(TERVEZET) TOP 3 Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságokra való áttérés, kiemelten a városi területeken

TERÜLET- és TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

TOP - 3.2 ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNÁLAT FOKOZÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL C. TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ

(TERVEZET) Prioritási tengely: Egyedi célkitűzés: Intézkedés:

TOP 3 Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságokra való áttérés, kiemelten a városi területeken TOP 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 3.2 A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújulóenergia-felhasználás támogatása

Konstrukció kód: Megjelentetés időpontja: 1. A TÁMOGATÁS CÉLJA A TOP stratégiai célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. A klímaváltozás alapvető okainak és következményeinek jelentős része városi térségekben összpontosul, ezért a TOP elsődlegesen a városok területén megvalósuló intézkedésekre koncentrál. Az intézkedés átfogó célja a hatékonyabb energiahasználat, a racionálisabb energiagazdálkodás elősegítése, amelyen belül alcélként jelenik meg - a megyei- illetve települési önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó ÜHG kibocsátás csökkentését szolgálják; - mivel a hazai megújuló energiaforrások használata elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor Magyarország ilyen jellegű potenciálja több területen is kimagasló, további cél a projektek keretein belül ezen megújuló energiaforrások használatának a preferálása, használatának az elérhetőbbé tétele, népszerűsítése. Az intézkedés keretében az alábbi, 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületekben működő intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztésére és az épületek megújulóenergia-felhasználásának növelésére igényelhető támogatás: -

Alap- és középfokú oktatási intézmények Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények: o közművelődés: pl. művelődési házak, közösségi terek; o közgyűjtemények: pl. kulturális, tudományos kiállítótermek, múzeumok, könyvtár, levéltár; o ifjúsági: (pl. klubok, foglalkoztatók); o foglalkoztatási;

1


o

ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenységek (polgármesteri hivatalok közszolgáltatásai).

A fenti intézményfejlesztések mellett cél az önkormányzatok által vezérelt szemléletformálási akciók ösztönzése, a környezettudatosság elterjesztése a lakosság körében, valamint Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogramok (SEAP) elkészítésének támogatása. 2. PROJEKTGAZDÁK KÖRE 2.1 Projekt benyújtására jogosultak önállóan - Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32) - Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 37) 2.2 Projektben konzorciumi partnerek lehetnek - 100% önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (GFO 11,57) 2.3 Konzorciumvezető lehet - Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32) - Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 37) 3. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 3.1 Önállóan támogatható tevékenységek 1. Főtevékenység: Hőtechnikai adottság javítása, hőveszteségek csökkentése épület vagy egymással épületgépészetileg összefüggő épületek, épületcsoportok esetében, önálló vagy komplex projektek 1 keretében A cél, hogy fejlesztés által érintett szerkezeti elemek megfeleljenek a felhívásban hivatkozott hőátbocsátási tényezőknek. Amennyiben ez nem teljesül, külön indoklás esetén elegendő az épületnek a fajlagos-hőveszteség tényező értékeknek megfelelnie, illetve, amennyiben épületgépészeti korszerűsítést is alkalmaznak, a vonatkozó összesített energetikai jellemző az új berendezésekkel együtt a követelményértékeknél csak kisebb lehet. a) Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyság-központú rehabilitációja: -

1

és

infrastruktúra

utólagos külső hőszigetelés; nyílászáró csere;

A „komplex projekt” alatt utólagos külső hőszigetelés és épületgépészeti korszerűsítések vagy utólagos külső hőszigetelés, nyílászáró-csere és az adott épülethez kapcsolódó épületgépészeti korszerűsítések értendőek.

2


-

épületgépészeti korszerűsítések a 2. és 3. Főtevékenységekben felsoroltak szerint.

b) Önkormányzati tulajdonú épületek az ún. „közel nulla” követelményrendszernek megfelelő szintre történő felújítása Figyelembe véve, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve szerint 2018 végétől a hatóságok használatára szánt, vagy tulajdonukban levő új épületeket „közel nulla” energiaigényű épületként kell megvalósítani, és ezt a követelményrendszert 2021. január 1-től valamennyi új épületre kötelezően alkalmazni kell, ezért a felhíváson belül lehetőség nyílik területi szereplőnként maximum 1 db épület felújítása „közel nulla” besorolásúra is – elsősorban kivitelezési- és üzemeltetési ismeretanyag-disszemináció, valamint tapasztalatszerzés céljából, az alábbi tevékenységeken keresztül: -

utólagos külső hőszigetelés; nyílászáró csere; épületgépészeti korszerűsítések a 2. és 3. Főtevékenységekben felsoroltak szerint.

