ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa ______________________________________________
TOLLÁR TIBOR nyá. hőr. ezredes
A központi költségvetési szervek feladatait jellemző költségvetési feladatmutatók kidolgozását és alkalmazását befolyásoló tényezők vizsgálata a Határőrségnél
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai Témavezető: Prof. Dr. Gazda Pál nyá. ezredes egyetemi tanár
- 2007 -
2
I. A tudományos probléma megfogalmazása. A rendvédelmi szervek, - ezen belül a Határőrség- alaptevékenységének ellátása alapvetően függ a tevékenység törvényi és egyéb szabályozásán, a megfelelő szervezeti struktúrán túl, a rendelkezésére bocsátott pénzügyi forrástól. Állandósult probléma, hogy az intézmények nem rendelkeznek a feladataik ellátásához általuk is elfogadható mértékű költségvetési támogatással. A források korlátossága miatt rendszeressé váltak a viták az intézményeket képviselő minisztériumok és a pénzügyminisztérium között az ellátandó feladatokról és a hozzárendelt pénzügyi támogatásokról. A vita két markáns vonulat mellet zajlik. Az egyik, a jelenleg ellátott feladatok szükségessége és a végrehajtás módjai. A másik, pedig az, hogy miért pont annyi pénzre van szükség, mint amit az intézmények megfogalmaznak. A feladat szükségességéről
folyó
vita
visszanyúlik
az
állami
feladatkörök,
kötelezettségek
értelmezéséig és meggyőződésem, hogy a finanszírozás szempontjából az igazi tartalékok ennek a megválaszolásával tárhatók fel. A másik vonulat megválaszolása, hogy mi mennyibe kerül és miért, egyszerűbbnek tűnik. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a megalapozott tervezéshez, a meglévő jogszabályi kényszer ellenére sem készülnek el a megbízható összehasonlítást biztosító feladatmutatók, így az éves költségvetési igény alátámasztása továbbra is az előző évi bázis adatok alapján, történik. A
költségvetési
szervek
pénzforgalmi
szemléletű
számvitele,
valamint
a
volt
Belügyminisztérium szervei által alkalmazott számviteli-, ügyviteli rendszer a vizsgált időszak jelentős részében - néhány kivételtől eltekintve - szintén alkalmatlan volt, a részletes feladat mélységű adatszolgáltatásra. Jogos tehát az igény, hogy tervezéshez megalapozott, mérhető és számon kérhető adatokat kell alkalmazni. Ezen adatoknak megfelelő mélységben kell bemutatni az egyes feladatokat és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket, amire a támogatási igény megfogalmazódik ez, pedig elképzelhetetlen a feladatok újragondolása rendszerezése nélkül. A jelenleg alkalmazott tervezési és finanszírozási rendszer alapvetően az intézményi struktúrára és nem az általuk ellátandó feladatokra épül. Indokolt tehát a feladatok számbavételén alapuló és ellátásuk módját meghatározó tervezési és finanszírozási rendszer kialakítása. A rendszer kialakításának egyik alapkérdése, hogy hogyan tudjuk megbízható és meggyőző módon mérhetővé tenni a feladatokat. Hogyan és milyen mutatószámokat lehet kidolgozni ezek egzakt mérésére? A kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen, hogy tisztázzuk milyen okok, és körülmények befolyásolták és
3
befolyásolják az elvégzendő munkát. Nehezítette a munkámat, hogy 2006 nyarán megjelent az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006 (VI. 30.) Korm határozat. A határozat előírta a Rendőrség és a Határőrség összevonásának vizsgálatát. A téma aktualitása szempontjából fontos tisztázni, hogy a kutatásaim alapvetően a költségvetési szervek részére előírt költségvetési feladatmutatók kidolgozottságának helyzetére koncentrálnak. A Határőrséget, mint költségvetési szervet a vizsgálat konkrét alanyaként alapvetően azért választottam, mert a Határőrség alaptevékenysége során számos, más típusú költségvetési szerv által -sokszor önállóan- is ellátott feladatot végez, vagy végzett komplex módon. A hatósági feladatok mellett megtaláljuk, például az ellátási, kiszolgálási, egészségügyi, oktatási tevékenységeket. Így egy szervezeten belül lehetőség nyílik arra, hogy a mutatók kidolgozottságának helyzetét több feladat típusra vizsgáljam. Megítélésem szerint a vizsgált probléma szempontjából a Határőrség egy jó modell szervezet, és ezen az a tény sem változtat, ha 2008, január 01.