TICHY KÁLMÁN ÉS TICHY GYULA ÍRTA S I K L Ó S S Y LÁSZLÓ DR gy testvérpárt — két ízigvérig művészembert — mutatott be az az intim jellegű kiállítás, melyet néhány hét előtt a S z e n t G y ö r g y C é h Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete Tichy Kálmán és Tichy Gyula műveiből rendezett. Két ízig-vérig művészembert, mert ők nem reklámhősök, akiket az öndicséret tesz naggyá, ném routinier-k, akiket a sima forma kedveltet meg, nem habozó dilettánsok, akik a piktúra terére is elkalandoznak, nem művészremeték, akik különc elvonultságban az utókorra számítanak : hanem szerény, rátermett, őszinte lelkű művészemberek. Ezt az őszintelelkűséget becsülöm a legtöbbre a Tichy testvérekben. Festik azt, amit a természetben, lelkükben, gondolatvilágukban találnak; festik jóformán öntudatlanul, játszi kedvteléssel, igaz szeretettel. Ők is a keresők közé tartoznak, ők is kutatják a nekik való igazi ösvényt; de bárhol járnak is, nem hirdetik a maguk igazát egyedül üdvözítőnek. Szemünk láttára, kitárt kebellel barangolnak s ami világot, kedves gondolatot vándorútjukon találnak, elénk dobják : tessék, gyönyörködjetek benne, ha tudtok, vagy kárhoztassatok érte, ha úgy akarjátok. A két testvér sokban hasonlít egymáshoz, de sokban különbözik is. Mindkettő poétalélek, tele merész fantáziával, ötlettel. Mindkettő festő és grafikus, mindkettő rajongója művészetének. Mindkettőnél érezzük : ezeknek a végzet tudatosan adta kezükbe az ecsetet s a színes ceruzát, mert ebből a két vulkánszerűen forrongó lelkű fiatalemberből ki kellett törnie a gondolatok és fantazmagóriák e tarka tömegének. A kettő közt Gyula a nyugtalanabb lelkű. Fantáziája nem ismer határokat. Műveinél a költészet és a képzőművészet hafáTichy Kálmán :
rairól szóló elméletekre fejcsóválva kell visszaemlékeznünk. Néhány év előtt jelent meg „Egy tussos üveg meséi" című rajzgyüjteménye.mely igazán gondolkodóba ejtett, vájjon költő tudott volna-e ily fantasztikus dolgokat megkomponálni, ha szavak írására mártja be tollát abba a bizonyos tussos üvegbe. A mostani kiállításon Tichy Gyula még erősebb vágtatásra fogja fantáziájának lovát. A karcolótűt állítja szolgálafába és egy csodás mesebeli világot elevenít meg előttünk csodaszép álmatag nőkkel, rettenetes gonosz hegyi manókkal, nagy jutalmakkal és szörnyű büntetésekkel. E mesevilág ellenőrzése kissé bajos a művészi kritika számára. Abból a néhány olajfestményből azonban, amely erre a kiállításra Tichy Gyula kezéből került, meggyőződhetünk, hogy a művésznek van szeme a természet kézzelfogható szépségei iránt is. Ezeknél azért nem időzünk most tovább, mert a kiállítás anyagának nagyobb része Tichy Kálmán műveiből került ki, kit alaposabban tulajdonképpen itt ismerünk meg először. Tichy Kálmán már nyugodtabb természet. Ő is szabad teret enged fantáziájának, de a való élet szépségei jobban le tudják őt kötni, mint csapongó lelkű bátyját. Egyképpen festő és grafikus mutatkozik be, de műveiben talán mégis a grafikgi elem a túlnyomó. Nagyon szeret rajzolni és nem riad vissza semmiféle rajzbeli problémától. Viszont a vonalszeretete nem győzi le a kolorizmus iránti lelkesedését. Vonalat és színt lát mindenfelé, akár szűkebb hazájának, Gömör megyének bájos vidékét mutatja be, akár Velencében vagy a dalmáciai parton kalandozik. A napsütéses tarka világ fölébreszti benne a költő fantáziáját, tájképeit benépesíti alakokkal, az alakok mindnagyobbak és fantasztikusabbak lesznek, a háltér mindinkább eltörpül vagy elstilizálódik, úgy hogy végre ismét egy mesevilágban vagyunk, de most már nem a Tichy Gyula apokaliptikus világában, hanem a népmesék Ex-iibris. szíves, kedves emberkéi
TICHY KÁLMÁN É S TICHY GYULA
91
I • n m m ^ il m il a u • m" • il u • il ü " m n m m' • n m >a i • mi n m n • * m n m h i m n n mi • 11 • n • n n a m m
TICHY KÁLMÁN ÉS TICHV GYULA