2. Főtevékenység: Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítése önálló tevékenységként vagy komplex projekt elemeként a) Hőtermelő berendezések cseréje A tevékenység keretében, ahol a már meglévő fűtési rendszerhez képest ez az adott épületrész jellemző használati viszonyait tekintve kimutathatóan primerenergiafogyasztás-csökkentést eredményez, mód nyílik kondenzációs kazánok, szilárd megújuló energiahordozó tüzelésű, korszerű kazánok illetve, gázüzemű sötétsugárzó fűtés (amennyiben a földgáz, mint energiahordozó már rendelkezésre áll az épületen belül) vagy hőcserélős légtechnikai berendezések beépítésére. -

hőtermelő berendezések beszerzése, telepítése; hőátviteli hálózat cseréje, felújítása, szigetelése.

b) Meglévő központi korszerűsítése -

hűtési

és

légkondicionáló

rendszerek

meglévő, központi hűtő- és légkondicionáló berendezések cseréje korszerűbb rendszerre; vezetékek felújítása, szigetelése illetve, indokolt esetben, cseréje.

c) Napkollektorok telepítése és hőközlő rendszerre kötése oktatási intézmények és egyéb épületek esetében -

napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épületgépészeti rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése (kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős

3


melegvíztároló, hőátadó rendszer gépészeti csővezeték rendszer, szivattyú blokk).

elemei,

szigetelt

d) Napelemes PV rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából -

napelemek, tartó eszközök, állványok, a helyi rendszerhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges elemek (pl. inverterek, kétirányú mérők) és ezek kiépítésének költségei, külön mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése, a havi villamosenergia-fogyasztási adatokat rögzítő mérőeszköz beszerzése és felszerelése.

e) Villamos- valamint gázmotoros hőszivattyús rendszerek telepítése -

hajtású,

ill.

abszorpciós

Thermal Response Test (TRT) elvégzése, a berendezés telepítése, beüzemelés, primer és szekunder oldalak kialakítása; Hőszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési és csatlakozási pont(ok) kialakítása, monitoring rendszer kialakítása és telepítése (amellyel a COP, SPFprim értékek számíthatók és ellenőrizhetők).

f) Központi fűtőműre2 való csatlakozás megteremtése ill. meglévő hőfogadó felújítása -

Hőfogadó rendszer kialakítása/megújítása; Szekunder oldali átépítések, felújítások.

3. Főtevékenység: Épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése a) Az adott épülethez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, intelligens világítási rendszerek kiépítése -

Fénysugárzó berendezés és kapcsolódó villamos és statikus szerkezeti elemek beszerzése, beszerelése; Vezérlés, automatika beszerzése, beépítése.

4. Főtevékenység: Önkormányzat által vezérelt, autonóm energiaellátás biztosító fűtőművek létrehozása vagy korszerűsítése megújuló energiaforrás használatával: a) Fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása biomassza–alapú hőenergiatermelésre, új biomasszafűtőművek létrehozása -

2

Hőtermelő berendezés üzemvitelűre;

Nem tartozik a 2005. évi XVIII. tv. hatálya alá

cseréje/átépítése

biomassza-alapú

4


b) Fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása geotermális energiára, meglévő geotermális energiahasználat bővítése, kaszkád rendszerű hőenergia termelés, villamosenergia-termelés kialakítása -

-

Meglévő, nem hasznosított termálkút vizsgálata, felújítása, vízkúttá alakítása, fluidum kitermelő rendszer, visszasajtoló kút és rendszer kialakítása, felhasználóhoz vezető hőszállító rendszer kialakítása és bővítése; Kisérőgáz energetikai hasznosítása, villamosenergia-termelő egység kialakítása, szigetüzemű villamosenergia-hálózat kiépítése; Kaszkád rendszerű hőhasznosító rendszerbe történő becsatlakoztatása.

5. Főtevékenység: Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogramok (SEAP) elkészítésének támogatása. 3.2 Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek: -

-

-

Nyílászáró csere; Nem északra néző homlokzatokon olyan (mozgatható vagy fix) külső árnyékolók alkalmazása, melyek a napfény egy részét, igény szerint, képesek kiszűrni, de alkalmazásukkal nem jelenik meg a mesterséges megvilágítás használatának igénye; Tüzelőanyag feldolgozását, előkészítését szolgáló gépek, berendezések beszerzése, beépítése (biomassza esetén); A projektek nyomán szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése; Energiamenedzsment rendszer kialakítása a projekt által érintett létesítményekben; A tevékenység(ek)kel érintett épület(ek) üzemeltetőinek, használóinak az épület helyes üzemeltetésével, használatával kapcsolatos tájékoztatás nyújtása; A beruházás során az alkalmazott technológiá(kat) ismertető, információterjesztésre és szemléletformálásra alkalmas bemutatóhely kialakítása és a nagyközönség számára térítésmentesen elérhetővé tétele.

