THE POWER OF INFOGRAPHICS

THE POWER OF INFOGRAPHICS MARK SMICIKLAS

KÖNYVISMERTETŐ

2015. ÁPRILIS

A KÖNYV ADATAI

Oldalszám:

224 oldal

Kiadás ideje:

1, kiadás (2012. június 5.)

Kiadó:

Que Publishing

ISBN-10:

0789749491

ISBN-13:

978 - 0789749499

MARK SMICIKLAS

MARK

SMICIKLAS

North

Vancouver-ben

(Kanadában)

lakik

feleségével,

három

gyermekével és Max nevű kutyájával. Foglalkozását tekintve egy digitális stratéga, az Intersection Consulting elnöke, ami egy Vancouveri alapítású digitális marketinggel és kommunikációval foglalkozó ügynökség. A cége arra tanítja a vállalatokat, hogyan növeljék a Web 2.0 dinamizmusukat az üzleti, vállalati célok elérése érdekében. A szolgáltatásainak keretének magját a meghallgatás, a szereplők elkötelezése és az alkalmazottak felhatalmazásának hármasa alkotja. A társadalmi vállalkozások fejlődése iránti érdeklődése folyamatosan motiválja, és arra készteti, hogy tanítson. Számos kanadai egyetemen tanít közösségi médiai stratégiákat diplomásoknak és felnőtteknek egyaránt. Különféle digitális marketinggel kapcsolatos témákról ad elő különböző vállalati, társadalmi eseményeken és műhelytalálkozókon. Elmondása szerint a technológia és az emberek iránti őszinte szeretete folyamatosan ébren tartja a tanulás és az újfajta gondolkodás iránti vágyát, ami elősegíti azt a célkitűzését, hogy az egyéneket és a vállalatokat összekapcsolja az ő hallgatóságukkal.

PAGEO

THE POWER OF INFOGRAPHICS

MI IS AZ INFOGRAFIK A? „A képek értékesebbek több ezer szónál”. Ez a manifesztum azt fogalmazza meg, hogy a vizuális kommunikáció sokkal értékesebb és hatékonyabb tud lenni, mint az írásos kommunikáció. Az infografika is egyfajta kép, ami adatokat és összefüggéseket mutat be grafikusan, ezzel is elősegítve az egyének és a szervezetek üzenetének kommunikációját a hallgatóság felé. Az infografika definícióját a következő módon foglalhatjuk össze: „az adatok és ötletek olyan

fajta vizualizációja, ami komplex információkat próbál meg közvetíteni a hallgatóságnak, úgy hogy közben gyorsan fogyasztható és könnyen megérthető”. Az infografika kialakításának folyamatát és közzétételét összefoglaló néven úgy hívjuk, hogy adatvizualizáció (más néven: információs design, „információs építészet”, de hivatkozhatunk rá úgy is, mint „magyarázó grafika”). Az infografika belső és külső kommunikációra egyaránt használható, mivel sajátosságai révén nagyszerű „médiuma” (közvetítője) az olyan üzenetek átadásának, mint pl.: vezetői elképzelések, terméktulajdonságok és azok megtérülése, üzleti folyamatok és szolgáltatási lehetőségek (a vásárolóknak), ötletek és irányelvek, vállalati filozófia és stratégia.

AZ INFOGRAFIKA TÖRTÉNELME Az infografika kezdetben a hagyományos médiában (újságok, magazinok) is megtalálható volt, majd a digitális csatornák számának növekedése egy jelentős robbanást idézett elő az elterjedésükben, de semmiképp sem egy jelenkori jelenségnek mondható, bármilyen meglepő is. Az emberiség már régóta, használ ikonokat, grafikákat (rajzokat), képeket, hogy történeteket meséljenek el, osszanak meg másokkal, így építve tudásunkat. Ahogy beléptünk az új évezredbe az infografikák közzététele is egyre inkább szabadabb (demokratizáltabb) lett és használati területük is szerteágazóbbá vált. Manapság az információval való túlzott ellátottság és az emberek figyelmének rövidsége miatt a szervezetek többsége elkezdett

4

PAGEO


infografikákat használni, hogy az információkat gyorsan tudja kommunikálni a belső és külső hallgatóságának egyaránt. Ezt a hatást fokozza a közösségi média „megosztó képessége” is, amivel az infografikák az információs kommunikáció egyik leghatékonyabb tartalmi formájává váltak a digitális korban.

