Esetpéldák és tett intézkedések A diákok között zajló konfliktusok ügyében indul leggyakrabban büntetőeljárás. I. Egy vidéki általános iskolában két hatodik osztályos fiú a testnevelés óráról kifelé jövet bántalmazott egy arra járó 4. osztályos fiút. A sértett ennek következtében 8 napon túl gyógyuló sérülést, agyrázkódást szenvedett. Az eset előzményeként: az egyik elkövető keresett valakit, s kérdésére a 4.-es fiú azt válaszolta: „pusztulj a picsába büdös kutya!” Az idősebb fiú feldühödött, a sértettet hátba rúgta, aki a rúgás miatt neki esett az öltöző előtt a csempének. Beütötte a fejét és pár percre elvesztette az eszméletét. A földön fekve is több rúgást kapott a fiú. Ölbe vitték be az irodába. Agyrázkódást szenvedett a bántalmazás következtében. A fenti cselekmény alkalmas volt a Btk. 170. § (2) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő súlyos testi sértés bűntett gyanújának a megállapítására. Tett intézkedések: Az iskola vezetője nem értesítette a rendőrséget. Orvosi ellátást sem kértek a gyermek részére, a szülőt nem értesítették. A beteg, kábult gyermeket egyedül hazaengedték. Mindez az édesanya másnap megtett feljelentéséből olvasható. Büntetőeljárás lefolytatása. A nyomozás megszüntetésre került az elkövetők gyermekkora miatt. Megjegyzés: Hol lesz a következményeknek elrettentő ereje? A súlyos bűncselekmény ellenére nem történtek azonnalos nyomozati cselekmények. Az elkövetők rendőrségi meghallgatására az elkövetéstől számított négy és fél hónap múlva került sor. Véleményem szerint hibázott az iskola abban is, amikor nem intézkedett a fiú orvosi ellátására, a gyermek biztonságos hazajutására. Mit fog ebből a többi gyerek tanulni? Bátran verekedhetnek, nem kapnak érte büntetést. Hosszú távon mindent megtehetnek, azt csinálnak, amit akarnak. Az iskola intézkedései ismertek, ugyanakkor megdöbbentőek. Ne így! A jövő nemzedékért mi felnőttek vagyunk a felelősek. Tőlünk függ, ők milyenné válnak. Bennünket ez ennyire nem érdekel? Mi is közömbösek vagyunk?
II. Pécsett az egyik általános iskola udvarán két fiú osztálytárs szóváltásba keveredett egymással. Józsi hógolyóval megdobta társát, majd azt kiabálta neki, a ,,kurva anyádat". Egy alkalommal ágyékon rúgta, fejét a falba verte, majd megpofozta a sértett fiút. Annak orra azonnal vérezni kezdett, szemüvege leesett a hóba.
A cselekmény alkalmas volt a Btk. 170.§.(1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés gyanújának a megállapítására. Tett intézkedések: Feljelentés a sértett édesanyja részéről a cselekmény másnapján. Büntetőeljárás lefolytatása a 14 éves kor feletti, büntethető korban lévő gyanúsítottal szemben. Szülők értesítése, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére jelzés leadás, gyámhivatalnál hatósági eljárás kezdeményezése. Környezettanulmány és osztályfőnöki jellemzés beszerzése. Megjegyzés: A sértett orra eltört, melyre az erős orrvérzés utal. Egyébként az orrtörés egy jól irányzott ütéssel könnyen előidézhető. Amennyiben az iskolából a sértett ellátásával egyidejűleg a rendőrség értesítéséről is határoznak, a gyanúsított tettének súlyát érezhette volna. Ugyanis súlyos testi sértés gyanújára tekintettel az elkövetőt azonnal előállították volna (vagyis bilincsben a kapitányságra viszik). Az egyik szülőt is megkérik, fáradjon be fiához, s részére ügyvédet is rendelnek ki. Vádemelési javaslat. Gyorsíthatta volna az ügymenetet az is, ha a sértettet ellátó egészségügyi intézmény eleget tett volna törvényi kötelezettségének, vagyis a bántalmazást a rendőrségre bejelentették volna az ellátás idejével egyidejűleg. Az iskola intézkedései nem ismertek. III. Egy vidéki iskolában két ötödik osztályos fiú összeveszett. A következő napon az első óraközi szünetben megjelent az egyik fiú édesanyja, bement az iskola tantermébe és a másik fiút az osztálytársai előtt ököllel fejbe verte, megpofozta, megkarmolta, valamint a fülét ráncigálta. A fiút karjánál szorítva rángatta az igazgatói irodáig. Folyamatosan ordított, a gyerek szüleit trágár kifejezéssel illette. Az incidens hatására az osztályban lévő gyerekek nagyon megijedtek. A cselekmény alkalmas volt a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés II. fordulata szerint minősülő védekezésre képtelen személy ellen elkövetett könnyű testi sértés bűntett gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: Feljelentés a sértett édesapja részéről a cselekményt követő két nap múlva. Büntetőeljárás lefolytatása a rendőrségen az osztálytárs édesanyja ellen. Vádemelési javaslat.