3.3 Különösen nem támogatható tevékenységek: -

Északra néző homlokzatokon külső árnyékolók alkalmazása; Abban az esetben, ha a tetőzet nem alkalmas napelemek (napcellák és napkollektorok) telepítésére, direkt e célból való tetőfelújítás; Távhőrendszerre való csatlakozás megteremtése; Műemléképületek energetikai felújítása; Új épület építése; Biomassza tüzelés kialakítása esetében, a biomassza szállításához eszközök vásárlása és üzemeltetése; Levegő üzemű napkollektorok (légkollektorok) telepítése; Amorf kristályos vagy szerves polimer napelemek beszerelése; Hagyományos, illetve gázkisülő fényforrásokhoz tervezett armatúrákba LED-alapú világítótestek egyszerű cseréje; Az energetikai vezérléshez kapcsolódóan esetleges biztonságtechnikai elemek (kaputelefon-rendszer, hangosítás, biztonsági kamerarendszer stb.) beszerzése és telepítése.

5


6

4. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS KÖLTSÉGEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK ÉS KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA

4.1 Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás 4.2 Támogatás jogcíme Tevékenység alap- és középfokú oktatási intézmények energetikai korszerűsítése ifjúsági; foglalkoztatási; ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenységek energetikai korszerűsítése A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését szolgáló intézmények (közművelődés, közgyűjtemények) energetikai korszerűsítése Távfűtőművek:

Jogcím

Maximális intenzitás (régiónként)

Nem állami támogatás

100%


100%

Kulturális célú támogatás

100%


100% - a kialakítandó távhőrendszerre csak közszolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmények kapcsolódhatnak

4.3 Támogatás minimum-maximum összege minimum támogatási összeg: maximum támogatási összeg:

15 millió Ft (kivéve SEAP-kidolgozás) 1,5 milliárd Ft (kivéve SEAP-kidolgozás)

SEAP kidolgozás maximum támogatási összege: 5 millió Ft


5. A PROJEKT TARTALMÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS FELTÉTELEK 5.1. Általános feltételek 1. Célok eléréséből fakadó követelmények: a) Olyan projektek támogathatóak, amelyek abszolút értékben csökkentik az országos üvegházhatású-gáz kibocsátást; b) Olyan projektek támogathatóak, amelyek abszolút értékben csökkentik a hazai fosszilis energia felhasználást. 2. Beruházás tervezése: a) Az egyes beruházásokat meg kell előzze egy, a projekt teljes műszaki kiterjedésében a kiindulási állapotot lefedő, független szakember (energetikai auditor) által elvégzett energetikai audit, melynek különösen a komplex felújítási lehetőségeket kell vizsgálnia, és aminek a megállapításait a megvalósíthatósági tanulmány köteles felhasználni. Ez az audit nem váltható ki az épületenergetikai tanúsítvánnyal. b) Az auditot egy, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti SzÉS6, vagy ezen besorolás jogutódjai szerinti jogosultsággal rendelkező szakértőnek kell elvégeznie. c) A projekt megvalósítása során kötelező műszaki ellenőr alkalmazása. d) Nem támogatható az projekt, amelyben a kimutatható pénzügyi megtérülési ráta (BMR) nem éri el a 0.00%-ot vagy meghaladja a 15%ot. 3. Intelligens rendszerek kiépítésének követelménye: a) Minden épületenergetikai projekt esetében központi- (hőforrás-oldali) automatikus és helyi (hőleadó-oldali) szabályozások kiépítése kötelező, amennyiben kimutatható, hogy ez energiafogyasztás-csökkentést és CO2-kibocsátás csökkentést eredményez. Amennyiben az épület használatának jellege ezt lehetővé teszi, a szabályozási rendszernek heti időprogramok beállítására alkalmasnak kell lennie. b) Az épületmenedzsmenttel kapcsolatos irányítási rendszerek integrálhatóak. 4. Szemléletformálási követelmény: a) Amennyiben a projekt bruttó összköltsége meghaladja a 100 millió forintot, illetve az 1.b tevékenység esetén beruházás költségvetésének min. 0.05 - max. 0,1%-ból kötelezően ki kell alakítani egy, a már a beruházás megvalósítása közben, illetve azt követően, az alkalmazott technológiá(kat) ismertető, információterjesztésre és szemléletformálásra alkalmas bemutatóhelyet, melynek azonban helyileg nem kötelező a vonatkozó beruházáshoz kötődnie, de a nagyközönség számára térítésmentesen látogatható kell, hogy legyen. b) A projektgazda vállalja, hogy a beruházások előrehaladásáról, illetve a megvalósítás után legalább öt éven keresztül az üzemeltetés tapasztalatairól és eredményeiről rendszeresen tájékoztatja az IH által kijelölt szervezetet. c) Az energetikai beruházással érintett épület(ek) használóit minimum fél, maximum egy napos tájékoztatásban kell részesíteni az alkalmazott megoldásokról illetve a helyes üzemeltetés szabályairól, melyet a kivitelezésben vagy energiamenedzsmentben jártas szakértő végezhet.

