THEATRUM SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ. Budapest, 1962

Bid»

jpóZ

W.

THEATRUM 1962

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ

B u d a p e s t , 1962. SZÍNHÁZTUDOMÁNYI

INTÉZET

Szerkesztésért és kiadásért Telelés: Dr. Hont Ferenc, a Színháztudományt Intézet Igazgatója Szerkesztette: Kovács Tivadar Megrendelve: 1962. o k t ó b e r 6. Példányszám: S1B Készült Rotaprint e l í r á s s a l az MSZ 5601-54 A és MSZ 5602-55 A szabványok szériát 2 5 , 2 5 (A/5) IT terjedelemben ábrival

61-10806

BEVEZETŐ HEUfETT.. 1952. november 2-án neti Muzeum,

megalakult az Országos Színháztörté-

mely az B1ábbi alaprendelet-tervezet alapján mű-

ködött: I. "A magyar színháztörténet emlékeinek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására országos muzeumot létesítettek, amely az alábbiakban meghatározott feladatokat az egész ország területére, illetve a magyar színházi kultura nemzetközi vonatkozására kiterjedően végzi. II. A muzeum neve: Országos Színháztörténeti Muzeum. A muzeum szervezetileg a Muzeumok és Műemlékek Országos Központjának keretébe tartozik, mint a 13/19^9. sz. tvr. 6. '3-ának megfelelő nemzeti muzeum, önálló költségvetéssel és személyzeti létszámmal. A 6. §. A / bekezdése szerint kinevezett főigazgató vezeti. III. Az Országos Színháztörténeti Muzeum feladata: a/ összegyűjti és megőrzi a magyar színházi kultura múltjának emlékeit, b/ ezek segítségével tudományosan rendszerezi, feldolgozza és szemléltető módon megismerteti a magyar szinházi fejlődés útját és haladó hagyományait, c/ megörökíti és időállandóan hozzáférhetővé teszi a mai magyar színházművészet rögzíthető értékeit és szocialista átalakulásának jegyeit. Mindezzel a dolgozók érdeklődését a színházművészet felé kivánja irányitani, fejlesztve művészi ízlésűket,ítéletüket és igényeiket, és tudatossá tenni a színház társadalmi jelentőségét és harcát a haladásért. Ezen az uton sajátos eszközei 3

segítségével szolgálja a szocializmus építését és a kulturális forradalom végrehajtását, terjeszti a szocialista műveltséget és erősiti a szocialista hazafiságot. IV. Az Országos Színháztörténeti Muzeum teljes anyagával előmozdítja s magyar színháztudomány müvelését és ezen a területen irányító an működik közre. Ebből a célból színháztudományi kabinetet tart fenn saját dolgozóiból és külső munkaerőkből, amely tudományos kutató munkaközösségekben a történeti anyag és adatok felkutatását, rendszerezését és feldolgozását végzi. V. Az Országos Színháztörténeti Muzeum a dolgozó tömegek műveltségének emelésére állandó színháztörténeti kiállitást létesít, emellett személyi ás tárgyi emlékgyüjteményeket tart fenn, esetről esetre alkalmi kiállításokat és szemléltető bemutatásokat rendez s általában egész anyagát az érdeklődőknek hozzáférhetővé teszi. VI. Az Országos Színháztörténeti Muzeum gyűjtési körébe tartozik minden a színházi kulturával kapcsolatos tárgyi emlék az ország területén, illetve a magyar színházi kultura nemzetközi vonatkozásaiban. Az egyes muzeumok idevágó tárgyait fokozatosain az Országos Színháztörténeti Muzeumba kell áthelyezni. Vitás esetekben a Központ dönt a tárgy jövő helye felől. Az Országos Színháztörténeti Muzeum gyűjtési körébe tartozó tárgyakat vagy tárgycsoportokat átengedhet a helyi szempontból érdekelt muzeumnak. A más muzeumokban maradó ilyen jellegű anyagról tudományos nyilvántartást vezet. Színházak történeti jellegű anyagét a Központ a 13/194-9. sz. tvr. alapján az Országos Színháztörténeti Muzaum felügyelete alá utalja. VII. Az Országos Színháztörténeti Muzeum foglalkozik a mai gyar színházművészet teljesítményeinek minél teljesebb lerögzitésével és a legkülönbözőbb korszerű eszközök /film, hanglemez, rádió stb./ utján való megőrzésével, fibből acélból a színházak működésére vonatkozó, fejlődéstörténeti érdekességű vagy dokumentumszerű tárgyi anyag megszerzéséről vagy kellő biztosításáról, állandó érintkezésben a színházakkal, gondoskodik. 4-

VIII. Az Országom Színháztörténeti Muzeum érdeklődési körébe tartoznak a színházművészetet érintő technikai eszközök, azok művészeti és műszaki fejlődése, tehát ebben a vonatkozásban a mozgófénykép, a rádió és a hangfelvétel is, ezenkivül a színjátékkal kapcsolatos művészeti ágazatok, mint tánc, beszédművészet, zenés előadóműfajok, cirkusz stb. Érdeklődését fokozatosan ki kell terjesztenie ezek fejlődésének és eredményeinek felmérésére is. IX. Az Országos Színháztörténeti Muzeum a felsorolt célok szolgálatára modell- és makett-tárat, terv- és rajztárat, fénykép-, film-, lemez- ós diapozitiv-tárat, hanglemeztárat kézirat- és okmánytárat, nyomtatvány-gyűjteményt, dokumentációs gyűjteményt és gyakorlati szakkönyvtárat tart fenn. t * t Az Országos Színháztörténeti Muzeum a magyar színházművészet történeti fejlődését hivatott bemutatni a legkorábbi kezdetektől egészen a jelenkori színjátszásunkig, mely nemzeti multunk legértékesebb hagyományainak továbbfolytatója. A magyar színjátékot, mely a nemzeti nyelvért és függetlenségért, a haladásért és a társadalmi igazságosságért folytatott harc egyik hathatós eszköze volt, tanulságaival, nagy egyéniségeinek példájával előbbre kell vinnie a szocialista jövő és az azt szolgáló művészet utján." Az

Országos

Színháztörténeti

filmintézmények egyesítésével

Filmtudományi Intézet alakult, mely vált és azóta

az

1959. julius 1-én ketté-

önállósult Színháztudományi Intézet a Műve-

lődésügyi Minisztérium sításában

Muzeum és más szinházi és

1937. március 1-én Szinház- és

18^/1960. /M. K. 2k./

M. M. számú uta-

meghatározott feladatkör és szervezet szerint végzi

munkáját, "1. A Színháztudományi Intézet /a továbbiakban: Intézet/ a Művelődésügyi Minisztérium Szinházi és Zenei Főigazgatóságának közvetlen irányitása alatt álló tudományos kutató intézet és ismeretterjesztő intézmény. Célja az, hogy a tudományos kutatás marxista módszereivel feldolgozza a szocialista, valamint a haladó szinházkul5

tura kérdéseit s e munkájának eredményeivel, szakvéleményeivel, adatok és dokumentációk gyűjtésével és szolgáltatásával a magyar színházművészet szocialista fejlődése érdekében támogassa a színházi szervek gyakorlati tevékenységét. 2. Az Intézet, céljainak megvalósítása érdekében, vetkező feladatokat látja el:

a kö-

a/ rendszeresen tájékoztatja a színházak vezető-gárdáját a nemzetközi szocialista értékű darabokról és szorgalmazza ezeknek előadását; b/ tanulmányozza a szocialista és a szocializmust építő országok színházművészeti tevékenységének elméletét és gyakorlatát, kutatja a tanulságok alkotó alkalmazásának lehetőségeit, figyelemmel kiséri a külföldi színháztudomány elméleti, történeti és módszertani kutatásait; c/ ismeretterjesztő és népszerűsítő munkával, kiállításokkal, szemléltető bemutatókkal, történeti és kísérleti szinielőadásokkal, vitákkal a dolgozók érdeklődését és igényét a színházművészet igazi értékei felé irányítja; d/ tudományos terv alapján kidolgozza a színház elméleti, történeti és módszertani kérdéseit; e/ fokozatosan működési körébe vonja az egyéb szinjátékos művészeti ágazatok /rádió, televízió, bábjáték, pantomim stb./ történetének kutetását, tudományos feldolgozását és ismertetését; f/ a kutatómunka eredményeinek hozzáférhetővé tétele és a inházi kultura színvonalának, valamint társadalmunk művészi igényességének fpkozása érdekében szakirodalmi tevékenységet fejt ki, szorgalmazza a hazai színházművészeti alkotások folyamatos bírálatát és ebben maga is tev-Skenyen részt vesz; g/ a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottságaival együttműködve nyilvántartja és segiti fel adatkorében az Intézeten kívül folyó színháztudományi munkákat; h/ részt vesz a nemzetközi színháztudományi szervezetek munkájába^, közvetlen kapcsolatot tart a külföldi szakmai szervezetekkel; i/ az Intézet élén igazgató áll. Az igazgatót és az Intézet gazdasági vezetőjét a Színházi és Zenei Főigazgatóság vezetőjének javaslatára a művelődésügyi miniszternevezi ki. Az intézet többi dolgozóját az igazgató nevezi ki, illetőleg alkalmazza.

3. Az Intézet szervezeti egységeként működő Országom Színháztörténeti Muzeum és Bajor Gizi muzeum felügyeletét a Minisztérium Muzeumi Osztálya a Színházi és Zenei Főigazgatósággal egyetértésben gyakorolja. 4. Az Intézet szervezeti szabályzatát, ügyrendjét és munkatervét a Szinházi és Zenei Főigazgatóság vesetője hagyja jóvá. 5. Ez az utasitás a közzététel napján lép hatályba."

S Z I H H Á Z K L M É L B T

Szinházelméleti kutatások

a

Színháztudományi Intézetben

az alábbi általános témakörök kidolgozása érdekében folynak: I. A színháztudomány elmélete és módszertana II. A színházművészet elmélete: 1. szinházi drámaelmélet 2. a rendezés elmélete 3. a szinészet elmélete 4-, a szinpadkép- és jelmeztervezés elmélete 5. a művészi hatás elmélete III. Müködéstan A működéstani kutatásoknak feladata a színház esztétikájának nem esztétikai oldaliról való megközelítése. Az esztétikai

kérdések

gazdasági,

technikai stb. feltételek ismerete nélkül.

megoldása

ugyanis

lehetetlen a

Figyelemre méltók azok a megfigyelések, amelyek a kölcsönhatásra vetnek fényt,

pl. látogatottság, szinházi

hatás stb. területén. E fejezetben összefoglalt tanulmányok a tizenötéves lati tervben

meghatározott és folyamatban

táv-

levő munka egy-egy

állomását jelzik.

11

A SZINJÁTÉKTUDOMÁNY TERVEZÉSÉNEK KÓDSZERE /Vitacikk/ Színháztudományon még beavatottak, a szinházi világ ismerősei is, a legutóbbi időkig a színpadi müvek és sokaságuk ismeretét,

minden

idők színházi esztétáinak véleményét,

minél teljesebb,

ennek

minél alaposabb részletezését értették. Dra-

maturgiai szabályok,

drámaelméleti momentumok,

a

konfliktus

sajátosságai; távolabbról muzeumi gyűjtemények: színlapok,vázrajzok,

díszlet-

és jelmeztervek,

épületek és épületrajzok,

kosztüm és diszletelemek stb., stb. hozzáértők képzeletében is

-,

elevenedtek meg

- még a

ha a színháztudományra gondol-

tak. Akadémiánk, tudományos életünk legfőbb fóruma, a színháztudományról csak

az

irodalomtudomány egyik ágaként, a dráma-

irodalom formájában vesz tudomást. tárgya

az

írott dráma,

Eszerint a színháztudomány

a színjáték, ennek társadalmi hitelű

reprodukciója. Ám a tudomány fejlődésében a legfontosabb

szerep mégis a

gyakorlaté, s ez a gyakorlat országunkban csakúgy, mint másfelé is,

sajátos

kérdéseket vet fel.

irodalomtudománynak

Olyanokat,

amelyeket az

a színháztudományként létrejött drámairo-

dalmi ága képtelen megválaszolni. "A színháztudománnyal" is az történt, mint annyi más a gyakorlatban alkalmazott tudományággal: részletesebben és pontosabban kívánja meghatározni a maga tárgyát,

módszertanát,

vizsgálatának forrásait

kísérleteit, az ellenőrző eszközöket, és

nem utolsósorban, egyre szélesebb 13

körben választja meg,

veszi

igénybe eszközeit,

kutatásaibar

felhasznált alkalmazott tudományait. Hazai

viszonyaink

között

szemben a legfontosabb

a

korábbi színháztudománnyal

kérdéseket az államosítás után,

az uj

gazda, az állam, a társadalom tette fel. Azt kérdezte, hogy mi tulajdonképpen a szinjáték-jelenség lényege, legfőbb törvényszerűségei, mi fejlődésének utja. mi a holnap igénye. Egyszóval, mi a szinjáték társadalmi fun Az uj gazdának ezek a kérdései indokoltak.

iója?

Ha semmi egyéb nem

történt volna, csak az, hogy az ország összes szinházai,egyetlen "tröszt" irányitása alá kerültek volna, már akkor is magasabbfoku szervezési elvek,

az organizációs tudományok

tosan művészeti, szinházi területre való

sajá-

alkalmazása és ezzel

egy sereg társtudománynak mint alkalmazott tudománynak bevezetésére lett volna szükség. nem még sokkal több.

Azonban nemcsak ennyi történt, ha-

Nemcsak az ország szinházai,

szinjáték-

helyei kerültek társadalmi kezelésbe, hanem ezrei létesültek a szinjátszásra alkalmas, szinjáték-lehetőségek

szinpaddal

ellátott helyiségeknek. A

ilyen hirtelen megjavulásával egyidőben

a kultura többi ágai is, nemcsak hatalmas erőfeszítéseket tettek, hanem jelentős eredményeket is értek el,

a közművelődés,

a kultura terjesztésének területén. Végső cél az ember tudat-

és

írr.éstartamának átalakulá-

sa, minél hathatósabb, gyorsabb eszközök segitségével.

Az em-

ber szolgálatából, mint végső célból adódik az ember szabadsága, ama válogatás tekintetében,

amely érzés- és tudat tartamá-

nak fejlődéséhez felhasznált egyes kulturális ágak és eszközök tekintetében fennáll. A tervszerű arányosság törvénye

szerint fejlődő élő tár-

sadalomban ez nem lehet sem a véletlen,

sem az egyes kulturá-

lis tényezők harcának eredménye. Arról van szó és ez az államosítás első percében is világos kellett legyen, hogy ismerni 14

kell a szinházi szolgáltatás

tényleges és megkívánt arányát, jelentőségét

a többi kulturá-

lódási lehetőséghez képest. Anyagi javaink régebben sikertilt feltétele

termelését, a

szükségletek volumenjéhez

mindenekelőtt

a

mérni.

Ennek

szükségletek felmérése volt, mert

az anyagi termelési folyamatokat csak az objektiv

mennyiségét és minőségét már

mennyiségileg és minőségileg

tudományossággal felmért társadalmi szükség-

letekhez lehet szabni. Mindenki tudja, foglalkozik,

aki kulturával,

hogy a kultura területén

és művelődéspolitikával ettől még eléggé távol

vagyunk. finnek a kultura értelmezésének sajátos, leszűkített volta az oka. Kulturán ugyanis azoknak az anyagi és szellemi értékeknek összességét értjük, amelyeket az emberiség, vagy annak egy része, például a mi társadalmunk társadalmi,

történelmi gyakor-

lata folytán alkotott. Más oldalról,

a kultura olyan társadalmi jelenség, amely

szinvonalat fejez ki, technikai

haladás,

azt a szintet,

amelyet a társadalom, a

a

termelési tapasztalat, a mur.xában való

ügyesség, a művelődés,

a nevelés, a tudomány, a művészetek, a

szabadidő felhasználás, és ezeknek megfelelő intézmények területén, az adott fejlődési szakaszban elért. Szűkebb értelemben kultura fogalmát,

és

nem egészen helyesen használjuk a

mint azon formák összességét,

társadalomnak csak szellemi kultura fogalmának e szűkebb

élete

amelyekben a

nyilvánul meg. Valójában a

értelemben összefoglalt szellemi

megnyilvánulási formái is, az anyagi javak történetileg meghatározott termelési módjának

alapján jönnek létre, keletkeznek

és fejlődnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kulturának még ilyen leszükitett értelmezése is, mérhetővé

csak két szempont fel-

használásával válik: 15

az egyik a színvonal,

tehát a felismert

és alkalmazás-

ba vett objektiv törvényszerűségek minősége és mennyisége; a másik, *Jt alkalmazásba vétel elterjedtsége, tehát a tudománynak és művészeteknek

a

lakosság közötti elterjedtsége,

másszóval populáris, szociális formája. Ha már most

abból

indulunk ki,

hogy a

színháztudomány

tárgya a kulturális megnyilatkozások egyik formája, a tárgyat az előbbieknek megfelelően, kifejlődés,

akkor ezt

nem pusztán a

szellemi

nem is csak az irodalomtudomány, hanem számos más

tudomány aspektusából dalról indulunk el,

is meg kell határozni. Ha erről az olakkor mar nehéz megfeledkezni a színjáték

tulajdonképpeni funkciójáról,

nevezetesen arról,

hogy a tár-

sadalomnak alighanem meghatározható szükségletét, igényét elégíti ki.

Ha

a

színjáték-jelenség eme funkcióját elfogadjuk,

akkor a kultura szűkebb értelemben vett,

pusztán szellemi ki-

fejeződés értelmét már nem tehetjük magunkévá.

Ebben az eset-

ben vizsgálódásunk tárgyát már csak a társadalom, a mi társadalmunk,

színjátékokkal

közelebbről

szemben támasztott igénye,

szükségletei oldaléról vezethetjük le,

határozhatjuk meg. így

felfogva a színjáték-jelenséget, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a színjáték nem csupán igen bonyolult, szintetizált szellemi kifejeződési forma,

hanem egyidejűen minden fázisában és

mozzanatában,

az anyagi termelési folyamatoknak is

terméke.

közvetve,

Mint termék,

sadalmilag szükséges társadalmilag

előállítása és reprodukálása csak tár-

munka

szükséges

felhasználásával lehetséges. Ám a

munkák

amelyek értékeket képviselnek.

végső

Ezek

a

fokon terméket adnak, társadalomban

kettős

jelleggel birnak: használati és csereértékkel. A színjáték-jelenség használati értéke

éppen a társadalom tényleges szinjá-

ték-szükségletének kielégítésével mérhető, lalja az un. esztétikai minőség, való felhasználhatóság,

és

a

amely magában fog-

tehát az adott társadalomban csereérték, tehát a használati

értéken alapuló, a reális szükségletek és kínálatok között ki16

alakuló viszonyok momentumát is /elterjedtség, populáris, szociális forma/. A szinjáték-jelenség ós a színháztudomány utóbbi időkig,

tárgyát a leg-

túlságosan is, csak mint szellemi kifejeződést

és nem mint társadalmi szükségletet,

s ezen alapuló igen reá-

lisan kifejezhető csereérték viszonyt vizsgálták. A korszerű színháztudomány vánja határozni,

ezt

a

tehát, amikor tárgyát meg kí-

tárgyat

nem

szűkítheti le az irott

drámára vagy ennek bármilyen reprodukciójára,

hanem azt a le-

hető legtágabb értelemben, a társadalom igényének oldaláról is meg kell határoznia. Ne hallgassuk el,hogy a gyakorlati szinházi vezetők sohasem értettek egyet a színjáték-jelenség leszűkített értelmezésével. Az ő szemükben a szinjáték sohasem az irott mű reprodukálása csupán, hanem elsősorban a közönség érzelmi-, tudattartamára irányuló hatás, a közönség példákkal

is

élményvilágának még negativ

pozitív irányú gazdagitása. A szinjáték sikerét

mindig is azzal mérték,

hogy a közönség

az

ménnyel gazdagodva vagy enélkül tér haza gyakorlata elé.

Ebben az aspektusban,

igen sok eszközt vettek igénybe.

így

előadás után él-

otthonába és holnapi

e végső cél érdekében, az

irott drámát, ennek

előadását, megjelenítését szolgáló minden eszközt; és a színészi játéktól, az épület,

a díszlet,

a jelmez,

a zenekari és

zajhatásokon keresztül minden atmoszférát teremtő eszközben, a maga szerepének arányában az előadás, a közönségre hatás szintézisén belül, egyenjogú társat láttak és látnak, A gyakorlati szinházi vezető szemében nem az irott müvet, hanem a valóságot sajátos módon kell reprodukálni, tükrözni. Ezért is hatalmazta fel magát minden idők gyakorlati szinházi

vezetője,

az irott

művön való változtatásra, átköltésekre, nemcsak kicsiny, hanem lényegbe vágó változtatásokra is. E kiindulva lát napvilágot

változtatás

szándékából

Shakespeare nem egy müve.

okból kell elutasitani az irodalom mindenhatóságának,

Ugyanezen a szin17

ház-tudomány eddigi

álláspontjának

tételeit annál is

mert az irodalmi alapoknak ezt a történetileg kodmányát a szinjáték

inkább,

kialakult rára-

műfajainak egy soréinál ki sem lehet mu-

tatni. Amit az előbbiekben a drámairodalom és színháztudományról mondtam, talán

deminuáló

jellegűnek tűnik,

holott valójában

nem az és nem is ilyen szándékkal használtam.

A kialakult ál-

láspont, a szinjátéktudománynak drámairodalom-tudományként való felfogása nagyon is törvényszerűen jött létre. Történetileg ugyanis

pontosan rekonstruálhatjuk

kezdetét,

amely ugy jelentkezett,

felé az első,

mondhatjuk,

mányok művelői tették meg. tunk azon,

eddigi így

a

drámairodalom-tudomány

hogy a

szinjáték-jelenség

lépéseket az irodalomtudo-

egyáltalában nem csodálkozha-

hogy az irodalomtudomány képviselői az irodalomtu-

domány ez uj vizsgálódási területén

elsősorban a maguk iroda-

lomtudományi kategóriáit keresték.

A szinjáték-jelenség csak-

nem végtelenül szintetizált birodalmában

meg is találták azo-

kat. A fejlődés bizonyos zsákutcába jutása ott kezdődött, ahol ezeket a kategóriákat nemcsak magtaláltaknak, hanem gosaknak

fn

kintették.

Amikor tehát

a

kizáróla-

szinjáték más elemeit,

mindenekelőtt aktiv tényezőjét a szinészt, a színpadi képzőművészetet, a kosztüm-művészetet, a szinházi épületet és a szinházi technika művészetét, nem utolsó sorban a közönség együttműködő részvételét,

pars pro toto,

nemcsak kifejezhetni vélték,

az

irodalmi kategóriában

hanem kategorikusan ki is fejez-

ték. A szinjátéktudomány

tárgyának

érheti be a normativ esztétikai arra az alapra kell

meghatározásakor

tudomány

helyezkednie, hogy

már nem

ismérveivel,

hanenL

jaj annak a tudomány-

nak, amely elszakitjá magát a gyakorlattól, gyakorlatának céljaitól, funkcióitól. Ezért a most születésben levő szinjátéktudomány, amelynek a társadalmasítás és államosítás adta 18

a

megbízatást,

nem

a

normativ jellegű drámairodalom-tudomány segitségével határozza meg tárgyát,

hanem a bölcsészeti

tudományokról levált termé-

szet- és kivált társtudományok egész sorával, mint alkalmazott tudományokkal

igyekszik a tárgyat,

mint legtágabb értelemben

vett társadalmi jelenséget felderiteni. A tudomány fejlődése

egyébként

annak a differenciálódásnak, telményei hoznak létre

és

hosszabb

amelyet

idő óta tanuja

éppen a gyakorlat köve-

amely abban nyilvánul meg,

bölcsészettudományok hatalmas

hogy a

fájáról egyre több ágazat válik

le s kéri a maga önálló és korábbi viszonyaihoz hasonlithatatlanul fejlődőképesebb életét. /Lásd műszaki- és természettudományok stb./ Ujabban az esztétikai éppen a gyakorlat igényei

tudományok terén is tanúi

vagyunk

folytán létrejött hasonló differen-

ciálódásnak és integrálódásnak,

amely az esztétikát általános

érvényű és szakesztétikára bontja. A szakesztétikák tárgyukat, tehát egy-egy művészet jelenségeit a legtágabb értelemben vett társadalmi kategóriaként fogják fel és analizálják.Természetes utja ez a tudomány fejlődésének,

amelynek jellemzője egyrészt

a gyakorlattal való állandó kapcsolat, másrészt tárgyának egyre részletesebb, kiterjedtebb körű megfigyelése, törvényszerűségeinek egyre spontánabb megállapítása. Ezt az esztétikát, vizsgálja,

amely

széptan helyett,

a

hatást ás közvetitő elemeit

hatástannak lehetne nevezni.Tár-

gyát a szinjáték-jelenséget, a társadalom nemcsak mint szellemi kifejeződést, hanem mint szűkséglet-kielégitésre szánt előállítandó és terjesztendő terméket,

ha szabad igy kifejeznem,

árut is vizsgálja. Egyszerre lát benne ságot, az egyéni szubjektiv

objektiv fizikai való-

világ részét ós társadalmi jelen-

séget. Mindezt az alkalmazott tudományok egy sorának felhasználásával. A szinjátéktudomány tárgyának meghatározását és vizsgálati módját a következő vázlatos sémával próbálom jelezni: 19

A

j e l e n s é g

=

a

t á r s a d a l o m

j á t é k - s z ü k s é g l e t e

és

szín-

e n n e k

ki-

e l é g í t é s e objektiv .jelenség

szubjektiv jelenség

társadalmi jelenség

alkalmazott tudományaik fizika

•üvészet-pszichológia

mechanika

fiziológia

kémia

stb.

közgazdaságtan jog szociográfia

optika

szociológia

akusztika

statisztika

stb.

esztétika filozófia stb. Szinjátéktudomány = szakesztétika = a színjáték jelenség-

ben érintett minden viszonylatnak mint tartalomnak, formai kifejeződése ill. annak vizsgálata. A szinjátéktudomány tárgyát, a színjátékot, tehát nemcsak mint objektiv valóság tükrözését fogja fel, hanem magát is objektiv valóságnak, a valóság egy részének, tehát fizikai valóságnak is tartja.A színjátéknak ezeket a materiálista elemeit, azok tulajdonságait, a fizikai tudományok kategóriáival egyezteti, vizsgálja.

Ezeknek a fizikai

tudományoknak a köre igen

kiterjedt. Hisz a színjátékművészet

kifejező eszközként vala-

hányszor anyaghoz nyul,

mindig igénybe kényszerül venni vala-

melyiküket: építészet, színpadkép és nézőtér, diszlet, jelmez, fény, szin, hang, gépészet stb. «ind a technika, kémia, optika, akusztika tudományainak téridős alkalmazása. tudománynak,

illetve a művészi kifejezésnek ezek a materiális

elemei magyarázzák, hogy minden függetlenítheti magát az uralkodó világképtől.

kor

uj esztétikai

esztétikája

miért

neu

természettudományos fizikai

Nyilvánvaló, hogy ma,

már meghaladtuk, 20

A színjáték-

amikor a newtoni

fizikát

épületünket csak az annál már

modernebb

fizikai

világképre alapozhatjuk,

mint

materiális

pandantra. A szinjáték-jelenség eme materiális lentőséget,

hogy

ezek

elemeinek az ad

je-

meghatározott vagy még meghatározandó

szabályok szerinti formálása az egyéni szubjektiv világ részeivé avatja azokat. A folyamatot, a módot, ahogyan az történik, a tudományok egész sora kutatja. így különös

feladatok várnak

a pszichológia és a fiziológia művészetekre alkalmazott ágára: a szinjáték-jelenség átélésének,

létrehozásának, az ember ér-

zelmi és tudat konvenciójában való megtapadásának, pillanatnyi és tartósabb akarati motivációinak feltárásában. A lelki jelenségek kutatásának ismert,

a szinjáték kuta-

tásánál is alkalmazható térképe a következő:

j e l e n s é g

(a szinjáték)

hat az egyénre Megismerés

Érzelmi viszonyulás

Absztrakt fogalom

Etikai, morális, szociális, esztétikai érzelmek

Konkrét fo-1 galom Képzet

Intellektuális érzelmek

I Differenciált Iészrevevés

Szenzoriális, vitális érzelmek

Diffúz érzéke lés

Ősi jelzés

Cselekményi alkalmazkodás Legmagasabb rendű automatizmusok Ért elem irányította koordinációk Échós jelenséges Emocionális,ösz-' tönös sztereotipek Inkoordinált mozgások Vegetativ mozgások Elemi reflexek 21

A lelki jelenségekkel foglalkozók előtt a pszichés folyamatok szerveződésének ez a hármas rős. Legfeljebb azt kell még

tagoltsága

nagyon is isme-

elmondani hozzá,

gúla-irányokkal jelzett vertikális kapcsolat

hogy nemcsak a

van meg az egyes

organizációkon belül, hanem a megismeréssel, érzelmi viszonyulással és cselekményi alkalmazkodással kapcsolatos lelki működések egyes fokozatai horizontálisan is képesek egymással kapcsolatot teremteni. A művészetek mindegyikében

igen jelentős mértékű érzelmi

folyamatról, tevékenységről kell beszámolni. lógusok is kénytelenek elismerni azt, lyamatának

három területe

Maguk a pszicho-

hogy az ember lelki fo-

közül a pszichológia nagyon sokat

foglalkozott a megismeréssel

és

a

cselekvéssel, az érzelmek

pszichológiája azonban nagyon hiányosan felderített. Az érzelmekkel foglalkozva, önkénytelenül elénk mered az igazság, hogy milyen nagy az emberi tudás

az

anyagról és viszonylag milyen

kevés az emberről. Az érzelmekről való ismereteink csökevényességének persze jellegzetesen társadalmi okai vannak, csak etikai, alighanem

hiszen

hanem érzelmi konvenciókkal

jellemzőbbnek

is

minden kor nemrendelkezett éi

mondhatjuk az emberre, ahogyan érez,

mint ahogyan gondolkodik és cselekszik. Az érzelmeket könnyebb leplezni,

mint

irányi tani. Minden kor tiltott és minden kor

gyakorolhatott bizonyos érzelmeket.

Ezek konfliktusa tükröző-

dik a legtöbb kifejezési formában és ez az, amelyet a mlivészet mindenkor oly csodálatosan felderitésével a tudomány

felhasznált, még

de amelynek objektiv

mai napig is,

legfeljebb nagy

vonásokban végzett. Ezen a területen

találkozik

ága és a szinjátéktudomány, galmazni:

pszichológia alkalmazott

amit aegforditva is meg lehet fo-

a szinjátéktudomány, a pszichológia alkalmazott tu-

dománya is lehet.

Ez. a fajta kölcsönösség természetesen jelen

van a szinjátéktudomány 22

a

valamennv?

alkalmazott

tudományában

is. Tehát ezek további

fejlődésének is feltétele a szinjáték-

tudománynak mint alkalmazott tudománynak igénybevétele. A szinjáték-jelenség materiális lelki folyamatok,

szubjektiv

elemei által determinált

kategóriák mint szükségletek és

kielégitésük is létre jönnek,

és természetesen

a

társadalmi

körülmények között játszódnak le.Ezért a társadalomtudományoknak is vizsgálniuk kell a szinjáték-jelenséget, mint társadalmi jelenséget. Ez a vizsgálat két irányú: A szinjáték-jelenség egyrészt maga is a társadalmi

termelőviszonyok

kifejeződése,

másrészt a szinjáték-jelenség része a társadalmi viszonyoknak, s mint felépitményi kifejeződés

visszahat a társadalmi viszo-

nyoknak fejlődésére, stagnálására, vagy éppen visszafejlődésére. Sz a kölcsönösség irja

elő most már hovatovább kötelező-

en, hogy a szinjáték jelensége a társadalomtudományok

egy so-

rának is tárgyává váljék. így a közgazdaságtannak, mint az ember termelési és fogyasztási, szükséglet kielégitését vizsgáló tudománynak. A jognak,

a társadalomba szervezett embercsoport

szankcionált akaratának

/a szinjáték-jelenség társadalmon be-

lüli rangjának megállapítása érdekében/, a statisztikának és a szociográfiának is tárgya kell legyen a szinjáték-jelenség. Ez utóbbiakat ugy foghatjuk fel, mint módszereket,amellyel a társadalomban való elterjedtség mérhető.

A

közül az esztétika és a filozófia pedig differenciálódott,

társadalomtudományok a

szinháztudományból

alkalmazott tudományok egy sorával kibővi-

tett ismeretek integrációját kapja meg uj feladatként. A szinjáték-jelenség objektiv, szubjektiv, társadalmi kategóriái egymással nem ellentétesek. Tulajdonképpen u^yanannak a jelenségnek

csak

különböző vetületei. Nem ellentétességet,

hanem azonosságot jelentenek. Kifejeződései a termelőmódnak és termelési viszonyoknak,

tehát

a mindenkori társadalom viszo-

nyainak. Minőségileg amilyen mértékben kifejeződései ezexnek a viszonyoknak,

olyan mértékben valósul meg bennük, mint forma23

elemekben

és

formaegészben,

a

társadalmi objektiv valóság,

mint tartalom. A szinjáték-jelenség szerkezetnek, amely szerint

objektiv materiális,

ven, elsősorban audio-vizuálisan ki a társadalmi tartalmat.

Az

konstrukciónak tiinik,

téridős elemek szubjekti-

érzékelhető formában fejezik ilyen forma funkciója a tarta-

lom, minden szintetizált alkotóelem kifejezése. A forma jelentősége, a tartalom megközelítése. Ez magyarázza a forma szociális populáris fontosságát.

Ez

minősiti az elterjedtségét, a

szinjáték-funkció társadalmi használhatósági fokának. A szinjáték-jelenséget va,

választ

remélhetünk

szintézis fejlődésével mosztól

a

ilyen elemi vetületekben vizsgála

kapcsolatban

mai és holnapi

való megnyilatkozásig. létrehozásának

forma és elemei

között fennálló

feltett kérdésekre a mi-

audio-vizuális közlési eszközökkel

A szinjátéktudomány megtervezésének és

gyakorlati

célja éppen a jövőben való tudomá-

nyos előrelátás, a szinjáték-jelenség fejlődése irányvonalának felderitése. Csak

ezzel

a

tudományos

előrelátással

egyébként minden tudomány feltétele/

a

tudjuk

/amely

választóvizet a jelen

pillanatába önteni. Kimutatni, hogy abból,amit mainak mondunk, hiszünk és érzünk, mennyi a valóban korszerű, amit a holnap is hasznosíthat és mennyi a mult, a tegnapi. Ha

a jelent

hogy nem létezik.

elég

nagy pontossággal elemezzük, kiderül,

Csak szubjektív készségünk,

hogy az elkép-

zelt, kiterjedéssel nem biró időbeli ponthoz kölcsönkérjünk egy darabot a múltból

és

hozzáképzeljünk egy szakaszt a jövőből.

Ezért van az, hogy a jelen hol egy évszázad, hol egy pillanat. Objektive nem létezik, nya az, ami van. csak az a mai,

csak a folytonos változás, az idő irá-

A maiban, ami holnapi.

a szubjektiven maiban, objektiven Akkor

kerülünk veszélybe,

ha a

pillanatból olyan elemekhez tapadunk mint maiakhoz, amelyek az idő vonalában a múlthoz tartoznak. Zk

A jelen, a pillanat

analizise végtelenül fontos számunk-

ra, akik kutatási módszerünk közé felvettük a szociográfiát és statisztikát. Ezek ugyanis a mennyiségek,

a nagy számok kife-

jeződésének törvényszerűségeivel dolgoznak. kező uj,

Márpedig a kelet-

mindig csira, amely mennyiségileg mérve előbb mindig

kevés. Lehet mennyiségileg is mérni fejlődését, de csak akkor, ha lényegét, helyzetét a jelen, a pillanat többi jelenségétől, különösen a múltból hozzátapadtakétól igen pontosan elkülönítjük. Csak ennek az elkülönített elemnek fejlődését mérjük statisztikusán. Ez a körülmény

is

arra utal,

hogy egyre inkább

kötelezve vagyupk tárgyunk, a szinjáték-jelenség elemeinek minél pontosabb

meghatározására,

mert alakulását,

fejlődését,

a körülményekhez való alkalmazását és létének irányát csak ily módon tudjuk megbízhatóan, a jövő számára gyakorlatilag is alkalmazhatóan felderíteni. Ez a fokozott differenciáló felmérés csak a tudományok egy sorának bekapcsolásával, a szinjáték-jelenség analízisének eddiginél mélyebb fokával lehetséges. Nézzünk egy példát: A szinház épitészet. A szinjáték fejlődésének problematikája napjainkban alig ütközik ki élesebben, mint az építészetben. Miért? Azért, mert nem tudjuk pontosan meghatározni a szinjáték jövőbeni funkcióját. Változatlanul hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzá, hogy a szinház épület, tehát ház legyen, mint ahogyan a "színháztudomány" kifejezés is magába zárta a "ház" fogalmát mint konstruktiv elemet. Pedig lehet, hogy az audio-vizuálizmus terjedéséül olyan forma is létre jön, amelyhez nem kell ház, bar lehet, hogy kell. Korunk szinházi építészei sorravették a szinjáték ismert műfajait, előadásformáit és ehhez terveztek a hagyományos formákhoz igazodó, vagy attól eltérő,befogadj épületeket. Mammut épületeket és sokcélú épületeket. A szinpadot is formálják. Hol a színpad nyomul be a közönség közé, hol a közönség a színfalak közé. A közönség hol passzív fogyasztó,hol aktív résztvevő. Vagy talán a szinjáték történetében egy pillanatnak sem tűnő idő alatt kialakult uj művészet, a filmművészet plánrendszerének, integráló szintetizálására törekszünk? 25

Régebbi

korok

maguknak

épitették a szinházat.

Magukra

mindig az volt a jellemző, hogy "jelenükben" éltek és multjukben gyönyörködtek. Tehát az idővonalnak az előbb kifejtett jelen ponttól visszafelé tartó ágát tartották fontosnak.

Korun-

kat viszont a tudományos előrelátás igénye jellemzi. Valóban a tudomány

korszakában

forradalmian,

élünk.

hanem szinte

Az

emberi szükségletek nemcsak

robbanásszerűen

fejlődtek és ezt

elsősorban a szükségletek kielégitésének lehetősége teremtette meg.

Ma már a tömegeké a tudományos előrelátás. A ma, holnap-

ban élő embere

nem lepődik meg azon,

ről azt hallja, tért onnan.

ha egy másik mai ember-

hogy kikötött valamelyik égitesten és vissza-

Verne

intuitiv fantáziája ma a tömegek által is-

mert műszaki program.

Túlzással,

talán szabad igy kifejeznem

magam, hogy virtuálisan vagyunk a jelenben,

s potenciálisan a

jövőben, az idővonalnak a jelen ponttól a jövő felé eső szakaszában élünk. Mi olyan szinházat akarunk épiteni, be fogadóformát akarunk adni, is használni tud.

a szinjátéknak olyan

amelyet nemcsak mi, hanem a jövő

A régiek szinházépitészete, mint alkotás, a

szó szoros értelmében tul élte

az

ő

viszonyaikat

kifejező

szinjáték-müvészetüket, s ma éppen korszerüsitésük, mai viszonyainkhoz való alakitásuk a probléma. Mindez persze

nemcsak az épitész problémája.

rajta csattan az ostor. rénytelenek,

Legfeljebb

Ez a tudomány, talán nem vagyunk sze-

ha azt mondjuk,

hogy a kialakuló szinjátéktudo-

mánynak is egyik feladata. AAA Az eddigiekben

arról

beszéltem,

szinjátéktudomány kiinduló tudományához,

hogy a létrehozandó uj az irodalmi tartalmú

színháztudományhoz képest tárgyát, annak terjedelmét mennyivel szélesebben kivánja meghatározni, s ugyanakkor mennyivel rész26

letesebben, több szempontból, alkalmazott tudományoknak egy uj sorával,

hogyan kívánja részletesebben elemezni. Felületesen,

imitt-amott az indokokat is érintettem. Talán mégegyszer hangsúlyoznom kell, hogy ez nem elszigetelt jelenség,

a

gyakorlat fejlődésének rendes utja az, hogy

fejlődésének egy fokán elakad, s ilyenkor a jelenség pontosabb tudományos igényű feldolgozása az, ami a jelenség fejlődésében érvényesülő objektiv törvényeket segiti.

Ez szükségképpen jár

egyszerre a gyakorlat és - a társadalmi munkainegoszlás során a tudomány fejlődésével is. Amióta a társadalom

fejlődésének törvényeit feltárták és

alkalmazzák, azóta a világ egyre nagyobb részén az anarchiát a tervszerű arányos fejlődés. fokán berendezkedett munkájuk jelentős díthatják

társadalmak

Az ennek különböző

cselekvési energiájuk,

részét menthetik meg az anarchiától és for-

fejlődésükre.

amit említettem,

igy

válthatja fel

Nemcsak az építészek

probléuája az,

hanem a színjáték szintézisének minüen eleme

s an:iak minden müvelője, találkozik a maga hasonló problémájával. Ez mind abból fakad, hogy a szinjátékfunkció távlati iránya nincs meghúzva, s nagy mértékben az intuitív, spontán fejlődés bizonyos mértékű anarchikus sorsát viseljük. Bár a művészetek

területén a tudomány eddig és nég nyil-

ván nagyon sokáig,

beláthatatlan ideig,

ló, időbelileg is,

legJkailag is - posterius. A tudomány fej-

lődése mégis,

amikor színháztudományról

a műalkotás után vaa

szinjátéktudomány

felé vonul, az egyszerűtől a bonyolultabb felé tesz lépéseket, csak azért, hogy a bonyolult szálait megismerve, és kézbe fogva integrációjában ismét emelkedjék. A tudoruny igazi jelentősége persze az lenne, hogy az alkotói szabályokban is érvényesíteni tudná a tudományos előrelátást, tem, igen távol vagyunk. ferenciál-integrál

amelytől aint említet-

Mindazonáltal a tudomány minden dif-

fordulóban

elragad

és

valamennyit a művészet intuitív világából.

objektiven feltár

Az előbbiekben

a

szinjátéktudománynak inkább módszerét,

mint feladatait fogalmaztam meg. ugyanis képes lehet arra, segitséget adjon.

Ismereteink közötti rendszer

hogy az objektiv világ feltárásában

Mendelejev periodikus elemrendszere már nem

jóslás, hanem tudományos előrelátás volt. Tudományos feladat az uj tudományág rendszertani hellének megállapítása és magának az uj tudományágnak felépitése. Ezt a feladatot kell nekünk tervszerűen egyeztetni a rendelkezésünkre álló reális,

jelenlegi

gyakorlati és tudományos bázissal,

tehát jelenlegi szinjáték-viszonyainkkal, színháztudományi állapotunk jelenlegi helyzetével.

Az egyeztetés formája, mind a

gyakorlatban, mind a tudományos életben a perspektívába, tehát tervekbe való beillesztés. A színháztudomány, mint tudomány megtervezése, csak a hazánkban érvényes tudományos tervezés szerkezetében lehetséges. Ha tehát a szinjátéktudomány tervezési módszeréről akarok beszámolni, akkor

a

kapcsolatba

hoznom egyrészt az országos

tudományos megvalósitó

kell terv

szinjátéktudomány előtt álló feladatokat

kategóriáival

apparátust

konstrukciójával.

a

és

perspektivikus

szerkezetével, másrészt a

jelenlegi Színháztudományi Intézet

Ezért a következőkben a tudományos tervezés

kategóriáit és a Színháztudományi Intézet szerkezetét vázolom, majd a terv módszertanához tartozó azokat

a

formáit ismerte-

tem, amelyek között a terv tartalma megvalósul,

*

A jelenleg érvényes,

*

*

országos távlati tudományos

kormányunk abból a szempontból alkotta meg, számára meghatárolt

társadálmi

tervet

hogy a tudomány a

funkciót minél inkább betölt-

hesse. Ez pedig társadalmunk, fejlődésének fokozottabb előmozditása. A kapitalista anarchista jellegű egyéni tudomány-müvelés helyét anélkül, 28

hogy az egyéni kezdeményezést elnyomnánk,

a kollektiv, tervszerű tudományos kutatásnak kell elfoglalnia. Ennek az a jellemzője,

hogy

társadalom szükségleteivel

fő

céljai összhangban állanak a

és a kutatás üteme megfelel a fel-

adatok és a fejlődés mértékének. rozza az egyes tudományágak

A terv hosszú időre meghatá-

fejlesztésének igényeit és egyben

megszabja a kutatási feltételek tervszerű, arányos bővitésének tervszerű alapjait is. A terv fő feladatait

- kulturális igényekről szólván

-

a kulturális fejlődésből adódó legfontosabb problémák megoldására kell összpontosítani. nemcsak magas szintű gyakorlatot,

feladatok

megfogalmazása tehát

feladat,

kapcsolatot ós megfelelő

is feltételez. dományok,

A

tudományos

hanem nagy szakmai

gazdasági koordinációt

A feladatok magukban foglalják mind az alaptu-

mind az alkalmazott

kutatási feladatok programját,

alakítva a tényleges társadalmi szükséglethez, tehát kulturánk fejlődésének megoldandó kérdéseihez. Minden tudományágnak ket kell kielégítenie,

mindenekelőtt azokat a szükséglete-

amelyeket az élet,

a gyakorlat, a kö-

vetkező időszakban vele szemben támaszt.

Ezekbe az

azonban

az

természetesen

bele kell érteni

igényekbe

elméleti jellegű

alapkutatásokat is. Sőt, ezek nevükben hordják a tudomány épületében elfoglalt alapvető szerepűket. A tudományos kutatás legújabb

fejlődése,

mélyi feltételeinek lényeges javulása, zása lehetővé tette,

anyagi és sze-

a kutatógárda létreho-

hogy az alapkutatások, tudományos célki-

tűzések és a népgazdaság,

a

kultura

fejlődésének összhangja

biztositható legyen. Országos távlati tudományos pontjainak

hangsúlyozására,

részben valóban

gyakorlat sürgetése

elméleti megfontolások, következtében

került

sor, A gyakorlat oldaláról ugyanis sokszor vetik fel,

hogy a

kutatások nem,

a

tervünkben a gyakorlat szem-

részben

vagy nem eléggé

ségleteinek megfelelő,

produkáltak a gyakorlat szük-

jól alkalmazható tudományos eredménye29

ket. Ez

az

alapkutatások és alkalmazott

arányával oldható fel.

Ennek

kutatások tervszerű

kialakítása során,

persze, fel

kell tenni a kérdéseket: 1. Tudományos

kutatómunkánk

kellő

összhangban

van-e a

gyakorlat feladataival, eléggé alkalmazkodik-e ahhoz? 2. A tudományág milyen mértékben áll a marxizmus-leninizmus eszmei, módszertani alapján? 3. A tudományág müvelése helyes módszerekkel történi'.-e? A tudományágon belüli arányok alakításra?

A

helyesen kerültek-e ki-

rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök helyes

arányban oszlanak-e meg? A korábbi tudományos tervekre az volt jellemző, hogy túlzottan is tükrözték

a kutatók egyéni hajlandóságát. Ez álta-

lános jelenség volt. Ezért is kellett az országos távlati tudományos tervnek meghatározott szerkezeti formát adni. A kutatási témák heterogén volt,

halmaza

/amelyekre

nagyon

is jellemző

hogy egy-egy jelenség jelentéktelen részével nagyon sok

téma foglalkozott

és

a kulturális fejlődés szempontjából na-

gyon fontos részeivel kevés, vagy éppen egy sem/ helyett megvalósuljon a gyakorlat oldaláról a "fő feladatok" -

"felada-

tok" - "kutatási témák" arányos szerkezete. Fő feladaton

a gyakorlat és a tudomány

fejlődése szem-

pontjából alapvető kutatási terület olyan megoldandó problémakörét értjük,

amelynek

népgazdasági,

illetve kulturális ág,

pontjából.

fő feladat tartalmát a körébe tartozó feladatok

A

döntő

befolyása van mind az érintett mind a tudományág szem-

határozzák meg. Kutatási feladat területből egy-egy

a

fő

feladat által megjelölt kutatási

feldolgozandó

problémát

foglal

magában.

Olyan kérdéscsoport, amelynek megoldása több-kevesebb kutatási téma feldolgozásától függ.

30

Kutatási témák

olyan konkrét kutatási feladatok, amelyek

egy-egy feladaton belül, S általában egy-egy

mint konkrét feladatok merülnek fel.

kutató által néhány év alatt megoldhatók.

Más oldalról, tudomány szerkezeti szempontból a kutatások "alap-" vagy "elvi-" "alkalmazott" és üzemi "kísérleti kutatások" lehetnek. Alap, más szóval, elvi kutatáson azt a tevékenységet értjük, amely az objektiv világ jelenségeinek megfigyelésére,megismerésére, a jelenségek belső összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárására tessége,

irányul.

hogy a kutatási

Az alapkutatások jellegze-

célkitűzést csak a kutatási terület

körülhatárolásával lehet megadni.

Gyakran még a kutatások be-

fejezése után sem lehet tudni, hogy a kutatások eredménye közvetlenül vagy közvetve,

hogyan hat majd ki a gyakorlatra, il-

letőleg az alkalmazott kutatásokra. Az

alkalmazott kutatás

a

gyakorlati életben jelentkező

feladatok megoldására irányul. S az alapkutatások eredményeire támaszkodva dolgozza ki, a konkrét irányítási, szervezési feladatok megoldását. Az alkalmazott kutatások célkitűzései tehát pontosabban meghatározhatók. Nemhogy a kutatás befejezte után, de már megkezdése előtt, legalább becslésszerüen, a gyakorlatra való kihatásuk is megállapítható.

Az alkalmazott kutatások

körébe tartoznak tehát az uj megoldások

kidolgozása és a kor-

szerűsítésre irányuló kutatások. Az üzemi,

gyakorlati, kísérleti kutatások

már a tudomá-

nyos munka és a termelés között képeznek kapcsot, s arra szolgálnak, hogy a prototípusként kidolgozott uj megoldások,alkalmazott anyagok, berendezések, eljárások a gyakorlatban általánosul janak. A tudományos kutatás e kétféle kategóriái szágunk távlati tudományos

egyesülnek or-

tervének fő feladataiban.

Amelyek

tehát magukban foglalják:

31

a Magyar Tudományos Akadémia tott feladatait,

csakúgy,

gazdasági és a kulturális

tudományágamként összeállí-

mint az Országos Tervhivatalnak, a gyakorlat

oldaláról megfogalmazott

legfőbb kivánságait. E két elem összeötvözése,

a

fő feladatok meghatározásá-

ban, megfogalmazásában,a társadalom legfontosabb igényei alapján történik. A fő feladatokat nem az alap- és alkalmazott kutatások,

hanem a gyakorlati fejlesztés, a gyakorlati szükség-

letek oldaláról határozták meg. Kutatási feladatot képez magának a gyakorlat fejlesztésének, alakitása is.

Az

alap-

elveinek és gyakorlatának ki-

és alkalmazott kutatások, a tudomány

szerkezete ezzel a megoldással nincs degradálva. A társadalomtudományi

kutatások terén azonos elvek érvé-

nyesülnek természetesen anélkül,

hogy a természet, vagy a mű-

szaki tudományok körében megszokott

egzaktságra,

szorosságra

törekednénk. A társadalomtudományok tervezésénél a társadalomtudományi kutatások

ideológiai jelentősége lép előtérbe. Egy

dolog alól azonban a társadalomtudományok tervezése sincs felmentve,

és ez az,

hogy a társadalomtudományoknál

megoldandó fő problémát kell kitűzni a hozzátartozó témákat,

ós

is egy-egy

ebből kell lebontani

nem pedig fordítva,

a kutatók egyéni

hajlandóságaiból megfogalmazott témáikat kell mechanikusan öszszegezni.

Ily módon ugyanis mind a tudomány, mind a gyakorlat

tervszerű arányos

fejlődésében

nek, amelyek végső fokon

súlyos hézagok keletkezhetné-

társadalmi

fejlődésünk gátjaivá le-

hetnének. A társadalomtudományok

mindegyikének

alapvető

feladata

társadalmi fejlődésünk fő vonásainak, törvényszerűségeinek ku= tatása,Jóllehet ez igen nagy területe a tudományos kutatásnak, a gazdasági, állami, politikai fejlődéssel is olyan kapcsolatban van, hogy elméleti

kérdéseinek kidolgozására, önmagunkban

íiem is vállalkozhatunk. Részt kell vennünk, a társadalmi tudományok, a filozófia marxista-leninista irányú nemzetközi müve3?

lésében, az uj szocialista kultura megalapozása érdekében végzendő nemzetközileg proporcionált kutatásokban. Minden fő feladatról és ezen tervtanulmányt kell készíteni,

amelyben a fő feladat, illetve

a feladat meghatározásán kivül, és külföldi eredményeket,

a

belüli kutatási feladatról, a

megoldására irányuló hazai

megoldáson dolgozó hazai tudomá-

nyos apparátust, a várható nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit kell összefoglalni. Az országos távlati

tudományos

zott szerkezetet tartalmaz

a

kutatási terv meghatáro-

gyakorlat és az egyes tudomány-

ágak, egész társadalmi életünk fejlődése érdekében. t t t Az uj alkalmazott tudományág, hozásával kapcsolatos feladatok,

a szinjátéktudomány létre-

az

országos távlati tudomá-

nyos terv részben körvonalazott rendszerében és szerkezetében mint bázison,

a jelenlegi Színháztudományi Intézeten valósul-

nak meg. A Színháztudományi Int'-zet azonban nem kizárólag az említett uj tudományág létrehozására mint történeti képződmény,

konstruált intézmény,

nagyon is sokcélú,

tézményből alakul át egyre nagyobb részben fokozatosan, sabbfoku tudományos intézménnyé,

hanem

gyakorlati in maga-

anélk'il, hogy közvetlen gya-

korlati feladatainak további elvégzése alól egy percre is felmentve érezné magát. Az intézmény alapja, az 1952-ben alakult Színháztörténeti Muzeum, a hozzátartozó Bajor Gizi Muzeummal. Ennek feladata az emlékek gyűjtése. Majd a gyűjteményi munka fokozott szélesítése, elvi módszereinek kimunkálása,amely kezdettől fogva /Színháztudományi Kabinetjében/

bizonyos

elméleti irányvonalat is

megkövetelt ezen a lényegében történeti jellegű munkakörön belül. 1957-ben, a Muzeum akkori szerkezeti felépítésében, a Ma33

gyar Szinház- és Filmtudományi Intézet fúziójába lépett, annak szinházi tagozata.

Időközben

ház- és Filmművészeti Szövetség Tudományos Osztályát, végzett igen értékes, 1959-ben az irányító

különösen

mint

magábaolvasztotta a Szinaz

ott

dokumentáló munkával együtt.

Művelődésügyi Minisztérium

hogy a szinház- és filmművészet fejlődését,

ugy döntött,

társadalmi terje-

dését jobban lehet önállósult intézetekkel megvalósítani. az az időpont, amelytől kezdve az intézet funkcióinak

Ez

határo-

zottabb kialakulását száaithatjuk. Az intézet a következő funkciókat látja el: 1. Tudományos kutató intézet 2. Országos Színháztörténeti Muzeum 3. Dokumentáció és kölcsönkönyvtár 4-. Szakkönyvkiadó 5. Műsortanácsadó központi dramaturgia 6. Ismeretterjesztő és színházművészeti előadások zése

rende-

7. Az ITI /Nemzetközi Szinházi Intézet/ magyar központja 8. Kelet-európai központja.

Színháztudományi

Bizottság

nemzetközi

Az invczet eme sokcélusága,amely igen különböző képesítéseket követel meg, sok leküzdendő nehézségnek,a fejlődést akadályozó forrása.

Sajnos azzal is jár, hogy a magasabb képesí-

tésű kutatók energiájuk,

munkaidejük nem jelentéktelen részét

alacsonyabb feladatok végzésével kényszerülnek eltölteni. Az intézet szervezetileg ezt

a

nyolcféle feladatot négy

egységben valósitja meg: 1. Igazgatóság és Titkárság /valamennyi feladat irányítása és nemzetközi együttműködés/ 2. Gazdasági Osztály és kiadóhivatali teendők 3. Történeti Osztály Jelenkori Osztály. AAA

Az intézet 15 éves távlati

tudományos

tervében 3 ponton

csatlakozik az országos távlati tudományos tervhez. 1. A magyar

szinházak

jelenkori

működése és szervezési

problémái 2. Esztétikai jellegű kérdések 3. Hagyományaink és történeti kutatások. Az első témakörrel a

Jelenkori Osztály,

a harmadikkal a

Történeti Osztály, a másodikkal mindkét osztály foglalkozik. Az országos távlati kutatási tervben az 1-3. alatt felsorolt kutatási feladatok

és a

szinjátéktudomány

létrehozása

feladatainak egy része realizálódott. Az intézet szervezetileg nek megfelelőleg tagolódott.

a kutatási funkciók természetéA

funkciók elosztásának terve a

fejlődés idővonalának jelen pillanatához alkalmazkodik. A Történeti Osztály az idővonal szakaszát,

jelen

pillanattól

visszafelé eső

a Jelenkori Osztály a jelen ponttól előre eső jövő

vonalat vizsgálja.

A

szinjáték

elméletével

mindkét osztály

foglalkozik, miként a jelen ponttal is mindkét osztálynak foglalkoznia kell.

A Történeti Osztály ugyanis már nemcsak múlt-

beli emlékeket és törvényszerűségeket gyűjt, hanem kutatása

során eljut

a

hagyományok mai állapotáig,

illetve vi-z^gál,

jelen produkciók elemzéséig, a

sőt az élő szinjátékban

funkciót

viselő elemek történeti, muzeális szerepének ki jelöléséig./Köteles példányok, védetté nyilvánítás stb./ A Jelenkori bsztály perspektívája nyoknak,

a

jövő kor,

amelynek kutatását a jeiéti viszo-

a mult hagyományoknak a vizsgálatával kezdi. Tő fel-

adata a mozgás,

fejlődés

ami végső fokon

a

törvényszerűségeinek megállapítása,

fejlődés utján tett szervezési intézkedési

javaslatokban realizálódik.A jelenlegi viszonyok felmérésében, törvényszerűségeinek feltárásában, a jövő alakítására vonatkozó javaslatainak megtételében, a legszorosabb kapcsolatba^ van a szinjáték művészet

fejlődéséért

felelős irányító állami és

társadalmi szervekkel. 35

Mindkét osztály munkáját mentációs és szerkesztési, gyakorlat és a közönség könyvtárat, tály,

a

kiadói tevékenységgel, doku-

publikációs

rendelkezésére.

tevékenységgel adja a A

dokumentációt

és

a dramaturgiát és az előadásokat a Jelenkori Osz-

a muzeumokat és kiállításokat a Történeti Osztály irá-

nyit ja. A Gazdasági Osztály a gondnoki és kiadóhivatali tevékenységen kivül,

a

terv szerinti

feladatok anyagi feltételeinek

biztosításéiról gondoskodik. AAA A módszerre hivatkozni, valóban mindig annyi, mint mentegetőzni.

A

szinjátéktudományi tervezés módszereinek vázlatát

összeállítani, erre vállalkozni annyi, mint összeszedni minden mentséget tudományágunk

pillanatnyi

Én ezt ugy gondoltam elvégezni,

helyzetének igazolására.

összeállítani,

hogy előbb az

uj tudományág megközelítésének elméleti problémáit érintettem. Azután ismertettem

az

országos

távlati

tudományos tervezés

előbbivel egyeztetendő szempontjait és végül a megvalósitó bázist, a Színháztudományi Intézet jelenlegi állapotát. Az országos távlati tudományos tervben szereplő feladataink - amelyeknek megvalósításáért felelősek vagyunk -

három tényező viszo-

nyát tükrözik:

XIX.

A

és

n e v e l é s i

a

s z o c i a l i s t a

k ö z m ű v e l ő d é s

tási

n e v e l é s e l m é l e t

r e n d s z e r ,

v a l a m i n t

t u d o m á n y o s

k u t a -

f e l a d a t a i

86. A közművelődés hazai története.elméleti és ;-,yakorlati kérdései a szocialista társadalomban 86.2. A könyvkiadás, könyvtári munka, sajtó, rádió, televízió, film,hivatásos Erivészetek kapcsolata a közművelődéssel 36

A szinház ilyen,

"a hivatásos művészetek" közé tartozik, s mint

az országos távlati tudományos terv e pontjánál került

megtervezésre a következő témákkal: A színházművészet kapcsolata a közmüveléssel A szinház funkciója a szocialista közmüve lésben A színjátékművészet jelentősége, sága. perspektívája

hatáselmélete, sajátos-

Készletei: A kulturális ellátottság arányai, játékra

különös tekintettel a szín-

A szinházkultura szervezési problémái /területi ellátottság, közönség szervezés, a fejlesztés előfeltételei/ Az országos szinházfejlesztési terv fő tényezői Magyar színházi törvény tervezete. Szinházgazdasági kutatások Részletei: Sajátos szinházgazdasági rendszer elmélete Színházi müsorpolitika és az állami támogatás összefüggései. Színházi üzemeltetési kérdések Részletei: Színházépületeink és színjátékra alkalmas helyiségeink A színpadtechnika fejlődésének fő irányai, különös tekintettel a nemzetközi viszonyokra Szinházi tizemszervezés. Színházi ismeretterjesztés és szakoktatás Részletei: A szinházi terület szakágainak oktatási terve és rendszere Pedagógiai, elméleti ós gyakorlati szempontok összefoglalása a művészi technikai-, gazdasági-szervezési ágazatokban A szinházi müértés fejlesztésének és széleskörű terjesztésének, a színházak művészeti propagandájának elmélete és gyakorlata.

37

86.5. A magyar közművelődés története A magyar színházművészet története Színházművészetünk realista hagyományainak és társadalom átalakító realista törekvéseinek tanulmányozasa /Pozitivista színháztörténet helyett marxista elemzés/ Feltáratlan területek kutatásainak megszervezése Részletei: Munkás- és hivatásos színjátszás kapcsolatai A XIX. század első felének utópista kommunista szervezkedése és a szinházi élet /a 48-as szabadságharc szellemi előkészítésének színháztörténeti feldolgozása/ A vásári szinjátszás Magyarországon jai és körülményei/

/a népi színjátszás műfa-

Az erdélyi hivatásos szinjátszás a XVI., XVIII. században Rokon népeink színjátszása és a magyar szinjátszás kezdetei. Nyugateurópai fejlődéstől való eltérés. A nem marxista alapon feldolgozott korszakok kritikai átdolgozása Részletei: Kiegyezéstől a felszabadulásig /1867-19^/ Az első hiv-tásos színtársulattól a kiegyezésig /1790-1867/ A XVI., XVII., XVIII. század színjátszása Kezdettől a XVI. századig. Színházművészetünk a felszabadulás után Részletei: A koalíciós évek szinházi élete /194-5-194-8/. /A felszabadult, de még kapitalista gazdasági alapon működő szinházi k u l t u r a jellegzetességei/ Az államosított színházak első tíz éve /194-9-1959/. As uj gazdasági alapon létrehozott nagymértékű belső- ós külső változások elemző feltárása/ Összehasonlító szinházstatisztika 1900-1960-ig.

38

A szomszédos népek színháztörténetének kutatása, különös tekintettel a magyar színjátszásra való kölcsönös összefüggésekre /Kelet-európai Színháztudományi Bizottságban való közreműködés munkálatai/ Kelet-európai színháztörténet kutatásának előmunkálatai Részletei: A szomszédos népek színháztörténeti kutatásainak bibliográfiája Anyagfeltárás, levéltári kutatások: a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, Ausztria és Bulgária levéltáraiban. Tanulmányok Részletei; A kelet-európai vonásai

szinházkulturák

sajátos

- azonos és elütő -

Kétoldalú kölcsönhatások A szocialista szinházkultura kialakulása és fejlődésének sajátosságai a szomszédos baráti államokban.

XXII.

A

f e j l ő d é s

v é n y s z e r ű s é g e i t

á l t a l á n o s v i z s g á l ó

törk u t a -

tások 101.

Esztétikai kutatások

101.1. Az esztétikai visszatükrözés általános és a művészet egyes területei sajátos problémáinak tanulmányozása Az esztétikai vészetben

visszatükrözés sajátosságai a színházmű-

A színházművészet ista kritika/

elméletének eddigi fő irányai /Marx-

A színházművészet és ar emberi cselekvésnek cselekvés által való mii veszi abrái.o lása

3S

A meg-Hjelen"-ités esztétikai problémája /Színpadi idő/ A színházművészet zis/.

komplex ábrázoló jellege

/A szinté-

101.2. A szocialista realizmus problematikájának tisztázása A szocialista szetben

realizmus

problematikája a színházművé-

Valóság ábrázolása a szinház komplexum művészetében Részletei: A dráma alaptörvényei /marxista dramaturgia/ A színjátszás és a rendezői művészet realizmusa A szinpadi képzőművészetek

realizmusa

/Viszonyítva az egész-

hez/. Valóság ábrázolási problémák a különböző színpadi műfajokban Részletei: A szinpadi műfajok eddig elfogadott rendszerének kritikája /műfajelmélet, müfajtörténet, marxista dramaturgia alapján/' A zenés szinpadi műfajok A verses szinpadi műfajok /a szinpadi nyelv realizmusa/. 101.3. A művészet pártosságának és pártirányitásának kérdései A színházművészet kérdései

pártosságának

és

pártirányitásának

A színházak művészi vezetésének világnézeti problémái. E komplex művészet összetételeinek sajátos áttételezéseiben Homogén szocialista világnézetű művészi alkotások létrehozásának problémája, heterogén világnézetű művészegyüttesek altal A szinházi előadás alkotó résztvevőinek és közönségének világnézeti kölcsönhatása. AAA 40 /

A többcélú Színháztudományi Intézeten nyos tervek megvalósítása a £5 cél.

Ezt

belül ma a tudomászolgálja az Intézet

minden részlege, osztálya, minden munkatársa. gyon is gyakorlati feladatok:

tájékoztatás,

A látszólag nakölcsönkönyvtár,

A O 000 kötet/, dokumentáció, könyvkiadás, kiállitás is tulajdonképpen a színháztudomány szolgálata, eredményeinek ismertetése, A tudományos terv megvalósításában a súlypont a jelenkori szinházi problémáknak a jövő kor számára való vizsgálata. A történet ennek a módszernek a mult felé való meghosszabbítása, mely annyiban vizsgálja a multat,

amennyiben annak ismeretére

a jövő érdekében szüksége van. A tervfeladatok megfogalmazása, mint látható volt, a gyakorlat igényeinek

oldaláról

az

országos

távlati tudományos

terv szerkezetében is lehetséges volt oly módon, hogy abban az uj tudományág,

a szinjátéktudomány kialakitásának szempontjai

benne foglaltassanak.

A terv bizonyítéka annak, hogy a szinjá-

ték-jelenség. vizsgálatát,

tehát a szinjátéktudomány tárgyát a

korábbi

kutatások köréhez képest lényegileg

színháztudományi

már is sikerült kiszélesíteni. fizikai,

szubjektív

és

alkalmazott tudományaink

A

szinjáték-jelenség objektiv

társadalmi összetevőinek vizsgálata, egy

sorától segitve

valósul meg, a

terv előírásai nyomán. Bnnek ellenére nem állithatjuk,hogy az uj tudományág teljes egészében létrejön, megvalósul a most esedékes távlati tudományos tervünk nyomán.

Ehhez

különösen

adósok maradunk az

orvosi /nem bölcsészeti/ lélektan és fiziológiai hatások kutatása területén. Emiitettem már, hogy az uj tudományág felvázolása, mint teljes cél,

nem azonos a 15 éves tervben előirány-

zott szakasszal. Ebben a tervszakaszban ugyanis mint egy átmeneti korba«,

a szinházi,

szinjáték gyakorlat folyamatos igé-

nyeinek kielégítése, nagyon sokszor mint alkalmazott kutatások osztozkodnak

a

rendelkezésre álló tudományos, azt kiegészítő

és segítő kapacitáson

- az uj tudományág létrehozásához szük41

séges - alapkutatásokkal,

sőt a kísérleti kutatásokkal

/szo-

ciográfiai hatásvizsgáló felmérések/. Reméljük,

hogy

rejtett

tartalékaink

mozgósításával, a

szomszédos országaink,a Kelet-európai Színháztudományi Bizottság és az ITI segítségével,

lehetőségünk lesz az alap- és al-

kalmazott kutatásoknak ebben a tervidőszakában

elő nem irány-

zott részeit is megvalósítani. Ez utóbbi érdekében már is igen értékes együttműködés jött létre a

Német Demokratikus !'.-iztár-

saság és a Csehszlovák Népköztársaság szinházi műszaki intézményei között. A prágai Szcenográfiai Laboratórium Kutatóintézetével való együttműködésünk programját kormányaink országaik kulturális kapcsolatának tervébe is beiktatták.

Mindez csak a

kezdet, amelyet hasonló megállapodások sora fog követni. E két műszakilag igen fejlett ország szinházépitészeti,

szinház-mü-

szaki kutatóintézményeivel való együttműködésünk azért is igen nagyjelentőségű, mert éppen ezen a téren való elmaradottságunk miatt, még reményünk sem lehetne

az ott megvalósított eredmé-

nyeket saját kutatásaink révén biztosítani. A távlati tudományos kutatási terv foglalata 1/ céljainknak mint feladatoknak, lehetőségeknek, nak és

2/ arra

fordítandó eszközeinknek mini

3/ jelenlegi helyzetünknek mint kiindulópont-

4/ a módszernek,

amellyel ebből

a kiindulópontból a

rendelkezésre álló ós ugyancsak megtervezett jainkat megvalósíthatjuk.

E

négy

eszközökkel cél-

tényező összehangolását is

tervszerűen, a többi kulturális ág fejlődésével arányosan, tudományos életünk szerkezete,

formái és szabályai szerint kell

megközelíteni. E sregközelités eive a tervezés. Ennek módszerét és tartalmát ismertettük az előbbiekben. AAA A terv módszeréhez tartozik a tervnek nemcsak felépítése, hanem a feladatok 42

analitikus

lebontása rövidebb időszakokra,

évekre és negyedévekre,

részfeladatokra, osztályokra, csopor-

tokra és személyekre. A terv végrehajtását, megvalósulását, az egész hosszú lejáratú tudományos perspektivikus tervet, teljesitését, valójában e részletekre bontott terv alapján ellenőrizzük. A terv analitikájának, zésnek is megvan

az annak alapján végzett ellenőr-

a maga módszere,

mechanizmusa, technikája,

amelyet itt nem ismertetek. Ez a technika sokszor bürokratikusán aprólékos és a szint, amelyen müveljük, távolról sem közelíti meg azt a szinvonalat,

amelyen az országos távlati tudo-

mányos terv szinháztudományi,

szinjátéktudominyi elgondolásai

állanak. Talán a következő

"Theatrum"-ban számolhatunk be ar-

ról, hogy a perspektivikus

terv analizise hogyan valósul meg.

A Színháztudományi Intézet

egészének

analitikus

terveire ma

még általában jellemzők azok a nehézségek,amelyeket a perspektivikus tudománytervezésnél a vonatkozó

kormányrendeletek se-

gítségével sikerült kiküszöbölni. Az intézeti tervanalitika fő hibája,

hogy abban nem tük-

röződik szisztematikusan a fő feladatok, a perspektivikus terv feladatainak részletekre váltása. A rövid lejáratú tervek nincsenek eléggé összhangban a hosszú lejáratúval, a perspektivikus tervvel. További hibája

az

analitikus terveknek, hogy túlságosan

is az egyes munkaterületek hajlandóságát sokszor csupán személyi indítékokkal mutatja, azokon épül. Ebből a két hibából, abból tehát, hogy az analitika nem a fő feladatok lebontásából, illetve nem elsősorban azokból áll, és ami ezzel jár, zik a harmadik,

az egyéni hajlandóságokat tükrözi, követke-

hogy az analitikus

tervekben súlyos arányta-

lanságok vannak. A részletkérdések nagy súllyal és terjedelemmel szerepelnek.

Fontos, a távlati tudományos tervből szárma-

zó, azok megoldásához feltétlenül

szükséges

témák pedig sok-

szor nincsenek még lebontva. A határidő közeledtével igy a tu43

dományos perspektivikus

tervek

egy

részének megválósitására

nem lesz biztositék. E harmadik hibára objektiven ugyan alapos mentséget szolgáltat az Intézet sokcélú jellege.

Az esetek túlnyomó többsé-

gében ugyanis arról van szó, hogy a halasztást nem tűrő, nagymértékben munkaigényes gyakorlati feladatok, részletei tolakodnak

a

sőt sokszor azok

tervanalitikában a fS kérdések

közé,

mint a terv rendszertanilag azokkal azonos elemei. További hibánkként sitásának féltéséből

-

- megint csak a távlati terv megvalóemlitem meg tervanalitikai helyzetünk

aránytalanságának jellemzéseként azt, hogy nyilvántartott

tudományos

a

munkatársanként

témákban viszonylag kevéssS jönnek

vissza a távlati tudományos terv részei. Tehát tervanalitikánk aránytalanságai a szorosan

vett

tudományos terv lebontásában

is megtalálhatók. Hibaként,

tervezési módszerünk e látszólag technikai te-

rületén arra kell még utalni,

hogy nem vagyunk megfelelő ösz-

szeköttetésben magával az országos távlati tudományos tervvel. Kormányunk gondoskodott

róla,

hogy

ne csak mi végezzük el a

színháztudományban vállalt és a szinjátéktudomány sával kapcsolatban szükséges ban.

A

tudomány más ágai,

színháztudomány,

megalapozá-

kutatásokat ebben a tervidőszakmás kutatóintézetek is végeznek a

a szinjátéktudomány terén is jól felhasznál-

ható, szükséges kutatásokat. Saját tudományunk helyzete, természetesen kapcsolatban és kölcsönhatásokban

van

az

országban folyó kutatások jelentős

részével. Olyan kutatások,

amelyek látszólag igen távol esnek

a szinjáték világától, pl. müanyagkutatás, kibernetika, mérési módszerek és mérőeszközök stb. is, solckal közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk. eszünkbe jut,

Ha

pl.

hogy a felfújható

és a műanyagok színpadi

a

színpadképre gondolunk, és

díszleteket megvalósították,

alkalmazása az általánosítás felé ha-

lad, mindjárt közelebb érezzUk magunkhoz ezt a látszólag távo44

I i kutatási területet. Vagy nem egyik legnagyobb problémánk-e, a kulturális minőségek mennyiségi mérése? sa, hogy pl. egyes műfajaink

szerényebb

Tehát annak bogozáértlkkategóriái

miért rendelkeznek bizonyos mennyiségi hatásokkal.

is,

A mérésel-

mélet, a mérési elvek vizsgálata ma már országunkban is jelentős eredményeket felmutató kutatási terület, res ágát is,

bizonyára

eredményesen

amelynek

tudnánk

műsze-

felhasználni a

szinházi hatásvizsgálatában. Folytathatom a példák sorát: Nem kellene-e megvizsgálnunk a kibernetikai elvekben és a művészi

kifejezési formáiban je-

len levő információ elméleti párhuzamosságokat? De a távolabbi példáktól

hadd térjek át azokra a kutatá-

sokra, amelyeket országos távlati tudományos tervünk megtervezett,

s amely kutatások eredményei szinte nélkülözhetetlennek

tűnnek uj tudományágunk, dekében.

Arról van szó, hogy ha helyesen és eredményesen kap-

csolódunk, épülünk be akkor

a szinjátéktudomány megalapozása ér-

az

országos távlati tudományos tervbe,

- mint más helyütt már emiitettem - bizonyos kölcsönha-

tások fejlődhetnének ki a szinjátéktudomány és alkalmazott tudományai között. A mi oldalunkról fogalmazva: egyes tudományágak alkalmazott tudományként kellene, háztudományt is.

Erre

hogy igénybe vegyék a szín-

nemcsak a pszichológia és fiziológia a

kézenfekvő példa - mint ahol ezt emiitettem -, hanem a tudományok egy egész sora. Ezeknek a tudományoknak, részünkre fontos kutatásait befolyásolhatnánk és irányithatnánk saját kategóriáinkkal. Ily mádon a tudományágak kutatási viszonyainak a kölcsönösség

elve

szerint való átalakítása,

a

kölcsönösségben

résztvevő tudományágak mindegyikének olyan előnyöket hozhatna, amely az országos távlati tudományos terv hatósugarát,jelentőségét meg jobban kiterjesztené. Annak érzékeltetése végett, dományos terv egyes részeitől, telődésünk folytán,

hogy az országos távlati tu-

önként vállalt eddigi elszige-

a tudományágnak megalapozása és gyakorla45

tunk segítése szempontjából, dunk le

-

«ilyen értékes támogatásról mon-

a már eddig is érintett példákon tul -,

tudományos terv szerkezetében

hadd

a távlati

soroljak fel néhány kuta-

tást. Az ezekben való résztvételről, de legalább is eredményeinek tudományágunkba való szintetizálásáról gondoskodnunk kellene. Gondoskodnunk kellene, mert

szinte pontosan megegyeznek

a szinjáték-jelenség tárgyának meghatározásánál,

megismerésé-

nél felvázolt alkalmazott tudományi renddel.E kutatások a természettudományok és embertudományok, mányok

területére

kivált a társadalomtudo-

esnek,, amelyek nélkül pedig tárgyunkat, a

szinjáték jelenségét,

objektiven

leirni,

körülhatárolni nem

tudjuk. Mennyire nyom bennünket a régi elszigetelt

tudománymüve-

lési módszer, amely ellen pedig távlati tudományos tervünk, az kormányrendé letek hadat üzentek!

ezt megalapozó

egész magyar tudományos

élet

távlati kutatási terve;

csak kérnünk, válogatnunk kellene, got, melyikkel

lépjünk

Előttünk

az

szinte

melyikkel kössünk barátsá-

szorosabb kapcsolatba.

Mégis, csak a

távlati tudományos terv analitikájának kritikájaként gondolunk arra,

hogy mindezt igénybe vegyük.

mányrendelet elvi helyességét

Ez

egyben mutatja a kor-

és gyakorlati érejét, indokolt-

ságát, szükségességét, XVI.

Az

élet

m e g i s m e r é inek

és

sére,

az

é l e t f o l y a m a t o k

t ö r v é n y s z e r ű s é g e -

f e l t á r á s á r a

i r á n y u l ó

k u t a -

tások 62. Az idegrendszer és a neuroendokrin reguláció kutatása A központi idegrendszer szerepének vizsgálata, a vegetativ képviselet, a magasabb idegműködés, a második jelzőrendszer, kibernetikai problémák kutatásinak eredményei a szinjáték hatás fiziológiai alapjainak feltárásában igen értékesek lehetnek. Felelős: MTA. 46

66. Az elöregedés biológiai alapjai és társadalmi vonatkozásai Az életkor nagymérvű emelkedése, számos eddig megoldatlan problémát vet fel, amelyeknek helyes levezetésére fel kell készülni. Ennek társadalomtudományi vonatkozásai a kulturával és ezen belül, a szinjáték jelenségeivel is kapcsolhatók. Felelős: Egészségügyi Minisztérium. 67. Pszichológiai problémák A pszichológia bölcsészeti tipusáról most válik le az orvosi lélektan. Ez alkalmazott tudománynak kiválóan lenne felhasználható, megfelelő koordinálással. Felelős: MTA.

XVII.

A

n é p g a z d a s á g

é p i t é s é n e k

s z o c i a l i s t a

k ö z g a z d a s á g i

k é r d é s e i

72-73. A munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem alakulásának problémáit kutatja, a színjátéknak

amelyben a kulturának és benne

áttételes

hatását

is vizsgálni lehet.

Felelős: KSH. 75»

A gazdasági ösztönzés és az értékkategóriák

felhaszná-

lása a népgazdaság tervszerű irányításában A gazdasági ösztönzés, az élő- és holt munka megtakarítás, az optimális gazdasági döntések elősegítése, az értékkategóriák /pénz, ár, önköltség, hitel, kamat stb./ mint--a számbavétel és ösztönzés eszközei terén elért kutatási eredmények bizonyára felhasználandók a szinházi apparátusban is. Felelős: MTA. 80.

Az életszínvonal mérése Az életszínvonal fogalmának kialakítása, tartalmi tényezői nem nélkülözhetik a kulturát és benne a színjátékot. A materiális kapcsolatot a szinházi esték csereértéke képviseli, amellyel szemben a népgazdaság bizonyos áldozatokat hoz. Belépti díj = közvetlen egyéni hozzájárulás. Állami támogatás = önköltség-árkiegyenlités = közvetett egyéni, társadalmi hozzájárulás. Az egész problémakör nyilvánvalóan nagy jelentőségű számunkra. Felelős: KSH.

47

82. A lakosság

keresletének és fogyasztásának hatása a forga-

lomra és a fogyasztási cikkek előállítására A belkereskedelem piackutató szervei dolgoznak a témán. Ez a leszükités nyilván helytelen. Az elméleti részben utaltam a szinjáték-jelenség áru természetére is, de a szellemi kifejeződés vonatkozásában is nyilván vannak analóg problémáink, miután a szinjáték-jelenséget ugy fogjuk fel, mint a társadalom egy ténylegesen fennálló szükségletét és annak kielégítését. Felelős: Belkereskedelmi Minisztérium.

XVII.

A

m a g y a r

j o g r e n d s z e r 83-84. tétel alatt

á l l a m i g a z g a t á s

és

f e j l e s z t é s e foglalt

kutatások

bizonyára a kulturális

igazgatást és ezen belül annak egyik jelentős apparátusát, a szinházakat is érinti mint elveiben,mint gyakorlatában. hetetlen,

Kapcsolat felvétele annál is inkább nélkülözmert

saját

tervünkben vállaltuk a szinházi

törvény tervezetét. Felelős: MTA.

XIX. és

A

s z o c i a l i s t a

n e v e l é s i

k ö z m ű v e l ő d é s si

n e v e l é s e l m é l e t

r e n d s z e r ,

v a l a m i n t

t u d o m á n y o s

a

k u t a t á -

f e l a d a t a i

85. A szocialista

neveléselmélet és nevelési rendszer problé-

mái A szocialista neveléselmélet és gyakorlat, a gyakorlati nevelőmunka problémáinak eddigi kutatása hazánkban általában kezdetinek tekinthető. Szükséges a kutatómunka elmélyítésével, a szocialista nevelés gyakorlatát biztosító neveléselméleti kérdések fokozottabb tanulmányozása.

Fontosabb kutatási feladatok, amelyeknek szinte mindegyike kapcsolatban van a színjátékkal: 1. A nevelőmunka

társadalmi

meghatározottsága, tartalma

kommunista eszmeisége. 2. Az iskolai

és

iskolánkivüli oktatás és nevelés

/mű-

veltség tartalmának uj, szocialista - a humanista és természettudományos

elemek

megfelelő arányait és egységét megteremtő/

meghatározása. 3. Az ifjúság problémái a szocialista

átalakulás idősza-

kában, 4. A szocialista iskolarendszer kifejlesztése. 5. A felnőtt nevelés társadalmi,

pedagógiai és lélektani

problémái. Felelős a Művelődésügyi Minisztérium» Ezeknek a kutatásoknak gyelése,

elméleti eredményei,

azok megfi-

szintetizálása, nélkülözhetetlen számunkra. Folyama-

tos, állandó kontaktust kell teremteni.

Az ebben a fő kérdés-

ben végzett kutatások ugyanis nagymértékben alapozhatják meg a kulturális élet tervszerű arányos kialakításának lehetőségeit. 86. A közművelődés

hazai

története,

elmélete

és gyakorlati

kérdései a szocialista társadalomban A távlati tudományos

tervnek

ez

a fő feladata az, vagy

egyik fő feladata a 101. mellett, amelyhez leginkább kapcsolódunk. I<eginkább,de nem eléggé. A fő feladat célkitűzése ugyanis a következő: Népünk szocialista nevelésében, világnézetének formálásában, kulturális szinvonala emelésében, nagy szerepe van a közművelődésnek és a kulturális szórakozást biztositó művészeteknek, ágazataiknak és intézményeiknek.

S területen folyó tudo-

mányos munka, a párt művelődéspolitikájának irányelveire épülve, bontakozhat ki és nyerhet konkrét tartalmat. 49

E lap szövegét lásd a 63. lapon

2. szerkezetében és definícióiban félreérthetetlen; 3. mind a könyvek és cikkek körre vonatkozó

beosztásakor,

mind a tárgy-

kutatáskor a legrövidebb uton a kere-

sett anyaghoz vezet; korlátlanul bővithető és 5. az ETO mellett a legkényesebb szakigényeket is kielégíti. Ezeknek a céloknak az elérésére

egy megfelelően megszer-

kesztett, a színházművészet és színháztudomány sajátosságainak megfelelő tárgyszórendszer mutatkozik a legalkalmasabbnak. tát Önmagában elegendő. szetek,

a

Színházművészet

Feltétlenül önálló

még

semmiképpen sem lenne

tárgykört képeznek a rokonmüvé-

amelyeket azonban egymástól nagyon is eltérő sajátos-

ságaik miatt külön-külön kellett kezelni. így kap külön főcsoportot a Bábjáték,

a Cirkusz művészete, a Film művészete, az

előzőkbe be nem sorolható vegyes Látvány os ságok /amelyek azonban

bizon„os

formában teátrális jellegűek/,

a Rádió, a Tánc

művészete és a Televízió. Ezeken belül - a később külön tárgyalandó Színházművészet kivételével -, kétfajta tárgyszavak találhatók. Egyrészt olyanok, amelyek többségükben indokoltak /például: Alkotók, Dramaturgia, Együttesek, az illető művészet Esztétikája és Kritikája, az Oktatás, az illető terület Története/; másrészt olyanok, amelyek az illető művészet ezért nélkülözhetetlenek. Filmnél szereplő

sajátosságaira jellemzőek és éppen Az

utóbbiak

Forgalmazás és Gyártás

példájául

emiitjük a

tárgyszavakat, a Rá-

diónál a Hangjátékokat. Az előzetes tárgyszójavaslat

csak

néhol megy tul ezen a

bontáson; a további már a gyakorlati munka során alakulhat ki. 50

93. A Tanácsköztársaság társadalmi, szetének komplex feldolgozása

gazdasági és államrendé-

9 4 . A Horthy-korszak társadalmi, gazdasági, állami és jogrendszerének komplex feldolgozása £ fő feladatok ugyanezen korok

feldolgozását

magyar

ismerni kell

szinháztörténeti

ahhoz,

hogy

tételeit meg tudjuk

fogalmazni. E három fő feladatban foglalt kutatások és a szinháztörténeti kutatások kölcsönössége szembetűnő. Felelős

XXII. A

f e j l ő d é s

s z e r ű s é g e i t

á l t a l á n o s

v i z s g á l ó

ITA.

törvény-

k u t a t á s o k

98. A dialektikus materializmus elvi kérdései A fejlődés objektiv törvényszerűségeinek

filozófiai álta-

lánosítása a burzsoá idealizmus modern formáinak bírálata. E fő feladat egyik kutatási feladata a természettudományos kutatási eredmények filozófiai általánosítása, a fizika, a biológia, fiziológia, pszichológia stb. terén. Más helyen emiitettem már, hogy egyetlen kornak sem sikerűit művészeti jelenségeinek magyarázata közben, az uralkodó természettudományos világkép alól kivonnia magát. Ezért a mai fizikai világképről alkotott fogalmaink és a szinjátéktudomány kapcsolatát meg kell teremteni. Annál is inkább, miután a színjátékot nemcsak a valóság tükrözésének, hanem magát is a valóság részeként fogjuk fel. E kutatási téma eredményeiből a szinjátékelmélete bizonyára alapvető szempontokat profitálhat. Felelős: MTA. 99. A dialektikus logika

és

ismeretelmélet

kérdései cimü fő

feladat egyes kérdései, témái minden bizonnyal nélkülözhetetlenek lesznek elméletünk kifejtésében. Felelős: MTA. 101. Esztétikai kutatások A célkitűzést és a fő feladatot nem részletezem, be a fő feladatba

való

mert eb-

beépülésük a legpontosabb és leg-

51

alaposabb. Olyan, amely még gondos

revizió után sem hagy

kívánni valót maga után. 102. Etikai kutatások Az etikai kutatások eredménye nélkül a szinjáték-jelenség tartalmát nem tudnánk meghatározni. Legalább is nem korszerűen.Közönségvizsgálati tapasztalatunk, hogy a szinjáték nézői arra a kérdésre, hogy mi a darab értelme, tartalma, mondanivalója, mindig valamilyen etikai momentummal válaszolnak.

XXIII.

A

m u n k a m e g o s z t á s

c s ö n ö s

s e g i t s é g

s z e r e i

a

és

s z o c i a l i s t a

t u d o m á n y o s

a

s z e r v e z e t e ,

kölmód-

o r s z á g o k

e g y ü t t m ű k ö d é s é b e n

Saját országunk távlati

tudományos tervének ilyen nagyon

vázlatos áttekintése is bizonyitja, milyen segítséget remélhetünk

hogy

a színjáték számára

és viszonylag csekély fáradság-

gal kaphatunk. Önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés, hogy ha a szocialista országok meglenne,

hasonló

terveivel

feladatainkat bizonyára

még

való érintkezésünk

fokozottabb mértékben

könnyítené meg. Vannak nekünk külföldi kapcsolataink,

amelyeket távolról

sem kicsinyelhetünk le, hiszen igen kiterjedtek és fontosságukat illetően is jelentősnek

mondhatók.

Ezek

a

kapcsolatok

azonban az egyes kapitalista

és szocialista országok szinházi

életével,

szervezeteivel félig-meddig vagy

egészen,

szinházi közvetlen

szinháztudományos

szakmai

gyakorlati szervekkel és csak távolabbról intézményekkel áll fenn.

színháztudományi kutatásokat tervezünk,

Miután uj jellegű

különösen fontos szá-

munkra, de a távlati tudományos tervezésről szóló kormányhatározatok

elő

is irják, a külföldi tudományos kapcsolatok fel-

vételét és velük a lehető maximális feladatfelosztást, együtt52

működést. A fő feladatba való bekapcsolódásunk tehát sokszorozottan fontos leene. Felelős: Tudományos Felsőoktatási Tanács. * *

A szinjátéktudomány kalmazott elemi

tárgyának és vizsgálati módjának,al-

tudományainak

kategóriáink

*

érintésekor

szerint,

az

jelenségünk vizsgálatát

objektiv

fizikai világ,

a

szubjektum világa és a társadalom oldaláról ható tényezők szerint javasoltam.

Ugyanerre a vizsgálatra kötelezettek az ösz-

szes többi kulturális jelenséget, aüvészetet kutatók is. Kmlitést tettem a szakesztétikákról, mint e feladatok elvégzőiről. Az országos távlati tudományos terv

101. témacsoportjában pe-

dig a terv szerinti kimunkálását is feltüntettem. Itt a közöttük levő kölcsönösség: selő

azonosságok és - a sajátosságot képvi-

- eltérő vonások,

szeretnék utalni.

az általános

esztétika jelentőségére

Arra, hogy analitikus terveinkben ezeknek a

szempontoknak is érvényesülniük kellene. * *

*

Soron következő feladatunk - elmondott nehézségeinkből is látszik - az országos távlati tudományos terv és távlati tudományos tervezés fő módszerének, során való megvalósítása,

elveinek az alsóbb

tervmunka

a gyakorlatban való biztosítása. Az

országos távlati tudományos tervezés ugyanis abban volt mindenekelőtt uj, hogy az egyes kutatási területek elé a gyakorlatból származó központi

jelentőségű

fő feladatokat állított az

egyéni tervek heterogén halmaza helyett. Ezek megoldására kell az egyes kutatási mányhatározatban arányosságot,

helyeken az erőket összpontosítani. foglalt

a tudományos

feladatok

A kor-

rendszere eleve bizonyos

életünkben

meglevő erők bizonyos

tervszerű koordinálását biztositotta. 53

Minden egyes,

a

távlati

tudományos tervben szereplő fő

feladatért felelős intézmény tervét is ugy kell összeállitani, hogy abban mindenekelőtt e fő feladatok

legyenek lebontva. Az

országos

távlati

módszereit is le kell

bontani.

Tehát a tervszerűségről, az egyes feladatok nagyság-

tudományos

tervezés

rendjéről a távlati tudományos terv szerkezetében /fő feladat, feladat, téma, alap-, alkalmazott-kisérleti kutatás/ kell condo skodni a rövidebb lejáratú részterveinkben is. Meg kell teremteni tehát a tervanalitika, tervtechnika uj módszerét is. Ez a sokcélú Színháztudományi Intézet egészének tervezési módszerét is érinti,

hisz

csak igy küzdhetjük le a

veszélyt, ami abban áll, hogy a tudományos tervezés analitikáját, módszerét befolyásolta a nem tudományos munkák tervezésé-" nek gyakorlata, ahelyett, hogy éppen megforditva történnék. Döntés van arra vonatkozóan, tézet munkájának gerincét,

legfontosabb részét, a távlati tu-

dományos tervnek a színjátékkal dolgozása képezze. dolgoznunk funkcióina

egy

Ennek

hogy a Színháztudományi Inkapcsolatos

érdekében elkerülhetetlenül ki kell

uj tervanalitikát,

a fejlesztés

feladatainak ki-

arányainak

amelyben az Intézet egyes megfelelően kell szere-

pelniük. Ezen belül,

a

szorosan vett tudományos kutatói funkciók

feladatainak összeállításánál gondoskodni kell: 1. Az országos távlati feladatok,

kutatási

tudományos

tervben

mái szereplő

témák legrészletesebb lebontásáról; mind-

egyikről önálló tervtanulmányt kell készíteni. 2. Ki kell jelölni azokat a kutatásokat,

amelyek

az or-

szágos távlati tudományos tervben szerepelnek és amelyekben

a

kölcsönösség jegyében közre kell müködnünk. Ezeket a kutatásokat végző intézményekkel a kapcsolatot haladéktalanul fel kell venni.

