TÉZISFÜZET. PÓCSMEGYERI GÁBOR nyá. ezredes

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola

TÉZISFÜZET

PÓCSMEGYERI GÁBOR nyá. ezredes A KATONAFÖLDRAJZI TÉNYEZŐK HATÁSA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK VÉDELMI CÉLÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉRE

Témavezető Dr. LÁNSZKI JÁNOS nyá. ezredes egyetemi tanár

Budapest, 2003

2

A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az elmúlt évtized során olyan változások következtek be Európában és hazánkban, amelyek alapjaiban változtatták meg az ország védelmével, a fegyveres erők szerepével kapcsolatos nézeteket. Fegyveres konfliktusok kirobbanásának esélye térségünkben minimálisra csökkent, de nem zárható ki, ugyanakkor más, új kockázati tényezők jelentek meg. Mindezek szükségessé teszik olyan szervezet fenntartását, amely képes a kockázatokkal arányos katonai fellépés biztosítására. Az ország biztonsága, hazánk területének védelme, a rendkívüli helyzetek kezeléséhez szükséges erők mozgatása a polgári közlekedési infrastruktúra igénybevételével valósul meg. A megváltozott körülmények szükségessé teszik a közlekedési rendszer védelmi előkészítését befolyásoló katonaföldrajzi tényezők vizsgálatát. A közlekedési alágazatok helyzetének elemzése a védelmi követelmények teljesítéséhez szükséges javaslatok kidolgozása, alternatívák bemutatása fontos feladat. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEIM 1. Bemutatni és elemezni a katonaföldrajzi tényezők hatását a közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésére, bizonyítani egy új elgondolás kidolgozásának szükségességét. 2. Az ország működéséhez minősített időszakban szükséges közlekedési feltételek megteremtéséhez kidolgozni a védelmi célú előkészítés követelményeit és bemutatni a szűk keresztmetszeteket. 3. Megvizsgálni, hogyan biztosíthatók az MH állományában megszűnt, a polgári életben jelentősen csökkent, a hálózatok javítását végző szervezetek, a helyreállításhoz szükséges tartalékok. 4. A helyzet elemzéséből levont következtetések és a követelmények összevetése alapján megfogalmazni egy minőségileg új, a kockázati tényezőkkel arányos, az ország biztonságát garantáló fegyveres erők mozgatásához szükséges, és a NATO-szövetség védelmi képességeit is erősítő közlekedési rendszer fejlesztésének irányaira vonatkozó javaslatot. 5. Elemezni a katonaföldrajz új kutatási eredményeit, a nemzetgazdaság igényeivel és lehetőségeivel arányos javaslatot tenni a vezetési rend és a vezetést támogató közlekedési térinformatikai rendszer kialakítására. KUTATÁSI MÓDSZEREIM 1. Irodalom-kutatás a téma irodalmi bázisának feltárására, feldolgozására. A szakirodalmi források felhasználása az elemzésekhez, következtetések, ajánlások széleskörű megalapozására, a különböző nézetek, irányzatok bemutatásához. 2. Szakmai konzultációkon, személyes megbeszéléseken szerzett ismeretek feldolgozása, értékelése és hasznosítása a kutatómunka során, különös tekintettel a HM Honvéd Vezérkar illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a közlekedési alágazatok szakembereivel. 3. A hazai oktatási intézetek anyagainak tanulmányozása, elemzése, felhasználása. 4. Szakmai konferenciákon való részvétel során a témához kapcsolódó anyagok testületi megvitatása. 5. A megszerzett ismeretek rendszerezése, értékelése és azok lényegének figyelembe vétele, beépítése az értekezés anyagába. 6. Kutatások másodelemzése.

