t
tipográfia
jegyzet
1
.t.i.p. .o.g..r..á .f.i..a .. .. .. .. ......................................................
írta: Szögi András
p o
jegyzet
.............................................................................................................
tip tip tip
Korunkban több anyagot publikálnak, nyomtatnak ki mint bármely korábbi korszakban. Minden kiadó, szerkesztő, hirdető azt szeretné, hogy elolvassák a művét. Minden olvasó elvárja, hogy a kiadványok legyenek jól áttekinthetőek, esztétikus megjelenésűek. Nem fogják elolvasni azokat az anyagokat, amelyek nehezen áttekinthetőek, rosszul olvashatók - viszont nagyon szívesen olvassák el azt, ami jól szervezett, könynyen érthető, szép és érdekes a számukra. Amikor valaki kiadványt tervez, információt önt formába, bizonyosan találkozik a tipográfia alapvető problémáival. A kezdők gyakran hoznak létre zavaros, nehezen olvasható, áttekinthetetlen oldalakat - legjobb szándékuk ellenére is. Ennek az az oka, hogy nem ismerik a tipográfia alap-elveit. A tipográfia - a betűírás tudománya - hatalmas elméleti anyaggal dolgozik. Ez a jegyzet ebből az anyagból emel ki néhány fontos elvet. Annak ellenére, hogy egymástól elkülönítve fejtem ki ezeket, sose felejtsük el, hogy ezek egymással kapcsolatban állnak, egyszerre alkalmazandóak. Amikor valamit meghatározunk, tudatossá válunk róla - hatalmunk lesz fölötte. Nevezzük meg tehát a tipográfia alapelveit!
tipográfia
jegyzet
2
A négy alapelv áttekintés Csoportosítás A bal oldali hirdetés elemei nincsenek csoportosítva. Az elemek úgy vannak elhelyezve, hogy kitöltsék a rendelkezésre álló területet. A hirdetés áttekinthetetlen, zavarosan, rendetlenül néz ki, a bizonytalanság érzését kelti a szemlélőjében. A jobb oldali hirdetésben az egymáshoz tartozó elemeket egy helyre csoportosítottam. Azonnal áttekinthetőbbé vált az összkép. A bal oldali hirdetésen egyetlen csoport sem kapcsolódik valamelyik másikhoz. A felső rész balra van zárva, a középső rész középvonalra, az alsó rész jobbra, majd ismét balra. Emiatt rendetlen, bizonytalan a hirdetés összképe. A jobb oldali hirdetésben mindent balra zártam, így közvetlen vizuális kapcsolat jött létre a csoportok között. A bal oldali hirdetésben az egyes csoportok közel azonos hangsúlyt kaptak - méretük, elhelyezésük miatt. Ez azért rossz, mert a néző nem tudja azonnal eldönteni, hogy mi lényeges, mi nem. A jobb oldali hirdetésben a lényeges részt határozottan kiemeltem azzal, hogy üres terület közepére helyeztem, a kevésbé fontos dolgokat kisebbre vettem. A hirdetést két részre bontottam: a felső a lényegi rész, ami erős kontraszttal jelenik meg, az alsó az információs blokk, ahol a hirdetés adatai jelennek meg a fontosságuknak megfelelő méretben.
. . . . . . . .
A jobb oldali hirdetés csupán annyiban különbözik a bal oldalitól, hogy fölül és alul egy-egy alányomott folt jelenik meg, a felső foltban pedig egy végigfutó pontsor. Ha ugyanilyen módon jelenik meg ennek a cégnek a következő hirdetése is, akkor a néző már ismerősként fogja azt beazonosítani. Ez egy példa arra, hogy milyen módon lehet egységes arculatot adni a hirdetéseknek azonos grafikai elemek ismételt felhasználásával.
A tartalmilag összetartozó elemeket csoportosítsuk egymás közelébe! Azok az elemek, amelyek egymáshoz közel jelennek meg, képi egységet alkotnak függetlenül attól, hogy tartalmilag összetertozóak-e. A csoportosítás elve segíti a kiadvány megszervezését, segít eldönteni azt, hogy milyen sorrendben, hol jelenjenek meg a szövegek, képi elemek.