Már csak azért is, mert ezek kutatásaiba a szinjáték-

tudományi vizsgálódás szempontjait amennyire csak lehet, bele

kellene vinni.

Ezekről az érintett

intézménnyel együtt közös

tervtanulmányt kell készíteni. 3. Ki kell jelölni azokat az országos távlati

tudományos

tervben szereplő kutatásókat,és az ezeket végző intézményeket, amelyeknek eredményeit állandóan figyelemmel kell kisérni,mert azok ismerete a szinjátékelmélet,módszertan és gyakorlat szempontjából eredményesen felhasználható. Az igy összeállított fogalmazva,

tervanalitika,

vagy másik oldalról

a távlati tudományos terv ilyen lebontása, az In-

tézet többi feladataival helyesen arányosítva, ment lesz azoktól a hibáktól, amelyeket

- mint sajnos egyelőre meglevőket -

érintettem: a távlati tudományos terv hiányos lebontása,aránytalanságok /jelentéktelen részek túlsúlya,

fontos részek hiá-

nya/, kutatók egyéni hajlandóságának érvényesülése, nem megfelelő kooperáció az országos távlati tudományos terv egészével. Meg kell szabadulni jelenlegi nek azoktól a béklyóitól,

tervtechnikai

módszerünk-

amelyek tervlebontásunkat, a tervek

ellenőrzését bürokratikussá és tartalmában A tervtechnika módszereit is,

tehát

tartalmához kell alakitanunk.

Helyes talán hangsúlyoznom, bár

ez minden terv végrehajtásának az ellenőrzésre nem csupán tokkal való szükség van.

munkálkodás

a

a

régimódivá teszik.

terv formáját, a terv

ellenőrzésére vonatkozik, hogy lejáratkor, hanem a tervfelada-

közben

is

állandóan és folytonosan

Mem követhetünk el nagyobb hibát, mint azt, hogy

ezt adminisztratív eszközökkel, bürokratikusán végezzük. A bürokratizmus veszélye bizonyos mértékig

az

ellenőrzés folyto-

nosságának dokumentálásából fakad, az Írásbeliségből. Tervteljesitésünknek ezért mindig a tartalomra vonatkozónak kell lennie. A terv analitikájának a távlati

tudományos terv

szelle-

mében való kialakítása tehát olyan feladatunk, amelyik maga is kutatási, elméleti megfontolásokat

kiván.

Feladat,

mert még 55

előtte vagyunk, azon,

s következő fejlődésünk

nagymértékben múlik

milyen sikerrel, egyáltalában sikeresen tudjuk-e megol-

dani.

Taródi-Nagy Béla

56

TEMATIKUS TÁRGYSZÓRENDSZER SZÍNHÁZI SZAKKÖNYVTÁR KATALÓGUSA SZÁMÁRA

A tudományos kutatás egyre inkább igényli, hogy szakterületén gyorsan és pontosan tájékozódhassák. Ez az igény nemcsak a milliós

kötetszámmal

anyagával

szemben

30-4-0 000 tétel

rendelkező nagy,

merül

fel,

hanem

rendszerezéséről,

sőt óriáskönyvtárak

olyanoknál

megközelítéséről

is,

ahol

van csak

szó. Egy-egy terület szakkönyvtára még fokozottan kerül szembe azzal a problémával, hogy a terület sajátosságának megfelelő rendszerbe csoportosítva kezelje és tegye gyorsan hozzáférhetővé anyagát.

A szerző szerinti alfabetikus katalógus ugyan

nélkülözhetetlen, de az egyes témák után érdeklődő kutató számára szinte semmilyen

segitséget nem jelent,

müvek újra való megtalálását

s

területen való tájékozódást tesz lehetővé. fekvő megoldásnak látszik letesen kiépitett

csak már ismert

nem egy viszonylag ismeretlen Éppen ezért kézen-

- s ezt a megoldást rendkivül rész-

rendszerekben

meg is valósították -, hogy

fogalmi cimszórendszereken keresztül lehessen megközelíteni az emberi tudásnak könyvekben felhalmozott anyagát. A legáltalánosabban elfogadott ilyen rendszer a nemzetközileg elismert és használt zás/,

ETO

/Egyetemes Tizedes Osztályo-

amelynek kézikönyvei tízezernyi cimszó,

látszólag egy-

szerű, de lassanként mégis

egyre bonyolultabb számsorok által

való meghatározását adják.

Természetesen

tartozó fogalmak is van arra,

beosztásra

a színháztudományba

kerültek és elvileg lehetőség

hogy minden idetartozó fogalom megkapja a maga szá57

mát,

minden

egyes

könyv

vagy szakcikk a maga megközelítően

pontos tartalmi meghatározását. A tapasztalat mégsem teljesen

azonban

alkalmas

könyvtár céljaira.

azt egy

mutatta, szűkebb

hogy ez a rendszer

értelemben vett szak-

Igaz ugyan, hogy a keresés megkönnyítésére

ebben a szakban is, mint annyi más esetben, szigorú alfabetikus cimszójegyzék áll a kutatók szolgálatára és ezen keresztül /lényegében mindössze egyetlen áttétellel/ resett tárgykörre azonban,

vonatkozó

megtalálható a ke-

katalóguscédula.

Döntő hátránya

hogy éppen egy olyan kompié» jelenség esetében, mint

amilyen a szinház, túlságosan szétszórt, túlságosan is pontatlan már meghatározásaiban is. Legyen szabad itt tömören ismertetni az ETO

azon pontjait,

amelyekhez a színházművészettel

kapcsolatos fogalmak is beosztódtak. fontos hibaforrásra mutat rá; lezni, hogy a legcsekélyebb

Az

ugyanis

decimális

"is"

beosztási

más tárgykörökbe keveredik s ezáltal nehezen válik egy-egy szakfogalom. kidolgozott számrendszer

Másrészt: sem

itt

rendkivül

ezzel azt kivánjuk jehiba esetén

megközelíthetővé

még a legrészletesebben

tudja eléggé

követni

egy-egy

szakterület sajátosságait s igy ujabb hibaforrások merülhetnek fel.

Tehát az

ETO-ban

kapcsolatos alábbi

a

színházművészettel és -tudománnyal

besorolások találhatók

/nem minden alosz-

tással/: 347.786 398.54 4-09.5 688.74 688.75 725.8

.82 .8a .822 .823

Szinpadi szerzői jog Népi színjátékok Taglejtések, arcjáték Szinházi, panorámai, cirkuszi és népkerti berendezések íi a±;ok, jelmezek, báli felszerelések /A 688-ban az összekeveredés milyen szélsőséges lehetőségei adódnak!/ Szórakozóhelyek. Játék- és sportépületek Szinházak. Operaházak. Filmszínházak. Tánctermek stb. Operaházak Szinházak Zenés kávéházak. Kabarék. Fílmszinházak. Tánchelyek

725-823.3 A782/785 782 791 .53 .6 .8

Kabarék Filmszínházak /és igy tovább.../ A zene fajtái Szinházi zene. Opera.Operett. Balett. Pantomim Nyilvános szórakozások és látványosságok Bábszínház Nyilvános ünnepségek. Felvonulások. Kivilágítások Állatseregletek. Betanitott állatok. Cirkuszok

792

Színház Szinházi kellékek. Díszletek. Gépezet. Világítás stb. .07 Színháztudomány. Dramaturgia. L. még 8.08-2 /A 792.0 alosztásai külön rendkivül tanulságosak!/ 792.1 Szindarab. Szomorújáték. Dráma .2 Vigjáték. Bohózat .3 Némajáték .4 Opera .5 Vigopera .6 Operett. Zenés bohózat .7 Orfeum. Varieté. Kabaré .8 Balett. Revü. Táncbemutató .9 Egyéb látványosságok. Szabadtéri előadások /A "Szabadtéri előadások" itteni beosztása külön is zavaró, mert helyet jelöl a többi szinjátéktipus tartalmi jellegű meghatározása mellett./ 793 Társas szórakozások .067.2 Népi együttes .1 Műkedvelő előadások. Népi szinjátszás 8/091/-2 A drámairodalom története általában 8.0 Irodalomelmélet. Irodalomtudomány. Irodalmi Technika. 8.08-2 Dramaturgia irodalmi vonatkozásban 8.083.7.096 Átdolgozás rádió-hangjátékra 7 Átdolgozás televíziós közvetítésre 8.085 Ékesszólás. Előadóművészét .04-

8-1/-9 8-12 -2 -21 -293.7

Irodalmi műfajok Drámai költemény Drámai müvek. Színpadi müvek Szomorújáték. Tragédia /és így tovább egészen a/ Forgatókönyv /-ig/

Azt

hisszük,

hogy ez a megoldás

szükségtelen rendkivül

Egy-egy könyv szakszerű

részletesebben

bizonyítani,

hibaforrást

rejt magában.

sok

definiálása és elhelyezése túlságosan

komplikált és egész sor esetben az egymástól voleső 3, venni.

6, 7, 8

Ezenkívül

például egy

jelzetű

meglehetősen tá-

csoportokat is igénybe

elméletileg

kellene

helytelen módon választja szét

színielőadás irott és nem irott elemeit,

egy-egy

ágazat elméleti és gyakorlati kérdéseit; nincsen színháztörténeti főosztálya,

csak drámatörténeti;

pus-meghatározása

rendkivül

Európa-centrikus szemléletű. ságoknak

szinjáték- és drámati-

szegényes,

erősen

irodalom- és

Ha van is mód ezeknek a hiányos-

a rendszeren belül való kijavítására,

pótlására, a

cimszórendszer finomítására, bizonyos korrigálására szerbe való

beosztás nehézkessége,

keresés áttételessége mégis

más

a

- a rend-

tárgyszó-szám-tárgyszó

megoldás

szükségességét su-

gallja. Nyilvánvaló módon ez volt az oka,

hogy mintegy tíz évvel

ezelőtt a magyar színháztudomány művelői szakszerűbb és pontosabb,

a

terület sajátosságainak

rendszerező

elv

dr. Staud Géza,

után

kutattak.

inkább

megfelelő könyvtári

Az

rendszer készítője,

uj

megtartotta ugyan a decimális osztályozás el-

vét. de a teátráliákat külön kiemelve,

O-tól 9-ig terjedő uj

rendszert épített ki. Az uj elképzelés legfőbb erénye az volt, hogy az

ETO-ban szétszórt címszavakat egységes számrendszerbe

osztotta be és igyekezett a szakterület sajátosságainak megfelelő cimszósort kialakítani, felhasználva a tiz számjegyes lehetőség variánsait. így az alábbi rendszer adódott:

60

C

Általános rész

1

Drámaírók, darabok és előadások

2

Drámairodalom

3

Szinjátszás

4

Nem hivatásos szinjátszás

5

Zenés, énekes színházak

6

Egyéb teátrális műfajok 61 Bábszinház 62 Vegyes szinházak 63 Cirkusz 64 Látványosságok

7

Rádió

8

Tánc

9

Film

Az egységes rendszer

előnyei azonnal megmutatkoztak és a

könyvtárállomány gyarapodásának nok is maradtak.

Két

Színháztudományi

Intézet

könyvtára

Színháztörténeti Osztálya. problémák,

Az

megközelitő

és

a Széchényi Könyvtár

utóbbinál

azonban a rendkívül

4-0 000 kötetet

bizonyos fokáig vitathatatla-

intézmény vezette be ezt a rendszert: a nem

gyorsan

is mutatkoztak

növekvő és a mintegy

színháztudományi

intézeti könyv-

tárnál egyre nehezebbé vált a helyzet. Ennek okát az alábbiakban lehet összefoglalni: a/ a cinjszórendszer néhány

félreérthető definiciója; így

pl. mindjárt a főosztásoknál az "l"-ben olvasható "darabok"

kifejezése és a

fogalom egybeesése

"2"-ben

levő "drámairodalom"

okozott jelentős zavart mind a be-

osztásoknál, mind a keresésnél; vagy az "l"-ben szereplő "előadások" és a "3"-ban levő "színjátszás",

illetve az "5"-ben levő "zenés, énekes

színházak" közötti átfedések; b/ bizonyos önkényesség;

pl. miért önálló a Rádió vagy a

Tánc és miért nem az a Bábszinház vagy a Cirkusz? sonlóan önkényesnek tünő logikai tások;

pl. a

ha-

/számlogikai/ beosz-

11, 21, 51i 61 stb.

nem azonos jellegű

fogalmakat takar; c/ a 0-tól 9-ig terjedő rendszer minden számának lefoglalása egyben a rendszer lezártságát is jelentette; történt azután, hogy pl. a Televízió a nikai kérdések"

igy

Rádiótech-

osztályban "?44 Televizió" alosztály-

ként szerepel csak a

s

hogy még egy átdolgozási tervezet is

"7 Rádió"

főosztás

fel nem használt

"79"-es

jelzetének további osztásával tud helyet teremteni korunk egyik legkiemelkedőbb

jelentőségű audió-vizuális

művészetének; d/ a csoportok egymáshoz

való

alakitása során nem lehe-

tett eléggé figyelembe venni az egyes terűletek r*zdag sajátszerűségét

-

viszonylag kevés a sajátos

iszó,

ill. tárgyszó; e/ végül, de talán a legfontosabbat hagyva utoljára: ilyen "szekunder-decimális" len, annál

is

inkább,

rendszer

mert

egy

elvileg helyte-

még csak kísérletet sem

tesz arra, hogy az ETO-val valamilyen kapcsolatba hozható legyen. Mindezekből természetszerűen

az

következik, hogy a fej-

lődés lendülete és a gyakorlat mindennapos igénye egyaránt napirendre tűzte

a

szinházi szakkatalógus minél használhatóbbá

tételét. Először a Th-decimális korrigálás! kísérlete formájában, később az egész tőségének,

Th-decimális rendszer tovább fejleszthe-

érintetlenül hagyásának, korrigálásának kérdésessé

tevésével. Bizonyos előfeltételektől semmiképpen sem lehet már eltekinteni. Különösen gondolkodunk

s

akkor

nem,

ez a perspektíva

ha

Jizonyos

perspektívában

nemcsak a számszerű növeke-

dést,hanem egy - a mostani időkben önállósodó - nj tudományág, a színháztudomány

elvi-tartalmi

igényeit

is magába

kivánja

foglalni. Melyek ezek az előfeltételek? Tömören összefoglalva - s az eddigieket is figyelembe véve

olyan

rendszerezési

és keresési elv, amely 1. az adott szakterület belső törvényszerűségeinek, sajátosságainak

a lehető legjobban, de az eddigi rendsze-

reknél mindenesetre jobban megfelel; 62

E lap szövegét lásd az 50. lapon

Pontosabb kutatási feladatok: 1. A népnüvelési

elmélet helye

és

szerepe a tudományok

rendszerében. Alapfogalmainak meghatározása Ebben a részben a szinjátéktudomány elmélete és módszertana is kiművelendő. Az a problémakör tehát, amelynek vázlatos megközelítésére pl. ebben a tanulmányban vállalkoztam. 2. Könyvkiadás, könyvtári munka, sajtó, rádió, televízió, film, hivatásos művészetek kapcsolata a közművelődéssel E témában bizonyos részeket vállaltunk a szinházra, illetve szinjátékra vonatkozóan. Nem vállaltuk azonban - pedig enélkűl saját feladatunkat nem tudjuk megoldani - a többi hivatásos művészettel, itt felsorolt kulturális ágazattal való viszonyosság kiművelését. 3. A dolgozók művészeti

alkotótehetségének kibontakozta-

tása a művelődő mozgalomban A téma gondozása a Népművelési Intézet feladata. Az egységes szinjátékelmélet, módszertan és gyakorlatnak azonban része. E példa azt is mutatja, hogy miért helyesebb a szinjátéktudomány, mint a színháztudomány kifejezés. A kulturált

szórakozás

megvalósítása

a

szocialista

társadalomban Ennek a témának a szinjáték szempontjából való igen nagy jelentősége nem szorul magyarázatra. 5. A magyar népművelés története Ennek egy része, mint az érvényes távlati tudományos tervben ismertettem, szerepel terveink között, de nem szerepel a többi közművelődési ággal való kapcsolatának kibontása. Felelős: Művelődésügyi Minisztérium.

XXI.

A

m a g y a r

t ö r t é n e t

m a r x i s t a

f e l d o l g o z á s a 92. A magyar történet 63

Külön problémát okozott a Színházművészet tárgykör,amelynél, lévén ez a munka f5 célkitűzése, már itt gondoskodni kellett a részletmegoldásokról,a részletesebb bontásokról is. Itt is visszatértek olyan, más

tárgykörnél is használt

mint az Esztétika. Oktatás.

fogalmak,

Szervezetek. Történet; de a szin-

ház komplex, összetett jellegére való tekintettel külön bontás jutott a Díszletnek, a Drámának, a Színjátszásnak

/amely ezen

a rendszeren belül kizárólagosan a szinész művészetét jelenti/ és több,

más részletezendő fogalomnak.

Ugyanakkor már ezeken

belül is, előre, további bontások határoztattak meg. A Történet

rendszerint

bonthatja a nriveket.

két

Tekintve,

vagy három szempont szerint hogy vannak egyetemes, össze-

foglaló jellegű munkák, azután olyanok, amelyek az adott művészeti ág egy bizonyos korszakát dolgozzák fel /tehát nem egyetemes jellegűek

és

nem is nemzeti-területi igényűek/, és egy

harmadik csoportban olyan müvek, anelyeK éppen nemzeti-területi jellegűek

-

ezért

az

itt alkalmazott

három szempont az

Egyetemes, a Korszak szerinti és Területi. Ezen az utóbbin belül lehet

még

az

egyes müveket az idő múlásának megfelelően

elhelyezni /pl.: Európa - Magyarország - 1918-4-5/. Végül magukat a táblákat mutatjuk szinházi szakkönyvtár

átrendezése

Ezek a tábláik természetesen

a

nem

be,

amelyek alapján a

jövőben megtörténhetik.

teljesek.

A rendszer egyik

előnye éppen bővitésének, szélesítésének korlátlan lehetősége. Hogyan lehetne tehát már igy jóelőre meghatározni azokat a kategóriákat,

amelyek a gyakorlat

során felmerülhetnek?

Éppen

ezért a táblákon a fő osztályozási szempontokon belül csak bizonyos példa lehetőségeket mutatunk be, rét müvekig akár csak egyszer a beosztó könyvtár lebonyolítás formái

illetve

is

anélkül, hogy a konk-

eljutnánk. Ez a müvelet már

könyvtáros feladata.

A technikai

/fiókbecsztás, osztólapok stb./ szintén a

gyakorlati megvalósítástól függnek. AAA

Utoljára

hagytuk

azt a gondolatot,

amely lényegében az

egész munka legfontosabb belső irányitója volt.Azt tudniillik, hogy e gondolatmenet

során

végeredményben

a színháztudomány

körét és rendszerét kellett körülhatárolni, megállapítani. a kör és rendszer

Ez

- mint már emiitettük -, nem végleges, csak

munkánk és tudásunk jelenlegi állapotát tükrözi. leg mégis használható lesz és egyideig

Ha átmeneti-

megkönnyíti a színház-

művészet és színháztudomány művelőinek munkáját,

akkor is be-

töltötte célját. A javasolt tárgyszórendszer: ÁLTALÁNOS /audio-vizuális művészetek tudománya/ BÁBJÁTÉK CIRKUSZ Fim LÁTVÁNYOSSÁGOK RÁDIÓ SZÍNHÁZMŰVÉSZET Diszlet Dráma Dramaturgia Esztétika Jelmez Müködéstan Nem hivatásos Oktatás Rendez ét. Szervezetek Szép irodai ocSzinházak A - 2 Színjátszás /a szinész művészete/ Történet TÁNC TEUVIZIÓ Részletezve:

65

ÁLTALÁNOS /Audio-vizuális művészetek tudománya/ Lexikonok Segédkönyvek Almanachok Évkönyvek Folyóiratok Katalógusok Zsebkönyvek Segédtudományok /decimális utalás/ Irodalom Lélektan Művészettörténet Néprajz Zenetudomány Szinházpolitika Színháztudomány elmélete Szótárak BÁBJÁTÉK Alkotók, A-Z Dramaturgia Együttesek Emlékezések Esztétikája Kritikája Oktatás Rendezés Szervezetek Szinházak Szinpad Szövegek Technikák Történet Egyetemes Korszak szerinti Területi

CIRKUSZMÖVÉSZÉT Alkotók /cirkuszmüvészek/, A-Z Dramaturgia Együttesek Emlékezések Esztétikája Kritikája Müfajelméltn, Oktatás Története Egyetemes Korszak szerinti Területi Üzemeltetés FIIJiMÜV ÉSZÉT Alkotók, A-Z Dramaturgia Emlékezések Esztétikája Forgalmazás Forgatókönyvek Gyártás Jog Kritikája Műfajelmélet Oktatás Rendezés Szervezetek Története Egyetemes Korszak szerinti Területi

67

LÁTVÁNYOSSÁGOK Ssztrád Lovasjáték Menetek Orfeum Revü Tűzijáték tfnnep ség Varieté Vásár Versenyek Vizijáték RÁDIÓ Alkotók, A-Z Dramaturgia Emlékezések Esztétikája Gazdaság Hangjátékok Kritikája Műsorszerkesztés Rendezés Szervezetek Technika Adás Felvétel Vétel Története Bgyetemts Területi

68

SZÍNHÁZMŰVÉSZET Díszlet Alkotók, A-Z Bútor Diszlet Fénymüvészét Gépészet Kellék Oktatás Története Egyetemes Korszak szerinti Területi Dráma Darabszövegek Cim szerint Műfaj szerint Drámaírók, A-Z Szinmütárak Történet Egyetemes Korszak szerinti Területi Dramaturgia Drámaelmélet Dramaturgia /rendszeres/ Műfajelmélet MUsorpolitika Esztétika Cselekvéselmélet Eszmeiség Hatáselemzés Szocialista realizmus Valóságábrázolás

69

Jelmez Alkotók, A-Z Elmélete Készítés Maszk MaBzkirozás Történet Egyetemes Korszak szerinti Területi Működéstan Épitészet Gazdaság Jog Statisztika Technika Nem hivatásos Együttesek Elmélete Félhivatásos Főúri Gyermek Iskolai Munkásszinjátszás Műkedvelő Népi színjáték Oktatás Rendezés Szinpadok Szövegkönyvek Történet Egyetemes Korszak szerinti Területi

Oktatás Drámaírók Dramaturg Műszakiak Rendező Szcenikus Szinész Rendezés Alkotók, A-Z Elmélete Emlékezések Oktatás Története Szervezetek Egyesület; szövetségek Kiállítások Kongresszusok Muzeumok Szakszervezetek Szépirodalom /szinházi tárgyú/ Dráma Lira Próza Szinházak /egyes/, A-Z Szinjátszás /a színész művészete/ Alkotók, A-Z Beszédtechnika Előadóművészét Emlékezések Etika Mimika Mimográfiák Oktatás

P sz i cho te chn ika Versmondás Történet Egyetemes Korszakok szerinti Területi TÁNCMŰVÉSZET Alkotók, A-Z Koreográfusok Táncosok Dramaturgia Együttesek Emlékezések Esztétikája Kritikája Műfajok Balett Karakter Mozdu1atmüvé sz et Népi tánc Pantomim Primitiv Táncjáték Társastáncok Oktatás Szervezetek Szinházak Táncirás Történet Egyetemes Korszak szerinti Területi TBISVIZIÓ Alkotók, A-Z Dramaturgia

Emlékezések Esztétikája Gazdaság Kritikája Műfajok Műsorszerkesztés Oktatás Rendezés Szarvezetek Szövegkönyvek Technika Adás Felvétel Vétel Történet Egyetemes Területi Székely György

A TEÁTROGRÁFIA MÓDSZEREI A színházat műalkotásainak

valamennyi

társmüvészettől

megkülönbözteti

rögzitetlensége.A festő művészi látomása vona-

lakban, foltokban és kompozícióban megoldásokkal készült képben -

- különböző technikával és

rögződik, a szobrászé térbeli-

leg elhelyezett, bronzból, márványból, fából, agyagból, gipszből stb. készült szoborban, az építőművészé épületben, a zeneszerzőé hangjegyekben,

az íróé, költőé papírra irt vagy nyom-

tatott szövegben,

a

sőt

szinjátékos

egyéb ágai is rögzitik műalkotásaikat

/teátrális/ művészetek /a film filmszalagon, a

rádió magnetofonszalagon,a televízió telerecordingon/. A színházi műalkotás azonban

az

egyszeri, megismételhetetlen és az

alkotó szinész testéhez kötött színjátékban jelenik meg, utána pedig fizikai mivoltában elenyészik, materiálisán megsemmisül. Az általános és a speciális esztétika azonban objektiv jellegű tudomány, nem támaszkodhat pusztán szubjektiv jellegű emlékképekre

/amilyeneket a valóban művészi szinjáték és színjátszás

nagy erővel vés be a müélvező tudatába/. Szükség van tehát valamilyen eszközre, eljárásra,

amely a színházi műalkotást, ha

nem is teljes mértékben rögzithetővé,

de legalább is több-ke-

vesebb pontossággal helyreállithatóvá* ós ezzel objektiv tudományos vizsgálódás

tárgyává

teheti.

Figyelembe kell vennünk

azt a tényt is, hogy ugyanazon drámai műnek ugyanabban a színházban, ugyanazzal a szereposztással lebonyolított egymás utáni előadásai tulajdonképpen

egy színházi műalkotás variánsai-

nak tekinthetők, s éppen ezért a kész műalkotás lehetőleg pon74

tos helyreállításán kívül

nagy tudományos jelentőségű a műal-

kotás keletkezési folyamatának

/a rendezői látomástól a bemu-

tatott előadásig terjedő próbafolyamatának/ nek a szükségletnek a kielégitésére

rögzitése is. En-

szolgál egy sajátos szín-

háztudományi eljárás, a teátrográfia.

I. A teátrográfia célja tehát, hogy a szinjáték-egészt alkotó valamennyi

tényező lehetőleg pontos, objektiv rögzitésével

a szinházi műalkotást kész formájában és ránt hozzáférhetővé számára.

tegye

a

későbbi

keletkezésében egya-

esztétikai vizsgálódás

A szinjáték azonban szintetikus és komplex művészet,

ennélfogva

a

használnunk

teátrográfikus eljárás során egyaránt kell fela társművészetek

speciális esztétikájának,

/irodalom, zene, képzőművészet/

valamint

különféle tudományágaknak

/irodalmi esztétika, drámaelmélet, pedagógia, egyéni és tömeglélektan stb.) anyagait és eredményeit is. Ugyancsak a szinjáték szintetikus és komplex gráfikus eljárással

voltából következik,

hogy teátro-

szinjáték-egészt

alkotó egyes

nemcsak a

tényezőket kell vizsgálnunk, másrahatását,

kialakult

hanem ezeknek a tényezőknek egy-

harmóniáját is az adott szinházi mű-

alkotásban. Ez lényegében azt jelenti, hogy elengedhetetlen

előfeltétele

színháztudományi munkának,

a

a

teátrográfia jóformán

valóban tudományos, objektiv

a színháztudomány épületének anya-

gát ez szolgáltatja.

II. Ha a teátrográfiát összevetjük a színháztudomány

terüle-

tén használatos egyéb el járásokkal,módszerekkel, azonnal szembetűnik sajátossága: a teátrográfia a művészi tükrözés módját,

a szinjáték konkrét, érzékileg tapasztalható le, az emiitett

jelenségeit irja

jelenségek általánosító esztétikai értékelése

nem tartozik tárgykörébe. Itt azonban álljunk

neg

egy pillanatra.

A teátrográfia

legfőbb eszköze az Írásbeliség /vannak más eszközei is,de azok jelentősége eltörpül az irás mellett/ - tehát a szó, a szöveg. A minden másnál illékonyabb színpadi műalkotás pontos leírásához roppant

hajlékony,

finoman árnyalt szövegre van szükség,

amely már a jelzők gazdagságában fogva

is

szükségszerűen

bizonyos elemeit.

megnyilvánuló

természeténél

tartalmazza az esztétikai értékelés

A teátrográfiai /az esetek túlnyomó többsé-

gében mimográfiai/

leirás

rendszerint ugyanazon a tudományos

dolgozaton belül csak alapja,

bizonyító

anyaga az esztétikai

általánosításnak, tehát nem fordul elő vegytiszta, az esztétikai általánosítástól

elszakitott formában,

hogy a teátrográfiai

leirás

nem

ebből következik,

matematikai formula,

megfigyelt jelenségek árjegyzékszerű,

nem a

jegyzőkönyvszerü felso-

rolása, hanem irodalmi szöveg. Mi

különbözteti

esztétikaitól?

meg tehát

a teátrográfiai szöveget az

Az előbbiben azt rögzitjUk,

történik a színjátékban,

az

hogy mi és hogyan

utóbbiban pedig állást foglalunk

a megfigyelt és rögzített jelenségekkel kapcsolatban. játék-egésszel

foglalkozó

eszményi szinibirálat is!/

színháztudományi

dolgozat

A szin/és az

tehát a kétféle eljárás alkalmazá-

sából született kétféle, szöveg szerves egysége.

III. A teátrográfiának jellemzője a minden részletre kiterjedő aprólékos pontosság.

Mint

eszköze az Írásbeliség,

nár emiitettük,

a teátrográfia fő

ez azonban egymagában rendszerint ke-

vés lenne a szinjáték-egész hiteles rögzítéséhez, megjelenité76

séhez

és helyreállításához. A régebbi korok teátrográfiai kí-

sérletei ezért igénybe vették

a

grafika,

majd a fényképezés

eszközét is, később kezdeményezések történtek hanglemezek felhasználására is teátrográfiai célzattal. A mai,fejlett technika korszakában ehhez a film, a magnetofon és a telerecording társult kiegészítőként. így a teátrográfiához ma már felhasználhatjuk a szinjáték-egész elemeit rögzítő legváltozatosabb

különböző

technikai eszközöket: a ren-

dezői látomás érzékeltetésére az eredeti rendezőpéldány Írásos és rajzos dokumentumait, a sugópéldányt, a szinpadkáp-vá^latokat, a színes jelmez-vázlatokat zott színészeket ábrázoló

és

a beöltözött, kimaszkiro-

autentikus fényképeket,

előadás hanganyagát rögzítő hanglemezeket, kat, esetleg

a

teljes előadásról

szóló

a vizsgált

magnetofonszalagofilmfelvételeket, a

sajtóban megjelent ismertetéseket, bírálatokat stb.

A teátro-

gráf ia fő eszköze azonban továbbra is az írásbeliség lesz,mert csak ezzel

az

eszközzel

érzékeltethetjük

komplex művészet alkotásában nyosságot

megvalósult

a

szintetikus és

harmóniát

és

ará-

/amennyiben valóban megvolt benne a harmónia és az

arányosság/, csak így rögzíthetjük az előadás tempóját, lüktetését /"tempó-ritmusát'*/, tehetjük

érzékelhetővé

az

előadás

hangulatát, atmoszféráját, beleértve nemcsak a színpad levegőjét, hanem az adott előadást jellemző kölcsönös kapcsolatot Is a színpad és a nézőtér között. Ilyen szempontból

érdemes

megvizsgálni

az

úgynevezett

szindarabfilmek szerepét. Ezeknek a filmeknek egy része azzal a céllal készült, hogy egy-egy nagysikerű hozzáférhetővé tegyen

olyan

szinházi produkciót

emberek milliói számára is, akik

nem juthatnak el az illető színházba, mert más városban, talán más országban is élnek. Ezek a filmek tehát nem elsődleges művészeti alkotások, hanem műalkotások

- esetleg magas művészi

színvonalú - másolatai, mint a Louvre halhatatlan festményeiről készült

színes

nyomatok.

Hozzá kell tennünk, hogy eleve 77

elvesztik ilyen értéküket is abban az esetben, ha

külföld, ré-

szére feliratozzák vagy éppen szinkronizálják őket, mert ezzel a szinészi játék és mástól,

s

az

a

szöveg természetszerűleg elszakad egy-

egészből nem lesz egyéb filmszerütlen

- tehát

rossz - filmnél. Más a helyzet azokkal a szindarabfilmekkel, amelyek olyan céllal készültek, hogy - elsősorban szakmabeliek: későbbi rendezők és szinészek számára

-

szinpadi műalkotás minden,

ily

elemét.

Az

rögzitsék

egy-egy

emlékezetes

módon rögzithető részletét és

ilyen filmek igen jól használhatók teátrográfiai

célokra, már csak azért is, mert - ellentétben az előbb ismertetett fajtával

-

valóságos

szinházi

körülmények között, a

filmszerűség követelményei iránti legcsekélyebb engedmény nélkül készült, mek is csak leirást,

hiteles másolatai a produkciónak. De ezek a filkiegészíthetik,

nem

pótolhatják a teátrográfiai

mert a dolog természeténél fogva hiányzik belőlük az

élő előadás levegője, a szemünk láttára, jelenlétünkben születő műalkotás feszült izgalma, vibrálása.

IV. Kíséreljük meg most a teátrográfia sajátos módszereinek^^ vizsgálatát. Először is állapitsuk meg, hogy milyen terűletekre terjed ki a teátrográfiai vizsgálódás. A szinpadi műalkotás létrejöttének időrendi és logikai sorrendjét követve, a következő hat teátrográfiai 1/ a

szinjáték-eg^sz

munkaterületet vizsgálata;

/teátrográfiai dramaturgia/;

különböztethetjük meg:

2/ a drámai

3/ a rendezés

mü vizsgálata

vizsgálata;

4/ a

szinészi játék leirása és elemzése /mimográfia/; 5/ a színpadkép, a diszletek,

a jelmezek és a kellékek leirása és elemzé-

se /szcenográfia/; 6/ hatáselemzés /közönség és sajtó/.

^Lásd: Székely György: Az öreg hölgy látogatása.Theatrum 1961. Bp. 1961. 92-103. p. A módszer első alkalmazása. 78

Az egyes teátrográfiai fél évezredes története

munkaterületeken a szinház két ét.

során már sok értékes munkát végeztek

el, de mind a hat munkaterület folyamatos, komplex feldolgozására csak a legutóbbi időkben történtek kisérletek. A Szinháztudományi Intézet - főként

a

szinibirálatok legcélravezetőbb

módszerének és formájának kikísérletezése céljából munkaközösséget létesitett komplex teátrográfikus

1959-ben

tanulmányok

Írására, tónyegében az itt végzett munka sorén született meg a "teátrográfia" szakKÍfejezés is az addig használt "mimográfia° helyett,

amelyet azóta csak

a szinészi alkotás leírására és

elemzésére használunk. Jelen tanulmány vitáinak

és

lényegében a teátrográfiai munkaközösség

eredményeinek általánosítását,

hasznosítását kísérli meg. külön-külön

és

a

Ennek megfelelően

tapasztalatok a

továbbiakban

összefüggéseikben kíséreljük meg a teátrográ-

fiai munkaterületek elméletének

és

módszereinek vizsgálatát.

Korántsem arról van szó, hogy csak a minden összetevőre kiterjedő teátrográfiai vizsgálódás

lehet

hasznos és célravezető,

de éppen az az uj a Színháztudományi Intézet

kidolgozta

mód-

szerben, hogy a teljes összefüggést, az egyes elemek kölcsönös viszonyát, összefüggését

és

egymásrahatását vizsgálva igyek-

szik lehetőleg teljes képet adni a vizsgált szinházi jelenségről, s ezért ezt a komplex

módszert fogjuk a továbbiakban is-

mertetni - annak előrebocsátásával, hogy ezúttal csupán az általános irányelvek bemutatásáról lehet szó,

minthogy az egyes

részletkérdéseket illetően a vita még nem zárult le /pl., hogy az objektiv leirás tartalmazhat-e,

s ha igen,

milyen mérték-

ben, szubjektiv elemeket/, s az objektiv leiró eljárás részletes kidolgozása még folyamatban van. 1. A szinjáték-egész vizsgálata azt jelenti, hagy az előadás általános jellemzőit keressük meg.Itt azonban arra kell ügyel79

nünk, hogy ne az előadás rőgzitsük,

kiváltotta szubjektív benyomásainkat

hanem az egyes összetevők kölcsönhatását, az egész

előadás felfogását /eszmei és művészi megoldását/,

tempó-rit-

musát, atmoszféráját kell kutatnunk. Azt vizsgáljuk tehát,hogy a szinház milyen

véleményt alakított ki a társadalmi valóság-

ról, a mai közönségről és az adott színdarabról, s ezt a véleményt milyen formában fejezte ki,hogyan valósult meg a szinház szándéka az illető előadásban. Teljesen

világos,

hogy ha munkánkat

a

szinjáték-egész

vizsgálatával kezdjük, módszerünk a továbbiakban deduktiv jellegű lesz,

az egyes területek jelenségeit az általános jelen-

ségekből kell kibontanunk "quod erat demonstrandum" jelszóval. Felvetődhet itt a kérdés: nem volna-e

helyesebb indukti-

ve, a részletjelenségekből kiindulva eljutni a szinjáték-egész vizsgálatához?

Erre a kérdésre

azért

kell nemmel felelnünk,

mert a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy produkciót legalább kétszer /de inkább háromszor/ kell figyelmünket a valóságban

megtekinteni ahhoz,

hogy

tudományos vizsgálódáshoz szükséges

mértékben összpontosíthassuk a mimografikus és

szcenografikus

elemekre. Az első alkalommal csupán az előadás általános képe, a dramaturgiai és a rendezési

koncepció,

alakul ki előttünk teljes pontossággal,

az

előadás stilusa

valamint a szcenográ-

fia egy-egy produkcióban állandónak tekinthető elemei, amelyek a további előadások során is szinte meg,

szemben a színészi játékkal,

azonos önmagával

több

előadás

változatlanul ismétlődnek aaiely csak nagy vonásaiban

viszonylatában,

azonban egyszeri és megismételhetetlen.

részleteiben

/Itt most nem vesszük

figyelembe a szinészi

"előregyártott

sablonos rutinmunkát,

amely nem a színészi művészet,

elemekből"

létrehozott hanem a

szinészi mesterség kategóriájába tartozik./ A szinjáték-egész tása/

színháztudományi

vizsgálata

/és esztétikai általánosí-

irodalmunk nagy fehér foltja a térké-

pen. Legjobb teátrográfiai anyagfelvételeink és legszinvonala80

sabb esztétikai Írásaink is többnyire néhány mondatban intézik el ezt a kérdést s ezek a mondatok is sokszor ságokban mozognak. pedig

-

A napisajtóban megjelenő szokványbirálatok

ha egyáltalán kísérletet tesznek

elemzésére szorítkoznak,

a

szinjáték-egész

rendszerint semmivel sem indokolt kijelentésekre legfeljebb

néhány szubjektiv megjegyzést tesz-

nek. A hibák közös oka a szinjáték-egésszel mak tisztázatlansága lansága.

csak általános-

és

összefüggő fogal-

a vizsgálat módszereinek kialakulat-

A szinjáték-egész

vizsgálatának

módszere

összefügg a drámai mü és a rendezés vizsgálatával,

szorosan ezért most

ezekre térünk rá.

2. A drámai mü vizsgálata^ /teátrográfiai az eljárás,

dramaturgia/ az

amikor a színjáték alapjául szolgáló drámai müvet

nem irodalmi szempontból elemezzük, hanem azt vizsgáljuk, hogy a szinház hogyan használta fel alkotásához az írói anyagot. Tisztázandó tehát, jelenségét a szinház

hogy a valóságnak az irói mü tükrözte

milyen transzpozicióban tükrözi. A szin-

házi előadás mindig transzponálás,

de a transzponálás milyen-

ségét feltétlenül

teátrografikusan is elemezni kell. fiz nem

csak azt jelenti,

hogy meg kell vizsgálnunk az esetleges szö-

vesváltoztatásokat az eredeti mü és a sugópéldány alapján, hanem azt is meg kell néznünk, hogy nem ment-e el a műfaji változtatásig

a

összevetése transzponálás

/igen gyakori eset!/, ha

igen, indokolt volt-e. Az ilyen transzponálás indokoltságát az határozza meg, hogy az eredeti mü esetleg helyesen vet fel egy problémát, de nem ad rá

a

ma szempontjából kielégítő választ

/ez nemcsak klasszikusokra vonatkozhat!/,

a

szinház azonban

meg tudja válaszolni a kérdést az adott irói anyag célszerű ós bátor felhasználásával. 1/

Példa: Melléklet

Kz a vizsgálódási

szempont kőzvetlei

1/ 81

kapcsolatot teremt a szinjáték-egész vizsgálatával, hissen lényegében annak

tisztázásáról van szó,

hogy

mi a darab helye

megirása és mi bemutatása idején, mit fejez ki a darab és helyes volt-e bemutatni - mégpedig

nemcsak

általánosságban he-

lyes-e, hanem konkrétan az illető színház szempontjából is. A teátrográfiai eljárásnak ez a területe tehát nem puszta adatközlés,

hanem bizonyos,

amely azonban természetesen

meghatározott célú értékelés is, nem emelkedik az esztétikai álta-

lánosításig. 3. A rendezés vizsgálata1^ során a rendezői

koncepció alap-

vonásait és megnyilvánulási formáit igyekszünk rögziteni.Rendkívül hasznos anyagnak tekinthető ilyen szempontból a rendezőpéldány - de ennek a dokumentumnak a közlésével még nem merült ki teátrográfiai feladatunk.

Feltétlenül szükséges azt is le-

irni, hegy a rendezőpéldányban rögzített rendezői látomás hogyan valósult meg az előadásban,milyenek voltak az egyes jelenetek játékképei

/beállításai/, mint a rendezői koncepció ma-

teriális megjelenítésének formái.Nyemirovics-Dancsenko szerint a játékkép a rendező látható kezenyoma az előadáson,a játékkép révén kerül közvetlen kapcsolatba a rendező a nézővel. Ide tartozik alapelve.

annak

Az előadás

megállapítása is,

stílusában,

hogy mi a rendező

hangvételében

benne van a

rendező mondanivalója, csak össze kell szedni az egyes jegyekből, hiszen szik,

a

rendező művészi közlési szándéka,

témája az előadás

lentkezik.

ha ugy tet-

stilusán, mint formán keresztül je-

Ha tehát a forma jegyeit teátrográfikusan megálla-

pítottuk, ezzel megteremtjük annak lehetőségét, hogy a tartalmat esztétikailag értékeljük.

1/

82

Példa: Melléklet

1/

A rendezői munka vizsgálatához hozzátartozik a teri tevékenység vizsgálata is,

játékmes-

amely már átvezet a következő

teátrográfiai munkaterületre, a mimográfiához. Mielőtt azonban ennek sajátosságaira rátérnénk, emlitsük meg,hogy a szinjátékegész keletkezési, kialakulási és fejlődési folyamatát éppen a rendezés teátrográfiai vizsgálatával tudjuk legjobban és

leg-

pontosabban nyomon követni, minthogy a rendező a színháznak az az alkotó művésze,

akinek kezében a szálak összefutnak, ő az,

Eki az egyes tényezőkből megteremti

e

komplex és szintetikus

művészet alkotásának arányait és harmóniáját.

1/ A szinészl játék leirása és elemzése ' /mimográfia/ legrégibb és a legsűrűbben alkalmazott Sokáig

az egész teátrográfiát a mimográfiával azonositották.

Kétségtelen, sze,

a

teátrográfiai eljárás.

hogy ez a munka legszínesebb és leghálásabb

de az is bizonyos,

hogy

ré-

nem minden mimográfiai leirást

tekinthetünk objektiv értelemben tudományosnak. Ezúttal nemcsak a szubjektív elemek esetleges tultengéséről van szó, hanem arról a gyakorlati jelenségről,hogy a szépirói eszközökkel dolgozó

mimográfus az alakitásnak csak bizo-

nyos elemeit /például a testjátékot vagy a szövegmondást/ veszi figyelembe és nem vesz lamennyi

eszközének

tudomást a színészi fegyvertár va-

kölcsönhatásáról és kötelező összhangjá-

ról. Ezzel korántsem akarjuk lebecsülni az ilyesfajta mimográfiai kísérletek értékét,

hiszen egy-egy részlet alapos és ér-

zékletes leirása nemcsak

esztétikai gyönyörűséget kelt az ol-

vasóban, hanem

a

szakmabeli

számára értékes tanulságokat is

tartalmazhat, de ezek az írásművek mégsem fogadhatók el teljes értékű mimográfiának. 1/

Példa: Melléklet

1/ 83

Mit kell tartalmaznia a mimográfiai leirásnak? Lényegében azt kell megvizsgálni,hogy a szinház és a rendező elgondolásából mit és hogyan denekelőtt

azt

valósit meg a szinész. Min-

kell tehát megvizsgálnunk,

hogy mi az illető

szerep helye a szinmü alakjainak rendszerében,

mit akart vele

mondani a szerző, hogyan értelmezte a rendező és a szinész. Ezután kell sort

keríteni a szinészi játék egyes elemei-

nek és azok összefüggésének,kölcsönhatásának leírására. A színészi mozgással

kapcsolatban azt kell megnézni

/a mozdulatok

pontos "lefényképezése" után/, hogy mit akart a szinész elérni a mozdulattal,

szükséges

volt-e a mozdulat,

elérte-e célját

/ez az utóbbi szempont a később taglalandó hatodik területnek, a hatás vizsgálatának is fontos eleme/. olyan szempontból

kell

elemeznünk,

telitett volt-e vagy puszta utalni kell a

Ezután

a

mozdulatot

hogy spontán, érzelmileg

technika.

A beszéd vizsgálatánál

szövegfflélyére, a beszéd milyenségét meghatározó

szinészi látomásra.

Ebből

vegmondást nyelvtani,

kiindulva kell "lekottázni" a szö-

logikái és érzelmi hangsúly szempontjá-

ból. Ide tartozik a szinészek együttes játékának leirása,vizsgálata is.

Mig az egyes szinészek alakításainak negyszerü le-

irását kaptuk nár évszázadokkal ezelőttről is, s az egyéni mimográfiának jóformán minden országban megvannak a hagyományai, az együttes játék, a kölcsönös színpadi kapcsolatok mimográfiája eléggé járatlan ut még. Erre pedig mind a rendezői-játékmesteri alkotás elbírálásához, rögzítéséhez és esetleges

mind

a szinjáték-egész pontos

helyreállításához nagy szükség len-

ne, a szinészi mesterség legbonyolultabb tényezőinek tanításában mutatkozó hasznáról már nem is beszélve.

84

5. A szinpadkép leírása1^ szinészi játékon

kivüli

/szcenográfia/

vizuális

elemeit

az

előadásnak

a

/diszlet, jelmez,

kellék, világítás/ rögzíti. Itt is értékes segédeszköz a díszlettervező

és

figyelnie kell

a jelmeztervező vázlata, a

vizuális

de a teátrográfusnak

elemek alkalmazásának módjára is.

Egyrészt annak leirásáról van szó, hogy a szinpadkép

hiteles,

a jelmez és a kellék korhű-e,másrészt meg kell vizsgálni mindezeknek az elemeknek az előadás szonyát is.

általános stílusához való vi-

/Lehet-e például brechti diszletet alkalmazni nem

brechti dramaturgiáju

és

játékstilusu darabnál?/ Az is még a

teátrográfiai leirás tárgykörébe tartozik,

hogy a diszlet al-

kalmas-e az adott szindaiab megkivánta játékra,

ad-e játékte-

ret ós támaszpontokat, a világitás alkalmazása mennyiben illik bele az előadás általános stilusába. A mimográfiához

hasonlóan

külföldön is a szcenográfiának telmében/,

nagy hagyománya van nálunk és /a fogalom

teátrografikus ér-

módszerei régen kialakultak. Ez egyébként az a te-

rülete a teátrográfiának, ahol az Írásbeliség önmagában semmiképpen sem elegendő, hanem feltétlenül grafikai, esetleg fénykép-dokumentációra van szükség.

6. A hatáselemzés annak vizsgálatát jelenti, hogy a szinházi műalkotás milyen

visszhangot

váltott

ki a közönségből és az

ideális nézőből, a kritikusból. Az eddigi teátrográfiai kísérletek döntő többségének közös hibája volt, hogy csak a színjáték egyik oldalát,

a

színpadi cselekvést kisérte figyelemmel

és teljesen megfeledkezett a szinház másik alapvető tényezőjéről,

a nézőtérről

1/

- holott tudott dolog, hogy jelen levő, a

P é l d a : M e l l é k l e t W/ 85

színjátékkal

együtt élő, arra állandóan reagáló közönség nél-

kül egyszerűen nincs szinház, A

teátrográfiai

kell kiindulnia,

a

rendezői látomásból

azt kell először tisztáznia,

mit akart mondani vizsgálnunk,

hatáselemzésnek

az

hogy

előadással.

a

hogy a színház

Utána részletesen meg kell

színház kifejező-eszközei milyen hatást

gyakoroltak a közönségre

/ez tehát az előző pontokban megtár-

gyalt problémák másik oldalát jelenti/. Itt szükséges pontosan lejegyezni a közönség reagálását /taps, nevetés stb./ adás megfelelő pontjaira, zönségre

az elő-

majd azt kell kutatnunk, hogy a kö-

gyakorolt hatás megfelelt-e

a

színház által önmaga

elé kitűzött célnak. A sajtóreagálások hogy a szóbanforgó

feldolgozásánál

színházi

azt kell tisztáznunk,

produkció lényeges vonásai közül

melyeket emiitette a sajtó és melyeket nem,

helyesen

fogta-e

meg az előadás lényegét, mire kellett volna még rámutatnia.

V. Az eddigiek

során összefüggésükben és

vizsgáltuk meg a teátrográfia munkaterületeit Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy csak gráfiai leirás lehet hasznos, nak megfelel.

kölcsönhatásukban és az

módszereit.

olyan teátro-

amely mindezeknek a szempontok-

Nagyon értékes munkáik születtek és születhetnek

még egy-egy speciális

terület,

például

a mimográfia vagy a

szcenográfia területéről, s az sem áthághatatlan szabály, hogy a komplex igényű teátrográfiai biekben ismertetett vázolt séma

azonban

leirásnak feltétlenül az előb-

szerkezeti kétségkívül

sorrendben kell felépülnie. A a

legáttekinthetőbb

nyújtja a teátrográfia elméletéről ós módszeréről,

ezért tar-

tottuk szükségesnek így, ebben a sorrendben bemutatni.

86

képet

Az is teljesen világos, hogy lehet öncél,

hanem

a

teátrográfiai leirás nem

mindig valamilyen magasabb igényű tudomá-

nyos cél szolgálatában áll. házi Írások rendszerint

A valóban tudományos igényű szin-

vegyesen

tartalmaznak teátrográfiai,

esztétikai, elméleti és történeti elemeket, sokszor az elmélet egy-egy mondaton belül is elkeveredik csak azért kellett a többi

a

teátrográfiával. Itt

színháztudományi eljárástól külön-

választva tárgyalnunk a teátrográfiát, hogy az elkerülhetetlen absztrahálás

módszerével

a

vizsgált

eljárás

sajátosságait

tisztázhassuk. Módszerünk tehát annak az, amit

feltétlenül

megállapítására

rögzítenünk kell

előadás magja, lényege.

Nem

véletlen,

az hogy

irányul, hogy mi előadásból, mi az minden jelentős

szinházi esztéta foglalkozott a teátrográfia valamelyik ágával és kiváló teátrográfiai

/elsősorban mimográfiai/ leírások ma-

radtak ránk Belinszkij, Sztanyiszlavszkij, a hazaiak közül Vörösmarty, Bajza, Rakodczay tollából. Az is kiderül az előadottakból, meretes szinházi

kritikának is

hogy az alapos, lelkiis-

alkalmaznia kellene a teátro-

gráfiai eljárás módszereit, mert véleménye igy lenne objektive alátámasztott, indokolt. Szekeres József

87

Melléklet A következő példákat az

Elméleti Munkaközösségben megvi-

tatásra került dolgozatokból vettük. kintjük iskolapéldáknak,

hanem

A szemelvényeket nem te-

csak egy-egy állomásnak a he-

lyes módszer keresésének utján. 1. Dramaturgia Bródy Sándor: A medikus. Madách Szinház, 1959. IV. 18. ...Bródy Sándor 48 éves volt, magát. Tul volt

híján sikerült öngyilkosságon. lokról.

amikor megirta 24 éves ön-

fiatalkori illúzióin és tul volt egy hajszál És fiatal darabot irt a fiata-

Olyan darabot, amely ma is frissen hat, nem kell "le-

porolni". A mához persze másként kell szólnia a darabnak, mint apáinkhoz,

nagyapáinkhoz szólt.

A mi mai színházunknak ugy kell

szinre vinnie a fél évszázados darabot, hogy meglássuk belőle, hogyan

látja

a

kort az iró,

hogyan látja az Írót és hogyan

ugyanazt a kort a szinház. Nos, megítélésem szerint a Madách Szinház nem tudott megbirkózni a hármas feladattal. Kezdjük mindjárt a dramaturgiai változtatásokkal. Bródy Sándor olyan korban élt, amikor központi hősét bátran megírhatta egy vidéki zsidó szabócska

katalizált

fiának.

Arrak János társadalmi he.lysetének lebegését, bizonytalanságát ez a körülmény

jól

kimondott szavakból

88

hangsúlyozta. Maga a tény utalásokból és kivehető

az

eredeti darabban. A szinház

dramaturgiája ezt a vonalat igyekezett is lehet hibáztatni. ilyenirányú

A

baj

dramaturgiai

csak

kiiktatni és ezért nem

ott

van, hogy egyrészt az

munka nem volt elég

figyelmes és a

szövegben imitt-amott mégis csak bennmaradtak utalások /amikor például a III. felvonás 4. jelenetében "Én tudok valakit,

született

Nagyfej.6

azt

mondja:

keresztényt és gentlemant,

aki

éjszakai nőtől egy Napóleon aranyat kapott emlékbe. Százszorosan adom vissza neki."/, de ezek az utalások elvesztik az eredetiben megvolt, finom jelentőségüket, másrészt nemcsak a központi hős,

hanem

a

körülötte

társadalmi konkrétságát.

támadó bonyodalom is elveszti

A talajtalan,

biztosítatlan egzisz-

tenciájú értelmiség problémáját a feltörekvő

zsidó kispolgár-

ság prizmáján megtörő fényben akarta megvilágítani a szerző. A szinház egy büvészfogással kiemelte a rendszerből a prizmát és most csodálkozik,

hogy

az eredeti szivárványszínekből csak a

töretlen fehér fény maradt meg, s ebben a fehér fényben az arcok sápadtabbak,

mint a szines fényben. A terjedelmében talán

összesen 20 sornál huzás összesen ból -

egy

nem

hosszabb szöveg- és szerzői utasitás-

szál

deszkát emelt ki a színpad padlójá-

csak éppen a darabban Jánosnak, meg az apjának, meg Ru-

bin orvosnak a talpa ezen az egy szál deszkán állt. Viszonylag kisebb jelentőségű, hogy Madách Szinház kérdése:

én

változatában

a vénkisasszonyok

a

nem jelennek meg a szinen. ízlés

meghagytam volna ezeket,

a

tragikomikus hatást

erősitő néma szereplőket... /Szekeres József/ 2. Rendezés Brecht, Bertolt: Puntila. Madách Szinház, 1959. III. 6. . . . A Koldusoperát

leszámitva én a Puntilát tartom az ed-

digi legsikerültebb magyar

Brecht-előadásnak.

Nem véletlen -

vígjátékról van szó. S ami alapvető hibái az előadásnak vannak; 89

azok is abból fakadnak, hogy vigjátékról van szó, melynek stilusa az elmúlt másfél évtizedben harsány,

egyenes vonalban fejlődött a

mindent egyformán bohózattá mosó uniformizáltság fe-

lé, a maga teljes és állandó kelléktárával, spätreflexekkel és hátsőrészmutogatással együtt.

A Puntila előadása nem iskola-

példába ennek a stilusnak. Nem sány vonásoktól,

de

mentes ugyan a visszásán har-

egészében mégis sikerült egységes

eszmei mondanivalót végig

és az

központba állitó vigjátékot a szin-

padra varázsolni, s ezzel a rendezés az alapvető feladatot már teljesítette is.

ügy

érzem,Both Bélát nem befolyásolták túl-

zottan a brechti elméletek, vagy legalább is nem csinált belőlük dogmát,

ugy játszott Brechtet,

hogy elsősorban a Puntila

Brechtje élt a színpadon, s nem az egész életmű - a darabok és az elmélet - Brechtje... ...A rendezői koncepció alapjában helyes volt. A közönség megértette cajt, amely

a

darab mondanivalóját; nem felejtem el a gunyka-

Greguss

becsmérlő megjegyzését fogadta,

szomszéd birtokost nevezte tipikus

kapitalistának.

mikor a

Both Béla

igyekezett a magyar vígjátéki stílushoz alkalmazni Brechtet, s ezért nem véletlen, de nem is baj, hogy a legsikerültebb, leghatásosabb részek azok lettek,

amelyekben Brecht telivér, ha-

gyományos és mégis bravúrosan uj vigjátékot csinált. A szaunajelenet pl. mind térbeosztásban,

mind a szereplőkvartett moz-

gatásában, mind játékban az előadás csúcspontja volt... ...Both Béla jól látta, melyik az a jelenet, sokat ad hozzá a darabhoz,

amely

nem

hosszadalmasságával viszont ellan-

kasztaná a nézőket: a cselédvásárról van szó, melynek kihúzása szerencsés ötlet volt,

annál is inkább, mert legjobb gondola-

tait /mindegy, hogy piac,

mindegy hogy templom a szinhely,

a

fő az embervásár/ és mondanivalójának lényegét sikerült dramaturgiai munkával mentették át a következő, udvari jelenet elejére.

Helyes volt

a magyar közönség Ízlését rendkivül sértő

ilocturno kihagyása is. 90

Már sokkal vitathatóbb főpróbán én még Játtam;

a

Finn elbeszélések

állítólag

ezután felkelt és elment.

a

kihúzása. A

közönség jelentős része

Hát jól nem játszották, annyi bizo-

nyos. Vontatott volt, nehézkes és prédikáló: szinte törvényszerűen nem tud mit

a magyar szinház

kezdeni az ilyen jelenetek-

kel. Brechtnek viszont ez a kép nagyon fontos volt, a Theaterarbeit cimü

könyv több

lalkozik le Írásával,

oldalon s egész rajzsorozaton át fog-

hangsúlyozva,

hogy

nem féltek a költői

hangulattól, az éles stilustöréstől sem. Itt lenne szükség arra a finom,

lebegő, vigjátéki és mégis emelkedett játékmódra,

amely annyira hiányzik

színpadjainkról.

vérbeli epikus szinház, ez kétségtelen.

A

Finn elbeszélések

De a négy asszony el-

beszélése olyan poétikusan szép,olyan vérlázitóan igaz s olyan nemesen agitativ,

hogy vétek volt a legkönnyebb megoldást vá-

lasztva egyszerűen elhagyni.

A görög kórusok szinpadi megele-

venitésével mennyit kísérleteztek és kísérletezünk ma is, holott ma kevés iró használja őket Írásaiban; a brechti jellegzetességek egynémelyike feltétlenül megérné got. Amellett

a Madách Szinház

a

hasonló fáradsá-

kudarca nem véletlen: a Finn

elbeszéléseknek megvan a maga indítási drámai sebessége akkor, ha a négy menyasszony két előző jelenetét megfelelően sikerült tolmácsolni; ha sikerült őket rokonszenvessé tenni, ha feltártuk viselkedésük játékos báját, nem azért csalódottak, gyezte el őket, tozatosságát, ték semmivé.

s világosan megmutattuk, hogy

elkeseredettek,

mert

repülni kívánkozó fantáziájuk szárnyalását tetEz

részben

rendezői,

részben szinészi okokból

nem sikerült. A főpróbán s az első előadáson, pl.

egy

Puntila nem je-

hanem mert szürke életük egy kis örömét, vál-

megdöbbentő

rendezői

amelyet láttam,

félrefogással találkoztam:

menyasszonyok Puntila udvarán halálosan komoly, kenységi jelenetet rendeztek, dühükben.

a

drámai félté-

valósággal egymás hajának estek

Világos, hogy itt a harsányságnak tett engedménnyel

volt dolgunk, a rendező ugy érezte, hogy ily módon a közönség, 91

amely pontosan tudja, veti 5ket.

Holott

mi vár rájuk Puntilán, még jobban kine-

Brecht

energikusan tiltakozik a négy lány

nevetségessé válása ellen;

szerinte 5k

legköltőibb, lélekben leggazdagabb nevetni, rajtuk nem. tek,

a

a

darab legnemesebb,

lényei:

féltékenységi jelenet játékosabbá

szereplők,

csak velük szabad

A későbbi előadásokban ezen már segítet-

akikről még szó lesz,

elbeszélések addigra már

vált,

de az egyes

nemigen változtak, s a Finn

jóvátehetetlenül s végérvényesen el-

tűntek... /Sz. Szántó Judit/ 3. A szinészi játék a/ Shaw. G. B.: Az ördög cimborája. Madách Szinház, 1958. XII. 21. ...Burgoyne tábornok Szerepe mindössze

a

211 sor,

harmadik felvonásban lép szinre. folyékony prózában

-

a forditás

helyenként döcögő, szórendjét a rendezés kiigazította - ős ámbár

Shaw

elmésségeinek nyolcvan százalékát

szájába adta,

jelentéktelen

honfitársának

a

szinész kezében a szerep bizvást

elszürkülhet. Burgoyne-t azonban Timár József adja. A történelem mindig megszüli az embereket, akikre szüksége van. Ma még talán

nem látjuk tisztán,

század elejének olyan

nagy

állította

Oroszországban

Dancsenkót, Németországban Sándort sorompóba,

hogy miért volt

a

szüksége rendezői zsenikre, miért Sztanyiszlavszkijt

és Nyemirovics-

Reinhardtot, Magyarországon Hevesi

legfeljebb

enyhe szemrehányással illetjük

őt, hogy velünk szemben nem ilyen bőkezű. a szinre lép és játszani kezd,

Mikor azonban Timár

mögötte megjelenik a Nagy Ren-

dező, Hevesi árnyéka. Mint fiatal fiút, Hevesi nevelte Timárt művésszé

és

több évtizeddel a tanítómester halála után hódo-

lunk szellemének a megállapítással: jó munkát végzett!

Timár nem az a színész

- ifjúkorában sem volt -

gyen kapta a sorstól "kellékeit".

aki in-

Puszta megjelenése senkiben

sem ébreszt elragadtatást. Éppen ezért kellett korán megtanulnia a hangjával, mozdulataival,arcjátékával való hatáskeltést. S mert saját volt:

tehetségén

és

értelmén kivül kiváló mestere is

kifogástalanul megtanulta. Behízelgő, meleg hangja van.

Másképpen beszél,mint társai. Lassabban és nem annyira a hangerősség, inkább a beszéd

sebességének a változtatásával ér el

hatást.A régi nemzeti szinházi iskola látszik meg jelzős szerkezetek hangsúlyozásánál:

többnyire a jelzett

szót emeli ki,

mint Hevesi tanitványa mind: "Azt gondolta,hogy sok öröme lesz a tárgyalásban..." telességből..."

szükségből

"...politikai

"...Én

majd

csak

a

és katonai

kö-

nagy Gamáliel lábainál

ülök..." Mozgásában is őrzi

azoknak

az éveknek az emlékeit, ame-

lyeket Hevesi és Ódry mellett töltött. sére sürün használja a kezét.

Mondanivalói aláfesté-

A csuklóból hajló kéz puha ive-

lése itt nagyon jellemző az arisztokratára, akiről Shaw utasításaiból tudjuk, hogy milyen társadalmi sikerek állanak mögötte. Ilyen kézmozdulattal kinálja hellyel Juditot és a törvényszéki jelenetben;

Richárdot

ugyanigy csuklóból legyint, amikor

elutasítja Swindon hazafias tirádáit. Az artisztikus mozgás, a kulturált hang, a jellemző mimika, bizonyos rátartiság kifejezése a mozgékony, gunyoros Szinészi alkotókészsége

arcon jól jellemzik Finom Jancsit.

fennakadás nélkül követi az angol fő-

urat, aki szellemes vígjátékokat szokott irni - vagy talán inkább az ir polgárt,

aki szellemes vígjátékaival főúri vagyont

és tekintélyt szerzett.

Valójában

Timár hívebben szólaltatja

peg a szerzőt, mint a fiktiv angol tábornokot: a párbeszédeket ugyan a Hevesi-rendezte pergeti, gött,

de mintha egy

kamaradarabok

társalgási

rutinjával

kicsit több sziv bujkálna szavai mö-

mint a szinmübeli katonáéban.

Akármilyen cinikusan be-

szél, a háttérben egy szeretetreméltó egyéniség lappang. Arcá93

ra kiül a remény, hangja várakozásteljes, amikor Richard kilétének tisztázódása után felveti a kérdést: ..."Mellesleg szólva,miután ön neij Anderson... nos,mi azért... hm,őrnagy ur?..." Ezért valahogyan méltatlannak érezzük, amikor Judit a tábornok arcába vágja: "Maga őrült I" /Egyébként szó. Ha a vérszomjra céloz ságtalan vád

-

-

ez

nem is a megfelelő

ami különben Burgoyne-nél igaz-

akkor jobb lenne az "eszeveszett", ha padig a

jó modor nevetségbe

vitelén

háborodik fel,

akkor a "húlye".

Eredetiben: "you are mad"./ Timár, ha intellektuális szinész is, gadni a szivét,

és ha érzése

sohasem tudja eltar

monumentálissá tette Otto Frank visszásságot a Hosszú útban, itt

alakjában és áthidalt minden

sem számithatjuk hibának. Sőt: talán igaza van az újságírónak, amikor azt mondja, elé.

hogy Shaw

A szavak az angol

ezt a Burgoyne-t

képzelte maga

katonatiszt szájából röppennek el, de

az ir Shaw fogalmazta őket,

és olyan szinész

mondja,

akinek

értelmi szinezése mögött mindig megsejtjük az érzés mélységét. A klasszikus hagyományokon

nevelődött szinész gyakorlata

egyébként sok apróságban is megnyilvánul. gától értetődő könnyedségben, mezt viseli,

szemben

a

katonaruhába bujtatótt többi

szinházi munkavállalóval, lami érdekes

jelmezt

ahogyan alárendeli példának

Például abban a ma-

amellyel Timár a történeti jelMadách

akik állandóan érzik, hogy most va-

hordanak.

Vapy abban az önfegyelemben,

Dudgeon Richard

okáért az alábbi mondatot

szerepének -

a magáét. Ha

"Miután ön úriembernek

látszik, sőt - hivatása ellenére - szellemes embernek: remélem meg fogja érteni, hogy akasztanunk, nénk,

ha

sajnálatos

ezt merő politikai

módon

fel kellene önt

katonai kötelességből ten-

minden személyes ellenszenv nélkül." - Timár

erősebben

hangsúlyozza és az utolsó mellékmondat előtt egy kis hatáspauzát is tart, kötelező erővel "bejön a nevetés". Ha azonban különösebb szinezés nélkül

siklik át a mondanivalóján,

nem fi-

gyelnek fel rá és Richard válasza: - "Ó persze, persze. Termé94

szetesen, ez a legfontosabb"

-

aratja le a sikert. - Ez tör-

ténik. Tolnay Klári, Pécsi Sándor nemzedék képviselői.

és

Gábor Miklós

egy ifjabb

Kiváló alakitást nyújtottak szerepükben.

Hanem azért leülhetnek tanulni a "nagy Gamáliel" lábához. Ebben a jelzős szerkezetben a nagy a hangsúlyos. /Mályuszné Császár Edit/

b/ Kállai István: Kötéltánc. József Attila Szinház, 1958. XII. 30. ...Zalai Sándor - Hádai Imre: Megjelenésével feszültséget hoz, érzi mindenki,

Egyik

legdrámaibb figura.

olyan levegőt, amelyből meg-

személyével a vihar jelent meg, amelynek eddig

kisebb villámait látták csak. haja, kopott ruhája,

Milyen Zalai?

Szürke.

Nemcsak

arcának halványsága. Egész lényének meg-

fogható szürkesége van. Még nem beszél,taégisérezni keserűségét. Félszeg, bizalmatlan mozdulattal áll meg az ajtóban, szeme riadtan és védekezően tekint körül. éo nyers.

Hangja erőtlen, fásult

Minden barátságos közeledést támadásnak vél, csak a

szék szélére ül le,

merev szemében alig van érdeklődés,

keze

idegesen nyul cigarettáért* mohón és gyorsan szivja... ...A további

beszélgetések során beburkolózik keserű vé-

dekező tüskéi mögé. Amikor Völgyesi segitségét kéri Benkő lelki egyensúlyának visszaszerzéséért, gi, elfojtott önérzete,

évek

akkor a "Nem!"-en át, ré-

óta megbántott emberi méltósága

tör ki. Nem állhat Benkő Zoltán mellé, mert addig hajtogatták, hogy tehetségtelen,

hogy kiégett, amig "Hozzá idomult ehhez a

rosszindulatú jellemzéshez". Felcsattant hangja elcsendesedik, karja, mellyel Völgyesi felé hadonászott előbb felcsillanó

szemében

kialszik

egyszerre lehull, az

a tűz, a felháborodás,

visszasüllyed merevségébe és lemondóan teszi hozzá: "a környe95

zetünk sokszor hamarabb változtat meg bennünket, mint a rólunk alkotott véleményét..." /Ribi Sándorné/

4. Szcenográfia a/ Diszlet Shaw, G. B.:

Az ördög cimborája.

Madách Színház,

1958.

ü l . 21. ...Dudgeonné

otthona,

aki

töltötte", nem olyan formában

"egész életét kemény munkába

"ocsmány",

mint ahogyan ezt az

első felvonás színpadképe mutatja. Uj-Anglia a fényesre súrolt rézedények és a tisztára

mosott

kaliko-fUggönyök hazája.

szegényes és barátságtalan is ez a konyha,

valami

Ha

jelét kell

mutatnia annak, hogy lakója szorgalmas és a háza rendbentartását mindenképpen kötelességének érző puritánasszoiJy. De ha már erről a díszletről

elvi

szempontból elítélően szólunk, foko-

zottan meg kell bélyegeznünk a gyakorlat szempontjából. Hogyan lehet 1959-ben

ugy

megvilágítani

egy színpadot, hogy amikor

kivilágosodik és leveszik az ablaktáblákat, lak irányából sugárzik,

a fény nem az ab-

hanem a nézőiéri reflektorokból, ami-

nek következtében a ház előtt álló kopár fa ágai élesen kirajzolódnak a hajnali szürkéskék égre? Ezelőtt több mint száz évvel Szigligeti nap.

A

Vidjében

rossz

oldalról

kelt fel a színpadi

kritika keményen megrótta a gondatlan eljárást, pedig

akkor nem tanították főiskolán a rendezést. Az is értelmetlenné válik rendezés és a tervező jóvoltából, hogy az ajtó kinyitására miért noszogatja ugy Dudgeonné a hatalma alatt álló fiatalokat, fiát és unokahugát. keresztfával megerősített arra készült, tehát kinyitása 96

hogy

Nehéz lakattal és ormótlan nagy

ajtó és a szerző utasítása szerint,

egy esetleges indiántámadást is kibírjon

testi megerőltetést igényel. E helyett a sze-

replők félkezük egy könnyed mozdulatával tárják szélesre a papírvékony kellékAarabot... /Mályuszné Császár Edit/

b/ Jelmez Shakespeare:

A windsori vig n5k.

Nemzeti Szinház, 1959.

II. 13. ...Sir John Falstaff:

Bessenyei Ferenc.

Hatalmas

amelyet hangsúlyozni igyekeznek az óriási csizmák, nagycsattos öv, rész.

a

test,

széles,,

a valószínűtlenné tömött combok, has és hátsó

A lovag pénzszűkében vaui, ezt öltözete is elárulja.Vö-

rös-szürke nadrág, puhaszáru vörös kihajtós szürke csizma, fehér fodros mellű

és

kézelős ing,

hasított ujju irhamellény.

Széles karimájú tollas kalap, ugyancsak vörös-szürke. Falstaff haja őszülő szürke, Hangja

ugyanilyen

a

bajusza és a szakálla

is.

nemcsak öblös, hanem intenzitásával is az állandó for-

tissimo érzetét kelti

a

hallgatóban.

Ennek ellenére nem hat

természetellenesen. Szinte csodálkozunk normális hangvételein, hogy ilyet is tud. megfelelnek testi

Mozgása,

lépései, nyújtózkodásai teljesen

megjelenésének és a hozzá használt hangnak.

Bár számolnunk kell a szinpadi hatással, szereplőtársait nyilván ugy válogatta össze a rendező,

hogy Falstaff alakját tár-

sainak természettől alacsonyabb termete még jobban kiemelje...

/Cenner Mihály/

97

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI DRÁMAELEMZÉS A drámai alkotások értékelése

két,

meglehetősen elhatá-

rolható oldalról indul: 1. Az irodalomtudomány,

mint irodalmi alkotást vizsgálja

az egyes müveket. 2. A színházak dramaturgiája az előadhatóság ból veszi bonckés alá az illető

darab

a

szempontjá-

drámai alkotást. /Megfelel-e

a müsorpolitika

követelményeinek ;

rejt-e magában szereposztásbeli lehetőségeket; megoldható-e művészi szinten az adott technikai berendezések figyelembevételével stb./ A fent emiitett

kettős

szempontot

igyekszik az Intézet

dramaturgiai munkája összehangolni.Ennek értelmében az irodalmi drámaértékelésen

túlmenően foglalkozunk

a

rendezői munka

értékelésével, az egyes szinészi alkotások részletes elemzésével,

diszlet és jelmeztervezés dramaturgiájával, a megvalósí-

tott szinpadi mü közönséghatásával. A színháztudományi

drámaelemzés

szinházi produkciókról készitett keztünk kialakítani.

módszeréi: a jelentősebb

dolgozatok sorozatával igye-

Az alábbi elemzésben elsősorban a<:t pró-

báltuk nyomon követni,

hogy

bizonyos

elvi

kérdések

hogyan

nyertek megvalósítást. Ezek az elvi kérdések a modern, szocialista dráma megszületésének alapvető problémái közé tartoznak: a/ a szinpadi mü mondanivalója mennyiben érintkezik az uj erkölcs kialakulásának problémájával ság" kérdése, y8

-

tehát a "mai-

b/ a "rejtett" konfliktus valósága, c/ az újfajta hős megszületése.

ftftÉ Az ellénforradalmat követő időszakban megszületett jó néhány irodalmi alkotás, amely 1956 október-novemberének problémáit dolgozta fel.

A dráma,

amely az ellentétek nyilt össze-

csapásának "látványos" műfaja, különösen alkalmas volt,

hogy

az erre a korszakra jellemző ellentmondásokat művészi formában megörökítse. Sorjában születtek a szinpadi alkotások, a valóság igaz ábrázolása és egyaránt kiállották.

Elég,

amelyek

a művészi követelmények próbált ha csak a legsikeresebb darabokra

utalunk: Darvas József Kormos ég. terházi Lajos Pesti emberek.

Dobozy Imre Szélvihar. Mes-

Fehér István Bekötött szemmel c.

müveire. Az ellenforradalmi

korszakot ábrázoló müvek problémafel-

vetése világos és egyértelmű, a konfliktus pontosan körülhatárolható,

mint

ahogy az egymással szembenálló táborok is kéz-

zelfoghatóak. Mint mindig, vagy időleges megtorpanás,

amikor a történelmi lót

va^y

előrehaladás

nem lét kérdése vetődik

fel egy nemzet életében, a drámai műfaj megtalálja a maga, valóságban meglevő

igas

problémáit

-

ebben a korszakban Is a

drámairodalom felfelé ivelő szakaszához értünk. Szebb művészi feladatnak és külsőleg

tűnik nagy történelmi események

is érzékelhető világválságok ábrázolása,

mint a

mindennapok konfliktusának kifejezése. Könnyebb is a felszínen megtalálni a mindenki számára

világosan érzékelhető problémá-

kat és konfliktusokat. Az ellenforradalomról irott

drámák korszakának lezáródá-

sával drámairodalmunkban határozott válság mutatkozott. Egymás után születtek ugyan az uj magyar szindarabok,

amelyek a szo-

cialista realizmus eddig ismeretlen csodabogarait: a

"szocia99

lista"

szentimentalizmus és "szocialista" giccs prototípusait

alkották meg.

A

felsorolásban nem akarunk

csak példaként egy-kettőt: Vészi Sndre hér Klára

Illés Endre

teljességet adni,

Türelmetlen szeretők.

Varjú doktor. Örsi Ferenc Fekete ventillátor. Fe-

Kevés a férfi stb.

Ha csak az itt emiitett darabok

"konfliktusaira" gondolunk, joggal merül fel a kérdés: életünk központi problémája napjainkban az-e, nak igyekeznek feltüntetni?

lémáknak és meglehetősen szűk körű ja,

amelyet e színmüvek an-

Meglehetősen kis része ez a prob-

Hogy ezeket a színdarabokat

társadalmi réteg problémánagy sikerrel játszották? Ez

egy okkal több, hogy hibáztassuk műsorra tűzésüket, mert a siker azt igazolja,

hogy még ma is ezek a darabok

alakítják

a

közönség Ízlését. Akkor,

amikor a fenti müvektől a maiságot kérjük számon,

tisztáznunk kell,

hogy

mit értünk ezen a ma nagyon közkeletű

és sokak által méltatlanul bitorolt szón? sorban a konfliktusról nünk,

szeretnék

szólni.

Ennek kapcsán elsőAzt el kell ismer-

hogy egy társadalomban, ahol antagonisztikus ellentmon-

dások vannak, jóval egyszerűbb drámai konfliktusokat teremteni a színpadon.

Helytelen következtetés azonban arra jutni, hogy

az antagonisztikus fliktus is eltűnik.

ellentmondások

megszűntével a drámai kon-

Mindennap találkozunk ma is, a szocializ-

mus építésének szakaszában

a

forradalmi fejlődés és az egyes

ember elmaradó fejlődése között fellépő ellentmondással. Valamiféle ütemkülönbség van

az

objektiv valóság és a szubjektiv

fejlődés között. A szocializmus építésén belül is vannak bizonyos szakaszok, magukban.

amelyek a régi és uj kiélesedő

Lebontva az ellentmondásokat a legkisebb

az egyénre: itt is küzdelemben ma az ujjal,

a

egységre,

áll egymással a régi tudatfor-

régi erkölcsi törvények megszokottsága a meg-

változott valóság etikai normáival. élő harcra való rádöbbenés is. 100

harcát rejtik

Konfliktus ma az egyénben

A maiságban benne bizonyos részlet-,

rejlik az az igény,

hogy az élet

egy

de jelentős részletproblémájának bemutatá-

sával egész képet kapjunk. Nem volt kor, közvetlenül

és

amikor

az

emberek széles tömegei annyira

felismerve érezték volna, hogy a "történelem"

alakitói, mint napjainkban. A történelmi változások, az összeütközések és harcok az élet minden sikján a mai ember konfliktusainak sokszínű nyújtják.

változatát,

Végső soron

felismerten,

az

az

ábrázolás

tág lehetőségét

egyén központi problémája ma, akár

akár tudatlanul, hogy az ember egyéni képességei

mennyiben esn<sk egybe a történelmi szükségszerűséggel. fokon érti meg az egyén, azonos egyéni

hogy

érdekével.

számára

Jelenünk

a

a

Milyen

felismert közérdek

történelmi fejlődésben

felismert egyéni érdek és a fejlődés útját elzáró polgári dekek összeütközésének korszaka. felszin alatt folyik, tapint,

a

amit

a

ér-

Ez a harc azonban rejtett, e

drámaíró, ha lényeges kérdésre

cselekmény megkonstruálásával a felszinre

hozhat,

közérthetővé tehet, a döntésben segithet. "Az egyén számára is - a konfliktus csak a tevékenységből

következhet és nem abból

az elvont tényből, hogy ellentétes erők állnak egymással szemben.

Ezek az ellentétes tendenciák csak kereteit, láthatatlan

inditákait

adják

a

konfliktusnak

- de személyes tartalmát,

egyéniségét átfogó atmoszféráját csak a cselekvésnek egyént és történelmet összefogó dialektikája teremtheti meg."*' A hős, aki a cselekményt hordozza, ember.

A

hős fogalma

változott meg,

kortársunk,

egyszerű

a modern ember tudatában valahogy ug?

mint ahogy elfogadtuk,

hogy a történelmet nem

az egyes kiváló egyéniségek alakitják. Megváltozott a hős sorsánan. alakulásához fűződő elképzelésünk is. A hős tettének következménye

a drámatörténetben együtt járt erkölcsi, vagy fi-

zikai megsemmisülésével.

Ma

a megsemmisülést nem feltétlenül

vonja maga után a hős elhibázott tette. ly/

Almásl Miklós: A modern dráma utjain. Bp,196l.Gondolat. 101

A fent emiitett tényezőket

szeretnénk

megvizsgálni Mes-

terházi Tizenegyedik parancsolat c. müvének elemzésében. Mesterházi Lajos müvét

nemcsak azért értékeljük magasra,

mert rohamot indított a mai, valóságos problémák "drámai" meghódításáért és ezzel valóságunk egyik legégetőbb kérdésére keresett választ. alkotás,

A

Tizenegyedik parancsolat nem azért értékes

mert merész vállalkozás, hanem azért,

lalkozást művészien oldotta kialakulóban,

meg.

mindenki hall,

Arról,

mert

a vál-

hogy uj erkölcs van

sokan el is gondolkoznak rajta,

de azt, hogy a mások életét még mindig kivülről, a régi erkölcsi normák szerint akarjuk megitélni,

arról nem veszünk tudo-

mást. Hogy

ez

az

erkölcs

mikor éri majd be a mindennapjaink

egyéb területén rohamos ütemben végső soron a régi hátráltatják

folyó modernizálódást és hogy

"tudatformák" hogyan, milyen kerülő utakon

általános fejlődésünket,

erről Mesterházi előtt

magyar szinpadon még nem szóltak. A

Tizenegyedik

parancsolatban

szinte mindennap találkozunk. sultnak t-

felvetett

problémákkal

Magukat modernnek és felvilágo-

5 emberek gondolataiban, erkölcsi mércéjében, Íté-

leteiben még ma is ott küzd a régi és az uj. Mesterházi konfliktusa, doz,magában az Íróban van.

amelyet furcsa hőse az iró Látszólagos

hor-

modernsége mögött fel

kell fedezni, hogy tulajdonképpen ez csak máz és ő, aki uj erkölcsre akar tanítani, maga is a régi szerint itél.

Dramatur-

giailag az iró óriási lehetőségeket tartott a kezében, anelyek közül ugy érezzük nem váltott be mindent. Darabjában Mesterházi a drámák egész sorát idézi fel /az iró, Marika, Kadács, Kadácsné,

Kadács Jóska,

sorsa külön szál, össze.

A

Márta,

Mészáros/, végtére mindannyiuk

amelyet az uj és régi

cselekmény során,

erkölcs küzdelme fog

nagyon logikusan,

az iró tettei

sorra sajátmaga

ellen fordulnak és egyre ujabb ós ujabb mély-

ségekbe viszik,

szinte ellenpontozva azt a megelégedett légi-

102

ességet, amelyben a darab elején lebegett. jére az egész életét és gondolkodását tatható következményeket. két fiatal sorsát,

Tettei hívják

fe-

felborító és megváltoz-

Hádióelőadása

során

összekuszálta

s ha nem is spontán, de ugy dönt, hogy kö-

zelebbről megismeri "áldozatait". Amikor megismeri Kadács Jóskát,

akkor már nem vállalja

elhatározza,

eredeti

tette következményét és

hogy rendbehozza sorsukat.

És amikor találkozva

Kadácsnéval újra változtat elhatározásán, tette indokolttá válik az uj győzelmének jegyében. Mesterházi

hőse az iró,

ha

ugy

tekintjük mint pozitiv

hőst, ennek ideális tipusa. Ideális, mert nem földtől és valóságtól elvonatkoztatott ideális ember. Mesterházinak volt bátorsága ugy ábrázolni hősét, hogy tévedjen, küzdjön, hogy élete saját hibájából oldja meg egyéni

kátyúba jusson ós életének

a másokon való segités

problémáit. Ez

a

hős nemcsak ugy

küzd az elavult erkölcsi törvények ellen, hogy elmondja: roszszak,

de látjuk a cselekmény

során az elrontott életeket is.

Ez a hős rájön a megelégedettség főbűnére,

amely pedig igazán

mai probléma. Mindezt felismerve ugy érezzük, hogy a színdarabban olyan aránytalanságok vannak,

amelyek lényeges részeket kiszorítot-

tak, lényegtelenek javára. Tizenegyedik parancsolat

Itt összehasonlítást kv11 tennem a

és

a

Négylábú kutya

kőzett, amely

ugyanennek a témának epikus feldolgozása. És akkor, amikor ezt leirtam már fel is merült hogy a Négylábú kutyát színdarabot.

bennem az az egész bizarr gondolat,

sokkal

drámaibbnak

Csak két dolgot szeretnék

éreztem,

említeni,

mint

a

hogy ezt a

teljesen szubjektívnek látszó megállapítást objektív tényezőkkel indokoljam.

A Négylábú kutyában az iró feleségének alakja

sokkal pontosabban meghatározott összecsapása benne magában

sokkal is

drámaibb.

és

ezáltal a férjével

való

Emberibb ez az asszony, tehát

nyilván jóval mélyebb a konfliktus, amelyet

férje felszinességének felismerése okoz benne. Ez a felismerés 103

csak annak az embernek számára jelenthet

valóban

drámai meg-

rendülést, akinek érzelmei olyan mélyek,mint a Négylábú kutyában megrajzoltak. főszereplővé, "jelenete", jóval

A

regényben az iró Marikát nem azzal tette

hogy részletesen leirta jellemét, nincs is több

mint a színdarabban.

Csak egyszerűen a regényben

"süritettebb" jellemet ábrázol Mesterházi. E_ pedig ha-

tározottan drámai vonás; a dráma feladata, hogy röviden, lehetőleg teljességet adjon,

a

lényeges vonások kiemelésével. Az

asszony jelleméből következően

igy

feleség szakításának lehetősége,

válik drámaibbá a férj és

igy

kap jóval nagyobb súlyt

az asszony végső döntése. A másik momentum: alakja.

a regényben

szereplő

Vitárius

Emma

Az a konfliktus, amely a színdarabban látszólag oldó-

dik fel Mészáros szavai nyoméin, az uj erkölcsi

törvény

itt valóban megoldódik,

jogosságát nem maga

az

mert

érdekelt fél

mondja el, hanem egy olyan asszony, aki valóban magaslatán áll ennek az uj erkölcsi törvénynek. Bz az epizód az olvasóból kitörli azt a kételyt,

amely a nézőben Mészáros szavai után ma-

rad. Itt szeretnék

szólni a darab,

általam

hibának tartott,

dramaturgiai gyengeségeiről. Ha már az iró affiüvégén nem akar színpadra hozni Emma alakját,

ujabb szereplőt

és

ezért hagyta ki Vitárius

amely egyébként egy csodálatos jellem megrajzo-

lására és magyar

színpadon

első

izben való szerepeltetésére

adott volna lehetőséget, akkor valóságos cselekményben kellett volna látnom Mészáros és Kadács erkölcsi különbségét, amely az asszony döntését indokolttá teszi,

nemcsak érzelmileg, de er-

kölcsileg is. Ez az a jelenet, amely a pszichológiai meggyőzés folyamatából kimaradva, hiányérzetet kelt a nézőben. A jelenet beiktatása időben is megoldható lett volna,

ha a dramaturgiai

átdolgozás során az aránytalanul és feleslegesen hosszú falusi rész az őt megillető helyet foglalja el.

104

A darab

szinszerübbé tételéhez

a

szinház dramaturgiája

nagymértékben hozzájárult. A mü eredeti időtartama olyan hoszszu volt,

hogy előadhatatlan lett volna. A húzások és megtar-

tott részek aránya azonban véleményünk szerint nem felel meg a fontos és kevésbé fontos követelményének. És miután a szinszerüségnek dramaturgiai funkciója van, hibáztatnunk kell a szinház dramaturgiáját, változtatásával

amely az első

felvonás első képének meg-

dramaturgiailag a cselekmény egyik szálát el-

ejtette. Az eredeti példányban Zoltán és Marika jelenete azzal végződik, hogy kettejük ölelkezve küzdő alakja a sötétbe vész. Ennek nyomán a nézőben feszültség

támadhatott volna,

igy jo-

gosnak érezhette volna az iró tépelődését. Azzal, hogy a szinház egyértelmű véget adott a fenti képben, szültséget.

Számunkra,

feloldotta

a

fe-

akik tudjuk, hogy kettőjük között nem

történt semmi, indokclatlan sz iró gyötrődése,

legszívesebben

felszólnánk, hogy "éget vessünk tépelődésének.

Végső soron ez

az egy változtatás a három szálon futó cselekményt kettővé redukálta. A szinszerüséggel

kapcsolatban szeretnénk még itt szólni

a narrátor kérdéséről.

Mesterházi darabjában, a narrátor maga

a darab főhőse,

időnként kilép a cselekményből,

hogy

epikus

formában közöljön a nézővel érzelmeket, gondolatokat, reakciókat, el nem játszható cselekményeket.

A narrátor maga színpa-

dainkon a divatos szinszerüség egyik mindennapos kelléke.gyakran a cselekmény rovására.

Éppen ugy

a

divatos szinszerüség

egyik eleme ez, mint a színpadi formabontás különböző megnyilvánulásai, amelyek bizonyos esetekben segithetik a mondanivaló kibontakozását, de mindenáron való alkalmazásuk, .vitt,

a mondanivalóhoz nem illő

alapvető gondolatot.

kivülről rá-

formájuk gyakran elnyomja az

Lehet vitatkozni arról,

hogy Mesterházi

darabja jobb lett volna-e a hagyományos drámai formában, rátor nélkül.

Szerintem

a

cselekmény sok szála,

nar-

a történet

szerteágazása, mondhatnám zsúfoltsága szükségessé tette az el105

beszélt cselekmény beiktatását, személyével történt.

Az

amelynek megoldása a narrátor

elbeszélt

cselekmény szükségességét

azonban nem érezzük a színdarab minden pontján indokoltnak: ez sokat levont a mü szinszerüségéből. Az elbeszélt cselekmény és valóságos cselekmény problémájának felmerültekor bennem

mindig felvonulnak a drámatörténet

nagy klasszikusai, akik bizonyítják, hogy az elbeszélt cselekménynek létjogosultsága van.Mert elbeszélt cselekmény S~o hokiész, Shakespeare müveiben is vaui. Igen ám, de ha ezekben létjogosultságuk van, mi teszi őket •"drámaivá" - és mi az oka annak, hogy egyes, modernnek mondott irók müveiben felmerülő elbeszélt cselekmény a drámai sodrást epikus csörgedezéssé csökkenti?

Miért érzem

III. Richard

kilépését

Shakespeare müve elején cselekvésnek

és

gesnek Mesterházi darabjának kezdetén

és

elbeszélését

miért érzem felesle-

azt,

hogy kijön az iró

és hosszasan beszél egyébként nagyon szép dolgokról,

mikor én

már alig várom, hogy a szinház szinház legyen és meginduljon a valóságos cselekmény? Szophoklész

Oidipusg királyában

a jós elbeszélése olyan

várakozást sugall, amely a legcselekményesebb cselekmény. Mindhárom esetben elbeszélésről van szó: Shakespeare vagy Szophoklész cióval? érezzük,

Az

epikát

drámában

alkalmazva

ha vagy magában az elbeszélőben,

szinpadi szereplőben,

Mi

esetében az epikát

ruházza fel drámai funk-

általában drámainak vagy

valamely más

meginditja a drámát előrevivő cselekvé-

sek sorát, vagy ha az elbeszélt cselekmény egy másik szereplőben változást idéz elő.

Az epika nem drámai,

amikor az elbe-

szélés ismereteket közöl, vagy eljátszható cselekményt pótol. Maradjunk Mesterházi darabjánál. Ebben a műben a fordulópontot az iró, Kadácsné és Mészáros jelenetének kellene jelenteni és egyben ez válhatna a szindarab

legdrámaibb

Ez azonban nem következik be.

ugyanis a jelenet után

kilép és elmondja: 106

Az

iró

pontjává.

"ezek után megváltozott bennem minden". Az

iró a dráma feszültségét száműzi ezzel a szinpadról. szélés helyett itt a fenti jelenetből, aktivan szemlélődő magatartásából, vetkeznie annak a változásnak,

az

Az elbe-

iró szemlélődő, de

cselekvéséből

kellene kö-

amely további cselekedeteit is

indokolttá teszi. A III. felvonás elején az iró elbeszélését a dráma szerves részének ményt.

érzem,

amely

szükségesnek,

előre viszi a cselek-

Amit itt megtudunk az egy előzetes

összeütközés és az

ebből adódó belső egyéni küzdelem lezárása, eredménye. Hogy az iró a továbbiakban hogyan fog viselkedni,

már benne van ebben

a vallomásban. Husz év után először megfogalmazni olyan dolgokat, amelyeket mindennap látunk,

ez cselekvés. És az iró sor-

sának fordulópontja itt van, amikor felismeri: mindennap nézve és látva kell élni.