Megjegyzés: Az iskola nem értesítette a rendőrséget. Pedig amennyiben megtették volna, az anyukát minden bizonnyal azonnal előállították volna a rendőrkapitányságra, kihallgatták volna gyanúsítottként. Így tettének következményeivel azonnal szembesült volna, hisz az előállítás órái alatt lett volna ideje gondolkodni. Míg a két nap múlva elindított büntetőeljárásnál az esetleges nyomok már megsérültek, a tanúk nem álltak rendelkezésre együtt, így azonnalos
nyomozati cselekmények végrehajtására nem került sor. A gyanúsítotti kihallgatás hónapokkal később történt meg. A sértett kisfiú sem mert szólni az igazgatónőnek, sem apjának. Pedig ez is gyorsíthatta volna az ügymenetet. Az édesapának a cselekmény másnapján az intézmény vezetője megígérte, kivizsgálja az esetet. Az iskola intézkedései nem ismertek. IV. Egy vidéki általános iskolában 13:00 óra körüli időben egy gyermekkorú fiú az iskolatársa táskájából eltulajdonította a buszbérletét, majd közölte sértettel, hogy azt 500 Ft-ért adja vissza. A sértett a pénz kifizetését megtagadta. Az elkövető emelte a tétet: ha nem fizet neki 1.000 Ft-ot, akkor megveri. A cselekmény alkalmas volt a Btk. 323. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő zsarolás bűntett gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: Az intézmény igazgatója haladéktalanul értesítette a rendőrséget. Büntetőeljárás lefolytatása az elkövetővel szemben: lefoglalás, meghallgatás a szülő jelenlétében, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére jelzés leadás, gyámhivatalnál hatósági eljárás kezdeményezése. A nyomozás megszüntetéssel végződött az elkövető gyermekkorára tekintettel. Megjegyzés: Igen kivételes eset az, amikor az igazgató a gyermekek segélykérése nyomán azonnal tudja, mit kell tennie. Nagyon helyesen meg tudta állapítani, súlyos bűncselekményről van szó, melyben a rendőrség az illetékes. Ugyan nem volt büntethető korban az elkövető, mégis módja nyílott tettének következményén elgondolkodni, hiszen az elkövetés után 2 órán belül lefoglalták tőle az eltulajdonított bérletet, minden tanút még aznap meghallgattak. Az elsődleges nyomozati cselekményeket a rendőrök még az elkövetés napján elvégezték. A sértett visszakapta az ellopott bérletét, a megszeppent elkövető beismerte tettét. Nem volt módjában a folytatáson gondolkodni, hiszen a felnőttek azonnal tudomására hozták, átlépett egy határt, s ezért felelnie kell. Segítette az ügymenetet az is, hogy a tanúként szereplő diákok is azonnal segítséget kértek egy felnőttől. Az iskola intézkedései is ismertek. Az intézmény hírneve nem sérült, inkább az marad meg a tanulókban és szülőkben, nem érdemes rosszat tenni, mert az rögtön kiderül, s nem lesz jó vége. V. Egy vidéki általános iskolában az egy 14 éves fiú nézeteltérés során arcon ütötte két alkalommal fiú osztálytársát. (Az eset felderítése során megállapítást nyert, annak előzménye egy boxerrel történő verekedés volt, ahol éppen a jelen ügy sértettje szerepelt elkövetőként.)
