TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények 2011. év

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2011.

A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a nem lényeges információt és védett, vagy bizalmas információt.

KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK

A Téti Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ez által ne veszélyeztesse a biztonságos mőködést. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belsı tıke megfelelési értékelési folyamatokról szóló szabályzatokban rögzítettek szerint végzi. Kockázatkezelési alapelvek: •

A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve)

A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belsı szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal. (Óvatosság elve) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) Téti Takarékszövetkezet

2


A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.(Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozódöntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelytıl várható, hogy a fizetıképességi mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, mely az alábbi témakörökre terjed ki: 1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete 1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja.

Téti Takarékszövetkezet

3


A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra különkülön is tartalmaz alapelveket. 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. 3.) Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet. Belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos idıszakra is kidolgozza. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Mőködési kockázat - alapmutató módszer 4.) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezet a kockázatok figyelésére, elemzésére kockázatkezelı munkakört alakított ki, de a kockázatok elızetes kiszőrésében az illetékes döntési szinteken lévı dolgozók is részt vesznek. A kockázatkezelı feladata elsısorban :

a piaci, hitelezési kockázati kitettségek folyamatos figyelemmel kísérése,

egyedi esetekben a szükséges intézkedések meghozatalának kezdeményezése,


4


mőködési kockázatok feltárása, nyilvántartása, mérése

elızetes tıkeszükséglet számítása

Munkáját az elnök-ügyvezetı irányítása alatt végzi, de folyamatos kapcsolata van az ügyvezetéssel és a belsı ellenırzéssel. A kockázatkezelı az Igazgatóságnak kéthavonta, a Felügyelı Bizottságnak pedig negyedévente beszámol a Takarékszövetkezet kockázatainak alakulásáról. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a hitelezési, kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülı kamat,- árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük.

érvényesnek

és

bírósági

úton

A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.)

Javadalmazási politika A takarékszövetkezet alapvetı célja,olyan javadalmazási politika kialakítása és mőködtetése, mely összhangban van a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitőzéseivel, kockázattőrı képességével, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. A javadalmazási politikán keresztül érvényre juthatnak a dolgozók személyes céljai és a takarékszövetkezet hosszú távú tervei. A javadalmazási politika tartalmazza: az intézmény által alkalmazott javadalmazási elveket a javadalmazási politika személyi hatályát a javadalmazási politika végrehajtása során alkalmazott juttatási formákat, Téti Takarékszövetkezet

5


a teljesítményértékelési módszereket, az alapbér és teljesítményjavadalmazás arányának meghatározását, a javadalmazás kifizetésére alkalmazandó szabályokat, a javadalmazási politika közzétételének módját. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság operatív irányítását el nem látó tagjai készítették el és terjesztették az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadta el, az FB pedig felel a végrehajtásért. A belsı ellenırzés évente egyszer felülvizsgálatot tart, melyrıl beszámol az FB-nek. A Javadalmazási Politika személyi hatálya „általános” és „kiemelt” körre terjed ki, valamint az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjaira és a Felügyelı Bizottság tagjaira. A Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást biztosít. A rögzített javadalmazás elemei - személyi alapbér - választható béren kívüli juttatások - gépjármő használat - mobiltelefon használat - kedvezményes dolgozói hitel - oktatás, képzés A teljesítmény növelése érdekében az általános hatály alá tartozó munkavállalók részére a javadalmazás összege az éves bér 30%-a. A kiemelt körbe tartozó munkavállalók részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitőzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra, melynek mértéke maximum az éves bér 50%-a lehet. A prémium feltételek területei: a) a nem teljesítı hitelek részarányának változása, b) a tıkekövetelmény elıírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok változása d) az elért adózás elıtti eredmény A prémium feltétel megállapításához figyelembe veendı mutatók kiszámításához használt adatokhoz alapesetben legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni. Téti Takarékszövetkezet

6


A 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettı év teljesítménymutatóit is figyelembe lehet venni. A Hpt. 69/C. § (5) bekezdése szerint az ügyvezetık prémiumának negyven százalékát halasztottan – három év alatt - kell kifizetni. A teljesítmény javadalmazás kifizetése készpénzben történik. Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai és a Felügyelı Bizottság tagjai, mint tisztségviselık részére csak bérjellegő tiszteletdíj kerül meghatározásra. A tiszteletdíj mértékét a Felügyelı Bizottság javaslata alapján a Takarékszövetkezet küldöttgyőlése állapítja meg,

