üzleti kockázatról több alkalommal egyeztetett a beruházóval. A tárgyalások végén világossá vált, hogy a beruházó nem tudja vállalni az MFB által támasztott feltételeket. Az MFB és az NFGM a kockázatok kezelésére nem kapott megnyugtató megoldási javaslatokat a beruházótól. A magyar kormány ugyanakkor elkötelezett a sávolyi Moto GP pálya megvalósulása mellett. Magyarország, a magyar gazdaság és turizmus valamint a Balatoni régió számára alapvetõen fontos, hogy a sávolyi pálya és ahhoz hasonló beruházások megvalósuljanak. A beruházások jelentõs fellendülést hozhatnak a település és a régió turisztikai és szolgáltatóiparának, a helyi kisés középvállalkozásoknak. A pálya és az azt övezõ létesítmények felépítése, karbantartása és a megnövekvõ turizmus pedig új munkahelyeket teremthetnek, segítenek a térség foglalkoztatási problémáinak felszámolásában is. A hazai MotoGP futamok és a Balatonringen megrendezésre kerülõ egyéb programok növelhetik Magyarország turisztikai vonzerejét és erõsíthetik az ország-imázst. A sávolyi pálya újabb, jelentõs lendületet adhat a hazai motorsportnak is. A fentiek miatt a kormány továbbra is fenntartja, hogy amennyiben a beruházó más finanszírozási konstrukcióban meg tudja valósítani a sávolyi MotoGP pálya megépítését, akkor kész állami kötelezettséget vállalni a versenyek megrendezéséhez szükséges jogdíjak biztosítására. Varga István, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetõje bejelentette: Az idén már feltehetõen nem tud megépülni a sávolyi MotoGP-pálya, ha csak a beruházó nem tud egy finanszírozót elõhúzni a „bûvész-kalapból”. A sávolyiaknak ez máris komoly gondot jelent, hiszen a többszázezer látogatóhoz igazodó szennyvízcsatorna-hálózat – amelynek költségét a beruházó fedezte – üzemeltetését a település önkormányzata semmiképpen sem tudja vállalni. Bajba kerülnek azok a hazai kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozók is, akik a ringre alapozva vettek fel hiteleket, s kezdték el fejlesztéseiket.
Ötven plusz ötven évre az SCD csoporthoz tartozó FB Airport Kft. vette bérbe és üzemelteti a Sármelléki Nemzetközi Repülõteret, miután a társaság március 3-án megkötötte a tranzakcióról szóló megállapodást az ingatlantulajdonos sármelléki és zalavári önkormányzatokkal. A hatósági engedélyek megszerzését, illetve a márciusra tervezett sikeres próbarepülést követõen április elsején így Sármellék már fogadhatja is az elsõ nemzetközi járatot. A Fly Balaton repülõtér ötven plusz ötven évi hasznosítására kiírt nyilvános pályázaton az SCD csoporthoz tartozó FB Airport Kft. tette a legjobb ajánlatot. A tavaly decemberben indított eljárás sikeres szerzõdéskötéssel zárult. Az FB Airport Kft. ugyanakkor az elmúlt év végén eszközbérleti szerzõdést kötött a korábbi üzemeltetõ, a Cape Clear Avation /CCA/ Kft.-t felszámoló Vectigalis Zrt.-vel, így minden szükséges feltétellel, azaz eszköz- és ingatlanvagyonnal rendelkezik a sármelléki repülõtér üzemeltetéséhez. A megállapodás értelmében a repülõteret üzemeltetõ társaság az FB Airport Kft. – amelynek ügyvezetõje az a Gubica Ágoston, aki 2008 végéig a felszámolás alá került korábbi üzemeltetõt, az ír tulajdonú CCA Kft.-t vezette - 6 millió forintos, fix összegû éves alapdíjat, továbbá forgalmához kötött prémiumot fizet az ingatlannal rendelkezõ önkormányzatoknak. - Az SCD Group elkötelezett a balatoni turizmus fejlesztése mellett, melyhez elengedhetetlen a sármelléki repülõtér kiszámítható mûködése. Emellett az SCD balatoni turisztikai beruházásainak megvalósításához komoly üzleti hátteret biztosít a repülõtér által bonyolított nemzetközi utasforgalom. Ezért döntöttünk úgy, hogy akár veszteséges üzemeltetés mellett is minden szükséges lépést megteszünk a Fly Balaton repülõtér megmentése érdekében – hangsúlyozta Tomcsányi Gábor, az SCD Group Zrt. vezérigazgatója. A társaság úgy számol, hogy a repülõtér mûködtetése és fenntartása évente félmilliárd forint befektetést igényel majd az SCD részérõl. Becsléseik szerint a sármelléki repülõtér legkorábban 2012-ben hozhatja vissza a 2008-ban regisztrált, közel 150 ezres utaslétszámot – idén mintegy 30 ezerrel számolnak - és csak középtávon várható, hogy a forgalom eléri a nullszaldós mûködéshez szükséges mértéket. Az SCD csoport a repülõtér körül fekvõ, további 200 hektáros terület hasznosítási pályázatát is elnyerte. A társaság itt a földterület kármentesítését követõen a légikikötõ mûködését szolgáló, s egyúttal klasszikus, az eredeti cégprofilhoz mindenképpen jobban illeszkedõ ingatlanfejlesztésre kíván vállalkozni. Az egykori szovjet laktanya területének bérletérõl szóló szerzõdést a felek a közeljövõben írják alá, amelynek értelmében az SCD csoport több év alatt összesen 1 milliárd forintot fizet a sármelléki és zalavári önkormányzatoknak. A tulajdonos önkormányzatok részérõl Szabó Vendel, Sármellék és Berkenyés István, Zalavár polgármesterei elmondták, hogy a repülõtér mûködtetése létkérdés, hiszen a környéken élõk számára kevés más munkalehetõség adódik, emellett a települések gazdálkodásában rövid idõ alatt jelentõs tétellé válhat az ingatlanok bérbeadásából származó bevétel. A polgármesterek reményei szerint a mindkét fél számára kedvezõ szerzõdések aláírását követõen véget ér a települések kálváriája, s fedezni tudják majd azt a tartozást is, amelyet korábban reptérrel együtt kaptak az államtól, s amely miatt már 200 millió forint értékû végrehajtást is kezdeményezett velük szemben a budapesti székhelyû Balaton Airport Kft. E cég, - amely 1991-tõl 1995 márciusáig üzemeltette a repülõteret – ugyanis az állami tulajdonban lévõ területen számos beruházással tette alkalmassá az objektumot polgári használatra. 1996-ban pert is indított a magyar állammal szemben. A két önkormányzat néhány évvel késõbb e követelés terhével kapta meg az ingatlant. Az önkormányzatok ugyan vitatták a Balaton Airport igényét, ezért a múlt év októberében hozott jogerõs ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet adtak be – a Legfelsõbb Bírósághoz és a strasbourgi bírósághoz fordultak. Az SCD-vel kötött szerzõdéssel viszont remélhetõleg feleslegessé válik a bizonytalan kimenetelû per folytatása. /A sármelléki regionális nemzetközi repülõtér helyzetével, a felszámoló eddigi erõfeszítéseivel foglalkozott a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság is, amelyrõl lapunk 15-ik oldalán számolunk be./
A.A.
A.A.
T.H.
S Z Á M
F Ö L D M Û V E L É S Ü G Y I É S V I D É K F E J L E S Z T É S I M I N I S Z T É R I U M 11
Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Az MVH utalja a szõlõkivágási támogatásokat Mintegy 3 300 szõlõkivágási engedélyt adott ki a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), s február elején a kivágási támogatások kifizetése is megkezdõdött. A támogatás összege három és fél milliárd forint. A kivágásra engedélyezett terület nagysága ebben a borpiaci évben 2 000 hektár. Ez, az elõzõ borpiaci évre jóváhagyott 1 200 hektáros területnagysággal együtt nem éri el a 2008. augusztus 1. és 2011. július 31. között támogatással kivágható 6 821 hektáros maximális területnagyság felét. A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a kérelmezõ a szõlõültetvény kivágását a vonatkozó 100/2008. (VIII. 6.) FVM
rendeletben meghatározott módon hajtsa végre. Ennek értelmében, a szõlõtõkék föld feletti részeit, illetve a föld alatti részekbõl legalább a gyöktörzset eltávolítva, a területet mezõgazdasági mûvelésre alkalmassá kell tenni. A szõlõültetvények kivágására, és annak az MVH részére történõ bejelentésére 2010. április 15-ig van lehetõség. A hivatalhoz eddig csaknem 500 kivágási bejelentés érkezett. Az elmúlt hónapokban hullott jelentõs mennyiségû hó azonban lassítja az elõírásoknak megfelelõ ültetvénykivágást, valamint annak ellenõrzését.
K.S.
Kilencvennégy milliárd érkezett Zalába Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 94 milliárd forintot nyert el Zala megye tervei megvalósításához, jelentette be egy keszthelyi fórumon Baracskai József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja. A régiós operatív program 2009/2010-es akcióterve alapján az elmúlt évben 52 milliárd 983 millió forintnyi pályázati lehetõséget hirdettek meg európai uniós forrásokból. A fõbb pályázati célok közt a regionális gazdaságfejlesztés (10,2 milliárd forint), a turizmusfejlesztés (14,8 milliárd), a városfejlesztés (8,8 milliárd), a környezetvédelem és közlekedés (10,5 milliárd), valamint a helyi és térségi közszolgáltatás (8,5 milliárd) szerepelt. A támogatott beruházások egyikeként elkezdõdött a becsehelyi iskola fel-
újítása, de Türjén és Gyenesdiáson is megújult az intézmény, a napokban kerül sor a zalaegerszegi ipari park megnyitására, de a kanizsaiak is rendelkeznek ipari parkkal a régiós támogatásnak köszönhetõen, ugyanitt a szennyvízfejlesztésre 10 milliárdot várnak. A regionális tanácshoz további 22 milliárd forintra lehet pályázni. Az idei évben ezen felül 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elõreláthatólag 9,38 milliárd forintos összegben tervez pályázati kiírásokat megjelentetni. Legnagyobb összeggel a helyi gazdaságfejlesztésre (5,1 milliárd), a helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztésére (3,55 milliárd), továbbá környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra beruházásokhoz nyerhetõ támogatás.
ZN
Agrárfórum pályázatokról, támogatásokról A január 19-e elõtt bejelentett pályázatokra nem vonatkozik a kormány által hozott moratórium. Így többek között a mintegy 200 milliárd forint, fõként az állattenyésztési ágazatot érintõ támogatás sorsáról mindenképpen dönt a tárca – mondta Gõgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy pápai agrárfórumon. A tanácskozáson szó esett annak az önálló uniós pályázatnak a lezárásáról, amelyre többek között településfejlesztés, mikrovállalkozás-fejlesztés turizmus, élelmiszeripari és mezõgazdasági
üzemek korszerûsítése címekkel lehetett pályázni. A rendelkezésre álló 17 milliárd forintnyi forrásra összesen 80 milliárdnyi támogatási kérelem érkezett. A tejárral kapcsolatos gondok lehetséges megoldása kapcsán az államtitkár kifejtette, olyan jogszabályi hátteret szeretnének kialakítani, amely lehetõvé teszi a termelõk számára, hogy pályázat útján további 12-13 forintos támogatásban részesüljenek.
A.A.
Egészségházzá avanzsál a közösségi ház Balatonfûzfõn Hatvanhatmillió forintos beruházással egészségházzá, egészségközponttá alakítják az Ófaluban található közösségi házat Balatonfûzfõn. Az épület földszintjén kapna helyet a felnõtt és gyermek háziorvosi szolgálat rendelõje, és a védõnõi tanácsadó. Továbbra is megmaradna a közösségi célokat szolgáló nagyterem, amit a jövõben egy új bejáraton lehetne megközelíteni. Az épület emeleti részén további irodákat, kiszolgáló létesítmé-
nyeket alakítanának ki. A határozati javaslat szerint a beruházás 66 millióba kerülne. Ennyivel lehetne a maximális támogatási összeget a legkisebb önrésszel elnyerni. Ha elnyerik a támogatást, és az elõzetes becslés megfelel a késõbbi tényeknek, a városnak a költségek 10 százalékát kell biztosítani.
K.S.
Több százmillió forintos beruházás, pályázati támogatással Dörgicse, a 900 éves falu mindig is híres volt minõségi borairól. A Pántlika Pincészet az elmúlt évek során tovább öregbítette a település hírnevét, hiszen számos borversenyen elismerték Dionüszosz nedûjét. A közelmúltban több százmillió forintos beruházásba kezdett a több tulajdonosból álló pincészet. A híres borvidéket változatos geológiai viszonyok jellemzik. A vulkáni, a meszes és a magas vastartalmú talaj itt egyaránt megtalálható, amitõl e vidék sajátos ízkarakterû borokat terem. A Balaton hatalmas víztükrérõl visszaverõdõ napfény különleges érettséget ad a déli lejtõk szõlõinek. A 1993-ban alakult pincészet a Pántlika-dûlõrõl és kastélyról kapta a nevét, a tulajdonosok ragaszkodtak a hagyományokhoz. Mint ismeretes, a XVII. századtól a piarista rend meghatározó jelentõségû lett a falu életében. A rend itt építette ki legnagyobb pincészetét a Pántlika Kastélyban, ráadásul az egykori Pannónia területén elsõnek kapta meg borai palackozására a királyi engedélyt. A tekintélyes múlt arra kötelezi a jelenkor emberét, hogy kiváló minõségû borokat termesszenek – ösztönzi, s szinte kötelezi a jelenkor emberét a hagyomány ápolására: a kiváló minõségû borok készítésére. A pincészet széles palettáján megtalálható az Olaszrizling, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Szürkebarát, Juhfark, Pinot Blanc, Sárgamuskotály, Rosé, Kékfrankos,
Zweigelt és Cabernet Sauvignon. A negyven hektáros birtokon 5,5 hektár újratelepítése még hátra van, ez a jövõ év feladata. Rendszeresen szemlézik a különféle pályázati támogatásokat, amelynek meg is lett az eredménye: a közelmúltban 450 millió forintos beruházásukhoz ötven százalékos támogatást nyertek. - Manapság az a pincészet képes fennmaradni, amely folyamatosan minõségi eredményeket tesz le az asztalra, és nem állja útját a fejlesztéseknek. A pályázati támogatással bõvítettük pincészetünket, érlelõ- és tárolóterünket, valamint fejlesztettük borászati technológiánkat – avat be a részletekbe Töröcskei Zsuzsa ügyvezetõ igazgató. Az új épületszárnyban kialakítottak egy modern, az európai normáknak megfelelõ palackozót, címkézõt és látványpincét is. A munkálatok jól haladnak, hamarosan megkezdik a tetõszerkezet építését. A komoly borászati berendezések vásárlása elengedhetetlen a kiemelt minõségû borok elõállításához. - Vannak további elképzeléseink, de elõbb a jelenlegi beruházást szeretnénk befejezni. Természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük a kedvezõ pályázati támogatásokat. Fantáziát látunk a borturizmusban is, amely által további munkalehetõséget biztosítunk a térségben.
Sz.P.
Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága támogatásával.
2 0 1 0
M Á R C I U S
12 B A L A T O N F E J L E S Z T É S I T A N Á C S
Karnyújtásnyi Balaton Programokról, pályázatokról a BFT ülésén A Balaton Fejlesztési Tanács februári fórumán Suchman Tamás elnök az elmúlt két hónapban lezajlott tárgyalásainak eredményeit ismertette meg a testület tagjaival. Elsõként elmondta, hogy a terveknek megfelelõen befejezõdött a balatoni halászati cég átalakítása. A cél egyértelmû volt: az újonnan létrejött gazdálkodó egységnek a korábbinál magasabb szinten kell ellátnia legfontosabb feladatát. A szervezeti struktúra lehetõvé teszi, hogy a szakemberek a tó élõvilágára és a horgásztatásra fókuszáljanak a jövõben – ugyancsak a nonprofit szervezet elsõdleges feladatai közé tartozik még az õshonos élõvilág helyreállítása. Az elnök megosztotta a szakemberek dilemmáját a tanács tagjaival: a válaszra váró kérdések között szerepelt többek között az is, hogy honnan szabad halat telepíteni a tóba. A koncepcióváltás – mely szerint a lellei és buzsáki tavak a jövõben is a részvénytársasághoz tartoznak - szülte a legjobb megoldást, vagyis az „ifjú kopoltyúsok” a haltelepítések során csak a szomszéd mederbe kerülnek át. Suchman Tamás közölte azt, hogy a többi halastó és az irmapusztai feldolgozó is állami tulajdonban marad. A sármelléki repülõtér kapcsán is megnyugtató döntés született: a légikikötõ állami támogatása lehetõvé teszi, hogy április 1-jétõl ismét utasszállító gépek landoljanak a nyugatbalatoni településen, ám a korábbi százötvenkétszázezer utas helyett ennek egyharmadára lehet idén számítani. A feladat adott: a korábbi piacokat kiváló marketing munkával, színvonalas szolgáltatásokkal szerezze vissza az üzemeltetõ. A tanács ülésén tájékoztató hangzott el a Karnyújtásnyi Balaton akcióról. A testület tagjainak a kezdeményezõ boglári iskola tanára, Gáligné Pintér Zsuzsa elmondta: élénk érdeklõdés nyilvánul meg a programmal kapcsolatban, s várható, hogy az ország számos pontjáról érkeznek majd kirándulók, villatulajdonosok május 15.-én a tóhoz, hogy az egymásba fonódó karjuk ölelésével is szimbolizálják – óvni, védeni kívánják a magyar tengert. A szervezõk ab-
X V I I .
