Jó óvodát kívánunk!
Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Visnyei Csaba ügyvezető 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail:
[email protected] internet: www.educatio.hu Tipográfia, tördelés: Teszár Edit A rajzokat Szűcs Édua készítette
2
www.sulinet.hu
Mitől jó egy óvoda? A jó óvodában a gyermekek biztonságban érzik magukat, szeretnek odajárni, örülnek társaiknak, és azoknak a felnőtteknek, akik őket körülveszik. A testi-lelki biztonságot az óvodapedagógusok adják meg a gyermekek számára, akik szoros együttműködésben dolgoznak a családokkal és az óvoda valamennyi dolgozójával, elsősorban a dajkákkal. A jó óvoda, ahogy a jó óvodapedagógusok mondják, érzelmi anyaöl, ahol derűs, egyenletes, ráérős és ritmikus az élet. A jó óvodában a gyermekek a nap nagy részét szabad játékkal töltik, amely által egyéni képességeikhez mérten fejlődnek testi, verbális, értelmi és szociális képességeik.
www.sulinet.hu
3
4
www.sulinet.hu
A jó óvoda legnagyobb értéke a játék. A fejlődés, a fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is a játék. Minden a szabad játék keretében történik, annak gazdagítását szolgálja. A jó óvodában minden fontos dolgot a játékban sajátítanak el a gyermekek. Az igazi óvodában az óvodapedagógusok elegendő időt, teret adnak az önfeledt játéknak. A jó óvodában az egyéb tevékenységek is szorosan kapcsolódnak a játékhoz. Naponta hallgatnak mesét, rendszeresen énekelnek, folyamatosan van rajzolás, mintázás és egyéb kézimunkázás, minden nap mozognak, lehetőség szerint a szabadban. A jó óvodában a gyermekek egyéni ütemben és egyéni módon fejlődhetnek, ugyanakkor a közös tapasztalatok, a közös élmények, az együtt megélt események összetartják a csoportot, és a közös hagyományok, szokások mentén tudnak együttműködni, együtt játszani, együtt gondolkodni. Az ilyen óvodában nem kényszerítik a gyermeket életkor-idegen tevékenységekre, felesleges szereplésekre, kötött programokra, túl korai tanulásra. Az ilyen óvodákban a gyermekek átélhetik a tevékenység örömét, mert nem várnak tőlük mást, csak azt, amit maguktól és örömmel tenni képesek. Megerősítik mindazt, amit a kisgyermekek már a családban elsajátítottak, és kiegészítik olyan szokásokkal, viselkedésmintákkal, amelyek csak a közösségben sajátíthatók el.
www.sulinet.hu
5
A jó óvoda feladatának tekinti, hogy a kisgyermek életkorához szabott, biztonságos környezetet biztosítson arra az időre is, amíg a gyermek nincs a családjában. A jó óvoda figyel a szülők igényeire, kíváncsi a véleményükre, megpróbálja közös nevezőre hozni a család és az óvoda értékrendjét. A jó óvoda apró lépésekben formálhatja a szülők gyermeknevelési szokásait. Bizalomra (és nem bizalmaskodásra) épülő együttműködés során látja el szociális funkcióját. A szülők részéről megnyilvánuló bizalom alapja az őszinteség, a gyermekekre való teljes odafigyelés, feltétel nélküli elfogadás.
