TÉVHITEK ÉS TÉNYEK A RÉSZVÉNYBEFEKTETÉSEKKEL KAPCSOLATBAN Jaksity György, a BÉT Igazgatósága elnökének sajtótájékoztatója 2002. november 20., 12 óra „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedbol, jó elore döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)
A Budapesti Értéktozsde elemzéseibol kiderül: Magyarországon részvénybe fektetni érdemes, hiszen hosszú távon a tozsdei értékpapír befektetés, de azon belül is különösen a részvény jövedelmezobb befektetési forrásnak bizonyulhat, mint a bankbetét, deviza, állampapír vagy akár az ingatlan.
A BÉT elemzoi több alapveto befektetési formát hasonlítottak össze: a bankbetét (forint és deviza) a részvény, az állampapír illetve az utóbbi idoben favoritnak számító ingatlan befektetéseket. Az 1. számú ábrán látható a bankbetétek, az államkötvények illetve a részvénypiaci befektetések értéknövekedése 1995-tol napjainkig az inflációhoz viszonyítva. Látható, hogy az értékpapír befektetések folyamatosan túlteljesítik a banki lekötéseket, legyenek azok akár forint, akár deviza alapú betétek, amelyek csak a pénz reálértékének megorzését biztosították, de tényleges vagyonnövekedést nem okoztak. Az értékpapír befektetéseken belül pedig kiugróan jól teljesítettek a részvénybefektetések. 1. sz. ábra: A banki és értékpapír alapú befektetések értéknövekedése 1995 és 2002 között Deviza
Infláció
1 éves betét
BUX
MAX
700% 600% 500% 400% 300% 200% 100%
ápr.02
aug.02
dec.01
aug.01
dec.00
ápr.01
ápr.00
aug.00
dec.99
aug.99
dec.98
ápr.99
ápr.98
aug.98
dec.97
aug.97
dec.96
ápr.97
aug.96
dec.95
ápr.96
0%
1
A részvénypiaccal kapcsolatban erosen él az a tévhit, hogy ez csak hazárdoröknek való. Ezt a tévhitet az elmúlt évek negatív piaci eseményei erosítették. A másik tévhit szerint az járt jól, aki ingatlanba fektette pénzét. Megvizsgálva azonban az elmúlt évek ingatlanár-alakulását, illetve a részvényárak alakulását, arra az eredményre jutunk, hogy ezeket a tévhiteket a tények cáfolják. Az a befekteto ugyanis, aki 1995-ben 1 millió forintot fektetett részvényekbe, 2002 nyarán közel 5 millió forint birtokosának mondhatta magát (lásd az 1. számú ábrát). Ezzel szemben, ha az ingatlanpiacon fektetett be hét és fél évvel ezelott 1 millió forintot, akkor ma vagyona – kiindulva az ingatlanárak alakulásából – megközelítoleg 3 millió forintot ér. A részvénypiac az állampapírokkal szemben is gyoztesen jött ki, hiszen a fenti feltételek mellett állampapírba (kincstárjegybe) fektetve a vagyonnövekedés hét és fél év alatt nem egészen négyszeres1. A részvénypiaci befektetések jövedelmezosége akkor is magasabb az ingatlanbefektetéseknél, ha figyelembe vesszük, hogy a részvénypiac a nagy hozamát a vizsgált idoszak elso egy-két évében realizálta, azóta azonban csak csökkentek a részvényárak; míg az ingatlanpiac azóta futott fel, az állampapírok meg stabilan hozzák a tolük elvárt fix jövedelmet. Az valóban helytálló, hogy a részvénypiac az elso években kiugróan magas hozamokat adott (1996-ban egy év alatt 2,7-szeresére, egy évvel késobb pedig ismét közel duplájára emelkedtek az árak), ezt követoen viszont volt egy-két kevésbé pozitív éve, amikor a többi piac jobban teljesített nála. A 2. számú ábra, amely a részvény-, az állampapír-, illetve az ingatlanhozamok változását mutatja az elmúlt egy évben, azonban azt bizonyítja, hogy a részvénypiac mégiscsak legalább olyan jó befektetés, mint a többi. 2. sz. ábra. A lakásárak, a MAX állampapír index és a BUX részvényindex változása 2001. II. negyedév és 2002. II. negyedév között (2001/II. = 100 %) 125 120,6 120
Lakásárak
MAX index
BUX index
115 108,5
110 106,0 105 100
102,5
105,6