É V F O L Y A M
„10 éve a régióért“ „A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. megbízható, minõségi szolgáltatásokkal segíti az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalatok munkáját az alábbi területeken: - EU-s és hazai pályázatok figyelése, pályázati szaktanácsadás, pályázatok írása, - Projektmenedzsment, - Megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések, üzleti terv készítése, - Környezetvédelmi tervek, programok készítése, környezetvédelmi felülvizsgálat, - Pénzügyi és számviteli szolgáltatás alapítványok, non-profit szervezetek részére, - Területfejlesztési célokat szolgáló gazdaság- és társadalomtudományi kutatások végzése, - Szakmai rendezvények szervezése. Amennyiben szolgáltatásaink felkeltették érdeklõdését, kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal, hogy tudásunkat és tapasztalatainkat mielõbb szervezete javára fordíthassuk. Elérhetõségeink: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Telefon/Fax: 06/84 317-002 e-mail:
[email protected] honlap: www.balatonregion.hu“
3 .
S Z Á M
ban bíznak, hogy ezen a demonstratív eseményen is megnyilvánul a balatoni lokálpatriotizmus. Suchman Tamás elmondta, hogy tizenhét olyan szervezet állt a program mögé, melyek elsõsorban az egészségügyi és közlekedési biztosítást végzik majd el. Az ülésén szóba kerültek a pályázatok is: a grémium tagjai elmondták, hogy számtalan kritikát fogalmaznak meg az érintettek a jelenlegi gyakorlattal szemben. A bírálók szerint túl sok az elutasítás, s rendkívül lassú az ügyintézés. Ez annak fényében különösen elfogadhatatlan, hogy a balatoni fejlesztésekrõl általában politikai konszenzus is kialakult. Ez utóbbi kapcsán Bóka István, Balatonfüred polgármestere elmondta, hogy több esetben olyan projektek sem nyertek, melyeknél jelentõs helyi forrást is fel tudtak mutatni. Példaként említette a Tihanyi Legenda programot, amelyre viszont feltétlenül szüksége lenne a Balaton egyik leglátogatottabb településének. Suchman Tamás csatlakozott a felvetéshez - mint mondta, a félszigetet „rendbe kell tenni”, hiszen a hatvanas évek óta itt érdemi fejlesztés nem történt. Ugyancsak Füred polgármestere vetette fel, hogy a balatoni településeknek feltétlenül szükségük van a kurtaxához járuló kormányzati támogatásokra. Reagálásában a BFT elnöke közölte, hogy többször tárgyalt a Pénzügyminisztérium illetékes vezetõivel e témában, s remény van arra, hogy a helyi idegenforgalmi adóhoz rendelt állami juttatásokat a korábbihoz hasonló mértékben megkapják az önkormányzatok. Elmondta azt is, hogy a tóparti rendezvények támogatásáról még nincs döntés, ugyanis a Balaton Fejlesztési Tanács is csak a központi forrás ismeretében hirdetheti meg az ezzel kapcsolatos pályázatokat. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén ismét szóba került a magyar tenger – vagy egyes régióinak - világörökséggé nyilvánítása, majd javaslat hangzott el, hogy a Balaton is legyen jelen a magyar régiók brüsszeli képviseletében, hiszen ez sokmilliárdos hasznot hozhat.
Süli Ferenc
B A L A T O N F E J L E S Z T É S I T A N Á C S 13
A Balaton, mint egészségturisztikai központ Nem véletlenül Siófokon, és nem véletlenül a régió legnagyobb – s nemrég még tovább bõvített – ilyen jellegû létesítményében, a Galerius Élményfürdõ és Wellness Központban került sor február 25-én „Az egészségturizmus újabb fejlesztési lehetõségei a Balaton régióban” címû szakmai konferenciára. Siófok városa ugyanis csaknem egy évtizeddel ezelõtt célul tûzte maga elé a színvonalas wellness-szállodák létesítését és a konferenciaturizmust kiegészítendõ az egészségturizmus fejlesztését. E koncepció jegyében születtek meg a város több csillagos szállodái, egyéb létesítményei, mint például a Galerius Fürdõ is. Tulajdonképpen e gondolkodásmód jelentõségét emelte ki Suchman Tamás is, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azzal a megállapításával, hogy: „A mindenkori illetékesek csak helyes döntést hozhatnak, ha a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése mellett döntenek”. A továbbiakban az elnök azt hangsúlyozta, hogy a Balaton régiónak megvannak azok az adottságai, amelyekkel – például az egészségturisztikai szolgáltatások bõvítésével – megerõsítse, sõt növelje pozícióját, befolyását a hazai és a nemzetközi turisztikai piacon. Különösen fontos az elõrelátás, elõre gondolkodás napjaink recessziós idõszakában, hiszen a válság elmúltával a turizmus nemzetgazdasági szerepe jelentõsen felértékelõdhet. A szakmai tanácskozás nem titkolt célja az volt, hogy a résztvevõk megismerjék a balatoni egészségturizmusban meglévõ szolgáltatások mellett a most még nem igen létezõ, vagy csak kevésbé létezõ egészségturisztikai szolgáltatásokat, gyógymódokat. Cél volt továbbá új, versenyképes és egyedi termékstruktúra kialakítása, amely tömeges igényt képes elõidézni a hazai és külföldi vendégkör megtalálásával. A konferenciát szervezõ BFT, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Siófok Önkormányzata, valamint a Siotour Kft. igazából a „2011 az egészségturizmus éve” kampányév régiós elõkészítésének szánta.
A szakmai elõadók között politikusok, idegenforgalmi, egészségügyi és gazdasági szakemberek is megtalálhatók voltak, sõt külföldi elõadók jóvoltából szó esett a németországi, valamint angliai és amerikai kereslet lehetõségeirõl is. Az önkormányzati tárca turisztikai szakállamtitkára, Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában kiemelt jelentõségû az egészségturizmus. Szerinte öt éven belül ötven százalékkal megemelkedhet országos szinten a gyógy- és wellnessvendégéjszakák száma, köszönhetõen annak is, hogy az egészségturizmus magába foglalja a megelõzést, a wellnesst és a rekreációt is.
Gyarmati László
Suchman Tamás
Kolber István: magas színvonalú produktum, felkészült, elkötelezett szakemberek Jubilál a Balatoni Integrációs és Nonprofit Kft., amelynek jogelõdjét, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-t egy évtizede, 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács. A kht. 2009. január 1-jétõl korlátolt felelõsségû társaságként mûködik, s jelenleg három irodájában – Siófokon, Keszthelyen és Balatonfüreden - huszonegy munkatárs dolgozik. A szervezet múltbéli és jelenlegi feladatairól, a munkatársakról, a lehetséges jövõbeni stratégiáról a BFT korábbi elnökét, Kolber Istvánt kérdeztük. - Különleges, sajátos, sok tekintetben teljesen speciális feladatot kell ellátnia a Balatoni Integrációs és Nonprofit Kft.-nek. Az idõ alatt, amíg a Balaton Fejlesztési Tanács elnöki tisztét töltöttem be, rendkívül magas színvonalon teljesítõ szakembereket ismertem meg - a harmonikus együttmûködést segítette, hogy számos Kolber István témában gyakran azonos nézeteket vallottunk. A Balaton Fejlesztési Tanács döntési helyzeteit megkönnyítette a tevékenységük iránti bizalom - állásfoglalásaikat, véleményeiket, javaslataikat szakmai felelõsségük tudatában fogalmazták meg. Számomra is elismerés volt, hogy ilyen kvalitásos emberekkel lehettem napi munkakapcsolatban. A köztudatba talán kevésbé ívódott be, hogy a kollektíva részét képezte egy, a régió kutatására, az itt zajló társadalmi folyamatok regisztrálására szakosodott tudo-
mányos csoport. Az õ érdemük is, hogy kijelenthetjük: az apparátus látásmódját tekintve valóban európai léptékû, s így a követendõ stratégiát ennek szellemében dolgozhatták ki. Ez utóbbiban segítségükre volt, hogy már korábban is több nemzetközi projektben vezetõ szerepet vállalhattak. Kell-e mondanom: ezen a téren is helytállnak! A BFT elnökeként több olyan fórumot szerveztem, melynek szakmai hátterét a közhasznú társaság biztosította – ilyen volt többek között a Tihanyban megrendezett, elsõdlegesen a magyar tenger aktuális gondjaival foglalkozó kormányülés és a Balaton-konferencia sorozat. Parlamenti hozzászólásaimat, a tóval foglalkozó javaslataimat esetenként ugyancsak az apparátus hatékony közremûködésével készítettem elõ. A folyamatosságnak meghatározó szerepe van ebben a kiváló munkában, s a választási ciklusokon átívelõ magas színvonalú produktum a garancia arra, hogy ez a tevékenység a jövõben is hasonló minõségben folytatódjon. Szólnom kell arról is, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsnak meghatározó szerepe volt az operatív programok alakításában, s ennek köszönhetõ, hogy az EU-s forrásokból is jelentõs összegek kerültek a tóparti turizmusba, ezek bevonásával bõvülhettek a szállodai kapacitások. Ugyancsak a kht. tevékenységéhez kötõdik a Mozdulj Balaton rendezvénysorozat, amely nem pusztán egy esemény, hanem sportpályák, eszközök és moderátorok meglétét is feltételezi. E téren szintén komoly elõrelépésrõl beszélhetünk. A Balatoni Integrációs és Nonprofit Kft. jövõbeni tevékenysége a tájegység további fejlesztési elképzeléseivel lehet összefüggésben. Magam is szorgalmazom, hogy a Balaton kiemelt régió maradjon, legyen önálló tervezése, de ez integrálódjon a három megyéhez és három régióhoz. Meggyõzõdésem, hogy a decentralizáció is segítheti a helyi döntések felerõsödését. A tervezés jelentõsége megnõtt, így a forrásokat is könnyebb megszerezni, mintha ad hoc jellegû tevékenység jellemezné a régiót. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a tervezõknek nem pusztán „fejlesztési tárgyként” kell kezelni a tavat, hanem komplexitásában szükséges szemlélni olyan egységes folyamatban, amely figyelembe veszi az ökológiai, környezetvédelmi szempontokat is.
S. F.
2 0 1 0
M Á R C I U S
14 B A L A T O N I R E G I O N Á L I S I D E G E N F O R G A L M I B I Z O T T S Á G
Sármellék esélye: SCD Tapolcán ülésezett a BRIB Élénk vita keretében elsõként tájékoztatót hallgatott meg a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rosta Sándor elnökletével – Tapolcán, a Hotel Pelionban megtartott soros ülésén a sármelléki Fly Balaton reptér jelenlegi helyzetérõl, s 2010. évi tervekrõl. Ezt követõen a mind népszerûbb Balaton Turizmus Kártya igénybevételével, szolgáltatásaival, illetve az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó jogszabályi változásokkal és hatásaival ismerkedtek meg a testület tagjai, majd pedig elfogadták a BRIB idei munkatervét. A bezárt sármelléki repülõtér csakis veszteséget termel, miután egyetlen forintnyi bevétele sincs, így a mûködtetõ felszámolásra specializálódott Vectigalis Zrt.-nek A Fly Balaton fogadó épülete döntenie kellett: vagy véglegesen „lehúzza a rolót”, vagy bérbe adja a repülõtér eszközeit. Olyannak, aki az ingatlanok egy részét tulajdonló önkormányzatokkal is képes megegyezni. A Vectigalis az utóbbi alternatívát választotta, mondotta a cég elnök-igazgatója, Varga Jenõ amikor tájékoztatta a BRIB tagjait a térség idegenforgalmára meghatározó mértékben ható Fly Balaton helyzetérõl. A lehetséges és érdeklõdõ bérlõk közül olyat választottak, hangsúlyozta Varga Jenõ, amely kellõ szakmai kapacitással, rövid és hosszú távú koncepcióval, tõkével, nemzetközi és hazai kormányzati csõdelhárítási támogatással rendelkezik. Ezt az SCD Groupban, illetve az érdekeltségi körébe tartozó FB Airport Kft.-ben találta meg, amellyel már a múlt év decemberének végén egyéves bérleti szerzõdést kötött, s amely elõreha-
emelkedett, így a belföldön, s külföldön értékesített kártyák száma már meghaladja a 6 ezret. „A tengernyi élmény - tengernyi kedvezménnyel” szlogennel mindössze három éve meghirdetett kártya népszerûségét mindenekelõtt annak köszönheti, hogy az éttermekben 10-15, a menetrendszerinti hajójáratokon 20, a strandokon, élményfürdõkben 10-30, a sportszer-kölcsönzõben, a vitorlás hajók bérlésekor 10-20 százalékos kedvezményre jogosít. Méghozzá meglehetõsen széles körben, mivel több mint 300 szállás- és vendéglátóhelyen, 19 múzeumban és kiállítóhelyen, 8 strand, és élményfürdõben, 25 sporteszköz kölcsönzõben fogadják el, valamint a Balatoni Hajózási Zrt.nél és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Idén újdonságként már a MOL törzskutaknál is élhetünk a kártya biztosította kedvezménnyel. A hazai és külföldi vendégek körében jelentkezõ növekvõ igények kielégítése érdekében ez évben újabb kártya értékesítõ pontokat létesítenek a hajóállomásokon, az utazási irodákban, a benzinkutaknál, valamint a strandokon – jelentette be Semsei Sándor. Egy újabb tájékoztató keretében Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára kiemelte: több mint másfélmilliárd forint bevétel kiesést okoz a tóparti önkormányzatok idei költségvetésében, hogy az államháztartási törvény számtalan megszorító intézkedéseinek sorában megfelezték az idegenforgalmi adó minden egyes forintjához eddig biztosított két forintos támogatást. Emiatt – az önkormányzatoktól kapott tájékoztatás szerint – számtalan településen elmarad, jobbik eset-
Rosta Sándor
Lázár János
Varga Jenõ
ladott és bíztató tárgyalásokat folytat az érintett önkormányzatokkal. Arra vonatkozóan, hogy a bérlõ – amely magára vállalta a reptér több százmillió forintos fenntartási, õrzési költségeit – miként kívánja üzemeltetni a sármelléki repülõteret, milyen üzleti tervvel számol, nem adhatott információt Varga Jenõ, mivel ez az SCD kompetenciájába tartozik. Azt azonban leszögezte: úgy véli, a regionális légikikötõ fennmaradásának, április elsejei újbóli megnyitásának esélyét jelenleg csakis az SCD teremtheti meg. A tájékoztatót követõ vitában Fekete György, Nagy Jenõ, valamint Rosta Sándor – miközben örömmel nyugtázták a repülõtér közelgõ megnyitásával kapcsolatos erõfeszítéseket – hiányolták, hogy a mûködtetését még mindig nem segíti kellõ megkülönböztetéssel a kormányzat, s kételyeiknek is hangot adtak. Nevezetesen, hogy a repülõteret bérbe vevõ, FB Airport Kft., illetve a mögötte álló SCD csoport eleget tud-e majd tenni a vele szemben támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Annál is inkább, mert az utóbbi az ismert nagyszabású Balaton fejlesztési projektjének megvalósításával – egyrészt a pénzügyi, gazdasági válság, másrészt az érintett önkormányzatokkal folytatott nehézkes engedélyezési egyeztetések miatt – a várakozásoktól messze elmaradóan halad, s a tervezett beruházások jószerivel még sehol sem kezdõdtek meg. A BRIB tapolcai ülésén a továbbiakban a BalatonCard turizmus kártya tapasztalatairól Semsei Sándor, a forgalmazó cég munkatársa számolt be. Mint mondotta, a BalatonCard egyre inkább polgárjogot nyer. Az elmúlt évben a forgalomba került kártyák száma csaknem 10 százalékkal
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Semsei Sándor
ben átütemezik a tervezett beruházások egy részét, módosítják a régióban fontos szerepet játszó helyi rendezvények számát, idõtartamát, vagy kínálatát. Az állami támogatás mérséklése miatt – amely településenként néhány milliótól 200-250 millió forintig terjedõ bevétel kiesést idéz elõ - kevésbé fejlesztik a szabad strandokat, több helyütt fizetõvé teszik igénybevételét, még inkább háttérbe szorul a települések területén található kerékpárutak karbantartása. A gondok enyhítése végett – a fokozottabb takarékosság mellett - kivétel nélkül mindenütt megemelik az egy fõre jutó éjszakánként az idegenforgalmi adót. Így ezek átlagosan 300 forint körüliek. A legalacsonyabb 150 forint – alig egy-két helyen – míg a legmagasabb 400 forint. Ez utóbbi különösen irreális az ifjúsági hotelek esetében, amely az éjszakánkénti átlagos 1300 forintos szállásdíjnak több mint egynegyedét/!/ teszi ki. Lázár János szólt arról is, hogy a Balatoni Szövetség az önkormányzatok nevében folyamatosan tiltakozott az üdülõterületek fenntartását szolgáló állami támogatás csökkentése miatt, ám sajnos eddig eredménytelenül. Hivatalosan meg nem erõsített hírek szerint azonban a Pénzügyminisztérium enyhít a megvonáson, s így a Balaton térségében a másfélmilliárdos támogatás kiesés helyett „csak” 500 millióval kell számolni. A BRIB tagjai ugyanakkor szorgalmazzák: „címkézzék” meg az idegenforgalmi adóbevételhez történõ állami hozzájárulást, nevezetesen, hogy azt csakis turisztikai feladatok ellátása érdekében hasznosíthassák az érintett önkormányzatok.