-jén megtörténik az integráció. A dolgozatban a Határőrséget, mint egységes szervezetet kezelem, de a vizsgálat alapvető megközelítése gazdasági aspektusú. A szervezeti és feladat-ellátási követelmények és lehetőségek összehasonlítása is ezen a területen történik meg részletesen. Az egyéb szervezeti struktúrák és feladatok csak a dolgozat céljai szempontjából releváns mélységben jelennek meg. A kutatásokat 2006. december 31.-ig végeztem. II. Kutatási irányok, célok és módszerek: 1. Történeti áttekintés keretében vizsgálni azokat a külső és belső tényezőket, amelyek meghatározták a Határőrség gazdasági szerveinek a szakfeladatok végrehajtásával, a feladatmutatók kidolgozásával, és használatával kapcsolatos gazdálkodási és pénzügyi teendőit. 2. Elemezni a mutatószámok készítésével és használatával kapcsolatos általánosítható követelményeket, azok érvényesülését. 3. Vizsgálni az államháztartási reform kísérleteket, különös figyelemmel az állami feladat és az intézmény rendszer átalakítására. 4. Feltárni az alkalmazott számviteli rend hiányosságait, javaslatot tenni a szükségszerű változás irányának meghatározására. 5. Részletesen vizsgálni a feladatfinanszírozási módszert, feltárni a gyakorlati alkalmazás eredményeit és problémáit.
4
A kutatásaim során az alábbi hipotéziseket állítottam fel: 1. A költségvetési feladatmutatók kidolgozásának meghatározó feltétele, hogy azok használata és hasznossága az érintettek számára egyértelműen bizonyított, a költségvetési forráshoz jutás meghatározó feltétele. Pl. egészségügy, oktatás. 2. A mutatószámok kidolgozásának alapvető feltétele az egzakt módon meghatározott stabil feladatrendszer. A feladatmutatók jelenlegi kidolgozottságának szintje nagyban összefügg
az
állami
feladatok
meghatározásának
folyamatosan
visszatérő
problémáival. 3. Az állam szerepvállalási hajlandóságát és szándékát meghatározza a gazdaság általános állapota, teljesítőképessége. Az állami kiadások visszafogásának lehetséges eszköze az állami feladatok felülvizsgálata utáni szűkítés, a feladatokat ellátó központ költségvetési szervek számának csökkentése. 4. Minden gazdálkodás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat, az adott feladat megoldása érdekében, a lehető leghatékonyabban használja fel. A rendelkezésre álló erőforrások felhasználása a működés és a hozzá kapcsolódó gazdálkodás központi kérdése. Ennek figyelemmel kísérése, folyamatainak pontos feltárása és követése minden állami intézmény működésének elengedhetetlen feltétele. Az eredmények függvényében lehetséges a reális vezetői döntések előkészítése. 5. A költségvetési gazdálkodás sikere alapvetően függ a tervezés megalapozottságától, a feladatellátás várható körülményeinek megfelelő mérlegelésétől és a szükséges operatív intézkedések haladéktalan bevezetésétől. Ehhez nyújthat segítséget egy jól kidolgozott tervező rendszer használata. Kutatási módszerek: A kitűzött kutatási célok elérése érdekében. a kutatás általános és specifikus módszereit használtam, mint a megfigyelés, könyvtári kutatás, statisztikai elemzések, az analízis, az indukció, adaptáció. 9 Tanulmányoztam, a hazai és a külföldi szakirodalmat és kutatási eredményeket. 9 Elemeztem a mutatószám rendszereket és vizsgáltam az adaptáció lehetőségét. 9 Történeti összehasonlító elemzés keretében tanulmányoztam a hazai államháztartási reform kísérleteket, valamint az azokat övező makrogazdasági folyamatokat. 9 Megfigyelésen alapuló tapasztalati adatok analízisével és szintézisével vizsgáltam az
5
alkalmazott számviteli gyakorlatot és annak hatását a teljesítmények mérésére. 9 Történeti összehasonlító módszerrel dolgoztam fel a szakfeladat rend és a kapcsolódó feladatmutatók kialakulásának folyamatát, annak hatását a Határőrségnél folyó gazdálkodási feladatok végrehajtására. Kiemelt figyelmet fordítva a tervezés, beszámolás és a pénzügyi információs rendszer működtetésére. 9 Felülvizsgálat módszerével tanulmányoztam a Belügyminisztérium és az általa irányított és felügyelt intézmények feladatrendszerét.