A Téti Takarékszövetkezet tıkemegfelelése Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének összetevıit a következı táblázat mutatja be: Adatok ezer Ft-ban ALAPVETİ TİKE

1 015 937

JÁRULÉKOS TİKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTİ TİKE ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TİKEELEMEK

Befizetett jegyzett tıke

65 450

(-) Visszavásárolt saját részvények névértéke Tıketartalék ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-ig

10 224 918 864 36 000

ALAPVETİ KÖLCSÖNTİKE teljes összege (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETİ TİKÉBİL

-14 601

Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész Értékelési tartalékok Járulékos kölcsöntıke Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke (-) Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része (-) Járulékos tıke limit feletti része (-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETİ TİKÉBİL ÉS A JÁRULÉKOS TİKÉBİL Ebbıl:(-) Levonások az alapvetı tıkébıl Ebbıl: (-) Levonások a járulékos tıkébıl KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETİ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETİ ÉS JÁRULÉKOS TİKE


1 015 937 7


A takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkekövetelmény számítás azokat a takarékszövetkezeti folyamatokat foglalja magába, mellyel az irányítást ellátó vezetı testület biztosítja, hogy: a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot azonosítja, méri, összesíti, meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A szabályozási tıkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: •

Hitelezési kockázat – sztenderd módszer

•

Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer

•

Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere

•

Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer

•

Mőködési kockázat – alapmutató módszer

A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek: A belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy •

az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje;


8


•

meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatokhoz megfelelı tıkefedezet álljon rendelkezésre

•

hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti.

A belsı tıkeszámítás két fı részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tıkét; másrészt, ezen felül ún. tıkepuffert és stressz puffert is számszerősít. Kockázatok tıkekövetelménye, tıkemegfelelés Adatok ezer Ft-ban Kockázatok tıkekövetelménye, tıkemegfelelés 2011.12.31. Kockázatok tıkeszükséglete összesen I. pillér

376 024

ebbıl: hitelezési

266 403

pozíció-,devizaárfolyam és árukockázat

28 809

mőködési (alapmutató módszer)

80 812

Stressz tesztek összes tıkeszükséglete: Összes tıkeszükséglet a 2.pillér alatt tıkepufferrel és stressz pufferrel

417 100

Tıkemegfelelési mutató a 1.pillér alatt

451 229 21,614%

Tıkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt

18,012%

A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tıkébıl le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következı kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, f) lakossággal szembeni kitettség, Téti Takarékszövetkezet

9


g) ingatlannal fedezett kitettség, h) késedelmes tétel, i) egyéb tétel. Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye: Adatok ezer Ft-ban Kitettségek Mérlegtétel Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Kockázattal

Mérlegen kívül

Tıkekövetelmény

súlyozott kitett.érték

4 097 217

37 560

0

0

41 727

41 592

50 045

4 004

3 305 631 420 413 1 317 744 1 321 538 267 210 269 188 11 040 668

0 101 725 143 533 124 636 0 0 449 046

812 987 443 023 1 012 533 589 946 269 033 152 463 3 330 030

65 039 35 442 81 003 47 195 21 523 12 197 266 403

Hitelezési és felhígulási kockázat Késedelmesnek minısített tételek belsı szabályzatban való megállapítása Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettıszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát.

A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez Téti Takarékszövetkezet

10


− 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, − egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes

tétel

fedezettel

ellátott

részének

meghatározása

esetében

elismert

hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminıség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében -

hogyan nı az értékvesztés és céltartalék-képzés, és

-

hogyan emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet.

A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tıkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja a 5 %-ot.

A számításra vonatkozó általános szabályok 1.) Mérlegen kívüli tételek lehívása A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. Téti Takarékszövetkezet

11


2.) Ingatlan fedezetek romlása Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függıen, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.) Késedelmes tételek növekedése A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévı tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek különkülön 2 %-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4.) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás

Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve -

50%-os súlyozást rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez

-

100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez

Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá esı állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szóló megközelítések és módszerek A követelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várható megtérülés összege között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. Kintlévıségek minısítés Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését az alábbi általános szabályok szerint végzi:

-

A kintlévıségek minısítése a teljes kiegyenlítésig havonta történik


12


-

Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését egyedi értékeléssel végzi

-

Az ügyleteket 3 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerősített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minısítési kategóriákba, felette egyedi eljárással.

