Tétékás Nyúz. Interjú Nemes-Nagy Józseffel (4-5.) Októberi kari tanács (3.) Gólyabál (14.) október 26

Tétékás Nyúz XXXI. félévfolyam, 7. szám http://nyuz.elte.hu

2005. október 26. Az ELTE TTK HÖK hetilapja mailto:[email protected]

Interjú Nemes-Nagy Józseffel (4-5.) Októberi kari tanács (3.) Gólyabál (14.)

2

2

A főszerkesztő szemétdombja

Bál előtt A gólyabál mindenki életére kihat, a Nyúz szerkesztősége sem fogja egyhamar kiheverni ezt a pénteki hajrát. Minden ugyanúgy kezdődö�, amint azt már megszoktuk. Délután jönnek az olvasószerkesztők, és nekiállnak végigrágni az össze cikket. Gyanút fogha�ak, amikor a főszerkesztő egy órával korábbra hívta be őket, mint más alkalmakkor, és a sarokba támaszto� kilencágú korbács is intő jel volt. Lassan haladnak a cikkekkel, a kari tanács tudósítással, a dékánhelye�esi interjúval, az intézetigazgatók véleményeivel és a szokásos állandó rovatokkal. Az online olvasószerkesztők is gőzerővel dolgoznak a korbács árnyékában, sok-sok cikk jut nekik, amik

már nem fértek be a papíros Nyúz Természet-tudomány-technika rovatába. Egyre közeledik a nyolc óra, a főszerkesztő a perceket számolja. Miért dolgoznak ilyen lassan? Valami megoldást kell kitalálni. Sandán a kilencágúra tekint. Hirtelen eltereli valami a figyelmét. Újabb cikk érkeze�, másfél órával a lapzárta után. Döntéshelyzet. Hát jó, lemondóan kinyomtatja, ezzel is el fog menni egy csomó idő. A gólyabál-cikkre pedig felesleges várni. Alkalmazni kellene időutazó újságírókat, akik az esemény vége után visszajönnek az időben, hogy a rendezvény elő�i lapzártát tartani tudják. De egyelőre nincs megoldás, holnap lesz cikk. Újabb idegeskednivaló. Lassan nyolc óra, és még van egy írás. Ez így nem maradhat. A kezébe veszi a korbácsot, és elindul az olvasó-

Tartalomjegyzék Competitio et cooperatio................................................................................ 4-5

szerkesztők felé. Azok érzik a vesztüket, és hipergyorsan kezdenek hibákat találni és korrektúrázni. A kéz felemelkedik, de az óra elüti a nyolcat. Vége, kezdődik a bál. A munkát o�hagyva mindenki felszabadultan rohan át az Északi tömbbe, az iroda ajtaja tárva-nyitva marad, de nincs semmi vész, hiszen mindenki a bálon van! Vizeli András

Online kiadásunk tartalmából BIOKÉMIAI VILÁGKONGRESZSZUS A FEHÉRJÉKRŐL A TTK-N Mit kerese� egy 40x50 méteres légkondicionált sátor az Északi és a Déli tömb közö�i „füves” területen, melle�e pedig tizenkét skanzenszerű sátracska, különböző mesteremberekkel és portékáikkal?

Struktúraváltás elő� I. .............................................................................. 6-7, 10

JÉG, MEXIKÓ, VERS

Faliújság ............................................................................................................ 8-9

Eheti kulturális programajánlónk.

Természet-tudomány-technika .......................................................................11 I� jártunk ............................................................................................................12 Lágymányosi portrék .......................................................................................13 Helyvektor .........................................................................................................14 Főzőcske .............................................................................................................14

NEMZETKÖZI ETOLÓGIAI KONFERENCIA 2005 Élménybeszámoló a nyári, egyetemünkön tarto� konferenciáról.

Négyeshatos .......................................................................................................15

NEM A (SZÍNES) RUHA TESZI…

Mozizóna ............................................................................................................15

Mozizónás cikk az Egy szoknya, egy nadrág című remakeről.

Külszíni fejtés.....................................................................................................16

Tétékás Nyúz, XXXI. félévfolyam, 7. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Papp Gabriella, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Vizeli András. Vezetőszerkesztő: Vizeli András. Tördelőszerkesztő: Vizi. Olvasószerkesztők: Bori, Pityu, nalyo, Bosch. Rovatvezetők: Balu (Mozizóna, Négyeshatos), Csabi (Mondok egy…), Csilla (Külszíni fejtés), Lede (Kultúra), Dúcs Anita (Természet-tudomány-technika), So (Lágymányosi portrék), Zsófi (Főzőcske, Helyvektor). Honlap: h�p://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után 209 0555/1819. Fax: 372 2654. Lapzárta: péntek 17.00. Készült a T-mart nyomdában 1700 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

Kar

3

Véleményezések, módosítások Októberi kari tanács A kar tanácsa múlt szerdán ült össze, hogy az október havi rendes ülését megtartsa. A napirenden személyi kérdések melle� szerepelt az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosító javaslatának véleményezése, amelyről a Tétékás Nyúz hasábjain is többször lehete� olvasni. A napirend elfogadása elő� Michaletzky György dékán átadta Kuzmann Ernőnek az egyetemi tanács által odaítélt egyetemi magántanári cím kitüntetést, illetve Cserti Józsefnek a Tudományos Diákköri Érmet. A dékán javaslatára a tanács felcserélte a harmadik és a negyedik napirendi pontot, hogy az ELTE SZMSZ-módosító javaslatot előbb tárgyalják, mint a TTK saját SZMSZ-ének módosítását. A személyi kérdések közül a tanács támoga�a az összes előterjesztést, és a kar állandó bizo�ságainak személyi összetételét is elfogadták. A következő napirendi pont elején felvezetésképpen a dékán elmondta, hogy az egyetem által kiküldö� anyagokat minden karnak október 21-ig kell véleményeznie, és az egyetemi tanács november 7-i ülésén fogja tárgyalni az SZMSZ módosítását. A kar előzetesen elkészíte� egy állásfoglalást, ez a későbbiekben a határozatok értelmében módosult. A tanácskozás közben egyes felszólalásokra reagálva többször elhangzo�, hogy nincs értelme szembemenni ezzel a módosítási javasla�al, mivel az egyetemi tanács valószínűleg el fogja fogadni, inkább minél több olyan módosítást kell megfogalmazni, ami által a kar számára megfelelő lesz a végeredmény. Több javaslat elhangzo�, ezek megtárgyalása után a dékán egyenként szavazásra bocsáto�a őket. Nagy Béláné, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének kari titkára kifogásolta a TTK állásfoglalásának azt a részét, amely szerint az intézeti tanács összetételét a nem oktató-kutatók egy képviselőjével egészítenék ki, ha az intézetben a számuk meghaladja a tizenötöt. Az állásfoglalást úgy módosíto�ák, hogy ha az intézetben a nem oktató-kutató dolgozók létszá-

ma legalább 10 fő vagy meghaladja az intézethez tartozó közalkalmazottak létszámának 10%-át, akkor a nem oktatók-kutatók egy képviselője is legyen az intézeti tanács tagja. Az intézetigazgatói és az önálló tanszék-vezetői kinevezésről szóló paragrafust a kar úgy módosítaná, hogy a kar véleményezés helye� javasoljon, az egyetem továbbra is csak véleményezzen, és ezek alapján a dékán adja ki a megbízatást. A javaslat valamivel erősebb jog, mint a véleményezés. Kiegészítenék azt a paragrafust is, amely arról szól, hogy a professzuravezetőhöz be lehet osztani oktatókat legfeljebb ötéves időtartamra, annak vezetőjének javaslatára. Ehhez javasolták, hogy csak az ado� oktató beleegyezésével lehessen beosztani. A kari tanács támoga�a azt az elképzelést is, hogy az intézet tevékenységét érintő szabályzatokról az intézeti tanács véleményét kötelező legyen kikérni. Ellenérvként elhangzo�, hogy könnyen előfordulhat, hogy erre nincs idő, például akkor, ha az egyetem másfél hetet ad egy szabályzat véleményezésére. Ilyenkor lehet, hogy egy-két intézet nem tud állást foglalni a kari tanácsi ülést megelőzően. Több pontot is törlésre javasolt a kari tanács, ezek közö� szerepelt néhány, ami a professzura vezetőjének olyan jogokat ado� volna, mint amilyenek egy intézetvezetőnek vannak. A Földrajz és Földtudományi Intézet részéről merült fel az igény – mivel egyedül náluk fordul elő a karon –, hogy az intézeteken belül működő központok szabályozása is kerüljön bele a módosításba. Kisebb port kavart fel a hallgatók az intézeti tanácsokban meghatározo� 1/3-os képviseletének kérdése. Papp Gabriella, a Hallgatói Önkormány-