III. Az értekezés felépítésének bemutatása. Az első fejezetben tisztázom a mutatószámokkal kapcsolatos fogalmakat, azok tartalmi kérdéseit.
Bemutatom
a
mutatószámokkal,
mutatószám
rendszerekkel
szemben
megfogalmazható követelményeket, a kialakításukkor figyelembe veendő szempontokat. Részletesen kifejtem a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszer alkalmazásának lehetőségét a közszférában. Bemutatom a Határőrségnél alkalmazott feladatmutatókat. A második fejezetben az állam meghatározásából levezetem az államháztartás fogalmát, majd a reform fogalmi tisztázását követően bemutatom a magyarországi államháztartási reform kísérleteket. Rávilágítok az állami feladat meghatározásában véleményem szerint fellelhető jogszabályi ellentmondásra. Bemutatom a reformkísérletek gazdasági környezetét. A harmadik fejezetben a teljesítmények mérésének problémáit elemzem. Ismertetem a jelenleg
alkalmazott
számviteli
gyakorlat
hiányosságait,
hatását
a
tervezés
megalapozottságára. Bemutatom a vezető számvitelt, a segítségével kialakítható tervezési folyamatot és a vele szemben megfogalmazható követelményeket. A negyedik fejezetben a szakfeladat rend és a feladatmutatók kialakulásának folyamatát ismertetem. Elemzem a jogszabályi környezet változásának hatását a gazdálkodási folyamatokra. Kiemelt figyelmet fordítva, a tervezési beszámolási feladatok végrehajtására. Bemutatom az alkalmazott tervezési módszerek változását és a hozzá fűzött korabeli indoklásokat.
6
Az ötödik fejezetben elemzem a negyedik fejezetben ismertetett változások hatását a Határőrség gazdálkodási tevékenységére, a 60-as évektől napjainkig. Elemzem azokat a sajátos körülményeket, amik ezen kívül még befolyásolták a kialakuló gyakorlatokat. A hatodik fejezetben a nullaalapú költségtervezés elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozom. Bemutatom a Határőrségnél 1992-ben kísérleti jelleggel végrehajtott „0” bázisú tervezés végrehajtásának menetét. A tervezési rendszer elméleti alapjainak ismertetése után összehasonlítom a bázisszemléletű és a „0” bázisú tervezést. Végül bemutatom a határőrségi „0” bázisú tervezés és a valódi nullaalapú költségtervezés között különbséget. Feltárom a különbség lehetséges okait. A hetedik fejezetben ismertetem a Belügyminisztériumban a vezetésemmel végrehajtott közigazgatási termék típusú feladat felülvizsgálat elgondolásait, valamint a beékezett adatok feldolgozását, az általánosítható tapasztalatokat. A nyolcadik fejezetben összegzem az elvégzett munkát, következtetéseket vonok le, ajánlásokat fogalmazok meg a munka további irányaira. Ismertetem az általam újnak vélt tudományos eredményeket.
IV.
Az
elvégzett
tudományos
tevékenység
összegzése.