MIBŐL FAKAD AZ INFOGRAFIKA TERMÉSZETES EREJE? Az infografikák szerepének előretörésében komoly szerepet játszik az emberi test felépítése is. Az agyunk legnagyobb részét (50%-át) ugyanis a „képzelet” teszi ki, ami (közvetve vagy közvetlenül) felelős a vizuális funkciókért. Ehhez képest a tapintás vagy a hallás csak az agy (fizikai) szürkeállományának 8% illetve 3%-át teszi ki. Ebből következik az is, hogy egy kép „könnyen az eszünkbe vésődik ”, ugyanis az agy számára a képek kevésbé bonyolultak, mint a puszta szöveg, annak ellenére, hogy „minden egyes betű egy szimbólum”. Mégis a képi és szöveges adatok feldolgozásának folyamat teljesen más. Egy szöveg elolvasásához az agynak szüksége van arra, hogy először dekódolja az „információkat”, majd összetársítsa azoknak a betűknek a formájával, amit a memóriánkban őrzünk. Ezután az agynak ki kell találnia, hogy ezek a betűk összességében hogyan állnak össze szavakká, a szavak mondatokká és a mondatok bekezdésekké. Habár ez a folyamat pillanatokig tart - lényegében beszélünk

–

amikor

összehasonlítjuk,

hogy az agy hogyan áll kapcsolatban a képekkel, a szöveg feldolgozásának folyamat észrevehetően sokkal nagyobb mentális erőkifejtést mutat. A másik ok, amiért gyorsabban dolgozzuk fel a képeket, mint a szöveget, az abból következik, ahogy az agy az információt kezeli. Az adatok feldolgozás a képekből egy egyszeri folyamat, míg a szövegek egy körkörös folyamat.

5

PAGEO


Az embereket a tanulásai szokásai és információ feldolgozásuk alapján négy csoportba lehet osztani, amit az ún. VARK modellnek neveztek el: •

Visual

(vizuális): az emberek különböző grafikus alakzatok (térkép, ábra, diagram)

tanulmányozásával tanulnak [az emberek 65%-ka ebbe a csoportba sorolható]. •

Auditory (hallgatóság): az emberek az elhangzott szavak alapján tanulnak.

•

Read/Write (olvasás/írás): az emberek a szavak olvasásával és leírásával tanulnak.

•

Kinesthetic: az emberek a tapasztalataikon, tevékenységeik által tanulnak.

MIÉRT MŰKÖDNEK AZ INFOGRAFIKÁK A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA? Az infografikák emberek számára történő használhatósága több mint bizonyított, de miért lehet vonzó a vállalkozások számára az infografikák használata: 1.

"Könnyű leásni":

a digitális adatok interakciójának folyamat különbözik a

nyomtatott adatokétól. Általánosságban elmondható, hogy sokkal lassabban olvasunk a képernyőről, mint nyomtatott tartalmakból. Az agyunk a digitális tartalom fogyasztásakor „szkennerként” működik, azaz pásztázza az adatokat. Az emberek csak a szavak kb. 20%-át olvassák el egy átlagos honlapon. A digitális információk feldolgozását és az emberek közeledését az online tartalmakhoz az ún. folyamatosan osztott figyelem fogalommal lehet leírni, ami azt jelenti, hogy az internetet használók állandó kapcsolatban vannak az internettel és több digitális csatornát követnek nyomon egyszerre, ezzel maximalizálva az információhoz való hozzáférhetőségüket. Ennek a folyamatnak a mellékterméke lett az ún. figyelem gazdaság, aminek során egy felhasználó akkor válik egy tartalom (szolgáltatás) elkötelezett fogyasztójává, ha annak feldolgozása minél kisebb mentális energiát és figyelmet igényel, továbbá azonnal megtalálja és megérti az információ magját (lényegét, esszenciáját). Ez kritikus szempont, főleg egy olyan korszakban, amikor az idő már „luxussá” vált (időparadoxon). Az infografikák pedig ezt a szükségletet szolgálják ki, úgy hogy a tudást könnyen feltárható formában mutatják be. 2.