Andrássy Antal
B A L A T O N I R E G I O N Á L I S M A R K E T I N G I G A Z G A T Ó S Á G 15
Elsöprõ sikerû a Balaton Korzó – balatoni fesztiválajánló rovat régiós bemutatkozás Így március beköszöntével már enged a hideg szorítása, a természet kezd ébredezni, megjelennek az elsõ zöld levelek, és a még fagyos földet áttörõ hóvirág is azt hirdeti, hogy itt a tavasz! Kirándulásra csalogat a friss levegõ és mosolygó napsütés!
A Balaton régióban számos rejtett természeti kincs vár felfedezésre ebben a hónapban is, azonban akkor sem szabad megrettennünk, és a négy fal között maradnunk, ha az idõjárás még a zordabb arcát mutatja, hiszen számos program kínál tartalmas szórakozást – régiószerte. Idén március 19-tõl április 9-ig rendezi meg a Kálmán Imre Kulturális Központ a Siófoki Tavaszi Fesztivált. A Fõ téren található központ közel ötszáz személyes színháztermében lép fel a Szegedi Kortárs Balett társulata, amely Juronics Tamás Szentivánéji álom címû pszichodramatikus koreográfiáját mutatja be. A Duna Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Énekkar Georg Friedrich Händel oratóriumát, a Messiást adja elõ. Bada Márta festõmûvész kiállításán lakóhelye és a környezetében élõ cigány emberek élete, egy megálmodott mesevilág elevenedik meg impresszionisztikus, gazdag színvilágú képeken. A kisgyerekes családokat az Alma együttes vidám koncertje várja, a jazz zene kedvelõi pedig az Apáti Dixieland Band koncertjét élvezhetik. A fesztivál záró eseménye is nagy sikernek ígérkezik, hiszen a mindig igényes és letisztult elõadásmódjáról híres Zorán Siófokon is elõadja legismertebb és legújabb dalait.
Virágos Magyarországért - Rozmaring díj A „Virágos Magyarországért” környezetszépítõ versenyt 1994-ben kezdeményezte a turisztikai szakágazat azzal a céllal, hogy elõsegítse a kulturált, vendégváró településkép kialakítását. A verseny azóta Magyarország legsikeresebb mozgalmává vált, amely az elmúlt több mint másfél évtizedben a települések kétharmadát képes volt megszólítani – évente mintegy kétmillió embert. A Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban hozta létre a Rozmaring Díjat. A díj odaítélésének alapfeltétele, hogy a vendéglátóhely olyan településen legyen, amely benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítõ versenybe. Az elnevezés egyrészt utal arra, hogy a díjnak a gasztronómiához is köze van, hiszen a rozmaring a magyar konyha egyik kedvelt fûszernövénye is. A díjat azok a vendéglátóhelyek kaphatják meg, amelyeknek éttermi kínálata magas színvonalú, és ezzel párhuzamosan környezetük rendezettsége, növényekkel és virágokkal való díszítése különösen igényes. A díjat minden turisztikai régióból évente csak egy étterem kaphatja meg. A díjak odaítélésére a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságai tesznek javaslatot. A 2009. évi Rozmaring Díj átadására február 4-én, a Torkos Csütörtököt beharangozó sajtótájékoztatón került sor. A Rozmaring Díjat az alábbi éttermek nyerték el: Balaton régió: Romantik Kis Helikon Étterem, Hévíz, Dél-Dunántúl régió: Margit Pince, Sióagárd, Közép-Dunántúl régió: Olíva Étterem és Grillkert, Veszprém, NyugatDunántúli régió: Rigótanya Étterem, Bük.
Prágában
A prágai Holiday World kiállításon – tekintettel a cseh küldõpiac jelentõségének növekedésére – kiemelt megjelenéssel vett részt a Balaton turisztikai régió. A Magyar Turizmus Zrt. prágai külképviseletének és Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának szervezésében, február 4-én sajtótájékoztatót és szakmai workshopot tartottak a média képviselõi, valamint az utazásszervezõk részére. A szakmai nap során a Balaton régió szállodái, a Balatontourist és a Balaton régió turisztikai egyesületei mutatkoztak be Balatonalmádi, Hévíz és Zalakaros képviseletében. A prezentációkat ízletes magyaros ételek bemutatója és borkóstoló követte. A szervezõk tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyszámú érdeklõdés mutatkozott mind a sajtó, mind pedig az utazásszervezõk részérõl: a rendezvényen több mint száz szakmai partner vett részt. A rendelkezésre álló 2009. január-novemberi statisztikai adatok is a fokozódó érdeklõdést tükrözõ, kedvezõ tendenciát támasztják alá: a 19.152 cseh vendég 71.870 vendégéjszakát töltött el a Balaton régió kereskedelmi szálláshelyein, ami a vendégek vonatkozásában 4,9 százalékos, a vendégéjszakák vonatkozásában pedig 6,5 százalékos növekedést jelent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. Csehország a fenti adatok alapján a Balaton régió harmadik legjelentõsebb küldõországa.
Négy balatoni település is szerepel Magyarország leglátogatottabb települései között! A Központi Statisztikai Hivatal elõzetes adatai szerint 2009-ben – a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján – megõrizte a legnépszerûbb magyarországi város pozícióját Budapest mind a külföldi, mind a magyar turisták körében. Az elmúlt évekhez hasonlóan az ezüstérmet Hévíz, a bronzot Hajdúszoboszló szerezte meg, a 4. és az 5. helyen Siófok és Bük foglaltak helyet. A gazdasági válság évében, 2009-ben a legnépszerûbb tíz település közül Zalakaros és Sárvár esetében bõvült a vendégforgalom. Zalakaroson a 3,8 százalékos növekedés döntõen a belföldi kereslet emelkedésének köszönhetõ. A belföldi vendégéjszakák száma Zalakaros (+9,5 százalék) mellett a 7. helyen szereplõ Balatonfüred (+13,8 százalék) városában is emelkedett. Az elõzetes adatokból jól látszik, hogy Magyarországra látogató külföldiek körében is hasonló sorrendet lehet felállítani: Budapest mellett 2009-ben is a gyógyfürdõvel rendelkezõ, illetve a Balaton közeli települések voltak a legnépszerûbbek. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a Balaton, mint márka folyamatosan erõsödik, tartalma pedig kibõvül: a Balaton régió több lett, mint egy nyári kikapcsolódás. Presztízsértéke folyamatosan felértékelõdik, az Európai Uniós és önerõs fejlesztések beértek, az egyes települések vonzereje megnõtt, kínálata kibõvült (közösségi terek kialakítása, turisztikai és általános infrastruktúra fejlesztés). A Balaton – és ezen keresztül a régió településeinek – image pozitív irányban változott, amely hozzájárult ahhoz, hogy a TOP10-ben szereplõ 4 balatoni városban éves szinten 2009-ben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 millió 380 ezret!
2 0 1 0
M Á R C I U S
16 K U L T Ú R A
Vászonra vitt vallomások
Almádi kulturális követe
Erdélyi Ernõ lellei kiállításához
Veszeli Lajos kiállítása Budapesten Almádi üzenetét személyesen hozta el a fõvárosba a kultúra nagykövete, Veszeli Lajos – e szavakkal köszöntötte a budapesti VAM Design Center galéria új tárlatának megnyitóján a mintegy félezer fõs publikumot Keszey János, a tóparti város polgármestere. A magyar képzõmûvészeti életben is szokatlannak tûnõ, felfokozott érdeklõdés azt mutatta, hogy nem csak egy európai rangú mûvészt, hanem olyan embert, olyan barátot is ünnepeltek, aki a közéletben szintén maradandót alkotott. Lakóhelyének szeretetét, ragaszkodását jelzi, hogy sokan elkísérték õt a fõvárosba - a település vegyes karának produkciója pedig azt kívánta érzékeltetni, hogy a mûvészetek iránt fogékony balatoni emberek együvé tartoznak.
Lehet-e meghittebben felkészülni, feltöltõdni a ránk váró mozgalmas napokra, hetekre, a családi és a közelgõ szakrális ünnepekre, mint úgy, hogy szellemi kihívásokat, izgalmas kalandokat keresünk? Tehetünk-e többet régiónkért, lakóhelyünkért annál, mint hogy példaképül állítjuk az itt élõk elé azokat a kreatív embereket, akik a mûvészetek terén tehetségesebbek nálunk, akiknek néhány ecsetvonás után foglyuk lesz a nyár és a tél, a záportól frissen festett füvön heverõ lány, a zúzmarás fa? Erdélyi Ernõ mûvei a távozó tél titkait tárják fel elõttünk. Most még friss emlékként él bennünk az a kép, amikor a szürke ég fehér fátylat fektet a földre, s még látjuk, hogy a szikrázó levegõ finom üvegét apró mozaikdarabkákra szabdalják szét a parti fasorok. Erdélyi Ernõ vászonra vitt vallomásában a tél maga a csoda, a varázslat, s ezt a szépséget a fagy szálkás karmai sem tudják elcsúfítani. Hit és bátorság, tehetség és elkötelezettség kell ahhoz, hogy a téli Balatont, a magyar tengert úgy mutassa be egy mûvész, ahogy azt Erdélyi Ernõ teszi. S mi, akik régóta kapcsolatban vagyunk vele, azt hisszük – ismerjük õt. A verbális és a metakommunikáció, a gesztusok azonban gyakran csalnak – esetenként illembõl is. Ha végignézzük a tárlatot, többé már nem hihetünk mindennapi benyomásainknak: már valóban tudjuk, ki a mûvész, milyen ember, miként gondolkodik a világról. Egy kép elég ehhez, ha követni tudjuk abba az általa kreált vízióba, amely a valóság! A valóság úgy, ahogy Erdélyi Ernõ látja: absztrahálva, felnagyítva vagy éppen egy fontos elemet kiemelve. Néhány finom mozdulat az ecsettel, s mindaz, ami álomszerûen szép volt – a valóságban már rég tovaillant – ott marad a vásznon. „A világ változásaira vizuálisan is érzékenynek lenni – a festõ lehetõsége. A hangulat irányát látni mindenben: a színben úgy, mint a vonalban, a levegõ minõségében úgy, mint a növények illatában, a meleg vérpezsdítõ vibrálásában úgy, mint a hideg dermesztõ hatásában. A vizuális igazság találkozásai mûveimben a játékot és a szépséget jelentik. Ünnepnapokat, melyekre készülõdve végzem dolgomat a világban „– ez az ars poeticája Erdélyi Ernõnek. Játék és szépség, kezdet és vég. Mindaz, amely végigkíséri az emberi gondolkodást, amely izgalmasabbá és mozgalmasabbá teszi az emberi életet. Mediterrán hangulatok, melyek megerõsítésére az olasz és görög tengerpartok adnak lökést, de melyek eredendõen ott vannak a pannon ember érzésvilágában. Erdélyi Ernõ azonban azt is megmutatja, hol van az otthona! A fonyódi domboldalról festett tájképei arról vallanak: ez az atmoszféra ad igazán ihletõ erõt! Megtehetnénk, hogy témákra bontsuk a kiállítást, hiszen a balatoni táj, a mediterrán miliõ, a figurális kompozíciók és csendéletek feljogosítanának erre. Mégsem lenne ajánlott, hiszen a kiállítás így vall egységesen az alkotóról. Csak a fény és a színek pazar kezelésével érzékelhetjük a páratlan panorámát, a hullámok játékát, a könnyû páraként lebegõ illatot. Másutt a mûvész a partot, a nádast, a követ és a fát helyezi elsõsorban látómezõbe – talán azért, hogy halljuk a nádak között, a kövek között, a gyökerek között átszivárgó föld neszét. Nem kell azonban látnunk a hófehér házakat, a vitorlásokkal zsúfolt kikötõket: elég egy csónak orra, egy megcsomózott kötél, s tudjuk, hol járt az alkotó, milyen hatások ér-
A kiállítás megnyitói és a kép jobb oldalán Veszeli Lajos festõmûvész
A vendégeket köszöntõ Vincze Miklós, a VAM Desing Center ügyvezetõ igazgatója a mûvész átütõ sikereinek elemzése kapcsán hangsúlyozta: Veszeli Lajos vérbeli pannon festõ, akinek alkotásaiban, a mindenkori jelenben együtt van a múlt s a jövõ. A kiállítást a közönség figyelmébe ajánló Sipos Endre mûvészeti író méltató beszédében megfogalmazta: a leheletfinom akvarellekkel azért tudunk azonosulni, mert közös élményeinket vetítik ki. Az olajképek a téli Balaton varázslatos világát villantják fel, ahol a jég, a hó szerez páratlan vizuális élményt, míg a szinte csak Veszeli Lajosra jellemzõ síkplasztikák a szél és az idõ játékairól, az elmúlás és újat alkotás szinte láthatatlan folyamatáról fedik fel a fátylat. A kiállítás címe – Szakadt vitorláim -, s a festmények markáns része az emberi küzdelmek intellektuális szenvedéseire hívják fel a figyelmet. Veszeli Lajos mindent tudni akar az életrõl - a mûvész teljes színskálája a tökéletességre való vágyakozást fejezi ki. A megkopott etûdök, foszlányok, a vívódások, az elveszett és megnyert harcok a lelkekben – a tárlat látogatóiban kristályosodnak ki. A titkokat rejtõ zárt borítékok pedig igazi feladványt jelentenek az alkotások szemlélõinek, ám ha ezeket felbontjuk, önmagunkban is felfedezzük a világ titkait. Gazdagabbak, boldogabbak, befogadóbbak leszünk! Minden perc, minden kép hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az érzelmi sík mögött megérezzük a rációt - s már tudjuk, miért oly rangos festõ Veszeli Lajos. Ha hírt ad rólunk a nagyvilágban - Anglia, Skócia, Ausztria, Izrael, Kuwait mûvészetpártoló galériáiban - Magyarországot képviseli. Veszeli Lajos az a mûvész, aki megmutatja nekünk az értéket, mert magabiztosan, néha önvesztõen rohan, hogy ecsetjével szétválassza a jót és a rosszat, a csúfat és a szépet, a követendõt és az elvetnivalót. Veszeli Lajos úgy akar élni, mint egyik festményének hõse: tudja, hogy a végsõ búcsú elõtt még alkalma lesz viszszanézni, s azt akarja, hogy az utolsó lépés a szárnyalás képzetét idézze fel mûvészetének kedvelõiben.
S. F.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Erdélyi Ernõ ték: a mediterrán táj, s a fény! A fény, az égi láva! Kapuk és ajtók, félig vagy teljesen nyitva – nem kell belépnünk ahhoz, hogy érezzük a hellén kultúra évezredeken átívelõ, az európai mûvészetekre és mûvészekre tett lebilincselõ hatását. Látjuk megszületni a föld bájos arcú gyermekét – mint Botticelli Vénuszát —, s látjuk azt is, hogyan változunk át. Elhagyjuk szeretteinket, barátainkat, küzdõtársainkat. Új utak várnak ránk, új kihívások – új barátok, új kedvesek, új küzdõtársak. Mint az Életben! Vitorlások, szellemhajók kapitányai várják parancsainkat, hogy megmutassuk a követendõ irányt. Kevesen vannak, akiknek ez elsõre hibátlanul sikerül, hiszen hajlamosak vagyunk arra, hogy önmagunkat a hajóval és a vízzel is azonosítsuk. S ha elbújunk az egészben, lesz-e visszaút, megtalálhatjuke egy részben, egy részletben önmagunkat? Kételyek, vívódások – álmok és valóság! Errõl szól minden kép! /Süli Ferenc beszéde a festõ balatonlellei kiállításának március 12-ei megnyitóján hangzott el. A tárlat a helyi mûvelõdési házban április végéig tekinthetõ meg/
T E L E P Ü L É S E K 17
Ha döcögve is, de … Megújul Siófok városközpontja A még tavaly tavasszal lebontott Sió Áruház helyén hatalmas lyukat látni – itt kellene megvalósulnia a Sió Plázának és az alatta lévõ mélygarázsnak. Ehelyett csak a gödör tátong, s a palánkkal elkerített terület ott éktelenkedik a tér északi oldalán. A dél-keletin szintén palánk takarja el az avatatlan szemek elõl a másik munkaterületet - ahol legalább zajlik is az építkezés. Itt az új könyvtár falai már kinõttek a föld fölé. E két palánkerõd közé február utolsó napjaiban felépült a harmadik is: lezárták a Víztorony körüli parkolót, mivel a víztorony is megújulás elõtt áll. Az már bizonyos, hogy az idei nyárra még nem készül el a városközpont, de a víztorony építõi legalább a város jelképét szeretnék a fõszezon elõtt átadni rendeltetésének. Ilyen „káoszos” idõszakban nem könnyû polgármesternek lenni. Balázs Árpád, a város elsõ embere is tisztában van ezzel, de úgy véli: a végeredmény, az európai színvonalúvá varázsolt városközpont meggyõzi majd a kétkedõket. Ha nem idén, akkor majd jövõre. Siófok – miként a többi tóparti település – sincs könnyû helyzetben. A folyamatos központi megszorítások, pénzelvonások miatt idén várhatóan egymilliárd forinttal kevesebbõl, mintegy 15,5 milliárdból gazdálkodhatnak. A költségvetés épp ezért a maximális takarékosság jegyében készült el, s az önkormányzat pedig a saját „portáján” kezdte a spórolást átszervezésekkel, létszámleépítéssel. Éppen ezért is meglepõ – és örömteli -, hogy Siófokon egymással párhuzamosan négy nagyberuházás is zajlik, amelybõl három az önkormányzat irányításával, finanszírozásában készül.