Elhelyezés Semmit sem szabad az oldalon önkényesen, véletlenszerűen elhelyezni! Egy kiadvány elkészítése azzal kezdődik, hogy meghatározzuk, hogy minek kell benne lenni. Általában szöveges és képi információk halmaza jelenik így meg. Miután a tartalmi szempontok szerint csoportosítottuk az anyagot, a kialakult csoportokat el kell helyezni az oldal(ak)on. Mielőtt konkrét munkába fognánk, próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen hangulatú kiadványt szeretnénk, milyen érzelmet szeretnénk kiváltani az olvasókból, mi vele a célunk. Miután kialakítottunk egy elképzelést, vizsgáljuk meg tervünket az áttekinthetőség, az olvashatóság szempontjából. Minden szöveges és képi elemnek megvan a maga szerepe, fontossága, kapcsolata a többi elemmel. Az elemek kapcsolatait mutassuk be azáltal, ahogy elhelyezzük azokat egymáshoz képest. Minden elem legyen meghatározott kapcsolatban valamely másik elemmel. Ettől lesz a kiadvány áttekinthető, egyértelmű, a célközönség számára befogadható.
Kontraszt A kontraszt általában a legfontosabb képi attrakció az oldalon. Minden kiadványnak legyen egy kiemelt sora pl. főcím, reklámmondat, elnevezés, stb., amelyből az olvasó könnyen megértheti a kiadvány lényegét. A kiadványt alkotó szöveges és képi elemeket csoportosítsuk fontosságuk szerint is. A legfontosabb elemek jelenjenek meg a legnagyobb kontraszttal. Azok az elemek, amelyek az átlagolvasót nem érdeklik, jelenjenek meg ennek megfelelő módon (pl. 7-8 pontos méretben). Kerüljük el azt, hogy az oldalon elhelyezkedő elemek közel azonos karakterűek legyenek betűtípus, méret, szín, vastagság, stb. szempontjából. Ha nem pontosan ugyanolyanok, legyenek nagyon különbözőek!
Ismétlés Tegyük szervezetté, egységessé arculatúvá kiadványunkat, hírdetéseinket ismétlődő elemekkel! Ismételhetünk betűtípust, méretet, vastagságot, grafikai elemeket, térbeli összefüggéseket, stb.
tipográfia
jegyzet
3
1 Csoportosítás Szoros közelség Lakatosmester
Tel.: (45) 456-918
Kovács János Csajágaröcsöge
Lenin út 2.
Ezen a névjegykártyán egyetlen elem sem kapcsolódik valamelyik másikhoz. Minden sarokban van valami, a néző pillantása körbe - körbe bolyong a sarkok és a középpont között, bizonytalanul, hogy vajon mindent elolvasott-e már?
példák - csoportosítás Kovács János lakatosmester Csajágaröcsöge Lenin út 2. Tel.: (45) 456-918 Gödöllői Agrártudományi Egyetem Felnőttképző Intézet A legfrissebb hírek... Erdőgazdaság 1999 - augusztus Hegedű koncert sorozat Alexander kvartett Mozart K387, Bartók #3, Beethoven, Opus 59 február 8, péntek, 20 óra Artaria trió Beethoven “Archduke” trió, Haydn, Magnard március 1, péntek, 20 óra Santa Rosa együttes Brahms G-moll hegedű négyes, Schubert Arpeggione szonáta április 26, péntek, 20 óra A koncertek helye: Zeneakadémia, nagyterem Jegyrendelés: (1) 567-1221 Jegyár: 200.- Ft
Amikor kezdők terveznek meg egy oldalt, a szövegsorok általában minden helyet kitöltenek, kitöltik a sarkokat is, túl sok helyet használnak fel, nem hagynak üresen semmit. Olyan ez, mintha félnének az üres helytől. Ha az elemek szétszórtan helyezkednek el az oldalon, az oldal zűrzavarosan, rendetlenül néz ki, információs tartalma nem érhető el az olvasó számára. A csoportosítás elve kimondja, hogy hozzuk szoros közelség-be az összetartozó elemeket, amelyek így egységet alkotnak ahelyett, hogy szétszórt, zavaros információhalmaz képét nyújtanák. Azok az elemek, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz tartamilag, ne kerüljenek egymás közelébe! Ezt az elvet követve egységes rendszerbe szervezhető az oldal, ami így érthető, áttekinthető lesz.