Az itt elmondottak

lennek hatna a harmadik lenne,

hogy

hirtelen

felvonás

nélkül valóban vélet-

kifejlődése és indokolatlan

világosan

látja saját és más

emberek

sorsát. A rendezői ötletek

közül ki kell emelnünk a dráma lénye-

gét érintő nagyon érdekes momentumot, mégpedig azt, hogy Kazimir Károly

Marika és Kadácsné

Bulla Elmával, játszatta.

szerepét

Ez

egyazon művésznővel,

nemcsak arra adott lehetőséget,

hogy egy kiváló színésznő egy előadáson belül igazolja ábrázoló és jellemző képességének sokszínűségét. tás itt nem vált öncélú

"trükké",

Ez a látszólag lényegtelen tény A rendező célja megmutatni: nyek ismerete nélkül, ből megitélni.

ember-

A szereposz-

mert indítéka sem az volt.

dramaturgiai funkciót kapott.

nem lehet embereket kivülről, té-

az autó ablaküvege mögött elsuhanó kép-

Az iró mások

sorsát és tragédiáját megismerve

jut el a felismerésig, hogy saját élete is hibás,erkölcsi mércéi elavultak. hozza

közel

Az irói szándákot a

nézőhöz

a

rendezés nagyon helyesen

és teszi világossá ezzel az egyszerű

ténnyel, hogy Kadácsné sorsában az iró saját asszonyának problémájával találkozik. 107

Végezetül

szeretnénk

szólni még a darab hatásáról.

Nem

akarjuk azt állitani, hogy a közönség véleménye a csalhatatlanul biztos mérce. Ha tehát azt mondom, hogy Mesterházi darabja a Vigszinház

elmúlt

évadának egyik legnagyobb sikere,

akkor

nem a hatásról szóltam. A tetszés pillanatnyi, a jó bemondásokat, a szivet-lelket kimosó nevetést és sirást rövid idő alatt elfelejti a néző.

Az

ilyen szindarab valamiféle egészen fel-

szinen maradó szórakozást nyújt. Igazi szinházi élményt akkor kapunk, amikor a pillanatnyi hatás mélységénél fogva mélyre hat,

talán

tudomást sem szer-

zünk róla, néha hosszú időn keresztül szunnyad, hogy egyszerre tudatunk valamely elfelejtett küldjön létezéséről.

A

mezejéről figyelmeztető jelzést

művészi hatás

az,

amely tudatunkban

nyomot hagy és éppen ezért formálja azt. Mesterházi darabjának gondolatait pedig a néző nem felejti. Lehet, hogy csak passzive tudja, de ezzel

egyúttal

Erről beszélnek

munkások körében rendezett ankétok: az ér-

a

a felismeréshez is közelebb jut.

zelmek utján elinditott gondolatsorokról.

És ez a passziv ér-

tékű művészi hatás menthetővé, ha nem is megbocsáthatóvá teszi a sokszor hatásvadászatba

csapó nevetést csalogató bemondások

és könnyet hívogató szituációk sorát, tanúskodnak,

amelyek egyébként arról

hogy Mesterházi ismeri a Közönség reakcióit, te-

hát müvében a művészet mesterséggel is párosult.

H. Teschler Andrea

108

HAGYOMÁNY ÉS VERSMONDÁS Amióta szinházelmélet van,

azóta unos-untalan hangoztat-

ják, hogy a színművészet méltósága azoknak szik, akik e művészetet gyakorolják. tásával

-

a

dikcióján nyug-

A szinház - intenzív ha-

a kiejtés mintájául szolgál. A színészeket pedig a

közönség ugy tekinti, mintha a nyelv szépségeinek és tisztaságának természetes közhely ma már,

őrei

hogy

és az

továbbfejlesztői volnának.

Az is

élő szó hatalmán alapszik a szinház

erkölcsi hatalma. Közhely, de eleven igazság. Baj az, hogy csupán elcsépelt frázisnak tekintik.

Hangoztatják,

de nem érzik át. Azonkívül

mindez inkább a színházzal, színpaddal, színjátszással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberekre vonatkozik. dalom aktiv művelői

és

hatalmára esküsznek. juk, az a hivatásuk./

az

Az iro-

irodalomtörténészek az irott betű

/Ami természetes is, hiszen az a szakmáA

beszéd apostolai:

a szinészek, vagy

azok, akik az irodalom mellett a színészettel is foglalkoznak, egybehangzóan a beszédet helyezik az első helyre. A figyelmes olvasó, aki a könyvek születési vagy megjelenési idejét is látja,

észreveheti, hogy a szinészek és

letiróik addig tekintik a beszédet

elmé-

elsődlegesnek az irott szó

fölött, míg a könyvnyomtatás annyira nem fejlődött,

hogy nagy

példányszámú kiadványokat tudott adni a közönségnek.

Ez pedig

csak az anyagi és szellemi kultura bizonyos fejlődése után következhetett be. Akkor, amikor az Írástudatlanságot az iskolahálózat valamennyire visszaszorította,amikor a közlekedés fej109

lődésével a könyvterjesztés országos szervezetté vált stb. Addig a néhány

száz

példányszámban

szemben a szinpadon

elmondott

megjelent nyomtatványokkal

szövegnek

feltétlenül nagyobb

1

ereje és hatása volt. ^ Erre alapitva Sgressy Gábor bizton jelentette ki, hogy "...ki ne tudná, minő hatalma van a kimondott szónak, az édes anyanyelv bájosan zengő hangjának,az irott szó felett."2/ Ez a helyzet a polgári társadalom századforduló idejére

már

fejlődésével azonban a

lényegesen megváltozott. A polgári

életformával együttjáró olvasási igény nagy nyomdatársaságok megszületését szinházi teoretikusa,

eredményezte.

Hevesi Sándor,

E

már

és kiadó-

korszak legnagyobb nem

elsődlegesnek

tartja a kimondott szót, hanem egyenrangúnak a nyomtatottal. A hosszú és keserves fejlődés

tehát ekkor már eljutott ahhoz az

elvhez, amely egyedül helyes,

amely a színházművészet két lé-

nyeges összetevőjét egyenrangúnak tartja,

s amely, Sztanyisz-

lavszkij megfogalmazásában igy hangzik: "Az /szinészi/ alkotás pillanatában a szót a költő, belső tartalmát a színművész tolmácsolja."^ Ezek alapján azt hinné az ember, hogy a szabadságharc körüli és utáni évek színházi tanulmányai részletesen foglalkoznak a hang és a betű, a kimondott és leirt szó viszonyával. Ez számunkra különösen fontos lenne, hiszen a versmondás hagyományainak vizsgálatából szándékozunk néhány tanulságot levonni.

^Csak néhány példa: 184-5-ben a Nemzeti Színházban Gaál Peleskei nót-árittsának 662, Jakab Falusi lakodalomjának 727. Nagy Ignác Tisztujitásának 875, Szigligeti Szökött katonájának 132*f.Czakó Végrendeletének 1366 nézője volt egyetlen előadáson. Igaz, hogy csak a pest-budai lakosság közül kerültek ki ezek a nézők, de a vidéki színészet - nyilván - viszonylag hasonló eredményeket mutathat fel. 2/

Egressy Galambos Gábor emlékezete. Bp. 1867. 114. p.

^ A szinész munkája. Bp. 1951. II. k. 109. P. 110

Tehát nézzük a mult századi teoretikusokat! És itt ért az első meglepetés!

tanulmányokban, könyvekben, tankönyvekben a

beszéd tanulásának, található valami.

fiziológiájának

ismertetésén

Egressy Gábor ragyogó munkája

könyve. Pest. 1866./

az egyedüli,

kivül alig /A szinészet

amely alapos tájékoztatást

ad szerzőjének véleményéről, korának gyakorlatáról. Tehát nézzük

Egressy Gábornak a versmondásról kialakult véleményét! És

itt ért a második meglepetés! A következőket olvasom: az előadó ülő, vagy álló helyzetben:

"Legyen

a tagok nyugodtan marad-

janak, nehogy szükségtelen mozdulataikkal a beszéd hatosát zavarják.

Az ilynemű előadásnak egész alaki

kenysége csupán

a

hangra vonatkozik.

/plastikai/

Itt a hang

tevé-

cselekszik

mindent: az dalol és regél, az alakit, egyénit, szinez, utánoz és képmásol. Hiszen ez a mi elvünk is! Lehetséges,hogy Egressy és kortársai versmondók voltak és nem szavalók? előadásokról szóló

kritikák

Az

akkori szinházi

teátrális mozdulatokról,

éneklő

hanghordozásról beszélnek, lehetetlen, hogy a verseket egyszerűen adták volna elő!

Maga

a

kor

és a megszülető versek is

olyanok voltak, hogy sodró lendületü,lelkes pátosszal telitett előadásmódot követeltek. Mégpedig Egressy igy irja tovább: "Ha a költemény zenei elemeit az előadó maga érzi: ugy fogja tudni éreztetni a hallgatóval is.

Az

előadás

hü

tartozik lenni a

szöveghez alakilag a legutolsó hangig, még ott is, ahol a költő nyelvünk törvényeivel önkényesen bánni szabadságot vett magának. De azt sem fogja szem elől téveszteni, hogy a vers végre is csak eszköz és nem cél.

Tehát a költemény alaki szépsé-

geit a hatás összetételébe fogja olvasztani, nem pedig előtérbe tolni,

mert igy a forma szoritaná háttérbe a lényeget, s a

jogosabb rész szenvedne rövidséget. szabad.

Ha a mondat

a

A rimekat pattogtatni nem

vers egyik sorából a másikba megy át:

111

akkor azon sor végén,

amely a mondatot kettémetszi,

egy kis szünetet tarthatunk ugyan, hanem fennlebeg annak jeléül, jezve nincs.

Igy tagozó

szetet, vagy ütemet is

de

aránylag

hangunk nem száll alá,

hogy a mondat értelme még befe-

eljárással lehet éreztetni a sormet/a cezúrát/,

de csak ott, a hol ez az

értelem és természetes kifejezés kára nélkül történhetik. Világosan kimondja azt, amit mi vallunk, hogy a vers előadásakor formájának művészi

elemeivel nem szabad mondanivaló-

ját elfedni, mert a "jogosabb rész"-szel akar célt érni a költő s ehhez eszközül használja a vers formáját. /Meg kell emlitenem, hogy az a későbbi elv, mely arra akarja rávenni az előadókat, hogy a verset prózává törjék - ez idézetben találhatja meg korai elődjét./ Azt, hogy Egressy Gábor

mégsem egészen a mai állásponton

áll, a fenti idézet első mondata alapján gyanithatjuk. A zenei elemek tudatos éreztetése és az idézet többi része szik -

- ugy lát-

ellentmondásban van egymással. Mielőtt tovább mennénk,

olvassunk el Egressy egy későbbi

müvéből

szavalásról, a

irja: "Szerintünk e szónak a

"declamatio"-ról

egy néhány sort.

A

drámában helye nincs; itt mi beszélünk mindig... A szavalásnak ,tágasabb odakint': a lantos és elbeszélő költészet terén, hol ugy tekintjük őt, mint a dallam helytartóját és képviselő2/ jét..." Vagy: kicsit lejjebb azt irja, hogy a szavaló a lirai "műtárgyával"

mintegy a középpontot foglalja el a beszélő

és éneklő művészek között,amennyiben az előadása a beszédet és zenét összpontosítja."^ Az idézetek között komoly ellentmondás látszik. hogy

Pedig lényegében nincs, sőt a szavakban sincs. Igaz,

Egressy szerint gesztus és

kell verset szavalni,

igaz,

hogy

- lehetőleg -

mimika nélkül_

szerinte is a hanggal kell

1/

I . m, 79. p. 2/ A színészet iskolája. Bp. 1389. 120. p.

^Vö.: A szinészet iskolája. Bp. 1889. 126. p. 112

mindent elérni, csak az cselekedhet. De miket cselekedhet? "Az dalol és regél, as alakit,

egyénit,

szinez, utánoz és képmá-

sol." A dalol szó nem a verstan "dal" műfajának előadására vonatkozik.

Ha

nem ismernénk

gondolhatnánk.

Itt

ez

kimondottan

utóbbi két idézetet, arra is a

vers szövegének fűtöttebb

hangú, pátosszal telitett előadására utal. Arra nem lehet gondolnunk, hogy Egressy véleménye megváltozott volna a két könyv megirásának ideje között, hiszen

"A szinészet könyve" halálá-

nak évében jelent meg. "A szinészet iskolája"

pedig jóval ha-

lála után. Mindkettőben saját tapasztalatának legjavát adja, s ha néhány ponton

ellentmondások

azonos elvet tükröznek

látszanak

is köztük,

mégis

- legalábbis a fentebb vázolt tételek-

ben.Még egy idézetet ideiktatok állitásom igazolására. "A vers a nyelvi alakok legszebbike.

Szépségének lényege:

a dallamos

hang, a rytmus..."1 A ritmust Egressy dallamos hangnak nevezi, tehát nyilvánvaló, hogy amikor verset szavalt, dallamosan éreztette is. Ezt a stilust nem tarthatjuk helytelennek. A magyar szinészet lelkes és lendületes hőskorának, együttjáró nemzeti ső

de a magyar polgári fejlődéssel

szabausághangulatnak is feltétlenül a bel-

- és külső - tűzzel telitett, lelkes pátosz volt a vissza-

hatás a szóbeli előadásban. utasitani.

A mi korunk

Ezt a pátoszt

nem szabad vissza-

forradalmi lendülete is megkivánja

a

mi korunknak megfelelő lelkes pátoszt, s aki ezt kihagyja előadásából, vagy ezért megrója az előadót, nagyot vét a művészet ellen, mert megfosztja e csodálatos elemétől.

műfajt egyik legfontosabb

Viszont helytelennek kell tartanunk,

ha valaki nem

érzi át a verset és mégis pátosszal teli hangon beszél. Ilyenkor előadása kong az ürességtől,

a közönség nyugtalan. Az ál-

pátosz csak a hang csillogtatására jó, de nem győz meg a költő igazságáról,

nem ragad magával,

mert az előadót sem

ragadta

A szinészet könyve. Pest. 1866. 77. p. 113

meg a költemény. gatót,

Márpedig a versnek meg kell ragadnia a hall-

kényszeríteni kell bizonyos gondolatok,

érzések aktiv

befogadására. Vajon a mult század dallamos, pátoszos előadásmódja elérte ezt?

Vajon a szavalók

mindannyian átérezték a költő érzé-

seit? El tudták ragadni a költő igazságával közönségüket? Elő tehát néhány korabeli lapot. Mit irnak a versmondás, a szavalás hatásáról?

A Honművész, a Regélő, a Társalkodó, a

Figyelmező szabadságharc

előtti

évfolyamai

alig

adnak hirt

szavalóestékről. A "Hangverseny és szavalási verseny"-ékről, a "Quodlibet"-ekről néhány megemlitik, hogy

soros tudósításokat találunk, melyek

"zajos tetszést"

aratott X énekes, jól sza-

valt Z műkedvelő ur, de ritka, hogy hivatásos szavalót említenének.Ha emlitenek,akkor is csupa általánosságot írnak.

/Mint

ha 1961-es magyar újságokat forgatnánk./ Hiába fordulnánk tehát régi kritikákhoz - nincsenek. dig itt, ahol a művész egyedül

Pe-

tolmácsolja a költő mondaniva-

lóját és művészetét, rendkívül fontos lenne apró részletek leirása.

A művészek megitélése,

felfogásé""'í megértése,

a vers helyes vagy helytelen

objektív

pontjából a hangszinváltozások

ítélet megfogalmazása szem-

leheletfinom árnyalatainak, az

arckifejezés apró változásainak, a műrész állásának, szövegtudásának, a részek

kiemelésének

stb. nagy jelentősége volna.

Ezek nélkül csak sötétben tapogatódzik már az egy generációval későbbi kutató is. Meg aztán: lott, látott produkciót. vészetét és munkáját lóságához,

nincs

mihez hasonlítani a hal-

A színjátszás esetében a szinész mű-

hasonlítani lehet egy egész külvilág va-

egy összefüggő cselekmény igazságához.

De a vers-

mondásban, ahol az előadó hangjában realizálódik a cselekmény, a hangszínben, dinamikában válik reális erővé,

ahol a valóság

a költő és az előadó

a felszínre

érzelmein

átszűrve

ilyen művészetben csak a pontos leirás

tör

/méginkább a rögzített

hang/ alapján lehet valamelyes objektiv Ítéletet mondani. 114

-

Hiába, olyan leírást, mely ma

sem találunk. Nem marad

részleteket is adna -

más hátra, mint a

sajnos

negatívumokhoz

fordulni. Már Egressy is azzal a céllal irta meg a szavalásról kialakult elméletét, hogy latot helyes irányba

valamilyen, eddig kialakult gyakor-

tereljen. Nyilván az

5 korában a sziné-

szek a pódiumon is szinászek voltak, ágáltak, játszottak, cselekedtek a

testükkel is, nemcsak a hangjukkal. Ez ellen irta

az ismertetett mondatot is. Kérdés: tanításának volt-e valami hatása? Vajon a kevésbé tehetséges szinászek képesek voltak-e elméletét a gyakorlatban megvalósítani? A tehetségek feltétlenül.De e művészet száméra éppen az a tragédia, hogy minden kissé értelemben

megtanult

becsvágyó ember, aki a hétköznapi

beszélni, azt

hiszi, hogy közönség elé

lépni sorsjelölte kötelessége. Ezért azután elárasztja az előadóestéket a dilettánsok szavalnak,

sokszázas, talán

szavalnak, szavalnak. Egressy

pátosza a kezünkben, pontosabban a nészeire is vonatkozott, hiszen ők által kényszeritett

századforduló idejére, még a gyon

Gábor korának

hősi

szájunkban züllött énekké,

hamissá, kellemetlenül zavaróvá. És ez a a szinház

sokezres tömege és

Nemzeti Szinház szí-

vetkezték le legnehezebben

un. "nagy stilust", Vígszínház

amelyet a

versenye is csak na-

nehezen tudott kissé a természetes stilushoz közelíteni. De térjünk vissza a negatívumokhoz. Egressy halála után

vetkező

mintegy negyven

nemzedék legnagyobb

évvel, az utána kö-

gyakorlati és

elméleti szinházi

szakembere. Hevesi Sándor, őrzStt meg az utókor számára néhány jelentős

hibát, mely a

versmondást természetellenessé tette.

Fontos elméleti müvének

bevezetőjében igy ir: "...A mi pódiu-

munkon a művészet csak a bombasztikus, retorikus tott, amelynek már a lélekharangot. Ez a hogy szavakat szinez

stílusig ju-

színpadon - Istennek hála - meghúzták retorikus stilus pedig és

fest,

a

főként abban áll,

ahelyett, hogy az

egész vers 115

hangulatának és

lelkének visszaadására törekednék.""1'' Negyven

esztendő alatt tehát kult ki. Természetesen az a

Egressy elvével ellenkező gyakorlat alaminden általánosítás sántit, de megvan

jó tulajdonságuk, hogy a

többség

Igaz ugyanakkor, hogy a kevesebb

gyakorlatát tükrözik.

helyes törekvés elvész, pon-

tosabban: nem tükröződik benne. Viszont az is igaz, hogy a reformkor és a túlfűtött

szabadságharc korának patetikus hanghordozása és

pátosza magában

hordta saját

helyes gyakorlatának

sírásóját is. Amikor a tartalom, az eszme kifejezésének elsődlegessége mellett a hang ta, az epigonokban - akik

zeneiségének fontosságát hangsúlyozsohasem tudták teljesen átélni köl-

tőink érzéseit és eszméit - azt a

gondolatot ültette el, hogy

ha dallamosan éreztetik a vers ritmusát, már mindent megtettek a költemény helyes előadásának badságharc

érdekében. Amikor pedig a sza-

bukása után kiégett, kiábrándult, pesszimista köl-

temények sorozatával találkoztak, azok, akik maguk is kiégett, kiábrándult és pesszimista emberekké váltak - ők, akik azelőtt hősi pátosszal telitett, nemzetüket féltő hazafiak voltak - uj körülmények is, amikor

között is megtartották patetikus hangjukat. Akkor a

költeményekből

hiányzott ez az érzés.Akkor is,

amikor a közönség már távol került ettől a hangulattól - a reakciós államapparátus minden

nevelőeszközének,

meg

"polgári nyugalmat" követelő életformának hatására.

aztán

a

Az epigo-

nok és az emiitett tehetséges emberek tehát megrekedtek a külső formánál, hiába intette őket Egressy:

"Az előadó hangmüvé-

szetével alakot és szint fog adni a költemény minden egyes részének - soha cem tévesztve azonban szem elől az arányosság és összhangzás igényeit. tétele pedig

Az arányosság ós összhangzás közös fel-

egyszerűen abban áll, hogy:

mindig a főhangulat

2/ uralkodjék a részek felett és ne fordítva." ^ A z előadás művészete. Bp. 1908. 4. p. 2/

116

A szinészet könyve. Pest. 1866. 78. p.

-% *

Már pedig a A szavakban szívtől

XX. század elején is éppen fordítva történt.

levő gondolatokat és érzelmeket játszották meg. A

kiindulva hatalmas

ivet irtak le karjukkal a napfel-

keltét ábrázolva, ami ostoba és haszontalan törekvés volt, hiszen a szavak világosak és határozottak, nincs szükségük mimikai

aláfestésre.

Éppen ilyen

kinos és kellemetlen lehetett,

amikor az előadó szivére szoritott kát tenyerével igyekezett a szerelmet érzékeltetni. fejezni azt, azt kell

Sőt,

"a hang szinóvel

is ki akarják

amit a szavak amugyis tökéletesen kifejeznek. Ha

mondaniuk,

kicsiny, negédesen csucsoritják a

hogy

szájukat és mosolyognak hozzá, elő, hogy keserű,

ha pedig a szövegben ez fordul

akkor félrehúzzák a szájukat, mintha kinint

kellene lenyelniük..."^ is napvilágot láttak,

Pedig ekkor már Hevesi Sándor Írásai

melyekben

a kitűnő szakember világosan

kifejezte és bebizonyította« hogy "az előadó nem mimikus." Nem Ítélhető el,

ha az érzések és indulatok - melyeket

hangjával kifejez - önkénytelenül

az előadó

kiülnek az arcára is.

Sőt,

ez dicsérni való, helyes dolog.

Hevesi Sándor is az ellen ha-

dakozik,

különbséget tenni szavalás ős

ha az előadó

szinjátszás között,

nem tud

és "mimikailag is ki akar mindent fejezni

s az ilyen erőlködésnek

rendesen grimasz az eredménye. A hom-

lokráncolástől, szeakidüllesztéstől, szempillarángatást61,ajk~ 2/ biggyesztőstől óvakodni kell." ' Na, de hogy óvakodjanak szegények,, amikor

a sziniiskolák is arra nevelték őket - nemcsal

a helytelen gyakorlat -, hogy hangmodulációkkal ne csak gondolati ős hangulati árnyalatokat fejezzenek ki, hanem egyes sza~ vak érteinőt szemléltetőbbé is tegyék, színezzék. Ehhez hozzájárult a sziniiskoláknak hogy a növendékeket

az a helytelan

tanítási gyakorlata,,

elsősorban nem érthető és tagolt beszédre

nevelték, hanem a terem növekedésével 119 'Hevesit i. m, 52. p. Hevesi: i. a. 4b. p.

folyton

emeltették a

hangjukat,

mert az volt az elvük, hogy a nagy terem nagy han-

got követel.

Igy azután

kialakultak a vihart tuldübörgő han-

gok.Ezek a "szivemben vihar dul" féle szövegeket eppugy mennydörögték, mint a jobbak,

Lear monológját. És ez ellen hiába tiltakoztak

az ő

természetes hangjuk

elveszett az avatatlanok

éneklő, dübörgő, ágáló kakofóniájában. Kosztolányi Dezső 1930ban is rendkivül elkeseredetten ir erről a "stílusról". A vers zeneiségét hangsúlyozó irányzattal szemben tehát a természetes téért

beszéd elsőségét emelték ki a versmondás művésze-

harcoló teoretikusok. De, mint minden harcnak, ennek is

voltak

vadhajtásai.

A természetes

beszéd

kívánalmait odáig

"fejlesztették", hogy a versmondástól a mindennapi élet beszédét kérték

számon.

Ennek természetes

következménye volt az,

hogy a versnek, a vers formájának prózává való széttörését követelték. formáját

Arra

szólitották

fel a versmondókat,

mindenképpen titkolják.

A vers

hogy a vers

zeneiségét előtérbe

tolók és az elsikkasztók vitájához Hevesi Sándor igy szól hozzá: "Először a szöveg értelmével kell tisztába jönnünk, vagyis az interpunkcióval és hangsúllyal." Mármost: "Vagy fedi a vers ritmusa

* 'zólamok

versformával

ritmusát, tehát a hangsulyok összeesnek a

vagy nem.

Ha értelem és versforma fedezik egy-

mást, oktalanság volna kitérni a dallamosság elől, csak azért, mert némelyek a verset nem tartják természetesnek... Az előadó tehát a versben ne keresse a melódiát, de ne is térjen ki előle! A melódia, a vers igazi zenéje megszólal, mihelyt az értelem és az érzés megsuhintja bűvös pálcáját."^ Ennek az elvnek

gyakorlati megvalósítói közül Ódry Árpád

volt a legnagyobb művész. Más helyen /Theatrum 1961. Bp. 1961. 61-62. p./

rámutattam elméletének veszélyes pontjaira. Ez el-

mélet szerint:

a szöveg értelmének kristálytiszta megfogalma-

zása

érzelem

1/

118

után

az

I.m. 31. P,

keresztültöri az

értelem gátját és a

versmondó érzelmileg

is

magáévá

teszi

a verset.

Azonban t

versforma, a ritmus, a rim eszköze a költőnek, s a mondanivaló birtokbavétele "hiszen

a

elválaszthatatlan

a

forma birtokbavételétől,

költő a vers zeneiségével árulja el 1

legrejtettebb titkait." ^

Az

mondanivalója

olyan nagy művészek,

Árpád, nyilván képesek voltak

az

mint ódry

érzelmi momentumokat, igy a

zeneiséget is a megfogalmazás után, előadás közben belehelyezni a versbe.

De

mi

történik a kisebb

tehetségű előadókkal?

Ezak megállnak az értelmi megfogalmazásnál,

előadásuk szürke,

köznapi, unalmas, tehát hamis lesz. Hogy ez igy történt, arra Kosztolányi mutat rá 1930-ban: "...a szavalást szerették volna lecsökkenteni holmi szegényes

kamarazenévé,

színvonalára, a

előadásra. Ez pedig egyáltalán

.természetes'

nem volt természetes.

a

közlőbeszéd

Maga a vers nem természetes beszéd, önn /

kivületében természetfeletti és természetelxenes." A folyamatot tehát nem tudták megállítani a művészek.Nemcsak a tehetséges

és

tehetségtelen rossz szándékúak,^

tehetségtelen jószándékuak is rontottak a dolgon. gadták a természetes

beszéd

prózává süllyedt.

ahogy általánossá vált ez az elv "nem is

S

elvét

gyakorlatukban

de a

Ők is elfoés a vers

termett itt azóta semmi. A szavak boldog őrülete, az indulatos szavalás, a tömegeket mozgató és összefogó óriási lendület pe1/

'Hont Ferenc: Költészet a dobogón. Bp. 19^2. 37. p. 2/ Szinház. Bp. 19^8. 187.p. Számunkra most ez idézet csak egy bizonyos állapot lerögzitése miatt volt fontos. Nincs helyünk vitára, mégis annyit meg kell állapitani, hogy a köznapi beszéddel szemben feltétlenül természetellenes a vers formája, de semmi esetre sem természetfeletti, nem vonatkoztatható el az emberek mindennapi, vagy - ha igy tetszik - köznapi érzelmi életétől, amely érzelmi telítettség elkülöníti önmagát, formailag, a közlő beszéd formájától. az én fogalmaim szerint a tehetség nem lehet rossz szándékú - sajnos -, a gyakorlat sürür bizonyította és bizonyítja ennek ellenkezőjét. 119

dig száműzve volt erről

a

földről.

Ezért lenne szükség ma a

ault csalódásait felfedezni a színészeknek és velük együtt kutatni egy magyar szavaló stilust, melyben erő és lendület van, egy nagyszerű, alkotó szinmüvészetet,

mellyel még mindig adó-

sak vagyunk. 1920-ban irta Kosztolányi a fenti sorokat.

1908-ban je-

lent meg Hevesi Sándor müve és 1866-ban Egressy Gábor A szinészet könyve. Vajon

történt-e

változás

a Kosztolányi megjegyzésének

ideje óta eltelt emberéletnyi idő alatt? Mert azt az idézetekből látjuk,

hogy

kísérletek történtek ugyan a változtatásra,

de lényegében alig volt változás Egressy Gábor óta Kosztolányi idejéig. Vajon azok az elvek és gyakorlati megvalósítások, Egressy és Hevesi

müveiben

néhánnyal foglalkoztunk/ 1949-cel bekövetkezett

felfedezhetők

eltűntek-e

melyek

/s amelyekből csak

a magyar színművészetnek

nagy változása idején, vagy hatnak to-

vábbra is helyes vagy helytelen irányban? Nem könnyű a feladat.

Részben azért, mert általánosítani

kell, márpedig minden általánósitás sántit. Részben azért,mert a magyar szavalómüvészek stílus tekintetében.

nem

adnak

egyenletes teljesítményt

Részben azért nehéz ez a feladat, mert a

szavalóestékről megfogható

kritika

nem á l l rendelkezésünkre,

csak szépen megfogalmazott általánosságok, mint a zenekritikában

/ami érthető is, hiszen a versmondás legfontosabb elemét,

a hangszínt,

a hangmodulációt,

a

Írásban megfogni, rögzíteni/. t tt

^Kosztolányi: I. m. 320. p.

120

szó

muzsikáját nem

lehet

1961-ben ankéton vettem részt, tásának különböző

módozatait

versmondó szinészek.

melyen a versmondó

alko-

beszélték meg előadóművészek és

Az egyik jó nevü előadómüvésznő hibázta-

tott egy, a televízióban elhangzott verselőadást: tetszett /!/ nekem az előadás,

mert a vers

"Nagyon nem

/Ady:

Uj tavaszi

seregszemle/ előadásának kialakult hagyományai vannak. Évtizedek alatt a különböző nagy versmondó egyéniségek kialakították e vers legjobb előadói formáját, től eltérni súlyos hiba."

szinte előadói normáját. Et-

Tehát: a szinész nem ugy mondott el

egy verset, ahogy a közönség megszokta. Ezt súlyos hibának minősítette az előadómüvésznő. Ennek kapcsán merült fel bennem: feltétlenül

vajon

a hagyományokhoz

kell-e ragaszkodnunk? Szabad-e túllépni olyan ha-

gyományokon, melyek sablonná merevültek

és

szabad-e túllépni

olyanokon, melyek nem váltak formálissá? Mi magyarok eléggé szentimentálisak vagyunk és nagyon ragaszkodunk klasszikus hagyományainkhoz. Ez helyes és feltétlenül örömmel tölti el az embert.

Csakhogy...

klasszikus hagyományhoz ragaszkodunk?

Büszke

tölt el bennünket Szondy György hőstette,

Csakhogy

milyen

nemzeti örömmel

ugyanakkor hagyjuk,

hogy az idő /és a Terményforgalmi Vállalat/ lerombolja Drégely várának még megmaradt részeit. Hódolunk Vörösmartynak, de legnagyobb filozofikus mesejátékunkat,

a Csongor és Tündét, éve-

kig nem engedtük szinpadra. Legnagyobb magyar színésznek tartjuk Egressy Gábort, időszerű

de

ki olvassa

A színészet könyvét?

Tehát

a ma is sok vonatkozásban milyen az a "klasszikus

hagyomány", amit tisztelünk? Formális,fiégi,bevett sablonokat ismételgetünk,

anélkül, hogy akarnánk megérteni

mát, vagy méginkább:

akarnánk

azok tartal-

átértékelni azok tartalmát. Én

•indig nagyon félek, amikor a hagyományról beszélnek, mert ennek, a mi gyakorlatunkban nem szokott jó vége lenni. Itt van a versmondás hagyománya! tett miatt hibáztatta a szavalót,

Az előadómüvésznő olyan

amiért

tulajdonképpen

di121

csérni kellene. kább modort?/

Kialakult, sablonszerű előadásmódot /vagy in-

félre mert rúgni és képes volt helyette újszerű

elemekkel megalkotott kSltemény-egészt felépiteni.

S ha előa-

dása teljesen rossz lenne is, újszerű megoldásának nagy jelentőséga volna. Éspedig azért,mert a versmondókban Az uj tavaszi seregszemléről kialakult sablont megbolygatta. verset másként

próbált

elmondani,

Egy megszokott

mint eddig mondták, ezzel

kényszeritette a versmondókat, hogy újra gondolkodjanak a versen, mérlegeljék:

helyesek-e

és elegendőek-e azok az érzése*

és formai jegyek, mellyel, ezt a verset közönség elé vitték. Ez feltétlenül gyümölcsöző. Aztán meg:

tessék végre megérteni,

alkotó művészet.

Ne akarjuk

hogy a versmondás is

- és éppen a céhbeliek! - az in-

terpretálás cimszava alá besorolni. Ne akarjuk lealacsonyítani reprodukáló mesterséggé, engedjük meg e területen is a

szabad

kísérletezést, a hagyományokon való túllépést. Ellenkező esetben az elkövetkező évtizedekben nem változik semmit az előadóművészet

stilusa,

megmerevedett

szabályok halmazává válik a

tankönyve, poros, hatástalan, üres frázisokká a tartalma.

Azt

hiszem, senki sem akarja ezt. Kosztolányi irja, hogy minden évtized,minden német nemzedék uj

szinészt küld á költő elé,

a franciákhoz, olaszokhoz,

1

angolokhoz hasonlóan. '' Az uj szinósz uj szint, uj érzelmi telítettséget, uj hangot jelent.

Nálunk pedig akkor, amikor bi-

zonyos fejlődést tapasztalhatunk a régi sablonos tradiciók rovására, ezt a fejlődést ál'litsuk meg, sőt forditsuk vissza? De van másik

véglet

is,

minden régi hagyományt el kell lehet modern művészetet hibás, se, a 1/

122

amelyik

azt hangoztatja, hogy

vetni,

tradiciók nyűgével nem

létrehozni.

Ez a vélemény

éppen oly

mint az előbbi. Ennek következménye a ritmus széttöré"prózai versmondás". VÖ. i . m. 320.

p.

Amannak következménye a patetikus

hangvétel,

az éneklés,

a recitálás. Mindez megtalálható mai

versmondóink között is. Márpedig ezek a versmondás tekintélyét rombolják. Azok, akik a költői mondanivalót ki akarják szabadítani a •'forma börtönéből",

elfelejtik,

hogy éppen a mondanivaló te-

remttette meg a költővel ezt a nagyszerű "formabörtönt".

Ezen

a "börtönön" belül kell maradnia a versmondónak,ennek a törvényei szabják meg a magatartás, a kifejezés közvetlenségét,természetességét.*^

Miben áll ez a közvetlenség, természetesség?

Abban, hogy a művész "hallgatóit kedvezően közömbösíti a saját fizikai személyével szemben és ezzel egyúttal érzékenyebbé,fokozottan befogadóképessé teszi őket a mü,

és csak a mü iránt.

Beszédének, kifejezésmódjának egyszerűsége pedig nem a szürkeség egyszerűsége, hanem a

fehér szin

szivárvány hét szine egyesült. akkor is,

amikor a pátosz

egyszerűsége,

amiben a

Az ilyen művész egyszerű marad

legmagasabb fokáig kell emelkednie

előadásában. Egyszerű marad, mert érzelmeit nem hazudja, hang2/ ja őszinte emberi hang". ' Nagyon ki kell emelni, hogy a művész képes erre. Éppen az a baj, hogy az avatatlanok kezén elsikkad mindaz, amit Ascher Oszkár költői módon itt megfogalmazott. És annyit hadakoztak már a patetikus versmondás,a deklamáló stilus ellen, hogy ijedten utasitanak el avatott versmondóink is minden lehetőséget, amivel a vers zeneiségét érzékeltetni tudnák. Pedig nem erről van szó! helye a versmondásban.

A szinészkedésnek valóban nincs

Tüzzel-vassal

erőt hazudó, fokozott érzelmeket

pátoszt. Le kell tiltani a pódiumról, lást,

mely alatt azt értjük,

szavaló!/

irtani kell

az érzelmi

csak hangerővel kifejező ála szinpadról a

hogy a szavaló

recitá-

/jelen esetben:

emeltebb hangot vesz fel, mely nem az ő természetes

" v s . Ascher: A versmondás művészete. Bp. 1955. 56. p. 2/ 'Ascher i. m. 59. p. 123

hangja, s nem énekel ugyan,

de mégis

bizonyos egyformasággal

1

és egyhangúsággal ad elő, '' Helyesen ismerték fel,

hogy a rádió puritán versmondásra

nevel, szükségképpen elhagyja a versmondó a szinészi segédeszközöket. De ennek határozott hátránya is lehet. sok esetben,

nincs elég idejük a felkészülésre, de ha van is,

a verset nem kell következtében

Az előadóknak

megtanulniuk,

papírról olvashatják«, Ennek

- bizony jó néhány esetben - előadásuk kidolgo-

zatlan marad, a szükséges érzelmek felidézését nem képesek elvégezni. Tehát be lehazudják?

Szó sincs róla!

A

rendező és a

tiltó szólamok nem engedik az álpátoszt érvényesülni már. nek ellenére előadásuk éppen olyan hiányos lesz, érzelem nélküli lesz.

En-

mert szürke,

A rendező érzi a hiányt és ahhoz

nyúl,

ami nincs benne az előadásban: hatásos, érzelemdus zenei részletet játszik alá.

Ezzel pótolja azt, ami az előadó hangjából

kimaradt. Talán észrevette már az olvasó, hogy nem véletlenül idéztem Egressy Gábor és Hevesi Sándor müveiből.Az ő koruk gyakorlatában több olyan helytelen jelenséget tapasztalhatunk,melyek még ma is hatnak. Igaz, hogy nem jellemzőek már, de hatnak. Ez pedig veszélyes a fiatal

generáció és a ma oly nagyon fellen-

dült műkedvelő versmondás szempontjából.

A még ma is ható - s

általam is emiitett - tényezőkhöz kell sorolni azt a rendkívül kiábrándító külsőséget, amikor az előadó mimikailag is ki akar fejezni mindent.

Nem elég neki a költő szövege,

ő még meg is

akarja játszani. Nem hiszi el, hogy a magyar szavak jelentését a közönség maradéktalanul megérti.

így azután néhány -

kevés

számú, de jelentős - előadónk versmondását vagy rádión keresztül, vagy

lehajtott

fejjel

kell élveznünk, hogy mosolyra ne

húzódjon a csodára váró szánk,

hogy a költő szavainak ünnepét

ne rontsa el a versmondó profán homlok-, szem-, arc-, száj- és Vö.: Hevesi i. m. 58. p. 124

fülmozgatása.

/Hát még,

ha ehhez a recitálás is járul! Mert

sajnos tapasztalható./ Hevesi és Kosztolányi harcias támadása az "öblögető", vihart tuldübörgő hangok ellen,

meghozta

eredményét.

egészen megnyugtató módon. Ma ott tartunk, nem hogy nem orditják,

de nem is mondják a verset

az egyre több kivételnek/, azok is, vétkes

akiknek volna,

tulajdonságot.

Csak nem

hogy versmondóink /tisztelet

hanem nyöszörgik ós suttogják. Még

letagadják a hangjukat,

Igaz

az,

mint valami

hogy a versmondóknak

szükségük nagy hangterjedelemre, mint az énekeseknek. dulálható, /ahogy

félhangokat is aprózni

Hont Ferenc

tudó

nincs Jól mo-

hangra van szükségük

több izben és helyen kifejtette/.

Fontos

az, hogy hangterjedelmén belül gazdag, szines, aprózott hangot legyen képes alkalmazni.

Mondom, ez igaz, de ha van, akkor ne

tagadják le, pusztán azért,

mert ez a halkság iskolává

vált.

Ahol szükséges, igenis használják,

ezzel tesznek jó szolgála-

tot a mi életünknek. Ezzel

a versmondás tekintélyét,

emelik

mert egyfajta hazug tárgyilagosságtól mentik meg e művészetet. A tradició nemcsak akkor az,

ha száz éve alakult ki!

Az

is hagyomány, amit a mult évben produkáltunk. Tehát a mult évben kialakult hagyományon is tul kell lépni, ha jobb megoldást találhatunk,viszont százéves módszereket is alkalmaznunk kell, ha helyesek. Nem azon múlik egy módszer helyessége, hogy mikor keletkezett, hanem azon, hogy alkotó módon alkalmazni tudjuk-e saját gyakorlatunkban.

Egressy Gábor

majdnem

száz éve irta:

"Minthogy a költői eszme mindig érzelem alakjában jelenik meg: tehát a beszélő magát

mindenek előtt a költő kedélyállapotába

helyezi, érzelmeit sajátjává teszi, s ezek természetes hangján fog szólani, egyszerűen és n e m e s e n . G á l Gyula 30 évvel ezelőtt fogalmazta meg: "... a szavalónak tudnia kell, hogy az ő művészete bizonyos zárt formát követel, mely a mozgás és gesz1/

'a szinészet könyve. Pest. 1866. 78. p. 125

tus segítségéről már eleve lemond, nehogy oda nem illő ágálással az érzés ellen vétsen,

mert minél bensőbben és minél egy-

szerűbben tolmácsolja a költő

gondolatait és minél nemesebb a

magatartása - sikere annál nagyobb lesz."1'' Ki

vitatná

ezek

aktualitását? Ugyanakkor Egressy azt irja: "Az előadónak feladata hangjával jellemzőleg szinezni ott is, telen

s

hol a költő

e

hol a nyelvanyag arre kép-

részben tehetetlen. Az előadó hangja

ilyenkor saját képzeletéből

fogja kölcsönözni a szineket, s e 2/ szinek saját keble érzelmétől nyernek elevenséget." ' Mit jelent ez?

A

hang erőszakolt zenei

elemeivel

pótolni hiányzó

költői érzelmeket. Vagy Kosztolányi kritikáit olvasva ezt találjuk: "...nemzedékeknek kellett

volna

versenyre

Arany balladáit és egy sajátos

kelni, hogy megszeressék

előadóstilust teremtsenek hoz-

zájuk, ugy, hogy a legiameretlenebb is átmenjen a vérünkbe,

a

szózenével és az előadás művészettel együtt."^ Valóban nagyon kevés volt,amit a versmondók tettek Arany balladáinak ismertetéséért,de ha egy "sajátos előadóstilust" alakitottak volna ki, amelyet minden korszakra általános érvényűnek nagyobb hibát követtek volna

el

és

mondanánk - még

követnénk el mi is. Mert

egy költemény előadása nem lehet minden évtizedben ugyanolyan. Különösen nem lehet,

ha

változás következik be,

a mely

társadalma

fejlődésében gyökeres

szükségképpen megváltoztatja az

embereknek az élethez és egymáshoz való viszonyát, szükségképpen a mult

emlékeihez

való

viszonyát.

Egy vers előadásában

nemcsak a "költő és kora" a lényeges,hanem az "előadó ós kora" is.

Annak a kornak élete és elvei, amelyben irták, de az elő-

^ A szavalásról. Schöpflin. Magyar Szinészeti Lexikon.Bp. 1931. 2// A szinészet iskolája. Bp. 1899. 142. p. 3

12f>

'l. m. 320. p. Az okos város. 1920.

adó korának élete és elvei foglalkozni,

is.

/Nem kivánok vele részletesen

de jaeg kell említenem, hogy itt nem hamis aktua-

lizálásra hivom fel a versmondókat,

hanem helyes

lásra.

kell mondani ma is,

Vörösmartyt

"vörösmartyul"

transzponáde a

költő korának ma már túlzottam zenei romanticizmusa nélkül.Azt kell hangsúlyozni,

ami az ő korának legtöbbet mondott, de ér-

tékeltetve azt, ami ebből a mi korunknak szól./ A fenti négy megállapításból

tehát kettőt ma is elfogad-

hatunk, kettőt pedig elutasíthatunk. Természetesen lehetne sorolni a példákat,

de azt hiszem,

ennyiből

is

világos, hogy

feltétlenül tul kell lépnünk olyan tradíciókon, melyek nem felelnek meg a mi korunk igényeinek,

viszont

fel kell használ-

nunk azokat, melyekre építeni tudunk. Meg kell értenünk,

hogy az élő szónak saját,

meghatáro.

zott arculata van és olyannak kell maradnia, amilyennek a természet megteremtette.1^ Tehát mindig olyannak kell lenni a művészi beszédnek,

amilyen a beszélt nyelv.

Az 1848-as időkben

nem lehetett volna a mi értelmünkben puritán, szi beszéd

minden

egyszerűségre

törekvés

mig a mai művé-

mellett sem lehet

olyan hétköznapi, mint a naturalizmus idején volt. Ezt nemcsak mi tudjuk, hanem tudja

minden

feltörekvő

kor érzékeny lelkű

gyermeke is: "Az eszményi szépnek alapja nem lehet más, mint a valóság az életben,

s az élet a valóságban.

Emelkedjék bár a

csillagokig sudarával ama tündérfa, melyet a költészet szépnek nevez:

végre is a természet földjében kell annak

gyökerezni,

ha azt akarja, hogy benne a földi természet szülöttei gyönyör-

p/

icödjenek."

Egressy realista törekvéseinek szép megfogalmazá-

sa ez a mondat. ^Sztanyiszlavszkij:

A színész munkája. Bp. 1951. II. k.

84. p.

^Egressy: A szinészet iskolája. Bp. 1889. 144. p.

De a haladó erők

képviselői

nemcsak a realizmus mellett

tettek hitet, hanem az elevenen ható művészet mellett is. Hont "A

Ferenc igy fogalmazza meg:

művészet

minden

ágazatában a

pillanatnyi, fölszines hangulatkeltés helyett a közönség szemléletének, érzésvilágának és magatartásának legmélyebb rétegein is átsugárzó,

tartós, továbbrezdűlő, cselekvésirányitó ha-

tására törekszünk.

A versmondó szavai a hallgató lelkivilágá-

nak ugyanolyan mély rétegéig hatolnak,amilyen mély lélekrétegből fakadnak. Az elhangzó

vers

hitelességét

a

szavaló csak

teljes emberségének szolgálatbaállitásával bizonyithatja. Igehirdetésének nemesércfedezete az egész lényét betöltő, mélységes meggyőződés.

Nemcsak vallania,

hanem vállalnia is kell a

költő igazságait, dobogón és életben egyaránt. A meggyőződéses szavaló nem magyarázza

a

verset a közönségnek,

puffogó jelszavakká a költő eszméit.

Nem

nem torzitja

tanit és nem szóno-

kol. Éli és hiszi, amit mond."1' Ezek is olyan hagyományai

a

versmondás elméletének, me-

lyeknek figyelembevétele feltétlenül szükséges és amelyek nélkül

csupán

reprodukáló

mesterséggé

züllene a

versmondás

egyébként alkotó művészete. A művészi szinvonal emeléséhez

azonban nem elegendő csak

az idézetek ismerete, sőt az sem elég, állapítások vérévé válnak a művészeknek.

ha régebbi helyes megDe tovább megyek! Az

sem elegendő, ha a mi gyakorlatunkból kialakult helyes elveket termékenyítünk meg hagyományos elemekkel, ha a kettő egymásrahatásából

a

gyakorlatban

tudunk teremteni. mellett

Ilyen

rendkivül gyümölcsöző

elméleti és gyakorlati felkészültség

is hiányozni fog az,

színészetben nem vitatja

senki

aminek sorsdöntő fontosságát a az

utóbbi száz évben, de ami

hiányzik a versmondóknak ma is: a külső szakszerű amit szinpadon a rendező végez.

ellenőrzés,

A Szovjetunióban a versmondás

^Költészet a dobogón. Bp. 19^2. 36. p. 128

elméleteket

Művészetének magas s z í n v o n a l r a

emelkeiését

g í t e t t é k e l 5 az előadómüvészeti rendezők. Az Irodalmi Színpadon t a l á l u n k

efféle

nagymértékben s e Nálunk i l y e n n i n c s .

törekvést,

de

e z nem

m e g f e l e l ő , mert a vers csak a főpróbán kerül rendező e l é , s ha neki k i f o g á s a van valami e l l e n , nincs elég idő.

az

átdolgozásra az e l ő a d á s i g

Ne t e s s é k a z t v á l a s z o l n i ,

gyelmeztetésre csak t e h e t s é g t e l e n

hogy t a n á c s r a ,

fi-

vagy kevésbé t e h e t s é g e s em-

bereknek van szüksége. Hány nagyon t e h e t s é g e s versmondánk van, akinek modorossága napról napra növekszik?

Pedig

magasabb színvonalú a l k o t á s r a képesek.

i l y e n rendezőszerü

Az

tanácsadót a magnetofon sem h e l y e t t e s í t i , got adja v i s s z a , mondhatná v a l a k i ,

de

nem

ellenőrzi

a

kár

értük,

mert az csak a hanmimikát. E l l e n v e t é s ü l

hogy azt v i s z o n t megmutatja a tükör.

Való-

ban, azoknak, akiket nem kap e l a költő é r z é s e . Egy l i r a i vers érzelmi t e l í t e t t s é g e átérzésének

tetőfokán sok olyan szemrán-

duláson, gesztuson s t b . s i k l i k át az a l k o t ó , amelyek l e r o n t j á k a j ó l f e l é p í t e t t vers h a t á s á t .

Tehát, véleményem s z e r i n t f e l -

t é t l e n ü l szervezni k e l l e n e v a l a m i f é l e versmondói k l u b b o t , v e r s mondói laboratóriumot, ahol mindenki elmondhatná az otthon k i dolgozott verset, solná

az

ha annak szükségét é r e z n é .

i l l e t ő sajátos s t í l u s á t ,

sőt

Ez nem b e f o l y á -

még alkotó módszerét

sem. Nem uniformizálásra törekvés e z , hanem j a v a s l a t egy olyan fórum l é t r e h o z á s á r a ,

melynek az e l v i kérdések t i s z t á z á s á n t u l

a h e l y e s gyakorlati módszerek k i a l a k í t á s a i s f e l a d a t a lenne,, Látszólag messze kerültem a hagyomány és a versmondás v i szonyának v i z s g á l a t á t ó l . Pedig ezek a gondolatok sok-sok más i s -

- é s nyilvár.

szükségképpen következnek a mult eredményei-

nek é s hibáinak f e l i s m e r é s é b ő l .

Éppen e z é r t arra hívnám f e l a

figyelmet,

olvasni r é g i e l m é l e t i r ó k a t és

kritikákat,

hogy

tessék

sokat

azaz t e s s é k sokat f o g l a l k o z n i r é g i e l v i kérdések-

k e l i s , hogy az annak kapcsán felmerülő gondolatok a gyakorlat o t a legmagasabb színvonalra emeljék.

129

Miért van arra szükség, hogy a versmondó művészek gyakorlata magas színvonalra emelkedjék? Hem akarok a versek eszmeipolitikai jelentőségéről beszélni

- nincs szándékomban a ver-

sekben is megnyilvánuló attvészi élvezet fejtegetése.

"Csupán"

arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyelvünk napról-napra, évről-évre, évtizedről-évtizedre egyre csak romlik és senki sem akar kellő erővel útjába állni. A versmondásnak - egyéb funkciói mellett - óriási jelentősége van a helyes és szép magyar dikció népszerűsítése terén. Mert nemcsak a szinpadi játékkal, rek...

de a versmondással kapcsolatban is "oly nagy az embeigen

tiszteletreméltó

annyiba veszik, mintha

a

előítélete, hogy a színészeket

nyelv szépségeinek és tisztaságának

természetes őrei volnának."1'' Kovács Tivadar,

Rasi: A szinész művészete. Bp. 190^. 38. p. 130

A KORSZERŰ SZÍNHÁZTUDOMÁNY EGYIK UJ VIZSGÁLÓDÁSI TERÜLETE - A MÜKÖDÉSTAN A tanulmány Cime arra kötelez, hogy a Theatrum o l v a s ó j á nak legalább vázlatosan mutassam be a színháztudomány egyik u j vizsgálódási tertiletőt, a arra,

A kifejezés már utal

működés tant.

hogy ez az uj vizsgálódási terület

nek, újszerűségének

megfelelően nemcsak uj

amely természetévizsgálódási tár-

gyat, hanem uj módszereket is jelent e tudományágban -, nem a szinház statikus jelenségével, nem is egyes elemeinek statikusan rögzített tényével,

hanem a szinjáték-jelenség e g é s z é v e l ,

folyamatával, az elemek

összetételében

megmutatkozó ritmiká-

val, egyszóval a működő szinházi organizmussal foglalkozik. A dinamika, a működés elveinek vizsgálata, persze, felteszi és nagyon

is

megkivánja, az egész szinjáték-jelenség

és

egyes elemei statikájának ismeretét is. A kutatási terület elnevezése nem is a statikus

vizsgálódás tagadásaként jött lét-

re, hanem annak hangsúlyozása akar lenni, hogy a hatást, a közönség érzelmi- és tudattartalmának változását,a statikus elemek dinamikája, tér-időbeli ritmusa,mozgása fejezi ki. A szinjáték, a színházművészet statikusan nem is létezik, csak a működés dinamikájában.

Statikus

elképzelése,

pillanatainak az

elmélet számára való rögzítése már maga is absztrakció eredménye.

A gyakorlatban csak működő szinház, jól vagy rosszul mű-

ködő szinház lehetséges.

A színháztudomány

müködéstani vizsgálódásoknak is, nül állami,

társadalmi

minden

ágának, a

az a célja, hogy a közvetle-

kezelésben dolgozó

színházakat minél 131

eredményesebben s e g í t s e

hozzá

társadalmunk

szinházi

jellegű

szükségleteinek hathatós k i e l é g í t é s é h e z . Ebből adódik az i s ,

hogy

a

müködéstan a színházat

nem

egyszerűen épületnek é s az é p ü l e t e n b e l ü l i tevékenységnek f o g ja f e l , hanem t é r - i d ő b e l i meghatározását

a

társadalmi igényű

s z ü k s é g l e t oldaláról p r ó b á l j a m e g k ö z e l í t e n i .

Megközelítésének

á l l o n á s a i , tehát a müködéstan t á r g y a : 1 . A társadalom s z i n h á z i j e l l e g ű s z ü k s é g l e t e . Mennyiségi é s minőségi, v á l a s z t é k b e l i , műfaji stb.meghatározása, f e l d e r í t é s e , mint c é l . 2. Az ennek k i e l é g í t é s é r e szükséges d o l o g i / é p ü l e t , gép, anyag s t b . / ,

személyi / m ű v é s z e t i , műsza-

k i , a d m i n i s z t r a t í v / f e l t é t e l e k , eszközök társadalmilag indokolt mértékének m e g á l l a p í t á s a . 3. Azoknak

a

módszereknek

meghatározása,

amelyekkel a

s z i n h á z i eszközöket a c é l n a k , tehát a társadalmi méretű s z ü k s é g l e t

kielégítése

lehet felhasználni.

Az

érdekében leghathatósabban

organizmus

szűkebb értelembe

v e t t működésének s z a b á l y s z e r ű s é g e i . Az állomások megközelítésének módszere, mint minden tudományos vizsgálódásé csak 1. a megfigyelés 2. az analízis, az elemzés 3 . a szabályszerűség m e g á l l a p i . á s a / o b j e k t i v j e l l e g ű t ö r vény/ 4-, a törvény é r v é n y e s ü l é s é r e vonatkozó j a v a s l a t megtétele lehet. A módszer

e

négy

pontjának alkalmazása

a

müködéstani

v i z s g á l a t o k mindhárom, az imént állomásnak n e v e z e t t , dási t e r ü l e t é n alkalmazandók:

tehát a c é l .

eszközöknek a c é l érdekében való f e l h a s z n á l á s a , rületén egyaránt. 132

vizsgáló-

az eszközök é s az működésük t e -

Talán feltűnik, hogy a működéstani szempontjai között« a

feltárt

kutatások módszerének

objektiv törvény alkalmazására

vonatkozó javaslat is szerepel.Bz nem véletlenül történik igy. Sz a módszer lényege.

A működéstan ugyanis alkalmazott tudo-

mány. Ezt a minőségét a színháztudomány történetében megismert normativ,

történeti,

szellemtudományi

irányzatokkal szemben

kell hangsúlyozni. A működéstan tehát kifejezetten gyakorlati célu. Történeti jellegű kutatásokkal foglalkozik,

de csak annyiban, ameny-

nyiben vizsgálódási tárgyának feltárásához, a változás tendenciáinak

megismeréséhez szükséges. A működéstudomány célja nem

múltbeli,

csak részben jelenbeli. Lényegében a jövő színházá-

nak társadalmi funkcióját és az ennek kutatja.

ellátásához vezető utat

Ez pedig javaslatokban realizálódhatik. A müködéstan

ezért nem érheti be pusztán az objektiv törvényszerűség megállapításával. A müködéstan aspektusából ez csak eszköz, célja a gyakorlati szinházi organizmus működésének javitása. A müködéstan

tárgyának és módszerének ilyen, még vázla-

tosnak sem mondható,

felrajzolása

déstan helyét a szinházi oldalán.

A müködéstan!

eleve meghatározza a mükö-

apparátusban,

a

szinházi apparátus

vizsgálódások fő feladata a szinházak

állami apparátusának támogatása. Ennek érdekében az itthoni és külföldi szinházi jelenségek figyelemmel kisérése, gek állandó elemzése alapján

a

a jelensé-

szinházak jövő működésére vo-

natkozó javaslatok kidolgozása. Ne feledjük el, lentett volna

és

hogy ha a szinházak államosítása nem je-

nem

jelentene aa is politikai,

különleges

kulturális, eszmei feladatokat, hanem pusztán valamennyi szinház egyetlen

monopólium

formájában

való

összevonása lenne,

óriási apparátusának Működtetéséhez akkor is szükség lett volna a szervezéstudomány,

bizonyos értelemben tehát a

müködés-

tan, egyes területeinek alkalmazására.

133

A színháztudomány

esztétikai ágának feladatai között is,

különösen a mostani kutatási stádiumban, szerepel a jövő színházának kutatása.

A történeti múltból a jövő felé fordulás az

egész tudományra,

a

volt, elő,

színháztudomány

egészére olyan hatással

hogy ebből a jövő felé fordulásból vált ki, bontakozott differenciálódott a müködéstan.

merni,

hogy a szinházi hatásnak,

gyon sok olyan momentuma van,

Fel kellett ugyanis is-

a szinjáték-jelenségnek na-

amelyre az esztétikai kutatások

nem tudnak válaszolni. Ilyenek mindenekelőtt azok, a többi művészet társadalmi

amelyek a színházművészet és

percepciójának

arányait vizsgál-

ják, tehát azt a kérdést bogozzák, hogy a színházművészet,mint szociális populáris forma, mint társadalmi szükséglet kielégítése,

a társadalmi fejlődés során, hogyan aránylik jelentősé-

gében, frekvenciában /látogatási gyakoriság/ a többi közönségművészethez, ágaihoz.

az

azokon kivüli művészetekhez,

sítás különösen előtérbe tolja, lomban,

a

kultura más

Ennek a kutatási szempontnak jelentőségét az államomert tervszerűen élő társada-

tervállaaban, nemcsak az anyagi javak termelését kell

a szükségéthez

tervszerűen

arányosítani,

hanem a szellemi,

művészeti természetű szükségleteket is tervszerűen kell kielégíteni. Bhhez mindenekelőtt fel kell mérni az egyes művészetek eddigi szociális populáris hatását. /Ez a színháznál igen alacsony. Megközelítően kétévenként egy színházlátogatás esik országunkban egy főre./ ághoz való arányát, egy főre eső évi

s

Meg kell határozni meg kell

szinházbajárás

íme a müködéstani vizsgálódásnak mindjárt

a

javaslattal,

kielégítéséhez

a

többi kulturális

állapítani a terv számára az gyakoriságát,

szükségletét,

egyik fő feladata, megtoldva

hogy az igy megtervezett szükséglet

minimálisan milyen eszközökre, ezek felhaszná-

lásának milyen módozataira van szükség. A szinházak állami irányítása monopóliumba való összevonásuk, 134

nem

hanem

egyszerűen egy óriási éppen az imé>

mondot-

takból folyóan,

ennél sokkal több, bizonyos értelemben egység

és aránya kultura többi ágával, egészével és társadalmunk gazdasági alapjával.

A

szinházi

apparátus

irányításának ilyen

igényei szükségessé tették a gyakorlatban is, a színháztudományon belül is a tudományok egész sorának bevezetését, alkalmazását. Alkalmazott tudományaink: a/ az üzemszervezés /felhasználva a technika, a gazdasági tudományok, tervezés, szervezés stb. ismereteit/; b/ a szociográfia

/felhasználva a

művészet-pszichológia

mint alkalmazott pszichológia, a szociológia, demográfia ismereteit/; c/ statisztika /mint általában a megfigyelés,különösen az irányzatfigyelés

számokon

alapuló,

tehát objektiv

módszere/; d/ jog /az államhatalomnak, mint a társadalom legfelsőbb hatalmi szervezetének kötelező és szankcionált rendelkezései a színházak

működésére vonatkozóan.

rendeletek,

előbb-utóbb a szinházi törvényhez

melyek

Szinházi

vezetnek./. Ezek a müködéstan alkalmazott ismeretei, tudományai. Eszközök a fentebb körülírt Ezeknek az eszközöknek lasztásán is látszik, a szinjáték-jelenségnek

müködéstani mindegyikén,

célok megvalósításához. tehát az eszközök megvá-

hogy a müködéstani vizsgálatok lényege, a társadalom

viszonyaiban betöltött

szerepét, funkcióját, röviden, működését megfigyelni. déstan feladatát egy bizonyos

értelemben,

A mükö-

nagyon leegyszerű-

sítve, mint a most emiitett négy tudományágnak,

módszernek, a

szinház területén való alkalmazását is felfoghatjuk. Ha mindezek után a müködéstannak a színháztudományon lüli szervpét és a színháztudomány

be-

egészének a korszerűségtől

megkövetelt változását ábrázolni akarjuk, ugy a következő sematizált ábrákat rajzolhatjuk fel. 135

a/ ábra A

színjáték

jelenségét

vizsgáló elméleti tevékenység statikusan magát

a

ugy

háromszög befo-

Az ábra mutatja, hogy a

szinjáték-jelenség oldalának lözhető

TÖRTEIMET

körül

jelenséget, mint az

egyenlőszárú gói.

fogja

egyike

három tS sem nélkü-

a szinjáték-jelenség

területének meghatározásában. b/ ábra A szinjáték

kutatás

dinamikáját

próbálja ér-

zékeltetni.

A szinjáték-

jelenség

*

S

lényegének meg-

határozásában

mind

esztétikai, mind a déstan!

ELMÉLET^ MÓDSZERTAN

az mükö-

oldal érintkezik

az elméleti és

történeti

oldalakkax. Sz lenne sematikusan a színháztudomány szerke-

TÖRTE N E T

zete. A nyilak a kölcsönösségeket fejezik ki. Amikor

a

színháztudomány korszerű szerkezetét, azon be-

1U1 a müködéstan szerepét felrajzolom, ledkezem

meg

Akadémiánk,

arról,

egy pillanatra sem fe-

hogy tudományos életünk legfőbb fóruma,

épp ugy, mint a világ több akadémiája, más alapo-

kon áll. S szerint a színháztudomány, ha van ilyen egyáltalán, történeti és irodalmi jellegű ismeretkör. Ennek történeti oka az lehet,

hogy

a

színháztudomány

felé az eddigi

lépéseket

többnyire azok tették meg, akik irodalomtudománnyal foglalkoztak. így nem lehet csodálkozni azon, hogy az irodalom tudósai, 136

a szinjáték

végtelenül

saját irodalmi

szintetizált területén,

kategóriáikai

jött létre az a felfogás, irott darab szinpadi hébben

keresték

amelyik

és

a

elsősorban a

találták meg. Igy

szinjáték-jelenséget az

reprodukálására egyszerűsíti,

fogalmazva,

a

szinjáték

elemeinek

vagy eny-

szintézisét,

az

irodalom vezetőszerepének uralma alatt hozza létre, magyarázza. S felfogás kialakulását ugyan a szinjáték igazolja,

/a szinjáték

műfajainak

tényező nem mutatható ki/ az

"irodalmi" és

a

szinjáték

Szintézis alatt csak vevő elemek egyedüli

jelentős

eredményeket ért el. Ma

hogy az irodalom ilyen vezetősze-

többi elemének viszonya nem szintézis. azt

mindegyike

hatásánál

története nem

soránál az irodalmi

de tény az, hogy a szinjáték, ebben

korszakban,

azonban egyre inkább érzik, repe

egy

érthetjük, ha a szintézisben részt-

éppen

nagyobbra

felfogása csak kiséret,

a

szintézis révén, eredeti és

tesz

szert. A szinjáték ilyen

nevezetesen az irodalmi

termék

elő-

adási, a felhasznált többi elem kíséretében, segítségével. A színjáték-művészet további

fejlődése érdekében szükség

van annak a felfogásnak érvényesítésére,

amely a színjátékban

felhasznált elemek igazi szintézisével,

minden elemnek a maga

helyén való

egyenjogúságával foglalkozik.

is ezen az állásponton volt,

A gyakorlat mindig

azonban éppen a tudományos kuta-

tás adós a szinjáték, irodalmon kivüli elemeinek feltárásával, annyi és olyan ismeret összehordásával, amelynek mennyisége és szerkezete megüti a tudomány mértékét. A feladat

ennek

az

ismerethalmaznak

összegyűjtése:

a

színjáték-elemek többi fajtájára is, a szinjáték-jelenség egészére, társadalmi szerepére vonatkozóan legalább annyi ismeretet összegyűjteni,

mint amennyi a színjáték-irodalomra birto-

kunkban van. S ezek az ismeretek a színjáték-irodalmiakkal házasodva fogják megteremteni azt a korszerű színjátéktudományt, amelyre akkor gondoltunk,amikor müködéstanl kutatásainkat megkezdtük. 137

A müködéstani vizsgálódások tárgyának, vonatkozó megfontolások

előbbiekben

való

egyes problémáira érintése után,

be

kellene mutatnom még a forrásait ás kutatásuk módszereit. Azokat a lelőhelyeket tehát, amelyekben megfigyeléseit végzi,amelyeknek összefüggéseit elemzi, amelyeknek szabályszerűségeiből következtetéseket von le, amelyeknek hathatósabb érvényesülése elősegítésére javaslatokat tesz. Megfigyelés, analízis, időbeli,

következtetés és javaslat

sak

sőt elsősorban nem időbeli, hanem logikai sor. Egyik

a másiknak logikai értelemben,

priusza

vagy

poszteriusza. A

valóságban a színjátéknak, ennek a nagyon is szintetizált,sokarcú,

sokoldalú

építőelemekből

nem ilyen szigorú megfigyelés analizáló

időrendben

sem

a

álló művészetnek mozzanatai,

sorakoznak egymás mellé. Maga a

szinjáték

teljességére vonatkozik, hanem

s egyszerre szintetizáló természetének megfelelően,

az egyik kijelölt rész után a másikra.Források oldaláról szólva, egyik forrást

a

össze az egészet.

Valahogyan ugy, mint ahogy egy épület töme-

geinek ritmusát

másik

is

időbeli

után vizsgálja meg és ebből rakja egymásutánban

térbeli és értékbeli egymásmellettiségben,

figyeljük meg, de szerkezetben szem-

léljük. A müködéstani

kutatások

logikai

priusza a megfigyelés.

Kzt tárgyának mindhárom területén, mi/ ' a társadalom szinházi szükséglete, mind

az ennek

kielégítésére rendelt eszközök,

mind a módszerek tekintetében

egyaránt először kellett alkal-

maznunk. A szinházi

jelenségek

nyeket választottunk, hetők.

objektiv megfigyeléséül olyan té-

amelyek adatokban, számokban is rögzít-

Igy elsőül összeállítottuk tiz évnek /1950-1960/ a ma-

gyar szinházi életre jellemző adatait. inkat tettük.

a

Adatainkat, száreí.data-

hivatalos statisztika hagyományos rendszeréből meríSnnek bizonylatait a szinház pénztárában állitják ki,

tehát alkalmas olyan kérdések megfigyelésére,megválaszolására, 138

amelyek a következőképpen szólnak: mit?, hol?, mikor?, hányan? néztek meg. Mit? /Esztétikai minőség, választék, műfaj darab./ Hol?. Mikor? /Időben meghatározott társadalmi minőség.Pl, adott időpontban egy település,

egy járás, egy megye, egy or-

szág viszonyai./ Hányan? /A társadalmi fogyasztás mennyiségi mutatója,/ A hivatalos

statisztika hagyományos módszerei csak ezek-

re a kérdésekre adhatnak választ, mert csak ezek a tények minősíthetők. hogy matematikai

és

a

szinház pénztárában

Persze,

lehetőség van arra,

spekulativ számítások révén a most emii-

tett három fő mutató kombinációit létrehozzuk. Ezekre a belépti dijak, a telítettség, a támogatás stb. alkalmasak. Mindezek azonban

az

előző három

mutatónak csak bizonyos variációi, s

adataiból mélyebb analízis, oknyomozó indokolás,objektiven lehetetlen. Soha sea adhat számot a kik?, miért?, hányszor? kérdésekre,

tehát az igazi okokra. Ezeknek

az

okoknak ismerete

nélkül, jósolni, vagy eléggé bizonytalanul becsülni lehet csak a jövőt. Ha tovább akarunk menni ás mégis

választ akarunk kapni a

kik?. miért ipen?. miért nem?, milyen gyakran? mennek színházba, néznek meg egy-egy darabot kérdésekre, ha tehát a személyi minőség után érdeklődünk,ennek titkait már nem a szinház pénztárában,

hanem a személyektől,

az

emberektől tudhatjuk csak

meg. Még jobban bonyolódik feltesszük,

hogy

problémánk,

ha

azt

a kérdést is

az adott esztétikai minőségek milyen hatást

értek el, tehát, ha a szinházi-, a színjáték hatást elemezzük. A szinház pénztárában ülő hagyományos statisztika ezt válaszolatlanul hagyja. Ezért a hagyományos statisztika mellett igénybe kell venni a közönségvizsgálat,

a szociográfiai elemzésnek az egyéne-

ket megkérdező reprezentatív

statisztikai megfigyeléseit. 139

A kétféle álló,

statisztikai

módszer egymással nem is szemben

nem is alternativ, hanem egymást teljességgel kiegészí-

ts. ellenőrző. A problémakör felvázolása

után nézzünk meg néhány témát,

mellyel a miiködéstan már foglalkozott: 1. Az élő magyar szinház adatai. /1950-től 1960-ig/ Előadás, látogató számok, tehát teljesítményi mu szerzőnként, darabonként, miifajonként,

-ók.

színházanként,

évenként és összesen, területenként stb.

részletezve.

Jellemző műszaki adatok színházanként. Létszámadatok munkakörönként és színházanként,

össze-

sen és évenként. Szinházüzemeltetési és gazdasági mutatók. Az egész anyag kb. 2000 oldal,

amelyből a teljesítmé-

nyi mutatókra

vonatkozókat

Magyar salnházi adatok I-

II. cim alatt

több mint 50 iv terjedelemben publikál-

tunk is, 2. Történeti szinházrstatisztika. Megközelítően

az

1. alatt

falsorolt

adatcsoportok,

egyelőre l8?0-ig visszamenőleg. Terjedelme kb. 500 oldal. Tartalmilag további kiegészítés alatt áll.Gyűjtésének, tehát megfigyelésének célja, hogy jelenlegi,illetve az elmúlt

évtized

szinházi viszonyainak

időszak adataival hasonlítsuk multunkhoz

tényeit, előző

össze és ilymódon saját

viszonyított fejlődésének elemzését objek-

tiv alapokra helyezzük. 3. Nemzetközi szinház-statisztika. Megközelítően

az

1. alatt felsorolt

adatcsoportok a

legtöbb európai és néhámy tengerentúli országra vonat140

kozóan, Mintegy 4-0 állam adatai. Az anyag még rendezés és kiegészítés alatt áll.

Az

adatok összegyűjtésének

célja, saját viszonyainknak a külföldi szinházi viszonyokkal való összevetése. A nemzetközi objektiv mércéhez való mérése. 4. Összehasonlító, általános kulturális statisztika a/ hazai, b/ külföldi. Ebben a fejezetben a szinház helyét, ját kutatjuk, zött.

a

kultura,

szociális formá-

a művészetek többi ága kö-

Azt vizsgáljuk tehát,

hogy végső fokon egy la-

kosra évente hány szinházbajárás,mozilátogatás,könyv-, folyóirat-, újságolvasás, sportesemény látogatás stb.( stb. esik. Adataink,

bár még erősen hiányosak,

máris mintegy 30

államra vonatkoznak. 5. Magyarország színjátszásra alkalmas helyiségei. Magyarország közel 3 és félezer települése, felülvizsgálva

abból a szempontból,

hogy milyen színjátszásra

alkalmas objektumokkal rendelkezik. tehát

a

rendelkezésre jogoBult?

Ki az üzemeltető,

A legutóbbi években

milyen mértékig volt igénybevéve? Szemléltető térképen is feltüntetjük e nyilvántartás adatait. A fenti témakörök forrásai: A/ Hagyományos színházi-statisztika. 1. A színházi

pénztárak

jelentései alapján készített

hivatalos statisztikák minisztériumi feldolgozása. 2. Országos Levéltár,

Fővárosi Tanács okmányai, egyes

szinházak adatai. 3. Hemzetközi kiadványok. 4. Külön adatgyűjtés.

141

Az 1-4. adatok rendszerét ugy állítottuk össze, hogy az amennyire a statisztika számaiból lehetséges - következtetések révén a közönség érdeklődésének,

szinházi szükségleteinek bi-

zonyos elemzésére is alkalmas legyen. l-4-.-ig feldolgozást, megfigyelést azért vettük feladataink elejére,mert meg akartuk ismerni eddigi hivatalos statisztikánk teljes terjedelmét, felhasználhatóságát. Ennek isnr -ete után bocsátkozhatunk tett szociográfiai

az

előző oldalakon ismertetett, 1

rendszerű vizsgálatokba.

ze-

Tehát a közvéle-

ménykutatás különböző megoldásaiba. B/ Reprezentatív színház-statisztika Máris rendelkezünk olyan

vizsgálat

28 000 embert mért fel otthonában

eredményeivel, amely

jövedelem, nemek, korosztá-

lyok, települési jelleg, foglalkozási csoport, tehát közönségrétegek szerint abból a szempontból, szinházbajárási szokásaik,

hogy

miként alakulnak a

gyakorlatuk, más kulturális, művé-

szi, szórakozási viszonyaikhoz.

E felmérés, midőn a hivatalos

statisztika számaival összevetettük, sajnos, azt bizonyította, hogy a szinház,

mint szociális populáris forma, eléggé jelen-

téktelen szerepet játszik. operalátogatója

zömében

azokból adódik,

akik

Az

ország

a 4-5 éven

6-7 millió szinház- és aluli korosztályokból és

szinte havonta járnak szinházba, tehát

egész társadalmunknak egy igen vékony i-atege. Különösen vékony rétege a munkásosztálynak és a parasztságnak. E vizsgálatainkat juk terjeszteni.

egyes szinházi előadásokra is ki akar-

Ezeknek ugyan meg van az

a

hátrányuk, hogy

csak a szinházi előadáson résztvevők ás a kérdéseinkre választ adók minőségét tudjuk vele vizsgálni, tehát a szinházi előadás és nem az egész társadalom

keresztmetszetét.

De

megvan az a

nagy lehetőségük is, hogy a szinjáték haiás, tehát az éraeleniés tudattartalomra tünk valamennyit.

14-2

mért változás eddigi titkaiból megismerhe-

C/ A szinházi hálás

jelenségek

megismerésének

harmadik, igen

forrásterülete a szakkönyvek és folyóiratok, amelyekből

az elmúlt

év

körből mintegy

alatt többszázat dolgoztunk fel. Ebből a tárgy60 iv terjedelemben 4 kötetet publikáltunk is.

Továbblak publikálása folyamatban van. Á szakkönyvek és folyóiratok leginkább a szinházi épület, az inszcenálás, a szinházi műszaki mechanizmus,

a

szinházi jog

és

gazdasági üzemvitel

tárgykörére vonatkoznak. Forrásaink rendszere tehát a következő: A/ Hagyományos szinházi-statisztika adatai alapján/. B/ Reprezentatív

/a

szinházi pénztár

szinház-statisztika

/a kö-

zönség és a lakosság véleménykutatása, kérdőivekkel/. 0/ Szakirodalom /könyvek, folyóiratok/. Tehát: a forráskörök feldolgozásakor a megfigyelés hagyományos eszközeit továbbfejlesztjük,

uj, szociográfiai módsze-

reket vezetünk be és a szakirodalom módszeres felülvizsgálását is elvégezzük. A forrásterület,a források mikéntjének és rendszerének összeállítása,magában hordja az elemzés és a szabályszerűségek megállapításának bizonyos feltételeit is.

Annál is

inkább, mert a megfigyelés, a gyűjtés nem öncélú, hanem mindig bizonyos cél érdekében történik.

Ezt a célt

minden megfigye-

lésnél egy feltételezett értékmérő, és ugyancsak feltételezett értékrendszer aspektusa határozza meg. Mint már emiitettem,

a

müködéstani

vizsgálódásoknál ez

mindenkor a jövő felé irányul. A múltban,miként a jelenben is, azt vizsgálja,

ami abból a jövőben is felhasználható lesz.

A

korszerű szinház a feltételezett, de még ismeretlen érték; érő, s ennek megrajzolása nem lehetséges önmagában.

Korunkra, csak

a legutóbbi évtizedekre is, az emberiség szükségleteinek irtózatos méretű megnövekedése jellemző, ren egyaránt.

Az

anyagi és kulturális té-

ember fokozott mennyiségű és egyre emelkedő

minőségű kielégítése, az ember szolgálata az a végső cél, tartalom,

amely az utóbbi

évtizedekben uj világot formált körü143

lőttünk.

Az ember szolgálata,

mint cél, mint tartalom, adott

mj formákat épületeinknek, mindennapi használati tárgyainknak, öltözködésünknek, környezetünknek.

közlekedési eszközeinknek,

egyszóval egész

Soha sem lehetett megfigyelni ugy a társada-

lom fejlődésének tényezőit, a fejlődésbeli szerepeket,mint talán ezekben az évtizedekben. termelési viszonyok és

a

tett jobban megfigyelni, amelyek a legutóbbi

as erőknek gyelni,

termelőerők,

mint azoknak

az

erőknek hatásában,

30-60 évben uj művészeteket hoztak létre,

•melyeknek keletkezési többé-kevésbé

A termelőeszközök,

kultura kölcsönhatását aligha lehe-

viszonyait pontosan nem ismerjük, csak

valószínű hipotézisekkel feltételezzük. Ezeknek

mai

hatását,

a holnapra való készülődését megfi-

s mindenekelőtt elemezni a szinjátszás területén - ez

feladatunk. Ennek az elemzésnek mz objektiv,

számszerűen is megfogalmazható

tisztikában és különösen reprezentatív

megvannak a maga lehetőségei,

eredményes

hagyományos sta-

lehetőségek Ígérkeznek a

szociográfiai felmérésekben. Ez utóbbiak a sze-

mélyiséghez fordulnak és a művészi

minőség hatásfokára is vá-

laszt tudnak adni. A hagyományos statisztika

vonalán máris összeállítottunk

több elemzést, igy mindenekelőtt olyanokat, amelyek a legutóbbi tiz évben nálunk játszott

darabokat műfajcsoportok szerint

sorrendbe állítják aszerint, hogy milyen eredményeket értek el a látogatók vonzásában,

tehát a nézők keresletében és a szin-

házi előadások számában, tehát a szinházi apparátus műsorpolitikai kínálatában. évben,

A

szociográfiai felméréseink sorát még ez

több konkrét szinházi előadás, erre a célra alkalmasan

megszerkesztett hatásvizsgálatával folytatjuk. S vizsgálatok a szinjáték tartalmi /etikai/ és formai /esztétikai/ tényezőinek hatását kutatják.

A

szinjáték

közönségének fiziognómiáját a

megkérdezett személyek kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, foglalkozás, jövedelem, családnagyság stb.

viszonyai, rétegei

szerint vizsgáljuk.A vizsgálatok a szociográfiai felmérésekben m

sem öncélúak,

hanem az elemzést, a szabályszerűségek megálla-

pítását és jövőben való alkalmazását,

érvényesítését szolgál-

ják. Már

eddigi

segítségével,

megfigyeléseink

alapján végzett elemzéseink

szabályszerűségek egy sorára tudtunk rámutatni,

s ezek alapján számos javaslatot készíthetünk: igy az országos távlati tudományos terv kutatásaira,

a szinházak szakmai ter-

veire, a szakmai továbbképzésre, szinházaink műszaki helysetére,

a

szinházak és a közönség reprezentatív vizsgálatára vo-

natkozóan. Reméljük,

hogy forrásaink lehetőségének fokozott kiakná-

zásával, azok elmélyedtebb elemzésével, a szinjáték társadalmi jelenségének egyre tatni.

több

szabályszerűségére tudnak majd rámu-

Tapasztalatainkat a szinházi apparátus gyakorlata és a

szinházigazgatás fokozott mértékben tudja igénybe venni. Mindenekelőtt azt reméljük, hogy ezeket a kutatásokat, de különösen megfigyeléseink eredményeinek elemzését,csak megkezdeni volt feladatunk.

Folytatni

szert átvenni és alkalmazni gyakorlat feladata.

és

kiterjeszteni, mint mód-

azonban az általunk is•támogatott

Szeretnénk,

ha szinházaink alkotói közül

egyre többen tennék módszerükké a szi.ijátékhatás objektiv elemeinek, tényeinek állandó vizsgálatát.

Jó lenne, ha a szinjá-

tékhatás minden mozzanatát /a megfigyelő tervezéstől a kivitelezésig/ a szinjáték társadalmi céljának, szociális formájának minél hatásosabb megvalósulása felé segíthetnénk.

Taródi-Nagy Béla

145

A SZÍNHÁZI MŰSZAKI SZEMÉLYZET LÉTSZÁMPROBLÉMÁI A világ leglényegesebb színpadtechnikai folyóiratai és az ezzel a témakörrel

foglalkozó

intézetek,

intézmények

egyre

többször tűzik napirendre a szinházi manka belső szervezettségének problémáit. Ezek között is első helyen szerepel a műszaki munka folyamatának helyes megszervezésére vonatkozó vizsgálódás. Kétségtelen, hogy ezeket

a vizsgálódásokat elsősorban

gazdaságossági szempontok vetik fel

és

irányítják. Helytelen

volna azonban, ha ezt a kérdést

- művészeti intézmény sajátos

műszaki munkálatairól lévén szó

kizárólag gazdasági oldalá-

ról közelítenénk meg. Vitathatatlan, hogy a művészi megvalósítás során döntő a történelmi

jelentést kap a színészi munkát körülölelő és

fejlődés

során

egyre

differenciáltabb műszaki

produkció is. Ennek a kis tanulmánynak, mely elBő izben próbálja összefoglalni

a

témával kapcsolatos kérdéseket,

gyakorlati célzatú

elvi

az a célja, hogy

megállapításokra jusson.

Ilyen elvi

értékű ós egyben gyakorlati jellegű eredmény lenne, ha egy lépéssel közelebb jutnánk a területen neitás felszámolásához.

mindmáig érezhető sponta-

Hogy van ilyen spontaneitás, az a ké-

sőbbi bizonyítékokon kivül

abból a jelből is következtethető,

hogy a témakörrel kapcsolatos

viták során két végletes állás-

pont szokott hangot kapni:

követelődzésé az egyik oldalon,

az elutasításé a másikon. közelebb a megoldáshoz.

146

a

Nyilvánvaló,

hogy

egyik sem vihet

Az anyaggal kapcsolatos problémákat három vánjuk tárgyalni.

fő részben kí-

Az első részben a problémakör elvi megköze-

lítése kerül sorra, illetve bizonyos normatívák kidolgozása; a másodikban a magyar szinházi terület gyi apparátusának tömör mában megadni

műszaki személyi és tár-

helyzetképét kívánjuk táblázatos for-

/az Operaház kivételével/; a harmadikban javas-

latokat teszünk a szükségesnek látszó további munkálatokra.

I. SÍvi kérdések és normatívák A / Kivi kérdések Bevezetőben

már emiitettük

a

műszaki munka, a színpad-

technika jelentőségét a színházművészetben. És valóban, ha egy pillanatra a szinháztörténész dést, láthatjuk,

szemével

vizsgáljuk ezt a kér-

hogy a legkezdetlegesebb színielőadás, szin-

játék körülményeinek,

előfeltételeinek megteremtése is megkö-

vetel bizonyos műszaki jellegű munkát, nincs is többről szó,

ha ilyen esetekben még

mint a játék helyének tisztára söpröge-

téséről, egy kezdetleges dobogó összeeszkábálásáról, arc- vagy testmaszk elkészítéséről.

Közhelynek hat megemlíteni,

hogy a

görögök is jelentős színpadi szerkezeteket alkalmaztak és hogy a barokk szinházkultura közel két évszázada - élén az operamüvészettel - milyen fantasztikus

energiákat és anyagi eszközö-

ket mozgósított a látványosság magas művészi szinvonalu biztosítására.Eredményeiben alapvetően más volt a naturalista színjáték köré épitett színpadkép, de ez is megkövetelte a rendkív ü l alapos és gondos műszaki előkészítést. A XIX. század második felétől kezdve

azután

a

technikai vívmányok egymás után

kerültek a szinház kifejező eszközei közé és ez a folyamat még a mai nappal sem szűnt meg. Elméleti munka Is született ezek147

ben az időszakokban:

Sabbatini,

és még sokan mások az ismertek talmas felkészültséggel

és

Furttenbach, Kranich, Kouril

és

kevésbé ismertek közül ha-

anyagismerettel

szinházi műszaki munka tárgyi és személyi

dolgozták

fel a

apparátusára, szer-

vezésére vonatkozó tapasztalataikat. Magyar nyelven ilyen jellegű munka

-

a felszabadulás után

kiadott,

szaktanfolyamok

számára készült sokszorosított anyagok kivételével lent meg.

-

nem je-

Ez a tény azonban még jobban rámutat ezen a terüle-

ten való elmaradottságunkra. Az idevonatkozó történeti következtetésre vezet, az általános technika

anyag

áttanulmányozása arra a

hogy a színpadtechnika

lépést tartott

fejlődésével és igyekezett a mindenkori

technikai állapotnak megfelelő sajátos eszközöket

igénybeven-

ni, alkalmazni. Természetes, hogy ezzel kapcsolatban technikai szakembereinek is korszerű műszaki

színvonalon kell állnia és

a szinház műszaki személyzetének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kor igénye szerint

tudjon a művészi megvalósítás szol-

gálatába állni.

ha

Mármost,

röviden

azokat a tendenciákat, amelyek megmutatkoznak, méretű kocsi,

a

össze akarjuk foglalni

korszerű szinpadmüvészetben

akkor a gépi mozgatás /forgó, teljes szinpad. nagyméretű süllyesztő és emelő stb./,

műanyag-

technika /előgyártott és egyedi elemekkel a diszlet, kellék és fodrászat területén/,

a távvezérlés /mind a gépi mozgás, mind

a lámpapark viszonylatában/

és

a

fénytechnika fejlődése

/a

szabályozható áramkörök számának emelkedése, a fényszabályozás korszerű,

gazdaságos

formái,

niedervolt

lámpák használata,

luminofor festékek stb./ problémái kerülnek előtérbe. Mindezek megtervezéséhez,

beépítéséhez és nem utolsósorban magas szín-

vonalú felhasználásához

megfelelő létszámú és képzettségű mű-

szaki személyzet szükséges és nélkülözhetetlen. A szinházi helyszín

kialakítását

mindenfajta 148

műszaki

színpadi

munka fő feladata,

végezze

el.

hogy játéktér és

A játéktér

megteremtése

stílusnál nélkülözhetetlen követelmény,

a helyszinmeghatározás

azonban

szinpadaűvészeti stílusonként

más és más igénnyel jelentkezik és a legminimálisabb jelzéstől a minuciózus

hitelű történeti naturalista színpadképig a leg-

különbözőbb lehet. Ebből az következik, hogy a színháznak,mind személyi, mind tárgyi műszaki apparátusát a művészi feladat és ennek, a szinház alkotóművész-vezetői által meghatározott, művészi arculata

szabja meg. Ezért kell figyelemmel lenni arra

is, hogy egy színháznak mi az un. vészi tervszerűség

alapján

"profilja", mert csak a mű-

lehet

az

adott

szinház műszaki

szervezetét is a kellő tervszerűséggel kialakítani. A korszerű szinházban tehát közös vészi arculat

tervszerűségnek kell irányítania a mű-

kialakulását

és

a

megvalósításhoz

szükséges

apparátus megszervezését, munkáltatását. A műszaki munka figyelembe kell komplex,

megszervezésénél éppen ezért feltétlenül

venni,

differenciált

helytelen tehát,

hogy és

a színházművészet terfllsten jellegű.

Alapjában véve

hogy Magyarországon mindezideig nem lehetett

tudomásul vétetni a szinházi gét. Igy pl. az

az

sajátos

műszaki munka sajátos szakjelle-

"anyagmozgatás" általában nem kiván semmiféle

szakképzettséget és alkalmi munkásokkal elvégezhető. házi anyagmozgatás"

azonban sajátos jelleget ölt,

A "szín-

mert bár a

díszítők lényegében csak előre kijelölt helyére viszik a diszletelemeket /emelvények, diszletfalak/,

a dolog természetéből

következően mégis sajátos fogásokra

magas szervezettségre

és

van szükség, hogy a perc tört részei alatt megfelelő színvonalon lebonyolódhassanak a szükséges

"anyagmozgatások".

Ugyan-

ilyen jogos a megkülönböztetés az un. szinházi műhelyek dolgozóinál, amelyekben nem általában valamilyen ipar, hanem speciális

"szinházi ipar"

egy nagyobb

müvelése folyik, amint ezt a gondolatot

szakmunkának

készült vázlatában

a Színháztudományi Intézet számára

a terület egyik kiváló szakembere bővebben

kifejti.1/ ^Malonyai Dezső: A szinházi munkáról. - Vázlat. Bp.1961. Kézirat. 149

Itt említjük még meg,

hogy a szinházi Üzem komplex volta

nemcsak a különböző iparágak felhasználásából ered, ból is, hogy

hanem ab-

állandó és alkalomszerű elemek használata válta-

kozik /beépitett gépi berendezések, illetve állandóan cserélődő diszlet, jelmez, kellék stb./. Az előbbiek kiszolgálása bizonyos állandó létszámot változik.

köt

le,

az utóbbiaké feladatonként

Olyan tényező ez tehát, amely szintén befolyásolóan

hat a létszámalakulásra. Az összes lehetséges műszaki

folyamatok lényegében három

fő tipusra bonthatók szét. Ezek: a működtetés /meglevő apparátusok esetében/,

a készítés

tok/, és a felhasználás nak munkálatai/. lentkezik:

/a legkülönbözőbb műhelymunkáia-

/a próbák és előadások lebonyolításá-

Utóbbiban az előbb emiitett kettősség is je-

vagyis az állandó és alkalmi elemek egyidőben való

felhasználásának szükségszerűsége. A műszaki munka szinházi nása, hogy vagy már adás folyamán- a

az

előkészületi stádiumban, vagy az elő-

művészi alkotás

át. Ez a fontos tény lapításnak.

sajátosságának legfontosabb vominőségi állapotába csúszik

semmiképpen sem nevezhető túlzott megál-

Ha ugyanis semmi másra nem gondolunk, csak azokra

a művészi hatásokra,

amelyek

változás tempójával,

időtartamával,

egy

szinpadkép változásával, e nyilt

változás esetén a

lebonyolítás módjával együtt járnak, ha arra gondolunk, hogy a korszerű színházban a fény és annak művészi tényezővé léptek elő, félesége milyen 4öntő

változásai játéktér-képző

hogy az akusztikai hatások sok-

sajátossága egy-egy szinházi produkció-

nak, akár gépi tolmácsolásra naturális jellegű,

akár speciális

zajtkeltő eszközökkel produkált sajátosan szinházi tipusu zajkiséretről van szó

-

lehetetlen

el nem ismernünk a színpadi

műszaki munkafolyamatok művészi igényeinek jogosultságát. Természetes tehát, hogy korszerű színvonalon ilyen művészi-müszaki munkát csak szakképzett és a szinház művészi kollektívájába beleépült állandó jellegű műszaki személyzettel lehet 150

elérni.

Még egy fontos elvi kérdést kell itt részletesebben szemügyre vennünk.

Több izben esik szó arról, hogy a műszaki sze-

mélyzet létszáma valamilyen fajta

összefüggésben van az adott

szinház műszaki tárgyi apparátusának színvonalával. Ezzel kapcsolatban a következőket kell elmondani.