Víztorony Kezdjük talán „visszafelé” az idõben. A víztorony megújulása – épp a magassága miatt – rendkívüli körültekintést és óvatosságot követel. Ezért is zártak le a szokásosnál nagyobb területet a parkolóból, s emellett a Fõ utcán is összeszûkült az autósok haladására szolgáló sáv négyrõl kettõre. Ezzel párhuzamosan módosult a környezõ utcák forgalmi rendje is. A felújítást közbeszerzési eljárás keretében a Strabag MML Kft. nyerte el, amely vállalta, hogy a munkálatokat a nyári fõszezonig befejezi. A megújult víztorony kibõvített földszintjén kialakított üvegfalú körépületbe visszaköltözhet majd a Tourinform iroda, a toronyba pedig két panorámalift szállíthatja majd a látogatókat a körteraszokra, illetve a felsõ részre, ahol egy kiállító tér és egy kétszintû kávézó kap majd helyet. Balázs Árpád azt fájlalja, hogy erre a 417 millió forintos beruházásra szerettek volna a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Balatoni térség turisztikai vonzerejére kiírt pályázaton 300 milliós forráshoz jutni, de a polgármester szerint mondvacsinált indokkal a pályázatot elutasították. A határozat ellen fellebbezéssel éltek, de egyben az ismételten kiírt pályázatra is újra beadták az anyagot. Amennyiben azon sem nyernének, a képviselõ-testület a megvalósításra az elnyerhetõ összeg mértékéig céltartalékot képezett az idei költségvetésben.
ját beruházása. Az új könyvtár három szinten, s alatta mélygarázzsal szolgálja majd a város és a térség lakosságát. A földszinten üzletek lesznek, az elsõ és második emeleten pedig az új könyvtár, 1706 m2 területen. Az építkezés várhatóan az év végére befejezõdik.
Balázs Árpád polgármester
Szabadtéri Színpad Még márciusban elkezdõdhet a Siófoki Szabadtéri Színpad rekonstrukciója is. A 70-es években épült, 1500 nézõ befogadásra alkalmas létesítmény felújítása nem odázható tovább, hiszen mostani állapotában aligha alkalmas színvonalas események megrendezésére. Az NFÜ által a balatoni térség turisztikai vonzerejének növelésére kiírt pályázatra sikeres anyagot benyújtó siófoki önkormányzat a rendezvényhelyszínek fejlesztésére kapott vissza nem térítendõ támogatást. A munkálatok során nagyobb alapterületet és teljes lefedést kap a színpad, megújulnak és kibõvülnek a vizesblokkok, új köntösbe öltözik a nézõtér mögötti három szintes technikai épület. A szabadtéri jelleg nem változik, hiszen nyitott marad a nézõtér, de a majdani elõadások látogatói már új, esztétikus masszív és idõjárásálló székekbõl, kulturált körülmények között élvezhetik a látványt. Az élményt megújuló hang- és fénytechnika teszi még teljesebbé. A munkákat a közbeszerzési eljárás nyertese, a LAM Ingatlanfejlesztõ és Építõ Zrt. végzi. A kivitelezõ azt ígéri, hogy július végére a munkákkal elkészül, így az augusztus eleji Stefánia Fesztiválon már használható lesz a létesítmény.
Sió Pláza A városvezetés türelme már több alkalommal is elfogyott, de tenni nem tudott semmit a Sió Pláza építésének megtorpanása miatt. A beruházást magán cég kezdeményezte, amely a gazdasági válság miatt lehetetlen helyzetbe került. Több alkalommal is úgy tûnt, hogy a hitelt a cég megkapja, s akkor folytatódhat a beruházás, aztán mindig közbejött valami. Balázs Árpád több alkalommal is határozottan foglalt állást a továbbépítés érdekében, de az önkormányzat hathatós megoldást nem tudott elérni. Egészen az utóbbi hetekig, amikor híre ment, hogy a „pláza-gödör” ügye végre „sínre jut”. Pontosabban: egyenesbe jut. Február második fe-
Könyvtár A víztoronynál nagyobb volumenû beruházás az új könyvtár, amely közvetlenül a Kálmán Imre Kulturális Központ mellett létesül. Az 1,4 milliárd forintos építkezés az önkormányzat idei legnagyobb sa-
lében kelt szárnyra a hír, hogy az Erste Bank leányvállalata, az Erste Ingatlan Kft. folytatja tovább a beruházást, miután száz százalékos tulajdonrészt szerez az eddigi beruházó Sió Ingatlan Invest Kft.-ben. A pénzintézet egyrészt projekthitelbõl, másrészt a leányvállalatnak nyújtott finanszírozáson keresztül teremti elõ a beruházáshoz szükséges anyagiakat. A munkálatok zökkenõmentes folytatására azért is van nagy esély, mivel a hírek szerint a beruházásban számítanak azokra a cégekre és szakemberekre, akik eddig is ott dolgoztak, s ismerik a projekt részleteit. A város vezetése hiába szerette volna elérni, hogy a beruházás a nyárra elkészüljön, erre reális esély már nincsen. Az Erste az önkormányzathoz eljuttatott levelében azt vállalta, hogy ha március végéig minden megállapodás elkészül, akkor április közepén újra megkezdõdhet a munka.
Gyarmati László
2 0 1 0
M Á R C I U S
18 T E L E P Ü L É S E K
Uniós támogatással újul Hetvenmillió forintos meg a balatonalmádi támogatás az óvodára Wesselényi strand
Balatonalmádi Város Önkormányzata a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében kiírt „ A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” pályázat keretében 75 800 000 forint vissza nem térítendõ európai uniós forrást nyert el - emlékeztetett Hartmann Ferenc. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja hozzátette, a pályázat esetében a rendelkezésre álló forrás 1,8 milliárd forint a beérkezett pályázatok alapján az igény ennek a többszöröse, 6,3 milliárd forint volt. A 13 nyertes egyike Balatonalmádi önkormányzata, amely a beruházási összköltség 39,9 százalékát nyerte el pályázati úton uniós támogatásként. Hartmann Ferenc kiemelte, a balatoni térségben sok esetben olyan komplex, településeken túlmutató fejlesztéseket tudnak megvalósítani, mint a Wesselényi strand fejlesztése, amely nemcsak az itt élõk, hanem az idelátogatók örömét is fogja szolgálni és messzire viszi Balatonalmádi jóhírét. A fejlesztés eredményeképp 13 turisztikai attrakció kerül kialakításra, felújításra kerül a meglévõ fõbejárat épülete, a vendégek részére ivó- illetve díszkút készül valamint a toronyépület földszintjén egy baba-mama szoba létesül. Az igényeknek megfelelõ színvonalú kabinsor és illemhelyek is kialakításra kerülnek, az akadálymentesítési elvárásokhoz igazodóan. A strand területén helyet kap egy korszerû kerékpártároló helység és egy értékmegõrzõ, valamint a keleti szárny 140 négyzetméteres bõvítésével az animációs foglalkozások színtere alakul ki. A beruházás keretében sor kerül a szelektív hulladékgyûjtés feltételeinek megteremtésére. A strand parkosításának és világításának fejlesztésén túl egy kisgyermeksziget és napozóstégek is növelik a strand vonzerejét, egyediségét.
Jelentõs fejlesztések korábban sajnos nem váltak valóra Szentantalfán, de idén ezt mindenképpen szeretnék „elkerülni”, szögezte le Kovács Gábor polgármester. - Eredményes volt ugyanis a KDRFT által az „oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése” pályázati felhívására benyújtott kérelmünk, melyet idén szeretnénk megvalósítani. A támogatási kérelmet az óvoda felújítására és fejlesztésére nyújtották be, amely mikrotérségi igényeket szolgál, hiszen a szentantalfai óvodások mellett a Nivegy-völgyi települések – Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa és Tagyon óvodás gyermekei is rendszeresen „látogatják” az intézményt. Az óvoda épülete annak idején hozzáépítések folytán alakult ki, mára a fa- Szentantalfalvai látkép házrész fõtartói teljesen elkorhadtak, életveszélyessé váltak. - A pályázat kétfordulós volt és a ROP Irányító Hatóság 70,5 millió forintot biztosított. A beruházás összköltsége elõreláthatólag meghaladja a 80 millió forintot. A falu elsõ embere örömmel nyugtázta, hogy a rendezési terv elkészítésére 1,4 millió forint vissza nem térítendõ támogatást sikerült nyerniük. A „Parlagfû mentes Magyarországért” program keretében fûkaszára és védõeszközök beszerzésére 300 ezer forint támogatást kaptak, melyet az önkormányzat 250 ezer forinttal kiegészített, és így a közcélú munkások eszközellátottsága is javult. Tavaly 12 fõ közcélú és közhasznú munkást foglalkoztatott az önkormányzat. - Fõ feladatuk volt a település közterületeinek rendben tartása, virágok, dísznövények gondozása, parlagfû mentesítés, közintézmények takarítása, idõs embereknek ebédkihordás. Munkájuk eredményeként javult a település rendezettsége, a lakosság közérzete és csökkent a munkanélküliség. A polgármester ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a Nivegy-völgyi öt településnek eredménytelen volt a csatornázásra benyújtott pályázata. Kovács Gábor szerint a csatornázás hiánya veszélyezteti a települések alatt lévõ karsztvíz készletet, az ivóvíz minõségét, ráadásul így a Balaton is szennyezõdik. A Balaton-törvény is elzárja a fejlõdés lehetõségét, hiszen nem lehet építés céljára a belterületet növelni, ami létkérdés egy olyan település esetében, mint Szentantalfa, ahol a lakosságnak több mint egyharmada 18 év alatti és nagy részük helyben szeretne letelepedni, családot alapítani. - A törvény szigorából adódóan a települések belterületén építési engedély csak egyedi szennyvízkezelõ berendezés megléte esetén adható ki. Azonban a tisztított és szûrt szennyvizet még egy szivárgásmentes tárolóba kell összegyûjteni, melynek vizét ugyanúgy el kell szállítani. Külterületen ugyanakkor zárt szennyvíztároló megléte esetén lehet építkezni. Sérelmes számunkra az is, hogy a törvénybõl adódóan a part menti településeken a csatorna beruházás megkezdésekor kiadható az építési engedély, de ez a háttértelepülésekre, mint például mi, nem vonatkozik. A csökkenõ állami támogatások arra késztetik a települést, hogy egy feszesebb költségvetést állapítsanak meg, hiszen bevételi forrásaikat már nem tudják tovább növelni, tartalékaik nincsenek. A szigorú büdzsé hatással van a rendezvényekre is, kevesebb támogatást kapnak, de továbbra is törekednek a hagyományos programok megtartására.
K.B.
Szendi Péter
A sikeresen pályázó Balatonalmádi önkormányzat részérõl Keszey János polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal segítették, segítik, hogy a projekt az alapkõletételt követõen a kivitelezés fázisába léphet. Az önkormányzat a 189 millió forintos összköltségvetésû projekt megvalósításához 114 millió forint önrészt biztosított a város büdzséjébõl - mondta el a polgármester. Keszey János hozzátette, a Wesselényi strand rekonstrukciós munkálatai a tervek szerint ez év június végére be is fejezõdnek, akkor adhatják majd át a beruházást a fürdõzõ nagyközönségnek. A város az elkészült fejlesztéstõl bevétel növekedést is remél a strandon - hangzott el a polgármester köszöntõjében.
A fejlesztés alapkövét Keszey János polgármester és Hartmann Ferenc, a KDRFT tagja tették le
Uniós pályázati támogatással XXI. századi strandi szolgáltatás valósul meg Csopakon A balatoni strandokkal télen legfeljebb akkor szoktunk foglalkozni, amikor a jeges sportok kedvelõi népesítik be a partmenti létesítményeket. A csopaki strandon azonban ezekben a hónapokban is egy kivitelezõ cég szakemberei szorgoskodnak. Lebontották a régi öltözõ kabinokat, vizes blokkokat, felszedték a töredezett járólapokat, új szolgáltatásokat kínáló kétszintes épületet alapoztak, és az idõjárás függvényében megkezdték az építést is. Csopak történetének egyik legjelentõsebb beruházása készül el 2010 májusára – mondta Ambrus Tibor polgármester az Intelligens strand néven pályázatot nyert, bruttó 150-160 milliós költségû fejlesztés indítását jelentõ múlt év novemberi ünnepélyes alapkõ letételen. Két éves folyamat eredményeként az önkormányzat 45 milliós uniós támogatással, 15 milliós megyei önkormányzati önrész kiegészítéssel, több mint 70 milliós önrésszel valósítja meg a strand korszerûsítését, erõsítve ezzel a település idegenforgalmi vonzerejét.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Az, hogy a pályázat miért kapta az Intelligens strand címet, a pályázat készítõinek fantáziáján múlott, az azonban vitathatatlan, hogy a megvalósuló fejlesztések eleget tesznek majd a XXI. századi korszerû követelményeknek. A teljesség igénye nélkül: két, az uniós szabványoknak megfelelõ játszótér készül, a balatoni strandokon egyelõre ritkaságnak számító 200 négyzetméteres napozó stéget a közel ötven négyzetméteres gyermekmedencével Fa Nándor hajózási cége építi. Térfigyelõ kamerák, új sétány, strandbútorok, egységes partvilágítás, vízi mentõs állvány, vízilabda pálya, homokos focipálya, kerékpár tároló, ivókút, meteorológiai adatszolgáltató állomás, internetes infó pontok, wifi hálózat, laptop- és mobil telefon megõrzõ és töltõ állomás kiépítése is szerepel a tervekben. Az akadálymentesített kétszintes épületben új vizesblokk és a fûthetõ öltözõkabinok, a baba-mama szoba, teakonyha a gyerekek étkeztetéséhez a gyermekes családoknak is kulturált és biztonságos pihenést kínálnak. Ugyanakkor ezek a fejlesztések lehetõvé teszik azt is, hogy majd a téli idõszakban is sportolásra alkalmas legyen a terület.
Juhász Ferenc
T E L E P Ü L É S E K 19
Balatonvilágos harcol iskolájáért Napjainkban nyolcvankilenc diák, tizenhárom pedagógus és három technikai dolgozó „munkahelye” a balatonvilágosi általános iskola. Az idézõjel természetesen csak a nebulókra vonatkozik, bár számukra sem könnyû a feladat: eredményesen kell elsajátítani nyolc év tananyagát. Ezúttal az idõtényezõnek is fontos szerepe van, hiszen felröppent a hír, hogy a hetedikes és nyolcadikos tanulók az õszi tanévkezdést már a szomszéd település, Balatonkenese iskolájában köszöntik. Pernecker Antalné, a világosi tanintézmény vezetõje szerint erre nem kerülhet sor, hiszen a helyi önkormányzat elkötelezett az iskola fenntartása mellett, s mind a szülõk, mind a pedagógusok a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek. - Balatonvilágos egyetlen általános iskolája a település valamennyi 6-14 éves korú gyermeket nevelõ családját megszólítja, s igényeit igyekszik kielégíteni. Azt viszont látnunk kell, hogy a korábbi, a jelenleginek közel a dupláját elérõ létszámot a közeljövõben meg sem közelítjük: a kilencvenes évek közepén még másfélszáz gyermek oktatásáról gondoskodtunk. A tanári kar azonban érzékeli az adott helyzet elõnyeit is: azt, hogy az átlagosan tíz-tizenegy fõs csoportokban személyre szabott tanórákat tudunk biztosítani. A miliõ meghitt, kollégáim kiválóan felkészült szakemberek, az alacsony létszámok miatt az osztályokban közvetlen, családias a légkör, az oktató-nevelõ munka demokratikus légkörben folyik, sõt az iskola technikai felszereltsége az átlag-
nál korszerûbb: interaktív táblák, projektorok, tantermi számítógépek állnak az oktatás szolgálatában. S mivel az iskola Mészöly Géza festõmûvész nevét viseli, ezért nagyobb hangsúlyt fektetünk a mûvészeti nevelésre. Szellemiségét igyekszünk megõrizni, továbbvinni: kreatív, tehetséges gyermekeink számára kézmûves szakköri foglalkozásokat tartunk. Intézményünk otthonos, barátságos, sok virág, szín, fény, ízléses dekoráció jellemzi. A gyerekek munkáit az iskola folyosóin, a zsibongó falain folyamatos kiállítjuk, a diákokat mûvészeti pályázatokra irányítjuk. Tanulóink két idegen nyelv - angol és német – közül választhatnak. Az idegen nyelvet a negyedik évfolyamtól heti három órában, elõtte elõkészítõ jelleggel szakköri keretben tanulhatják. Országos mérési eredményeink a matematika és a szövegértés területén is jobbak a községek átlagánál. Fontosnak tartjuk a tanulók felkészítését a megszokottól eltérõ feladathelyzetekhez való alkalmazkodásra, az önálló és megfelelõ tempójú munkavégzésre, de az ismeretanyag átadása mellett nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre is. Az iskola rangot, elismerést vívott ki magának a szûkebb régióban – ezt a Gamászáról, Akarattyáról, Bozsokról, Alsótekeresrõl és Enyingrõl bejáró diákok szülei naponta visszaigazolják. Tudjuk azt is, hogy a Club Aliga bõvítése, rekonstrukciója újabb munkahelyeket teremt majd községükben, s ez várhatóan pozitív hatással lesz a tanköteles korú gyermekek számára is – addig pedig harcolunk a nyolcosztályos iskola megmaradásáért.
