Tessloff Babilon 2012. október
BABAJELBESZÉD kommunikáció 9 hónapos kortól
Beszélő babakezek Néhány szó a babajelbeszédről
Megérteni a kicsi gyermeket…
A kommunikáció vágya örök: már Karinthy is írt róla Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1916) A papám Hathónapos fiú naplójából (részlet) »Főleg az utóbbi időben minden igyekezetével azon van, hogy megjegyezzem az arcát és a nevét. Naponta százszor bemutatkozik nekem: „Papa, papa ‐ én a papa vagyok”, mondta újra és újra, kétségbeesetten és reménykedve, hogy talán egyszer mégis méltatom majd arra, hogy megjegyezem magamnak. Annyit erőlködik, hogy most már körülbelül tudom is, sőt ki is tudnám mondani a „papa” szót, de direkte nem teszem,…«
»„Kö, kö” mondtam neki értelmesen, franciául (Que faites vous? ezt akartam kérdezni). Erőlködve figyelt, hogy megértse, mit parancsolok, de rögtön láttam, hogy szűk kis agya nem fogja fel szavam jelentését. Zavartan elvigyorodott és ismételte, amit beszéltem. „Kö, kö” mondta, és ugrált, mint egy papagáj. Bosszantott ez az együgyűség, és kicsit összehúztam a szemöldököm, mire aggódva és ijedten figyelni kezdett. „Gagyigó!” mondtam neki, de ezt se értette, csak mondta utánam. „Vevegyő!” próbálkoztam most már haragosan, de nem tudott értelmesen felelni. Homályosan érezhette azonban, hogy akarok valamit, mert dadogni kezdett. „Bubu”, mondta, „Bubuka”, és más ilyen értelmetlen, artikulátlan szavakat ejtett. Lehetetlen ember, igazán nem megyek vele semmire.«
Tudományos út a „teljes félreértéstől” a megértésig Amerikai pszichológusok többirányú kutatásainak eredményeként: •Joseph Garcia – az 1970‐es évektől jeltolmács‐ tapasztalataiból kiindulva vizsgálta a korai nyelvi fejlődést – kiindulási alap: siketek jelnyelve •Linda Acredolo és Susan Goodwyn – kutatási területük a csecsemők korai beszédfejlődése •Az angolszász világban kb. 20 évvel ezelőtt terjedt el a babajelbeszéd. Mára már széles körben alkalmazott módszer, egyes óvodákban napi gyakorlat a használata.
A babajelbeszéd hazai elterjedése •
Az utóbbi években további nyugat‐európai országban lett kedvelt kommunikációs eszköz. Nemcsak a szülők, hanem az intézményi nevelésben is alkalmazzák.
•
Hazánkban Zentai Kata pedagógus vezette be, aki 2008‐ban fejlesztette ki a Beszélő Babakezek programot. Tanfolyamok keretében oktatja szülőknek, pedagógusoknak és egyre gyakrabban pszichológusoknak is a módszert. www.babakezek.hu
A módszer fejlődéslélektani háttere A gyermekek többet tudnak mint hinnénk •
• • • •
Már a csecsemők is kommunikálnak: mivel az idegi ingerületátvitel még kezdetleges, ezért egész testükkel, kezükkel‐lábukkal kapálózva fejezik ki érzéseiket. A kisgyermekek értelmi fejlődése gyorsabb mint a beszédüké. Már mondanák, de még nem képesek kontrollálni a száj‐ és nyelvmozgásuk finommozgásait. A kézmozdulataikat azonban korábban képesek tudatosan irányítani. Az utánzás életkori sajátosságuk, spontán módon is kitalálnak, és a saját jelekhez könnyen megtanulnak 100‐200 újat.
A módszer lényege • • •
• • • •
A módszert halló szülők halló gyermekei számára fejlesztették ki. A babajelbeszédet 6‐9 hónapos kortól kacsa érdemes elkezdeni. A babajeleket hármas „inger‐közegbe” helyezzük: Vizuális (látja a jelet) Mozgás (elmutogatjuk) Hang (kimondjuk) A babák értelmes szituációkban és élvezetes játékok közben sajátítják el a jeleket, tanulják meg az utánzást. A gyermek egyéves korára akár 30‐40 jelet tudatosan használhat. Mivel főneveket és igéket is megtanul, gyakran „mondatokat is alkot”. A beszéd fejlődésével a jelbeszéd fokozatosan háttérbe kerül.