6
www.sulinet.hu
A jó óvoda nem módszerközpontú, hanem gyermekközpontú. Itt minden a gyermek érdekében történik, nemcsak a programokban, elvekben és dokumentumokban, hanem leginkább a mindennapokban. Az ilyen óvodában nem nevelnek lépten-nyomon, inkább együtt élnek a gyermekekkel. A jó óvoda mindig ellenáll az iskolásítási törekvéseknek, de az iskolaérettség szakszerű mérlegelésében segíteni tud a szülőknek és az iskolának. A jó óvoda nem vállalja át, de segíti a szakszolgálatok vagy családsegítő központok feladatait, a rászoruló gyermekek ellátását, mentális egészségének megóvását.
www.sulinet.hu
7
Ki mit tehet a jó óvodáért? A fenntartók… gondoskodnak arról, hogy az óvoda épülete, kertje, berendezései, a rendelkezésre álló eszközei alkalmasak legyenek a kisgyermekek családias fogadására, biztonságos, szabad játékára, és hogy az óvodapedagógusok rendelkezésére álljanak azok az eszközök, felszerelési tárgyak, amelyek a mindennapi óvodai élethez – a kisgyerekek mindennapi életéhez – nélkülözhetetlenek. A fenntartók biztosítják, hogy egyszerre két felnőtt legyen a gyermekekkel (dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus…). A fenntartók meghagyják az óvoda szakmai önállóságát, elvárásaikban igazodnak az óvoda funkciójához. Az óvodapedagógusok… mindennapos, megújuló erőfeszítést tesznek azért, hogy megismerjék az egyes gyermekek családi hátterét, szokásrendszerét, egyéni szükségleteit, igényeit, és hogy a családokat – szülőket, és ha a nevelésben részt vesznek, nagyszülőket – bevonják az óvoda mindennapi életébe. Óvodába azért járnak a gyermekek, mert a szüleik dolgoznak és az együttjátszás élvezetes. A mai óvodások nagy többsége azonban reggeltől késő délutánig az intézmény lakója. A tömeges együttlét, a szabályozott élet nagyon fárasztó, ha az óvodapedagógus szakmai
8
www.sulinet.hu
www.sulinet.hu
9
tudása, gyöngéd, gyermekszerető bánásmódja, a biztos kézzel kipárnázott korlátok nem teszik elviselhetővé ezt az életmódot. Az óvodapedagógusok számára egyformán fontos minden gyermek. Értik, elfogadják, és ha kell, megismerik a különbözőségeket, tudnak a gyermekekkel játszani, örülni, képesek minden gyermeket önmaga miatt szeretni és nevelni, egyúttal a csoport egészének megfelelő szociális légkört is megteremtik. Igényük van az új megismerésére, de képesek egészséges kritikával kezelni a sok információt és elvárást.
10
www.sulinet.hu
A szülők… igyekeznek megismerni az óvodás gyermek – köztük saját gyermekük – valódi szükségleteit, ha kell, szemben állva a divatirányzatokkal. A mai életstílus és tempó nem kedvez a kisgyermeknevelésnek, mert a felnőttek kapkodnak és a kicsiket nem lenne szabad siettetni.
www.sulinet.hu
11
A szülők tudják, vagy megértik, ha elmagyarázzák nekik, hogy megújulni kész felnőtt abból lesz, aki teljes értékűen megélhette saját kisgyermekkorát, mindennapos szabad játékkal és mesével, zenével, mozgással, rajzolással, a spontán utánzáshoz adott jó példákkal mind az óvodában mind pedig a családi közösségben. A szülőknek igényük van az óvodapedagógusokkal történő őszinte beszélgetésekre és az óvodai nevelésben való együttműködésre.
12
www.sulinet.hu
Miből tudhatjuk, hogy a kiválasztott óvoda az Óvodai nevelés alapprogramja szerint működik-e? A kisgyermek jókat játszhat, varázslatos meséket hallhat, rajzolhat, festhet, táncolhat, mozoghat, énekelhet, jókat beszélgethet az óvodában. Vannak társai, barátai, akiket emleget. Egyre inkább önálló, egyre több helyzetben érzi magát otthonosan, és egyre aktívabb a különböző szituációk megélésében. Az óvodában nem tanítják őt iskolás módon, abban a tevékenységben vehet részt, amiben szeretne, a felnőttek segítenek neki, és rajta, és jól működnek együtt családjával. Szívesen vesz részt azokban a tevékenységekben, amelyeket az óvodai élet során felkínálnak számára. Az óvodás gyermek világa a cselekvés.