S. F.
Sümeg szélesre tárja kapuit Éljük meg együtt Sümeget! – ezzel a szlogennel várja a város azon vendégeit, akik egy kis idõutazásra várnak. Az utazó a barokk korba csöppen, de egyaránt válogathat a múlt és napjaink kínálta lehetõségekbõl. Rédei Zsolt polgármester mindemellett a sikeres pályázatokról is szívesen beszámol. – Nemrégiben ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Mi köti össze Sümeget nemzeti kultúránkkal? – Városunk is alkotó része ezeréves történelmünknek, kultúránknak. A XIII. században épült várhoz olyan nevek köthetõk, mint Bethlen Gábor, Bocskai István, Béri-Balogh Ádám. A Püspöki Palota a várral együtt kiemelkedõ jelképe Sümegnek, szorosan ide köthetõ Padányi Bíró Márton püspök neve is. A Plébánia templom freskói Maulbertsch keze munkáját dicsérik. Ma, amikor válságos az ország helyzete is, ezek az értékek újabb jelentõséget kapnak. A népesség fogyása és a gazdasági válság Sümeget, illetve a kistérséget az országosnál is jobban sújtja. Mégis, mindezek ellenére a város intézményei mûködõképesek maradtak, költségvetésünkben minden eddiginél nagyobb hányad juthat a fejlesztésekre. – A nyertes pályázatok terén példamutató tevékenységet mutat Sümeg... – Igen, nagyon sok munkát fektettünk/fektetünk abba, hogy ezt elmondhassuk. Az oktatás területén három nyertes pályázattal is büszkélkedhetünk. A TIOP pályázattal informatikai eszközöket nyert az iskola. A TÁMOP programban 32 millió Ft támogatást nyertünk, ennyit fordíthatunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, a szükséges eszközök beszerzésére. Az iskola infrastruktúrájának megújítására is sikerült pályázati forrást nyernünk, jelenleg a „Ramassetter Vince Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése” (TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program) címû pályázat közbeszerzés alatt áll. A felújítás összköltsége: csaknem 252 millió forint, amelybõl a megítélt támogatás: 226 millió. – Említette, hogy a válság ellenére is többet tudnak fordítani a beruházásokra, ezek közül melyek azok, amelyek a lakosság szélesebb rétegét is érintik? – A legfontosabb, egész térséget érintõ beruházás a járóbeteg szakellátó központ kialakítása, melyre a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás nyújtott be pályázatot. A projekt összköltsége: 355 millió, amibõl a megítélt támogatás mintegy 320 millió forint. Az önerõhöz többek között Sümeg Város Önkormányzata is hozzájárult 12,4 millió forinttal. A falak már állnak, folyik az építkezés. Ugyancsak nagyobb térséget érintõ feladat az ivóviz ellátás fejlesztése, amelyhez a DRV Zrt. 2009 novemberében látott hozzá. Az infrastruktúra helyi fejlesztésénél az utak aszfaltozása, felújítása is a kiemelt céljaink között szerepel. Eddig 3 utca újult meg, de rövidesen következik több más közterület is. Az EU-s projektek térséget érintõ szegmense a szennyvíztisztító telep bõvítése program, amely jelenleg a II. ütemben tart. Folyamatos egyeztetések zajlanak a továbblépést illetõen mind a 6 község és Sümeg csatornázása kapcsán. – Mindemellett tudnak-e a turizmusra is áldozni?
– A Balaton egyik fontos kapujának tartjuk magunkat, ezért a turizmusra költeni nem áldozat, hanem megtérülõ befektetés. A Tarisznyavárat négy ütemben újítottuk fel. A projekt a történelmi városfal rekonstruálása kapcsán újabb turisztikai látványosságot kínál az idelátogatóknak. – Sümeg egyik kincse egyelõre a föld alatt van. Mit terveznek kiaknázására? – A városban kitûnõ minõségû melegvíz található. Rendezési tervünkben közel nyolcezer négyzetméteres terület van kijelölve. Ez lenne a fürdõ komplexum. Sajnos, idáig csak egyeztetések zajlottak a lehetséges befektetõkkel, tényleges elõrelépés még nem Rédei Zsolt polgármester történt. – A nevezetes Püspöki Palota megújítása viszont már elkezdõdõtt. – Valóban, elsõ ütemben teljesen megújítjuk a palota külsõ homlokzatát. Ugyanakkor már zajlik a „Múlt, jelen és jövõ a 400 éves Püspöki Palotában” címet viselõ program közbeszerzési eljárása. A beruházás teljes költsége mintegy 300 millió, amelyhez 255 milliós támogatást kapunk. A program célja az európai örökség megõrzése; a történelmi jelentõségû helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történõ felújítása. A projekt keretében az önkormányzat (mint az épület ingyenes használója), a külsõ homlokzat felújításán túl az egyéb járulékos tevékenységeket is elvégzi az épület teljes hasznosítása elõkészítése érdekében. – A vár megújulásáról még nem ejtettünk szót... – Pedig lehet, mivel a sümegi vár integrált turisztikai megújulása címû projekt támogatási szerzõdését is sikerült megkötnünk. Ez azt jelenti, hogy elindulhat a közbeszerzés. A program a KDOP (Közép-dunántúli Operatív Program) keretein belül valósulhat meg. A projekt összköltsége 822 millió forint, az elnyert támogatás 682 millió. A beruházás célja, hogy a régió turisztikai kínálata bõvüljön egy meglévõ kulturális és természeti örökségre épülõ vonzerõ, a sümegi vár fejlesztésén keresztül. A legfontosabb elemei a pályázatnak: a vár körbejárhatóságának biztosítása, az eredeti tér és formai világ megjelenítése, színvonalas rendezvénykörnyezet kialakítása, látogatókapacitás bõvítése, a természeti/kulturális erõforrások megõrzése, a sümegi vár megújítása, komplex hasznosíthatósága, a kistérség és a település vonzerejének növelése, a városba érkezõ turisták számának és a városban eltöltött vendégéjszakák számának az emelkedése.
Zatkalik András
2 0 1 0
M Á R C I U S
20 T E L E P Ü L É S E K
A Mennyország Elõszobája Mosolyfalvában van Az ezredéves paloznaki templomban tavaly ünnepelték a Guden okmány kilencszázharminc éves jubileumát, amely elsõ számú magánokirata a magyar történelemnek. Ajtós József plébános, Paloznak díszpolgára legelõször a templom múltjáról tett említést. - Jelenleg ez az egyetlen, hiteles és eredetiben ránk maradt magánokirat, mely 1079-ben már említi Paloznakot és a templomot. Ez a paloznaki Guden okmány annyira fontos a magyar történelem szempontjából, hogy még az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán is foglalkoznak vele. A X.-XI. század fordulóján állott a jelenlegi templom helyén egy fából ácsolt kápolna, melynek helyére a XI. század elsõ felében kõtemplomot építettek és Szent András tiszteletére szentelték. - A múlt hagyományait megõrizve, az elmúlt évek során jelentõs fejlesztések szinhelye volt a templom. Mire lehetnek büszkék? - Az állagmegóvás szempontjából nagyon fontos, hogy a Széchenyi tervnek köszönhetõen elkészült a tetõszerkezet, mely méltó az ezredéves templomhoz. Egy hosszú folyamat eredménye, hogy megtörtént a belsõ átalakítás. 1994-ig kell visszamenni, amikor a régi, elöregedett és tönkrement orgonát lecseréltük. Óriási feladat és munka volt, sokan segítettek benne. Ezután következtek a belsõ munkálatok: a világítás korszerûsítése, a szembemisézõ oltár elkészítése és renoválása, a falak festése. Sohasem felejtem el, amikor Karl Joseph Rauber pápai nuncius konszekrálta a csodálatosan megújult templomot és a szertartás közben kigyúltak a fények. Mindez olyan nagy hatással volt rá, hogy meghatódottságában a Ajtós József plébános Mennyország Elõszobájának nevezte templomunkat. Az új keresztúti stációk elkészítése sokak elismerését kiváltotta, igyekeztünk az 1835–ben átalakított egyszerû, barokk stílusra hagyatkozni. - Azonban a kíváncsi szemek nemcsak bent pásztázzák a változásokat, hanem a templomkertben is, hiszen itt is voltak fejlesztések. Mit sikerült megvalósítani az elmúlt évek során? - A korábbi dunakavicsot felváltotta egy impozáns térburkolat, hasított vöröskõbõl, mely nagyon drága volt, de így rendelkezett a mûemlékvédelmi elõírás. Antall József néhai miniszterelnök mellszobra is megtalálható, annak emlékére, hogy 1993-ban ellátogatott hozzánk és felavatta az újonnan elkészült faluházat. Ez volt a néhai miniszterelnök utolsó, vidéki közszereplése. A mellszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg, az Antall család és a politikai elit jelenlétében. - Terveznek további fejlesztéseket?
- A mostani gazdasági helyzetben nagyon nehéz. Sajnos a pályázatunkat elutasították, de a toronysisak cseréjét mindenképpen szeretnénk megvalósítani, hiszen a faszerkezet már tönkrement. Félõ, hogy egy erõs északi szél komoly károkat okozna. A hátsó díszkivilágítás is szerepel elképzeléseink között, ráadásul az idõ már A paloznaki templom megérett arra, hogy a templom külsõ festésére is sor kerüljön. - Néhány évvel ezelõtt Önt a paloznaki önkormányzat díszpolgárrá választotta. Honnan ez a mérhetetlen nagy aktivitás, hiszen továbbra is szolgálja a települést? - A falu szeretetébõl merítek erõt. Tizennyolc évvel ezelõtt, amikor megláttam Paloznakot, egybõl beleszerettem, de ugyanakkor féltem is, hiszen az elõdömet, áldott emlékû Csontos Gyula tiszteletbeli kanonokot a plébánián gyilkolták meg. Már ekkor megfogalmazódott bennem, hogy mit lehet tenni a templomért, a községért és annak népéért. Büszke vagyok arra, hogy huszonöt éves papi jubileumomra a falumtól kaptam egy pecsétes aranygyûrût, melyen a paloznaki címer látható és Karl Joseph Rauber pápai nuncius megáldott. Nem tagadom, a nyári forró hétvégeken már nagyon fáradt vagyok, de erõt ad nekem az a tudat, hogy mindezt a falumért, népemért, fõegyházmegyémért és Jézusért teszem. Szükségünk van lelki erõsségre, mely megtanítja a keresztény embereket ismét felnézni az égre, mert mostanában az embereket lehúzza a sok gond és probléma. Sokan megélhetési gondokkal küzdenek, kiábrándultan, befelé fordulnak. Amikor idekerültem, „Mosolyfalvának” neveztem Paloznakot, mert annak idején vidám, kedves emberek éltek itt. Ezt a derûs optimizmust és mosolyt kellene visszaállítani, visszavarázsolni az emberi szívekbe, lelkekbe. Mindig is vallottam, hogy Paloznak egy kis ékszerdoboz, melyben a drágakövek az itt élõ emberek, rájuk pedig vigyázni kell.
Szendi Péter
Megduplázott támogatás a keszthelyi belváros rehabilitációjára Több mint egymilliárd forint uniós támogatással templombejárat eredeti szintjéig –, enyhe lejtõt képezújul meg Keszthely belvárosa. A már sikeres elsõ ve az épületek felé. A rendházban egy teraszos vendégütem mellé újabb, csaknem 540 millió forintos tálátóegység alakítható majd ki, emellett számos egyéb mogatást nyert el a város. A hírt Ruzsics Ferenc látványelem és fásítás egészíti ki a munkálatokat a tékeszthelyi polgármester jelentette be. Az eseméren, egészen a Sörház és Helikon utcákig. A két ütem nyen részt vett Manninger Jenõ, a Zala megyei munkálatai idõben összehangoltan valósulnak meg, a Közgyûlés elnöke, Baracskai József, a Nyugat-duberuházás idén elkezdõdik. nántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja és MohManninger Jenõ fontosnak és szükségesnek neácsi József országgyûlési képviselõ. vezte a beruházást Keszthely fejlõdése érdekében, és Ruzsics Ferenc röviden ismertette a projektet és hangsúlyozta: a vállalkozók, üzlettulajdonosok száhangsúlyozta: a második ütemmel kiegészülve már kedmára is elõnyös lesz a változás; ahogy ez minden vezõbben alakul a beruházás támogatási aránya, a majd városrehabilitációt megvalósító településen így volt. kétmilliárdos projekthez a város hatszázmillió forint önBaracskai József elmondta, hogy Keszthely mellett erõt vállal. A második ütem projektelemei az elsõ munFertõd a másik város a régióban, amely most támogakafázis eredményeire épülnek, kiegészítik azt. A fõtérrõl tást nyert, a betervezett keretösszeg maradékára pedíszburkolatos gyalogos sétány vezet majd a piacon át az dig várhatóan újabb pályázat kiírására kerül majd sor. Arany János utcáig, megújul a piac területe, a Széchenyi, Mohácsi József elismerését fejezte ki a városvezetésKeszthely új fõterének látványterve Georgikon és Kastély utca. A belvárosban csökken majd a nek és a pályázat készítõinek a projekt színvonalas kijelenleg indokolatlanul nagy gépjármûforgalom, a tér nagy része gyalogosövezet lesz, minimális autós dolgozásáért. Ruzsics Ferenc polgármester egy másik sikeres pályázatról is szólt: 116 millió forintot áthajtási lehetõséggel. A Szentháromság szobor visszakerül eredeti helyére, az egész terület szép dísznyert Keszthely a Büdösárok záportározó fejlesztésére, mely a város csapadékvíz-elvezetésének korburkolatot kap, és a jelenleg kissé mellõzött szerepû várkert is megújul majd, fontos elemévé válva a szerûbb megoldását szolgálja. térnek. A premontrei prépostsággal egyeztetve a térszint a rendház és a templom elõtt lecsökken – a Zs.E.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
T E L E P Ü L É S E K 21
Helyieknek és turistáknak egyaránt öröm Régi álom válik valóra az Alsópáhok és Hévíz között tervezett kerékpárúttal, aminek ünnepélyes keretek között írták alá március közepén a támogatási szerzõdését Nemesboldogasszonyfán. A rendezvényen megjelent Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója, Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke, Baracskai József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja, valamint a két nyertes település polgármestere: Vértes Árpád és Czigány Sándor. A turizmus és a lakosság szempontjából is jelentõs beruházás valósul meg uniós támogatás segítségével, melynek munkálatai várhatóan áprilisban kezdõdnek meg. Alsópáhok és Hévíz tavaly júliusban kötött konzorciumi megállapodást a fejlesztés érdekében, melynek célja egy 2,2 kilométer hosszúságú kerékpárút megépítése. A 85 százalékos támogatást élvezõ projekt teljes költsége 164,7 millió forint, amelyhez a két pályázó önkormányzat 40-60 százalékos mértékben biztosította az önerõt. A környezetbarát közlekedés feltételeinek megteremtése régi álma a helyieknek, akiknek a munkába járását is megkönnyíti az új út, és a hotelek vendégeinek is kitûnõ sportolási, kikapcsolódási lehetõséget biztosít majd - mondta Czigány Sándor polgármester köszöntõjében. Vértes Árpád polgármester örömét fejezte ki a beruházás kapcsán, amely véleménye szerint még szorosabb kapcsolatot teremt a két település között. Továbbra is együttgondolkodva a térség községeivel és városaival, reményét fejezte ki, hogy a jövõben még több, az idegenforgalom számára hasznos fejlesztést tudnak megvalósítani összefogással. Manninger Jenõ is üdvözölte az új beruházást, s mint mondta: össze kell kötni a Balaton háttértelepüléseivel a közvetlen vízpartiakat, de ugyanúgy Zalakarost és Zalaszentgrótot is. Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a Balatongyöröktõl Alsópáhokig bezáró térség az ügynökség eddig elosztott támogatási összegének mintegy nyolc százalékát nyerte meg, s hozzátette: ezt ki is kell használni, ám a nyertes pályázat után még a megvalósítás újabb kihívást jelent, melyhez ez esetben is sok sikert kívánt.
Kistérségi szõlész-borász jubileum Idén tizedik alkalommal találkoztak Alsóörsön a kelet-balatoni kistérségben szõlõmûveléssel foglalkozók. A rendezvényt hagyományosan az 1761-ben ezen a településen anyakönyvezett református lelkész, Fábián József születésnapja körüli februári idõpontra idõzítik, így az esemény alkalmat kínál a természettudományokban, ismeretterjesztésben is jeleskedõ gondolkodóra való emlékezésre. A mostani összejövetelen elsõként Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke méltatta a több Balaton-felvidéki településen egyházi szolgálatot teljesítõ tiszteletes szõlõ- és bor-
T. H.
Asszonyfarsang csúfolkodó rigmusokkal A néprajzkutatók szerint a néphagyomány a farsangvasárnapot követõ hétfõt tartotta húshagyóhétfõnek, vagy farsanghétfõnek, amikor a farsangi lakmározás gyakorlatilag a hosszú böjt elõtti búcsút jelentette a bõségtõl. Ami az Amatõr színjátszók a színpadon asszonyfarsang szokását illeti, ez a nap csak az asszonyoké volt, akik élelemmel és innivalóval gazdagon felszerelkezve, a férfiakat kitiltva valamelyik család pincéjébe vonultak, a bõséges lakomát borral „hígították”, táncoltak, énekeltek. A csopaki Református Asszonykör tíz évvel ezelõtt elevenítette fel a Balaton-felvidéken és az ország más tájain már a 15. században elterjedt asszonyfarsangot. Késõbb csatlakozott hozzájuk a Nõk a Balatonért Egyesület helyi csoportja, így itt az asszonyi farsangi mulatozás nemes vetélkedéssé, a mindig népes közönség szórakoztatását is szolgáló vidám színpadi produkcióvá vált. Igaz, hogy éppen a közönség miatt a mûsort mindig vasárnap rendezik a csopaki mûvelõdési házban. Idén a reformátusok két Zilahi Lajos egyfelvonásost adtak elõ: Éjjeli zene és Szép Salamon Sári címmel, kiegészítve néhány Heltai Jenõ verssel és balatoni népdalokkal. A Nabésok egy orosz és egy magyar népmesével léptek színpadra: „A kecske temetése” és „A buták versenye” címû vidám jelenetekkel. Mindez természetesen nem csak a nézõknek, hanem a két szereplõgárdának is meglepetés volt. A tízéves évforduló alkalmából az asszonyok vidám csúfolódó rigmusokkal, majd közös somogyi néptánccal tették még vidámabbá a délutánt. Végül, hogy a hagyomány szerinti „lakmározás” se maradjon el, a közönséggel együtt fogyasztották el a házi készítésû süteményeket és a kiváló csopaki borokat.