Megoszthatóság:

a tartalommegosztás már kevésbé sem olyan kivételes dolog,

mint régen volt, de a tartalom mennyisége még mindig kritikus az időparadoxon

6

PAGEO


függvényében. Az infografika révén pont a tartalomfogyasztás és az idő kapcsolatát sikerül „feloldani”, hiszen „az infografikákkal nem kérjük arra az embereket, hogy

töltsenek el 10 percet az életükből, hogy elolvassanak egy 800 szavas szöveget”. Mivel „ha megvannak az üzeneted kulcspontjai, akkor azt össze tudod foglalni egy vonzó infografikába, amit a hallgatóság egy pillantással elragadja és megkapja”. Ez gyorsabb, ugyanis „egy infografikát, amit a szó szoros értelmében rövid idő alatt

végig lehet pörgetni, sokkal gyorsabbá és könnyebbé válik a tanulás, valamint megoszthatóbbá válik az információ is”. 3.

A "menő" tényező: egy jól megtervezett és esztétikus infografika nagyon hatásos kommunikációs eszköznek bizonyulhat, mivel az átlagos emberek védtelenek a mindennap rájuk zúduló újságok információ mennyiségével szemben, ezért bizonyos szinten „ellenállóvá” válnak, ezáltal viszont olyan formában érjük el őket, ami kitűnik a szürke tömegből, és felkelti az érdeklődésük.

VIZUALIZÁLNI A SZÁMOK AT ÉS A KONCEPCIÓK AT Az infografikák legnagyobb szerepe a statisztikában mutatkozik meg, hiszen a statisztika révén sikerül megérteni a körülöttünk működő világot. Az infografikák hatékonyabban dolgozzák fel a számokat és a szövegeket, mintha azokat táblázatba foglalnánk, így képessé válnak a nagyméretű adatok mögött összefüggéseket kimutatni. Tehát a statisztikai infografika „segíti az embereknek megérteni a számokat és megengedi nekünk, hogy megfejtsük és

feldolgozzunk az adatokat a sajátos meglátásunk szerint”.

„Az infografika célja, hogy a komplex adatok megértését

egyszerűvé tegye és ne az egyszerű adatokat tegye széppé! ” A statisztikai infografika révén a nagyméretű struktúrálatlan adatok értelmet kapnak, hiszen lehetővé válik az agy számára, hogy „vizuális mintázatokat”, összefüggéseket keressen az adatok mögött. Az adatok ábrázolása során törekedni kell az egyszerűségre, hiszen minél

7

PAGEO


több adatot ábrázolunk, annál összetettebbé válik a megjelenés, ami pont ellentétes hatást vált ki. A statisztika infografika készítésének további veszélyei is vannak, pl.: nem értjük az adatokat, amit feldolgozunk (félretájékoztatást eredményez), nem megfelelő a statisztikai műveltségünk (adatok és módszertanok kiválasztásának hiánya); az információk nem mindig számok vagy adatok útján érkezhetnek (vezetői ötletek, elképzelések).

VIZUÁLIS METAFORÁK A vizuális metaforák hasonlóan működnek, mint a nagyon fiatal korunktól kezdve kialakuló (tudatalatti) metaforák, amelyek könnyebbé teszik az információ megértését és feldolgozását. A vizuális metaforák megjegyezhetőbbé teszik a tartalmat, miközben elősegítik a gyors felfogást. Ez döntően akkor működik, amikor összetett adatokról van szó vagy nem érzékelhető ötletekről, koncepciókról. Tehát a vizuális metaforák használata segíti kommunikálni a kevésbé tapintható ötleteket, továbbá egy érzelmi réteget adnak hozzá a tartalomhoz, hogy a szöveg ne csak információt szállítson, hanem elősegítse a mélyebb felfedezés és megosztást lehetőségét. A különböző rajzok (grafikák, karikatúrák) és a humor is hasonló módon működik, egyfajta „érzelmi” réteget alakítanak ki ők is, ezért

8

PAGEO


„az olvasó részévé válik az információ cseréjének, amivel bezárul a kommunikációs hurok. Ha

a rajzok vagy a humor jól felépített, az szinte invitálja az olvasót ugyanabba az értelmezési keretbe, hogy végül saját maga kapcsolja össze a pontokat. A rajz és a humor is ledönti a határokat.”