www.sulinet.hu
13
Játék, játék, játék A játék: öröm és aktivitás. Folyamatos, spontán cselekvés, amelyben a gyermek feldolgozza élményeit és levezeti feszültségeit. A játék önmagáért van, a spontán játéknak nincs célja, de annál nagyobb és többirányú eredményhez vezet. A játék minden esetben örömérzést fejez ki. Ha a kisgyermek a nap első felében nem tölt el néhány, de legalább másfél órát mozgásos szabad játékkal, a
14
www.sulinet.hu
nap második felében sokkal fáradtabb, kimerültebb lesz. A fáradt kisgyermek nyugtalan. Ilyen állapotban a kisgyermek nyűgős lesz vagy éppenséggel agresszív. A kisgyermek folyamatos játékának biztosításához felnőttre, a felnőtt figyelmére, az általa teremtett nyugalmas és ösztönző légkörre van szükség. A felnőtt időnkénti, pillanatnyi segítő beavatkozása nélkül az együttes játék elakadhat. A szabad játékban a felnőtt szerepe csak annyi, amennyit a gyermek éppen igényel. Az igényt észre kell venni, és az erre történő reakció az
www.sulinet.hu
15
óvodapedagógus „legfinomabb” tevékenysége. Az óvodapedagógus a játékban történő figyelő jelenléte mellett kezdeményez meséket, éneklést, bábozást, rajzolást stb., egyéb tevékenységeket, együtt, vagy egy-egy gyermek számára, aki éppen nem tud önállóan játszani. Fontos, hogy a gyermekek naponta játszhassanak a szabadban is. A játékban a gyermek a külvilágból szerzett, és saját belső világából tudatába emelkedő tagolatlan benyomásait mindig újra tagolja, feldolgozza. Ezért a legfon-
tosabb és legfejlesztőbb tevékenység óvodás korban a játék. A játék elemei minden egyéb tevékenységben (munkajellegű tevékenység, tanulás) benne vannak.
16
www.sulinet.hu
Mese, vers, báb, dramatizálás, ének, tánc, mozgás, ábrázolás – kreatív művészetek A mese világa az egyébként tudatosan még fel nem fogható világot, a valóságot közel hozza a gyermekhez. A mesét hallgató gyermek a meséhez, a meséről belső képeket képzel el. A belső képkészítés is egyfajta feldolgozás. A mesét nem hallgató, hanem néző gyermekben ez a feldolgozás nem, vagy sokkal kevésbé történik meg. A képernyő nemcsak testileg „ülteti le” a gyermeket, hanem lelkileg is beszabályozza. Ezért a mindenna-
www.sulinet.hu
17
18
www.sulinet.hu
pos mese hallgatásának elsőbbsége van a mesenézéssel szemben. A mindennap mesét halló gyermekek az iskolába lépés idejére másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azokat a kortársaikat, akik nem vagy csak rendszertelenül hallanak mesét. Holott az anyanyelvi fejlettség adja az erőteljes, önálló gondolkodás és a jól működő emlékezet alapját. A mese teljes világképet ad, és olyan dolgokról beszél a gyerekkel – életről, halálról, szeretetről, gyűlöletről, jóról és gonoszról –, melyekről más nyelven még nem lehet beszélni. Így a mese oldja a szorongást, vígasztal és megnyugtat. Oldja a feszülő indulatokat, dühöket és félelmeket is. A mese bábokkal vagy dramatikus eszközökkel eljátszható. A meséhez vagy a gyermek által kitalált történetekhez dalok, táncok, mozgásos elemek is kapcsolhatók, esetenként változatos ábrázolási technikákkal vegyíthetők a szükséges kellékek. A gyermekek lehet, hogy nem kijátsszák, hanem lerajzolják, eléneklik, eltáncolják saját élményeiket. A művészeti eszközökkel történő önkifejezés a játékhoz hasonló, önfejlesztő, képességeket kibontakoztató, kreatív tevékenység.