7


5.2. Az egyes tevékenységek megvalósítására vonatkozó feltételek 1. Főtevékenység: Hőtechnikai adottság javítása, hőveszteségek csökkentése épület vagy egymással épületgépészetileg már összefüggő épületek, épületcsoportok esetében, komplex projektek keretében a) Önkormányzati tulajdonú épületek, infrastruktúra, intézmények energiahatékonyság-központú rehabilitációja 1) Támogatási feltétel a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 2015.01.01-től hatályos állapotának 6A§-ában megfogalmazott követelmények kielégítése a beruházás után. 2) A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1§ (2) bekezdése szerinti épületekre ez a tevékenység nem terjed ki. b) Önkormányzati tulajdonú épületek az ún. „közel nulla” követelményrendszernek megfelelő szintre történő felújítása 1) Támogatási feltétel a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 2015.01.01.-től hatályos állapotában meghatározott követelmények a beruházás utáni teljesítése, amennyiben a felújítani kívánt épület maximum „C” energiahatékonysági kategóriába esik, a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet („Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról”) alapján. 2) A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1§ (2) bekezdése szerinti épületekre ez a tevékenység nem terjed ki. 3) A „közelben előállítottnak” minősül az a megújuló energiaforrásból termelt hőenergia is, ahol a megtermelt hő szállítási vesztesége nem haladja meg a 10%-ot. 4) A „közel nulla” követelményű épületek esetében az irányítási rendszernek meg kell felelnie az MSZ EN 15232:2012 szabvány szerinti „B” kategóriának. 2. Főtevékenység: Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítése önálló projektként vagy komplex projekt projektelemeként a) Hőtermelő berendezések cseréje 1) Kondenzációs kazánokra váltás  



Önálló projektként csak „D”, vagy magasabb energetikai osztályú épületek esetében támogatott a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján történő besorolás szerint. A fűtési víz minőségének az üzemeltetés során meg kell felelnie az MSZ EN 12828:2013 szabvány követelményeinek, amennyiben a gyártó mást nem ír elő. A kívánt vízminőség fenntartását automatikus berendezésekkel kell biztosítani. Üzemeltetése során feleljen meg az MSZ EN 303-5:2013 és 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, valamint annak változásaként megjelent 4/2011 (I.14.) VM rendeleteknek.

8




MSZ EN 12809:2001 (vagy EN 12809:2001) szabványnak való megfelelés vagy MSZ EN 12809:2001/A1:2005 szabványnak való megfelelés (50kW névleges hőteljesítményig) elvárt.

2) Szilárd megújuló tüzelésű kazánokra váltás Általános követelmények szilárd megújuló tüzelésű pellet-, apríték-) kazánokra:   



(faelgázosító-,

Önálló projektként csak „D”, vagy magasabb energetikai osztályú épületek esetében támogatott a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján történő besorolás szerint. Üzemeltetése során feleljen meg az MSZ EN 303-5:2013 és 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, valamint annak változásaként megjelent 4/2011 (I.14.) VM rendeleteknek. A fűtési víz minőségének az üzemeltetés során meg kell felelnie az MSZ EN 12828:2013 szabvány követelményeinek, amennyiben a gyártó mást nem ír elő. A kívánt vízminőség fenntartását automatikus berendezésekkel kell biztosítani. MSZ EN 12809:2001 (vagy EN 12809:2001) szabványnak való megfelelés vagy MSZ EN 12809:2001/A1:2005 szabványnak való megfelelés (50kW névleges hőteljesítményig)

3) Gázüzemű sötétsugárzó vagy hőcserélős légtechnikai berendezések telepítésére vonatkozó követelmények: 

A telepítés során be kell tartani a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet előírásait.

b) Meglévő központi korszerűsítése

hűtési

és

légkondicionáló

rendszerek

1) A beruházás „C” vagy magasabb energetikai osztályú épületek esetében támogatott (a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján történő besorolás szerint. Támogatható abban az esetben is, ha az az adott tevékenységet is magában foglaló beruházás során fogja elérni az energiaosztályt. c) Napkollektorok telepítése és hőközlő rendszerre kötése oktatási intézmények és egyéb épületek esetében 1) Oktatási intézmények esetében akkor támogatott, ha az éves összhőenergia szükséglet legalább 10 %-a előállítható a berendezés segítségével. 2) Nem-oktatási intézmények esetében a HMV termelés és fűtésrásegítés céljából a telepítés akkor támogatott, ha az éves össz-hőenergia szükséglet legalább 20%-a előállítható a telepített berendezésekkel. 3) Nem-oktatási intézmények esetében a HMV termelés céljából való telepítés csak akkor támogatott, ha az éves HMV termelés legalább 30%-a előállítható a berendezése segítségével.

