TETT SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM:200766

TETT SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM:200766

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYES: 2015. 09. 01.-TŐL

Nagykálló, 2015. április 30. Készítette: Martinovszky István igazgató

Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések 1. 1. Hatályossági záradék 1. 2. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések 1. 3. A módosításra vonatkozó rendelkezések 1. 4. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. § (1), 69.§(1)e.) 1.5. Az iskola Alapító okirata

1 1 1 1 1 1

2. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Nevelési programja

2

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai

2

2.1.1. Alapelvek, értékek 2.1.2. Célok 2.1.3. Feladatok, eszközök, eljárások

2.2. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.4. Közösségfejlesztés 2.4.1. Általános alapelvek 2.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok

2.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 2.5.1. Belső kapcsolatrendszerünk, együttműködése 2.5.2. Külső kapcsolatrendszerünk

a

pedagógiai

folyamat

szereplőinek

2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 2.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 2.8.1. Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás 2.8.2. Felzárkóztatás, a kudarcélmény kezelése 2.8.3. Sajátos nevelési igényű tanulókat segítő feladatok 2.8.4. A tanulók egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési és egyéb feladatok 2.8.5. Gyermek- és ifjúságvédelem

2 5 6 7 8 9 9 11 11 11 13 13 14 15 15 16 17 19 19

2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

22

2.9.1. A tanulói jogok 2.9.2. Diákönkormányzat

22 24

2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

25

2.10.1. A szülő-intézmény partneri kapcsolattartásának formái 2.10.2. A tanuló-intézmény partneri kapcsolattartásának formái 2.10.3. A pedagógus-intézmény partneri kapcsolattartásának formái

25 25 25

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766



2.11. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági szabályai,valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei

vizsga

2.11.1. A 2013. április 01-től hatályos SZMSZ iskolai vizsgákra vonatkozó rendelkezései 2.11.2. A tanulmányok alatti vizsga: osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga. 2.11.3. A vizsgaszabályzat hatálya 2.11.4. Az írásbeli vizsga szabályai 2.11.5. A szóbeli vizsga szabályai 2.11.6. A gyakorlati vizsga szabályai 2.11.7. Az alkalmassági vizsga szabályai 2.11.8. Beszámoltató rendszerű képzés 2.11.9. Az tanulmányok alatti vizsgák egyes vizsgatantárgyainak részei, követelményei és értékelési rendje 2.11.10. A szóbeli felvételi vizsga követelményei

2.12. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

25 25 27 27 27 28 29 29 29 30 35 36

2.12.1. Tanulói jogviszony létesítésének helyi szabályai 2.12.2. A felvételi eljárás általános elvei 2.12.3. A különböző irányultságú nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9. évfolyam osztályaiba a felvétel előírásai 2.12.4. A szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

36 36

2.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve

41 41 41 41 42 42 42 42 42 42

2.13.1. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának rendje 2.13.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának tartalma

2.14. Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok

3. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Helyi tanterve 3.1. A választott kerettantervek megnevezése 3.1.1. Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.1.2. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 3.1.3. Kerettanterv a szakiskolák számára 3.1.4. Kerettantervek a felnőttoktatás számára

3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megtervezése, óraszáma 3.2.1. Óraterv a nappali rendszerű iskolai oktatás gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.2.2. Óraterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 3.2.3. Óraterv a szakiskolák számára 3.2.4. Óraterv a felnőttoktatás számára

3.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766



37 39

42

43 47 64 65 72

biztosítása 3.4. Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha az nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megszervezésre 3.6. Választható tantárgyak 3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak 3.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak a gimnáziumi képzésben 3.7.2. Választható érettségi vizsgatárgyak a szakközépiskolai képzésben 3.7.3. Milyen helyi tantervi követelmény teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

3.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei 3.8.1. Magyar nyelv és irodalom 3.8.2. Történelem 3.8.3. Emberismeret és etika 3.8.4. Idegen nyelvek (angol/német) 3.8.5. Matematika 3.8.6. Informatika 3.8.7. Fizika 3.8.8. Biológia 3.8.9. Kémia 3.8.10. Földrajz 3.8.11. Ének-zene 3.8.12. Rajz- és vizuális kultúra 3.8.13. Testnevelés 3.8.14. Mozgóképkultúra és médiaismeret 3.8.15. Természettudomány 3.8.16. Társadalomismeret 3.8.17. Dráma 3.8.18. Egészségügyi alapismeretek 3.8.19. Szociális alapismeretek 3.8.20. Oktatási alapismeretek 3.8.21. Informatikai alapismeretek 3.8.22. Közgazdasági alapismeretek (Üzleti gazdaságtan) 3.8.23. Ügyviteli alapismeretek

3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének rendje 3.9.2. Szóbeli számonkérés 3.9.3. A tanulók értékelése 3.9.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 3.9.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei

3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766



74 74 74 75 76 77 77 79 79 84 86 87 88 93 95 97 99 100 102 103 106 109 109 112 115 116 119 123 125 141 147 152

152 153 153 155 155 155

3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1. Az egészségnevelési program 3.13.2. Környezeti nevelés programja

3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.15. Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.15.1. Jutalmazás 3.15.2. Büntetés 3.15.3. Tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek

3.16. További elvek 3.17. Projektoktatás 3.18. Előrehozott érettségi vizsgával rendelkezés esetén, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása

4. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Szakmai programja 4.1. A szakképzési évfolyamokon oktatott OKJ szerinti szakmák 4.2. A képzések iskolatípusonként 4.2.1.Szakiskolai képzések 4.2.2. Szakközépiskolai képzések

156 156 157 157 160 168 169 169 170 172 173 173 174 175 175 177 177 182

5. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának záró rendelkezési

183

5.1. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának hatályosítása

183

5.1.1. Jogszabályi rendelkezések 5.1.2. A Pedagógiai program jóváhagyása 5.1.3. A Pedagógiai programmal kapcsolatos fenntartói egyetértés 5.1.4.A Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása 1.sz melléklet A szakképző évfolyami óratervek 2.sz. melléklet A PP elfogadásakor érvényes Alapító okirat

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766



183 183 183 183

1. Bevezető rendelkezések Tett Szakképző Iskola és Gimnázium pedagógiai programja összefoglalja az iskolában folyó oktató-nevelő munka legfontosabb tartalmi elemeit. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium pedagógiai programjának része a nevelési program, a helyi tanterv és a szakmai program. Az iskola pedagógiai programjának sajátossága, hogy iskolarendszerben elsősorban a tankötelezettségüket teljesített, nagykorú tanulók képzésével foglalkozik. A képzési profil része a felnőttoktatás is. A Pedagógiai program rendelkezéseit a felnőttoktatás tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni.

1. 1. Hatályossági záradék A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium ezen Pedagógiai programja a 2014. szeptember 01.tól hatályos pedagógiai programot váltja fel. Ez a Pedagógiai program módosítás 2015. szeptember 01-től kerül felmenő rendszerben bevezetésre.

1. 2. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan.

1. 3. A módosításra vonatkozó rendelkezések A pedagógiai program módosítható, a módosítást kezdeményezheti: - a középiskola igazgatója - a nevelőtestület tagjainak 50%-a + 1 fő, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján - az intézmény fenntartója - jogszabályi előírás alapján kötelezően A nevelőtestületi módosítási kezdeményezésről a nevelőtestület szavazással határoz. A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához.

1. 4. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. § (1), 69.§(1)e.)

-

elfogadás: nevelőtestület jóváhagyás: intézményvezető egyetértés: fenntaró közzététel: A Pedagógiai program nyilvános, kérésre az bárki számára megismerhető. Az iskola Pedagógiai programjának egy példánya megtalálható az iskola titkárságán. A titkárságon tanulmányozható, elolvasható. Az iskola a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Pedagógiai programját közzéteszi, az az iskola honlapján olvasható. Az iskola igazgatója kérésre az érdeklődő jelentkező, vagy iskolai tanuló részére szóbeli tájékoztatást is ad a Pedagógiai programmal kapcsolatban.

-

1.5. Az iskola Alapító okirata (a PP elfogadásakor érvényes) A Pedagógiai program 2.sz. melléklete tartalmazza. 1 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai 2.1.1. Alapelvek, értékek A Tett Szakképző Iskola és Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 2.1.1.1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló • tanuló és nevelő • szülő és nevelő • nevelő és nevelő között 2.1.1.2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott tanulókból. - Ennek érdekében fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési és önművelési képességét. - Az iskolában minden tanuló kapjon esélyt szociokultúrális hátrányainak leküzdésére. - A kiemelkedő képességű tanulóknak legyen lehetősége tehetségük kibontakoztatására. - Alakuljon ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képessége. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - Tanulóink legalább egy idegen nyelvet alkalmazni képes módon elsajátítsanak. - Lépést tartsunk az informatika rohamos fejlődésével. - Alakuljon ki tanulóink reális önismerete és életszemlélete. - A személyiség harmonikusan fejlődjön, egyaránt figyelemmel a testi és lelki egészségre. - Fejlesszük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, az EU-tagság jelentőségének megértetését. - Alakuljon ki a választott szakma felelősségteljes művelésének igénye. 2 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alkalmazzák az egyéni tanulás módszereit, a munkavégzésben legyenek kreatívak, elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

2.1.1.3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni az iskolakörnyezet életében. Ennek érdekében: - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 2.1.1.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, 3 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 2.1.1.5. Az iskola működésében különösen fontosnak tartjuk: Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése: • az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése. Szakvizsgára való sikeres felkészülés: • a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, igény esetén külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra. Teljesítményorientáltság: • A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. Figyelem: • Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet). Környezetvédelem, szemléletformálás: • Tantárgyakon keresztül, folyamatos, ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai, és tágabb értelemben, nemzetközi projektekben való részvétellel. Önállóság: • Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. Rugalmasság: • Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele. Nyitottság: • Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód. 4 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Törődés: • Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanártanár, szülő-tanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom. • A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt. • A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük, illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát. 2.1.1.6. Iskolánk pedagógiai programja, működési tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tekintetben Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető pedagógiai célja a polgári demokratikus értékrend megismertetése, a keresztény szellemiségű világnézet közvetítése, a magyarságtudat erősítése, az emberi együttélés szabályainak követésére, és az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés.

2.1.2. Célok Az iskola feladatának tekinti, hogy a térségben folyó kereskedelmi, gazdasági, informatikai, művészeti és az idegen nyelvi oktatás színvonalát javítsa, választékát bővítse. Az iskola célja a nappali rendszerű oktatásban, hogy az érettségizetteknek továbbtanulási lehetőséget, elsőmásodik szakma megszerzését biztosítsa. Mindezt úgy, hogy a térség munkaerőpiacára magas színvonalon képzett munkaerőt bocsát ki. Célunk olyan nyitott fiatalok kibocsátása az iskolából, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzéséhez. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, örömét. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A tanuló egyéni fejlődéséhez mért, a jó eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Ugyanakkor ráneveljük őket a kudarcok elviselésére is, a kettő lehetőleg egészséges összhangjának megkeresésével. Mindezt olyan tartalmú és nyelvezetű tananyaggal kívánjuk elérni, amely egy korosztályhoz szól, érte készült, visszatükrözi vágyait, elképzeléseit. A tantervi tartalommal nem nivellálni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget biztosítva arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Teljesítményre törekszünk, de megítélésünk alapja, hogy a tanuló és a tanár mit tesz, mit tud, mire képes, mire törekszik. Képzési rendszerünk megteremti a szakvizsgára jelentkezés feltételrendszerét (pl.: nyelvvizsgára való felkészítés, szakdolgozat készítéséhez segítségnyújtás), a szakvizsga eredményes letételét. Személyes példamutatással is – neveljük tanulóinkat az emberi jogok tiszteletben tartására, toleranciára, empátiára. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a tanuló és a szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a tanulónak az értelmi és érzelmi fejlődésre. 5 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Célunk, hogy a tanulóink a megszerzett műveltségüket felhasználva a társadalom értéket teremtő, hasznos tagjaivá váljanak. A középiskolában szerzett ismereteikre, mint szilárd alapokra támaszkodva boldoguljanak felnőttként a világban. Oktatási célok - A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. Ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. - Rendelkezzenek a tanulók a gyakorlatban is hasznosítható informatikai ismeretekkel. Tanulóinkat igyekszünk az informatika alapjaitól a magasabb szintekig eljuttatni, az INTERNET világába bevezetni. Célunk a számítógép, mint munkaeszköz használatának megismertetése. - A nyelvvizsgára kötelezettek legalább 50%-a tegyen sikeres nyelvvizsgát. - Szakvizsgára bocsátott tanulók legalább 90 %-a tegyen sikeres vizsgát. - Rendelkezzenek a tanulók az önálló életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy tanulmányaik befejezésekor önmagukat – mint megbízható ön- és társadalomismerettel bíró személyiségeket – a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálják. - Sajátítsák el mindazon kompetenciákat, melyek választott szakjuk műveléséhez nélkülözhetetlen - A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek megértésére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. Nevelési célok - Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására. - Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt. - Erősödjön a tanulókban a demokratikus értékrend tisztelete. - Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. Környezettudatos életvitelre nevelés. - Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Az akaraterő, a kreatív gondolkodás fejlesztése. - Kommunikációs képesség fejlesztése. . - A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés. - Egymás értékeit tartsák tiszteletben. - A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek). - A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény. - Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. - Tanulóinkat a családi értékek tiszteletére neveljük. - Minden tanuló ismerje meg a nemzeti kultúránk értékeit, s tudjon azonosulni nemzetével, hazájával. - Nagy figyelmet kell fordítani a tanulók médiatudatos kultúrájának fejlesztésére. 2.1.3. Feladatok, eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra 6 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A számítógép használatot igénylő, a gépírás, az idegen nyelvek, a tanirodai gyakorlat, és az egyéb gyakorlati tantárgyak tanítása csoportbontásban történik. A testnevelés, a mindennapi testedzés foglalkozásai a tanórai kötöttségektől mentes tömbösített formában kerülnek megszervezésre. Az osztályfőnöki tevékenységek szervesen beépülnek a tanulókkal kapcsolatos mindennapi foglalkozásokba, a szakmai órákba. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, mint a tanórai kiscsoportos munkák, kiselőadások, otthoni írásbeli beszámolók, a szakmai célú üzem és rendezvénylátogatások. A szakmai felkészítés mellett fontos a tanulók személyiségének fejlesztése. Mindezt tréningekkel, szituációs gyakorlatokkal igyekszünk fokozni. Az önálló életre felkészülést segítjük a munka világával való élő kapcsolat megteremtésével, elsősorban a tanulmányi idő alatti szakmai gyakorlat szervezésével. A gyakorlat egyúttal a szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget ad.

2.2. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok A személyiség fejlesztése egy folyamat, amelyre nemcsak az iskola, hanem a családi, baráti és a társadalmi környezet is hatást gyakorol. Diákjaink mind a tanköteles kort betöltött, vagy érettségizett tanulók, főleg 19-23 éves korúak, így fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: -A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. -A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. -A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. -A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeinek, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. -A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. -A tanulók állampolgári nevelése. 7 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. -A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. -A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránt igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az intézményes nevelésben – jelen esetben, a középiskolában, mint másodlagos szocializációs színtérben a személyiségfejlesztés fontos szerepet kap. Az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át ez a feladat is, a társadalmi elvárások és körülmények gyökeres átalakulása következtében. Eredményes személyiségfejlesztést, és hatékony pedagógiai munkát – csak abban az esetben fogunk elérni, ha a következőkben felsoroltakat, mint kötelezettségeket fogadjuk el: - A személyiségformálásban betöltendő erolutiv (fejlesztő- fejlődési) funkciók ellátása. - A tanuló személyiségének alapos megismerése, ami után feltárul a „zavarfelismerés” – az okok sora, illetve ténye. - El kell fogadni, és át kell vállalni a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós feladatokat, pl. a magatartási zavarok feloldását,a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból eredő gondokat. - A fentiek előtérbe helyezése után jön az oktató, ismeretátadó funkciók ellátása.

2.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy intézményünkben minden tanuló olyan ellátást kapjon, amelyben érvényesül a testi-lelki jóléte, egészsége, egészségi állapotának hatékony fejlesztése. A mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk: - az egészséges táplálkozásra - a mindennapos testnevelésre ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 141.§ (1) (2) - a bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzésére - a baleset megelőzésre, az elsősegélynyújtásra - a testi, lelki egészség fejlesztésére, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére. (az iskolavédőnő önállóan ellátandó feladatai - 26/1997. (IX.3) NM rendelet alapján) - az iskolaorvos által kiszűrt gerinc- és egyéb betegségekkel rendelkező gyerekek egyéni és csoportos foglalkoztatására ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 142.§ (1) (2) (3) (4). Az intézményünk teljes körű egészségfejlesztési programját – mindig figyelembe veszi a gyermek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait – az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el egyeztetett munkaterv alapján. Az iskolánk házirendjében szabályozzuk az alkohol, a dohány és a drog fogyasztására irányuló tiltásokat. 8 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A tantestületünkben törekszünk a pedagógusok mentálhigiéniás ismereteinek bővítésére, hogy kiemelt figyelmet tudjanak fordítani a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére. Intézményünkben megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának dokumentálását. (20/2012. EMMI 133. §)

2.4. Közösségfejlesztés 2.4.1. Általános alapelvek Iskolánk az oktató-nevelő folyamat minden területén a szakképzés irányelveinek figyelembevétele, a szakok központi programjainak ajánlásai mellett a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra összpontosítva végzi közösségszervező tevékenységét. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása – felfedeztetése – oktatása mellett fontos szerep jut az iskola nevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztési folyamat során kialakul az egyén társadalmi beilleszkedési képessége. A közösségfejlesztés révén el kívánjuk érni: hogy a gyorsan változó világunkban eligazodni tudó, megfelelő alap és szakmai műveltséggel rendelkező, kommunikációra és feladatvállalásra is képes, ön – és nemzettudattal rendelkező fiatalokat bocsássunk a felnőttkor küszöbén útjukra. A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: - tanítási óra - osztályfőnöki foglalkozás - szakmai gyakorlatok helyszínei - iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek - tanulmányi kirándulások - kiállítások, hangversenyek - szakkörök, érdeklődési körök - kollégium - diákönkormányzat A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: - család - párkapcsolat - baráti társaság - osztályközösség - iskolai közösség - városi-falusi lakóközösség - munkaközösség - sport- vagy hobbiközösség - nemzet A tantestület törekvése, hogy: Tanulóink legyenek nyitottak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktív részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. 9 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit. Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban. Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat. Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra. Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak. Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni. Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat. Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka – pihenés – szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit. A közösségfejlesztés célja: - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, - a nyitott, megértő gondolkodás, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások elfogadása, - aktív, cselekvő, kezdeményező, vállalkozó szemlélet kialakítása, - a környezet értékeit megőrző, gyarapító szemlélet kialakítása, - az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, - a kommunikációs készségek fejlesztése (véleményalkotás, vitakultúra), - az információs társadalmi környezetben eligazodás képességének kialakítása, - a modern társadalom kritikus szemlélete, szelektáló képesség kialakítása, - az értékteremtő ember megbecsülése, - a magyarságtudat ápolása, más népek, nemzetek tisztelete. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

10 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. -A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. -Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. -A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. -A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményessége érdekében a következő kapcsolatrendszereket működtetjük: 2.5.1. Belső kapcsolatrendszerünk, a pedagógiai folyamat szereplőinek együttműködése 2.5.1.1. Az iskolavezetés – igazgató és a helyettesek – heti rendszerességgel munkaértekezletet tartanak. Ha a feladat megkívánja, napi konzultáció keretében beszélik meg a teendőket. Kibővített iskolavezetés alatt értjük az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők csoportját. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezletet. 2.5.1.2. Az intézményvezetés és a tantestület: - A tantestületi értekezletet tanévenként minimum ötször szervezünk. Félévkor és év végén a tanév értékelésére, félévenként egy-egy osztályozó értekezletet. A tanév első értekezlete a tanévnyitó értekezlet. - A tantestületet az igazgató/helyettesei „röpértekezleten” tájékoztatja a rövidebb határidőhöz kötött munkatervi feladatokról. - Fontosnak tartjuk a közvetlen, személyes beszélgetéseket. 11 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2.5.1.3. A munkaközösségek: Intézményünkben a képzési szerkezet által meghatározott típusú és számú szakmai munkaközösség működik. Szakmai feladataikat munkaközösségi értekezleteken beszélik meg. A munkaközösségek feladata a színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása, egymás szakmai munkájának segítése. 2.5.1.4. A tanulóközösség és a tantestület: A tanulóközösséget osztályszinten az osztályfőnök vezeti. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a diákközgyűlés fórumát működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés: a diákönkormányzat kezdeményezésére évente összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény diákönkormányzata és tanulói minden olyan témát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalomszerűen, o a diákparlamenten évente egy alkalommal, o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, • a szaktanárok a foglalkozásokon, • a titkárság megkeresésre folyamatosan tájékoztatja. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel 2.5.1.5. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai iskolánkban a következők: Szülői értekezlet: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója és /vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra: célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább két alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. 12 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ezen kívül minden pedagógusnak heti egy fogadóórája is van, s a szülők ekkor is kereshetik őt. A szülők írásos tájékoztatása: a szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Nemzeti köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Nyílt nap: a nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja, hogy bepillantást adjon az iskola életébe, illetve információval szolgáljon az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. Szülői szervezet: a szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálást a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival. 2.5.2. Külső kapcsolatrendszerünk A külső kapcsolatrendszerünket nagyrészt az irányítóktól való utasítás végrehajtására, másrészt a partnerkapcsolat létrehozására irányul. Kapcsolatot tartunk az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Oktatási Hivatallal, a Kormány Hivatallal, a fenntartóval, valamint a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Központtal, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal.

2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus feladatait, kötelességeit a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően: • A pedagógus a nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi határozatok meghozásában. • Hivatalos és iskolai ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket hivatali titoknak tekinti, s a határozatok végrehajtását, illetve végrehajtatását segíti. • Az intézmény hivatalos dokumentumait ismeri, illetve megismeri, s az abban foglaltakat magára nézve is kötelezőnek tartja (PP, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv, tanügyi nyilvántartások, Munka- és tűzvédelmi szabályzatok stb.). • Szakmai alapossággal készül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi 13 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

• • •

• • • •

• •

• •

pedagógia programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által (a munkatervben rögzített időpontig) jóváhagyott tanmenet szerint tanít. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. A tanulók értékelésénél érvényesíti az alábbiakat: o mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, a félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel; o félévenként legalább a reális értékeléshez szükséges megfelelő számú érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához; o a témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban bejelenti, tényét az osztálynaplóban is előre rögzíti, és legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja, értékeli. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés). A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a SNI-s, a BTMN küzdő tanulókra különös gondot fordít. Adminisztrációs munkája precíz, a határidőket pontosan betartja. A pedagógus kiemelt kötelessége az oktatás mellett a nevelés, tanítványai felé közvetíti az iskolánk által elfogadott értékeket, viselkedésével, beszédstílusával példát mutat a diákoknak. Aktív szerepet játszik az iskola munkatervében meghatározott programok, versenyek szervezésében, támogatja a DÖK munkáját. Részt vesz a különböző együttműködési kapcsolattartási fórumokon, az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin, ahol tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli a felmerülő problémákat. Törekszik a szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása. Aktív tagja a munkaközösségének, megosztja kollégáival a szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit.

2.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás annak adható, aki a) az intézmény tanára, és b) legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, munkájával az iskola érdekeit szolgálja. Az osztályfőnök az osztálya közösségének felelős vezetője. Az osztályfőnök mindenkori feladatait a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően:

14 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A pedagógusokra vonatkozó általános feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: • A nevelési folyamatban megismeri tanítványai személyiségét. • Nevelési céljai eléréséhez külső segítséget is igénybe vehet (rendőrség, gyámhivatal, színház, mozi, kiállítás, írott sajtó, internet stb.). • Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, magatartását, igazolt és igazolatlan hiányzásaikat. • Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat a nevelőtestület, az iskolavezetés gyermekeket érintő határozatairól, az aktuális törvényváltozásokról (hiányzások jogkövetkezményei, érettségi szabályzat, felvételi szabályzat, diákigazolvány kérelme, dohányzás stb.). • Összehangolja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját. • Tájékoztatja a tanárokat a gyermekkel kapcsolatos és szükséges tudnivalóról. • Segíti a HHH, a HH, az SNI-s és a BTMN tanulók tanulmányi előmenetelét. • Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra, folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, figyelmeztetésére, kitüntetésére. Szükség esetén kikéri az osztályközösség véleményét. • Közvetít az iskola és a szülő között,szükség esetén behívja a szülőt elbeszélgetésre, kapcsolatot tart a tanulóközösség fejlődésében, életében meghatározó személyekkel. • Koordinálja az osztály SZSZ és az iskolai SZSZ munkáját. • Adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet végez (Ellenőrzi a személyes adatokat a KIR-ben az iskolatitkár segítségével, osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása, a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, törzslapok kitöltése és vezetése, érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, stb.) • Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetők számukra. • Tűzvédelmi tájékoztatást tart (menekülési útvonal, tűz-jelzés ismertetése). • Gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat kérésére jellemzést készít. • Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. • Az osztálykirándulásokat bejelenti, gondoskodik megfelelő számú kísérőtanárról. • Minden tevékenységét a gyermek céljainak előtérbe helyezése jellemezze! (neveltség, oktatási színvonal, tartalmas élet, pályaválasztás, egyéni boldogulás, közösségnevelés, egészségnevelés).