között, kik palotát épímondani. Némi kontenek a tündérkisaszcessziót tesznek ennek szonynak, mindhalálig az elvnek rovására ostromolják a kakasTichy Kálmán színes lábon forgó kastélyt; akvatintái, melyek taoly bájosan örülnek lán a legbájosabb alkoapró élvezeteiknek és tások, amiket magyar búsulnak parányi báművész e téren produnataikon, hogy hálákált. Bátran használsak vagyunk a műhatjuk ezt a felső fovésznek, a m i é r t a kot, mert grafikusaink gyermekmesék poézievvel a műfajjal alig sét ismét megízlelteti foglalkoztak. A művelünk, akik már kivész e g y s z e r i témát nőttünk a gyermekruválasztott ezeken a hából. A meseilluszlapokon, ami kellemes tráció mindenesetre az ellentétben áll a techa tér, ahol Tichy Kálnika raffmáltságával. mán egészen otthon Hat ily színes lapot érzi magát. De tud láttunk tőle, ezek közül ő egy emberről is meöt virágcsokrokat, fasélni. Mert exlibrisei lombot, rózsaágat musem egyebek, mint metat be, a hatodik pedig £lbri5 sék egy-egy egyéniegy gömörmegyei téli ségről. Az exlibris tájképet. Vonal és szín szűk keretébe belebékés h a r m ó n i á b a n szorítja mindazt, ami férnek itt meg egymás beleszorítható, az emberi lélek megannyi apróe nagy fantáziájú grafikus lékosságát, a bájos ornamentumok egész töme- mellett és dicsérik gével úgy ellensúlyoz, hogy az egész végre szigorú önmérséklését. Még csak annyit, hogy Tichy Kálmán egészen is kellemes, derűs benyomást kelt. fiatal ember. 1888-ban született Rozsnyón. Meseillusztrácíóiban és exlibriseiben Tichy Művészi nevelését Münchenben, a HollóssyKálmán már mint iparművész jelenik meg iskolában nyerte, de nem annyira az ott szerzett előttünk. Ebbe a keretbe tartozik rézkarcoló ismeretek, mint inkább később Olgyai Viktortól tevékenysége is, melynél a természet nyu- nyert grafikai ismeretek és végül a szorgalgodt szemlélete háttérbe szorítja a fantasztát mas önképzés látszanak meg művein. A világés a csapongó mesemondót. A művész itt háború őt is mundérba öltöztette, úgy hogy jelenigen helyesen, eszközeiből indul ki és nem leg Besztercebányán mint hadi önkéntes szakaszterjeszkedik túl azokon a lehetőségeken, ame- vezető szolgál a hadsereg nagy szervezetében. lyeket a karcolótű megenged. Akvatintáiban Amily örömünk telhetik mostani változatos műmindazonáltal elmegy addig a határig, amely ködésében, épp oly alaposan remélhetjük, hogy a grafikában egyáltalában lehetséges. A gra- művészete még fejlődni, forrni is fog és kellefika a fekete és a fehér művészete, szokás mes meglepetésekben részesít még bennünket.
^WtyKóhöA
K o v á c s Pál r a j z a .
92
f
GRUBER HEDVIG, SCHÖNTHEIL IRÉN, DÖRRE IDA
105
103. G r u b e r H e d v i g : Batikozott b a n k ó t á r c a . — 104. Schöntheil Irén : Batikozott j e g y z é k n a p t á r . — 105. Dörre Ida : Batikozott b ő r k a z e t t á n a k födele. Magyar Iparművészet.
103. H. G r u b e r : B r i e l t a s c h e mit Batikdekor. — 104 J. Schöntheil : V o r m e r k b l o c k mit Batikdekor. — 105.1. Dörre: Batikdekor einer L e d e r k a s s e t t e .
4
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰ) PEMÉNYE
106. S z í n e s r e kifestett kálvária. Holicsi f a j a n s z . XVIII. sz.
106.
Az itt é s a k ö v e t k e z ő öt lapon á b r á z o l t t á r g y a k O r s z . I p a r m ű v é s z e t i Múzeum g y ű j t e m é n y é b ő l valók.
Die hier und auf den f o l g e n d e n fünf Seilen abgebildeten G e g e n s t ä n d e g e h ö r e n d e r S a m m l u n g d e s ung. L a n d e s kuustgewerbemuseunis.
az
Kalvarie, f a r b i g bemalt.
Holies. XVIII.
Jahrhundert.
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
10S
107
109
Holicsi f a j a n s z o k : 107. T r i t o n - f o r m á i ú a s z t a l d í s z XVIII. s z á z a d . — 108 S ó t a r t ó . XVIII. s z á z a d . — 109. V á g t a t ó h u s z á r . XVIII. s z á z a d .
H o l i c s e r F a y e n c e n : 107. T a f e l a u f s a t z . XVIII. J a h r h u n d e r t . — 108. S a l z f a s s . XVIII. J a h r h u n d e r t . — 109. S t ü r m e n d e r H u s a r . XVIII. J a h r h u n d e r t .