A cselekmény alkalmas volt a Btk. 170.§. (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétség, valamint a Btk. 271.§ (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétség gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: A feljelentést a sértett gyámja tette a cselekmény elkövetésétől számított majd egy hónap múlva. Ebben arra hivatkozott, akkor készültek el az orvosi iratok (!). Büntetőeljárás lefolytatása a 14 éves kor feletti, büntethető korban lévő gyanúsítottakkal szemben. Szülők értesítése, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére jelzés leadás, gyámhivatalnál hatósági eljárás kezdeményezése. Környezettanulmány és osztályfőnöki jellemzés beszerzése. Megjegyzés: Az esetnél jelen volt az ügyeletes nevelő, aki az akkor ismert elkövetőt az igazgatói irodába kísérte. Amennyiben az iskola az esetről készült jegyzőkönyvvel egyidejűleg a rendőrséget is értesítette volna, a gyanúsítottak tettük súlyát jobban érezhették volna. A büntetőeljárás kezdeményezés elhúzódása oda vezetett, hogy a fiúkat a rendőrségen az elkövetéstől számított 6 hónap múlva hallgatták ki. Nem hiába érzik, nem tettek rosszat, hiszen nem történt semmi az elkövetés után. Elmaradt a tettük következményeivel való szembesítés. Az iskola intézkedései ismertek. VI.
Egy vidéki szakképző iskolában egy téli napon 12:10 és 12:30 közötti időben a folyosón a tanórák közötti szünetben három 10. osztályos fiú egymást tettleg bántalmazták, mely cselekményükkel másokban megbotránkozást, riadalmat keltettek. Mindhárom személy sérülése nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülés. A nyomozás során derült fény a verekedést kiváltó okra. Testnevelés óra után a szűk öltözői ajtón egyszerre akart kijönni két fiú, összeütköztek, s ezt követően elhangzott egy fenyegetés egyikük részéről. A cselekmény alkalmas volt a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bek. a./ pontja szerint minősülő, csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanú megállapítására. Tett intézkedések: Az intézmény igazgatója haladéktalanul értesítette a rendőrséget. A verekedőket kiemelték, elkülönítették. Büntetőeljárás lefolytatása a 14 éves kor feletti, büntethető korban lévő gyanúsítottal szemben. Szülők értesítése, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére jelzés leadás, gyámhivatalnál hatósági eljárás kezdeményezése. Környezettanulmány és osztályfőnöki jellemzés beszerzése. Megjegyzés: Az intézmény igazgatója megállapította, bűncselekmény történt, mely a rendőrségre tartozik. Haladéktalanul segítséget kért a 107-es segélyhívón keresztül. Miután a diákokat, kvázi
rendbontókat, verekedőket kiemelték, a rendőrség kiérkezéséig gondolkodhattak. Tettük következményével 2 órán belül szembesültek, ugyanis megtörténtek a gyanúsítotti kihallgatások. Mindhárom diák elmondta, nagyon megbánták tettüket. A gyanúsítottak megtudták, egy határt átléptek, melyért büntetés jár. Hosszú hónapok telnek majd el, míg a rendőri és gyermekvédelmi eljárások befejeződnek. Ahol az intézmény vezetője nem belső titokként kezeli az ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket, az iskolai erőszak kezelése sokkal eredményesebb lehet. Hiszen meg kell tanítani a fiatalokat, mit szabad és mit tilos tenniük. Az iskola intézkedései ismertek. VII. Egy jó hírű vidéki általános iskola mosdójában 4 végzős fiú körbefogta egy szintén fiú osztálytársukat. A sértett gyenge fizikumú, alacsony termetű diák volt. Jól tanult, éppen ezért szúrt szemet vagány, minden balhét bevállaló osztálytársainak. A fiút kóstolgatták, amiért soha nincs vele probléma, szeretik a tanárok. Majd lefogták, ketten ütlegelték, ahol érték. A bántalmazott könnyű sérüléseket szenvedett. A csengetés vetett véget az ütlegelésnek, a résztvevőkön kívül nem volt más tanúja az eseménynek. A sértett csak otthon merte elmondani mi történt, s a nagyszülő másnap tájékoztatta az osztályfőnököt. Megnevezte az elkövetőket. A cselekmény alkalmas volt a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bek. a./ pontja szerint minősülő, csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: Az iskola igazgatója úgy határozott, házon belül oldja meg a problémát. Mind a négy fiú igazgatói intőt kapott. Az elkövetett cselekményt szűkszavúan beszélték meg. A sértett fiú nem tudta feldolgozni az eseményeket, szülei pszichológushoz vitték, azóta is rendszeresen jár. Megjegyzés: Az igazgató véleménye szerint ártott volna az iskola jó hírnevének, ha bűncselekményről szereznek tudomást a szülők, a fenntartó stb. Az elkövetőket tettük következményével nem szembesítették. Osztályfőnöki órán nem volt megbeszélés, nem világítottak rá a cselekmény bűncselekményi voltára, a fiatalok által okozott kár mértékét nem tudatosították bennük a felnőttek. Az osztály előtt az elkövetők nevesítése sem történt meg. (Elmaradt: a bocsánatkérés, a károk helyrehozatala.) Az iskola intézkedései ismertek, ám ez a fajta szemlélet hosszú távon károkat okozhat. A diákoknak tudniuk kéne, nincs joguk ahhoz, hogy egy másik embert megüssenek.. Fenti iskolai intézkedés ezt nem biztosította, kizárólag az iskola hosszútávú érdekeit szolgálta. Ügyet sem vetett arra, hogy az oda járó 4 elkövető már büntethető korban volt, s a további hasonló incidenseket is meg kellett volna előzni. Az említett bűncselekmény mindenképpen igényelte volna, hogy kívülálló szakemberek mondják ki, a diákok súlyos hibát követtek el. Tettükért felelniük kell.