www.sulinet.hu
19
Anyanyelv A gyermek anyanyelvét spontán utánzással tanulja. Az anyanyelvi fejlődés alapja a jó minta, melyet a gyermek környezetében élő felnőttek adnak. Beszéljünk jól, szépen a gyermekkel és egymással a gyermek jelenlétében mi felnőttek, ne javítgassuk a beszédüket. Ezzel is sokat tehetünk a gyermek anyanyelvi – és gondolkodásbeli fejlődéséért. Az anyanyelv folyamatos és jókedvű, beszédre, közlésre serkentő légkörrel, magával a beszélgetéssel fejlődik. Sajnos a képernyők nem pótolhatják a gyermeket körülvevő élő beszédet, viszont elnémítják a gyermek környezetében élő felnőtteket, ami az egyik oka a ma tömegesen tapasztalható beszédhibák kialakulásának. Az óvodapedagógusok beszéde, mondókázása, dúdolói, játék-, vers- és dalszövegei, mindennapos mesemondása serkentik az anyanyelvi fejlődést óvodás korban.
20
www.sulinet.hu
Tanulás Az óvodás gyermek tanulásának legfőbb formája a spontán utánzás. Utánozza, amit hall és amit lát maga körül, eljátssza, elmeséli, lerajzolja: élményeit feldolgozza, átéli, kompetencia élménye erősödik. Az óvodapedagógus felkínálhat tevékenységi lehetőségeket, megteremti ezek feltételeit az egyedüli és/vagy közös cselekvésekre. Az ezekben történő részvétel mind tanulás. Ha a gyermek kérdez, a felnőtt válaszol. De soha nem tanít – a szó iskolás értelmében. Tudnunk kell: az óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az iskolára. Az iskolának is tudnia kell, hogy oda soha nem iskolás megy, hanem mindig óvodás, aki majd az elkövetkezendő két-három évben érik lassan iskolássá, és soha nem úgy, hogy a tehetségesek előbb, a gyengébb képességűek később, hanem esetleg éppen fordítva!
www.sulinet.hu
21
Módszerek Az óvodapedagógusok módszertani szabadsága biztosítja, hogy saját maguk választhassák meg az óvodai nevelés módszereit a sokféle elfogadott, nemzetközileg és Magyarországon hitelesített módszer közül. A szabad választásban eligazítást ad Az óvodai nevelés országos alapprogramja, az alapprogram szellemiségének megfelelő kiadványok, valamint az óvoda helyi nevelési programja. Az egyes óvodai csoportokban az óvodapedagógus személyiségétől, a csoport összetételétől és a szülőktől függhet az, hogy mely módszereket helyezi előtérbe. Az óvodapedagógusok többféle módszertani kínálatból is összeállíthatják saját programjukat, vagy maguk is kezdeményezhetnek a gyermek érdekeit szolgáló újításokat az eddigi programokban.
22
www.sulinet.hu
A gyermek mindenekfelett álló érdeke A fenntartónak, az óvodapedagógusnak és a szülőnek egyformán be kell tartania a gyermek jogairól kötött nemzetközi Egyezményt, amely kimondja, hogy minden intézménynek és hatóságnak minden, a gyermeket érintő döntésében a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsősorban figyelembe vennie. Legyen szó akár beiskolázásról, felmentésről, óvodai csoportok összevonásáról, vagy bármilyen más intézkedésről. (A Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdette az Egyezményt.)
És Önök, kedves Olvasók, hogyan vélekednek a jó óvodáról? Kérjük, véleményüket osszák meg velünk, és küldjék el az alábbi címre:
[email protected]
www.sulinet.hu
23
Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozával valósul meg.