100,0
107,8 100,7
101,6
101,7
95
95,8 91,8
90 85 80 2001/II
2001/III
2001/IV
2002/I
2002/II
Forrás: ÁKK, BÉT, GKI 1
Az 1995-ös bázis kiválasztását az indokolta, hogy korábbi évekbol nem állt rendelkezésre az ingatlan árak alakulása. Az elobbi számításoknál a részvényárak változását a BUX index értékének alakulásával számszerusítettük. Az állampapírok esetében problémát okozott, hogy a BUX-hoz hasonlóan elfogadott mutatószám, a MAX index csak 1996 végétol áll rendelkezésünkre. Itt a megelozo két évben az egy éves diszkont kincstárjegy hozamokból indultunk ki. A legnehezebb dolgunk kétségkívül az ingatlan piacon volt, ahol nincsen megbízható adatbázis az árak alakulására, ráadásul nincsen két egyforma ingatlan sem. Itt egyedül a fovárosi ingatlanpiacról voltak használható információk, de feltételezheto, hogy a vidéki városokban is hasonló tendenciák szerint alakultak az árak. Az ingatlanpiac sokszínusége miatt az adatok nehezen összevethetoek, megbízható és áttekinto adatbázis hiányában pedig az elemzés nem tartalmazza az ingatlan hasznosítás bevételeinek (bérlet) és költségeinek (pl. állagmegorzés) egyenlegét sem. Az ingatlanbefektetésekre kalkulált hozam éppen ezért csak egy közelíto becslésnek tekintheto, a számok pontosítása azonban a felsorolt okok miatt szinte lehetetlen.
2
Látható, hogy a részvénybefektetések hozama a vizsgált teljes idoszakban megegyezik az állampapírok hozamával, és meghaladja az ingatlanpiacon elérheto növekedést. Sot, optimális esetben, ha a befektetok a befektetést csak kicsivel késobb eszközölték, és egy negyedévvel korábban eladták a papírokat, akkor tokéjük több mint 30 százalékkal növekedhetett volna. Az idosorok elemzésének természetesen van egy olyan tulajdonsága, hogy a bázis változtatásával befolyásolhatjuk a kapott eredményt is. Hosszú távon azonban a részvénybefektetések megverik az állampapír befektetéseket, amit az amerikai piacokon végzett, mintegy 70 évet átölelo vizsgálat is bizonyít. Eszerint a rövid futamideju állampapírok átlagos éves hozama 3,6 százalék volt, míg a hosszú távú állampapíroké 4,7 százalék. Ezzel szemben a részvénybefektetések éves hozama 12,1 százalékot ad. Az esetek többségében azonban nem csak hosszú távon, de rövid távon is a részvénybefektetések voltak a nyerok. Maradva az amerikai piac példájánál, megvizsgálták, hogy az elmúlt 70 évben különbözo idotávra történo befektetés (1-20 évig) esetén mi volt a legjobban teljesíto befektetési forma. A 3.számú ábra szemléletesen mutatja a részvénybefektetések fölényét, ami már rövidebb távon is jelentkezik. A grafikon azt jelzi, hogy adott idotávú befektetések esetén az esetek hány százalékában teljesítette túl a részvénybefektetés az alternatív befektetési formákat: 3. sz. ábra: A „nyero” részvénybefektetések aránya különbözo idotávú befektetések esetén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
Befektetés idotávja (év)
Forrás: NASD
A részvényekkel kapcsolatban a leggyakrabban hallható kritika, hogy nagyon kockázatos. De éppen ennek köszönheto, hogy a részvénypiacon nagy jövedelmeket is lehet szerezni. A nagyobb hozamok eléréséhez nagyobb kockázatot kell vállalni, ez olyan törvényszeruség, amely alól egyetlen befektetési lehetoség sem tud kibújni, legyen az állampapír, ingatlan vagy részvény. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint az elmúlt évszázadban a részvénybefektetések évente több mint háromszor akkora pénzt hoztak, mint a rövid lejáratú állampapírok. Ennek azonban az volt az ára, hogy a befektetok néha „rosszul aludtak”, azaz az árak ingadozása a részvénypiacon sokkal nagyobb volt, mint az állampapírok piacán.