Észlelési sorrend A megértés szempontjából fontos az oldalon lévő információk észlelésének a sorrendje. Ezt is elősegíti, ha a tartalmilag összefüggő elemeket közel hozzuk egymáshoz. A kiadvány áttekinthető, tiszta szerkezetű csak akkor lehet, ha az olvasó azonnal el tudja dönteni, hogy hol kezdődik, végig tudja követni az egészet anélkül, hogy bármit kihagyna és pontosan meghatározhatja, hogy hol van a vége. Tervezzük meg a szem útvonalát az oldalon! Minél több pontra kell a szemnek ugrania, annál kevésbé áttekinthető az oldal - különösen, ha ezek a pontok rendszertelenül, véletlenszerűen vannak elhelyezve. Legyünk tudatosak arról, hogy a szem hol kezdi az útját az oldalon, milyen útvonalat fut be, hol fejezi be. Jól átlátható, követhető logikai rendet kell kialakítani az egész dokumentumon belül az elejétől a végéig.
Mit? Hol? Mikor? Egy hirdetésen legyen mindíg szembetűnő, hogy mit hirdet, hol és mikor érhető el ez.
Felsorolások Ahol azonos kategóriába tartozó dolgokat sorolunk fel (pl. mozifilmek, műsorszámok, nevek, árucikkek, stb.), a felsorolás elemei legyenek azonos módon formázva, egymástól azonos módon elválasztva. Legyen bennük kiemelve az, ami alapján a felsorolást böngésző olvasó azonnal megtalálja az őt érdeklő dolgot, ne kényszerüljön az egész információ halmaz elolvasására.
Jól szervezett üres terület A kezdők általában igyekeznek minden rendelkezésre álló területet felhasználni a kiadványon belül. Addig növelik a betűméreteket amíg ez be nem következik, minden sarkot betöltenek valamivel, stb. A kiadvány megszervezésének eredményeként szervezetté válik az üresen hagyott terület is. Ennek sok előnye van. Ettől lesz kiadványunk levegős, megnyugtató, elegáns. Sokszor látjuk hirdető újságokban, hogy az apróhírdetések mindent kitöltő burjánzása miatt az egész lap kaotikussá, áttekinthetetlenné válik. Gondolkozzunk el azon, hogy mikor figyelünk fel jobban egy hangos kiáltásra, ha előtte teljes csönd volt, vagy ha már órák óta mindenki kiabál körülöttünk? Ugyanígy vagyunk a hírdetésekkel is. Egy üresen ha-
tipográfia
példa John Lennon Anne Duffield példátlan ecsete Zsebnótaszómban úgy áll feljegyezve, hogy az Űr 1892-dik esztengelyének egyik homéros, téli napján történt az eset, egy platinás angol kisvárosban, fenn a messzi Évszakon. Miközben a reggelinél ülve ettünk, barátom, Serló Holmész teflonüzenetet kapott. Nem szólt egy sót sem, de látszott, hogy gombolkozik, mert tűzőnő arccal állt a kandallóber előtt, szívta a papáját, és időnkéntelenül bepillantott a kezében tartott C. Gyulába. Aztán hirtelen különös fém villant tekintetében, ahogy felém fordult. A szökevény - Arcizomadta, kedves Watson - mocorgott rám -, tudja-e, ki szökött meg a börtömlőből? Ágyamban vidámgyorsan végigfutottak azok a bűnözők, akik nemrégiben szöktek meg, vagy esetleg megszöktek az egyházból. - Eric Morley? - találgattam. Holmész a helyét rázta. - Zoxó Whitney? - kérődztem, de ő ismét nemet intett. - Rygo Hargraves? - folytattam fáradhatatlanul. - Nem, kedves Watsora, hanem Zoxó Whitney! - bömbölte, mintha a másik szobában volnék, pedig nem voltam. - Honnan tudja, Holmész? - suttogtam titokzajosan. - Heringettét, kedves Watsora! - s ebben a szent pillangóban egy magas, szomorkáns arcú férfi ropogtatott az ajtón. - Ez csacsis ő lehet, Watsora! - Elcsodálkoztam ezen a gyors, józan kivetkeztetésen. - Hogy a csuhában találta ki, Holmész? - kérdeklődtem, elámulva tudatlanságomat. - A veremburáját, nedves Watsora - mondta, s kiverte a papájából