2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 2.8.1. Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás Ezen a területen első lépés a tehetség felismerése. A valamilyen területen az átlagostól többet teljesíteni képes tanulókkal törődés, tudatos foglalkozás mind a tanuló egyéni boldogulását, mind az iskolai munka színvonalasabbá tételét és az iskola hírnevének erősbítését is jelenti. A tanulók egy része már úgy jön a szakképző évfolyamra, hogy hozza magával „a tehetséget”. Ezt a hozott alapot kell felkarolni és tovább segíteni, ösztönözni a tanulót. 15 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Mivel a középiskola nem képes és nem is feladata, hogy az élet minden területén lehetőségeket tudjon teremteni, ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy kapcsolódjanak be iskolán kívüli tehetséggondozó csoportok munkájába (művészeti képzések, néptánc, sportegyesületek, nyelviskolák stb.). A nevelőmunka középpontjában a személyiségformálás áll. Ennek egyik része a tehetséggondozás, melynek folyamatában alapvető célunk, hogy a személyiség képességeit és kreativitását minél magasabb szintre emeljük, és felkészítsük arra, hogy képes legyen kiemelkedő teljesítmények elérésére. Ennek érdekében összehangolt munka folyik iskolánkban. A tehetség fogalmának értelmezése során a tanulói személyiség minél mélyebb elemzésére törekszünk, kidolgozzuk a tehetséggondozás alapelveit és formáit. A szaktanár, az osztályfőnök tehetségkutató és- fejlesztő munkáját az állandó kapcsolattartás és a kölcsönös tájékoztatás jellemzi. A személyiségfejlesztés iránya minden szakterületen azonos, a cél elérése érdekében a következő motivációs összetevőket kell erősítenünk: a kíváncsiságot, az érdeklődést, a becsvágyat, a teljesítményre törekvést, a szorgalmat, a kitartást, az emocionális fűtöttséget. A tehetséggondozás a tantárgyi órakereten kívül szakkörökben és egyéni foglalkozásokon történik. Diákjaink számára biztosítjuk az országos, megyei, illetve helyi szervezésű versenyeken való részvételt és az azokhoz szükséges felkészítést, melyeket a szakmai munkaközösségek szerveznek. Tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása. - A tehetséggondozó foglalkozások. - Iskolai sportkör (ISK). - Szakkörök. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) - A szabadidős foglalkozások (pl.: színház és múzeumlátogatások). - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. - A továbbtanulás segítése. - A tehetséges tanulók menedzselése (pályázatok, külföldi utak) - Egyetemi-főiskolai bemutatókon, nyílt napokon a részvétel megszervezése, biztosítása. - Tapasztalatszerző tanulmányi kirándulások, üzemi és intézményi látogatások szervezése. - A kiemelkedő képességű tanulókkal egyéni foglalkozás. 2.8.2. Felzárkóztatás, a kudarcélmény kezelése A személyiségfejlesztés középpontba állítását indokolja az is, hogy az iskolai munka során többször találkozunk alulteljesítő, tehetséges gyerekekkel. E mögött a jelenség mögött személyiségproblémák is állnak: emocionális kiegyensúlyozatlanság, szociális éretlenség, alacsony önértékelés, stb. Ezek a vonások nem feltétlenül a gyermek közvetlen adottságaiból fakadnak, hanem mögöttük külső – gyakran szülői, kortárscsoporti – hatás áll. A legkörültekintőbb nevelőmunka mellett is éri a gyerekeket az iskolában kudarcélmény. Ennek számos oka és összetevője van. Mi arra törekszünk, hogy a háttér mind alaposabb feltárásával a tanulóval közösen megfejtsük a kudarcokhoz vezető okokat. Tudatosítsuk ezeket mind iskolánk tanáraival, mind a tanulókkal, és a reális önértékelésre, helyes elemzésre irányítsuk a pedagógiai folyamatban résztvevők (szülő, iskola, gyerek) figyelmét. Az iskolánkban kidolgozott képzési rendben lehetőséget adunk mind a hiányosságok pótlására (felzárkóztatás), mind a tehetséges tanulók egyéni felkészítésére (tehetséggondozás). Az órakeretek és a szervezett foglalkozások kidolgozott rendjén túl biztosítjuk az intézményen 16 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

belüli továbblépéseket is. Az osztályfőnöki munka legfontosabb részének tartjuk, hogy a tanulók meg is ismerkedjenek az őket segítő lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a legfőbb kudarcforrás, a félelem leküzdéséhez, vagy legalábbis mérsékléséhez. Diákjaink elsősorban 18 év felettiek, így fiatal és nem fiatal felnőtteknek tekintendők. Ennek figyelembevételével törekszünk felzárkóztatásukra. Középiskolánkba az évente induló osztályokba nagyon sok iskolából érkeznek a tanulók. A hozott jegyek, azonos értékű osztályzatok esetén is különböző tanulói felkészülést jelentenek. A szakképző évfolyamra azok a tanulók jelentkeznek, akik a felsőoktatásba korábbi eredményeik, képességeik alapján nem tudnak, vagy nem akarnak továbbtanulni. A közöttük fellelhető, sokszor motiválatlan, akaratgyenge tanulók komoly kihívást jelentenek mind pedagógiai, mind tantárgymódszertani, mind ifjúságvédelmi szempontból. Gyakran bekövetkezik az az eset is, hogy mire az iskola érzékeli a problémát, a tanuló már kikerül a hatóköréből. Az ilyen tanulók könnyen választják az erőfeszítések helyett a kimaradást, hiszen azt jogkövetkezmény nélkül megtehetik. Megtartásukra csak a problémák korai felismerése esetén van remény. Az iskola felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások kínálatával igyekszik segíteni. Ezen foglalkozások száma korlátozott. Korlátot szab egyrészt a tanárok és tanulók terhelhetősége, másrészt az iskola rendelkezésére álló választható órakeret, amely költségvetési szempontokat érint. Ha a feltételek rendelkezésre állnak, még meg kell győzni a tanulót is, hogy a saját érdekében szükség van a foglalkozás igénybe vételére. Az iskola foglalkozási kínálata: - Tanulást segítő módszertani foglalkozások szervezése. - A tanulási problémákkal küzdőknek felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése. - Pótvizsgára felkészítő tanfolyamra irányítás, tanfolyamszervezés. - A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele - Differenciált képességfejlesztés - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - Egyéni foglalkozások, (pedagógus tanácsadás) - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata - Szakvizsgára felkészítés 2.8.3. Sajátos nevelési igényű tanulókat segítő feladatok Sajátos nevelést igényelnek azok a tanulóink, akik úgynevezett SNI-s (sajátos nevelési igényű), illetve a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) kategóriákban tartoznak. Valamennyien integrált oktatásban vesznek részt. A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti a tanulót az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelést és minősítést ír elő. ( Nkt. 56.§ (1) ) A tanórán kívüli foglalkozás terhére, a szakértői vélemények javaslata alapján fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A pedagógia nagy próbatétele a másság kezelése. Egyre több az ideggyenge, motorikus, fegyelmezetlen, olvasási és tanulási, valamint magatartás zavaros tanuló. 17 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Okok, feladatok, célok: Okok: - A felgyorsult technika fejlődésével (TV, videó, számítógép) a pedagógus személye nehezen tudja felvenni a versenyt. (lassú, unalmas). - A technikai eszközök helyettesítik az olvasást, melynek hiánya tanulási nehézséget, tanulási zavart okoz. - Nincs megfelelő családi modell, a megfelelő értékrend és a pozitív szemlélet kialakulásához, fejlődéséhez. - Lelki egyensúly hiánya, mely figyelemhiányból, közömbösségi és szeretethiányból tevődik össze. - A konfliktus megoldási technikák közül a győztes-vesztes modellt alkalmazzák, ami hatalmi harchoz vezet. (a győztes-győztes modell helyett) - A súlyos takargatni való a családban. - Túlzott terhelés, képességeket meghaladó elvárások, versenyhelyzet okozta stressz, gyenge alkalmazkodó képesség Lehetséges megoldások, feladatok: Tanulmányi téren: a. Hátrány-kompenzációs foglalkozások bevezetése. Pl. felzárkóztató foglalkozások a nehézséget okozó tantárgyakból, az órakeret függvényében b. Különböző tanulási módszerek elsajátítása tanári irányítással. Személyiség fejlesztés: a. Külső szakemberek bevonása, fejlesztőpedagógusok, pszichopedagógusok. b. Személyiség fejlesztő jellegű tréningek, pedagógiai, pszichológiai és szakmai tantárgyakat tanító pedagógusokkal. c. Tanulókkal egyéni elbeszélgetések d. Kis csoport létszámú foglalkozások: - önismeret - kommunikáció - illemtan - tanulási technikák - feszültségoldási technika (relaxáció) - konfliktus megoldási technika (Thomas Gordon) - diákjogok és kötelességek érvényesítése Cél: Megtanítani a gyenge teljesítményű fiatalokat - a konstruktív életvezetésre - önbizalmuk növelésére - az iskolai életben az értékes programok iránti motiválásra Annak a pedagógiának legyünk hívei, hogy” bízom benned, te ezt meg tudod csinálni”. -

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Szülőkkel való kapcsolattartás (szülő-nevelőtalálkozó). A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Külső szakember közreműködésének szükségességére felhívás 18 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2.8.4. A tanulók egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési és egyéb feladatok A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjét, valamint a felmentettekkel kapcsolatos rendelkezéseket a 20/2012. VIII.31 EMMI rendelet 142.§ (1) (2) (3) (4) tartalmazza. A gyógytestnevelés órák megszervezéséről és a testnevelési csoportbesorolásról pedig a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 5. § (2) rendelkezik. 2.8.5. Gyermek- és ifjúságvédelem 2.8.5.1. A gyermek és ifjúságvédelem meghatározása A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége, amelyek a fiatalok gondozását, nevelését és érdekvédelmét hivatottak biztosítani. 2.8.5.2. A gyermek és ifjúságvédelem jogszabályi alapjai A gyermekek védelmezéséről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 17. § (1) és (2) bekezdés értelmében az ”intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyezettsége esetén” a Gyermekjóléti Szolgálat felé, illetve indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni. A 14. § (3) bekezdése b) és a Gyvt. 17. § (1), (2) bekezdésében meghatározott személyek és szervek jelzési kötelességüket írásban, krízishelyzet esetén utólagosan írásban kell, hogy teljesítsék. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működési feltételeiről szóló 15. § 1998. MN. rendelet 2/a pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint együttműködésük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálattal esetmegbeszélést kell tartani. A 14. § (3) bekezdése szerint az esetmegbeszélés lehet: • esetkonferencia, ahol a család és a családdal foglalkozó szakember az adott család ügyében tart megbeszélést • szakmaközi megbeszélés, amelyek a Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer tagjai vesznek részt előre megbeszélt időpontban és témakörben. 2.8.5.3. A gyermek és ifjúságvédelem iskolai szereplői Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős tanár végzi, aki a törvényi háttér ismeretében összehangolja a gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények és a tantestület munkáját. Ezeknek a feladatoknak az ellátásában az intézmény pedagógusai is részt vesznek. Iskolánkban nem kerülhet sor a tanuló hátrányos megkülönböztetésére sem származása, sem neme, vallása, vagy nemzeti-etnikai hovatartozása, és egyéb bármely ok miatt. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve feltárja a tanulókat veszélyeztető körülményeket, figyelemmel kíséri a szociálisan hátrányos helyzetű diákok helyzetét, segít támogatásuk megszervezésében. Iskolánk kapcsolatban áll az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Sz-Sz-B. Megyei Rendőrfőkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával, a Vöröskereszttel, és a települési 19 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

önkormányzatokkal. Ezek a szervezetek segítik intézményünket egyrészt a testi-lelki egészség, a testi épség megőrzéséhez nélkülözhetetlen ismeretek átadásában, másrészt a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásával. Felvilágosító előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával osztályfőnöki órákon, ahol fő téma a dohányzás, a drog, az alkohol káros hatásainak megismertetése. A tanulók egészségének megóvása érdekében fejti ki tevékenységét az iskolaorvos és a védőnő is, akik rendszeres vizsgálatokat és szűréseket végeznek. A középiskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével igyekszik tanulóit a társadalom által helyesnek vélt életmódra nevelni. Alapvető probléma a valamilyen szempontból hátrányos helyzetről tudomásszerzés, a tanuló hátrányos helyzetének felismerése. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival összefüggő, fontos a diszkréció, az empátia, a gyorsaság, a hatékonyság. Az iskola számára elemi érdek a tanuló hátrányos helyzetének megszüntetése, mert a körülményei befolyásolják eredményeit, viselkedését, társaihoz és a munkához való viszonyát. 2.8.5.4. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - nehezebb, súlyosabb helyzetben levő tanulók számára szakemberek segítségének igénybevétele (pszichológus, mentálhigéniás szakember), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - az iskolai étkezési lehetőségek, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, tankönyvgyűjtés), - a szülőkkel való együttműködés, - kapcsolattartás az iskolán kívüli ifjúságvédelemben érdekelt szervezetekkel, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. - tanév elején helyzetfelmérés készítése a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanulókról - speciális szolgáltatások elbírálása, folyósítása: étkezési hozzájárulás, tankönyvvásárlási támogatás, tandíjkedvezmény - egészségvédelmi, életmódbeli felvilágosító, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések szervezése (dohányzás, alkohol, drog). - hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulók, tanulmányi munkájának, segítésének megszervezése (jobb tanulók felkérése, esetleges tanári korrepetálás) 2.8.5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 20 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

Veszélyeztetett tanulók társadalmi, szociális helyzetének figyelembevétele határozza meg a tanulókkal való foglalkozást (beszélgetés, tanácsadás) kapcsolatteremtés szülőkkel, nevelőszülőkkel. Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének felmérése lehetőség szerint a családok helyzetének (anyagi, szociális) megismerése. Az állami gondozott tanulók nyilvántartása, segítése kapcsolattartás a pártfogókkal.

2.8.5.6. Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények - A tanuló egyéniségének, emberi, gyermeki személyiségi jogainak tiszteletben tartása - Előítélet mentes közelítés, segítés, meghallgatás - Az egyéni, családi, intim információk bizalmas kezelése. - Minden tanulóhoz, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévőkhöz tapintattal szeretettel közeledés. 2.8.5.7. Az ifjúságvédelmi felelős feladata • Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. • Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészítik az iskola gyermekvédelmi munkatervét. • Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. • Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. • Minden tanév elején írásban tájékoztatják a szülőket és a tanulókat saját tevékenységükről, feladataikról és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. • Tájékoztatják a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. • A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szerveznek. • Figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesznek a pályázatokon. A szociális ösztöndíjak elbírálásánál, véleményükkel segítik az igazgató döntését. Különleges feladatai, jogkörei A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki: ◊ az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására; ◊ családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; ◊ tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére; ◊ anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezik a polgármesteri hivatalnál; ◊ a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készítenek; ◊ figyelemmel kísérik és segítik pályaválasztásukat, továbbtanulásukat; 21 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

◊ szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasolnak, és közreműködnek ezek megvalósításában, legvégső esetben javaslatot tesznek a gyermek(ek) családból történő kiemeléséről. ◊ Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezik a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását. ◊ A polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesznek a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában. ◊ Munkájuk ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába. ◊ Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken. ◊ A tudomásukra jutott bizalmas információkat megőrzik, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki. ◊ A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárják a pedagógusok elé. 2.8.5.8. Ellenőrzés, értékelés Az igazgató felkérése alapján beszámolnak az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységéről.

2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 2.9.1. A tanulói jogok A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. ● A tanulót megilleti a tájékozódás joga az iskola alapdokumentumaival, programjaival kapcsolatban ● A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat időpontját 5 munkanappal korábban megtudja. ● A dolgozatok érdemjegyét a feladatok pontozásával és a ponthatárok megállapításával kell a szaktanároknak kialakítani. ● A tanuló joga, hogy dolgozatát 20 munkanapon belül kiértékelve visszakapja. Az adott határidőn túl kézhez kapott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A szabály be nem tartása miatt az érintett diák írásban tehet panaszt az iskola vezetőségénél. ● A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat. Egyéb írásbeli számonkérés nincs kizárva. ● Joga van megtudni a szaktanártól és az osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés szempontjait megismerni. ● Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül. 22 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Önrendelkezési joga alapján választhat a Pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. ● A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. ● Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét betölti – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. ● Az egyesülési jog alapján részt vehet a diákkörök, a sportkör, szakosztályok munkájában, foglalkozásain. ● A tanuló választó és választható lehet a diákképviseletbe, ott valamennyi javaslattételi és egyetértési jogával élhet. ● A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, kérheti a jogorvoslat lehetőségét. ● Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken részt venni. ● A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák. ● A tanulóra is vonatkozik az információs önrendelkezési jog: - személyes adatot feldolgozni és felhasználni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A tanuló nevére szóló levelet csak a címzett olvashatja el. Az adatvédelemhez való jognak érvényesülnie kell a digitális adatforgalomban is. ● A tanulót megilleti a véleménynyilvánítási jog: - a tanuló joga, hogy – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – szabadon véleményt nyilváníthasson vagy javaslatot tehessen az ő személyét és tanulmányait érintő kérdésről. Véleményét szóban vagy írásban teheti meg, melyre legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. A véleménynyilvánítás nem vonhat maga után hátrányos megkülönböztetést. ● A tanulót megilleti a különleges gondozáshoz való jog: - a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak az Nkt. 56. § (1) alapján joga, hogy a személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, gondozásban, kedvezményben részesüljön, - az erre jogosító dokumentumot köteles bemutatni az iskola igazgatójának, aki ez alapján hoz határozatot. ● A tanulónak joga, hogy részesülhet a jogszabályokban meghatározott módon és mértékben, szociális és társadalmi juttatásokban (kedvezményes étkeztetés, tankönyvellátás). ● A tanulónak joga, hogy szaktárgyi verseny országos döntőbe jutásakor, OKTV területi, országos döntőbe kerülése esetén 3 nap felkészülési időt vegyen igénybe. A felkészülés munkarendjét a tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell. Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási időben felkészülési időt. ● Nyelvvizsgára egy tanévben a tanuló 3 tanítási napot vehet igénybe nyelvenként, melybe a vizsganapok nem számítanak bele. ● A tanulónak joga van vallásának gyakorlásához oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát nem sértheti. ● A tanulót megilleti, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 23 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

● A tanuló joga, hogy félév és év vége előtt tudjon a független vizsgabizottság létezéséről, amelyhez az év vége előtt 30 nappal fordulhat. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagából. A vizsga évfolyamonkénti követelményeit az intézményi vizsgaszabályzat tartalmazza. Osztályozó vizsga szervezésére évente két alkalommal (augusztusban és áprilisban) kerül sor, jelentkezni az intézmény igazgatójához benyújtott írásbeli kérelem alapján június 15-ig, illetve február 15-ig lehet, erre rendszeresített formanyomtatványon (beszerezhető az iskolatitkártól). A vizsga pontos időpontjáról a diákok az iskola honlapján vagy az osztályfőnöküktől, követelményeiről pedig a szaktanáraiktól kapnak tájékoztatást. Igazgatói engedéllyel, indokolt esetben osztályozó vizsga más időpontban is szervezhető. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagágából; illetve előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. A vizsgák letételét az igazgatótól az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. ● A tanulónak joga van előrehozott érettségi vizsgát tenni az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. Az előrehozott érettségi vizsgák letételét az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. ● A tanuló indokolt esetben jelenthet. ● A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi és év végi eredménye reális értékeléséhez a megfelelő számú érdemjegy kerüljön be folyamatosan a naplóba. ● A tanulót megilleti az alkotás vagyoni joga: - a tanuló által a tanórán vagy iskolai foglalkozáson készített tárgyak, műalkotások, szellemi termékek (beszámoló, kiselőadás, gyűjtőmunka) a tanuló saját tulajdonát képezik, melyről az iskola javára lemondhat. ● A tanulót megilleti a magántanulói státuszhoz való jog: - megfelelő indok esetén, szülői kérelemre a tanuló, mint magántanuló folytathatja tanulmányait. Hátrányos helyzetű kiskorú magántanuló esetén az igazgatói engedély megadásához a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése is kötelező - felkészítéséről a szülő gondoskodik, jogairól és kötelességeiről, a vizsgaidőszakokról az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőt. - félévkor és év végén legkésőbb az utolsó tanítási héten tudását osztályozó vizsga keretében értékeljük, az igazgató egyéni elbírálás alapján a félévet követő első osztályozó vizsga időszak utolsó napjáig kedvezményt adhat - amennyiben a felmentés egészségügyi okokból történik, a felkészítést az iskola végzi. ● A tanuló megfelelő indoklással vendégtanulói jogviszonyt kérelmezhet az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló járni szeretne. ● Iskolánk biztosítja a továbbtanuláshoz való jogot, utolsó évfolyamon egyetemi, főiskolai nyílt napon vehetnek részt, ha ezt az osztályfőnökkel előre egyeztették. A nyílt napról szóló igazolást a tanulónak másnap be kell mutatnia. 2.9.2. Diákönkormányzat A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van: -

SZMSZ elfogadása előtt Tanulói szociális juttatások elosztási elveinek elfogadása előtt Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzösszegek felhasználásakor A házirend elfogadása előtt. 24 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Javaslattevő joga van - DÖK patronáló tanár személyére az igazgatónak

2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.10.1. A szülő-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -

szülői értekezlet fogadóóra a szülők írásos tájékoztatása nyílt nap szülői szervezet

2.10.2. A tanuló-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -

iskolai diákközgyűlés osztályközgyűlés osztályfőnöki óra személyes megbeszélés a tanárokkal személyes beszélgetés az iskolavezetés tagjaival írásbeli beadvány, tájékoztatás, értesítés, utasítás

2.10.3. A pedagógus-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -

nevelőtestületi értekezlet munkaközösségi értekezlet osztályközösségi értekezlet személyes megbeszélés az iskolavezetés tagjaival személyes ügyintézés az iskola hivatalában írásbeli tájékoztatás, értesítés, utasítás, beadvány

2.11. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai,valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.11.1. A 2013. április 01-től hatályos SZMSZ iskolai vizsgákra vonatkozó rendelkezései Kivonat az SZMSZ-ből: 8.7. Az iskolai vizsgák rendje 8.7.1. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette egyes tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 25 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott szakmai,- vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, a) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 8.7.2. A javítóvizsgák rendje (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) - 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Keresztfélévben végzős osztály esetén az igazgató javító vizsgát engedélyezhet a január 15-január 31 közötti időszakban is. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15., augusztus 31. és a január 15., január 31. közötti időszakban kell kijelölni napokat. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló kérésére jön létre osztályozó vizsga (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatónál a vizsgára jelentkezni. Az 26 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

igazgató a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott szakmai,- vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott szakmai,- vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 2.11.2. A tanulmányok alatti vizsga: osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga. A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánossága hozza a vizsgák követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Ha a tanuló neki fel nem róható okból nem tudott a vizsgán megjelenni, vagy a megkezdett vizsgát nem tudta befejezni, igazgatói engedéllyel mindhárom vizsgatípusból pótló vizsga szervezhető. 2.11.3. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá • más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. • az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2.11.4. Az írásbeli vizsga szabályai A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 27 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Idegen nyelvekből pedig 45/60/90 perc a tanuló tantervi óraszámától függően. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja: • az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb a kidolgozási idő harminc százalékával meg kell növelni, • lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, • engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. 2.11.5. A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivételt képeznek az idegen nyelvek. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja: • a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, • engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, • ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. 28 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2.11.6. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: • testnevelés, • informatika, • ének-zene, • rajz és műalkotások elemzése • OKJ-s képzés szakmai tantárgyai A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az interaktív vizsga szabályai azonosak a gyakorlati vizsga szabályaival. 2.11.7. Az alkalmassági vizsga szabályai 2.11.7.1. Az alkalmasság vizsgálata Az alkalmassági vizsga része a bemeneti feltételek meglétének megállapítása: az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség és az előírt gyakorlat meglétének vizsgálata is. 2.11.7.2. Az alkalmassági vizsgák típusai - Bemeneti kompetenciák meglétének vizsgálata - Egészségügyi alkalmassági - Pályaalkalmassági 2.11.7.3. Az alkalmassági vizsgák szervezése - a bemeneti feltételek megléte dokumentumok vizsgálata alapján - a bemeneti kompetenciák megléte szóbeli vagy írásbeli, vagy gyakorlati, vagy interaktív vizsga alapján a 2.11.4.-5.-6. pontok szerint - az egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat külső szervek bevonásával 2.11.8. Beszámoltató rendszerű képzés A gimnáziumi és a szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja. A felnőttoktatás levelező munkarend szerinti oktatása esetén a számonkérés módja azonos a beszámoltató rendszerű képzés esetén alkalmazott számonkéréssel. - A beszámoltató rendszerű képzés esetén az iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. 29 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

- A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. - A felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. - A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles: a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni, b) félévkor és tanév végén beszámoltató (osztályozó) vizsgát tenni. - A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. - A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. - A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg. 2.11.9. Az tanulmányok alatti vizsgák egyes vizsgatantárgyainak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 50 %-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 60 %-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 50 %-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 – 29 % - elégtelen 30 – 49 % - elégséges 50 – 69 % - közepes 70 – 84 % - jó 30 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

85 – 100 % - jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A tantárgyakból a vizsga letételéhez szükséges alapvető segédeszközökről a tanuló köteles gondoskodni. (szótárak, függvénytáblázat, számológép, atlasz, körző, vonalzó, szöveggyűjtemény, stb.) Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyag a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20 %-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80 %-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti részletes követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Magyar nyelv és irodalom Irodalom Az irodalom vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A 8-10 kérdésből álló feladatsor irodalomtörténeti, irodalomelméleti illetve az alkotókkal kapcsolatos tényismereteket kér számon a vizsgázótól, valamint rövid esszé, jellemzés írását várja el. Az írásbeli vizsgára összesen 50 pont adható. Szóbeli vizsgaforma az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanár a tananyagnak megfelelő tételsort állít össze, ahol stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. A szóbeli vizsgán összesen 50 pont adható, amelyből 40 pont a tartalomra, 10 pont az előadásmódra vonatkozik. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el, amelyből az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok segítségével (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Az írásbeli vizsgán összesen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsgán az adott évfolyam tananyagából összeállított 5-10 tétel alapján ad számot tudásáról a vizsgázó. A szóbeli vizsgán összesen 50 pont adható, amelyből 40 pont a tartalomra, 10 pont az előadásmódra vonatkozik. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el, amelyből az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Történelem 31 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az adott tanévnek az iskola helyi tantervében meghatározott tananyagát kéri számon. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő feladatokból áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgán tíz tételből két címet kell húzni a tanulónak: egy egyetemes történelmi és egy magyar történelmi kérdést. ( A 9. évfolyam vizsgáján, ahol ezt a tananyag nem teszi lehetővé ezt a megosztást nem kell érvényesíteni.) A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 50 pont. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 50 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont. Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az adott osztály óraszámához igazítva. A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45/60/90 perces, az elérhető összpontszám 60%-a. A szóbeli vizsga két részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában és egy szituáció eljátszása. Mindkét feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán az összpontszám 40%-át lehet elérni. Matematika A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Javítóvizsgán: amennyiben az írásbeli teljesítménye nem éri el a 30%-ot, de meghaladja a 15%-ot, akkor az adott évfolyamon tanult definíciókra és tételekre épülő szóbeli vizsga követi az írásbelit. Aki osztályozó/különbözeti vizsgát tesz: a tanuló lehetőséget kap, hogy adott tanév tananyagából féléves intervallumokra bontva adjon számot tudásáról. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak, mely témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. 32 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 50 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: ábraelemzés rövid válaszos feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok. A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 4-4 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 50 pont. Kémia A kémia vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 50 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: rövid kiegészítendő típusú feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok legalább két számítási feladat. A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 4-4 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 50 pont. Földrajz A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 7 %-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: alapvető térkép-topográfiai ismereteket ellenőrző, alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 11. évfolyamon félévi vizsga esetén). 33 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes időtartama 90 perc. A gyakorlat bemutatása a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok: a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének-zene Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze; írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből. a vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdal betű, vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám 30 pont. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzeneelemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 40 pont. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból egy maga által összeállított, (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai. Stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximális elérhető pontszám 30 pont. Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 90 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: • Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. • A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). • Az emelt óraszámú informatika osztályokban az adott tanév tananyagától függően elméleti számonkérést is tartalmaz. A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Mozgókép és médiaismeret A vizsga írásbeli, és a tantárgynak a helyi tantervben előírt tananyagát kéri számon. A feladatlap egy rövid válaszokat igénylő részből és egy röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid 34 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

választ igénylő kérdések a média,- és filmelméleti alapfogalmak ismeretét kérik számon. Az esszében a média működésével és médiaszövegek jellemzésével kapcsolatos kérdést kell 1520 sorba kifejteni. A vizsga időtartama: 45 perc A vizsgán elérhető pontszám 100 pont Rajz és műalkotások elemzése Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 50 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 50 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. OKJ szerinti szakmák szakmai tantárgyai (moduljai) A számonkérés a szakvizsga követelményei szerint az időarányos tananyagból. Írásbeli vizsgarész esetén maximum 60 perc a vizsga, szóbeli vizsgarész esetén 30 perc felkészülési idő után maximum 15 perc a vizsga, gyakorlati vizsga esetén 30-120 perc (a gyakorlati feladat jellegétől függően) közötti a vizsga időtartama. Minden vizsgarész 0-100 pont között pontszámmal értékelendő. Ha egy tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, az egyes vizsgarészek pontjainak számtani átlaga adja a végső pontszámot. 2.11.10. A szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.11.10.1. Az érettségit adó, nappali rendszerű iskolai oktatás esetén, ha az iskola tart szóbeli felvételi vizsgát, annak követelményei A szóbeli felvételi vizsga rendje azonos a tanulmányok alatti vizsgák szóbeli vizsgáira (2.11.5.) vonatkozó előírásokkal. Ének-zene Anyaga az általános iskolában tanult dalokra, zenei készségekre épül. Az ének-zene osztályba felvett tanulók iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan hangszeres tanulmányaikat különböző zeneiskolákban folytatják. Az ének-zenei osztályba jelentkezőknek tudniuk kell: - 20 szabadon választott népdalt énekelni, szolmizálni, elemezni - pentatom dallamot visszaénekelni - ritmust visszatapsolni - lapról olvasni Kodály 333 olvasógyakorlatait. Ismerniük kell: - a hangnemeket és előjegyzésüket 2 keresztig és 2b-ig. 35 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A meghallgatáson összesen 25 pont adható. Testnevelés A mérés keretében fizikai képességeket vizsgálunk. Ezek a következők: 60 m futás, 600 m futás, medicinlabda-dobás, ötösugrás, egykezes hajítás, távolugrás, labdás ügyesség felmérése. A gyakorlati felvételin összesen 25 pont adható. Idegen nyelv - szóbeli Elbeszélgetés és képleírás keretében a nyelvi készségeket mérjük fel. A beszélgetés témakörei: család, iskola, szabadidő, napirend, lakás, étkezés, utazás. A szóbeli meghallgatás összesen 25 pont adható. 2.11.10.2. A szakiskolai beiskolázás, és a felnőttoktatás tekintetében az iskola nem szervez felvételi vizsgát.