A szinvonal ebben az

esetben mennyiségi és minőségi tényezőkből van összetéve.Mindkettő más irányba Ha a szinvonal napirenden

befolyásolja a műszaki

kialakítása

terén

létszám alakulását.

mennyiségi tényezők vannak

/pl. a szinpadtér megnagyobbítása, fejgépek számá-

nak növelése,

felszini forgótárcsa felszerelése,

számszerű növelése, ez a folyamat

a lámpapark

áramkörök számának növelése stb./»

természetszerűen

ós

kötelező

akkor

módon a műszaki

létszám emelkedését vonja maga után, mert minden ilyen bővités ujabb

és

ujabb

szolgálni.

munkahelyeket hoz létre,

Csak

fejlesztés,

formálisnak tekinthető

amely nem jár együtt

szükségszerű következményeivel:

az a

amelyeket ki

az

kell

olyan mennyiségi

ilyen tipusu fejlesztés

gyarapodott

kiszolgáló műszaki személyzeti létszámmal.

munkahelyeket

A fejlesztés másik

lehetősége a minőségi fejlesztés. Ebben az esetben a kiszolgáló műszaki személyzet létszáma csökkenthető, személyzet Ugyanis

műszaki

képzettségét,

emelni

kell.

- a fenti példákat folytatva -, ha például a szinpad-

tér megnagyobbítása gépierővel pad formájában történik, szakképzettségű mozgatott

de a csökkentett

színvonalát

kezelő

forgótárcsa

mozgatott oldal- és hátsószin-

akkor ezt a gépi mozgatást megfelelő is elvégezheti.

Ha felszini, kézzel

helyett beépített süllyesztőrendszerü,

elektromos mozgatású forgószerkezet ópűl

a

színházba, a kézi

munka által igényelt magaslétszému diszitőmunkás gárda helyett egy, vagy két, de technikailag magasabb színvonalon álló kezelő alkalmazása válik lehetségessé,

illetve szükségessé.

szinpadi reflektorok száma /tornyokban, világító vetitő fülkékben/

Ha a

páholyokban,

emelkedett, természetszerűleg emelkedett az

ezeket kiszolgáló személyzet

létszámigénye

is.

De ha ezek a

151

reflektorok és fejgépek táwezérlésesek,

akkor kezelőszemély-

zetük száma csökkenthető; csökkenthető abban az esetben is, ha annyi

világitótest

áll

rendelkezésre,

hogy előadás kezdete

előtt minien képbeállitás előre megszervezhető gek, szinek stb./,

/vetitési szö-

ebben az esetben ugyanis az előadás folya-

mán csak a táblakezelőnek kell a megfelelő áramkör csoportokat bekapcsolnia.

A fenti példák alapján mégegyszer összefoglalva

tehát: más és más a létszáakihatása a műszáki tárgyi apparátus mennyiségi, illetve minőségi fejlesztésének. Ugyancsak a fentiek alapján a technikai fejlesztés, gozóinak szakmai

mégegyszer hangsúlyozni kell

a létszám és a színházak műszaki dol-

továbbképzésére

tett

lépések

szükségszerű

összefüggését. Mindezeknek a tételeknek a gyakorlati alkalmazása azonban csak akkor válik lehetségessé, ha sikerül megtalálni egy olyan normativ rendszert, amely megbízhatóan alkalmazható. giekből az következik, talmaznia kell a művészi

Az eddi-

hogy ennek a normativ rendszernek tarfeladattal kapcsolatos tényezőket és

az adott munkafeltételeket.

Még pontosabban meghatározva, lé-

nyege: a m,

->zi és

üzemeltetési feladat, valamint a konkréten

adott helyi munkafeltételeknek

megfelelő

összetételű és lét-

számú műszaki személyzet meghatározásaf B/ A normatívák Slső lépésként tehát a művészi éB üzemeltetési kat, valamint azokat a feltételeket lyek színházainknál számba jöhetnek.

feladato-

kell meghatároznunk, ameSlőzetes elemzések ered-

ményeként az alábbi létszámbefolyásoló tényezőket állapítottuk meg a feladatok, illetve a feltételek szintjén: 1. Feladatok

a/ művészi /műfaji/ jelleg b/ több tagozat

152

c/ előadásszáa /szabadnapok/ d/ bemutatók száma /próbamunka/ e/ területi ellátás mértéke ea/ anyaépület /székhelyen, másodállomáson/ eb/ kamaraszínház ec/ táj ed/ "kis-szlnház" ee/ "gördülés" 2, Feltételek a/ a szinpad/ok/ méretarányai b/ a szinpadi gépesítés foka /színvonala/ c/ saját műhelyekkel, vagy azok nélkül d/ szállítási igények /raktárak, műhelyek távolsága; táj, perem stb./ e/ a személyzet színvonala

szakmai

felkészültsége és

f/ a szinpadi /és mühelyi/ munkafolyamatok szervezettsége. A fentiekhez még annyit füzünk hozzá, hogy a dolog természetéből következően

a szinpadi műszaknál

az

előadásszám, a

mühelyi műszaknál a bemutatószám a hangsúlyosabb

normativ té-

nyező. A feladatok és feltételek, sődlegesen bizonyos

közelebbi vizsgálat után, el-

munkahely-igényt

mutatnak.

Kétségtelen,

hogy ez is döntő normativ egység,

mert magától értetődő, hogy

a feladatokból

adódó

számú műszaki meg.

és

feltételekből

személyzet

kötelező

Azonban mélyebbreható elemzés,

vonatkozó vizsgálatok

arra

munkahelyek bizonyos

foglalkoztatását

szabják

a munka megszervezésére

engednek következtetni,"^

hogy a

feladatokból és feltételekből következő és ezekből kiszámítható munkaidőalap az a normativ egység, amelyben a szükséges műszaki létszám a legkonkrétabban fejezhető ki. Ehhez még azt is i/

Malonyai: i. m. 35-36. p. 153

hozzá kell fűzni,

hogy ez nem a különböző műszaki munkafolya-

matok irányítására, hanem elsősorban a kivitelező, lebonyolitó személyzet létszámára vonatkozik. személyzet felépitését

Ha tehát a szinházi műszaki

/műhelyek nélkül/

ai alábbiak szerint

képzeljük el: diszitők /zsinórosok/

műszaki vezetők /szinpadfe1 Ugye10/

világositok

világítási felügyelő, fővilágositó

szinpadi /fő/mérnök

munkaterület

bútorosok

főbutoros

kellékesek

főkellékes

öltöztetőszabók

főszabó

kapcsoló-

fodrászok

főfodrász

dó munka-

gépészek

főgépész

terület

akkor a munkaidőalap természetszerűleg az első

/mechanikus/ hasábban emii-

tett munkakörökre érvényes. Ha a feladatok és feltételek tisztázatlanok, vagy pedig a műszaki személyzet

megszervezésekor nem veszik őket figyelem-

be, az mindenképpen az ötletszerűséghez, hoz, mindezek folyományaképpen

a

munkák akadozásá-

pedig a kisegitők számának nö-

vekedéséhez, a túlórák eIharapódzásához vezet. Ezért tehát a tervszerűség alapja: a fentiekben felsorolt feladatok

és

feltételek meghatározása, a munkahely és munka-

időalap normatívák helyzetelemzésre való felhasználása, vetkeztetések levonása és a szükséges intézkedések

a kö-

/átszerve-

zés, fejlesztési terv stb./ megtétele. Hogy

az

egyes

szinházak

számára,

illetve az irányító

szervek számára ez a munka könnyebb legyen,

a következőkben a

személyi és tárgyi apparátust feltüntető, valamint a feladatokat és feltételeket közlő országos táblázatokat mutatunk be. 154

II. A személyi és tárgyi apparátus

1. Táblázatok /a rendelkezésre álló adatok alapján/ a / Szinházaink

feladatainak

összehasonlító táblázata

és miiszaki létszámai b/ A fővárosi és vidéki

szinházak műszaki munkafelté-

teleinek /jellemző vonásainak/összefoglaló táblázata.

155

SZÍNHÁZAK

SZÍNHÁZ

MŰVÉSZI / m ű f a j i / JELLEG

TAGOZATOK opepróza opera balett rett

Nemzeti

próza

+

-

-

-

Vigazinház

próza

+

-

-

-

Operett-Petőfi

operett, u j tipusu zen. j.

+

+

-

-

faluszinház

+

+

-

-

Madách

Áll. Déryné

próza

+

-

-

-

Jókai

próza

+

-

-

-

József Attila

próza, zenés vj.

+

z.vj.

-

Vidám Szinpad

kabaré, zenés boh.

kab.

z.vj.

-

-

Bábszínház

báb

báb

-

-

-

Irodalmi Szinpad

irodalmi műsorok

+

-

-

-

Szeged

vegyes m ű f a j

+

+

+

+

Debrecen

vegyes műfaj

+

+

+

-

Pécs

vegyes mtifaj

+

+

+

+

Miskolc

vegyes műfaj

+

+

-

-

Győr

vegyes mtifaj

+

+

-

-

Kecskemét

vegyes mtifaj

+

+

-

-

Szolnok

vegyes mtifaj

+

+

-

-

Kaposvár

vegyes mtifaj

+

+

-

-

Békéscsaba

vegyes mtifaj

+

+

• -

Eger

vegyes mtifaj

+

+

-

-

Veszprém

próza és z. v j .

+

-

-

Kulcsszám szerint 156

Z.vj.

•

-

•

FELADATA

ELŐAD, BEM. száma

száma

TERt ÍLETI ELLÁTÁS MÉRTÉKE MŰSZAKI LÉTSZÁM*^ anya"kis- „ "gör- 826829kam. táj 828 ép. szinh. dülés" 827 830

620

8

+

+

+

-

-

26

105

31

320

6

+

-

+

-

-

14

62

20

610

7

+

+

-

-

_

12

67

23

2000

18

+

-

+

-

-

12

38

12

620

10

+

+

+

-

-

16

55

26

330

5

+

-

+

-

-

9

18

8

320

5

+

-

+

-

-

4

23

8

620

6

+

+

-

-

-

9

19

15

1065

8

+

-

+

-

-

5

17

7

257

16

+

-

+

-

-

2

4

590

18

+

+

130

-

20

12

49

6

616

14

+

+

126

-

44

11

50

11

880

24

+

+

120

-

7

38

3

-

-

11

43

-

-

9

30

7 2

200

600

15

+

+

130

460

16

+

+

+

440

13

+

-

170

-

-

11

23

3

425

12

+

-

170

-

-

9

22

4

400

12

+

-

160

-

-

10

20

4 3

460

16

+

-

260

-

-

16

10

580

14

+

-

150

160

-

8

20

2

22

3

8

157

SZÍNHÁZI MŰSZAKI

BUDAPEST SZÍNPAD

m2

MŰHELYEK

RAKTÁRAK

SZÍNHÁZ SS

Nemzeti Szinház

Katona József Színház Vígszínház

286

hátsó oldal

130

-

á s z t . lakat. festő s z a b ó f o d r . diszl. k e n .

286

-

+

+

-

63 312

117

-

Operettszínház

189

153

-

Petőfi Színház

216

-

-

Madách / M a g y a r / Szinház

210

48

-

70

12

-

-

-

Madách Kamara

egyéb alsó

+

0

"

0

0

ü

+

+

-

+

+

+

0

+

-

+

+

-

+

+

0 +

0

0

-

-

+

-

-

+

+

+

+

+

+

-

+

+

+

+

+

-

-

-

-

-

-

+

+

+

64

+

+

-

+

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

-

0

-

0

0

-

240

171

Jókai Szinház

120

József Attila Szinház

72

Vidám Színpad

24

-

-

-

+

+

Kis Színpad

40

-

-

-

*

-

Bábszínház

18

-

-

-

*

+

0 = házban + - házon kiviil x = kulcsszám s z e r i n t

bútor

-

+

+

-

+

+

-

MUNKA F E L T É T E L E I I .

jelm. egyéb

alsó

AKUSZTIKAI ELLÁTOTTSÁG

FÉNYTECHNIKA

GÉPEZET

RAKTÁRAK

tréger

horíz. keret

lámpapark

fényszab.

vetímenny. m i n ő s . tők

emelh. állitváható szon gépi

230

trafó + ell.áll. 61

4

77

67

55

trafó 28

-

70

68

148

trafó 112

1

85

72

-

19

34

-

68

76

71

70

MŰSZAKI , LÉTSZÁM" 826827

828

829830

26

105

31

14

62

12

67

23

16

55

26

0

0

hidr. stilly, elekt forg.

4«

-

-

kézi forgó

10

0 +

+

elektj 43 forgó

emelh. állitváható szon gépi

0

0

kézi forgó

emelh. s t a b . molinó

-

+

elekt. forgó 17

-

-

+

+

elekt. forgó

-

stab.

trafó+ e l l . áll. 42

-

+

+

stab.

e l l . áll. 6

-

+

+

31

ell.áll. 24

-

77

62

9

18

8

0

0

-

10

-

-

63

trafó 6

-

43

56

4

23

8

+

+

-

-

-

-

-

trafó 12

-

53

56 9

19

15

-

+

-

-

-

-

trafó 12

-

-

0

-

6

-

33,5

trafó 18

-

5

17

7

-

elekt. forgó

-

24 4

15

17

-

beép. rablte

-

beép. selyem

stab.

elláU. 30 42

trafó 24

63

74

159

SZÍNHÁZI MŰSZAKI VIDÉK SZÍNPAD m 2

RAKTÁRAK

MŰHELYEK

SZÍNHÁZ IS

h á t s ó oldal

egyéb alsé

-

-

77

-

-

285,6

54

-

168

Pées

159

56

-

65

Pécsi Kamara

247

79

-

Szegedi K a m a r a

Debrecen

d i s z l . kell. bútor

+

250

450

Szeged

a s z t . lakat. f e s t ő s z a b ó f o d r .

-

-

-

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

-

Debreceni K a m a r a

Miskolc

275,5

40

-

94,5

-

Miskolci K a m a r a

GySr

+

-

+

+

+

+

54

GySri Kamara Kecskemét

-

46

-

84

+

+

+

+

+

+

+

+

Kaposvár

117

55

-

128

+

-

+

+

+

+

+

+

98

24

-

98

+

_

+

+

+

+

+

+

-

125

+

-

+

+

+

+

+

+

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

+

+

+

+

+

+

+

+

Szolnok

Békéscsaba Eger Veszprém Ali. Déryné

61 140, -

+ = házon kivtil x = kulcsszám s z e r i n t

160

35

29*5

216 -

MUNKA F E L T É T E L E I H.

RAKTÁRAK

jelm. egyéb

+

+

-

-

+

+

alsó

mot. forgó kézi slilly.

tréger

31

6

-

beép. forgó

forgó korong

45

horlz. k e r e t

beép. vász.

beép. molinó -

31

-

-

-

stab.

lámpapark

131

-

-

stab.

stab.

35

41

+

+

-

-

+

+

+

+

-

+

-

-

+

+

kézi 35 slilly.

emelk stab. bárs.

51

+

-

kézi siiliy.

28

emelh. stab. vász.

42

+

+

32

emelh. stab. mol.

40

-

+

+

+

+

-

beép. forgó

-

36

-

kézi 10 stilly.

-

-

-

k. forg 24 -

18

-

emelh stab. hesz8 zi ári

-

beép. bárs.

-

AKUSZTIKAI ELLÁTOTTSÁG

FÉNYTECHNIKA

GÉPEZET

-

14

85

13,5

s t a b . 33,5

stab.

e m e l h . stab. vászon beép. stab. bárs.

8

-

35

fény vetíszab. tők ell. áll. 18

-

ell. áll. 33

menny. m i n ő s .

MŰSZAKI LÉTSZÁM*/ 826828 827

829830

2

-

-

-

-

24

14

12

49

6

11

50

11

7

38

3

11

43

7

9

30

2

trafó 54

-

46

42

ell. áll. 14

-

-

-

trafó 100

-

-

-

ell. áll. 4

-

-

ell. áll. 14

-

ell. 6

-

-

"

trafó dukt. 24

-

70

44

11

23

3

trafó dukt. 6

-

7

8

10

20

4

trafó

-

9

22

4

trafó 12 ell. áll. 16

-

7

-

8

"

57

60

52

52

16

10

8

20

2

22 38

3 12

8 12

3

161

2. Megjegyzések. Anélkül, hogy az előző

táblázatok

összehasonlító elemzésébe belemennénk,

minden egyes adatának felhívhatjuk a figyel-

met, milyen erősen érezhető, hogy a műszaki személyi szervezés inkább csak tapasztalati, spontán uton és nem a feladatok feltételeként jött létre. Igy

például

"kis-szinházi"/

Eger

580 előadását

30 műszaki végzi el

/benne

150 táj és 160

/8+20+2/, mig az újonnan

alakitott, egy tagozatú veszprémi szinház maximálisam 320 előadására 33 jut. érdekes az is, hogy a Madách Szinház 620 előadását /a két házban/ mindössze Vigszinház

97 műszaki bonyolítja le

/16+55+26/, mig a

320 előadását

/egy házban/ 96 műszaki /14+62+20/.

Egyébként mindkét szinház

tart perem és ifjúsági előadásokat.

Valószinü, hogy egy mélyebb gyarázatot

és

ilyen irányú

helyi elemzés adna némi

tompitaná ezeket a feltűnő eltéréseket,

elcsúszások

mégis figyelmeztetnek

az

made az

egységes

normativ alap hiányára. Az is érezhető, hogy színházaink műszaki megszervezésekor a feladatokon kivül nem igen vették tekintetbe a munkafeltételeket sem.

Igy» hogy

csak egy példát emlitsünk, 1961-ben Győrnek 460

előadására /2 tagozat, 16 bemutató, 140 táj/, két házban /öszszesen kb. 185 m 2 terjedelmű szinpadfelűlettel, zsinórpad nélkül/ 41 műszaki előadásra A

szintén két házban műszaki.

állt

rendelkezésre;

Pécsnek ugyanakkor 880

tagozat, 24 bemutató, 120 táj,200 "kis-szinház"/» /mintegy 305 m 2 szinpadfelületen/

Nagyon valószínű,

csak 48

hogy mindkét személyi konstrukció,

végletes esetet képvisel, s éppen ezárt egyik a másiknak a helyességét, hasznosságát,máshol példaként való emlegetését zárja.

162

ki-

III. Záróköve tkeztetések Ezzel a területtel tett arról,

hogy

való foglalkozás mindenkit meggyőzhe-

színházaink

művészi-műszaki

emelése szempontjából az eddigi

színvonalának

mulasztásokat céltudatos mun-

kával pótolni kell. Ennek a munkálatnak leglényegesebb fázisait az alábbiakban látjuk: a/ Az e tanulmányban által

megszabott

kifejtett feladatok

és

feltételek

normatívák felhasználásával színhá-

zanként! elemzést kell végrehajtani; b/ az elemzés eredményét

össze

kell hasonlítani a tény-

leges állapottal; c/ a felmerülő létszámhiányok,

illetve létszámfölöslegek

kiegyenlítésére tervet kell kidolgozni, amelyet egyeztetni kell az adott szinházak műszaki fejlesztési tervével

/a mennyiségi, illetve minőségi tárgyi fejlesz-

tés fent ismertetett szempontjait figyelembe véve/; d/ országosan gondoskodni mélyzet szakképzéséről,

kell

a

szinházi műszaki sze-

mind a továbbképzés, mind az

utánpótlás igényeire való tekintettel; e/ az így

elkészült

tervet

fokozatosan

kell

országos

szinten megvalósítani. Ilyen módon, de véleményünk szerint csak ilyen módon lesz elérhető a legfőbb cél: a feladatok és feltételek alapján megszervezett,

a perspektivikus fejlesztést is kielégítő színvo-

nalas műszaki személyzet országos kialakitása. Tekintettel az eddigi nyűkre,

spontán módszerekre és következmé-

műszaki személyzetünk elmaradottságára és aránytalan-

ságára, ez a munka halaszthatatlanul sürgősnek tekintendő. Székely György 163

\

S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T

A színháztudomány másik nagy kutatási területe a színháztörténet. A fejlődés folyamán először szükségképpen ez alaxult ki. Szükségképpen:

hiszen a gyakorlattól elkülönült,

de arra

mindig visszaható elmélet, csak a történeti tapasztalatok öszszegyüjtése, rögzítése és általánosítása után jöhet létre. Magyarországon színháztörténeti rekvésekkel. szági német

a

XIX. század elején találkozunk először

/és mellette ritkábban színháztudományi/ tö-

Céljuk: nemzeti hagyományok keresése a magyarorszinjátszás

sokszor kitalált adatok is készítettek.

múltjával

szemben.

Ennek érdekében

alapján naiv történeti konstrukciókat

A későbbi kritikai vizsgálat megrostálta eze-

ket és mivel döntő bizonyítékok addig nem kerültek elő, teljesen elvetette a szinjátszás magyar nemzeti hagyományainak teóriáját. Ez az irodalmi módszerekkel dolgozó pozitivista irányzat kizárólagosan a dráma szempontjából vizsgálta a színházat, de

- különösen 1920 után - sok olyan adatot talált, amelyeket

a helyes szemléletű és módszerű színháztudomány bizonyító erővel tud felhasználni saját álláspontjának igazolására. Amikor

a

felszabadulás után

a

színháztudományt erre a

célra szervezett intézményekben kezdték művelni, a színháztörténeti munka is koncentrálódott az eddigi szétszórt kutatásokkal szemben. Az ekkor megindult módszeres és rendszeres történeti kutatómunka kezdte vizsgálni,

is

az

alkotó cselekvésnek azt a folyamatát

amely a szinházi előadást, mint komplex mű-

vészi alkotást létrehozta. Ez a folyamat lényegében három szorosan összefonódott szálból áll:

167

1. A társadalom hatása

a

színjátékra.

2. A színjátékot

létrehozó alkotók tevékenysége. 3. A szinjáték hatása a társadalomra. Tehát: a szinház történetét, mint a társadalom történetének e^yik

részét

fogja fel és igy

kutatások célja is

más, mint a régebbi kutatásoké. A színháztörténet művelése nem öncélú, még csak nem is általános társadalmi kép kialakítása a célja,

hanem mindig valamely aktuális kérdés megoldása. Ilyen

égető kérdés pedig sok var

A

színháztörténeti kutatás tehát

adatokkal, az illető korok alkotó tevékenysége törvényszerűségeinek megállapításával és e megismert mai

szinházi

gyakorlatra

színháztudomány

való

törvényszerűségeknek a

alkalmazásával járul hozzá a

elméleti és gyakorlati céljainak megvalósítá-

sához.1/ Az aktuális kérdések megoldásához többféle terület történeti feldolgozása szükséges.

Feltétlenül rögzíteni kell a mai

szinházi gyakorlat eredményeit és hiányosságait, fel kell tárni összefüggéseit és általánosítani kell törvényszerűségeit. A magyar és a külföldi szinházi hagyományok adatainak felkutatását folytatni kell és erős kritikával fel kell dolgozni az eddigi eredményeket a marxizmus-leninizmus álláspontjáról. Szil iztörténeti kutatások mindhárom területen folynak. A Színháztudományi Intézet Gyűjteményi

/Történeti/

Osztályának

tárai /amint arról ez évkönyv megfelelő cikkei részletes tájékoztatást adnak/ szinházi

ezrével gyűjti

jelenségeiről.

tervszerűen folyik.

adatokat a jelen és mult

Az adatok feldolgozása,

Szek alapján

társai a közelmúltban megjelent felmerült igényeknek

az

értékelése

irták meg az Intézet munka-

Magyar Színháztörténetet és a

megfelelően

összevetik

a

magyar és az

egyes külföldi szinházi jelenségek törvényszerűségeit.

"^Bővebben lásd Staud Géza A magyar színháztörténet tárgya, feladata és módszerei. Theatrum 1961. Bp.1961. Itt a téma legfontosabb bibliográfiája is megtalálható. 168

A színháztörténeti kutatás feladatait is az országos táv_ati

/15 éves/ tudományos terv szabja meg, A legáltalánosabb

kutatási témák a következők: 1. Színházművészetünk realista hagyományainak és társadaloraalakitó törekvéseinek tanulmányozása. 2. Színházművészetünk a felszabadulás után. 3. A szomszéd népek színháztörténetének kutatása, különös tekintettel a magyar színjátszással való kölcsönös összefüggésekre , A következőkben négy színháztörténeti

vonatkozású cikket

közlünk. Igyekeztünk ugy összeválogatni őket, hogy ne csak kü-lönböző korszakokra, de más-más feldolgozó módszerekre is jellemzőek legyenek.

169

DRÁMAI MŰFAJOK HAZÁNKBAN A XVI. SZÁZADBAN Az utóbbi másfél esztendőben,

mióta a Régi Magyar Drámai

1

Emlékek cimli gyűjteményes kötetben '' elsőizben látott napvilágot az összes ránkmaradt régi magyar drámai szöveg, heves vita indult meg arról a kérdésről, hogy tulajdonképpen mit nevezhetünk drámának Magyarországon a XV-XVI. században. színháztudomány és irodalomtörténetirás

E vitában a

képviselői

egyaránt

résztvettek és igen ellentétes álláspontok alakultak ki. Anélkül, hogy e vitát itt részletesen ismertetni óhajtanám, a felmerült kérdések tisztázásához kívánok

a

következőkben néhány

adalékkal szolgálni abban a reményben, hogy talán maguk a drámai szövegek segítségünkre lesznek e vitás kérdések megoldásában. Az egységes álláspont kialakulását több körülmény neheziti. A vitás kérdések fő vonalait /amelyekre néhány esztendővel 2/ ezelőtt Hont Ferenc már utalt '/, a következőkben foglalhatjuk össze. A XV-XVI. században tudomásunk van mulattatók, színjátszók /ioculatores, csúfok, siposok, tombások/ és azonkívül

szinjátszó

alkalmakról

vallásos játékok, iskoladráma/.

is

tevékenységéről

/udvari ünnepségek,

A XVI. századból viszont szép

^Szerk. Kardos Tibor. Sajtó alá rendezte és a bevezetést irta Kardos Tibor és Dömötör Tekla. Bp. I960. 2/ Hont Ferenc: Tézisek a magyar szinház történetének tankönyvéhez. /Színháztörténeti Értesitő III. Bp. 1954./ Itt az 1501-1790-ig tartó korszakot igy nevezi: "Színjátszás és dráma szinház nélkül." 171

számú dramatikus jellegű szöveg maradt ránk, de az előadás körülményeire vonatkozó utalások nélkül. alkalmas drámáink, és alkalmára,

és

melyekben vannak

Vannak tehát előadásra

nincs utalás az előadás helyére

adataink szinialkalmakról és színé-

szekről, de az előadott drámákra való utalás nélkül. Neheziti a kérdés megoldását az a vita, amely a XIX. század elején kezdődött arról,

hogy a magyar népnek van-e egyál-

talán tehetsége a színjátszáshoz,alakoskodáshoz.1' A XIX. század folyamán általában

negativ választ adtak e kérdésre és az

a nézet alakult ki irodalomtörténészeink között, hogy nálunk a középkor és reneszánsz idején nem ismerték a színjátszást.

Ez

a nézet azután napjainkig hagyományozódott és gátolta a magyar szinjátszás múltjának helyes rekonstrukcióját. Ez alkalommal nem tárgyalom a színjátszókra és előadásokra vonatkozó feljegyzéseket, hanem csak utalok Kardos Tibor fejtegetéseire a Régi Magyar Drámai Emlékek bevezetésében, továbbá Hont Ferenc, Pais Dezső, Falvy Zoltán idevonatkozó ta2/ nulmányaira. ' Ehelyett a

XVI. századból ránkmaradt drámáikat

fogom elemezni. Elsősorban nézzük a terminológia kérdését. A középkori

latinság

természetesen ismerte a "tragédia"

és "komédia" műszavakat, azonban ezek tartalma gyakran elmosódott. A középkor századaiban újra

ós

újra felfedezik, hogy a

klasszikus ókor mit is értett tragédián és komédián,

azután a

következő generáció ismét elfelejti és helytelenül használja e ly/

Erről bővebben Írtam A szinjátszás funkciója falun c. tanulmányomban. Bp. I960.

2/

172

A Régi Magyar Drámai Emlékek c. kötet bevezetésén kivül lásd még Kardos Tibor: A magyar vígjáték kezdetei. Kodály Emlékkönyv. Bp. 1953. - Hont Ferenc: Az eltűnt magyar színjáték. Bp.1940. - Pais Dezső: Árpád- é s Anjoukori mulattatóink. Kodály Emlékkönyv. Bp. 1953. - Falvy Zoltán: Énekmondók a középkori Magyarországon. Filológiai Közlöny 1961. 86 kk.

terminus technicusokat. A középkori szinjáték fő megjelölése a ludus

/aminek megfelelője a magyar játék,

a német Spiel.

a

francia jeu stb./. Emellett persze ismeretesek az egyes országokban speciális játékformákat jelölő szavak is

/mystére, mi-

racle play, moralitás stb./. Mindamellett a komédia és tragédia kifejezések is újra és újra felbukkannak. Igy 1204-ben egy rigai prófétajátékban olvashatjuk: ludus quem Latini comoediam vocant - tehát játék, amit a latinok komédiának neveznek.^ A tragédia és komédia műszavak a XV-X\fI. században nyerih ismét teljesen vissza régi értelmüket és ezt követi a tragiko2/ média és komikotragédia terminus technicusok meghonosodása. Mi a helyzet hazánkban?

A hazai forrásokban is állandóan

a ludus, majd a játék szavakra bukkanunk,

ami azonban a szin-

játszás mellett jelent lovagjátékot, látványosságot,lóversenyt is.

Amikor tehát Heltai Gáspár Bonfini nyomán megemliti, hogy

Mátyás király állásokat csináltatott, szép játékokat,

ez

egyaránt

melyeken

megjátsszák a

vonatkozhatott színdarabokra és

verseny játékokra.^ Megváltozik azonban

a

helyzet a XVI. századtól, mikor a

komédia ós tragédia műszavak nálunk is egyre inkább tért hódítanak. A magyarországi humanizmus már lyesen használja

a

XV. században is he-

a klasszikus terminológiát a latin komédia-

irókkal kapcsolatban;

Mátyás

környezetében pl.

Terentiusról

vitatkoznak. A mohácsi vész előtti maus Pannonius

a

időből komédiának nevezi Bartholo-

maga latin vigjátékát /Comoedia Gryllus/. A

XVI. század közepétől fogva

a magyar drámairók is komédiának

^Creizenach, Wilhelm: Geschichte des neueren Dramas. Halle a. S. 1911. I. 7 . p. 2/ 'Lásd részletesen Dömötör Tekla: Műfajok és stilusirányok a XVII. századi magyar szinpadon. Theatrum 1961. Bp. 1961. 21-27. p. ^Kardos Tibor: A magyar vígjáték kezdetei. 14-9-150 p. 1ír

és tragédiának nevezik alkotásaikat: jait Sztárai Mihály

komédiának nevezi darab-

/Comedia Lepidissima de Matrimonio Sacer-

dotum/, a Balassi Menyhárt árultatásáról szóló darab szerzSje, Balassa Bálint, Szegedi Lőrinc stb., Bornemisza viszont helyesen tragédiának a maga müvét.1'' Ugyanakkor megkezdődik a latin műszavak magyarítása is, A Balassi Menyhárt áruitatásában a latin

interlocutores

u ?yar

megjelölése közbeszólók. E darab szerzője különben a jeleneteket a rész szóval jelöli. cselekedetnek adja vissza, Ugyané darabnak

egy

A

Debreceni disputa

de

az actus szót

jelenetbeosztást

másik változata megmarad

nem használ. a

latin actus

jelzés mellett. / A latin terminológiát különben az iskoladráma a XVIII. század végéig megőrizte s a magyarnyelvű darabok cime is igen sokszor latin; szóló feljegyzés

latin

takar./ Szegedi Lőrinc után készült,

ezért

a rengeteg

cime is bizonyára Teophaniájában.

iskolai előadásról sok magyar darabot amely

latin eredeti

már szabályosan használja az actus-scena beosz-

tást, a latin műszavakat is megtartja. Igen tanulságos ebből a szempontból Bornemisza Péter tragédiája. Ő a prológust a játékba elől járó beszédnek nevezi, a szereplőket

a játékba szóló személyeknek.

A

latin

actus és

scena szavakat változatlanul hagyja és szabályszerűen használja. Bornemisza Péter és Balassa Bálint is tudatosam honosítanak meg uj drámai műfajokat.

Bornemisza Így ir: "Mikor az bé-

csi tanuló nemes uraim kérték volna,

hogy

valani játékot ma-

gyarul szerzenék, ki/el az urakat vigasztalnák, jóllehet elegnek magam nem tartottam mindazonáltal

mert

kívánságokat

ez

meg

féle Írásban nem forgottam, nem

szeghettem... váiasztám

azért az bölcs Sophokles Tragoediáját,melyet Elektrának hinak"

1/

'az idézeteket a Régi Magyar Drámai Emlékek c. kötete nyomán közöljük.

174

mü első

stb. Balassa Bálint pedig igy ajánlja pásztorjátékát: "Akarnám azért ez komédia szerzést uj forma gyanánt elővenni." Ezek a kérdések olyan világosak, hogy további magyarázatra nem is szorulnak.

A XVI. század közepétől a magyar szerzők

tisztában voltak a komédia és tragédia

külföldön is használa-

tos értelmezésével, a latin műszavakat vagy megtartották, vagy pedig megkísérelték azokat magyarul visszaadni. Nem ilyen egyszerű XVI. század

eleji

a

helyzet azonban a XV. század végi,

késői

magyarnyelvű

egyházi kódexirodalom

párbeszédes formájú müveinél.Ezek értelmezése sok vitára adott alkalmat. Itt ugyanis olyan műfajokról van szó, amelyeket külföldön is néha előadásra szántak, máskor azonban a párbeszédes forma, a dialógus,

irodalmi

Irodalmi nyelvűnk kezdetei

konvenció csupán. cimü

Horváth János

tanulmányában igy ir ezekről

a müvekről: " A skolasztikának kedvelt okfejtési formája a sorozatosan felhalmozott pro ós kontra

/"vélekedésök", "okosságok"/ szem-

beállítása, mintegy vitatkozás módjára. Ha az ellenkező álláspontokat

a

maguk nevében szóló személyek képviselik,

szembeállított

tételek,

vagy a

absztrakciók allegorikus személyekké

önállósulnak, a disputa /altercatio, konfliktus: "vetélködés"/ áll elő, melynek mindenkori külső formája a dialógus. Az érvek szembeállításával való mertük meg

az

számos prédikációban, tatkozó,

Könyvecsében. de

tanitásban ugyanazt találjuk. A nem vi-

csak személyeket mintegy katekizálva elkülönítő dia-

lógus szép példája a teljes bölcseségről vonhatók

okoskodás egyik jeles képviselőjét is-

apostolok méltóságáról szóló

a

Nagyszombati-kódex

Suso-féle tanítása a

/Sapientia és Discipulus párbeszéde/. Ide

közbenjáró Mária esedezései Krisztusnál, Krisztus

feleleteivel. A vitatkozó dialógusnak, tehát disputának számos példáját találjuk pont párbajai/, ban,

a

legendákban /pogány és keresztyén állás-

legnagyobb

arányút a verses Katalin-legendá-

drámai jelenetezésüt a Sándor-kódex Hrosuitha-foriitásá175

ban.

Vitatkozó jellegű szóváltás, egymás ellen való "zugódás-

morgódás" könyvében,

/altercatio/

az élet és halál párbeszéde a Példák

s Phllibertus hires látomásának tárgyas a test és

lélek vitája,

valamint több

viaskodása a lélekért.

példában az őrangyal és az ördög

Versengés

jellegét ölti

- mintegy e

kérdés körül forogva: "melyikünk a különb?" - az apostolok vetélkedése

/a

Könyvecsében/.

Példák könyvében,

a jószágok

/serények/ vitája a

a bűnök és jószágok "összvevivása" a Lobko-

vitz- /és Bod-/ kódexben. Dialógus és disputa mindez esetekben nem csupán műfaji jelent, hanem szerkezeti formát: a szembeállító, megosztó halmozás igen elterjedt sablonát."1^ Ezek közül a müvek közül tehát Horváth János lomtörténíszeink

túlnyomó többsége -

"Három körösztyén leány"-t sü"-nek, Hallgatólagosan hogy a müvek forditói,

- és iroda-

csak a Sándor-kódexbeli

tartja valóban "drámai jelenetezévagy

nyiltan azt is feltételezték,

másolói egyáltalán nem is tudták, hogy

mi a szinjátszás, a dráma - vagy esetleg annyi engedményt tettek, hogy e forditók,

átdolgozók

tudták

mi

a dráma, de nem

volt szükségük drámára, hanem csak tanulságos olvasmányra /illetőleg inkább felolvasható elbeszélő müvekre/. Minthogy az Itáliában otthonos dramatikus,

féldramatikus

devóciók és laudák hazai jelentkezéséből Kardos Tibor több mü2/ vében igen részletesen irt, ' itt.nem tilalom ezt a kérdést. Mindenesetre azoknak, akik feltételezik, hogy a magyar szerzeteseknek és apácáknak dráma létezéséről,

fogalma

hogy Magyarországon semmiféle a XV-XVI. század

sem volt

ebből azt a konklúziót fordulóján

a

szinjátszásról, a kellene levonniuk,

színjátékszerű előadás sem volt /aminek az ellenkezőjére

persze

^Tanulmányok. Bp. 1956. 38-39. p. 2/ 'Kardos Tibor: A magyar vigjáték kezdetei; továbbá: A régi magyar szinjátszás néhány kérdéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv és Irodalomtud. Oszt. Közi. 1955. VII. 17-64, p. 176

elég bizonyíték van/, továbbá azt is, hogy a másolók, átdolgozók soha nem fordultaik meg külföldön és nem láttak pl. Itáliában, s másutt vallásos szinielőadásokat

/aminek az ellenkező-

jével maguk is tisztában vannak/. Marad tehát

az

fordítók nagyjából

a feltételezés, hogy ezek az átdolgozok, tudták,

volt szükségük drámára, talmu müvekre,

s

mi a színjáték,

a

dráma, de nem

hanem csak felolvashat» vallásos

azt fordították,

ar-

ami éppen kezükbe került.

Minthogy erről adataink közvetlenül nem szólnak, hagyjuk egyelőre nyitva e kérdést s nézzük az e szövegekben

használt ter-

minus technicusokat. A Horváth János

által

is

felsorolt példák nagyrészénél

tényleg nincs közvetlen utalás arra, szemben.

hogy színjátékkal állunk

A dialógusos formát a magyar szövegek körülírásokkal

jelzik. Pl.:

Szól a lélek a testnek és úgymond...

/Nádor Kó-

dex: A Test és a Lélek vetélkedése/. Az Élet kérdezi az Halált mondván... ve/.

Felel az Halál az Életnek mondván... /Példák köny-

Felel az biró...

Szent András... méltóságáról/.

Felele az ördög...

Monda Urunk...

/Bod-Kódex/. Monda

/Könyvecse a

Szent Apostolok

Monda nekik Caesar... Felel Agapes... Mondanak

azok... /Három körösztyén leány/. Igen érdekes azonban az Érsekújvári Kódex verses Katalinlegendájának kérdése.1' A mü fordításával igen sok tekintélyes irodalomtörténészünk

foglalkozott:

Szilády

Gusztáv, Katona Lajos, Horváth Cyrill.

Áron,

Heinrich

Érdekes módon nem jöt-

tek rá, hogy a Katalin-legenda forrása kizárólag valamely drámai mü lehet. Az átdolgozó ugyanis megtartotta az eredeti szöveg latin műszavait és a rendezői utasításokat; a drámai részt viszont vagy

meghagyta

eredeti

párbeszédes formájában, vagy

pedig körülírással elbeszélővé alakította.

^Szövegkiadása Horváth Cyrill: ink. Bp. 1921.

Középkori magyar verse-

17

A magyar szöveg nyomán deti

könnyen rekonstruálhatjuk az ere-

/ezideig még ismeretlen/ dráma felépítését. Három felvo-

násból állhatott, amelyeket prológus előzött meg. Ezt a prológus kifejezést

is

megtartotta

a

magyar átdolgozó és ez már

egymagában is döntő bizonyíték arra, előképe.

hogy drámai alkotás volt

A második felvonás az 14-33-ik sornál kezdődött,

jelzi az utasitás:

ezt

Incipit prologus Tractatus secundi agentis

De modo martyrij eiusdem.

/Hasonló

században előadott

Katalin-dráma, ahol a második napon

kerültek magyar

szinre változata

olasz

módon játszódott le a XV.

ugyanezek az események./ is,

Érdekes a prológus

amely egyszerre utal az

előadás és az

irás tényére: Beszédünknek folyásával És mi kezünknek Írásával Némasággal nem hallgattuk De igazán meg mondottuk, stb. A harmadik prológus-jelzés hiányzik,ez értelem szerint a 2998. sornál kezdődhetett. A

Prológus aüszó mellett a szerző végig megtartotta a la-

tin szerepjelzést és a rendezői utasításokat is. A mü elején a párbeszédeket

általában

elbeszélővé

alakítja,

résztől kezdve egyre kevesebb az elbeszélővé és párbeszédessé mellett

válik

a

mü

de a második

alakított szöveg

formája. A rendezői utasítások

/Educitur virgo de carcere; Planctus Imperatoris; Rex

accelerat videre factum; Adventus doctorum; stb./ a szerző még latin

egyházi

énekeket is sző müvébe;

énekek szerepelnek egy néhány

ugyanezek

az egyházi

évszázaddal korábbi német Kata-

lin-drámában is. Semmi kétség sem fér tehát ahhoz,

hogy e verses elbeszé-

lés Íróját drámai alkotás ihlette irásra, előképe valódi szinjáték és nem

elbeszélő

mü volt.

Mindenesetre feltűnő,

hogy

ugyanakkor, amikor irodalomtörténetiróink kétségbevonják, hogy 178

a XVI. század elején a magyar irók egyáltalán ismerték a dráma és a szinjátszás fogalmát

-

a legelső hosszabb verses magyar

irodalmi alkotásnak, ami ránkmaradt, előképe éppen dráma volt. Végezetül még egy kérdést szeretnék egész röviden érinteni:

a trufa

kérdését,

amelyről Kardos Tibor részletesen irt

több tanulmányában.^ A trufa

esetében

éppen

a

forditott jelenséggel állunk

szemben, mint amiről eddig szólottunk. A XV-XVI. század fordulóján keletkezett magyarnyelvű vallásos irodalom drámai formájú müveket alakított át elbeszélő formában.

A trufa viszont a

XV-XVI. század fordulójának szóhasználatában még nemcsak anekdotát, facetiát,

hanem játékot, szini jelenetet is jelentett,

amint ezt Temesvári Pelbárt világosan megmondja vanas trufas./.

a

/...ludum

XV. században többször egészen et

huiusmodi trufas. Exercent

Ugy látszik trufának hivták különösen egy-egy

mulattató, bohóc, tréfacsináló jellegzetes tréfáit, repertoárját - ezért beszélhet Bornemisza Péter az Ördögi Kisértetek c. müvében a hires csúfok nevezték továbbá kat, csínyeket,

az

egy középponti alak köré szőtt anekdotá-

tréfás mondásokat

Székely István, hogy rálynak".

/azaz színészek/ trufáiról. - Trufának - igy írhatja pl. Benczédi

"efféle trufái sokak vágynák

Amikor a török térhódításával a

lattatóinak

Mátyás ki-

XV-XVI. század mu-

- jokulátorok, csúfok - ideje mindinkább lejár, a

trufa szó jelentése az anekdota, adoma felé tolódott. még a XVII. századbeli

Actio Curiosa

Azonban

cimü párbeszédes mü sem

más, mint egy középponti alak, "Gaude uram" körül csoportosuló trufák: cselekedetek és tréfás mondások gyűjteménye. E kis tanulmányban azokról a kérdésekről szólottunk, amelyekre olyan

a

szövegek

kérdéseket,

maguk mint

^Lásd Kardos Tibor: 111-139. P.

adnak feleletet a

s nem érintettünk

színielőadások vagy pl. A trufa.

a népies

Filológiai Közlöny 1955.

179

szinszerü szokások

kérdése,

melyről máshelyütt bővebben volt

szó. Egy bizonyos: a szövegeknek az eddiginél alaposabb tanulmányozása drámai

műfajaink kibontakozásán kivül szini életünk

kibontakozására is sokkal

alaposabb fényt vethet,

mint azt a

század eleji magyar kutatók hinni merték. Nem feledkezhetünk

meg

természetesen

arról sem, hogy a

XV-XVI. századi drámai jellegű szövegek jórésze /valójában nem is tudjuk,

hogy hány százaléka/ örökre elveszett számunkra és

igy azok az alkotások,melyeket ismerünk és az epikusból a drámaiba vezető átmenet

különböző stádiumait mutatják,

e folya-

matnak csak láncszemei; az egész folyamatot magát csak elméleti módon tudjuk helyreállítani.

Bgyes alkotásoknál, melyeknél

az előadásra vonatkozó adatok teljesen hiányoznak, héz bizonyítani,

nagyon ne-

hogy a szöveget előadásra szánták;

a műfaji

alakulás fővonalait azonban már biztosan tudjuk rekonstruálni. Az átmeneti formák

vizsgálatának

különös

jelentőséget

kölcsönöznek azok a modern törekvések, melyeket Bertolt Brecht fogalmazott meg legtudatosabban ós "nem arisztotelészi" dramatlkának nevezett.

Ezt a kísérleti játékformát a magyarázó kó-

rusok, vetitések /vagy máskor a narrátor/ alkalmazása és ezeknek az ele. knek elbeszélő jellege miatt

epikus szinháznak is

szokták nevezni. A Katalin-legenda

nem tudatosan epiko-dramatikus szövege

és a Brecht-féle tudatosan "elidegenítő" hatású játékforma hasonlóan vegyiti

az

epikus és párbeszédes részleteket: a sze-

replők saját szavukkal első személyben szólnak, viszont az iró nevében szóló szereplők, a vetités,

/a Katalin.legenda eseté-

ben pedig maga az iró/ magyarázzák a szereplők cselekedeteit, mondanivalóját. E kérdést oan e törekvések

180

itt bővebben fejtegetni nem szándékozom; azonés

kisérletek nyomatékosan figyelmeztetnek,

hogy

/mint Székely György uj müvében is kifejtet te1'/ a műfa-

jokat nem tekinthetjük

örökérvényű merev kategóriáknak, hanem

a szinjátéktipusokat történeti fejlődésükben kell szemlélni és magyarázni. Dömötör Tekla

^ A szinjátéktípusok kutatásának módszeréről. Bp. 1961. 181

A MAGYAR RENDEZÉSTÖRTÉNET NÉHÁNY KÉRDÉSE 1790-TŐL SZIGLIGETI HALÁLÁIG A színháztudomány

rendszerében a rendezéstörténet is he-

lyet kér magának. Mint a színháztörténet szerves része kapcsolódik ahhoz a nagy komplexumhoz,

amelyben a dramaturgiától és

drámatörténettől a diszletfestés és színpadi képek múltbeli és jelen fejlődéséig számos különféle Studium egyesül. Jelentősége nem megvetendő,

hiszen

konstruálásához

rendezéstörténet

a

a

mult

szinházi előadásainak rejelentősen hozzájárul és

ezernyi szállal szövődik a drámatörténet, a szinészettörténet, az esztétika, történetének

az általános szinházelmélet, egyes fejezeteihez.

A

a képzőművészetek

drámatörténettel fonódik

egybe a mit játszottak és miért játszották?; a szinészettörténettel a ^xk játszottak és hogyan játszottak?: az esztétikával a mi tetszett és miért tetszett?; a szinházelmélettel a rendező tudata és műveltsége, a képzőművészetekkel a diszletek, jelmezek leirása kapcsán. Maga a rendezéstörténet is vizsgálható ből.

Foglalkozhatunk a rendezés

latkozásaival,

ezeken

belül

sokféle látószög-

általános és nemzeti megnyi-

korszakokra bonthatjuk tanulmá-

nyunk tárgyát, foglalkozhatunk egyes rendezői iskolákkal, rendezési stílusokkal is, egyes nagy rendezői egyéniségekkel stb. A rendezéstörténetnek végül gyakorlati hasznát is látjuk: elmúlt szinházi korok előadásai, jelen rendezői számára.

stilusa tanulságul szolgál a

Az alábbi néhány sor nemzeti színját-

szásunk rendezéstörténetének egyetlen korszakával kapcsolatban 182

említ f e l problémákat és adatokat, nem é r i n t i azonban már a nagy polgári rendező, Paulay Ede emlékanyagban, dokumentumokban gazdag pályáját. Hint a hazai színháztörténet egész t e r ü l e t é n , a rendezéss e l kapcsolatban i s fölösen akad megoldatlan kérdés. A l e g e l s ő mindjárt maga a keletkezés időpontja: mikortól fogva beszélhetünk egyáltalában rendezésről Magyarországon? A rendező t i . , bármilyen döntő fontosságú szerepet j á t szik i s manapság, nem nélkülözhetetlen kelléke a t ö r t é n e t i korok színházának. A római commedia nem kivánt rendezőt, nem ismerte a commedia d e l l ' a r t e sem, hogy a reneszánsz operáról, vagy az iskoladrámáról ne i s beszéljünk, amelyeket általában betanítottak, nem pedig rendeztek. Az együtteseket, még ha csak alkalmilag kerültek i s össze, valami különleges esemény megünneplésére, fegyelmi szóval irányitani k e l l e t t , rá k e l l e t t kényszeríteni a produkció hibátlan megvalósítására. Kz azonban szintén nem rendezés; az esetek kömében nem i s szinházi szakember, hanem egy-egy udvari kamarás, vagy városi tanácsnok feladata v o l t . A hivatásos magyar szinészet megalakulásának p i l l a n a t á ban, 1790 őszén, i l l . a folyamatos játék megindulásakor, 1792 májusában, a játszók valamiféle összefogása nyilván ugyanígy szükséges v o l t . Ezt a t i s z t e t azonban nem a társulat t a g j a i , az igazgatók bizalmasai v á l l a l t á k , mint a nyugati szinházi világban, hanem maga Ráday Pál, Kármán J ó z s e f , i l l . Protasevitz. Kelemenéknél, gyakorlatlanságuknál fogva, a mindenkori igazgatónak az átlagosnál nagyobb feladat j u t o t t . Mivel pedig Rádayék é s Protasevitz távozása után senki sem v o l t , aki öszszefogja őket nemcsak emberi, de művészi mivoltukban i s , a társulat l é t a l a p j a hamar megingott. Az 1792-ben meginduló erdélyi játékszín helyzete ezen a téren i s sokkal jobb v o l t . A közönség érdeklődött irántuk, t á 183

mogatta őket. Még

fontosabb lehetett azonban egy szuggesztív

művészi egyéniség jelenléte a társulatnál.

Kótsi Patkó Jánost

bizonyára nem minden pályatársa szerette, de valamennyien felnéztek rá. Müveit, szorgalmas és feladatait elméletileg is tanulmányozó szinész volt. Az első hivatásos

magyar szinésztársulatoknál már megta-

láljuk tehát azt a két irányitótipust, szinház megalakulásán,

1837-en

ami a fővárosi állandó

messze

tulmenőleg jellemzi a

hazai színjátszást:

az igazgatót, akinek hatalmánál fogva jo-

ga, sőt kötelessége

a rendezés,

és az elsőrendű tagot,

egyéniségének sodrával alakitja ki maga kájuk a szó szoros értelmében pán szükségszerű megoldása

aki

körűi a játékot. Mun-

még nem rendezői művészet, csu-

egy

adott feladatnak. Első valódi

rendezőnk mégis ilyen emeritált vidéki igazgató: Fáncsy Lajos, mig a második tipusnak klasszikus példája az I85O után rendezésre szoritott és ebben is kiváló Egressy. Konkrét ismeretünk a rendezésről az állandó Szinház megnyitása

előtt

nincs.

Pesti Magyar

A kéziratos színmüvek korai

példányaiban még az is nagy ritkaság, ha a kellékek be vannak jegyezve. Egy-egy asztal, gyertyatartó, karosszék, gitár biztosítása, . gy a szinmüben előforduló több, amit az ügyelői

levél

kiíratása a leg-

szerepkört betöltő akkori rendező Írás-

ban jelölt.

A színpadkép, mint látvány, nem f o g l a l k o z t a t t a . A

XIX. század

elején ez még a németeknél

Weimarban a szinész lényének harmóniája, meg a határt,

sem játszik szerepet. a szép mozgás szabja

ameddig a festőiségnek fontosságot t u l a j d o n í t a -

nak. Gazdagabb színházaknál

a

pikturára

ébreszti fel:

háttér.

támaszkodó

elem

Ezek a magyar

néző fantáziáját

két, eleve a

az előfüggöny és a

színháztörténetben is szerepet j á t s z a -

nak, de a rendezőnek egyikhez sincs semmi köze. Nálunk az esetek túlnyomó részében azért sem beszélhetünk színpadképről, mert kolmányok, 18^

-

színpad sincs. Azok a nyomorúságos tá-

amelyek Debrecenben, Miskolcon,

a váradi

Fekete

Sasban vagy akár a pesti Hacker Szálában rendelkezésre álltak, mint "szinpad",

semmiféle

nem adtak lehetőséget. épült szinpad

csak

vizuális

műalkotás megteremtésére

Elsődlegesen

magyar szinészek számára

1821 óta van magyar földön,

Farkas utcai szinház felépülte óta,

a kolozsvári

amit a miskolci, balaton-

füredi, végül a Pesti Magyar Szinház

követ.

Ez a

legutóbbi

voltaképpen az első színpadunk, amelyen egy rendező - Fáncsy szinpadkép megalkotására törekszik. Közép-Európában a század elején a diszletek nem egyes darabokhoz készültek. Tipus diszletek voltak, s ha egy történetÍrónk kissé ironikusan jegyezte rendezés mindig visszatérő,

meg,

hogy bizonyos szalonbe-

közismert tárgy még a Paulay-kor-

szakban is, nem kell szégyenkeznünk, hiszen Meiningeni Györgyig a németeknél sem volt ez másképp. A világitás sem tartozik a művészi kifejezés eszközeihez. Hasznossági szempontokat szolgál. Látni kell. De a drámai mondanivaló hangsúlyosabbá

tételében

szereplőről szereplőre,

gesztusról gesztusra a cselekményt, s

ez természetes, forrás.

nem

nem kiséri

hiszen nincsen irányitott és mozgatható fény-

Sem a rivalda,

eszközök

nincs szerepe,

mobilok,

sem a díszletekhez erősitett világító az

utóbbiakat mindössze lejjebb vagy

feljebb lehet függeszteni a kulisszákon* Fényhatásra jeteknél,

törekvés megnyilvánul egyes hangsúlyos jele-

várvivás,

olyannyira kedvelt

kísértetjárás,

"néma

vagy a vándorlás korában

ábrázolatok",

a

tablók

esetében.

Ilyenkor a görögtüzet, később a fényképészeti gyakorlatban ismert

magnéziumfényt használják.

Az első rendezőnk, aki fény-

hatással próbálja fokozni a színmű hatását, világitás drámai

szerepét

a

tehát felismeri a

színpadon és ezért a szokottnál

nagyobb mértékben él a görögtűzze1,

a XIX. század második fe-

lében működő Molnár György. Felfogása azonban nem volt általános, nemcsak a puritán Szigligeti, de Egressy rendezéseire sem jellemző a fénnyel való pazarlás. 185

Végül hátra

volna még annak

a

vizsgálata, hogy ebben a

korban, 1837 előtt, hogyan mozgatja a rendező cimét viselő vezértag a szinészeket? gyan sem.

Nyugodt lélekkel felelhetjük rá:

Néhány utasitás arra vonatkozólag,

seho-

hogy hol és ho-

gyan jöjjenek be, menjenek ki, pár szó arról, hogy ne mozogjanak ugy, mint a fatuskók

- jobbadán a pusztába kiáltó szavak,

mert a szinpadi mozgás rutin kérdése titható el -

száma elenyészően jelentett.

és

csak apránként F'tjá-

ebben merült ki a rendező munkája. csekély

-

A próbák

volt. Három próba már szinvonalat

Egy olvasó és egy játék /rendelkező/-próba, amivel

a legtöbb vidéki előadás útjára indult,

akkor sem adott volna

az együttes kialakítására lehetőséget a rendezőnek, ha effélére akár ő maga,

akár

a

szinászek vagy

a közönség gondoltak

volna. Erről azonban szó sem volt. A XIX. század elején, amikorra egy nemzedék már megöregedett a magyar színpadon,az idősebbek tapasztalata nevelte a kezdőket. Murányiné vezetgette a fiatal Széppataky Rózát,

ő

vagy kialakított fogásait fiaknál ugyanigy állt

a

átadta saját tudását, a

helyzet. Az első kolozsvári társulat

nagyjaitól merítette tudása elemeit magyarországi kezdőket pályán. Még

a

megfigyelt

későbbi leánynemzedéknek. A fér-

segitett

Benke József,

példával,

aki megint

tanáccsal előre a

hetvenes évek egy veteránja is, akinek hosszú

életébe belefért Fáncsy, Molnár György

/sőt Paulay korai/ ren-

dezői korszaka is, azt mondta, hogy legtöbbet Megyeri művészetéből tanult.

Ennek a rendszernek

volt, hogy a mintaképek

több

egy társulaton belül keveredett

természetes hiányossága az

levonatban járták az országot s Kántorné,

Bartha pátosza Me-

gyeri realizmusával. Mai színházlátogató

alig

képzelheti el,

hogyan ment az

egy-két, legföljebb három próbát követő előadás. Természetesen a szöveg és a játék erős leegyszerűsítésével. csak a szó szoros

Az elsőnél nem-

értelmében vett szimplifikálásáról van szó,

arról ti., hogy nem tanulták meg pontosan a szerepeiket és 186

az

értelmet saját szavaikkal adták vissza; ez alól a szabály alól a legszorgalmasabbak mindig kivételek voltak. De ha szükségessé vált,, leegyszerűsítették

a

mondanivalóját is. Sablonokkal klasszikust

tolmácsoltak:

se

színmüvek

értelmi és érzelmi

dolgoztak

akkor

szeri,

is,

amikor

se száma a tisztes agg

atyáknak és a viráglelkü szüzeknek, a bátor ifjú hősöknek és a rut, elvetemedett

cselszövőknek.

Volt azután még bárdolatlan

falusi fickó és együgyü paraszt, szigorú, de igazságos családfő és anyaszerep.

A mindennapi, a közkézen forgó átlagdarabok

személyei jelennek meg a legnagyobb klasszikusok drámáiban is. A játék is egyértelmű, helyesebben még nem differenciálódott az egyes szerzők

mondanivalóinak

súlya szerint. A néme-

teknél kézikönyvekből tanulhatta meg akárki, szerelem, gyermeki gyöngédség,

hogy a szeretet,

méltó felháborodás, gonoszság,

bosszúvágy, képmutatás és együgyűség

milyen gesztusokat kiván

meg. Nálunk is akadt művész, aki tanulmányozott külföldi szakmunkákat, de általánosabb volt a példa: az egyik szinész a másiktól,

az idősebbtől, a tekintélyesebb társulatnál működőtől

leste el ezeket a stereotip mozdulatokat. Mind a szöveg, mind a mozgás egyszerűsége arra vall, hogy bár a második magyar társulatnál, elsőrendű együtteseknél kezdetleges formáit,

majd a vándorlás éveiben az

megtaláljuk

ez csak az

un.

a

rendezésnek

bizonyos

külső rendezés első je-

lentkezése. A szinészigazgatók - Kilényi, Komlóssy, Éder, Fáncsy -

vagy a legtekintélyesebb vezértag - Benke, Láng, Megye-

ri, Szentpétery kell csinálniuk.

-

a bizonytalanoknak

elmondják,

De egyetlen olyan adatunk

sincs,

mit hogyan ami arról

szólna, hogy egy szinmü mondanivalóját elmagyarázták a próbáló társulatnak,

hogy akár a legbonyolultabb jellemet is igyekez-

tek volna érthetővé tenni. Mégpedig feltehetőleg nemcsak időhiány miatt.

Az emberi

viszonylatokat látták sokkal egysze-

rűbbnek.

187

A kasszadarabok legjava sem értékkülönbségek voltak! -

- hiszen ezek között is nagy

terjedt tul a felvilágosodás korá-

nak kialakult irodalmi tipusain. viszont akadtak összetett elemeikre bontani,

A

játszott

jellemek,

amelyeket nehezen tudtak

mert ha tapasztalatból

lult lelkű embereket,

klasszikusoknál

gondolkozásmódjuk

ismertek is bonyobizonyos korlátainál

fogva nem látták meg az élet és az irodalom közötti analógiát. Mindenki sejthette ugyan, hogy vannak anyák, akik nem sz a leányaikat és gyermekek, akik - alapos oknál fogva -

etik gyűlö-

lik, vagy megvetik a szüleiket, de ezeket a megsejtett valóságokat a kor embere nem engedte a tudatáig jutni, mert szerinte már maga a gondolat is perverzitás lett

volna.

Szó sem lehe-

tett arról, hogy a hűtlen asszony mentséget találjon; ha ilyet alakított valaki

a

színpadon,

első perctől fogva éreztetnie

kellett magán a kárhozat kénköves gőzét, ded szinházi világ

ez,

Iffland

amelyben a legizgalmasabb,

és

érzelgős és gyermek-

Dugonics András

mert legpikánsabb

világa,

szinpadi szerző

Kotzebue. Mi Schröder

sem

jellemzőbb

a

romantikát

megelőző

évtizedekre

Shakespeare-átdolgozásainál. A reneszánsz szókimondó

bátorsága megriasztotta a jámbor

tragikust és még jobban meg-

riasztotta volna a színházlátogató

po'lgárt. Megnyirbálta hát

Lear őrjöngő felségét éppen ugy, mint Othello szekszualitástól lángoló féltékenységét és mit sem törődve a dán királyfi belső alkatával, kiirtotta az ellene acsarkodó gonoszokat. A Hamleti

Mindenki beszélt róla,

mindenki játszani ki\ánt benne, ugyanúgy csodálkozunk azon,

mindenki

magasztalta,

és senki sem elemezte. Ma már

hogy

Déryné nagyrabecsülte ezt a

Schrödertől megcsúfolt tragédiát, mint azon, hogy még a negyvenes években is bűnrészesnek

tartották a gyilkosságban a ki-

rálynőt. Még ekkor sem tudott szabadulni a közvélemény előítéleteitől: ha valaki képes arra, hogy az öreg Hamlet, a "kegyes

188

atya" oldalán

beleszeressen annak fiatalabb és férfias öccsé-

be, az csak elvetemedett gyilkos lehet. A belső rendezés igénye tehát még hosszú ideig hiányzott. De mit tudunk a külső rendezésről? Mivel ennek úgyszólván egyetlen forrása számunkra a szinmü kéziratos rendezőpéldánya, édes-keveset. A rendező - még ha egyszemélyben igazgató is - az esetek 99 százalékában játszott a darabban,

tehát a legszükségesebb utasításokat megadta szó-

ban, a helyszinen, azonnal. Mint emiitettük, ezek az utasítások meglehetősen sablonosak voltak, tagnak.

Ha pl. Megyeri,

és

nem szóltak elsőrendű

Szerdahelyi József és Déryné együtt

játszottak egy szinmüben és Megyeri rendezett, a másik kettő alakitásába,

nem avatkozott

csak bizonyos olyan helyzetváltoz-

tatásokban egyeztek meg, amelyek közös jeleneteikben szükségesek voltak. A rendező a kezdőket és a statisztériát utasitgatja. Mint hatalom, merül ki,

jórészt ismeretlen, félelmetessége a szereposztásban ezt azonban tekintélyes tag,

ha megtagadni nem áll

is módjában a neki nem tetsző feladatot,

jószerivel megmásít-

hatja. Hosszú és küzdelmes ut vezetett el addig, a prózai előadás karmesterévé lépett elő. lunk a romantikus dráma korában,

tehát

Az

amig a rendező első lépést ná-

már a Nemzeti Szinház

idejében tette meg. Szemben a kiállitást alig igénylő ás játékban sablonokkal megoldható német szentimentális színmüvei és polgári vígjátékkal, a negyvenes években divatba jött francia romantika megKuveteli a látványos színpadképet és

a még mindig csak kevéssé

differenciált, de élénken festett szenvedélyek dinamikus ábrázolását.

Olyan színházaknál, amelyek nem ismerik az en suite-

játékot, a régi műsor nem kerülhet sutba egyik napról a másikra, de közönség és kritika egyre fanyalgóbb ábrázattal fogadja az alig pár esztendeje élénk érdeklődéssel meghallgatott szer189

zőket.

A Királyleány, mint koldusnő izgalmait feledteti a Ruy

Blas-á, s ha szegény Déryné nem a Mézeskalácsos Házában akarta volna menteni

népszerűsége roncsait,

hanem megpróbál beleil-

leszkedni egy francia szinmű, vagy egy egyre divatosabbá váló, szöveghű Shakespeare-tragédia előadásába, talán eléri a nemzeti szinházi tagok nem tette meg,

nyugdíjjogosultságát*

jét sem Földváry ketté.

Ezt a lépést azonban

nem is tudta volna megtenni. Kántorné karrierjogosult

vagy méltánytalan

ridegsége /ágta

Az az idő, amelyben ők tanultak meg játszani, amelyben

az ő darabjaik az ő stilusukban voltak előadhatók,letűnt. Nemcsak a korosabb nők, színpadjainkról. korai haláláig.

egyes férfitagok is elmultak Vele együtt

A nagy realista, Megyeri, megállta a helyét Szentpétery át tudott menni a romantikában is

alkalmazott ós különösen Shakespeare-nél gyakori kedélyes öreg szerepekre. De Korner hires hőse,Zrinyi Miklós,a nagy Szapáry: Bartha János napja leáldozott, A szinre mások léptek, más színészek és főként - más rendezés. Ha keveset tudunk is

a

negyvenes évek magyar rendezésé-

ről, de valamit azért már tudunk. Megjelennek a rendezőpéldányok, bennük a kis

- öt kulisszapárral játszó - nemzeti szin-

házi szinpad vázlata,

itt-ott a süllyesztők

feltüntetésével,

beleirva a szöveg közé a szereplők mozgása, vagy a kisérő zene egyes mozzanatai.

Ettől

a

kortól

kezdve már vannak egészen

korszerű - a korszerűt a külfölddel való összehasonlítás alapján meghatározva - emlékeink egy-egy előadásról. Megjelennek a különböző kézirások Fáncsy csinos,

s

meg

kell tanulnunk eligazodni köztük.

apró, dűlt betűit nem könnyű megkülönböztetni

az id. Lendvay bejegyzéseitől. A legfőbb ismertetőjel az, hogy Fáncsy sokat ir, részletesen, Lendvay csak odavet egy-egy vázlatot.

Nyilvánvaló, hogy Fáncsy az első szinészünk, aki kedv-

vel rendez,

a szinészi sikerekben dúskáló és a darabban majd-

nem mindig főszerepet vivő

Iiendvay

pedig a helyszinen firkál

be valamit, egyébként személyével irányit. 190

Érdekes megfigyelnünk Szigligeti kezét. Elsősorban a szöveget illetően v^n komoly mondanivalója.

Meghúz, vagy egy-egy

lagymatag mondatot drámaibbá ir át. Ezen felül,mint lelkiismeretes hivatalnok, kijegyzi a szükséges kellékeket. Szigligeti rendezői erénye,

a kiváló dramaturg és a pon-

tos ügyelő jó tulajdonságain kivül,

a

társulat és a közönség

tökéletes ismeretében rejlett. Több, mint negyven évet töltött a főváros szinházi világában,minden kezdő pályáját végigkísérte 1834-től, de kiismerte a színházlátogatók Ízlésének hullámzását is Fáy Andrástól

és

nemesi

barátaitól a hetvenes évek

kapitalizálódó Budapestjéig. Sohasem követettel szereposztásbeli tévedést müvet,

ós csak nagyon ritkán hozott szinre olyan szín-

ami valami okból nem felelt meg a publikum

hangulatá-

nak. Ha meggondoljuk, hogy ő irta a Szökött katonát és A strike-ot, az ő dramaturgi

szeme fedezte fel Magyarország számára

Corneille-t ós Gogolt, felmérhetjük, milyen irodalmi műveltséget mondhatott a magáénak,

s milyen szinházi szaktudás felett

rendelkezett. Már 1837 óta feltűnik, de eleinte csak mint szövegkorrektor, hogy a szabadságharc

után teljes jelentőségében kibonta-

kozzék, mint rendező: Egressy. írása senkiével sem téveszthető össze. Ezek az alul hurkolt,

nagyon energikus betűk, a gondo-

san berajzolt szinpadvázlatok, a szereplők mozgásának megjelölése, sőt néha a teljes színpadkép berajzolása: ez Egressy müve, az ötvenes évek tudatos és precíz rendezőjéé. Jóllehet

az

abszolutizmus korában több neves színészünk

rendez, ez a Nemzeti Szinház alig tűnik fel. Egressy,

Nem

az Írott

voltak

kéziratos

szinmügyüjteményében

annyira modernek, mint Fáncsy és

rendezőpéldány helyett az élőszót részesít

tették előnyben.Érdekes,noha könnyen megmagyarázható,hogy Molnár Györgynél

hasonló a helyzet.

Richard királyt,

Ismerünk egy kéziratos III.

Szigligeti fordításában,

ami az övé volt. A

szó szoros értelmében vett rendezői utasítás, Molnár kezétől, 191

194 nincs benne. Elütő szinü

tintával teszi meg a zenére és a hú-

zásokra vonatkozó megjegyzéseit,

de

mozgásokat nem ir be, és

semmit sem rajzol. Molnár vidéken

fejlődött

neves

szinésszé és rendezővé,

ahol az elmélyült munka sokkal nehezebb volt, Szinháznál.

mint a Nemzeti

A gyakori bemutatók, a vándorlások fáradalmai kö-

zött nem csoda,

hogy

példával rendezett.

a könnyebb utat választotta és s >/al, Egyébként egyike volt a legtöbbet

bál-

tató igazgatóknak ás pl. a szereposztást szokása volt beirni a szinaü elején feltüntetett személyek mellé. hogy Molnár

III. Hichard-példányában,

Nemzeti Szinházhoz,

bőven

ami

/Emlitésre méltó, 1870-ben került a

van rendezői utasitás

- de Paulay

kezétől. Ugy látszik, a Richárdot Molnár nemzeti szinházi évei alatt is Paulay rendezte./ A kezünkben rendezőpéldánnyal

is

-

olyannal,

amit már

méltán annak nevezhetünk, tehát egy Fáncsy-, Egressy-félével még mindig nagyon sok hiányzik

ahhoz,

hogy a rendezés volta-

képpeni lefolyásáról világos képünk legyen. amelynél Egressy pontosan beirja, höz készitett, milyen diszlet,

kellék

Mi azonban ezeket a dekorációkat

Van olyan szinmü,

hogy melyik korábbi szinmühasználható fel hozzá.

eredeti

helyükön sem láttuk

sohft. Vittenek,

aki Egressy rendezői működésével egyidejűleg

vezette a

és

pesti

budai

szcenirozásai szinpadképeivel

német

színházat, volt egy albuma

- hogy ez a számurr.ra is végte-

lenül értékes könyv Witte bukása után hová kallódott el,arról, sajnos, nincs tudomásunk

-

a Nemzeti Szinháznál azonban nem

volt az efféle szokásban. Néhány halvány képét.

nyomon tudjuk csak követni a kor szinpad-

Az egyik a kéziratos sugó- és rendezőpéldányokba bevá-

zolt rajzok, a másik az egykorú festészet. A XVII, században a fejlődő diszletfestés Európa-szerte a festőmüvészettől tanult. Nálunk még a XIX. században is szokásos volt egyes

festmények

szinpadi utánzása. Az éremnek azonban két oldala van, s a köl-

csönhatás olyan városban, ahol divat

a

szinházba.iárás és ál-

landó beszédtárgy a szinpad, nagyon is feltételezhető. Nemcsak Egressyre hatottak a képek és szobrok, csak o használta fel azokat hanem a nagyvárosban élő,

amelyeket látott, nem-

saját játékához és rendezéseihez, ott

érvényesülést kereső festők is

meritettek egyes szinpadi elgondolásokból. A szinházi körökben otthonos /1857/,

Barabás egy-egy genre képe, pl. A menyecske érkezése vagy

Than Mór Ujoncozása /1861, Molnár első fővárosi

népszinmü-rendezésének az éve!/,

Orlai

Zách Feliciánja nyil-

vánvaló teátrálitásukkal sokat elárulnak a kor szinpadi felfogásáról.

A Zách Felicián merénylete c.

háttérben romantikus végig.

Ismerünk

egy

kompozición /1860/ a

- sem román, sem gótikus - ivsor húzódik 1857-i

rendezcpéldányt, amely az egyik

Zách-dráma hátterét igy irja le: roly ma már elfelejtett,

T^hany-oszlopzat. /Thern Ká-

Tihany ostroma c.

negyvenes években készült diszletdarab./

operájához

még a

Erősen színpadias Az

egri nők c. történelmi vászon /Székely Bertalan, 1867/. Ezeken a képeken a világítás is bizonyos

szinpadiasságról árulkodik.

Szeretik a - különben igen hatásos - kissé alulról jövő fényt, ami a rivaldavilágitásra jellemző. letti jelenségek fénye

a

Az ostromok,

természetfe-

görögtűz világára emlékeztet. Egyik

legjellemzőbb szinpadi hatás festészetünkben Pálik Egressy halála c. kompozíciója. A szinpadi világítás kérdése

1790-1883 köpött, a villany

megjelenéséig, sok nehézséget okoz. Csak a leggondosabb rendezők, Egressy, Paulay szokták bejelölni a világítást. A Nemzeti Szinház helyzete egyébként a többi hazai

színpadokéhoz viszo-

nyitva előnyösnek mondható, mert 1838 óta gázzal világítottak. Ez egyrészt lehetővé tette,

hogy a szinpad

sokkal világosabb

legyen, mint a nézőtér, ahol kevesebb láng égett és a hatvanas években már azokat is lehúzták a játék elkezdésekor, másrészt, mert a sárgás fény kellemes szinhatást adott. házban a szinpad peremén

/rivalda/

A Nemzeti Szín-

ós a szuffiták mögött fu193

tott egy-egy gázcső, abból lobogtak elő, mint apró mécsesek, a lángocskák. Ilyen sorok futottak fenn a kulisszák között is. A háttér intenzivebb megvilágításával az ötvenes években, Egressynél találkozunk először. Ez a rendszer természetesen szórt fényt adott, nem emelte jól ki a mozdulatokat,

összezavarta az árnyékokat,

az

előző

gyakorlathoz képest - gyertya és mécses - azonban nagy haladás volt.Azt,hogy valójában hogyan látszott diszlet és játék ilyen megvilágításnál,sajnos alig tudjuk elképzelni. Egy bizonyos: a szinpadi összkép hatása Fáncsyig

senkit sem érdekelt és halá-

lától még jó néhány esztendő telt el addig, amig valaki a rendezést is művészetnek tartotta. hivatás,

a dramaturg

Addig rendezni hivatal és nem

Szigligeti és a színész Egressy számára

egyformán feletteseiktől rájuk szabott feladat. Részint

a

színpadtechnika fejletlensége miatt,

részint

szinházszociológiai és társadalmi okokból az együttes nem számit,

csak az egy-két főszereplő, akik elől,a sugólyuk közelé-

ben helyezkednek el.

A

fenékszin ugyan hangsúlyosabb része a

színpadnak, mint az előbb emiitett prominens ponton kivül bármelyik, d

lig, amig a háttér nincs erősen megvilágítva, nem

érdemes ott játszani, alakítás. Még

az

fényt kap a háttér, meg,

mert

hatás

szempontjából kárbavész az

ötvenes évektől ke'zdődőleg is, csak

hogy ott játsszék:

amikor már

nagyon magas színész kockáztathatja a szinpad vízszintes,

sőt a nézőtér

széksorai sem emelkednek. Az a színjátszói stilus, hatásra,

ami részben külföldi

- német -

részben a természetes fejlődés során kialakult,

az életképes kolozsvári

már

együttesnél kinevelt elsőrendű színé-

szeket, vagy éppen énekeseket. Még nem beszélhetünk sztárokról sőt virtuozókról sem - ez a jelenség nálunk a romantika terméke

-

de magától értetődik,

hogy a

figyelem a főszereplőkre

irányul. Ezek állnak - ha többen vannak, kis félkört alkotva a sugólyuk körül, 194

a viszonylag

erős

rivaldafényben, Hamlet

nemcsak a monológjait mondja itt,

hanem

párbeszédeket is itt

folytat; itt helyezkedik el Krisztina, a "tizenhat évü királyné" és lovagja; Kotzebue Bakőzének szerelmi négyesfogata. szen erre tanított

az

Hi-

operai gyakorlat is: a szólisták előre

állnak, hogy jól lássák a karmestert. A rendezőileg már fejlettebb

romantika

korában az egyes

nagy szinész népszerűsége kultusszá vált. Ez a jobb anyagi viszonyok között élő társulati tag gondosan kidolgozhatta LÍ repeit, mozdulatait s a rivalda elé kívánkozott, hogy művészetét minél jobban csillogtathassa.

Nincs

szó a rendező színpadkép

elgondolásáról, illetve csak annyiban van, amennyiben a virtuózt kiemeli. Maga a közönség is minél többet kivánt látni kedvencéből, meg- /és fel!/ jegyzi mozdulatait, megvásárolja képmását, verseket ir hozzá. Éspedig már nemcsak apró szóróverseket, hanem klasszikus költeményeket is,

például Petőfi a maga

két szinpadi ideáljához,Lendvayné Hivatal Anikóhoz és Egressyhez. Az esetek legnagyobb részében azonban a rendező még ekkor sem tekintette át a színpadképet, működő szinész, beletartozott;

hiszen maga is, mint közre-

nem egyszer ő maga volt a vir-

tuóz, akiért minden történt. Hogyan használták ki rendezőink a szinpadteret? A kezdeti időkben az volt a legfőbb feladat,

hogy a kis színpadokon va-

lahogyan elférjenek. A német szentimentális szinmü - Schröder, Iffland - nem mozgat sok szereplőt, de már a kicsit igényesebb Szentjóbi Szabó féle Mátyás király,

vagy Dugonics Báthori Má-

riája okozhatott nehézséget, Megkönnyitette viszont a helyzetet, hogy minimális kelléket

- bútort stb. - alkalmaztak, s a

mozgást egy-egy szék, asztal vagy

trón kerülgetése akadályoz-

ta csak. A szinpad horizontális sikját nálunk leginkább Egressy bontotta meg. Ismerjük négy sikon

mozogtak

a

olyan

rendezését,

ahol egyszerre

szinészek. A fiatalabb, később működő

Molnár György viszont kis,

alacsony vidéki színpadokhoz szok195

va, Budáin csak egy sikon játszatta szereplóit,

sőt még a nála

is egy nemzedékkel ifjabb Rakodczay sem emliti meg kézikönyvében - ugyanilyen okból kifolyólag -

a többsiku szin,

stb. hatásosságát. A dibzletek és kellékek

lépcsők

felsorolása,

bár-

mily egyhangúnak látjuk is, mégis nagy segitséget nyújthat régi szinpadok megismeréséhez. Ilyen jegyzékünk sok van,csak nem férhetünk könnyen hozzájuk: levéltári állagokban fekszenek. Az első magyar hivatásos társulat emlékeit afiádayGyűjtemény, későbbieket kánszkyné

az

Országos Levéltár őrzi.

közöltek

jegyzék van még

a

belőlük

a

Bayer, Ferenczi, Pu-

munkáikban,

de számos kiadatlan

fővárosi német szinészet későbbi éveiről a

Fővárosi Levéltárban,

a

magyar

vándortársulatokról az 0. L.

helytartótanácsi anyagában. A francia szinháztörténészek egyre nagyobb buzgalommal tárják fel és publikálják szinházi multjuk levéltári forrásait.

Hatalmas

szakirodalmuk még mindig ujabb

támaszpontokat keres. Hogy nálunk, ahol a szinházi forrásanyag mintegy hetven százaléka még levéltárakban

pihen

és

legtöbb

szakirónk egyre-másra ugyanazt a kiadott anyagot variálja, milyen jelentősége volna hasonló kiadói tevékenységnek,

azt fe-

lesleges hangsúlyoznunk. A romantikus uralkodott.

rendezés

korában Nyugaton már a polgárság

Magyarországon más volt a helyzet. A negyvenes és

ötvenes években a köznemesi szinház, viszont

ez

osztály szerepét.

A

a

publikum Ízléséhez illeszkedett a

hazai

köznemesség játszotta a haladó

felvilágosodás és

a

francia forradalom

eredményeinek átvétele, ebben a speciális esetben az anyanyelvű szinház eszméjének felvetése és

a terv megvalósítása az

érdeme volt. Fáncsy és Egressy Gábor a nemesi romantika rendezői, a Lendvay házaspár pedig

legnépszerűbb megszemélyesítői.

A polgári fejlődés a hatvanas években a kapitalizmus fellendülésével vált egyre észrevehetőbbé. kezdetét színházainkban a francia ekkor válik 196

igénnyé

a minél

Ebben az időben veszi

polgári színmüvek kultusza,

valószerűbb

polgári környezet

díszletben, ruhában ós játékban egyaránt. A polgárosodó közönség aligha adózott már csodálattal koronázótemplom alatt, lennek találta.

De

Egressy

börtönlakójának a

mert kissé rest fantáziája valószerűt-

nem is érdeklődött a történelmi drámák és

lelkes hőseik iránt.

Beérte

egy polgári lakás minél élethUbb

nappali szobájával vagy szalonjával,

ahol senki sem állhatott

emelvényen, kivont karddal a kezében, lőknek a mindennapi élet megszokott

hanem az összes szerep-

formái között kellett mo-

zogniuk és beszélniük. Szemére vethetjük solta, hogy

nem

a

hevült

élet hétköznapjainak

polgári kornak, mint Gyulai kifogáfenséges

csak

kissé

hogy a rendezés történetében nagy vitathatjuk tőle el.

eszményekért és ideálja az megszépített lépést

Létrehozta a jó együttes igényét,

megteremtette azt a rendező tipust is, rekszik.

Polgári rendezőink

években kezdte meg fővárosi szinészit is.

mása volt, de

tett előre, azt nem

Azonban

tehát

aki az összjátékra tö-

klasszikusa,

Paulay, a hatvanas

pályafutását,

ha egyelőre csak a

olyan nagyok közé csöppent, akik hosz-

szabb-rövidebb nyugati tanulmányut után felismerték az összjáték szükségességát és mint vényt szerezni.

Paulay

alakító művészek ennek akartak ér-

egyik legnagyobb rendezőnkké vált, de

utján Feleki, Szerdahelyi és Tóth József utmutatásai, játékbeli újításai inditották el. Hogy Paulayt nunk,

affelől

polgári korszak nagyjai közé kell sorol-

senkinek sem támadhat kételye.

Molnár Györgyöt, hőst,

a

a Paulaynál

néhány

De hová tegyük

évvel idősebb tragikus

a történelmi szinmü nagy szerelmesét, aki Egressyt val-

lotta színészi lemaitre annyira

mintaképének

utolsó

és még tanuja lehetett Frédérick

felragyogásának.

romantikus-e,

Vajon ez a Molnár

amint ő maga hiszi

magáról,

valóban és amint

szinészi múltját tekintve, mi is hajlandók lennénk feltételezni? Ne higyjünk a csalóka látszatnak. Molnár, a szinész, lehetett romantikus

- nem is tartozott a legnagyobbak közé -, de 197

Molnár, a rendező, volt maradi,

e nemben legnagyobbjaink egyike, éppen nem

nem dolgozott a tegnap eszközeivel. Az a Molnár,

aki túlhajtott próbáival szinte az őrületbe kergetett egy társulatot,

aki

gondosan vigyázott

arra,

hogy a Bemet alakitó

színésznek szlávos legyen a kiejtése,akinek számára a népszínművek jeleneteinek festőisége nem volt elég,

mert arra is tö-

rekedett,

hogy a falu való életét tükrözzék:

az nem volt ro-

mantikus,

hanem a polgári Ízléshez illeszkedő, a maga korában

ugyancsak modern rendező. Ha a poJgdri kor teremti

meg az összjátékot és a polgári

korszak teremti meg Európa-szerte a rendezőt,

mint a színház-

művészet támaszát, nyilvánvaló, hogy aki a rendezést művészetnek érzi, az már ennek a kornak a fejével gondolkozik. Szerdahelyi Józsefet,

Megyeri Károlyt

évtizedeken

át szólítgatták

"rendező urnák" különféle társulatok szinpadmesterei, statisztái. Ők azonban valószínűleg

sohasem

gondoltak magukra, mint

rendezőre. Tovább haladva a színháztörténet évtizedein, a rendezésre

termett

Fáncsy

és a rendezésre "itélt" Egressy sem

mint rendezők tulajdonítottak személyüknek jelentőséget. Szigligeti pe'

éppen nem:

egész ilyenirányú vagy Paulayt.

rendezéssel

pályafutása

Molnár minden

rendező nevét,

megbizott dramaturg volt

alatt.

De nézzük csak Molnárt

szinlapján gondosan feltünteti a

bárki legyen is az,

s ő maga, ha mint vendég-

szereplő rendez is, ezt tudatja a közönséggel. Paulay a hetvenes évek eleje óta egészen a rendezésnek szenteli magát

/mint

a Szini Tanoda tanára ist/ és mindenki őszinte megbotránkozására,

rákényszeríti

"Megszólongatja"

az

akaratát a legnagyobb

őket a próbán,

sztárokra is.

büntetést szab ki rájuk és a

bírságpénzeket irgalom nélkül lehuzatja a fizetésűkből.

Öntu-

datos rendező, senkit sem enged érvényesülni az együttes rovására. A hazai rendezés

kérdését

maga a nyelvi kifejezés, 198

a

vizsgálva, azt találjuk, hogy

rendező előbb jelenik meg - a MTA

lE38-ban kiadott

magyar-német

zsebszótárában már előfordul -

mint a mai értelemben vett színpadra állitás ténye. ről csak a romantika korában kezdhetünk beszélni, években Fáncsy,

felfogásunk dolgozó,

a negyvenes

az ötvenesekben Egressy nevével kapcsolatban.

Az első szinész Magyarországon, tartja magát,

Rendezés-

a

aki mint rendező is művésznek

hatvanas években feltűnő Molnár György. A mi

szerinti, pontosan

jegyzetelt rendezőpéldánnyal

valóban korszerű metteur-en-scene pedig az 1878 után

a Nemzeti Szinház

igazgatói

székét

elfoglaló,

érett Paulay

Kde. Mályuszné Császár Edit

199

KÉMÉNDY JENŐ HAGYATÉKA A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Kéméndy Jenő ilakja,

a

magyar szcenikatörténet egyik kiemelkedő

festőművésznek

végzésével

együtt

készült és a müncheni festőiskola el-

tizenhét évet töltött Münchenben. Ebben az

időben készült számtalan zsánerképe, kiváló rajzkészségét

és

bár

szinérzékét,

megmutatja a mester

mégis messze elmarad a

későbbi művész alkotókedvű, fantáziadús szinpadterveitől. Harmincnyolc éves korában

mint

érett, kialakult stilussal

müncheni iskola aprólékos naturalista stilusával -

-

a

rendelkező

művész került az Operaházhoz diszlet és jelmeztervezőnek. Első sikereit

- Tristan és Izolda. Troilus és Cressida, Berlichin-

geni Götz. Bizánc. Mátyás és Beatrix -

a meiningenizmus szel-

lemében alkotott, történethü, dekorativ,látványos és aprólékos diszlet ós jelmezterveivel érte el.

Kéméndy Jenő

azonban na-

gyon rövid idő alatt észrevette, hogy a szinpadi festészet más eszközöket követel ós a negyvenöt éves művész uj utakat keresve Magyarországon

elsőnek

próbálkozik a modern szcenikai tö-

rekvések megvalósításával.

1906-ban a Psycha c. baletthez ké-

szített terveinek leírásában már

a

tónust helyezi előtérbe a

részletekkel, a nagyobb színfoltokat az aprólékos kivitelezéssel és az alakok jobb kiemelését a szemkápráztató díszletekkel szemben. Kéméndy Jenő kell említenünk,

munkásságának értékelésénél feltétlenül meg hogy működésének nagysága, úttörő koncepció-

ja, nem annyira a díszletterveiben, nikai ujitásaiban, 200

hanem

inkább színpadtech-

a szinpad konstruktiv és technikai lehető-

ségeinek felkutatásában,a szinház- és szinpadépités uj módszereinek lefektetésében van. Meglepően modern és egyes gondolataiban ma is megvalósítható ötleteit több tanulmányban, adásban adta át és ezek közül lálható

értekezésben,

Intézetünk

cikkben, elő-

könyvtárában megta-

A huszadik század szinpadja c. tanulmánya és Az ideá-

lis szinház

cimmel

megjelent ankétsorozaton tartott előadása

ás hozzászólása. A huszadik század szinpadja c. esszé, amely a Művészetben jelent meg,

ós

190?-ben külön kiadványként is forgalomba ke-

rült, a szinházépitészet Megállapítja,

hogy

a

egészen huszadik

újszerű

formáját veti fel.

század szinpada a bevezetett

technikai vivmányok ellenére

semmi lényegesben sem különbözik

a

szinpadától,

XIX.

ugyanaz,

század

hagyományos

ami XIV. Lajos

korában volt.

sőt végeredményben

Ugyanakkor

világosan

látja, hogy a szinház célja már merőben más lett. Ezt irja: "A szinház tulajdonképpeni célja nemcsak az, hány unalmas órát kellemesen

eltöltsön,

hogy a közönség néhanem iskolának kell

lennie, ahol a közönség szellemileg művelődik a szépmüvészetek minden terén.

Az összes művészeti ágaknak egyesülve kell köz-

rehatniuk abban, hogy a közönség jó Ízlését és szép iránti fogékonyságát gyarapítsák," Az uj feladatok megvalósítását

csak

egészen uj szinpad-

forma kiépítésével tartja lehetőnek.

Igy elméletben lefekteti

a ma már több helyen

általunk is ismert,

oldalt felszerelt

megvalósított,

toló színpadot, mint

forgószinpadnál praktikusabb és jobban

a

két

külföldön használt

kihasználható szinpad-

szerkezetet, pontos alaprajzzal, metszettel és szakmai leírással.

A

diszletraktárat a színpad

alá több emelet mélységben

gondolta el, lifttel, illetve süllyesztővel közlekedve, az öltözőket pedig a szinpad

háta

mögött,

némileg megrövidítve a

szinpad mélységét. 201

Külön érdekesség

leírásában a háttérfalak vetitése, ami-

vel szinte ötven évvel megelőzte korát. hők és tájhanguletok vihar stb./

Bár itt még csak fel-

/hajnal, napkelte, naplemente, holdfény,

vetitéséről ir,

5 évvel később

1912-ben tartott

előadásában már a filmszerű háttérvetitést is megemliti. Ebben az előadásban, amelyet a Magyar Mérnök és Épitész Egylet 5 napos ankétján tartott,régebbi gondolatait kibővitve és felujitva ismertette a hallgatósággal,

ügy

érzem feltétlenül :: Szni

kell néhány elgondolását a diszlet feladatáról: " A diszlet tulajdonképpen csakis akkor segiti elő a darab hatását és a szinész játékát,

ha annak festői hátteréül szolgál és hangulatot

ad, de dominálni nem akar, mert nem a diszlet a fő,hanem a darab és annak interpretálása. Módot kellene tehát találni arra, hogy a felesleges s csupán az oldalfalak

és a mennyezet elta-

karására szolgáló díszleteket elhagyhassuk s csak a legszükségesebbet hagyjuk meg,

mert

igy nemcsak a darab és az előadás

lenne értelmesebb s hatásosabb,

de a szinpad képe is egysége-

sebb, képszerübb és művészibb volna. azt látjuk, mely ezáltal

hogy

Az eddig elmondottakból

a mai szinpadon kelleténél több a diszlet,

túlságosan

magára vonja a figyelmet,

főleg oly

esetekben, mikor a diszlettel tudjuk legkevésbé csalódásba ejteni a nézőt." Vallotta

pedig mindezeket abban az időben, mi-

kor a naturalista diszletezés is természetesnek tartotta sőt mint főproblémát

emliti

a

virágkorát élte, mikor még maga színpadra bejövő lovaskocsikat, később

zsúfoltságát és a szinrejöveteli

a szinfalak mögötti rész

helyek

keskenységét.

/"Egy

rohamot alig lehet rendezni, mert a személyzet úgyszólván csak libasorban juthat

a

színpadra,

ha pedig lovakkal,

kocsival

kell bejönni, csak nagy ritkán kerüljük el a komikumot."/ Világítástechnikai

ötletei azóta már mind megvalósultak,

ami komoly előrelátását és szakértelmét bizonyltja. Ezek közül is legérdekesebb a különféle fölösleges árnyékok eltüntetésére szóló világitási effektusok elgondolása, 202

és a nézőtér megszo-

kott és fölösleges

csillárvilágitása helyett javasolt rejtett

fényforrások elgondolása. Kéméndy Jenő

egyéb technikai ujitásai

-

a Rajna kincse

repülő sellői, a Bűvös bábu figurái stb. - saját korában rendkívül nagy érdeklődést és sikert jelentettek a mesternek /csigás szerkezetű repülő alakjait

Németországban is szabadalmaz-

tatta/, ma azonban már inkább csak kortörténeti jelentőségűek. Fennmaradt díszlet és jelmeztervei, váz latfüzetei, skiccei pedig csak részben

rekonstruálják

a

vérbeli

szcenikus alkotó

készségét és tehetségét. Az itt található mérhetjük fel

jelmeztervek

és

vázlatok

alapján nem

Kéméndy valóságos értékét, mert ez a gyűjtemény

csak egy része a művész hagyatékának. nek, szcenikai alkotó munkásságának

Egyébként is művészetételjes feldolgozása még a

jövő feladata. Reméljük, hogy ez az összeállítás, mely fennmaradt munkáinak a Színháztörténeti Muzeumban

őrzött részét is-

merteti, az értékelő munka hasznos előkészítője lesz.