a humuszt. Az ajtón a hirhedt Zoxó Whitney lépett be, szeszélyesen. Váratlan ferdület - Szökött ferenc vagyok, Mr. Holmész - zilálta, izzadottan fel s alá járvány a sznobában. - Nyugodjon le, Mr. Whitney - szórtam rá -, mert még idegösszeröffenést kap. - Maga csak doktóber Watsora lehet - nyögte. Barátom közben meredeken bámulta Whitneyt, arcán különös tekintéllyel, miközben szája összeszorult, orrcimpályája remegett, szemköldökét összefonta. - Aggyeggy cigit, Zoxó - mondta Holmész hirtelen. Ránéztem kollégáimra, lemérve, hogy magyarázatát adja járatlan kitörésének; ő viszont nem adott jelet, kivéve legjobb lábának apró mozdulatát, mellyel Zoxó Whitneyt a földre teringette. Aggyeggy cigit Zoxó - ismételte úgyszórvány hisztériszonyosan. - Mi anya vaját művel, kedves Holmész? - jegeztem meg -, az istenért, hangya abba, különben még bántani fogja szegény gyomorultat! - Fogja be a fejét, vén idióma! - üvölgött Holmész, mint aki bosszankodik, és ismét lekevert valami jó nagyot Mr. Whitneynek. “Ez nem az a Serló Holmész, akit eddig ismertem” gondoltam, meglepve barátom váratlan megmártózásától. (Révbíró Tamás fordítása)
jegyzet
4
gyott oldal közepén kiírt sor sokkal jobban magára vonja figyelmünket, mint egy újabb oldal információdömping. Ezért hibás az a hozzáállás, hogy mindent megpróbálunk a lehető legnagyobb betűvel írni. Az a megfelelő, ha csak azt emeljük ki, ami az olvasók figyelmét megfogja - a többi dolgot ehez képest kicsire vesszük - akit érdekel, úgyis el fogja olvasni, minél több üres, “csöndes” területet hagyunk, ami fokozza a kiemelt rész hatását.
2 Elhelyezés Semmi ne legyen véletlenszerûen elhelyezve az oldalon! A kezdő kiadványszerkesztők általában hajlanak arra, hogy oda helyezzenek szöveget, képet, ahol még maradt egy kis hely, gyakran nem törődve azzal sem, hogy más elemek hogyan helyezkednek el az oldalon. Ennek az eredménye a rendetlen konyha effektus - tulajdonképpen nem lenne nagy munka rendbe tenni, de nincs meg rá a szándék. Ugyanez a helyzet a rendetlen oldalképpel is - nem lenne túl nagy erőfeszítés kideríteni az elemek közötti összefüggéseket és ennek tudatában újra formázni az egészet. Semmi ne legyen véletlenszerűen elhelyezve az oldalon! Minden elem kapcsolódjon vizuálisan valamely másik elemhez. Amikor valaki megfogalmaz egy hirdetést, semmi fölösleges dolgot nem ír bele. Minden fontos amit szerepeltet, minden dolog valamilyen kapcsolatban áll a közlendőjével. A kiadványszerkesztőnek feladata, hogy tárja fel ezeket az összefüggéseket és tegye őket egyér-telművé az olvasók számára is. Tudatosabbá kell tehát válni ahoz, hogy ezt megvalósítsuk, nem folytathatjuk azt a gyakorlatot, hogy véletlenszerűen helyezzük el a dolgokat az oldalon. A rendezés hiányától az oldalkép unalmassá, ellenszenvessé válik. A szemünk szereti a rendezettséget, ez megnyugtatja, biztonságérzetet ad. Bármely jól megtervezett oldalon felfe-dezhetjük azokat a rendező vonalakat, amelyekhez illesztve vannak az elemek - még akkor is, ha pl. ezen objektumok formavilága egészen vad, energikus, feszített.
Illesszük egy vonalra az összekapcsolódó elemeket! Amikor az oldalon külön álló elemek egy vonalra kerülnek, az oldal azonnal áttekinthetőbbé válik. A láthatatlan vonal, ami vizuálisan összeköti az elemeket, a tudatunkban is összekapcsolja őket. Így tehetjük egyértelművé azt, hogy ezek az elemek, elem-csoportok is a kiadvány tárgyához tartoznak - annak ellenére, hogy a csoportosítás elve alapján távol helyez-tük őket egymástól.
