Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím:
[email protected] Ügy száma Tárgy Hiv. szám
: 33/2011 : Győri Audi gyár bővítés Tájékoztató :
Bajomi Bálint úr szerkesztő Greenfo.hu
[email protected] Tisztelt Szerkesztő Úr!
Az AUDI Hungaria Motor Kft. telephelybővítése során igazgatóságunk által végzett mentési munkákkal kapcsolatban feltett kérdéseire az alábbiakat válaszolom. Mióta zajlik az áttelepítés? Az áttelepítések előkészítő munkái (engedélyezési eljárások, felmérések, részletes tervezési munkák, egyeztetések 2011. március elején kezdődtek meg. A tényleges terepi munkák a kétéltűek mentésére kialakított terelő-vödörcsapda rendszer építésének megkezdésével 2011. március 16án kezdődtek meg. A terelő-vödörcsapda rendszer beüzemelése és így az első kétéltű, illetve hüllő egyedek áttelepítése a természetvédelmi érdekből történő mentést engedélyező 4285-5/2011 számú határozat jogerőre emelkedését követően történt meg. Az első védett növény egyedek áttelepítését az 4730-7/2011 számú engedély jogerőre emelkedését (2011. április 6.) követően 2011. április 9-én végeztük el. A fokozottan védett magyar futrinka és méhbangó áttelepítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14/1104-3/2011 számú engedélyének jogerőre emelkedését követően 2011. március 30-án kezdtük meg. Az első magyar futrinka lárva befogása 2011. április 1-én történt. Pontosan hová telepítik az állatokat és a növényeket? Mekkora területre? A beruházási területről kimentett védett növény és állatfajokat az AUDI Hungaria Motor Kft. IPPC engedélyében megjelölt, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által megkért természetvédelmi engedélyekben megjelölt befogadó helyekre telepítjük az szükséges előkészítő, élőhely-javító munkákat követően. A kijelölt befogadóhelyek: • Győr 0748/67 hrsz (5,6 ha) • Nagyszentjános 0131/2 hrsz és Ács 0328/1 hrsz (10,6 ha) • Gönyü 039/1a hrsz (területén 3 erdei tisztás (0,89 ha, 0,3 ha, 1,7 ha) • Győr 0950/43, 0957/1, 0956/1, 0955/1 (8,2 ha az árokrendszer közé ékelődő nádas és gyepes területekkel együtt) Hány egyedet telepítettek át eddig a különböző rendszertani csoportokból (rovarok, kétéltűek, hüllők, esetleg egyéb állatok, növények)? A 2011. március 23-tól 2011.július 31-ig tartó időszak során az egyes taxonokból az alábbi mennyiségek kerültek áttelepítésre: Növények: kb. 15000 tő. Az alábbi fajok egyedei kerültek mentésre: Oxytropis pilosa, Orchis
militaris, Dianthus serotinus, Allium sphaerocephallon, Gypsophila arenaria ssp. fastigata, Orchis morio, Linum tenuifolium, Ophrys apifera. Kétéltűek: kb. 58000 egyed. Az alábbi fajok egyedei kerültek mentésre: Triturus dobrogicus, Triturus vulgaris, Bombina bombina, Hyla arborea, Pelobates fuscus, Rana dalmatina, Rana esculenta és Rana ridibunda, illetve hibridjeik, Bufo bufo, Bufo viridis. Hüllők: kb. 400 egyed. Az alábbi fajok egyedei kerültek mentésre: Lacerta agilis, Lacerta viridis, Natrix natrix, Elaphe longissima, Coronella austriaca. Rovarok: Több, mint 110 Carabus hungaricus egyedet mentettük át. A mentés során minden, az élvefogó csapdákba esett élőlény biztonságos élőhelyre történő átszállítása megtörtént. Hány további egyedet terveznek áttelepíteni a jövőben? Az eddigi felmérések alapján a növények esetében mintegy 100 ezer egyed egyedi ültetéssel történő mentése várható 2012 végéig, amely maggyűjtéssel és vetéssel egészül ki. Kétéltűek, hüllők és a magyar futrinka esetében a tereprendezésig rendelkezésre álló időszakban a lehető legtöbb egyed befogása és biztonságos élőhelyre szállítása a célunk. Hány állatot és növényt