2.12. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 2.12.1. Tanulói jogviszony létesítésének helyi szabályai Intézményünkkel az a tanuló létesíthet tanulói jogviszonyt, aki - az adott iskolatípus jogszabályban meghatározott belépési feltételeit teljesíti. Az iskola a tanulói jogviszony létesítést felvételi vizsgához kötheti. A felvételi értesítést követően, a tanév rendje szerinti napon beiratkozik. - a felnőttoktatásban a jelentkezési lapot kitölti, a szükséges mellékleteket leadja, az előírt fizetési kötelezettségeket teljesíti. A jelentkezés-beiratkozás egy lépésben történik, a jelentkezési lap leadásával. - más iskolából kéri átvételét az intézményünkbe, s bizonyítványával igazolja, hogy teljesítette azokat a tantárgyi követelményeket, amelyeket a mi Pedagógiai Programunk is előír. - az iskola igazgatója engedélyezheti azon tanulónak is az átvételét is, aki nem felel meg mindenben a Pedagógiai Program előírásainak, de osztályozóvizsgával/különbözeti vizsgával teljesítheti azt. 2.12.2. A felvételi eljárás általános elvei A felvételi eljárást mindenkor a tanév rendje szabályozza. 2.12.2.1. Az iskola a felnőttoktatásban és a szakiskola nappali rendszerű iskolai oktatás 9. osztályába felvételhez nem szervez felvételi vizsgát. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, a jelentkezőket az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye alapján rangsorolja. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. A szakképzés tekintetében a felvétel feltétele a szakmai kerettantervben és a szakmai vizsgakövetelményben meghatározott egyéb alkalmassági előírásoknak megfelelés is.

36 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2.12.2.2. A nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamára történő beiskolázáshoz: - ha az iskola nem szervez felvételi vizsgát, a jelentkezőket az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye alapján rangsorolja. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. -

ha a iskola szervez felvételi vizsgát, azt az érvényben lévő EMMI rendelet alapján teszi. A vizsga részei: - írásbeli vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból - szóbeli elbeszélgetés: haladó angol nyelvi osztályba angol nyelvből - képesség, készség mérése: ének-zene osztályba ének tantárgyból testnevelés osztályba, testnevelésből szakképzés tekintetében az előírt alkalmassági feltételek megléte Jelentkezés módja: az általános iskolákon keresztül történik. Az általános iskolából hozott pontszámot a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményekből számítjuk. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. 2.12.3. A különböző irányultságú, nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9. évfolyam osztályaiba a felvétel előírásai 2.12.3.1. Általános tantervű osztály Az osztályba az olyan szorgalmas, jó képességű tanulók jelentkezését várjuk, akiknek még formálódik az érdeklődési köre Írásbeli felvételi vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból. Szóbeli elbeszélgetés: nincs. A felvételi döntésnél az általános iskolából hozott pontokat és az írásbeli felvételi eredményeit vesszük figyelembe. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 100 pont. Ebből: - a tanulmányi eredményekből számított hozott maximális pontszám: 50 pont - az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 25 pont matematikából: 25 pont 2.12.3.2. Musical ének osztály Az osztályba olyan szorgalmas tanulók jelentkezését várjuk, akik az átlagostól jobban érdeklődnek a művészetek iránt és az énekkel kapcsolatban igazolt iskolán belüli- kívüli többlettevékenységet folytatnak. Írásbeli felvételi vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból. Képesség, készség mérése ének-zene-mozgáskészség területen. Anyaga az általános iskolában tanult dalokra, zenei készségekre épül. 37 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A musical ének osztályba felvett tanulók iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan hangszeres képzéseiket különböző zeneiskolákban folytatják. A musical ének osztályba jelentkezőknek tudniuk kell: - 10 szabadon választott népdalt énekelni, szolmizálni, elemezni - tánc-mozgásképesség bemutatás - ritmust visszatapsolni - 10 szabadon választott musical dalbetétet énekelni Ismerniük kell: - a hangnemeket és előjegyzésüket 2 keresztig és 2b-ig A felvételi döntésnél az általános iskolából hozott pontokat, az írásbeli és a képesség mérés eredményeit számítjuk be. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 100 pont Ebből: - az énekkel kapcsolatban igazolt iskolán belüli- kívüli többlettevékenység 10 pont - a tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 20 pont - az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 25 pont matematikából: 25 pont - az iskolai képesség, készség mérése során szerezhető maximális pontszám: 20 pont 2.12.3.3. Angol-humán osztály (5 órás angol, vagy más nyelv) Az osztályba olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik már tanulták az angol nyelvet és az átlagostól jobban érdeklődnek a bölcsészettudományok iránt. Írásbeli felvételi vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból. Szóbeli elbeszélgetés keretében az idegen nyelvi készségeket mérjük fel. A beszélgetés témakörei: család, iskola, szabadidő, napirend, lakás, étkezés, utazás. A felvételi döntésnél az általános iskolából hozott pontokat és az írásbeli és a szóbeli vizsga felvételi eredményeit vesszük figyelembe. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 100 pont Ebből: - a tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 25 pont - az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 25 pont matematikából: 25 pont - az iskolai szóbeli elbeszélgetésen szerezhető maximális pontszám: 25 pont 2.12.3.4. Angol-reál osztály Az osztályba olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik már tanulták az angol nyelvet és az átlagostól jobban érdeklődnek a természettudományok iránt. Írásbeli felvételi vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból. Szóbeli elbeszélgetés: nincs. A felvételi döntésnél az általános iskolából hozott pontokat és az írásbeli felvételi eredményeit vesszük figyelembe. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 100 pont. Ebből: 38 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

a tanulmányi eredményekből számított hozott maximális pontszám: 50 pont - az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 25 pont matematikából: 25 pont 2.12.3.5. Az iskola vezetése a felvételi rangsort megküldi az országos felvételi központba. A beiskolázás az összpontszám szerinti rangsor alapján történik a felvételi központ visszajelzése után. Az SNI és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében a felvételi eljárás a Közoktatási Törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározottak alapján történik. A szakértői vélemény és a szülői kérelem figyelembe vételével az írásbelit szervező iskola igazgatója hoz döntést a lehetséges kedvezményekről. 2.12.4. A szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 2.12.4.1. A felvételre vonatkozóan a Pedagógiai program 2.12.2.2. pontjában foglaltak szerint jár el az iskola. 2.12.4.2. A szakképzési törvény szakközépiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 39 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

(7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 2.12.4.3. A szakképzési törvény szakiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. (5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. 2.12.4.4. A szakképzési törvény átvételre és az előzetes tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezései 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. (3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, 40 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került. (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

2.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Iskolánk az ifjúság-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködve törekszik a tanulók egészségügyi ismeretei széleskörűen bővíteni. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok ismerjék az elsősegélynyújtás és legfőképp az újraélesztés alapszintű feladatait, ezért nagy hangsúlyt helyezünk az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására. 2.13.1. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának rendje -

a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés 9-12. osztályában: A képzés felmenő rendszerben a 10. évfolyamon kezdődik, az osztályfőnöki órák keretein belül zajlik. a szakképző évfolyamokon önálló tantárgyként, vagy a munkavédelembalesetvédelem-tűzvédelem-környezetvédelem témakör oktatása során, az adott tantárgyba integrálva, vagy egyéb szabadon választható tantárgyba integrálva

2.13.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának tartalma - Helyszínbiztosítás, mentőértesítés szempontjai, légútbiztosítás, újraélesztés lépései - Alapszintű újraélesztési feladatok gyakorlása Ambu babán - Speciális sérülések, illetve törés, ficam ellátása, különböző fektetési módok és speciális műfogások - Mérgezések fajtái, ellátásuk, sebellátás, égés, fagyás, vérzés ellátása, vérzéscsillapítás. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának részletes tartalmát a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza.

2.14. Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§) Az iskola együttműködési megállapodásokat köt a közösségi szolgálat teljesítéséhez. A közösségi szolgálat dokumentálását az osztályfőnökök végzik, a teljesítés tényét a törzslapban rögzítik.

41 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Helyi tanterve 3.1. A választott kerettantervek megnevezése 3.1.1. Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.1.2. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 3.1.3. Kerettanterv a szakiskolák számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára 3.1.4. Kerettantervek a felnőttoktatás számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 12. melléklet - Kerettantervek a felnőttoktatás számára

3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megtervezése, óraszáma Az iskola a tantárgyi kerettantervekben meghatározott órakeret 90%-át meghaladó időkeretet terhére a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, elmélyítésre, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A tantárgyi kerettantervekben szereplő választhatóságot az iskola a szaktanárok kompetenciájába adja.

42 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.2.1. Óraterv a nappali rendszerű iskolai oktatás gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv Angol II. idegen nyelv Német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1 8 35

2 2 2 1 2

2 2 2 2 1 1

1 5 1 4 35

1 5 1 4 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A gimnáziumi kerettantervi tantárgyi struktúrából, ahol választási lehetőség van, ott a „A” változat szerinti tantárgyi kerettanterveket használja.

43 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.2.1.1. Általános tantervű gimnáziumi osztály helyi tanterv szerinti óraterve a szabadon tervezhető órakeret felhasználására Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás gimnázium Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Általános tantervű gimnáziumi osztály Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Felzárkóztatás Jelenismeret Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Érettségire felkészítés két szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret

3 1

3 1

1

1

1

1

2+2

3+3

6

8

4

4

A felzárkóztatás (és gyakorlás, szintre hozás) keretében 1-3 tantárgy heti óraszáma emelhető meg, a két évfolyamon akár eltérő elosztásban, a mindenkori tanulói összetétel és előzetes tudás ismeretében. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia - Társadalomismeret Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. 3.2.1.2. Musical-ének osztály Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás gimnázium Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Musical-ének tantervű gimnáziumi osztály Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1 3

1 3

1 1 2

1 1 3

2

3

Jelenismeret Ének-zene Dráma fakt. Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív 44

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

tantárgy, pl. kémia fakt.) 4 4 6 8 Szabadon tervezhető órakeret A Dráma fakt. a musical-ének irányultságú osztály tanulói részére 11-12.o-ban kötelező, a választott érettség tárgytól függetlenül. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért a rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. 3.2.1.3. Emelt szintű angol-humán tantervű gimnáziumi osztály helyi tanterv szerinti óraterve a szabadon tervezhető órakeret felhasználására Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás gimnázium Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Emelt szintű angol-humán tantervű osztály Tantárgyak I. idegen nyelv Angol Jelenismeret Gazdasági és pénzügyi kultúra II. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Társadalomismeret fakt. Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. történelem fakt.) Szabadon tervezhető órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 1 1

2 1 1

2 1

2 1

1

1 1

4

4

2

3

6

8

Alkalmazott gimnáziumi kerettanterv az I. idegen nyelv tekintetében: 3.3.1. Emelt idegen nyelv (angol) A Társadalomismeret fakt. a humán irányultságú osztály tanulói részére 12.o-ban kötelező, a választott érettség tárgytól függetlenül. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia 45 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

Földrajz Kémia Társadalomismeret (Jelenismeret+Gazdasági és pénzügyi kultúra II.+Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek+12.o.-ban Társadalomismeret fak. heti 1 órában)

Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. 3.2.1.4. Emelt szintű angol-reál tantervű gimnáziumi osztály helyi tanterv szerinti óraterve a szabadon tervezhető órakeret felhasználására Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás gimnázium Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Emelt szintű angol-reál tantervű osztály Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2

2 2

2

2

2

3

2 6

3 8

I. idegen nyelv Angol Matematika Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Természettudomány fakt. Szabadon tervezhető órakeret

4

4

Alkalmazott gimnáziumi kerettanterv az I. idegen nyelv tekintetében: 3.3.1. Emelt idegen nyelv (angol) A Természettudomány fakt. a reál irányultságú osztály tanulói részére 11-12.o-ban kötelező, a választott érettség tárgytól függetlenül. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása.

46 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.2.2. Óraterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára a., Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – nappali rendszerű iskolai oktatás szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

10. évf. 11. évf.

2 2 1 1 1

12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. b., Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás szakközépiskola Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

1

1

Jelenismeret 47

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

11. évf.

12. évf.

Felzárkóztatás Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret

3

4

3

4

2+2

2+2

4

4

A felzárkóztatás (és gyakorlás, szintre hozás) keretében 1-3 tantárgy heti óraszáma emelhető meg, a két évfolyamon akár eltérő elosztásban, a mindenkori tanulói összetétel és előzetes tudás ismeretében. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Biológia - Fizika - Kémia (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a kémia óraszámát növelte) - Földrajz (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a földrajz óraszámát növelte) - Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek vagy: Kereskedelmi és marketing alapismeretek vagy: Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért kémia, földrajz, művészetek (a tanult művészeti tantárgynak megfelelően), etika és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. c., Szakmai tárgyak órakerete A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik! A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Szakmai tárgyak órakeretéből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető felhasználása valamennyi ágazat esetén: 48 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

a., A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a 9-12. osztályokban (heti 1 óra): 9. és 10. o.: 1-1 óra EU ismeretek 11. és 12. o.: 1-1 óra Egészséges életmód népszerűsítése b., A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a szakképző évfolyamokon(heti 4 óra): - Ha egy szakképző évfolyam van (13.évfolyam ): 1óra Egészséges életmód népszerűsítése és 3 óra Életpályatervezés - Ha kettő szakképző évfolyam van (13. és 14. évfolyam): Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 13. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Egészséges életmód népszerűsítése 14. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Életpályatervezés A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 3.2.2.1. Szociális ágazat (Ágazat száma: III.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két-évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Szociális ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő 54 762 02 Szociális asszisztens 54 762 03 Szociális szakgondozó 54 761 01 Gyermekotthoni asszisztens 54 761 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 49

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év

35 óra/hét

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Összesen:

2268 óra

2540 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképe szakképz sítésÁgazati szakképzés a közismereti és specifiku oktatással párhuzamosan közismer s utolsó et nélkül évf. Szakmai 5/13 és Tantárgya követelmény 9. 10. 11. 12. 1/13 2/14. k modulok heti heti heti heti heti órasz ö órasz ö órasz ö órasz órasz ö heti ám ám g ám g ám g ám g óraszám y y g y g y g e y e y e gy e y e gy e gy 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi 0, 0, egészség és egészség és 5 5 biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztat Foglalkoztatá 0,5 ás II. s II. 11498-12 Foglalkoztatá s I. Foglalkoztat (érettségire 2 ás I. épülő képzések esetén) Szakmai készségfejle sztés és 1 2 2 5 kommuniká ciós gyakorlat Társadalomi 1, 1, 1 1 4 smeret 5 5 10 525-12 Társadalomi A szociális smereti és 1 ellátás 0, 7 7 szociálpoliti 1 0 1 4 általános 5 2 0 kai 8 tevékenységei gyakorlat Szociálpolit ikai, jogi és 4, 1 1 2 etikai 5 ismeretek Pszichológi 1, 4, ai és 1 2 5 5 pedagógiai 50 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

ismeretek Pszichológi 0, 7 ai gyakorlat 5 0 Egészségüg yi alapismeret ek Népegészsé 0, gügyi 5 10559-12 ismeretek Elsősegélyny Az újtási elsősegélyn feladatok yújtás gyakorlata Ápolási ismeretek Alapápolási gyakorlat 10556-12 Gondozási Gondozásiismeretek ápolási Gondozási alapfeladatok szükséglete k Gondozási gyakorlat A szociális munka A szociális munka gyakorlata Szociális 10574-12 gondozás Személyes A szociális gondoskodás gondozás gyakorlata A szociális szakember személyiség ének védelme Gazdálkodá si alapismeret 10575-12 ek Szociális A szociális szervezés intézménye k gazdálkodás

0, 3 5 3

2 1

2

1

5 4

3

2

1

3 2

1, 3 5 6 2,5 2,5 1,5 1,5 1 3 2 3,5 2

1

2

1

51 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

a Vezetési szervezési ismeretek Vezetési, szervezési és gazdálkodás i gyakorlat Szociális szolgáltatás ok adminisztrá ciója Szociális szolgáltatás 10576-12 ok Szakgondozás adminisztrá i ciójának adminisztráci gyakorlata ó Számítástec hnikai ismeretek Számítástec hnikai ismeretek gyakorlata összes óra összes óra

0,5

0,5

1

0,5

1

1,5 3, 1, 7 5 5 0 5

5

1

6

1 0 5

3 4 7

1 4 0

7

3

10

18 12 1 ,5 ,5 6 0 31

21

10

31

3.2.2.2. Pedagógia ágazat (Ágazat száma: IV. Pedagógia) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Pedagógia ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 140 01 Gyógypedagógiai- segítő munkatárs 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 52 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra

11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképe szakképz sítésÁgazati szakképzés a közismereti és specifikus oktatással párhuzamosan közismer utolsó et nélkül évf. Szakmai 5/13 és Tantárgy követelmény 9. 10. 11. 12. 1/13 2/14. ak modulok heti heti heti heti heti órasz ö órasz ö órasz ö órasz órasz ö heti ám ám g ám g ám g ám g óraszám g y g y g y g g y e y e y e y e y e y e gy Munkahel 11500-12 yi Munkahelyi 0, 0, egészség egészség és 5 5 és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkozt Foglalkoztatás 0,5 atás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkozt 2 épülő atás I. képzések esetén) 1, 10 Pedagógia 3 3 4 - 11464-12 5 ,5 Pedagógiai, 1 1 1 pszichológiai Pedagógia 7 1 1 1 0 1 4 3 6 feladatok gyakorlat 0 0 5 0 0 53 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

11467-12 Oktatási tevékenység

11468-12 Kapcsolat családokkal

Pszichológ 2 ia Oktatási intézmény ek működése

2

3

3

10 -

3,5

Szabadidő szervezés

3

A pedagógiai segítés gyakorlata

6

Családtan

2

Kommuni káció, kapcsolaté a pítés

1

Kommuni káció a gyakorlatb an

3

Családped agógia Szervezési és 11469-12 ügyintézés Családpedagó i ismeretek giai gondozás A szervezés és ügyintézés gyakorlata összes óra összes óra

4 3

3

4 1 5

7 0

5 6

1

1 0 5

6 7

1

1 4 0

7 3 10

2 1 1 0 31

1 6 0

19 31

12

3.2.2.3. Informatika ágazat ( Ágazat száma: XIII.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

54 481 05 54 482 01

Műszaki informatikus IT mentor

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét Ögy 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

évfolyam

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménym odulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Ágazati Szakképes szakképz ítésés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül

9.

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek

10.

11.

12.

1/13

heti heti heti heti órasz órasz órasz órasz ög ög ög ám ám ám ám y y y g g g g e e e e y y y y

heti órasz ög ám y e gy

0, 5

0, 5

5/13 és 2/14. heti óraszám e

Foglalkoztatás

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

55 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

gy

10815-12

Információtech nológiai alapok

Információtech Információtech nológiai alapok nológiai gyakorlat 10826-12

1, 5

1 2

Munkaszervezé si ismeretek

1

Szakmai életpályaépítés, Munkaszervezé munkaszervezé si gyakorlat s, munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és 0, szoftverfejleszt 5 és 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszerve zés

2

Adatbázis- és szoftverfejleszt és gyakorlat

2

1

1

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek

1

2

2 1

1

2 1

2

4

2 2

2

2

8 4

2

8 6

Gazdasági ismeretek gyakorlat

5

Vállalati információs rendszerek Projektmenedz sment Szakmai idegen nyelv Projektmenedz 10822-12 sment gyakorlat Vállalati Az Informatika információs alkalmazása rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat

4 2 1,5 2

2

4

Számviteli információs

2

56 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

rendszerek gyakorlat összes óra1

2

összes óra

3

70

2

5

4 6

10 5

3

4 7

4

14 0

6

11 20

10

31

16 0

16

15 31

Szakképesít Ágazati ésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti heti heti heti heti óraszá ög óraszá ög óraszá óraszá ög óraszám m m m m y y y e gy e gy e gy e gy e gy

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai Tantárgy követelménymod ak ulok

Javasolt szabad sáv felhasználás

9. heti óraszá m e gy 1

ög y

1

1

1

2

2

1

3

3.2.2.4. Közgazdaság ágazat ( Ágazat száma: XXIV.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti éves óraszám óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 1960 óra

57 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra

heti óraszám éves óraszám szabadsávval szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménym odulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenysé g ellátása

Ágazati Szakképe szakképz sítésÁgazati szakképzés a közismereti és specifiku oktatással párhuzamosan közismer s utolsó et nélkül évf. 5/13 és 9. 10. 11. 12. 1/13 2/14. heti heti heti heti heti óraszá ö órasz ö órasz órasz órasz ö heti ög m ám ám ám g ám g g óraszám y y g y g g g y e gy e y e y e y e y e gy

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

0, 5

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Szakmai idegen nyelv

2

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat

2 3, 5

2

5, 5 2, 5

2,5

1 1

6 1

1

Pénzügyi alapismeretek

2

Pénzügy gyakorlat

2 1

2

4 1

58 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

2

1

Adózási alapismeretek

1, 5

1

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

2

4, 5

2

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészí tés

11506-12 Vállalkozásfina nszírozási és adózási feladatok

1

1

1

Gazdálkodási ismeretek

3,5

Könyvelés számítógépen

4

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás

2

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

2

Projektfinanszírozás

2

11501-12 Projektfinanszír Projektozás finanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamato 11502-12 kkövetése Projektfolyamat Projekttervezés ok követése gyakorlata összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

2 1 2,5 5 1 6

2, 5

3, 2, 5 5 6 1 7

5

2 7 1 8

3.2.2.5. Ügyvitel ágazat (Ágazat száma: XXV.) 59 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

6

4 20 10 1 11

31 4 35

1 1

21

10 31 4 35

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: – Irodai asszisztens – 54 346 01 – Ügyviteli titkár – 54 346 02 Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti éves óraszám óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám éves óraszám szabadsávval szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Szakképes szakképzé Ágazati szakképzés a közismereti ítéss oktatással párhuzamosan specifikus közismeret utolsó évf. nélkül Szakmai Tantárgya 5/13 és követelménymo k 9. 10. 11. 12. 1/13 2/14. dulok heti heti heti heti heti óraszá ög óraszá ög óraszá ög óraszá óraszá ög heti m m m m m óraszám y y y y e gy e gy e gy e gy e gy e gy

60 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahel yi egészség 0, és 5 biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkozt atás II.

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkozt (érettségire atás I. épülő képzések esetén) Gépírás és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépírás és dokumentumké Levelezési 1 szítés, ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat Kommuni káció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunik áció gyakorlat Gazdasági alapismere 1 tek 10066-12 Jogi 0, Gazdálkodási ismeretek 5 alapfeladatok Vállalkozá si ismeretek Üzleti adminisztr 10073-12 áció Titkári gyakorlat ügyintézés Ügyviteli ismeretek Rendezvén y és program dokument 10072-12 Rendezvény- és áció alapjai programszervez Rendezvén és y és program dokument áció a

2

2

70

2

40

1

60

7

60

1 2

65

2

80

1

5,5 85 3

3,5

4

4

1

2

4

1

1

2,5 3

15

3

6

4

3

6

61 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

összes óra összes óra

gyakorlatb an Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat

2,5

7

3

2

70

5

2

4 6

10 5

4

3 7

14 0

6

4 10

14, 16, 16 5 5 0 31

12

19 31

3.2.2.6. Sport ágazat (Ágazatszám: XXXVII) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXXVII. Sport ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 813 01 54 813 02

Fitness-wellness instruktor Sportedző (a sportág megjelölésével)

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

62 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképz közismereti és közismer et nélkül

Ágazati szakképzés a oktatással párhuzamosan Szakmai követelmény modulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi 0, egészség és 5 biztonság

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

1/13 heti órasz heti ög ám óraszám y g e y e gy 0, 5

Foglalkoztat ás II.

0,5

Foglalkoztat ás I.

2

Anatómiaiélettani ismeretek 10323-12 Egészségügy és elsősegélynyú jtás

9. 10. 11. 12. heti heti heti heti órasz órasz órasz órasz ög ög ög ám ám ám ám y y y g g g g e y e y e y e y

Szakképe sítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

2

2

4

Egészségtan Terhelésélet tan Elsősegélyn yújtás gyakorlat Funkcionáli s anatómia Edzéselméle 0, t 5 Edzésprogra mok 2 gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat

2

2

2

2 4

1 2

2

2

1

2, 5

1

1

2 1

1

1

63 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

4

9 2 3

Pedagógiasportpedagó 10322-12 gia Pedagógiai, Pszichológia pszichológiai és sportpszicho kommunikáci lógia ós alapok Kommuniká ció Sportmened zsment 10325-12 Vállalkozást Szervezés és an vállalkozás Gazdálkodá alapjai s, pénzügyi ismeretek Sportági alapok 10326-12 elmélet Sportági Sportági alapok alapok gyakorlat Sportági szakismeret 10327-12 ek elmélet Sportedzői Sportági szakismeretek szakismeret ek gyakorlat összes óra összes óra

2

1,5 0,5 1,5 1 1 0,5 9,5 1 10 3 5

2 70 3 3 6

10 5 5 7

2

1 1 14 4 6 5 6 0 10 31

11, 19,5 16 5 0 31

3.2.3. Óraterv a szakiskolák számára

A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Óraterv a szakiskolák számára nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyam 10. évfolyam 17 óra 11 óra

Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

64 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

elmélet és gyakorlat

Szabadon felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Óraterv a szakiskolák számára, nappali rendszerű iskolai oktatás közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar 2 óra 1 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség1 óra 1 óra 1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra * A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra 3.2.4. Óraterv a felnőttoktatás számára 3.2.4.1. Óraterv a felnőttoktatás gimnázium nappali oktatás munkarend számára A 3.2.1. és a 3.2.1.1. pontban foglaltak az alábbi óratervi eltéréssel érvényesek. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, felnőttoktatás gimnázium nappali oktatás munkarend Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv Angol II. idegen nyelv Német Matematika 65

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2

2 2 2 1 2

2 2 2 2 2 1

3

3

1 2 2

2

2

2

2 1 6 32

1 2 1 8 32

1 1 2 1 4 32

1 1 1 4 32

Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás gimnázium nappali oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Felzárkóztatás Jelenismeret Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Érettségire felkészítés két szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret

3 1

3 1

1

1

1

1

2+2

3+3

6

8

4

4

A felzárkóztatás (és gyakorlás, szintre hozás) keretében 1-3 tantárgy heti óraszáma emelhető meg, a két évfolyamon akár eltérő elosztásban, a mindenkori tanulói összetétel és előzetes tudás ismeretében. A testnevelés órák tömbösítve is megszervezhetők. (túrázás, egészségnap, edzőterem látogatás… ) Igazolt sportegyesületi tagság kiváltja a testnevelés órát. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia - Társadalomismeret 66 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. 3.2.4.2. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend számára A 3.2.2. pontban foglaltak az alábbi óratervi eltéréssel érvényesek. Óraterv a kerettantervekhez– felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

10. évf. 11. évf.

2 2 1 1 1

12. évf.

1 2 1

1 1

2 1

2 1

6

7

8

11

4 32

4 32

4 32

4 32

Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

1 3

1 3

Jelenismeret Felzárkóztatás Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret

4

4

67 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

11. évf.

12. évf.

2+2

2+2

4

4

A testnevelés órák tömbösítve is megszervezhetők. (túrázás, egészségnap, edzőterem látogatás… ) Igazolt sportegyesületi tagság kiváltja a testnevelés órát. 3.2.4.3. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarend számára A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarendje szerint Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Közismeret Kötött órák 14 óra 7 óra 5 óra Szabadon 1 óra 1,5 óra felhasználható órakeret Összesen 15 óra 7 óra 6,5 óra Szakmai Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra elmélet és Szabadon 2,5 óra 2 óra 2,5 óra gyakorlat felhasználható órakeret Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 32 óra 32 óra 32 óra A közismereti órák elosztása Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarendje szerint közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar 2 óra 1 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 2 óra 1 óra 2 óra Osztályközösség1 óra 1 óra 1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra 1,5 óra Összesen: 15 óra 7 óra 6,5 óra * A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

A testnevelés órák tömbösítve is megszervezhetők. (túrázás, egészségnap, edzőterem látogatás… ) Igazolt sportegyesületi tagság kiváltja a testnevelés órát. A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy

68 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra 3.2.4.4. Óraterv a felnőttoktatás gimnázium esti és levelező oktatás munkarend számára A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A felnőttoktatás esti és levelező gimnáziumi oktatás óraterve: Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás gimnázium esti és levelező oktatás munkarend Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

69 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás gimnázium esti és levelező oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 12. évf. 12. évf. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. esti levelező 0,5 Magyar irodalom 1 Matematika 1 1 Idegen nyelv 1 Történelem Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív 2 1,5 tantárgy, pl. kémia fakt.) 5,5 2,5 Szabadon tervezhető órakeret 3.2.4.5. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Kémia

1

0,5

2

0,5

-

-

-

-

Földrajz

1

-

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

70 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Művészeti ismeretek

-

-

-

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 0,5óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

3

1,5

3

1,5

4

2

6

3

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

2,5

1

Összesen

17

11

18

11,5

18

11,5

17

11

Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 12. évf. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. esti lev. Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív 2,5 1 tantárgy, pl. kémia fakt.) 2,5 1 Szabadon tervezhető órakeret 3.2.4.6. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Közismeret Kötött órák 8,5óra 5 5 óra 3 4óra 2 Szabadon 0,5óra 0,5 óra felhasználható órakeret Összesen 9óra 5 5 óra 3 4,5 óra 2 Szakmai Kötött órák 7,5 5 12 óra 7 12óra 8 elmélet és óra gyakorlat Szabadon 1,5 1 óra 1,5 óra felhasználható órakeret óra Összesen 9 5 13 7 13,5 8 Heti összes óraszám 18 10 18 10 18 10 A közismereti órák elosztása Óraterv a szakiskolák számára, a felnőttoktatás esti és levelező oktatás munkarend közismereti órák eloszlása 71 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam esti lev.