3
4. sz. ábra: A kincstárjegy és a részvény hozamok eltérése az átlagostól 60%
Kincstárjegy (1 hónapos)
Részvényindex (S&P 500)
60%
40%
40%
20%
20%
0%
0%
-20%
-20%
-40%
-40%
-60%
-60%
Forrás: NASD
A kincstárjegy befektetés keveset hoz, de azt biztosan, a részvénybefektetés ezzel szemben nagyon sokat hozhat a konyhára, de csak akkor, ha van türelme a befektetonek és elfogadja, hogy rövid távon veszteséget is elszenvedhet kedvezotlen piaci mozgások esetén. Az ingatlanbefektetés valahol a ketto között található, mert ott éppúgy elofordultak a történelemben nagyon nagy bukások, mint nagy nyereségek. Az 5. sz. ábra, ami az amerikai ingatlanpiac alakulását mutatja a Nemzeti Ingatlan Befektetési Szövetség (NAREIT) indexének havi változásán keresztül, éppen ezt támasztja alá látványosan. 5. sz. ábra: Az amerikai ingatlanpiaci árindex (NAREIT Index) értékének változása 1972-tol napjainkig 140 120 100 80 60 40 20
2001.12.31
1999.12.31
1997.12.31
1995.12.31
1993.12.31
1991.12.31
1989.12.31
1987.12.31
1985.12.31
1983.12.31
1981.12.31
1979.12.31
1977.12.31
1975.12.31
1973.12.31
1971.12.31
0
A maga módján tehát mind a három befektetési forma elonyökkel és hátrányokkal is rendelkezik. A kérdés az, hogy a befektetok milyen célokat tuznek ki maguk elé, illetve mennyi idot hajlandóak rászánni befektetési döntéseikre. Az állampapír befektetéssel megorizheto a pénz értéke. Erre kétségkívül ez a legjobb eszköz, hiszen az állam garantálja a befekteto pénzének biztonságát, ennél többet azonban ettol a befektetési formától hosszú távon nem lehet várni. Az ingatlan lehetoséget ad arra, hogy a befekteto megtartsa, és akár növelje vagyonának értékét, ám ehhez – látva az ingatlanárakat – nagyon komoly tokeero szükségeltetik. Itt azonban már megvan az esélye annak (a nemzetközi példák sora bizonyítja ezt), hogy számottevo veszteségek keletkezzenek egy ingatlanpiaci krach esetén. Amennyiben ugyanis megfordul az ingatlanpiaci trend, akkor nagyon nehéz kiszállni, és mire sikerül, addigra a befektetett vagyon nagy része elvész. Az ingatlan vásárlás komoly partnerkockázatot hordoz magában, a lakásmaffia-esetek elbizonytalanították a befektetoket, akiket megbízható nyilvántartási rendszer sem támogat a 4
döntéshozatalban. Az ügyletkötés költségei magasak, az ügyvédi díjak, illetékek együttes összege a szerzodéses összeg több százalékát tehetik ki, rontva ezzel a befektetés jövedelmezoségét. A részvénypiacon ezzel szemben nagy jövedelmeket lehet szerezni, de vállalni kell azt, hogy rövid távon a befekteto veszíthet is tokéjébol kedvezotlen áralakulás esetén. A részvénypiac elonye ugyanakkor, hogy csekély – az ingatlanpiacinál nagyságrendekkel kisebb – tokével is be lehet szállni, és nagyon könnyu a pozíciókat felszámolni, azaz a részvénypiac likvid az ingatlanpiaccal szemben. Mindezeken túl az értékpapír befektetés a járulékos költségek és kockázatok terén jelentos elonnyel rendelkezik az ingatlanbefektetésekkel szemben. Tozsdei ügyletkötés esetén nem merül fel partnerkockázat, lévén az elszámolóház garantálja az ügyletkötés lebonyolítását, a kereskedo cégek muködése pedig átlátható és a PSZÁF, illetve a BÉT által szigorúan ellenorzött. Az ügyletkötés járulékos költségei elhanyagolhatóak, legtöbbször nem érik el a kötés értékének egy százalékát sem. Emellett a tozsdei ügyletkötés gyors és egyszeru, megtörténhet ma már telefonon, interneten, sms-en keresztül is, míg az ingatlanvásárlás akár több hetes/hónapos utánajárással járhat. Az ingatlanpiacon, ha emelkednek az ingatlanárak, a tulajdonosok örülnek, ha csökkennek az árak, szomorkodnak. A részvénypiacon ezzel szemben még az sem számít igazán, hogy csökkennek, vagy emelkednek a részvényárak, élelmes befekteto ugyanis bármilyen irányú ármozgásból nyereséget termelhet magának. A kulcs a misztikusnak tuno, de roppant egyszeruen muködo határidos piac, ahol akkor is nyerhet a befekteto, ha az árak csökkennek. Ez a piac leegyszerusítve arról szól, hogy a befektetok megpróbálják kitalálni, hogyan alakulnak a jövoben a részvényárak. 6. sz. ábra. A részvény és állampapír befektetések értéknövekedése 1996 végétol napjainkig 300