telepítenek át naponta? Növények esetében az egy nap alatt átültetett mennyiség a tavaszi ültetési időszak során átlagosan mintegy 480 tő volt. A naponta átültethető növény egyedek száma függ a növények fejlődési állapotától (virágzástól a termésérlelés befejezéséig nem történik áttelepítés), az időjárástól (száraz, meleg, csapadékmentes időben nem történik növénytelepítés), az átültetendő egyedek sűrűségétől, a telepítéssel foglalkozó munkatársak számától, a közlekedési és szállítási feltételektől. A kétéltű- és hüllőmentést jelentős mértékben befolyásolják az állatok éves és napi aktivitása mellett a csapadék- és hőmérsékletviszonyok is. Extrém esetben több mint 5 000 kétéltű mentése is előfordult, az átlagos napi fogás kétéltűek esetében 480, hüllők esetében 5 egyed. A magyar futrinka esetében a befogott lárvák száma nem tekinthető mérvadónak. A faj vizsgálatára irányuló, élvefogó csapdákra alapozó módszerek imágók gyűjtésére alkalmasak. Az imágók elsősorban augusztus közepétől foghatók, egyes területeken és egyes években tapasztalható csak egy kisebb júniusi-júliusi csúcs. A csapdák ürítése során napi 18 befogott lárva volt a legtöbb, ami nagyon jó eredménynek tekinthető. Hány magyar futrinkát és homoki nőszirmot telepítettek át eddig, és hányat terveznek a jövőben? A magyar futrinka tavaszi aktivitási periódusa során az elhelyezett élvefogó talajcsapdákban több, mint 110 lárva került befogásra, majd a kijelölt befogadó helyen elengedésre. A kifejlett magyar futrinka aktivitási időszaka augusztus közepétől kezdődik, a faj nagyobb mennyiségben történő megjelenésére ekkortól számítunk. A faj áttelepítése elsősorban imágó formában történik. Homoki nőszirom az építkezési területen nem fordul elő. Egy kisebb állományt találtunk az építési területtől északkeletre, illetve egy nagyobbat északra (összesen közel 80 hajtás). Ezek az állományok a beruházás illetve a jövőbeni épülő utak által nem veszélyeztettek. Ez mekkora részét jelenti a 6. kérdésben említett két faj teljes hazai állományának, illetve a területen fellelhető populációjának? A kérdésre egzakt válasz nem adható, mert a két faj teljes hazai, illetve a Gönyűi-homokvidéken fellelhető populációjának nagysága nem ismert és a nagyságrendekre is legfeljebb durva becslések adhatók.
A homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) esetében a Gönyűi -homokvidék területén az állomány 10000-20000 tő közé tehető, de az egyes években számolt hajtásszámok között nagyságrendi eltérések is lehetnek az időjárási és kezelési körülmények miatt. Az NBmR keretében folyó monitoring 2005. évi felmérésében az 1x1 km-es mintavételi területen 10500 hajtást sikerült megszámolni, míg 2002-ben mindössze 80-at. A faj országos állományára vonatkozóan az Európai Bizottságnak 2007-ben készített 17. cikk szerinti országjelentés lehet irányadó, ahol a szakértők a faj állományát 5-15 millió egyed között becsülték. A Natura 2000 területek jelölő adatlapjai alapján 24 terület került jelölésre homoki nősziromra, ezeken a becsült állománynagyság 2 millió tő körül van, de a fajnak több jelentős lelőhelye ismert a Natura 2000 hálózaton kívül (pl. Gánt-Gránátos, Kakukk-hegy, Monorierdő stb.). A magyar futrinka (Carabus hungaricus) esetében a Gönyűi-homokvidék területén az állomány egyértelműen több ezres, de ennél pontosabb becslés nem áll rendelkezésre. Az országos állományra vonatkozóan sem állnak rendelkezésre adatok, a 17. cikk szerinti országjelentésben a előfordulási helyek számát 100-150 területre becsülték a szakértők. A faj esetében a populációnagyság megállapítása