10. évfolyam esti lev.

11. évfolyam esti lev.

2

1

1

1

-

-

1 1 2 2 -

1 1 1 1 -

1 1 1 -

0,5 1 0,5 -

2 -

2 -

1

-

1

-

1

-

9

5

3

1,5 óra 4,5

2

5

A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra

3.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: ● Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. ● Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. ● A rendelkezésre álló segédanyagokat, tankönyveket, kötelező olvasmányokat elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. ●Lehetőségeinkhez mérten iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. ●A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben kölcsönzéssel biztosítjuk ● A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben vagy egészben kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.

72 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

● A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé tesszük a szülők számára, hogy azt a szülők megismerjék, és a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat éljen véleménynyilvánítási jogával. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. ● Az iskola május 31.-ig közzéteszi az iskola honlapján, könyvtárban kifüggesztéssel azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek valamennyi tanuló részére az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint biztosítandók. A munkaközösség előzetes egyeztetése és döntése alapján az egyes évfolyamokon, illetve csoportokban ugyanazt a tankönyvet kell használni. Tanév közben a tankönyvek és tanulmányi segédletek nem változtathatók meg. A tagozatos osztályokban és a haladó nyelvi csoportokban más vagy/és kiegészítő tankönyvek és segédletek is szükségesek lehetnek. Az iskolába beiratkozó valamennyi tanuló és szülő tájékoztatást kap a hagyományos iskolai egyenruháról és egységes sportfelszerelésről, melyeknek beszerzése kötelező. A tankönyvek és tanulmányi segédletek, valamint a ruházati és más felszerelések meghatározásakor a tantervi követelmények megvalósíthatóságát és a takarékosságot egyaránt szem előtt kell tartani. Taneszközök és felszerelések jegyzéke A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete előírja a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszereléseit. A szakképzésre vonatkozó kiegészítések Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok a tananyag feldolgozásához elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyes szakmai tantárgyaknál ilyen tankönyv nincs, ezért felkért oktatók készítettek a központi tantervben előírt tananyagot felölelő könyvet az oktatás céljára. Így rendelkezünk Számvitel, Pénzügy, Vállalkozás gazdaságtan, Marketing, Üzleti statisztika, Jogi alapismeretek stb. könyvekkel. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. idegenforgalmi képzéseknél útfilmek) Az oktatási eszközfejlesztés kiemelt szempontja, hogy az előírásoknak (szakmai kerettantervek, rendeletben előírt taneszköz-jegyzék) megfelelő oktatási eszközök rendelkezésre álljanak. A beszerzés anyagi forrása a Szakképzési Alapból történő támogatás és más pályázati lehetőségek kihasználása. A tankönyvek többségét az iskola a fenntartóval egyeztetve a Booklands Kiadó Kft. kínálatából szerzi be, - amely kiadó szakkönyveit az iskola a tankönyvjegyzékébe felveszi-, állítatja elő a szakmák kerettanterveit és helyi programjait és az eddigi oktatási tapasztalatokat figyelembe véve. Egyre több olyan tankönyv jelenik meg a nagy tankönyvkiadóknál is, amelyek kifejezetten az OKJ-s képzések központi programjaihoz íródnak.

73 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.4. Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az iskolai évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata- a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. ● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, ● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, ● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalatai megalapozása ● az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, a tantárgyak eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, ● az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, ● a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, ● a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével, ● a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelődés alapozásával, ● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha az nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megszervezésre Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Nkt. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

3.6. Választható tantárgyak A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. 74 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A szabadon választott tantárgy indítását az iskola minimális jelentkezői létszámhoz kötheti. Ha a tanulót – kérelmére – az iskola felvette a szabadon választott tanítási órára, a tanév végéig, illetve, ha a tanév vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatójának minden év április 15-éig el kell készítenie és közzé kell tennie a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak Az érettségi vizsgák szervezésénél, a vizsgatárgyak megválasztásánál a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben megfogalmazott érettségi vizsgaszabályzat az irányadó. 75 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten és emelt szinten tehető érettségi vizsga. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező és legalább egy kötelezően választott vizsgatantárgyból kell vizsgát tennie. A vizsgázó emellett további szabadon választott tantárgyakból is vizsgázhat. 3.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak a gimnáziumi képzésben Kötelező vizsgatantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv 1. Kötelezően és szabadon választható vizsgatantárgyak: Idegen nyelv 2. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Dráma Informatika Testnevelés Természettudomány Társadalomismeret Az iskola a következő tantárgyakból biztosítja a közép szintű érettség vizsgára történő felkészítést: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Dráma Informatika Testnevelés Természettudomány Társadalomismeret Az iskola a következő tantárgyakból biztosítja az emelt szintű érettség vizsgára történő felkészítést: Magyar nyelv és irodalom 76 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Dráma Biológia Földrajz Kémia Társadalomismeret Az érettségi vizsga formája: tantárgy

középszinten

magyar nyelv és irodalom történelem matematika angol nyelv német nyelv biológia földrajz kémia fizika informatika testnevelés ének-zene vizuális kultúra dráma társadalomismeret természettudomány

írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

emelt szinten írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati és szóbeli írásbeli és szóbeli gyakorlati, írásbeli vagy gyakorlati, szóbeli

írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli és szóbeli -

3.7.2. Választható érettségi vizsgatárgyak a szakközépiskolai képzésben Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Egészségügyi alapismeretek vagy: Szociális alapismeretek vagy: Oktatási alapismeretek vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek 3.7.3. Milyen helyi tantervi követelmény teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Általános tantervű osztály 77 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia - Társadalomismeret Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. Musical-ének osztály Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért a rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. Emelt szintű angol-humán tantervű gimnáziumi osztály Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma - Biológia - Földrajz - Kémia - Társadalomismeret (Jelenismeret+Gazdasági és pénzügyi kultúra II.+Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek+12.o.-ban Társadalomismeret fak. heti 1 órában) Emelt szintű angol-reál tantervű gimnáziumi osztály Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. Emelt szintű angol-reál tantervű gimnáziumi osztály Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Dráma 78 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

Biológia Földrajz Kémia

Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása. Szakközépiskola Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: - Biológia - Fizika - Kémia (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a kémia óraszámát növelte) - Földrajz (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a földrajz óraszámát növelte) - Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Egészségügyi alapismeretek vagy: Szociális alapismeretek vagy: Oktatási alapismeretek vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért kémia, földrajz, művészetek (a tanult művészeti tantárgynak megfelelően), etika és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása.

3.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részei és tantárgyai Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az egyes tantárgyakból középszinten és emelt szinten tehető vizsga. A vizsgázónak négy kötelező (magyar, történelem, matematika, egy idegen nyelv) és egy kötelezően választott vizsgatárgyból kell legalább középszintű vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatantárgyak). A vizsgázó a kötelezően és szabadon választható vizsgatárgyakat azokból a tantárgyakból választhatja, amelyekből az érettségi vizsgaszabályzat alapján vizsgát tehet. Az érettségi vizsga lebonyolítását (jelentkezést, a vizsga menetét, a jelöltek értékelését stb.) a hatályos érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgatárgyakról. 3.8.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 79 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamatokkal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelv története A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele,a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng. Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. 80 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei: felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelző fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásainak okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.

81 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet, stb.) Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). Stílus és jelentés Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. 82 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján. Magyar irodalom Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). 83 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hústípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 3.8.2. Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 84 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszere Közép-Európában és az olasz fasizmus 85 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az UKSA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások A fenti témakörök elsajátítása után írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát tesznek a tanulók Írásbeli vizsga Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása 3.8.3. Emberismeret és etika Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom 86 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai 3.8.4. Idegen nyelvek (angol/német) Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti körű A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 87 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek és szándékok A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szállási, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

3.8.5. Matematika Halmazok 88 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma. Matematikai logika Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Kombinatorika Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. Számelmélet, algebra, alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám).tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9. számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n?N) esetén tudja eldönteni, hogy irracionális szám-e. Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. 89 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Nevezetes azonosságok. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a+b)2; (a-b)2; (a+b)3; (a-b)3; a2-b2; a3-b3. Tudjon algebrai kifejezéssel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Arányosság, százalék számítás Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon (ax+b)=c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint (ax+b) = cx+d típusú egyenleteket megoldani. Exponenciális és logaritmusos egyenletek és trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása. Középértékek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk. Függvények A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját. Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. 90 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: első és másodfokú függvény, négyzetgyök függvény, racionális törtfüggvény, trigonometrikus függvény, logaritmus és exponenciális függvény, tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x + c); c. f(x); f(xc)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve a Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. Elemi geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Pont körüli forgatás alkalmazása. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei), alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszögegyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyok oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. 91 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Phitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. A konvex sokszög átlóinak száma. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalésztételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Vektorok, síkban és térben ismerje és alkalmazza feladatokban a következkő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke – nullvektor, ellentett vektor, skalárszorosa – vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok – vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90o-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, - skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, phitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30o, 45o, 60o) szögfüggvényeit. Tudja és használja a sinus és cosinustételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Koordinátageometria Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. 92 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Kerület és terület számítása Ismerje a kerület és terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Felszín- és térfogatszámítás Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Térgeometriai feladatok megoldása. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. Valószínűség-számítás, statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagrammról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: - aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), - medián (rendezett minta közepe), - módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetria-megfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás. 3.8.6. Informatika A kommunikáció A kommunikáció általános modellje. A modellben található fogalmak értelmezése konkrét példákon keresztül. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése. A kommunikációs folyamatok csoportosítása. A kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életünkre. Információ és társadalom Az informatika fejlődése. (Számítógépek generációi, jellemzői) Az információs társadalom. (A fejlődés hatása a társadalomra, távmunka, e-bank, ekereskedelem, e-learning.) Jogi szempontból védendő adatok az informatikában. (Személyes adatok védelme: direkt marketing, e-kereskedelem) Jogi kérdések az informatikában A szoftver fogalma, csoportosítása. A szoftverek jogtisztasága. (Freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftver változatok) 93 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A számítógépes vírusok A számítógépes vírusok fogalma, csoportosítása terjedési mechanizmusuk alapján. Vírusvédelem. (Vírustámadásra utaló jelek, védekezési módszerek és eszközök.) Példák vírusirtó programokra. Jelátalakítás és kódolás Adat, információ, jel fogalma. Bit, bájt fogalma. (mértékegységek, átváltások) Analóg és digitális jel. Számok és karakterek ábrázolása, kódrendszerek. A számítógép felépítése, az alapgép részei Neumann elvek. A számítógép részei és jellemzőik. (Processzorok, memóriák fajtái, jellemzői, busz rendszer, periféria vezérlők) Bemeneti és kimeneti perifériák és jellemzőik Az eszközök működése és jellemzése. A digitális képek tárolása Képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektor grafikus, indexált, valós színterű). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK) Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. Háttértárak és jellemzőik Az eszközök működése, csoportosítása és jellemzése. Hálózatok Hálózatok létrehozásának céljai. Hálózatok csoportosítása. (Kiterjedtségük szerint, kliens-szerver, egyenrangú) Topológia. (A leggyakrabban használt topológiák bemutatása) Átviteli közeg. (Ismertesse a vezetékes és vezeték nélküli lehetőségeket) Az operációs rendszer Az operációs rendszer fogalma, feladatai. (Lemezek, perifériák, memória, állományok.) Az operációs rendszerek csoportosítása. (Felület, feladatok száma, …. szerint.) Egy operációs rendszer bemutatása Egy konkrét operációs rendszer jellemzése. Fájlok, mappák, lemezek kezelése. (Mappák létrehozása, fájlok másolása, törlése, végleges törlése.) Beállítási lehetőségek. Tömörítés A tömörítés szükségessége. A tömörítés fajtái. Tömörítő programok. Egy konkrét tömörítő program bemutatása. Az állományok típusai Az állományok elnevezésének formai követelményei. Ismert állománytípusok kiterjesztése. Az állományok társítása. Az állományokról tárolt adatok. Az elérési útvonal megadása (relatív, illetve abszolút elérési utak). 94 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A háttértárak karbantartási, az operációs rendszer segédprogramjai A háttértárak karbantartása (formázás, töredezettség-mentesítés, hibajavítás). Az operációs rendszer segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, tűzfal, multimédia). Az Internet Az Internet kialakulása. (Az Internet történetének legfontosabb állomásai.) A számítógépek azonosítása az Interneten: IP címek, DNS. Alapfogalmak. (URL, protokoll, hiperhivatkozás, stb.) Az Internet szolgáltatásai WWW, E-mail, FTP, Telnet, Gopher Lehetőségek az Interneten. (Kommunikáció az Interneten, közösségi oldalak.) Keresés az Interneten A keresés típusai: tematikus és kulcsszavas keresés. Keresőrendszerek használata, működése. (Keresési feltételek megadása, egyszerű és összetett keresés, a keresési feltételek szűkítése.) Böngésző programok Néhány közismert böngésző program. Egy konkrét böngésző program bemutatása. (Menüpontok, szolgáltatások, beállítási lehetőségek.) Elektronikus levelezés E-mail cím felépítése, levelező programok. Levelek küldése, fogadása, továbbítása. Mellékletek csatolása. Könyvtárhasználat Könyvtár fogalma, típusai. (A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik és felhasználói körük alapján. A könyvtár használata. (Hogyan, mi alapján kereshetünk a könyvtárban?) Dokumentumok, tájékoztató eszközök Dokumentumok típusai. (Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. A könyv kiemelkedő szerepe, a könyvek csoportosítása.) A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben. Közhasznú információs források. 3.8.7. Fizika Mechanika Newton törvényei Newton II. törvénye Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás 95 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia A speciális relativitáselmélet elemei Termikus kölcsönhatások Állapotjelző, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás A termodinamika I. főtétele K9örfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Jég,víz, gőz A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Hőerőgépek Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség Ohm törvénye Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés 96 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A szem és a látás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Részecske- és hullámtermészet Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek 3.8.8. Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Az élő rendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nuleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Elhatárolás Mozgás anyagcsere Osztódás A sejtműködések vezérlése 97 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség A gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Bőr Szabályozás A bőr gondozása, védelme A mozgás Vázrendszer Izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás Emésztés Felszívódás Szabályozás Táplálkozás egészségtana A légzés Légzéscsere Gázcsere Hangképzés Szabályozás A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Az anyagszállítás A testfolyadékok A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer működése A szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana 98 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A szabályozás Idegrendszer Az emberi magatartás biológiai – pszichológiai alapjai Az idegrendszer egészségtana A hormonrendszer Szaporodás és egyedfejlődés Szaporítószervek Egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Környezeti kölcsönhatások Kölcsönhatások Életközösségek (élőhelytípusok) Az életközösségek jellemzői Hazai életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Anyagforgalom Energiaáramlás Biológiai sokféleség Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Alapfogalmak Mutáció A génműködés szabályozása Mendeli genetika Minőségi jellegek Mennyiségi jellegek Populációgenetika és evolúciós folyamatok Ideális és reális populáció Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Biotechnológia Bioetika A bioszféra evolúciója Prebiológiai evolúció Az ember evolúciója 3.8.9. Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakció-kinetika 99 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Kémiai számítások Általános követelmények (mértékegységek, periódusos rendszer, feladatok értelmezésének képessége) Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia, kémiai egyensúly, pH-számítás, elektrokémia 3.8.10. Földrajz Csillagászat A Naprendszer égitestei Bolygók csoportosítása és jellemzői Kőzetburok A Föld szerkezete, fizikai tulajdonságai. Az asztenoszféra szerepe, geoszférák jellemzése. Lemezszegély-típusok és a vulkáni tevékenység jellemzése. Vulkánok csoportosítása (példák), vulkáni övezetek elhelyezése a térképen, Dél-Európa vulkánjai Röghegységek kialakulása, felszíne, ásványkincsei, elhelyezkedésük, hegységképző folyamatai Kőzetek keletkezése, rendszerezése, előfordulása, hasznosítása (gránit, andezit, riolittufa, barnakőszén, vörösmészkő, lösz, márvány) Légkör A légkör összetétele, szerkezete, ezek jellemzői. Környezeti problémák A levegő felmelegedése és az azt befolyásoló tényezők. Környezeti problémák 100 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Időjárási térkép elemzése (ciklonok, anticiklonok, frontok kialakulása és összehasonlítása) Előrejelzése. Pusztító forgószelek Vízburok A Világtenger eloszlása. Óceánok és tengerek jellemzői, a tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. Hasznosítás, környezetszennyezés Tavak keletkezése, pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük Földrajzi övezetesség Szavanna jellemzése, környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya A hideg mérsékelt öv jellemzése A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra, életmódra Kontinensek földrajza Európa földrajzi helyzete, felszíne, nagyszerkezeti egységei, földtörténeti eseményei. A nagytájak jellemzése Észak-Amerika földrajzi helyzete, felszíne, nagytájai, földtörténeti eseményei. Magyarország természetföldrajza Magyarország éghajlatai (övezetességen belül). Az éghajlat kedvező és kedvezőtlen vonásai és az azokat befolyásoló tényezők (atlasz tematikus térképei) Magyarország vízhálózata (folyók, tavak). A Duna és a Tisza felszínformáló tevékenysége, szakaszjellegek (atlasz) Magyarország felszín alatti vizei (keletkezés, típusok, jelentőség, környezeti problémák). Hasznosításuk helyei Kisalföld természetföldrajzi bemutatása, résztájai és ezek jellemzői A Dunántúli-középhegység kialakulása, tagjai, kőzettana, természeti erőforrásai, védett értékei Népességföldrajz A Föld népessége és alakulása napjainkig. A Föld legnagyobb népességkoncentrációi. A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai Korfa elemzés és összehasonlítás (élettartam). Hogyan utal a korfa a gazdasági fejlettségre? Településföldrajz A városok keletkezésének természeti és társadalmi tényezői (példák). Nagyvárosok létrejötte, városhalmazok kialakulása Gazdaságföldrajz Transznacionális vállalatok szerveződése és működése A világ energiafelhasználásának változásai Fejlődő országok mezőgazdasági típusai (jellemzés, előfordulás, termékek), ezek összefüggése a természeti adottságokkal és a fejlettséggel Az ipar telepítő tényezői és azok átértékelődése. Hagyományos és korszerű iparágak szerepe Az eladósodás folyamata, adósságválság, súlyosan eladósodott országok Ország, országcsoportok Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai Nagy-Britannia, Ausztria USA gazdasági körzetei (adottságok, gazdasági tevékenység). Az ipar átalakulása 101 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban. Területi különbségek Kína helye a világgazdaságban. Működő tőke áramlása. Természeti erőforrásai Iparágak és ipari központok Népesedéspolitikája és következményei Magyarország társadalom- és gazdaságföldrajza Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése Magyarország településföldrajzi jellemzői, a településhálózat kialakulása, nagyságrendi szerkezete, szerepköre, eloszlása Magyarország éghajlati-, domborzati-, talajadottságai és a mezőgazdaság kapcsolata Főbb terményeink és ezek területi elhelyezkedése. Történelmi borvidékek Magyarország természeti erőforrásai és ezek szerepe a gazdaságban. Iparunk fő ágai Energiagazdaság (megújuló energiahordozók) Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete. A közlekedési ágak szerepe, változása a személy- és áruszállításban. Gazdasági fejlettség és a forgalom eloszlása. Útépítések A központi körzet, Budapest városszerkezete, infrastruktúrája A világ globális problémái 3.8.11. Ének-zene A magyar népzene régi stílusa A magyar népdalok új stílusú rétege és egyéb csoportjai A középkor zenéje Reneszánsz zene A XI-XVI. sz. magyar műzenéje A barokk hangszeres zenéje A barokk oratórikus formái A klasszicizmus énekes műfajai A klasszicizmus hangszeres műfajai és műformái A XVII-XIX. sz. magyar zenéje A zenei romantika kialakulása A nemzeti és társadalmi opera szerepe a XIX. században Az orosz nemzeti zenekultúra kialakulása Programzene a XIX. században Késői romantika A századforduló francia zenéje A XX. sz-i magyar zene megteremtése Zenei Folklórizmus Expresszionizmus és a dodekafónia Sztravinszky a XX. sz. klasszikus zeneszerzője Népdalok: A bolhási kertek alatt…, A nagy bécsi kaszárnyára…, A Vidróczki híres nyája…, Annyi bánat a szívemen…, Béres legény…, Beteg asszony…, Duna parton van egy malom…, Este, este, de szerelmes…, Gyújtottam gyertyát…, Kádár Kata balladája/Gyulainé édesanyám…, Hej rozmaring, rozmaring…, Istenem, Istenem áraszd meg a vizet…, Katona vagyok én…, Körösfői kertek alatt…, Magos kősziklának…, Megkötöm lovamat…, Megrakják a tüzet…, Most jöttem Gyuláról…, Röpülj páva, röpülj…, Sok Zsuzsánna napokat…, Szép a 102 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

gyöngyvirág egy csokorba…, Szivárvány havasán…, Tavaszi szél vizet áraszt…, Tiszán innen, Dunán túl… Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi népdalok válogatása. Műdalok, műzenei szemelvények: Ut queant laxis, Moniot d’Arras: Nyári ének, Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének, Ungaresca (Édes rózsám…), J.S. Bach: Már nyugosznak a völgyek – korál dallam, G.F. Händel: Hímes rétek – első szakasz, G.F. Händel: Csordul a könnyem, J. Haydn: Szerenád, Ifjúság, mind sólyommadár, W.A. Mozart: Vágyódás a tavasz után – 1. versszak. L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala), L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda, L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia – I., II. és IV. tétel témái, Simonffy Emil: Három a tánc…, F. Schubert: A molnár virágai, R. Schumann: Zöld hímes rét. G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része), M. Ravel: Bolero – a téma első része, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó – téma, G. Gershwin: Porgy és Bess című opera – Porgy dala. Kiegészítés: egyéb műdalok és műzenei szemelvények helyi tantervünk alapján. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok 3.8.12. Rajz- és vizuális kultúra Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása Színharmóniák, színkontrasztok használata A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban Technikák Az adott technika adekvát használata Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával tollal Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával Jártasság a kollázstechnikában Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomó) Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák) Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat) Térértelmezés: Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása 103 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása Beállítás alapján a térmélység megjelenítése A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, két iránypont perspektvitikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban Színértelmezés: Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció: Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján Érzelmek: Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése Folyamat, mozgás, idő: Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv) Kép- és szöveg: Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása Vizuális információ: Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal) Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban Tárgyak és környezet: Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv: A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során Térábrázolási módok: A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete Vizuális minőségek: Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése Látványértelmezés: A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során 104 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Kontraszt, harmónia: Színharmóniák, színkontrasztok felismerése Kontextus: A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során Technikák: A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése Vizuális kommunikáció Vizuális információ: A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek Jelképek, motívumok értelmezése A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra) Tömegkommunikáció: A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése Fotó, mozgókép Fotó elemzése A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció: A tárgyról leolvasható információk ismerete Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása Tervező folyamat: A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete Népművészet: A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak: A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete Műfajok: A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (p. happening, multimédia) műfajainak ismerete Művészettörténeti korszakok, irányzatok: 105 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra) Stílusjegyek: Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján Alkotások és alkotók: A legjelentősebb alkotó ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása Műelemző módszerek: A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával Mű és környezete: A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete 3.8.13. Testnevelés Elméleti ismeretek Témakörök: Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai, magyar sportsikerek § az ókori és újkori olimpiai játékok kialakulása, története, kiemelkedő események § magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) szerepe a teljesítményben § a testi képességek jellemzése § az egyes képességek és a sportágak kapcsolata A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében § az egészséges életmód meghatározó tényezői § szenvedélybetegségek veszélyei Az általános és középiskolás korú tanulók testi fejlődésének jellemzése § a legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, testarányok) alakulása a fejlődés során § a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai Gimnasztikai ismeretek § a gimnasztikagyakorlatok felosztása hatásuk szerint- erősítő, nyújtó, lazító, testtartásjavító gyakorlatok, § a gimnasztikagyakorlatok felhasználása a testedzésben. Torna § a torna versenyszámai- férfi és női szerek, § az egyes tornaszereken végrehajtható mozgások jellemzése, § balesetmegelőző eljárások a torna tanításánál. Ritmikus gimnasztika § az esztétikum szerepének megítélése 106 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Küzdősportok, önvédelem § a küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben, § előkészítő küzdőjátékok – páros és csoportos testnevelési játékok. Testnevelés és sportjátékok § előkészítő testnevelési játékok § a magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok, § a labdajátéknak jelentősége, játék- és versenyszabálya. Úszás § az úszás jelentősége az ember életében, higiéniája, § egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása, § az úszás alapvető versenyszabályai. Atlétika § az atlétikai mozgásformák csoportosítása, § az atlétika, mint előkészítő sportág, § magyarok az atlétikában. Választott – természetben űzhető sportágak bemutatása § egy választott természetben űzhető sportág bemutatása – sí, kerékpár, természetjárás, evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb., § fontosabb szabályainak ismertetése. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Kötélmászás 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás vagy 2000 méteres síkfutás Dobások Súlylökés vagy kislabdahajítás választott technikával. Ugrások Távolugrás vagy magasugrás választott technikával. Torna Talajtorna Öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított talajgyakorlat. bemutatása Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása (nők minimum 4 részes keresztben, férfiak 5 részes hosszában felállított szekrényen). Gyűrű (fiúk) 107 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított gyűrűgyakorlat. Nyújtó (fiúk) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított nyújtógyakorlat. Korlát (fiúk) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított korlátgyakorlat. Felemáskorlát (lány) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított felemáskorlát gyakorlat. Gerenda (lány) Öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított gerendagyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lány) Hét kötelező elemet tartalmazó (max.45mp-ig tartó) szabadgyakorlat és egy választott kéziszerrel három elem bemutatása. Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás Judo – judogurulás előre Úszás Egy választott úszásnemben 50 m megtétele szabályos rajttal, fordulóval. 25 méter teljesítése másik választott úszásnemben szabályos rajttal. Testnevelés és sportjátékok: Egy sportjáték választása kötelező Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel Büntetődobás Kosárlabda Fektetett dobás- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás után visszakapott labdával mindkét oldalról végrehajtva. Büntetődobás választott technikával. Labdarúgás Labdaemelgetés Szlalom labdavezetés - kapuralövés Összetett gyakorlat - kapuralövés Röplabda Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása (2m sugarú körben) Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása (2m sugarú körben) Nyitás választott technikával

108 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.8.14. Mozgóképkultúra és médiaismeret A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalma Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek Egyszerű mozgóképek vagy médiaszövegek megszerkesztése (a projektmunka során) Műfaj- és műismeret Korstílusok, szerzők és művek Egyetemes filmtörténeti ismeretek Magyar filmtörténeti ismeretek Média a mindennapi életben A médiaszövegek befogadása és a média közönsége Médiaintézmények A reprezentáció Jellegzetes televíziós műsortípusok A vizsga két részből áll: - írásbeli vizsga (180 perc – 50 pont) - gyakorlati vizsga (projekt – 50 pont) 3.8.15. Természettudomány Témakörök 1. Az Univerzum Idő

Tér

Fizikai energia

2. A Föld A Föld megismerése Kőzetburok

Tartalmak

A csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a Világegyetem kialakulásának főbb elméletei. A Föld mozgásai és azok földi következményei. Az időmérés eszközei és a naptár. Időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Alapvető mozgástípusok. Periodikus mozgások, hullámok. Tájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb környezetünkben. A térkép és használata. Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Föld kozmikus környezetének sajátosságai. A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe. Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hő) és ezek egymásba alakulása. Az kölcsönhatások, energiamegmaradás és az energia szétszóródása. Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható energiacserék. Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzői. Felhasználásuk, biológiai hatásuk. Lencsék, optika. A nukleáris kölcsönhatás jellemzői. múltjának

Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére. A Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei. A kőzetlemezek mozgása és annak következményei. 109

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Légkör

Vízburok

Természetföldrajzi övezetesség

Az ásványok és kőzetek fogalma. A kőzetek csoportosítása. A belső és a külső erők felszínformáló szerepe. A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései. A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai. A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei. A felszíni és felszín alatti víztípusok főbb jellegzetességei. Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok következményei. Halmazállapot-változások. Víz, jég, gőz. A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái. A szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezők.

Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában. A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérő vonásainak bemutatása, jellemzésük. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. 3. Életközösségek és populációk Az élettelen környezetiAz élettelen környezeti tényezők és az élőlények tényezők kölcsönhatásai. A talaj, a levegő, a fény és a víz szerepe. A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a természetben. Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai (környezetvédelem). Az élők mint környezeti Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások. tényezők Populációk Létszámuk, sűrűségük, szabályozásuk. Emberi hatások. Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklődése. Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája. A genetikai változatosság megőrzése a populáción belül. A genetika etikai vonatkozásai. Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás. A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében. Sokféleségük, stabilitásuk, időbeli átalakulásaik. Pusztulásuk Életközösségek okai, védelmük lehetőségei (természetvédelem). 4. Az élő egyed Az élő egyed és a környezetA tűrőképesség, az életmód és a környezet összefüggése. kapcsolata Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata. A legfontosabb életműködések funkciója, az abban részt Az emberi életműködések vevő alapvető szervek és mechanizmusok. Az életműködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei. Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezők, ezek elkerülése (egészségvédelem). 110 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az egyedfejlődés 5. A sejt Sejttípusok Sejtalkotók és feladatuk

A sejtanyagcsere

Az ember egyedfejlődése és szaporodása. Az egyedi élet kezdete és vége. Etikai kérdések. A baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fő különbségei. Sejtek szerveződésének módjai: fonal, telep, szövet. A sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés. Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció). Zöld színtest: fotoszintézis. Sejtmag: örökítés. Életmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai. A lebontó és felépítő folyamatok kapcsolata, energiamérlege.

6. Molekulaóriások Az óriásmolekulákTípusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, jellegzetességei nukleinsavak). Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával. Kőolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a A szénhidrogének környezeti ártalmakra. Halogénezett szénhidrogének és műanyagok, fölhasználásuk, veszélyeik. A keményítő és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, A szénhidrátok előfordulása. A lipidek Biológiai jelentőségük. A fehérjék Képződésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés). Biológiai jelentőségük. Tulajdonságaik változása fizikaikémiai hatásokra (kicsapódás, mérgek hatása). A nukleinsavak Alaptípusaik, genetikai jelentőségük. 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) A molekula-, ion-, atom- és fémrács jellemzői, kialakulásuk Kötéstípusok feltételei. Az első- és másodrendű kötés fajtái. Gyakorlati következményeik: adszorpció, hajszálcsövesség, oldhatóság. A kovalens kötés kialakulása. Kötő és nemkötő Molekulák elektronpárok, delokalizáció. A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján. Gázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro Anyagi halmazok törvénye és értelmezésük. Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sűrűségük. Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió). Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata. Átalakulások Fizikai és kémiai átalakulás. Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények, az I. főtétel. A folyamatok iránya, irreverzibilitás. A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentőségük. Exo- és endoterm reakciók. A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly. A reakciósebességet befolyásoló tényezők (hőmérséklet, koncentráció, katalizátorok). Sav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis. Reakciótípusok Polimerképződés. 111 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

8. Atomok, elemi részek Elemi részek

Az atom

Kémiai elemek

Proton, neutron, elektron, ion. Az elektron kettős természete. A foton, a fény kettős természete. Az atom felépítése: az atommag összetétele, az elektronburok. Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre. A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzői. Az atomenergia felhasználása. A sugárvédelem alapjai. A kémiai elem. A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvető tendenciák, szabályszerűségek.

3.8.16. Társadalomismeret Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony. Jogi alapismeretek Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az Az egyén és a jog emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy Ügyeink intézése milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni. Állampolgári ismeretek A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási Intézményrendszer intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései. A család és a felnőtté válás A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban. Kultúra és közösség A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak 112 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák

Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggő életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága. Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalom A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok. Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Kultúra és globalizáció Hitek és remények Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete. A technológiai-gazdaságiA munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a fejlődés hatása a mindennapimunkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka életre világának átalakulása. Az életmód átalakítása Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége A fenntartható fejlődés és lehetőségei. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. „B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások fő ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemző tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A főbb gazdasági szereplők (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői. A gazdasági környezet A gazdasági körforgás folyamata (háztartások - cégek kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzői. Bankrendszer. A fő makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). 113 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalma - néhány hazai példa és adat. A marketing alapjai A piac fogalma és jelentősége, a kereslet-kínálat törvényszerűségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentősége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete. Vállalkozások finanszírozása A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidő, fedezet, saját erő. A tőzsde, részvény, kötvény fogalma. Fogyasztó a piacgazdaságban Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. Nemzetközi kereskedelem A külkereskedelem jelentősége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta). „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása. A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív 114 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

viselkedés motivációs háttere. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. Lelki egészség és betegség A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai. 3.8.17. Dráma Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök/kompetenciák Követelmények Színház- és drámatörténet Az ókor színháza és a görög dráma. Shakespeare. Színháza és néhány drámája. Moliere néhány drámája. A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza. Brecht színháza és néhány drámája. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Színház- és drámaelmélet A drámai műnem sajátosságai. A dráma szerkezeti felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet mint összművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi előadások elemzése. Színházi műfajok A tragédia. A komédia. A realista színjáték. Zenés, tánc- és mozgásszínház. Drámajáték Helyzetgyakorlatok. Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció. Mozgás, táncésSzituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. mozgásszínházi ismeretek Improvizáció zenére vagy témára. Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy Bábjáték maszkok alkalmazása drámamunkában. Beszéd, versés A beszédtechnika alapjai. prózamondás. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása. Színjátékos gyakorlat Drámajátékos improvizáció. Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. 115 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való részvétel. 3.8.18. Egészségügyi alapismeretek EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI394 A vizsga formája: Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vizsgakövetelményekben, a vizsga mindkét szintjén, meghatározó szerepet töltenek be azok az ismeretek, amelyek az egészséges ember szomatikus, pszichés és szociális jellemzőinek megértéséhez nélkülözhetetlenek. Az egészségügyi alapismeretek vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - felismeri-e az egészség és a környezet közötti kölcsönhatásokat, - képes-e az emberi test felépítését és működését ismertetni, - megérti-e az egyes szervrendszerek működésének egymásra gyakorolt hatását, - képes-e az emberi test alapvető paramétereit észlelni, - képes-e az élettanitól eltérő tüneteket felismerni, - ismeri-e az élettanitól való eltérés okait, - képes-e az élet megmentése érdekében a megfelelő lépéseket megtenni, - ismeri-e a vészhelyzeteket és tud-e megfelelő elsősegélynyújtást végezni, - ismeri-e a pszichológiai jelenségeket és azok összefüggéseit, - ismeri-e az egyszerű gondozási feladatokat a különböző életkorokban, - tud-e az emberi kapcsolataiban megfelelően kommunikálni, - ismeretei elősegítik-e a vizsgázót a szakirányú tanulmányok folytatására. A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a követelményekben megfogalmazott alapvető egészségfejlesztési, anatómiai, pszichológiai, elsősegély-nyújtási, gondozástani és általános megfigyelési, általános kórtani, közegészségügyi, járványtani ismeretekkel, amelyek alapján képes bekapcsolódni a szakmai képzésbe. Az emelt szintű érettségi vizsga célja fentiekben felsoroltakon túlmenően annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a középszintű követelményeket meghaladó összetettebb ismeretekkel. Elsősorban a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázók képességeit, és ismereteit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, magasabb fokú gondolkodást, és az összefüggések meglátását várja el. Tartalmi követelmények Követelmények kiegészítése Témakörök Követelmények középszinten emelt szinten 1. Egészségfejlesztés Magyarázza meg az Ismerje az egészség-betegség Egészségkulturáltság egészséges életvitellel és fogalmat, az egészségkultúra, az életmóddal egészséges életmód és életvitelkapcsolatos alapvető Az egészség értékjellege összetevőit, ill. befolyásoló értékeket, jelentőségét Adjon másoknak tanácsot Egészséges életvitel tényezőit. egészségük megőrzésében és Az egészség fenntartásátNyújtson tájékoztatást azfejlesztésében. 116 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

hátrányosan tényezők Egészségre szenvedélyek

befolyásolóegészséges életvitellel kapcsolatban. károsIsmerje a káros szenvedélyeketIsmerje a szükségletek és azok hatásait. hierarchiáját, és azok összefüggéseit.

2. Anatómia Magyarázza meg az egyes test szervrendszerek egymásra gyakorolt A emberi test főbb szerkezetiHatározza meg az ember helyét és hatását. elvei szerepét az ökoszisztémában. Jellemezze a szervrendszerek Sorolja fel az emberi test A mozgásrendszer leggyakoribb kóros csontjait, izmait, izületeit. elváltozásait. Ismerje a keringési rendszer Alkalmazza a latin A keringési rendszer felépítését, működését és a szakkifejezéseket. vérkörök A légzőrendszer nagyobb ereit. Ismerje a légzőrendszer Emésztőrendszer felépítését és működését. Ismerje az emésztőrendszer Vizeleti szervek felépítését és működését. Ismerje a kiválasztórendszer Szaporodás szervrendszere felépítését és működését. Ismerje a szaporodás Belső elválasztású mirigyek szervrendszerének felépítését és Idegrendszer működését. Ismerje a belső elválasztású Érzékszervek mirigyeket és működésüket. Ismerje az idegrendszer felépítését és működését. Ismerje az érzékszervek felépítését és működését. 3. Pszichológia Ismerje a személyiség Az általános pszichológiaHatározza meg a pszichológia összetevőit és ezek fogalma, tárgya, jelentősége alapfogalmait és osztályozza a összefüggéseit. Tudja megmagyarázni a Érzékelés-észlelés lelki jelenségeket. pszichológiai jelenségek okait és Ismerje az emlékezet és képzelet Figyelem-álom összefüggéseit. alapfogalmait. Jellemezze a különféle Emlékezet és képzelet személyiség-felfogásokat. Sorolja fel az érett személyiség Motiváció kritériumait. Érzelem Személyiség-temperamentumjellem Fejlődéslélektan fogalma és Az ember az ökoszisztémaIsmerje az emberi része felépítését és működését.

117 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

törvényszerűségei A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése Az érzelmi és akarati élet fejlődése A szociálpszichológia fogalma, tárgya és jelentősége Az előítélet Szerep Konfliktus 4. Állapot megfigyelés Ismerje a különböző testrészekIsmerje az élettanitól eltérő Alkat megfigyelése: megtekintésének szabályait: testfelépítést, életjelenségeket. - testtömeg - tudati állapotok - testkörfogat - bőr és nyálkahártya - testmagasság - testtájak - mozgás - váladékok - járás - életjelenségek A bőr és nyálkahártya- élettanitól eltérő tünetek és megfigyelése azok okai. A tudatállapot, eszméleti állapot megfigyelése Testtájankénti megfigyelés: - arc, nyak - mellkas - gerincoszlop - érzékszervek működése Váladékok megfigyelése: - köhögés - köpet - hányadék - széklet - vizelet Életjelenségek, alapvető életjelek megfigyelése: - légzés - pulzus - vérnyomás - hőmérséklet Gyermekbántalmazás felismerése 5. Gondozástan Jellemezze az egyedfejlődés Bevezetés a gondozástanba szakaszait. Szülők leszünk Ismerje a gondozás folyamatát. Újszülött a családban Családtervezés. Ismerje az újszülött egészséges Az életkori szakaszoknak fejlődéséhez szükséges gondozási megfelelő gondozás teendőket. Ismerje a különböző életkori szakaszok jellemzőit és gondozási 118 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

feladatokat: - első év - kisdedkor - óvodáskor - kisiskoláskor - serdülőkor - ifjúkor - felnőttkor - időskor 6. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás és aIsmerje az alapvető életjelenségeket mentés kialakulása és történetemegfigyelését az Magyarországon elsősegélynyújtásban. Az elsősegélynyújtásiIsmerje fel a vészhelyzeteket és az kötelezettség elsődleges ellátási formákat. Az elsősegélynyújtás általános szabályai Sérülések Testtájéki sérülések Rosszullétek Belgyógyászati balesetek Görcsökkel járó állapotok Mérgezések Shock Újraélesztés Sérült mozgatása és fektetése. Komplex betegvizsgálat Külsérelmi nyomok keresése. Külső sérülések. Belső sérülések. Általános fizikális vizsgálat. 7. Kommunikáció A kommunikáció alapfogalmai,Ismerje a kommunikációs alapelvei alapfogalmakat. Jellemezze a segítő A kommunikáció csatornái kapcsolatokban előforduló A kommunikáció zavarai kommunikációs zavarokat Jellemezze a nonverbális és verbális csatornákat. Ismerje a serdülőkorban előforduló kommunikációs zavarokat. Ismerje a metakommunikációs jelzéseket. 3.8.19. Szociális alapismeretek SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖVETELMÉNYEI395 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli.

ÉRETTSÉGI

119 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

VIZSGA

ÁLTALÁNOS

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A szociális alapismeretek érettségi vizsga célja A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmai ismeretek részét képező és a mindennapi élet számára praktikus, alapvető szociális ismeretekkel, az emelt szintű vizsga pedig az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésének képességét teszi próbára. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e hatékonyan közvetíteni szóbeli és írásbeli információit, - ismeri-e az empátia fogalmát, - ismeri-e saját lelki egészsége megtartásának módjait, - tudja-e az egyes lelki jelenségeket felsorolni, jellemezni, felismerni, - ismeri-e a különböző életkori szakaszok testi, lelki, szociális jellemzőit, - tájékozott-e a szociálpszichológia főbb alapfogalmaiban, jelenségeiben, - tájékozott-e a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának okairól, - ismeri-e az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló társadalmi törekvéseket, - ismeri-e a sajátjától eltérő értékeket, normákat, életmódokat, - tájékozott-e az alapvető életmódkutatás-technikákban, - képes-e felsorolni a család szerepét, funkcióját, - képes-e megmagyarázni a szocializáció folyamatát, a család jelentőségét ebben a folyamatban, - tájékozott-e a segítő szakmák területén, - ismeri-e a mai magyar egészségügyi és szociális ellátórendszert, - ismeri-e a gondozás komplexitását, mint a szükséglet-kielégítés és az autonómia megőrzésének eszközét, - képes-e alkalmazni az elsősegélynyújtás szabályait, - tájékozott-e alapvető társadalom-egészségtani ismeretekről. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - ismeri-e a lelki jelenségek fiziológiai alapjait, törvényszerűségeit, - képes-e felismerni a testi és lelki jelenségek összefüggéseit, - ismeri-e az életmóddal kapcsolatos alapvető összefüggéseket, - ismeretei alkalmasak-e életmódja és környezete egészségmegőrző irányba történő fejlesztésére, - képes-e értelmezni a család szerepét, funkcióját, történelmi változásait, - tájékozott-e az egyén és a társadalom közötti kölcsönhatások törvényszerűségeiben, - képes-e értelmezni a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának okait, - rendelkezik-e a sajátjától eltérő értékek, normák, életmódok elfogadásához szükséges készségekkel, - ismeri-e az alapvető emberi és szociális jogokat. Tartalmi követelmények Követelmények kiegészítése Témakörök Követelmények középszinten emelt szinten 1. Társadalomismeret Ismerje a szociológia Szociológiai alapismeretek alapfogalmait és összefüggéseit. Ismertesse a társadalom megismerésének legfontosabb módszereit. Szociológiai gyakorlat Elemezze az életmód és életvitel összetevőit. Soroljon fel életmódkutatás120 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

technikákat. Ismerje a társadalom szerkezetét, Társadalmi struktúra rétegződését. Azonosítson néhány egyéni és Értelmezze a mai magyar Társadalmi egyenlőtlenség éstársadalmi különbséget, példán társadalomban kialakult szegénység keresztül mutassa be azok egyenlőtlenségek okait. lehetséges okait. Ismerje a család fogalmát, szerkezetét, a családi szerepeket,Értelmezze a család Család és életmód a család funkcióit. szerkezetének és funkcióinak Készítsen ábrát a családtörténelmi változásait. szerkezetéről. Határozza meg az értékek, normák, szankciók fogalmát, a normáktól A mai magyar társadalom való eltérés jellemzőit, a különbözőséget, a másságot, a deviancia fogalmát. 2. Szociálpolitika Határozza meg a szociálpolitika Keressen összefüggést a fogalmát, feladatát, Szociálpolitikai alapok társadalom jelenségei és a intézményrendszerét, célját, szociálpolitika között. eszközeit. Ismerje az emberi szükségletek rendszerét, a szükséglet-kielégítés hiányait. Szociálpolitikai beavatkozást Ismerje fel a mai magyar igénylő problémák társadalomban előforduló szociális problémákat és az azokra adott alapvető válaszokat. Ismertesse az egészségügyi és Ismerje a szociális szociális ellátás rendszerének Szociálpolitika szolgáltatások rendszerét, főbb vonalait. intézményrendszere feladatait, a jóléti pluralizmus Ismerje a segítő szakmák formáit. rendszerét. 3. Pszichológia Ismerje az általános lélektani Általános lélektani ismeretek, alapfogalmakat. Értelmezze a testi és lelki a pszichológiai ismeretszerzés Ismertesse a tanult lelkijelenségek összefüggéseit. módszerei jelenségeket. Elemezze az általánostól eltérő Személyiség-lélektani Ismerje a személyiséggel lelki megnyilvánulásokat, és ismeretek kapcsolatos alapfogalmakat. ismertesse azok kiváltó okait. Határozza meg az érés és fejlődés törvényszerűségeit. Ismertesse a különböző életkori Fejlődéslélektani ismeretek szakaszok pszichikus jellemzőit, a szenzomotoros és a kognitív fejlődés menetét. Szociálpszichológiai jelenségek ésDefiniálja a szociálpszichológia folyamatok fogalmát. 121 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ábrázolja a kommunikáció sémáját. Sorolja fel a verbális és nonverbális, valamint a metakommunikációs jelzéseket. Ismertesse a különböző társas Határozza meg a segítő hivatás szerepeket. kommunikáció alapelveit. Ismertessen jellegzetes Magyarázza el a hiteles szerepkonfliktusokat. kommunikáció összetevőit, Elemezzen egy jellemzőit. szerepfeszültségből adódó Legyen képes a társas kapcsolatok konfliktust, és annak megoldását elemzésére, értelmezésére. példa segítségével. Ismertesse a csoportmunka szabályait, a csoportfejlődés fázisait. Magyarázza el a szerepek és a norma jelentőségét a csoportban. Határozza meg a konfliktus fogalmát. Soroljon fel néhány konfliktuskezelési technikát. Értelmezze a szocializációMagyarázza meg a A szocializáció folyamata fogalmát. szocializáció folyamatának Sorolja fel a szocializáció összefüggéseit. folyamatának elemeit. Mutassa be a szocializáció Értelmezze a tanulás színtereit. szocializációban betöltött szerepét. 4. Gondozástan Ismerje a gondozás fogalmát, Mutassa be az aktivitás célját, feladatait és tevékenységi Gondozási ismeretek fontosságát, fenntartásának formáit, a gondozás néhány lehetőségét célcsoportjait. Jellemezze a gondozás Szükségletek és erőforrások Tervezze meg a gondozási komplexitását, mint a szükségletkomplex értelmezése folyamat kielégítés és az autonómia megőrzésének eszközét. 5. Egészségtan Ismerje az elsősegélynyújtás szabályait, a veszélyeztetőKülönböztesse meg a görcsös Elsősegélynyújtás állapotokból következőállapotok tüneteit. elsősegély-nyújtási feladatokat Rendelkezzen alapvető társadalomegészségtani ismeretekkel. Ismerje Közegészség a meghatározó népegészségügyi mutatókat. Használja az alap fertőtlenítőszereket és eljárásokat.

122 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.8.20. Oktatási alapismeretek OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI396 A vizsga formája: Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az oktatási alapismeretek vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - képes-e eligazodni a pszichológia és a pedagógia ismeretanyagában, - rendelkezik-e korszerű pedagógiai, személyiségközpontú szemléletmóddal és az önművelés igényével, - rendelkezik-e alapvető ismeretekkel önmaga és mások megismeréséhez, családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban, - a tanult ismeretek segítségével képes-e önmaga és környezete problémahelyzeteit kezelni, elemi interakciók egyénre gyakorolt hatásait feltárni, kellő megküzdést stratégiák és technikák ismeretével megkísérelni azokat megoldani. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - tájékozott-e az oktatási alapismeretek vizsgatárgy ismeretanyagában, - rendelkezik-e korszerű pedagógiai szemlélet- és gondolkodásmóddal, mely lehetővé teszi számára a különböző életkori szakaszokban felmerülő alapvető testi, lelki, szociális, gondozási igények, a nevelés körébe tartozó különböző alapproblémák felismerését tudja-e használni a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, a szaknyelvet, képes-e ismereteit meggyőzően kommunikálni, - képes-e a pedagógiai szituációkban szerzett tapasztalatai és elméleti ismeretei integrálására, tudatos szakmaválasztásra, - fel tudja-e használni ismereteit önmaga és mások viselkedésének elemzésére, - képes-e önálló véleményalkotásra, kulturált nyelvhasználattal érvei kifejezésére és megvédésére. A középszintű vizsga a vizsgázóktól az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az érettségi utáni oktatás szakmacsoportos szakképzés megalapozásához, a pályaválasztási döntéshez szükséges motívumok és képességek (kompetenciák) meglétét várja el. Az emelt szintű vizsga célja annak megállítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően - rendelkezik-e rendszerezett oktatás szakmacsoportos ismeretekkel, képes-e ismeretelemző, értékelő, önálló gondolkodásra, - kifejeződik-e teljesítményében lényegkiemelő képessége, kreativitása, igényessége, pedagógiai érzékenysége, - képes-e tudását írásban és szóban választékosan, igényes nyelvi formában kommunikálni, - képes-e önmaga és mások viselkedésének reális értékelésére, tudatos pályaválasztásra, - rendelkezik-e a sajátjától eltérő értékek, normák, életmódok elfogadásához szükséges ismeretekkel. Az emelt szintű vizsga elsősorban a szakirányú felsőoktatásban, az oktatás szakmacsoporthoz tartozó szakképzésben továbbtanulni szándékozó vizsgázó ismereteit és képességeit vizsgálja. A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el, az elmélyültebb pedagógiai, pszichológiai ismereteket kéri számon. A követelményekben az ismeretek mellett azok a képességjellegű követelmények szerepelnek nagyobb súllyal, amelyek pedagógiai helyzetek, döntési szituációk, magatartások 123 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

értelmezéséhez, elemzéséhez, a pedagógiai szituációban érintett személyek megismeréséhez, viselkedésük, magatartásuk megértéséhez szükségesek. Tartalmi követelmények Követelmények kiegészítése Kompetenciák Követelmények középszinten emelt szinten A viselkedés biológiai A pszichológiai, pedagógiai A lelki jelenségek jellemzőinek alapjai. ismeretek tematikus megfogalmazása. A gyermek rajz, ábrázolás bemutatása Az egyes életszakaszoktevékenységének elemzése. jellemzőinek megfogalmazása. Konfliktusok önálló elemzése. A pszichés fejlődés jellemzőinek megfogalmazása. A szocializáció, a társas folyamatok, a nevelési, oktatási folyamat jellemzőinek megfogalmazása. A tanultak okok és következmények szerintiKülönböző típusú okok és rendezése. következmények A személyiségfejlődést,Annak bizonyítása, hogy amegkülönböztetése, azok eltérő viselkedést befolyásolóviselkedésnek egyszerre többjelentőségének felismerése. tényezők feltárása /oka és következménye van.A pedagógiai folyamatban, a pedagógiai-pszichológiai Annak megállapítása, hogyszemélyiségfejlődésben szerepet ismeretek problémacentrikusmiként függhetnek össze ajátszó lényeges és kevésbé elemzése viselkedés okai,lényeges szempontok, tényezők következményei és amegkülönböztetése, megnyilvánuló, mérlegelése. megnyilatkozó szándékai. Pedagógiai forrásokból Pedagógiai források Pedagógiai források (írásos) információk gyűjtése, használata és elemzése elemzése. következtetések Képi források [gyermekrajzok, megfogalmazása. fényképek komplex (pedagógiai, pszichológiai) Képi források (gyermek elemzése]. fényképek, ábrák) megadott Pedagógiai gyakorlati feladatok szempont szerinti értelmezése. logikai feldolgozása. Pedagógiai információk gyűjtése Érvekkel alátámasztott vélemény és következtetések levonása kialakítása pedagógiai egyszerű diagramokból, problémahelyzetről, döntési grafikonokból, statisztikai szituációkról. táblázatokból. Önálló kérdések, vélemények Pedagógiai érzékenység a megfogalmazása a pedagógiai források feldolgozása és forrással kapcsolatban megadott elemzése során. szempont alapján. Pedagógiai gyakorlati feladatok logikai feldolgozása. Pedagógiai, pszichológiaiPedagógiai, pszichológiai A szaknyelv alkalmazása fogalmak helyes használata. fogalmak helyes használata, 124 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

értelmezése. A jelentésváltozatainak értelmezése.

fogalmak ismerete,

Tematikus megközelítés Témakörök

Követelmények középszinten

Követelmények emelt szinten

kiegészítése

Pszichológiai ismeretek Általános lélektan tematikus/probléma centrikus bemutatása Személyiséglélektan Szociálpszichológia Fejlődéslélektan Pedagógiai pszichológia Pedagógiai ismeretek Általános pedagógia tematikus/probléma centrikusA pedagógus és a gyermek a bemutatása nevelés folyamatában A nevelés mint a viselkedés alakítása A szocializáció színterei A nevelés eszközei Az oktatás mint a nevelés eszköze A gondozási tevékenységKonfliktusok pedagógiai, Pedagógiai feladatok logikai pedagógiai, pszichológiaipszichológiai szempontú feldolgozása szempontú elemzése. elemzése és megoldása A gyermektevékenység - játék, munka, tanulás pedagógiai, pszichológiai szempontú elemzése. Vizsgálati módszerek jellemzőinek szakszerű leírása, pedagógiai hasznosítása Pedagógiai problémahelyzetek, szituációk megoldásának pedagógiai, pszichológiai szempontú elemzése, véleményezése. „Mit tenne ha?” döntésszituáció megoldása Konfliktusmegoldások pedagógiaipszichológiai szempontú elemzése, véleményezése. 3.8.21. Informatikai alapismeretek INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI399 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az informatikai alapismeretek érettségi vizsga célja: Az informatikai alapismeretek szakmai alapozó vizsgatárgy vizsgakövetelménye az informatika szakmacsoportban oktató szakközépiskolák számára készült. 125 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A komplex vizsgaforma igazodik a vizsgatárgy gyakorlati hasznosításának jellegéhez: a számítógép előtt elvégzendő vizsgatevékenység interaktivitást feltételező feladatokon keresztül kéri számon az elméleti, és a gyakorlati ismereteket, a szóbeli vizsga pedig az elméleti ismereteket. Az informatikai alapismeretek összetett vizsgatárgy, követelményei figyelembe veszik a szakmacsoport két alapvető szakmaterületének, a hardveres és a szoftveres területek eltéréseit és sajátosságait. A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettséginek azt a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása megtörténjék, így elősegítse a vizsgázóknak az informatikai szakterületen belül a szakma kiválasztását, és előkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten a vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett ismereteinek tartalmáról és mértékéről. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is. Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje a jellemző, emelt szinten előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az emelt szintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsőfokú szakképző intézményekben történő továbbtanulást. Ezen túlmenően figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az adott intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban - szükségessé válhat az emelt szintű vizsga letétele. Az ismeretek és készségek legnagyobb része közép- és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, míg emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése a jellemző. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, - tudja-e a hálózat erőforrásait - jogosultságának megfelelően - használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), - ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, - [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] - képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, - ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket, - képes-e egy fejlesztői környezetben egyszerű programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, - tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelő programot, - tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt formátumban megjeleníteni, - képes-e a dokumentumok és a táblázatok használatára, - képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat előállítani, - tud-e adott témában prezentációt készíteni, - ismeri-e a térinformatika alapjait, - képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerű feladatot algoritmizálni, 126 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

- képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, - ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait, - ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni, - ismeri-e a villamos alapfogalmakat, - tudja-e alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, - ismeri-e az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, - ismeri-e a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek működését, alkalmazási területüket. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően: - legyen képes a dokumentumokkal és a táblázatokkal emelt szintű műveleteket végezni, - tudja-e megfelelő gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztői lehetőségeit, - képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni, - képes-e egy egyszerű feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, - ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának főbb szempontjait, - képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerű feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és azt megvalósítani, - ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni, - tud-e egy objektumorientált fejlesztői környezetet használni, - képes-e áramköri számításokat végezni, - tudja-e használni a funkcionális áramköröket egyszerű alkalmazásokban. Tartalmi követelmények Követelmények kiegészítése emelt Témakörök Követelmények középszinten szinten Tartalmi Viselkedési Teljesítési Viselkedési Teljesítési Feltételek Feltételek szint szint szint szint szint 1. Hardver alapismeretek Ismerje a Neumannelvű számítógépek A számítógépek elvi felépítését és a Tesztfeladatok felépítése tárolt program elvét. Tudja ismertetni az alapvető Tudja hardver A ismertetni a elemek rendelkezésr nagykapacitá A funkcióit. e álló sú buszrendszer Tudja Funkcionál eszközök Tesztfeladat tárolóeszközö ek előnyeinekTesztfeladat felsorolni egy is egységek közül ok k működéseés ok számítógép történő között hátrányainak konfiguráció kiválasztássa meglevő ismeretében. összeállításáh l. különbségeke oz szükséges t. eszközöket, szerszámokat, szabályokat, 127 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

perifériákat. Az ismeretek birtokában a vizsgázó legyen képes meghatározni az adott alkalmazási területre megfelelő konfigurációt. Ismerje a multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon, webkamera) elemeit. 2. Szoftver alapismeretek Ismerje a tanult Ismerje az operációs alkalmazott rendszerhez fájlrendszer alkalmazható Tesztfeladatok, alkalmazásszintű Tesztfeladatok, A számítógép fájlrendszer(eke)t. számítógépes jellemzőit, számítógépes előkészítése Ismerje az feladat. előnyeit, feladatok. informatikai hátrányait, tudja tevékenységek választását dokumentálását. megindokolni. Ismerje a partíciók létrehozását és formázását. Ismerje egy operációs rendszer Ismerje egy Az esetleg telepítését. Tesztfeladatok, számítógépre két Tesztfeladatok, Programok szükséges Tudja installálni számítógépes operációsrendszer számítógépes telepítése segédprogram a szokásos feladat. telepítésének feladatok. használatával. felhasználói módját. programokat. Ismerje a szoftverjogokat (licence, shareware, freeware). Operáció Ismerje a zárt, és a SzámítógéppeKét A használniSzámítógéppe Jogosultságo s nyílt forráskódú l végzetttelepített kívánt l végzett k szerint. rendszer operációs interaktív operációs programok interaktív 128 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

használat rendszerek gyakorlat. rendszer ismeretébengyakorlat. a ismérveit, esetén . tulajdonságait, legyen különbségeit. képes Ismerje a tanult bármelyike operációs rendszer t elindítani. állományait, a betöltési folyamatot, a memóriakezelést. Tudjon könyvtárszerkezet et kialakítani, másolni, törölni, átnevezni. Ismerje és tudja alkalmazni az állománykezelő Állományok parancsokat. Ismerje Tesztfeladatok kezelése az állomány attribútumokat, tudja azokat megváltoztatni. Legyen képes állományok tömörítésére. Ismerje a tömörítési fajtákat. Alkalmazzon Kereskedelmi víruskereső vagy szabad programot. szoftver Tudjon felhasználásával. lemezkarbantartást; állomány Értékelje a töredezettségmentesít Operációs veszteséges ést végezni. rendszer Számítógépp és a Segédprogram Legyen képessegédprogramjáv el végzettveszteség Tesztfeladat ok telepítése,valamilyen külsőal. interaktív nélküli ok használata tároló eszközre gyakorlat. tömörítések biztonsági másolatot tulajdonsága készíteni. A it. Tudja meghatározni alemezkarbantartá lemezkarbantartás s javasolt szükségességéne időintervallumát. k és Ismerje afontosságának multimédiás ismeretében. környezet (hangszóró, mikrofon, webkamera) szoftver 129 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

elemeit. 3. Szövegszerkesztés Legyen képes a program használatára. Tudjon szöveges állományt előírt helyről beolvasni, menteni; konvertálni. Rutinszerűen alkalmazza a formázásokat. Tudjon a szövegbe objektumokat csatolni vagy beilleszteni. Tudjon tartalomjegyzéket generálni. Ismerje az ábrajegyzéket. Értse a csatolás és Szövegszerkesztő beillesztés program kezelése közötti különbséget. Használja a helyesírás ellenőrzőt, az automatikus elválasztást. Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni. Ismerje a stílus fogalmát, jelentőségét. Tudjon körlevelet készíteni különböző forrásból származó adatok és törzsdokumentum felhasználásával. Ismerjen legalább két programcsomagot az irodai

Tudjon saját stílust definiálni. A tanult program lehetőségeit használva a körlevél adatbázisából legyen képes különböző méretű borítékokra és szabványos címkékre nyomtatni. Tudjon űrlapot Számítógéppel készíteni. végzett Alkalmazzon interaktív képfeldolgozó gyakorlat. programot a szövegbe illesztendő képek módosításához. Alkalmazza az elemi ábrák rajzolási funkcióit. Legyen képes különböző forrásokból származó objektumok csatolására és beillesztésére.

130 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

alkalmazások használatához. Ismerje valamely Számítógéppel Grafikus képfájl tartalmának végzett információk módosítási interaktív kezelése lehetőségeit. gyakorlat. Ismerje a weblap készítés Tudjon alapjait. szövegszerkesztővel Ismerje egy Számítógéppel Számítógéppel és egy grafikus Weblapok grafikus Szövegszerkesztővégzett végzett Webszerkesztővel kezelése Webszerkesztő és célprogram. interaktív interaktív egyszerű weblapot használatát. gyakorlat. gyakorlat. szerkeszteni, Ismerje a készíteni. HTML leíró nyelv alapelemeit. 4. Táblázatkezelés Legyen képes a program használatára. Legyen képes a munkakörnyezet megfelelő beállítására. Ismerje a különböző adattípusokat. Legyen képes egyszerű Legyen képes gyakorlati bonyolultabb feladatok kapcsán (egymásba Számítógéppel Számítógéppel konstansokkal, ágyazott, több Táblázatkezelő végzett végzett hivatkozásokkal, paraméteres, program kezelése interaktív interaktív függvényekkel különböző gyakorlat. gyakorlat. dolgozni. kategóriájú) Ismerje a szűrők függvényekkel is használatát. dolgozni. Az elkészült táblázatokon tudjon formázási előírásokat megvalósítani. Legyen képes diagramok készítésére. Az elkészült táblázatokat, diagramokat tudja 131 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

kinyomtatni. 5. Prezentáció és multimédia Legyen képes egy adott témát bemutató diasorozat elkészítésére. Ismerje a prezentáció készítés alapfogalmait (a kevesebb több Használjon -, a kontraszt-, akciógombokat. a struktúra-, Tudjon és akciógombokka Kereskedelmi az Számítógéppe l vezéreltSzámítógéppe Prezentációkészít vagy szabad egységesség l végzettbemutatót l végzett ő program szoftver szabály) interaktív készíteni. interaktív kezelése felhasználásával Ismerje a gyakorlat. Ismerje azgyakorlat. . sablon, a időzítés tervezősablon, jelentőségét, a színséma, az alkalmazásának egyéni háttér szerepét. fogalmát és alkalmazását. Ismerje a diamozgatást, a szövegekkel, a képekkel és más objektumokka l való műveleteket. Tudjon animációkat, és különböző effektusokat létrehozni. Tudjon hiperhivatkozásokat kezelni. Legyen képes kiválasztani a helyes vetítési formát (pl. időzítés), valamint a nyomtatást. Ismerje egy Tesztfeladatok Tudjon Tesztfeladatok Multimédia egyszerű és konvertálásokat és 132 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

hangrögzítő és számítógéppel végezni az egyes rajzkészítő szoftver végzett formátumok használatát. interaktív között. Ismerje a gyakorlat. Legyen képes az szokványos hang- és adott feladathoz képformátumokat, a kiválasztani a közöttük lévő megfelelő hangkonvertálási és képformátumot. lehetőségeket. 6. Informatikai alapismeretek Ismerje a bináris, decimális, hexadecimális, oktális, binárisan Tudja ismertetni a kódolt decimális számítógépes számábrázolást. számábrázolásból Segédeszköz adódó használata nélkül hibákat. legyen képes 8 Ismerje a fix- és Számábrázolás, bites bináris Tesztfeladatok lebegőpontos számrendszerek számok oda-vissza ábrázolást. alakítására bináris, Legyen képes egy decimális, megadott hexadecimális számot az előírt számok esetében. módon Tudjon aritmetikai ábrázolni. és logikai műveleteket végrehajtani kettes számrendszerben Ismerje a kód, Ismerjen legalább kódolás fogalmát. kétféle Ismerjen Számítógépes Kódolás hibafelismerő numerikus és feladat. kódot. Ismerje a alfanumerikus titkosítás alapjait. kódokat. 7. Hálózati ismeretek Ismerje az Ismerje, hogy információs milyen hálózatok fajtáit, eszközöket, az internet és azA klienseket és intranet fogalmát,rendelkezésre protokollokat jellemzőit. álló, kizárólag kell installálni a LAN Legyen képes aoktatási célraTesztfeladatok használt helyi hálózatszolgáló operációs erőforrásait hálózat rendszer alatt, használni. segítségével. hogy pont-pont, Ismerje a illetve kliensbiztonsági szerver, hierarchiát. valamint 133 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

Tesztfeladatok

Számítógépes feladat.

Tesztfeladatok

Internet

Ismerje és tudja modemes alkalmazni a kapcsolatot meg számítógép és a lehessen kommunikáció valósítani. biztonságát szolgáló eszközök fajtáit (tűzfal, A vírusvédelem, rendelkezésre Ismerje a kliens kémprogramok elleni álló eszközök oldali operációs védelem). közül történő rendszerek Tudja a felhasználói kiválasztással. komponenseinek környezetet A frissítését a javító beállítani. rendelkezésre csomagok Ismerje fel a hibát a álló ábrák használatát. hálózat segítségével. működésében. Ismerje az IP címzés jellegzetességeit. Ismerje a lokális hálózatok építőelemeit, a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat. Tudja ismertetni legalább három szokásos aktív eszköz funkcióját. Tudja a különböző topológiákat ismertetni. Tudja ismertetni az ISO/OSI és a TCP/IP modellek, illetve protokollok sajátosságait. Ismerje az internet felépítését, Ismerje az szolgáltatásait, összetett keresés használatát. Ismerje a lehetőségeit. böngészőprogramokat, Számítógéppel Számítógéppel Tudjon file-okat a keresőgépeket és azok végzett végzett le-, ill. használatát. interaktív interaktív feltölteni. Ismerje az elektronikus gyakorlat. gyakorlat. Legyen képes levelezés alapfogalmait FTP szerver (e-mail cím szerkezete használatára. és felépítése, protokollok), egy 134 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

levelező program működését, beállításait, valamint a levelekkel történő műveleteket (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások). Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Ismerje az Interneten történő adatátvitel lehetőségeit, és a kommunikációs csatornákat. 8. Programozási alapismeretek Ismerje a megoldás lépéseit (feladat meghatározása, specifikáció, algoritmus-készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, hatékonyságvizsgálat, A feladatmegoldás dokumentálás). lépései, módszerei Változók és típusaik, kiinduló és végpont meghatározása. Ismerje az elemi adattípusokat. Ismerje a tömböt, a karakterláncot és a rekordot.

Algoritmusok

Ismerje az algoritmus-leíró eszközöket.

Programnyelv

Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejlesztői környezetében. Ismerje a nyelv

Ismerje a verem, Számítógépes a sor és a lista feladat. struktúrákat.

Szövegesen megfogalmazott Számítógéppel feladat megoldását végzett legyen képes egy interaktív algoritmus-leíró gyakorlat. eszköz segítségével megjeleníteni. Tudjon szöveges Számítógéppel állományokat végzett kezelni. interaktív Ismerje a gyakorlat. programmodulok 135

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

Számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

elemeit, beépítési szerkezetét. lehetőségét. Tudjon forráskódot létrehozni. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyakorlatban alkalmazni. Deklaráció, értékadás, változók, konstansok. Alkalmazza az elemi adattípusokat. Alkalmazza a vezérlési szerkezeteket. Számítógéppel Programozási Tudjon egy végzett ismeretek egyszerű probléma interaktív megoldására gyakorlat. programot készíteni. A kapott eredményt tudja megjeleníteni az elsődleges output eszközön. Ismerje a programozási tételeket. Tudja ismertetni ezek célját, alkalmazási körét. - összegzés tétele Adott feladatra - eldöntés tétele tudja - kiválasztás tétele alkalmazni a - keresés tételei Számítógéppel programozási Egyszerű Programozási megszámlálás Számítógépes végzett tételeket. program tételek tétele feladat. interaktív Ismerjen segítségével szélsőérték gyakorlat. rekurziót kiválasztás tételei bemutató - kiválogatás tétele algoritmust. metszetképzés tétele - egyesítés tétele összefuttatás tétele buborékos rendezés 136 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

rendezés minimum kiválasztással rendezés közvetlen elemkiválasztással.

Ismerje a modern vizuális Az programozás objektumorientált alapjait, a programozás vizuális alapjai objektumok fogalmát.

Ismerje az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Ismerje az objektumokhoz kapcsolódó metódusokat. Számítógéppel Ismerje az végzett objektumok interaktív általános gyakorlat. felépítését, elvét, tartalmát, az öröklődés fogalmát. Tudja elemezni az objektumok viselkedését és hierarchiáját. Ismerje az eseményvezérlést

Számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

9. Elektronikai alapismeretek Ismerje az anyagszerkezet és a kölcsönhatások áramvezetésben betöltött szerepét. Legyen képes Villamos megfogalmazni az Tesztfeladatok alapfogalmak áram, a feszültség és az ellenállás fogalmát. Tudjon geometriai adatokból ellenállást és ellenállás hőmérsékletfüggést számolni. Ismerje az Ismerje a egyenáramú folyadékkristályo Tesztfeladatok A Egyenáramú elektrotechnika k működési elvét. , rendelkezésr Tesztfeladato elektrotechnik alaptörvényeit. Tudja értelmezni számítógépes e álló ábrákk a Tudja jellemezni a kapacitás és az feladatok. segítségével. az egyenáramú induktivitás hálózatok töltődési és 137 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

alkatelemeit. Tudja egyszerű áramköri számításokban alkalmazni az alaptörvényeket. Tudjon villamos munkát, teljesítményt és hatásfokot számolni. Legyen képes elemezni villamos és mágneses térben lejátszódó, gyakorlati jelentőséggel bíró néhány jelenséget. Ismerje a kondenzátor és az induktivitás jellemzőit. Ismerje a váltakozó mennyiségek jellemzőit. Tudja értelmezni az ellenállás, a kondenzátor, és az induktivitás viselkedését váltakozóáramú körökben, legyen képes impedanciát számítani. Tudja Váltakozóáramú jellemezni a soros és elektrotechnika párhuzamos RL, RC és RLC körök viselkedését. Legyen képes legfontosabb jellemzőik számítására. Ismerjen jellemző felhasználásokat. Tudja jellemezni a kétés négypólusokat. Legyen képes

kisütési jelleggörbéit. Ismerje a villamos gépek és a transzformátorok működési elvét.

Legyen képes RC, RL és RLC körökben Tesztfeladatok, számításokat számítógépes végezni és feladatok. frekvenciafüggő viselkedést vizsgálni.

138 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tesztfeladatok, számítógépes feladatok.

Analóg alapáramkörök

Digitális alapáramkörök

egyszerű kétpólusok Norton és Thevenin helyettesítőképének kiszámítására. Tudja számítani a négypólus átviteleket. Ismerje a félvezető dióda, a bipoláris, a térvezérlésű tranzisztor és az optoelektronikai eszközök használati jellemzőit Ismerje az alkatrészek alkalmazásához szükséges gyakoribb kapcsolási megoldásokat. Legyen képes a kapcsolóüzemű és az analóg alapkapcsolások működésének elemzésére. Tudja jellemezni az impulzusokat és ismerje a jelformáló áramköreit. Tudja alkalmazni a logikai algebrai ismereteket a logikai függvények egyszerűsítésére, szabályos alakra hozására és átalakítására. Ismerje a kapuáramkörök és a tárolók gyakorlati jellemzőit és felhasználási területüket. Tudjon analizálni és realizálni funkcionálisan

Legyen képes a tranzisztor, mint Tesztfeladatok, kapcsoló számítógépes jellemzésére. feladatok Ismerje a multivibrátorok működését.

Számítógépes feladat

Ismerje a PLA és PLS áramkörök felépítését és alkalmazási lehetőségeit egyszerűbb Tesztfeladatok, feladatokban. számítógépes Tudjon feladatok funkcionális áramköröket kaszkádosítani, számlálók ciklusát rövidíteni, frekvenciaosztót készíteni.

Számítógépes feladat

139 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

teljes rendszerekkel kombinációs hálózatokat. Legyen képes szinkron szekvenciális hálózatok analízisére és egyszerűbb áramkörök realizálására. Ismerje a funkcionális áramkörök jellemzőit és alkalmazási területüket. 10. Adatbázis-kezelés Ismerje az adatbázis fogalmát, Az adatbázistípusait, az kezelés Tesztfeladatok adattábla, rekord, alapfogalmai mező, kulcs fogalmakat. Használói szinten tudjon alapvető adatbáziskezelő Számítógéppel műveleteket Adatbáziskezelő végzett megvalósítani. használata interaktív Tudjon jelentést gyakorlat. készíteni. Ismerje az adattábla szűrését. Legyen képes egy adatbáziskezelő szoftver segítségével egy egyszerű Számítógéppel Legyen képes egy Az adatbázis adatbázist végzett egyszerű relációs készítés létrehozni. interaktív adatmodell lépései Ismerje az gyakorlat. megalkotására adattípusokat, tudjon egyszerű adatbázist definiálni. Ismerje az adatbázis megalkotására Adatbázis elmélet használatos normál formákat 140 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Számítógéppel végzett interaktív gyakorlat.

Tesztfeladatok

(1NF, 2NF, 3NF). Ismerje a táblák közötti kapcsolatokat (1:1, 1:N, N:M). Ismerje az adatdefiníciósIsmerje az SQLA tanult adatkezelő Az SQL szintaktikáját, adatbázis Számítógépes utasításokat. Számítógépes nyelv adattípusait, kezelő feladat. Legyen képes feladat. használata műveleteit. segítségével. adatbázist létrehozni és lekérdezni. Ismerje a térinformatikai alapfogalmakat. Számítógéppel Ismerje a térképek és az végzett Térinformatikai adatbázisok összekötésiA tanult keresők interaktív alapismeretek lehetőségeit. segítségével. gyakorlat. Tudja használni a térképi keresőket, az útvonalkeresőket. 3.8.22.. Közgazdasági alapismeretek (Üzleti gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI407 A közgazdasági szakmacsoportban két elágazása van a közgazdasági alapismeretek érettségi tantárgynak: A) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) B) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan). A vizsga formája az A) és a B) elágazásból: Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) ismeretanyagának tanulása során a megszerzett kompetenciák, mint a tudás és képességek az általános és közgazdasági szakmai műveltség részét képezik. A megszerzett ismeretek előkészítik a vizsgázó későbbi szakmai tanulmányait a szakképző évfolyamon, segítik a konkrét pályaválasztásban, és alapot biztosítanak az egész életen át tartó tanulás, mint az emberi erőforrásfejlesztés követelményrendszerének megvalósításához. A közép- és emelt szintű vizsga követelményeiben a közgazdasági szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek 11. és 12. évfolyamának tananyagai és tevékenységformái jelennek meg. A vizsgázónak választási lehetősége van az elméleti ismeretekre épülő és a gyakorlati ismereteket számon kérő vizsga között. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) Az érettségi vizsga célja: Az érettségi vizsgatárgy célja, hogy vizsgázók mélyebb összefüggésekről, a szakmai irodalomban való jártasságról, az egyes ismeretanyagok egymásra épüléséről is számot adjanak. A felkészülés lehetőséget ad arra is, hogy a megtanult ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzák. Legyenek képesek a megtanult ismereteik alapján valós problémákkal kapcsolatos vitákban részt venni, ott érvelni, a vitát a megoldás felé terelni. 141 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - közgazdasági alapműveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvető jelenségeit, - megismerte-e az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jutott-e, a tanult ismeretkörben képesek-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására, - kialakult-e az igény a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. - képes-e a vizsgázó azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatban való megvalósítására, amelyeket az elméletben tanultak, - képes-e a vizsgázó irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, - tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és a befolyásolás alapvető eszközeiről, - a tanult ismeretkörökben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmaz szakmai képzésbe bekapcsolódva, - rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével, - tudja-e a tevékenységét megszervezni, megtervezni, ellenőrizni és értékelni, - tudja-e közölni a feldolgozott adatokat, - ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat ütköztetésére és összekapcsolására, - kialakult-e a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésének, megerősítésének igénye, - felkészült-e a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, kialakult-e a vizsgázókban a pontos és minőségi munkavégzés igénye, a környezettel szembeni felelősségérzete, - rendelkezik-e a szakirányú felsőoktatási intézményekben továbbtanuláshoz szükséges közgazdasági szemlélet és gondolkodásmóddal, Tartalmi követelmények Követelmény kiegészítése emelt Témakörök Követelmények középszinten szinten Legyen képes a marketing értelmezése szerint helyesen használni a szükséglet, igény, érték fogalmakat, bemutatni a marketingmix elemeit, a legfontosabb Legyen képes értékelni a termékkategóriákat, az piacorientált gondolkodás ármegállapítás módjait, alapján egy konkrét termékhez meghatározni a legjellemzőbb 1. Marketing és kötött marketing-mix elemek marketingcsatornákat és a marketinggondolkodás lehetséges hatásait, a kommunikáció és a promóció választásukat meghatározó legfontosabb eszközeit és tényezőket, az eszközök módszereit kölcsönhatását. Legyen képes egy konkrét termékkel kapcsolatban megnevezni a marketing-mix elemeket és megindokolni a választását. 2. A vállalkozás ésLegyen képes felsorolni azLegyen képes pontosan definiálni az az államháztartásállamháztartás alrendszereit, ésadóalany, adótárgy, adóalap és az 142 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

kapcsolatai

röviden bemutatni az alrendszerek ésadómérték fogalmakat a társasági a vállalkozás kapcsolatát. adó, a személyi jövedelemadó és az Legyen képes felsorolni aáltalános forgalmi adó legfontosabb költségvetésivonatkozásában a törvényi helyek bevételeket és kiadásokat. Legyenillusztrálásával. Ismerje és pontosan képes értelmezni a költségvetéstudja használni a társasági adóval egyenlegét. kapcsolatos következő fogalmakat: Legyen képes értelmezni aa társasági adó célja, alanyai, alapja, befizetések szerepét az államimértéke, néhány korrekciós tétel, feladatok megvalósításában és aadókedvezmény, adóelőleg. jövedelmek újraelosztásában. Legyen képes értelmezni a helyi Legyen képes pontosan definiálni azadóztatás célját, legalább két helyi adóalany, adótárgy, adóalap és azadófajta vonatkozásában legyen adómérték fogalmakat a társaságiképes pontosan definiálni az adó, a személyi jövedelemadó és azadóalany, adótárgy, adóalap és az általános forgalmi adóadómérték fogalmakat. Ismerje és vonatkozásában. pontosan tudja használni a társasági Legyen képes bemutatni az államiadóval kapcsolatos következő támogatások szerepét az államifogalmakat: a társasági adó célja, feladatok megvalósításában. alanyai, alapja, mértéke, néhány Tudja meghatározni a közvetlen és akorrekciós tétel, adókedvezmény, közvetett állami támogatás közöttiadóelőleg. különbséget. Legyen képes felsorolni a vállalkozás jellemző pénzáramait és bemutatni a kétszintű bankrendszert, a legjellemzőbb bankműveleteket és azok szerepét. Legyen képes felvázolni a pénzforgalom jelentőségét, megkülönböztetni egymástól a legjellemzőbb fizetési módokat és Tudja összehasonlítani a különböző kitölteni ezek alapvető bizonylatait, fizetési módokat, meghatározni a értelmezni a bizonylatok 3. Pénzügyi gazdaság számára előnyös és információtartalmát. műveletek hátrányos jellemzőiket. Tudja felsorolni a vállalkozások által Legyen képes ismertetni a használt bankszámlák fajtáit, tudja hitelkártya szerepét. felsorolni a bankszámlaszerződésben foglalt legfontosabb jogokat és kötelezettséget. Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat. Legyen képes ismertetni a bankkártya használatának módjait, előnyeit. Tudja bemutatni a csekk használatát. Legyen képes pontosan használni aLegyen képes pontosan használni a készlet, a készletfajták, a készletekkészlet, a készletfajták, a készletek 4. A vásárolttervezéséhez használt mutatók és atervezéséhez használt mutatók és a készletek logisztika fogalmát. logisztika fogalmát, szerepét a Legyen képes bemutatni ahatékony gazdálkodásban. készletkezelési bizonylatokat, aLegyen képes felsorolni a beszerzési 143 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

szállítói számla, a készletek és aár elemeit. kötelezettségek analitikusLegyen képes ismertetni a készletek feljegyzéseit, szerepét és tartalmát.beszerzési áron való értékeléséből Legyen képes felsorolni a beszerzésiadódó problémát. ár néhány elemét. Legyen képes a hitelképesség Legyen képes összekapcsolni azvizsgálatára egyszerű esettanulmány alapbizonylatokat, az analitikus éssegítségével. főkönyvi könyvelést. Tudja bemutatni az áfa, mint Legyen képes kiszámítani ahozzáadott érték adó megjelenését az készletcsökkenések értékét (FIFO ésEU legalább 2 másik országában. gördülő átlagár módszerekkel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tényleges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli feljegyezését. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes felsorolni a készletek beszerzésének lehetséges finanszírozási forrásait és a hitelezés alapelveit. Legyen képes a váltót, mint kereskedelmi hitelt bemutatni és felsorolni a törvényes kellékeit. Tudja felsorolni az áfa jellemzőit. Legyen képes megkülönböztetni a beszerzéshez és az értékesítéshez kapcsolódó áfát. Tudja ismertetni az áfa mértékét, az áfamentesség eseteit és az áfa könyvviteli elszámolását. Legyen képes ismertetni az emberi erőforrás sajátosságait és pontosan használni a bér, a levonások, a közterhek fogalmait, bemutatni a bérelszámolás és a bérfizetésLegyen képes meghatározni a bizonylatait, összekapcsolni aztárgyévben befizetett adóelőleg és analitikában és a főkönyvi könyvelésaz adó különbségét és pontosan során végzett elszámolást. felsorolni a személyi jövedelemadó 5. Az emberiLegyen képes a kereset összetevőitbevallásának lehetőségeit és erőforrás példákkal illusztrálva bemutatni. megnevezni a lehetséges Legyen képes elvégezni a bérfelosztás,határidőket. a bérelszámolás és bérfizetésLegyen képes bemutatni a számviteli elszámolásának egyszerűjövedelem elszámolása során feladatait és felismerni azhasznált főkönyvi számlák tartalmát. alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelő 144 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

kötelezettségek között, felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között. Legyen képes definiálni a befektetést, pontosan használni a befektetés, a beruházás, a tárgyi eszközök, az immateriális javak, az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás fogalmakat. Legyen képes megfogalmazni a befektetéssel szembeni elvárásokat. Tudjon különbséget tenni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés között. Legyen képes elvégezni az értékcsökkenés összegének (lineáris és teljesítményarányos) kiszámítását egyszerű feladatok megoldásával. Legyen képes definiálni a Tudja elkönyvelni az értékcsökkenési befektetést, pontosan használni a leírást. befektetés, a beruházás, a tárgyi Legyen képes az idegen kivitelezővel eszközök, az immateriális javak, az végeztetett beruházás bizonylatainak értékcsökkenés és az értelmezésére és a gazdasági értékcsökkenési leírás fogalmakat és események könyvviteli legyen képes meghatározni ezen elszámolására. 6. Befektetett vagyonelemek jelentőségét a Legyen képes felsorolni a beruházások eszközök vállalkozás gazdálkodásában. Tudja lehetséges pénzügyi forrásait és a összekapcsolni a hozam és a hitelfelvétel biztosítékait. kockázat fogalmakat. Tudja Legyen képes értelmezni a felsorolni a terven felüli leírás hitelezéshez kapcsolódó jellemző eseteit. kamatfogalmakat és összehasonlítani a Legyen képes felsorolni és hitelek és a betétek kamatait. Tudja bemutatni a hitelezési eljárás értelmezni az EBKM és a THM menetét. mutatókat. Legyen képes felsorolni a hitelezési eljárás menetét. Legyen képes felsorolni a befektetett pénzügyi eszközök fajtáit, az értékpapírok legfontosabb jellemzői alapján különbséget tenni a részvény és a kötvény között. Legyen képes bemutatni a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes a beruházás és az értékcsökkenés alapvető eseteinek számviteli feljegyzésére. 145 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Legyen képes pontosan használni a költség, ráfordítás, kiadás, költségnemek, költségviselő, költséghely fogalmakat, bemutatni a költségek, a befejezett tevékenységek és az értékesítése számviteli Ismerje a költségek elszámolásának 7. A tevékenységekelszámolásnak lépéseit költségnem lehetséges módjait. költségei és azelszámolás esetén, valamint az Ismerje a kalkuláció fogalmát, értékesítés előállítási költségek és az értékesítés használatát. eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági eseményeket, bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. Legyen képes pontosan használni az adatforrás, az adatgyűjtés, a sokaság, az ismérv, a statisztikai sor és a statisztikai tábla fogalmakat, a sor- és a táblaszerkesztés, valamint a grafikus ábrázolás szabályait. Legyen képes kiszámítani a készletekkel, a munkavállalókkal és a jövedelemmel, a befektetett 8. Az erőforrások és Tudja a KSH feladatait felsorolni a eszközökkel, a befejezett és a befejezett statisztikai törvény alapján. értékesített termékekkel kapcsolatos tevékenységek Tudja kiszámítani és értelmezni az egyszerű feladatokban a adatainak árváltozásból eredő hatást. viszonyszámokat: megoszlási, statisztikai Legyen képes összefüggő szöveges dinamikus (lánc- és bázis) intenzitási feldolgozása elemzés készítésére. viszonyszámokat és a középértékeket, valamint az érték-, árés volumenindexeket és értelmezni a szórás mutatót. Legyen képes a számításai eredményeit statisztikai táblába foglalni és a tábla alapján grafikus ábra készítésével a közlést megtervezni és elvégezni, és a kapott eredményeket röviden értékelni. Legyen képes ismertetni az ellenőrzés szerepét az információfeldolgozásban. Tudja ismertetni az egyeztetések fajtáit, a könyvviteli nyitás és zárás szerepét.Ismerje a rendezőtételek Legyen képes bemutatni a főkönyvifontosságát, szerepét és tudja 9. Nyitás-zárás -kivonatot és annak információtartalmát. azokat megszerkeszteni. éves beszámoló Legyen képes felsorolni az évesTudja felsorolni az egyeztetési beszámoló részeit, rámutatni alehetőségeket és legyen képes azok beszámoló szerepére. jelentőségét ismertetni. Legyen képes felsorolni a leltározás teendőit, összehasonlítani a leltárt és a mérleget, bemutatni a vagyont a mérleg 146 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