-

A Hpt. 79.§ szerinti nagykockázat vállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minısítési értékeléssel történik.

-

Az egyedi minısítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévıségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minısítés idıpontjában a 3.000 e Ft-ot meghaladja. A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként átvett és egyéb eszközöket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket a következı szempontok alapján kell minısíteni:

a. az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, b. a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat és az abban bekövetkezett változás, d. a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), e. a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség valószínősége f. a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. Külön figyelendı

5%

Átlag alatti

25 %

Kétes

60 %

Rossz

100 %

Az egyedileg minısített eszköztételek esetében minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Téti Takarékszövetkezet

13


Külön figyelendı:

1 - 10 % között

Átlag alatti

11 - 30 % között,

Kétes

31 – 70 % között

Rossz

71 -100 % között

A kitettség földrajzi- legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. A vállalkozói kitettségek gazdasági ágazat szerinti megoszlása : Ágazat megnevezése Mezıgazdaság, állattenyésztés Egyéb szolgáltatások Kereskedelem Építıipar Ingatlan ügyek Szálláshely,vendéglátás Feldolgozó ipar Közúti áruszállítás Összesen:

Hitelállomány 2011.december 31. Megoszlás % ( ezer Ft) 748 880 53,95 198 380 14,29 153 055 11,03 101 625 7,32 65 859 4,74 52 515 3,78 50 239 3,62 17 551 1,26 1 388 104 100,00

Késedelmes tételt és a hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek állománya Adatok ezer Ft-ban 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória Összeg Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Egyéni vállalkozók

38 878 569 880 22 739

Lakosság

547 141

Összesen

608 758


14

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2011. A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása: Adatok ezer Ft-ban Ügyfél-kategória

Hátralévı futamidı 5 éven túl Éven belüli 1-5 év

Összesen

Önkormányzatok Nem pénzügyi váll.

24 675

17 820

42 495

369 098

103 405

324 460

796 963

Lakosság

109 888

476 889

1 935 516

2 522 293

Egyéni vállalkozók

326 446

10 840

253 855

591 141

Nonprofit szervezetek Összesen

7 052 837 159

0 608 954

0 2 513 831

7 052 3 959 944

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Értékvesztés állomány (ezer Ft)

Ügyfél kategória Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Lakosság Egyéni vállalkozók Egyéb (Önkormányzat + Nonprofit) Összesen

Nyitó áll.

Képzés minısítés miatt

Tárgyévi állományból visszaírás

Elızı évi állományból visszaírás

Záró állomány

39 172

43 666

27 001

9 197

46 640

381 336 346 447 34 889

257 162 220 717 36 445

181 519 152 026 29 493

39 767 33 698 6 069

417 212 381 440 35 772

2 360

4 718

5 060

190

1 828

422 868

305 546

213 580

49 154

465 680

Adatok ezer Ft-ban Céltartalék állomány Ügyfél kategória Függı kötelezettségekre képzett céltartalék Általános kockázati céltartalék

Nyitó állomány

Képzés

Felszabadítás

Záró állomány

8 674

35 511

25 489

18 696

39 100

1 900

1 000

40 000

A hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet.


15


Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerősített módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

szervezet szembeni az egyes kitettségi

Hitelezési –kockázat mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok fıbb elvei: Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminısítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévı futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet a fedezetek értékének változásait, a fedezetek elfogadhatóságának szempontjaiban bekövetkezett változásokat rendszeres idıközönként figyeli és ellenırzi, valamint utólagosan is felülvizsgálja, amelyrıl jelentést készít.