csak hosszú ideig végzett jelölés-visszafogáson alapuló vizsgálatokkal lehetséges, azonban a vizsgálatok extrém esetben magukat a populációkat is veszélyeztethetik. Mekkora a természetvédelmi (eszmei) értéke az áttelepített élőlényeknek összesen, illetve mennyi az elpusztultak értéke? Az eddig (2011.07.31-ig) áttelepített védett fajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke 272.161.000 Ft. Az elpusztult egyedek értékére vonatkozó kérdés nem értelmezhető (a beruházás során?, a mentés során?), pontos válasz azonban egyikre sem adható. Mely időpontig fognak tartani az áttelepítések? A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az általa vállalt mentési feladatokat 2012. szeptember 30-ig fogja végezni a beruházási területen, majd ezt követően 5 évig végzi a befogadó helyeken szükséges utókezeléseket és monitoring feladatokat. Hogyan ellenőrzik a telepítések sikerét? A növényáttelepítés sikerességét kéthavonta történő ellenőrzés során vizsgáljuk az áttelepítés első évében, ezt követően évente mérjük fel az átültetett állományokat. Az áttelepített kétéltű és hüllő egyedek esetében az áttelepített egyedek nyomon követésére nincs megfelelő módszer. Az első probléma, hogy milyen kíméletes módon különböztethetők meg az áttelepített és az eredetileg is jelen lévő egyedek. A csonkolással járó jelölést nem tartjuk elfogadható módszernek, a chippel történő jelölés pedig ekkora mennyiség esetén nem kivitelezhető, mert a chipek behelyezése olyan sokáig tartana, hogy nagyobb mennyiségű befogott állat esetén egy részük elpusztulna a jelölés előtt. A petecsomók és ebihalak jelölése pedig természetesen nem lehetséges. A kétéltű és hüllőfajok esetében a természetes mortalitás is meglehetősen magas, illetve jelentős az elvándorlás, így valamilyen kíméletes jelölési módszer megléte esetén is a vizsgálatok eredménye nem arra a kérdésre adna választ, hogy hány egyed élte túl az áttelepítést, hanem arra, hogy hány egyedet nem fogyasztottak el ragadozók, nem halt éhen vagy nem vándorolt el. Ezen problémák miatt az AHM Kft. IPPC engedélyében a hatóság nem írt elő a kétéltű- és hüllőfajok esetében áttelepítést követő nyomon követést, helyette a lehető legjobb túlélés biztosítása érdekében olyan élőhelyeket választottunk befogadóhelynek, melyen ezen fajok egyedei megtalálják az optimális életfeltételeiket. A futóbogarak esetében létezik megfelelő módszer a kibocsátott példányok jelölésére (pl. fejtor jelölése festékkel vagy gravírozással), azonban nyomon követést a természetvédelmi hatóság nem írta elő a beruházó részére. A magyar futrinka áttelepítés sikeressége elvileg jelölés- visszafogás módszerével nyomon követhető lenne, azonban a hosszabb távon végzett jelölés-visszafogás vizsgálatok az állományokat veszélyeztethetik. A lárvák nyomon követése a vedlések miatt a fenti módszer szerint nem lehetséges és nincs információnk olyan módszerről, amely alkalmas a lárva
állapotú egyedek megjelölésére. Milyen gyakran számolják az életben maradt növényeket, állatokat? A növényáttelepítés sikerességét kéthavonta történő ellenőrzés során vizsgáljuk az áttelepítést első évében, ezt követően évente mérjük fel az átültetett állományokat. Az áttelepített állat egyedek esetében nincs utánkövetés a fent ismertetett okok miatt. Az áttelepített egyedek hány százaléka élte túl a telepítést? Változott-e ezen arány a telepítés kezdete óta (azaz voltak e olyan egyedek, amelyek az elején megmaradtak de később mégis elpusztultak)? A júliusban végzett megfigyelések szerint a tavasszal áttelepített növény egyedek 41%-a mutat életjelet, míg 