zat elnöke felolvasta a HÖK választmányának határozatát, miszerint az ELTE SZMSZ ado� pontja úgy szóljon, hogy a HÖK alapszabálya határozza meg a létszámot, legfeljebb a tanács 1/3-áig. Emelle� szólt, hogy a TTK HÖK nem abban látja a hallgatók érdekeinek képviseletét, hogy minél több hallgató vegyen részt az üléseken, hanem abban, hogy akik o� vannak, azok tudják eredményesen hallatni a hangjukat. Másrészt azért kell az 1/3 rögzítése az ELTE SZMSZben, mert más karokon erre szüksége lehet az ado� HÖK-nek, ha a saját kari vezetésükkel nem tudják megtárgyalni az ekkora részvételi arányt. Végül a dékán javaslatára az került bele az állásfoglalásba, hogy a kari SZMSZ rögzítse az arányt. Ezen módosítások után a kari tanács elfogadta az előzőleg kiküldö� kari állásfoglalást. Az egyetemi térítési és ju�atási szabályzat módosítása lényegében kormányrendeletek és a kollégiumi díjjal összefüggő, már letárgyalt módosítások bevezetését jelente�e, ezt a kar támoga�a. Détári László dékánhelye�es terjeszte�e elő a TTK SZMSZ 5. számú mellékletének módosítására vonatkozó napirendi pontot, mint az SZMSZbizo�ság elnöke. A kari tanácsnak csak pár ponton kelle� szavazással eldöntenie egy-két kérdést. Ennek hatására az intézet javaslatot tesz az igazgató személyére, aki egyszer ismételhető hároméves megbízatást kaphat. Mivel az ELTE SZMSZ módosítását később tárgyalja az egyetemi tanács, egyelőre nem tisztázo�, hogy a kari tanácsnak véleményezési vagy javasla�ételi joga lesz. A kari tanács végül elfogadta a melléklet módosítását. A bejelentések napirendi pont hamar lezajlo�, szó ese� a felsőoktatási törvény módosításáról, hogy az oktatási miniszter engedélyezte a farmakológus szakasszisztensképzés indítását, és hogy október 31-e munkaszüneti nap – helye�e november 5-e lesz munkanap, azonban a karon szünet lesz ebben az időpontban –, valamint hogy az intézetigazgatói pályázatok beadási határideje október 31-re módosult. Vizi

3

4

4

Kar

Competitio et cooperatio

amik mostanában nagyon élénkek. Előtérben vannak a pályázatok, a külföldi kapcsolatok, ezeknek a kari szintű koordinálása a feladatom. Ide tartozik a doktori iskolák ügyvitele is, ez 450 doktoranduszt érint, a belépéstől a védésig az ő munkájuk nyomon követését jelenti. Hozzám tartoznak a könyvtárral kapcsolatos teendők, ezen kívül a hallgatói csereprogramok is, mint pl. az Erasmus.

Interjú Nemes-Nagy Józseffel Michaletzky György dékán Nemes-Nagy Józsefet kérte fel a tudományszervezési és egyetemközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettesi posztra. Arról kérdeztük először, mi motiválta abban, hogy elfogadja a felkérést?

Előző vezetői pozíciójából származó tapasztalatai mennyiben segítik Önt ennek a feladatnak az elvégzésében?

ülésen részt ve�em már, talán beletanulok. Azt is tudtam, hogy ehhez a feladathoz tartozik egy hozzáértő kis csapat, aki a dékánhelye�esi munkát segíti, ezért úgy döntö�em, hogy elvállalom. Még egy szempontot megemlítek. Én földrajzos vagyok, ötven éve nem volt földrajzos ilyen poszton a karon, a felkérést a szakterületen folyó munka elismerésének is tekintem.

F���: B���� M���

Két periódusban töltö�em be tanszékcsoport-vezetői tisztséget, ez az idő elég hosszú ahhoz, hogy az embernek elmenjen a kedve az ilyesfajta tevékenységtől. A tanárok többsége inkább tanítani, kutatni szeretne. Én is így vagyok ezzel, úgyhogy két periódus után úgy döntö�em (és az egyetemi átalakulás is ehhez vezete�), hogy nem folytatnám tovább. Nem is gondol-

tam arra, hogy vezetői munkát vállaljak. Júliusban kaptam a megkeresést. Őszintén szólva nagyon meglepődtem. Kaptam egy kis gondolkodási időt. Gondoltam, ha úgy ítélték meg, hogy én el tudnám látni ezt a posztot, meg aztán elég öreg vagyok már hozzá, hogy ne idegesítsem magam a hétköznapi gondokkal, és elég sok

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

Milyen feladatokat lát el, mint dékánhelyettes? Nem mondok meglepőt: ehhez a területhez a tudományszervezési és az egyetemközi kapcsolatok tartoznak, ami az egyetem, a kar kiemelkedően fontos és markáns területe, és a tudományos kutatáshoz kapcsolódó ügyek,

Ahogy említe�em, bizonyos vezetői gyakorlatom már van. Elsődleges törekvésem ebben a munkában a bürokratikus ügymenet minimalizálása, mert amikor más székben ültem, akkor is utáltam a papírtologatást, a feladatok lepasszolását. Minden eszközt megragadok, hogy egyszerűsítsük a dolgokat. Ha idejön valami kérés, kérdés, és gyorsan el tudjuk intézni, akkor mindenfajta felesleges formalitást mellőzve gyorsan elintézzük. Természetesen maga a tudományos kutatás a tanszékeken, intézeteken folyik, ezekben az ügyekben nincs is szükség arra, hogy direkt módon beleszóljon az ember. Re�enetesen nagy verseny van, nemcsak a karon belül, hanem szélesebb értelemben is éles a küzdelem. A fejlesztési forrásokhoz komoly harcok árán lehet hozzájutni, de én azt látom, hogy ebben talán a TTK minden egyéb dolgaihoz képest előrébb van. Naponta 10-15 kollégámnak írom alá a külföldi konferencián való részvételét. A tanév eddigi része egy nagy pályázat-leadási periódus volt, pályázatok tömege ment át a kezem ala�. A kapcsolatrendszerünk nagyon széles. Dékánhelye�esi programomban, ami nem volt nagyon hosszú és igazán mély, egy sajátos momentumot külön megemlíte�em. A tudományos kapcsolatrendszerünkben újszerű hangsúly lenne a kapcsolatfelvétel és az intenzívebb együ�működés a kárpát-medencei egyetemekkel, magyar intézetekkel (ez átfogó egyetemi törekvés is). Nemrég a beregszászi főiskolával a Meteorológiai Tanszéken keresztül kötö�ünk

Kar

Mostanra már valóságosan létező pályázatok vannak, ezek tudományos oldalról problémamentesek. A szellemi kapacitás megvan. Érdekességként említem, hogy a múlt héten indult útjára az Űrkutató Csoport egy pályázata a Merkúr kutatásával kapcsolatos európai projektbe való bekapcsolódásról, aminek 2020 után lesz vége. Mint minden egyéb dologban manapság az egyetemen, a kutatások kapcsán is a finanszírozási

5 F���: B���� M���

Említette, hogy Önhöz tartoznak a pályázatok, ebbe beletartoznak az EU-s pályázatok is. Ön milyen perspektívát lát ezekben a kar számára?

ügyek azok, amik kérdésesek. Nagyon sok pályázat esetében igényeltetik saját forrás, és ennek bizony eléggé szűkében vagyunk. Ez az egyik gátja, hogy bizonyos témakörökben nem tudunk lépni. Igaz, számos újszerű szervezeti megoldás is formálódik, de ezek még sok tekintetben kialakulatlanok. Van olyan szemlélet, ami a kutatást, a kutatások elnyerését kizárólagosan egy-egy neves egyetemi profeszszorhoz köti. Ugyanakkor úgy látom, hogy manapság ez egy csapatot, egy műhelyt, egy kis kollektívát is feltételez vagy épp teremt. A kutatómunka az egyetem belső, emberi és szakmai kapcsolatrendszereit is erősíti. A kutatás ilyen értelemben nagyon pozitív létmódja az egyetemnek, nagy kohéziós tér, ahol a doktorandusz is ugyanolyan fontos, mint a vezető professzor. Az európai egyetemek elvileg nyitva állnak a hallgatók előtt, és külföldről is szabadon jöhetnek hallgatók. A TTK helyzete milyen ebben a közegben?

tással párhuzamosan minden szakterület végiggondolja az idegen nyelvű, elsősorban angol nyelvű képzés lehetőségeit is. Ez megint úgy van, hogy valakinek meg kell csinálnia, meg kell szerveznie, de szerintem ennek egy-két év múlva látható eredménye lesz.

Azt látom, hogy a mi hallgatóink szabadon mehetnek, és ez nagyon fontos. Azt is tapasztalják, hogy azzal a „tökéletlen” tudással, amit ez a TTK ad, helyt lehet állni külföldön is. Az ellenirányú áramlás komoly gátja a nyelv. Ennek kapcsán elkezdődö� egy olyan munka, amely során a képzési átalakí-

A kar mivel tudja segíteni, hogy minél több hallgató mehessen ki külföldre tanulni?

F���: B���� M���

egy anyagi köteleze�ségekkel nem járó együ�működési szerződést. I� van Kolozsvár, Komárom, Újvidék, nagyon pártolom a kapcsolatok erősítését. Ez pluszt jelentene az eddigiekhez képest. Én ugyan a TTK neveltje vagyok, i� végeztem matematika-földrajz szakon, de kutatóként inkább társadalomtudományi témákkal foglalkozom. El tudom képzelni, hogy a TTK olyan értelemben sem zárkózik teljesen magába, hogy társadalomtudományi, környezetvédelmi, vagy egészségügyi problémákról a Társadalomtudományi Karral – ha már egy légtéren osztozunk –, vagy más tudományos iskolával is együ� tudunk működni.