VIZUALIZÁNI ÚGY, AHOGYAN A DOLGOK MŰKÖDNEK ÉS ÖSSZEK APCSOLÓDNAK Minden

fogyasztó

és

szereplő

számára

létfontosságú, hogy megértsék azt, ahogy a dolgok működnek egy bizonyos rendszerben. Ezt a megértést segíthetjük elő az infografikák révén

úgy,

hogy

vizuálisan

ábrázoljuk

a

különböző kapcsolatokat, munkafolyamatokat (menedzsment, ügyfélkezelés,

működtetés, adminisztráció).

marketing, Fontos,

hogy

sohase a szervezet szemszögéből kerüljenek bemutatásra

az

információk,

továbbá

ne

használjuk se az általános bürokrata nyelvezetet, se

a

szakzsargont

(„zsargon-dilemma”).

Az

infografikák segítenek bemutatni a vállalat „üzleti hierarchiáját”, hol vannak a kapcsolódási pontok,

ahol

kapcsolatba

léphetnek

a

lehetséges üzletfelek a szervezet szereplőivel. Nem csak a külső kapcsolódásokhoz nyújthat segítséget,

hanem

a

szervezeti

struktúra

felépítéséről is átfogó képet nyújthat vizuális formában, amit sokkal könnyebb feldolgozni, mint egy írott instrukciót, szöveget. Ezeknek a szempontoknak az alkalmazásával végül az infografikák hozzájárulnak egy jobban irányított kapcsolat kialakulásához a szereplők között. Az

9

PAGEO


infografikák előnyösek lehetnek a már említett – a kézzel nem tapintható – vállalati ötletek és koncepciók, kapcsolatok, üzleti modellek bemutatására is. Sőt az infografikák nem csak rendszert képesek bemutatni, hanem megmagyarázzák az egyes különálló rendszerek kapcsolatát vagy összetételét, segítve az ötletek és koncepciók kikristályosítását úgy, hogy az gyakran segítsen egyben látni az „egész képet”, ezzel is pozitívan befolyásolva a szervezet tagjainak képességeit, valamint közvetett módon hozzájárulva a stratégia fejlődéséhez, ezáltal támogatva a sokkal hatékonyabb döntéshozást. „Az infografikák vezérfonalat

nyújtanak, hogy a szereplők nagy csoportja összekapcsolódjon és új, innovatív utakat nyisson a problémák megoldásához. Az infografika több mint egy kép, döntés-előkészítő és erőteljes kommunikációs eszköz”.

VIZUALIZÁLNI A SZEMPONTOK AT A külső szereplők számára fontos információt képvisel az, hogy be legyen mutatva, hogy az adott szervezet kicsoda, mit képvisel, hogy alakult a vállalati – üzleti – idővonala (cégtörténet, termékek – szolgáltatások, ipari – termelési információk, projektek) és milyen helyszín alapú információkkal rendelkezik (szállítási útvonal, ellátási terület, eloszlás, regionális bevételi különbségek, költségek stb.). Az infografika révén megvalósulhat a szervezet „humanizálása”(emberbaráttá alakítása). Betekintést nyújthatunk a hallgatóság számára a vállalat személyiségébe és értékeibe, bizalmat építhetünk ki termékek és szolgáltatások irányába. A cégtörténet vizualizálásával, földrajzi helyzetet és hatáskört mutathatunk be, tovább stílust és karaktert ad a honlapnak és a tartalomnak. De nem csak a szervezet, hanem az emberek számára is remek marketing eszköz, amivel ki lehet emelni személyiségünk és tudásunk meghatározó jegyeit és kulcspontjait. Az infografikus önéletrajzok pont ezt a fajta folyamatot igyekszenek elősegíteni, hogy minél több és lényegesebb információt sikerüljön megtudni az emberekről (pl.: kiválasztásnál, munkajelentkezéseknél stb.), ezáltal sokkal személyre szabottabb összefoglalók készülhetnek így a személyekről. Az infografikus önéletrajzok hatékonyak lehetnek, mert a vizualizáció megengedi azt, hogy a fontosabb információk a felszínre törjenek. „A hozadéka a munkakeresőknek, hogy a személyes munkatörténetet