9


d) Napelemes PV rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából 1) A beruházás abban az esetben támogatott, ha az éves villamosenergiafogyasztás legalább 25%-át fedezni képes a berendezés. 2) A beépített berendezés maximum 50 kVA csatlakozási csúcsteljesítménnyel rendelkezik. 3) Az adott beruházás jövedelemtermelőnek nem minősülhet, így nem támogathatóak azok a projektek, melyeknél a rendszer által éves szinten – az előzetes számítások alapján - megtermelhető villamos energia mennyisége meghaladja az érintett épület, fejlesztés után várható éves villamosenergia-igényét. 4) A napelem akkreditált tanúsító intézet által kiállított tanúsítvány alapján megfelel az EN 61730 szabvány előírásainak és, poli(kristályos) modulok esetében az IEC 61215, vékonyfilmes modulok esetében IES 61646 szabványokban foglaltaknak. 3. Főtevékenység: Épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése a) Az adott épülethez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, intelligens világítási rendszerek kiépítése 1) A tevékenység támogatható, amennyiben a projekt(elem) az épületre jellemző használati viszonyok mellett, kimutathatóan, legalább évi 30%os villamosenergia-megtakarítást eredményez az adott épület világítási célú energiafogyasztásában és a korszerűsítés után az összes világító berendezés tényleges fogyasztásának legalább 50%-át LED technológiával szerelt fényforrásoknak kell adnia. 2) A LED fényforrások fényáram csökkenése 3 éven belül ne legyen nagyobb, mint 30% és ekkor is meg kell valósulniuk az egyéb jogszabályokban és meghatározott, kötelező (pl. munkavédelmi szempontú) követelményeknek, illetve az MSZ EN 12464-1:2012 hatálya alá tartozó épületekben az említett szabvány követelményeinek is. 4. Főtevékenység: Önkormányzat által vezérelt, autonóm energiaellátás biztosító fűtőművek 3 létrehozása vagy korszerűsítése megújuló energiaforrás használatával: a) Fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása biomassza– alapú hőenergiatermelésre, új biomassza-fűtőművek létrehozása 1) A biomassza-alapú távfűtő rendszerek megvalósíthatósági tanulmányai esetében kötelező az ún. hozzáférhető biomassza-mennyiséggel számolni és a projektnek rendelkezni kell elégséges mennyiséget és minőséget jelentő biomassza szállításáról szóló szándéknyilatkozattal, előszerződéssel vagy beszállítói szerződéssel a jövőbeni beszállítóktól. b) Fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása geotermális energiára, meglévő geotermális energiahasználat bővítése, 3

Nem tartoznak a 2005. évi XVIII. tv. hatálya alá

10


kaszkád rendszerű hőenergia termelés, villamosenergia-termelés kialakítása 1) Villamosenergia-termelés kialakítása csak szigetüzemű villamoshálózathoz kapcsolódik.

akkor

támogatott,

ha

5. Főtevékenység: Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogramok (SEAP) elkészítésének támogatása 1) A SEAP-ok kidolgozása az Európai Bizottság, Joint Research Centre, Institute for Energy and Transport (IET) "How to Develop a Sustainable Energy Action Plan (SEAP)" (2010) útmutatója alapján kell, hogy történjen, az ott megszabott kiterjedés és tartalom szerint. 2) SEAP kidolgozás esetében a támogatás nyújtásának feltétele a dokumentum közgyűlés általi elfogadása, valamint benyújtása szükséges a „Fenntartható Energia Akciótervek Katalógusa”-ba.

5.2.3 Speciális kizáró okok Nem nyújtható támogatás akkor, ha a 2007-2013 időszakban ROP vagy KEOP forrásból adott tevékenységre már támogatásban részesült.