250
%
200
150
100
50
MAX index
BUX index
2002.06.30
2002.03.31
2001.12.31
2001.09.30
2001.06.30
2001.03.31
2000.12.31
2000.09.30
2000.06.30
2000.03.31
1999.12.31
1999.09.30
1999.06.30
1999.03.31
1998.12.31
1998.09.30
1998.06.30
1998.03.31
1997.12.31
1997.09.30
1997.06.30
1997.03.31
1996.12.31
0
Forrás: ÁKK, BÉT
A 6. számú ábrán látható, hogy 1996 végétol napjainkig hogyan alakultak átlagosan a részvény-, illetve állampapír-befektetések. Látható, hogy az állampapírok 1996-os bázison megverik a részvénypiacot, de az általuk biztosított hozam nem emelkedhet. A korábbi 5
példánál maradva, ha a befekteto 1 millió forintot fektetett részvényekbe 1996 végén, és az eltelt évek alatt szerencsésen forgatta pénzét (hol arra fogadott, hogy emelkednek a részvényárak, hol arra, hogy csökkennek), akkor mára akár több mint 200 millió forintra is növelhette vagyonát. Természetesen ez egy sarkított példa, a gyakorlat ennyire nem rózsaszín, mindenesetre jól mutatja, mekkora lehetoségek vannak a részvénypiacban még csökkeno árak mellett is. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az elobbi számításnál nem lett figyelembe véve az a tényt, hogy a tozsdei határidos piacon nem kell a mozgatni kívánt portfolió teljes ellenértékével rendelkezni, hanem elég ennek töredéke is, mert ténylegesen nem kerül sor adásvételre (ez az ún. tokeáttétel). Ez viszonyt azt jelenti, hogy a nyereség a befektetett összeghez képest az elobb kalkuláltnak akár többszöröse is lehetett. A részvényre, mint rossz befektetésre vonatkozó vélemények tehát tévesek. Különösen igaz ez a mai helyzetben, amikor számos érv szól a hazai részvénypiac felfutása mellett. A kedvezo kormányzati döntések (az árfolyamnyereség adójának 0 százalékra mérséklése, a nyugdíjjárulék 6 százalékról 8 százalékra emelése 2004-re) jelentosen erosíthetik a részvények iránti belföldi keresletet, ezen keresztül pedig emelhetik a részvényárakat. Ez pedig öngerjeszto folyamat, mert minél inkább emelkednek az árak, annál többen fontolják meg a piacra lépést, ami nem hagyja kifulladni a piac lendületét. A tozsdei ügyletkötés árfolyamnyereség adójának 0 százalékra mérséklése hatására – minden egyéb feltétel változatlansága mellett is – az ingatlanpiacról a részvénybefektetések irányába tolhatja el a befektetési szerkezetet, hiszen ezáltal 20 százalékos adóelonyre tesz szert az értékpapír piac az alternatív (reál) befektetési formákkal szemben. A magyar részvénypiacban a belföldi kereslet szempontjából nagy tartalékok vannak. A megtakarítási szerkezet hazánkban fejletlen, a készpénz és bankbetét aránya messze meghaladja a fejlett országokban megfigyelheto szintet (nálunk 64 százalék, az EU-ban 30 százalék). Ugyanakkor a befektetések arányából a részvények mindössze 2 százalékot, az állampapírok pedig 11 százalékot tesznek ki. E ketto együttes aránya az EU-ban meghaladja a 30 százalékot (lásd 7. számú ábra). 7. sz. ábra: A lakossági megtakarítások megoszlása az EU-ban és Magyarországon Biztosítások
Befektetési alapok
Értékpapírok
Készpénz és betét
21% 30%
39% 18%
64%
4% 33%
22% 10% 57%
13%
14% 8%
29%
24% 14%
Németország
Nagy-Britannia
EU Átlag
Magyarország
Várható, hogy az öngondoskodás iránti igény növekedésével a magyar lakosságon belül, valamint a befektetési lehetoségek jobb megismerésével a megtakarítási szerkezet is drasztikusan megváltozik, növelve ezzel a részvények iránti lakossági keresletet. Nemcsak a