3

7. A megismerés formális, logikai elveinek és szabályainak alkalmazása, a következtetések megalapozottsága, a rendszerszemléletű megközelítése a tudományosan bizonyított eredmények elérése érdekében. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK TÖMÖR LEÍRÁSA I. fejezet A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: MK) katonaföldrajzi viszonyainak értékelése a közlekedési rendszerre gyakorolt hatás szempontjából 1. 1. Általános földrajzi helyzet vizsgálata Magyarország magas-hegyvidékekkel körülhatárolt medencének a legmélyebb részén helyezkedik el. A Kárpát-medencei fekvés következménye, hogy területén fontos európai közlekedési irányok keresztezik egymást. A szárazföldi közlekedési vonalak, a Dunán és a Tiszán átvezető hidak kivételével nehezen rombolhatók. Magyarország területének 98%-a sík- és dombvidéki, mindösszesen 2% a hegyvidéki jellegű. A hegyvidéki területek zömében a határok körzetéhez kapcsolódnak. Az alföldi és a dombvidéki területek jelentéktelen, a hegyvidéki területek jelentős hatással vannak a közlekedési vonalak kiépítésére, életképességének fenntartására. A Duna és a Tisza hadműveleti jelentőségű folyóakadály, jelentősen befolyásolja a közlekedési és szállítási feladatok végrehajtását minősített időszakban. A Duna magyarországi szakaszán mindössze 17 híd található, melyből egy az épülő szekszárdi. A fővárostól délre csupán két közúti és egy vasúti híd van. A hídpótló eszközök békeidejű fenntartása, vagy a dublírozás feltételeinek megteremtése jelentős anyagi kihatással bír, és béke időszakban korlátozottan használható. 1. 2. Természeti tényezők hatásainak vizsgálata Magyarország talaja és növényzete alapvetően nem befolyásolja a közlekedési alágazatok működését. Az időjárás zömében kedvező, de a szélsőséges mennyiségű csapadék rendszertelen gyakorisággal akadályozza a közlekedés zavartalan lebonyolítását. Az ország medencei fekvésének, déli irányú nyitottságának következménye, hogy a Duna vezeti le a medencébe beérkező folyók vizét. A medence aránylag kis területéből és lejtőszögeiből adódik, hogy a folyószakaszok rövidek, a szállított víztömeg hirtelen növekedése egyes országrészek, pl. Tiszántúl keleti, délkeleti területeinek időszakos elöntésével jár. Ezek az árvizek jelenleg még nagymértékben akadályozzák, illetve bénítják a szárazföldi közlekedést. Hazánk vízrajza a közlekedési vonalak szempontjából kedvezőtlen. A Duna és a Tisza három részre osztja az ország területét. A hidak száma kevés, területi elhelyezkedése kedvezőtlen, a folyók inkább akadályt képeznek a közlekedés során, mintsem segítik azt. A csapadék mennyisége összességében nem jelentős, de a medence vízgyűjtő területén hullott csapadék következtében a hazai folyókon levonuló árhullámok idején a folyók közvetlen közelében korlátozzák, az árterületen lehetetlenné teszik az úton kívüli mozgást.

4

1. 3. Társadalmi tényezők hatásainak vizsgálata A népesség száma és megoszlása biztosítja a közlekedési feladatok végrehajtását. A társadalom mobilitási igénye kedvező a közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésére, a lélekszám egyenetlen eloszlása miatt egyes térségekben kedvezőtlen a vonalak kihasználtsága. Kedvezőtlen a lakosság túlzott városi koncentrációja, városaink 60%-a a határtól 50 km-n belül helyezkedik el. Kevés a városokat elkerülő út. A hadkötelesek romló egészségi állapota, a túlzott alkoholfogyasztás és a katonai szolgálathoz való hozzáállás romlása nehezíti a szállítási igényekkel kapcsolatos feladatokra igénybe vehető állomány biztosítását. 1. 4. A gazdasági tényezők hatásainak vizsgálata A gazdasági tényezők hatása meghatározó a közlekedési rendszer fejlesztése során. A kilencvenes évek elejének gazdasági visszaesése a közlekedés jelentős leépülését eredményezte. A nyugat-európai országokban a szállítási teljesítmények az árú fuvarozásban 20 %-kal, a személyszállításban 13 %-kal nőttek 1990-1997 között, addig a hazai teljesítmény 26, illetve 9 %-kal csökkent. Az elmúlt évtizedek elmaradott közlekedési infrastruktúrája a gazdaság fejlődésének gátjává vált. Az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak bővülése, a növekvő mobilitás igényli a közlekedési szolgáltatások színvonalának emelését, ami egybeesik a honvédelmi követelményekkel. A napjainkban megindult közlekedési infrastrukturális beruházások kedvező hatással vannak a gazdaság fejlődésére is. A változást jól mutatja a közlekedési alágazatok csatlakozási pontjaiban logisztikai központok kiépülése, az ipari parkok folyamatos bővülése. A mezőgazdaság átalakulása is igényli a közlekedés minőségi fejlesztését. A hazánk területén áthaladó nemzetközi közlekedési vonalak hazai szakaszai minőségi fejlesztésében érdekelt európai szervezetek jelentős támogatást juttattak ezen infrastrukturális beruházások megvalósulásához és további támogatási lehetőséggel számolhatunk. 1. 5. A katonai tényezők hatásainak vizsgálata A katonai tényezők hatása kedvező a szállítási igények csökkenése szempontjából. Ezzel szemben a Magyar Honvédség közlekedési szervek számának, a személyi állomány létszámának, szaktechnikai eszközei mennyiségének csökkenése és a technikai eszközök állapota a katonai szállítások lebonyolításában fokozott polgári támogatást igényel. A megszűnt szervezetek feladatait átvenni képes, felkészült vállalkozások, személyek, és eszközök korlátozottan állnak rendelkezésre. A NATO-tagországokkal kapcsolatos szárazföldi közlekedés jelenlegi elszigeteltségét, mivel hazánk egyetlen NATO-tagországgal nem határos, a további NATO-bővítés megszünteti, majd egybefüggő területet eredményez az európai országok térségében, ami kedvező a közlekedés hálózat minőségi fejlesztése terén. Az ország területén kívüli, nemzetközi feladatokban résztvevő erők mozgatásához szükséges eszközökkel az ország korlátozottan rendelkezik. A NATO-tagországok katonai mozgatás és szállítás tervezésének polgári támogatására kialakult szervezeti rendszer hazánkban még nem épült ki. A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésére vonatkozó hatályos jogszabályokat az élet túlhaladta.