A módszer előnyei • • • • • • •
Erősíti, mélyíti a szülő‐gyermek kapcsolatot. Segíti a beszédfejlődést azáltal, hogy a hallásihoz látási és mozgásos ingert bohóc kapcsol. A baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz: kevesebb a hiszti, mert könnyebben megérteti magát. A legtöbb gyerek hamarabb kezd el beszélni és gazdagabb lesz a szókincse. Kreatívabb gondolkodást eredményez, segíti az asszociációt. Nagyobb lesz a gyermek önbizalma. Hosszú távú kutatások megállapították: 8 évesen átlagosan 12%‐kal magasabb lesz a gyermek IQ‐ja.
Videofelvétel Töreki Milla kisfia, Noel a felvételen 18 hónapos és kb. 200‐250 jelet használ. Amit már tud mondani, nem jeleli, így gyakran vannak "vegyes" (szavak és jelek) mondatai. Vegyesen használ saját, családi és hivatalos jeleket. Annak ellenére, hogy még nem beszél, jelek segítségével komplex, kifinomult társalgásokra is képes anyukájával
Mit látsz a képen? – cica Mit csinál a cica? – labdázik
Kiknek ajánljuk? Szülőknek, családoknak
szeretlek
•
A legfontosabb: a korai együttes játék öröme.
•
A szülők megfejthetik a gyermek gondolatait: sikerélmény a szülőnek is.
•Megkönnyíti a kommunikációt a szülők és a gyermek számára: a gyermek kifejezheti szükségleteit, érzelmeit, gondolatait és ezzel párhuzamosan megérti a szülőt . •A gyermek ritkábban frusztrált, mert többször részesül abban az élményben, hogy „megértik”. •Idősebb testvérek, más családtagok is bevonhatók.
Ajánljuk bölcsődei gondozóknak és óvodapedagógusoknak • Az önkifejezés lehetőségével kevesebb hiszti – csökkenti a stresszhelyzeteket. • A kisgyermek ugyanis segítséget kérhet, és kérést is kifejezhetünk felé: játékok összepakolása, asztal megterítése. • Nagyobb a figyelem: a gyermekek jobban odafigyelnek a gondozóra, ha a játékosan hívja fel a figyelmet valamire. • A jeleket csatlakoztatni lehet versikékhez, dalokhoz. • Csoportos játék lehetősége.
Ajánljuk pedagógiai szakembereknek • • •
Különböző fokú mentális fogyatékosság, különböző beszéd‐ és kommunikációs zavarok esetében, továbbá az autista vagy Down‐kóros gyermekeknél is nagyon jól alkalmazható a babajelbeszéd. Súlyos autista esetekben nem érhetnek el eredményt a jelnyelv alkalmazásával.
Több Down‐kóros gyermeknek van beszédkésése és gyakori, hogy a kifejező beszédük lassabban fejlődik, mint a beszédmegértésük. Ez óriási frusztrációt okozhat a gyermek és a szüleik számára, hiszen a gyermek nem tud olyan hatékonyan kommunikálni, ahogy szeretne. Ezért a jelek használata a korai években (egyéb hagyományos beszédterápiák mellett) hasznos lehet. A babajelbeszéd segít javítani a kommunikációs készségeiket.
Gyakori kérdések • Mikor kezdhetjük el a jelbeszédre tanítani a babánkat? • Kisfiam másfél éves – nem túl késő már elkezdeni a jelbeszédet? • A babajelbeszéd nem fogja késleltetni a beszédfejlődést? • Én egy átlagember vagyok – meg tudom tanítani a babámat jeleni? • Mely jelekkel kezdjük a tanulást? • Mikor fog a kisgyermek visszajelelni? • A gyermekem már beszél, de még nem hagyta abba a jelek használatát. Ez baj?
Minivilág: Beszélő babakezek Menjünk sétálni!
„Hol a cipő? Mit csinál a cica? Ki ugat a kert végében?”
A kedves gyermekrímek és a vidám rajzok önmagukban is jó szórakozást nyújtanak a piciknek. Az első séták során a babákat rengeteg inger éri. A könyvecskében megtalálhatók az alapjelek: a cica, a kutya, a madár, a pillangó, a fa, a virág, a napocska. A jelek grafikái a lap oldalán jelennek meg. A lapozó túlmegy a passzív „könyvnézegetésen”, segítségével megvalósítjuk az aktív „könyvolvasást”!
Jelelés
Jelelés
Beszélő babakezek 2. kötete: Gyere játszani!
„Mi vár a játszótéren? Hol úszkál a kiskacsa? Ki hallgatja a mesét?”
