MINISZTÉRIUM. (tervezet) 3. Verzió július

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Földügyi és Térképészeti Főosztály

A földügyi-térképészeti szakterület oktatás-továbbképzési stratégiája (tervezet) 3. Verzió

1998. július

2

Ez a tanulmány a földügyi-térképészeti szakterület oktatás-továbbképzés fejlesztésére vonatkozó középtávú stratégiája kialakítására készült, a szakterületi oktatási intézmények, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és független szakértők közreműködésével.

3

TARTALOM Vezetői összefoglaló A stratégiai anyag célja 1. Előzmények, a háttér bemutatása 1.1 A tanulmány készítés körülményei 1.2 A követett módszertan 1.3 Alapfeltételezések 2. A jelen helyzet értékelése 2.1 A működési környezet leírása 2.2 Szervezeti-működési elemzés 2.2.1 A szervezet felépítése 2.2.2 Emberi erőforrások 2.2.3 Finanszírozási kérdések 2.2.4 A működési terület elemzése (kérdőív) 2.3 A jelenlegi oktatás-továbbképzési rendszer vizsgálata 2.3.1 A jelenlegi oktatási szervezet struktúrája 2.3.2 A jelenlegi oktatási formák 2.3.3 A jelenlegi továbbképzési formák 2.3.4 Az IT-fejlesztési projektek és az emberi erőforrás fejlesztés 2.3.5 Az oktatás-továbbképzés vizsgálata 2.3.6 A jelenlegi pénzügyi források értékelése 2.4 Külföldi helyzetkép 3. A követelmények, célok 3.1 A földhivatalok előírt feladataiból adódó emberi erőforrás fejlesztési igények 3.1.1 Az elektronikus adatfeldolgozásra átállított ingatlannyilvántartás 3.1.2 Nemzeti Kataszteri Program 3.1.3 Általános birtokrendezés 3.1.4 Magyar Topográfiai Program 3.2 A környezet által közvetített igények 3.2.1 A földügyi szakterület igényei 3.2.2 Az általános - nem egy szakterülethez kötött - igények 3.3 A földhivatali szervezet belső szükségleteiből adódó igények 3.4 Kritikus sikertényezők 3.5 Célok 4. Feladatkitűzések 5. Technológiai, intézményfejlesztési stb. lehetőségek 5.1 A fejlődés általános tényezői 5.1.1 Hardver 5.1.2 Szoftver 5.1.3 Oktatási anyagok 5.1.4 Szervezet 5.2 A földhivatalok szükségleteiből adódó igények teljesítésének IT eszközei 5.3 A földhivatali továbbképzés intézményfejlesztési lehetőségei 6. Megoldási alternatívák 7. Forgatókönyv javaslatok Kiértékelés Melléklet