5

II. fejezet A Magyar Köztársaság közlekedési rendszerének általános értékelése Az ország közlekedési rendszere részét képezi a védelmi potenciálnak, és a NATO szállítási mozgatási rendszerének. A közlekedési infrastruktúra képességei és állapota jelentős mértékben befolyásolja a Magyar Honvédség és a szövetséges erők alkalmazási lehetőségeit az ország területén. 2. 1. A vasúti közlekedés helyzetének vizsgálata A vasúthálózat Budapest központú, centrális, állapota huzamos ideje romlik, terhelhetősége csökken, egyes irányok áteresztő képessége nem felel meg a követelményeknek. Kevés a kettős-vágányú, a villamosított, vonalak hossza. A működtetett vonalakon sok szakaszon van sebességkorlátozás érvényben. A vágányok életkora magas, alacsony a korszerű biztosító berendezések aránya. A vonalak fenntartásához, felújításához létrehozott szervezetek korszerű eszközökkel, technológiával biztosítják az igényeknek megfelelő feltételeket. A vasúti gördülő állomány átlagos életkora magas, csekély a korszerű járművek aránya. Az elöregedett járműpark műszaki állapota folyamatosan romlik, a szükséges cserék végrehajtása nem történt meg. Az alágazat eszközei közül hiányoznak a korszerű szállítási módokat lehetővé tevő speciális pályaudvari anyagkezelő berendezések és a különleges – zsebes, eltolható falú, lengőhidas – tehervagonok. A villamos vontató eszközök mennyisége elmarad a nemzetgazdaságilag kívánatos szinttől. Az eszközök üzemben-tartásához szükséges javító bázisok felszerelése megfelelő, az anyagellátás forráshiány miatt nehézkes. Az alágazat a vezetéséhez szükséges szervezeti, személyi és adatátviteli feltételekkel rendelkezik. Az informatikai és hírközlési rendszerek gerinchálózatának kiépítése megtörtént, a munkaállomások folyamatos kiépítése, a teljes hálózatot lefedő vezetéshez és irányításhoz szükséges fejlesztések folyamatban vannak. A szállítás és gazdálkodás irányítási-, valamint a hálózat-felügyeleti rendszer korszerű eszközökkel biztosítja a belföldi és tranzit áruszállítás optimális lebonyolítását, a gazdálkodási folyamatok követését, ellenőrzését. 2. 2. A közúti közlekedési alágazat helyzetének vizsgálata A közúthálózat Budapest centrikus, sugaras rendszerű. A Duna hidak száma kevés, elhelyezkedése kedvezőtlen, az alsóbbrendű utak átbocsátó képessége, műszaki paramétereinek szintje alacsony. Kevés az autópálya és az autóút. A hálózat, a fontos hidak, a nemzetközi kapcsolódási pontok áteresztő képességének elégtelensége, a tervszerű, megelőző karbantartási munkák elmaradása, a nemzetközi hálózathoz történő kapcsolataink és a tranzitforgalom lassulásához vezetett. Kevés a több közlekedési alágazat kapcsolatában kiépített, korszerű rakodó berendezésekkel felszerelt terminálok száma. A közúti közlekedés fejlesztései a vizsgált időszakban a vonalak teljesítő képességének növelését, korszerűsítését eredményezték. A fejlesztések ellenére az országos közúthálózat 40 %-án, az EU-országokban engedélyezett 11,5 t tengelyterhelésnek elégtelen, a főhálózaton a kapacitáshiányos útszakaszok aránya 20%. A hazai közúthálózat a súlyozott állapotjellemzők alapján mintegy 70%-ban nem megfelelő. A hidak 10%-a teherbírás vagy a méretek miatt csak korlátozottan alkalmas a forgalom lebonyolítására. A szállító eszközök műszaki állapota javul, de még mindig magas a haszonjárművek átlagéletkora. A szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő, korszerű szállítóeszközök száma a nemzetközi szállításokat végző vállalkozásoknál növekvő tendenciát mutat. Kevés a