Új
tudományos
eredmények. Javaslatok. A kutatásom során levont következtetések az egyes témakörök keretében rögzítésre kerültek, ezek lényege az alábbiakban foglalható össze. Az információ feldolgozás egyik fő problémája az összegyűjtött adathalmazok kezelése, a vezetés munkáját segítő, racionális tartalommal bíró mutatószámok meghatározása. A mutatószámok alkalmazásának egyik fő célkitűzése, hogy az adatokban rejlő egyedi információkat tömörítsük, a folyamatok, események összefüggéseit a maguk komplexitásában ragadjuk meg. A mutatók magas aggregáltsági szintje azonban információ veszteséget okoz. Bizonyítottam, hogy a megállapítás ellenkezője is igaz. Az információ – az azt
7
megtestesítő feladat és tevékenység- magas aggregáltsági szintje megnehezíti, szélsőséges esetben meggátolhatja a megfelelő mutató kialakítását. A közszférában jelenleg alkalmazott szakfeladat rend feladat oldali aggregáltsági szintje nem egységes. A magasan aggregált feladatok az átlagos mértéket lényegesen meghaladó módon nem rendelkeznek mutatókkal. A feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek összetettsége miatt, az aggregáltság egy bizonyos szintje fölött a feladat tartalma elveszti a mutatószám kialakítása szempontjából legfontosabb tulajdonságát, a homogenitást. Megállapítottam, hogy ciklikusan voltak kezdeményezések az állam által ellátott feladatok felülvizsgálata érdekében, azonban ezek eredményeit, ha voltak az intézményrendszer folyamatos feladat-generálási kényszere mindig felülírta, illetve ezek nem épültek be szervesen a tervezési logikába. A feladat és az azt végrehajtó intézményrendszer felülvizsgálati igénye szorosan összefügg a gazdaság teljesítő képességének alakulásával. A felülvizsgálathoz kapcsolódó reform kísérletek visszatérő oka a túlköltekezés, célja csökkenteni az állam önfenntartó funkcióját, átalakítani az ellátó rendszereket és csökkenteni az újraelosztást. Az azonos ok és célok bemutatásával igazoltam, hogy az elmúlt 20 év alatt az államháztartási reform területén, ezen belül az állami szerepvállalás átalakításában átütő sikert, maradandó eredményt nem sikerül elérni. A feladatok végrehajtásában a költségek és ráfordítások ismeretének hiánya elfedi a helytelen, rossz vezetői döntéseket, utat nyit a pazarlásnak, az erőforrások nem megfelelő csoportosításának és végső soron valós eredmények nélküli felesleges felhasználásának. A teljesítmény mérés alapvető feltétele, a jelenlegi számvitel mellett egy vezetői számviteli információs rendszer bevezetése. Igazoltam, hogy a jelenlegi intézményfinanszírozás elve nem biztosítja az adott intézményi szolgáltatások összehasonlíthatóságát, azaz nem lehet csak igen nagy hibaszázalékkal megítélni, hogy egy költségvetési szerv jól gazdálkodott, vagy sem. Tudomásul kell venni másrészt azt, hogy üzemgazdasági költségadatok nélkül egy költségvetési szervezet sem tud ma valós információt szolgáltatni költségvetési igényeinek megalapozottságáról, annak valós voltáról. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a feladatokhoz kapcsolt költségmutatók, azaz az egységnyi outputok előállításához szükséges költségek ismerete nélkül nem csökkenthetők a szervek költségvetési igényeivel szembeni támadások, és ezek rontják a tervezésnél a költségvetési alku pozícióit is. Összességében tehát a költségelemzés információbázisának biztosítása érdekében a jelenlegi számviteli információs rendszer alapvető, tartalmi kiegészítése szükséges. A kiegészítés fő tartalma az
8