4

Vezetői összefoglaló A közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a piacgazdaság kiépülése, az információs társadalom kialakulásával, a közelgő EU csatlakozással kapcsolatos igények egyre inkább megkövetelik a földügyi igazgatás területén is, hogy jól képzett, naprakész szakmai ismeretekkel és nyelvtudással rendelkező köztisztviselők dolgozzanak. Ez úton lehet csak a közigazgatás megújhodásához kapcsolódóan a "szolgáltató állam" ideáját megvalósítani. Ahhoz, hogy ennek alapjait 2-3 éves távlatban lerakjuk, az alábbi kritikus sikertényezők kerültek megfogalmazásra: a) a földhivatali ügyintézés szinvonalának emelése b) a földhivatali munka hatékonyságának és szolgáltató jellegének erősítése c) versenyképes hazai munkaerő biztosítása a szakterület számára d) a munkavégzés új formái elterjedésének elősegítése e) felkészülés az elektronikus gazdaság működésében való részvételre f) az ún. élethosszon át tartó tanulás lehetőségének biztosítása g) a folyamatos továbbképzés érdekeltségének megteremtése. A kritikus sikertényezők - ill. az azokból levezetett, a tanulmányban részletezett célok elérése különböző finanszírozási, szervezési lehetőségek függvénye. A lehetőségek reális eseteire a következő forgatókönyvek fogalmazódtak meg: • 1. sz. forgatókönyv: "marad minden változatlan" - nincs érdemi változás, azaz nem tervezetten történik a hivatali oktatás-továbbképzés. • 2. sz. forgatókönyv: "átfogó reform" megközelítés - előre tervezetten gondoskodik a szakterületi oktatás-képzés, az új szakemberek kiképzésének szervezett megvalósításáról és feltételrendszerének kidolgozásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartás területén hiányzó felsőfokú képzés pótlásáról. Továbbá biztosítja a megvalósításhoz a műszaki infrastruktúrát is. • 3. sz. forgatókönyv: "fontolva haladás" - célkitűzéseiben megegyezik az előző verzióval, de időben elhúzva, lassabban, kisebb engedményekkel valósítja azokat meg. 4. sz. forgatókönyv: "célmegoldás" - külső oktatásszervezési cégre bízza a megoldást. A forgatókönyvek különböző mértékben elégítik ki a megfogalmazott célokat, ugyanakkor eltérő a forrásigényük, a megvalósítási kockázatuk. A "minden változatlan" (1) és a "célmegoldás" (4) forgatókönyvek olyan alapvető célokat sértenek, amelyek miatt választásuk nem javasolt. Az "átfogó reform" változat (2) lenne a legperspektívikusabb, de ezt csak más tárcákkal (BM, PM stb.) együttműködve, a közigazgatás korszerűsítésében tett érdemi lépésekkel együtt valósítható meg (egyébként túl magas mind a megvalósítási kockázata, mind a költségigénye). Amennyiben a feltételek biztosíthatók, ez felel meg legjobban a megfogalmazott kritikus sikertényezőknek, így mind a kormányzat, mind a szakterület érdekeinek. Finanszírozási igénye a jelenlegi költségvetési kereten túl mintegy 200 mFt. három év alatt. A "fontolva haladás" változat (3) megvalósítási kockázata kicsi, feltehetőleg a szükséges feltételeket az FVM minimális külső közreműködéssel (pl. BM rendelet) ki tudja alakítani. A szükséges többlet finanszírozási igény nem irreálisan nagy (100-120 mFt. három év alatt), így ezt a javaslatot célszerű elfogadni, ha sem a (2), sem a (4) változat feltételei nem állnak fenn.

5

A stratégiai anyag célja Az oktatási stratégiai anyag fő célja az, hogy megalapozza a földügyi igazgatás területén a professzionális továbbképzés általános bevezetését. Az anyag hasznos lehet arra is, hogy más szervezeteket tájékoztasson a földügyi igazgatás előrehaladásáról ezen a téren. Végül az oktatási stratégiai anyag az ügyfeleinket is tájékoztathatja arról, hogy hogyan biztosítjuk a megfelelő szintű szakmai hozzáértést egy egyre bonyolultabb, és gyorsan változó környezetben.

1. Előzmények, a háttér bemutatása A tanulmány készítésekor célszerűnek látszott speciálisan értelmezni a jelen helyzetet. A földhivatalokat érintően ugyanis éppen most indult be három jelentős projekt (NKP, regionális META, földrészlet mélységű információs rendszer), ami a jelenlegi állapoton lényegesen változtat. A tanulmányban ezeket a projekteket sikeresnek tételeztük fel és eredményükkel mint a jelen rendszer részével számoltunk. Az EU integrációból eredő követelményeket már figyelembe vettük a stratégia kialakításakor. 1.1 A tanulmány-készítés körülményei A Köztisztviselők jogállásáról szoló 1992. évi XXIII. törvény 1998 január elsejével hatályba lépett módosítása az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselők továbbképzésére. Ez főleg abban mutatkozik meg, hogy előírja a Kormánynak az iskolarendszeren kivüli továbbképzés pénzügyi feltételeinek a költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzatként való meghatározását. Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik. Kormányrendeletben kell intézkedni az előirányzat felhasználásának módjáról és feltételeiről. A továbbképzésre vonatkozó szabályokat szintén kormányrendelet fogja megállapítani. A rendszerességet és a tervszerűséget szolgálja a középtávú és éves továbbképzési tervek készítésének a kötelezettsége. A terveket a központi költségvetési szervek és más szervek állítják össze a Belügyminisztérium koordinálásával. Ezen stratégiának alkalmasnak kell lennie továbbképzési terv megalapozásához is. A szakterületünket érintő oktatáshoz kapcsolódó lényegesebb jogszabályok az alábbiak: • a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, • a felsőoktatásról szóló 1993.évi LXXX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvény, • az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiröl szóló 2/1997.(I.22.) MüM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993.(XII.30.) MüM rendelet, • a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994.(XII.15.) FM rendelet, • a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994.(XII.15.) FM rendelet módosításáról szóló 46/1998. (VI.16.) FM rendelet. Az átalakulóban lévő oktatási rendszerben szakterületünket illetően a szakképzésekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések karbantartása és megfelelő végrehajtása az elsődleges feladat. A szaktárca feladatai és egyúttal felelőssége is ezen a területen a