(A típus) alapján, és a tárgyévi gazdálkodás eredményének fő összetevőit, az eredménykategóriákat az eredmény-kimutatás (A típus összköltség eljárás) alapján. Legyen képes az adózás előtti eredmény ismeretében a társasági adó kiszámítására és az eredmény-kimutatás és a mérleg közötti kapcsolat bemutatására. Legyen képes az eredmény felosztása során jelentkező érdekkonfliktus értelmezésére. Legyen képes a nyitási és a zárlati munkák céljának bemutatására, valamennyi főkönyvi számlatípus nyitásával és zárásával kapcsolatos könyvelési tétel megszerkesztésére, a megszerkesztett könyvelési tételek szerepének ismertetésére. Ismerje és tudja pontosan alkalmazni a következő fogalmakat: számvitel és könyvvitel feladatai és fajtái, a számviteli alapelvek, a számviteli politika, számlakeret, számlarend, a mérleg és a vállalkozói számlakeret kapcsolata, bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói, bizonylati elv. Ismerje és munkája során legyen képes a könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények szerint eljárni. 3.8.23. Ügyviteli alapismeretek ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI408 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított szakirányú ismereteinek, kialakult szakmai készségeinek, képességeinek mértékéről, mélységéről. Mutassa fel továbbá azokat az oktatás során elsajátított intellektuális, viselkedési és magatartásjellemzőket, melyek a kapott vizsgafeladatok értelmezésében, a megoldások szakmailag pontos, áttekinthető és esztétikus prezentálásában jelennek meg. A vizsgázó mindkét szinten írásban ad számot a szövegfeldolgozás és informatikai alkalmazások ismereteiről. 147 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Ügyintézői és titkári, valamint alapvető gazdasági és jogi ismereteit a szóbeli vizsgán mutatja be. A két szint követelménye leginkább a vizsga komplexitásában, mennyiségében és minőségében tér el egymástól. A vizsga mindkét szinten magyar nyelven folyik. A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e szakirányú ismereteit az adott szinten pontosan felidézni, rendezni és önállóan alkalmazni, - ki tudja-e választani és használja-e a munkájához megfelelő informatikai eszközöket, - képes-e diktálásra gépelve bemutatni a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét a helyesírás követelményeinek betartásával, és a szokásoknak megfelelő formai követelményeket érvényesíteni, - tisztában van-e alapvető gazdasági és jogi ismeretekből alapfogalmakkal, összefüggésekkel, - ismeri-e a hétköznapi protokoll alapszabályait, tudja-e ezeket egyszerűbb szituációkban alkalmazni, - ismeri-e a munkajoggal kapcsolatos alapvető fogalmakat, szabályokat, - ismeri-e az EU lényegét, történetét, hazánk tagságának történetét, - ismeri-e a korszerű iroda felépítését, működését, - ismeri-e az ügyiratkezelés alapvető szabályait, a titkos ügyiratkezelést, az iratkezelés szabályzatait, - képes-e egyszerűbb szituációkban az ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat megoldani, - képes-e minták alapján alapvető hivatali levelek, iratok, üzleti szerződések tartalmi és formai követelményeit ismertetni. Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó - képes-e ismereteit integráltan alkalmazni komplex ügyviteli jellegű feladat számítógépes megoldásában, azaz önállóan kezelni egy problémakört oly módon, hogy annak végeredménye egy projekt legyen, mely a feladatértelmezést és a számítógéppel támogatott igényes megoldásokat úgy tartalmazza, hogy azzal a jelölt szakmai felkészültségét és kreativitását bizonyítsa, - képes-e számot adni alapvető gazdasági és jogi ismereteiről. Tartalmi követelmények Követelmények kiegészítése emelt Témakörök Követelmények középszinten szinten 1. Szövegfeldolgozás Összetett ügyviteli írásbeli feladatÉrtelmezze a feladatot. elkészítése Fogalmazza meg önállóan gazdasági tevékenységgel kapcsolatos irat (üzleti levél - mint középszinten -, előterjesztés, emlékeztető) szövegét 45 megadott tartalmi útmutatás alapján. Hivatalos iratok Ismerje a hivatalos levelezésHasználjon változatos kifejezéseket, tartalmi alapvető szakszókincsét. mondatszerkezetet, megfelelő nyelvi sajátosságai eszközöket. Alkalmazza a megfelelő szakszókincset. Érvényesítse a nyelvhelyességi követelményeket a szöveg elkészítésekor. 148 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Tudja diktálás alapján legépelni egyszerű tartalmú üzleti levél (ajánlatkérés, ajánlat, tájékoztatás, Az elkészített fogalmazványt gépelje beszámoló) szövegét kb. 1000 le a kéziratból tízujjas vakírással, a leütés/tíz perc írássebességgel, javítási lehetőségek használatával, a tízujjas vakírással, a javítási helyesírási és nyelvhelyességi Adatbevitel lehetőségek használatával, az előírt követelményeknek megfelelően. hibahatárokon belül, a helyesírási Készítsen önállóan táblázatot, követelményeknek megfelelően. grafikont és szúrja be a megfelelő, Szúrjon be a megfelelő, tartalomhoz tartalomhoz illeszkedő helyre. illeszkedő helyre készen kapott vagy általa kiegészített, formázott táblázatot, grafikont. Tudjon iratot megfelelő formában elkészíteni. Szerepeltesse a fejlécet, dátumot, címzettet, tárgyat stb., alkalmazza a Hivatalos iratok tartalomhoz illeszkedő bekezdéseket, formai sajátosságai kiemeléseket, a levélbefejezési formákat, aláírást, hivatkozást az esetleges mellékletekre. Tudja elmenteni, kinyomtatni az iratot. Továbbítsa az önállóan elkészített Hivatalos iratokTovábbítsa az önállóan elkészített iratot a feladat meghatározásnak elektronikus iratot a feladat meghatározásának megfelelő módon (pl. körlevél, fax, továbbítása megfelelő módon (pl. e-mail). körfax). 2. Informatikai alkalmazások Általános Alkalmazza helyesen az informatikai ismeretek alapfogalmakat. Ismerje a mindennapi életben Adatkezelés éselőforduló adatkezelési és kommunikáció kommunikációs módszereket, valamint ezek eszközeit. A számítógépKülönböztesse meg a központi egység felépítése, és a fontosabb perifériák főbb funkcionális jellemzőit, feladatát. egységei, azok főbbAdott feladattípushoz válassza ki az jellemzői optimális perifériákat. A számítógép főbb egységeit ismerje A számítógép fel, tudja összekapcsolni, üzembe üzembe helyezése helyezni. Ismerje a programok feladat szerinti csoportosításánál használt fontosabb Szoftvertípusok fogalmakat. Tudja a konkrét feladat megoldásához a megfelelő programot kiválasztani. Az operációsIsmerje az operációs rendszer rendszer feladatait. Mappákat (könyvtárakat) és Adatkezelés Tudjon állományokat archiválni. állományokat (fájlokat) tudjon 149 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

szabályosan elnevezni, a gyakoribb fájltípusokat ismerje fel. Tudjon mappát (könyvtárat), állományt (fájlt) létrehozni, másolni, áthelyezni, átnevezni, törölni. Archiváljon állományokat egyszerű esetben. Hajtson végre vírusellenőrzést. Karbantartási Tudjon programot indítani, testre feladatok szabni. Nyisson meg, mentsen el,Végezzen lemezkarbantartást. A szövegszerkesztő nyomtasson, küldjön el program kezelése dokumentumot elektronikusan. A dokumentumVégezzen szövegbevitelt, -módosítást, szövegének másolást, -áthelyezést, -keresést, kialakítása cserét, helyesírás-ellenőrzést. Hajtson végre oldal-, bekezdés-, Alapvető karakterformázást, felsorolást és formázási Végezzen szakaszformázást. sorszámozást, élőfej és élőláb műveletek kialakítást. Alkalmazzon, módosítson stílusokat, Készítsen néhány sorból, oszlopból hozzon létre új stílusokat. Táblázat, grafika aálló táblázatot, szegélyezze. Tudjon Állítson össze tartalomjegyzéket, szövegben képeket, rajzokat beilleszteni, tárgymutatót. formázni. Készítsen sablont. Tudjon programot indítani, testre szabni. Tudjon táblázatot megnyitni, A táblázatkezelő Illesszen be és formázzon menteni, nyomtatni, küldeni program használata diagramokat. elektronikusan. A táblázat elemeit (cellát, tartományt, sort, oszlopot) definiálja. Különböztessen meg adattípusokat, tudja helyesen alkalmazni. Adatok Végezzen adatbevitelt, -módosítást, mozgatást, -másolást, -keresést, -cserét. Végezze el cellák, tartományok, Alapvető sorok, oszlopok formázását,Szerkesszen képleteket, használja formázási formátum másolását, élőfej éshelyesen a hivatkozástípusokat műveletek élőláb kialakítását. Ismerje a feltételes formázást. Tudjon Összetett formázási cellákat zárolni, lapvédelmet műveletek alkalmazni, elektronikus űrlapot kialakítani. Diagram, grafika aJelöljön ki forrásadatokat, hozzonTudjon forrásadatokat kiválasztani. táblázatban létre diagramot. Illesszen be képet, rajzot cellába. Használjon keresőrendszereket, töltsön Végezzen elektronikus levelezést. le állományokat. Internet, intranet Tudjon elvégezni adatkeresést,Kommunikáljon az interneten: adatelérést adott hálózati útvonalon. használjon fórumokat. Végezzen adatelérést a hálózaton: 150 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

csatlakoztassa, válassza le a hálózati meghajtót, állítsa be a hozzáférési jogokat. Végezzen belső levelezést, szervezzen találkozót. 3. Szakmai ismeretek 3.1. Kommunikatív készségek A kifejtendő tételeknél tudjonFolytasson beszélgetést a összefüggően beszélni aszakmai témához témáról. kapcsolódóan. Alkalmazza a szakmaiJelenítsen meg valós Beszédkészség/kommunikációs szaknyelvet. kommunikációs szándékokat. készség A szituációs gyakorlatokban isÁlláspontját, véleményét a szakmai nyelvlegyen képes kifejteni. alkalmazásával, megfelelőÉrvényesítse a nyelvhelyességi stílusban oldja meg feladatát. szempontokat. A feladatot az emelt szintű érettségi tartalmi és nyelvi szintnek megfelelően Egyéb készségek oldja meg. Mutassa be, hogy az ahhoz szükséges készségei kialakultak. Tudja a kommunikációs szándékot értelmezni, közvetíteni. 3.2. NyelviA különböző kommunikációs kompetencia szándékok kifejezésekor az emelt szintnek megfelelő nyelvi eszközöket használja. 3.3. Témakörök Ismertesse a termelési tényezőket, a piac, a keresletkínálat fogalmát. Ismertesse a különböző vállalkozási formákat, az egyéni vállalkozás és a Gazdálkodási gazdasági társaságok fő jellemzőit. ismeretek Ismertesse a pénz fogalmát, kialakulását, a pénzforgalom irányait. Ismertesse az EU felépítését, röviden a kialakulását, hazánk részvételét az EUban. Mutassa be a jog fogalmát, a magyar jogrendszert, jogalkotást, jogforrásokat. Ismertesse a polgári jog lényegét, a jogág területeit. Jogi ismeretek Minta alapján ismerje fel a különböző polgári jogon alapuló üzleti iratokat és ismertesse tartalmi, formai követelményeit. Ismerje a munkaviszony jogiRendelkezzen a munkakör Munkavállalás szabályozásának kereteit. betöltésével kapcsolatos alapvető Ismertesse a munkaviszonyismeretekkel (pl. mutasson be 151 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

keletkezésének, megszűnésénekegyszerűbb szövegezésű eseteit. álláshirdetést, plakátot, közleményt, Ismertesse a munkavégzésönéletrajzot stb.). szabályait, a munkaidőre, pihenőidőre és díjazásra vonatkozó szabályokat. Nevezze meg a titkárság berendezési Ismertesse a korszerű iroda Munkahelyi tárgyait, irodai berendezéseit, a ismérveit, lehetséges berendezését, környezet legfontosabb irodai gépeket és szükséges technikai eszközeit. eszközöket. Ismertesse a vendégfogadás fő szabályait Szituációban adjon számot aMutassa be alapvető programszervezési ismereteiről. szakszókincsét a vendégfogadás, Programszervezés, Szituációs gyakorlat során mutassaszakmai és szabadidős program kapcsolattartás be a vendéglátás alapvetőidőponti egyeztetése a vendéggel, szabályait. éttermi vendéglátás témákban. Szituációs gyakorlat során mutassa be protokollismereteit. Mutassa be alapvető szakszókincsét a külső és belső levelezés kapcsán, a Minták alapján mutassa be a következő levéltípusoknál: cég különböző hivatalos és üzleti levelek Hivatalos bemutatkozó levele, ajánlatkérés és alaki, tartalmi jellemzőit. Ismertesse levelezés ajánlat, mely a titkárságra beszerzendő az ügyiratkezeléssel kapcsolatos áruval, lehetséges szolgáltatásokkal tudnivalókat. függ össze, egyszerű programszervezéssel összefüggő levél.

3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: Témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából: - jellemzően az osztály egészét érinti, - a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék, - a témazáró dolgozatra a tanuló egy osztályzatot kap, amelyet a szaktanár piros színnel jegyez be a naplóba. Év eleji tudásszintmérő dolgozat Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyból) Szódolgozatok idegen nyelvből Nyelvtani tesztek idegen nyelvből Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás Témakörökből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia tantárgyakból Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból 152 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből A tanulók írásbeli munkáját írásban értékeljük, részletes megjegyzéssel, pontozással, kiegészítésekkel, javaslatokkal. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltással történik. A dolgozatok megőrzésének ideje egy év. A munkaközösségek a tanév munkarendjében határozhatják meg a tantárgyak mérésének rendjét, a mérés követelményeit, formáit és kidolgozzák az értékelés, osztályozás elveit. Írásbeli számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak. 3.9.2. Szóbeli számonkérés Iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni a rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert célunk diákjaink szóbeli kommunikációjának fejlesztése. Szóbeli számonkérés az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából - érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, 3.9.3. A tanulók értékelése a., Az értékelés alapelvei: - a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tartsa tiszteletben - legyen elfogulatlan és konkrét - a minősítés tükrözze a tanulói teljesítményt - legyen személyre szóló, igazságos, kiszámítható és objektív - a követelmények legyenek előre ismertek, a követelmény támasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat - az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyi jellegnek - nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán nem történt meg b., Az értékelés célja: Informálódni a tananyagban való előrehaladásról, a reális önértékelés, az önálló tanulói képesség és igény kialakítása. Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredménye mennyiben felel meg a Pedagógiai Programban megfogalmazott célkitűzéseknek. c. Az értékelés feltétele: A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. 153 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

a tantárgy mulasztások

A tanuló értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. d., Az értékeléssel szemben támasztott követelmények és az ellenőrzés rendszere Az iskolai a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekintjük a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, szüksége van-e felzárkóztatásra – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék a reális értékeléshez szükséges megfelelő óraszámú érdemjeggyel. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárást rendszerint írásbeli számonkérés követ. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról: arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők: - az évközi osztályozás, - a félévi értesítő, - az év végi bizonyítvány, - az érettségi vizsga. A tantárgyi értékelés elvei Jeles (5): tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): a törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formába képes kifejezni. Az órára rendszeresen készül. Közepes (3): kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. 154 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Elégtelen (1): nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. 3.9.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: - Egy-egy tantárgyból annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi egy átlagos diák képességét és munkabírását veszi alapul. - A hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel az elkészítési időpont előtt kijelöljük. - A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot. - Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell. 3.9.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Részletesen a 3.15. pontban

3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk, az idegen nyelveket, az informatikát, nemek szerinti bontásban a testnevelést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A szakképzés területén a csoportbontásban tanítás előírásait a szakképzési törvény és a szakmai kerettantervek határozzák meg. 155 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskola több megye számos településén rendelkezik telephellyel. Az egyes telephelyek nemzetiségi viszonyai különbözőek. Jellemzően azonban számottevő nemzetiségnek tekinthető lakosság nem található az érintett településeken. Ahol ez mégis figyelembe veendő, az egyes tantárgyak 10%-os időkerete terhére, a tantárgyakba integrálva, a szaktanárok által alkalmasnak vélt módon, a helyi adottságok felhasználásával ismerkednek meg a tanulók a nemzetiség kultúrájával.

3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: - az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel - a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: - Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. - Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. - Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. - Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. - Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. - Csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. 156 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1. Az egészségnevelési program Jogszabályi háttér 1. A 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 3. A 96/2000. (XII.11. )országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. Az 1036/2003. (IV.12.) Korm.határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 7. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 8. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. A fenti jogszabályok az iskola, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, s megszabják a feladatainkat. Célunk, hogy testileg egészséges és lelkileg harmonikus érettségizett diákok kerüljenek ki iskolánkból. Iskolánkban a nappali rendszerű iskolai oktatás tekintetében iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus szakvizsgával rendelkező pedagógusok segítik a tanárok egészségnevelő munkáját. Szükség esetén külső segítséget is bevonunk (pl. pszichológus). A tantestület fontosnak tartja a mentálhigiéniát, a tanulók lelki egészségét, hiszen rohanó világunkban már az iskolás korosztályt is eléri a stressz, a teljesítménykényszer, s ezt tetézik még a rendezetlen családi körülmények, - csonkacsalád, munkanélküliség, külső veszélyek; cigaretta, ital, drog. Ezek a hatások is közömbösíthetők szervezett iskolai programokkal, sporttal. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, a gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezért figyelünk arra, hogy: - megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mérete, világítás, helyes testtartás) - az ülésrend kialakításánál a szem és a gerinc terhelése egyenletes legyen. Az egészségnevelésben részt vevő személyek Iskolaorvos, védőnő: 157 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A jogszabálynak megfelelően dolgoznak iskolánkban. A tanulók évenkénti szűrővizsgálatát a 26/1997. NH rendelet alapján végzik: súly, magasság, látás, színlátás, hallás és vizeletvizsgálat, szív és érrendszeri és mozgásszervi vizsgálat. Általános orvosi vizsgálat alkalmával a sportolók szűrése kiegészül EKG- és vérképvizsgálattal is. Azok a tanulók, akiknek korrigálható belgyógyászati, ortopédiai és egyéb problémájuk van, az állapotuk még nem igényel gyógytornász segítséget, gyógytestnevelés órákon vesznek részt. Szakképzett gyógytestnevelő tanár végzi ezt a munkát helyben, illetve az uszodában. Az egészségnevelésben aktívan részt vesz a védőnő, aki osztályfőnöki órákon különböző témákat dolgoz fel, meghatározott terv szerint (szexualitás, fogamzásgátlás, drog, alkohol stb.) és tréningeket tart. Védőnői tanácsadás hetente igénybe vehető a diákok számára. A dolgozók alkalmassági szűrővizsgálatát 2 évente végzik. Gyógytestnevelő tanár: A gyógytestnevelő tanár az iskolaorvos által kiszűrt tanulók (egyéni v. csoportos foglalkoztatását végzi) a megállapított diagnózis alapján. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Munkáját a jogszabály határozza meg, szoros kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösséggel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Tanárok: Főként az osztályfőnöki órákon kerül előtérbe az egészségnevelés, de kiemelten szerepel a biológia, a testnevelés, a történelem, a kémia és az idegen nyelvi órákon is. A szülők, a család: A legfontosabb tényező a tanulók érdekében végzett munkában. Alapelv: partnerség. Az egészségnevelés iskolai területei Tanórai foglalkozások: Minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv megteremtésével külön gondot fordítottunk. Tanórán kívüli foglalkozások: Kortárshatások az egészségfejlesztésben: Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése. 158 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Kapcsolatok Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek: Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával adnak segítséget az iskolának. A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Az egészségnevelés módszerei Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Módszerek: - az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. - az iskolai környezet szebbé tétele: versenyek, a témával kapcsolatos plakátok, az osztálytermek tisztasága - kirándulások szervezése, rendszeres testmozgás a szülők bevonásával - a tantárgyak áttekintése, az egészségfejlesztés szemléletének beépítése a tanmenetekbe Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

159 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Célok, távlati elképzelések Igyekszünk megfelelni a WHO megfogalmazása szerinti egészségfejlesztési iskolának, melynek jellemzői: - az iskola folyamatosan fejleszti környezetét, amely elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Célunk: - minden lehetséges rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást - együttműködni a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen - elismerni a tanulók és a dolgozók sikereit, eredményeit, oldani a stresszt, segíteni a diákok tehetségének kibontakozását - a fenntartó szervvel együttműködni, hogy anyagi segítségükkel hozzájáruljanak a megfelelő és egészséges, harmonikus munka- és tanulási feltételekhez Továbbképzés: Figyelembe vesszük az egészségnevelés fontosságát, ezért a felkínált képzéseken, továbbképzéseken lehetőség szerint részt veszünk. Az egészségnevelési ismeretek átadása tantervi órák keretein belül az új köznevelési törvény értelmében akadályokba ütközik, erre csak személyes tanácsadások keretein belül van lehetőség. 3.13.2. Környezeti nevelés programja A környezeti nevelés fogalma A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést: „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai 160 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” Környezeti nevelés Céljaink: - a természet és a környezet egységes egészként való megismertetésére, a környezetbarát életvitel kialakítására törekszünk - meg kell láttatnunk, hogy a társadalom hatása megjelenik a természeti környezetben, annak kedvező és kedvezőtlen változásaival együtt - a tanulókkal megértetjük, hogy az ember felelős saját és társai életének minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak - világossá kell tennünk a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását egyénileg, a szűk környezetben kell elkezdeni, de végleges megoldást a közösségi és nemzetközi összefogás eredményez - elősegítjük tanulóink számára, hogy bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, annak gyarapításába. Az iskolában és a kollégiumban egyaránt építünk a tanulói kezdeményezésekre és az önkéntességre a szűkebb környezet szebbé, esztétikusabbá, tisztábbá tétele érdekében. Célunk, hogy életmódjukban a természeti és kulturális értékeink tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá - kívánjuk, hogy tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit Módszereink: - a környezeti nevelés megvalósulása minden szaktárgyi óra tematikájában megjelenik - tanórán kívül az interaktív foglalkozásoknak, a csoportmunkáknak nagy a jelentőségük - természet közeli vizsgálódások megvalósíthatók tanulmányi kirándulások, nyári táborozások alkalmával - tanulóink családjaival, érdekelt civil szervezetekkel szoros kapcsolatot tartunk - környezetvédelmi rendezvényeknek intézményünk helyet biztosít A környezeti nevelés jelenlegi helyzete iskolánkban: A környezeti problémák megoldása a tudományágak összehangolását, valamint a területi irányító szervek, szervezetek összefogását kívánja meg. A környezeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a környezetkultúra megalapozását, a felelős környezeti magatartás kialakítását. Célunk, hogy megtanítsuk a tanulókat hogyan dolgozzanak környezeti kérdések megoldásán. Tantestületünkben a tanárok fontosnak érzik, hogy tanítványaik továbbt6anulási irányuknak megfelelő szinten a környezeti szemléleti módra nyitottan sajátítsák el a tananyagot. Ezért vezetünk szakköröket (kutató diákok természettudományos szakkör, országjáró diákok stb.), visszük kirándulni diákjainkat, veszünk részt aktuális rendezvényeken, illetve magunk is megszervezzük a szűkebb környezetünk védelmével foglalkozó tevékenységeket. 161 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A módszerek és lehetőségek széles skáláját használjuk munkánk során. A következő lehetőségeket használjuk leggyakrabban: - anyaggyűjtés (egyénileg és csoportokban) - forrásfeldolgozó óra - állapotfelmérések és a tapasztalatok feldolgozása - problémafelvetés, alternatív megoldáskeresés - környezeti és természetvédelmi feladatlapok megoldása - kísérletek végzése - video- és filmvetítés. Munkánk kiegészül más, tanórán kívüli tevékenységekkel is, melyekkel szélesebb körben tudunk hatást kifejteni: - szakkörök (kutató diákok köre) - iskolaújság (Momentán) - versenyek, vetélkedők - programnapok, jeles napok szervezés (Víz világ napja, Föld Napja, Környezetvédelmi nap) - akciók (szárazelem, papír, szemétgyűjtés) - diákönkormányzat kezdeményezései - kirándulások, túrák szervezése - múzeumok, kiállítások megtekintése - pályázatokon való részvétel. A tantárgyi motivációban hasznosak a szemléltető anyagok. Az informatikai eszközök elterjedése forradalmasította az oktatást. A színvonalas hagyományos és modern szemléltető eszközök használata szükséges ahhoz, hogy a tanulók valósághű képet alkossanak a világról. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanítási órákon A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelést kezdő lépésnek tekintjük iskolai programunk elindításában. Meggyőződésünk, hogy az a tény, hogy tanulóink a különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és közösség felelősségéről, a gazdasági és társadalmi vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A diákok feladatként kapják, hogy nézzék a televízió és hallgassák a rádió környezeti és természeti problémákkal kapcsolatos adásait, 162 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

gyűjtsék e témában az újságcikkeket. Ezeket a tanórákon közösen dolgozzuk fel. A személtetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő játékokat; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom: A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információ közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem: A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; 163 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika: A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz: A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; 164 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

- ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Biológia: A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Filozófia: A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; - lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása; - érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”; - fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; - legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; - értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; - legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; 165 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Osztályfőnöki órák: 9.évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? 10.évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai 11.évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. 12.évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek. -

a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; városunk civil szervezeteinek megismertetése; megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezettek való együttműködés.