6

korszerű, többfunkciós, több szállítási alágazat által mozgatható, különböző felépítmények szállítására alkalmas eszközök száma. A rendelkezésre álló javító kapacitás biztosítja a folyamatos üzembentartás feltételeit. A járművek javításához szükséges javító anyagkészlet szintje alacsony, de a napi igény a korszerű típusokhoz biztosított. Az alágazat vezetése, a polgári igényeknek megfelelően biztosítja a vonalak, az eszközök és a forgalom biztonságos fenntartásához szükséges jogszabályi, szervezeti és anyagi feltételeket. 2. 3. A vízi közlekedési alágazat vizsgálata A vízi úthálózat sűrűség, összehasonlítva az európai országokkal, meghaladja az átlagot, de a kihasználtság az utolsók között van. A vízi közlekedés alacsony kihasználtságát a Duna és a Tisza közötti kapcsolat hiánya, a belföldi vízi utakon sok a kedvezőtlen hajózható szakasz, a rövid belföldi útvonalak hossza, a kevés kikötő, rakodó és a szárazföldi kapcsolat hiánya okozza. A hazai vízi utakon három, a nemzetközi normáknak megfelelő kikötő üzemel. A hajópark elöregedett, a szükséges cserék nem történtek meg. A tulajdonosi szerkezet átalakítása befejeződött, de korszerű eszközök hiányában a kívánatosnál kisebb mértékben vesznek részt hazai eszközök az áruszállításban. A hajózást törvény szabályozza, a vezetés személyi, szervezeti, technikai feltételei biztosítottak, megfelel a béke-vezetés követelményeinek. 2. 4. A légi közlekedési alágazat vizsgálata A légi közlekedés a tényleges igényeket meghaladó repülőtér hálózattal rendelkezik. A repülőterek egy részére a biztonságos repüléshez szükséges feltételek hiánya a jellemző. A kifutó pályák hossza megfelelő, de állapotuk miatt felújításra szorulnak. A légi irányítás korszerű berendezésekkel csak a Budapest Ferihegy Nemzetközi Kereskedelmi Repülőtér-II terminálon rendelkezik. A repülőtéri infrastruktúra fenntartásához szükséges erőkkel az ország korlátozottan rendelkezik. A légi közlekedés irányítása, kapcsolatai a nemzetközi légiforgalmi rendszerekhez biztosítja a biztonságos polgári és katonai repülés feltételeit. 2. 5. A csővezetékes szállítás vizsgálata A csővezetékes szállítás biztosítja a lakosság, az ipari fogyasztók és az erőművek működéséhez szükséges energiahordozók mennyiségét. A hazai termékvezeték rendszer nincs összekötve a nyugat-európai rendszerrel. Az elhasználódott vezeték hálózat cseréjének elmaradása, a vezérlő rendszerek egy részének korszerűtlensége és a szükséges tartalék anyagok hiánya nehezíti az alágazat munkáját. III. fejezet A MK közlekedési rendszerének értékelése a védelmi igények szempontjából A fejezet első része tartalmazza az alágazatokkal szemben támasztott védelmi követelményeket, a második fejezetben bemutatott helyzettel összevetve megállapítható, hogy a rendszer elemei milyen mértékben biztosítják a minősített időszak közlekedési igényit.

7

3. 1. A vasúti közlekedés értékelése A vasúthálózat és a műtárgyak jelenlegi állapota, alacsony színvonala ellenére, szükségszerűen biztosítja a minősített időszak vasúti közlekedés igényeit. A hazai főhálózat biztosítja irányonként egy vonali főirány kijelölését – melyre az európai és a hazai törzshálózat vonalai alkalmasak – és fenntartását. Egyes irányokban a kapacitáshiány jellemző. A vonalak túlzott Budapest centrikussága a budapesti vasúti hidak rombolása esetén ellehetetleníti a keletnyugati vasúti összeköttetést. Az amortizálódott vágányok cseréjének elmaradása csökkenti a vagonok teljes kiterhelését. A korszerűtlen biztosító berendezések nagy száma a vonatforgalom tempóját kedvezőtlenül befolyásolja. Az idős és csak korlátozottan felhasználható hidak nehezítik a túlsúlyos, túlméretes rakományok továbbítását. A megfelelően képzett, gyakorlott pályamunkások hiánya miatt a korszerű gépláncokkal felszerelt vasútépítő szervezetek nem teszik lehetővé a sérült vonalak tengelyben való helyreállítását. A vasúti gördülő állomány szükségszerűen biztosítja a minősített időszak szállítási igényeit, de számolni kell egyes típusok – pőrekocsik – csökkenő számával, speciális eszközök hiányával. A járművek javítása, anyagellátása megoldott. A villanymozdonyok számának növekedése egyes térségekben az elektromos hálózat kiesése esetén átmeneti vonat-továbbítási feszültséget okozhat. Az alágazat vezetése szükségszerűen biztosítja a minősített időszak vasúti szállítási feladatainak vezetését 3. 2. A közúti közlekedés értékelése A közúti alágazat csak részben felel meg a minősített időszak közlekedési igényeinek. A közúthálózat sugaras szerkezete biztosítja irányonkénti 2-3 fő- és 2-3 harántirány kijelölését – erre a célra az autópályák megépült szakaszai és a főközlekedési utak jelölhetők ki –, fenntartását, irányonként a szükséges egységjármű átbocsátó képességet. A közúthálózat kapacitáshiányos szakaszai, a műtárgyak állapota azonban azt is tükrözi, hogy egyes térségekben – például a Kőrös hazai szakaszán egyetlen megfelelő teherbírású híd van – a fokozott járműforgalom, és a nehéztechnika mozgása korlátozott. A hálózat szűk keresztmetszete a Budapest centrikusság, valamint egyes szakaszok minőségi mutatóinak alacsony szintje és átbocsátó képessége. Kritikus a nagyfolyami hidak kis száma, kedvezőtlen területi elhelyezkedése. Kedvezőtlen az önkormányzati és magán utakon a 22 t, vagy annál kisebb terhelésű hidak nagy száma. Kedvező, hogy a vonalak helyreállításához, a szolgáltató szervezetek a megfelelő korszerű eszközökkel rendelkeznek, kritikus a nagyfolyami hidak helyreállítása. Kedvezőtlen a helyreállításhoz szükséges anyagok tartalékolása, a dublírozáshoz felhasználható eszközök kis száma. A közúti járműállomány szükségszerűen biztosítja a minősített időszak közúti szállítási igényeit. A terepjáró szállító eszközök csökkenő száma, teljesítménye a szükségesnél nagyobb mennyiségű eszköz lebiztosítását teszi szükségessé. Nem megoldott a speciális szakfelépítményű és a nehéz technika szállítására alkalmas járművek biztosítása. A közúti járművek javításához szükséges szakállomány, eszközök biztosítottak, az anyagellátás szükségszerűen megoldott. A hatályos jogszabályok, a szervezeti és technikai feltételek csak részben biztosítják a minősített időszak közúti közlekedési alágazat vezetését.