A tanácskozás résztvevõi kultúrával kapcsolatos tevékenységét. Elhangzott: Fábián József kiváló ismerõje és kutatója volt kora természettudományos eredményeinek, genfi és berni egyetemi éveit követõen számos, elsõsorban a szõlészettel, borászattal foglalkozó külföldi munka fordítójaként, hazai viszonyainkra átdolgozott mûvek szerzõjeként segítette a térség borászait. A kistérségi találkozó résztvevõit köszöntötte Bóka István országgyûlési képviselõ, Balatonfüred polgármestere is. Aki elmondta, hogy a mostani rendezvényre jelent meg Lichneckert András levéltáros gondozásában Fábián József A mezõgazdaság tudományának rövid summája, Mórocza Dániel Gazdaságtudomány alapszabályai címû munkája. Az összejövetel hagyományainak megfelelõen vendég szakemberként Pánczél József tartott tájékoztatót a székesfehérvári bemutató pincészetrõl, majd a móri és az Etyek-budai borokat meg is kóstolhatta a közönség. A rendezvény végén többen kaptak oklevelet a Vörösberényi Kertbarát Kör tagjai közül, itt adták át a legutóbbi borverseny aranyérmeseinek is az elismeréseket. J. F.
Kiegészül a „balatoni bringa-körút” Újabb, több mint 93 millió forint támogatást nyert a csopaki önkormányzat a kerékpáros-barát település pályázaton. A 85 százalékos támogatásnak köszönhetõen megvalósulhat a Csopakon áthaladó „balatoni bringa-körút” eddig hiányzó szakasza. A Sport utca – Ifjúsági sétánytól a strand bejáratáig tervezett út mellett járda, játszótér, kerékpáros pihenõ, madárles is épül, így a biztonságos közlekedést nyújtó szakaszon kellemes órákat is eltölthetnek az erre járó turisták.
J. F.
Juhász Ferenc
2 0 1 0
M Á R C I U S
22 T E L E P Ü L É S E K
Luxusszállót avattak Városok összefogása Balatonfüreden a kultúráért Ünnepélyes keretek között újabb luxusszállót adtak át Balatonfüreden, amelyet 700 millió forintos összköltséggel egy 120 éves mûemléki épületben alakítottak ki. Köszöntõjében a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke emlékeztetett: az Ipoly Residence létrehozásához mintegy 115 millió Ft összegû vissza nem térítendõ európai uniós támogatást nyertek el a Közép-Dunántúli Operatív Program „Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelõ egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minõségi fejlesztése” pályázatán, azt megelõzõen pedig 75 millió forintot nyert el a tulajdonos kft. az Anna Grand Hotel felújításához. Pál Béla hozzátette: ezzel együtt Balatonfüred az elmúlt három évben 3,7 milliárd forint összegû uniós forrást nyert el a KDOP különféle pályázatain. A KDRFT elnöke az ünnepségen bejelentette: „A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” pályázaton a tóparti város újabb két projekttel szerepelt sikeresen. A Kiserdõ kulturáA szálloda Tagore-sétányra nézõ homlokzata lis- és ökoturisztikai célú fejlesztésére 205 millió, míg a Balatonfüredi Bringapark kialakítására 50 millió forint összegû uniós támogatást nyert el a település. Bóka István, Balatonfüred polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy évrõl évre megújul egyegy régi épület az üdülõnegyedben, vagy valamilyen új létesítményt adhatnak át a Balaton-part ékköve elnevezésû, több milliárdos költségvetésû projekt eredményeként. Ennek keretében újult meg egyebek között a nevezetes Horváth-ház - az Anna-bálok egykori színhelye -, és az Anna Grand Hotel. Bóka István elmondta: idén nyitják meg újra a felújított Jókai-villát, valamint a teljes renováláson átesett Vaszary-palotát, ahol képgaléria, múzeum és hangversenyterem lesz. Nagy Jenõ országgyûlési képviselõ a fejlesztés turisztikai jelentõségérõl beszélt, kiemelve hogy hasonló színvonalas, igényes szolgáltatásokra mindig szükség lesz, mind a hazai, mind pedig a külföldi vendégek körében. Lengyel Ernõ, az Anna Grand és a most átadott Ipoly Residence Hotel tulajdonosa az ünnepségen többek között arról szólt, hogy a luxusszínvonalú szállodában összesen 14 lakosztály van, melyeket az 1894-ben épített hotel híres vendégeirõl neveztek el. Így például van Stefánia fõhercegnõ-, gróf. Széchenyi Melanie-, Lotz Károly-, Szép Ernõ-lakosztály. Az egykori Ipoly Szálló nevét egyébként az építtetõjérõl, Fehér Ipoly, egykori pannonhalmi fõapátról kapta. Lengyel Ernõ elmondta azt is, külön lakosztályokat alakítottak ki a mozgássérült vendégeknek, a létesítményben pedig 14 új munkahely létesült. Az Ipoly Residence várhatóan már húsvét hetében fogadja az elsõ vendégeket.
K. B.
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
Egy hónap alatt közel negyven rendezvényre várják az érdeklõdõket A három Balaton-parti város - Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód - közös ünnepségének mintegy nyitányaként csendült fel Mozart: Vágyódás a tavasz után címû mûve február végén a helyi zeneiskola növendékeinek tolmácsolásában Balatonbogláron. Tizenharmadik alkalommal nyitotta meg tavaszi fesztiválsorozatát a három szomszédos város. A megnyitó ünnepségnek a kezdetektõl Balatonboglár mûvelõdési háza ad otthont, ahol idén - két helyi alkotó - Kovács Enikõ és ifj. Kovács Miklós fotóiból rendezett kiállítás megnyitójával vette kezdetét az egy hónapig tartó programsorozat. A nyitórendezvény alkalmából a városok polgármesterei és kulturális intézményeinek igazgatói ajánlották fesztiválprogramjaikat az érdeklõdõknek.
Ifjú Kovács Miklós és Kovács Enikõ - Mindenképpen jó ötlet volt az összefogás, melynek eredményességét a szakmai tapasztalatok is igazolják – mondta a megnyitót követõen a balatonlellei mûvelõdési ház vezetõje. Gombos Emil kiemelte, hogy a közel másfél évtized alatt mindhárom város mûvelõdési intézményének kialakult a maga kulturális arculata. A rendszeres egyeztetésnek köszönhetõen a sajátosságokat figyelembe véve, egymást erõsítve szervezik programjaikat. - Egyfajta kulturális esélyegyenlõséget hoztak létre a három város területén azzal, hogy egységes, közös kiadványokban jelentetik meg programjaikat – jegyezte meg Szalai Tünde, a boglári mûvelõdési ház vezetõje.
M.L.
T E L E P Ü L É S E K 23
Balatonlelle máris a szezonra készül A város közterületein még apró hófoltok jelezték, hogy a tavasz küzdelmes csatára számíthat a diadal érdekében, de Balatonlellén máris megkezdõdött a tél nyomainak eltüntetése. Szorgos munkások járták az utcákat, seperték a borús hónapok hordalékait, nyesték a fákat, gondos halmokba formázva a gallyakat. A település lakói tudat alatt talán nem is az új évszakra, hanem a valamennyiük életminõségét befolyásoló turisztikai szezonra gondolnak. Kenéz István, a város polgármestere elmondta: érthetõ a nagy nekibuzdulás, hiszen ez az év különösen nehéznek ígérkezik mind az önkormányzat, mind a lakosság számára. A helyzet értékeléséhez talán egyetlen tétel közlése elegendõ: a képviselõ-testület száztízmillió forintos hiánnyal fogadta el az idei költségvetést. Ez az összeg a normatívák elvonása miatt lett ily jelentõs – a hiány közel felét az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó állami támogatás csökke- Kenéz István polgármester nése okozza. - Annak a településnek, amelynek a turizmus garantálja a legjelentõsebb bevételét, különösen ügyelnie kell a környezetkultúrára. A munkálatok korai megkezdésével tulajdonképpen azt is szimbolizáljuk, hogy Lelle minden évszakban várja a hazai és külföldi vendégeket. S bár a gazdasági klíma rendkívül kedvezõtlen, mi mégis elõre kívánunk lépni. Elképzeléseinket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha folyamatosan karban tartjuk közterületeinket, felújítjuk úthálózatunkat. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat, a sikeres pályázatokhoz kötelezõ önrészt részben ingatlan értékesítésbõl, részben hitelbõl kívánjuk biztosítani, hiszen adót idén sem emelünk. Százharminchatmillió forintos költségvetéssel szeptemberben megkezdjük a szabadtéri színpad felújítását – ez az összeg elegendõ lesz arra, hogy bõvítsük és korszerû ülõhelyekkel lássuk el a nézõteret, s modernizáljuk az öltözõket. A rendkívül látogatott élményfürdõ kétszázötven négyzetméter felülettel bõvül – a munkálatokra százötvenmillió forintot fordítunk. Tudjuk jól, hogy városunk egyik vonzereje a szép, rendezett környezet, s a minõségi szolgáltatások sokasága. Az úton azonban nem állhatunk meg, további fejlesztések, új, közönségcsalogató programok szükségességét fogalmazta meg a képviselõ-testület. Nem lesz olyan nap a szezonban, amikor valahol ne csendülne fel a zene, amikor nem találkozhatnak vendégeink kitûnõ produkciókkal. Az a célunk, hogy az elmúlt években a Lellérõl kialakított kedvezõ képet tovább erõsítsük. A tradicionális rendezvények – orgonahangversenyek, borhét – mellett új színeket, új ötleteket is bevonunk a turisták szórakoztatásába. S bár az egymilliárd háromszázmillió forintos költségvetésünk jelentõs része csak az intézmények gondtalan mûködtetését teszi lehetõvé, kemény, szigorú takarékoskodással elérhetjük, hogy a város hírneve tovább erõsödjön. Bízom a jó szezonban – abban, hogy a lakáskiadók és a vendéglátósok is megtalálják számításaikat. Kenéz István elmondta még: hamarosan megnyugtatóan rendezõdik az Irmapusztán lakó családok sorsa. A halászati cég tulajdonában lévõ ingatlanokat belterületbe vonják, s megoldják a szennyvízelvezetés problémáját is. A város szorgalmazza a mielõbbi végleges megoldást, hiszen az itt élõ emberek, lakók is jelentõs összegeket fordítottak az általuk birtokolt épületek felújítására.
Süli Ferenc
Pályázati pénzbõl újul meg Gyenesdiás temploma Együtt pályázott a Római Katolikus Egyházközség és a gyenesdiási önkormányzat az 1896-ban épült Havas-Boldogasszony templom felújítására. A 35 millió forintból jut egyéb rekonstrukciókra is. A településen két templom várja a híveket: Gyenesen és Diáson. Az elõbbit már korábban sikerült pályázati pénzbõl megújítani, ám a klasszicista stílusban épült templomra csak most tudtunk pályázni – mondta Gál Lajos polgármester. Ennek folyamán sor kerül a tetõszerkezet, a vakolat cseréjére, s ereszcsatornák pótlására, elvégzik a szükséges szigeteléseket. Látványosnak ígérkezik a torony rekonstrukciója, de megújulnak a szobrok is. Emellett parkosítjuk a szentháromság-szobor környékét, s bizonyára örömmel fogadják majd az idõsebbek és a mozgásukban korlátozottak a fizikális akadálymentesítést. Végezetül: kicseréljük a temetõ kerítését is – tette hozzá a polgármester. A bruttó 35 millió forintra a pályázatot az egyházközség nyújtotta be partnerével, azaz az önkormányzattal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Pályázathoz (ÚMVP III. Tengely) keretében. A nagyközség most indítja útjára a közbeszerzést, s reményeik szerint májusban kezdõdhet a rekonstrukció. A hívek a fõszezonra (július közepére) vehetik birtokukba ismételten a HavasBoldogasszony templomot. Mindeközben megépül a Kisistók-dombon az a fénykereszt is, amire közadakozásból egymillió forint már összegyûlt. Itt egyébként egy Mária-szobor is található. Az önkormányzat egy történelmi tanösvényre is pályázott a közeli park bõvítését illetõen. Itt Szent Istvántól Nagy Imréig bezárólag történelmünk jeles alakjai kapnának egy-egy szobrot. A park közepére pedig egy zalai harangláb kerül. A fennállásának 670. évfordulóját jövõre köszöntõ Diás településrész ünnepségei is ebbõl a parkból indulnak. Addigra a testvértelepülés, Csíkszenttamás ajándéka, a székely kapu is a parkba kerül.
Zatkalik András
2 0 1 0
M Á R C I U S
24 G A Z D A S Á G
A nyugat-balatoni régió tudatosan építi programkínálatát Nincs vége a Balatonnak Szigligetnél – hangsúlyozta Szalóki Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés Turisztikai és Külkapcsolatok Bizottságának elnöke, utalva arra, hogy a nyugat-balatoni Régió jelentõsége jóval nagyobb annál, mint azt a többinél kisebb területe indokolná. A Balatoni Futár otthonában kereste fel az elnököt. – Mit jelent a Nyugat-balatoni régió számára, hogy a 2010-es esztendõ a fesztiválok éve? – Hadd kezdjem egy gondolattal elébb: sokan azt hiszik, hogy a régió csupán a négy települést (Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely) jelenti, jóllehet Zalakarostól Zalaszántóig ide számítunk több kisebb-nagyobb települést. A Balaton-törvény szerint Cserszegtomaj és Hévíz is parti településnek minõsül. Arról pedig nem is szólva, milyen vonzereje van ennek a régiónak. A vendégéjszaka és a vendégszám tekintetében (kereskedelmi szálláshelyek) a Nyugat-balatoni Régió egyharmadát „képviseli” a teljes balatoni régió mutatószámainak. Válaszolva a kérdésére: a jelentõsége óriási, s ennek a felelõsségét is átérezzük, amikor összeállítjuk programjainkat. – Melyik szervezetre vonatkozik a fõ koordináló szerep? – A keszthelyi központú Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft.-re, települési szinten pedig a helyi turisztikai egyesületekre, de nyomatékosan hangsúlyozom, hogy emellett a civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások is együttmûködnek. – Milyen újdonságokkal várja a régió a hazai és külföldi turistákat? – A fesztiválok szerves része a játék. A Balatoni RMI kidolgozott egy pecsétgyûjtési akciót. Azok, akik a Balaton régióban az RMI által elfogadott mintegy 30 fesztiválon pecsétet gyûjtenek, értékes nyereménysorsoláson vehetnek részt – Ezzel a játékkal nyilván egyéb szándékuk is van. Mi az? – Így igaz. Szeretnénk, ha a régióba érkezõk nemcsak egy-két helyet, eseményt, programot keresnének fel, hanem azokat fûzérre fonnák, s lehetõségeik szerint minél többet felkeresnének. Ha várakozásaink beválnak, akkor több turistát tudunk térségünkbe csalogatni. Szakkifejezéssel élve: forgalomgeneráló szerepet várunk tõle. Ugyanakkor ezzel a játékos módszerrel képesek leszünk egyfajta monitoring tevékenységre is. – Vagyis? – Nevezetesen, hogy hol és mekkora területet bejárva mozognak turistáink, melyek a legsikeresebb rendezvények.
– Melyek tehát a „zászlós” fesztiválok, rendezvények? – A mi nyugat-balatoni térségünkben mindegyiknek rangja van, de kétségtelen, hogy a legrégebbiek a borhoz kötõdõek. 1992ben indult Keszthelyrõl, majd – mintegy láncszerûen – több település csatlakozott, legutoljára Cserszegtomaj, de ennek is már öt éve. Hangsúlyozom, hogy valamiféle közmegegyezés alakult ki, így aztán nincsenek keresztbe szervezések, s a borfesztivál programhelyszínei hetente váltják egymást július elsõ hetétõl augusztus végéig egy-egy helyszínen átlagban tízezer látogatóval. Igen hamar bebizonyosodott, hogy ezek vendégcsalogató szerepe nagyon erõs. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága. – Emellett vannak nagy múlttal rendelkezõ, illetve újabb, de máris népszerû feszSzalóki Jenõ tiválok… – Igen, ilyenek például a szüreti fesztiválok minden településen, a 7. Keszthelyi Nyári Színház, a 8. Táncpanoráma, a XVI. Hévízi és a VII. Balatongyöröki bordalfesztivál, a Vonyarcvashegyi Hercegi Mandulás Napok, a III. Keszthelyi Huszár-Honvéd Találkozó, a Festetics futam, ami a Nemzeti Vágta gyenesdiási elõfutama, vagy az igen hamar országos hírûvé lett Kürtös-kupa hegyikerékpáros körverseny. Az érdeklõdõk a hagyományos szórólapokon, a plakátokon kívül az egyes települések turisztikai honlapjain, valamint a www.west-balaton.hu honlapon böngészhetnek bõ kétszáz rendezvény közül.