5

Lehet, hogy van olyan hallgató, aki szereti, ha maximálisan kiszolgálják. A kiszolgálásnak létezik egy alapszintje. Hogy milyen Erasmus kapcsolataink vannak, azt minden szakterület tudja. Ugyanakkor a modern világban tudni kell egy hallgatónak kicsit önállóan is utánajárni a dolgoknak. Ha ki akarok menni külföldre, akkor külföldön is utána kell néznem a lehetőségeknek, ma már ez nem olyan bonyolult, rengeteg az információs lehetőség. Ugyanez áll az elhelyezkedésre is. Vannak komoly kutatási kapcsolatok, elég sok a lehetőség. Ezenkívül azt tudom a hallgatóknak ajánlani, hogy mindenki bátran próbálja a saját egyéniségét megvalósítani, erre már világszerte vannak lehetőségek. Vizeli András

6

6

Kar

Struktúraváltás előtt I. Elmúlt számainkban már többször beszámoltunk az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítási terveiről, amely alapjaiban formálná át az egyetem belső szerkezetét. Megkerestük a TTK-n működő intézetek vezetőit, nyilvánítsanak véleményt az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Ke�en írásban válaszoltak felte� kérdéseinkre, Sass Miklós pedig élőszóban fejte�e ki álláspontját a Nyúznak.

Sass Miklós A Biológiai Intézet vezetője rögtön a beszélgetés elején fontosnak tartotta leszögezni: szerinte az egyetem elsődleges problémája nem szerkezeti, hanem finanszírozási kérdés. Ha rendelkezésre áll a feladatok ellátásához szükséges pénz, akkor azokat lényegében bármilyen szerkezetben meg lehet valósítani, ha pedig nem áll rendelkezésre, akkor a problémák önmagától a szerkezeti átalakítástól nem fognak megszűnni. Természetesen mindettől függetlenül szükség van a szervezeti átalakulásra. Ennek elsősorban két célt kellene szolgálnia: az oktatói állomány fiatalítását, és annak biztosítását, hogy a megfelelő teljesítményt nyújtó oktatók előreléphessenek a szakmai ranglétrán. Ezeket a célokat a most kiadott szabályzattervezet nemigen látszik megvalósítani. Az alapvető kérdés az volt, hogy professzurák vagy intézeti tanszékek jöjjenek-e létre, azonban a tervezet folyamatos alakulása során a kettő közötti különbség egyre inkább elmosódni látszik. A tanszékek fenntartása – immáron nem tanszékcsoporti, hanem intézeti tanszékként – egy viszonylag rugalmatlanabb struktúrát konzerválna, ami ugyanakkor egy kipróbált és viszonylag jól bevált rendszer. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a tanszékeken belül is vannak bizonyos – noha lassabb – változások. Az Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéken (korábban Állatszervezettani Tanszéken) például hagyományo-

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

san a makroszkopikus anatómia oktatása folyik, az utóbbi évek kihívásaihoz alkalmazkodva azonban a fény- és elektromikroszkópiás eredmények, a molekuláris lokalizációs technikák, a fejlődéstanifejlődésgenetikai területek is egyre nagyobb szerephez jutnak nemcsak a kutatásban, de a tanszék oktatási palettáján is. Ez szinte valamenynyi biológiai tanszék esetében így van. Azt is nagyon fontos látni, hogy a tanszéki struktúrával biztosítható az, hogy egy adott szakterület valamennyi diszciplínáját oktassa egy adott egyetem. Az ELTE Biológiai Intézetében jelenleg olyan biológusok végeznek, akik, noha a szakirányú képzés során szereznek bizonyos speciális ismereteket, a biológia valamennyi területén megfelelően megalapozott és széleskörű tudással rendelkeznek. A z E LT E j e l e n l e g i k é p z é s i filozófiája szöges ellentétben áll a nyugat-európai és főleg az amerikai gyakorlattal, ahol egy nagyon széles és nagyon rövid természettudományos alapozás után igen erősen specializált szakemberek lépnek ki az egyetemekről. Ezeket a pályakezdőket felveszi az ottani munkaerőpiac, a nagy tapasztalattal rendelkező professzorok ugyanis pontosan tudják, hogy az éppen futó kutatásokhoz milyen (főleg módszertani) ismeretekkel rendelkező szakemberek kellenek. E kezdő szakemberek aztán fokozatosan, a kutatómunka során szereznek rálátást a biológia többi diszciplínájára. Nálunk éppen fordítva van, az elhelyezkedés után történik meg az egyre intenzívebb specializáció.

Az alapvető kérdés – fogalmazott Sass Miklós – hogy mit kell tennünk? A nyugati gyakorlatot kövessük-e, és az ottani intézményekkel próbáljunk-e versenyezni a magunk nem kifejezetten optimális anyagi körülményeivel, vagy megpróbáljuk a saját rendszerünket fenntartani? A jelenlegi gyakorlat azt igazolja, hogy a szélesebb körű ismeretekkel rendelkező szakemberekre van igény a világ munkaerőpiacán. Ezen a speciális területen ráadásul az ELTE-nek és az innen kikerülő hallgatóknak jóval kisebb konkurenciával kellene szembenéznie. Sass Miklós a professzurákat elsősorban a kutatás megszervezésére tartaná egy hatékonyabb szervezeti megoldásnak. A nagy tapasztalattal rendelkező kutatók, professzura-vezetők képesek a pályázati források bevonására, ezzel meg tudják teremteni egy területen a kutatási (és oktatási) munka lehetőségeit. A professzurák létrehozásával azonban kialakulhat olyan helyzet, hogy egyes területek – például forráshiány miatt – teljesen elhalnak és kiesnek az oktatásból. Ennek az az oka, hogy a biológiának vannak területei, amelyek jelenleg nem népszerűek az innovatív és pályázati környezetben. Ez nem feltétlenül az adott területen dolgozók hibája. Ezeken a helyeken nyilván az állami támogatások szerepét kellene növelni. Egy ilyen rendszer működtetéséhez jelentős szemléletbeli, gondolkodásbeli átalakulásra lenne szükség. Olyan gondolkodásra, amely a közös céloknak, közös feladatoknak ad prioritást, képes például a rendelkezésre álló pénzek feladatarányos elosztására az irányítás valamennyi szintjén. Ez azonban a mai szűkebb és tágabb világunkban korántsem mondható általánosnak. A jelenlegi tervezet látszólag nem ebbe az irányba mutat. Az átalakítás tervezete folyamatosan módosul és a javaslatok jó része arra irányul, hogy az intézetek-professzurák rendszere minél inkább letükrözése legyen az eddigi tanszékcsoporti-tanszéki szerkezetnek.

Kar Arra a kérdésünkre, hogy a szervezeti reform mennyi idő alatt valósulhatna meg, azt a választ kaptuk: ha az intézetigazgatók, illetve a dékán megfelelő hatáskört kapnának, akár néhány hónap alatt megtörténhetne az átalakulás. Ha ilyen hatáskört nem kapnak, akkor lényegében nincs esély komoly reformok végrehajtására.

Lendvai János Az eddigi elképzelések az intézet belső struktúrájáról hogyan egyeztethetők össze az ELTE SZMSZ-módosítási javaslatban megfogalmazo�akkal? Mi, fizikusok régóta terveztünk változtatásokat a tanszékcsoportit felváltó intézeti szerkezet irányába, sőt, sok szempontból eddig is a merev tanszéki határokat fellazítva, tehát az intézeti szerkezetnek megfelelően működtünk. Az intézeti tanács alaposan megvitatta az intézet belső felépítésének kérdését, és az a vélemény alakult ki, hogy megtartjuk a tanszékeket az intézeten belül, bár tervezünk bizonyos összevonásokat, és ennek kapcsán névváltoztatást is. Ezek eredményeként a közelmúltban még nyolc önálló egységgel működő tanszékcsoport helyett várhatóan egy öt intézeti tanszékkel működő Fizikai Intézet fog kialakulni. A módosítási javaslat szerint 2006. december 31-ig még létre lehet hozni intézeti tanszékeket. Ezek után minden szerkezeti átalakulás csak a professzurák irányába történhet. Ön szerint mikorra készülhet fel a kar az új SZMSZ-ben preferált professzurákra épülő szerkezetre? Egy alapvető szerkezeti átalakítást nem lehet egy SZMSZ-módosítási javaslatban elrejtve becsempészni az egyetemre, erre nem is lehet szükség, hiszen a javaslat mögött biztos alapos megfontolás és javító szándék húzódik. Éppen ezért meg kell adni az átalakítás céljait, világosan le kell írni a koncepcióját, meg kell vizsgálni az előnyöket, hátrányokat, majd