11


12

6. MONITORING MUTATÓK 6.1 OP eredmény mutatók

mértékegység

OP szerinti célérték

Primer energia felhasználás

PJ

1 348,25

A megújuló energiaforrásból előállított PJ/év energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül

64,156

6.2 OP kimeneti mutatók

mértékegység

OP szerinti célérték

kWh/év

29 709 362,01

MW

322,60

tonna CO2-egyenérték mértékegység

296 811,11

A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése További kapacitás megújuló energia előállítására Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése 6.3 Témaspecifikus mutatók A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia használatát bevezető intézmények száma A projekt keretében felszerelt, különálló napkollektor-rendszerek száma A projekt keretében beépített napkollektorok össz-felülete A projekt keretében beépített napkollektorok éves maximális szoláris összhozama A projekt keretében beépített PV napelemek össz-felülete A projekt keretében beépített PV napelemek max. teljesítménye A projekt keretében beépített hőszivattyús rendszerek teljesítménye A projekt keretében újonnan telepített gázmotor maximális elektromos kapacitása A projekt keretében létrehozott új távfűtőműkapacitás A kiváltott világítótestek és a kiváltásukra beszerelt új megoldások össz tényleges energiafelvétele közti különbség A programokba bevont személyek száma

db

db

db m2 kWh m2 kWp kW kW kW kW fő

A projekteknek legalább az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenéséhez hozzá kell járulnia az OP kimeneti mutatók közül

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése

1/2 FAIR azonosító

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés mértékegysége típusa

PJ/év output / eredmény

Indikátor definíciója (leírás, cél) A projekt keretében támogatásban részesülő középületek esetén a támogatott projektek eredményeként a tervezett építési tevékenységgel, vagy eszközbeszerzés révén (pl.: épületgépészeti rendszer) érintett épületen megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítés (pl. utólagos külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, egyéb épületszerkezetek hőszigetelése, alternatív, megújuló energiaforrások használata) következtében az épület energiafelhasználásában elért megtakarítás kumulatív összege a fejlesztés átadásától számítva. Az indikátor minden 50m2-nél nagyobb hasznos alapterülettel rendelkező, a Strukturális Alapok támogatásával felújított épületre vonatkozik. Indikátor specifikumok OP indikátor: igen / nem

közös indikátor: igen / nem

bázisérték kötelezően nulla: igen / nem

tervtől való eltérés %-ban: -

referenciaérték min.: 0

referenciaérték max.: 0,63

negatív lehet: igen / nem

csak egész szám lehet: igen / nem

Bázisérték (kiinduló érték) kiszámítása Időpont - amikor a bázisértéket meg kell adni

Vonatkozási idő - az időszak, amelyre vonatkozóan a bázisérték számítandó

Nem releváns

Nem releváns

Számítási mód A bázisérték kötelezően nulla.

Tervérték teljesülésének elvárt időpontja 2023 Tényérték (aktuális érték) kiszámítása Időpont - amikor a tényértéket ki kell számolni, avagy a jelentéstételi kötelezettség időpontja

Vonatkozási idő - az időszak, amelyre vonatkozóan a tényérték számítandó

Nem releváns

A projekt átadásától 2023. évig

Számítási mód A projekt megkezdésekor és befejezésekor kibocsátott energetikai tanúsítványok, illetve az energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves energiafogyasztás változása, a projekt átadásától a fenntartási időszak végéig, összegezve. A projekt megkezdésekor a fajlagos primerenergia-fogyasztás és a hasznos alapterület szorzata adja az éves energiafogyasztás értékét. A projekt befejezésekor a fajlagos primerenergia–fogyasztás és a hasznos alapterület szorzata adja az éves energiafogyasztás értékét.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – Indikátor definíciós lap

2/2

Az indikátor előállításához kapcsolódó speciális szempontok

Kapcsolódó fogalmak Éves elsődlegesenergia-fogyasztás (pimerenergia-fogyasztás) = a fejlesztés által érintett épület éves elsődlegesenergia-fogyasztása az érvényes energetikai tanúsítvány/energetikai auditjelentés szerint szorozva a fűtött alapterülettel A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának változása = projekt megkezdése előtt kibocsátott energetikai tanúsítványok/energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves primerenergia-fogyasztás - a projekt befejezése után kibocsátott energetikai tanúsítványok/energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves primerenergia-fogyasztás

Igazoló dokumentumok A projekt megkezdése előtt és befejezése után kibocsátott energetikai tanúsítványok, illetve a vonatkozó energetikai auditjelentés(ek). Kapcsolódó jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 176/2008 (VI.30.) Korm. rend. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.



Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergia-felhasználásának csökkenése mértékegysége típusa

kWh/év output / eredmény

Indikátor definíciója (leírás, cél) A számítások az épületek energiatanúsítványain vagy az energetikai auditjelentésen alapulnak. Az indikátor minden 50 m2-nél nagyobb hasznos alapterülettel rendelkező, a Strukturális Alapok támogatásával felújított épületre vonatkozik. A projekt keretében támogatásban részesülő középületek esetén a támogatott projektek eredményeként a tervezett építési tevékenységgel, vagy eszközbeszerzés révén (pl.: épületgépészeti rendszer) érintett épületen megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítés (pl. utólagos külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, egyéb épületszerkezetek hőszigetelése, alternatív, megújuló energiaforrások használata) következtében az épület energiafelhasználásában elért megtakarítás. Indikátor specifikumok OP indikátor: igen / nem










NEM RELEVÁNS

NEM RELEVÁNS

Számítási mód A bázisérték kötelezően 0. Ugyanakkor a változás meghatározásához ki kell számítani az éves energiafogyasztás értékét a projekt előtti időszakra vonatkozóan = a fejlesztés által érintett épület vagy lakás éves elsődleges energiafogyasztásának nagysága, az energetikai tanúsítvány szerint. Amennyiben hiányzik, az energetikai tanúsítványt a pályázat benyújtását megelőzően el kell elkészíteni. Tervérték teljesülésének elvárt időpontja A projekt fizikai befejezésének napja. Tényérték (aktuális érték) kiszámítása Időpont - amikor a tényértéket ki kell számolni, avagy a jelentéstételi kötelezettség időpontja


A projekt fizikai befejezésének napja.

A pénzügyileg lezárt projekt esetében a projekt kezdetétől a pénzügyi zárásig eltelt idő.


2/2

Számítási mód A projekt megkezdésekor és befejezésekor kibocsátott energetikai tanúsítványok, illetve az energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves energiafogyasztás változása. A projekt megkezdésekor a fajlagos primerenergia-fogyasztás és a hasznos alapterület szorzata adja az éves energiafogyasztás értékét. A projekt befejezésekor a fajlagos primerenergia–fogyasztás és a hasznos alapterület szorzata adja az éves energiafogyasztás értékét. Ezen két érték különbsége adja meg az indikátor értékét. Az indikátor előállításához kapcsolódó speciális szempontok A számítások az épületek energetikai tanúsítványain illetve az energetikai auditjelentés(ek)en alapulnak. Az indikátor minden olyan épületre alkalmazható, amelyet a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 1§ (2) bekezdése nem zár ki rendeltetése vagy egyéb adottságai alapján és hasznos alapterülete meghaladja az 50 nm-t.

Kapcsolódó fogalmak Éves elsődlegesenergia-fogyasztás (pimerenergia-fogyasztás) = a fejlesztés által érintett épület éves elsődlegesenergia-fogyasztása az érvényes energetikai tanúsítvány/energetikai auditjelentés szerint szorozva a fűtött alapterülettel A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának változása = projekt megkezdése előtt kibocsátott energetikai tanúsítványok/energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves primerenergia-fogyasztás - a projekt befejezése után kibocsátott energetikai tanúsítványok/energetikai auditjelentés(ek) alapján az éves primerenergia-fogyasztás

Igazoló dokumentumok A projekt megkezdése előtt és befejezése után kibocsátott energetikai tanúsítványok, illetve a vonatkozó energetikai auditjelentés(ek). Kapcsolódó jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 176/2008 (VI.30.) Korm. rend. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.



A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség mértékegysége típusa

PJ/év output / eredmény

Indikátor definíciója (leírás, cél) Az indikátor az adott és támogatott beruházás keretében beépített teljes megújuló energia-termelő kapacitás által előállított éves, (bruttó) energiamennyiséget mutatja be, mért adatok alapján, egyben jellemzi a kapacitás kihasználtságát is. Indikátor specifikumok OP indikátor: igen / nem










A támogatási szerződésben meghatározott vonatkozó mérföldkő szerint.

Nem releváns.

Számítási mód A bázisérték kiszámítása: a megvalósíthatósági tanulmányban kimutatott éves érték. Tervérték teljesülésének elvárt időpontja A „fenntartási időszak” támogatási szerződésben meghatározott időszakának zárónapja. Tényérték (aktuális érték) kiszámítása Időpont - amikor a tényértéket ki kell számolni, avagy a jelentéstételi kötelezettség időpontja


A „fenntartási időszak”-ra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség támogatási szerződésben rögzített időpontja.

Projekt megvalósítás zárásának és első jelentéstételi kötelezettség, vagy két jelentéstételi kötelezettség közti időszak.