Zatkalik András
Club Aliga: hetvenmilliárd forint értékû beruházás Ingatlanfejlesztõ cégünk tudatában van annak, mit jelent emocionálisan a balatoni embereknek, a régiónak és Magyarországnak a Club Aliga. Mióta társaságunk birtokában van ez a csodálatos vízparti terület, ez az érzelmi töltés jellemzõ mindazokra a munkatársaimra, akik részt vesznek e nagyszabású projekt megvalósításában – nyilatkozta lapunknak Zvi Frank, a Shikun&Binui R.E.D. Hungary ügyvezetõ igazgatója. - A Balaton keleti kapujaként számon tartott település két kilométer hosszú vízparti részének a történelmi múltját is elemeztük, s pontosan ismerjük a rezsim elõtti, a kommunizmus idõszaka alatti és a közelmúlt, vagyis a rendszerváltás utáni hasznosítását. Az ingatlan megvásárlásakor, a fejlesztési célkitûzések meghatározásakor természetesen mi is a koZvi Frank rábbi pihenõ és rekreációs funkciót helyeztük elõtérbe, a környezetvédelmi elõírások szigorú betartásával karöltve. Szakemberek közremûködésével minden fát, növényt katalogizáltunk, s pontos információkkal rendelkezünk többek között arról is, hogy az õsfák milyen értéket képviselnek - óriási tehát a felelõsségünk az ingatlan jövõjével és a tó környezeti állapotának megõrzésével kapcsolatban. Érthetõ tehát, hogy olyan részletekbe menõ koncepciót kellett kidolgoznunk, amely a növényzet megóvása mellett például a löszfalak stabilitásának problémáját is figyelembe veszi. A téma komplexitásából adódóan tehát nem csak az építész-tervezõknek, nem csak az ingatlanfej-
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
lesztõknek, hanem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a tihanyi kutatóintézet munkatársainak is szerep jut a jövõben: az üzleti és a helyi érdek, valamint a környezetvédelem ügye ugyanis csak így juthat harmóniába – fogalmazta meg az alaptéziseket Zvi Frank. A nemzetközi befektetõ cég másfél-két évtized alatt kívánja megvalósítani projektjét, s a beruházás összértéke meghaladja a 70 milliárd forintot. Zvi Frank elmondta azt is, hogy a tervek laza szerkezetû beépítést tartalmaznak, s a régi épületek megóvását favorizálják. A löszfal alatti területen csak néhány új szolgáltató létesítményt tartalmaznak a dokumentációk, s így élhetõ, zöld környezet várja majd a vendégeket. Optimális esetben a jövõ év õszén kezdõdõ beruházás során két nagy, egy kisebb, s egy családias hangulatú szállodát kívánnak létesíteni összesen ezerkétszáz szobával. A tervekben még üdülõ-, s lakóházas negyedek építése is szerepel, természetesen a helyi igényeknek megfelelõen kialakítandó közterületekkel. A beruházó úgy gondolja: a Balaton mellett még szokatlan volumenû ingatlanfejlesztés jelentõsen elõsegítheti az állandó lakosok számának növekedését is. - A másfél éves kezdési idõ sokak számára esetleg elgondolkodtató lehet, ám azt is tudni kell, hogy egy ilyen nagyságú beruházás rengeteg adminisztrációs kötelezettséggel jár. A helyi képviselõ-testületnek még el kell fogadni a település új rendezési tervét, s ha zöld utat kapunk, startolhat a projekt – az elõkészítõ munkát mi elvégeztük. Az ügyvezetõ igazgató szerint az aligai fejlesztés hosszú távon ezerötszáz új munkahelyet teremthet. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a terület a község legszebb, esztétikailag és építészetileg pedig legmarkánsabb része lehet. Az álmok, a tervek megvalósulásáig a strandok, sétányok és a kikötõ folyamatosan mûködik, a vízparti, történelmi találkozókat megidézõ villákat és építészeti emlékeket megõrzik. A cég addig is évente 80-90 millió forintot fordít a létesítmény fenntartására és mûködtetésére: májustól ismét mûködik majd a két szálloda, melyekben 320 ágyon tudnak vendégeket fogadni. Zvi Frank azt is természetesnek veszi, hogy az oly várt turisztikai szezonban az állandó lakosok és az üdülõtulajdonosok térítés nélkül látogathatják a Club Aligát.
Süli Ferenc
G A Z D A S Á G 25
Kiállítással búcsúzik a Veszprém megyei Turisztikai Hivatal
Ismét jeleskedtek a tóparti települések
Költségtakarékossági indokkal június 1-tõl, jogutód nélkül megszüntetik a Veszprém megyei Turisztikai Hivatalt. Az errõl szóló megyei közgyûlési határozatot csak nagy vita után fogadta el a testület, miután a 23 igennel szemben 8-an nemmel szavaztak, 5-en pedig tartózkodtak. Az ország egyik legismertebb önkormányzati turisztikai hivatala, - amelyet 1997-ben hoztak létre, megannyi szakmai sikere közül kiemelkedett az idegenforgalmi vállalkozások éves veszprémi seregszemléje, amelyre a megyén kívül az ország számtalan vidékérõl átlagosan száz kiállító érkezett, s amelybõl az utolsót, mint hivatal április 17-18-án rendezik meg a Pannon Egyetem aulájában. Rendkívül nagy szakmai elismerés és érdeklõdés kísérte számtalan kiadványát, - ezekbõl eddig 820 ezer jelent meg - amelyekben többek között Veszprém megye természeti és épített értékeit, éves turisztika rendezvényeit, tematikus kínálatát, programjait, szálláshelyeit tette ismertté. A hivatal szervezte és koordinálta az ország legkiépítettebb megyei Tourinform iroda hálózatának tevékenységét, s számtalan hazai és nemzetközi turisztikai kiállításon és vásáron segítette elõ Veszprém megye és a Balaton ismertségét. Egy közalapítvány közremûködésével hosszú éveken át, a megyei költségvetés forrásából, illetve az országos pályázatokon elnyert pénzekbõl segítette Veszprém megyei településeinek különbözõ rendezvényeit, turisztikai fejlesztéseit. Az intézmény öt dolgozójából kettõt tovább foglalkoztatnak a megyei önkormányzat apparátusában a turisztikai teendõk koordinálása végett, míg a hivatal országszerte ismert és elismert vezetõje, a Pro Turismo díjas Veiland László nyugdíjba vonul.
Ünnepélyes külsõségek között Veszprémben emléklapot kaptak a Közép-Dunántúli Operatív Program három humán infrastruktúra pályázatának újabb nyertesei. Az eseményen többek között jelen volt Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke, valamint Debreczenyi János, a házigazda város polgármestere.
A.A.
Leváltották az ügynökség igazgatóját Visszahívta tisztségébõl és rendkívüli felmondással megszüntette a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a regionális fejlesztési ügynökség ügyvezetõjének munkaviszonyát az ügynökségnél feltárt visszásságok miatt - jelentette be Pál Béla, a testület elnöke Székesfehérváron. Elmondta: a tisztséget tavaly június elsejétõl betöltõ Matisz János visszahívásáról egyetértésben döntött a fejlesztési tanács. Új ügyvezetõ megválasztására a pályázatot csak az országgyûlési választások után írják ki, addig az ügynökséget megbízással irányítja majd egy szakember. A visszásságokat feltáró belsõ vizsgálat csak a regionális ügynökség mûködésére, a hazai forrásokkal, mûködési költségekkel való gazdálkodására terjedt ki, s nem érintette az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos kérdéseket. Az uniós pályázatokkal kapcsolatos munkát egyébként folyamatosan javuló minõségûnek ítélte meg az NFÜ és a regionális fejlesztési tanács is. Eddig 11 milliárd forint értékû uniós forrás kifizetésére került sor - tette hozzá Pál Béla. A decemberben lefolytatott vizsgálat részleteirõl László Csaba, a felügyelõ-bizottság elnöke tájékoztatott. A felügyelõ-bizottság vizsgálata egyebek között megállapította, hogy a tavaly júniusban vásárolt három személygépkocsi beszerzési ára, valamint az azokba indokolatlanul beépített elektronikai eszközök ára és szerelési költsége együttesen magasabb volt a közbeszerzési értékhatárnál. A menedzsment által használt autókba ugyanis traffipax-blokkoló berendezést, s kiegészítõ elektronikát szereltek be, az egyikre tetõcsomagtartót is vettek. A vizsgálat megállapította azt is, hogy visszamenõleges hatállyal kötötték meg az ügyvezetõ-helyettesek munkaszerzõdéseit, és az ezekben foglaltak jelentõs terhet róttak az ügynökségre. Hektikus képet mutatott a reprezentációs költségek felhasználása is, valamint a külsõ szakértõi szerzõdések ár-érték aránya sem volt megfelelõ. A regionális fejlesztési tanács javasolta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy intézkedjen az indokolatlan költségek visszatérítésérõl. Javasolta továbbá az új ügyvezetõ megválasztására szolgáló pályázat kiírását, amelyre azonban csak az országgyûlési választásokat követõen kerülhet sor - hangsúlyozta Pál Béla. A pályázat kiírásáig és elbírálásáig az ügyvezetõi teendõket megbízással a NFÜ által megbízott ügyvezetõ látja majd el, akinek a regionális tanács javasolni fogja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket egyebek között a hasonló esetek megakadályozására.
Rédei Zsolt, Sümeg polgármestere és Pál Béla, a KDRFT elnöke A KDRFT elnöke elmondotta, hogy a „Közoktatás infrastrukturális fejlesztés” pályázaton 15 Veszprém megyei nyertes 3,1 milliárd, a „Bölcsõdei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bõvítése” pályázaton három település 239 millió, míg „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minõségének komplex vagy térségi szintû fejlesztése” pályázaton egy pályázó 150 millió forint európai uniós támogatáshoz juthatott hozzá. Az emléklapok ünnepélyes átadását követõen Pál Béla, a KDRFT elnöke bejelentette: a KDOP „Belterületi utak fejlesztése” pályázatán Veszprém Önkormányzata 391 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert el a Budapest u.-Jutasi út körforgalmú csomópont kialakításához, valamint a Szent István völgyhíd tartószerkezetének és szigetelésének felújításához. A beruházás összköltsége 593 millió forint.
K.S.
Új balatoni bevásárlóközpont
A nyertesek
Kétszáz munkahelyet teremtõ, tízezer négyzetméteres bevásárló centrum nyitotta meg kapuit Balatonfüreden, a település nyugati szélén, a 71-es út mentén. Tetszetõs, egyúttal formabontó épület-komplexummal gazdagodott a nagy ütemben fejlõdõ, szépülõ Balatonfüred. Olyannal, amely mind méretével, mind kínálatával illeszkedik a fürdõváros lakóinak, s az idelátogató százezres nagyságrendû turisták igényeihez. A kétszintes Tesco Marina Centerben a háromezer négyzetméter alapterületû Tesco mellett harminc különbözõ üzlet és szolgáltató kapott helyet, egyharmaduk helyi vállalkozó. A hét minden napján nyitva tartó centrum - amelyet 280 kocsiállású parkolóval, liftekkel, mozgó járdákkal egészítettek ki – hipermarketje a tervek szerint a szezon idején éjjelnappal üzemel majd.
A nyertesek között ezúttal is számos Balaton-parti település található. A Badacsonytomaji Tatay Sándor általános iskola kistérségi oktatási központjának kialakításához az önkormányzat 229 millió forintot nyert. A teljes beruházás 254 millióba kerül. Sümeg város önkormányzata a Ramasetter általános iskola felújításához 226 milliót kapott, a fejlesztés teljes költsége 251 millió forint. A szentantalfalvai község a Nivegy völgyi óvoda 170 millió forintos felújításának teljes költségét pályázati forrásból fedezheti. Balatonfüred önkormányzata a 250 millió forintba kerülõ szociális komplexum kialakításához 150 milliót nyert.
A.A.
A.A.
2 0 1 0
M Á R C I U S
26 G A Z D A S Á G
Több tízmillió forint a Riviérának
„Kölyökdzsungel” a veszprémi állatkertben A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Veszprém és a megye egyik leglátogatottabb turisztikai színhelye egyre bõvül, gazdagodik és az a vezetõi célkitûzés, hogy legyenek olyan interaktív terek, lehetõségek az állatkertben, amelyek közelebb hozzák a látogatókat az itt található értékekhez, állatokhoz, növényekhez, s ez mára valósággá válik – mondotta egy újabb fejlesztés ünnepélyes befejeztekor a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Pál Béla. Kiemelte, az állatkert a Közép- Dunántúli Operatív Program keretében kiírt „Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések” pályázaton nyert el 216 millió forint összegû vissza nem térítendõ támogatást. A vadaspark az európai uniós támogatással „A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk - tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben” címû, 5 projektelembõl álló pályázatának megvalósításával több, mint 420 millió Forint értékben hajt végre fejlesztéseket. Ebbõl már elkészült és látogatható az új csimpánzház, Böbe Majom Tanodája, valamint mostantól a Kölyökdzsungel. Az Afrika-ház és az Erdei mesterségek tanösvény kialakítása pedig a következõ idõszak feladata lesz majd az intézmény számára. A most elkészült Kölyökdzsungel elnevezésû projektelem összköltsége 77 millió forint volt, ebbõl mintegy 30 millió forint uniós támogatás a pályázaton elnyert 216 millió forintból. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere köszöntõjében örömét fejezte ki az iránt, hogy az állatkert vezetése kiváló módon képviseli az intézmény érdekeit. A város elsõ embere köszönetet mondott a kivitelezõknek, tervezõknek és minden, a projektben közremûködõnek. Török László, az intzémény igazgatója elmondta, az öt fejlesztési elem közül ez összpontosít leginkább a gyermekek és családosok szórakozási igényeire. A gyermekek itt az állatok társaságában, azonos környezetben, rácsoktól és egyéb mesterséges határolóktól mentesen szórakozhatnak, játszhatnak.
K. B.
A Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület nemrégiben 58 millió forintos pályázati támogatást nyert el. Az egyesület mûködési területérõl a pályázathoz három település, Alsóörs, Csopak, Felsõörs csatlakozott, míg Lovas és Paloznak tartózkodott ettõl. A kapott támogatásból egy olyan rendszert építenek ki, amely elsõsorban regionális elveken alapszik, s amelynek célja, hogy minél intenzívebben kerüljön a végrehajtás szintjére a turizmus szervezése, irányítása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásában és a turisztikai szakállamtitkárság (TSZÁT) szakmai irányítása, közremûködése mellett jelent meg a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM), amely a szervezetek támogatását biztosítja. A támogatás egyrészt a szervezet, másrészt az infrastruktúra, illetve marketing, PR és kommunikációs tevékenységek fejlesztését foglalja magába. Ennek kapcsán megújulnak a turisztikai információs irodák. Alsóörsön új helyszín várja majd a turistákat. Az eszközök, szoftverek és hardverek a napi munkavégzést segítik majd, de sor kerül a menedzsment és a szolgáltatók képzésére, belföldi és külföldi tanulmányutakra is. Ezen kívül számos marketing-kommunikációs eszköz és tevékenység segíti az egyesületet, melynek információ tartalma egységes megjelenésében, kellemes képet mutat a Balatoni Riviéra településeirõl. Alsóörs, Csopak és Felsõörs önkormányzata korábban csatlakozott a pályázathoz, de Paloznak és Lovas nem kívánt ebben részt venni. - Mindenki szívesen fogadta pályázati kezdeményezésünket, de a lovasi és a paloznaki önkormányzat nemmel szavazott. Hozzáteszem, az önkormányzatok erõn felül teljesítettek már eddig is, így egyáltalán nem szabad egyik testületet sem negatív jelzõkkel illetni. A nemleges válasz elsõsorban a nehéz gazdasági helyzetnek tudható, illetve sokan még nem annyira ismerik a TDM rendszernek a jelentõségét, a turizmusra gyakorolt pozitív hatását. Természetesen egyik paloznaki vagy lovasi szobakiadó sem lesz kirekesztve, õk ebbõl semmit sem érzékelnek majd – jegyezte meg a sikeres TDM pályázat kapcsán Mayer Gyula, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület elnöke.
Sz.P.
Balatonfüred is a sikeres TDM pályázók között Több mint 52 millió forintos támogatást nyert a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület a TDM pályázaton, 5 éves fenntartási kötelezettség mellett. A projekt megvalósítás idõtartama a szerzõdéskötéstõl számított 2 év. A TDM pályázat fontos elemei a szervezet és - humánerõforrás fejlesztés, eszközök beszerzése, valamint a marketingkommunikációs tevékenységek. Az elnyert pályázattal lehetõség nyílhat többek között a Balatonfüred Kártya továbbfejlesztésére, versenyképességi stratégiára, arculatterv, arculati kézikönyv és védjegyrendszer kidolgozására. A szervezet- és humán erõforrás fejlesztés fontos elemei a TDM munkaszervezet létrehozása, a külföldi és belföldi tanulmányutak, külföldi jó gyakorlatok bemutatása külföldi szakemberek térségbe vonzásán keresztül.. Az elnyert támogatással lehetõség nyílik eszközök beszerzésére: információs táblarendszer fejlesztésére, Tourinform iroda (front office) mellett ún. back office kialakítására, berendezésére, informatikai eszközök-szoftverek beszerzésére. Marketingkommunikációs tevékenységre is nagy hangsúlyt fektet az egyesület az elnyert támogatásból: kiállítási installációk, kiadványok fejlesztése, óriásplakát kampány, TV spot létrehozása, sugárzása, külföldi vásári megjelenések, Balatoni RMI akciókhoz való csatlakozás, E-marketing akciók, banner kampányok szerepelnek a tervek között. T.A.