hatékonyabban és tartalmasabban közvetíti. A munkaerő menedzsereknek (HR) pedig, hogy meglegyen a lehetősége arra, hogy elköteleződjön egy jelölt mellett úgy, hogy leszűkítené

10

PAGEO


a kiválasztás terepét és vakon döntene róla”. Azonban amíg ezek a vizuális önéletrajzok elfogadottá válnak, sok időnek kell eltelnie, ugyanis egyrészt a konzervatív vállalati kultúra még jelenleg is nagyon elutasító ezekkel szemben, másrészt az értékelésük is nagyon szubjektív. „Mindig csábító olyanokat mondani, hogy ’a tradicionális önéletrajzok halottak’.

A valóság azonban az, hogy a szövegalapú önéletrajzoknak mindig is lesz helyük, habár a szerepük csökken, ahogy haladunk előre a digitális korban”.

AZ INFOGRAFIK A ELŐKÉSZÍTŐ MUNK ÁLATAI Az infografika egy – a szervezetek által is használható – kommunikációs médium, aminek célja, hogy kapcsolatot létesítsen a különböző hallgatói célcsoportokkal. Ahhoz viszont, hogy optimalizáljuk a vizuális kommunikáció hatékonyságát, elő kell készítenünk és némi időt kell szánnunk a kommunikációs stratégiai előkészítésére. Ez magába foglalja az infografika céljainak megállapítását, az adatok összegyűjtését, feldolgozását és az információ bemutatását. A legfontosabb, hogy meg kell érteni a hallgatóság információ szükségletét (Kinek készül az infografika? Mit akarunk kommunikálni vele?), amihez elemezni kell őket és be kell azonosítani a hallgatóság kategóriáit, típusait is (pl.: felhasználó, leendő ügyfél, alkalmazott, munkajelentkező, partner, média), akik lehetnek potenciális (jövőbeli) szereplők vagy már létező szereplők. A hallgatóság azonosítása után fel kell állítani az infografika célkitűzéseit (pl.: vezetői gondolatok közvetítése, tudatosság növelés, forgalmi tájékoztatás, kommunikáció, szórakoztatás), amit a szervezet kapacitásához kell igazítani (munkaerő, költségek, szaktudás stb.), ugyanis ezek a szempontok végeredményben alapvetően meghatározhatják az infografika hatóképességét és eredményességét. A célkitűzés után a legfontosabb a viszgálat, azaz meg kell értenünk az információt, amit ábrázolni szeretnénk. Ennek során törekednünk kell arra, hogy egyrészt feltárjuk a téma gyökereit, másrészt megtudjuk, honnan származnak az adatok. A vizsgálódás tehát szintén fontos eleme az infografikaalkotás folyamatának. Ennek több módszerei is létezik: •

Látás: nézzünk másképp az információra, legyünk nyitottak, kérdezzünk sokat.

•

Aktív hallgatás:

az aktív hallgatás egy kommunikációs technika, amit a hallgató

alkalmaz a megértéshez, interpretáláshoz és értékeléséhez a hallott információk alapján (pl.: listaalkotás a gyakori kérdésekből, kommunikációs gyakorlatok, információs lyukak feltárása, alkalmazotti – munkajelentkezői kérdések észrevételek folyamatos feldolgozása stb.), 11

PAGEO


FELDOLGOZNI AZ ÖTLETEKET A környezetünk vizsgálata során egyre több és több ötlet fog a felszínre kerülni, amiket célszerű lejegyezni (gondolat felvétel). Ez történhet papír alapon vagy digitális úton (pl.: Evernote, SketchBook, Pinterest stb.). A feldolgozás során ezeket a nyers gondolatokat kell átalakítanunk egy hasznos infografikába, azonban a legtöbb ember nem „grafikusként” vagy designerként gondol magára és azt gondolják magukról, hogy: „nem tudok infografikát

készíteni, mert én nem vagyok művész.” A legfontosabb, amit meg kell értenünk, hogy az infografika az üzleti kommunikáció része és nem egy képzőművészeti alkotás. Az infografika célja nem a gyönyörködtetés, hanem az információ egyértelmű közvetítése, ami másodsorban lehet kreatív és esztétikus is.