üzemgazdasági szemléletű vezetői számviteli információs rendszer kialakítása lehet. A feladatok rendszerezése alapvetően elősegíti az intézmények szervezeti struktúrájának hatékony kialakítását. Láthatóvá teszi az esetleges párhuzamosságokat, és lehetőséget teremt a feladatok folyamatos felülvizsgálatára a jogszabályi követésre, valamint a tevékenységgel kapcsolatos igények és az azt végrehajtó szervezeti elemek hatékony méretének az ellenőrzésére, az esetlegesen kialakult disszonancia felszámolására. Indokolt egy a feladatok ellátásához kapcsolódó valóságos tevékenységeket tartalmazó szakfeladat rend kialakítása. A jól funkcionáló szak feladatrend képes nyomon követni a közpénzek útját, módot nyújt annak bemutatására, hogy a költségvetési forrásokat milyen célok érdekében használják fel. Egy korszerű szakfeladat rend képezhetné az alapját a feladat alapú tervezésnek és finanszírozásnak. Igazoltam, hogy a Határőrség gazdálkodási rendje a rendszerváltás után követi az általános szabályozási rendet, de a szakfeladat rend és a hozzá kapcsolódó feladatmutatók kialakításához az új szabályozók nem adtak megfelelő alapot. A Határőrségnél 1992-ben az 1993-as tervezés vonatkozásában kísérleti jelleggel, párhuzamosan el kellet készíteni a szervezet „0” bázisú igényét is. Az elkészített terv összeállításának áttekintése során egyértelműen megállapítható, hogy a gazdasági szakemberek ebben az időszakban, még erősen a „hagyományos” tervezés befolyása alatt álltak, (normatívák alkalmazása) de már megjelent a bázisszemléletű tervezés gyakorlata, elsősorban a bérek és járulékaik tervezése során (bázis évi adatok). A tervezési gyakorlat, -ahogy a költségvetés készült- hűen tükrözi azt a tévhitet, hogy ez a tervezési módszer a feladatok, tevékenységek számbavételét és az optimális források hozzárendelését jelenti, a többlet forrás képzésének eszköze. Ebből és az elméleti alapok ismeretének hiányából következően nem lett végrehajtva a feladatok átvilágítása. A „0” bázisú terv így az aktuális szervezeti struktúra, a hozzá kötődő humánerőforrás és a feladat ellátása érdekében kialakított mechanizmusoknak és a senki által nem kontrolált normatívák szorzata lett. Valójában kevés köze volt a szilárd elméleti alapokon nyugvó Zero Based Budgetinghez. A Belügyminisztériumban végrehajtott feladat felülvizsgálat abból az elvi megfontolásból indult ki, hogy minden feladat ellátás konkrétan kimutatható költségekkel jár, és előre meghatározott mértékben járul hozzá a minisztérium eredményes működéséhez. Ennél fogva
9
a feladatokat egyfajta közigazgatási termékként kell vizsgálni, amely elkülöníthető költséggel és hasznossággal rendelkezik. Az erőforrás megosztás tervezés elveinek alapját egy olyan stratégia képezheti, amely az ellátandó feladatoktól függően határozza meg a személyi állomány létszámát, és szakmai összetételét, illetve struktúráját, valamint a feladatellátás egyéb feltételeit. Az adatfúrás mélységét, -hogy szervezeti egység mélységig vizsgáljuk a feladatellátást- az indokolta, hogy az intézmények által ellátott feladatok és a feladatok végrehajtása során alkalmazott eljárások, módszerek, protokollok, a költség okok a döntéshozó szintjén nem voltak ismertek. Így annak megítélése, hogy a szervezetek tevékenysége és mérete arányos-e az ellátandó feladatokkal, komoly nehézségekbe ütközik. A felülvizsgálat módszertani alapjául a „0” bázisú költségtervezés általános folyamatát adoptáltuk, a megfelelő szűkítésekkel. A felülvizsgálat tapasztalata igazolta a „0” bázisú tervezéssel kapcsolatos lényeges állítást, hogy az alsóbb szintű egységek vezetői a speciális ismeretek szinte kizárólagos ismerőjeként, a megfelelő motiváció hiányában hátráltathatják, sőt sikerrel meg is akadályozhatják a munka eredményességét. A felülvizsgálat folyamata igazolta, hogy a tevékenységek túlzott aggregáltsága jelentős információvesztést eredményez a feladatok tartalmát illetően. Új tudományos eredménynek ítélem meg: 1. Igazoltam, hogy a feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek összetettsége miatt, az aggregáltság egy szintje fölött a feladat tartalma elveszti a mutatószám kialakítása szempontjából legfontosabb tulajdonságát, a homogenitást. 2. Feltártam, hogy a feladat és az azt végrehajtó intézményrendszer felülvizsgálati igénye szorosan összefügg a gazdaság teljesítő képességének alakulásával, és annak gyenge teljesítményéhez igazodik. 3.