2*
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
Holicsi f a j a n s z : 110—111. S z í n e s t á n y é r o k . XVI11. s z á z a d . — 112. S z í n e s r e festeti k a k a s . XVIII. s z á z a d . — 113. V i r á g t a r t ó . XVIII. s z á z a d .
H o l i c s e r F a y e n c e n : 110—111. B u n t b e m a l t e Teller. — 112. B u n t b e m a l t e r H a h n . XVIII. J a h r h u n d e r t . — 113. B l u m e n hälter. XVIII. J a h r h u n d e r t .
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
114
Holicsi f a j a n s z o k : 114. L e v e s e s t á l . XVIII. s z á z a d . — 115. L e v e s e s t á l s z í n e s d í s z í t é s s e l . XVIII s z á z a d . — 116. P a t i k a e d é n y , T e l e k e s s y Imre egri p ü s p ö k (+ 1715) c í m e r é v e l . XVIII. s z á z a d .
H o l i c s e r F a y e n c e n : 114. S u p p e n s c h ü s s e l . XVIII. J a h r h u n d e r t . — 115. S u p p e n s c h ü s s e l , f a r b i g bemalt. XVIII. J a h r h u n d e r t . — 116. A p o t h e k e r f l a s c h e mit dem W a p p e n d e s B i s c h o f s E m e r i c h T e l e k e s s y (+ 1715). XVIII. J a h r h u n d e r t .
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
"
* *' '
117
155
Holicsi e d é n y e k : 117. T á l c a é s k a n n a Kemény c s e r é p . XIX. s z á z a d eleje. — 118. F a j a n s z t á l s z í n e s d o m b o r ú d í s z í t é s s e l . XVIII. s z á z a d .
H o l i c s e r G e s c h i r r : 117. Platte und K a n n e . Steingut. A n f a n g d e s XIX. J a h r h u n d e r t s . — 118. F a y e n c e - P l a t t e mit f a r b i g e m Relief. XVIII. J a h r h u n d e r t .
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
119
Holicsi e d é n y e k : 119. Két t á n y é r s z í n e s e s t é s s e l . XVIII. s z á z a d . — 120. F a j a n s z k a n c s ó a l a k o s jelenettel. 1759. — 121. S z ű z Mária. S z í n e s r e kifestett k e m é n y c s e r é p . XVIII. sz. vége.
H o l i c s e r G e s c h i r r : 119. Z w e i b u n t b e m a l t e Teller. XVIII. J a h r h u n d e r t . — 120. K a n n e mit t i g u r a l e r B e m a l u n g . 1759. — 121. F a r b i g b e m a l t e M u t t e r g o t t e s . S t e i n g u t . E n d e d e s XVIII. J a h r h u n d e r t s .
TÓTH GYULA
100
122—123. Tóth Gyula : Útszéli k e r e s z t e k . Kőalapzat, s z í n e s e n festett é s r é s z b e n a r a n y o z o t t k o v á c s o l t v a s .
123—123. J. T ó t h : Kreuze. S t e i n p o s t a m e n t , S c h m i e d e e i s e n f a r b i g bemalt und teilweise v e r g o l d e t .
TÓTH GYULA
124
124—125. T ó t h G y u l a : Útszéli k e r e s z t e k . Kőalapzat, s z í n e s e n festett és részben aranyozott kovácsoltvas.
Magyar Iparművészet.
125
124—125. J. T ó t h : Kreuze. S t e i n p o s t a m e n t , f a r b i g b e m a l t u n d teilweise v e r g o l d e t .
Schmiedeeisen
101 5
Tichy Kálmán : 126. V i r á g c s o k o r . S z í n e s 127. S á r g a á k á c . S z í n e s a k v a t i n t a .
akvatinta. —
K. Tichy : 126. B l u m e n s t r a u s s . F a r b i g e 127. G e l b e Akazie. F a r b i g e Aquatinta.
Aquatinta.
—
TICHY KÁLMÁN
a
T i c h y K á l m á n : M e s e k é p e k . 128. T u r á n i s z e n t a c s e n g e t y ü k kel. A k v a r e l l . — 129. A t i z e n e g y e k . A k v a r e l l .
K. T i c h y : M ä r c h e n b i l d e r . 128. T u r a n e r H e i l i g e r mit den G l o c k e n . A q u a r e l l . — 129. Die elf Männlein. A q u a r e l l .
133*
Á C S LIPÓT, NÁDLERNÉ GYÁRFÁS ILONA
1 0 4
130—132. Á c s Lipót : S z í n e s e n díszített e n g o b e e d é n y e k . — 133. N á d l e r n é G y á r f á s Ilona : Hímzett p á r n a . K é s z í tette : G y á r f á s Gizella.
130 — 132. L. Á c s : B u n t b e m a l t e E n g o b e g e f ä s s e — 133. F r a u H N á d l e r - G y á r f á s : G e s t i c k t e r P o l s t e r . Stickerei von G . G y á r f á s .