6

legnagyobb. Konkrétan a meglévő szakmai képzések követelményeinek minőségi meghatározása és szükség esetén új szakképzések kidolgozása. Fontos a képzések finanszírozási kereteinek a meghatározása a tervezhetőség érdekében, elismervén azt, hogy a befektetés sokszorosan megtérül. 1.2 Követett módszertan A munkacsoport részletesen foglalkozott az eddig még fel nem tárt igényekkel, azok elemzésével, valamint a földhivatali szervezet követelményeinek (kritikus sikertényezők, célok) megfelelő körülhatárolásával, figyelemmel a nemzetközi helyzetre. Általános stratégia a tervezéskor nem állt rendelkezésre, így ennek a résznek a meghatározása is a projekt része volt. A kidolgozásnál természetesen mind a rendelkezésre álló idő, mind a feladat jellege miatt értelemszerűen a módszertan egyszerűsítve lett. A tanulmány készítésénél szükségesnek tartottuk a munkába széleskörűen bevonni a földügyi szakágazat képviselőit, azért hogy a speciális nézőpontok, érdekek a tanulmányban megjelenjenek. Így került sor a tanulmányt készítő oktatási munkacsoport tagjainak felkérésére a felső- és középfokú oktatás , a földhivatalok, a FÖMI és az FTF szakértői közül. Az oktatási munkacsoport munkamódszere az alábbi volt: olyan végrehajtható stratégia elkészítése, amely nem csupán általánosságokat tartalmaz, hanem konkrét elemeket, feladatokat, lépéseket, a megvalósítás ütemezésével. Ennek lépései a következők: 1. A stratégia tematikájának meghatározása, logikai rendszerének kialakítása. A tematika egyes részei kidolgozóinak kijelölése. 2. A kidolgozott részek közös megtárgyalása, a részek összeillesztése. 3. Az elkészült tanulmány-terv széleskörű véleményeztetése, majd megvitatása. 4. A stratégiának a minisztérium Vezetői Értekezlete általi elfogadása, majd a konkrét feladatok megvalósításának elkezdése. 1.3 Alapfeltételezések. A szakmai munka jó szinvonalához áttekinthető és gyorsan reagálni képes képzési rendszer, tartalmas oktatás szükséges. Ehhez jól működő belső képzési rendszer kell ( értve ezalatt, hogy oktatás-továbbképzés földhivatalon belül is van, továbbá a földhivatal által támogatott külső oktatásban is résztvesz az apparátus). A földügyi szervezet feladatai a jövőben sem csökkennek, egyszerűsödnek. Az ingatlannyílvántartás számítógépes rendszere informatikai ismereteket is kíván. Az oktatás célhoz rendeltségének az eléréséhez össze kell hangolni a képzési formákat a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében.