Igazoltam, hogy üzemgazdasági költségadatok nélkül egy költségvetési szervezet sem tud ma valós információt szolgáltatni költségvetési igényeinek megalapozottságáról, annak valós voltáról. A vezetői számviteli információs rendszer megoldást jelenthet.
4. Feltártam a szakfeladat rend változásának folyamatát, melynek során érzékelhető volt a szakfeladat és a feladatmutatók háttérbe szorulása, ami jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához.
10
Javaslatok, hasznosításra 1. A gazdálkodás irányítási feladatok hatékony végrehajtását, a döntés előkészítés megalapozását, a tervezés racionalizálását támogató vezető számviteli információs rendszer kialakítása. 2. A közpénzek útját, nyomon követni képes jól funkcionáló szak feladatrend kialakítása, amely módot nyújt annak bemutatására, hogy a költségvetési forrásokat milyen célok érdekében használják fel. 3. A feladat alapú tervezés és finanszírozás bevezetési feltételeinek megteremtése. Vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a feladat alapú és a bázisszemléletű tervezés ötvözése milyen eredményeket hozna. 4. A szervezet működését, létét befolyásoló bármely felülvizsgálat esetén, -különösen, ha a módszertan az önértékelést is tartalmazza- az érintettek motivációjának a kialakítása.
V. Az értekezés témájával összefüggésben megjelent publikációk I. Diplomamunka 1. Tollár Tibor A költségvetési szervek által ellátott szakfeladatok költségelszámolási rendszerének vizsgálata. Szakdolgozat 1993. PSZF II. Cikkek, tanulmányok 1. Tollár Tibor - Demény Ádám A Belügyminisztérium fejezeti szintű controllingja. Határőrségi tanulmányok 2003/1 szám 35-43 o. 2. Tollár Tibor – Demény Ádám Controlling koncepció a kormányzati költségvetési gazdálkodásban. Bólyai Szemle 2003/2 szám 129-143 o. ISSN: 1416-1443 3. Tollár Tibor – Demény Ádám A költségfigyelő és elemző controlling tevékenység módszertani kérdései a Belügyminisztériumban. Határőrségi Tanulmányok 2003/2 4. Tollár Tibor – Mezei Szabolcs Hatékonyság menedzsment a Belügyminisztériumban. Pályázat RTF 2003. november 04. második helyezés 5. Tollár Tibor A feladatfinanszírozás és a nulla alapú költségtervezés lehetőségei. Bólyai Szemle 2005/ 1. szám 148-155 o. ISSN: 1416-1443 6. Tollár Tibor Feladatfinanszírozás, feladat- és teljesítménymutatók a tervezésben I. helyezés a Belügyminisztérium és a Magyar Rendészettudományi Társaság „ A rendvédelmi, rendészeti, a polgári biztonságvédelmi és bűnmegelőzési gazdálkodás, költségvetés tervezés és hatékonyságmérés általános módszertani tapasztalatai” című közös tudományos pályázatán. Magyar Rendészet 2005/3. száma 3-17 o ISSN: 15862895
11
7. Tollár Tibor Gondolatok a költségvetés tervezéséről és a finanszírozásról Loginfó 2007/5. szám.(megjelenés alatt) ISSN: 1217-9485 8. Tollár Tibor Planing, financing. Bólyai Szemle 2007/ szám.(megjelenés alatt) ISSN: 1416-1443 9. Tollár Tibor A feladatalapú tervezési módszer alkalmazása a védelemigazgatás költségvetésének tervezésében Katonai Logisztika 2007/ szám.(megjelenés alatt) ISSN: 1588-4228