Számítási mód Az adott, megújuló energiaforrásokat (is) használó, támogatási forrásokból létrejött beruházás átadásától vagy az adott naptéri év elejétől a naptári év végéig tartó időszakban, megújuló energiaforrás(ok) felhasználásával megtermelt energia bruttó mennyisége, mért adatok alapján. Bruttó mennyiség: a saját fogyasztásra termelt és (az esetleges) hálózatra táplált energia összessége. Az indikátor előállításához kapcsolódó speciális szempontok


2/2

Kapcsolódó fogalmak Megújuló energiaforrásból előállított energia: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia, úgymint szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája Igazoló dokumentumok A megújulóenergia-termelő berendezés típusától, fajtájától függő, a berendezés részét képező mérő- illetve számláló berendezés által mért, rögzített megtermelt energia mennyiséget bemutató dokumentum, jegyzőkönyv (például időszaki lekérdezések éves összegzése). Kapcsolódó jogszabályok



Megújuló energiaforrások: A megújulóenergia-termelés további kapacitása mértékegysége típusa

MW output / eredmény

Indikátor definíciója (leírás, cél) A projekt keretében a megújuló energiaforrásokat termelő létesítmények energiatermelő kapacitásának (beleértve mind az elektromos, mind a hőenergia előállítását) növekedése, mely a fejlesztés / beruházás eredményképpen (építés, felszerelés) áll elő.

Indikátor specifikumok OP indikátor: igen / nem



tervtől való eltérés %-ban: 200%







NEM RELEVÁNS

NEM RELEVÁNS

Számítási mód A bázisérték kötelezően 0. Tervérték teljesülésének elvárt időpontja A projekt fizikai befejezés napja. Tényérték (aktuális érték) kiszámítása Időpont - amikor a tényértéket ki kell számolni, avagy a jelentéstételi kötelezettség időpontja



A pénzügyileg lezárt projekt esetében a projekt kezdetétől a pénzügyi zárásig eltelt idő.

Számítási mód Új létesítmények esetében a beruházás által a műszaki-pénzügyi tervekben rögzített maximális energiatermelő potenciál.

Az indikátor előállításához kapcsolódó speciális szempontok


2/2

Kapcsolódó fogalmak Megújuló energiaforrásból előállított energia: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia, úgymint szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája Igazoló dokumentumok Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv Kapcsolódó jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről



Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése mértékegysége típusa

CO2-egyenérték tonnában output / eredmény

Indikátor definíciója (leírás, cél) A támogatott projekt keretében fejlesztett létesítmények üvegházhatású gáz-kibocsátásának a projekt eredményeképpen bekövetkező becsült éves csökkenése Indikátor specifikumok OP indikátor: igen / nem



tervtől való eltérés %-ban: 200







NEM RELEVÁNS

NEM RELEVÁNS

Számítási mód A bázisérték kötelezően 0. Tervérték teljesülésének elvárt időpontja A projekt fizikai befejezésének napja. Tényérték (aktuális érték) kiszámítása Időpont - amikor a tényértéket ki kell számolni, avagy a jelentéstételi kötelezettség időpontja



Nem releváns.

Számítási mód Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése (tényérték) = fejlesztéssel érintett létesítmények fejlesztés előtti és fejlesztés utáni üvegházhatású gáz-kibocsátásának különbsége (tonna CO2 egyenérték). Megújuló energiatermelés esetén a tervérték számítás alapja: támogatott létesítmények által kiváltott primerenergia mennyisége egy adott évben (vagy egy évvel projekt befejezése után, vagy a projekt befejezését követő naptári évben) A megújuló energiának ÜHG semlegesnek kell lennie és ki kell váltania nemmegújuló energiatermelést. A nem megújuló energia ÜHG hatását a tagállam a nem megújuló energiatermelés teljes ÜHG kibocsátása révén határozza meg. Energiatakarékossági intézkedések esetén a tervérték számítás alapja: A támogatott projektek elsődleges energiamegtakarítása, a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány által elvárt éves csökkenés alapján. A megtakarított energiának ÜHG semlegesnek kell lennie és ki kell váltania nem-megújuló energiatermelést. A nem megújuló energia ÜHG hatását a tagállam a nem megújuló energiatermelés teljes ÜHG kibocsátása révén határozza meg.


2/2

Az indikátor előállításához kapcsolódó speciális szempontok Az indikátor nem a teljes csökkenést mutatja be a programozási időszak alatt, hanem a várt éves csökkenést. Az indikátor azokra a beavatkozásokra vonatkozóan számítandó, amelyek közvetlenül célozzák a megújuló energia-termelést vagy az energiafogyasztás csökkentését, tehát használata csak ott kötelező, ahol releváns.

Kapcsolódó fogalmak

Igazoló dokumentumok Összegző jelentés a fejlesztett létesítmény üvegházhatású gáz-kibocsátásának a projekt eredményeképpen bekövetkező becsült éves csökkenéséről (a számítási eredmények bemutatásával együtt). Kapcsolódó jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

(TERVEZET) TOP 3 Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságokra való áttérés, kiemelten a városi területeken

Recommend Documents