2. A jelen helyzet értékelése A földügyi igazgatás jelenlegi helyzetének értékelése képezi a későbbi ajánlások kialakításának alapját. Ennek kapcsán át kellett tekinteni a működést meghatározó környezeti tényezőket, elemezni kellett a szervezet felépítését, működését, jellemzőit,

7

meg kellett vizsgálni az oktatás-továbbképzési rendszert, fel kellett tárni a meglévő továbbképzési igényeket. 2.1 A működési környezet leírása A földügyi igazgatás intézményi alapját képező földhivatalok legfőbb feladata az ingatlanokhoz kapcsolódó jogi, földrajzi és szakadatok pontos és naprakész vezetése, ami az állam által garantált tulajdonbiztonság, a piacgazdaság működésének fenntartásához nélkülözhetetlen. A számítógépen vezetett földügyi nyilvántartásnak fontos szerepe, hogy megbízható alapot nyújt a tulajdonviszonyok regisztrálásához, a jelzálog intézményrendszerének működtetéséhez, a rendeltetésszerű földhasználat állami ellenőrzéséhez, az építésigazgatási és birtokrendezési eljárásokhoz, a statisztikai adatgyűjtéshez. a) A földügyi szervezetre ható politikai, gazdasági és törvényességi erők Az államigazgatás területén a földhivatali szervezet kitüntetett szerepét az is mutatja, hogy ezt a szervezetet nem érintették azok a leépítések, amelyek tapasztalhatók voltak az igazgatás egyéb területein. A földhivatalok támogatása - az emberi erőforrások fejlesztése területén is - azonban nem volt olyan mértékű, mint amit a piacgazdaság működtetésében játszó szerepe megkívánt volna. Különösen ahhoz a helyzethez képest, ahonnan a rendszerváltás időszakában el kellett indulnia, figyelemmel a várható feladatokra. A földhivatali rendszer működtetésének törvényességi szabályozása megoldott, bár a jogi környezett komplex és az elmúlt időszakban gyakran változott, így nehezen követhető. A földhivatalok korszerűsítése még mai is jelentős mértékű nyugat-európai segélyprogram támogatással történik. Ezt a jövőben ki kell váltani, amelyhez megfelelő, előremutató stratégiák, pl. oktatás-továbbképzés tekintetében is, kialakítására van szükség. A hazai gazdasági élet fejlődése, a piacgazdaság kiépülése, a megélénkült ingatlanforgalom és hitelélet, valamint a kárpótlás és magánosítás eredményezte tulajdon átrendeződés, illetve a nemzetközi tőke betelepülése mind biztonságos, gyors, korszerű ingatlan-nyilvántartást és pontos, aktuális alaptérképeket követel, amelyekhez jól képzett, naprakész munkatársak rendelkezésre állása szükséges. b) A földhivatalok megnövekedett terheiről A rendszerváltás következtében többszázezer új ingatlan és tulajdonos bejegyzése vált szükségessé, továbbá az ingatlanforgalom megélénkülése, a hitelélet kialakulása, a digitális térképek használatának előtérbe kerülése mind megnövekedett és/vagy új feladatokat jelentenek a munkatársak számára. A földhivatalok a rendszerváltás kezdetén 6.5, napjainkban 9 millió, az ezredfordulón pedig több mint 10 millió ingatlan adatait kezelik. Ezen hatalmas feladatnövekedés miatt is került sor többek között a hagyományos adatkezelésnek számítógépes kezeléssel való kiváltására, amely új szemlélet, új ismeretek elsajátítását követeli meg. Az új ismeretek megszerzésére azonban csak a napi feladatok ellátása mellett van lehetőség, ami nagy terhet ró a földhivatali munkatársakra, és amit figyelembe kell venni az oktatás és továbbképzés formáinak megválasztásakor.