6
lakosság kereslete növekedhet azonban, hanem az intézményi befektetok is nagyobb figyelmet fordíthatnak a részvénypiac iránt. Ezt egyrészt a már említett kormányzati döntések indukálhatják, másrészt az a tény, hogy jelenleg nagyon alacsony, mindössze 7,7 % (ezen belül a befektetési alapoknál 6,9 %) az intézményi befektetok portfoliójában a részvények aránya. Amennyiben ez az arány közelít egy egészségesebb szinthez (az EU-ban a befektetési alapoknál a részvények aránya meghaladja az 50 százalékot), az további komoly keresletet támaszthat az értékpapírok iránt. A hazai befektetok szerepének növekedése pedig nemcsak a részvényárak emelkedését hozná magával, hanem egyúttal csökkentené a magyar piac érzékenységét a nemzetközi pénzügyi piacokon lezajló folyamatok iránt, azaz erosítené a piac stabilitását. A piac erosödésére azonban nem csak belföldi indíttatású okokat lehet felsorolni. Konszenzusos vélemény ugyanis a piaci szakértok között, hogy a közelgo EU-csatlakozás is jótékony hatást gyakorolhat majd a tokepiacra. Ezzel kapcsolatban gyakran elhangzó érv, hogy a magyar részvénypiac alulértékelt az EU részvénypiacaihoz képest. Az alulértékeltség bizonyítékául szolgál a P/E mutató átlagos értéke, ami Magyarországon nem éri el a 10-et, míg az Európai Unióban ugyanez 20 körüli értéket vesz fel. A mutatószámot megfordítva közelítoleg megkapjuk, hogy hány százalékos nyereséget várnak el a befektetok adott részvényárak mellett az adott piacon. Az EU-ban kb. 5 százalékos nyereségráta jellemzo, míg nálunk ez 12-14 százalék. Az EU konvergenciával ez sokak szerint ki fog egyenlítodni, ami elore vetíti, hogy a magyar részvénypiac relatív teljesítménye kétszerese lesz az EU piacok teljesítményének, az áremelkedés kétszerese lesz az EU piacok áremelkedésének. Ezt a kiegyenlítodési folyamatot nevezik „konvergenciaralinak”. Ennek jelei már most is mutatkoznak, hiszen míg az európai részvénypiacok mélyrepülése 2002-ben sem állt meg, addig a BÉT az elmúlt évben a világ egyik legjobban teljesíto részvénypiaca volt, a BUX index az elmúlt 10 hónap alatt dollár alapon közel 15 százalékkal emelkedett (lásd a 8. számú ábra). 8. sz. ábra: Részvényindexek teljesítménye 2002-ben (USD alapon)
38%
RTS, Moszkva 30%
PX50, Prága 15%
BUX, Budapest -4%
Nikkei 225, Tokió -13%
WIG, Varsó -23%
FTSE, London
-24%
Dow Jones -47%
Nasdaq
-52%
DAX, Frankfurt Bovespa, Sao Paulo
-61%
A fenti ábra látványos cáfolata annak a téveszmének, hogy a magyar részvénypiac alulteljesít a külföldi részvénypiacokkal szemben, ezért a magyar befektetok elobb-utóbb elfordulnak a hazai papíroktól. Az elmúlt év ennek éppen az ellenkezojét bizonyította, a befektetok akkor jártak a legjobban, ha magyar részvényekbe fektették tokéjüket.
7
A részvénypiacot élénkíto tényezok összefoglalása A kínálatot erosíto tényezok Kormányzati döntések
Bevezetések támogatása Privatizáció tozsdén keresztül
A belföldi keresletre ható tényezok Kormányzati döntések
A BÉT megtakarításokat ösztönzo kampánya
Intézményi befektetési portfoliók átalakulása
Árfolyamnyereség SZJA adókulcsának 0 %-ra mérséklése A nyugdíjjárulék 6 %-ról 8 %-ra emelése Az általános közgazdasági tudásszint emelése A tudatos öngondoskodás iránti igény növelése A pénzügyi kultúra modernizálása A részvénybefektetések iránti bizalom erosítése Igazodás egy egészségesebb portfolió szerkezethez, a részvénybefektetések arányának növekedésével
A külföldi keresletre ható tényezok A hazai részvénypiac alulértékeltsége
Az EU konvergencia miatt a magyar piac relatív teljesítménye várhatóan túlszárnyalja uniós piacok teljesítményét
8