Ne rendezzünk mindent középvonalra! Kezdők gyakran rendezik középvonalra az oldal elemeit. Ez nagyon biztonságos, kényelmes megoldás. A középre rendezett oldal hivatalos, nyogodt, rendezett képet ad - bár elég gyakran unalmas. Idézzünk fel magunkban olyan oldalakat, amelyek
tipográfia
jegyzet
5
nagyon tetszettek! Szinte biztos, hogy legnagyobb részük nem volt középvonalra rendezett. Kezdőként nehéz elszakadni a középvonalra rendezéstől, de érdemes belevágni. Rendezzük a jól csoportosított anyagot határozottan balra vagy jobbra és megdöbbentő változásoknak leszünk tanúi! Nem azt javaslom, hogy soha semmit ne zárjunk középre! Csupán azt, hogy legyünk tudatosak arról, hogy milyen eredményt szeretnénk elérni és ennek megfelelően rendezzük az oldal elemeit. Az oldalra zárt szöveg dinamikus, izgalmas, míg a középvonalra rendezett hivatalos, nyugodt, kiegyensúlyozott, megszokott.
Legyünk következetesek! Kevéssé gyakorlott tervezők gyakran hoznak létre majdnem jó kiadványokat. Ezek a kiadványok alapvetően jól vannak formázva, de van bennük néhány formázási következetlenség, ez pedig bizonytalanná teszi külalakjukat. Gyakori például az, hogy középvonalra zárt alcímet, képeket tesznek balra zárt szöveg mellé. Legyünk következetesek, használjunk minden elemnél tisztázott, a többi elemmel összefüggésben lévő vonalra zárást!
Kerüljük az üres terület bezárását, széttördelését! Gyakori hiba az is, ha az oldal túlzsúfoltsága, vagy következetlen formázása miatt az egyes elemek között töredezett határvonallal, szövegsorokkal szétvágva “megszorul” az üres tér. Például a balra zárt szövegfolt és a szorosan mellette, jobb oldalon elhelyezkedő kép között alakul ki ilyen széttöredezett üres tér. Ez nagyon káros következményekkel jár az oldal összképére. Zavaró, idegesítő hatása van. Ilyen esetben megoldás lehet az, ha végiggondoljuk azt, hogy a bezárt terület körül lévő elemek egy csoportba tartozóak-e - ekkor egymás mellé zárhatók, ezzel eltűnik a bezárt üres terület -, vagy külön csoportba tartoznak - ekkor pedig messzebb vihetjük őket egymástól, így kinyitva a területet. Példánkban tehát a szöveg jobbra zárása jelent megoldást.
3 Kontraszt Méret Ne legyünk félénkek! Nem kontrasztos egy 12 pontos betű mellett egy 14 pontos, hanem zavaró, hibának tűnik. Döntsük el, hogy melyik elemet akarjuk kiemelni, emeljük ki határozott kontraszttal. Az átlagos olvasó számára nem érdekes elemeket vegyük kicsire - ha a hírdetés tartalma érdeklődést váltott ki belőle, úgyis el fogja ezeket is olvasni (pl. telefonszám, cím, céges adatok, stb.). Használjuk a méret kontrasztot szo-katlan és provokatív módon. Sok tipográfiai jel, pl. számok, idézőjelek, &-jelek, stb. nagyon szépek extrém nagy méretben. Használjuk ezeket dekoratív elemként egy címsorban, idézetben, vagy ismétlődő elemként egy publikációban. Kontrasztos lehet egy egészen kis betűvel felírt sor is egy üres oldal közepén.
tipográfia
jegyzet
6
Ne írjunk végig nagybetûvel! A végig nagybetűvel írt szöveg képe unalmas, monoton, olvasni fárasztó, ezért sokkal kevesebben olvassák el, mint a normál kisbetűs szöveget. A kezdők általában minden fontos dolgot végig nagybetűvel írnak - ami pont a céljukkal ellentétes hatást vált ki. Ráadásul a végig nagybetűvel írt szöveg helypazarló is, azonos helyen sokkal kevesebb fér el belőle, mint azonos betűméretű, kisbetűs változatából.
Vastagság Ne legyünk félénkek! Nem kontrasztos egy félig bold szöveg egy normál vastagságú mellett! Ha különböző betűtípusokat kombinálunk, az egyik általában vastagabb vonalú - fokozzuk ezt! Szerezzünk be legalább egy igazán vastag betűtípust! A vastagsági kontraszttal könnyen, hatásosan érdekessé tehető az oldal.