Videófelvétel Bozsai Orsi és az ikerlányok, Fruzsi és Regi a Menjünk sétálni! c. könyvet nézegetik.
A versikék szerzője: Nyulász Péter
Nyulász Péter pedagógus, író, költő, az egyszervolt.hu szerkesztője. Eddigi nagysikerű könyvei, a Zsubatta!, a Miazami, Miazmég, és A baba bab, mind hamar a gyerekek kedvenceivé váltak. A Beszélő babakezek verse hasonlóan kedves, mellyel a babák könnyen tehetik meg első lépéseiket a beszéd fejlődésének buktatókkal teli útján.
Nyulász Péter
„Csivitelés szól valahol, messze száll az ének. Fenn a fán egy madár dalol, így köszön el tőled.” ‐ Amikor a picike még nagyon picike, valóban nem is gondolunk arra, hogy egy baba bármit is kezdene egy könyvvel. Holott egy pici gyerek már sokkal hamarabb fogékony a versekre, a képekre, a nézegethető, forgatható lapokra, mint azt elsőre hinnénk. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy egy beszélni még nem tudó gyerek is meg tud tanulni mondókákat, sőt vissza s tudja adni őket, azaz képes „elszavalni”. Amikor a lányom kicsi volt – beszélni még nem tudott ‐ , egy kis kirándulás közben kitaláltunk egy versikét, és mikor hazaértünk ő „egy az egyben” elmesélte anyának a vers történetét. Csak pár helyen kellett segíteni a mozdulatai értelmezésében, hogy anya pontosan megértse, mit is akar elmesélni. De a lényeg: tökéletesen adta elő közös művünket a kislányom.
A könyvet illusztrálta: Pap Kata „A könyvhöz olyan grafikust kerestek, aki saját kisbabájával is szeretné kipróbálni, alkalmazni a jelelést, és így beavatottként állhat a témához. Én újdonsült anyukaként lelkes és nyitott voltam erre a kalandra. Korábban nem hallottam még a babajelelésről, el sem tudtam képzelni, hogy pontosan mire jó. Ha csak elmondás alapján képzeltem volna el, mit is hoz ez a dolog egy kisbabás család életébe, biztosan nem tudtam volna átérezni a jelentőségét és nagyszerűségét.”
A könyvet illusztrálta: Pap Kata „Kislányom, Árnika egy éves volt, amikor elkezdtünk járni a Beszélő babakezekre. Ez jelelés szempontjából kicsit késői kezdés, hisz a tapasztalatok alapján a babák akár már fél évesen képesek jelelni. A kislányom gyorsan rákapott a dologra, két hét után jelelt vissza először és attól kezdve rohamosan gazdagodott a „szókincse”. Hatalmas élmény volt, hogy hirtelen beleláttam a kisbabám gondolataiba. Az ember azt képzeli, egy egyéves még olyan keveset ért a világból. A jelelés segítségével rájöttem, mennyire komplex és gazdag a gondolati világuk már ebben a korban is. Árnikának is nagy örömet okozott, hogy ki tudja fejezni magát.”
A babajelbeszédről a szülők szemszögéből Oláh Blanka, Robi anyukája lelkesen számolt be babája fejlődéséről és arról, hogy náluk az apuka is megszerette a jeleket, az életük részévé vált a babajelbeszéd használata és folyamatosan fejlesztik is ezt. Az 1 éves kisfiú édesanya mesélt tapasztalataikról. ‐ Robi többször meglepett már minket. „Sokszor nem is gondolnánk, hogy mennyire figyeli, hogy miről beszélünk. Egy filmet néztünk a tévében, én mondtam, hogy milyen cicanadrágban vannak a lányok, ő rögtön mutatta a cica jelet. „
Oláh Blanka: „Tegnap beszélgettünk, majd szóba került a bicikli, de csak futólag, nem hangsúlyoztuk. Robi teljesen mással játszott, de felnézett és rögtön mutatta a bicikli jelét. Alig hittük el, mivel csak előző nap tanítottuk meg neki. Egy alkalommal állandóan az óra jelét mutatta, mivel sehol nem láttam órát, gondoltam, hogy ezt most eltévesztette, mire egyszer csak észrevettem, hogy a pólóm mintájában van egy toronyóra! Látszott az arckifejezésén az elégedettség, hogy "végre rájöttél, mit mutatok".”
Forrás Zentai Katalin: www.babakezek.hu Soós Anita: www.minivilag.hu Köszönet Zentai Katalinnak a szakmai tanácsokért