Kéméndy Jenő hagyatékának listája

Kéméndy Jenő müncheni tanulmányai alatt készült olajfestményeinek fotókópiái. 17 db életkép, német akadémikus stílusban. Kéméndy Jenő A bűvös bábu c. mesejátékának előadásról készUlt 13 db fotó.

szövegkönyve és az

Münchenben készült komikus fénykép, hátán vázlatos ceruzarajz. Kéméndy Jenőről, családjáról ós ismerőseiről készült fényképek /12 db/. Kéméndy Jenő német nyelvű Akadémián, 1880-81-es évre.

látogatói

igazolványa a Müncheni

Az Operaház igazgatójának értesítése Kéméndy Jenő örökös taggá történt kinevezéséről. Die Bühne der Zukunft. Kéméndy Jenő tott tanulmányának két példánya.

német nyelvű sokszorosi-

203

Kéméndy Jenő jelmeztervei: 8 lapból álló különféle ceruzavázlat, illetve vizfestményvázlat a kartonlap mindkét oldalán. Kéméndy Jenő vázlitfüzete: 6 db 1/4 iv nagyságú kartonlap fekete és fehér kréta-, illetve ceruzarajz tanulmányokkal. 2 db díszletterv vázlat, ceruzarajz. A Rajna kincse repülő sellőihez készitett szabadalom ceruzarajza és szerkezetének fénymásolata, valamint a repülő babék fényképe. 4 db. Méretezett diszletfal vázlatok rajz.

ós

jelmezterv vázlat. Ceruza-

Diszletfotók: Kéméndy Jenő tervei szerint készült 10 db diszlet fényképe a Nemzeti Színházból. Fénykép a Rajna kincse sellőbábuiról, mozgás közben. 4 db vizfestmény, 5 db gázlámpa terve. 4 db kartonlap különféle ceruza és vizfestmény vázlatokkal. 14 db újságcikk Kéméndy Jenővel kapcsolatban. Kéméndy Jenő kinevezése az Operaház és a Nemzeti Szinház szce-

nikai főfelügyelőjévé. / I 8 9 8 / Kéméndy Jenő kinevezése az Operaház örökös tagjává. /1923/ Kéméndy Jenő ról.

temetési koszoruszalagja Oláh Gusztáv koszorújá-

Kéméndy Jenő naplója. Németországi és angliai utazásáról naplószerü leirás és sok kosztümös figura grafit- és színes ceruzarajza, Kéméndy Jenő jelmezterve az Örökség z. darab egyik figurájához. Vizfestékkel színezett ceruzarajz. Kéméndy Jenő önarcképe. Olajfestmény idősebb korából. Kéméndy Jenő vázlatkönyve. 14 db különféle ceruzarajz tanulmányokkal. Kéméndy Jenő jelmezterve a Jégkirálynő c. darabhoz. Temperával színezett ceruzarajz. 4 db fénykép Kéméndy Jenő Mályvácska királykisasszony c. mesebalettjének előadásáról. 32 db fénykép Kéméndy Jenő kosztümös modelljeiről. 3 db részvétlevél Kéméndy Jenő özvegyének címezve. Kéméndy Jenő keresztlevele. Kéméndy Jenő németországi szabadalmi okirata a szinpadon használható repülő figurák szerkezetéről. 204

Jelmezterv a olajfestmény.

Velencei kalmár

c. darabhoz.

Kartonra festett

Jelmezterv "noble florentin XV." felírással. Vizfestmény. 3 db jelmezterv, kora reneszánsz kori előkelő férfi alakokról. Tempera. Jelmezterv a Boszorkány c. darab két női figurájához. Vizfestmé ny. Jelmezterv tempera.

Vizvárinó és Márkus Emilia részére. Vizfestmény és

Jelmezterv. Középkori német nőalak. Főkötő és vállrész külön részletrajza. Vizfestmény. Hátlapon a tolható hármas szinpad vázlatrajza. 3 db jelmezterv a Delila c.darabhoz Jászai Mari részére. Ceruzarajz. 3 db konvent tag jelmezterve. Vizfestmény. 2 db női empire jelmezterv. Vizfestmény. Jelmezterv. Fiatal nő fehér empire hálóruhája. Hoffman meséi c. darabhoz. Tempera. 2 db jelmezterv a Szókimondó asszonyság c. darabhoz. Vizfestmény és tempera. Jelmezterv a Szentivánéji álom festmény és tempera.

szamárfejes figurájához. Viz-

2 db férfi jelmezterv a Dalibor c. darabhoz. Vizfestmény. Hátlapon ceruzavázlat a Szókimondó asszonyság c. darab jelmeztervéhez. Jelmezterv a Denevér c. darab II. felv.-hoz. Orosz balettfigura. Tempera. A kabát hátrajza ceruzával. Jelmezterv a Boccaccio c. darabhoz. Vizfestmény és tempera. Ismeretlen férfialak rajza. Ceruza és tussrajz, diópáccal. Jelmeztervek a Fausthoz. Vizfesték, szövetminta hozzátüzéssel. 4 db jelmezterv és 1 több alakos ceruzavázlat az Aidához. Vizfesték és tempera. 2 db jelmez és 1 db frizuraterv a Carmela c. darabhoz. nyelvű szöveggel. Grafit és szines ceruzarajz.

Német

3 db női jelmezterv a Fausthoz. 2 tempera és 1 ceruzavázlat. Jelmezterv a Hunyadi László Gara Mária gyászruhájához. Vizfestmény. Gótikus női jelmezterv. Tempera. 205

3 különféle jelmezterv. Ceruzarajz. Jelmezterv Krammer Teréz részére. Ceruzarajz, 3 db férfi jelmezterv a Hoffman meséi c.darabhoz, Vizfestmény. Antonia jelmezterve a Hoffman mesél o. darabhoz. temperával szinezve.

Ceruzarajz,

Férfi és női barokk jelmezterv. Vizfestmény és ceruzarajz, 5 db jelmezterv a Sába királynője c, darabhoz. Tempera és ceruzarajz. A hátlapokon különféle jelmezvázlatok. Jelmezterv és fejkendő terve t Szt. Erzsébet jubileum é ihez. Tempera és vizfestmény.

épe-

2 db szobalány jelmezterv.„Ceruzarajz. Hátoldalon jelmezterv a Sába királynőjéhez. Ceruzárajz. Női jelmezterv a Iiohengrinhez. Vizfestmény. Férfi és női jelmezterv. tervei. Ceruzarajz.

Vizfestmény.

Hátlapon női főkötők

Görög női jelmezterv. Tempera. Török női jelmezterv. Tempera. Táncoló és gitározó női figurák jelmezterve.Szines ceruzarajz. Jelmeztervek a Sába királynője c. darabhoz. pera és ceruzarajz.

Vizfestmény, tem-

Ceruzavázlatok a Sába királynőjéhez. Hátlapon jelmezterv vázlat Mefisztó figurájához a Faustból. Ceruzarajz. 3 db görög figura jelmezterve. Tempera és vizfestmény. Baletthez készült mesealakok jelmeztervei. Vizfestmény és ceruzarajz. Jelmeztervek a mény.

Lakmé c. darabhoz.

Cw>uzavázlatok és vizfest-

Maszkterv Hegedűs Ferenc részére. Ceruzarajz, Maszkterv Venczel Béla részére. Hátlapon diszletfal terve.Tempera. Különféle maszk és sisak tervek. Tempera és ceruzarajz. Jelmezterv a Sába királynője cimü darabhoz. Tempera.Keretezve. Égő vár díszletterve. Spanyol udvar díszletterve. Keretezve. Kéméndy Jenő önarcképe. Guache, fekete keretben. Kissné Földes Katalin 206

A NEMZETI SZÍNHÁZ EGYKORI EREKLYETÁRA AZ ORSZÁGOS 1925-ben

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MUZEUMBAN

a Kultuszminisztérium Hevesi Sándor, a Nemzeti

Szinház akkori

igazgatójának

előterjesztésére

Nemzeti Szinház muzeumának megszervezését.. taki József szinmüvészt bizták meg, téneti érzékkel

és

elrendelte

a

A szervezéssel Pa-

aki sok szeretettel, tör-

az elődök iránti kegyelettel gyűjtötte az

anyagot. Külföldön több példa volt már, hogy történeti múlttal rendelkező szinházak házi muzeumot,

emlékgyüjtemányt szervez-

tek, saját multjuk megörökítésére és bemutatására. A legismertebbek a milánói Scala és a párizsi

Comédie Fran?aise gyűjte-

ményei. Amikor a gyűjteményt szervezni kezdték, a szinház 88 éves volt. Sajnos,

az

szendőbe ment,

indulás évtizedeinek legtöbb emléke már ve-

kivéve

talán a könyvtári és irattári anyagot,

amelyet kezdettől fogva a szinházban őriztek. dekes

és

Nyilván sok ér-

értékes anyag pusztult el az 1908-as átköltözés al-

kalmából is.

S

itt

közrejátszhatott az a körülmény is, hogy

éppen abban az időben mentették fel igazgatói tiszte alól Somló Sándort,kinek különlegesen fejlett érzéke volt a mult emlékeinek megbecsülésére. Az emlékgyüjtemény gyarapodott,

de

elsősorban

a 90 éves Nemzeti Szinház ünnepi előadásának

jövedelméből Hevesi Sándor céljaira,

magánosok adományai révén

amelyből

egy részét a közönség

1000 pengőt juttatott a gyűjtemény

tárlókat elé

készitettek és igy a gyűjtemény

tárhatták.

A tárlókat a "szinházi 207

cukrászdában",

vagyis az I, emeleti büfében és az I. emeleti

páholyfolyosón helyezték el. A gyűjtemény többi részét - helyhiány miatt - a Csokonai u. 3. sz.

alatti

diszletmühely

és

raktárépület II. emeletének két nagy termében tárolták. Az akkor még fiatal gyűjteményről, őrzője,

Pataki József ad ismer-

tetést a Nemzeti Szinház 1930. és 1931. évi Zsebkönyvében. Két képet is közöl, amelyeken emléktárgyakkal zsúfolt szobáikat látunk, s ezekben az emlékek inkább tetszetősség, resség

szerint sorakoznak.

mint rendsze-

Ma már szinte megállap ithatatlan,

hogy a teljes anyag hány tételből állt.

Az Országos Széchényi

Könyvtárból ugyan Ígéretet kaptunk, hogy előkeresik az egykori emlékgyüjtemény talán még meglevő növedéki naplóját,

és annak

alapján rekonstruálható lesz az egykori gyűjtemény. Az 1930-as Zsebkönyv csak telben közel növedéket,

az

érdekesebb emlékek jegyzékét közli, 58 té-

100 emléktárgyat,

az 1931-es pedig az 1930. évi

amely 385 darab volt. A felszabadulásig eltelt to-

vábbi 14 esztendő alatt

bizonyára

gyarapodott az emlékanyag,

vásárlás és ajándékozás révén. Erre vall, hogy a Nemzeti Szinház 100 éves jubileuma alkalmából

az

Iparművészeti Muzeumban

rendezett kiállitáson 45 különleges szinlappal és nyomtatványnyal, 100 emléktárggyal, meztervvel szerepelt

70 fényképpel és

40 diszlet és jel-

ez az emlékgyüj^temény.

Vagyis:

mintegy

negyedrészét adta a 87 kiállító anyagábíl összeállított teljes kiállításnak. A kiállításról nemcsak képes leiró katalógus készült,

hanem dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház akkori igaz-

gatójának ügybuzgóságából mutató fénykép is. tó, azonositható

és

pusztult emlékeknek

számos,

a kiállítást részleteiben

E».ek alapján igen sok emlék rekonstruálhaaz azóta elveszett, elkallódott vagy ellegalább

a

fényképe megvan,

jelenleg a

Színháztörténeti Muzeumban. Tudomásunk szerint előtt a Rákóczi uti

Emke

az

emléktár egy része még

kávéházba került,

a

háború

ahol az emléktár

őrzője, Pataki József lakott. A ház az ostrom alatt bombatalá208

l a t o t kapott é s sok emlők elpusztult.

Tudvalevően megrongáló-

d o t t a Nemzeti Szinház épülete is. Valószínűleg i t t i s károsodás é r t e az emlőkgyiijteményt. A felszabadulás

után

megmaradt részt

Pataki József

és

Hajdú László, a Nemzeti Szinház tagjai, az igazgató hozzájárulásával beszállították az Országos

Széchényi

szétválasztották a nyomtatott és fénykép gyaktól,

Könyvtárba. Ott

anyagot az emléktár-

s az utóbbiakat átadták letétként az Országos Törté-

n3ti Muzeum Újkori Osztályának, nyi Könyvtár szinházi

mig az előbbi anyag a Széché-

vonatkozású anyagából felállitott Szin-

háztörténeti Osztály tulajdonába ment át. Az

Országos

Színháztörténeti

Nemzeti Szinház átengedte részét muzeumunknak,

s

egykori azt

Muzeum

megalakulásakor a

ereklyetárának emléktárgyi

jegyzék kíséretében át is vettük

1954-ben a Történeti Osztálytól, a Nemzeti Szinház igazgatójának azzal a kérésével, hogy - bár az anyag a muzeum emlékanyagának szerves részévé válik - az együtt tartva, külön kezelendő.

A

kérésnek eleget tettünk,

ereklyetárát

s az egykori Nemzeti Színház

a Színháztörténeti Muzeumban egy reneszánsz ke-

lengyeládában elhelyeztük.

A festmények egy része a Széchényi

Könyvtár Színháztörténeti Osztályán található, része a Nemzeti Szinház

lépcsőházaiban,

a

szobrok egy

más része muzeumunk-

ban. Az átvett anyagot besoroltuk

törzsállományunkba,

leltá-

roztuk, s éppúgy készültek ezekről is a leiró és mutató kartonok, mint a többi emlőkről. A Nemzeti Szinház első évtizedéből származó emlékanyag

legnagyobb

landó kiállításunkban,

s

részét felhasználtuk első á l -

jelenleg is ott található. A J á s z a i

Mari hagyatéknak az ereklyetárba került részét viszont a Bajor Gizi Muzeum Jászai emlékszobájában állítottuk ki. Az emlékanyag több maz,

r i t k a s á g o t és érdekességet i s

tartal-

s az 1930-as évek e l ő t t adományozók némelyike még szemé-

lyesen bizonyíthatta

az

emléktárgy v a l ó d i s á g á t é s h i t e l e s s ő 209

get, amelyet Pataki József

a

növedéki naplóba bizonyára fel-

jegyzett. Szért várjuk érdeklődéssel a napló megigért felkutatását, mer+ több,

jelentéktelennek

látszó emlék eredetére és

esetleges értékére, érdekességére vethet fényt.

A Nemzeti Szinház ereklyetárának csoportosított jegyzéke

A legrégibb emlékek 1790-ből valók. Moór Anna vállfiizője, amelyről

Pataki József

az

egyik képes hetilapba annakidején

cikket is közölt, s amely szerepelt a 100 éves Nemzeti Szinház emlékkiállításán is, az előzmények között. Ugyancsak Moór Anna nevét irta

Pataki

arra a három szinpadi paszomány csillagra,

amely az 1931. évi növedék 935. tételszáma

alatt szerepel.

A

csillagok közül kettőnek a hátoldalára ragasztott címkén /etiquette/ a Következő,

rendkivül finoman litografált szöveg ol-

vasható: "André Atckens Boyl á Vienne» lise

á

bourgeois et brodeur de la Cour Impl:

Loge au Faubourg Mariahilf prés de la dite Ég-

l'étoile blanche,

valószínűleg nem lesz császári

és

nehéz

No. 15." A további kutatások során megállapítani,

hogy a

nevezett

királyi udvari himző, illetve paszományos, való-

jában mikor működött az osztrák fővárosban. De Caux Mimi

a

Faustban, illetve a Don Jüanban használt

fekete bársony álarca és táskája; széje,

Szerdahelyi Kálmán teáscsé-

Prielle Kornélia által himzett tárcája és szivartárcá-

ja; Prielle Kornélia ivópohara, porcelántál, szerepeinek képeivel; Bgressy Gábor nyakkendője és mentegombja; Jókai ceruzái; Katona József hajfürtje Bartucz Lajos hitelesítésével; Egressy Gábor festékes doboza; Kassai Vidor jávorfa furulyája; Egressy Ákos dohányzacskója; je; 210

Szigeti József fokosai és szinpadi fésű-

Szentgyörgyi István festékes doboza és szinpadi fakardja;

Jászai Mari szinpadi cipói, László miniatűr fejszobra ivópohara,

faragott

levelesládája;

/Stróbl Alajos miivé/,

Lucifer-sapkája

/fekete selyem,

Hevesi aranytol la, bőrtokban;

Gyenes

üvegkorsója,

piros béléssel/;

ifj. Lendvayné Fáncsy T.lka ara-

nyozott nyakéke; Feleitiné Munkácsi Flóra nyaklánca; babérlevelek Blaha Lujza első koszorújából;

Prielle Kornélia

kártyái,

jobb kezének, valamint Hettyei Aranka jobb kezének gipsz másolata; Szentgyörgyi István hagyatékából személyes emlékek, bársony koszorú, pitykés mellény

/Szentgyörgyi gyakran szerepelt

vendégként a Nemzetiben, de tag nem volt soha/. tag" emlékei: emlékszalagja.

A növedéki napló

egész sora található:

legyezője és

talán majd kideriti,

kerültek ezek az emlékek a Nemzeti Szinházhoz. gordonkás,

Még egy "nem-

Varsányi Irén selyem vállkendője,

Jókai Mór,

Jókainé

hogyan

Ezüst koszorúk

/3 db/, Szuk Lipót

Lindh Marcella vendégmüvésznő. Szentgyörgyi István

/2 db/,

Tamássy József, Solymossy Elek, Fáy Szeréna stb.

szorúi.

A

ko-

Budai Népszinház pecsétnyomója mellett Vasvári Ko-

vács József szinész pecsétnyomója, Szacsvayné Boér Emma örökös tag 25 éves tagsági gyűrűje nagy művész kis köves

és

Halmi Ferenc, a korán elhunyt

gyűrűje az ereklyetár személyi részének

érdekesebb darabjai. A személyi emléktárgyakhoz tartoznak

a

koszoruszalagok.

Ezek részint

jubi .eumi, részint temetési koszorúk szalagjai.

Leltároztunk

230 darabot,

kapta, vagy ki adta.

amelyekről megállapitható volt: ki

A iaiirat nélkülieket csak eltettük. Van

a leltározottak között nagyon sok szép,

nehéz, himzett selyem

szalag. Érdekesebb

koszoruszalagok:

fehér selyemszalag, közepén

keskenyebb nemzetiszin szalaggal.

"Birónénak, magyar honn mű-

vésznőjének" felirattal.

a

Nyilván

szabadságharc

alatt ké-

szült, s ezért került a fehér részre a nemzeti szin is. Krecsányi Ignácnak, Gyenes Lászlónak

Egressy Ákosnak,

Csillag

Teréznek,

30 különböző szalagját őrizzük, köztük: "Lu211

cifernek - Ádám, Lacinak - Laci, testvérnek a testvér" feliratút, amelyet

Bakó László színművésztől kapott.

kalmából készült szalagok: 7 db, Egressy,

Lendvay,

a

150 éves Katona József ünnepről

Szerdahelyi Kálmán emlékének,

Józsefnek, Tóth József, Halmi Ferenc, a Nemzeti Szinház 50 és 100 Lujza Ede,

38

halotti

éves

Bajza

Sugár Károly emlékének;

jubileumi szalagjai,

koszoruszalagja,

Tamássy József,

Évforduló al-

Blaha

Prielle Kornélia, Újházi

Szentgyörgyi István jubileumi szalagjai

stb. Az ereklyetárban vannak történeti és népi kellékek: szinpadi övek

és

ékszerek díszruhákhoz,

dus hímzésű női táskák,

huszársapka, legyezők. Itt találhatók a bécsi 1892-es világkiállításról hozott, valamint a Paulay-gárda tagjainak arcképeivel diszitett legyezők is. A népi kellékek között találunk fából faragott meritőt, bugylibicskát, karikás ostort, cseréppipát és tajték pipafejet,

tilinkót, csibukot, fokosokat, 8 bőr

és tapló dohányzacskót,

csizmát,

sarkantyút,

fekete bőszáru

gatyát és pitykés mellényt. Egyéb emlékek: deszkadarab a lebontott régi Nemzeti Szinház színpadából.A bontást végző Báthory István építési vállalkozó finom gesztussal készíttette el a szinház valamennyi tagjának ezt a figyelmes ajándékot: a szinház kisméretű fényképét fekete széles

keretbe

foglaltatta,

s

a

keret hátlapját az

ugyancsak üveg alá helyezett szinpaddeszka képezte. Finomművű, porcelán fejű és végtagu, volt; legyező 1761-ből,

selyemruhás baba, állítólag Dérynéé

ezüsthimes csipkéből, flitterekkel; a

lebontott kolozsvári nemzeti szinház tapétájából, szinpaddeszkájából és stukkódiszéből

darab;

fajansz tányérok a

és

érdemrendek

kitüntetések mellett Feleki Miklós Ferenc Jó-

és

a

egy-egy

Nemzeti Szinház

Pesti Német szinház képeivel; szinpadi

zsef Rendje, az 50 és a 100 éves Nemzeti Szinház emlékplakettjei teszik értékessé és változatossá az ereklyegyűjteményt.

212

Természetesen sok,

a

Színháztörténeti Muzeum

gyűjtése során

az emiitett művészekre vonatkozó egyéb emlék is került a

muzeum birtokába, amelyek nemegyszer kiegészitik egymást. A gyűjteményünknek immár szerves részét képező ereklyetárat továbbra is az átengedő intencióinak megfelelően szerzeményi együttesként, vagy majdan a

külön kezeljük,

150 éves

s ha sor kerül a 125 éves,

Nemzeti Szinház

emlékkiállitásr'', a

rendezők az ereklyetár anyagát is felhasználják,

hogy a nagy-

közönség előtt emlékekkel dokumentálják a Nemzeti Szinház nagy múltját, kiváló művészeinek emlékét és nemes hagyományait.

Cenner Mihály

213

•

A Z

INTÉZET

TEVÉKENYSÉGÉBŐL

as

Külön

csoportba

kívánkoznak

az

egyes szinházi kutatók

másfél évszázados tapasztalatainak felhasználásával az Intézet évtizedes működése alatt kialakult kek.

Természetesen

sonló részlegeinek

módszereket ismertető cik-

sokat felhasználtunk más tudományágak hatapasztalataiból

is. Mégis szükségképpen

nagy eltérések tapasztalhatók, hiszen a színháztudománynak más a tárgya és legtöbb vonatkozásban más a módszere, mint a többi társadalomtudományé. Ezek háztörténet .speciális,

a

cikkek a szinházelmélet és szín-

gyakorlati módszereit szándékoznak be-

mutatni.

219

A SZÍNHÁZI MÜSORPOLITIKA ÉS AZ INTÉZET DRAMATURGIAI MUNKÁJÁNAK KAPCSOLATÁRÓL "Mit játsszunk?

Milyen drámákból állítsuk össze a követ-

kező évad műsortervét?" - kérdezik a színházak vezetői egy-egy sziniévad vége felé a soron következő

évad műsortervének ösz-

szeállitásakor. "Mit játsszunk X dráma helyett?" - kérdezik az évad közben,

amikor

X

eredeti műsortervből.

dráma valamely oknál fogva kimarad az "Milyen színdarabokkal segitstik a szin-

házak müsortervezését?"

- kérdezik a Színháztudományi Intézet

dramaturgiájának munkatársai a szinházi műsortervek összeállítása előtt,

és

az évad folyamán felmerült müsorproblémák al-

kalmával is. Az

alapállás

tehát,

amelyből

mind a szinházak, mind a

Színháztudományi Intézet dramaturgiai munkája kiindul nos:

mindkettőnek az a feladata,

-

azo-

hogy a szinházi műsortervek

összeállításához válogasson a világirodalom drámaterméséből. Ha a feladatok

megegyeznek,

mi

a

különbség a szinházi

dramaturgiák és az intézeti dramaturgia munkája között? - kérdezheti e sorok olvasója.

Egyáltalán

szükség van-e különálló

decentralizált /szinházi/ és centralizált /intézeti/ dramaturgiai tevékenységre? Ezt a kérdést megvizsgálandó, nézzük meg,milyen leglényegesebb szempontok szerepelnek valamely színdarab műsorra tűzésénél mind a szinházak, mind pedig a

Színháztudományi Intézet

dramaturgiai munkájában,melyek azok a tényezők, amelyeknek figyelembevétele elengedhetetlen a műsortervet alkotó drámák kiválasztásánál? ?19

Hogy valamely dráma színpadra kerüljön-e vagy sem, é s hogy melyik szinház műsortervét gazdagítsa, azt az e l ő z e t e s helyzetelemzés dönti e l : gondos és elmélyült elemzése mindazoknak a tényezőknek, amelyek a dráma szinpadra v i t e l é t b e f o lyásolják. A helyzetelemzés során megvizsgált portra oszthatjuk, külsőkre é s belsőkre.

tényezőket két c s o -

A külső helyzetelemzés az adott társadalmi-politikr tényezőket v i z s g á l j a meg. Slemzi azokat a döntő nemzetközi-társadalmi kérdéseket, amelyekre a közönség v á l a s z t keres a s z í n padon; azokat a p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i problémákat, amelyek o r szágosan foglalkoztatják az embereket é s azokat a "helyi" problémákat, amelyek az adott szinház adott közönségét e l s ő sorban érdeklik. A társadalmi helyzet elemzésével egyidejűleg a k u l t u r á l i s h e l y z e t e t , a szinházi h e l y z e t e t , a közönség Í z l é s é t é s művészi színvonalát i s figyelembe k e l l venni. De ezzel már átléptünk a helyzetelemzés második szakaszába, a belső helyzetelemzés t e r ü l e t é r e . A h e l y i problémák, az adott szinház adott közönségének érdeklődése átvezet a belső helyzetelemzéshez. a szinház b e l s ő tényezőinek a vizsgálatához. Hiszen a h e l y i problémák,illetve a közönség é r deklődésének helyes k i e l é g í t é s e határozza meg valamely szinház p r o f i l j á t , azt a c é l t , amelynek szolgálatában a szinház műsort e r v é t k i a l a k í t j a . A k i v á l a s z t o t t drámáknak tehát a szinház p r o f i l j á b a k e l l i l l e n i e . Ezen túlmenően, a b e l s ő helyzetelemzés során figyelembe kell venni a társulat ö s s z e t é t e l é t / r e n delkezik-e az adott darabhoz megfelelő s z í n é s z e k k e l , t a l á l k o zik-e a k i v á l a s z t o t t dráma a rendezők t ö r e k v é s e i v e l / ; a s z c e nikai tényezőket /nagy szinpad vagy kamaraszinpad á l l - e r e n d e l k e z é s r e / , meg k e l l v i z s g á l n i az adott t e c h n i k a i f e l s z e r e l é seket, vidéki színházaknál a tájelőadások, f ő v á r o s i színházaknál a peremelőadások problémáit s t b . , stb.

220

Azt mondottuk, hogy a helyzetelemzés szabja meg mind a .sinházak, mind pedig az Intézet dramaturgiai munkáját. Ugyanékor ez határozza meg a feladatok különbözőségét i s . A szinházak, a helyzetelemzés során önmagukból indulnak k i , saját adottságaikat, tehát egy szinház adottságait véve figyelembe keresik-válogatják a megfelelő müsordarabokat. A Színháztudományi Intézet dramaturgiája ezzel szemben az összes magyarországi szinházak igényeinek-szükségleteinek megf e l e l ő e n v e s z i számba a v i l á g drámairodalmának termékeit, t e hát szubjektiv tényezők befolyásától mentesen válogat-tájékozt a t , hogy válogatásából-tájékoztatásából minden szinház a s a j á t adottságainak megfelelően kereshesse meg a maga számára legalkalmasabb színdarabokat. Szen keresztül természetesen egy-egy adott szinház számára közvetlen s e g í t s é g e t i s kell nvujtania. Ennek b i z t o s í t á s á r a a l a k í t o t t a k i az un. "előadói"-rendszerét, azt a rendszert, amelynek alapján minden tudományos munkatárs, mint egy-egy f ő városi i l l e t v e vidéki szinház előadója "színháza" összes problémáit ismeri, ás igy - az Intézet drámaanyagának s e g í t s é g é vel - közvetlenül tud az adott szinház profiljának megfelelő színdarabot válogatni. Mint mondottuk, a Színháztudományi Intézet dramaturgiája a v i l á g drámaterméséből válogat, t á j é k o z t a t , javasol. Vagyis: megismeri é s feldolgozza a legújabb drámai müveket, kibányászs z a - i s m e r t e t i a kevéssé ismert vagy érdemtelenül elhanyagolt klasszikus értékű alkotásokat. Munkánk folyamatának szemléltetésekor tekintsünk most e l a klasszikus értékű müvekkel való f o g l a l k o z á s t ó l , és s z o r í t kozzunk kizárólag a tevékenységünk gerincét alkotó modern drámai müvek megismerési-feldolgozási fázisainak ismertetésére. Hogy szerzünk tudomást az uj drámaalkotásokról? A kérdésre adott válasz l á t s z ó l a g egyszerű: a szakfolyóiratokból. í z az egyszerű válasz azonban több szakaszból á l l ó és rendkívüli 221

gondosságot igénylő Munkafolyamatot r e j t magában. Kiséreljük hát meg ennek rövid i s m e r t e t é s é t . Intézetünkbe 4-9 k ü l f ö l d i f o l y ó i r a t érkezik rendszeresen. Ezek l e k t o r á l á s a 1 / belső / i n t é z e t e n b e l ü l i / és külső lektorokkal folyamatosan é s gyorsan t ö r t é n i k . A nyelvterületek f e l e l ő s e i /orosz, népidemokratikus, nyugati/ a l e k t o r i jelentések feldolgozása során külön k e z e l i k az uj bemutatókról szóló b í rálatokat, h i r e k e t , amelyek alapján már bizonyos előé^ ikelő munkát végezhetünk: kirostálhatjuk azokat a drámákat, melyek művészi szinvonala nem indokolja a magyarországi bemutatót. A soron következő f e l a d a t : a rostán fennmaradt színdarabok szövegkönyvének megszerzése. Könnyű a dolgunk abban az esetben, ha a dráma valamelyik szakfolyóiratban megjelent / a 1 / A következő szakfolyóiratok folyamatos lektorálásáról van szó: Arts Piccolo Teatro L*Avant Scéne / s z / Primer Acto . / s z / Die Bühne Rendez-Vous Bühnentechnische Sundschau Revista Nacional de Teatro / s z / Xiju Bao / s z / Rumünszkaja Literature Demografia Schweizerische Theaterzeitung B a l l e t Today Sipario / s z / Dialog / s z / Slovenské Divadlo Divadelni Noviny The Stage Divadlo / s z / Teatr / b o l g á r / / s z / Drama Teatr / l e n g y e l / / s z II Dramma / s z / Teatrul / s z / I t a l i e n Theatre Review / s z / Theater Arts /sz/ Ju Ben / s z / Theater der Zeit Les Lettres Franyaises Theater Heute / s z / Lityeraturnaja Gazetta Theater Notebook Mologyozsnaja Eszt:-ada / s z / Theater und Zeit Mykenae Theater Korrespondenz Theater World / s z / Narodni Divadlo Le Théatre dans le Monde Opera Le Théatre en Pologna Opera News Théatre Populaire / s z / Pamietnik Teatralny / s z / Tyeatr / s z / Paris Théatre / s z , Tyeatralnaja Zsizsny Plays and Players / s z / World Premieres Mondiales Pozorosni Zsivot 222

jegyzetben felsorolt folyóirat cime mellett az "sz" jel mutatja azokat, amelyek rendszeresen közölnek szindarabszövegeket/. A drámák

nagyrészét

azonban külföldről kell megszereznünk. A

kiválasztott színdarabokból rendszeresen készül un. "desiderata",

kívánságlista, és a Nemzetközi Szinházi Intézet nemzeti

központjai, a külföldi társintézetek meg a Szerzői Jogvédő Hivatal segítségével törekszünk a drámák megszerzésére. Nem szabad megfeledkeznünk

itt

azoknak

sem, akik külföldi kapcsolataik juthatnak

a révén

fordítóknak a szerepéről néha sokkal gyorsabban

hozzá a kívánt darabhoz, mint mi

/és jegyezzük meg,

szivesség formájában,

igényelt minimális devizaösszeg, amellyel gati -

nyomtatásban megjelent

a

hivatalos uton

mert az az évek óta - elsősorban

nyu-

szövegkönyveket megvásárolhat-

nánk, a mai napig nem áll rendelkezésünkre/. A szövegkönyvek birtokában munkáink a színdarabok értékelő feldolgozásával folytatódik. a müvekről

és

díszletek száma stb./, túlmenően,

Részletes szinopszisok készülnek

ezek a szinpadszerü adatokon /szereplők száma,

immár

a

részletes

tartalmi

a drámák ismeretében,

elemzést is nyújtanak,

ismertetéseken

esztétikai-kritikai

a magyarországi előadhatóság eshetősé-

geit is mérlegelik. A szinopszisok alapján magyarnyelvű drámaforditásokat készíttetünk, egyrészt a szinházak kívánságára - éves szerződésben biztosított jogok alapján -, másrészt olyan drámákat fordíttatunk, amelyek

- véleményünk szerint - a szinházak műsor-

terveit gazdagíthatják, rítva, mindenkor

a

és könyvtárunk drámaállományát szapo-

szinházak

rendelkezésére állanak. Ezek a

drámaforditások szöveghű fordítások, toztatást nélkülöznek.

A

minden dramaturgiai vál-

változtatásokat

a

drámát bemutató

szinház dramaturgiája készíti majd el, saját színháza igényeinek megfelelően. A modern külföldi drámák feldolgozásának folyamata a forditással végetér. Ha azonban itt megrekednénk és munkánkat be223

fejezettnek tekintenénk, be azt a feladatot,

intézetünk dramaturgiája nem töltené

amelyet a magyar szinházi élet megkövetel

tSle. Befelé forduló munka lenne ez, színházaink vajmi keveset profitálnának belőle. Természetszerűen adódik tehát, hogy az eddig ismertetett feldolgozó-értékelő

munkával

párhuzamosan

és

azt követően,

munkánk a tájékoztatásban csúcsosodik ki. Hogyan tájékoztassunk? Kéthavonta un. Dramaturgiai Gyorstájékoztatót közre. Sokszorosított amelyek

formában

szinopszisszerüen

bocsátunk

megjelenő ismertetések ezek,

és tájékoztató

jegyzékekben

szá-

molnak be a mindenkor feldolgozott drámákról. Évente két alkalommal Dramaturgiai Tájékoztatót szerkesztünk a szinházak számára. szítjük ezeket,

mint pl.:

drámák" /1961/7-8 sz./, ledett klasszikus

Előre

meghatározott

"Mai szovjet

és

jelleggel ké-

népidemokratikus

"Kevéssé ismert vagy méltatlanul fe-

értékű

szindarabok"

értünk népszerű szinház alatt?"

/I961/9-10 sz./, "Mit

/1962/11-12 sz./ stb.

Az itt

ismertetetté-javasolt színdarabokat a szükségletnek megfelelően dokumentációval,

drámarészletekkel is illusztráljuk. Ugyanek-

kor a tapasztalatok

és lehetőségek bővülésével,

igények egyre alaposabb

felmérésével

szünk, hogy ne csak a napi munkához, kielégítéséhez megismertessünk

nyujtsunk a

segítséget

valamint az

most már arra is töreka. közvetlen müsorigények •

kiadványokkal, hanem

színházakkal olyan drámákat is, amelyeknek

bemutatását ugyan nem ajánljuk, de ismeretüket fontosnak tartjuk a szinházi emberek tájékozottságának, eszmei felvértezettségének szempontjából, A Dramaturgiai Tájékoztatónkat £ Világszínház sorozatban közrebocsátott évi 24 színdarab egészíti ki.

Ezzel párhuzamo-

san időről időre olyan magyar szerzők alkotta színdarabokat is eljuttatunk a színházainkhoz,

224

amelyek

még szinpadot nem ka^-

tak, nyomtatásban sem jelentek meg, de amelyek érdemesek arra, hogy a színházak dramaturgjai felfigyeljenek rájuk. i t t Végigtekintettünk, Intézet

ha vázlatosan is

a Színháztudományi

dramaturgiai munkafolyamatain. Meg kell állapítanunk,

hogy a szinházak

és

a

Színháztudományi Intézet dramaturgiai

munkakapcsolatai egyre eredményesebbek. naptári évben az

Intézet

által javasolt drámák közül 10, il-

letve 11 mü szerepelt a szinházak szetszerűen merül fel a

Az 1960-as és 196l-es

kérdés,

műsorán. hogyan,

Ugyanakkor termé-

milyen irányba fej-

lesszük tovább ezt a kapcsolatot? Amint láttuk, munkánk a tájékoztatás-ajánlás mozzanatával befejeződik.

És azután?

És amikor a szinházak

általunk javasolt drámát?

bemutatták az

Akkor már nem adódnék munka?

minden esetben ugyanazt hallják-e meg

a

Vajon

rendezők a drámában,

amit a mi fülünk meghallott? Azt valósitják-e meg a szinpadon, amit a drámairó elképzelt? Nyilvánvaló, hogy nem mindig... Akkor pedig egy-egy ilyen bemutató után

/esetleg előtte is/ jó

lenne összevetni az ellentétes véleményeket, jó lenne elvitatkozni az elméleti

és

közös problémáinkról...

gyakorlati Sokat

csak egyetlen kis lépéssel

kérdések összehangolásáról,

tanulhatnánk egymástól,

ós ha

is előrevihetnénk ezzel a mai ma-

gyar színházművészetet a kijelölt utján,

ezek a viták

fonto-

sak és hasznosak lennének. Gál Zsuzsa

225

A SZÍNHÁZI DOKUMENTÁCIÓ ÉS FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLAT Az Uj Magyar Lexikonban "dokumentáció1* cimszó alatt a következő magyarázó szöveget találjuk: "1. az emberi

tevékenység

bármely

területére vonatkozó

mindennemű dokumentum gyűjtése, rendezése és eljuttatása a felhasználókhoz...

konkrét igények kielégítésére szo-

rítkozik.. . 2. a tudományos vagy gyakorlati élet egy-egy területére vagy egy-egy

tárgyra vonatkozó összegyűjtött

dokumentumok összessége." VetitsUk most ki ezt a meghatározást Intézetünk sajátos munkaterületére,

a színházra, s nézzük meg, mi szükséges a könnyen

kezelhető és kívánságra gyorsan

rendelkezésre álló, lehetőleg

teljességre törekedő szinházi dokumentációhoz, anyagok, amelyeknek

melyek azok az

gyűjtése és rendszerezése a dokumentációs

és tájékoztató szolgálat feladata. Intézetünkben

1957 elején

megszerveztük a színházak or-

szágos dokumentációs központját. S részleg feladata a szinházi élettel összefüggő valamennyi anyag gyűjtése, formában,

rendezése olyan

hogy az ország színházainak működését gyakorlatilag

támogassa. Ezen túlmenően feladata még, hogy a nemzetek közötti szinházi vonatkozású

kulturális kapcsolatok fejlesztésében

közreműködjék. A szinházi dokumentációnak

szükségszerűen alkalmazkodnia

kell a színházak rendkívül összetett munkájához. kell egyrészt a napi igények kielégítését, /5 éves, 15 éves/ 226

Biztosítania

másrészt a távlati

tervek megvalósításának elősegítését. A do-

kumentumok gyűjtését és rendezését ugy kell megszervezni, hogy lehetőleg valamennyi már előadott,vagy kiadott színdarab anyaga könnyen áttekinthető csoportosításban rendelkezésre álljon. Az anyagnak tartalmaznia kell a darab ismertetésén, sén,

értékelé-

az egyes szerepek elemzésén, a rendezési problémákon fe-

lül a szerző életmüvének ismertetését, a korra és a környezetre,a művészeti irányra és stílusra vonatkozó tanulmányokat is. A már előadott színdarabok esetében fontos az előadások ismertetésével foglalkozó anyagok:

kritikák,

elemzések,

képanyag

stb. gyűjtése. A dokumentációra telmezett marxista

fontos

szerep hárul a tudományosan ér-

szinjátszás segitése terén.

nem a szinházak közönségsikerre áron való kielégítése,

irányuló

Legfőbb célja

törekvésének minden

hanem közreműködés a társadalmi és mű-

vészi fejlődéssel lépést tartó, szocialista színjátszás kialakításában. Az alábbiakban

ismertétjük,

hogy P. fent vázolt

célokat

milyen módszerrel igyekszünk elérni. I. A dokumentációs anyag gyűjtése A dokumentációnak lépést kell tartania a fejlődéssel. Ezt csak folyamatos,

állandó anyaggyűjtéssel lehet biztosítani. A

gyűjtés két irányú: egyrészt kiterjed a hazai szinjátszás teljes területére,

másrészt

gyűjti a külföldi

lehetőleg

szinházi

ugyancsak

teljes körben

események anyagát. A gyakorlatban

ez hatalmas tömegű és igen sokrétű anyagot jelent. rajzát,

munkásságát,

kritikákat,

szinészi

írók élet-

színdarabjaik tartalmát, tanulmányokat, és

rendezői elgondolásokat és mindezek

marxista értékelését; egy-egy dráma szinpadi történetét magyar és külföldi viszonylatban; előadásokról készült képeket, irók, színészek,

rendezők arcképét,

diszlet- és jelmezterveket,

életrajzi és működési adatait,

szinházak

külső és belső képeit;

történelmi, irodalmi, kultúrtörténeti tanulmányokat, szinházak ü27

műsorfüzeteit,

szerepelemzéseket, viták jegyzőkönyveit; egyes

nemzetek szinházi színházakra

életére,

vonatkozó

történeti,

szervezeti stb. anyagokat; senyek adatait,

fesztiválokra,

műsorpolitikai,

külföldi gazdasági

drámapályázatok, dijak, kulturver-

eredményeit;

a

színháztudomány

foglalkozó mindennemű konferencia, A szinházi szakkönyvtár

bel- és

kérdéseivel

vita, kongresszus anyagát.

gyűjtése ós rendszerezése nem a doku-

mentációs szolgálat feladata ugyan, de tartalma, illetőleg annak megfelelő mutatózása jelentősen gazdagitja a dokumentációs gyűjteményt. Mindezek használhatóságának idegennyelvü cikkek, és

folyóiratokban

levő

feltétele, hogy az

kritikák, tanulmányok stb. magyar fordí-

tása rendelkezésre álljon, eléggé gyorsan

lényeges

vagy

szükség esetén

a

fordítás

rugalmasan megtörténjék, a könyvekben vagy képekről pedig reprodukciók készüljenek,

megfelelő magyarnyelvű magyarázó szöveggel ellátva. A dokumentációs anyagok megszerzésének belső lehetősége a könyvtár és a folyóirattár gazdag anyagának maximális finomságú felbontása,

lektori jelentések, utaló kartonok, másolások,

fordítások segítségével. Kívülről - bel- és külföldi viszonylatban egyaránt -

egyes szinházak előadásairól készült képek,

a szinházak minden

megmozdulásáról

mok, konferenciákról, molók gyarapíthatják

készült Írásos dokumentu-

kongresszusokról, vitákról szóló beszáa

gyűjteményt. Egyetemi szakdolgozatok,

ismeretterjesztő előadások anyaga,

a Magyar Hirdető Sajtófi-

gyelő Szolgálatának lapkivágásai, a Magyar Távirati Iroda képszolgálatának fényképei, szakbibliográfiák és Történeti Osztályunk gyűjteményei hasznosan egészítik ki a dokumentáció anyagát.

II. A dokumentáció felépítése A dokumentáció csak akkor tudja feladatát megfelelően ellátni, ha egyrészt az anyag gyűjtésével az eseményeket a lehe228

tő legrövidebb csoportositv?

időn

belül

rögziti,

másrészt áttekinthetően

tárolja a beérkezett anyagot. A csoportosítást,

illetve rendszerezést Intézetünkben az

- eddigi gyakorlatban

jól bevált - alábbi szempontok szerint végezzük: 1. Szerzői dossziék és borítékok. Egy-egy szerzőre és müveire vonatkozó mindennemű befutó anyagot, képeket,kritikákat, hireket, tanulmányokat tároljuk

ós

a

szerző nevével megjelölt boritékban

a boritékot betűrendbe rakjuk. Ezekből a boríté-

kokból készülnek azután

a szerzői dossziék, elsősorban olyan

klasszikus és uj szerzőkről,

akiknek müveit

óta már játszották hazánkban, olyan szerzőkről,

továbbá

akiknek müveit

ma

a

felszabadulás

más klasszikusokról és világszerte játsszák és

feltehető,

hogy valamelyik színdarabját előbb-utóbb nálunk is

bemutatják.

Egy-egy ilyen rendezett szerzői dosszié /összesen

mintegy 6000 db/ a következőket tartalmazza: a/ Általános anyag a szerzőről,

életrajzi adatok, müvei-

nek felsorolása, róla irott cikkek, tanulmányok,méltatások, interjúk stb. és arcképek, b/ A színdarabok eredeti és magyar címével, nek évszámával ellátott készült

-

boritékban

megjelenésé-

- minden darabról külön-külön található a dráma szinopszisa,

bel- és külföldi előadások kritikái, fényképek, műsorfüzetek, lektori jelentések tókivágások, elképzelések,

tanulmányok,

megfelelő részletei, sajszerepelemzések, rendezési

szereplők nyilatkozatai; a könyvtár ál-

lományában levő könyvek

alapján készült utalók a kor-

ra, történelmi -.társadalmi háttérre, jelmezre,díszletre stb. A boritékban gyűjtött,

ömlesztett anyag feldolgozása so-

rán állandóan készülnek uj dossziék és ugyanakkor folyamatosan

1 /

' Példa a Mellékletben: Friedrich Dürrenmatt. 229

finomítjuk,

kiegészítjük a már korábban elkészült,

használat során megrongálódott, szaporodott anyagánál fogva

részben a

hiányossá vált, másrészt fel-

további

felbontásra szoruló régi

szerzői dossziékat. 2. Nemzeti szinjátszás*^ szinházi életének

általános

megjelöléssel anyagát

egy-egy

ország

gyűjtjük, országonként,

megfelelő alcsoportokra felbontva. Ide kerülnek pl. a műsorpolitikai, gazdasági, szakszervezeti, színháztörténeti stb. kérdésekkel kapcsolatos sajtóanyagok és lektori jelentések. 2/ megjelöléssel országonként és ezen 3. Hires színházak belül színházanként vagy társulat

csoportositjuk

egy-egy

nagyobb

szinház

/pl. Berliner Ensemble, Old Vic stb./ működésé-

ről szóló cikkeket, leirásokat, adatokat, műsorpolitikai, gazdasági, történeti anyagokat. A Fesztiválok^ csoportosított cikk-

a

és

fentihez

hasonlóan,

országonként

képanyag. Ide tartoznak a nemzetközi

szinházi ünnepi hetek, drámai versenyek,

fesztiválok műsorai,

eredményei.

hf/ 5. A cikkgyűjteményben ' többszáz cimszó alatt, eredeti-

ben vagy ^or-iitásban, a legkülönbözőbb témájú elvi cikkek, továbbá folyóiratokban

és

könyvekben

talált elméleti Írásokra

vonatkozó lektori jelentések és utalóbédulák kapnak helyet. A dokumentációtól kedvéért

megemlített működéstani gyűjtemény kezeli a szinház-

épitészeti,

gazdasági,

üzemeltetési

adatokat,

a

szcenikai

"^Példa a Mellékletben: 196l-es műsor.

Franciaország színjátszásából az

2/

Arkagyij Rajkin Miniatűr Színhá-

3/

4/

230

függetlenített és itt csak a teljesség

Példa a Mellékletben: za.

Példa a Mellékletben: 1961-es lengyelországi fesztiválokról gyűjtött anyag.

Példa a Mellékletben: "STÍLUSOK - Avantgardizmus" cimszó alatt található anyag.

problémák,

színészfoglalkoztatás,

színészlexikon, statiszti-

kák, közönségszervezés, szinházjog, szervezési kérdések,együttes-problémák stb. dokumentumait. Ugyancsak

külön kezelt részleg, de

szoros kapcsolatban

áll a dokumentációval és annak fontos kiegészítője a könyv- és folyóirattár.

A

főként drámairodalomra,

színháztörténetre vonatkozó magyarvek, továbbá

szinházelméletre ás

és idegennyölvü szakköny-

bel- és külföldi szinházi folyóiratok a dokumen-

tációt igénybevevő

szervek és intézmények rendelkezésére áll-

nak.

katalógushoz a címfelvételt a dokumentáció

A

könyvtári

egyik munkatársa végzi,

aki egyben minden kezébe kerülő köny-

vet a dokumentáció számára is feldolgoz. Nem emiitettük külön, hogy a magyarországi

mert

színházakra

magától értetődőnek tartjuk, vonatkozó

anyagot ugyanugy

gyűjtjük és kezeljük, mint a külföldieket. A szerzői dossziék rendszere szerint rendezve,

külön tá-

roljuk az opera- és operettszerzők és müveik anyagát, valamint eredeti cimük szerint betűrendbe osztályozva a musicalt. III. A felmerülő igények kielégitése Kik azok,

akik

szinházi dokumentációt igényelnek? Első-

sorban természetesen a szinházak és a szinházi területhez tartozó intézmények,

továbbá iskolai és üzemi szinjátszó csopor-

tok, újságírók, szakdolgozatot iró egyetemi és főiskolai hallgatók és gyakran

innen tájékozódik a felettes hatóság is, kü-

lönösen külföldön játszott müvek esetében. A belföldi szinházak részére rendszeres, folyamatos tájékoztatást a szinházak műsorterveinek ismeretében adunk. nisztérium által jóváhagyott műsortervek alapján, házi évad előtt felmérjük szükségesnek látszik,

a

A Mi-

még a szin-

szinházak várható igényeit. Ahol

kiegészítjük a rendelkezésre álló anya-

got. ^»l.a könyvtári tanulmány-anyágról másolatokat készítünk; ha idegen nyelvű anyag van, lefordítjuk; fényképeztetünk stb./ 231

Fontoß szempont,

hogy

mire a szinházak dokumentációt kérnek,

lehetőleg minél teljesebb anyagot

tudjunk rendelkezésükre bo-

csátani. A szinházak számára

összeállított dokumentációs anyagnak

sokféle szempontot kell figyelembe vennie,

hogy

kielégitse a

rendezőt, a diszlet- és jelmeztervezőt,a színészeket. Elsősorban ez a történelmi tárgyú és kosztümös

darabokra vonatkozik,

ahol a dokumentációnak pontos képet kell adnia a kor történelmi és társadalmi hátteréről,a szokásokról,divatról stb. Ilyenkor

különösen

hasznos az előre lefordított,

kifényképezett,

lemásolt anyag és a rendelkezésre álló bibliográfia. A dokumentáció egyszerű

felépítése a szóbeli

tások gyors lebonyolítását is lehetővé teszi. írók vagy a Magyar Távirati Iroda

tájékozta-

/Pl., ha újság-

szervei vagy hazánkba láto-

gató külföldiek kérnek információt./ IV. Nemzetközi kapcsolatok kiépítése A dokumentáció tervszerű fejlesztéséhez fontos segítséget nyújthat

a más

országok

ITI-központjávai

való

szorosabb

együttműködés,az anyagok rendszeres kicserélése külföldi színháztudományi

intézetekkel

olyan baráti kapcsolat kal,

és

szinházi muzeumokkal,

továbbá

létesítése nagyobb külföldi szinházak-

amelynek során rendszeresen megkaphatjuk műsorfüzeteiket

és közvetlenül tőlük,

tehát nem csupán a sajtón keresztül ér-

tesülhetünk eseményeikről. A kölcsönös segítségnyújtásnak természetesen nem eléggé hangsúlyozható

előfeltétele a rendelke-

zésre álló és külföldi előadásra számbajöhető magyar müvek dokumentációs anyagának széleskörű kidolgozása

és

legalább két

idegen nyelvre történő leforditása.

V. Távlati célkitűzéseinkben vánjuk érvényesíteni: 232

az

alábbi szempontokat kí-

a/ a gyűjtemények hiányosságainak pótlása, b/ továbbfejlesztés, c/ teljességre törekvés, d/ a tudományos anyag marxista szemléletű fejlesztése, e/ nemzetközi kapcsolatok kiépitése főképpen a szocialista tábor

országaival

és

a

kapitalista világ haladó

szellemű szinházi intézményeivel, f/ nemzetközi szinházi dokumentációs központ kiépitése. Gyűjteményünket elsősorban a műsortervek ismeretének birtokában egészitjük ki.

De ezen túlmenően a távolabbi szinház-

politikai célkitűzések szem előtt tartásával től függően -

- lehetőségeink-

igyekszünk, főképp a bemutatásra számításba ve-

hető szerzők anyagát fejleszteni. A produkciót közvetlenül elősegítő anyagok mind szélesebb körben való gyűjtése mellett, a szinházi vonatkozású

elvi

nagy jelentőséget tulajdonítunk cikkgyűjtemény fejlesztésének és

marxista szemléletű válogatásának. Nagy gondot fordítunk a nemzetközi -szinházi dokumentációs központ

kiépítésére.

már több tárgyalást

Srre

vonatkozóan az Intézet vezetősége

folytatott

külföldi szakemberekkel. Két-

ségtelen, hogy egy ilyen jellegű Központ felállítása rendkívül fontos, de megszervezése és működtetése jelentős erőfeszítéseket követel. Némi büszkeséggel emiitjük meg,hogy számos külföldi szinházi szakember kereste már fel Intézetünket. Látogatóink körében minden alkalommal nagy elismerést váltott ki,hogy dokumentációnkban

a

nemzetük színjátszására vonatkozó legsajátosabb

kérdésekre is gyors ós kielégítő válaszokat kaptak. Szükségesnek tartjuk

hangsúlyozni, hogy bár ugy érezzük:

dokumentációnk viszonylag rövid működése mellett fejlődést ért el s ma már produkciójához

igénybe

dokumentáció iránti

országunk

veszik,

igények

csaknem

igen

komoly

minden szinházi

a kivánt továbbfejlődéshez a

növekedését is várjuk. Bizonyára 2T5

sok olyan kérdésben kát,

melyekre

delkezésre.

Az

folytatnak

színházaink egyéni kutatómun-

dokumentációnkban már rendezett anyag áll reníveken át tartó nagy munka eredményéről szóló

beszámolónkat emiatt is fontosnak tartjuk.

Melléklet Példák dokumentációnk jelenlegi felépítésére: 1. Szerzői dosszié /Csupán a hosszabb cikkeket soroljuk fel, ezeken kivül még számos apró cikk, kritika, hiradás található a dossziékban./ DÜRRENMATT, Friedrich /1921Az

/

Í r ó r ó l :

Melchinger, S.: Drama zwischen Shaw und Brecht. Bremen 1957. 185. p. Németh László cikke Dürrenmattról. /Nagyvilág I960. 9.sz. 1390-1404-. p./ Riess, Curt: The Shocking World of Friedrich Dürrenmatt. /Esquire 1961. V. 119-120. p./ H. F. Garten: Dürrenmatt tragikus komédiái. /Drama 1961 tavaszi száma. Lefordítva./ André Müller: Die Haltung des Friedrich Dürrenmatt. /Theater der"Zeit 1958. XII. Leforditva./ Hubert Gignoux cikke Dürrenmattról /Rendez-Vous I960. X./ Interjú Dürrenmattal. /Dialog 1958. XII./ Raymond Spira; Beszélgetés Friedrich Dürrenmattal. /Théátre Populaire 1958. IX. 10. p./ Komlós János: Az imperializmus elszabotálása. Dürrenmatt világnézetéről. /Valóság 1959. 6. sz./ Jean-Claude Wiener: Jegyzet F. Dürrenmattról. /Théátre Populaire 1958. IX. Lefordítva./ Heller Ágnes: Az abszurditás és a distancia. Friedrich Dürrenmatt komédiái. 234

DUrrenmatt-arcképek különféle lapokból. Lelkes Éva: Friedrich üürrenmattnál egy svájci villában. /Fii« Szinház Muzsika 1959. IX. 4./ M ü v e i : Minden egyes szinpadi müvéről külön az anyag országonként

és

boriték,

azon belül

színházanként csoportosítva. A

nálunk is bemutatott Az öreg hölgy látogatása dossziéja a következőket tartalmazza: A darab szinopszisa. Dr. Székely György

tanulmánya.

/Megjelent

a

Theatrum

1961-ben/ Kritikák, képek, cikkek az alábbi előadásokról: Néphadsereg Szinház, Budapest, 1959. Előadások a következő országokban: Anglia, Ausztria, Belgium,

Csehszlovákia, Franciaország, Görögország, Izrael,

Jugoszlávia,

Lengyelország, Svájc, Szovjetunió, Törökor-

szág, USA. 2. Nemzeti szinjátszás Franciaország A dossziéban a következő főcimeken belül,

naptári évekre

tagolva foglal helyet az anyag: I.

A szinházi életről általában.

II. III.

Műsor, müsorpolitika. Gazdasági kérdések, anyagi ellátottság, szakszervezet.

IV.

Szakszervezeti kérdések.

V.

Drámaírás.

VI.

Politikai kérdések. Szinházi válság.

VII.

Vidéki szinjátszás.

VIII. Glosszák, vegyes hirek. IX.

Színháztörténet.

X.

Opera. 235

Példa:

M ű s o r

1961.

Gordon Ringham beszámolója a párizsi szinházról. /Natya 1960-61 téli szám./ Mit játszanak a párizsi szinházak? 1961. I. 3./

/Arts I960. XII. 28 -

Le Théátre dans le Monde beszámolója. 1961. I. Kristóf Károly: Párizsi szinház az uj esztendő elején. /Esti Hirlap 1961. I. 15./ Pongrácz Zsuzsa: Párizsi szinházi levél. lom 1961. I. 27./

/Élet és

roda-

Pongrácz Zsuzsa: Párizsi színházakban. zsika 1961. I. 27./

/Film Szinház Mu-

Beszámoló a francia szinházi életről. logne 1961. 1-2./

/Le Théátre en Pc-

Boulevard Theatres Cash In On Classics. /Times 1961. I. 17./ Ossia Trilling párizsi beszámolója, I-II. rész. /Theatre World 1961. I-III./ Franciaországi beszámoló. /Sipario 1961. II./ Rendez-Vous 1961. II. számában táblázat, amely az év első három hónapjának bemutatóit, ill. felujitásait közli. André Calas párizsi beszámolói. II-III./

/Plays and Players 1961.

Párizsból jelentik. Képes riport. 1961. III. 3./

/Film Szinház Muzsika

Franciaországi szinházi hirek. /Teatr Szófia, 1961.3.sz./ Hubbub in Comédie Fran9aise. /Times 1961. III. 21./ Peter Lennon: Interlude in Paris. /Guardian 1961.111.24./ Hegedűs Géza: Útinapló. Párizsi,londoni nézőtereken./Film Szinház Muzsika 1961. III. 31./ Bartók, Molnár Ferenc - Klasszikusok Franciaországban. /Népszava 1961. III. 31./ Giacomo Antonini: Párizsi beszámoló.

/Sipario 1961. IV./

André Camp cikke. /L*Avant-Scéne 1961. IV. 1./ A párizsi évad pangásáról. /Arts 1961. IV. 5-11./ August Grodzicki: Dobry sezon u Vilara. 1961. IV. 17./

/Zycie Warszawy

Harold Clurman: Books of the Times. /New York Times 1961. V. 11./ Brierre: France's National Theatres. /The Weekly of India 1961. V. 14./ New Plays Are Outnumbered by Revivals. Tribune 1961. V. 26./

Illustrated

/New York

Herald

Beszámoló. /Rendez-Vous 1961. VI./ Gio Barbanti: Párizsi beszámoló. /Sipario 1961. VI./ Roman Szylowski: Theatr francuski zmierza ku nowym treáciom. /Trybuna Ludu 1961. VII. 21./ A párizsi szinházi óv mérlege. sz./

/Teatr tfarszawa 1961. 8.

Les théatres

parisiens ouvrent leurs portes. /Le Monde 1951. VIII. 28./ Paris Theatre Year Getting Under Way. Many of Plays Slated Have Foreign Sources. /N. Y. Herald Tribune 1961. Vlfl. 30./ Az 1960-6l-es Néhány

évad II./

szinházi mérlege. /Rendez-Vous 1961.

érdekesség a párizsi szinházak ezévi terveiből /Rendez-Vous 1961. IX./

Nouvelles Pieces. /Revue de L'Hotellerie, de la Gastronomie et de Tourisme 1961. IX./ Edgar Schall: Pariser Xulturbrief - Hochsommer in Paris. /Arbeiter-Zeitung 1961. IX. 1./ B. L. E.: Indul

az uj párizsi évad. 1961. IX. 30./

/Élet és Irodalom

Eduard Lévi: Claudel und Behan auf Pariser Biihne. /Frankfurter Rundschau 1961. X. 4./ H. v. R.: Die Premierenkritik ist schlechter Laune. Enttäuschungen in Pariser Theatern, Andrang in den Cafes. /Frankfurter Rundschau 1961. X. 10./

•3. Híres szinházak Arkagylj Rajkln Leningrádi Miniatiir Színháza Hiradás a prágai vendégszereplésről. IV. 9./

/Mlada Fronta 1956.

Bodnár Ottó moszkvai riportja. /Szabad Nép 1956.VIII.12./ 237

Vendégjáték a varsói Syrenában. /Zycie Warszawy 1957. VI. 8./ A varsói vendégszereplés visszhangja. VI. 2?./

/Szov. Kult. 1957.

Stefan Treugutt: Rajkin. /Teatr i Film 1957. VIT. 1./ Akit szivesen

látnánk pesti színpadon. /Magyar Ifjúság 1957. VII. 31./ Pető Miklós cikke, képekkel a leningrádi Miniatűr Szinház előadásáról. /Film Szinház Muzsika 1958. IX. 4./ Hiradás a csehszlovákiai vendégjátékról./Rudé Právo 1958. IV. 18., V. 5., 6., 13., 23., 28.; Aufbau und Frieden 1958.V,8.; Lud Pozsony, 1958. IV. 19., V. 23., VI. 3.; Pravda Po-, zsony, 1958. V. 5., 6., 14., 1?., VI. 1., 3.; Mlada Fronta 1958. V. 8.; Práce 1958. V. 5., 9.; Uj Szó Pozsony, 1958. V. 17., 30., VI. 5./ Kép: Rajkinról és Werichről /Svét v Obrazech 1958.V.17./ Rajkin művészetének méltatása Mihalova tollából. Fronta 1958. V. 24./

/Mlada

Vladimir Livsic: Rajkin Miniatűr Szinházának művészeti profilja, /Pravda Pozsony, 1958. V. 31./ A Rajkin Szinház együttese az iskolai- és kulturálisügyi megbízottnál. /Uj Szó Pozsony, 1958.VI.9./ Ján Kalina cikke képekkel. /Zivot 1958. VI. 18./ Dmitrijev: Arkagyij Rajkin. Hosszú cikk Rajkin művészi pályafutásáról, előadóművészetének sajátosságairól. /Tyetí-r 1958 . 5. sz./ Rajkin Bulgáriában /Teatr Szófia, 1958. 8. sz./ Szmirnov: Visztupajet Rajkin. /Szovjetszkij Szoj. 12. sz./

1958.

Oskockij: Arkapryij Rajkin v pohádkovém predstaveni./Kvéty 1959. H . 19./ Rajkin szinházáról. /Izvesztyija I960. I. 5./ A Rajkin szinház Varsóban, Poznanban és Szczecinben. /Express Wieczorry 1961. III. 2?./ Jareckij, Andrzej: Niezapomniany Rajkin./Sztandar Mlodych 1961. IV. 9./

238

Magyarországra jön a Leningrádi Bajkín Szinház. /Népszava 1961. X. 26./ Simon Gy. FeTenc: Budapestre várjuk Rajkint. /Hétfői Hírek 1961. XI. 6./ Rajkin: üdvözlet ifjú barátaimnak. XI. 18./

/Magyar Ifjúság 1961.

Rajkin Pesten. /Esti Hirlap 1961. XI. 18./ Farkas Tibor: Látogatás a Budapestre készülő Rajkinnál. /Ország»Világ 1961. XI. 29./ Az MTI 1961. XI. 30-i közleménye Rajkin Budapestre érkezéséről. Budapestre érkezik a leningrádi Rajkin Szinház együttese. /Népszava 1961. XI. 30./ Ma érkezik hazánkba a leningrádi Rajkin Szinház. /Népszabadság 1961. XI. 30./ Két világhírű művész Budapesten. Rajkin és Carné nyilatkozata a Népszavának. /Népszava 1961. XII. 1./ Az MTI 1961. XII. 1-i közleménye Rajkinról ról. A világhírű

és

színházá-

Rajkin Szinház Budapesten. Sajtófogadás az Ujságiró Szövetségben./Magyar Nemzet 1961. XII. 2./

A Rajkin Szinház szerdán kezdi meg vendégjátékát. /Népszabadság 1961. XII. 2./ Gábor István: Beszélgetés Rajkinnal a humorról és a gyógyító nevetésről. /Magyar Nemzet 1961.XII. 3./ Az MTI 1961. XII. 3-i közleménye Rajkin érkezéséről. A. Rajkinról - bemutatkozás előtt./Hétfői Hirek 1961.XII. 4./ Budapestre érkezett a leningrádi Miniatűr Szinház társulata. /TPestmegyei Hirlap 1961. XII. 5./ Budapestre érkezett a leningrádi Miniatűr Színház társulata. /Népszabadság 1961. XII. 5./ Az MTI 1961. XII. 6-1 közleménye a Rajkin-társulat bemutatkozásáról. A Leningrádi Áll ami Miniatűr Szinház sikeres bemutatkozója. /Népszabadság 1961. XII. 7./

239

Rajkin sikere. /Népszabadság 1961. XII. ?./ Arkagyij Rajkin. /Füles 1961. XII. 7./ M. G. P.: Hajkin és a Leningrádi Miniatűr Szinház. Szovjet

vendégművészek a Bartók-Teremben. /Népszabadság 1961. XII. 9./ Komlós János: Rajkin. /Magyar Nemzet 1961. XII. 10./ Brávó,fiajkin!/Hétfői Hirek 1961. XII. 11./ Garai Tamás:

Pillanatképek - egy zseniális /Népszava 1961. XII. 12./

művészről,

A Rajkin-szinház díszelőadása a Fővárosi Operettszínházban. /Népszabadság 1961. XII. 12./ Nagysikerű díszelőadást tartott a Rajkin Szinház együttese. /Népszava 1961. XII. 2./ Az MTI 1961.

XII. 12-i közleménye a Miniatűr Szinház együttese számára rendezett fogadásról a Fészek Klubban.

A nevettetés művészei Dorogon. /Komárommegyei Lapja 1961. XII. 13./

Dolgozók

Az MTI 1961. XII. 13-1 közleménye a József Attila Művelődési Házban történt bemutatkozásról. A Rajkin Szinház előadása a József Attila Művelődési Házban. /Népszabadság 1961. XII. 14./ Potoczky Julia: Rajkin és a Miniatűr Szinház. /Film Szinház Muzsika 1961. XII. 15./ Bogáti Péter: Apropó, Rajkin... XII. 16./

/Élet

és Irodalom 1961.

Bravó Rajkin! /Magyar Ifjúság 19Ci. XII. 16./ Bemutatjuk Rajkint. /Szovjet Hiradó 1961. XII. 17./ Itt van Rajkin! Hol van Rajkin? 18./

/Hétfői Hirek 1961. XII.

Rajkin kabaréja - és a kabaré Rajkinja. /Ország-Világ 1961. XII. 20./ Karikatúra Rajkinról. /Füles 1961. XII. 24./ Rajkinról karikatúra és a művész üdvözlete. /Film Szinház Muzsika 1961. XII. 29./ Az MTI 1961. XII. 29-i közleménye ról.

Rajkin

bucsuelőadásá-

Százarcú művész. /Nők Lapja 1961. XII. 30./

'enyves György: Rajkin-revü. 30./

/Magyar Ifjúság

1961. XII.

4. Fesztiválok Fesztiválokról általában: 1961-es

európai fesztiválok részletes műsora. World 1961. III./

/Theatre

Fesztiválmüsorok. /Les Lettres Fran^aises 1961. III. 16., IV. 6., VI. 15., 22./ 1961. április-julius között lezajlott fesztiválok számszerű adatai. /Rendez-Vous 1961. IX./ Jelentősebb fesztiválok 5. sz./

1961-ben.

/Teatr Szófia,

1961.

Lengyelország 1961: 1961-es lengyel fesztiválok összeállitása. I960. XII. 12./ Zycie Literackie 1961. I. 22-i számában a krakkói fesztiválról.

/Nowa Kultura

előzetes hiradás

Express Wleczorny 1961. III. 30-i számában előzetes hiradás a kai isi fesztiválról. Lengyel fesztiválokról. /Sztandar Mlodych 1961. VI. 9./ £ycie Literackie 1961. VI. 11. - vroclavi hiradás. Toruni és más lengyel fesztiválok. VI. 12, 29./

/Trybuna

Ludu 1961.

Lengyel fesztiválokról /íiycie Literackie 1961. VII. 9./ Ny Dag Tisdagen, 1961. VII. 11-i válról.

cikke a kalisi feszti-

A fesztiválok produkcióinak képei és kritikái a megfelelő szerzői dossziékban találhatók. 5. Elvi cikkek gyűjteménye Stílusok - "avant^ardizmus" Ági Ágnes: A modern szinpad ós a szocialista realizmus viszonyáról. /Tiszatáj 1958. XII./ Az amerikai avantgardizmusról. /Mykenae 1961. VI. 20./

2
Avantgardizmus a theater

a•

Neumarktban. /Die Tat 1953.

III. 29./

Bailhache, Jean: Haragos fiatalok. /Esprit 1958. V./ Bános Tibor: Forradalom a szinpadon. 1958. IX. 26./

/Élet és Irodalom

Baranga, Aurel beszámol az ITI helsinki kongresszusán lezajlott vitáról. /Contemporanul 1959. VI. 26./ Barrault nyilatkozata a "Mi az avantgardizmus" c. ankéthoz /Teatr Warszava, 1959. V. 15./ Barthes, Roland: L*Avant-garde de quel théátre? /Théfttre Populaire 1956. V./ Dort, Bernard: L*Avant-garde en suspens. aire 1956. V./

/Théátre Popul-

Beszélgetés a drámákról. Eszmék a mai drámákban. A Dialog szerkesztőségében 1957. XII. 3-én tartott vita Beckett és lonesco újfajta szinpadmlivészetéről. A francia avantgarde dicsősége és alkonya. /Sipario 1958. 145. sz./ Avantgardista

fesztivál Marseille-ben 1956. aug. 4-14. /Théátre Populaire 1956. VII./

Festival de l'art d*avant-garde, Marseille. Revue Théatrale lo. 34./

2. kép. /La

Fiatal francia drámaírók. /lonesco, Audiberti, Vaüthier/ /Arts 728. sz./ A

Adanov,

"Fekete humor bajnokai11 - Beckett, lonesco, Adamov, stb. /II Dramma 1958. 265. sz./

lonesco felszólalása az ITI 1959-es kongresszusán /Le Théátre dans le Monde 1959 őszi szám./ Klossowicz: A húszas évek avantgardjának drámai próbálkozásai. /Dialog I960. 3. sz./ Korzenievski: A helsinki találkozás előtt. /Le Théátre en Pologne 1959. V-VI./ Az utolsó avantgardizmus. /Sipario 1959. XII./ Az avantgardista szinház sorsa Franciaországban. /Tyeatr 1959. IX./ Mátrai-Betegh Béla: Formabontás vagy formarontás? /Magyar Nemzet 1959. H . 15./ 242

Csato, Edward: A szinházi avant-garde Lengyelországban. /Le Théátre en Pologne 1959. V-VI./ Muller, André: Techniques de 1*avant-garde. pulaire 1956. V./

/Théfitre Po-

Az avantgardista szinház dátumai és szerzSi. /Théátre Populaire 1956. V./ Toussin, André az Arts I960 márciusi számában felveti az avantgardista szó értelmét a szinház területére vonatkozóan. /Mykenae I960. IV.10./ Scherl, Adolf: A csehszlovák szinházi avantgardizmus és a realizmus. /Divadlo i95ö. V./ Vannier, Jean: Languages de 1'avant-garde. /Théátre Popul aire 1956. V./ Vogel, Manfred: Beckett, Ionesco a végállomás - és mi jön utánuk? /Theater und Zeit 1959. V./ Alexa Istvánné - Bárd Oszkárné

243

AZ INTÉZET KIADVÁNYAI "Nekem a szinházról

mindent

Walter Kerr

mondott el"

-

nyilatkozta a közelmúltban a népszerű fiatal művész az Intézet egyik kiadványáról.

Ha a fiatal

szinészt meglehetős túlzásra

ragadtatta is a friss élmény heve - nekünk, akik az intézet kiadványait gondozzuk,

mégis

nagyon jól esnek az ilyen szavak.

Ha járjuk a vidéki színházaikat,

nem egy hasonló kellemes meg-

lepetés ér: tudásszomjukról azelőtt nem igen ismert rendezők, szinészek idézik, emlegetik kiadványaink cimét, egyes gondolatait. Munkásnak, művésznek, minden alkotó embernek hasonlíthatatlan öröm

látni,

használják,

élvezik.

hogy

alkotásait

a

többiek befogadják,

Hosszú tervmegbeszélések, egy-egy kiad-

vánnyal kapcsolatos nehézségek leküzdése, rollszerk"- :ések,

hetekre nyúló kont-

váratlan nyomdai "zűrök" «• mindez hirtelen

lényegtelenné válik. Érdemes volt! AAA Ezek után talán nem hangzik sem panasznak, nek a tulajdonképpeni

bevezetés:

Színháztudományi Intézet

annak

sem kérkedés-

leszögezése,

hogy a

nemcsak tudományos gyűjtéssel és tu-

dományos feldolgozással foglalkozik,

hanem

munkájának egyen-

rangú része az ismeretterjesztés is. Ez a tudományos intézet, amely egyben muzeum

és

könyvtár is,

ugyanakkor egy szinházi

könyvkiadóvállalat szerepét is betölti. E "kiadóvállalat", kiegészítve a szóbeli 244

Ismeretterjesztés»azaz az előadások rnnd-

szerét, az Írásbeli ismeretterjesztésről gondoskodik, és ezzel a magyar könyvkiadás régi fehér foltján rendezkedett be. Szinházi jellegű könyvkiadásunk a felszabadulás előtt merőben alkalmi és minőségileg is gyenge volt.Még a kiváló hazai szakemberek Írásai is ritkán kerültek nyilvánosságra,a külföldi irodalomhoz

pedig

lehetett hozzáférni. ban minőségi volt;

magyar

nyelven jóformán egyáltalán nem

A felszabadulás után a fejlődés elsősor-

ami megjelent,

az többnyire hasznos volt,

közérdekű ós szinvonalas. Kiadták mindenek előtt Sztanyiszlavszkij munkáit

/sajnos,

nem

utóbbi években néhány,

mindig

Hevesi

tet, számos érdekes emlékirat, és, mutatóba,

pontos

forditásban/, az

munkásságához kapcsolódó kötekritikagyüjtemény

jelent meg,

néhány mai külföldi szerző müve is. Feltétlenül

ki kell emelni a Szinházi Kalauz fontosságát; mégis, a könyvkiadás egyéb területeihez képest a mennyiségi fejlődés csekély volt és mindenesetre, tett tanúságot.

rendszerességről,

tervszerűségről

nem

A színdarabok kiadása terén már sokkal jobb a

helyzet, a mai dráma szempontjából különösen azóta, amióta ebbe a munkába a Nagyvilág cimü folyóirat is bekapcsolódott; épp a szindarabok

de

-

e

hosszú

könyvkiadási terület

-

kelendősége vall arra, hogy a szinház

iránti hatalmasra

nőtt

ideig népszerűtlennek tartott

érdeklődés

színháztudománnyal foglalkozó

a

könyvek

színházművészettel

és

számára is biztosithat

piacot. Azaz: könnyen meglehet, hogy az ilyen müvek, amelyek a szakma számára létfontosságúak

-

és

megjelentetésük ebben a

vonatkozásban is régi mulasztást pótol

a szélesebb közönség

meglevő és fokozható érdeklődésével is találkoznának. Ezek az elgondolások vetették meg az Intézet néhány évvel ezelőtt megindult

Írásos ismeretterjesztő munkájának alapját.

A szándék kinyilvánításával tisztázni kellett:

egyIdőben már

a

kezdet kezdetén

miért csináljuk, kinek csináljuk, mit kell

adnunk és milyen formában?

2^5

Hogy miért csináljuk,

abban

hamar megegyeztünk.

Azért,

amiért az egész Intézetet is létre hivták: hogy az élő szinház tevékenységét segitsük tudományos módszerekkel. Ebből következik az is, hogy kinek szánjuk munkánkatt

nyilvánvalóan mind-

azoknak, akik az élő szinház sorsát formálják. Kiadványainknak el kell jutniuk a felsőbb hatóságokhoz, a színházakhoz,a szakma valamennyi dolgozójához: turgokhoz, diszlet-

és

színészekhez, rendezőkhöz, drama-

jelmeztervezőkhöz, műszaki emberekhez

és szinháztudósokhoz, kritikusokhoz • és egyre inkább el kell jutniuk a közönséghez, hiszen az élő szinház

a

nézők

mind szélesebb rétegéhez is,

fejlődésének

hatásuk annál serkentőbb,

ők

is döntő tényezői, és

annál pozitivabb lehet, minél fej-

lettebb az Ízlésük, minél képzettebbek, minél fogékonyabbak az uj iránt. Ahogy Jean-Louis Barrault olyan találóan mondja: egy előadás sikeréhez nemcsak

a

színészeknek

kell tehetségesnek

lenniük, hanem a nézőtérnek is. Hogy mit kell adnunk, az már fokozatosan,

a gyakorlatban

bontakozott ki. Kezdetben egy-két kiadványtípussal kísérleteztünk, a későbbiekben

ezek

száma egyre bővült és noha a skála

koránt sincs még lezárva, ma, vázolni tudjuk a munka

néhány év távlatából, nagyjából

"keresztmetszetét":

mit

adunk kinek,

milyen jellegű kiadványokkal igyekszünk segiteni a napról napra születő élő színház gondozóinak munkáját. Kiadványaink első tipusa

az

intézményeknek szól, ponto-

sabban a Művelődésügyi Minisztériumnak

és

a

színházaknak. A

Minisztérium munkáját elsősorban különféle tervezetekkel, statisztikákkal, kákkal,

az éves és a távlati tervezésen belüli részmun-

valamint

értékelésekkel támogatjuk;

a színházaknak

mint szervezett intézményeknek pedig rendszeresen küldjük Dramaturgiai Tájékoztatóinkat, tájékoztató vábbá a Világszínház a dramaturgia

246

sokszorositott

gyorslistáinkat,

to-

drámakéziratait. Ezekről

munkáját ismertető cikkben bővebben esik szó.

A kiadványok második típusát elsősorban a szakmabelieknek szánjuk, noha természetesen nagy öröm számunkra, iránt érdeklődők is tanulmányozzák őket.

ha a szinház

Ha muzeumi teremőre-

inknél egy diáklány vagy egy diákcsoportot vezető tanár megvásárolja a

Szinházi Tanulmányok

valamelyik olvasója

a

egyik irását, ha a Nagyvilág

modern

kíváncsi ás hozzánk fordul,

drámába belekóstolva többre is

ha a Korszerű Szinház-sorozat az

Állami Könyvterjesztőnél is vevőkre talál

-

ez majdnem olyan

örvendetes, mintha egy rendező hivatkozik, elképzelései védelmében, az általunk kiadott

Ohlopkov-irásra, vagy egy kritikus

érvel Roger Vailland szavaival. Kiadványainknak ez a második típusa háromfajta irást foglal magában. Az első csoport az elméleti kutatások eredményeit teszi közzé, mind hazai, mind külföldi vonatkozásban. Ide tartoznak a hazai színháztudomány elvi Írásai, napvilágot.

művelőinek

nagyobb

lélegzetű

amelyek a Szinházi Tanulmányok-sorozatban látnak Ezek a müvek

-

számuk még viszonylag kevés, de

igyekszünk egyre gyarapítani őket tőbb problémáit

tárgyalják

szinházi korszerűség,

-

elméleti

a realizmus,

szinházi életünk legégesikon;

foglalkoznak

a

a zenés szinpad kérdései-

vel, és, egyes esetekben, a külföldi dráma és szinház számunkra fontos vonatkozásaival.

A

katársainak nyújt fórumot;

számit

ilyen jellegű írásaira, lag, rendszertelenül

sorozat nemcsak az Intézet munminden szinházi

amelyek egyéb kiadóknál csak alkalmi-

kerülnének nyilvánosság elé.

éves távlati tudományos

szakember

terv

A tizenöt-

tematikája gazdag és változatos

területet biztosit a kutatás számára. Az elméleti

jellegű kiadványok voltaképpen két nagy cso-

portra oszthatók: a színházművészettel és a színháztudománnyal foglalkozó írásokra. -

Az előbbi területen belül a fő hangsúlyt

akárcsak a Minisztérium és

munkájában -

a

Színházművészeti Szakosztály

jelenleg is, a jövőben pedig egyre inkább a ren-

dezői, majd a színészi munka kérdései kapják. Hasonlóan fontos »7

a szinházi dramaturgia problémakör az uj

kérdéseinek

magyar

dráma

kidolgozása

sorsa,

is;

mindkét

azaz megszületése és

színrevitele szempontjából döntően fontos és feldolgozásuk par excellence az Intézet fő feladatából következik. tervei között szerepel egy rendezői

A

közeljövő

monográfia elkészítése, a

század legfontosabb rendezői irányzatainak elemző ismertetésével, valamint a régóta esedékes

dramaturgiai kézikönyv kidol-

gozása. De egyre inkább e célokat szolgálja többé-kevésbé közvetettebb formában kát,

külföldi anyagokat közlő színházművé-

szeti jellegű sorozatunk, a Korszerű Szinház és a Cikkgyűjtemény is.

A

Színházművészeti Szakosztállyal

megjelenő Korszerű Szinház nyok külföldi megfelelője

-

közös

kiadásban

voltaképpen a Szinházi Tanulmá-

- neves külföldi szakemberek hosz-

szabb Írásait

közli,

elsősorban

rendezői

és

problémákról;

színvonalát olyan nevek fémjelzik,

nyiszlavszkij, Brecht, Ohlopkov, Arthur Miller,

dramaturgiai mint

Szta-

S. F. Burian,

Jean Vilar, Alekszej Popov, Charles Dullin,Jean-Louis Barrault stb. A Világszínház mellett az Intézet talán legnépszerűbb sorozata, bizonyítván a szenvedélyes vágyat, mely szinházi embereinkben látókörük kiszélesítése egyes küliuldí szinházi

viták

iránt

él.

A Cikkgyűjtemény

anyagát bocsátja közre, azonos

problémakört taglaló hosszabb-rövidebb cikkek tükrében. rozat két legutóbbi foglalkozott;

száma

konkrétan

a

A so-

rendezés kérdéseivel

a Vita a rendezésről a Tyeatr hasábjain lefolyt

vitát ismertette, hozzászólói között nagyjaival, mint Ohlopkov,

a

Tovsztonogov,

szovjet szinház olyan Akimov és Vivjen; a

Színpadi alak problémái pedig a Popov vezette laboratórium vitáját tette közzé. A

színháztudománnyal

foglalkozó írások

szertani kérdéseket dolgoznak fel.

elsősorban mód-

Ilyen jellegű,

hézagpótló

mű dr. Székely György irása a szinjátéktipusokról, és hadd említsük meg képviselői között jelen évkönyvünket,

amely az In-

tézetben folyó munka elveit és módszertanát kívánja ismertetni az érdeklődőkkel. A szakmának szánt kiadványok második típusa színháztörténeti jellegű.

Céljuk

elsősorban a magyar színháztörténet ha-

gyományainak ápolása és hasznosítása,

mind a régmúlt,

mind a

közelmúlt vonatkozásában. Kardos Tibor értékes könyve a középkori magyar színjátszásról, a más kiadó gondozásában megjelent felszabadulási album,

a

magyar szinházak műsorát jelentős

nagy magyar szinászek szerepeit és a közlő,

a

kutatók számára rendkivül

Színháztörténeti Füzetek /az Intézet legrégibb kiad-

ványcsoportja/ jelzik a sorozat változatosságát. A színháztörténeti jellegű írások gazdag anyagát a Színháztörténeti Könyvtár-sorozat szűri meg, arra

törekedve,

hogy ezek is mindenek

előtt az élő magyar szinház fejlődését szolgálják. Végül, a szakmának

szánt

kiadványok

harmadik típusát a

müködéstani kiadványok alkotják, amelyek sorozatai - a Színpad és Közönség,

valamint a Müködéstani Tájékoztató

-

a szinház

gazdasági, jogi, technikai problémáit ölelik fel,részben hazai kutatásokat ismertetve,

részben a külföld szakirodalmáról tá-

jékoztatva. Mig az intézmények és a szakma számára készülő kiadványok csak örvendetes többletként számítanak a színházszerető "szakmán-kivüliek"

érdeklődésére,

a

kiadványok

harmadik

tipusa

egyenesen az ő számukra készül, elsősorban információs-népszerüsitő igénnyel. Ilyen kiadvány a közönségszervezők tájékoztatását szolgáló,

szerkesztésűnkben

amely egyelőre évente

háromszor

születben levő bemutatóit, kon-rovattal és általános kekkel;

a

most induló

megjelenő

Színházbarát,

ismerteti a szinházak előké-

sok illusztrációval,

gazdag lexi-

szinházi ismereteket is nyújtó cikSzinházi Tájékoztató

/a régi, csak a

külföldnek szánt francia nyelvű Théátre en Hongrie magyar változata/,

amely

szintén

évente háromszor a magunk mögött ha-

gyott hónapok szinházi eseményeit foglalja majd össze a magyar 349

olvasók számára,

ellátva egyben

a

külföld hűséges, lényegre

törő tájékoztatását is; végül pedig ilyen lesz a tervezett Pj Szinpad cimü folyóirat, ház Muzsika tebb,

mellett

amely a népszerűbb jellegű Film Szin-

szinházi

életünk problémáinak elmélyül-

tudományosabb igényű fóruma kiván lenni, mind a szakma-

beliek, mind a közönség számára. H

t

És most a nem kevésbé kényes,

és

megoldottnak semmiképp

sem tekinthető kérdés: hogyan? Mert hiszen minden bizonnyal radoxon lenne, ha

a

legősibb,

visszás és ellenszenves paleginkább

végtelen lehetőségekkel rendelkező

közösségi jellegű,

szórakoztatási formának, a

képzelet beláthatatlan birodalmában otthonosan mozgó művészetnek, a színháznak száraz,

vaskalapos, nehezen emészthető iro-

dalma lenne, amelyet egyik tudós alkot Íróasztala mellől a másik tudósnak.

Aki a színházról ir, az a szinház száméira kell,

hogy írjon; márpedig a szinház kivet magából mindent,ami életidegen, ami kiagyalt, ami képzeletszegény

-

nemcsak az ilyen

drámát, nemcsak az ilyen színészi játékot,hanem az ilyen szinházi tárgyú irást is.

A

művészet

tudományának formájában ifi

művészinek kell lennie. Az lsmeretteri03ttés tehát semmiképpen sem lehet azonos az ismeretközléssel. Kétségtelen: a "hogyan?" a "kinek?" kérdés függvénye. Általános szabályokat tehát nagyon nehéz felállítani. Mégis, egy valamire hadd mutassunk rá. képezzünk?

A Hogyan főzzünk?, a Hogyan fény-

vagy a Hogyan szedjünk gyógyszereket? kézikönyve -

bár előnyére semmiképpen sem válik -, deg

lehet száraz, lehet ri-

ás tételszerü, mert, ha jobb nincs, a fényképezni, a főz-

ni, a gyógyulni akaró ember elolvassa, /Ha e téren hasonlóan tartalmas,

mert el kell olvasnia.

de szines,

olvasmányos irás

jelenik meg, ő is boldogan dobja sutba a régit./ 250

Ilyen alapon

el lehetne képzelni, hogy mondjuk, a jelmeztervező, a díszlettervező vagy a világosító számára is készülhet hasonló könyv.

De valóban igy lenne?

sem csak technikai tételekből

áll;

Hiszen

- jobb hiján az S művészetük

és bizonyos alapszabályok

tételszerü lerögzitésén tul képzeletüket, alkotó tevékenységüket csak hasonló,

alkotó szellemű,

gazdag és sokoldalú isme-

retanyagra támaszkodó és ezt az anyagot gazdagon és sokszinüen kifejtő szakiró

termékenyitheti

meg.

/Windez

természetesen

egyes rövid, pi. müködéstani vagy történeti cikkekre, amelyek egy-egy technikai

eljárást vagy egy részkutatás végeredményét

ismertetik, sokkal csökkentebb mértékben vonatkozik./ De - ami még fontosabb, ami a döntő - a szinház vonatkozásában nem képzelhető el olyan könyv,

amely a szakmának kizárólag

egyetlen

ágazatához szól. A szinház mindenek felett kollektiv művészet. Részkérdései

elválaszthatatlanok a? egésztől.

A

diszlet- és

jelmeztervező számára nélkülözhetetlen anyagismerettel tisztában kell lennie legalább a rendezőnek és a színigazgatónak, de a színésznek is csak javára válik; a legújabb diszletezési eljárásokat és a játékra való

hatásukat

pedig mindenképpen ta-

nulmányoznia kell a rendezőn kivül a színésznek is, ismerkedhet velük az érdeklődő néző is vezet jó dolog,

a

tudatosság szintén jó dolog,

élvezetnél, a tudatos élménynél nincs mutandis ugyanez elmondható a rendező, munkájával foglalkozó Írásokról,

de a tudatos

magasabbrendü. a szinész,

Mutatis

a drámairó

sőt, a színháztörténeti jel-

legű müvekről is - szólniuk kell mindenkihez, foglalkozik,

sőt, meg-

- mert az ösztönös él-

aki

színházzal

következésképpen a rideg absztrakció funkciójuk-

kal van ellentmondásban. Ezért a

művészetről művészien!

jelszó nemcsak mellékes,

járulékos feltétel, amely "jó, ha megvan", hanem tartalmi, lényegbeli kérdés. natkoztatnánk, adatét

is

csak

Ha a jelszót csak a formára,

a stilusra vo-

ez ugyanannyit jelentene, mintha a művész fela

"művésziességben" látnánk; mintha csak az 251

élet díszítőjének fognánk fel, nem pedig annak, ami valójában: az élet

feltárójának

és

átalakítójának. A miivészi színvonal

tartalmi és formai kategória;

a kettő egymástól elválasztha-

tatlan. Aki szinházról ir, az önként

kér részt a szinház fej-

lődéséért való felelősségből; tehát, akármilyen

komoly

tudós

is, egy kicsit - vagy nagyon - művésznek is kell lennie./Hem véletlen, hogy korunk szakirodalmának legjelentősebb és leghatásosabb müveit olyan emberek kiemelkedtek,

akár mint szinészek,

mint dramaturgok vagy kritikusok; vel foglalkozó

tudósoknál,

akik a gyakorlat terán is

Írták,

akár mint rendezők,

akár

a színháznak csak elméleté-

minden

értékes gondolat ellenére

is, megérzett, hogy még nem lépték át a "kiskapu" küszöbét./ Vannak kiadványaink,

amelyekről

megjelenésük után többé

nem igen hallunk és mi magunk sem beszélünk. Holott beszélnünk kellene róluk,mert sorsukból tanulnunk kell. értékesíteni ház-sorozat

a

De ugyanígy kell

másik véglet tanulságait is. A Korszerű Szín-

eddig

Walter Kerr voltak.

legnépszerűbb szerzői Nyikolaj Ohlopkov ós Ohlopkov,

szorosan véve,

a

rendezőkhöz

szól; Kerr, szorosan véve, a drámaírókhoz. Mégis, lelkesen figyeltek fel Írásaikra az érintetteken kivül szinészek, kusok, sőt, érdeklődőbb

kriti-

szakmán-kívüliek egyaránt. Márpedig,

mint erről már szó volt,

kétségtelen, hogy a szinházi színjá-

téknak ők is alkotói. Ezek szerint e Kút könyv teljes egészében megvalósította minden szinházi

szakkönyv célját - kisebb-

nagyobb mértékben, de mindenkihez szólt, akin a színjáték sorsa múlik. Miért? Nyikolaj Ohlopkov

zseniális

kommunista alkotóművész, az

egyik legnagyobb és legérdekesebb

egyéniségű szovjet rendező;

Walter Kerr nagytekintélyű, kiváló felkészültségű, jószemü, de kétségtelenül polgári világnézetű kritikusJSbből a szempontból tehát semmiképpen nem lehet van valami,

egyenlőségjelet tenni közéjük. De

ami összeköti őket,

ami

lehetővé teszi köztük a

"békés együttélést": a szinház szenvedélyes szeretete, a szin252

háznak, mint a legmagasabbrendü közösségi élménynek tisztelete és féltése. És ezért közös bennük a vágy, hogy a szinház jobb, korszerűbb, izgalmasabb, érdekesebb legyen; vés, hogy ezért korszerű,

izgalmas,

és közös a törek-

érdekes eszközökkel har-

coljanak, Ohlopkov, mint rendező és szakiró, Kerr, mint kritikus és szakiró. Nem elszigetelt, sókat akarnak meggyőzni,

hozzájuk hasonló tudós olva-

hanem mindenkit, akinek a színházhoz

köze van. Mindketten ádáz ellenfelei a naturalizmusnak; az amerikai

"ujnaturalisták"

topogó ábrázolásának,

unalmas,

szürkitő,

Kerr

egyhelyben

Ohlopkov a sematikus daraboknak és elő-

adásoknak. Már önmagában ez is rendkivül rokonszenves szinházi embereinknek,

akik mohón szomjazzák

vett realista "képzeletszerüséget".

az

ohlopkovi értelemben

Hallgassuk csak meg a két

szerzőt: "Az, hogy a szinház ezeket a miniatűr igazságokat igazolja, langyos örömet vált ki belőlünk; tunk rá, mosolygunk.