VIII. Az eset egy szakközépiskolában történt, ének óra végén. Egyik fiú felszólította az előtte ülő fiút, hogy csúfolja ki hátul ülő bukott fiú osztálytársukat. Mivel a felkért fiú nem csúfolta ki így helyette megtette aki megkérte erre. Az eset pikantériája, hogy a kicsúfolt fiú mégis annak arcába vágta hátitáskáját, aki a felkért csúfolásnak nem tett eleget. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A Btk. 170. § (2) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő súlyos testi sértés bűntett gyanúja miatt indult az eljárás. Tett intézkedések: Az énektanárnőt egy diák értesítette, aki látta az esetet. Az igazgatónő haladéktalanul értesítette a sértett apukáját és a rendőrséget. A vezető azzal indokolta a rendőrség értesítését, hogy az elkövető esetében hosszú ideje problémás diákról van szó. Társait terrorizálja, zsarolja, elveszi tízóraijukat, a bűncselekmény elkövetésének idején is fegyelmi eljárás volt ellene folyamatban. Vagyis már minden iskolában megtehető intézkedés megtettek, melyeknek visszatartó ereje ez idáig nem volt. Az elsődleges rendőri intézkedések során a gyanúsított elfogása megtörtént. A feljelentés végül elutasítással végződött, mivel a sértett sérülései könnyűek voltak, magánindítvánnyal pedig nem élt az elkövetővel szemben. Megjegyzés: Az olvasott ügyben úgy tűnik, mintha elkapkodta volna az igazgató a rendőrség kiértesítését. Ennek ellenére úgy gondolom, az iskola kezdeményezése helyes volt, hiszen bűncselekmény történt. Az elkövető azonnal szembesült tettének következményével, hiszen a sérült osztálytársát orvoshoz kellett vinni, rendőrök jelentek meg az iskolában, az elkövetés helyét és eszközét tüzetesen átvizsgálták, lemérték súlyát, ő maga pedig elfogásra került. A megbántott, megvert osztálytárs részéről emberséges cselekedetnek minősült, hogy nem kívánta osztálytársa megbüntetését. Az iskola intézkedései ismertek. IX. Egy téli estén egy vidéki középiskolai kollégiumban történt a következő eset. Az egyik lakó tettleg bántalmazta társát, majd további bántalmazással fenyegetve tőle kb. 5.000 forint értékben különböző értékek megvásárlását és átadását követelte. Az elkövető a feljelentőt többször megütötte, megrúgta, és fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy csókolja meg a kezét és a cipőjét. Mivel a sértett nagyon megijedt, minden kívánságát teljesíti társának. Fenti cselekmény alkalmas 1 rendbeli, a Btk. 323. § (1) bekezdésébe ütköző és az (2) bekezdés "b" pontja szerint minősülő zsarolás bűntett kísérlet gyanújának megállapítására.