8

3. 3. A vízi közlekedés értékelése A víziút-hálózat sűrűsége kedvező, a víziút-irányok csak korlátozottan egyeznek a minősített időszak szállítási igényével. A vízi szállítást elősegíti, hogy évente 320 napig Szob–Baja között a hajózás feltételi biztosítottak. Kedvezőtlen az európai normáknak megfelelő kikötők kis száma. Nehezíti a Duna hazai szakaszán a nemzetközi áruforgalom kihasználását, hogy még mindig nincs folyamatos hajóforgalom a folyó jugoszláviai szakaszán. Kedvezőtlen a berendezett átkelő helyek kis száma, állapota, amelyek aktivizálását az állandó hidak rombolása teszi szükségessé. Kedvező, hogy a hidak rombolása esetére kompüzemű átkelésre ideiglenes átkelőhelyek kellő számban kijelölhetők. Kedvezőtlen a Tiszán megfelelő átkelési hely létesítésére alkalmas csatlakozási pontok kiépítettségének helyzete, a vasútvonalak kis száma, és átkelés szempontjából a vonalvezetése. A vízi szállító eszközök mennyisége, összetétele biztosítja a minősített időszak belföldi, vízi szállítási igényeit. Az alágazat korlátozottan rendelkezik tengeri szállító kapacitással. Az eszközök javítása, anyagellátása szükségszerűen megoldott. 3. 4. A légi közlekedés értékelése A légi közlekedés hálózata biztosítja a minősített időszak repülőtér igényeit. Kedvezőtlen, hogy nagyteljesítményű anyagszállító repülő eszközök fogadására csak a Budapest Ferihegy Nemzetközi Kereskedelmi Repülőtér-II alkalmas. A többi repülőtéren kedvezőtlen a leszállópályák minősége, a korszerű légi-navigációs berendezések kis száma, a rombolások helyreállításához szükséges szervezetek, tartalék anyagok hiánya. Kedvezőtlen, hogy a csapatok és felszerelések szállítására megfelelő számú és teljesítményű eszközzel sem a polgári, sem a katonai szervezetek nem rendelkeznek. A javításhoz szükséges szakember állománnyal, felszereléssel és javító anyaggal az alágazat korlátozottan rendelkezik. A légi közlekedési alágazat rendelkezik a minősített időszak vezetéséhez szükséges feltételekkel. 3. 5. A csővezetékes hálózat értékelése A csővezetékes hálózat alkalmas a minősített időszak szénhidrogén alapú energia-igényének biztosítására. Kedvező a termékvezeték-rendszer nyomvonali, műszaki létesítmények elhelyezkedése és teljesítő képessége a védelemben résztvevő erők üzemanyag utánszállítási igényeinek ellátására, a Dunántúlon kiépített kiadó pontok üzemeltetésére, valamint a veszélyeztetett irányokból az anyagok mentésére. Kedvezőtlen az ország energia importfüggősége, egyes térségekben a kiépített vezeték iránya, a csatlakozási pontok korlátozott száma. Kedvezőtlen, hogy a MOL Rt. saját javító szervezettel nem rendelkezik, a meghibásodások, sérülések javítását önálló vállalkozások szerződés alapján végzik. Az üzletágak minimális javítóanyag-készlettel rendelkeznek, ezzel kisebb meghibásodások elhárítására képesek. A csővezetékes hálózat vezetése rendelkezik korszerű informatikai, telematikai és híradó rendszerekkel, amelyek biztosítják a biztonságos üzemvitel mellett a szükséges információk gyűjtését, feldolgozását. 3. 6. A közlekedési rendszer veszélyeztetettségének értékelése A közlekedési rendszer veszélyeztetettségét a vonalak és műtárgyai, a forgalom szempontjából kiemelten fontos objektumok, a különleges anyagot szállító vasúti szerelvények, járműoszlopok, az eszközök, és a vezetés objektumainak rombolása, bénítása jelenti. A közlekedési rendszer életképességének fenntartása szempontjából a nagyfolyami hidak folyamatos műkö-