25%-a virágzott. Azt jelenleg nem lehet megmondani, hogy az életjelet nem mutató példányok közül mennyi fog kihajtani jövő tavasszal. Felhívom figyelmét, hogy kérdése nem válaszolható meg egyszerűen egy számmal, illetve a válasz egyetlen számra történő redukálása számos félreértésre adhat lehetőséget. A problémát az alábbi két példával világítjuk meg: A legnagyobb tömegben előforduló csajkavirág (Oxytropis pilosa) elsősorban a pionír élőhelyeken, illetve a kevéssé zárt gyepekben fordul elő. Egy disznótúráson az első néhány évben tömegesen, akár 1000 egyed/m2 mennyiségben is megjelenhet, majd ezt követően a természetes élőhely regenerálódását követően néhány éven belül eltűnik vagy 1-2 egyed/m2 mennyiségre csökken az állomány. A faj esetében a természetes mortalitás rendkívül magas, a 2010-ben megjelölt egyedek kb. 20%-a 2011-re elpusztult mindenféle bolygatás nélkül. A korábbi években több esetben tapasztaltuk, hogy a faj mennyisége egyes termőhelyeken egyik évről a másikra drasztikusan lecsökkent, majd néhány év múlva ugyanolyan tömegben volt megfigyelhető. A faj esetében az áttelepítés sikerességének objektív megítélését nehezíti az is, hogy a csajkavirág ugyan évelő növény, azonban számos egyede csak egy vagy két évig él és az áttelepítés nélkül is elpusztulna. A szintén nagy mennyiségben előforduló árlevelű len (Linum tenuifolium) esetében a megfigyelt és áttelepítésre megjelölt egyedek mintegy 50-60%-a fiatal, egy hajtásos, egy éves példány, amelyek többsége még az ültetést megelőzően a nagy nyári melegekben kiszáradt, egy részük termést sem hozott. A mentés során ezen egyedek áttelepítése is megtörténik, azonban kihajtásukra a következő évben csak nagyon kicsi esély van. Ezen egyedek pusztulását hiba lenne az áttelepítés rovására írni, hiszen többségük valószínűleg az áttelepítés nélkül is elpusztulna. Az áttelepítés sikerességének értékelése meglehetősen összetett feladat, amelyet számos nem mérhető tényező nehezít. A rövid életű fajok esetében nem várható el, hogy az áttelepített egyedek négy vagy öt év múlva is éljenek, sokkal fontosabb, hogy a befogadó helyeken életképes, akár emberi beavatkozás nélkül fennmaradó populációk jöjjenek létre vagy a meglévő állományok megerősítésre kerüljenek, ahol a szaporulat folyamatosan biztosítja az állomány fennmaradását. Fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy a beruházást és így a beruházási területen előforduló védett fajok egyedeinek elpusztítását a hatályos természetvédelmi törvény alapján az eljáró természetvédelmi hatóságok akár a mentés előírása nélkül is engedélyezhették volna (pl. erdők esetében egy tarvágás vagy egy végvágás során védett fajok pusztulása biztosra vehető, ennek ellenére ezek a tevékenységek mentési intézkedések nélkül kapnak engedélyt), ebben az esetben a területen élő csaknem valamennyi egyed pusztulása biztosra vehető lenne. Véleményünk szerint akármennyi egyed éli túl az áttelepítést, az sikernek értékelhető, hiszen a mentés nélkül ezen egyedek biztosan elpusztulnának.
Hallottam olyan információt, hogy a Nemzeti Park előzetesen 16%-ra becsülte az áttelepítések várható sikerét – igaz-e ezen adat?) A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a jelenlegi áttelepítés várható sikerességére becslést nem tett, a munkatársaink a legfelkészültebben, és a legjobb módszerek alkalmazásával fogják végrehajtani az áttelepítést. Kérem, hogy az írásbeli interjú alapján készülő cikket megjelenés előtt részemre megküldeni szíveskedjék.
Tisztelettel:
…………………………………. Reischl Gábor igazgató sk. Sarród, 2011. augusztus 31.