7 széleskörűen meg kell vitatni az egészet. Mivel mindez nem történt meg, mindenki rossz érzésekkel és gyanakvással fogadja az SZMSZ átfogó módosítására vonatkozó határozati javaslatot, ami nagy kár. Jellemző, hogy a TTK Kari Tanácsa mintegy háromórás vita során alapvető hibákat állapított meg a javaslatban és szinte nem volt olyan bekezdés, amelyet változatlan formában jónak talált volna. Sajnos, az ELTE jelenlegi működését ismerve, az eljárás elfogadhatatlan módja ellenére az egyetemi tanács november 7-én tárgyalni fogja és néhány módosítással el is fogadja a javaslatot. Alapvető hibája a javaslatnak, hogy nem definiálja a professzurát, csak bevezeti a professzura-vezető fogalmát. Ráadásul a tervezet – amennyire ez kivehető belőle – a professzurát valamely tantárgy oktatásához kapcsolja, mi inkább úgy látnánk egy ilyen egység értelmét, ha egy kutatási területhez kapcsolódóan szerveződne. Ha a professzura és az intézeti tanszék közötti különbség világos lenne, akkor azt is meg lehetne vizsgálni, hogy mik az előnyei és mik a hátrányai egyiknek és a másiknak. Ha a professzurára épülő szerkezet bizonyulna előnyösebbnek, akkor az átalakulás nem igényelne hoszszú időt. Ugyanakkor most, amikor az oktatási rendszer alapvető átalakításán dolgozunk, nagyon rosszkor jön az, hogy a szerkezeti átalakítással kapcsolatos szervezkedéssel, helyezkedéssel kell töltenünk az időnket. A jelenlegi tanszéki struktúrával szemben oktatásszervezési szempontból sokkal rugalmasabbak a professzurák. Ez utóbbiak kialakulása véleménye szerint hordoz-e magában kockázatokat, és ha igen, milyeneket? Mint anyagok mechanikai tulajdonságaival is foglalkozó fizikus én tudom, hogy a rugalmasság nem mindig pozitív tulajdonság. Ettől függetlenül, a kérdésben sugallt véleménnyel szemben, az egyik legnagyobb kockázat éppen az, hogy oktatásszervezési szempontból a

tervezetben elképzelt professzurák –amennyire az egyáltalán a tervezetből és egyéb terjengő információkból megítélhető– sokkal merevebbek, mint a jelenlegi „tanszéki”, nálunk a Fizikán valójában intézeti az oktatásszervezés. Például a fizikaoktatásban egy tárgyat több tanszék is oktathat, több példa is van arra, hogy tanszékek évente váltva tartanak egy-egy előadást. A következő tanévben bevezetendő fizika alapszak képzési tervét is úgy állítottuk össze, hogy egy-egy tárgy lehetséges előadói különböző tanszékekhez tartoznak, illetve egy tárgy gyakorlatvezetői, vagy laborvezetői gárdája is több tanszékről kerülhet ki. Ez az egy-egy tárgy oktatása köré létesülő professzurák esetén nem működhetne így, és éppen ezért egy-egy tárgy oktatása szinte örökre hozzá lenne rendelve egy professzorhoz. Szerintem ez a mostaninál sokkal merevebb, nehezebben módosítható rendszer. Jelentős kockázatnak tartom a már említett előkészítetlenséget és az időzítést is. A tanszékek már nem önálló gazdálkodású szervezeti egységek. A kutatási tevékenységet hogyan befolyásolja ez a változás? Sehogyan, a kutatás a Természettudományi Karon hosszú idő óta pályázati és egyéb külső forrásokból származó keretekből folyik. Ezen összegekkel – persze bizonyos szabályok szerinti egyetemi elvonásoktól eltekintve – a témavezető gazdálkodik. A tanszékek gazdálkodási önállósága a korábbiakban is csupán – a telefonszámla kifizetéséhez sem elegendő – úgynevezett oktatási keret felhasználására terjedt ki. A TTK-n folyó kutatás támogatására az egyetemi költségvetésben nagyon régóta nincs pénz.

Szalay Péter A Kémiai Intézet Tanácsa a múlt héten részletesen tárgyalta az ELTE SZMSZ módosításának tervezetét, az elfogadott határo��������� � 10. �������

7

Külföldi Szakmai Gyakorlat Csereprogram Szeretnéd külföldön tölteni a szakmai gyakorlatodat? Szeretnél nyelvet gyakorolni? Külföldi barátokat szerezni? Akkor ne késlekedj, jelentkezz az IAESTE Hungary Szakmai Gyakorlat Csereprogramjára! Látogass el a h�p://iaeste.elte.hu honlapra és töltsd ki a jelentkezési lapot! Leadási határidő: 2005. november 18. (péntek) Mindez miért jó Neked? – Rengeteg barátot/barátnőt szerzel a világ minden tájáról! – Megismerheted egy olyan ország kultúráját, ahova talán soha többet nem juthatsz el. – Az utazási költségen kívül nem kerül semmibe (nem elhanyagolható szempont). – Egy hatalmas buli és egyben kihívás is! – Jól mutat majd az önéletrajzodban. A szükséges igazolások beszerzéséről és a feltételekről bővebben olvashatsz honlapunkon. Ha kérdésetek van, bátran keressetek meg minket az irodánkban (Déli tömb 00.418) vagy e-mailen! Széles Anna IAESTE Hungary, ELTE Helyi Bizo�ság [email protected], 06-30/450-53-62

Közlem

A Fizkém-sz pest, XI. Pázmán 18007442-1-43 n hasznú szerveze tóinak a 2003. év ból származó kö részünkre 550 1 hallgatóknak fen közöket (gépeket mint hozzájárul hallgatói gépterm és kifize�ük a f összegből 250 0 hasonló kiadások

IX. 5vös 5km 5 km-es futás ELTE Bajnoksága Rajt: 2005. október 27-én, csütörtök délután 16 órakor az egyetemi körúton. Táv: 5 km a kampusz területén belül.

Nevezés

2005. október 25-én 16 óráig ELTE-seknek 300 Ft, a többieknek 500 Ft. 2005. október 25-e után, de legkésőbb a helyszínen 15.00-ig. ELTE-s (munkáltatói vagy) diákigazolvánnyal 400 Ft, a többieknek 700 Ft. Nevezni lehet: az ELTE TTK HÖK Hallgatói Irodában (Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A földszint), vagy október 27-én a helyszínen 15.00-ig a nevezési díj befizetésével. Az első száz beérkező emblémás pólót kap! További információ: nagy_a�[email protected].

Különdíjak

ELTE-s Családi Kategória: szülő + gyerek mindke�ő teljesíti a távot, és az egyik ELTE-s diák, vagy tanár. Az abszolút pályacsúcsot megdöntő nyertes 5000 Ft pénzdíjban részesül! A Legsportosabb Tanszék díjat nyeri az a tanszék, ahonnan a legtöbb munkatárs (tanár, doktorandusz, dolgozó) ér be a célba. További információ: h�p://ludens.elte.hu/~akos/�ksport/index.html.

Sporthírek

November 6-án rendezi futóversenyt. A szervezők sote.hu címen! Mint látha�átok, holna 16 órakor, az egyetem elől. elte.hu/~akos/�ksport.index.h November 13-án, vasár hagyományos Regős Bende csapa�al lehet nevezni a ko November 17-én 14.30 Ajtósi Dürer sori ELTE us hát-, mell-, gyors-, vegyesAki érdeklődik a röpl Baráti Kör edzését (péntek h�p://ropl-noi.web.elte.hu. Általános információk

Hipnóziskísérle Dagonyatúra Mátra, Ágasvár

November 12-13., hétvége. Szombaton Galyatető-Vöröskő-kilátó-Ágasvár vasárnap Mátraverebély a célpont. Program: jókedv, cipekedés, hirtelen ötletek, tábortűz stb. Szállás: Ágasvári Turistaház, négyágyas szobák maximum 32 fő (többlet sátor, de az hideg!). Költségek: buszjegy összesen 800-900 Ft, szállás 1100 Ft. Kell: hálózsák (ágynemű + 450 Ft), zseblámpa. Jelentkezés: minél hamarabb. További információ: [email protected]. 06-70/367-6115 vagy 06-1/306-2315. ETR-fórum: Kirándulások

Az ELTE-PPK Affektív P kísérletre keres 14-100 év köz egyedülálló lehetőséget kapn nyos körülmények közö� élj Jelentkezés a hipnoziskut fonon az Affektív Pszicholó Németh Zoltánnál (hétfő, csüt közö�). Bővebb információ az al

mény

zámtech alapítvány (1117. Budany Péter sétány 1/A, adószáma: nyilvántartási száma: 2866) közet, ezúton köszöni meg támogavi személyi jövedelemadó 1 %özcélú adományokat. Az APEH 143 forintot, amelynek feléből a nntarto� számítástechnikai eszt és nyomtatót) vásároltunk, valaltunk a Fizikai Kémiai Tanszék mének működtetési költségeihez, felmerülő bankköltségeket. Az 000 Ft-ot tartalékoltunk további kra. Keszei Ernő a kuratórium elnöke

Kedves GEO-BIO gólyatáborosok! A Bódvarákó A�erpartyn elmaradt a képnézegetés, de október 26-án, szerdán 18 órától a Déli tömb Lóczy Lajos termében (0.804) bepótoljuk! Mindenkit szerete�el várunk!

k

ik a „Tudás útja”, nemzetközi egyetemi félmaratoni várják a jelentkezőket a h�p://www.halfmarathon.

ap, csütörtökön lesz az 5vös 5km futóverseny. Rajt: Bővebb infó: nagy_a�[email protected], h�p://ludens. html. rnap rendezik meg a Budaörsi úti kollégiumban a egúz Emlékfutóversenyt. 2 fiú + 1 lány összetételű [email protected] címen. 0-tól rendezik meg az ELTE úszóbajnokságát, az szodában. Nevezni lehet a helyszínen pillangó-, - és váltóúszásban! labda iránt, azoknak ajánljuk az ELTE Röplabda 13-15 óra, BEAC) és mérkőzéseit! Ennek honlapja:

k: sportbiz@�khok.elte.hu.

et ikreknek!

Pszichológiai Intézeti Központja tudományos hipnóziszö�i ikerpárokat (egy- és kétpetéjűeket is)! A résztvevők nak arra, hogy a hipnózis élményét kontrollált, tudomájék át. [email protected] e-mail címen vagy a 461-2691-es teleógiai Intézeti Központ adminisztratív asszisztensénél, törtök, péntek 8.00-13.00, kedd, szerda 16.00-18.00 óra

lábbi web-oldalon: h�p://apik.kutatas.net/hipnozis.html.