Versenyek A tanulókat arra ösztönözzük, hogy olyan versenyeken induljanak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Lóczy Lajos földrajz verseny, Ifjú Kutatók Konferenciája, E-Misszió Egyesület által szervezett versenyek, Önkormányzat és a Vízügyi Igazgatóság által kiírt versenyek a Víz világnapja alkalmából, Földtani Örökségünk pályázat, Kőrösi Csoma Sándor nemzetközi földrajz verseny, Curie természet-környezetvédelmi verseny. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulásoknak jelentős pedagógiai értéke van. A tanulóközösség öszekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, annak megismerésével. Ennek a nevelési formának a célja legfőképpen a közösség és a személyiség fejlesztése. Törekszünk arra, hogy tanulóink kapjanak különböző ismeretszerző feladatokat, készüljenek kiselőadásokkal, végezzenek gyűjtőmunkát. Kapcsolattartás a környezeti nevelésben A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő 166 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények és szervezetek A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolánk jó kapcsolatot épített ki a következő intézményekkel és szervezetekkel: - Nyíregyházi Főiskola - Tuzson János Botanikuskert - Sóstói Vadaspark - Nyírségvíz ZRT - FETIKÖVIZIG - E-misszió Egyesület A természettudományi munkaközösség munkatervében tervezi meg az intézménylátogatásokat, melyek a környezeti nevelést szolgálják. Környezetvédelmi versenyek, szakmai napok, jeles napok szervezésébe is bevonjuk ezeket a partnerintézményeket. Szükséges eszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Lehetőségekhez mérten fejlesztjük a környezeti neveléshez szükséges audiovizuális, illetve multimédiás eszközeinket (mikroszkóp, LCD kijelző, dokumentum kamera, interaktív táblák). Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Legalább ilyen fontos, hogy diákjaink az írott, hallott, és látott média-irodalomban a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. A belső kommunikációt a következő formákban valósítjuk meg: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel - házi dolgozat készítése - poszterek készítése és bemutatása - iskolaújság - faliújságon közölt információk készítése. Hagyományok ápolása - Víz világnapja – programnap szervezése évente - Diáknap rendezvényén – közérdekű szakmai programok, előadások szervezése évente - Föld napja – E-misszió Egyesület programjába bekapcsolódunk: - előadások szervezése a környezetvédelem témaköréből – iskolai vetélkedő szervezése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái 167 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a környezet állapotfelmérésnek értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

Tisztában vagyunk vele, hogy környezeti nevelési tevékenységünk eredményességét csak több éves tevékenység után lehetséges érdemben mérni. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását!

3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálására. A gyermek – és ifjúságvédelemért felelős tanár az osztályfőnökökkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló családi, szociális körülményeit, vagy bármi más ok miatt nehézségekkel küzdő tanulók helyzetét. A tanév eleji statisztikai adatok alapján megállapítható a SNI-s, a BTMN-s, a HH és a HHH tanulók száma. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra a felvételi eljárásnál, az oktató-nevelő munka során, az egyéni képességfejlesztésben, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben, a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásban. Az intézmény vezetője és a tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést és a befogadó, toleráns légkört, valamint megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az osztályfőnöki tevékenység során fokozottabb odafigyeléssel szükséges vezetni – a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárral együttműködve – a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását, ügyelve arra, hogy ez kellő diszkrécióval és tapintatosan történjen. 168 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A pedagógusok jobb felkészültségének biztosítása érdekében az eddigieknél hatékonyabban szükséges kihasználni az esélyegyenlőséggel kapcsolatos továbbképzési lehetőségeket. A tantestület valamennyi tagjának kötelessége, hogy oktató-nevelő munkájuk során támaszkodva a gimnáziumban hagyományosan meglévő családias, jó légkörre, erősítse a szolidaritás, a hátrányos helyzetűekkel szembeni tolerancia kiterjesztését és lépjen fel a kirekesztés minden formája ellen. A felvételt nyert hátrányos helyzetű tanulók fejlődését fokozott módon szükséges nyomon követni (félévi, tanév végi osztályzatok, kompetenciamérés eredménye). Szükség esetén gondoskodni kell a felzárkóztatásukról. Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár. Az általános műveltségbeli hátrányok csökkentése érdekében fokozott mértékben kell bevonni a tanórán kívüli programokra az érintett tanulókat, megoldva a szükséges anyagi támogatást is. Ebben számítunk az iskola alapítványának segítségére is. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre, panasz esetén elindítja a törvényeknek megfelelő eljárást. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni.

3.15.. Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 3.15.1. Jutalmazás Szaktanári dicséret (szóban vagy írásban): 169 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért szertári, szakköri munkáért tanulmányi munka és magatartás javulásáért tanulmányi versenyen elért eredményért.

Osztályfőnöki dicséret (írásban vagy szóban): - az osztályban végzett jó közösségi munkáért - megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezéséért - megemlékezéseken eredményes szereplésért - tanulmányi munkáért - sport és énekkari munkáért. - az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Igazgatói dicséret (írásban vagy szóban): - kiemelkedő közösségi munkáért - kiemelkedő egyéni teljesítményért (szaktárgyi eredmények, pályázatok, szavalóverseny, ünnepély, sport, énekkar). - az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Nevelőtestületi dicséret: - kimagasló tanulmányi munkáért - példamutató magatartásért és szorgalomért - országos és nemzetközi szintű teljesítményért. Egyéb jutalmazás: - Ballagáson és év végén az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülhetnek. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - kiemelkedő közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesíthetők. 3.15.2. Büntetés A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei: Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény Pedagógiai Programjában, Házirendjében vagy Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes kötelezettségszegéseinek megelőzése. 170 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

A fegyelmező intézkedéseket a fokozatosság és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell alkalmazni. A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések a következők: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, megrovás, - nevelőtestületi megrovás, - fegyelmi eljárás lefolytatása. Fegyelmezés: - A büntetés mértékének megállapításában a fokozatosság elve érvényesül. - Minden alkalommal figyelembe kell venni a vétség súlyosságát és bizonyos esetekben el lehet tekinteni a fokozatosság elvétől. - Fegyelmi eljárást nemcsak egy kirívó esemény, hanem hosszabb ideig halmozódó kötelességmulasztás, illetve fegyelmezetlenség is vonhat maga után. Szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban): - Írásbeli dolgozatoknál meg nem engedett segédeszközök használatáért. - Óra alatt kifogásolható viselkedésért. - Hetesi kötelesség elmulasztásáért. - Felszerelés otthon felejtéséért. - Házi feladat el nem készítéséért. - A tanulás elhanyagolásáért, a tanuló képességeihez mért visszaeséséért. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): - Közösségi feladat nem teljesítéséért (első esetben). - Önként vállalt tevékenység elhanyagolásáért (első esetben). - Felnőttel szembeni tiszteletlen viselkedésért. - A tanulmányi kötelezettségek általános elhanyagolásáért. - Rendbontó magatartásért. - Iskolai és köztulajdon rongálásáért. Igazgatói figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): - Osztályfőnöki fokozatok után is elkövetett fegyelmi vétségért. - Dohányzásért, alkohol és a kábítószer fogyasztásáért, dohányzásért. - Az iskola hírnevét súlyosan romboló magatartásért. - Más egyéb súlyos fegyelmi vétségért. Nevelőtestületi megrovás: - A tanulótársakkal szemben elkövetett súlyos vétségért. - Tanárokkal szembeni súlyos tiszteletlenségért. Az alkalmazott fegyelmező intézkedéseket be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. Nevelőtestületi megrovás esetén ajánlott levélben is kell értesíteni a szülőt. A tanulónak az ellenőrzőt a szülővel három napon belül alá kell íratnia. Fegyelmi büntetést akkor kell alkalmazni, ha a legsúlyosabb fegyelmező intézkedés is eredménytelen maradt, vagy a tanuló kötelességszegésének súlyossága fegyelmező intézkedés alkalmazását nem teszi lehetővé, továbbá ha fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény nem várható. A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait a 20/2012. 171 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

(VIII.31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárás során a diák-érdekvédelmi szervezetnek véleményezési joga van. 3.15.3. Tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok és a kollégiumi nevelőtanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök állapítja meg. A magatartás és szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, rossz. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, hanyag. 3.15.3.1. A magatartás értékelése Példás: Aktív tevékenység a tanulóközösségben (saját kezdeményezésből vagy megbízásból) Adott esetben vezetői feladatok elvállalása Példamutató magatartás Felnőttekkel és tanulótársakkal szembeni udvarias viselkedés Kulturált beszédstílus Az iskolai rendszabályok betartása Mások segítése Jó: Beilleszkedés a közösségbe, alkalmanként kisebb közösségi megbízás elvállalása Fegyelmezett viselkedés. Vitás kérdésekben pozitív irányú állásfoglalás Udvariasság Legfeljebb 3 igazolatlan óra. Változó: Ingadozó, elutasító viszony a tanulótársakkal szemben. Rendbontás, a szabályok megszegése. Udvariatlan, nyegle viselkedés. Kifogásolható beszédstílus. Legfeljebb 7 igazolatlan óra. Rossz: A közösséggel való szembenállás. Az iskolai rendszabályok és a fegyelem többszöri súlyos megsértése. Goromba viselkedés. Durva beszédstílus. Többszöri fegyelmező intézkedés. Hétnél több igazolatlan óra. 3.15.3.2. Szorgalom Példás: Egyenletes munkavégzés. Megbízhatóság, pontosság. Egy vagy több tantárgy iránti külön érdeklődés. Egyenletes, képességnek megfelelő tanulás. A házi feladatok rendszeres elkészítése, aktív órai munka. 172 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Jó: Az órai munka passzív figyelemmel kísérése. Házi feladatok elkészítése, órákra való felkészülés. Alaptevékenység ellátása. Változó: Ingadozó tanulás. A munka ösztönzésre történő végzése. Nem a képességeknek megfelelő eredmény elérése. Hanyag: Megbízhatatlan tanulmányi munka. Feladatelvégzés elhanyagolása. A tanórákon érdektelenség, közönyösség. Mélyen a képességek alatti eredmények. A jegyek elbírálásánál a felsorolt szempontokon túl az egyéni elbírálást és a nevelő célzatú megítélést is érvényesíteni kell.

3.16. További elvek Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Szakképző évfolyamokon az adott szakképesítések kerettantervei tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmentést kap, abból szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítódik. Tantárgyi rendszer a szakképző évfolyamokon: a., A szakképző évfolyamokon a szak moduljai tekinthetők egy-egy tantárgynak. A modulon belül a tananyagegységeket több tanár is taníthatja. A tananyagegységek a naplóban egy modulhoz rendelve feltüntethetők. A modul értékelésénél a tananyagegységek óraszámának arányában súlyozni kell az egyes tananyagegységek eredményét. b., A tananyagegységek önálló tantárgyak is lehetnek. Ebben az esetben, a naplóban a tananyagegységek külön-külön szerepelnek, mint önálló tantárgyak. c., Tantárgyak szerkeszthetők több modul, több tananyagegységéből is. A tantárgyi rendszert a szakképző évfolyami óratervek tartalmazzák. Az iskola szakmánként a fenti három variáció bármelyikét alkalmazhatja, a szakmai programban megadott óraterv szerint.

3.17. Projektoktatás Az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a 173 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formában végezzük a 9. évfolyamos dráma és tánc, valamint felerészben projektoktatási formában a 11-12. évfolyamos művészetek tantárgy oktatását. A projektoktatási módszerek alkalmazhatók bármely tantárgy bármely tananyagrészének feldolgozásához.

3.18. Előrehozott érettségi vizsgával rendelkezés esetén, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása Ha a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén mentesül a tantárgy további, vagy újbóli tanulása alól. Bizonyítványába az osztályozó vizsgával szerzett érdemjegyei kerülnek beírásra valamennyi érintett évfolyamon. Ha a tanuló írásban kéri, az igazgató engedélyezheti a tanítási órák újbóli, további látogatását, a teljesítménye értékelhető. Az így kapott értékelés a naplóba, bizonyítványba nem kerül be, a tanuló továbbhaladása szempontjából figyelmen kívül hagyandó.

174 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

4. A Szakmai programja A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium szakmai programja az oktatott OKJ szerinti szakmák szakképzési kerettantervei alapján készült helyi programok összessége. A szakképzési kerettantervek megtalálhatók az Interneten, a www.nive.hu oldalon, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján. A szakmai vizsgákat az OKJ-s szakok szakmai és vizsgáztatási követelményei alapján, a jogszabályi rendelkezések alapján szervezzük. A szakmák helyi óraterveit a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő szakmákból törlés, vagy azok kiegészítése új szakmákkal a Pedagógiai program módosítása nélkül is végrehajtható.

4.1. A szakképzési évfolyamokon oktatott OKJ szerinti szakmák 2013/2014 tanévtől és a 2015/2016 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések a 2015. 09.01.től érvényes Alapító okirat kivonata alapján: Srsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Szakmacsoport/ágazat 1. Egészségügy szakmacsoport I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy II. Egészségügyi technika II. Egészségügyi technika I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy 2.Szociális szolgáltatások III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális III. Szociális 3. Oktatás XXXVII.Sport IV. Pedagógia XXXVII.Sport

OKJ szám

Szak megnevezése

55 723 01 55 723 02 54 720 01 54 720 02 55 724 01 54 724 01 52 723 01 52 723 02 52 723 03 54 726 01

Ápoló Csecsemő és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Fogászati asszisztens Fogtechnikus Fogtechnikus gyakornok Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógy- és sportmasszőr

55 762 02 54 761 02 55 762 04 54 762 01 55 762 05 54 762 02 34 762 01 54 762 03 55 762 06

Gerontológiai gondozó Kisgyermek-gondozó, nevelő Pszichiátriai gondozó Rehabilitációs nevelő, segítő Szenvedélybeteg gondozó Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

54 813 01 54 140 02

Fitness-wellness instruktor Pedagógiai- és családsegítő Sportedző (aerobic, atlétika, íjászat, judo, karate, kerékpár, kézilabda, kick boksz, kosárlabda, kung fu, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, medi-ball, műkorcsolya, ritmikus gimnasztika, röplabda, sakk, sí, súlyemelés, tenisz, testépítés-fitness, tájékozódási futás, férfi torna, női torna, triatlon, úszás, vívás, vízilabda sportágakban)

54 813 02

23. 24. 25. 26. 27.

5. Gépészet IX. Gépészet IX. Gépészet IX. Gépészet IX. Gépészet VIII. Épületgépészet

35 521 01 54 521 03 34 521 03 34 521 06 34 582 05

CNC gépkezelő Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Hegesztő Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő

175 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.

62.

63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

71.

VIII. Épületgépészet IX. Gépészet VIII. Épületgépészet IX. Gépészet VIII. Épületgépészet 6. Elektrotechnika-elektronika XI. Villamosipar és elektronika XI. Villamosipar és elektronika XI. Villamosipar és elektronika XI. Villamosipar és elektronika 7. Informatika XIII. Informatika XII. Távközlés XIII. Informatika XIII. Informatika XIII. Informatika XIII. Informatika 8. Vegyipar XV. Vegyész 9. Építészet XVI. Építőipar IX. Gépészet XVI. Építőipar XVI. Építőipar XVI. Építőipar XVI. Építőipar XVI. Építőipar 10. Könnyűipar XVII. Könnyűipar XVII. Könnyűipar 11. Faipar XVIII. Faipar XVIII. Faipar XVIII. Faipar 13. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXII. Közlekedésgépész XXII. Közlekedésgépész XXII. Közlekedésgépész XXII. Közlekedésgépész XXI. Közlekedés 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás 15. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság 16. Ügyvitel XXV. Ügyvitel XXV. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció XXVI. Kereskedelem

35 582 03 34 521 04 34 582 09 34 521 10 34 582 12

Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő Ipari gépész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerszámkészítő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő

34 522 04 34 522 01 34 522 03 54 522 02

Villanyszerelő Elektromechanikai műszerész Elektronikai műszerész Elektronikai technikus

54 481 02 54 481 03 54 481 04 54 482 01 54 481 05 34 523 02

Gazdasági informatikus Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda IT mentor Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó

54 524 01

Laboratóriumi technikus

34 582 01 34 582 03 34 582 04 34 582 06 34 582 08 34 582 10 35 582 07

Ács Épület- és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Kályhás Kőműves és hidegburkoló Szárazépítő Tetőfedő (ráépülés: Ács)

34 542 04 34 542 06

Férfiszabó Női szabó

34 543 02 54 543 01 35 543 01

Asztalos Faipari technikus Műbútorasztalos

54 525 02 55 525 01 34 525 03 34 525 06 34 525 07 54 841 04

Autószerelő Autótechnikus Járműfényező Karosszérialakatos Motorkerékpár-szerelő Szállítmányozási ügyintéző

34 853 01

Víz- és csatornaműkezelő

54 344 04 54 345 02 54 343 01 54 344 01 54 344 02 54 344 03

Államháztartási ügyintéző Nonprofit menedzser Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

54 346 01 54 346 02

Irodai asszisztens Ügyviteli titkár

34 341 01

Eladó

176 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88.

XXVI. Kereskedelem 18. Vendéglátás- turisztika XXVIII. Turisztika XXVIII. Turisztika XXVIII. Turisztika XXVII. Vendéglátóipar XXVII. Vendéglátóipar XXVII. Vendéglátóipar 20. Mezőgazdaság XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXIII. Mezőgazdaság XXXIII. Mezőgazdaság XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXIV. Kertészet és parképítés

54 341 01

Kereskedő

54 812 01 54 812 02 54 812 03 54 811 01 34 811 05 35 811 02

Idegenvezető Lovastúra-vezető Turisztikai szervező, értékesítő Vendéglátásszervező-vendéglős Vendéglátó eladó Vendéglátó-üzletvezető

35 621 01 34 622 01

Állattartó szakmunkás Dísznövénykertész Erdészeti szakmunkás

34 623 01 34 621 01 34 622 02 34 621 02 34 811 02 34 521 08 35 521 02 54 581 02

Gazda Kertész Lovász Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépjavító Parképítő és fenntartó technikus

- A szakmák helyi óraterveit a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza. - Az iskola Alapító okiratának változása nem jelenti a Pedagógiai program változását is. Ezért a szakképző évfolyamon oktatott szakmák változása, ami a fenti táblázat változása is, nem minősül a Pedagógiai program módosításának. - A 20. Mezőgazdaság szakmacsoport szakmáit 2014. szeptember 01.-től csak a vidékfejlesztésért felelős miniszter külön engedélyével lehet indítani.

4.2. A képzések iskolatípusonként 4.2.1.Szakiskolai képzések A 4.1. táblázatban szereplő 34… és 35… OKJ számmal kezdődő képzések - A szakiskola a szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeretét a három éves képzés 9. évfolyamán és a két éve képzés 1. évfolyamán az Egészséges életmód népszerűsítése tantárggyal, a három éves képzés 11 évfolyamán és a két éves képzés 2. évfolyamán az Életpályatervezés tantárggyal, vagy idegen nyelv oktatással teljesíti az iskola. A fenti tantárgyaknak idegen nyelvvel helyettesítése nem minősül a helyi óraterv módosításának. - A tantárgyak feldolgozására rendelkezésre álló idő más a nappali és az esti képzés esetén. A fel nem használt órákat a szakmai központi programban szereplő tantárgyak óraszámának növelésére, vagy idegen nyelv oktatására fordítja az iskola. A fenti tantárgyaknak idegen nyelvvel helyettesítése nem minősül a helyi óraterv módosításának. 4.2.1.1. Szakiskolában a szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás esetén A közismereti és szakmai órák aránya Óraterv a szakiskolák számára 177 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyam 10. évfolyam 17 óra 11 óra

Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák elosztása Óraterv a szakiskolák számára, nappali rendszerű iskolai oktatás közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar 2 óra 1 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség1 óra 1 óra 1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra * A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

- A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy -

A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás három éves képzés esetén (1/9, 2/10, 3/11 évf.): A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1 óra a szakmai elmélet, és 9. és 11. évfolyamon 1,5 óra, 10. évfolyamon 1 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma.

Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen

14,5 óra

23 óra

23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 178

25 óra

25,5 óra

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

-

A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás esetén kettő éves képzés esetén: A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1.5 óra a szakmai elmélet, és 2 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma.

Óraterv: szakiskola felnőttoktatás nappali rendszerű iskolai oktatás két éves képzés évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül

1. 31,5 óra/hét évfolyam Ögy. 2. 31,5 óra/hét évfolyam Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül

szabadon felhasználható órakeret

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1134 óra/év

3,5

35 óra/hét

1260 óra/év

160 óra

160 óra

1008 óra/év

3,5

35 óra/hét

2302 óra

1120 óra/év 2540 óra

Óraterv: szakiskola felnőttoktatás nappali oktatás munkarend két éves képzés évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül

1. 28,5 óra/hét évfolyam Ögy. 2. 28,5 óra/hét évfolyam Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül

szabadon felhasználható órakeret

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1026 óra/év

3,5

32 óra/hét

1152 óra/év

160 óra

160 óra

912 óra/év

3,5

2098 óra

32 óra/hét

1024 óra/év 2336 óra

4.2.1.2. A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend esetén három éves képzésben 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 33.§ (5) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A közismereti és szakmai órák aránya 179 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Közismeret Kötött órák 8,5óra 5 5 óra 3 4óra 2 Szabadon 0,5óra 0,5 óra felhasználható órakeret Összesen 9óra 5 5 óra 3 4,5 óra 2 Szakmai Kötött órák 7,5 5 12 óra 7 12óra 8 elmélet és óra gyakorlat Szabadon 1,5 1 óra 1,5 óra felhasználható órakeret óra Összesen 9 5 13 7 13,5 8 Heti összes óraszám 18 10 18 10 18 10 A közismereti órák eloszlása Óraterv a szakiskolák számára, a felnőttoktatás esti és levelező oktatás munkarend közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Magyar 2 1 1 1 Kommunikáció Idegen nyelv 1 1 1 0,5 2 2 Matematika 1 1 1 1 Társadalomismeret 2 1 1 0,5 Természetismeret 2 1 Testnevelés* Osztályközösség1 1 1 építő Program Szabad órakeret 1,5 óra Összesen: 9 5 5 3 4,5 2 - A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy -

A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend három éves képzés esetén (1/9, 2/10, 3/11 évf.): A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 0,5 óra a szakmai elmélet, és 9. és 11. évfolyamon 1 óra, 10. évfolyamon 0,5 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma.

Szakmai elmélet és

Területek Kötött órák

9. évfolyam 7,5 5 óra

10. évfolyam 12 óra

180 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

7

11. évfolyam 12óra

8

gyakorlat

Szabadon felhasználható órakeret Összesen

1,5 óra 9

1 óra 5

1,5 óra

13

7

13,5

8

4.2.1.3. Szakiskola felnőttoktatás esti és levelező munkarend, óratervek és a szabadon felhasználható órakeret felosztása két éves képzés esetén Az alábbi táblázatokban az 1. évfolyam és a 2. évfolyam óraszámai és az elméleti-gyakorlati órák aránya átlagosan van megadva. Egy konkrét OKJ-s szak esetén az arányok közelítik a nappali rendszerű iskolai oktatás központi programjában levő évfolyamok közötti arányokat, úgy, hogy az előírt elmélet-gyakorlat óraszám arány a képzés egészére teljesüljön. -

A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend kettő éves képzés esetén: A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1 óra a szakmai elmélet, és 1 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma. Óraterv: szakiskola felnőttoktatás esti munkarend két éves képzés heti óraszám szabadsáv nélkül

évfolyam

éves óraszám szabadsáv nélkül

szabadon felhasználható órakeret

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

576 óra/év

2

18 óra/hét

648 óra/év

1. 16 óra/hét évfolyam Ögy. 2. 16 óra/hét évfolyam Összesen:

100 óra

100 óra

512 óra/év

2

18 óra/hét

576 óra/év

1179 óra

1324 óra

Óraterv: szakiskola felnőttoktatás esti munkarend két éves képzés e/gy aránya (%)

1. évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül

60-40 30-70 40-60 50-50

e 10 5 6 8

gy 6 11 10 8

szabadon felhasználható órakeret

e 1 1 1 1

gy 1 1 1 1

2. évfolyam Ögy.

100 100 100 100

heti óraszám szabadsáv nélkül

e 10 5 6 8

gy 6 11 10 8

szabadon felhasználható órakeret

e 1 1 1 1

181 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

gy 1 1 1 1

heti óraszám szabadsávval

18 18 18 18

összes óraszám szabadsávval

e 748 408 476 612

gy 576 916 848 712

Óraterv: szakiskola felnőttoktatás levelező munkarend két éves képzés heti óraszám szabadsáv nélkül

évfolyam

éves óraszám szabadsáv nélkül

szabadon felhasználható órakeret

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

360 óra/év

-

10 óra/hét

360 óra/év

1. 10 óra/hét évfolyam Ögy. 2. 10 óra/hét évfolyam Összesen:

40 óra

40 óra

320 óra/év

-

10 óra/hét

720 óra

320 óra/év 720 óra

Óraterv: szakiskola felnőttoktatás levelező munkarend két éves képzés e/gy aránya (%)

1. évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül

60-40 30-70 40-60 50-50

e 6 3 4 5

gy 4 7 6 5

szabadon felhasználható órakeret

e

2. évfolyam Ögy.

gy 40 40 40 40

heti óraszám szabadsáv nélkül

e 6 3 4 5

gy 4 7 6 5

szabadon felhasználható órakeret

e

heti óraszám szabadsávval

gy 10 10 10 10

összes óraszám szabadsávval

e 408 204 272 340

gy 272 476 408 340

4.2.2. Szakközépiskolai képzések A 4.1. táblázatban szereplő 54… és 55… OKJ számmal kezdődő képzések 4.2.2.1. A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a szakképző évfolyamokon (heti 4 óra): - Ha egy szakképző évfolyam van (13. évfolyam): 1óra Egészséges életmód népszerűsítése és 3 óra Életpályatervezés - Ha kettő szakképző évfolyam van (13. és 14. évfolyam): Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 13. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Egészséges életmód népszerűsítése 14. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Életpályatervezés - A fenti szabadon tervezhető órakeretek valamennyi évfolyamon részben vagy teljesen idegen nyelv oktatására is felhasználhatók. A fenti tantárgyaknak idegen nyelvvel helyettesítése nem minősül a helyi óraterv módosításának. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

182 Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766

5. A Tett Szakképző Iskola programjának záró rendelkezési

és

Gimnázium

Pedagógiai

5.1. A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának hatályosítása 5.1.1. Jogszabályi rendelkezések A2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 23. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok 32. § (1) i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját 70. § (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, g) a házirend elfogadásáról, dönt.

5.1.2. A Pedagógiai program jóváhagyása A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium 2015. szeptember 01.-től hatályos Pedagógiai programját az iskola igazgatója jóváhagyja. Nagykálló, 2015. április 30. Martinovszky István igazgató 5.1.3. A Pedagógiai programmal kapcsolatos fenntartói egyetértés A Tett Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft ügyvezetője, Lipták Lajos, mint a Tett Szakképző Iskola és Gimnázium fenntartója, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, egyetért. A Tett Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft ügyvezetője, Lipták Lajos, mint a Tett Szakképző Iskola és Gimnázium fenntartója, a középiskola 2014. szeptember 01.-től érvényes Pedagógiai programjának módosításával egyetért, és a módosított Pedagógiai program 2015. szeptember 01.-i bevezetését jóváhagyja. Nyíregyháza, 2015. április 30. Lipták Lajos ügyvezető 5.1.4.A Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása A Tett Szakképző Iskola és Gimnázium nevelőtestülete a 2015. április 30.-án tartott értekezletén a döntési jogkörét gyakorolva, a középiskola 2015. szeptember 01.-től érvényes Pedagógiai programját módosítja, a módosított Pedagógiai programot elfogadja, és 2015. szeptember 01.-i hatállyal bevezeti. Nagykálló, 2015. április 30. Gyermán Gabriella tanárnő, hitelesítő

Martinovszky István igazgató 183

Tett Szakképző Iskola és Gimnázium OM:200766