De

ez az élmény nem villanyoz fel;

adott hozzá semmi számottevőt csak az olyan darab iránt künk a nagy

felismerjük őket, bólin-

ismereteinkhez.

érzünk,

igazságokból,

mint

Tartós

nem

hálát

amely többet mutat meg ne-

amennyivel

mi magunk szembe

mertünk nézni. És csak ezek hoznak izgalomba." /Kerr/ "...De amikor nagyszerű ötéves

tervünk hőseit... a szín-

darabban és az előadásokban előszeretettel ,köznapiasitják*

bensőleg, hogy végtelenül

.egyszerűsítik' és ,elevenné és egy-

szerűvé'

tegyék őket, s ezzel beleesnek a legvulgárisabb .kö-

zönséges'

fényképszerű utánzásba - talán mégiscsak felvetődik

a kérdés:

hol vannak

amelyek számára ezek

és a

minek

kellenek a jövendő századok,

hősök teljes nagyságukban, örökké él-

nek... S hol vannak és minek kellettek az előző, hősies évek, a nagyszerű, páratlanul hősies évek, amelyek telitve voltak... a szabadságért sért vivott harc

és a teljes

társadalmi és lelki felszabadulá-

mélységesen forradalmi pátoszával?"

/Ohlop-

kov/ ÜSS

És hogyan tud ez a két különböző

ember ezekről a hasonló

és mégis oly különböző célokról beszélni! Micsoda gazdag apparátussal, micsoda kapcsolatban

az

ismeretanyaggal,

milyen

elképzelhetetlen

élő szinházi gyakorlattal, az egyik a finom,

csipkelődő, gyakran

kacagtatóan szellemes irónia,

elsöprő szenvedély,

az elemi erejű indulatok hangján!

mas,

merőben egyéni hangú,

a

szó

a másik az Izgal-

szoros értelmében művészi

irás mind a kettő. Hasonló és mégis különböző célok,_ Igen, a végső megoldás szempontjából ez döntő fontosságú.

Hogy a társadalom fejlődé-

sének menete kedvez-e az iró célkitűzéseinek

- akár tudatában

van ennek az iró, akár nem - rányomja bélyegét az Írásra. Kerrel csak az ut egy jelentős szakaszán

tudunk együtt lelkesed-

ni, nevetni és bosszankodni - Ohlopkov a csúcsokra vezet, Az a valóságanyag,

az az élet, amelyhez Ohlopkov méri a szinházat,

közelebb áll hozzánk, jobban érint, jobban ércekéi. Ugyanezt a jelenséget a Korszerű Szinház más,egyéni hangú és művészi Írásaiban is megfigyelhetjük. Jean-Louis Barrault sok helyütt érdekes, de legtöbbször steril elmélkedései a polgári értelmiség egy szük, inyenc elitjéhez szólnak,

az ő visszhangjuktól várArthur Miller a pol-

ják a szinház sorsának jobbrafordulását.

gári értelmiség, a polgári humanizmus széles, de véges lehetőségű erőire apellál. Vailland-ja -

Hoger Vailland

a francia

színházszerető

-

dolgozó nép,

részéhez intézi ragyogó,

dramaturgiai felfogástól

áthatott

az 1950-es évek Boger a

francia kommunisták élesszemü,

könyvét.

marxista

Ohlopkov pedig -

igen, Ohlopkov, megint Ohlopkov - a győzelmes szocializmus népéhez beszél. Jean-Louis Barrault Létraz és Claudel véleményére hivatkozik; francia mozgalmi

Arthur Miller Ibsent idézi; Hoger Vailland egy harcosnő

véleményét ismerteti,

de kiemeli,

hogy az ilyen vélemények vallói kisebbségben vannak-

Ohlopkov

egy egyszerű szovjet munkásnéző döbbenetesen lényeglátó és tájékozott levelét közli az ő munkájával és a szovjet szinházzal 2f&

kapcsolatban. Az ő lehetőségei a legtágalbak, és 5 élni is tud velük. AAA Ami kiadványaink jövőjét illeti, a külföldi anyagból,

a

azon kell lennünk, hogy

lehetőséghez képest, minél több ilyen

izgalmas, a gyakorlatra támaszkodó és arra visszaható elméleti müvet válogassunk.

Hazai

szakirodalmunkra

vonatkozóan pedig

bátran vállalhatjuk: Ohlopkov lehetőségei a mieink is. E lehetőségek kibontakoztatása érdekében az előtxünk sabb feladat,

álló legfonto-

hogy kiadványainkat fokozatosan ós következete-

sen a magyar színháztudományi irodalom fórumává fejlesszük. És talán ennyi az, amit szükités, légbőlkapott általánosítás, receptszerüség nélkül el lehet mondani. A szinház nálunk közügy; ha a színházról szólunk, érdeklődésre számithatunk.

a színházról irunk, Elvben.

Ha

letettük könyvünket a

köz asztaléra, bizhatunk benne, hogy lesznek, De mi biztosit arról, után?

egyre szélesebb akik felemelik.

hogy nem teszik le az első néhány oldal

Mi biztosit arról,

hogy

valóban

elérjük célunkat:

a

szinjáték összetevő erőinek megmozgatását, befolyásolását, müvelését? A biztosíték hatás attól függ,

elsősorban

bennünk van:

miről és hogyan irunk.

a fogadtatás és a Szinházi életünknek

valóban fontos, valóban korszerű, valóban érdekes kérdéseiről, szilárd elviséggel, tartalmasén,

izgalmasan, művelten, az el-

mélet magaslatáról ós a gyakorlat sűrűjéből egyszerre, egyszóval: tudományról - művészien. Sz, Szánvó Judit

255

AZ INTÉZET ISMERETTERJESZTŐ MUNKÁJA ÉS A KISÉRIETI ELŐADÁSOK KÉRDÉSEI Az intézet nem csupán az elvont mák feldolgozásával

foglalkozik,

színháztudományi problé-

hanem

van a társadalom különböző rétegeivel

-

állandó kontaktusban éppen a színművészet

jellegénél fogva. Ennek a fiatal tudományágnak nem csak a mult feltérképezése és megfejtése,

az elméleti tételek felállítása

a feladata, hanem részt kell vennie a jelen szinházpolitikájának kialakításában és e művészet összefüggéseinek feltárásával a társadalom szolgálatába kell állitania a szinházat is. Ezen a tudományterületen különösképpen tudományos munka próbaköve

a

érvényes az a tézis, hogy a

gyakorlati élet, s hogy eredmé-

nyeinek megismertetésével az emberek

tudatának átalakításában

is részt kell vállalnia. A szinház nagy tömegekre tud azohos

időben azonos hatást

gyakorolni. A dráma ugyanis állásfoglalásra kényszeríti. A nézőtéren Ulő

közönség

küzdő ellenfelekkel. megvalósulásáért,

egyetért vagy szembeszáll

a

színpadon

Velük érez törekvéseikben, izgul céljaik

ha ezek a célok szimpatikusak számára. De a

darab alakjai közül

mindenképpen

választania kell olyan sze-

replőt, akinek a sorsában leginkább osztozni tud - azaz akarva akaratlan

le

kell

tennie

voksát valamely törekvés mellé -,

máskülönben képtelen & játékba beleélni magát. gal mondhatjuk,

így tehát jog-

hogy a dráma a leginkább pártosságra,

foglalásra ösztönző

művészet,

amely a nézők előtt lejátszódó

cselekmény erejénél fogva befolyásolja közönségét. 256

állás-

A szinház tehát,az itt emiitett alaptulajdonságainál fogva, nagyon fontos a kulturális élet területén. mert a művészet csak

absztrahálva

de a művészet valóságtükrözése ménybonyolitás, zés,

a

De éppen azért

ilyen világos és egyszerű, sürités, tipizálás, cselek-

hőskiválasztás, szerkezeti felépítés, jellem-

a konfliktus és még sok más esztétikai

utján valósul meg,

törvényszerűség

a nézőnek számtalan ismeretre van szüks'je

ahhoz, hogy jól tudjon választani a darab hőseinek akarati törekvéseit illetően;

hogy helyesen tudja megfogalmazni magában

a mü eszmei mondanivalóját; hogy képes legyen a konfliktus tipikusságának megállapítására;

hogy felismerje a stilusirányok

sokaságában rejlő ábrázolási módok különbözőségeit stb. zőnek tehát tudatában már valókat,

A né-

magával kell vinnie azokat a tudni-

melyek elengedhetetlenül fontosak a színdarab megér-

tése szempontjából.

Ez a tudatosság

szükséges ahhoz is, hogy

élvezni tudja a drámát, s hogy hatni engedje magéra a játékot. Még a legműveltebb

színházlátogatónak

sem

elegendő

csupán

'irodalmi tájékozottsággal" végignézni egy müvet, hanem a drámai műfaj sajátosságaival, a színművészet, a szinészi játék, a diszlet és egyéb szcenikai

problémákkal is meg kell ismerked-

nie. Uj közönségünknek, mely az elmúlt másfél évtizedben hódította meg a színházat,

különösképpen

nagy szüksége és igénye

-"an ezeknek az ismereteknek az elsajátítására,

a színházművé-

szet történetében rejlő kulcskérdések megismerésére. A hasznos szinház elve, mely az elmúlt évszázadban számos drámaíró és rendező művészi hitvallása volt

-

a mai, szocia-

lista szinház célkitűzése is. Hasznos szinház, mert nevel,mert tanit, mert uj ismereteket ad, alakjában éri el mindezt.

mert játszva s az átélt élmény

Ahhoz azonban,

hogy a szinmüvészet

valójában elérje célkitűzéseinek maximumát,

tudatos és müveit

közönségre van szüksége. Mindebből következik,

hogy a Színháztudományi Intézetnek

fontos feladatai közé tartozik a közönségnevelés. Előadássoro257

zatainkat tehát olyan módon állitjuk össze,

hogy az érdeklődő

hallgatóság a drámatörténet különböző korszakaival, irányaival éppúgy megismerkedjék,

mint a színházművészet fejlődésével, a

játékstílusokkal és rendezési elvekkel. Az antik szinház nagyjairól és előadásmódjáról nem csupán

azért kell tudomást sze-

reznie nézőinknek, mert pl. a Körszinház nyári programjában az ókor drámairóit idézik, vagy mert olykor színházaink is vállalkoznak egy-egy görög tragédia bemutatására, drámák művészileg

példamutatóan

tükrözik

hanem mert ezek a koruk valóságát, s

játékmódjuk a modern szinházi törekvésekre is nagy hatást gyakorol. A drámatörténeti

előadások

feladata röviden szólva az

egyes korszakokban a társadalom és a művészet összefüggéseinek elemzése, s végső fokon annak a célnak az elérése, hogy közönségünk eljusson

arra

a

színvonalra, amikor segitség nélkül,

önmagában is helyesen analizálja a látottakat. el kell érnünk,

hogy

élethabzsolását

éppen ugy megértsék,

"udvari költészetét",

a

Előadásainkkal

reneszánsz ember mindent tudni akaró

becsület-

és

mint az ujklasszicizmus kötelességkomplexusát; a

felvilágosodás világos eszmeiségét és ésszerűséget hirdető alkotásait; * romantika dramaturgiailag mindent felforgató, hőskultuszt teremtő, «gyarcu jellemeket alkotó ábrázolásmódját; a naturalizmus felszini valóságot fényképező, a mindennapok nyomorát ábrázoló célkitűzéseit, forgató drámatechnikáját, stb.

a

a formabontók tért és időt felpszichologizáló

emberábrázolást

De nemcsak megértenünk, kell ezeket a törekvéseket, hanem

nevelnünk kell a közönséget arra is, hogy dönteni.

Ítélkezni

tudjon ezekben az ábrázolási módozatokban, s előadásainkkal be kell bizonyítanunk, hogy a realizmus, mely az emberi és társadalmi összefüggések keresését és ábrázolását tűzte ki célul, a legteljesebb és legigazabb módszer. A magyar színháztörténet, a rendezés és előadóművészét is több előadásunk témája volt. A szinész 258

alkotása;

/Az olvasópróbától az előadásig;

A mimosztól

a musicalig; Korszerűség a

színpadon;

Nagy rendezők, nagy szinészek; Szocialista realiz-

mus és a szovjet színházművészet; A szinpad és nézőtér kapcsolata; A szinpad és a jelmez stb./ dern szinpadmegoldásokkal

Napjainkban különösen a mo-

szemben áll értetlenül közönségünk,

ezért előadásainkban a tartalom és forma

kapcsolatának kérdé-

séről, a tartalom formát meghatározó lényegéről,az öncélú formai megoldások

céltalanságáról,

a

modern rendezési elveknek

megfelelő gyorsan pergő színielőadások követelményeiről éppúgy tájékoztattuk hallgatóinkat,

mint a szinpadtechnika belső mű-

helytitkairól vagy a szinészi játék és ábrázolás módozatairól. Az a 60-80 hallgató, aki a TIT Szabadegyetem vagy a Pedagógusok

Szakszervezete

által

rendezett

előadássorozatunkon

résztvett, az alapkérdések megértésével távozott erről az egyéves tanfolyamról.

Nemkülönben eredményes volt - hogy konkrét

példát is emlitsünk még - a Jászberényi Déryné Művelődési Otthon kezdeményezésére összeállitott, vagy a Vasas Szakszervezet közönségszervezői számára rendezett drámatörténeti sorozatunk. Eljutottak előadóink a Műszaki Közlekedési Egyetem, Tudományegyetem hallgatóihoz is,

a Szegedi

s az Eötvös Loránd Tudomány-

egyetem színházművészeti speciálkollégiumának is sok érdeklődő tanárjelöltje vált a szinház lelkes és értő hivévé. Előadásaink

számának

évenkénti

alakulását a

következő

grafikon mutatja:

Ittllllli

4954

4955

4956

>1957

4956

4959

4960

4964

259

Munkánk másik, talán az eddig felvázoltaknál is fontosabb része a szinházak szakmai továbbképző

munkájának segitése. Az

1961-62-es évadban szokásossá vált "próbamentes napok" előadásai és vitái a korszerű szinházról,

a müvészetpolitikai fela-

datokról, a mai drámáról, a szocialista real izmusról,a marxista filozófia esztétikai problémáiról,

a

szinpadi beszéd és a

szcenika kérdéseiről mind közelebb vitték művészeinket a jelen és a jövő feladatainak tisztázásához. egy része tájékoztató jellegű volt,

Ezeknek az előadásoknak

vagyis az érdeklődés fel-

keltését szolgálta,

más része viszont a vitatható, a szinházi

életet napjainkban

foglalkoztató művészi és ideológiai kérdé-

seket igyekezett a megoldás felé irányítani.

Segitséget adott

az Intézet a bemutatandó drámák részletes elemzéséhez is. Az Intézet szinházpolitikai munkásságát jelzik a kísérleti előadások is. Az Egyetemi, az Irodalmi és az Ódry Szinpadon tartott előadások nemcsak a szakemberek és a közönség érdeklődését keltették fel, hanem az uj magyar dráma megszületéséhez is hozzájárultak azáltal,

hogy egy-egy mü szinpadra állításá-

nak fontosságát bizonyították. teleket

az ügy ér" kében: gárdánk

Megteremtették azokat a felté-

- ha szűkösen is -, melyek elengedhetetlenül fontosak elsősorban a nyilvánosságot.

növekedése ugyanis csak abban

el, ha pl. ifjú Íróink szinpaddal,

s

a

az

Szinházi Író-

esetben képzelhető

gyakorlatban is megismerkedhetnek a

ha színészeink tolmácsolásában hallják szavai-

kat, melynek visszhangja a drámaírói technika, a mesterség elsajátításától legalább annyira függ, mint az irói jó szándéktól. Ezek közé repülőjáratának, Gyula

a

bemutatók közé tartozik Sándor Iván R 34-es Devecseri Gábor Odüsszeusz szerelmeinek. Bay

Konok emberek c. drámájának

s Erdélyi Lukács Későn c.

művének előadása is. A kísérleti előadások sokrétű célkitűzései pel az a szándék is,

között szere-

hogy bemutatásra kerüljenek olyan szoci-

alista realista vagy haladó nyugati darabok is, melyek valami260

lyen okból nem szerepelnek állandó szinházaink műsorán. /Pagogyin-est, Brulin Kutyák./ Ezeknek a produkcióknak

szintén nem lebecsülendő eredmé-

nye, hogy fiatal, tevékenységre és feladatokra vágyó színészeink fejlődését

segitik

elő,

akik önként vállalt szerepeiket

valóban áldozatos munka árán állitják szinpadra. Az Intézetnek sokrétű ismeretterjesztéssel továbbiakban

is,

de

is a

feladatai

mellett még sokáig kell

foglalkoznia.

A

cél azonos marad a

közönség

nevelése érdekében végzett

munkát még egyre szélesiteni kell.

A szakmai továbbképzést és

a viták termékenységét viszont egy tudományos igényű folyóirat meginditásával kellene elősegítenünk. Kónya Judit

26 A

A SZÍNHÁZI MUZEOLŐGIA KÉRDÉSEIBŐL 1. Történeti előzmény A szinházi Írásos emlék,

muzeológia

körébe

tartozik minden tárgyi és

ábrázolás és hangfelvétel,

adásból származik.

Ezek:

amely szinházi elő-

diszlet- és jelmeztervek,

jellemző

kellékek, esetleg bútorok, jelmezek és jelmez tartozékok, szöveg-könyvek, rendező- ós sugópéldányok, vételek, telerecording szalag,

fényképek és filmfel-

magnetofon szalagok, hangleme-

zek, színlapok, ügyelői napló és jelentések, diszlet-, jelmez-, butor-jegyzék,

pénztári

elszámolások,

ügyeletes rendőri

és

tűzoltói jelentések, illetve ezek másolatai, szinpadi munkamakettek és diszlet-makettek, szóló cikkw..,

hírlapi

kritikák,

a

színházról

s végső soron az egész szinházi irattár. /Szer-

ződések, bérfizetések, elszámolások stb./ Ide tartoznak a színházépület külsejéről, szült tervek;

ugyanezekről,

egyéb részeiről,

belsejéről ké-

valamint a szinpadról, a szinház

a bediszitett szinpadról készült felvételek;

jelentősebb színházépületek bontásából származó emlékek /szinpaddeszka, tapéta, stukkódisz, tárgyak, székek stb./.

jellegzetes kisebb berendezési

Színházépítési és bontási

írások, szobrok, domborművek, oszlopok.

műszaki le-

Színháztörténeti

je-—

lentőségü öltözőszobák képei, berendezési tárgyai stb. Nehezebb a muzeológiai

meghatározása valamely kiváló mű-

vésztől származó emléktárgynak,

használati tárgynak. Nem két-

séges, hogy ezek egy része muzeális,

262

mint pl. Ódry Árpád vagy

Varsányi Irán szinpadi festékes doboza, Bajor Gizi pipere cikkei. De vajon ide sorolhatók-e a személyes használati tárgyak, még abban az esetben is, ha használta az illető?

azokat

történetesen szinpadon is

Pl. cigarettatárca,

sétapálca, legyező.

Muzeális jelleget ad-e az emléktárgynak az a puszta tény, hogy egy kiváló művész tulajdonát képezte? Vajon egy kiváló hadvezérnek csak a csatatéren használt holmijait örzi-e a történeti emlékek muzeuma?

Az

államférfi és politikus emléktárgya^ hol

végződnek?

Csak azok-e,

amelyeket

használt?

S melyek azok?

Olykor

megtörölheti

homlokát

politikai funkciói közben a

legnagyobb államférfi is

zsebkendőjével fontos tanácskozás köz-

ben. Muzeális emléktárgy-e a zsebkendő? tán a költészetével kapcsolatos

Vagy a költőnek pusz-

tárgyait tartjuk muzeális em-

lékeknek? Hol a határ? Tekintve,

hogy az ember nem

legyen iró, művész, államférfi, jellemzőek az emberre,

választható el működésétől,

vagy akármi, bizonyos tárgyak

a korra, s igy fényt vethetnek működé-

sére, művészetére is. Tehát a nem kifejezetten szinpadi kellékek, jelmezek stb. mellett a művészre jellemző egyéb emlékek is muzeálisak lehetnek és a gyűjteménybe

kerülhetnek.

gyűjtemény egyik fő célja, suk a közönségnek,

az

kiállithatóság.

kiállított

A

Mivel a

színháztörténeti

hogy kiállítás formájában bemutas-

emlék

gyűjtésénél az egyik szempont a emléktárgynak

azonban nemcsak

jellemzőnek kell lennie, hanem érdekesnek is. Tehát olyan tárgyakat kell gyűjtenünk, érdekesek. zag-

és

amelyek kiállithatóak,

jellemzőek és

Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kivül a hé-

hiánypótló emlékeket sem,

amelyeket tudományos fel-

dolgozás céljából akkor is meg kell szerezni, követelménynek nem, vagy

nem

ha azok a fenti

teljes mértékben felelnek meg.

Itt emiitjük meg, hogy a gyűjtés

soha nem lehet öncélú: annak

szolgálnia kell a tudományos kutatást, egyéni vagy korképet kell adnia,

az ismeretterjesztést,

s lehetőleg minden egyes em263

léknek sarkallnia kell

a

gyűjtőt és kutatót a tovébbi össze-

függések felderítésére, tisztázatlan kérdések megoldására. A gyűjtéssel kapcsolatban a szinház jük mindenfajta előadásra, nált, bejelölt, vagy verseskönyvet

éppúgy

önmaga a

fogalmát kiterjeszt-

hiszen a szavalómüvész által haszszámára

instrukciókkal ellátott

gyűjteménybe sorolunk, mint egy sze-

repkönyvet, rendező- vagy sugópéldányt. * gyűjtés tárgyát a gyűjtemény jellege határozza meg. Elképzelhető gyűjtemény csak nyomtatott, vagy kéziratos anyagból vagy csupán emléktárgyakból.

Lehet

gyűjtemény

szépművészeti

vagy iparművészeti alkotásokból; a szinházi gyűjtemény mindezt egye siti. A gyűjtés területét többféleképpen határozhatjuk meg: magyar szinészet az egész világon, magyar szinészet Magyarországon, magyarországi szinészet

bármilyen nyelven,

csak hivatá-

sosszinészet, mindenfajta színészi tevékenység, csak egy szinház történetére korlátozódó gyűjtési tevékenység stb. Jelenlegi körülményeink /hely, munkaerő stb./ figyelembevételével gyűjtő tevékenységünket a magyar nek gyűjtésére korlátozzuk, ran fordul elő idegen

szinészet emlékei-

noha a "ragadvány-anyagban" gyak-

színjátszással kapcsolatos emlék is, és

amióta a Színháztörténeti

Muzeum

a

keretén belül működik és kapcsolata

Színháztudományi Intézet van a világ színjátszásá-

val, mind gyakrabban kerülnek hozzánk különböző nemzetek színházainak képes vagy nyomtatott emlékei is, amelyeket természetesen besorolunk gyűjteményünkbe. A szinházi muzeológia egy ponton nem tekinthet semmi mellék körülményt

/kiállíthatóság, érdekesség stb./, hanem a le-

hető teljességre kell törekednie és ez: /Itt muzeológiáról

lévén

szó,

a szinlapok gyűjtése.

nem térünk ki a gyűjteményhez

kapcsolódó adattárra,1'' amelynek természetesen adott körülmé1/

^Lásd ez Évkönyv más helyén Szakáts Károly: Az adattározás elvi és gyakorlati szempontjai.

264

nyek között' ás

céljának megfelelően - teljességre kell töre-

kednie./ Éppen a szinlapokkal

kapcsolatban

ismételten felmerül a

kérdés: magyar, vagy magyarországi szinjátszás emlékeit gyüjtsük-e? Ha magyar, akkor az országhatárokon kivüli magyar nyelvű előadások szinlapjait,

műsorait és egyéb megszerezhető em-

lékeit is gyűjtenünk kell;

ha magyarországi szinjátszás emlé-

keit gyüjtjUk, akkor kellenek

az

itt idegen nyelven előadott

darabok megszerezhető emlékei is. Erről még

a 3. pontban bő-

vebben szólunk. A magyar s z i n h á z i magyar nyelven,

muzeológia

vsú.amint

adott darabokkal

idegen nyelven e l ő -

kapcsolatos emlékek g y ű j t é s é r e , de f i g y e l e m -

mel kísérjük a külföldre j u t o t t lyafutását i s ,

j e l e n l e g k i t e r j e d a bárhol

Magyarországon

magyar müvek idegennyelvü pá-

elsősorban a k l a s s z i k u s magyar darabokét, mint

Az ember t r a g é d i á j a . Bánk bán. Csongor és Tünde stb. A magyar muzeumok lékek gyűjtésére

gyűjteményei k i f e j e z e t t e n szinházi em-

sohasem t e r j e d t e k k i .

nyében t a l á l h a t ó k szinházi

Több muzeum gyűjtemé-

vonatkozású emlékek,

csak a h e l y t ö r t é n e t i g y ű j t é s s e l kapcsolatban,

de többnyire

vagy olyan s z o -

bor, festmény, d i s z t á r g y , amely elsősorban nem szinházi vonatkozásánál fogva került a muzeumba,

hanem alkotójának művésze-

t é t van hivatva h i r d e t n i . Szinházi j e l e n l e g van az

emlékgyűjteménye v o l t Állami Operaháznak.

a

Nemzeti Színháznak és

A Nemzeti Szinház emlék-

gyűjteményéről bővebben irtunk a Theatrum

ugyanezen számában.

Az Operaház emlékgyűjteménye a I I . e m e l e t i

páholyfolyosó

jobb- és b a l o l d a l i részén egy-egy k i s szobában van e l h e l y e z v e , évek ó t a zártam

a

közönség, de még a szakkutatók számára i s .

Az Operaház költségvetésében

nincs l e h e t ő s é g a gyűjtemény bő-

v í t é s é r e és igy olyan gyűjtemények

mennek veszendőbe e p i l l a -

natban, mint a közelmúltban elhunyt Némethy E l l a , Halmos János é s Hasel beck Olga

örökös tagok hagyatékaiban t a l á l h a t ó operai 265

emlékek. Az emlékgyüjtemény tudományosan sem meghatározva, sem feldolgozva nincs, azzal az Operában senki nem is foglalkozik, s éppen ezért bőviteni

és

kívánatos az

lenne

muzeumunkat operai tagozattal

operai gyűjteményt muzeumunk szakfelügyelete

alá vonni. A magángyűjtemények sebb BedS Rudolf

között a háború

gyűjteménye volt,

elStt a legjelentő-

amely elsősorban metszet,

kőrajz, fénykép ós kéz iratos,valamint igen nagyszámú ap' nyomtatványból állott.

A

háború után a gyűjtemény legjelentősebb

része az Országos Széchényi Könyvtárba került.

Igen

szép

és

nagykiterjedésű gyűjteménye volt Hollós Oszkárnak. Ez elsősorban Budapest-emlékanyag volt,

s

ezen belül szerepelt a szin-

ház. A gyűjteményt 1953 után részleteiben a különböző budapesti muzeumok vásárolták meg; a szinházi vonatkozású bő anyag az Országos Szinháztörténeti Muzeumba került. Jelentős volt Rozsnyay Kálmán

nógrádverőcei

Prielle Kornéliára

gyűjteménye,

vonatkozó

szinészeti

az irodalmi jellegű anyag mellett. sebb gyűjteménye volt

amelyben

és

gyűjteményeknek egy része a háború

emlékek találhatók,

Szinházi vonatkozásban ki-

Petrich Gyulának

nagy, másfajta gyűjteményében/

elsősorban

/egyébként számottevő

Rexa Dezsőnek.

Ezeknek

a

alatt súlyos károkat szen-

vedett, a megmaradt részük pedig többnyire valamely közgyűjtemény állagába került. Sok szinháztörténeti

anyag bukkant fel a különböző szin-

házi kiállítások kapcsán is.

Az

első magyar szinháztörténeti

kiállitást Budapesten rendezték, 1890-ben,

a magyar színészet

fennállásának százados ünnepe alkalmából. Nagyobbszabásu vidéki kiállitás volt

1898-ban Debrecenben, a város színészetének

100 éves évfordulója alkalmából. Országos viszonylatban a legjelentősebb

1937-ben

szinháztörténeti

az

Iparművészeti

kiállitás

Szinházra vonatkozó

volt,

Muzeumban

rendezett

amelyen a 100 éves Nemzeti

emiékeket mutatták be.

Erről nyomtatott,

képes katalógus is maradt fenn, amely másfél évtizeddel később 266

utmutatóul szolgált az Országos Színháztörténeti Muzeum gyűjtő tevékenységének

megindításához.^

A háború után fejlesztette

ki, eredetileg csak a cirkusz- és mutatványos

tárgykörre szo-

rítkozó gyűjteményét általános magyar színháztörténeti gyűjteménnyé Berczy Géza.

Jelenleg magántulajdonban általános szín-

háztörténeti gyűjtemény nemigen van,az emiitetten kivül. Azonban számos olyan gyűjteményről tudunk, emlékeit

őrzik,

különösen

ott,

amelyben egy művésznek

ahol a művész hosszabb időt

töltött a pályán, s igy a maga és kortársai emlékei természetszerűleg gyűltek össze.Latabár Kálmán Kossuth-dijas szinmüvész tulajdonában hires és régi szinészCsaládjára vonatkozó emlékek vannak; Pázmán Ferenc a régi Népszir.házra vonatkozó képeket és szinlapokat őrzi, a most nemrég elhunyt Rózsahegyi Kálmán otthona

már

valóságos

Rózsahegyi Emlékmuzeum volt életében is;

gazdag fénykép gyűjteménye vein Bálint Lajos iró-dramaturgnak a hazai és külföldi szinészhirességekről;

gazdag

operai emlék-

anyaga volt Sándor Erzsi kamaraénekesnő, az Operaház tiszteleti és örökös tagjának tulajdonában stb. Az 19^9. évi 13. sz. tvr.,

majd az ezt kiegészitő és mó-

dositó 195^. évi 13. sz. tvr. rendelkezik a nemzeti érdekű magángyűjtemények és az egyes

muzeális értéktárgyak bejelentési

és tartási kötelezettségéről.

Szabályozza mind az állam, mind

pedig a magántulajdonos jogait és kötelezettségeit e téren. rendelet némi aggodalmat okozott

a

teszi-e az állam rá a kezét a magángyűjteményre? megjelenése óta eltelt lyes voltét.

12

Nagyon sok,

A

magángyűjtők körében: nem Az első tvr.

esztendő bebizonyitotta a tvr. hea háború viszontagságai miatt isme-

retlen helyen lappangott műtárgy került elő, vétetett nyilvántartásba és ezáltal védetté lett. A tulajdonosok meggyőződhet-

A hazai színháztörténeti gyűjteményekről és kiállításokról lásd szerző cikkét a Színháztörténeti Értesitő 3. számában, Bp. 195^. 267

tek, hogy

a

rendelet kizárólag a műtárgy védelmében készült,

semmiesetre sem a tulajdonos ellen. Néhány éve már a Bizományi P védett

Áruház aukcióin

tárgyak

bizonyos magasabb értéket

képviselnek, rangjuk van a műtárgyak között. Az eltelt 10 év alatt

több

színháztörténeti vonatkozású

magángyűjteményt nyilvánítottunk védetté, minden esetben a tulajdonos kérésére.

Védett

gyűjteményeink

között

elsősorban

kép, nyomtatott anyag /szinlap, szóróversek, almanachok stb./, szobor,

emléktárgyak szerepelnek,

berendezési tárgyak.

kisebb

mértékben bútorok,

A lakbérpótlékról szóló rendeletnek az a

része, amely mentesítést engedélyez olyan szobáikra, amelyekben túlnyomó részben műtárgyakat helyeztek el, tést eredményezett. Néhány volt a berendezés,

s

esetben

ismét sok bejelen-

színháztörténeti

érdekű

a Minisztérium muzeumunkat utasitotta a

védettségi előterjesztésre, illetve javaslattételre. Sajnos, a vidéki gyűjtemények kevésbé vannak szem előtt, rendkivűl

hiányosak

1962-től kezdve

ismereteink,

azonban

ki a muzeum tudományos hozzátartozik,

igy

s

igy azokról

nyilvántartásunk

is.

évi négy alkalommal vidékre szállnak

munkatársai és a gyűjtő tevékenységhez

hogy felkutassák a magántulajdonban levő gyűj-

teményeket is, azokról pontos felméréseket eszközöljenek. Nagy segitséget várunk

e

téren

a

vidéki' muzeumoktól, amelyeknek

színháztörténeti gyűjtését muzeumunk, mint országos muzeum ellenőrzi és irányítja. A védettségi tvr. séről is intézkedik,

a pusztulásnak kitett műtárgy megőrzé-

de muzeumunk rendkivűl korlátozott befo-

gadóképessége miatt

ha annak gyakorlati megvalósítására ke-

rülne sor, hogy a veszélyeztetett műtárgyat a muzeumba be kell szállítani -, zavarba lennénk az elhelyezési nehézségek miatt. A közelmúltban

majdnem

nagy védett gyűjtemény

ilyen helyzetbe került a muzeum egyik őrzési helyének beázása ós a helyreál-

lítási intézkedések halogatása miatt.

268

A védettség, illetve bejelentési kötelezettség elsősorban kiállításaink esetleg hiányzó

szempontjából jelentős, mert a gyűjteményünkben tárgyakat,

emlékeket a védett

gyűjteményből

kiállításra igénybevehetjük.

2. Hogyan fejlődött a szinházi muzeológia muzeumunk alakulásától? a/ Gyűjtő tevékenységünk Az 1952 novemberében

alakult

Országos

Muzeum semmiféle szinházi gyűjteményre, maszkodhatott.

Színháztörténeti

mint alapra,

nem tá-

Teljesen élőiről kellett felépiteni a szinházi

muzeológia elveit,

annak gyakorlati alkalmazásán keresztül. A

kormányzat megfelelő pénzösszeget bocsátott a muzeum rendelkezésére, előirva annak rendeltetésszerű felhasználását. Kiindulási alapul a szeti Muzeumban gált.

100 éves Nemzeti Szinház 193?-ben, az Iparművérendezett emlékkiállításának katalógusa szol-

Felkutattuk az elérhető kiállítókat,

léktárgyakat,

a még meglevő em-

s a szakmában mihamarabb elterjedt a hire a mu-

zeum alakulásának és vásárlási szándékának. megindult a muzeumba. távlati tervünket,

Alakulásunk

Az anyag áramlása

után azonnal elkészítettük

melyben első kiállításként a magyar színé-

szet hősi korszaka szerepelt. Ennek megfelelően, az első időkben gyűjtési tevékenységünket is fokozottabban forditottuk erre a korszakra.

Természetesen

akkor is és azóta is mérlegel-

jük, hogy nyilik-e ismét alkalom valamely emlék megszerzésére, ha azt egyszer visszautasítottuk,

akár,

mert

pillanatnyilag

nem tartozott elsőrendűen fontos gyűjtési körünkbe, akár anyagi vagy más okok miatt. kiállításunk óta azonban

Az

1954-ben

megnyitott első állandó

fokozatosan

rátértünk minden magyar

színháztörténeti emlék gyűjtésére. Ha érdekel is a régi magyar 269

színháztörténeti anyag ma már léke,

ritkaságszámba menő egy-egy em-

tervszerűen gyűjtjük a legújabb kor,

szinházi emlékét, hanganyagot.

elsősorban

a

a jelenkor minden

fényképeket,

szinlapokat és

Anyagi lehetőségeinkhez képest vásárolunk képző-

művészeti alkotásokat és e helyen hogy korunkban ritkábban művészeti alkotások,

sajnálkozva állapítjuk meg,

készülnek színészekről komoly képző-

sokkal

ritkábban,

vagy mint a polgári korszakok folyamán.

mint a hősi

korban,

Ez érthető is, hiszen

a hősi korban a metszet és a kőrajz pótolta a nem létező fényképet,

a

polgárosodás

korában pedig a szinész presztízséhez

tartozott, hogy neves festőkkel

olaj-, vagy hires szobrásszal

szoborportrét készíttessen magáról. Ha a modellüléshez a színésznek sem ideje,

sen

idege

nincs,

az esetleg elkészített

portrét pedig a modern lakásba aligha tudja elhelyezni. Ennek ellenére, mint emiitettük, készülnek színészekről portrék,szerepben is,

legfeljebb sokkal kisebb méretben, mint az egykori

életnagyságú olajfestmények. Gyűjtő tevékenységünk, amely kezdetben a magyar szinészet hősi korszakára korlátozódott, ma már kiterjed időben és területben az egész magyar színjátszásra, külföldi magyar szinészetre,

csökkentett mértékben a

egyelőre az

operai előadások és

bábművészet emlékeinek kivételével. b/ A begyűjtött anyagról Szinháztörténeti

szempontból

nem

mindig az az értékes

anyag,amely kereskedelmi szempontból értékesnek látszik. Gyakran egy ritka színlap, hézagpótló nyomtatvány,

egy eddig kér-

déses vagy vitatott adat eldöntését szolgáló levél, vagy bármi más értékesebb a színháztörténet részére,

mint ennek vagy an-

nak a színésznőnek valódi ékszere. Az "érték" nünket:

megállapításánál

ritkaság, kiállithatóság, 270

sokféle szempont vezet ben-

a fentebb emiitett hézagpótló minőség, az érdekesség, jellemzőség;

ezek mind olyan szem-

pontok, amelyeket

a

kérdéses

emlék értékelésénél figyelembe

szoktunk venni. Qöntő az emlék eredetisége is; természetesen a másolat vagy a sok példányban előforduló emlék vészit az értékéből. Igy beszélhetünk a színháztörténeti emlékeknél ritkasági értékről is. Műteremben levelezőlap nyomatoknál; kevés,

készült

fényképek értékesebbek a

vannak fényképek,

amelyek rendkivűl

néha csak egy példányban készültek. Ezek természetesen

értékesebbek

a

népszerű szinészek vagy színésznők

fellelhető képeinél.

tucatszám

Szinpadi jelenetkép értékesebb - általá-

ban - az egy figurát ábrázolónál is igy tovább. szek,

akik után nagyon sok ábrázolás

fenn.

Viszont vannak olyanok,

emlék értékmeghatározása

ezek

és

akikről

Vannak sziné-

tárgyi emlék maradt

alig néhány darab. Az

alapján is változik.

Említsük

itt meg a hitelesség kérdését is. Hiteles a színháztörténeti emlék,

ha az magán hordja hi-

telessége ismérveit: szinlap, nyomtatott anyag, fénykép. Gyakran az emléktárgyak is magukon vésett serlegek, stb.

koszorúk,

hordják a hitelesség bélyegét:

koszoruszalagok,

behimzett nevek

De a hitelességet olykor nehéz megállapítani. A hiteles-

séget igazolhatja az eladó vagy ajándékozó bizonyitása, családi eredet,egykorú ábrázolás /pl. jelmez esetében/, kisérő egykorú irás, bizonylat. abból a szempontból:

Meg kell vizsgálni a bemutatott emléket szárm^zhatott-e

nan, ahonnan az eladó állítja,

kor ás hely szerint on^

lehetett-e anyag, minőség, ké-

szítés stb. alapján annak tulajdona,

akinek emlékeként kinál-

ják fel a muzeumnak. Általában minden - önmagában nem bizonyító - emlékhez, igazolást kérünk az eladótól. tesen

nem

döntheti

egyébként megfelel

el a

Ez még természe-

a hitelességet, de ha az emléktárgy

körülirt követelményeknek, a hozzáadott

igazolással együtt hitelesnek fogadjuk el. Ma már a legtöbb anyag az élő szinészek révén jut a múzeumba,

a

hitelességet maga az eladó vagy ajándékozó bizonyit-

hatja. /Jelmez, kellék, emléktárgy stb./

c/ Tudományos meghatározás, feldolgozás A beérkezett emlékanyag tudományos meghatározása többféle lehet,

amint az anyag is más-más természeti!: a kéziratok, le-

velek meghatározásánál fontos az iró, a cimzett, a tartalom, a keletkezés ideje és helye.

Az

emléktárgynál a használó, hol,

milyen körülmények között /mely szindarabban/ használta az emléktárgyat, mikor. Hol készült, mikor, ki készitette. A k' z5müvészeti ábrázolásnál egyaránt fontos az alkotó ábrázolt kilétének felderitése,

az

alkotás

művész es az

ideje és helye,a

műalkotás anyaga és technikája. Fényképeknél: kit, milyen szerepben, mikor és hol ábrázol a fénykép;

ki

és hol készitette

a felvételt. Minden színháztörténeti emlék feldolgozható tudományosan,

sőt

törekednünk

is kell

arra, hogy lehetőleg az

egész gyűjtemény minden darabját fel is dolgozzuk. A feldolgozás többféle szempontból történhet: ján, pl.:

képzőművészeti

műfaji meghatározás alap-

alkotások,

kéziratok,

diszlet- ós

jelmeztervek, színlapok, fényképek stb. Lehet ugyanezeket időbelileg korlátozni: stb. Lehetséges,

felszabadulás előtti, felszabadulás utáni

de nem ajánlatos, szűkebb körű meghatározás,

pl. a Nemzeti Színházra vonatkozó emlékek s ez esetben emlékek alatt mindent értünk: emléktárgyakat, képzőművészeti alkotásokat, kéziratokat,

szinlapókat,

nyomtatványokat,

fényképeket

stb., ami a Nemzeti Szinházra vonatkozik. A tudományos meghatározás már a leltározással kezdődik. A leltározásnál szükségesek az elemi tüzetes leírás,

ismertetések a műtárgyról:

méretei, anyaga és technikája,

a készítés és

a használat ideje, a készitő adatai, a tárgy állapota /ép, törött, kopott stb./,

megszerzés ideje,

módja,

az

eladó v»cv

a

tudományos

ajándékozó adatai stb. A tudományos meghatározás következő lépése leirókarton készítése.

A

leírókartonon szerepelnek a műtárgy

legfontosabb ismérvi adatai, ezenfelül bővebb leirása, használatának körülményei, 272

használójának,

tulajdonságának

adatai.

/Egressy Gábor nyakkendője.

Viselte 1848. március 15-án stb./

A tudományos leirást kiegészítik az esetleges publikációra vonatkozó bibliográfiai adatok, végül a műtárgy fényképe, ' A tudományos meghatározás

legmagasabb

publikáció, az értekezés vagy tanulmány

foka a tudományos

egyes műtárgyról vagy

műtárgyak bizonyos csoportjáról. A leltározott

és

meghatározott emlékanyagot szakszerűen

kell raktározni, lehetőleg műfajuknak megfelelően, külön-nUlön csoportban, de a muzeológia szabályának megfelelően, a leltári számok sorrendjében.

Tehát külön a kéziratokat, nyomtatványo-

kat, szinlapokat, fényképeket, emléktárgyakat stb., s az egyee csoportokon belül leltári számrendben. d/ Felhasználás: kiállítás - dokumentáció Emiitettük már korábban, hogy anyag gyűjtésénél

egyik

fontos

a

színháztörténeti emlék-

szempont a kiállithatóság. A

színháztörténet egyes korszakait, egyes színházak és szinészek működését, pályafutását

kiállításokon mutatjuk be a közönség-

nek. Ezt a célt is szolgaija az emlékanyag gyűjtése. A kiállítások a legkülönféle módozatokban állíthatók össze: korszakok, szinházak, szerzői, is szó,

szinészek,

stílusirányzatok,

műfajai stb. alapján.

az előadott

drámák

Bármilyen kiállításról legyen

a kiállítási anyag nem nélkülözhető egyiknél sem. El-

képzelhető csak plakátokból, vagy csak fényképekből is kiállítás, de általában minden kiállítást színessé, mozgalmassá tesz a különféle kiállított anyag felhasználása: léktárgy,

színlap,

fénykép,

kép,

szobor, em-

rekonstrukció stb. Fontos; hogy

kiállításra csak meghatározott anyag kerülhessen; a közönséget nem szabad kétségben hagyni az emlékanyagot illetően. Ha mégis

*ATÖ. AZ adattározás elvi és cikkel.

gyakorlati

szempontjai c.

273

olyan, nea véglegesen amely a soronlevő

meghatározott

emlékkel

kiállításból nem hiányozhat,

gyarázó felirattal kell

a közönséget

lenne dolgunk, megfelelő ma-

tájékoztatni az emlék-

anyag valószínű mibenléte felől. /Csak valószínűségre meghatározott képek, feltehetően ilyen vagy olyan rendeltetésű kellékek stb./. A gyűjtött anyag másodpéldányai, fotómásolatai dokumentációs célokat szolgálnak. A szinházi területen igen gyakran van szükség régebbi előadások, színészek fényképeire, szinlapokra, cikkek, tanulmányok illusztrálásakor,

vagy egy-egy régi darab

felújításakor /rendezők, szceniicusok részére/, külföldi megkeresésre, vagy a hazai kutatók számára. Miután auseuai szabály, hogy leltározott őrizhetünk,

gyűjteményünkben

de olykor,

vagy dokumentációs

sőt

és

a negativ,

emlékeket

ezért

pl.

a Magyar Távirati

által készített szinháxi felvételek pozi-

tivjait megvásároljuk ugyan, vesszük

muzeális

gyakran szűkség van illusztratív

anyagra is,

Iroda Fotó Osztálya

csak

de csak egyszerű nyilvántartásba

nem leltározzuk műtárgy módjára, aert az eredeti, nem a mi tulajdonunkban van.

saját fotói-Oratóriumunkban felvételekkel

is.

/A

a

lelrókertonok részére, s ezek

auzeuai segédanyagot tartanánk nyilván,

erre a kis kapacitású képpen gyűjtjük

többnyire reprodukciós

fotólabor feladata lenne a leltározott

emléktárgyak fényképezése is negativjait, mint

készült,

Ugyanígy járunk el a

a

labor

saját és idegen

plakátokat és ssinlapokat is,

da

egyelőre még képtelen./ Hasonlókiállításokhoz

szükséges

aert a kiállítással kapcsolatos

kasirosás után a színlap a legritkább esetben marad épen.Beért leltározottat ilyen aélra nem is adhatunk ki.

274

3. A szinházi muzeológia problematikája A szinházi muzeológia területén, tevékenység során,

felmerül

bizonyos emlék gyűjtése

a

a

mint minden más gyűjtő-

határesetek problémája. Vajon

színháztörténet körébe tartozik-e,

az irodalmi muzeum területére,

esetleg a képzőművészet,

vagy

egyéb muzeális területre? Ez a kérdés gyakran felmerül más muzeumokban is,

összeütközésekre

azonban

nem szokott vésetni,

mert minden műalkotásban többé-kevésbé fellelhető

a

domináns

elem, amely meghatározza hovátartozását. Olyan eseteknél, mint pl. Karlovszky Bertalan

Ódry portréja, amikor az alkotó és az

alkotás tárgya egyenrangúak, a megszerzés elsősége biztosítja, hogy a műtárgy a megfelelő helyre kerüljön. Kiállítások alkalmával viszont megvan

a

muzeumok között a viszonosság, hogy a

főhatóság hozzájárulásával gyűjtőkörébe is tartozó,

kölcsönözni lehet

a

másik muzeum

s a kiállításon nélkülözhetetlen em-

léket. El kell dönteni azt érintettünk:

a

kérdést is,

amelyet már korábban

véglegesen rögzíteni keli, elvileg, hogy mi tar-

tozik a szinházi muzeológia gyűjtési körébe.

Ez

különösen az

emléktárgyakra, használati tárgyakra, kellékekre vonatkozik. A szintén fiatal

Irodalmi Muzeumban is most van kialakulóban az

a nézet, hogy ne csak kiállítható, hanem a kutatás szempontjából fontos, jellemző

tárgyakat

ls gyűjteni kell. Mind a szí-

nész művészetére, mind az iró alkotására jellemző emberi magatartása, Ízlése, világnézete stb.

Ha

ezeket jellemző, egyéb-

ként nem kiállítási tárgyhoz jutunk, feltétlenül be kell gyűjtenünk, hogy a művészről alkotott kép teljes legyen. Gyakran találkozunk diszlet

és

jelmeztervekkel, amelyek

csak tervek maradtak, mert ha összehasonlítjuk a megvalósított színpadképpel,

alig ismerhetünk a tervek alapján a szinpadra.

Bsetieg egészen uj tervek is készűltek.Mi történjék a nem vagy nem teljesen megvalósított tervekkel?

Ha nem is jellemzőek a 275

színházra,

de

talán jellemzőek

lehetnek a tervező miivészre,

Nem szabad merev álláspontot képviselni, szempontjából talán pl. Oláh Gusztáv,

mert az egész életmű

jellemző a meg nem valósított terv is. Ma (Jpor Tibor esetleg meg nem valósitott terve

is értéket képvisel a díszletterv gyűjteményben. A szinházi muzeológia sok lehető tökéletes ruálása.

problémakörébe tartozik az előadá-

megörökítése és ennek alapján a rekonst-

A régésznek sem könnyű feladat a vázatöredék alapján

rekonstruálni

az

egész vázát,

megvan rá az analógia, esetleg ép darabok stb.

alakját,

festményeit stb. De

hasonló korból fennmaradt ábrázolások, A

szinházi

előadások sokkal múléko-

nyabbak a görög vázáknál, s tulajdonképpen ugyanannak a darabnak

minden

előadása is más és más.

Az

előadásokat meg kell

örökíteni auditive és vizuálisan. Az auditiv

megörökítésnek

ma már viszonylag egyszerű és

tökéletes megoldása a magnetofon felvétel.

A vizuális megörö-

kítés egyelőre fényképek alakjában történik.

Sz azonban közel

sem teljes és tökéletes, mert nem adja vissza a szinész mozgását, nem követheti mozdulatról mozdulatra a darabot. Pillanatnyilag még nem is szines a szinházi felvétel, tehát a szinpad, a diszlett ezeket

ás

a

jelmezek szinét sem örökíti meg.

fenntartják a megvalósított díszlet-

s a rekonstrukciónál elsőrendűen fontosak,

Jóllehet

és jelmeztervek, mégsem a színpadon

megvalósított diszletek és jelmezek ábrázolásai. A rekonstrukcióhoz szükséges még a rendező- és a sugópéldány,

amelyből a szinészi állásokat

konstruálni,

a

sugókönyvből

a

és

mozgásokat lehet re-

tényleges elmondott szöveget

/ellenőrizhető a magnetofonszalagon is/,

egy bizonyos, megha-

tározott előadás menetét pedig az ügyeletes

rendező és ügyelő

naplója alapján. Mindez azonban kevés, hogy életszerű legyen a rekonstrukció. /Akár oktatási, akár kutatási célú, esetleg kiállításra készülő rekonstrukcióról szinpadi mozgását 276

is

legyen szó./ A szinész

filmen kellene ábrázolni. Az un. szindarab-

filmekre gondolunk, amikor a szinházi előadást a kamera változatlan állásával veszik fel.

Az erre vonatkozó kisórletek fo-

lyamatban vannak. Természetesen egyelőre nem a teljes előadást vennénk filmszalagra,

hanem a jellemző részeket, egy-egy szi-

nész "nagyjelenetét".

Ez, összeegyeztetve a magnetofon felvé-

tellel, egyelőre a legtöbb, amit rekonstrukciós eljárásban elérhetünk. rohamos

Egyelőre,

mondjuk,

fejlődésében,

amikor

mert bizunk a technika további szines

telerecording szalagra

rögzíthetjük akár az egész előadást, akár annak egyes részeit, szinészek arcjátékát,

mozgását,

mégis a színpadi játék adást.

gesztusait, s igy filmen, de

életszerűségében kapjuk vissza az elő-

Amikor ugyanez térhatású is lesz,

akkor oldódik meg a

szinházi előadás tökéletes konzerválásának problémája. A szinházi muzeológiában maguk a színházak is.

Olyan

a muzeum

segítségére lehetnek

miniszteri rendelet van jelenleg

is érvényben, amely szerint minden szinház az évad végén köteles az Országos Színháztörténeti Muzeumnak felajánlani sorról lekerült produkciók anyagát:

a mű-

sugó- és rendezőpéldányo-

kat, jelentéseket stb. A díszlet- és jelmeztervek a Képzőművészeti Alap rendelkezései folytán a megvalósítás után is az alkotó művészek tulajdonában

maradnak,

ezeket tehát csak külön

jogügylettel szerezheti meg a muzeum.

Jelmez, bútor és kellék

tekintetében is a színházak

gazdasági

ügyrendje a döntő,

de

itt is rámutathatunk arra az antimuzeális rendelkezésre, amely még a legnagyobb színészek

legnagyobb produkcióinak jelmezeit

sem kiméli és anyaguk felhasználását, átalakítását rendeli el. A Szovjetunió

1957-ben

Budapesten rendezett színháztörténeti

kiállításán számos hires színészük

jelmezeit láthattuk, pedig

ha valahol helyesen gazdálkodnak pénzzel, bizonyára mintaszerűen.

Ma

színháztörténeti érdekességü tástól,

a

anyaggal, akkor ott

még talán nem késő, jelmezt

hogy néhány,

megmentsünk az átalakí-

továbbhordástól és igy az enyészettől.

itt Hegedűs Gyula,

Gondoljunk

Csortos Gyula, Varsányi Irén, Jászai Mari, 277

Márkus Emilia,

ódry Árpád,

Pethes Imre,

Bajor G i z i ,

Somlay

Artúr, Hátkai Márton, Timár József néhány j e l l e g z e t e s é s h i r e s alakításának jelmezére.

Tudjuk,

hogy a Nemzeti Szinház művé-

szeinek esetében könnyebb a h e l y z e t , működött s z í n é s z e k n é l ,

mint a magánszínházaknál

de tudjuk, hogy a r é g i Vigszinház

jel-

meztára sem p u s z t u l t e l az ostrom a l a t t , hanei* a l a p j á t képezte az Állami Jelmezkölcsönző V á l l a l a t jelmeztárának. Korunkban

milyen

büszkén

mutatjuk muzeumunkban Jókainé

Laborfalvi fióza néhány megmaradt szinpadi ö l t ö z e t é t ,

mennyire

örülünk P r i e l l e Kornélia vagy Blaha Lujza egy-egy öltönydarabj a megszerzésének;

a

jövő

nemzedék

büszkeséggel mutathatná be az akkori nek Ódry Hamlet,

/ d e már mi i s /

hasonló

múzeumlátogató közönség-

Pethes Cyrano, Hegedűs Ördög, Varsányi Tani-

tónő s t b . j e l m e z e i t . Legalább néhány é v t i z e d n y i kíméletre lenne szükség a j e l meztárakban,

hogy

k e l l ő t á v l a t b ó l m e g i t é l h e t ő legyen egy-egy

és

az abban r é s z t v e t t s z í n é s z e k szerepe, hogy

nagy produkció

ennek megfelelően az o t t v i s e l t jelmezek " s z í n h á z t ö r t é n e t i v é d e t t s é g e t " nyerjenek, később a múzeumba k e r ü l j e n e k . /Korunkban i l y e n p l . "le^ov Ványa b á c s i c . drámájának 8 év e l ő t t i e l ő a d á s a , az Othello a Nemzeti Színházban,

vagy Az ügynök h a l á l a c .

drámában Timár József színpadi r u h á i . / Mindehhez azonban kellene,

amivel

rendelkezik,

hely

p i l l a n a t n y i l a g a S z i n h á z t ö r t é n e t i Muzeum nem

de ez a j e l e n l e g i helyhiány nem indokolja,

e l v i l e g ne l e h e s s e n séről.

l e g e l s ő s o r b a n t á r o l á s r a alkalmas

hogy

á l l á s t f o g l a l n i muzeális emlékek megőrzé-

Annál kevésbé, mert a 15 éves t á v l a t i tervben s z e r e p e l

intézetünk m e g f e l e l ő

bővítése,

tárnak megfelelő h e l y i s é g

és

amikor i s a t ö r t é n e t i jelmezszemélyzet á l l majd rendelkezé-

sére. Megoldásra vár a d i s z l e t -

é s jelmeztervek megszerzésének

módja i s , mert a muzeum anyagilag nem g y ő z i még az évad l e g k i emelkedőbb produkcióinak t e r v e i t sem megvásárolni. Hasonlókép278

pen a szinlapokhoz,

beszolgáltatás!

előirni a Magyar Távirati Iroda részt a szinházi felvételek

kötelezettséget

Fotó Osztálya

kellene

számára,

egy-

mindegyikéből egy-egy kontakt má-

solat beszolgáltatására, másrészt 10 év után a szinházi felvételek negativjainak a muzeum részére való átadására./A közlési jog fenntartásával 1/

4. A probléma megoldásának perspektívája Az előző pontban, a szinházi muzeológia problémáinak felvetésénél egyúttal már igyekeztünk válaszolni is az egyes kérdésekre. Itt egységesen próbálunk rámutatni a megoldás lehetőségeire. Slvileg kell tisztáznunk, mi tartozik a szinházi muzeológia körébe. El kell határolnunk valahol a néprajztól, az iparmüvészettől, gyűjtéstől,

a képzőművészettől,

a

levéltári

és könyvtári

illetve, ha a végleges elhatárolás nem lehetséges

- s nézetünk szerint éles határvonalat

vonni nem lehet és nem

is szabad! - bizonyos fontossági, vagy elsőségi sorrendet kell megállapítani, m i t az eddigi 10 éves gyakorlat már jórészt el is végzett. mondanunk,

A szinházak növekedésével arról már eleve le kell hogy

minden szinházi emléket gyűjtsünk. Amint már

korábban is említettük, rozója,

a gyűjtés talán legfontosabb meghatá-

hogy a tárgy jellemző legyen;

továbbá feldolgozható,

hézagpótló, adatszerű, kiállítható, látványos, érdekes stb. A

gyűjtési kört széles sugárban kell meghuznunk.

Katego-

rikusan nem jelenthetjük ki, hogy csak a hivatásos színjátszás emlékeit gyűjtjük, mert pl. az iskoladrámák előadásainak emlékei gyűjtési körünkben tartoznak csakúgy,

mint az ellenállási

korszak öntevékeny munkásszinjátszásának emlékei is.

A határ-

vonalat a felszabadulás után a Népművelési Intézet működésének kezdete vonja meg, mert fennállása óta ez az intézmény foglal279

kőzik az öntevékeny színjátszással.

Hogy ezirányban gyüjtőte-

vékenységet folytat-e, az kérdéses.

Színlapok,

statisztikai adatok mindenesetre fellelhetők.

fényképek

és

A magyar nyelvű

és magyarországi szinielőadásokról ugyancsak szóltunk fentebb. Az összes magyarországi, tehát idegennyelvü előadások emlékeit is gyűjteni kell,

a külföldi magyar nyelvű előadásokról pedig

legalább adatszerű feljegyzéseket kell készítenünk. Ha elérhető a színlap, fénykép: természetesen megszerzéséről gondoskodnunk kell. Ki kell terjesztenünk gyűjtő tevékenységünket

az

eddig több oknál fogva mellőzött opera és bábmüvészeti előadásokra,

de a pódium művészet,

az előadó estek stb. emlékeire,

adataira is. A színházak

számának

szaporításával természetesen nagy-

mértékben növekedik a begyűjtendő

szinházi anyag.

szerzése, elhelyezése, feldolgozása,

Bnnek meg-

kezelése elsősorban mun-

kaerő és hely kérdése. Az Országos Színháztörténeti Muzeum remélhetőleg

a

távlati terv alapján

olyan helyzetbe jut, hogy

országos feladatának eleget tehet és nemcsak az országos muzeum törzsgyüjteményét szaporíthatja, fel, hanem egyes vidéki

helyeken

rendezheti, szinházi

dolgozhatja

emlékszobákat

is

felállithc, másrészt a vidéki muzeumok szakirányításával megteremtheti a vidéki azonban,

színházak

hogy az egyes vidéki

fiókgyüjteményeket"

helyi

gyűjteményeit,

muzeumokban

anélkül

"színháztörténeti

kívánna létesíteni. Kigondolásunk szerint

a színházzal rendelkező vidéki városok muzeumai a helytörténeti, a város kultúrtörténeti gyűjteményeinek keretében gyűjtenék össze a szinházi kultura és folyamatosan a szinház életére vonatkozó legfontosabb emlékeket. Azok a vidéki muzeumok, amelyek nem szinházi székhelyeken működnek, összegyűjtenék a városban tartott színielőadások emlékeit. A szinházi muzeológiának mind a színházakkal, zeumokkal 280

kapcsolatot

kell tartania.

Kulturális

mind a muéletünknek

egyik legjelentősebb tényezője a szinház.A szinházi muzeológis feladata, hogy megismertesse a közönséggel a színháztörténetet is, bemutassa a fejlődést, zát stb.

változást, különböző korok szinhá-

Ezt a feladatot a vidéki muzeumok szinházi gyűjtemé-

nyein keresztül vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben érhetjük el.

De hogy van rá igény, azt

bizonyitják a

vidéken /az Országos Színháztörténeti Muzeum közreműködésével, részben anyagából/ rendezett és a közönség körében nagy érdeklődést kiváltott színháztörténeti kiállítások.

Erre utal az a

körülmény is, hogy az egyes városok felkutatják szinházi multjukat, azt monográfiákban teszik közzé.

Az utóbbi évek folya-

mán négy-öt ilyen városi szinházi monográfia is készült az ország különböző helyein. Ebből a meggondolásból kiindulva,

a távlati tervben fel-

vetjük annak lehetőségét, hogy az egyes vidéki /sőt, történeti múlttal rendelkező fővárosi/

szinházban a szinház történetére

vonatkozó állandó klállitást rendezzünk. Kzirányban a fővárosban már tárgyalásokat folytat az Országos Színháztörténeti Muzeum a Nemzeti Szinházzal, a Vígszínházzal, tárgyalásokat kezdett az Állami Operaházzal, ahol rendelkezésre.

megfelelő helyiségek

állnak

Nem kétséges, hogy mind a színházaknak, mind a

muzeumoknak hasznosak lesznek ezek az állandó kiállítások,mert a közönség megismeri a szinház múltját, jelenét,

a

szinház

tehát jobban értékeli

pedig igyekezni fog az állandó és minden

évben egy-egy lépéssel

fejlődő gyűjteményt az évad legjellem-

zőbb emlékeivel kiegészíteni. Ezek a szinházi gyűjtemények illetve kiállitások

a

Színháztörténeti Muzeum

helyi

letétjei

lennének, amelyekre egyaránt ügyelne a központi muzeum, az illetékes vidéki muzeum és legfőképpen maga a szinház. A szinházi

muzeológia

célja,

hogy megőrizze a szinházi

emlékeket,

s ezáltal

érthetővé,

szemléletessé tenni elmúlt korok színészetét. Leg-

módja legyen későbbi korok számára

is

fontosabb e tekintetben a rekonstrukció kérdése, amely a tech281

nika fejlődésével már emiitett

- reméljük - hamarosan megoldható

telerecording

nessé tételével,

lesz, a

felvételek kiszélesítésével, szi-

plasztikus vetitésévei.

Addig azonban a ki-

alakult mSdszer szerinti gyűjtést kell folytatnunk, hogy a régi és a mai színészetünk

emlékei

alapján

őrizhessük

meg és

idézhessük fel szinmüvészetünket. Cenner Mihály

282

AZ ADATTÁHOZÁS ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI Az adattározás elvi ás gyakorlati

szempontjairól

szólva

legelsősorban tisztáznunk kell az adatgyűjtés helyét a tudományos munkában. A tudományos rendszerezés,

az

célja és feladata:

munkán belül maga

a

tudományos kutatás, a

alkotás adatokkal dolgozik. rögzíteni

könnyen hozzáférhetővé

az

tenni

Az adattározás

adatokat, rendszerezésükkel

azokat a tudományos kutatáshoz,

s ezen keresztül meggyorsítani a tudományos alkotó munkát. Célja és feladata az adattározásnak azonban az is a másodlagos, a távolabbi feladat -, tudományos bizonyítékokkal eredményeket érdemük szerint az eredményeknek azt,

- s ez

hogy az adatokkal, mint

a tudományos munkában eddig elért értékelje,

hogy megadja ezeknek

ami őket megilleti. Vagyis alapul szol-

gáljanak az olyannyira fontos tudománytörténethez. Sokan még napjainkban jelentőségét,

sőt magával

is

lebecsülik

a tudománytörténet

a tudománytörténettel

foglalkozók

sem tudják sok esetben azt, hogy milyen óriási szerepet tulajdonítottak a dialektikus és történelmi

materializmus megalko-

tói a tudomány történetének, megfeledkeznek Lenin megjegyzéséről, melyet a Filozófiai füzetekben

Hegel A logika tudománya

cimü művével kapcsolatban tett és amely teljes összhangban van a tudománytörténet értékelésével, mint

a

dialektikus módszer

hatékonyságának bizonyításával.

"Kétségtelen

hogy Hegel e következtetéseiben

sok

dant izmus van,

- irta Lenin -,

miszticizmus és üres pe-

de zseniális az alapeszme: mindennek mindennel 283

való egyetemes,

mindenoldalú, eleven összefüggése és ennek az

összefüggésnek tükröződése

az

emberi fogalmakban, amelyeknek

szintén csiszoltadnak, kerekdedeknek,

rugalmasaknák, mozgéko-

nyaknak, relatívaknak, kölcsönösen összefüggőknek, az ellentétekben

egységeseknek kell

lenniük,

hogy átfogják a világot.

Hegel és Marx müvét folytatni annyit jelent, san fel kell dolgozni az emberi gondolat,

hogy dialektiku-

a tudomány és tech-

nika történetét." A dialektikus mányról lehetővé

materializmus

és

általános felfogása a tudo-

szükségessé teszi

a tudományos fejlődés

számára azt, hogy a tudomány múltja, története alapján megismerje a tudományos fejlődés törvényszerűségeit.Ezáltal a tudomány története

szükséges

tudományos kutatásnak.

és

A

szerves részévé válik magának a

dialektikus

materializmus

ugyanis

megvilágítja a tudomány történetének jelentőségét és a marxizmus alaptételeinek

világosságában

lehetővé teszi a tudomány-

nak, mint társadalmi jelenségnek helyes marxista felfogását. Az adattározás szempontjából

a

fentiekből következik az

igazi feladat, mely nem abban áll, hogy tudományunk fejlődéséről tényhalmazt gyűjtsünk össze,

hanem abban,

az adatok ismerete

alapján feltárjuk tudományos

és

elemzése

hogy a tények,

fejlődésünk törvényszerűségeit. Hegy kényelmes, a tulajdonképpeni feladatot megkerülő

eljárás lenne

története helyett csak adathalmazt,

az,

amely a tudomány

ténygyüjteményt, dokumen-

tációt nyújt. Szükséges az adatok feltárása, de ezek csak eszközök lehetnek, eszközök, melyek alapján marxista tudománytörténetet kell kidolgoznunk.

És itt elsősorban

haladó hagyomá-

nyaink feltáráséra kell fektetnünk a fősúlyt.

De mert a tudo-

mány történetében nemcsak folyamatos haladás van, nyesül abban a régi és uj harcának tatnunk

a

múltban

törvénye

hanem érvé-

is, meg kell mu-

való tudományos elmaradásunknak történeti

okait is. Rá kell mutatnunk a tudomány fejlődését gátló okokra is. Mindezek által ugyanis "a marxizmus - leninizmus filozófi284

ája, a dialektikus ás történelmi materializmus... minden tudománynak megadja

a

helyes gondolkodás elméletét és a válaszok

meglelésének módszerét.U'L/

A

helyes

m5dszernek pedig óriási

szerepe, nélkülözhetetlen jelentősége van a valóság megismerésében: a marxizmus - leninizmus filozófiájának,

a dialektikus

és történelmi

gyűjtenünk és

materializmusnak

világánál kell

elemeznünk tudományos életünk jelenségeit. A marxizmus - leninizmus filozófiájának világánál kell gyűjtenünk és elemeznünk, mert

csakis

igy biztosított

az

igaz ismeretek megszerzése,

csakis igy biztositott a valóság igaz visszatükröződése. Ahhoz ugyanis, hogy a tudomány a tények, a folyamatok összegyűjtéséről és leirásáról

/adattározás/

a törvények megállapítására,

elméleti következtetések leszűrésére térjen át, fia, világnézet, ismeretelmélet szükséges.

ahhoz filozó-

Ez pedig nem lehet

más, mint a marxista világnézet és ennek elválaszthatatlan része, a történelmi materializmus. Gyűjtenünk és elemeznünk kell!

Ez a két szó, mely megha-

tározza az adattározás célját ás feladatát. Gyűjtenünk és elemeznünk

kell,

de

a

dialektikus és történelmi materializmus

szemszögével. Az eddigiekben meghatároztuk az adattározás dományos munkában

általában,

helyét a tu-

most vizsgáljuk annak helyét és

jelentőségét a színháztudományi munkában. AAA A színháztudomány sokoldalú célja és feladata közül egyik legfontosabb az ismeretterjesztés. hogy megismertet bennünket

az

Ismeretterjesztés,

azzal,

igaz művészet ismérveivel. Nem

pusztán oktató jelleggel,nem is üres szórakoztatás jellegével,

'^A marxista filozófia alapjai. kiadó.

Bp. 1961. Kossuth Könyv285

hanem ismereteket,

benyomásokat

nyújt,

amelyek

lelkivilágunkat és emberi egyéniségünket. ket a művészet,

az

igaz művészet

bennünk a feleletet igaz művészet?

arra

funkciójával.

a kérdésre,

Megérteti velünk,

gazdagitják

Megismertet bennünTudatosítja

hogy mit ad nekünk az

hogy "a művészet kaput nyit

előttünk, hogy megismerjük a népek múltját,

szokásait, erköl-

cseit, azokat a társadalmi rendszereket, amelyek számunkra már rég túlhaladottak, előttünk

a

érzéseket,

ket, az életben

nemzeti

hősöket."

"A

mUvészet feltár

gondolatokat, jellemeket és cselekedete-

felvetődő problémák

megoldását

és még sok

1

mást." / Egyszóval önmagában, és tárgyán, a színházművészeten keresztül

a

Ezzel

ismeretközléssel

az

színháztudománynak ismeretközlő jelentősége van. formálja az egyén világnézetét és

erkölcsi arculatát, megtanít helyesen értelmezni magát a színházművészetet. Mindezt pedig mivel? Előadásokkal, kiadványokkal, kiállításokkal, tervezésekkel. Előadásokkal, melyek tartalmukat tekintve szerteágazóak a színházművészet sokoldalúsága szerint. Kiadványokkal, melyek elénk

t á r j á k a színházművészet e l -

m é l e t i é s gyakorlati problémáit. Kiállításokkal, melyek tudományos megalapozottsággal irányítják a jelen színházművészetét,

fektetik le a jövő alapja-

it. Előadásokkal,

kiadványokkal,

sekkel, melyek mindegyikéhez

kiállításokkal és tervezé-

adatokra

van szükség; a mult és

jelen szinházmüvébzetének szerteágazó adataira.

Adatokra, me-

lyeket fel kell kutatni, szintetikusan általánosítani és rendszerezni, hogy megfelelő alapot nyújthasson nyon belül a tudományos munkához,

1

286

és

ha

a az

^A marxista-leninista esztétika alapjai. suth Könyvkiadó.

színháztudomáadatoknak ezt a

Bp. 1961. Kos-

gyűjtését és felhasználásét, színháztudományi

vagyis

az

adattározás helyét a

munkán belül is megfelelő helyre akarjuk ál-

lítani, ha a színháztudományi

adattározás feladatát meg akar-

juk határozni, akkor ez esetben is csak leszögezhetjük: elsődleges és közvetlen feladat

az

anyag hozzáférhetővé tétele, a

filológiai munka megkönnyítése és meggyorsítása,

mig távolab-

bi, de épp oly fontos

feladat a tudománytörténet, jelen eset-

ben a színháztudomány

történetéhez

az

alapok lefektetése, a

megalapozás, ahonnan és amely eszközök segítségével a színháztudomány történetének

tudományos

feldolgozáséinak ki kell in-

dulnia. Nem tudjuk

eléggé

hangsúlyozni,

hogy mint az általános

tudománytörténetnél, a színháztudomány, mint résztudomány történeténél is a dialektikus és történelmi materializmus alaptételeinek világánál kell feltárnunk tudományos fejlődésünk törvény szerűségeit. Itt is "a marxizmus - leninizmus filozófiájának,

a dialektikus és történelmi materializmusnak kell megad-

nia a helyes gondolkodás elméletét és a válaszok

meglelésé-

nek módszerét." * * * A színháztudományi

munkának,

legyen

gyakorlati - tárgya 4 színházművészet.

az

elméleti, vagy

A színházművészet spe-

cifikuma - amelyről szintén szólnunk kell - még szükségszerűbbé, aég fontosabbá teszi az adattározást; az adatok gyűjtését, rögzítésük mellett azok célszerű rendszerezését. Ni a színházművészetnek ez a specifikuma? A színházművészet eszmei-művészi

tartalmának alapja két-

ségtelenül a színdarab. Ahhoz azonban, hogy a darab szövegének művészi

tartalma

váljék, szükséges,

sajátos

irodalmi

mUből szinházi előadássá

hogy az előadást a színészek megfelelő ke-

retben, a színpadon eljátsszák. Igy a szinházi előadás magába287

foglalja az irodalom, bizonyos fokig a zene és a képzőművészet elemeit, mint jelmez, diszlet stb.

S éppen itt mutatkozik meg

a színházművészet specifikuma: minden más művészet alkotásától eltérően

a

szinházi

előadás csak a szinészek által előadott

egyik előadástól a másikig létezik,

igy megfogni,

művészileg

érzékelni tulajdonképpen csak az előadás pillanatában lehet. A szinházi előadás a művészi érzékelés

megszakíthatatlan egysé-

gére tart igényt, vagyis időben korlátozott. A színházművészet mégis

éppen

ez

fogja fel -

által

- hogy a néző az alkotás pillanatában

rendelkezik

óriási hatóerővel,

tudja érzelmileg

magával ragadni, eszmei hatása alá vonni a nézőt, az előadáson résztvevő tömeget. S teszi ezt mint komplex művészet, amikor a színházművészet

összetevőivel

-

festészet, zene,

drámairás, szinjátszás, építészet stb. vészeti alkotásokkal,

hanem

közös,

irodalom,

nem mint önálló mű-

egységes műalkotásban, a

színjátékban szintetikusan hozza létre hatását. A színháztudományi munka tárgya, a színházművészet, tehát komplex művészet, művészet.

de nem

lerögzített tárgy,

A színházművészet

alkotásából,

nem lerögzített

a szinielőadásból,

vagy a szinielőadásra vonatkozóan csak források maradnak Források stb.,

-

melyek legyenek közvetlenek,

meg.

rendesőpéldány

vagy közvetettek pl. leirás, kritika stb. -, de amelyek

feltétlenül kellenek ahhoz, álni tudjunk. azoknak

hogy egy szioielőadást rekonstru-

Hogy a rekonstrukció minél tökéletesebb, minél

teljesebb legyen, gére,

pl.

ahhoz a szinházi adatok minél nagyobb bősé-

minél

célszerűbb rendszerezésére van szükség.

Rekonstrukció bőséget adat,

célszerűen

rendszerezett adattár

nélkül teljességgel elképzelhetetlen, mintahogy elképzelhetetlen a színháztörténet

vagy egyáltalán a színháztudományi mun-

ka, ha tárgyát, a színházművészetet gyat - adatok

gyűjtése,

hiányában veszni hagynánk.

288

- mint nem rögzített tár-

rendszerezése és megfelelő elemzése

Valóban, mig nem volt tónak fáradságos, szegyüjtenie,

a kuta-

akár egy-egy produkció rekonstrukciójához, akár

színháztörténeti szüksége.

színháztudományi adattár,

időtrabló munkával kellett az adatokat öszvagy

szinházelméleti

És itt kifejezésre jut

szükségességének másik fontos

a

munkához

volt azokra

színháztudományi adattár

követelménye:

Segíteni a tudományos alkotó munkát vele,

a gazdaságosság.

hogy minél kevesebb

munkával, minél könnyebben hozzáférve az adatokhoz, megbízható alapot nyerjünk alkotómunkánkhoz. A távlati fejlesztés lehetőségei e téren is óriásiak, a megvalósítástól nem is oly messze eső elképzelések, adattározásnál,

ha

a

gópierő

bekapcsolására gondolunk az

a katalogizálás lukasztókártya-rendszerétől a

legmodernebb kibernetikai gépek alkalmazásáig.

A 4 * 1954. december 28-án a "Magyar szinészet hősi harca" cimü állandó kiállítás megnyitásával mutatkozott be a nagyközönségnek az Országos Színháztörténeti Muzeum,

melyből a Színháztu-

dományi Intézet is alakult. A Muzeum megalakulásától az állandó kiállítás megnyitásáig eltelt és a létesítés nehézségeitől, gondjaitól, a feltornyosuló akadályoktól terhes két év alatt a Muzeum fő feladata az első állandó elkészítése volt,

kiállítás forgatókönyvének

anyag- és adatgyűjtés a kiállításhoz. Ezek-

nek a munkáknak végzése közben készített tudományos feljegyzések képezték az alapját, a magját az Adattárnak. Miután pontjait,

az a

eddigiekben

láttuk az adattározás elvi szem-

továbbiakban lássunk egy kiépített - véleményünk

szerint jól felépített

és

minden, még jelenleg fennálló hiá-

nyosságai ellenére is jól működő adattáron, a Színháztudományi Intézet Adattárán pontjait.

Mert,

keresztül

az

adattározás gyakorlati szem-

"hogy az egésznek jelentőségét ós hézagpótló

289

•oltát felmérhessük

-

kell mutatnunk arra,

Írja Pukánszkyné Kádár Jolán1/

rá

hogy mennyire nem állott eddig semmiféle

anyaggyüjtemény vagy forráskiadvány a magyar színészettörténet kutatójának rendelkezésére." Nem érdektelen milyen módszerrel

közbevetőleg

megemlítenünk azt sem, hogy

kezdtünk a munkához.

sem, mert úttörő munkánk eredményei, dulás

óta

kialakult gyakorlat

is

Nem érdektelen azért

a megalapozás és megin-

bizonyltja, hogy helyesen

jártunk el. Legelső feladata térképezése. lőhelyeket

volt munkatársainknak a lelőhelyek fel-

A lehetőséghez mérten teljességben, azokat a le-

/levéltárak, könyvtárak, szinházak, magánosok, ki-

állítások katalógusai stb./ kutatták fel, ahol szinházi vonatkozású adatok, tárgyak voltak találhatók. A lelőhelyek feltérképezése után most már

megindulhatott a szisztematikus munka.

Bevált módszerünk világosan mutatja, hasonló módon kell végeznünk.

hogy minden adatkutatást

A lelőhelyeken belül megkezdeni

a kronologikus gyűjtést, célkutatás formájában. Évek során aztán ezt lag arnuzeui»*adatanyagra

- a kezdetben természetesen kizárószorítkozó adatgyűjtést -

tette ki az Adattár a szükséges

terjesz-

kívánalmaknak megfelelő gyors

ütemben a szakterület minden ágára, hogy az valóban a Színháztudományi Intézet szive legyen, ahonnan a tudományos vérkeringés az egész intézetbe szétárad és hogy pontos,

jó, megbízha-

tó adatanyaga a tudományos kutatás alapját képezze, forditva is érvényes tételként:

a

illetve a

jó felkészültségű, tudomá-

nyos kutatás eredményei itt rögzíthetők legyenek. Ezzel mintegy

meghatároztuk

Adattárának feladatát is,

1

a Színháztudományi Intézet

smit világosan körülhatárolhatunk e

/pukánszkyné Kádár Jolán: Színháztörténeti Füzetek 1 - 3 1 . Bp. 1957-1959. /A Színháztudományi Intézet kiadása./ Irodalomtörténet A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata 1961. 2 . sz. 206-209. p.

290

néhány szóval:

Adattárunk

faladata a forrásteriiletek anya-

gának felkutatása, rögzítése, rendszerezése a múltra és a mára vonatkozóan a jelen és jövő érdekében. Staud Qéza

A magyar színháztörténet forrásai és módszer-

tana cimii értekezésében bővebben foglalkozik a szinészettörténet

forrásaival,

ahol részletesen kifejti,

hogy a szinjáték

társas művészet, mely művészetnél szerző, rendező, díszlettervező, jelmeztervező, szinész, szinház szerepelnek mint üzemeltetési tényezők. És az üzemeltetéssel kapcsolatosak mindazok a tényezők,

amelyek közvetve vagy közvetlenül, de eleng«dhetet-

lenül tartozékai, velejárói a színjátéknak, mint a darab, forditás, kritika és minden más ezekre

vonatkozó és ezekkel szo-

ros összefüggésben álló anyag. Mármost, mivel a szinjáték nem maradandó,

mint pl. csgy könyv

- szögezi le Staud -, fokozot-

tabban szükség van mindezek lerögzitésére. £ lerögzités nélkül nincs szinészettörténet: néma a múlt; lehetetlen,

de legalább is nagyon nehéz a tudományos kutatás:

béna a jelen;

és összehasonlítás híján, tapasztalatok, tanul-

ságok nélkül: sántit a jövő. Idézzük ismét Pukánszkyné Kádár Jolánt. net kutatójának

"A színháztörté-

- irja a már idézett helyen - nagy és rendki-

vül sokrétű anyagra van szüksége, hogy komoly munkát végezhessen

és

müve

ne

váljék

anekdota-gyűjteménnyé,

megbízhatatlan szinházi pletyka- és

emely

nagyobb

helyett a szinészek magánéletének térbe."

"Sokrétű ez az anyag

összefüggések kutatása

boncolgatását

- folytatja

helyezi elő-

-, mert a kutatás

tárgya itt nem csupán egyetlen egyéni műalkotás, mint az iró, képzőművész vagy zenész müve,

hanem a szinházi üzem kollektiv

munkája, egy olyan üzemé, amely már önmagában is rendkivül bonyolult,

melynek a dráma, a szinész megjelenitő tevékenysége,

a rendező munkája, gépezet, a munkások,

a diszlet,

jelmez, zene, tánc, világítás,

az adminisztráció, a kritika és a közön-

ség mind csak az egyes alkotó elemei. S minthogy a szinháztör291

ténet kutatója nem érthet egyformán

az

irodalomhoz, színját-

száshoz, képzőművészethez, zenéhez, tánchoz, technikához, gazdaság- és társadalomtörténethez,

ha nem állnak rendelkezésére

részletkutatások az egyes területekre

nézve,

munkája nem ke-

rülheti el az egyoldalúságot és egyenetlenséget." Ezeknek a részletkutatásoknak a lerögzitését szolgálja az adattár. A forrásterületek hozzáférhetőségét nem is teljes mértékben,

könnyiti meg. Ha

de a forrásterületeket bontja fel és

teszi könnyen hozzáférhetővé. A forrásterüleLeket Staud Géza a már emiitett értekezésében tiz fejezetre 3/ Szinházi

osztja:

almanachok,

6/ Levéltári anyagok, 9/ Tárgyi emlékek,

1/ Szövegkönyvek,

W / Szinházi

sajtó,

7/ Képes ábrázolások,

10/ Szakirodalom.

2/ Szinlapok, 5/ Emlékiratok,

8/ Jogszabályok,

Ezek mindegyike értékes

adatot tartalmaz a színészetre vonatkozóan, adattári feldolgozásuk elengedhetetlenül

szükséges,

hogy mint forrásterületek

könnyen hozzáférhetők és használhatók legyenek. Az egyes forrásterületek Staud Gézát,

aki

értékeire

értékeléseiben

vonatkozóan

idézzük

helytálló megállapításokkal

mutat rá azok használhatóságára: 1. Szövegkönyvek. "Ezek nemcsak a szinpadi előadás verbális anyagát tárják elénk, nak az irott

szöveg

számtalan adat, amelyet tékra,

a díszletre,

hanem tájékoztatást nyújta-

szinpadi a

értelmezésére is. Az a

szövegkönyv a színészi já-

jelmezre, kellékre, világításra,

zenére és a külső zajokra vonatkozóan nyújt, végső fokon a szöveg értelmezését szolgálja." 2. Szlnlapokf "A szinház és közönség kapcsolatát szolgálja, feladata az előzetes tájékoztatás. Nyomtatott /néha kéziratos/

formában

kerülő vagy műsoron lókat.

közli a közönséggel a szinre-

futó darabokra vonatkozó tudniva-

A szinlapok forrásértéke nagy, de hitelességük

nem minden esetben teljes. 292

Az előadást megelőzően ké-

szülnek változás

ás

sohasem biztos,

az

előadáson.

nem történt-e valamiféle

Pusztán

szinlapokra sohasem

szabad a kutatónak támaszkodnia," 3. Szinházi almanachok.

"Általában évenkánt jelentek meg

s rendszeresen közölték a társulatok jes évi műsorát.

névsorát és tel-

Szerkesztőjük, szerzőjük többnyire a

társulat súgója volt. A szinházi almanachok igen értékes színháztörténeti források.

A bennük közölt társu-

lati névsort és a napról napra kimutatott műsort általában hitelesnek lehet elfogadni. Szerzőik - a súgók az események

közvetlen szemlélői voltak,

s az elmúlt

évre vonatkozó adatok /szinlapok, szövegkönyvek, számadások stb./ rendelkezésükre álltak." 4. A szinházi sajtó.

"A

sajtó mindig fontos,

ha nem is

egyetlen forrása volt a szinészettörténeti kutatásnak. A hírlapok és folyóiratok szoros kapcsolatban állnak a színházakkal,

gyorsan és közvetlenül regisztrálják az

eseményeket,

s az előadásokról

és kritikákkal

készült beszámolókkal

bizonyos fokig a közönség magatartásá-

nak is fokmérői.

A kritikában hiteles adatokat kapha-

tunk az előadás megtörténtéről, nészek személyéről,

a benne szereplő szi-

a kritikus, illetve rajta keresz-

tül a közönség bizonyos

rétegének állásfoglalásáról s

esetleg a szinészi alkotás, díszlet- és jelmeztervező

a

rendezői elgondolás, a

munkájának egyes részletei-

ről." 5. Emlékiratok. megrögzítése

"A a

közvetlen élmények napról napra való naplókban,

vagy az átélt eseményekre

való utólagos emlékezés a tulajdonképpeni emlékiratokban ezeknek az Írásműveknek és hitelességet ad.

általában megbízhatóságot

A szinészi emlékiratokkal szemben

azonban óvatosaknak kell lennünk. következik,

hogy

A szinészi alkatból

iróik többnyire tárgyilagos szemlé2,93

letre szinte képtelenek,

saját

tehetségükkel és fon-

iosságukkal kritikátlanul eltelt emberek." Levéltári anyagok. "A szinészettörténet leggazdagabb s úgyszólván kimeríthetetlen

forrásanyagát a levéltárak

őrzik. Ezeket az iratokat általában aktáknak nevezzük. A szinházi akták egyes szinházak,

szinházi személyek,

vagy felettes hatóságaik működése következtében keletkeznek, s a közöttük kialakult kapcsolatot tükrözik." 7. Képes ábrázolások. "A képes ábrázolások bizonyos műfajai sok tekintetben sabbak,

mert

még a szövegkönyveknél

is fonto-

mig az utóbbi arról tájékoztat,

hogyan mondtak

a

mit és

szÍnpadon, addig a kép arról számol

be, hogy mit látott a néző." 8. Jogszabályok. "A színházzal kapcsolatos jogszabályok a történelem folyamán tükrözik

a

állandóéin változtak s ezért hiven

szinház társadalmi helyzetét és politikai

szerepét." 9. Tárgyi emlékek.

"Akadnak

közöttük sokatmondó és tör-

ténetileg becses emlékek,

többségük azonban jelenték-

lan és semmit sem tud a kutatónak mondani." 10. Szakirodalom.

"Viszonylag

elég szegény.

Mindezeknek

az az oka, hogy a szinészettörténeti kutatás nem folyt elég szervezetten,

a források nem voltak feltárva s a

kutatási módszereket sem tisztázták kellőképpen. Tervszerű

munka

és

szakszerű

irányítás ezen a téren is

meghozná a kívánt eredményt." Az adattár megfelelő felépítése is, többek között, ennek a hiányosságnak kiküszöbölését segiti. A forrásanyagok előbbi

értékelése vezette a Színháztudo-

mányi Intézetet Adattárának kiépítésében. anyagok az a terület,

A felsorolt forrás-

melyre az Adattár megszervezői elsősor-

ban kiterjesztették figyelmüket, mint olyanra, amely a legmegnyugtatóbb, legmegbízhatóbb anyagot nyújtja.

Ezek után vizsgáljuk gyakorlatilag a Színháztudományi Intézet Adattárának felépitettségét,

lássuk milyen anyagot tar-

talmaz, milyen azok használhatósága,

feldolgozásának rendsze-

re. A Színháztudományi Intézet Adattárában mr.-gkülönböztetünk I.

Saját anyagot és

II. Idegen anyagot. I, A saját anyagról, mely nem más,mint a Színháztudományi Intézet keretén belül működő anyaga,

Országos Szinháztörténeti Muzeum

leirókarton készül, mégpedig a tárgy minősége szerint

más-más szinben. A leirókarton a következő adatokat tartalmazza: leltári szám; tár; kor; hely; szak; tárgy; darab; példány; méret; lelőhely; alkotó neve; név; szerep; színdarab;

alkotás helye és ideje; leírás;

szinház; fénykép száma, illetve nega-

tiv esetében egy másolat a kartonra ragasztva. kal, de más-más szinü leirókartont kap nyomtatvány és a tárgy. tünk,

Szinlapokról

ezeknek feldolgozásáról,

a

Azonos adatok-

fénykép, kézirat, a

leirókartont nem készi-

raktározásáról és kezeléséről

később szólunk. A le iró kartonok leltéiri nek lerakásra, szerint

nem

szám

különböztetve

szerinti sorrendben kerülmeg

azt a szerint a tárgy

/fénykép, nyomtatvány, tárgy, kézirat stb./, amelyről

le Írásuk szól. A leirókartonok kézbevétele juk, hogy mit ábrázol,

után

azonnal világosan lát-

vagy mond az a muzeumi tárgy, amelynek

leírását a kartonok tartalmazzák. De éppen azért, mert lerakásuk leltári szám szerinti sorrendben történik, tórendszer

segítségével tudjuk

hozzáférhetővé

csak egy mutatenni

azokat

/l. sz. melléklet/. A mutatókarton

tulajdonképpen

a

leirókarton

felbontása

különböző

szempontok szerint:

szereplők,

más-más fontos név és fogalom kivetítése.

anyagának

főleg szerző, cím, Tartal-

mazza azonban azt a leltári számot is, amelyen a leirókartonon 295

részletezett tárgy leltározást nyert, magát a tárgy megnevezését

Aézirat, fénykép, negativ stb./ és rövid meghatározását.

Az igy felbontott leirókartonok

mutatói

-

sokszor

egy-egy

tárgyról Ő-10 is - szoros betűrendben kerülnek lerakásra. 52.414.1

Kézirat

Unió Szinházüzemi és Szinházépitő Rt.. /Az-/ Kényszeregyezségi ajánlata. Budapest, 1925. 1. sz. melléklet A jól felbontott leirókartonok ségével

mutatórendszerének segít-

most már könnyű a kutatómunka

mindazokra a tárgyakra

vonatkozóan,

melyek az Országos Színháztörténeti Muzeum anya-

gát képezik,

legyen az emléktárgy,

vagy akár nyomtatvány.

Kutatási

vonatkozó címszó alatt

kikeressük

azon felsorolt

szűkszavú

fénykép, negativ, kézirat

területűnknek

leirás

a

megfelelően a

mutatókartont

és ha az

még mindig nem ad elégséges

utmutatást, a mutatókartonon jelzett leltári szám szerinti leirókartoi. bőségesek,

is elővesszük. a

A

le iró kartonnak adatai már eléggé

legritkább esetben van csak arra szükség,

magához a tárgyhoz forduljunk, nyel különösebb fáradságot,

hogy

ami azonban ugyancsak nem igé-

hiszen a leirókarton jelzi a lel-

tári szám mellett a raktározás helyét is. A Színháztudományi Intézet Adattárának leirókartonjainál, mint adattári

egységnél

egyetlen

Kétségtelen, hogy igy is célszerűen ség, azonban

az

hiányosságról

szólhatunk.

használható adattári egy-

igazi elgondolás, amely a későbbi fejlesztés

során feltétlenül megvalósításra vár: a leirókartonoknak tudományos szintre való emelése. Amikor már nemcsak puszta leírást tartalmaznak azok, hanem - ismét csak a tudományos kutatómunka

296

megkönnyítése végett - tudományos utalásokat. Utalásokat a leirókartonon rögzített tárgy, fénykép, kézirat stb.-vei kapcsolatos egyéb vonatkozásra és egyéb anyagra,

pl. repertóriumra,

bibliográfiára. Igaz, hogy ez utóbbiak mindegyike megtalálható más adattári egységben,

de

utalás esetén gazdaságosabb a ku-

tatómunka, gyorsabb és biztosabb, nem veszi el annyira az időt a kutatásra,

az anyag összegyűjtésére és rendszerezésére for-

dított idegölő munka az alkotó munkától. Szinlapokról,

melyek

szép számmal

Szinháztörténeti Muzeum birtokában leirókartont nem készítünk.

vannak

az

Országos

- mint már említettük

-,

Egy-egy szinlap - többnyire - egy

hét, sokszor egy egész hónap

ugyanazon

szinházon belüli pro-

dukcióiról szól, erről leirókartont készíteni túlságos részletezés és fölösleges is lenne. Ehelyett

a

szinlapok tartalmát

különböző szempontokból bontjuk, a fentiekhez hasonlóan különböző fontosabb cimszók alatt /szerzők, darabeim, forditó, rendező, diszlet- és jelmeztervező,

szinház stb./

mutatókartont

készitünk róluk és a többi mutatókarton közé szoros betűrendben rakva,

most már

a rajtuk jelzett leltári számon azonnal

megtalálhatjuk a szinlapokat leltári szám szerinti raktározási helyükön. II. A Színháztudományi Intézet Adattárának sában szerepelnek olyan anyagok is, birtokában.