Socrates hét Egy hétig áll a bál 10 éves lesz a Socrates program az idén. Az ilyen kerek születésnapok egy ember életében is nagyon fontosak. Hát még milyen fontos egy olyan program életében, amely több mint 31 ország oktatására hat, egymilliónál több egyetemi és főiskolai hallgatót, több tízezer iskolát, valamint sok százezer pedagógust és diákot „mozgato� meg” az elmúlt 10 évben! 2005 novemberében születésnapi ünnepségsorozatot rendezünk mindazok számára, akiknek valami újat, szépet, mást hozo� a program az életébe! Terveink szerint a Socrates Hét napjainak mindegyike a Socrates program más-más területéről szól majd, és rengeteg ember számára nyújt bekapcsolódási lehetőséget országszerte.

A tervezett program 2005. NOVEMBER 9., SZERDA – ERASMUS NAP – Versenyek, – Országbemutatók, – „Erasmus? Szeretem!” – a legjobb Erasmus-sztorik, – Fotókiállítás, – Pályakezdők délutánja.

2005. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK – SZAKMAI NAP – Disszeminációs konferencia, – Comenius projek�ermékek kiállítása, – Honlapverseny eredményhirdetése, – Projekt alapú oktatás e-learning kurzus beindítása, – Az Európai Nyelvi Díj átadása.

2005. NOVEMBER 11., PÉNTEK – NYÍLT NAP – Tanulás szokatlan helyen fotókiállítás, – Mesedélelő�, – Kézműves foglalkozások, origami, – Koncert, – Angol Chat klub, – Generációk közti párbeszéd tréning, – Drámajátékok, – Előadások, – Idegen szavak versenye, – Magyarország külföldi szemmel, – Internetes kapcsolat a vidéki helyszínekkel. A program szervezés ala� áll, kérjük, kövesse figyelemmel honlapunkat (h�p://www.tka.hu) a friss hírekért.

10 10

��������� � 7. ��������

zat olvasható honlapunkon (http:// www.chem.elte.hu/departments/it/ emlek/emlek20051012/index.html). Elöljáróban: a kémia szakterület megértéssel fogadta a rektor úr és az egyetemi tanács azon kezdeményezését, hogy szerkezeti változtatással tegyük hatékonyabbá az oktató-kutató munkát és a pénzeszközökkel való gazdálkodást annak érdekében, hogy eséllyel birkózzunk meg az előttünk álló kihívásokkal, fenntarthassuk az oktatás színvonalát és sikeresen pályázhassunk kutatási és egyéb forrásokra. A július 15-én létrehozott Kémiai Intézetben azonnal elkezdődött a munka, keressük a leghatékonyabb szerkezetet, amellyel a fenti célok elérhetők. Az intézet hajlandónak mutatkozott mélyreható szerkezeti változások végrehajtására is annak érdekében, hogy egy sokkal rugalmasabb, ellenőrizhetőbb és hatékonyabb szerkezet jöjjön létre. Az ELTE SZMSZ módosítására benyújtott tervezet véleményünk szerint nem minden elemében szolgálja ezt a folyamatot. Üdvözöljük az intézet megerősödését az intézeti tanszékek rovására (személyi állomány intézethez történő kinevezése, az oktatás irányításának intézethez utalása), az intézet nagyobb szabadságát bizonyos kérdések kezelésében. Nem tudjuk azonban elfogadni, hogy a professzurák erősebb, de legalábbis hasonló jogosítványokkal rendelkeznének, mint az önálló tanszékek. Azt is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az intézet akarata ellenére lehessen az intézetben professzurákat létrehozni, professzura-vezetőket megbízni. Továbbá sérülni látjuk a kutatás szabadságát is, hiszen a tervezet szerint az intézetvezető, illetve a professzura vezetője kontrollt gyakorolhat a hozzá oktatási feladatokra beosztott munkatársak kutatómunkája felett. Ezért a Kémiai Intézet Tanácsa jelen formájában elutasítja az ELTE SZMSZ előterjesztett módosítását, azt csak akkor tudja elfogadni, ha a fent említett lényeges kérdések szabályozásában változtatások történnek.

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

Kar A KONKRÉT KÉRDÉSEKRE A VÁLASZOK Az eddigi elképzelések az intézet belső struktúrájáról hogyan egyeztethető össze az ELTE SZMSZ módosítási javaslatban megfogalmazottakkal? Komolyan fontolgattuk, hogy az intézeten belül teljesen megszüntetjük a tanszékeket annak érdekében, hogy az oktatás szervezése még rugalmasabb lehessen, minden tárgyat az arra legalkalmasabb személy oktasson. Erről több határozat is született. A professzura intézménye is alkalmas lehet erre, hiszen a professzurák a vezető mandátumának lejártával megszűnnének, lehetőséget teremtve a tárgyak kiosztásának újragondolására. A tervezett ötéves ciklus azonban túl hosszú, valamint a professzura-vezetőnek túl sok az oktatástól független kiváltsága, ami véleményünk szerint a szerkezet presztízsokokból történő bemerevedéséhez vezetne. Ezért a tervezetben szereplő meggyengített tanszékek most sokkal alkalmasabbnak tűnnek elképzeléseink megvalósítására, bár mi eredetileg a tanszéki szerkezet ellen voltunk. A módosítási javaslat szerint 2006. december 31-ig még létre lehet hozni intézeti tanszékeket. Ezek után minden szerkezeti átalakulás csak a professzurák irányába történhet. Ön szerint mikorra készülhet fel a kar az új SZMSZ-ben preferált professzurákra épülő szerkezetre? Az jó, hogy átmeneti idő áll rendelkezésre, mert biztosan idő szükséges ahhoz, hogy megtanuljunk élni az új rendszerrel. Én például azt fogom javasolni a Kémiai Intézetnek, hogy rövid időn belül hozzunk létre egy új tanszéki szerkezetet, amely a BSc. képzéshez igazodik, majd az MSc. szintű oktatást próbáljuk meg a professzurákkal megszervezni. Ez lenne a tanulóidő. A jelenlegi tanszéki struktúrával szemben oktatásszervezési szem-

pontból sokkal rugalmasabbak a professzurák. Ez utóbbiak kialakulása véleménye szerint hordoz-e magában kockázatokat, és ha igen, milyeneket? Mint fent említettem: a professzura valóban rugalmasabb „intézmény”, de a professzuravezető túlzott kiváltságai miatt vannak aggályaink. Súlyos problémát látunk a professzurák létrehozásának és a vezetőik kinevezésének tervezett módjában is. A rektor kezdeményezése esetén javaslattételi joga az egyetemi tanácsnak, a dékán kezdeményezése esetén a kari tanácsnak lenne. A dékán dönt, az intézetnek csak véleményezési joga lenne, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézet szakmai kollektívájának véleménye ellenére is lehetne professzurát létrehozni. Azzal, hogy a rektornak és a dékánnak felelőssége van az egyetem egésze felett, és adott esetben be kell avatkozzon egy intézet életébe, egyetértünk. Legyen a rektornak vétójoga – a dékánnak van is, hiszen ő a kinevező –, de azt, hogy az intézetbe olyan személy kerüljön kinevezésre, akit az intézet nem támogat, rendkívül veszélyesnek tartjuk. A tanszékek már nem önálló gazdálkodású szervezeti egységek. A kutatási tevékenységet hogyan befolyásolja ez a változás? Nem befolyásolja. A pályázati rendszer több évtizedes múltra tekint vissza, ebben kutatók, vagy ezek csoportja kap támogatást, így a kutatást már eddig sem a tanszék szervezte.

Most nézzük meg, mikor fog lemerülni a laptopom. Ha fél órán belül lemerül, szünetet rendelek el. Va�ay Gábor A konstans szorzó ebben a polinomban nem oszt, nem szoroz... Ágoston István

11

Természet-tudomány-technika

Siker a National Instruments pályázatán Rokob Tibor András V. évf. vegyész hallgató a tavalyi I. díj elnyerése után ismét I. helyezést ért el a National Instruments műszerépítési pályázatán. Idén „Kösters-interferométer alkalmazása szilárd elektródok felületi feszültségének vizsgálatára” címmel adta bemunkáját. Feladata egy olyan elektrokémiai mérésekhez használható mérőrendszer összeállítása volt, amelyik az elektrokémiában elterjedten használt eszközök melle� egy elektrokémiai kvarckristály-nanomérleget és egy Kösters-féle interferométert is magában foglal. Az előbbi a felületi tömegváltozások nanogramm/cm2 tartományban történő mérését, utóbbi az elektródok deformációjának nanométeres tartományban történő detektálását teszi lehetővé, tehát az elektród áram-feszültség karakterisztikái melle� egyidejűleg meghatározható a felületi tömeg és az elektród jellemző geometriai paramétereinek megváltozása is. A felületi tömeg megváltozásából pl. az elektródon adszorbeált vagy levált anyag mennyisége, a mért deformációkból a megfelelő összefüggések segítségével az elektród felületi feszültségének megváltozása számítható ki. A mérőrendszer összeállításához a National Instruments cég által gyárto� adatgyűjtő és vezérlő kártyákat használta, a berendezések vezérléséhez LabVIEW környezetben elkészíte� egy á�ekinthető, moduláris felépítésű mérőszo�vert. A mérőrendszer alkalmas mérések végrehajtására olyan elektrokémiai rendszerekben, ahol az elektródok „szokásos” elektrokémiai viselkedésének tanulmányozása melle� bizonyos szempontból fontos mechanikai tulajdonságaik megváltozásának követése is.