9

dőképességének biztosítása meghatározó. A közlekedési rendszer teljes rombolásával nem célszerű számolni. 3. 7. A közlekedési rendszer életképességének értékelése Kedvező a megbízhatóan működő hálózat mellett, hogy szállító eszközökből a személy-, az anyag- és a különleges kezelést igénylő anyagok szállításához szükséges eszközök, néhány kivételtől eltekintve, megfelelő arányban állnak rendelkezésre. A vasúti vontató eszközök összetétele csak szükségszerűen biztosítja az elektromos energia hálózat rombolása esetén a vonatforgalom folyamatosságát. A közlekedési rendszer életképességének fenntartásához, javító erők, eszközök, tartalék anyagok mennyiségének, a tárolás helyének meghatározásához számolni kell a rendszer elemeinek várható rombolásával. 3. 8. Tartalékok helyzetének értékelése A helyreállítási tevékenységet segíti, hogy a tartalékot képező eszközöket használó szervezetek és személyek, ugyanazzal az eszközzel végzik béke feladataikat, mint minősített időszakban a helyreállító tevékenységet. Kedvezőtlen a helyreállítás szempontjából, hogy nem megfelelő a tartalék eszközök, anyagok mennyisége, fenntartásának finanszírozása. IV. fejezet A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésének feladatai a katonaföldrajzi adottságok figyelembe vételével A minősített időszak közlekedési feladatainak tervezése a különböző veszélyhelyzetek kezelésére létrehozott rendszer keretében történik. Az elrendelt rendszabályok bevezetése, a feladatok végrehajtása csak abban az esetben lehet eredményes, ha azt már békeidőszakban megfelelően előkészítik. Ezt a célt szolgálja az ország területének védelmi célú előkészítése. Az előkészítés végrehajtásának békeidőszaki feladatai részben egybeesnek a nemzetgazdaság, a polgári lakosság és a nemzetközi közlekedés igényeivel. A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésének feladatai: A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítése része az ország védelmi felkészítésének. Az ország védelmi felkészítésének feladatait a veszélyeztetettségi helyzetek kezelésére létrehozott rendszer tartalmazza, melyet összefoglaló néven minősített időszaknak nevezünk. A közlekedési rendszer védelmi követelményeknek nem megfelelő elemeinek, a szűk keresztmetszetek feloldása megfelelő előkészítéssel, felújítással, korszerűsítéssel és új beruházások megvalósításával érhető el. A sugaras hálózat feloldása a vasútvonalak esetében a Budapestet elkerülő, Pusztaszabolcs-Cegléd, a Dombóvár-Szeged közötti kapcsolat, a nagyobb vasúti csomópontokat elkerülő delta vágányok, szükséges második vágányok kiépítésével, az észak-déli tengelyek korszerűsítésével, a műszaki korlátozások megszüntetésével, az amortizálódott sínek cseréjével érhető el. A közúthálózat sugaras szerkezete sugaras-hálós szerkezetté való átalakítással, új hidak, körgyűrűk építésével, az ország keleti és nyugati térségei közötti közúti kapcsolatok Budapestet elkerülő vonalak, Duna hidak – Szekszárd után Dunaújváros térségében – építésével oldható fel. A kapacitáshiányos szakaszok a gyorsforgalmi hálózat, az autópályák, autóutak országhatárig történő kiépítésével, a lakott területek átkelési szakaszainak kiváltásával biztosítható.