16


Kockázatmérséklésre és fedezetekre vonatkozó alapelvek: Valamennyi kihelyezésrıl, illetve kockázatvállalásról szóló döntés eljárásában érvényesülni kell az alábbiaknak: Az aktív ügylet létrejöttének feltétele, az ügylet kockázatával összhangban megállapított mértékő jogilag érvényesíthetı fedezet biztosítása. A kihelyezésrıl történt döntés elıkészítése keretében meggyızıdünk a szükséges fedezetek meglétérıl, a folyósítást megelızıen pedig a biztosítéki szerzıdések érvényességérıl, és érvényesíthetıségérıl. Az elfogadott biztosítékra vonatkozó elvek: •

a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, aki azzal szabadon rendelkezik,

•

eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igénytıl mentessége, vagy fennálló terhei igazoltak, dokumentumokkal alátámasztottak, és ellenırizhetıek,

•

likvid és valós piaccal rendelkezik,

•

folyamatos, tényleges értékkel bír, az egyértelmően megállapítható, bizonyítható,

•

a fedezet tárgyának függvényében biztosítással rendelkezik.

Takarékszövetkezetünk nem fogad el biztosítékként olyan vagyoni eszközöket, amelyek: •

törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl.fegyverek, stb.),per tárgyát képezik,

•

forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mőkincsek, szırmeáruk stb.),

•

forgalmi értékük, piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában, egyedi jellegük miatt, vagy az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóságuk, és a kalkuláció nehézsége miatt kellı biztonsággal nem állapítható meg.

Fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó további elvek: Az ügyfelek minısítése és a fedezetek értékelése, mindig egymástól függetlenül történik. Takarékszövetkezetünk kizárólag olyan biztosítékot fogad el, melyre a Takarékszövetkezet joga valamennyi irányadó joghatóság elıtt érvényes, kikényszeríthetı, továbbá likvid. A Takarékszövetkezet, elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan vagyontárgyat ismer el, amelyik értékálló és likvid, és olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást alkalmaz, amelynek alapján jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerő idın belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történı - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére. Téti Takarékszövetkezet

17


A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe vesszük az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminısítés) és a fedezetek jövıbeni értékállóságát. A fedezetül felajánlott vagyontárgyra legkésıbb a hitel folyósításáig, minimum a fedezeti érték összegével azonos értékő vagyonbiztosítással kell a tulajdonosnak rendelkezni, melyben a Takarékszövetkezet kedvezményezetti joga is fel van tüntetve. A fedezettség optimalizálása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minısülı kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes kikötésére kell törekedni. A monitoring a Takarékszövetkezet részérıl a fedezetek állagának és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetısége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenırzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. A takarékszövetkezetnél az ingatlan fedezetek értékelését és felülvizsgálatát külsı ingatlanszakértı végzi. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tıkekövetelmény mérséklı tételként: Elıre rendelkezésre bocsátott biztosítékok: •

A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét,

•

központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminısítı szervezet minısített és legalább 4. hitelminısítési besorolású,

•

az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint

•

a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja

•

garancia és készfizetı kezesség

Elismerhetı, elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat •

központi kormány és központi bank,

•

regionális kormány és helyi önkormányzat,

•

multilaterális fejlesztési bank,

•

hitelintézet és befektetési vállalkozás,


18


•

vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását,

•

a hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás.

A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı rendszereket fogadja el.

Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-tıl kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak kezeléséhez portfólió szerzıdést kötött a Takarék Alapkezelı Zrt-vel. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tıkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. Kereskedési könyvben nem szereplı részvényekre vonatkozó információk: A pénzügyi intézményekben lévı részvények, részesedések bruttó értéke 75,748 M Ft. Kamatkockázat A banki könyv kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszerrel történik, követve a PSZÁF megfelelı módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. Értékpapírosítás A Takarékszövetkezet értékpapírosításra nem számít tıkeszükségletet. Partnerkockázat A Takarékszövetkezetnek származtatott ügyletei nincsenek, ezért partnerkockázatra nem kell tıkekövetelményt számítania. Mőködési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, eredményét és szavatoló tıkéjét érintı - mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint:

az


19


1. a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és 2. a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem lehet figyelembe venni: a. az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordításokat és bevételeket b. az általános igazgatási költségeket c. a kereskedési könyv részét nem képezı tételeket – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevételt, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredményt, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevételt, d. az egyéb bevételek üzleti tevékenységek között szereplı, biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevételt. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye a fentiek szerint számított mutató 15%- a, mely 2011. évre: 85,234 millió forint.

Téti Takarékszövetkezet Igazgatósága Tét, 2012.május 11.


20

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év

Recommend Documents