„Gondolkozz úgy, mint egy gyerek, és ne aggódj attól,

ha színezés közben kilépsz a vonalon. Amikor eszedbe jut egy jó ötleted ragadj tollat és rajzold le! ” A megfigyelés és az ötletek feldolgozása után kerülhet sor az információ-szintézisre, ami az infografika keretét fogja majd alkotni. Lényegében ezzel biztosítjuk, hogy a közzéteendő tartalom releváns, gyorsan és könnyen fogyaszthatóvá válik a hallgatóság részére. Fontos kihangsúlyozni, hogy az információ vizualizációja során egy történetet mondunk el (storytelling), aminek „megírásához” jó kérdéseket kell feltennünk. Ehhez nyújt segítséget az ún. 5W + 1H koncepció: 1.

Who? (Ki?): Ki lesz a hallgatósága az infografikának?

2.

What? (Mi?): Mi a célja az infografikának? Mi a kulcsüzenete, amit közvetíteni akar? Mi egyéb más információra van szüksége, ahhoz, hogy befejezd? Milyen szimbólumok jutnak eszedbe, amikor az információra gondolsz?

3.

When? (Mikor?): Mikor van / volt értelme az információnak? Mikor kell közzétenni az infografikát?

4.

Where? (Hol?): Honnan származnak az adatok? Hol lesz közzétéve az infografika?

12

PAGEO


5.

Why? (Miért?): Miért fontos az információ a hallgatóság számára?

6.

How? (Hogyan?): Mennyire könnyű megérteni az információt?

13

PAGEO


MEGTERVEZNI AZ INFOGRAFIK ÁT Az infografikát két módon lehet kivitelezni, megtervezni: házon belül vagy házon kívül. Mindkét út mellett vannak érvek és ellenérvek, ezért a kivitelezés mindig az adott szervezet céljaitól, az adatok rendelkezésre állásától, az erőforrásoktól (költségvetésétől, szaktudásától, képességektől, munkaerő-kapacitásától stb.) függ. Nincs általános érvényű szabály arra vonatkozóan, hogy mikor melyik kivitelezési módot kell választanunk. A

"csináld magad infografika"”

(„Do It Yourself Infographics”), azaz a házon belül

kivitelezés hasznos lehet blog posztok, műhelymunkák, prezentációk és stratégiai tervek kapcsán. A sikeres „csináld magad infografika” receptje nagyon egyszerű: Figyelem + Inspiráció + Veríték. Az interneten szinte végtelen számú oldal foglalkozik infografikákkal, ahol egyrészt lehetőségünk van arra, hogy ötleteket gyűjtsünk , másrészt olyan online eszközök is hozzáférhetőek már, amelyek segítenek megvalósítani az elképzeléseinket. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy némi tapasztalatra szükség lehet a különböző szoftverek, platformok és alkalmazások használatához. A

házon kívüli kivitelezés (más néven: outsourcing - kiszervezés) során mérlegelni kell a

szervezet belső kapacitásait és képességeit. Amennyiben nincsenek meg a megfelelő belső lehetőségek, érdemes a kivitelezést külső partnerre (kreatív ügynökség, grafikus designer) rábízni. A fő előnyük, hogy van már gyakorlatuk infografikus projektek levezénylésében, valamint megértik a kommunikációs célok és az esztétikum fontosságát, amihez hozzáadják a stratégiai értékeket és a tervezés folyamatát. A másik előnyük a tapasztalat, amivel képesek csökkenteni a súrlódásokat az ötletelés, az alkotás és a közzététel folyamatában. A hátrányuk pont a profizmusok miatti magas ár, ami jelentős terhet jelenthet a szervezet költségvetésére. Egy szervezet számára érdemes megfontolni a