10

A vízi közlekedés a Duna Budapest feletti szakasza hajózási viszonyainak javításával, korszerű kikötők építésével segíthető elő. A légi közlekedés fejlesztése a Budapest Ferihegy Nemzetközi Kereskedelmi Repülőtér-II szolgáltatási feltételeinek javításával, a meglévő közlekedési kapcsolatainak bővítésével, a katonai repülőterek polgári zónáinak kiépítésével biztosítható. Az eszközállomány az amortizálódott eszközök felújításával, cseréjével, korszerű eszközök beszerzéséhez nyújtott támogatások rendszerének megteremtésével pótolható. A vasúti gördülő állomány a korszerű áruszállítás feltételeit biztosító eszközök beszerzésével, a nemzetközi hálózatokon átalakítás nélkül közlekedni képes vontató eszközök beszerzésével és a villamos vontatási mód kiváltására, megfelelő számú alternatív vontató eszköz tartalékolásával biztosítható. A közúti járműállomány fejlesztése a nemzetközi normáknak megfelelő eszközök arányának növelésével, a különleges, a terepjáró és kettős-rendeltetésű eszközök beszerzésének, fenntartásának jogszabályi előkészítésével, a támogatási formák megteremtésével biztosítható. A vízi közlekedés úszóegységei fejlesztése önjáró, önjáró-bárkaszállító hajók beszerzésével, a vasúti és közúti hidak építésére alkalmas TS és TTS uszályok felújításával, szükség esetén újak beszerzésével biztosítható. A légi és tengeri szállítási igények biztosítása békében a hazai, vagy más szállítmányozó társaság eszközeinek igénybevételével, vagy a szövetség tagállamaival közösen fenntartott/bérelt eszközökkel történhet. A közlekedési infrastruktúra, az eszközök fenntartásához, javításához szükséges javító szervezetek, anyagok, eszközök minősített időszakra történő igénybevétele, a piacgazdaság feltételeinek megfelelő jogszabályok előkészítésével segíthető elő. Az állami tartalék a mainál magasabb szinten, a békében és minősített időszakban is használható összetételben, kiszámítható finanszírozás mellett biztosítható. A jelenleg külön fejezet alá tartozó Gazdaságbiztonsági Tartalékkal és az Állami Céltartalékkal történő hatékonyabb gazdálkodás a meglévő készletek összevonásával érhető el. A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítési tevékenységének irányítása a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével, a honvédelmi érdekeket hatékonyan érvényesítő szervezet kijelölésével és az informatikai feltételek biztosításával érhető el. Az előkészítésben érintett tárcák és a területi szervek a feladatok kellő súllyal való kezelésével, a szükséges források biztosítása esetén képesek feladataik ellátására. Az alágazatok vezetésének hatékonyabbá tétele, tevékenységének összehangolása egységes közlekedési törvény megalkotásával, egységes közlekedési hatóság létrehozásával érhető el. Az alágazatok és fejezetek eltérő informatikai és távközlő rendszerének összehangolása, a feladatok végrehajtásában résztvevő szervek egységes adatbázisának kialakítása, a döntéshozatal megkönnyítése közlekedési térinformatikai rendszer létrehozásával biztosítható. A vezetésben és a végrehajtásban kevésbé jártas állomány hiányzó ismeretei szervezett felkészítéssel, rendszeres gyakoroltatásával pótolható. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítését a katonaföldrajzi tényezők közül a természeti tényezők időszakosan kedvezőtlenül, a társadalmi tényezők közül a növekvő mobilitási igény, kedvezően befolyásolja. A közlekedési rendszer fejlesztésében meghatározó a nemzetgazdaság és az ország fegyveres védelmével kapcsolatos elvárások. A védelmi célú felkészítés feladatainak megvalósítása során elsőbbséget azok a beruházások élveznek, amelyek polgári és védelmi célra átalakítás nélkül hasznosíthatók. Ezek a közlekedési vonalak, a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, a hadiipari célokat is szolgáló beruházások. Fontos, hogy e feladatok illeszkedjenek az ország fegyveres védelmének tervében foglal-

11

takhoz, feleljenek meg a nemzetgazdaság, a nemzetközi közlekedés igényeinek és minőségi követelményeinek, egyben szolgálja a szövetség védelmi képességeinek növelését. A minősített időszak közlekedési igényeinek feltételei a védelmi követelmények teljesítésével, a szűk keresztmetszetek feloldásával, a közlekedési rendszer elemeinek megfelelő fejlesztésével, modernizációjával érhető el.

KUTATÓMUNKA TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI Kutatómunkám új tudományos eredményének tartom: 1. Kimutattam a MK közlekedési rendszere védelmi célú előkészítésének katonaföldrajzi összefüggéseit, az ország földrajzi helyzetéből adódó előnyöket és hátrányokat. 2. A védelmi igények figyelembevételével bemutattam közlekedési rendszer szűk keresztmetszeteit, javaslatot tettem a védelmi célú előkészítés célszerű irányaira és fő feladataira. 3. Megfogalmaztam a közlekedési rendszer minősített időszakban történő vezetésének új elveit és módszereit, különös tekintettel az életképesség folyamatos fenntartásának biztosítására. 4. Kidolgoztam a minősített időszak közlekedési rendszerének vezetéséhez szükséges gyors és megalapozott döntések térinformatikai támogatással történő megvalósítását. AJÁNLÁS A kutatómunka eredményeit felhasználhatónak tartom a katonaföldrajzi tényezők további kutatása során. Lényeges kutatási feladat lehet egyes irányok katonaföldrajzi tényezőinek vizsgálata, a közlekedési rendszer egyes alágazatainak, egyes elemeinek kutatása, multinacionális kötelékekben szolgálatot teljesítő szervezetek támogatása közlekedési feltételeinek feltárása. Munkám segítheti az MH Közlekedési Szolgálat szakterületével kapcsolatos szolgálati feladatok megalapozását, az ország védelmi célú előkészítésének jogszabályi módosításához a közlekedési rendszert érintő kérdések meghatározását. Az értekezés hasznosan szolgálhatja a vezetés további, tudományos igényű kutatását. Az értekezés felhasználható oktatási segédanyagként a ZMNE-en. Részei feldolgozhatók a katonaföldrajzzal, a közlekedéssel és az ország védelmi előkészítésével foglalkozó hallgatók felkészítése során.