11

Kvarkanyag a Fizika tömbben? Vajon lehet-e méltóbban ünnepelni a Fizika Évét, mint egy – a világ élvonalbeli fizikai kutatásait összefoglaló – nemzetközi konferenciával? 2005. augusztus 4-9. közö� egyetemünk Fizika tömbjében került megrendezésre a 18. Quark Ma�er ’05 (Kvarkanyag ’05) konferencia. Jómagam először harmadévesként – TDK témavezetőmtől, dr. Lévai Pétertől (RMKI) – hallo�am erről a konferencia-sorozatról, amely évről-évre, országról-országra járva ismerteti meg a kutatókat a nagyenergiás magfizika legújabb kutatási eredményeivel. Tavaly januárban, Oaklandben (Kaliforniában) részt is vehe�em a QM ’04-en. Idén nyáron pedig, helyi szervezőként közreműködhe�em a magyar magfizikusok álmának megvalósításában: Magyarországra hoztuk a „Kvarkanyagot”.

DE MI IS AZ A KVARKANYAG? Mai tudásunk szerint az atommagokat alkotó protonok és neutronok további kisebb „építőkockákra” bonthatóak, nevezetesen a kvarkokra és az ezeket összekötő „ragasztó-részecskékre”, azaz gluonokra. A kvarkok és gluonok léte már évtizedek óta nem titok a nagyenergiás fizikusok számára.Atavalyi év Nobel-díját is éppen ezen részecskék közö� ható erős kölcsönhatás leírásáért kapta David Gross, David Politzer és Frank Wilczek. A Genf melle�i CERN, és a brookhaveni BNL kutatólaboratóriumok részecskegyorsítóival napjainkra elérhetővé vált, hogy ólom- illetve aranyatomok magjait nagy energiákon ütköztetve kvarkokból és gluonokból álló, magas hőmérsékletű és nagy energiasűrűségű „cseppeket”, kvarkanyagot hozzunk létre. Ez az anyag nem ismeretlen, hiszen feltehetően az univerzumot is ilyen állapotú anyag alko�a az ősrobbanás utáni 10-10-10-5 másodpercben. A kerese� kvarkanyag létezésének bizonyítása, kísérleti kimutatása azonban összete� feladat. Arany- vagy

ólomatommagok ütköztetésekor csak rendkívül rövid ideig (10-23 másodperc), néhány fm3 térfogatban állítható elő a vizsgálni kívánt „anyagminta”. Nem csoda tehát, hogy konkrét, direkt bizonyító kísérlet mindezidáig nem létezik, noha sok-sok közvete� árulkodó jel (ún. szignatúra) utal arra, hogy a kvarkanyag létrejö� a reakciókban. A kvarkanyagkutatás során ezen szignatúrákat vizsgáljuk sorra elméleti illetve kísérleti szemszögből. A legújabb eredményeket az évente megrendezésre kerülő Kvarkanyag konferencián összegzik a kutatók.

QM ’05 ÉS A KVARKANYAGKUTATÁS MAGYARORSZÁGON Kis országunkat diákokkal együ� mintegy 50 fő képviselte a több mint 600 fős konferencián. A magyar és külföldi diákok a konferencia nulladik napján, angol nyelven bevezető előadásokat is hallha�ak. Ezzel párhuzamosan a középiskolás tanároknak és diákoknak szóló, magyar nyelvű népszerűsítő előadások hangzo�ak el. A konferencia ala� a magyar kísérleti és elméleti kollégák két tucat előadáson ismertethették eredményeiket. Úgy érzem, hogy a világviszonylatban is neves, több évtizedes múltú magyar nagyenergiás magfizika iskola megalapítói, Zimányi József, Németh Judit és Lovas István akadémikusok joggal lehe�ek büszkék magukra és tanítványaikra, Lévai Péter és Csörgő Tamás szervezőkre, akik elhozták a Fizika Évében a „Kvarkanyagot” Magyarországra.

UTÓHANGOK Alig két hónappal a konferencia után örömmel értesülhetünk arról, hogy a 2005-ös év Fizikai Nobel-díját Roy Glauber – augusztusi konferenciánk egyik nyitó előadója – kapta. A megoszto� Nobel-díj Glauber a kvantumoptika terén elért sikereit jutalmazta, de ő volt az egyik atyja a nehézionfizikában használatos Glauber-Gribov-modellnek is. Barnaföldi Gergely Gábor Kapcsolódó források: h�p://qm����.k�i.hu h�p://www.bnl.gov/rhic h�p://www.cern.ch

12 12

I� jártunk

F���: B���� M���

Mit keres ennyi jólöltözött egyén a kampuszon? Gólyabál

Lovasi András A szokásos csúszást szinte észre se vette az ember. Először ebben a tanévben úgy léptünk be az egyetem kapuin, hogy nem valami órára kellett menni, vagy ezt-azt elintézni a TO-n. Elővételi jeggyel pillanatokon belül be lehetett jutni, majdnem fellökve az ott strázsáló, gólyára hasonlító izét. Láttam, hogy messze még a sor vége, nem kezdődik egyelőre semmi, hát gyorsan körbefutottam az épületet. A Harmónia teremben még csend honolt, de tudtam (lelestem a plakátról), hogy előbbutóbb a Kispál fogja lázba hozni az embereket, és szaunát csinálni a helyiségből. Nem is csalódtam bennük. A Gömb aulában a megnyitót a Természettudományi Kar részéről Nemes-Nagy József, a tudományszervezési és egyetemközi kapcso-

Csendes olvasgatás

latokért felelős dékánhelyettes, az Informatikai Kar részéről pedig Gonda János, a gazdasági és innovációs ügyek dékánhelyettese tartotta, mindketten rövid és hatásos beszédet mondtak. A bál legszebb része következett, a hagyományos gólyatánc. A gólyalányok és -fiúk pár hét alatt igazi parkettbajnokokká váltak, hatalmas sikert arattak. A közönség biztatására megismételték a táncukat. Papp Gabriella a TTK HÖK elnöke, és Polgár Péter Balázs, az IK HÖK egyik alelnöke is köszöntött mindenkit, majd felcsendült a zene, és a táncparkettet ellepték a keringőző párok. Itt is hamarosan ritmust váltottak, mintha csak a közben beinduló Kispál-koncertre reflektálna, a Pannonia Allstar Ska Orchestra húzta a talpalávalót. Közben lehetett testfesteni, és fényképet is csináltathattak magukról a bátor vállalkozók. Újításként idén a déli bejárat melle� egy teremben a Nyúz Café kapo� helyet. I� kizárólag teát és kávét lehete� kapni, meg némi csokit, mégis állandóan sokan voltak, talán mert ez volt az egyetlen hely, ahol le lehete� ülni. Kedvem szerint én végig i� ücsörögtem volna az egyik asztalnál,

teát kortyolgatva, és átadtam volna magam a Jazz Faces remek muzsikájának. Az asztalokon elhelyeze� mécsesek kellemes félhomályt varázsoltak, az egyetlen baj i� is a szellőzés hiánya volt, persze a belső hőmérséklet meg sem közelíte�e a Harmónia terem hőfokát, ahol időközben már a Republic muzsikált. Ahogy elmúlt éjfél, szép lassan a DJ-k vették át az uralmat a keve-

F���: B���� M���

F���: B���� M���

Amióta az egyetem falait koptatom, talán ez volt a legnagyobb szabású gólyabál, amit megéltem. Hihetetlenül sok látni- és hallanivaló volt, csak úgy kapkodtam a fejem!

Tombol a buli rőpultok felett, és gondoskodtak róla, hogy a kitartó bulizók hajnalig tombolhassanak. A gólyabál mindig is meghatározó esemény lesz a kar életében, reméljük, hogy a továbbiakban is ilyen színvonalas, jól megszervezett eseménynek örülhetünk majd, még akkor is, ha a „bál” szó nem a legmegfelelőbb rá. Vizi

F���: B���� M���

Helyreigazítás

Zenél a Kispál

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

A 6. számban, a Tortúráról szóló cikkben tévesen jelent meg a nyertes, valójában a Bármi más, csak ez ne nevű csapat le� az első. A kellemetlenségekért elnézést kérünk! A szerkesztőség

Lágymányosi portrék

Vegyszer fogta Róka, Róka fogta kémcső Interjú Róka Andrással A múlt héten Róka András főiskolai docenssel folyta�am érdekes beszélgetést a főiskolai tanárképzés nehézségeiről. Első kérdésem mégis az volt, hogy tanárnak vagy kutatónak érzi-e inkább magát? B á r p á l ya f u t á s o m n a k – h a lehet egyáltalán ilyenről beszélni – periodikusan voltak tanári és kutató szakaszai, mégsem volt meg soha az egyik a másik nélkül. Egy kutatónak az oktatás azért kell, hogy átadhassa azokat az ismereteket, amelyeket kutatásai során folyamatosan szerez. A kutatás pedig azért szükséges, mert nélküle nem igazán válhat gondolkodóvá a tanár. Tehát ez a ke�ő egymás feltétele, optimális esetben egymás nélkül nem létezhetnek. Az egyetemre és a tudományos pályára is jó belépő egy országos verseny előkelő helyezése. Ön szerint mennyire hasznosak ezek a megmére�etések? A versenyekkel kapcsolatban általában vegyes érzelmeim vannak. Az országos szintű versenyek (mint például az OKTV és az Irinyi) kezdenek nagyon „vájt fülűekké” válni, és már nem biztos, hogy csak a diákok megmérettetéséről szólnak. A tanárok nagyon kevés helyen tudnak bizonyítani, ritkán tudják megmutatni, hogy jók, ezért a versenyeknek lassan önmaguk elismertetése is a célja. Véleményem szerint ezek a megmérettetések kezdenek a diákok „kínzásává” fajulni. Bár kétségtelen, hogy nagyon sok tehetséges tanuló tudja a követelményeket teljesíteni, mégis inkább „idomításról” és nem a kreativitás fejlesztéséről van szó. Léteznek ilyen versenyek is? Igen, az egyik ilyen a Bugát Pálról elneveze� országos, természetismeretei verseny, ahol huszonhárom éve vagyok szervező és zsűritag. Erre