Ezeket az úgynevezett

katalógusokban,

bibliográfiákban,

melyek nincsenek a Muzeum idegen anyagokat különböző repertóriumokban gyüjtjUk,

rendszerezzük és tesszük hozzáférhetővé. 1. Képkatalógus.

nyilvántartá-

Vegyük ezeket sorra.

Egyes képes folyóiratok szinházi vonat-

kozású képanyagát vesszük fel

a

képkatalógusba. /2. sz. mel-

léklet./ A képkatalóguson megjelöljük a kép tárgyát,szerzőjét, jellegét

/festmény, rajz, fotó/, lelőhelyét /folyóirat, évfo-

lyam, szám, oldal/,

méretét cm-ben és az eljárást,

mellyel a

képanyag készült. Az igy összegyűjtött kép any agkatal :> gust cimszók alatt szoros

betűrendben

rakjuk le.

A Szinháztudományi 297

Intézet Adattárának tartalmaz,

képes

képkatalógusa

bár

máris bőséges anyagot

folyóirataink további feldolgozásra várnak,

GÁL GYULA. Fénykép után készült nyomat. 2.5 x 3 cm A Nemzeti Szinház és Kamaraszínházának zsebkönyve. Bp. 1930. 135. p.

2, sz. melléklet hogy az igy kifejlesztett képkatalógus segitsógével a szinházi vonatkozású képanyag forrás\

és lelőhelyei hozzáférhetőek le-

gyenek. 2. Szerepkatalágus. egyes nagy szinészek

A

szerepkatalógusban

munkatársaink

teljes szerepsorozatát állították össze.

/3. sz. melléklet./ *

SUGÁR KÁROLY - Jean Bataille. Henry: A botrány. Ford.: Molnár Ferenc. Nemzeti Szinház. 1910. IX. 6. /Müs./

3. sz. melléklet "Ezeknek

a

szerepösszeállitásoknak

mert egy szinész jellemzéséhez, művészi

értékeléséhez

és

fontossága világos,

fejlődésének megrajzoláséihoz,

szinészettörténet!

jelentőségének

megállapításához feltétlenül szükség van valamennyi szerepének ismeretére" - irja Pukánszkyné, a már idézett helyen. a szerepsorozatokból többet

háztörténeti Füzetek sorozatában is. 298

Ezekből

megjelentetett az Intézet a SzínA

jelentősebb szinészek

szerepsorozatát tartalmazzák ezek, a kutatómunka megkönnyítése céljából. Az alábbi ilyen vonatkozású Szinháztörténeti Füzetek jelentek meg eddig: 1. Staud Géza: Pethes Imre 2. Cenner Mihály: Prielle Kornélia 3. Staud Géza: Hevesi Sándor rende ései 4. Ribi Sándorné: Somlay Artúr 6. Cenner Mihály: Jászai Mari 9. Mészáros Sándor: ádry Árpád 11. Kovács Tivadar: Sugár Károly 13. Ribi Sándorné: Csortos Gyula 14-. Staud Géza: Törzs Jenő 18. Ribi Sándorné: Varsányi Irén 19. Zsoldos Ernő: Id. Lendvay Márton 22. Staud Géza: Bajor Gizi 23. M. Császár Edit: László József 40. Koch Lajos: Timár József A szerepkatalógus

további

olyan nagy szinésze van szerepei feldolgozatlanok

fejlesztésre

vár.

Számtalan

a magyar színészet múltjának, akinek és az ily irányú gyakorta felmerülő

kérdések igénye azok mielőbbi

feldolgozását sürgetik.

Ugyan-

csak felmerült igények alapján most már azt is leszögezhetjük, hogy - legalább is a jövőben tó -,

ós

amennyiben az

megállapítha-

feltétlenül tartalmaznia kell a szerepkatalógusoknak az

előadásoknak azt a számát is, ahányszor egy-egy szinész a szerepkatalógusban megjelölt

szerepet

meg, hogy a Színháztudományi

játszotta.

Intézet

Itt jegyezzük

jelenkori osztályán,

a

müködéstan keretében dolgozzák fel és tartják nyilván élő színészeink szerepeit. 3. Müsorkatalógus. Egyes szinházak teljes műsorát tartalmazza, a bemutatott melléklet/.

Egy-egy

színdarabok szinház

időrendjében lerakva /4. sz.

teljes

műsorának összeállítása

után Intézetünk ezeket a műsorokat is megjelentette a Szinház299

VÍGSZÍNHÁZ

1896. VI. 6.

Schönthan. Franz - Kadelburg. Gustav: Két öromnap. Bo. 4 fv. Ford..: Márkus Miksa. /Bem./

4. sz. melléklet történeti Füzetek sorozatában. Az ilyen irányú kiadványaink az alábbiak: 7. Staud Géza: A budapesti szinházak műsora 19^5-19^9. 10. M. Császár Edit: A Budai Népszinház műsora 12. Kissné, Földes Katalin: Az Állami Faluszinház műsora 17. Horányi Mátyás: Az Eszterházy Szinházak műsora 20. Berezeli A. Károlyné: A Népszinház műsora 21. Koch Lajos: A Király Szinház műsora 24. Koch Lajos: A budapesti Magyar Szinház műsora 26. Staud Géza: sora

A

Magyar

Tanácsköztársaság szinházi mű-

28. Óhidy Lehel: Az Állami Bábszinház 10 éves műsora 29. Koch Lajos: Az Operaház hetvenöt éves műsora 30. Staud Géza: Az államosított 1949-1959.

fővárosi szinházak műsora

32. Kissné, Földes Katalin: házak műsora 1949-1959.

államosított vidéki szin-

Az

33. Berezeli A. Károlyné: A Vigszinház műsora 37. Földes Katalin-Szakáts Károly: házak műsora 1959-1960.

A

magyarországi szin-

39. Földes Katalin-Szakáts Károly: házak műsora 1960-1961. 41. Földes Katalin-Szakáts Károly: házak műsora 1961-1962.

A

magyarországi szin-

A

magyarországi szin-

A felsorolt és eddig megjelent

Színháztörténeti

Füzetek

cimeiből megállapíthatjuk, hogy müsorkatalógusunk meglehetősen teljes. Az egyes összeállításokhoz tók segítségével kutatóink

készített név- és cimmuta-

munkája nagy fokban megkönnyített.

A felmerülő kívánságokból láthatjuk, hogy ezekre a müsorösszeállitásokra milyen nagy szükség is, hogy pótolni,

van,

de megállapíthatjuk azt

mégpedig sürgősen pótolni kell a hiányokat,

a lehetőséghez képest itt is megjelölve azt, mutatott,

hogy egy-egy be-

vagy felujitott darabot hányszor játszottak színhá-

zaink. Sürgősen összeállításra vár még sok más szinház, legelsősorban a Nemzeti Szinház teljes műsora

és

a

felszabadulás

előtti idők színházainak, legalább is jelentősebb színházainak műsora.

Nem véletlen, hogy a Színháztörténeti Füzetek soroza-

tában is a legtöbb a müsorösszeállitás. Belső- és külső-munkatársak,

vagy

akár

csak

egyszerű érdeklődők igénye - bátran

mondhatjuk -, mindennapi igénye e felé irányul. Ezt az igényt juttatja kifejezésre

Pukánszkyné az alábbi

szavaival a már idézett helyen: "Az 19^5. esztendő nagy fordulat színházaink életében is.

Az

eddigi magyar szinházak - az

Operaház és a Nemzeti Szinház kivételével - működésének végére pontot tett, hogy

helyükbe uj élet sarjadjon.

Igy ezek most

már lezárt egységekké váltaik és várják történetirójukat. Mindmegannyi különálló szinfolt a főváros színészetének történetében és múltjának feltárása érdekes feladat

a

magyar színház-

történet müvelője számára." Bibliográfia és repetrórlum. Színháztudományi Intézet Adattárának legalaposabban

feldolgozott

Ez

alatt a cim

alatt a

legjobban kiépitett és a

anyagát kell értenünk:

a magyar

szinházi szakkönyvek bibliográfiáját és a szinházi vonatkozású szakcikkek repertóriumát. fiai-,

illetve

A

kartonra felfektetett bibliográ-

repertórium-anyagok szerzők szerint az úgyne-

vezett cimkatalógusban

/5. sz. melléklet/,

tárgyszók szerint

pedig a tárgykatalógusban /6. sz. melléklet/ kerülnek lerakásra. Ennek

az

adattári

színháztörténettel,

anyagnak használhatósága igen nagy. A

a színházzal bármilyen vonatkozásban kap-

csolatos anyagra vonatkozóan utalást találunk itt, nyos kutatómunka,

a

tudományos

a

tudomá-

alkotómunka megkönnyítésére, 301

pontosan megjelölve azt a forráshelyet, ahol a szükséges anyagot megtalálhatjuk.

TÓTH DÉNES: Czinka Panna balladája. Az Operaház bemutatója. Kossuth Népe 4. é. 19^8. 63. sz. Márc. 17.

5. sz. melléklet

DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ Gábor István: Bizet: Carmen. A debreceni szinház operabemutatója. Magyar Nemzet 14. é. 1958. 106. sz. Máj. 7. 6. sz. melléklet Csak egy példát hozzak fel e területről: bibliográfiája,

illetve repertóriuma

teljes egészében feldolgozásra

került,

a szinikritikák

19^5-től napjainkig már legalábbis a fővárosi

szinházak produkcióit és a fővárosi lapokat illetően. a fővárosi lapokban,

Nincsen

a fővárosi szinházak produkcióira vonat-

kozó olyan megjelent színikritika, mely a bibliográfiában, illetve repertóriumban ne szerepelne.

Sőt Intézetünk a Színház-

történeti Füzetek sorozatában, a 31. és 38. számban ezt a teljes anyagot külön is megjelentette a Magyar Tanácsköztársaság szinikritikáinak bibliográfiájával együtt /27. szám/: 27. Ardó Mária: A Magyar Tanácsköztársaság szinházi élete a sajtó tükrében 31. Szakáts Károly: A magyar színikritika tiz éve 19^9-1959. 38. Szakáts Károly: A magyar színikritika 19^5-től 19^9ig 302

Pukánszkyné ugyancsak a 31. számú Szinháztörténeti Füzetről szól

/már idézett helyen/

az alábbiakban,

27. számra éppúgy,

de vonatkozik

értékelése

a

számra is.

"A magyar színikritika - irja - sajnálatosan elha-

nyagolt történetéhez összeállítása:

A

sz./ Egyelőre csak

ad

kiváló

mint az azóta megjelent 38. segédeszközt

Szakáts Károly

magyar színikritika tiz éve 19^9-1959. /31. a

fővárosi lapok anyagát dolgozza fel, de

előszavában meglebegteti a reményt,

hogy

,a vidéki színpadok

sajtójának bibliográfiája későbbi feldolgozásra vár.' Nagy segitség az ilyen összeállítás a színháztörténet kutatója számára is. Csak az tudja értékelni,

aki már luegpróbálkozott egy

színház történetének megírásával, és energiát vesz igénybe,

és tudja,

hogy mennyi időt

amig a kutató átrágja magát az egy-

korú hírlapok és folyóiratok kásahegyén, sokszor évfolyamszámra nem lelve semmit,

mig nem várt helyeken közölt érdekes bí-

rálatok minden igyekezet mellett

is

olykor elkerülik figyel-

mét." További bibliográfiai anyagot tartalmazó Színháztörténeti Füzetek is jelentek meg a sorozatban,melyek az Adattár bibliográfiájának,

illetve

anyagát tartalmazzák.

repertórium

anyagának egy-egy egységes

Ilyen számok a Szinháztörténeti Füzetek

sorozatában még: Jh. Staud Géza: Orosz ás szovjet színmüvek magyar színpadon 36. Staud Géza: Magyar szinészeti szakkönyvek bibliográfiája 1945-1960. Végül

mint

levéltári

anyag

publikációja

jelent meg a

Színháztörténeti Füzetek sorozatában: 5. Haraszty Árpádné: Balog István hagyatéka 8. Horányi Mátyás: Carl Maurer díszlettervei 15. Staud Géza: Az első magyar színtársulat színlapjai 16. Körtvélyes Ágnes: Levéltárban

Egressy Gábor

iratai

ez Országos 303

25. M. Császár Edit: iratai

A Magyar Tanácsköztársaság szinügyi

35. Kenyeres Ágnes: Egressy Gábor levelei Kazinczy Gáborhoz. 5. Az eddigiek során többször is említést tettünk a Színháztörténeti Füzetek

/7. melléklet/ cim

adattári füzetekről.

A

alatt megjelentetett

Színháztörténeti Füzeteket

tartalmuk

szerint csoportosítva már cim szerint is felsoroltuk.

Eaekben

egységesen dolgoztunk fel egy-egy anyagot és azt publikáltuk.

7. sz. melléklet Pukánszkyné írja /idézett helyen/ ezekről a Színháztörténeti Füzetekről: "íulzás nélkül nevezhetjük a Színháztudományi Intézet kiadásában megjelenő Színháztörténeti Füzeteket magyar 304

•iszonylatban úttörő vállalkozásnak. nak gazdaságosabbá tételét, energiájának takarékosabb

a

...A

tudomány-techniká-

tudományos kutatók idejének és

felhasználását szolgálja ez a rend-

kívül értékes és hasznos gyűjtemény

azzal,

hogy bár korláto-

zott példányszámDan és csupán rotaprint sokszorosítással, közzéteszi

azokat

az adatcsoportokat,

egységet alkotnak,

amelyek viszonylag zárt

igy teljes szerepösszeéllitásokat, műsoro-

kat, hagyatékokat, leltárakat,

olyan anyagot, amely egyébként

elkallódnék." Bár valóban Füzetek

- mint már említettük -

egy-egy

anyagát közli,

s

a

Színháztörténeti

példánya az Adattár valamely zárt, egységes igy ezek a füzetek lényegesen könnyebbé te-

szik a bennük foglalt anyag elérhetőségét, keselését, felhasználását, mégis a Színháztudományi Intézet

vezetőségét a tudo-

mányos szint emelésének célja vezette akkor, amikor a Színháztörténeti Füzetek

megjelentetését

eddigi formájukban beszün-

tette. A jövőben csakis az egyes sziniévadok műsorát jelenteti meg e sorozatban. A szerep- és müsorkatalógus zárt egységének, valamint más zárt adattári

egységek

közlésére megindította a

Színháztörténeti Könyvtár sorozatát,

amely tudományos elemzé-

sek, méltatások mellékleteként uj formában jelent meg már

közli az adattári részt. Ilyen

dr. Cenner Mihály

Emilia életének és művészetének méltatása,

tollából Márkus

mellékletként tar-

talmazva szerepkatalógusát. 6. A Színháztudományi Intézet Országos Széchényi Könyvtártól

rendszeresen

minden

nyomtatványáról az adréma-másolatot,

megkapja

szinházi

melyek

az

vonatkozású

igy ugyancsak az

Adattár anyagát képezik, szerzők és címek szerinti betűrendben rendezve és lerakva /8. sz. melléklet/. Különösen belső munkatársainkat segiti, mert anélkül, Országos Széchényi Könyvtárba,

hogy el kellene

saját

menniük az

Intézetünkben tájékozó-

dást szerezhetnek az őket érdeklő anyagról.

305

187.648 FISCHER Árpád: Bdvin herceg halála. Szinjáték. Bp. 1922, Akropolis, Globus ny. 54, 2 1 . - 21 cm.

8. sz. melléklet 1956-ig

az

Adattár azt i s n y i l v á n t a r t o t t a , hogy a buda-

p e s t i nagy könyvtárakban tók és milyen

jelzet

milyen s z i n h á z i szakkönyvek t a l á l h a -

alatt.

Sajnos e z z e l a n y i l v á n t a r t á s s a l

munkaerő é s hely hiányában l e k e l l e t t állnunk. 7. A Színháztudományi Intézet Adattárának van egy,

a ku-

tatómunka szempontjából különösen értékes, de munkaerő és hely hiányában igen mostohán kezelt anyaga,s ez: az egyéb muzeumok. levéltárak és könyvtárak iratos cédulákban való

szinészi vonatkozású anyagának

telme külön hangsúlyoznunk; tésére, használhatóbbá, nincs módunk.

S

kéz-

nyilvántartása. Fontosságát nincs érsajnálatos csak az, hogy fejlesz-

könnyebben

hozzáférhetővé

tételére

ez nemcsak munkaerő hiányának kérdése, hanem

hely hiánv* is. Se helye nincs ennek az értékes anyagnak, se mutatózva nincs.

Bgyelőre lelőhely szerint csoportosítva, fö-

dél-lemezek közé szoritva, adásul ennek

kéziratos

anyagként tároljuk. Rá-

a kéziratos anyagnak legnagyobb

része

gráfit-

irónnal készített jegyzet, amelynek nemcsak fejlesztése szünetel, hanem az elmosódás,

megsemmisülés

téve. óriási értékét még az intézeten hány adattári dolgozó ismeri,

aki

veszélyének is ki van belül is csak az a né-

egyáltalán tud róla és aki

hiányosságában is néha-néha használja. 8. Eseménynaptár

/9. sz. melléklet/.

Adattárunknak 19^5

januárjától napjainkig és napjainktól is folyamatosan

feldol-

gozott anyaga a fontosabb szinházi eseményeket tartalmazó Eseménynaptár. Egy-két mondatban, könyvtári kartonra gépelve tartalmazza a jelentősebb szinházi eseményeket évenként, azon be306

lül pedig hónap ós nap szerint.

Ennek az adattári gyűjtésünk-

nek alapját dr. Márffy Károlytól, az Országos Széchényi Könyv-

VII. 20.

I960.

Sennyei Vera a Petőfi Színházhoz szerződött 9. sz. melléklet tár Szinháztörténeti Osztályéinak 19^5-1958 közötti időre pezi, melyet később

munkatársától megszerzett ós

vonatkozó szinházi eseménynaptára ké-

négy napilapunk

Magyar Nemzet, Esti Hirlap/

/Népszabadság, Népszava,

feldolgozásával Adattárunk munka-

társai továbbfejlesztettek és folyamatosan a mai

nap is.

Fontosságáról,

kell külön szólanunk,

továbbfejlesztenek

társadalmi jelentőségéről nem

használhatóság

szempontjából

azonban

kissé nehézkes, mert mutatózva nincs. Munkaerő és hely hiányában ennek az anyagnak mutatózása, majdnem

a

lehetetlenséggel

egyenlő. 9. Évenként elkésziti Adattárunk a következő naptári évre vonatkozó

Színházi Évfordulónaptárt

1837. augusztus 22.

is. /10. sz. melléklet./

125 áve

megnyílt a Pesti Magyar Szinház, a mai Nemzeti Szinház 10. sz. melléklet Lexikonok és más forrásmunkák felhasználásával egy-egy fontosabb szinházi esemény a dátum,

kartonra kerül

az évforduló meg-

jelölésével és az évforduló rövid, egy-két mondatos meghatáro307

sásával. Ezt a

Szinházi évfordulónaptárt minden év szeptember

l-ig késziti el Adattárunk a következő naptári évre vonatkozóan, igy komoly támaszpontot nyújt évfordulók megünneplése, velük kapcsolatos kiállítások és egyéb munkák megtervezéséhez. 10. Az Országos Színháztörténeti Muzeum

bőséges képanya-

gának könnyen kezelhetőségét szolgálja az Adattárban betűrendben lerakott

Fényképmutató /ll. sz. melléklet/. Egy-egy Fény-

képmutató a fénykép rövid leirását tartalmazza, cimszóként ki-

Gabányi László és Somogyi Erzsi a Balatoni regé-ben N. Sz. 1933. 57.3155

A. 11.

11. sz. melléklet emelve annak a nevét,

akit

ábrázol.

Og^fenakkor

megjelöli a

fénykép leltári számát is,

feltüntetve az elhelyezés jelzetét

is. Ez a gyakran

használt

mutatórendszer nemrég készült csak

el, elkéss

a

ásét

felmerült igények tették szükségessé. To-

vábbi fejlesztés során feltétlenül szükséges

a

mutatóknak az

egyes betűkön belül is a szoros betűrendben történő rendezése, mely eddig munkaerő hiányában nem történt meg. 11. Adattári anyagon alapuló munkák, mutatások készítéséhez, egyúttal részére a ma szinházi

életének

jövő szolgálatában nyilvántartja

a

statisztikák és ki-

jövő szinészettörténészei

adatai rögzítéséhez,

tehát a

Adattárunk a budapesti szin-

házak műsorát, a budapesti szinházak bemutatóinak és felújításainak szereposztását. A budapesti szinházak műsorának szerinti betűrendben regisztrált

nyilvántartása a szerzők

füzetbe történik a Pesti Mű-

sor alapján.Bejegyzésre kerül az előadott darab teljes "kopfTOft

ja, azzal a dátumnál,

melyen a megjelölt színházban a darabot

a tárgy-sziniévadban először játszották. újításokat, illetve uj betanulásokat

A

bemutatókat, fel-

feltűnően jelöljük, hogy

azok az évad műsorában szembeötlőek legyenek. Az egyes "kopfok végére - statisztikák összeállításának megkönnyítése céljából -, odairjuk a darab műfaji és a szerző nemzetiségi megjelölését is. A budapesti színházak bemutatóinak és felújításainak szereposztását

két

példányban gépeljük a Pesti Műsor alapján és

dossziéban gyűjtjük; az egyiket az Adattárban, a másikat a Tudományos Osztály dokumentációs anyaga között. Év végén mindkét gyűjtéshez színházanként csoportosított és a szerző nevét, darab cimét, valamint a bemutató, illetve felujitás dátumát feltüntető összesitő kimutatást csatolunk. Felvethetné valaki a kérdést: toknak rögzitésére,

mi szükség ezeknek az ada-

hiszen hetenként megjelenő műsorújságunk-

ban, a Pesti Műsorban megtalálhatók azok; a Pesti Műsor összegyűjtött, évfolyamonként egybekötött és zött példányaiban pedig a mát már szettörténész is könnyen

a

könyvtárban megőr-

mint a multat kutató sziné-

megtalálja a neki szükséges anyagot.

Mindez igaz! Ennek ellenére sem felesleges az Adattár ezirányu munkája. A gyakorlat bizonyitja: a jelen sziniévad,annak anyagai sem mellőzhetők. pontból összeállított

Számtalan statisztikai, vagy egyéb szemkimutatás

szükséges menetközben

is és

ezek elkészítését könnyitik meg a fentiekben leirt és a felmerülő igények követelményei alapján jól kiépített nyilvántartási módszerek. 12. A budapesti szolgáló regisztrált runk nyilván

a

színházak

műsorának

nyilvántartására

füzethez hasonló füzetben tartja Adattá-

vendégszerepléseket is. Ebbe az évenként fel-

fektetett nyilvántartásba a négy napilapunk ilyen irányú hirei alapján

bejegyezzük

az

egyes

Magyarországon vendégszereplő

külföldi művészek ós együttesek nevét,

de

bejegyezzük a kül309

földön vendégszereplő Ugyanitt tartjuk

magyar művészek és együttesek nevét is.

nyilván az országon belül lebonyolított ven-

dégszerepléseket Budapest és vidék között és viszont.

/Termé-

szetesen az együttesek és az egyes művészek vendégszerepléseit is./ 13. A 11. és 12. sz. alatt részletezett adattári nyilvántartásokat, valamint egyéb, cédulákra fel nem dolgozható anyagot Adattári dossziékban /12. sz. melléklet/ őrizzük. Az Adattári dossziékról külön mutatót készítettünk /13. sz.melléklet/

12. sz. melléklet tartalmuk szerint különféle cimszókra bontva őket, igy a mutatók segítségével mit tartalmaz.

könnyen megtalálhatjuk, Az

Adattári dossziék anyaga többnyire a belső

munkatársak munkáját segíti, 310

hogy melyik dosszié

általában kiadványaink, statisz-

tikai és egyéb kimutatásaink másodpéldányait, tartalmazza.

Ezek

mellett

sok

fogalmazványait

más értékes anyagot találunk

bennük.

A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE cimü munka képanyaga. Adattári dossziék 122. sz.

13. sz. melléklet 14. Az Adattári

dossziékhoz hasonló módon kezeljük Adat-

tárunkban a munkásszinjátsz&sra vonatkozó gunkat;

Munkásszinjátszó dossziékban,

mutatót készítettünk.

A terjedelmes,

összegyűjtött anya-

melyekről

ismét külön

egyre növekvő és fontos

anyagban való tájékozódást tettük lehetővé a mutatórendszernek más területen kipróbált és bevált,

itt is kiépitett módszeré-

vel. AAA Az eddigiekben egész részletesen ismertettük a Színháztudományi Intézet Adattárának kialakulását, felépítését és anyagát. Láttuk,

hogy hogyan használható mindez a szinészettörté-

nethez, amennyiben kimerítően nyújtja a mult és jelen szinháztörténeti adatait.

"A

az az óhaja lehet,

hogy a gyűjtést az eddigi

folytassák, hisz

színháztörténet kutatójának pedig csak sokoldalúsággal

- főképp a vidéki források bekapcsolásával -

az anyag szinte kimeríthetetlen. A gazdag anyaggyüjtemény mindenesetre ösztönzően fog hatni a feldolgozásra is. szükség van, hisz husz esztendő

Erre pedig

óta egyetlen összefoglaló ma-

gyar szinháztörténeti monográfia sem jelent meg."1^

^Pukánszkyné, idézett helyen. 311

Külön nem kell

szólnunk a Színháztudományi Intézet Adat-

tárának jelentőségéről. aki az olvasottak világosan látja,

Aki elolvasta

alapján megismerte

ezt a kis dolgozatot,

az

Adattár anyagát, az

hogy mi a jelentősége, hogyan, mire és meny-

nyire használható. Mennyire? Ez a fő kérdés! Rengeteg és értékes az anyag, de még több a felkutatandó. Rengeteg és értékes az anyag, de még több a feldolgozásra váró.

Rengeteg és érté-

kes az anyag, de még több

igénylő.

"még több" több"-nek

csökkenti

a

a rendszerezést

És ez a

használhatóság értékét. Ennek a "még

megszüntetésére munkaerőre,

helyiségre van szüksé-

günk. De igy is igaz,hogy "Az Adattár az Intézet szive Irinnen indul ki

Intézeten belül a tudományos kutatás és a tudományos

munka vérkeringése,

mely ezeken az adatokon nyugszik.

nen, a rengeteg adathalmazból indul ki intézeten

És in-

kivülre is a

ma még fiatal,de az igényeknek megfelelően mind nagyobb intenzitással fejlődő színháztudomány.

Belföldi és külföldi vendége-

ink egyaránt csodálattal adóznak

szépen kiépitett Adattárunk-

nak. Hogy hiányosságról is szóljunk: tár. Ennek az ismeretlenségnek gozat is.

Nem elég ismert az Adat-

leküzdését szolgálja ez a dol-

Nem elég ismert a belső munkatársak előtt,

vésbé ismert

még ke-

a külsők előtt. Pedig van Adattárunk - hát is-

merjék és használják is azt. tát Miután

tanulmányunk

keretében vizsgáltuk az adattározás

helyét a tudományos és azon belül a színháztudományi munkában, miután felidéztük a Színháztudományi Intézet Adattára

^ D r . Hont Ferenc szavai.

312

megala-

kulásának, felépítésének körülményeit, vizsgáltuk annak egységeit, használhatóságát és hiásyait - szólnunk kell néhány szót a fejlesztés fontosságáról és lehetőségéről is. Hacsak is, minden

az eddig rögzített adattári egységekre gondolunk elfogultság

nélkül

megállapíthatjuk,

hogy

azok

szükségesek, jók, használhatók. Hogy mégis hiányosságokról beszélhetünk?

Többször

sorban a hely,

felemiitettük már ennek okait: legelső-

amellett

a munkaerő hiányát. Mégis, mig ez a

két probléma is megoldódik,

gondolnunk kell

a

fejlesztésre.

Legelsősorban a már meglevő adattári egységek teljessé tételére,

mellette azonban - legalábbis ugyanolyan fontossággal - a

tudományos feldolgozás felé való törekvésre. Távolabbi

perspektivája

gondolnunk kell rá

és

ugyan

a

fejlesztésnek, de már

meg kell kezdenünk kiépítését: Adattá-

runk kooperációjának kiépítése más adattárokkal országon belül és országon kívül /pl. katalógus-cserék/. Nem akarunk tanulmányunkon belül mélyebben belemerülni e kérdésbe, tokat vetünk fel,

de

sürgősnek,

egy bizottság létrehozását annak

máris

feltétlenül

csak gondola-

szükségesnek

hogy a kezdeményező lépéseket megtegye. építse pl.

tartjuk, sőt céljából,

Hogy e bizottság

ki-

a katalóguscseréket más magyar adattárral, könyv-

tárral, hogy külföldi testvérintézetekkel felvegye a kapcsolatot adattári anyagok lenne

adattári

országokkal, lenben -

cseréjének

cserére

lebonyolítására.

vonatkozó

ahol jelentősebbek

Szükséges

kapcsolat kiépítése olyan

- a múltban, de főképp a je-

a magyar szinházi vonatkozások,

ahol magyar darabot

játszottak, de elsősorban játszanak. Meggyőződésünk, hogy lenne mit kicserélnünk.

Meggyőződésünk,

hogy

az

igy kiépitett

külföldi kapcsolat alapja lehetne egy nemzetközi színháztörténeti adattárnak,

amelyről

azonban

egyelőre

még fejlesztési

perspektívában is korai szólanunk. AAA 313

Az Országos Színháztörténeti Muzeum, Színháztudományi Intézet megalapozásával,

úttörő

az

abból fejlődött

végzett

Adattárának

kiépítésével. Jogos büszkeséggel mutogatjuk,

de meg nem állhatunk az elért gültségnél.

munkát

eredmények felett érzett önelé-

Tervszerű fejlesztésén,

továbbépitésén kell dol-

goznunk, hogy hatékony eszköze legyen a tudomány, a színháztudomány társadalomátalakitó erejének. Szakáts Károly

314

A MAGYAS ÉS A KÜLFÖLDI SZÍNHÁZTUDOMÁNY KAPCSOLATAI A magyar színháztudomány külföldi kapcsolatai a felszabadulás utáni első években tak.

rendkívül szűk keretek között mozog-

A háborús pusztitások, az ország gazdasági nehézségei, a

politikai harcok a tudományos kutatást is akadályozták. mányos

folyóiratok

még

külföldi szakkönyvek

Tudo-

nem álltak a kutatók rendelkezésére,

csak elszórtan érkeztek

személyes kapcsolatok kialakulását

az

országba, a

pedig a bizalmatlan légkör

gátolta. Az idők folyamán azonban különösen 1958 óta fejlődik

a

helyzet lényegesen javult, s

egészséges irányban. Ha jelenlegi

nemzetközi kapcsolataink még mindig nem tekinthetők minden vonalon kielégítőnek rünk

-

amire beszámolónk végén

még

visszaté-

-, ez egyrészt igényeink megnövekedésével magyarázható,

másrészt

arra

vezethető

vissza,

hogy még mindig nem eléggé

vált tudatossá egyes vezető szerveink

előtt a tudományos nem-

zetközi kapcsolatok kiépítésének politikai jelentősége, kulturális fontossága ás gazdasági előnye. Az alábbiakban

a

magyar színháztudomány nemzetközi kap-

csolatainak négy éves mérlegét igyekszünk felvázolni a rendelkezésre álló adatok alapján. nemzetközi kapcsolatok? tán egyes tudományos

Kérdés,

hol

mérhetők le ezek a

Kétségkívül nem szorítkozhatunk pusz-

intézmények

hivatalos

kapcsolataira, a

kutatók személyes érintkezésére, a nemzetközi kongresszusokra, publikációkra és kiállításokra,

amelyeknek

nemzetközi jelen-

tősége nyilvánvaló, hanem figyelmünket a könyvkiadás, a könyv15

ismertetés,

a könyvtárak munkája, valamint a külföldi könyvek

és folyóiratok megközelítésének lehetőségei sem kerülhetik el. Szinházi területen külföldi tudományos intézetekkel fennálló kapcsolatainkat az 1957-ben létre hivott Színháztudományi Intézet építette

ki

fokozatosan. A hivatalos érintkezés min-

denekelőtt az ÜNESCO-val, külföldi kutatóintézetekkel,szinházi muzeumokkal és könyvtárakkal alakult ki.

Elsősorban az IT'SSCO

Nemzetközi Szinházi Intézetét /International Theatre Institute - Institut International du Théátre

-

ITI/ kell megemlíteni.

Magyarország 195? juliusa óta tagja az ITI-nek.

A felvétel az

athéni kongresszuson történt, ahol Magyarországot a Színháztudományi Intézet meg az

igazgatója

képviselte.

Ennek nyomán alakult

ITI Magyar Központja, amely részt vesz az Intézet nem-

zetközi feladatainak megvalósításában. 1958-ban Hont Ferenc részt vett a Szovjet Tudományos Akadémia Színháztudományi Konferenciáján,s javaslatára a Szovjetunió és a Népi Demokráciák

képviselői

egyhangúan

egy Keleteurópai Színháztudományi Bizottság vezetét.

elfogadták

alakításának ter-

A tervezetben javasolták, hogy a Bizottság központja

Budapesten legyen

és

feladatait

a

Színháztudományi Intézet

lássa el. A Keleteurópai Színháztudományi Bizottság szervezeti tervét összeállításunk végén, mellékletben közöljük. További jelentős

külföldi

szinh«Lztudományi intézmények,

amelyekkel az utóbbi évek folyamán termékeny kapcsolat alakult ki: Az osztrák

Institut für Theaterwissenschaft és az

reichische Nationalbibliothek Szinházi Gyűjteménye, Soclété d'Histoire du Théátre pour la Recherche Théátrale. search, a

német

és

a Fédération Internationale

az angol Society for Theatre Re-

Deutscher Verein für Kunstwissenschaft

Deutsche Akademie der Künste,

Öster-

a francia

és a

a spanyol Instituto del Teatro.

az olasz Unlone Nationale Universitaria Rappresentativa Ital1ana és a Centro di Ricerche Teatrali, az amerikai ShakespeareAssoclation of Amerika, 316

az USA-ban

működő Institute of Com-

munications Research Drama,

és az ünlversity of Washington-Scool of

a moszkvai Bahrusin Színháztörténeti Muzeum, a Vszjer-

osszi.iszko.je Tyeatralnoje Obscsesztvo. Iszkussztv

pri

Drámai Intézet, Akadémia Vied

Akagyemíi a

az Insztyitut Isztoril

SzSzSzR, a leningrádi Állami

Nauk

jaltai Csehov Muzeum.

a szlovák Slovenska

színháztudományi osztálya,

a

prágai Divadelni

Institut, a román Instituto di Istoria Artei. a lengyel Instytut Teatralnego, a belgrádi Upravnik Muzeja Pozorisne Umetnosti.

Ezek a legfontosabbak az eddig

zött, de az érintkezés felvétele

kialakult kapcsolatok kö-

további

tudományos szinházi

intézményekkel is folyamatban van. Az

utóbbi

négy

óv

folyamán viszonylag

kevés külföldi

szinházi szakkönyv jelent meg magyar fordításban. módszertani szempontból is legjelentősebb volt

Ezek között

George Thomson

Aischylos és Athén, A dráma ás társadalmi eredetének vizsgálata /Bp. 1958./

cimü munkája.

Az első olyan monográfia, amely

a görög drámatörténet egy fejezetének marxista szemléletű feldolgozását kisérli meg. Érdekes, uj világgal ismertette meg az érdeklődőket

Szergej

könyve

/Bp. 1960./.

munkban

Dzsivelegov

Obrazcovnak Hézagpótló

A

század olasz színjátszását tárgyaló eddig

igy Dzsivelegov dell'arte-ról

magyar

könyve annak

a

cimü, a XVI-XVIII.

monográfiája /Bp. 1962./.

kisebb tanulmányain kivül er*

nyelven semmi sem jelent meg, s

az első

Magyarországon.

jelentősége van

irott

szerepet játszik szakirodal-

A commedia dell'arte

Hevesi Sándor és Horányi Mátyás ről a tárgyról

kinai színházról

összefoglaló

Tudományos

válogatásnak,

mü a commedia

szempontból kisebb

amely

nagy külföldi

színészek és rendezők tanulmányrészleteiből Somló István szerkesztésében

Szinészek Szerepek cimmel hagyta el a sajtót /Bp.

1960./. A külföldi színházélméleti szakirodalom magyarnyelvű közvetítéséi tűzte ki célul megindított

a Színháztudományi Intézet 1960-ban

Korszerű Szinház

cimü

sorozatában.

A sorozat 317

amely jelen kiadvány más

helyén részletesebben is tárgyalásra

kerül - egyes kötetei a tiz ivet nem igen haladják meg, korlátolt példányszámban /többnyire 1500/, rotaprint sokszorosítással készülnek

s

igy csak a szorosan vett szinházi szakma ér-

deklődését tudják kielégiteni.

Bár

a

Korszerű Színház egyes

számai nem mindig közölnek teljes tanulmányokat, hanem gyakran csak tanulmányrészletek antológiaszerü válogatását, alkalmasak arra, hogy a szakemberek érdeklődését nyában felkeltsék és

a

bizonyos problémái: irá-

szakirodalomban élő kérdésekről tájé-

koztatást nyújtsanak. 1962. junius l-ig a sorozatnak 28 kötete látott napvilágot

Nyikolaj Ohlopkov, Arthur Miller, I. Masza-

jev,Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, Bertolt Brecht, John Gassner, E, Fr. Burian, Roger Vailland, Charles Dullin, Firmin Gémier, Jean Vilar, Kerr,

Nyikolaj Pagogyin,

Alekszej Popov,

Romain Rolland, Friedrich Wolf,

Ottofritz

Walter

Qaillard.

Jacques Copeau, Maxim Vallentin, Jean Louis Barrault és Simion Alterescu tollából. A szinház technikai kérdéseivel a Színháztudományi Intézet Színpad és Közönség cimü sorozata foglalkozik. Ennek eddig megjelent köteteiből három /Szcenográfia I., II., IV./ a szovjet, német

és

csehszlovák szcenográfiai szakirodalom váloga-

tott tanulmányait tartalmazza. Magyar szinházi szakmunkák Idegeg nyelven szórványosan jelentek meg. gok

/Bp. 1959./

Horányi Mátyás Eszterházi vigassá-

cimü monográfiája

egyidőben német nyelven Feenreich

cimen és

is

ugyancsak elég

a

magyarnyelvű kiadással

kiadásra került Daa Esterhazysche

a külföldi sajtóban nagy elismerést ara-

tott. Részletesen foglalkozott vele a Musikhandel /Bonn, 1959. 11. sz./, a Maske und Kothurn

/Wien, 1959.

und Gesellschaft /Berlin, I960, jan.

sz./ és az Österreich-

ische Musikzeitung /Wien, 1961. 8. sz./. cia és olasznyelvü kiadásának előkészítése

318

sz./, a Musik

A munka angol, franfolyamatban van, s

hihetőleg

jó

szolgálatot

tesz majd a magyar színháztörténet

külföldi elismertetésének. Haydn halálának 150 éves évfordulóján

nagyarányú nemzet-

közi konferencia szinhelye volt 1959. szept. 17-22-ig a Magyar Tudományos Akadémia diszterme és a fertődi A világ minden

tájáról

Esterházy-kastély.

érkezett zenetörténészek előadásainak

középpontjában természetesen

Haydn

eszterházi szinházi tevé-

kenysége állt. A jelentős nemzetközi tanácskozás eredményeiről szóló beszámoló

a Magyar Tudományos Akadémia németnyelvű ki-

adványábtin látott napvilágot: Konferenz

zum Andenken

Bericht über die Internationale

Joseph Havdns.

Veranst.

Ungarische

Akadémia der Wissenschaften /Bp. 1961./. Az évforduló alkalmából jelent

nyelven

Bartha Dénes és Somfai László

jelentős forráspublikációja is:

meg

német

Haydn als Opernkapellmeister.

Die Haydn-Dokumente der Bsterhazy-Opernsammlung /Bp. 1960./. Hankiss Elemérnek két tanulmányát tették közzé külföldön: Neue Wege der Hamlet-Kritik /Shakespeare Jahrbuch, Heidelberg, 1958./ és

The Hamlet-Experience, An Attempt at Measuring the

Impact of the Tragedy

/Les problémes

des

genres Iitéraires,

Lodz, 1961./. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a Revue d'Histoire du Théátre két év óta rendszeresen közli bibliográfiai függelékében a magyar szinházi szakirodalom könyvé szetét és repertóriumát is,

amelyet a Színháztudományi Intézet állit össze részé-

re. Több külföldi

színháztörténeti

kutató tanulmánya jelent

meg magyar folyóiratokban is. Zuzana Adamova

Magyar drámák a

cseh színpadon a múlt század második felében

cimü értekezését

az Irodalomtörténetközölte 1 ^,Julius Slowacki fogadtatása

Magyarországon

Andrzej Sieroszewski l/

l95Q.

/1847-1958/

cimü

alkotásainak tanulmányában

lengyel kutató elsősorban a Mazeppa elő-

1. sz. 319

adásával és megjelenésével foglalkozott1''. Elida Maria Szarota lengyel drámatörténész cikke

ugyanebben a folyóiratban jelent 2/ meg Antik és modern elemek Kleist Amphitryonjában cimmel. A nemzetközi kapcsolatok

kiépítéséhez a színháztörténet-

nek olyan lehetőség is rendelkezésére áll, tudományág szokott

felhasználni:

vagy technikai szinházi anyagnak tető módon történő tudományos

amelyet csak kevés

a kiállítások.

A történeti

képekben vagy egyéb sze léi-

feldolgozása gazdag lehe+Csége-

ket rejt magába, s nemcsak a szakmai körök, hanem a nagyközönség érdeklődését is magára tudja vonni. Az utóbbi évek legjelentősebb tudományos jellegű szinházi kiállítása

1957 decemberében nyilt meg az Iparművészeti Muze-

umban Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás cimen. dag anyaga,

amelyet a moszkvai

Gaz-

Bahrusin Színháztörténeti Mu-

zeum állított össze, megelőzően Prágában és Bukarestben is bemutatásra került.

Ez volt az első eset, hogy a magyar szakem-

berek megismerkedhettek az orosz és szovjet szinház történetének szakszerűen lékterméke ennek

rendezett dokumentumanyagával. a

lógus, amely nemcsak rítkozik,

Jelentős mel-

kiállításnak a 134 oldal terjedelmű kataa

kiállított tárgyak felsorolására szo-

hanem az orosz és szovjet színháztörténet valóságos

kis enciklopédiája, s az egyes szinházák működésének és jelentőségének mai értékelését is adja.3// Az Iparművészeti Muzeumban nyilt meg az Oj néaet- azinpadművészet cimü szcenikai kiállítás is 1959-ben. rendezésében

bemutatott

disz letanyagára

anyag

szorítkozott.

főleg építészeti problémákkal 1

az

A Hugo Fetting

élő szinház produkcióinak

Ugyancsak

aktuális technikai,

foglalkozott az 1961. évi Német

^Filológiai Közlöny I960. 2. sz.

^Filológiai Közlöny 1961. 1-2. sz. ^Orosz és Szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalögus. Bp. 1957. 320

színpadtechnikai és szinházépitészeti kiállítás a Madách Szinház előcsarnokában. A kiállítást Kurt Hemmerling, a német kulturális létesitmények igazgatója rendezte. Nem voltak érdektelenek a bemutató kiállitástechnikai lyamán

megoldásai sem.

1961 fo-

Frantisek Tröster cseh díszlettervező munkáival ismer-

kedett meg

a közönség a Vigszinház

előcsarnokában rendezett

kiállításon, 1962-ben pedig ugyancsak a Vígszínházban mutatták be a lengyel szinpadmüvészek szcenikai alkotásait. Magyar részről a

Szinház és Filmművészeti Szövetség ren-

dezett érdekes kiállitást a felszabadulás utáni magyar szinház életéről Szófiában 1952-ben.Főleg szinpad- és jelmeztervek kerültek bemutatásra. 1957-ben Yorkshire-ben nyilt kisebb terjedelmű kiállitás

az angol-magyar szinházi kapcsolatok tárgykö-

réből. 1959-ben Shakespeare Magyarországon cimmel a Színháztudományi Intézet állitott össze dokumentációs anyagot Stratford részére. Ugyanebben az évben Brecht Magyarországon cimmel nyilt kiállitás Kölnben.

Ugyancsak

az

Intézet küldött szemléltető

anyagot a moszkvai Bahrusin Muzeumnak Csehov magyarországi pályafutásáról. évi athéni

Bésztvett Magyarország

kiállításán

is.

ilyen irányú tevékenysége

a

tömegszinházak 1962.

Színháztudományi

intézményeink

rendkívül fontos és hasznos. Nyelvi

elszigeteltségünket éppen az ilyen kiállítások volnának hivatva áttörni. A külföldi tudományosság

hazai

könyvismertetéseken lehet lemérni.

visszhangját leginkább a Valamennyi irodalomtudomá-

nyi, néprajzi vagy zenetörténeti folyóirat foglalkozik profiljához többé-kevésbé közelálló színháztudományi szakkönyvek ismertetésével,

a legtöbb kritikát mégis a Világirodalmi Figye-

lőben találjuk,

amelynek

szemmel

az

tartsa

feladata éppen

az,

hogy állandóan

irodalomtudomány és vele rokon

területek

külföldi termékeit. Elsősorban visszhangot,

olyan

szinházi

vonatkozású

munkák

kaptak

amelyek az irodalomtörténet körébe vonhatók. Igy 321

a kritikailag legalaposabban Shakespeare-irodalom Ész és szenvedély

feldolgozott

terület a külföldi

volt az utóbbi években. Sz. Szántó Judit

Shakespeare

cikket ismertetett: Paul

drámáiban1^

címmel

két angol

A . Olson " A Midsummer Night's Bream"

and the Meaning of Court Marriage

/ELH. 1957. 2. sz./ és Vil-

liam R.Bowden The Hitman Shakespeare and "Trollus and Cresslda" /Shakespeare quarterly, 1957. 2.sz./ cimü tanulmányát.Geoffroy Builough

Narrative and Dramatic Sources of Shakespeare I. II.

/London, 1957-1958/

öt kötetre tervezett munkája első két kö-

2/ tetének magyar

ismertetése

K. J.

aláírással

jelent

meg.

Shakespeare képvilága cimen Szinkovich Zsuzsa adott tájékoztatást Caroline F. S. Spurge on Shakespeare's Imagery and What it Tells Us /Cambridge, 1952./ foglalkozó

cimü müvéről és ezzel a kérdéssel Foakes, Clemen, Morozov,

további szakirodalomról:

Downer, Peacock tanulmányairól^. szerzőségi kérdését

A

Shakespeare-tragédiák

- amelyet 1856-ban Delia Bacon vetett fel

először - Calvin Hoffmann éleszti újra The Man who was Shakespeare

/London, 1955./

hogy ezúttal

cimü

munkájában olyan változtatással,

Bacon helyett Marlowe lesz Shakespeare drámáinak

szerzője. " könyvet, amelyben a szerző egyetlen tudományos érvet sem tud felhozni hipotézise mellett, Kocztur Gizella is4/ mertette Ki volt Shakespeare? cimü cikkében. Hankiss Elemér a Deutsche Shakespeare Gesellschaft

kiadványáról,az 1958. évi 5/

Shakespeare Jahrbuchról

tájékoztatott.Zdanek

Shakespe&rovy historické hry Szenczy Miklós

tanulmányában

/Praha,

1959./

olvashatunk,

cimü

Stribrny könyvéről

amely Csehszlovák

monográfia Shakespeare történeti drámáiról cimen jelent meg.^ ^Világirodalmi Figyelő 1958. 1» sz. ^Világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz. ^Filológiai Közlöny 1959. 1-2. sz. ^Filológiai Közlöny I960. 2. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1961. 1. sz. 322

Szenczy kiemeli, hogy Stribrny polgári eredményekből indul el, de ezeket marxista

szemléletével korrigálja s igy teljesen uj

értékelést nyújt. Modern

angol

drámaesztétika

munka ismertetését adta: /London, 1956./ és 195?./

T. R.

cimmel

Hónaid Peacock

Székely György két

The Harvest of Tragedy

Henn

The Art of Drama /London,

cimü tanulmányét, s különösen Peacock könyvét dicsérő-

leg méltatta.^ Ugyancsak elismeréssel emlékezett meg Nagy Péter

David Krause

Sean O'Casey. the Man and his work /London,

1960./ cimü könyvéről.2/ Az olasz szinházi vonatkozású müvekről lából olvashattunk ismertetéseket. ciSiflO nel

teatro

tanulmányáról és

Pullini Kcclecti-

/Convivium, 4. sz./ cimü

R. Bracco színdarabjának eklekticizmusa cimen^/

Antonio StSubler

Roberto Bracco színháza,

Giorgio

dl Roberto Bracco

Szabó György tol-

Roberto

folklorisztikus

Tra Ottocento e Novecento.

/1959./

cimü könyvéről

Bracco

drámái

gyökereiről szól

II teatro di

A századforduló olasz

cimen.

Az olasz szinház

Paolo Toschi Le originl del

teatro italiano /Torino, 1955./ cimü munkája, amelyet Rajeczky Benjamin ismertetett."'/ I-IV.

Vito Pandolfi

La

commedia dell'arte

/Firenze, 1957-58./ cimü hatalmas és kitűnő összefogla-

lásáról Horányl Mátyás kritikája utján értesültünk.6/ A francia dráma és színháztörténet köréből is több munkát ismertettek folyóirataink. nyainak gyűjteményéről

Lakits Pál 7 /

irt, •

amely

Gustave Cohen tanulmáÉtudes

d'hlstoire

du

^Világirodalmi Figyelő 1958. 3. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. •'/Világirodalmi Figyelő 1958. 1. sz. ^Világirodalmi Figyelő I960. 2. sz. "'/fithnographia 1958. 1. sz. ^/világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz. 7/

Világlrodalmi Figyelő 1958. 1. sz. 323

Théátre en France au Moyen Age et á la Renaissance lent meg

/Paris, 1956./ M. L. Bidal

Berne /Correa, 1956./

cimen

je-

Giraudoux tel qu'en lui

cimü könyvéről Rába György számolt be,1

s ugyanő ismertette Robert de Luppó Jean Anouilh /Páris,1959./ cimü monográfiáját is.2/ M. Császár Théátre

des

Varietés

Étrangés

d'Histoire du Théatre-ban

Edit

Renée Lelievre

/1806-1807/

/1960. 3. sz./

cimü

megjelent

Le

a Revue cikkével

foglalkozott.3/ A német szakirodalomból Szinházi Főiskola

Vajda

György Mihály

a

lipcsei

Schriften zur Theaterwissenschaft I.

/Ber-

lin, 1959./ cimü kiadványát tárgyalta, amely a huszadik század néhány érdekes német színháztörténeti problémájával foglalko4/ zik. Benno von Wiese Das deutsche Drama vom Barokk bis zur Gegenwart I. II. /Düsseldorf, 1958./ cimü munkáját, amelyben a szerző

23 iró

45 drámájának

elemzésén keresztül igyekszik a

német drámairodalmat bemutatni, Z.Wittmann Livia ismertette.''/ Az utóbbi évek legjelentősebb színháztörténete,

Heinz Kinder-

mann Theatergeschichte Europas I-IV. /Salzburg, 1957-1961./ c. hatalmas

összefoglalása

figyelmét.

méltán keltette fel a magyar kutatók

A magyar vonatkozásai miatt is érdekes müvet Boyár 6/ Ibsen Henrikről egy angol szakmunka látott

Iván ismertette.

napvilágot James Valter McFarlane, a durhami egyetem skandináv tanszéke előadójának tollából Ibsen and the Temper of Norvégián Literature mertetést.TT

/London, 1960./.

Brről Szili József közölt is-

^Világirodalmi Figyelő I960. 3. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. "^Világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. 4/

Világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz.

^/világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. 6/

Szinpad 1963. 1. sz.

^/világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. 324

Az orosz ás szovjet B. Medvegyevnek az két

szinházi vonatkozású szakirodalomból

Optimista tragédia születéséről irott cik-

/Tyeatr 1957. 9. sz./

születésének és könyvek

100 éves

Csala Károly ismertette.1*"*

Csehov

évfordulójára megjelent szovjet cikkek

/Jermilov, Revjakin, Baluhatij, Berdnyikov/ között

igazított el kialakulásához

Bakcsi György irása a

szovjet

Botka Ferenc ismertetése

Adatok Csehov drámairásának , ~~ ~ 2/ irodalomkritika tük; Iben cimmel.

Lunacsarazkij kritikáinak 2 kötetben

megjelent gyűjteményéről /Moszkva, 1958./ azt a gondolatot támasztja az olvasóban, hogy nem volna-e hasznos e munka válogatott anyagát magyar nyelven is megjelentetni, Pavel Kyrmezer XVI. századi cseh drámaíró darabjainak Milena Cesnaková Michalcová gondozásában és bevezetésével megjelent gyűjteményét /Bratislava, 1956./ Sziklay László ismertet4/ te.

A magyar-szlovák tudományos együttműködés érdekes doku-

mentuma az a Jan Misianik,

Eckhardt Sándor és Klaniczay Tibor

gondozásában megjelent kiadvány, amely Balassi Bálintnak 1958ban Jan Misianik által felfedezett

Szép magyar

darabját tartalmazza

Erről Komlovszki Tibor is-

/Bp. 1960./.

komédia

cimü

mertetése nyújt tájékoztatást."^ Ljubomir Tenev, bolgár Írónak a bolgár dráma 15 éves fejlődésével

és

egyéb

szinházi kérdésekkel foglalkozó

szcena /Szófia, 1959./ cimü könyvét te.^

L. N. Menysikov

/Moszkva, 1959./

Drama 1

Z. Sipos István ismertet-

A kinai klasszikus

dráma

reformjáról

szóló munkájának pedig Miklós Pál volt hiva-

tott kritikusa.7/ ^Világirodalmi Figyelő 1958. 1. sz. ^Világirodalmi Figyelő I960. 1. sz. ^Világirodalmi Figyelő I960. 4. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1958. 1. sz. ^Irodalomtörténet 1961. 2. sz. ^ V i l á g i r o d a l m i Figyelő I960. 1. sz. 7/

Világirodalmi Figyelő 1961. 1. sz. 325

Bőven jelentek meg könyvek,

külföldön

olyan szinházi vonatkozású

amelyek elsősorban a néprajzkutató körébe tartoznak,

de amelyeket

a

szinháztörtónész sem hagyhat figyelmen kivül.

Oscar Ebe le Cenalora, Leben. Glaube, Tanz und Theater der Urvölker

/Ölten und Freiburg im Breisgau,

Dömötör Tekla tárgyalta, gásolja,

1955./ cimü könyvét

s az értékes könyvben csak azt kifo-

hogy a szerző az újkori természeti népek színjátszá-

sából következtet a szinház és dráma őskorára,

ami módszerta-

1

nilag hibás. / Uj külföldi szinháztörténeti elméletek és kiadványok cimü tanulmányában

Dömötör Tekla több szinháztörténeti

2/ munkáról számolt be. lora cimü könyvét, Theatre

Igy Oscar Eberle előbb emlitett

továbbá

B. Hunninger

The

Cena-

Origin of the

/Amsterdam - The Haghe, 1955./, Gustave Cohen Antolo-

gie du drame liturgique en France /Paris, 1955./» Jaan Jacquot Journées Internationales

d'Études

J. Jacquot és André Veinstein

/Paris, 1956./,

valamint

közösen szerkesztett tanulmány-

kötetét ismertette. Leopold Schmidt Vol kaschauspiale rier Reryleute

/Wien, 1957./

formáit

áttekintő

cimü,

a bányász-szinjátszás hagyományos

munkájával

Sándor István

foglalkozott.^

Ugyancsak ő mutatta be Othmar Wonisch,a stájerországi St.Lambrecht bencés

kolostorban

szinjatszó gyakorlatot terkultur

des

és

Mariazell

áttekintő

Stiftes

kegyhelyen 4/ kialakult két könyvét is: ' Die Thea-

St. Lambrecht ós

Das St. Lambrechter

Passionspiel von 1606. /Graz, 1957./ Mindezek a recenziók

azonban

távolról sem nyújtanak ki-

elégítő képet a külföldi színháztudományi kutatásokról. Az ismertetésre kerülő

könyvek

kiválasztása esetleges, a kritikák

"^Sthnographia 1958. 1. sz. ^Filológiai Közlöny 1958. 1. sz. 3/

Ethnographia 1958. 3. sz.

^Bthnographla 1958. 326

sz.

megjelenése rendszertelen, tése,

a

folyóiratok

a tárgyalási szempontok érvényesí-

tudományos

/irodalomtörténet, zenetörténet, net stb./.

profilja

szerint egyoldalú

ethnographia, művészettörté-

Egy-egy terület kutatásainak összefüggéseiről úgy-

szólván sohasem kapunk áttekinthető képet. Számos esetben teljesen elmarad igen jelentős

színháztu-

dományi munkák ismertetése.A mellőzés oka többnyire abban lik, hogy a kimondottan

j-

színháztudományi müvek vagy nem kap-

csolódnak eléggé a fenti folyóiratok érdeklődési köréhez, vagy ismertetésük egyszerűen azért marad

el,

mert az e tárgykörbe

tartozó kiadványokra nem forditanak figyelmet. Igy nem kapott

Magyarországon ismertetést olyan jelentős

mű, mint az Knclclopedia dello Spettacolo I-VIII. /Firenze-Roma, 195^-1961./» amelynek eddig

megjelent kötetei magasan ki-

emelkednek minden hasonló munka közül. Nagy tudományos gondossággal és részletességgel feldolgozott páratlanul gazdag anyagában számos figyelmét

magyar cimszó

már

erre

való

is

helyet kapott s igy a kritika

tekintettel is megérdemelte volna.

Ugyancsak észrevétlen maradt Paul Fechter Das europäische Drama I-III.

/Mannheim,

1956-1958./

Senki sem vállalkozott

cimü terjedelmes

Carl Niessen

munkája.

Handbuch der Theaterwis-

senschaft I-II. /Emsdetten, 19^9» 1953./ még befejezetlen müve addig megjelent köteteinek ismertetésére sem,

pedig különösen

módszertani szempontból számithatna érdeklődésre. Leon Moussinac Le Théátre des origines á nos jours /Páris, 1957./ az első francia színháztörténet,

amelyben

a

keleteurópai népek, igy

Magyarország színháztörténete is helyet kapott. A kritikai rovatok mellőzték. Nem ismertették Joseph Gregor Der Schauspielführer I-VI. /Stuttgart, 1953-1957./ cimü terjedelmes szinházi kalauzát,

amelyben ugyancsak több magyar dráma szerepel. Sil-

vio d'Amico Storia del teatro drammatico I-II. /Milano, 1960./ cimü munkája sem keltette fel kritikusaink érdeklődését. tolt Brecht

Ber-

Schriften über Theater /Berlin, 1960./ cimen ösz327

szegyüjtött szinházelméleti Írásai,

J. L. Stygan The Elements

of Drama /Cambridge, 1960./, Margret Dietrich Dae moderne Drama /Stuttgart,1961./, Deutsches Arbeitertheater /Berlin,1961./ és még sc* más fontos

színháztudományi munka maradt visszhang

nélkül. Ezzel természetesen nem azt kivánjuk igazolni, hogy a magyar szakemberek egyáltalán nem ismerik az ujabb mányi szakirodalmat.

Bár

nagy

színháztudo-

része magyar könyvkereskedői

forgalomba nem kerül, két könyvtárban azonban legtöbbje megközelíthető

az

érdeklődők részére:

Könyvtárában,

a Színháztudományi Intézet

és az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörté-

neti Osztályának Könyvtárában.

E

két

intézmény rendszeresen

fejleszti könyvállományát,

amely a színműirodalom mellett el-

sősorban a szinházelméleti

és

színháztörténeti szakirodalmat

foglalja magába. Ugyanebben a két könyvtárban a külföldi folyóiratokon keresztül is figyelemmel kisérhetjük a színháztudomány

legújabb

eredményeit és az élő szinház eseményeit. A szigorúan

tudományos jellegű periodikák közül az aláb-

biakat találhatjuk meg mind book /Ant,, ia/,

a

két könyvtárban: Theatre Note-

Theatre Research

/Anglia/,

Maske und Kothurn

/Ausztria/, Slovenské Divadlo /Csehszlovákia/, Le Théátre dans le Monde

/Franciaország/,

ciaország/,

Revue d'Histoire du Théátre /Fran-

Tyeatr /Szovjetunió/, Shakespeareftuartely/USA/.

A tudományos szinházi folyóiratok nyi Intézet könyvtárába járnak: ország/,

Theatertechnik

közül csak a SzínháztudomáPamietnik Teatralny /Lengyel-

/NDK/,

Bühnentechnische

Rundschau

/NSZK/, Educational Theatre Journal /USA/. A nem tudományos jellegű, az élő szinház anyagát közvetítő népszerű képesujságok és drámai szövegeket publikáló folyóiratok közül

az

alábbiakból

színházainak eseményeiről:

328

nyerünk bő tájékozódást a világ

Mindkét könyvtárban: Television

/Anglia/,

/Franciaország/, Théátre

The Drama

Divaillo

Arts

at

/Franciaország/,

Zeit /NDK/,

II Dramma

/Olaszország/,

/Anglia/,

The Stage and

/Csehszlovákia/, L'Avant Scene

Spectacles Teatr

/Franciaország/, Paris

/Lengyelország/, Theater der

/Olaszország/,

Italian Theatre Review

Schweizerische Theaterzeitung /Svájc/, Theatre

Arts /ÜSA/. Csak a Szinháztudományi Intézet Ballet

Today

Players

/Anglia/,

/Anglia/,

könyvtárában találhatók:

Theatre tforld /Anglia/,

Plays and

The Stage /Anglia/, Australian Theatergoer

/Ausztrália/, Revista de Teatro /Brazília/, Teatar /Bulgária/, Revista Nációnál de Teatro vákia/,

Divadelnl

Théátres

dans

Dialog

Natya

Novini

le

/Franciaország/, dia/,

/Cuba/, Narodni Dlvadlo /Csehszlo-

Monde

/Csehszlovákia/, /Franciaország/,

Rendez-vous

des

Théátre Popul aire

Spectacles /Franciaország/, Theater /Hollan-

/India/,

Pozorlsnl Zivot /Jugoszlávia, Zágráb/,

/Lengyelország/,

Théátre en Pologne

/Lengyelország/,

Theaterdienst /NDK/,

Theater und Zeit /NDK/, Mykenae Theater-

.(orrespondenz /NSZK/,

Theater Heute /NSZK/, Sipario /Olaszor-

szág/, Controcorrente /Olaszország/,

Piccolo Teatro /Olaszor-

szág/, Teatrul /Románia/, Primer Acto /Spanyolország/.Mologyozsnaja Esztrada

/Szovjetunió/,

Tyeatralnaja Zsizny /Szovjet-

unió/, Opera Mews /USA/. Csak az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán van meg: Le mois Théátral /Franciaország/ és a Seen och Salvus /Svédország/. Egyes külföldi

szinházi folyóiratok néhány nagy fővárosi

könyvtárban is fellelhetők. E rövid tájékoztató is meggyőzhet bennünket arról, hogy a magyar és külföldi kielégitőek.

színháztudományi

A külföldi

kapcsolatok távolról sem

tudományos intézetekkel fenntartott

érintkezés nem elég mélyreható és széleskörű. intézménnyel

nem

sikerült

még

Számos külföldi

kapcsolatot teremteni. Nincs 329

megszervezve magyar kutatók

külföldi tanulmányútja, Magyaror-

szág gyakran nincs képviselve a nemzetközi kongresszusokon. Az 1961. évi párizsi nemzetközi

kongresszusra

például többszöri

meghívás ellenére sem sikerült képviselőt küldeni. Helyes volna, ha intenzivebben bekapcsolódhatnánk külföldi szinházi lexikonok

és

enciklopédiák munkálataiba. A Szín-

háztudományi Intézet részt vesz ugyan

az

uj szovjet Szir ázi

Enciklopédia szinházi címszavainak kidolgozásában, ellen' olasz Enclclopedia dello Spettacolo

magyar

külföldi szakemberek készítették el.

anyagát

az

részben

Szorosabb személyes kap-

csolatok esetén több segitséget nyújthattunk volna

Léon Mous-

sinacnak és Heinz Kindermannak színháztörténeteik magyar fejezeteinek kidolgozásában,

igy

elkerülhető lett volna,

Magyarország iránt jóindulatu tudósok

munkáiban

hogy a

téves adatok

jelenjenek meg a magyar drámairodalomról és szinházról. Még mindig igen kevés külföldi szinházi szakmunka jelenik meg magyar nyelven,

de még ennél is fontosabb lenne, ha minél

több magyar színháztudományi nyelven megjelentetni.

könyvet és cikket lehetne idegen

Szükség

volna

egy idegennyelvü, vagy

legalább is bő idegennyelvü kivonattal megjelenő mányi folyóiratra,

amely

a

nyelvi elszigeteltségéből. cserére is,

lehetőség

kutatást kiemelné nyilnék folyóirat-

ami valutáris megtakarítási eredményezne. Feltét-

lenül részt kellene vennünk táson,

magyarországi

Igy

minden fontosabb külföldi kiállí-

hogy színházművészetünk fejlettségét és színháztudomá-

nyunk felkészültségét

nemzetközi

vonatkozásban is igazolhas-

suk. Staud Géza

330

színháztudo-

Melléklet A kelet-európai országok színháztudományi attikáját koordináló bizottság szervezeti terve Hat kelet-európai

ország

színháztudományának képviselői

/bolgár - P. Penyev professzor, - J. Lewanszkij professzor, szovjet cens/,

-

Sz. Makulszkij

magyar - Hont Ferenc, lengyel

román - Sz. Alterescu professzor, professzor,

cseh - F. Csernyi do-

akik 1958. áprilisában a Szovjetunió Tudományos Akadé-

miája Művészettörténeti Intézete kérdésekkel

foglalkozó

által

tudományos

összehivott konferencia

szinházi munkájában

rásztvettek, nemzetközi tudományos kutatóközpont megalakítását határozták el

a

kelet-európai

népek

szinházi

kulturája fő

problémáit kutató munka koordinálására. Ezek a problémák a következők: a/ Az

összes

kelet-európai

népek szinházi kultúrájának

közös problémái. b/ A kelet-európai országok többségének vagy egy részének szinházi kulturája közös problémái. c/ Egyes vagy néhány

kelet-európai nép szinházi kultúrá-

jára vonatkozó speciális problémák. Kelet-Európa

nópeinejs társadalmi-politikai története és

ennek következtében

szinházi kulturájuk története egy sor sa-

játos közös törvényszerűséggel és vonással bir, amelyek sokban megkülönböztetik őket

mind

népek színháztörténetétől,

a

nyugat-európai, mind az ázsiai

bár ugyanakkor több hasonló momen-

tum is van. Ezzel kapcsolatban országok színháztudományi

azt

javasoljuk, hogy a kelet-európai

intézeteinek

koordinálására alakí-

tandó bizottság elsősorban a következő problémakörök feldolgozásával foglalkozzék:

331

1. A színházi kultura

tanulmányozásának elméleti és mód-

szertani kérdései a színháztudomány általános alapjainak kidolgozása céljából. 2. Kelet-Európa

országai

színháztörténetének

aktuális

problémái. 3. Az összes, vagy néhány kelet-európai nép színháztörténetének általános problémái. 4. Kelet-Európa egyes vagy néhány országa szinházku!tarája közötti kölcsönös kapcsolatok. 5. Egyes kelet-európai

országok

szinházi

kultúrájának

specifikus vonásai. 6. Egyes kelet-európai országok és a nyugat-európai népek szinházi művészetének kapcsolatai és kölcsönhatásai. 7. A kelet-európai népek ás Ázsia népei szinházi kultúrájának kapcsolatai és kölcsönhatásai. A Bizottság lehetségesnek és célszerűnek tartja a nyugateurópai országok és

Kelet-Ázsia országai színháztudományi in-

tézetei munkatársainak részvételét munkájában, lődnek és foglalkoznak azzal a problémával,

ha azok érdek-

amelyet a Bizott-

ság a kelet-európai országok színháztudományi munkájának koordinálásával tevékenysége programmjának vall. A kelet-európai országok szinháztúdományi dináló bizottság tagjai lehetnek ezeknek a színháztudományi intézetei, lölnek a bizottságba,

amelyek

az

munkáját koorországoknak azok

állandó képviselőt je-

úgyszintén a nyugat-európai országok és

kelet-ázsiai országok tudományos intézetei is. A kelet-európai országok

szinháztudományi munkáját koor-

dináló bizottság állandó tudományos-információs tesít,

amelynek

székhelye

Budapest

központot lé-

/Magyarország/.,

Minden

egyes ország bizottságában képviselt szinháztudományi intézete /az adott országban funkcionáló együttműködve/

köteles

szinháztudományi intézetekkel

gondoskodni a tudományos érdeklődésre

számot tartó szinháztudományi anyag összegyűjtéséről, publiká332

lásáról, cseréjéről, a

kölcsönösen érdeklődést keltő informá-

ciókról, amelynek biztosítására a bizottság tájékoztató bulletint fog kiadni. A kelet-európai országok színháztudományi dináló bizottság köteles mák kutatása

munkáját koor-

gondoskodni a fent felsorolt problé-

eredményeinek

fordításáról és publikálásáról. A

tudományos munkák közös gyűjteményét fogja kiadni először "Évkönyv" formájában, majd mint sziaháztudományi folyóiratot. A kelet-európai országok színháztudományi

munkáját koor-

dináló bizottság köteles a szinháztudósok és szinházi kritikusok munkáját

segiteni alkotó és tudományos kölcsönös utazások

segítségével, úgyszintén

előadások megtartásának, tanfolyamok

vezetésének támogatásával az egyes országokban. A Bizottság

köteles széleskörű munkát szervezni az egyes

országok színháztörténetének és a kelet-európai országok szinházi kulturája történetének kiadásával kapcsolatban. A Bizottság

üléseit

minimum

évenként egyszer tartja, a

résztvevő országok fővárosaiban. Az első értekezletet 1959 első felében kell megtartani rint a

Budapesten. Ezenkívül szűkség sze-

Bizottság a kelet-európai

tanulmányozása közben

országok szinházi kulturája

felmerült problémák megvitatására tudo-

mányos konferenciát szervezhet. A tudományos lehetőség szerint a

Bizottság munkájában

konferenciákat a

résztvevő különböző

országokban kell rendezni. "A kelet-európai országok színháztudományi munkáját koordináló bizottság"

megalakításának jelen

tervét tanulmányozás

és jóváhagyás végett be kell mutatni az egyes orBzágok tudományos akadémiájának, úgyszintén intézményeinek. A gadásáig és

állami és megfelelő tudományos

Bizottság megalakításáig, szabályzata elfo-

tudományos tevékenysége

tervének összeállításáig

Előkészitő Bizottság fog működni. A jelen terv első bekezdésében felsorolt hat ország képviselői Kezdeményező Csoportot alkotnak és az

a véleményük, hogy az

Előkészitő Bizottság meg333

alakitása feltétlenül

szükséges az alakuló konferencia össze-

hívásához és kötelezik magukat, hogy mányos szervéhez fordulnak az

országtik megfelelő tudo-

Előkészítő Bizottság képviselői

kiválasztása céljából. Az Előkészítő Bizottságot ajánlatos egy hónapon belül megalakítani. Az Előkészítő irányuló

Bizottság megalakításáig a

szervező munkát

/igazgató: dr.

a magyar

megalakítására

Színháztudományi

Hont Ferenc, cime: Bp. I.

Intézet

Krisztina krt. 57*/

és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Művészettörténeti Intézete /a szinházi szektor

vezetője: Sz. Makulszkij professzor,

cim: Moszkva, Podszoczenszkij pereulok 21./ vállalják magukra. A Kezdeményező Csoport nevében: Sz. Makulszkij professzor s.k. Hont Ferenc s.k. Moszkva, 1958. május 2.

334

TIZ ÉV TÖBTÉNÍTB A SZÁMOK TÜKRÉBEN /Összeállították: Cenner Mihály - Fehér Vilmosné Ribi Sándorné

- Sulyok György - Szekeres József/

1952. november elején alakult meg az Országos Szinháztörténeti Muzeum. Fontos munkájának teljesítése közben merült fel olyan intézmény

megszervezésének

igénye,

mely

nem csupán a

szinház történetével, de jelenével, sőt jövőjével is foglalkozik.

A tudománynak a gyakorlati

elve alapján

hozták

létre

életben való hasznosításának

1957-ben

a

Színháztudományi- és

Filmtudományi Intézetet, mely 1959-ben kettévált, és az Országos Színháztörténeti Muzeumot, Szövetség tudományos

a

osztályát

Szinház-

magába

és

Filmművészeti

foglalva megalakult a

Színháztudományi Intézet. Az elmúlt évtized eredményeit az évkönyv eddigi lapjain is megtalálhatták. A következőkben grafikonok és statisztikai adatok

segítségével igyekszttnk bemutat-

ni fejlődésünket. Az időrend kedvéért először a Történeti Osztály

/Országos Színháztörténeti Muzeum/ gyűjteményeinek tiz 1/ 2J éves alakulását, majd az Intézet fejlődésének^ egyéb statisztikai adatait ismertetjük: ^Részletesen lásd Dr. Cenner Mihály: Az Országos Színháztörténeti Muzeum megalakulása és fejlődése 19521960. Theatrum 1961. Budapest, 1961. Színháztudományi Intézet. 249-285. p. 2/ 'Részletesen lásd Ribi Sándorné: A Színháztudományi Intézet megalakulása és fejlődése 1960-ig. Theatrum,1961. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 287-296. p. 335

X. Emléktár A Szinháztörténeti Muzeum szerződtetett külső munkatársak segítségével vette nyilvántartásba és gyűjtötte be az első hónapokban a Budapesten található szinháztörténeti jellegű anyagot.

A rendelkezé sre álló tetemes pénzmennyiség lehetővé tet-

te, hogy már a megindulás első két hónapjában több mint 30 000 egységet vegyenek nyilvántartásba. gyűjtöttünk.

Ezt

a

évben is tartottuk. Ekkor 33 000 egységet

Ebből

7 JM- darabot be is

hatalmas iramot még a következő, 1953-as Ez volt tulajdonképpen a muzeum első éve. vettünk

nyilvántartásba ős 19 111 volt

a megvásárolt anyag száma. A muzeum még jelenleg is azon jegyzék

alapján tájékozódik

a

szinházi emlékanyagok hollétéről,

amelyeket 1952-53-ban készítettek a munkatársak. Természetesen mind a vásárlásnál, mind pedig

a

jegyzékbevételnél a kezdeti

hatalmas számokat a további évek során nem érhettük el, hiszen a nyilvántartás kiterjesztésével

az

ismeretlen anyag is mind

kevesebb és kevesebb lett. Az Emléktár,tehát a gyűjteményi állag szaporulatát az alábbi grafikon mutatja:

338 ,

A fejlődés meglehetősen

nagy ingadozásának okai: az első

év két hónapjának már emiitett

nagymérvű

/a pénzt a naptári évben a kitűzött

anyagi ellátottsága

célnak megfelelő vásárlá-

sokra és munkabérekre el kellett költeni/; hatalmas gyűjtési lehetőségei.

A

az

első teljes év

számok

195^-től arányosan,

1956-ban pedig zuhanásszerűen csökkennek.

Ennek oka az ellen-

forradalom miatt kiesett két hónap. Az 1959.évi hirtelen emelkedés oka az a 3 200 db negativ, anyagából dett,

a

amit a régi Magyar Filmiroda

Történelmi Képcsarnok

muzeumunk részére átenge-

valamint egy nagyobb magángyűjtemény pozitív ás negativ

anyagának megvásárlása. gyarapítására

1960-61-ben

forditható

ellátmány

a

muzeum gyűjteményének

erősen korlátozott volt,

ami a gyűjtési számokban megmutatkozott. Az

Emléktár 1

76 862 db volt. /

teljes állománya tehát 1961. december 31-én Ebben a legnagyobb tétel a fotóanyag. Pozi-

tiv: 30 405; negativ: 13 788; összesen: 44 193 db. Az évenkénti fejlődés összesen: 1952

1953

1954

1955

1956

1957

1958

1959

I960

1961

644-2 14678 21169 24?48 27571 29361 34722 41369 42930 44193 Ehhez járulnak még a saját laboratóriumban tációs jellegű negativok, gyar Fotótól vásárolt

szinházi

nyilvántartásba veszünk,

készitett dokumen-

továbbá I960 és 1961 felvételek,

években a Ma-

amelyeket

csak

mert nem tekinthető elsőrendű muzeá-

lis anyagnak. A fotótár gyarapodását

elsősorban az alakulás után bőven

vásárolt negativanyag tette lehetővé. Kálmán Béla, Wellesz Ella, Inkey Tibor, Rockel József szinházi vonatkozású felvételeinek negativjait, fényképek

illetve

azok

egy részét vásároltuk meg. A

/pozitivok/ legnagyobb részét magángyűjtőktől, szi-

Ebben a számban nem szerepelnek a segédanyaggá minősített mikrofilmek. 337

nészektől,

illetve

szinészcsaládoktól vásároltuk.

Több szi-

nészhagyaték is muzeumunkba került, mint pl. Vízvári Mariska, Tapolczai Gyula,

Halassy Mariska, Vágóné Margit hagyatéka, és

köztük igen sok fénykép. Szinház is sok

A Színművészeti Főiskola és a Madách

fényképet

igen jelentős anyagról,

juttatott

a muzeumba. Végül, mint

említést teszünk Németh Antal negativ

és pozitiv gyűjteményéről,

amely az elmúlt évek során szintén

muzeumunk birtokába került. Következő

legnagyobb gyűjteményünk a szinlaptár, 16 826,

a nyomtatványokkal együtt 18 561 db. Ehhez járul még több köteg feldolgozatlan szinlap, amelyet a volt Szinház- ós Filmművészeti Szövetség feloszlása után kaptunk. Szinlap- és nyomtatványtárunk fejlődése: 1952

1953

195^

1955 1956

411

5985

7500

8774

1957

1959

I960 1961

9529 11756 12593 15555 16939 18561

Az emléktár egyik legkeresettebb szinlaptár.

1958

és

legforgalmasabb része a

Már évek óta rendszeresen küldik a magyar szinhá-

zak a szinlapjaikat,

de

annál nehezebb az elmúlt korok szin-

lapjainak összegyűjtése.

A MÉH-től vásároltunk 2 200 db-ot, a

Főiskolától kaptunk 1 200 db-ot, évente átlag 400-500 darabbal növekszik a hivatalból megküldött szinlapokkal az anyag, azonkívül magánosoktól,

hagyatékokból is vásároltunk.

jelentős értéket képviselnek valamint a kis-, lapok,

az

Számunkra

1850 előtti magyar szinlapok

vagy rövid életű színházakból származó szin-

amelyek

gyakran az Országos Széchényi Könyvtárban sem

találhatók fel.

A szinlap tulajdonképpen az előadás technikai

tükörképe: teljes

iró, darabeim, rendező, diszlet- és jelmeztervező,

szereposztás

és

az előadás pontos

egy-egy jól készült szinlapon.

Azért irtuk, hogy jól készült,

mert bizony nem minden szinlap tünteti fel fontos adatot. 338

ideje szerepelnek a

fent irt minden

Muzeumunk különleges feladatainál fogva helyileg különválasztottuk a szinlapoktól a nyomtatványokat, holott ezeket más muzeumoknál együtt kezelik. Tulajdonképpen a nyomtatványok közé kellene sorolni,

de mégis a szinlapok között tartjuk nyil-

ván a rajzos plakátokat.Ezek egy részén ugyanis van szereposztás

/ami a szinlap kritériuma/, amelyiken nincs, azokat pedig

az egyöntetűség kedvéért soroltuk ide. Kézirattárunkban 10 000 kocka mikrofilmre

8 485 vett

db

kéziratot

őrzünk

és közel

kéziratfotót. /Országos Levél-

tár, Széchényi Könyvtár, kolozsvári szinházi anyag stb./ Kézirataink

között

sok neves magyar szinész,

drámairó, rendező

levele, tanulmánya, és feljegyzése található, Horváth Árpád^ a fasiszták által meggyilkolt kiváló rendező

szinte

valamennyi

feljegyzése. Hevesi Sándor angol- és magyar levelezése Aöztiik Bemard Shaw-val/,

Csiky Gergely feljegyzései, jegyzőtömbjei,

a Színművészeti Főiskola szinte teljes régi irattári anyaga, a régi Madách Szinház iratai képezik kézirattárunk gerincét. A kézirattár fejlődése: 1952

1953

1954

1955

1956

1 957

1958

219

4659

6057

6509

6678

683^

7361

A képzőművészeti anyag rajz és metszet,

123 db

a

1959 7757

I960

1961

7908

8485

3 533 db. Ebből 1 116 a rajz, kőszobor és plakett, 103 db a fest-

mény, 2 191 db a diszlet és jelmezterv. Az Országos Széchényi Könyvtártól

1953-ban

vettük

át b.

Nemzeti Szinház volt ereklyetárát és abban sok szobrot, halotti maszkot

és plakettet. Szoborgyüjteményünk

Ujabb darabbal is szaporodott. László

azóta

néhány

Az egyetlen fennmaradt Kelemen

ábrázolás alapján elkészítettük Kelemen László dombor-

művű arcképét. Szobraink kJzött található Kótsi Patkó Jánosnak ismeretlen szobrászművész által

készített mellszobra is, ame-

lyet

Jávor Pál

Kolozsvárról

annakidején

hozott magával.

A

339

gyűjteményünkben levő szobrok Alajost,

alkotói

között találjuk Stróbl

Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, Izsó Miklóst, Lányi De-

zsőt stb. Festményeink Gyula,

közül

Bartos Gyula,

Sándor,

megemlítjük

Hevesi Sándor,

Rózsahegyi Kálmán,

Hegedűs

Beregi Oszkár, Góth

Kertész Ella, Lábas Juci, Somlay Artúr portréit, ame-

lyeknek alkotói Halápy János, Komáromi-Katz Endre, Márk Lajos, Gábor Móric stb. Rajz- és metszetgyüjteményünk jórészét Hollós Oszkár nagy gyűjteményéből vásároltuk,

azonkivül

szinészi vonatkozású rajzait, István

karikatúráit,

megvettük

Gáspár Antal

illetve karikatúráit,

jelentős

számban

Szigethy

szerepelnek

Szlovák

György szénrajzai,

Kürthy György szinészábrázolásai és ugyan-

akkor emlithetjük,

hogy

szinpadtervei

is

ennek

muzeumunk

az érdekes müvészegyéniségnek

gyűjteményébe

kerültek.

A régi

szinpadtervek közül a legjelentősebbek Telepy György kis festményei, Spannraft Ágoston néhány terve, Kéméndy Jenő rendkivül érdekes diszlet- és jelmeztervei, valamint szcenikai rajzai és természetesen a jelenleg is működő diszletsok munkája: ván,

és jelmeztervezők

Nagyajtay Teréz, Varga Mátyás, Köpeczi-Bócz Ist-

Rajkay György, Vogel Eric

stb. rajzai. Emlitsük még meg

Oláh Gusztáv néhány drámai és operai tervét is,

amelyek gyűj-

teményünket gazdagítják. A képzőművészeti anyag évenkénti szaporulata összesen: 1952

1953

1954

1955

1956

1957

1958

1959

I960

1961

136

623

870

2616

2682

2822

2865

3032

3415

3533

Az emléktár gerincét képező emlékanyag viszont viszonylag csekély: 928 db. Évenkénti szaporodása összesen: 1952

1953

1954

1955

1956

1957

1958

1959

I960

1961

6

335

583

735

762

837

879

892

906

928

0

Emléktárgyaink különböző szinészhagyatékból,

szinészcsa-

ládoktól, illetve gyűjtőktől kerültek a múzeumba.

Legjelentő-

sebbek azok a tárgyak,

amelyek a Nemzeti Szinház ereklyetárá-

val kerültek muzeumunkba és amelyek ismertetése évkönyvünk más helyén megtalálható. Az emléktárhoz

tartozó

hangtárban őrzünk 689 db hangle-

mezt és 100 000 méter magnófelvételt. A kiállításainkhoz használt makettek és

a

bábuk száma 87 db és ezek is a gyűjtemény

anyagához tartoznak. diapozitiveket, jelmezt is,

Ugyancsak itt őrizzük a mikrofilmeket és

a szinházi sugókönyveket és a 235 db szinpadi

amelyeket Halassy Mariska és Vágóné hagyatékából,

illetve az Állami Jelmezkölcsönzőtói vettünk át. 2. Adattár Adattárunk tulajdonképpen muzeumi adatok nyilvántartására

két nagy csoportra osztható: a és

a

külső

szinházi adatok

nyilvántartására. A muzeumi nyilvántartásban szerepelnek a leirókartonok és ezek mutatói, Muzeumi szabály, hogy minden leltározott tárgyról tudományos leirókartont kell készíteni. A leirókartonokról készülnek a mutatókartonok, amelyeket betűrendben rakunk le, a célnak megfelelő címszavak szerint.

Az

anyag használhatósága

miatt nem minden leltározott egységről készítünk leirókartont, hanem egyenesen mutatót,

amely nem a leiróra, hanem magára az

eredeti anyagra mutat. Ilyen anyagok a fényképek, a színlapok. Muzeumunkban eddig mutatókarton.

36 000 leirókarton készült és 118 000

/Itt jegyezzük meg, hogy egy-egy leirókartonról

általában öt-hat darab mutatót is kell készitenünk./ Tekintettel a gyűjteményi állag 76 862 darabjára, a leiró- illetve mutatókartonok még közel sem mutatják az emléktár teljes állományát. Az adattár másik

csoportjában a különböző külső szinházi

adatok nyilvántartása foglal helyet.

Ezek: repertóriumcédulák 341

,

a napilapok

és

folyóiratok

szinházi

vonatkozású cikkeiről,

bibliográfiák, ikonográfiái cédulák a képes folyóiratokban található szinházi vonatkozású képekről, évforduló naptár, müsorkatalógus, végül

az

és

esemény-

Országos Széchényi Könyvtár

szinházi vonatkozású könyveiről az adréma másodpéldányok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Magyarországon előforduló szinházi könyvekről a kutatók intézetünkben is tájékozódhassanak. Az adattár munkájának fontos része játszás emlékeinek gyűjtése egyrészt hozzásegítenek

és

a magyar munkásszin-

rendezése. E munka eredményei

a magyar

munkásmozgalom

tiszt ázásához,

egészitik

általános magyar színháztörténetet. Ennek a

ki

az

másrészt

története

egyes kérdéseinek

gyűjtőmunkának is fontos követelménye ság, minthogy a felszabadulás tized választ el bennünket,

fontos

elemekkel

a viszonylagos gyorsa-

előtti időszaktól közel két évs az akkori magyar munkásszinját-

szók legfiatalabbjai is már középkorú emberek. Ez azt jelenti, hogy minden mulasztás

esetleg pótolhatatlan anyagoktól foszt-

hatja meg a színháztörténetet egyrészt azért, vők sirba vihetik emlékeiket, szás kevés

számú

mert a résztve-

másrészt, mert a munkásszinját-

dokumentumait, különösen

a

felszabadulást

közvetlenül követő időszakban, meglehetősen gondatlanul kezelték. /Igy pl. Csepelen a felszabadulás után félreértés folytán két szekrény szinjátszóanyagot megsemmisítettek./ A munkásszinjátszás

emlékeinek

gyűjtésével

szervezett

formában csak a Színháztudományi Intézet és a vele kapcsolatos Országos Színháztörténeti Muzeum foglalkozik.

Más intézmények

/pl. a Párttörténeti Intézet, a Legujabbkori Történeti Muzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stb./ természetesen csak feladatkörük szempontjából foglalkoznak

ilyen anyagok felkutatá-

sával. Intézetünk gyűjtését mindezektől a munkálatoktól a célirány itott tervszerűség különbözteti meg. 1. írásos, nyomtatott

Gyűjtésünk

tárgya:

dokumentumok általában a munkásszinját-

szás történetének köréből

/feljegyzések, lapkivágások, folyó-

iratok, könyvek/.

2. Szóbeli emlékezések. /Megjegyzendő, hogy

az eddig gyűjtött 84 visszaemlékezés gű.

A volt munkásszinjátszók

ellentmondanak,

főként

elbeszélő jelle-

beszámolói helyenként egymásnak

nem mindenben pontosak./

3. Plakátok,

film-

részletek, fényképek, szinlapok, díszlettervek. Sajnos,

az

illegális

munkásszinjátszés

anyagaiból, a műsoron szereplő színdarabok, szövegeiből keveset sikerült tősen pontatlanok,

mert

legértékesebb

jelenetek, versek

begyüjtenünk ós ezek is meglehe-

jórészt

emlékezetből

diktálták

le

őket. Adattárunkban szerepelnek a kelenföldi,

a pesterzsébeti,

a csepeli, a Magyarországi Cukrászmunkások, a Bőrösök, az MTE, a Vasasok,

az Újpesti Munkásotthon,

működött munkásszinjátszók emlékei. munkásszinjátszás egészen hivatásos jellegű zött szinházi,

a MÉMOSZ stb.

keretében

Külön kezeljük

a magyar

sajátos jelenségének,

a lényegében

Független Szinpadnak az anyagait.

ismeretterjesztő,

diumszereplésre alkalmas műsort tartalmazó adatok, sek és nyomtatványok találhatók.

Ezek kö-

zenei működésről szóló, póSzerepel

feljegyzé-

idei gyűjtésünkben

két mártírhalált halt munkásiró, Knopp Imre ás Körmoüdi Zoltán életének és működésének számos dokumentuma. Az adattárhoz tartoznak jegyzések,

az

a

nem

adattári dossziék,

cédulákra készített felamelyekben egy-egy témára,

színészre, színházra stb. vonatkozó adatokat és Írásokat gyűjtünk. Adattárunkban jelenleg 240 tartást

vezetünk

ilyen

dosszié van. Nyilván-

a hazánkba érkező külföldi vendégművészek-

ről, valamint a külföldön szereplő magyar művészekről. Az adattár fejlődését

a

túloldali

grafikon mutatja

/a

kartonokon gyűjtött adatok száma/. Az alakulás évében,

1952-ben a rendelkezésünkre álló két

hónap alatt természetesen adatokat alig gyűjtöttünk, muzeum megalapításáról években azonban egészen

kellett 1956-ig

gondoskodnunk.

A

hiszen a következő

alig hullámzó képet mutat az 343

adattár

fejlődése.

nagyobbarányú előző

1957-ben

a fejlődés az

évekhez

viszonyítva,

mert a munka erősebben az Intézet

falain

belül folyt. A

folyamatosságban

bizonyos

csökkenést mutat az I960, évi teljesítmény, évinek

amely az előző

szinte

csak

a fele.

Ennek oka az 1959. évi kiugróan

magas,

az 1957. évihez

hasonló teljesités céduláinak feldolgozása

és rendezése.

Csak annyi uj adatot gyűjtöttünk be ebben az évben,amenya feldolgozása hozzá-

nyinek

229500

vetőlegesen szott.

250600

Az adattár

fejlesztése lyokat

290400

a

további

/mely elé akadá-

gördit

nemcsak Muzeum

biztosítva lát-

a helyhiány/

Szinháztörténeti

és a Szinháztudományi

Intézet érdeke,

hanem

azért

is fontos, mert intézetünkben van egyúttal a Nemzetközi Szinházi Intézet magyarországi központja.

3. Kiállitás Bár a Muzeum 1952-ben alakult,

első

állandó kiállítását

csak 1954-ben nyithatta meg, amikor a Krisztina körúti állandó épületébe költözött.

A Bajor Gizi Emlékmuzeumot 1952. február

12-én nyitották meg, tehát az Országos Színháztörténeti Muzeum megalakulása előtt néhány hónappal,de 1953-ban hozzácsatolták.

Az első állandó kiállítással kapcsolatos nagy munkák után 1955-ben is rendeztünk kiállítást, de egyiket sem saját helyiségünkben.

A hat kiállításból három nagyobb jelentőségű volt.

Ezek: A Nemzeti Szinház 10 éve /Nemzeti Szinházban/, Szinmüvészetűnk a felszabadulás után

/először Dunaújvárosban,

majd a

MEDOSZ budapesti kultúrházában/. 1956-ban 8 kiállítást rendeztünk.

Hat időszakit, amelyek

közül jelentősebb a Prielle Kornélia Emlékkiállítás volt a TIT budai Eötvös Klubjában. és

A Szegedi Szinészet 100 éve Szegeden

A Magyar Hangosfilm 25 éve

a Vörös Csillag moziban. Abban

az időben ugyanis még hozzánk tartoztak a filmügyek is. Állandó kiállítást

rendeztünk

megnyitásának

125

éves

Balatonfüreden, évfordulóján,

az

első kőszinház

Balatonfüred színészi

múltjáról. Végül készítettünk egy vándorkiállítást A Felszabadult magyar színházról, amelyet 10 budapesti üzemben mutattunk be, s amelynek anyaga az ellenforradalom

idején a Gamma gyár-

ban elpusztult. 1957-ben kiállításaink évihez képest:

16 kiállítást

küldtünk külföldre: gyar filmtörténeti

megkétszereződött az előző

rendeztünk.