12

A KUTATÁSI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓIM

PÓCSMEGYERI Gábor: A MK közlekedési rendszerének védelmi célú felkészítése. – Bp. Hadtudományi Tájékoztató, 2000. 7. sz. – 138-144. p. ISSN 14 19 7758 PÓCSMEGYERI Gábor: A MK katonaföldrajzi viszonyainak hatása a közlekedési rendszer katonai célú előkészítésére. – Bp. Kard és Toll, Válogatás a hadtudomány doktorandusainak tanulmányaiból, 2000. – 131-138. p. ISBN 963 7037 40 3 PÓCSMEGYERI Gábor: A közlekedés és szállítás korszerű értelmezése. – Bp. Kard és Toll, A tér szerepe a korszerű harcban, 2001. – 66-75. p. ISBN 963 7037 46 2 PÓCSMEGYERI Gábor – MIHALIK József: A honvédelemben alkalmazható közlekedéssel kapcsolatos tematikus térképek. – Bp. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények folyóirat szerkesztőségébe leadva 2003. 05. 30-án. PÓCSMEGYERI Gábor: A MK közlekedési rendszerének értékelése a védelmi igények szempontjából. – Kard és Toll. 2003. 1. sz. – p. PÓCSMEGYERI Gábor: A közlekedési rendszer védelmi célú előkészítése vezetésének lehetőségei. – Az Új Honvédségi Szemle folyóiratnak leadva 2003. 05. 31-én. PÓCSMEGYERI Gábor: A katonai közlekedés és szállítás napjainkban. – A Katonai Logisztika folyóiratnak leadva 2003. 06. 10-én.

13

SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Pócsmegyeri Gábor Születési hely, idő: Állandó lakcím: Telefon: 316-21-24

Anyja neve: Márki Mária Neszmély, 1946. február 6. 1024 Budapest, Káplár u. 2/b. III. 12. E-mail: [email protected]

Beosztásaim: 1968-1976 1979-1984 1984-1991 1991-1996

1997-2000 2001-2002 2002-

Híradó zászlóalj (Aszód) Gépjármű igénybevételi tiszt; Gépjármű szolgálat főnök; Stratégiai Pontonos Dandár (Szentes) Gépjármű szolgálat főnök; 40. Kommendáns Ezred (Aszód) Parancsnok technikai helyettes, Parancsnok anyagi-technikai helyettes; Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (Budapest) Haditechnikai főnök; Parancsnok anyagi-technikai helyettes főmunkatárs; Parancsnok anyagi-technikai helyettes; Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Gazdasági főigazgató; HM Térképészeti Közhasznú Társaság (Budapest) Ügyfélszolgálat vezető; HM Haditechnikai Fejlesztési és Beszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztály Felsőfokú ügyintéző.

1968-ban gépjármű-technikus szakon végeztem a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. Ezt követően 20 évet szolgáltam különböző katonai szervezeteknél, például híradó zászlóalj gépjármű szolgálat főnökként. 1979-ben a szentesi Stratégia Pontonos Dandárnál kerültem szorosabb kapcsolatba a közlekedési és mozgósítási feladatokkal, majd az aszódi Kommendáns Ezrednél végeztem a szállítási feladatok irányítását, ahol parancsnok anyagi technikai helyettesként dolgoztam. 1991-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára kerültem, ahol az Anyagi-Technikai Főnökség haditechnikai főnökként, parancsnok anyagi helyettes főmunkatársaként és parancsnok anyagi-technikai helyettesként dolgoztam. A ZMNE megalakulása után a gazdasági főigazgatói beosztásban dolgoztam. 2000. december 1-i hatállyal szolgálati nyugállományba kerültem. Ezt követően a HM Térképészeti Közhasznú Társaság ügyfélszolgálat-vezetőjeként dolgoztam. 2002. március 1-től a HM Haditechnika Fejlesztési és Beszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztályán felsőfokú ügyintézőként dolgozom. Munkám során nagy tapasztalatot szereztem a közlekedési feladatok csapat és intézet szintű szervezésében, végrehajtásában. Az elmúlt tíz év során betekintést nyerhettem a katonaföldrajz, a közlekedési szakterület képzésébe, az ország védelmi célú előkészítésének törvényelőkészítő tevékenységébe.

14

Végzettségeim: 1964-1968 1976-1979 1993-1995 1996-1998 1998-1999 1999-

MN Zalka Máté Műszaki Katonai Főiskola; Zrínyi Miklós Katonai Akadémia; Két éves, munka melletti német nyelvtanfolyam; Kétéves adótanácsadói szaktanfolyam; Tíz hónapos intenzív angol nyelvtanfolyam; Doktori képzés.

Tudományos tevékenységem: A tudományos publikációs tevékenységem a Doktori Iskola megkezdését követően indult. Több cikkem megjelent, és közlésre vár a “Katonai logisztika”, az “Új Honvédelmi Szemle” és a “Hadtudomány” című folyóiratokban. 1999-től doktorandusként levelező képzésben részt veszek a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola doktor képzésében, doktori értekezésem témája a “A katonaföldrajzi tényezők hatása a közlekedési rendszer védelmi célú előkészítésére”. A védésre várhatóan 2003-ban kerül sor. Összefoglalva: a honvédelmi tárcánál eltöltött harminckilenc évből húsz évet különböző szintű végrehajtó szerveknél szolgáltam. Ez idő alatt a zászlóaljtól intézmény szintű beosztásokban dolgoztam, melyek során jelentős gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttem. Az oktatási intézethez történt kinevezésem óta foglakozom az értekezés témáját érintő kérdések vizsgálatával. A gyakorlati tapasztalataimat rendszerező elméleti ismereteim további bővítése céljából jelentkeztem a doktori képzésre. A téma tudományos vizsgálatát a továbbiakban sem áll szándékomban abbahagyni. Budapest, 2003. május -n Pócsmegyeri Gábor