13 13

a csapatonként háromfős versenyre is a legjobbak jelentkeznek, annak ellenére, hogy az előkelő helyezés nem jár egyetemi felvétellel. Már régóta tervezzük felmérni, hogy az egyetemi oktatók közül hányan vettek részt valamikor a „Bugáton”. Többükkel találkozhatunk már a tudományos élet szereplői közö� is. Az előbb egy kissé bírálta a tanárokat. Ön mit tud tenni a főiskolai tanszéken azért, hogy megváltozzon a gondolkodásuk? Úgy képzelem, hogy a tanárképzés más szemléletű az egyetemen és a főiskolán. Köztudo�, hogy a főiskolai képzésre nem a legjobbak „maradnak”. Ezért – tetszik, nem tetszik – nekünk azokból kell tanárt faragnunk, akiket nem ve�ek fel az egyetemre. Véleményem szerint ez egy nehéz feladat, hiszen olyan szintre kell „feltornázni” őket, hogy elfogadható tudású általános iskolai tanárok legyenek belőlük. Aztán i� vannak a tanártovábbképzések is. Van saját programunk, és külsős előadó is vagyok például a budapesti TIT-ben és a Nemzeti Tankönyvkiadónál. Vegyes tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban is. A tanárok egy része ugyanis nem fogékony az újra, kicsit megfáradtak, nem frissítik folyamatosan a tudásukat. Ennek viszont az a következménye, hogy a könyvkiadók nem mernek új szemléletű tankönyveket kiadni. Egy tanártól nem áll messze a publikálás, de hogyan le� tagja a Tudományos Újságírók Klubjának? A Természet Világának régóta vagyok külsős munkatársa, csak-

hogy az ismeretterjesztő publikációk a tudományos életben nem érnek semmit. A cikkek írása nyomán kedvet kaptam, és elvégeztem a klub tudományos újságírói tanfolyamát is. Mivel kevés újság foglakozik természettudományos hírek, cikkek megjelenítésével, a kevés újságírói helyre pedig vannak elegen, ezért nagyon telített a „piac”. Ahhoz, hogy valaki betörjön erre a pályára, már egy egész életet kell rá szentelnie. A Természet Világának szívesen dolgozom, de az én koromban már valószínűleg nem leszek igazi újságíró. Az elmúlt tanévben tanszékvezető volt. Leköszönése óta mennyire vesz részt az egyetemi közéletben?

A „nagy egyetemi közéletben” egyáltalán nem, de talán mégis van egy terület, ami ennek számít. Ez pedig a főiskola, majd a Kémiai Tanszékcsoport képviselete az Educatio kiállításon. Az idén én is a szervezők között vagyok – most már az intézet részéről. A TV-ben és ismeretterjesztő előadásokon szerepeltem érdekes kísérlettekkel, játékos feladatokkal. Úgy gondoltam, gondoltuk, hogy a felsőoktatás seregszemléjére is ezt kell kivinni. A sok poszterből, szóróanyagból nehéz kihámozni a lényeget, de ha egy meglepő jelenséggel találkozik, arra odafigyel nemcsak az érdeklődő, hanem egy bölcsész- vagy jogászjelölt is. Az egyetemen folyó oktatást úgy lehet legjobban prezentálni, ha megmutatjuk, hogy mit és hogyan csinálunk, ha van egy stand, ahol a tananyagban is szereplő, érdekes jelenségeket mutatjuk be. Olyanokat, amin a látogatók meglepődnek, de amit ott, rögtön nem tudnak megmagyarázni. Ez egy óriási csapda, mert ott maradnak és gondolkodnak a feladványokon. Így felkelthetjük szinte bárki érdeklődését a jelenségek, esetleg a – látszólag érdektelenné vált – természettudományok iránt is. So

14 14

Helyvektor & Főzőcske

Magdalena Merlo Egy olcsó olasz étterem a belvárosban

F���: M����� P����

Úgy látszik azonban, hogy a Király utca arculatváltása az é�ermekre is kihato�: a Svejket felválto�a a Magdalena Merlo. A sötét falakat fehérre feste�ék, az ablakokat kicserélték, így az épület már kívülről sem tűnik olyan nyomasztónak, mint régen. A változás kimondottan jót te� a helynek, és ahogy lá�am, a forgalom is fellendült. Az é�erem belülről is nagyon klaszszul fest, és annak ellenére, hogy renge-

Kellemes környezet

Házi készítésű szusi I. Először is tisztázzuk: a szusi nem nyers hal, hanem rizsbe és algába tekert töltelék (amiben persze lehet hal is, ha azt szeretnénk), és o�hon is könnyen elkészíthető. A hozzávalók mind beszerezhetők a Fővám téri Nagy Vásárcsarnok alagsorában levő Ázsia boltban. Az egyik fontos alapanyag a rizs (létezik kimondo�an szusi-rizs, érdemes ezt venni hozzá, fél kiló 300 Ft), a másik pedig a nori-lap (száríto� algából készült, kábé húszszor-húsz centis lapocska, amit tízes csomagban lehet megvenni 700 Ft-ért – ez nagyon sok szusira elég). Egyszeri beruházás a bambusznádból készült tekerő-gyékény, ami úgy néz ki, mintha a nori-lapnál kicsit

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

teg a kisebb-nagyobb asztal, cseppet se tűnik zsúfoltnak. Annak rendje és módja szerint dohányzó és nem dohányzó helyiségekre különül, így nem zavarják egymást az emberek. Sehol nem lá�am még ilyet, de nagyon ötletes: minden asztalkán van egy tábla „Fuss!” felira�al (természetesen több nyelven is rá van írva), amit kitehetünk az asztal szélére, ha a pincérrel szeretnénk konzultálni. Ami az étlapot illeti, igen nagy a választék: a levesek, különféle tészták, húsok és halak melle� a pizzáknak is jut hely, sőt az étlap egyik oldala azt a címet kapta, hogy „ahogyan a Svejkben csinálták”, így az sem szomorkodhat, aki kedvelte a nagy elődöt. Sok az olasz specialitás, a falra kite� „heti ajánlat”ot is érdemes megnézni, mielő� választ az ember. Az árak nagyon barátságosak, nemcsak pesti viszonylatban: egy főétel ára 800-1500 Ft közö� mozog (na jó, a kagyló kicsit drágább), ez a többi hosszabb hurkapálcákat kötöztek volna egymás mellé. Ezeken kívül kell még hozzá szójaszósz (lehetőleg világos), rizsecet (ez is egyszeri beruházás, mert nagyon sokáig elég). Először a rizst kell megfőzni. Az én receptem szerint 17,5 dkg rizst 2,5 deci vízben főzünk, két percig forraljuk, aztán kis lángon fedő ala� pároljuk még tíz percig. Ha készen van, tíz percig állni hagyjuk fedő nélkül, eközben két evőkanál rizsecetben felmelegítünk egyegy kiskanálnyi sót és cukrot. A rizst egy tálban összekeverjük az ece�el, és hagyjuk kihűlni. A tekerőre sima oldalával lefelé ráterítjük a nori-lapot, és nedves kézzel nagyjából fél centi vastagon szé�erítünk rajta egy kis rizst. A tölteléket (hosszú, vékony szeletekre vágo� uborka, avokádó vagy répa, alaposan lecsepegtete� tonhal, lazacfilé, szurimi (ez

F���: M����� P����

Mivel a húgom zeneakadémista, és gimiben is annak gyakorlóiskolájába járt, az elmúlt években jól megismertem a Terézvárosnak ezt a részét. Az akadémiával szemben volt régen a Svejk nevű é�erem, ami egyáltalán nem tűnt bizalomgerjesztőnek a sötétíte� ablakaival.

Meghi� hangulat olasz é�eremhez képest nem sok. A pizzák is olcsóbbak, mint máshol (és i� nemcsak a szomszédos Pizza Hutra gondolok), és ez igazán nem megy a minőség rovására – régen e�em már olyan jó pizzát, mint i�! Szerintem ha valaki vacsorázni szeretné vinni a kedvesét, de nem milliomos, a Magdalena Merlo jó választás. Zsófi [email protected] álrákhúsként kapható, egy tízdarabos csomag 150 Ft), meg ami még az eszetekbe jut) a rizs alsó harmadára tesszük, és a gyékény segítségével összetekerjük az egészet. Tekerés közben jó szorosan össze kell fogni a tölteléket, és figyelni arra, hogy a gyékényt ne tekerjük be. Ha kész a tekercsünk, éles késsel vágjuk hat egyenlő részre, és szójaszószba mártogatva már fogyaszthatjuk is! Zsófi Sekély folyadékban a feláramlás nem lehet gyors, mert kiugrana, és szökőkút lenne. Tél Tamás A javasolt matematikai módszer az eloszlás kitalálására a próbálgatós módszer. Va�ay Gábor

Négyeshatos & Mozizóna

15 15

Mikor mi?