Uniós támogatással erõsítik a balatoni térség turisztikai vonzerejét Két nyugat-dunántúli projekt együttesen 205 millió forint támogatást nyert. Ezáltal fejleszthetõ a Zalavári Történelmi Emlékpark turisztikai fejlesztése, valamint létrejön egy Kerékpáros és Ökoturisztikai Szolgáltató Hálózat. Az NYDOP-2.1.1/F-09. jelû, A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése címû pályázati konstrukció fõ célja, hogy a turisták igényeinek megfelelõ színvonalú turisztikai termékek kerüljenek kialakításra, mely eredményeként az attrakciók látogatottsága és jövedelemtermelõ képessége növekedhet, mérséklõdhet a szezonalítás, ezzel jobban hasznosíthatók a régió adottságai a jövõbeli fejlõdési lehetõségek érdekében. A kiírás keretein belül 2010. március 31-ig lehet még a pályázatokat benyújtani! A Zala Megyei Önkormányzat 73,8 millió forint támogatást nyert a Zalavári Történelmi Emlékpark turisztikai fejlesztése kapcsán. A projekt egyik fõ eleme a Szt. Adorján bazilika környezetrendezése és kulturális turisztikai funkcióval való bõvítése, mellyel lehetõség nyílik kulturális rendezvények szervezésére, vásárok lebonyolítására, színvonalas népmûvészeti árusítóhelyek kialakítására. A Millenniumi Emlékmû megépítése szintén turisztikai célokat szolgál, egy többfunkciós kiállító-, rendezvény- és információs-tájékoztató központ szerepét tölti be. A projekt
X V I I .
É V F O L Y A M
3 .
S Z Á M
megvalósítása 86,8 millió forint összköltséggel várhatóan márciusban kezdõdik és 2011 februárjában zárul. A Termál-Völgy-Kis-Balaton Kerékpáros és Ökoturisztikai Szolgáltató Hálózat létrehozására a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása, valamint a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 131,5 millió forintot kapott. A projekt az ökoturizmus, a kerékpáros turizmus fejlesztését érinti. Olyan turisztikai vonzerõ, illetve térség létrehozására irányul, melyen belül a kerékpározni és túrázni szeretõ vendégek minden igényét ki lehet szolgálni, így lehetõség nyílik kerékpár- és Nordic Walking kölcsönzésre is. Két kerékpáros központ jön létre, egy Hévízen egy pedig Zalakaroson. A központok létrehozása, a gyalogos- és kerékpáros túraútvonalak kitáblázása, pihenõhelyek és esõbeállók létesítése, család- és gyermekbarát szolgáltatások megvalósítása egyaránt hozzájárul a természetjárók igényeinek minél magasabb szintû kielégítéséhez. A márciusban induló projekt 156 millió forint összköltségbõl 2011 szeptemberében fejezõdik be, és 4 új munkahely létrehozásával jár.
Jánosházi Réka
G A Z D A S Á G 27
Indokolt az irányváltás az idegenforgalomban Wossala György: elkerülhetetlen a turizmus törvény megalkotása A politika túlzott aktivitása a gazdaság valamely szegmensében általában káros következményekkel jár. Néhány évtizedig ez történt a turizmussal is: a II. világháborút követõen az idegenforgalom mindig áldozatul esett valamely aktuálpolitikai irányzatnak - egészen a rendszerváltásig a fennálló hatalom a fellazítás egyik eszközének tekintette ezt az ágazatot. A neves szállodai szakember – a sportbarátok a rangos vitorlás világversenyek érmesei között is számon tartják -, Wossala György szerint joggal mondhatjuk el, hogy az idegenforgalom mostohagyermekként nõtt fel. Jellemzõ a korra, hogy a szakirányú képzés mintegy évtizedig szünetelt, és az elsõ fõiskolai diplomák átadására is csak a 60-as években került sor. A balatonalmádi Hotel Ramada tulajdonosa úgy látja: a jelenlegi állapot sem ideális, hiszen az soha nem jó üzenet a társadalom számára, ha a kormányzat egy bizonyos vállalkozói rétegnek vagy ágazatnak különbözõ kedvezményeket nyújt. A laikusok számára nehezen tolerálható, miért kell egy ötcsillagos szállodát üzemeltetõ vállalkozást támogatni. - Nem tagadhatjuk: Magyarországon még a jelenlegi gazdasági környezetben is vonzó a turisztikai ágazat. Az elmúlt évben – a multiplikátor hatást is figyelembe véve - ugyanis négyszáznyolcvanötezren dolgoztak ezen a területen, vagyis a foglalkoztatottak 12,6%-a kötõdött valamilyen formában az idegenforgalomhoz. Ennek megfelelõen a bevétel is jelentõs, eléri az ezerkétszázmilliárdot, az ágazat egyenlege pedig négyszázhuszonkilenc milliárd forint. Tudnunk kell, hogy nem pusztán az itt dolgozóknak kell kedvezõ közgazdasági környezetet biztosítani a további prosperálás érdekében, hanem elsõsorban az országnak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai, számai nem tükrözhetik hûen mindazokat a folyamatokat, melyeket a turizmus generál. A hozzánk látogató vendégek ugyanis nem csak a szálláshelyüknek otthont adó településen vásárolnak, étkeznek, szórakoznak, hanem felkeresik hazánk olyan tájegységeit is, ahol jelentõs turisztikai attrakcióra számítanak. Napjainkban a szakma egyik fõ gondját az jelenti, hogy az elmúlt évben a magyar szállodák szobafoglalása a korábbi 48,5-ról több mint 5 százalékkal esett vissza. A bruttó árbevétel csökkenése 10,3 százalékos volt, s ez közel kétszázmilliárd forint bevételkiesést jelentett. A környezõ országokban azonban nem érzékelték ilyen szinten a világválság kedvezõtlen hatásait, hiszen például a cseh és osztrák idegenforgalmi bevételek emelkedtek.
Javaslatok a megoldásra Sok más tényezõ mellett öt kitörési pontot tudok megnevezni, amellyel a mindenkori kormányzat ismét elõsegíthetné a turizmus fellendítését. Ezek közé tartozik az általános forgalmi adó EU szintre csökkentése, az üdülési csekk adójának eltörlése, az önkormányzatoknak adott idegenforgalmi támogatás visszaállítása a 2008-as szintre, a nemzeti marketing keret növelése és végül a fejlesztések ésszerû szabályozása. Elfogadhatatlan, hogy nálunk a szálláshely ÁFA díja 8 százalékkal, a vendéglátásé pedig 10 százakékkal haladja meg a kontinens átlagát. A különbségek törvényszerûen azt eredményezik, hogy a magyar turisztikai szolgáltatások ár-érték arányban nem versenyképesek. A már említett Csehország és Ausztria – a náluk érvényben lévõ 10 százalék-os ÁFA ellenére - növelni tudták bevételeiket. Ha a szakma felveti az ÁFA csökkentésének fontosságát, a kormányzat általában azzal negligálja a kérdést, hogy az érintettek a kedvezõ döntés ellenére sem fogják áraikat csökkenteni – mi ezt azonban másképp látjuk. Különösen annak fényében, hogy az osztrákok a nyugati országrészben, Burgenlandban – mintegy véderõként – seregnyi 4-5 csillagos szállodát építettek. Ezzel gyakorlatilag arra ösztönzik honfitársaikat, hogy pénzüket otthon költsék el. A tendenciák máshol is érvényesek, hiszen a németek például tizenkilencrõl hétre csökkentették az ágazat forgalmi adóját. Mindez számunkra annyit jelent, hogy az új szállodák ugyan versenyképesek, de a folyamatos üzemeltetés miatti amortizáció jelentõsen csökkenti a vállalkozók hasznát - a szálláshelyek rendszeres rekonstrukciója, az új technikák beépítése a piac kényszerû követelménye.
Elkerülhetetlen a marketing keret növelése is, hiszen míg 2002-ben hétmilliárd forintot fordított a kormányzat az ágazat hazai és külföldi népszerûsítésére, addig ez az összeg 2008-ban 4,1, tavaly pedig 3,1 milliárd forint volt. Ausztria a turizmus fellendítése érdekében 2009 elején négymillió euróval emelte a marketing keret összegét, míg a spanyolok a turisztikai fejlesztések állami támogatására négyszázmillió eurót fordítottak. Zsebbe kell tehát ahhoz nyúlni, hogy a turizmus ismét virágozzon, ám az is bizonyos, hogy az adóból befolyt milliárdok így is garantálják a ráfordított összeg megtérülését.
Újabb csapás a turizmusra – az üdülési csekk megadóztatása Az üdülési csekk ez évi megadóztatása rendkívül érzékenyen érinti a hazai turizmust – az ágazat vállalkozóit, a munkáltatókat és az igénybevevõket egyaránt. Számításaink szerint mintegy hét-kilencmilliárd forintos visszaesésre számíthatunk a turizmusban, de egyes pesszimista elõrejelzések már 25 százalékos hanyatlást prognosztizálnak. Érthetetlen és elfogadhatatlan ez a kormányzati döntés, hiszen a turizmus számtalan adónemet generál. Meggyõzõdésem, hogy az üdülési csekk nem pusztán pénzügyi, hanem szociális kérdés is. A társadalom, gazdaság számára is fontos, hogy a magyar munkavállalók részére rekreációs, pihenési lehetõséget biztosítsunk. A felhasználhatóság körének szûkítése viszont már vita tárgya lehet.
Idegenforgalmi törvény nélkül továbbra is rossz irányba haladunk Elkeserítõ, hogy az ágazatban szinte minden intézkedés egy irányba – a lejtõ felé mutat. A kormányzat elvonta az idegenforgalmi adóhoz nyújtandó állami támogatás egy részét, holott a felelõsségteljes pozíciókban lévõknek tudniuk kell, hogy forrás nélkül nem lehet turizmust produkálni. Ez a lépés arra ösztönzi majd az önkormányzatokat, hogy több adót vessenek ki a helyi vállalkozókra, de mivel így is kisebb lesz a bevételük, kevesebbet fordítanak majd a helyi, közcélú fejlesztésekre. Ezen a területen elkerülhetetlen a gyors változás. A jogszabály módosítás indokolt, s ha visszaállítják az eredeti állapotot, a forrás felhasználását – véleményem szerint - célszerû lesz tételesen ellenõrizni. Tudnunk és deklarálnunk kell, hogy a települések valóban fejlesztésére fordítják-e a kurtaxa bevételeket! Rossz irányba haladunk, hiszen nem csak hazai, hanem EU-s forrásokból is tízmilliárdokkal támogatjuk a szállodafejlesztéseket. Említettem már, hogy az országos kihasználtság átlaga 43 százalékos, de egyes régiókban még ennél is gyengébb a mutató. Mindezek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a turisztikailag kevésbé frekventált területeken is folyamatban vannak a szállodai beruházások. Mindez azt igazolja, hogy fejleszteni sem tudunk racionálisan. Mérlegelni kell, hogy az ország mely régióiban célszerû újabb vendéglátóhelyek, hotelek építése. Számomra ugyanis megkérdõjelezhetõ, hogy indokolt-e jelenleg száztizennyolc új szálloda-projekt, hiszen a meglévõ hotelek üzleti lehetõségei is romlanak. Véleményem szerint az irányváltást mégsem ezek felülvizsgálatával, hanem az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésével kell kezdenünk: elkerülhetetlen például egy olyan nyugat-magyarországi sztráda megépítése, amely Bécsbõl egyenesen a Balatonra hozza a turistákat. Indokolt a regionális repülõterek fejlesztése is, hiszen az idõtényezõ egyre inkább meghatározó a nemzetközi turizmusban. Úgy gondolom: a kormányzatnak nem csak át kell látnia a fent jelzett gondokat, hanem a megoldásra jogszabályi válaszokat is szükséges adnia - elkerülhetetlen tehát egy idegenforgalmi törvény megalkotása.
Süli Ferenc
2 0 1 0
M Á R C I U S
28 S Z A B A D I D Õ
Népszerû a somogybabodi Több száz fõs futókaraván kocsonyafõzõ verseny a Balaton körül Négylábú, kétlábú és lábatlan kategóriákban nevezhettek a somogybabodi kocsonyafõzõ versenyen a hideget is jól bíró versenyzõk. Február közepén– metszõ szélben – harmadik alkalommal rendezték meg a kocsonyák ünnepét az Off Road kapcsán ismertté vált településen. Disznóból, baromfiból, halból és gyümölcsbõl is fõzött kocsonyát a több mint egy tucatnyi versenyzõ, de akadt olyan is, aki vadat használt alapanyagnak. -Az ismert elõadó, Csokis Tibi ötlete alapján indították évekkel ezelõtt a gasztronómiai eseményt - mondta el Csima Sándor, a település elsõ embere. Hozzátette: évrõl évre nõ az érdeklõdés a rendezvény iránt, melyre otthon készített kocsonyával is van lehetõség nevezni. Idén a balatonlellei Riba Gáborné aratta le a babérokat Babodon. Sertéshúsból készült kocsonyáját ítélte legjobbnak a hegybíróból és polgármesterekbõl álló zsûri. Ugyancsak õ szerezte meg a legszebb tálalásért járó díjat is. Külön kategóriában szerepeltek az otthon fõzött remegõ remekek, melyek közül a balatonõszödi Valkó Gyula kocsonyája vívta ki a zsûri elismerését.
M. L.
Egy napra kolbászból volt Fonyódon a kerítés
2009-ben Siófokon zárult a futószezon, 2010-ben pedig a Balaton-parti város ad otthont a szezonnyitó eseménynek. Március 18-án csütörtökön ugyanis innét rajtol rajtol a 3. BSI Balaton és FélBalaton Szupermaraton mezõnye Siófokról. A különleges hangulatú futóesemény résztvevõi négy nap alatt futják körbe a tavat, összesen 195 kilométert megtéve. A négynapos 3. BSI Balaton Szupermaratont, illetve az újdonságnak számító kétnapos FélBalaton Szupermaratont egyéniben, párosban, illetve csapatban is lehet teljesíteni: az egyéni indulókra naponta átlagosan 50 kilométer futás vár, a párosok tagjai 25–30 kilométert teljesítenek fejenként, a csapatban indulók adagja pedig 16–18 kilométer lesz. A szupermaratoni mezõnyhöz idén lehetõség van naponta csatlakozni a Maraton+ keretében. A mezõnyben a magyar futókon kívül külföldiek is lesznek: német, litván, osztrák futók is jelezték indulási szándékukat. A verseny március 19-én, pénteken halad át Keszthelyen. A verseny napi szakaszai: 1. nap: Siófok - Fonyód 46,7 km, 2. nap: Fonyód - Szigliget 52,9 km, 3. nap: Badacsony - Balatonfüred 43,6 km, 4. nap: Balatonfüred - Siófok 52,2 km. / Bõvebb információ: www.futanet.hu/
A.A.
Elsõ alkalommal rendeztek kolbásztöltõ versenyt Fonyódon február utolsó szombatján. Már kora délelõtt lehetetlen próbálkozásnak bizonyult parkolót találni a rendezvénynek helyet biztosító sportcsarnok környékén. Ötven csapat nevezett a versenyre – többen nem is fértek volna a csarnokba. Mentõs, postás, tûzoltó, rendõr – de még papi csapat is akadt a versenyzõk között. Utóbbiak a hagyományos ízesítésû mellett kapros és citromos kolbászt is töltöttek a csapatonként rendelkezésre álló tízkilónyi húsból. Nem csak a megye-, de még az országhatáron is átnyúlt a rendezvény melyre Békéscsabáról, Miskolcról és a szlovákiai Érsekújvárról – Fonyód testvérvárosából – is érkezett csapat a megmérettetésre. Több száz kilónyi alapanyagot dolgoztak fel a versenyen, melybõl bõven jutott kóstoló a közönségnek is. Természetesen a kiírásnak megfelelõen minden csapat pálinkával is készült, amit az érdeklõdõk mellett a zsûri is értékelt. Az elsõ kolbászfesztivált a helyi Mentol betyárok csapata nyerte. A zsûri különdíját Sellye, a megyei önkormányzatét Érsekújvár csapata vihette haza. Szponzori különdíjat kapott a Retro mentõk-, a helyi tûzoltók-, a Gyugyi Hat Tyúk-, Nikla község-, az Oltári Torkos Pofák-, az Ovi-bori- valamint a Police Kolbi-force csapat.
M. N.
Megjelenik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Turizmus Zrt., a Balatoni Szövetség, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, és 2009-tõl a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jóvoltából, a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával.
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Fõszerkesztõ: Andrássy Antal 8200 Veszprém, Erdész u. 32. Tel./fax: 88-421-247 E-mail:
[email protected]
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kiadja a Balatoni Futár Bt., Budapest Felelõs kiadó: Süli Ferenc 1088 Budapest, Vas u. 2/B. Tel./fax: 06-1-267-6879 Tipográfia: Kiss Csaba Balaton Fejlesztési Tanács
Készült: Tradeorg Nyomda Kft., Fûzfõgyártelep Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán ISSN 1588-6778
Magyar Turizmus Rt.
FODOR AUTÓ KFT. 8600 SIÓFOK, Fõ u. 264. Tel.: (06-84) 313-722, Fax: (06-84) 313-550