VI. Szakmai tudományos önéletrajz 1982-ben így első tiszti beosztásomat a Zalaegerszegi Határőr Kerület Műszaki vegyivédelmi századánál kaptam Körmenden. A beosztásban töltött idő alatt sokat foglalkoztam a Határőrség ABV alegységei szakkiképzésének korszerűsítésével. 1986-1989-ig voltam hallgatója a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának, amit kiváló eredménnyel fejeztem be. Az akadémián részt vettem a TDK munkájában. Akkor a személyi számítógépek alkalmazási lehetőségei érdekeltek elsősorban. 1989 augusztusában kerültem a Budapesti Határőr Ezredhez Technikai alosztályvezetőnek. Ez volt az, az időszak, amikor a költségvetési intézményekkel szemben követelménnyé vált a kettős könyvvitel bevezetése. A Határőrség is igyekezett megfelelni az elvárásnak, de az elvégzendő feladatok rávilágítottak arra, hogy a szakterületi beosztást betöltők jelentős része nem rendelkezik pénzügyi végzettséggel, ami jelentősen megnehezítette az átállást. Miután én magam is ide tartoztam, ezért beiratkoztam, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola esti tagozatára. Igyekeztem első kézből információhoz jutni és azt a gyakorlatban azonnal alkalmazni. A diplomamunkám témájául az átállás tapasztalatainak feldolgozását, és a költségelszámolás kérdéseit választottam. 1993, február. 01-el kineveztek az akkorra már Biztosító és Kiszolgáló Igazgatósággá átalakult ezred gazdasági igazgató helyettesének. 1996. július. 01.-től 1999. október. 01.-ig a Határőrség Országos Parancsnokságán dolgoztam költségvetési főosztályvezetőként. A Határőrség ebben az időszakban élte át a rendszerváltást követően legnagyobb változásait. Ekkor született meg a törvény a határőrizetről, és szűnt meg a sorállomány alkalmazása. A költségvetési terület ellőtt két nagy kihívás állt. A lehető legnagyobb pontossággal, és biztonsággal megoldani az átállás finanszírozásának kérdéseit, valamint megfogalmazni, és megszervezni az új típusú szervezet feladatellátásának pénzügyi biztosítását.
12
1999 októberében lettem a Belügyminisztérium közgazdasági főosztályvezetője. A költségvetés általános állapota és a vezetés jogos információ igénye jelölte ki azokat a területeket, ahol változásokra volt szükség. Az igényeknek megfelelően először a vezetői információ kialakításán dolgoztunk. Ebben az időszakban alakítottuk ki a belügyminisztérium kontroling rendszerét. A másik kiemelt terület a tervezés rendszere, és a feladatok végrehajtásának hatékonyságát növelő, valamint a felhasznált erőforrások hasznosulásának mérését biztosító finanszírozás kialakítása. Ennek érdekében 2003-ban elvégeztük a Belügyminisztérium
feladatrendszere
„közigazgatási-termék”
alapú
átvilágítását.
Az
átvilágítás eredményeit felhasználva, a BM összes intézményében bevezettük a TERV TÁR nevű többdimenziós tervező rendszert. 2004-ben elkészítettük az integrált számviteli rendszer bevezetését megalapozó tanulmányt, ami alapján, 2004 őszén megkezdődött a konkrét munka. 2005. február óta dolgozom a Pénzügyminisztériumban. Az eltelt idő alatt, a vezetésemmel működő csoport elvégezte a költségvetési szervek bevételi rendszerének korszerűsítését. Aktív szerepet kaptam, „az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről” szóló Korm. határozat elkészítésében Jelenleg az Államháztartási törvény és a végrehajtási rendeletének, új alapokon nyugvó átalakítását végezzük. Megalakulása óta tagja vagyok a Magyar Rendészettudományi Társaságnak és a Rendészeti Szakvizsga Bizottságnak, ahol a Gazdasági- pénzügyi albizottság elnökeként dolgozom.