Mosolyország?

A négyeshatosról talán nem is gondolnánk, hogy 32 perc ala� végiglátogatható vele a Belváros jelentős része. Utazásunkat 96 másodpercenként szakíthatjuk meg, majd a következő érkezéséig átlagosan 2,9 percet kell várnunk, tehát egy az összes megállót érintő Budapest Szájtszíingtúr optimális esetben akár 81 perc ala� letudható. Egyetemünk elő� a négyeshatos irányonként naponta 382,2-szer, összesen 764,4-szer halad el 19 órás üzemideje ala�. Ha az átlagosnak tekinthető 15 másodperces megállóhelyi állásidővel számolunk, akkor összesítve napi 3 óra, 11 perc, 6 másodpercünk van arra, hogy elérjük. Ez sokaknak mégsem sikerül, ám nekik sem érdemes gyalogolniuk, ugyanis amíg az átlagosan 424,5 méter távolságban lévő megállókat gyalog 5,1 perc ala� tehetjük meg, addig a villamos a várakozási időt is beleszámítva 4,5 perc ala� a következő megállóban terem, kivéve hajnali 4 óra 35 perc és 4 óra 54 perc közö�, valamint este 21 óra 25 perc után. Ilyenkor mégis induljunk útnak gyalog. Ha feltesszük, hogy egy egyetemi polgár egy nap kétszer öt megállót utazik négyeshatossal, akkor alanyunk naponta mintegy 18,9 percet tölt a járatokon. Ha szerencsés és 5 év ala� befejezi egyetemi éveit, akkor utazásai 18,9 napot tesznek ki. A két számérték közö� megfigyelhető hasonlóság természetesen nem a menetrend különleges gondosságú tervezésének tudható be, mindössze véletlen egybeesés. A négyeshatoskutatás egyik legújabb felfedezése, hogy ha a két szedő (a jegy- és az áram-) helyet cserélnének, a menetrend sokkal pontosabban egyezhetne az optimális értékekkel, mivel az áramszedők nem kérnek jegyet, így rengeteg magyarázkodást spórolhatunk meg. Jelenleg is vizsgálják, hogy a jegyszedők milyen viselkedést mutatnak az érintésvédelmileg különlegesnek tekinthető négyeshatostetőn. Az előzetes eredmények szerint a jegyszedők eddig nem sajátíto�ák el az áram vezetékből való szedésének módját, ám fizikai szempontból érdekes tény, hogy a vezetékben a meglévő feszültség fokozódo� a jegyszedők közelsége folytán. ADam

A ház kulcsai Az élet tele van korlátokkal; mindig olyasmit kívánunk, amit nem érhetünk el. A ház kulcsai olyan film, ami ráébreszt, nem érdemes anyagi lehetőségeink, csip-csup problémáink mia� szenvednünk, hiszen vannak, akiknek a boldogságra való lehetőségei hozzánk képest is hihetetlenül szűkek. Paolo egy tizenöt éves, fantasztikusan aranyos srác. Minden apa büszke lenne rá. Az ő apja azonban születése óta sosem lá�a. Apa nélkül felnőni eleve nem jelent boldog gyermekkort – de Paolo ezenkívül súlyos testi és szellemi fogyatékosságokkal él. Tizenöt évének egyik legnagyobb eseménye, mikor ismeretlenül is ismerős apja feltűnik az életében, és egy berlini klinikára viszi speciális kúrára. Nehéz dolog egy ilyen történetet a kritikus szemével nézni. A film erényei és hibái helye� a téma erőteljes hatása, az elgondolkodás és a részvét foglalja le a nézőt. Az ilyen művek megkérdőjelezése egyszerűen nem tűnik illendőnek. A ház kulcsai ebből a szempontból tökéletes, teljesen a markában tartja az embert.

Kupaktanács

A fogyatékos és az egészséges rokon találkozása, egymásra találása jó téma a filmeseknek – gondoljunk csak az Esőemberre. Nem mondhatni, hogy Gianni Amelio alkotása sok újdonságot mutatna ezen a téren, nem lóg ki a sorból. Szép, hatásos, elgondolkodtató, de semmilyen szempontból nem sikerült különlegesre. A filmet a műfaj többi darabja közül egyedül a főszereplőt alakító kisfiú, Andrea Rossi emeli ki, aki tényleg hihetetlen figura lehet – a valóságban is fogyatékos, de simán leiskolázza az általam láto� gyerekszínészek legnagyobb részét. Persze az olasz színészek legendásan jók: Kim Rossi Stuart (Pinokkió) szintén nagyot alakít az apa szerepében, és Charlo�e Rampling (Swimming Pool, Angyalszív, Csillagporos emlékek) is nagyszerű színésznő, bár az ő karaktere voltaképp teljesen há�érbe szorul. Szinte feleslegesnek is tűnik a szerepeltetése – ez tényleg egy apa-gyerek kapcsolatról szóló, kétszemélyes film. Balu LE CHIAVI DI CASA (����., olasz, ��� perc). Rendezte: Gianni Amelio. Forgatókönyv: Gianni Amelio. Szereplők: Andrea Rossi (Paolo), Kim Rossi Stuart (Gianni), Charlo�e Rampling (Nicole).

16 16

Külszíni fejtés

Hagyományos

lentyű. 35. Rangjelző szó. 36. Visszafelé Ghána, Liechtenstein autójele. 38. Feszültség mértékegysége. 40. Fájdalom hangja. 41. Íz. 44. Nem csak fel (2 szó). 46. Egyiptomi mitológiában ez Hórusz. 49. Rácsavar. 52. Tilto� dolog.

Remélem, jól teltek az elmúlt napjaid! A heti feladvány egy hagyományos rejtvény, melynek megoldásaként a következő vicc végét várom: Hajósinas a kapitánynak: – Jöjjön gyorsan, kapitány úr! Egy kalózhajó közeleg! A kapitány nyugodtan: – Nyugi fiam, hozd gyorsan a vörös ingemet! – Minek? – Ha az ütközetben megsebesülök, nem fog látszani a vér rajta, így majd azt hiszik, sebezhetetlen vagyok. – Kapitány úr, nézze! Újabb három kalózhajó! – …!

Függőleges: 1. Régi űrmérték. 2. Bolyong. 3. Bűnüldözéssel foglalkozó történetek. 4. Csodálkozás hangja. 5. Egyféle hajfürt. 6. Páratlan volt! 7. Sportöltözék. 8. Párosan szid! 9. Páratlan opera! 10. Ilyen szám is van. 11. Tim határai! 12. Egyik megyénk. 13. Tüzet szüntet. 14. Cink. 18. Nem ezt. 23. Összeeszkábált. 24. A�ól kezdve. 25. Vicc folytatásának 2. része. 27. Igekötő. 28. Athén környéke. 30. Építészeti szakszó. 31. Folyadékot magához veheté. 33. Tagadószó. 37. Idegen férfinév. 39. Lee�e része! 40. Egyik szülő. 42. Yoko … 43. Menyasszony. 45. Sérülés. 47. Idegen névelő. 48. Sor határai. 50. Keresztül. 51. Ruténium. E�ől a hé�ől kezdve a rejtvények megoldásait csak e-mailben lehet elküldeni ([email protected]). Aki esetleg nem tud o�hon számítógéphez jutni, annak az Északi tömbben a Haliban rendelkezésre áll két gép. A vicc végét a szünet utáni héten szerdán 12 óráig várom. A 5. szám torpedós feladványára rengeteg megoldás és hozzászólás

Vízszintes: 1. Vicc folytatásának 1. része. 15. Szid. 16. Kézben hozzám cipelni. 17. Egyik multi neve. 18. Argon. 19. Ezüst. 20. Vét határai! 21. Szóban forgó. 22. Idegen e�e. 24. Indíték. 25. Aranyos (argó). 26. Tórium. 27. Földet átpakoltatá. 29. Molnár Ferenc egyik hősének beceneve. 32. Ősi. 34. Egyik bil-

1

2

3

4

5

6

15

x

17 x

x

x

8

9

x

19

18

x x

29

30

35

x x

40

47

→

31. félévfolyam 7. szám 2005. október 26.

x

26

31

x

32

37

x

x

38

42

43

x

48

49

50

41

x

22

x

36 x

10

Mondok egy... Ez az! Pont így érte�em a múlt heti felhívást! Köszönök minden küldeményt! További sok jó mondást várok a csabi@�khok.elte.hu címen! CSabi A frekvencia 4-zete... Patkós András egy negyedik hatványról Ha selyemszalagot kötnénk a különböző részecskék farkára, hogy megkülönböztessük őket... Kiss Ádám Az igazság legyőzi a tényeket. Va�ay Gábor Sem az eső nem süt! Fábián Tamás

11

12

x

20

13

14

↓

16

21

25

46

7

érkeze�. Minden kedves olvasónak köszönöm! A helyes megfejtést beküldők közül csokijukért jelentkezhetnek a Haliban: Kovács Márton, Ábrahám Zsolt, Gortva Zsolt. Mindenkinek kellemes szünetet kívánok! Csilla

23

x

27

24

28

33

x

x

x 39 44

34 x 45

x 51

x

52