grafikus hallgatók

alkalmazását is,

hiszen ők sokkal olcsóbbak, mint egy kreatív ügynökség, továbbá sokkal több energiát, elkötelezettséget, lelkesedést és kreativitást hozhatnak be a szervezetbe, mint egy professzionális grafikus. Természetesen a hallgatók munkája nem fog egyenértékű lenni egy kreatív ügynökség munkájával, de így könnyen áthidalhatók egyrészt a költségvetési korlátok, másrészt nem kell „házon kívül” kiszervezni a tervezési és kivitelezési folyamatot.

14

PAGEO


AZ INFOGRAFIK A KÖZZÉTÉTELE Miután elkészült az infografika célszerű megosztani a hallgatósággal is, ami két módon történhet: online vagy offline módon. A közzététel módja előtt célszerű megvizsgálni, hogy a célcsoportunk (a preferált hallgatóság) milyen tartalomfogyasztási szokással rendelkezik (pl.: Google Docs, Survey Monkey), majd ennek alapján publikálni a tartalmat a megfelelő platformon. Az

ONLINE

közzétételi csatornákon belül két elsődleges csatorna létezik: az egyik az ún.

home-base (otthon alapú), a másik pedig az outpost (helyőrség) alapú megosztás. Az otthon-alapú helyek azok a platformok, ahol a legtöbb időt azzal töltünk, hogy építsük a saját egyéniségünket (pl.: blogok, saját weboldal, intranet). A helyőrségek pedig azok a „közösségi oldalak, amelyek az online jelenlét meghatározó helyei, ahol a részvételed

megosztódik egyrészt az emberekkel való kapcsolattartás, másrészt az ’otthoni helyed’ felé való átirányítás között”. A két csatorna közötti különbség az ellenőrzés (kontroll) szintjében mutatkozik meg. Míg az otthonalapú helyeknél teljes kontrollal rendelkezel, addig a helyőrségen csak néhány paraméterig terjed az ellenőrzés hatásköre. Mindkét hely egyaránt fontos a közzétételben, ezért célszerű mindkettőt használni és egy ökoszisztémaként gondolni rá. Az OFFLINE közzétételi csatornák szintén meghatározóak lehetnek, annak ellenére, hogy az infografikák elsődlegesen a digitális kommunikációban és csatornákon keresztül terjednek. Az offline (papíralapú, nyomtatott) publikáció nagyon költséges, ezért alkalmazása előtt számításba kell venni a befektetés megtérülésének mértékét. Döntően belső szervezeti kommunikáció során érdemes használni vagy olyan tartalom kapcsán, ami sok ember számára hordoz hosszú ideig, meghatározó információt (pl.: szervezeti struktúra, éves eredmények közzététele stb.).

15

PAGEO


AZ INFOGRAFIK A MINT BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIK ÁCIÓS ESZKÖZ Az infografikát célszerű üzleti kommunikációs eszközként is használni, hiszen egyrészt az agy fizikai állományának fele a vizuális funkciókhoz kapcsolódik; másrészt az agyunk a vizuális információkat sokkal gyorsabban és könnyebben dolgozza fel, mint a szöveget; harmadrészt az agyunk folyamatosan keresi az újdonságokat. Fontos azonban felismerni, hogy az információs-design (information-design) csak az egyik darabja a kommunikációs stratégiának.

KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ Kritikus pont, hogy az infografika be legyen integrálva a szervezet kommunikációs és

ne

stratégiájába

egyedülálló

eszközként

legyen használva. Közel van az idő, amikor az infografika meghatározó elemmé

válhat

a

marketing

kommunikációban, hiszen a „hiába sokszor

használt

„információs

fogalom

telítettség”,

ez

az egy

valóban létező és egyre komolyabb probléma. A tartalmi adatok mérete egyre kisebb és kisebb fog lenni, míg végül elérjük azt a pontot, ahol csak egy pillantás is elég lesz a tartalom fogyasztására. Ez lesz az a pont, mikor az infografikák szerepet játszhatnak a tartalom közlésében és nagyon hatékony marketing eszközökké válhatnak.”. További felhasználási területe lehet a tartalommarketing, amelynek során interakcióba lépünk és kapcsolatot építenünk ki a hallgatósággal anélkül,