Ezek közül

kettőt

a berlini filmtörténeti kiállitásra a maanyagot

szinházi kapcsolatokról álló,

száma

és

egy

Yorkshire-be

közel

az angol-magyar

100 nagyméretű fényképből

megfelelő kisérőszöveggel ellátott kiállítást.

az első nyugatra küldött sége annál nagyobb,

mert

alig egy évvel

után kérték ennek kiküldését. ink közül megemlítjük

a

Ez volt

kiállításunk a háború óta s jelentőaz

ellenforradalom

Az 1957-es időszaki kiállítása-

Kossuth Klubban rendezett ádry Árpá4

a Eátkai Márton Szinészklubban rendezett ugyanott bemutatásra kerülő

Varsányi Irén

Törzs Jenő,

majd az

emlékkiállltásain-

kat. Jelentős segítséget adtunk az Orosz-Szovjet Színháztörténeti Kiállítás gazdag anyagának rendezéséhez, amelyet 1^57 decemberében az Iparművészeti Muzeumban mutattak be.

3^5

1958-ban 12 kiállítást rendeztünk,ezek azonban kisebb méretű és többnyire vidéken bemutatott kiállítások voltak. Ebben az évben Szófiába küldtünk

egy dokumentációs kiállítást a ma-

gyar színészet történetéről. 1959-ben

emlékeztünk meg a Tanácsköztársaság kikiáltásá-

nak 40. évfordulójáról. irodalmi emlékeiről

A Tanácsköztársaság

szinházáról

és

a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen ren-

deztünk kiállitást az ő helyiségeikben. Ezenkivül földre ebben

három az

Stradtfordba,

dokumentációs

évben:

kiállitást küldtünk kül-

Shakespeare

drámái magyar szinpadon

Brecht drámái magyar szinpadon Kölnbe és Csehov

drámái magyar szinpadon

a moszkvai Bahrusin Muzeum számára. A

Moszkvába küldött Csehov anyag már bevezetője volt az I960.évi Csehov emlékünnepnek, amelynek során Budapesten három, Kecskeméten egy Csehov

emlékkiállítást

volt felszabadulásunk

rendeztünk.

15 éves évfordulója,

kiállítással ünnepeltünk meg.

A

Ebben az évben

amelyet ugyancsak

felszabadult

magyar szinház

19^-5-1960 cimü kiállitásunkat az állandó kiállitás lefedésével a központi

épületben rendeztük meg. Ezévi kiállításaink közül

megemlítjük még

Moissi halálának 25 éves évfordulójára rende-

zett emlékkiállításunkat,

amelyet

a Kulturális

Kapcsolatok

Intézetével együttesen a Fészek Klubban mutattunk be. Közreműködtünk a Hugo Fetting által rendezett és az Iparművészeti Muzeumban bemutatott NDK szinpadtörténeti kiállításon. Az 1961-es kiállításaink között jelentős helyet foglal el a Vigszinházban rendezett kiállitás, a 65 éves

Vígszínház

történetét.

Százéves Budai Népszínház

amely bemutatta 1896-tól

Nagy

kiállitásunkat,

érdeklődés kisérte a melyet a

Népfront I. ker. Klubjában rendeztünk. Közreműködtünk merling professzor által rendezett

Hazafias a

mutatott NDK színpadtechnikai kiállításon. Muzeumunk kiállításait a túloldali táblázat mutatja.

346

Häm-

és a Madách Színházban be-

<S5S

1956

<957

gsa

A tiz év alatt tehát összesen

1959

-I960

64 állandó-,

1961

időszaki- és

vándorkiállítást mutattunk be, illetve küldtünk külföldre. A kiállitások látogatottsága Tekintettel arra, hogy

a

látogatók számát az idegen he-

lyeken rendezett kiállításokon

csak ritkán van módunkban szá-

molni,

számadataink

csak a budapesti két állandó kiállitásra

vonatkoznak. A látogatottság nagymértékben függ a szervezéstől és a propagandától. megnyitása után

látogatási

propagandánk is elég az évben

Annak ellenére, hogy állandó kiállításunk szervezésünk egyáltalán nem volt,

csekély,

a

látogatók száma mégis ebben

/1955/ érte el eddig a legmagasabb számot. Ezt a je-

lenséget azzal magyarázhatjuk, hogy uj volt még a Muzeum, uj a kiállitás ós ez az újdonság vonzotta a látogatókat. Jól indult az 1956-os év látogatottsága,

de az ellenforradalom miatt ki-

esett két hónap erősen éreztette hatását. 1957-ben viszont nehezen indult meg a muzeumi

élet és ezért volt kevés a látoga-

tó. 1958-tól szinte egyenletesnek mondható kiállításaink látogatottsága.

Egyéni látogató:

Csoportos:

1955

8.964

9.323

1956

6.264

8.680 y>7

Egyéni l á t o g a t ó :

Csoportos:

1957

6.226

1.623

1958

7.856

2.486

1959

7.070

3.230

1960

6.317

2.961

1961

8.02J

2.977

A Magyar s z í n é s z e t hSsi harca 1790-1849

cimü á l l a n d ó k i -

á l l í t á s u n k h o z képes t á r l a t v e z s t ő t k é s z í t e t t ü n k , amelyben r ö v i den i s m e r t e t t ü k a Bajor G i z i Emlékmuzeum k i á l l i t á s á t i s . Ez az 1955-ben k é s z ü l t t á r l a t v e z e t ő e l f o g y o t t é s 1961-ben némi módos í t á s s a l , három idegennyelvü k i v o n a t t a l b ő v i t v e , ú j r a k i a d t u k . Tárlatvezetés a kiállításokon Csoportos l á t o g a t á s e s e t é n a tudományos munkatársak közül megfelelő számú

tárlatvezetőt

bocsátunk a l á t o g a t ó csoportok

r e n d e l k e z é s é r e . A t á r l a t v e z e t é s e k száma összefügg a l á t o g a t ó k , pontosabban a csoportos l á t o g a t ó k számával. Az a l á b b i t á b l á z a t számát,

f e l t ü n t e t i évenként a t á r l a t v e z e t é s e k

v a l a m i n t az egy t á r l a t v e z e t é s r e eső c s o p o r t o s l á t o g a -

t ó k számát.

/ T á r l a t v e z e t é s t ugyanis k i z á r ó l a g c s o p o r t o s l á t o -

g a t á s e s e t é n adunk./ Tárlatvezetések száma

Egy v e z e t é s r e eső csoportos- l á t o g a tók száma:

1955

354

26 fő

1956

324

26 "

1957

81

20 »

1958

105

23 "

1959

116

27 "

1960

112

26 "

1961

100

29 "

Az e l s ő k é t év

tárlatvezetéseinek

f e l t ű n ő e n nagy számát

e g y r é s z t a t ö b b i h e z k é p e s t sokkal magasabb számú c s o p o r t o s l á t o g a t á s i n d o k o l j a , m á s r é s z t újdonság lévén a k i á l l i t á s ,

a leg-

kisebb csoporthoz i s adtunk t á r l a t v e z e t ő t . /Rendes körülmények között t l z f ő n a l u l nem szoktunk v e z e t ő t

adni./

349

Megjegyezzük, hogy a B a j o r Gizi Emlékmuzeum c s o p o r t o s t o g a t ó i számára i s zeumunk

lá-

- e l ő z e t e s t e l e f o n b e j e l e n t é s a l a p j á n - mu-

m u n k a t á r s a i közül j e l ö l ü n k k i t á r l a t v e z e t ő t ,

a bejelentés nélküli csoportokat

az

illetve

emlékmuzeum gondnoka ve-

zeti. Az eddigiek folyamán megismerték a Színháztudományi Intézet főbb kutatási

területét,

kialakult módszereit.

Mindezek

természetesen a tizéves történet szerves részei. Az ismétlések elkerülése érdekében nem ismertetjük e helyen újra őket, pán azokat a grafikonokat,

csu-

melyek az egyes gazdasági és - sok

esetben - tudományos eredményeket szemléltetik. Mégis a következő ábrák

megértéséhez

újra végig kell tekintenünk a 10 év

rövid történetét - gazdasági szempontból. A Népművelési Minisztérium 1952. október végén hozta litre három dolgozó neti Muzeumot,

munkábaállitásával az Országos Színháztörtéamelyhez

hasonló eddig nem működött Magyaror-

szágon. A Muzeum tulajdonképpen

csak

névlegesen jött létre a

Párisi udvar 6. emeletének 5 helyiségében.

A

valóságban csak

két évi gyűjtő

az

1954. év végén

és előkészítő munka után,

nyilt meg a nagyközönség számára. A Muzeum még 1953-ban

átvette a Minisztérium kezeléséből

a Bajor Gizi Emlékmuzeumot

és mint Országos Színháztörténeti

Muzeum 1957. első

negyedévével

Gazdasági Igazgatóságához

bezárólag a Muzeumok Központi

tartozó

ellátmányszámlán gazdálko-

dott. 1957. április 1-én az

Országos Színháztörténeti Muzeum-

ból a Szinház- és Filmművészeti Szövetség Tudományos Osztályából, a Pasaréti uti Filmmúzeumból

Filmgyárban

működő

Filmarchivumból és a

/addig Ady mozi/ megalakult a Színháztudományi

és Filmtudományi Intézet. gén bekövetkezett

Ettől az időponttól az 1959. év vé-

kettéválásig

a Színháztudományi részleg -

bár külön hitelszámlán gazdálkodott - a saját költségvetésében és kiadásaiban nem mutatkozó, 350

létszám,

munka, anyag és szol-

gáltatási ellátásban részesült a filmtudományi számlájának terhére. 1959 novemberétől

részleg folyó-

uj intézményként önál-

ló költségvetési folyószámlával, mint Színháztudományi Intézet működik az intézmény. A Szinháztudományi Intézet működési adatait ebben a folyamatban tükrében.

A

még

kell szemlélni a grafikonok és ábrák

szükséges

rövid magyarázatok a szemléltető

adatcsoportok alatt külön találhatók. 1. A létszám alakulása /fő/

9

4 A*

f) © © 7 »

A

Q

U

17 Y

x

( M 7

1952 1 9 5 5 1 9 5 4 195S -1956

1957

évi

1959

1960

1961

• időszaki XUaaM aglalJíaeOi ríaz^oqlalUpzax

Adandó

Az 1957.

1956

tetemes

munkaerőgyarapodás az uj,

Színháztudományi és Filmtudományi Intézet

közös,

létrejöttéhez szük-

séges létszámtöbblet követelménye volt. Az 1959. évi zuhanásszerű csökkenést az okozta az állandó főfoglalkozásúak létszámában, hogy a Színháztudományi és Filmtudományi Intézet nyi részleg

működésének második évében a színháztudomá-

létszáma

a Hitelszámláról átkerült a filmfolyó-

számlára ás a szétváláskor

- helytelenül - csak azt a létszá-

mot hagyták jóvá. 2. Egy főre juta havi átlagbérösszeg a/ Állandó főfoglalkozásúak

1952

4953 19541955 4956 4957

1958

4959

4960

4964

351

Az 1954. évi látszólagos történeti Muzeum megnyitásához

visszaesés az Országos Szinházszükséges

kisegitő munkakörök

viszonylag alacsony bérszintjét tükrözi, b/ Állandó részfoglalkozásúak

4952 «55495449554956 4957 4958

4959

4960

4064

699-

>3™-<

[Mí-c] i ä s i ^ j j

Az 1954. évre 1961. évi csökkenés bérkihatása,

ugyancsak az

-

\

a/

<

alattiak vonatkoznak. Az

nyugdijas munkaerők alkalmazásának átlag-

mivel a heti 24, 33

órában

főfoglalkoztatottak

heti 14 órás munkavégzőkkel gyarapodtak. 3. Személyi jellegű kifizetések /Ezer forintban/ 01 Állományba tartozók bére 02 Egyéb bérek 03 Személyi kiadások

A 01 rovat 1957. évi hirtelen emelkedése a létszámnövekedés és az ugyancsak ezévi illetményrendezés következménye. A 02 rovat

1959-1960.

évi

meredeksége

tette lehetővé,

hogy a létszámalakulásban jelzett csökkenést az intézmény, bizonyos mértékig, feladatának ellátása érdekében, részfoglalkozású munkatársak alkalmazásával helyrebillentse. b. Dologi jellegű kifizetések /Ezer forintban/ 05 Működési kiadás 06 Szolgáltatás 07 Támogatás 08 Felujitás \K Költségvetésen kiviili fedezet

300

iOO

4951 4953 4 9 S 4 1955 4956 4957 4958 A 06 Szolgáltatás

rovat

49S9 4960

4964

ugrásszerű 1960-1961. évi növe-

kedése abból adódik, hogy a kiadványok előállítását a Színháztudományi és Filmtudományi Intézet

fennállásáig a film-folyó-

számla fedezte. 353

5. Berendezés és felszerelés értéknövekedése /Ezer forintban/

6. Vegyes anyag /fa, /Ezer forintban/

textil,

üveg stb./

felhasználása

Az 195^. év nagy anyagfelhasználását az Országos Színháztörténeti í" zevtm első állandó kiállításának előkészítése okozta. 7. Könyvtárállomány gyarapodása /Ezer darab/

1953 195Í, 1955 1956

354

W7

•1958

1960

1964

8. Kiadványtípusok száma a/ Árusítási forgalomban

8 I i 25 1955

1956

4957

1958

1959

4960

1961

b/ Szolgáltatásként

1957

4958

1959

I960

1964

9. Az effektiv állami támogatás volumene /Ezer forintban/

AQSZ <1953 -I954- -1955

1956

1957

1958

1959

1960

4961

Az 1956. és 1957. év nagy szintkülönbözetére a 2.sz. grafikon magyarázata vonatkozik. 355

Az effektiv állami támogatás az intézmény bevételeinek és a költségvetésen kivül fedezeteket is magában foglaló kiadások különbözete. 10. "ényleges sa.ját bevétel /Ezer forintban/

mmmw ír {((www 1 im\ i ii \w w mrnww iI Él mm Un u 330 o mii 1

m

IM rí11II /(

1952 4953 4954 4955 1956 4957 4958 A
lehet

számadatok

levonni.

Az

alapján bizonyos kö-

intézet anyagi fejlődése

szükségképpen elősegiti a tudományos munka minőségi és mennyiségi eredményeit. Nem lehet azonban - közrebocsátásukig - számokkal képet adni

a

tudományos kutatásokról

lágnézeti-szakmai fejlődést szolgáló vitákról,

ás főképp a vimegbeszélések-

ről. Az Intézetben működő Elméleti Munkaközösség számos izgalmas vitában keres választ tétika

és

kérdéseire,

a

szinházi

a

marxista szinházelmélet, az esz-

mult és jelen gyakorlatának felmerült

A tudományos munkatársak itt beszélik meg egy-egy

szinházi produkció alapján rendezői munka

stb.

a müsorpolitika,

problémáit.

résztvevők munkájában később

Fontos

a

a szinészi és a csak a

vitában

lemérhető eredmények születnek a

különböző módszertani megbeszéléseken. tórium késziti elő

és

A Dramaturgiai Labora-

drámaismertető előadásokat és ugyancsak

itt foglalkoznak uj magyar drámaírókkal. /Pl.: László Anna Kis hiján. Dévényi Róbert Vidékiek, vagy a már bemutatott Bay Gyula Konok emberek. Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza/. Az Intézet munkatársai munkakörük szerint résztvesznek a Színházművészeti Szakosztály rendezői, cióinak munkájában. 356

dramaturgiai és szcenikai szek-

Feltétlenül szólni kell a Színháztudományi Intézetben működő párt-, latáról.

állami- és szakszervezeti vezetés sajátos kapcso-

Az

együttműködés

meghatározott

feladat

minden esetben

állandó jellegű és nem csak egyes

végrehajtása

gyakorlatilag

is

kapcsán jön létre, hanem

érvényesül,

akár személyi,

akár adminisztratív vagy munkaügyi-, munkajogi-, bér-, szabadság-,

segély-, elhelyezési-,

legyen is szó.

A

munkafegyelmi stb.

kérdésekről

rendszeresen megtartott intézeti vezetőségi

üléseken a párt- és a szakszervezet vezetősége is képviselteti magát és véleményét figyelembe véve hozza határozatait a vezetőségi értekezlet. Ezen tul igyekszik az intézet dolgozóinak a lehetőségekhez képest elfogadható munkafelvételeket teremteni. Ezért a párt- és szakszervezet vezetőségének javaslatára bevezették a tudományos

dolgozók

számára

az

osztott munkaidőt,

amely nagyobb munkafegyelem és jobb munkalehetőség megteremtését célozza a munkahely zsúfoltságának megszüntetésével. A párt-

és

szakszervezeti

vezetőség speciális oktatási

formát hozott létre, amely összekapcsolja az elméleti /filozófiai/ oktatás tematikáját a szinházelméleti és színháztörténeti,

tudományos problémák tisztázásával. Pl.: A marxista filo-

zófia

tárgyát

a

színházművészet

és

világnézet viszonyában

vizsgálja; a filozófia alapkérdéseinél a realizmust; az ellentétek egysége tust.

A

és

haróa törvényének

keretén belül a konflik-

továbbiak során megtárgyalták az 196l-62-es oktatási

évadra kiadott filozófiai tematikához kapcsolva a típus,a szinjátékelmélet és színjátékgyakorlat, a szinház és a társadalom, a szinház és politika, a nép szinháza stb. kérdéscsoportokat. Ebben az oktatási formában a tudományos munkatársak

minden dolgozó résztvehet, de

részére

ideológiai továbbképzés egyben

kötelező.

Ez

a politikai,

szakmai szinvonaluk emeléséhez

is nagyban hozzájárul. Az oktatást az intézet igazgatója vezeti, igy a legszükségesebb és legsajátosabb

anyagot tárgyalják

meg. 357

Ugyanigy komoly

szakmai továbbképzést jelentett a munka-

társak részére az a tanfolyam,

amely a rendezőmüvészet külön-

böző összetevőit ismertette. Természetesen ezek

a

belső továbbképzések nincsenek, de

nem is lehetnek hivatva arra, tositsák.

Ez elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem esz-

tétikai tanszékének oktatási nak.

hogy a szakmai utánpótlást biztervén

Jelenleg, színháztörténeti

rendszeres oktatás folyik,

beltll látszik megoldott-

speciálkollégium

melynek előadói:

keretében

dr. Hont Ferenc,

dr. Székely György és dr. Dömötör Tekla.

Az Intézet munkatársainak statisztikája

A Színháztudományi Intézetnek 1961-ben 48 dolgozója volt. Ebből .29

egésznapos,

M e g o s z l á s

19

pedig

részfoglalkozású munkatárs.

munkakörök szerinti

Tudományos kutató

8

Tudományos munkatárs

13

Dokumentáció, muzeum, adattár Gazdasági, adminisztratív, technikai Kisegitő

6 15 6

A tudományos kutatók és munkatársak közül Kandidátus

3

Aspiráns

4

Egyetemi doktorátussal rendelkezik

10

A tudományos kutatók

megoszlása eredeti

és

munkatárstik

foglalkozás szerint:

358

Rendező

2

Dramaturg

2

Irodalomtörténész

8

Történész

2

Művészettörténész

1

Könyvtáros

1

Jogász

3

Jogász-közgazdász

1

Etnográfus

1

A Színháztudományi Intézet felépítése

A következő táblákon elég egyes osztályok lát el,

kevésszámú

illetve hány csoport

Gazdasági Osztály

világosan

dolgozója és

szemlélhető,

hogy

mennyi munkafolyamatot

alcsoport munkáját végzi. A

viszonylag nagy létszámába bennfoglaltatnak

a takaritónők és a fiitők is /összesen 3 fő/.

359

p

Műszaki csoport

Értékesítési csoport

í>> CÖ N O •H •9 to d •o

rH V

.£

u

+»

N -H O. a i»o -ffi öű m hau

Szemlél tetési csoport

i

\

-•O +>

i -o i f o M 00

N N 03 -a 3 B o •qS ® -H •H N +» N S3 w B q®

"3 -H O Bha

1—

Színházművészeti csoport

r-t •a M 03 o •H O •ä iH © •3 —

360

Könyvtári csoport

Adattári csoport

ll O bO :o -<0 EH S S m u o

Mliködéstanl csoport

•H o a

•f» o o o •H ©

iH iV CO

a hO J •r4 ta g om •oC o HO ar-l

•tH o •ffl p V •H H oo a r r H 01 tö ü H r0H ti

!•> to' © 0G) s o © vaa) > 30 t-3 tMo 00

wg

1 i :3 'TO ?->ci 00 D

TTí © u X e •01 M ® •H m a w

00

a1 aS b o b ao a 3 JDa3 a) -hOJ •OND H b rÖHO'Ofc •O» -H Öf Iffl S H •H •1 •M OJ*M M m •HO(0 •—oi'ta T3-CÖ • JH O -H rO -rír Vl rHI h rH i-H rHrH rH CB « -faj -e3 -Sí 8 r •H H a v > aj a oH .CH "Ht<1fa •H N M Ml)>: CNO M

00 *o ,-H •ÍPN Ifl -1 a ? 9 We U!

C0 tí •H a •rl O 01 -arH •ra • u ti •10H b fH 00 CD +>-rHN -O X N +» o 1 •H o0 ' O 01 •o u r H
362

>ta oo

CD 03 MO J í tH " £a 3ü

CU o CD o -H SP NJ C Oi

W -(0 m ű) i0H) •6 eö •U cd > N 03 N d >U0)^a aj CQ PH

363

I

A SZÍNHÁZTUDOMÁNYI INTÉZET MUNKATÁKSAI SZÍNHÁZTUDOMÁNYI VONATKOZÁSÚ MÜVEINEK JEGYZÉKE A felsorolás az utolsó tiz év, illetve az Intézetben levő alkalmazásuk ideje alatt irt alkotásokat tartalmazza. Nem vettük fel azokat az Írásokat, amelyek más tudományág tárgykörére vonatkoznak /pl. irodalom, film, történelem stb./. Továbbá nem vettük fel a Dramaturgiai Tájékoztatóban megjelent cikkeket és azokat a fordításokat, nem kapcsolódott

amelyekhez valamilyen tudományos munka

/jegyzetelés, szerkesztés, kiegészítés/. Te-

hát e jegyzékben nem szerepelnek azok,a munkatársak által fordított színdarabok sem, amelyeket előadtak,

vagy nyomtatásban

közreadtak.

Bárd Oszkárné Maxim Vallentin A rögtönzéstol a színdarabig c. müvének fordítása, jegyzetelése Bp. 1961. /Korszerű Színház/ Az egyetemi szinjátszás az Egyesült Államokban. 1961. Bp. 1961. 133-155. p.

Theatrum

Cenner Mihály Régi törekvések a szinháztörténeti muzeum megalapitáséra. Bp. 1953. Színháztörténeti Értesítő 1. sz. Magyar színészek a kapitalizmusban. /Jászai Mari, Ódry Árpád és Sugár Károly vonatkozó leveleinek ism. /Bp.1953. Színháztörténeti Értesítő 1. sz. Kántorné levelezése és emlékkönyve. /Ism./ Bp.1953. Szinháztörténeti Értesítő 2. sz. Telepy György levelei. /Ism./ Értesítő 2. sz. 364

Bp. 1953. Szinháztörténeti

A Lendvay-Latkóczynéhez irott levelek az OSzM-ban. /Ism,/ Bp. 1953. Szinháztörténsti Értesítő 2. sz. Csiky Gergely jegyzettömbjei. történeti Értesitő 2. sz.

/Ism./

Bp. 1953. Színház-

Magyar szinházi kiállítások és gyűjtemények. Színháztörténeti Értesitő 3. sz.

Bp. 1954.

Kántornéhoz irott levelek. /Ism./ Bp. 1954. Színháztörténeti Értesitő 3. sz. A szinészoktatás kezdetei hazánkban - Kótsi Patkó János. Szinház- és Filmművészet 1954. 5. sz. A magyar szinház története. Bp. 1954. A magyar színészet hősi latvezetője. Bp. 1957.

harca c. állandó kiállitás tár-

Blaha Lujza. Nagy Magyar Szinészek. Bp. 1957. 244-256. p. Prielle Kornélia. /Emlékbeszéd és /Színháztörténeti Füzetek 2. sz./

adattár/'.

Bp. 1957.

Jászai Mari. /Adattár./ Bp. 1957. /Színháztörténeti Füzetek 6. sz./ Az Országos Színháztörténeti Muzeum megalakulása és fejlődése .. Theatrum 1961. Bp. 1961. 249-285. f. Feleki Kamill művészete.

Tanulmány.

Théátre en

Hongrie

1961. A szinházi szabadverseny kora /1896-1918/. Magyar Szinháztörténet. Bp. 1962. 180-212. p. Dömötör Tekla Regelő hétfő. Ethnographia 1958. Farsangi asszonymulatság a XV. században. Néprajzi Közlemények 1958. Uj külföldi színháztörténeti elméletek és kiadványok. Filológiai Közlöny 1958. Regelő Monday. Acta Ethnographica 1959. Régi Magyar Drámai Emlékek I-II. Bp. I960. Akadémiai Kiadó. /Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket irta Kardos Tibor és Dömötör Tekla./ A szinjátszás funkoiója falun. Bp. I960. /Szinházi Tanulmányok./ A Színháztudományi Intézet kiadása. Műfajok és stilusirányok a XVII. századi magyar színpadon. Theatrum 1961. Bp. 1961. 365

Drámatörténet és nacionalizmus. A magyar

szinjátszás

Filológiai Közlöny 1961.

népi hagyományai. Népmüvelés 1961.

Az iskolai szinjáték kibontakozása. - A hivatásos magyar szinjátszás felé. Magyar Színháztörténet. Bp. 1962. Hont Ferenc Valóság a szinpadon. Tanulmányok. Bp. I960. /Szinházi Tanulmányok./ Nagy magyar szinászek. Szerk.: Gyárfás Miklós és Ho- t Ferenc. Bp. 1957. Magyar Szinháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc. Bp. 1962. Kritikák, a Csillag, az Irodalmi Újság, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Szabad Nép és a Szinház és Filmművészet c. lapokban. H. Teschler Andrea A Szinháztudományi Intézet kiadványairól. Bp. 1961. 297-310. p. A szinháztudomány Hongrie I960.

helyzete

A magyar dráma külföldön. 2^8. p.

Theatrum 1961,

Magyarországon.

Theatrum 1961.

Théátre en

Bp. 1961. 241-

Kisérleti előadások Magyarországon. Cikk. Théátre en Hongrie 1961. Kissné Földes Katalin Az Állami Faluszinház műsora. /Adattár./ Bp. 1957. /Szinháztörténeti Füzetek. 12. sz./ Az államosított vidéki szinházai. műsora. 1960. /Szinháztörténeti Füzetek 32. sz./

/Adattár./ Bp.

A magyarországi szinházak műsora 1959-1960. /Vidék./ /Adattár./ Bp. I960. /Szinháztörténeti Füzetek 37. sz./ A magyarországi szinházak műsora. 1960-1961. /Vidék./ /Adattár./ Bp. 1961. /Szinháztörténeti Füzetek 39. sz./ Kelemen László társulatának 1961. Bp. 1961. 71-76. p.

jelmezei.

/Ism./ Theatrum

Koch Lajos A Király Szinház miisora. /Adattár./ történeti Füzetek 21. sz./ 366

Bp. 1958. /Színház-

A budapesti Magyar Szinház műsora. /Adattár./ /Színháztörténeti Füzetel: 24. sz./ Az Operaház ^5 éves miiscra. /Adattár./ háztörténeti Füzetek 29. sz./

Bp. I960.

Bp. I960. /Szín-

Timár József szerepei. /Adattár./ Bp. 1961. /Színháztörténeti Füzetek 40. sz./ Kovács Tivadar A magyar szinészet hősi harca c. kiállitás je. Bp. 1955.

tárlatvezető-

Sugár Károly. /Adattár./ Bp. 1957. /Színháztörténeti Füzetek. 11. sz./ Versmondás-elemzés - ódry-Somlay. Theatrum 1961. Bp.1961. 57-69. P. Mályuszné Császár Edit A Rádayak és könyve 1955.

hazai szinjátszásunk. Ráday Gyűjtemény Év-

Polgári forradalmi eszmék és az első műsora. ITK 1956. Kelemen László szinháza. XI. k. 1956.

magyar szintársulat

Tanulmányok Budapest múltjából.

Egy szinészházaspár élete. Kornélia. Bp. 19'j6.

Szerdahelyi Kálmán,

Prielle

A Budai Népszinház műsora. /Adattár./ Bp. 1957. /Színháztörténeti Füzetek 10. sz./ Szerdahelyi Kálmán ós Prielle Kornélia. nészek. Bp. 1957. 151-179. p.

Nagy magyar szi-

Vörösmarty és a reformkor szinpadi nyelve.

Nyelvőr 1958.

László József. /Adattár./ Bp. 1958. /Színháztörténeti Füzetek 23. sz./ A Magyar Tanácsköztársaság szinügyi iratai az Országos Levéltárban. /Adattár./ Bp. 1959. /Színháztörténeti Füzetek 25. sz./ A Budai Népszinház és közönsége. múltjából. XIII. k. 1959.

Tanulmányok Budapest

Rakodczay Pál és a XIX. századi magyar szinjátszás. atrum 1961. Bp. 1961. 29-55. p. Rakodczay Pál válogatott irásai. téssel és jegyzetekkel ellátta Bp. 1961.

The-

Összeállította, bevezeMályuszné Császár Edit. 367

Renée Leliévre Le Théátre des Variétés Étrangéres. /Ism./ Világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. T. Erdélyi Ilona Erdélyi János levelezése. /Ism./ Századok 1961. 3-4. sz• Az 1790-1896 közötti korszak színháztörténete. Magyar Szinháztörténet. Bp. 1962. 91-179. P. Mészáros Sándor László Ódry Árpád. /Adattár./ Bp. 1957. /Szinháztörténeti Füzetek 9. sz./ Ribi Sándorné Somlay Artúr. zetek 4. sz./

/Adattár./ Bp. 1957. /Szinháztörténeti Fü-

Csortos Gyula. /Adattár./ Bp. 1961. /Szinháztörténeti Füzetek 13. sz./ Varsányi Irén. /Adattár./ Bp. 1961. /Színháztörténeti Füzetek 18. sz./ Staud Géza Déryné. Nagy magyar szinészek. Bp. 1957. 36-56. p. Egressy Gábor. Nagy magyar szinészek. Bp. 1957. 90-117.p. Hevesi Sándor rendezései. történeti Füzetek 3. sz./

/Adattár./ Bp. 1957. /Szinház-

Pethes Imre. /Adattár./ Bp. 1957. /Szinháztörténeti Füzetek 1. sz./ Shakespeare-előadások Magyarországon a századforduló után /1901-1957/. Függelék Benedek Marcell Shakespeare c. munkájához. Bp. 1957. Bajor Gizi. /Adattár./ Bp. 1958. /Szinháztörténeti Füzetek 22. sz./ Az államosított fővárosi szinházak műsora 1949-1959. /Adattár./ Bp. 1959. /Szinháztörténeti Füzetek 30. sz./ A budapesti szinházak műsora 1945-19^9. 1959. /Színháztörténeti Füzetek 7. sz./

/Adattár./ Bp.

A Tanácsköztársaság szinházi müSora. /Adattár./ Bp. 1959. /Szinháztörténeti Füzetek 26. sz./

368

Bemard Shaw levelei Hevesi Sándorhoz. gyelő I960. 3. sz.

Világirodalmi Fi-

Az első magyar színtársulat szinlapjai. háztörténeti Füzetek 15. sz./

Bp. I960. /Szin-

Hevesi Sándor irodalmi és szinházi működése. Bibliográfia. Bp. I960. /Különlenyomat./ A magyar szinészettörténet forrásai és módszertana. didátusi értekezés tézisei. Bp. I960. Magyar színházművészet. Géza. Bp. I960.

19^9-1959.

Mit kell tudni a szinhásról? III. k.

Kan-

Szerkesztette Staud

A kultúra világa. Bp. I960.

Móricz Zsigmond levelei Hevesi Sándorhoz. neti Közlemények I960. 3. sz.

Irodalomtörté-

Orosz és szovjet szinművek a magyar szinpadon. /Adattár./ Bp. I960. /Színháztörténeti Füzetek 34. sz./ Bernard Pares levelei Hevesi Sándorhoz. Világirodalmi Figyelő 1961. 2. sz. Hevesi Sándor A drámairás iskolája. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Staud Géza. Bp. 1961. Horányi Mátyás Eszterházi vigasságok. Bp.I960. /Kritika./ Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 3. sz. Kelemen László naplója és feljegyzései. Sajtó alá rendezte, bevezette ós jegyzetekkel ellátta Staud Géza. Bp. 1961. /Színháztörténeti Könyvtár 1. sz./ Magyar szinészeti szakkönyvek bibliográfiája 19^5-1960. /Adattár./ Bp. 1961. /Színháztörténeti Füzetek 36. sz./ A magyar szinészettörténet tárgya, feladata ás módszerei. Theatrum 1961. Bp. 1961. 7-20. p. Főúri szinházak; Magyarországi német színészet; Szinház a két világháború között c. fejezetek a Magyar színháztörténet c. kiadványban. Bp. 1962. Szinházi kritikák az Élet és Irodalomban. /1957-1961./ Szakáts Károly A magyar színikritika tiz éve. 1949-1959. /Adattár./ Bp. 1959. /Színháztörténeti Füzetek 31. sz./ A magyar operajátszás a Thé&tre en Hongrie I960.

jubileumi

1959-es esztendőben.

A kínai szinház ősi hagyományai a mai Kina színpadán. Theatrum 1961. Bp. 1961. 105-132. p. A magyar színikritika 19^5-1949. /Színháztörténeti Füzetek 38. sz./

/Adattár./

Bp. I960.

369

A magyarországi szinházak műsora 1959-1960. /Adattár./ Bp. I960. /Színháztörténeti Füzetek 37. sz./ A magyarországi szinházak műsora 1960-1961. /Adattár./ Bp. 1961. /Színháztörténeti Füzetek 39. sz./ Sz. Szántó Judit Az uj angol drámáról. Nagyvilág 1961. Shakespeare-cikkek szemléje lágirodalmi Figyelő 1955.

nyugati folyóiratokból.

Varázstoll. Francia vigjáték-antológia. Sz. Szántó Judit. Bp. 1957.

Vi-

Szerkesztette:

Szinházi Kalauz. Bp. I960. /Irói életrajzok, drámaismertetések, mutató./ Bevezető tanulmányok, jegyzetanyag és szerkesztés a Korszerű Szinház következő köteteihez: John Gassner: Válság a színpadon; Walter Kerr: A szabálytalan drámáról, A drámai nyelvről; Romain Rolland: A nép színháza; Jacques Copeau: A szinház megujulása; Charles Dullin: A színészek titkairól; Friedrich Wolf: Az időszerű szinházról; JeanLouis Barrault: Gondolatok a szinházról; Bertolt Brecht: A szinházról; Firmin Gémier: Szinház és világnézet; Roger Vailland: Szinházi tapasztalatok; Jean Vílar: Újítás és hagyomány. Ezek közül a Rolland, Dullin, Copeau, tfolf, Vailland és Vilar kiadványokat ő is fordította. A nyugateurópai Bp. l or 3.

dráma

története a XVIII-XX.

században.

Szatmáryné Nagy Katalin Könyvtári osztályozás 2. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás elmélete és gyakorlata. Egyetemi jegyzet. Bp. 1956. Könyvtári osztályozás 2. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás elmélete és gyakorlata. 2. jav. és bőv. kiad. Egyetemi jegyzet. Bp. 1957. Székely György V. Henrik. 1955.

Jegyzet. Shakespeare összes drámái. I. k. Bp.

VIII. Henrik. Bp. 1955.

Jegyzet. Shakespeare összes drámái. II. k.

Tévedések vígjátéka. III. k. Bp. 1955.

370

Jegyzet. Shakespeare összes drámái.

T r o i l u s és C r e s s i d a . IV. k. Bp. 1955.

J e g y z e t . Shakespeare összes drámái.

Az 1958-59-es s z i n h á z i évad néhány k é r d é s é r ő l . Társadalmi Szemle 1959. 8-9. s z . Az államositott szinházak 10 éve. Előszó. Magyar Szinházmüvészet 1949-1959. Bp. I960. Magyar s z i n j á t s z á s a XX. s z á z a d b a n . S z i n h á z i Kalauz. Bp.

I960. Hogyan élnek? Eredmények és problémák a Miskolci Nemzeti Szinházban, Szinpad Bp. 1961. Hevesi Sándor dramaturgiai tanulmányai. Sándor A drámaírás iskolája. Bp. 1961.

Előszó. Hevesi

A s h a k e s p e a r e - i dramaturgiától a szocialista realizmusig. Asm./ Nagyvilág 1961. 5. sz. A szocialista szinjáték kialakulása c. fejezet a Magyar Színháztörténet c. kiadványban. Bp. 1962. 253-290. p. Szekeres J ó z s e f Zorin: Jó emberek. Forditás, átdolgozás, szerepelemzés és rendezői utószó. Bp. 1961. Bevezető tanulmányok, jegyzetanyag és szerkesztés a Korszerű Szinház és a Cikkgyűjtemény következő köteteihez: Nyikolaj Ohlopkov: Dráma és játéktér; I. Maszejev: A drámai konfliktusról; Konsztantyin Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés; Nyikolaj Ohlopkov: A képzeletszerüségről; Alekszej Popov: A szinjáték művészete; Nyikolaj Pag'gyln: Iró ós szinház; Alekszej Popov: Szinész és rendező; Max Vallentin: A rögtönzéstől a színdarabig; Marija Knyebel: A szinészi szó; Konsztantyin Sztanyiszlavszkij: Uj ösvényeken; Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenko: Az igazság szinháza; Alekszandr Tairov: Egy rendező feljegyzései; Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij; Vita a rendezésről. Szinikritikák az Esti Budapest, Film Szinház Muzsika, a Szovjet Kultura és az Uj Világ c. lapokban. Zsoldos Ernő Id. Lendvay Márton /Adattár./ Bp. 1958. /Színháztörténeti Füzetek 19. sz./

371

AZ 1 9 6 1 - B E N MEGJEUSNT S Z I N É S Z E T I

SZAKKÖNYVEK

BIBLIOGRÁFIÁJA BIBLIOGRÁFIÁK

Hankiss Elemér és Berezeli A. Károlyné: A Magyarországon megjelent szinházi zsebkönyvek bibliográfiája. XVIII-XIX. Bp. 1961. Országos Széchényi Könyvtár. 481 p. Szakáts Károly; A magyar színikritika 1945-től 1949-ig. /Fővárosi lapok./Adattár./ Bp. I960. /1961./ Szinháztudományi Intézet 170 p. /Szinháztörténeti Füzetek 38. sz./ Szinpadi müvek jegyzéke színjátszó csoportok részére. Bp.I960. /1961./ Kiad. a Szerzői Jogvédő Hivatal Szinházi Osztálya. 71 p. FOLYÓIRATOK Film Szinház Muzsika. Művészeti hetilap. Megjelenik minden pénteken.Főszerkesztő Lenkei Lajos. Bp. 1961. VI. évf. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Pesti Műsor. Műsorújság. Megjelenik minden pénteken. Szerk. dr. Szánthó Dénes. Bp. I960. X. évf. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Színházbarát. A közönségszervezők tájékoztatója. Szerkeszti a Szinháztudományi Intézet szerkesztő bizottsága. Felelős szerk. dr. Hont Ferenc. /Bp. 1961./ Kiadja a Táncsics Szakszervezeti Könyv- ás Folyóiratkiadó Vállalat. Theatrum 1961. Szinháztudományi Értesitő. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet 326 p.

372

MŰSOROK Hernády Ferenc; Adattár a pécsi magyar színjátszás kezdeteihez. /1818 - 1848./ /Bp./ I960. /1961./ OSZK 2? p. /Különnyomat a Janus Pannonius Muzeum 1959.évi évkönyvéből./ /Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 5^-./ Pados István: Az Állami Déryné Szinház 1951-1961. Bp. 1961. Muz. soksz. 18

bemutatott darabjai. p.

Földes Katalin - Szakáts Károly: A magyarországi szinházak müsora. I960 - 1961. /Adattár./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet 52 p. /Színháztörténeti Füzetek 39. sz./ SZEREPEK Koch Lajos: Timár József. /Adattár./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet 32 p. /Színháztörténeti Füzetek 40./ DRÁMATÖRTÉNET Almási Miklós: A modern dráma utjain. Az ujabb drámatörténet és a shakespeare-i hagyományok. Bp.1961. Gondolat. 275 P. Vajda György Mihály: Tanulmányok a klasszikus német drámairodalom története és műfaji kérdései köréből. Kandidátusi értekezés téziséi. Bp. 1961. Magyar Tudományos Akadémia 1. Osztálya. 14 n. SZINHA2ELMÉLST Brecht. Bertolt: A színházról. Ford. Gáspár Éva, Gáspár Zoltán, Sz. Szántó Judit. /2. kiad./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 109 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 45./ Puliin, Charles: A szinészet titkairól. Ford. és bev. Sz.Szántó Judit. Bp. I960. /1961./ Színháztudományi Intézet. 98 p. /Korszerű Szinház. Művészeti Szakszervezetek Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 20./ Gémier. Firmin: Szinház és világnézet. Beszélgetések 1925-ből. Ford. Baróti Dezső. /2. kiad./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 52 p . , 2 t. /Korszerű Szinház. Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 11./ 375

Kerr, Walter: Á drámai nyelvről. /Szemelvények./ Ford. Bányay Geyza. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet, 116 p. /Korszeri! Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 24./ Kínaiak a színházról. Ford. Miklós Pál. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. 87 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 16./ ft asz e je v. I.: A drámai konfliktusról. Ford. Gál Éva. /2.kiad./ Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. 54 p. Aorszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 3./ Millerr Artúri A realizmusról. Ford. Varannai Aurél. 2.kiadás. Bp. 196Ü Szinháztudományi Intézet. 82 p. Aorszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 2./ Ohlopkov. Nyikola.j: Dráma és játéktér. Ford. Balogh Istvánná. 2. kiad. /Bp./ 1961. Szinháztudományi Intézet. 69 p. Aorszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 1./ Pagogyin. Nyikolaj: Iró ós szinház. Ford. Papp Sándor. Bp. I960. /I96I./ Színháztudományi Intézet. 50 p. Aorszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 21./ Popov. Alekszej: A szinjáték művészete. Ford. Kristóf László. Bp. I960. /I961./ Szinháztudományi Intézet. 119 P. A o r szerr ° nház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 18-19./ Rakodczay Pál válogatott irásai. Összéáll., bev. ós jegyz.ell. Mályuszné Császár Edit. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. 127 p. /Színházi tanulmányok./ Holland. Romain: A nép szinháza. Ford., a jegyz. és az előszót irta Sz. Szántó Judit. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet 86 p. Aorszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 23./ Székely György: Zenés színpad - vidám játék. Bp.1961. Szinháztudományi Intézet. 80 p. /Szinházi tanulmányok./ Szinházi életünk időszerű problémáiról. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának konferenciája. 1961. jun. 30. Bp. 1961. 75 p. Színházi életünk időszerű problémáiról. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának konferenciája. 1961. junius 30. /2. kiad./ Bp. 1961. 75 p. 374

Sztanyiszlavszkij; Cselekvő elemzés. Ford. Benedek Árpád, Szekeres Zsuzsa. 2. kiad. Bp.1961. Színháztudományi Intézet. 131 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 6-7./ Vailland. Hoger; Szinházi tapasztalatok. Ford. Sz. Szántó Judit, Nemes Nagy Ágnes, Káinoki László stb. 2. kiad. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 105 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 14-15./ Vilar, Jean; Ujitás és hagyomány. /De la tradition théstrale./ Ford. és bev. Sz. Szántó Judit. Bp. I960. /1961./ Színháztudományi Intézet. 121 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 17./ Vilar. Jean: Ujitás és hagyomány. /De la tradition théátrale./ Ford. és bev. Sz.Szántó Judit. /2. kiad./ Bp. 19ŐÍ7 Színháztudományi Intézet. 121 p. /Korszerű szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 17./ Wolf. Friedrich: Az időszerű- szinházról. Ford.,a bev.és jegyz. irta SziSzántó Judit. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 100 p. /Korszerű szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 25./

DRAMATURGIA Gaillard. Ottofritz: A dráma alaptörvényeiről. Ford. és jegyz. ellátta Gál Istvánná. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 68 p. /Korszerű Színház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 28./ Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell. Staud Géza. Bp. 1961. Gondolat. 410 p., 1 t. Hoffmann. Ludwig: Bevezetés a dramaturgiába. A dráma alapelemei. Ford. és átd. Cservény Judit. Bp. I960. /1961./ Népművelési Intézet. 45 p. /Szinjátszó Akadémia 14./ Kerr. Walter: A "szabálytalan" drámáról. Ford. Bányai Geyza. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 106 p. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 22./

375

A színpadi alak problémája. Az Alekszej Popov vezetése alatt álló rendezői laboratórium anyagából. /Cikkgyűjtemény./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 83 p. Dr. Székely György: ről. Bp. 1961. tanulmányok./

A szinjátéktípusok kutatásának módszeréSzínháztudományi Intézet. 96 p. /Szinházi

RENDEZÉS Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij. /Hátrahagyott tanulmányaiból./ /Cikkgyűjtemény./ Ford. Szekeres Zsuzsa. Bp. 1960. Színháztudományi Intézet. 104 p. Popov, Alekszej: Szinész és rendező. Ford. Balogh Istvánné és Holländer György. Bp.1961.Színháztudományi Intézet 146 g.. /Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek SzövetfffSge Színházművészeti Szakosztályának Kiskönyvtára 26-2?./ /Rendezés./ Yi-ta a rendezésről. I. rész. Cikkgyűjtemény. Ford. Balogh Istvánné, Pétersz Lászlónó, Szekeres József, Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 159 p. Rendezés és korszerűség. Vita a rendezésről. II.rész. A Tyeatr cimü folyóirat anyagából. Ford. Balogh Istvánné, Pétersz Lászlóné, Szekeres József. /Bp,/ 1961. Színháztudományi Intézet. 153 p. SZÍNPADTECHNIKA Szcenográfia III. Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 195 P. /Szinpad és közönség. Müködéstani könyvtár 4./ Szabadtéri szinpadok. Kidolg. az É. M. Középülettervező Vállalata. Bp. 1961. Építésügyi Dokumentációs Iroda. 4° 39 p. /Magyar Országos Tervezési Irányelvek MOTI 25-61./ EGYETEMES SZÍNHÁZTÖRTÉNET Hubay Miklós - Szántó Judit - Székely György: A nyugateurópai dráma és szinjátszás a XVIII-XX. századig. /Bp./ I960. Népművelési Intézet 9 p. /Színjátszó- Akadémia 11./

376

MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET Bános Tibor; Thália Ikaruszán. Riportkönyv a tízesztendős Állami Faluszinházról. Bp. 1961. Kossuth Kiadó. 222 p. /Hétköznapok./ Csatkai Endre; A soproni szinészet története. 18^1-1950. Sopron, I960. /196I./ Győr - Sopron m. ny. 102 p., 9 t. /A Soproni Szemle kiadványai. U.S. 2./ Magyar Bálint: A Nemzeti Szinház. 19^5-1955. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp.l960./1961./ Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia 1. Osztálya. 11 p. A magyar szinészet hősi harca 1790-18íf9-ig c. kiállitás ismertetője. /Az Országos Színháztörténeti Muzeum állandó kiállítása./ /2. módosított kiadás./ Bp. 1961. Színháztudományi Intézet. 72 p. Papp János: A békéscsabai szinészet története. 2.r. 1879-1912. Békéscsaba, 1961. Békéscsabai Városi Tanács V.B. 110 p., 5 t. Staud Géza: Az első magyar színtársulat szinlapjai. Bp. I960. /I96I./ Színháztudományi Intézet 5 p., 10 t. /Színháztörténeti Füzetek 15./ Staud Géza: A magyar szinészettörténet forrásai és módszertana. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. I960. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia 1. Osztálya. 19 p. Le théátre hongroís en I960. /Boritékcim: Théátre en Hongrie./ B^T. 1961. Institut des Sciences du Thlatre. 111 p. 4 t. OPERA Balassa Imre - Gál György Sándor: 1961. Zeneműkiadó. 863 p.

Operakalauz.

5. kiad.

Bp.

Bartha Dénes - Révész Dorrit: Joseph Haydn élete dokumentumokban. /1732-1809./ Ford. Révész Dorrit. Bp. 1961. Zeneműkiadó. 380 p . , 1 t. Bartha Dénes - Somfai László: Haydn als Opernkapellmeister.Die Haydn-Dokumente der Esterházy-Opernsammlung. Bp., I960. /1961./Verlag der Ung. Akad. d. Wiss. 4° 470 p., 19 t., 1 mell. Bericht über die Internationale Konferenz zum Andenken Joseph Haydns. Veranst.: Ungarische Akadémia der Wissenschaften. Bp. 17-22. Sept. 1959. Hrsg. von Bence Szabolcsi, Dénes Bartha. Bp. 1961. Akadémiai Kiad. 186 p. 377

Egsze László: Guiseppe Verdi. Bp. 1961. Gondolat. 230 p., 7 t. /Kis zenei könyvtár 20./ Gál György Sándor: Operák könyve. /Uj kiad./ Bp. 1961. Zeneműkiadó. 423 p. Jemnitz Sándor: Wolfgang Amadeus Mozart. Bp. 1961. Gondolat. 365 p., 8 t. A i s zenei könyvtár 21./ Krizsán László: Erkel Ferenc és Pest megye. Bp. I960. /1961./ Hazafias Népfront Pestm. Biz. 24 p. László Ferenc: Erkel Ferenc élete képekben. 3. kiad. Bp Zeneműkiadó. 56 p. Liebner János: Mozart a szinpadon. Bp. 1961. Zeneműkiadó. 173 p.

961.

Dramaturgiai tanulmányok.

Az opera történetéből. Szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes. Bp. 1961. Akadémiai kiadó. 295 p. /Zenetudományi tanulmányok 9./ Pándi Marianne: Claudio Monteverdi. Bp. 1961. Gondolat.183 p., 8 t. /Kis zenei könyvtár 19./ Petzold. Richard: Richard Strauss élete képekben. /Richard Strauss. Sein Leben in Bildern./ Szerk. Eduard Crass. Ford. Fáy Árpád. Bp. 1961. Zeneműkiadó 69 p., 24 t. BÁBJÁTÉK A bábmozgatás iskolája. Irta Óhidy Lehel, Balogh Beatrix stb. Bp. 1961. Népművészeti Intézet. 4° (A p. /Bábjátékos kiskönyvtár 12./ Mészáros Vincéné: Az óvodai bábjáték és módszertana az óvónőképző intézetek számára. Bp. I960 /1961./ Tankönyvkiadó. 159 P . Mészáros Vincéné: Az óvodai bábjáték ós módszercena az óvónőképző intézetek számára. 2. kiad. Bp. 1961. Tankönyvkiadó. 159 P . NÉPI SZÍNJÁTSZÁS Dömötör Tekla: Ünnepi szokások és népi szinjátszás Magyarországon a feudalizmus évszázadaiban. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. I960. /1961./ Tudományos Minősitő Bizottság, 10 p.

378

TÁNCMŰVÉSZET A balettmüvészet felé. lat. 167 p.

Szerk. Lőrinc György. Bp. 1961. Gondo-

Kaposi Edit - L. Merényi Zsuzsa - László - Bencsik Sándor: Kis könyv a táncról. Bp. 1961. Gondolat. 137 p. /Gondolattár 9./ Magyar Állami Népi Együttes. Szerk. Horváth Vince. Bp. 1961. Kiad. a Magyar Állami Népi Együttes és Kulturális Kapcsolatok Intézete. 55 p. Tánctudományi tanulmányok. Szerk. Dienes Gedeon, Morvay Péter. Kiad. a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Bizottsága. Bp. I960. /1961./ Akadémiai Kiadó. 332 p. Vályl Rózsi - Szenthegyi István - Csizmadia György: Balettek könyve. 2. bőv. kiad. Bp. 1961. Gondolat SOI p., 40 t.

SOROZATOK Színháztörténeti Füzetek. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. 15. Staud Géza: Az első magyar színtársulat szinlapjaí. 38. Szakáts Károly: A magyar színikritika 1945-19^9. 39. Földes Katalin - Szakáts Károly: A magyarországi szinházak műsora 1960-1961. 40. Koch Lajos: Tímár József. Színházi tanulmányok. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. Székely György: Zenés színpad - vidám játék. Rakodczay Pál válogatott irásai. Székely György: A szinjátéktipusok kutatásának moaszeréről. Színpad és közönség. Müködéstani könyvtár. Bp. 1961. Szinháztudományi Intézet. 4. Szcenográfia III. Korszerű Szinház. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Szinházmüvészeti Szakosztályának Kiskönyvtára. Bp.1961. Szinháztudományi Intézet. 1. Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér. /2. kiad./ 2. Miller, Artúr: A realizmusról. /2. kiad./

379

3. Maszejev, I.: A drámai konfliktusról. /2. kiad./ 4-5. Brecht, Bertolts A szinházról. /2. kiad./ 6T7. Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, /2. kiad,/ 11. Gémier, Firmin: Szinház és világnézet. /2. kiad./ 14-15. Vailland, Hoger: Szinházi tapasztalatok. 14-15. Vailland, Roger: Szinházi tapasztalatok. /2.kiad./ 16. Kinajak a szinházról. 17. Vilar, Jean: Ujitás és hagyomány. 18-19. Popov, Alekszej: A szinjáték művészete. 20, Dullin, Charles: A szinészet titkairól. 21, Pagogyin, Nyikolaj: Iró és szinház 22, Kerr, Walter: A "szabálytalan" drámáról. 23, Rolland, Romain: A nép szinháza, 24, Kerr, Walters A drámai nyelvről. 25, Wolf, Friedrich: Az időszerű szinházról. 26-27. Popov, Alekszej: Szinész és rendező. 28. Gaillard, Ottofritz: A dráma alaptörvényeiről. Színjátszó akadémia. Bp. 1961. Népművelési Intézet14. Hoffmann, Ludwig: Bevezetés a dramaturgiába. Összeállította: Staud Géza

380

AZ 1 9 6 1 - B E N MEGJELENT S Z I N É S Z B T I

SZAKCIKKEK

REPERTÓRIUMA

SZÍNHÁZÉ I M É I B T

Ardó Mária: Molnár Ferenc és a drámairói mesterség. Szinpad A961. III./ 60-64. p. Czlmer József: A drámaforditás problémái. Világirodalmi F i ' gyelő 1961. 7. évf. 2. sz. 200-212. p. Czimer József: A pozitiv hós konfliktusa. évf. 2. sz. 72-82. p.

Oj írás 1961. I.

Füst Milán: Az élmény és megfigyelés szerepe a művészetben. Valóság 1961. 4. évf. 4. sz. 45-52. p. Gyárfás Miklós: Szinpadi színváltozások. Játékstílusok a felszabadulás után. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 14. sz. 1-2. p. Hámori Ottó: Az izgalmas szinház igénye. Szinpad

/1961. III./

16-21. 1. Hont Ferenc: Harc az emlékekkel. Kortárs 1961. 5. évf. 2. sz. 246-258» p. Hruscsov: Az irodalom és a művészet uj sikereihez. Társadalmi Szemle 1961. 16. évf. 6. sz. 1-17. p. Hruscsov: Az irodalom és művészet uj sikerei felé. Kortárs I9S1. 5. évf. 7. sz. > 1 4 . p. Hruscsov beszédei az irodalomról és a művészetről. Élet és

^ ^ Irodalom I96I. 5. évf. 20. sz. 3. p. Kitto: Az egység kérdése Sophoklés "Antigoné"-jában. Antik Tanulmányok I960. 7. köt. 3-^. sz. 163-172. p. Kovács Tivadar: Versmondás - elemzés. /Ódry ós Somlay./ Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest,

1961. Mihályi Gábor: A drámai konfliktus a mai magyar színmüvekben. Uj írás 1961. 1. évf. 5. sz. 457-462. p. 381

Mihályi Gábor; Zsurnalizmus a mai magyar drámában. Irodalom 1961. 5. évf. 26. sz. 8. p. Molnárné P. Mária: A művészeti dekadenciáról. 2. évf. 5. sz. 18. p.

Élet és

Művészet 1961.

Nagy Péter: Az "anti-szinház." Nagyvilág 1961. 6. évf. 8. sz. 1218-1224. p . Németh Antal: Az opera, mint szinpadi probléma. Jelenkor 1961. 4. évf. 5. sz. 591-600. p. Osváth Béla: A kísérletező szinház. sz. 69-74. p.

Valóság 1961. 4. í f. 4.

Osváth Béla: A realizmus kérdései a szabadságharc utáni magyar drámában. Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 65. évf. 5. sz. 575-587. p. Osváth Béla: Dramaturgiai jegyzetek - mai színműveinkhez. Kortárs 1961. 5. évf. 8. sz. 269-277. p. Osváth Béla: Téma, szinpad és stilus. Valóság 1961. 4. évf. 1. sz. 5^-59. p. Simándy Pál: Madách világnézete. Borsodi Szemle 1961. 5. évf. 4. sz. 486-492. p. Staud Géza: A magyar szinészettörténet tárgya, feladata és módszerei. Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Szegzárdy-Csengery József: Jean Cocteau utja. Nagyvilág 1961. 6. évf. 5. sz. 658-661. p. Vita az elmúlt évad drámáiról. 43. sz. 9. p.

Élet és Irodalom 1961. 5. évf.

Waldapfel József: Gorkij és Madách. Levél a szerkesztőhöz. Nagyvilág 1961. 6. évf. 1. sz. 1?9-13'1 p. DRÁMATÖRTÉNET Gyárfás Miklós: A Bánk bán egy évforduló fenyeben. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 3. sz. 1. p. Heller Ágnes: Eugene O'Neill és az 1961. 4. évf. 6. sz. 50-58. p.

amerikai dráma. Valóság

Kozma Béla és Murányi A. Zoltán: Lope de Vega magyar tárgyú drámái. Világirodalmi Figyelő 1961. 7.évf. l.sz. 21-84-.p. Kroó. György; Drei PortrBts. Bartóks Bühnenwerke. Bücher Aus Ungarn 1961. 3. Jhrg. 3-4. Nr. 7-12. p. 382

Kroó György: Három arckép. Bartók színpadi müvei. Magyar Zene 1961. 1. évf. 3. sz. 227-237. p. Kroó.György: Trois portraits. Les oeuvres drammatiques de Béla Bartók. Livres de Hongrie 1961. 3. année. 3-4. no. 7-12. p. Sik Sándor: A százéves Ember Tragédiája. Vigilia 1961. 26.évf. 6. sz. 331-337. p. Tarr Ferenc: Oláh Gábor drámái. Alföld 1961. 12. évf. 3. sz. 154-160. p. Walkó György: Brecht tanulmányok Nyugat-Németországban. Világirodalmi Figyelő I960. 6. évf. 4. sz. 456-459. p. EGYETEMES SZÍNHÁZTÖRTÉNET Bárd Oszkárné: Az egyetemi szinjátszás szerepe az Egyesült Államok szinházi életében. Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. /cs. gy./: Bánk bán-bemutató Flandriában. Muzsika 1961. 4.évf. 2. sz. 8-9. p. Gál Istvánná: "Féltelek,polgár..Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Grossi, Paolo és Strehler, Giorgio: A mi színházunk. /A milanói Piccolo Theatro./ Szinpad /1961. III./ 72-83. p. Kops, Bernard; Angol iró - angol szinház. Ford.: Halápy Lili. Nagyvilág 1961. 6. évf. 8. sz. 1225-1227. p. Lengyel József: A kinai zenés-drámai szinház. Nagyvilág 1961. 6. évf. 3. sz. 419-426. p. Nádasdy Kálmán: Köszöntés és emlékezés, A moszkvai Nagy Szinház jubileumára. Muzsika 1961, 4, évf. 6. sz. 14-17. p. Szakáts Károly: A kinai szinház ősi hagyományai a mai Kina szinpadán. Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Szarota, Maria: Antik és modern elemek Kleist Amphitryonjában. Filológiai Közlöny 1961. 7. évf. 1-2. sz. A Szovjetunió Nagy Szinháza. 17. p.

Tiszatáj

1961.

15. évf. 8. sz.

383

MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET Cenner Mihály: Az Országos Szinháztörténeti Muzeum megalakulása és fejlődése 1952-60. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Dömötör Tekla: Műfajok és stilusirányok a XVII. századi magyar színpadon. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Eckhardt Sáddor: Trubadúrok Magyarországon. 1961. 49. évf. 2. sz.

Irodaiomtör+ net

Falvy Zoltán: Énekmondók a középkori Magyarországon. I. filológiai Közlöny 1961. 7. évf. 1-2. sz. Gyenes Zoltán: Madách lelkialkata és a százéves Tragédia. Somogyi írás 1961. IX. 12-18. p. Kemény G. Gábor: Teleki László és a "Kegyenc" alapeszméje. Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 65. ávf. 2. sz. Kissné Földes Katalin: Az első magyar állandó színtársulat jelmezei. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Kovács József: O'Neill müvei Magyarországon. Világirodalmi Figyelő 1961. 7. évf. 2. sz. 231-240. p. Krónika másfél év magyar szinházi bemutatóiról. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál és a XIX. századi magyar jzinjátszás. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Ribi Sándorné: A Szinháztudományi Intézet megalakulása és fejlődése 1960-ig. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Staud Géza: Móricz Zsigmond levelei Hevesi Sándorhoz. Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 65. évf. 5. s z . 599-604.p. Székely György: Hogyan élnek? Eredmények és problémák a miskolci Nemzeti Színházban. Szinpad /1961. III./ 43-50. p. H. Teschler Andrea: A magyar szinház ós dráma külföldön 19591960-ban. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadás sa. Budapest, 1961. SZÍNIKRITIKA Bán Imre: Balassi Bálint "Szép magyar komédiá"-ja a debreceni színpadon. Alföld 1961. 12. évf. 2. sz. 78-97. p. 384

Hajdú Ferenc: Uj magyar szinmüvek. Munka 1961. 11. évf. 2. sz. 22-23. p. Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 8. sz. 3-4. p. Irodaiomkritikánk néhány fogyatékosságáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tézisei. Kortárs 1961. 5. évf. 3. sz. 420-435. p. Irodalomkrltikánk néhány fogyatékosságáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tézisei. Társadalmi Szemle 1961. 16. évf. 2. sz. 50-70. p. Jegyzetek a kritikáról. Kortárs 1961. 5. évf. 4.sz. 597-600.p. Jovánovics Miklós: Kritikusok a kritika tüzében. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 4?. sz. 7-8. p. Komlós János: Uj magyar drámák a mérlegen. Részlet az írószövetségben elhangzott előadásból. Elet és Irodalom 1961. 5. évf. 9. sz. 3. p. A kritika hivatása. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 9. sz. l.p. Rónay György: 1961. 5. Sőtér István: 145-146.

Jegyzetlapok a kritikáról. Élet és Irodalom évf. 47. sz. 5. p. Kritika és művészet. Kortárs 1961. 5. évf. 7.sz. p.

Szabolcsi Miklós: A kritika - mérlegen. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 40. sz. 3. p. Székely György: Előadás előtt - előadás után. Coriolanus /szerepelemzés/ - Az öreg hölgy látogatása /Dürrenmatt darabja a Néphadsereg Színházban/. Theatrum 1961. Szinháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. SZÍNPADTECHNIKA

Horváth Béla, ifj.: Séta az újjáépített Miskolci Nemzeti Színházban. Borsodi Szemle I960. 4. évf. 6. sz. 523-527. p. Révész Zsuzsa: Drámai szinházaink tervező művészete a felszabadulás óta. Művészet 1961. 2. évf. 7. sz. 21-23. p. Szigeti József:Technikai fejlődés és művészet, -előadásának és az előadást követő vitának összefoglalása. Összefoglalta: Pálmai Kálmán. Irodalomtörténet I960. 48. évf. 4. sz. 324-336. p.

385

BÁBJÁTÉK Révész Zsuzsa; A bábszinház realizmusa. Művészet 1961. 2. évf. 4. sz. 26-27. p. BALETT Csizmadia György; A Nagy Szinház balettje Budapesten. Muzsika 1961. 4. évf. 10. sz. 24-27. p. Lendvai. Ernő: Der wunderbare Mandarin. /Werkstattgeheimnisse der Pantomime Béla Bartóks./Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1961. l.tom. 3-4. fasc. 363-431.p. Szabolcsi. Bence; Le Mandarin Miraculeux. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1961. 1. tom. 3-4. fasc. 341-361. p. Szenthegyi István; A francia balettzene reformjához. Delibes születésének 125. évfordulója alkalmából. Muzsika 1961. 4. évf. 3. sz. 15. p. Szenthegyi István és Vitányi Iván: Kubai balett. Muzsika 1961. 4. évf. 6. sz. 18-20. p. IR0DAI/1I SZÍNPAD Pákolitz István: Irodalmi I960. XII. 68-71. p.

szinpadok. Művelődési Tájékoztató

OPERA Gál. G. S.: Der Arzt auf der Opernbühne. 1960. 8. Jhrg. 3-4. no. 34-36. p.

Therapia

Hungarica

Karásek, Bohumil: A cseh nemzeti operakultura kialakulásáról. Magyar Zene 1961. 1. évf. 3. sz. 279-288. p. Lendvai Ernő: Kékszakállú herceg vára. /Bartók operájának műhelytitkai./ Magyar Zene 1961. 1. évf. 4. sz. 339-387. p. Maróthy. János: Erkels Weg von der "heroisch-lyrischen" Oper zum kritischen Realizmus. Studia Musicologica 1961.1. torn. 122. fasc. 161-174. p. Pjfalussy József; Erkel müveinek sorsa. Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei 1961. 17. köt. 1-4. sz. 19-29. p.

386

ÖNTEVÉKENY SZÍNJÁTSZÁS

Az öntevékeny művészeti csoportok belső nevelőmunkájának kialakítása. Művelődési Tájékoztató I960. XII. 59-67. p. SZABADTÉRI JÁTÉKOK Bános Tibor: Könnyű műfaj a csillagos ég alatt. dalom 1961. 5. évf. 33. sz. 10-11. p.

Élet és Iro-

Kovács Sándor Iván: Gondolatok a szegedi kritikáról. Tiszatáj 1961. 15. évf. 11. sz. 8. p. Számvetés a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorpolitikájáról. Tiszatáj 1961. 15. évf. 10. sz. 8. p. ÉLETRAJZOK Abody Béla és Feuer Mária: Giuseppe di Stefano. Muzsika 1961. évf. 2. sz. 10-12. p. Albert István: 11. p.

Székely Mihály.

Muzsika 1961. 4. évf. 6. sz.

Britten. Benjamin: Pályámról. Ford.: Fábián Imre.Muzsika 1961. 4. évf. 1. sz. 25-26. p. Cenner Mihály: Márkus Emilia. /Emlékezés születésének 100 éves évfordulóján./ Vasi Szemle 1961. 1. köt. 65-77. p. Farkas Ferenc: Ottorino Respighi. Muzsika 1961. évf. 5. sz. 15-16. p. Flórián László: A zenés szinház nagy ujitója. /Walter Felsenstein./ Muzsika 1961. 4. évf. 8. sz. 13-14. p. Frldeczky Frigyes: Manuel de Fallá. Muzsika 1961. 4. évf. 12. sz. 38-39. p. Gera György: Tennessee Williams. Jelenkor 1961. 4. évf. 5. sz. 54-8-555. p. Hajdú Ferenc: "Vig Fehér?" /Fehér Kláráról./ Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 33. sz. 7. p. Kárpáti János: 12. p.

Muszorgszkij. Muzsika 1961. 4. évf. 4. sz. 10-

Keszi Imre: Révay József nyolcvan éves. Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 46. sz. 11. p. Kunszery Gyula: Galamb Sándor hetvenöt éves. Vigilia 1961. 26. évf. 11. sz. 681-682. p. 387

Pándi Marianne: Emlékezés az elsó operakomponistéra /Jacopo Perire/. Muzsika 1961. 4. évf. 11. sz. 43-44. p. Pomogáts Béla: Frederioo Garcia Lorca 1961. 11. évf. 7. sz. 423-425. p. Rexa Dezső: Budapest első művésznője. 1961. 4. évf. 9. sz. 28-29. p.

1898-1936.

Könyvtáros

/Sabina Aelia./ Muzsika

Sarkadi Imre. Kortárs 1961. 5. évf. 5. sz. 786-787. p. SarkaAi Imre halálára. Alföld 1961. 12. évf. 2. sz. 153. p. Somogyi Ii Vilmos: Basilides Mária. Muzsika 1961. 4. évf. 10. sz. 3. p. Sz. Gy.: Hogyan halt meg Garcia Lorca? Élet és Irodalom 1961. 5. évf. 2. sz. 12. p„ Sz. Szántó Judit: Sean O'Casey. Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Sz. Szántó Judit: Tennessee Williams. Nagyvilág 1961. 6. é v f . 2. sz. 270-272. p. Szerdahelyi István: Erkel Ferenc I960. XI. 26-32. p.

emlékére.

Viharsarki

Élet

Tolnai Gábor: Federico Garcia Lorca siratója. Kortárs 1961. 5. évf. 7. sz. 79-97. p. Vajda György Mihály: Brecht. Kortárs 1961. 5. évf. 9. sz. 414428. p. Varrannai Aurél: Egy magyar operaszerző a XVII. században. /Kusser János./ Muzsika 1961. 4. évf. 3. sz. 35-36. p. BIBLIOGRÁFIA, REPERTÓRIUM Az 1960-ban megjelent szinészeti szakcikkek repertóriuma./Öszszeállitotta: Szakáts Károly./ Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Az 1960-ban megjelent szinészeti szakkönyvek bibliográfiája. /Összeállította: Staud Géza./ Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. H. Teschler Andrea: A Színháztudományi Intézet kiadványairól. Theatrum 1961. Színháztudományi Intézet kiadása. Budapest, 1961. Összeállította: Szakáts Károly

388

I D E G E N

N Y E L V Ű

I S M E R T E T É S E K

/Francia, angol és orosz/

THEATRUM 1962 /Résumé/ C'est

au

début de novembre 1952 que s'est eonstitué le

Musée National d'Histoire du Théátre avec, daris son intérieur, la

Section

pour

établissement

la

Recherche

poursuivait

du

Théátre.

Taridxs que cet

son activité de grandé importance,

surgit en mérne temps la nécéssité

d'organiser une institution

plus large qui, celle, s'occuperait non seulement de l'histoire du théátre,mais aussi de son présent et méme de son avenir. Sur la base du principe

qui' tend á exploiter les conquétes de

la science dans la pratique,

on fonda en 195? • en procódant á

la fusion de plusieurs établissements, l'Institut des Sciences du Théátre et du

en

1959» se divisa en deux et

c'est ainsi que devint indépendant

Cinéma

l'Institut des Sciences du

Théatre qui renferme

qui,

aussi

le

Musée

National d'Histoire du

Théátre. C'est du

travail, des

résultats et des succés de cette

dizaine d'années que rend compte l'annuaire présent, En Hongrie c'est

seulement

au cours de ces derniers ans

que les recherches relatives á la théorie de et des disciplines tématique. quement

du théatre se poursuivent d'une fa$on sys-

A ces deux domaines de recherches se joint organi-

le domaine le plus récent des recherches théatrales:

la discipline du täche

l'art dramatique

que

d'accéder

cette

fonctionnement de l'entreprise théatrale. La nouvelle

discipline

s'est

ä l'esthétique du théátre du cőté

assignée c'est non-esthétique, 391

puisqu'il

n'est

pas

sans

esthétiques

possible

de

résoudre

des

problémes

une connaissance approfondie des conditions

techniques, économiques etc. Au premier chapitre,sous le titre "Théorie da théátre", de l'activitó

qui

nous présentons des résultats partiels

se

poursuit sur les trois plans ci-dessus

mentionnás et qui se relient

entre eux d'une fatpon organique.

Béla Taródi Nagy explique les méthodes spéciales de 1'Établisjement

de

plans selon les principes de la science théátrale.

tandis que,

sous le titre Systeme thématique de mots-rubrique

le catalogue d'une bibliothéque spécialement théátrale, György Székely

expose

les

problémes du cataloguement special d'une

bibliothéque

théátrale et présente des propositions pratiques

relatives

1'établissement d'un systéme thématique de mots-

ä

rubrique qui,comparé á la classification décimale universelle, rendrait l'accés des domaines spéciaux plus facile. Du domaine de la théorie de l'art

théatral nous publions trois articles.

L'essai de József Szekeres:

Les méthodes de la théátrographie

esquisse

les problémes de la description, c'est-á-dire de la

fixation

précise

sous

titre

le

du spectacle théátral. Analyse

science de i,héátre, la dramaturgié

de

Andrea H. Teschler,

drames selon les principes de la

présente des méthodes pour faire accorder

littéraire

et la drhmaturgie théátrale. Dans

son étude Tradition et recitation de vers, Tivadar Kovács analyse

l
prétation l'étude

des

de

justes ou erronnées suivies dans l'inter-

oeuvres poétiques.

Béla Taródi Nagy

Au dedans du merne chapitre

présente

L'un

des domaines de

recherches - le plus récent - de la science théátrale moderne: recherches sur le fonctionneaent

du

théátre. tandis que sous

le titre Problémes concernant le nombre du presonnel technique des théátres.

Székely György résume leB questions relatives á

la production

technique

cesse

croissante,

qui

se différencie d'une facon sans

tout en parvenant ä quelques constatations

de principe, mais de portée pratique. 392

Le second

chapitre

Quat re articles

est celui de 1,'Histoire du théátre".

différents y sont

publiés choisis de fagon ä

ce qu'ils représentent non seulemetat des époques

différentes,

mais aussi de différentes méthodes de traitement scientifique. L'essai de Tekla Dömötör: Genres dramatiques dans notre pays Q au XVI siécle - démontre 1*existence de cet intérét réel qui, dans la Hongrie des années 1550, se porta sur le théátre. Edit Mályus-Császár ont

pour

cours

de

les problémes de ces recherches qui

esquisse

sujet

l'histoire

de la mise en scéne hongroise au

la premiere cinquantaine d'années de notre théátre

professionnel. Katalin Földes-Kiss et Mihály Cenner présentent chacun

deux grands héritages dont le Musée National de l'His-

toire de Théátre acquérit la possession. Dans

un

nouveau

chapitre sont groupés les articles qui

présentent

les méthodes

l'activité

de

élaborées

établies au cours des dix années de

l'Institut

toutes

en

des

Sciences du Théátre; méthodes

mettant á profit

cent cinquante années

d'expériences de savants et experts hongrois et qui favorisent le progrés désiré du théátre hongrois contemporain. Zsuzsa Gál expose

le travail dramaturgique de l'Institut qui se poursuit

sur une

large

échelle et qui a pour but de faciliter l'accés

des meilleures pieces du répertoire mondial pour nos théátres. Madame István Alexa et Madame Oszkár Bárd présentent dans leur article le systéme

de documentation exceptionnellement appro-

fondi de l'Institut, systéme qui comprend des documents écrits et des

photographies

sonde entier. publications

de la plupart de pieces représentées au

Judith Sz. Szántó de

l'Institut

renseigne le lecteur sur les

qui rasseblement les oeuvres des

hommes de théátre les plus áminents du monde. Judith Kónya expose le systéme

des conférences du vulgarisation qui ont pour

but de développer le goüt du public. Dans on article: Problémes de la

muséPlogie

méthodes qui dirigent

théátrale.

Mihály Cenner

explique les

l'activité du Musée National d'Histoire 393

du Théátre, qu'il

s'agisse

de collectionner les objets ou de

les classer et les faire connaltre. Dans son essai: Directives de principdonnáés.

et

directives

pratiques de 1'enreKlstrement des

Károly Szakáts présente la matiére et la méthode de

travail des archives de données de l'Institut, tandis que Géza Staud

décrit quelques aspects des relations entre les recher-

ches théatrales fait connaítre

hongroises et étrangeres. Un article détaillé l'histoire

des

dix

années de l'existence de

l'Institut ainsi que son évolution; l'article est illustré par nombreux

planches et graphiques. Deux recueils complétent en-

core le volume: la bibliographic des livres théátraux parus en Hongrie en 1961

/rassemblée par Géza Staud/

et le repertoire

des articles de portée théátrale parus en 1961 Károly Szakáts/.

394

/rassemblé par

THEATRUM 1962 /Summary/ In the year 1952, on November 1st,the National Historical Museum

of

Hungarian Theatre has been founded. Already at the

beginning of its activity, a section of the Museum studied the science

of

theatrical

first years,

the

art.

During the fruitful work of the

necessity of an instituion - where not only

the history of theatre,

but also its present and even its fu-

ture are studied -, became evident. To link theory and practical work, in 1957. The Institute for Theatrical Art and Screen Art had been founded,by fusion of several kindred instituions. In 1959,

the

Institute for Screen Art became independent and

the Institute

for

Theatrical Science came to life, while the

National Historical Museum of the

Hungarian Theatre became an

independent department of this Institute, The

present

year-book gives an account of the work done

in this decade, its results and successes. In Hungary, only been

the theory of theatrical art and science has

systematically

branch of this

science

studied is

in

the last years. A

new

the science of the functioning of

theatre. Its purpose is to approach theatrical aesthetics from a non-aesthetical standpoint, as some aesthetical problems can only be solved,

if

we

know all the economic, technical etc.

requirements of theatrical productions too. In the first of the Theatre,

part

of the year-book, entitled The Theory

we get an insight into three important fields 39S I

of research,which form a unity.The article by Béla Taródi Nagy describes planning in theatrical science. György Székely déals with

the

atrical

problems of special catalogues in libraries of thescience

and drafts an alphabetical subject catalogue

and a method of classification,

which seem to suit better the

requirements of these libraries, than the Decimal Classification System. Three The

articles

article

graphy/

deal

written by

with the theory of theatrica^ art. József Szekeres /Methods of Theatro-

tackles the difficult task of taking down and regist-

ering accurately a theatrical production. - Andrea H. Teschler tries to coordinate literary and theatrical dramaturgy /Dramaanalysis in theatrieal science/.

Tivadar Kovács describes the

right and wrong artistic methods of reciting poetry Aradition and recital/.

In the same part of the year-book,

Nagy describes of theatre, problems

the

György Székely

while

of

Béla Taródi

methods of the science of the functioning

theatrical

deals

productions

with

the technical

and its principles /The

number of technical staff in theatre and its consequences/. The second part the Theatre. which

lead

Four us

the year-book is entitled History of

different

to

theatre and at research.

of

articles

are

presented here,

different historical periods of Hungarian

the

same

time represent different methods of

Tekla Dömötör proves, that already at the middle of

the sixteent century,

there

had been in Hungary a lively in-

terest for dramatic genres. - Edit Császár /Mrs. Madyusz/ describes the first

STifty years of staging in Hungary. - Katalin

Földes /Mrs. Kiss/ collections

and

bequested

Mihály Cenner give account of two big to

the

National Historical Museum of

Hungarian Theatre. Another group of articles developped

in

search

Hungarian

596

of

the

deals with the methods of work

Institute on, the specialists

in

basis of the former rethe

past century, but

elaborated in these ten years. These methods strive to further the developementnof living stage in Hungary. Zsuzsa Gál

describes

Institute,

which

successful

foreign

dramaturgical activity of the

involves reviewing and translating the most

Mrs. István Alexa the work of the

the

dramas for the use of Hungarian theatres. and

Mrs. Oszkár Bárd

documentary

section.

give us a glimpse of Information concerning

significant productions abroad, as well as photos, designs and all sort of pertinent material is collected in this section of the Institute. Judit Sz. Szántó the Institute,

gives an account of the publications of

which comprise the works of eminent theatrical

authorities of the world. Judit Kónya surveys the lectures given by the members

of

the Institute, which strive to develop

the good taste of the Hungarian audience. Mihály Cenner.in his article entitled Problems of Museums of the Theatre, and

describes

the methods of collecting material

exhibiting them in special theatrical museums.

Szakáts

deals

with

-

Károly

the theory and practice of collection of

data concerning theatre

and

describes the pertinent material

in the Institute for Theatrical Science. - In another article, Géza Staud informs

us

about the connection between Hungarian

science of the theatre and similar researches done abroad. The

first

decade

Theatrical Science

is

of

the activity in the Institute for

presented in an article

well supplied

with graphs and figures. This is followed by a bibliography of special studies in theatrical art and science in Hungary /compiled by Géza Staud/

and a repertory of special Articles pub-

lished in 1961 /compiled by Károly Szakáts/.

397

TEATPyM 19 6£. / G B O A K S /

DceBeHrepcKHí? Mysef; no HeT TefiTpoBe^eHusj

TeaTpa,

WCTOPMK

OÖOCHOBHBAJÍMCB

paMKax ero Kaöw-

B

Hawajie Hosöpn

B

ro^a.

1 9 5 2 .

Ilpn BHnojiHeHUM BantHoií paöoTH 3Toro ywpeiKfleHHH, BoaKHKaji npoc

opraHHsaumi Y^pescAeHMH, aaHMMaiomerocH He TOJibKO

K

pweii,

HÓ

M

HacTOHmeM,

M

name

6YFLYNIEN

3aMCTO-

TeaTpaabHoro HCKyccTBa.

Ho npuHUHny npaKTwqecKoro McnoJib30BaHMH HayKM, cosflaacn, nyTeM COeflHHeHMH HeKOTOphlX yqpeXfleHMÜ ,HHCTMTyT TeaTpO- M KMHOBÉFLEHMH,

KOTOPHÜ

onepHJica

B

KHCTMTYT

1 9 5 9 - M

roay

PA3FLE^NJICFL

TEATPOBEFLEHMH,

HA

MMewuuifó

B

FLBE

CBOMX

QACTH,

M

paMKax

H

BceBenrepcKMÖ Myaefí no MCTopwi TeaTpa. Ha cTpaHnuax AaHHoro enceroflHWKa, MH abrhu

OTqeT B paöoTe,

jlocTMsteHHflx W ycnexoB npouieAuinx c Tex nop 10 aeT. MCCJIE^OEAHMH FLEHMH

B

BEHRPNH

OPRAHMIECKM

no Teopiwi TeaTpajibHoro lacKyccTBa NPOBOFLHTCA

CBHSAHA

peryjiapHO

STMMW

c

FLBYMFL

TOJIBKO

B

OÖ^BCTHMM,

H

NOC^E^HIIE CSMÍS

OTpac^b MccjteflOBaHMÍ? - T.H. $yHKUM0Hnp0BKa. 3afla^a HWPOBOQHNX

UCC/IEFLOBAHIIIÍ

CTopoHN

NPOCJIEMAM

K

COCTOHT

B

NOFLXO^E

TeaTpa. PeuieHwe

c

BHK.

B nepBOM pasflejie, no

oöJiacTeíí.

398

MACTMVHOMY

NOA

3ARJIABNEM

peayjibTSTy

$yHKUH0-

HE-3CTETNQECKOÍ5

npoÖJieM T.FL.

"TeopHü TeaTpa",

paCoT

ROAHI

MOJIOABH

SCTETWJECKWX

H6BO 3MOKHO 6e3 3H8HÜM SKOHOMVmECKMX, TeXH M J E C K M X H MSCTMM

TeaTpoBe-

yCJIOMH

no-

BuuieynoMHHyTHX TpSx

Eejia TappoAM-HAFLB MSJiaraeT

MeTO^H TeaTpoBea-

CNEUWA^IBHHE

gecKoft njaHMpoBKM. Äbapflb Ceicefi

paabscHaeT

npoÖ-aeuH cnei;n-

ajibHoro KSTajiora TeaTpoBe,zwecKoM őnCjiHOTeKOH k nejiaeT TiwecKoe npeflJiOKeHMe no

TeuaTmiecKoro

YCTSHOBJIEHMD

npw noMomw KOToporo noflxofl

HeKOTOPHM

K

npeic-

CJIOBHMKB,

cnequajibHHii

o6.iacTan

CTWOBMTCfl Jie rwe, ieM npw HcnojibaoBaHHM Bceoömeö .KeunMajibHofl KJIACCWJJHKAUMU.

MS

noMemaeii

CTQTbM. JioHorpatfwa

Tpn

Oß^ACTH

TEATPA-NBHORO

TeaTporpaj)HM" najiaraeT npo6.neMn

NCKYCCTBOBE^EHMA

Kostete

CeKepeina

$nKcaanM, no^poöHoro

TOIHOK

onucaHHH TeaTpajibHoro apejwma. Anapea X. Tetujiep

saiepKMBaeT

B CBoeft cTBTbe "TeaTpoBejmeCKDift paaOop jpaMaTiwecKMX BegeHMK" paaöopa

METOFLU

corviacoBaHMH jiHTepaTypHoro

apaMaTiwecKHX

"Tpaanung

M

Hue MeTOflhi oiepK BeJiH JIACTB»

^TEHNE

MHTepnpeTauMM TAPPOFLU-HAFLMI

co Bceü. c-noxHeftmeii

FCCCJIEFLOBAHNII

-

B CBoefl CTaTbe

nepcoHa-na TexHiraecKofl

tiToC rio^ryvHTb B KOHe^HOu cqeTe

M

BTOM

jieö

SHSKOHMT

Äbapflb CeKeít nofluTomiBaeT

THBaflapa

NPABUJIBHUE

crnxoTBopeHHil. B

TEATPOBEFLIECKVIX

cocTaaa TexHMqecKoro

paa6npaeT

npona-

TeaTpajbHoro

H

npoMSBefleHwü. Oqepic

CTHXQB"

MM

"MeTojjH

KoBan

HENPABW^B-

pa3flejie

LE

c HOBeiiiueö

06-

<JJYHKIINOHNPOBKOI}.

"UpoCjieMbi jitmHoro

TeaTpoB" Bonpoca,

CBASÖHHHS

npo^y Kunéi!, Tax HM npnHiiiinMaubHue

oöpaaoM,

asKJimeHiia c

npaKTiiqeCKMM npwMeHeHiieM. BTopoft

pa3^eji

HOCMT

Ha3BaHne: "McTopwa TeaTpa". B

STOU

pa3flejie MN noweiqaeM ieTHpe CTaTbM. Mh CTapa-iiKCb nofloöpaTb MX TÖK MM 0Őpa30M, paaHHX anox,

HO

HTOÖ M

Ka*FLBH

pjia

H3 HMX ŐHJia TMnMUHa He TOJIbKO PJM

PASJUMHUX

MOTO^OB

o6pa6oTKn MaTepna^a.

OtíepK TeKJiu Ä3M3T3p "flpaMaTMwecKHe »aHpti Ha 16-M

BeK.y"

aokASHIBAET

HMÍIQUE

B

BEHRPMH

Hawefi

1 5 5 0 - x

TO^OB

PojHHe B HHTepe-

ca k flpaMSTimecKOMy xaHpy.GflWT MaacHe-yacap HaMevaeT npoßjieMH Mcc^eAOBaHMH no acTopnn pemHCcypH nepBHX CKoro TeaTpa. KaTaJiHH KnuiHe-$ejibAem JIHIDT

H

50 jieT

BeHrep-

Mnxaü UeHHep 03H QKOM—

tJMTaTejta C flByMa KpynHblMM eflMHHUaMM-HaCJieflCTBMHllM, npM-

OCPETEHHTOIM

BceBeHrepcKMM wyaeeM no

HCTOPMH

TeaTpa.

399

D 0C060M paanejie nowemeHH cTaTbM, n03HaK0MKBmiie MeTOflaMn, BhipaßoTaHHUMM npn onuTa

HEKOTOPUX

AEATEJIBHOCTM

HcnojibaoBaHiw

TeaTpoBeaoB

HHCTMTYTOM

CTByioT npaBwjibHouy

HA

npoTHaceHMM

TEATPOBE^EHMH.

AecHTiuieTHefl

CBOEW 3TM

BeHrepcKOü

pasBMTHC

MMTaTe^ia

no-nyTopaBeicOBoro cnocoC-

METOFLHI

Te&TpajibHOH

kmshm.

ÄYXAI'ajii noKa3HBaeT Ty BcecTopomyio paöoiy, Koropas aanaeT aoCTynHnMM Rjw BeHrepcKnx

TeaTpoB

Bee

nbecii Ha no^MOCTKax uwpa. CTaTbH

nojibaoBaBinne

OcicapHe

AjreKca osHaKOMJineT tinTBTejieií c ocHOBaTejifaHoS UEHTAUMH, MGHTM oß

B

KOTOPOM

B

HHCTMTYTA,

MuiTBaHHe

CMCTeuoii flOKy—

HQWTW nKCbMeHHbie H CbeMOtlHHe AOKy-

IIOICHO

nbec, noKaaaHHHX

WAFLAHKHX

ycnexoM

m

BAPA

JIBŐOÍÍ

CPE^M

CTpaHe. JOflUT

KOTOPHX

C.

HAXÓFLSTCH

nwuieT

CBHTO

TEOPETJPIECKNE

npoM3Be£eHiia BviAneihnwx TeaTpajibHiixfleHTejieSBcero u&ipa. KOHH

roBopwT o ^eKUMflx, npoBe^eHHhix c ixejibn

nyöJiHKK. B CTaTbe

gjcyca

Muxes UeHHepa "0 Bonpocax TeaTpaJIEHOtt Hy-

3eojiornn" noKa3HBai>TCH uerom, no ÖNPATEJIBHAS,

pasBHBSHHH

BAMT

o6pa6aTUBa»UIAA

TeaTpajibHORO Myaen. IIOA

H

KOTOPHM

HanpaBjieTia

NOBHABATEJIBHAS

BCH

co-

^ESTEJIBHOCTB

aarjiaBneM "llpuHunnnaabHae M npaicrn-

wecKne acneKTH coCnpaHMH aaiiHHX". Kapoß Canaw HSJiaraeT pa6otrwe MeTojn nmueT

06

NOAPOÖHQFL

N

MaTepwaiti

OTEYECTBEHHHTX

CTaTbH,

paccKasuBaeT

o

CO

FLOKYUEHTAUNH W

HHCTWTYTA,

MEXMYHAPOAHWX

MHOTOMMC^EHHHMM

AecHTiMeTnefl

Teaa ÍÜTayA

CBHSHX

PHCYHKAMH

MCTopnw, pa3BiiTnn

MHOTMTYTA. M

R P A ^ M K 8MM

MHCTHTyTa.

ExeroflHMKflonojiHaeTcaA B > M H c6opHHKaM»i: ÖM6jmorpa$Heií BMiieAnmx

B

1961-M ro^y

Aejty /cocTBBftTejib

BeHrpnn

B

Teaa

CTaTbeS 00 MCKycorae aKTepa, BWTejib Kapofi CaKaq/

400

CNEQUAJIBHNX

UiTaya/ M

KHMT

no

penepTopus

BUNEAUMX

B

TEATPAJIBHO»iy

cneuMajibHHX

1961-M roay.

/COCTS-

TARTALOM Bevezető helyett . I. Szinházelmélet Taródi-Nagy Béla: A szinjátéktudomány tervezésének módszere . . Székely György: Tematikus tárgyszórendszer szinházi szakkönyvtár katalógusa számára . Szekeres József: A teátrográfia módszerei

....

H. Teschler Andrea: Színháztudományi drámaelemzés Kovács Tivadar: Hagyomány és versmondás

.....

Taródi-Nagy Béla: A korszerű színháztudomány egyik vizsgálódási területe - A müködéstan . . . . Székely György: A szinházi műszaki személyzet lét számproblámái . ...... II. Színháztörténet Dömötör Tekla: Drámai műfajok hazánkban a XVI. szá zadban . . . . Mályuszné Császár Edit: A magyar rendezéstörténet néhány kérdése 1790-től Szigligeti haláláig Kissné Földes Katalin: Kéméndy Jenő Színháztörténeti Muzeumban . . .

hagyatéka

Cenner Mihály: A Nemzeti Szinház egykori ereklye tára az Országos Színháztörténeti Muzeumban III. Az intézet tevékenységéből Gál Zsuzsa: A szinházi müsorpolitika és az Intézet dramaturgiai munkájának kapcsolatáról . . , Alexa Istvánné-Bárd Oszkárné: A szinházi dokumentáció ás felvilágosító szolgálat .

226

401

Oldal Sz. Szántó Judit: Az Intézet kiadványai

244

Kónya Judit: Az Intézet ismeretterjesztő munkája és a kísérleti előadások kérdései . . Cenner Mihály: A szinházi muzeológia kérdéseiről

^2

Szakáts Károly: Az adattározás elvi és gyakorlati szempontjai . . . . .

283

Staud Géza: A magyar és a külföldi színháztudomány kapcsolatai

315

Tiz év története a számok tükrében /Összeállították: Cenner Mihály-Fehér Vilmosné-Ribi Sándorné-Sulyok György-Szekeres József/ . . . . . .

335

Az 1961-ben megjelent szinészeti szakkönyvek bibliográfiája /Összeállította: Staud Géza/ . . .

372

Az 1961-ben megjelent szinészeti szakcikkek repertóriuma /Összeállította: Szakáts Károly/ . . .

381

IV. Idegennyelvü ismertetéseit

402

.

256 2

389

Francia nyelvű ismertetés

391

Angol nyelvű ismertetés . . . . . . . . . Orosz nyelvű ismertetés

395 398