Tett intézkedések: Az elkövetést követően a sértett kért segítséget a kollégiumban. Az igazgató meghallgatta őt és az elkövetőt, majd azt tanácsolta a segítséget kérő fiúnak, tegyen másnap feljelentést a rendőrségen. A reggeli feljelentést követően a rendőrök elvégezték az elsődleges nyomozati cselekményeket. Még aznap elfogták a gyanúsított fiút. 40 nap múlva vádemelési javaslattal került az ügy továbbításra az ügyészség felé. Megjegyzés: A kollégium vezetője súlyos bűncselekményt észlelt, kötelessége lett volna haladéktalanul rendőri segítséget kérni. Mit tegyenek a fiatalok, ha a felnőttek is tanácstalanok a jogsértések útvesztőiben? Szerencse, hogy a sértett diák megfogadta a felnőtt tanácsát. Így az elkövetőt sikerült szembesíteni azonnal tettének következményeivel. Órákon belül érezhette a rendőri gondoskodást. Megjegyzem, a vádemelés időpontjáig nem érkezett meg a pedagógiai vélemény a gyanúsítottról. Vajon ez sem volt fontos? A kollégium intézkedései ismertek. X. Egy általános iskolában a délelőtti szünetben a folyosón moziba illő jelenetek zajlottak. Egy osztály szeme láttára egy lány ököllel ütötte szintén lány osztálytársa arcát, melynek során a foga is letört. A sértett nyolc napon belüli sérülést szenvedett. Fenti cselekmény alkalmas 1 rendbeli, a Btk. 271. § (1) bekezdésbe ütköző és a szerint minősülő garázdaság vétség gyanújának megállapítására, valamint 1 rb a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétség gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: Elkövető és sértett szétválasztása, majd igazgatói megrovás az elkövető részére. Sértett és édesanyja még az elkövetés napján megtette feljelentését a rendőrségen. Büntetőeljárás lefolytatása a büntethető korban lévő elkövetővel szemben. Szülők értesítése, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére jelzés leadás, gyámhivatalnál hatósági eljárás kezdeményezése. Környezettanulmány és osztályfőnöki jellemzés beszerzése. Megjegyzés: A körülmények leírásából fény derül arra, a bántalmazó az esetet megelőzően már három diákot bántalmazott. Ennél az esetnél pedig az öklét olyan erősen használta, hogy osztálytársa arca csupa vér volt, fogából is letört egy darab. Vajon hány cselekedetet kell egy ilyen diáknak elkövetnie még, hogy azonnal rendőrért kiáltsanak a pedagógusok? E cselekményt követően hallgatták ki először a diákot gyanúsítottként, ezt megelőzően hasonló ügye nem volt a rendőrségen. Az iskola intézkedései ismertek.
Diák és tanár között zajló konfliktus ügyében ritkán indul büntetőeljárás. XI. Egy tavaszi délelőttön órakezdés helyett történt a következő eset. A szakközépiskolában az egyik terem előtt a 19 éves diák szóváltásba keveredett a folyosón a férfi tanárral. (A fiú ugyanis feltartott három lányt, akiknek órára kellett volna sietniük.) Ezt követően a tanárt ököllel megütötte. A bántalmazott személy 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. A fenti cselekmény alkalmas 1 rendbeli, a Btk. 230. § I. bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett gyanújának megállapítására. Valamint 1 rb a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétség gyanújának megállapítására. Tett intézkedések: Pedagógus azonnali feljelentése. Halaszthatatlan nyomozati cselekmény részeként az elkövető elfogása, gyanúsítotti kihallgatása és rabosítása. Iskolai kamera videó felvételének beszerzése. Büntetőeljárás lefolytatása. Megjegyzés: Amikor megütötte a fiú a tanárt, azonnal megbánta tettét. Ezt erősítette a rendőrségi intézkedések sora is, hiszen azonnal szembesült tettének következményével. A gyors intézkedések meghozták az eredményt, a büntetőeljárás rendőrségi szakasza 20 napon belül lezárult. Így a bírósági eljárásra is sor kerül hamarosan. A pedagógus, ezzel együtt az iskola reakciója gyors, időszerű és indokolt volt. Az iskola intézkedései ismertek. XII. Egy vidéki általános iskola első osztályának napközis gyermekeit kísérte a pedagógus az iskola épületébe, amikor az egyik kisgyermek meglátta az úttest másik oldalán nagynénjét, aki felé integetett örömében. A tanító megkérte őt, álljon vissza a sorba, ám első felszólításra a fiú ennek nem tett eleget. A felnőtt őt tenyérrel megütötte a fején, majd a fülét is meghúzta. A kisfiúnak sérülése nem keletkezett. Fenti cselekmény alkalmas 1 rendbeli a Btk. 188. § (1) bekezdés b.) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő becsületsértés vétség gyanújának megállapítására. Az ügyben a bíróság fog eljárni. Tett intézkedések: Szülő feljelentése, a büntetőeljárás lefolytatása az elkövetővel szemben. Megjegyzés: A pedagógus bocsánatot kért a szülőtől. Az ügy kimenetele nem ismert.
Az iskola intézkedései sem ismertek.