16

PAGEO


hogy „rátukmálásra” (eladásközpontú marketinghez) folyamodnánk. A tartalommarketing célja, hogy tanítsa a hallgatóságot és tudatosságot alakítson ki benne. Ez a tudatosság végül elkötelezettséghez vezethet, azaz a folyamat során kivárjuk azt a pontot, amikor a fogyasztó határozza el és érzi szükségét annak, hogy megvegye az adott terméket vagy szolgáltatást. A kommunikáció során egyrészt figyelni kell arra, hogy milyen formai szempontok szerint tesszük közzé az infografikánkat

, másrészt számolnunk kell azzal is, hogy különböző

csatornákon kell majd publikálnunk (népszerűsítenünk), annak érdekében, hogy megfelelő hatást érhessünk el vele. A publikálás során figyelmet kell szentelnünk a közösséggel való kapcsolatépítésre is, azaz össze kell gyűjtenünk a hallgatóság részéről érkezett véleményeket, amelyekre érdemben is reagálnunk kell.

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ Az infografika szervezeten belüli kommunikációra való használata ugyanazt a célt szolgálja, mint ha tartalommarketingre alkalmaznánk. Napjainkra az adatvizualizációs és információsdesign eszközök egyre inkább teret nyernek a szervezetek alkalmazottakkal történő kommunikációjában is, ugyanis az infografikák – az egyszerű és gyors megoszthatóságuk miatt – hatékonyabban tudják támogatni a fontosabb információk elterjedését. A szervezeten belüli kommunikáció kapcsán az alábbi területeken lehet célszerű alkalmazni őket: •

Döntés-előkészítés:

rávilágít az előnyökre és a hátrányokra; adatmintázatokat és

kapcsolatokat mutat be; elősegíti az adatok gyors és könnyű megérthetőségét az idő hiányában. •

Képzések, oktatások: elősegíti a könnyebb tartalomfogyasztást és megérthetőséget; emlékeztetet a legfontosabb elképzelésekre, folyamatokra és irányelvekre.

•

Ötletek kicserélése:

hozzájárul az információ könnyebb elterjesztéséhez az egyedi

kinézete és gyors olvashatósága révén; vizualitása révén leküzdi a nyelvi és iskolázottsági határokat a kommunikációban.

17

PAGEO


AZ INFOGRAFIK A BEFEKTETÉSÉNEK MEGTÉRÜLÉSE Az infografika kapcsán ki kell térni a „megtérülésre” (ROI – return on investment) is, amivel kapcsolatban – az infografika vonatkozásában – nincs elfogadott álláspont. Vannak olyanok, akik úgy tekintenek az infografikára, mint egy szükséges (állandó) kommunikációs elemre, de vannak olyanok is, akik mérhetővé szeretnék tenni, hiszen így tudják eldönteni, hogy az infografika valóban életképes marketing eszköz és jövedelmező a szervezet számára. Pusztán pénzügyi lencsén keresztül gondolkodni az infografikáról túlzottan beszűkült gondolkodásra utal, hiszen nem minden marketing kommunikációs kezdeményezés kapcsolódik egyértelműen a bevételekhez. A gyakorlati megoldás természetesen az, hogy infografika mérése a kettő között helyezkedik el. Az infografika kézzel fogható mérhetőségét tudjuk bemutatni a terjedési mutatókkal, rámutató linkek számával, oldallátogatottsággal, feliratkozók számával, hozzászólások számával, oldalon eltöltött átlagos idővel, közösségi megosztások számával. A nem kézzel fogható mérhetőséghez tartoznak a külső kommunikáció esetén a kapcsolatépítés, a hitelesség és a márkaélmény. A belső kommunikáció esetén pedig a döntés-előkészítés vagy a vállalati büszkeség.

18

THE POWER OF INFOGRAPHICS

Recommend Documents