8

c) A földhivatalok és az információ technológiai(IT) fejlesztés Az elmúlt években jelentős nyugat-európai segélyprogram támogatással kialakult az az informatikai infrastruktúra, ami lehetővé teszi a földügyi információk megbízható és gyors számítógépes kezelését. Ezek a projektek elsősorban a műszaki fejlesztésre koncentráltak, a fogadókészség ütemes biztosítása - beleértve a humán erőforrás fejlesztést is - a magyar félre hárult, amelyhez nem álltak megfelelő pénzforrások rendelkezésre. Ezért ez a lemaradás a későbbiekben feltétlenül pótlandó. 2.2 Szervezeti-működési elemzés A szervezet főbb működési elemei abból adódnak, hogy az állam garantálja a tulajdonjog érvényesülését az ingatlan-nyilvántartás elemei - tulajdoni lapok, nyilvántartási térkép - révén. A rendszer lehetővé teszi emellett számos más, a földhöz kapcsolódó adat - földminősítés, -használat, -védelem - regisztrálását is. A hivatalok tehát a nyilvántartás jogi kérdései mellett, földmérés-térképezéshez, földminősítés és védelemhez, valamint földhasználathoz kapcsolódó műszaki, szakmai kérdésekkel, valamint az informatikai rendszer kezelésével kapcsolatos feladatokkal foglalkoznak. A fenti tevékenység ellátásához tehát a szakterületi oktatás-továbbképzés széles területet kell lefedjen. 2.2.1 A szervezet felépítése A földügyi igazgatás felépítése decentralizált jellegű. A szakterület szakmai felügyeletét az FM földügyi és térképészeti főosztálya (FTF) látja el. Az ez alatt elhelyezkedő intézményi struktúra a következő: - megyei földhivatalok (19 db.) és Fővárosi Földhivatal, - körzeti földhivatalok (114 db.) és Fővárosi Kerületek Földhivatala, - háttérintézmények: Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), Nemzeti Kataszteri Program Kht. (NKP Kht.). 2.2.2 Emberi erőforrások A földhivatalok 1998-ban több mint 4800 alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzeti hivatalokban átlag 30, max. 70 fő dolgozik (de Budapesten mintegy 300). A megyei hivataloknak átlag 40, max. 90 főnyi alkalmazottja van. Az említett létszám mintegy fele foglalkozik nyilvántartási és adminisztratív feladatokkal. A fenti munkatársak 25%-a rendelkezik felsőfokú képesítéssel. Az FVM FTF 30, a FÖMI mintegy 150 és az NKP Kht. 11 főt foglalkoztat. A mintegy 5000 munkatárs ingatlan-nyilvántartókat, jogászokat, földmérőket, földügyi, mezőgazdasági és pénzügyi szakembereket, informatikusokat, adminisztratív ügykezelőket foglal magába. Az iskola rendszerű oktatási tevékenység még nem alkalmazkodott teljesen az új követelményekhez, ezért a jogi és az informatikai ismeretek megfelelő szintű integrálása a földhivatali munkatársak oktatásába még megoldandó feladat.

9

2.2.3 Finanszírozási kérdések A földhivatalok, a FÖMI és az NKP Kht. működtetése az állami költségvetésből történik. A földhivatalok költségvetését még mai is a báziselvre alapozva tervezik. Ebben korábban nem jelent meg az oktatás-továbbképzés költsége, így ma sem áll rendelkezésre erre a célra fordítható célzott forrás. A műszaki korszerűsítési programokhoz tartozó oktatás csak az informatikai rendszer működtetéséhez kapcsolódott, ill. kapcsolódik, és egyszeri tevékenység, amelynek megismétlése vagy bővítése az érintett projekt költségvetéséből nem lehetséges. A számítógépesítés bevezetésekor, illetve az NKP indításakor állt rendelkezésre elkülönített pénzforrás oktatásra, a földhivatali fogadókészség biztosítására. Ez azonban a megkívánt folyamatos továbbképzés megvalósítására nem megoldás. 2.2.4 Az emberi erőforrás fejlesztés elemzése Az emberi erőforrás fejlesztés iránti igények elemzése a földhivatalokhoz kiküldött kérdőívek alapján történt. A továbbképzésre vonatkozó kérdőívek kérdéseit a FÖMI földügyi továbbképzési és dokumentációs osztálya (FTDO) állította össze. A kérdések három fő területre vonatkoztak, úgymint a szakmai, a számítógépes és az idegen nyelvi ismeretekre (1. melléklet Kérdőív I. és 2. melléklet Kérdőív II.). A kérdőív végleges verzióját az FVM FTF hagyta jóvá, majd kitöltésre megküldte a fővárosi és megyei földhivatalokhoz. A válaszok beérkezése után a kiértékelést a FÖMI FTDO munkacsoportja végezte el. A kiértékelést nehezítette, hogy a kérdőívek kézzel kerültek kitöltésre így az adatok kinyerése is kézi munkával kellett történjék. A további adatfeldolgozást már táblázatkezelő programmal végezték. A továbbképzési kérdőívek kiértékelése A kiértékelést a fővárosra és a megyékre készítették el. A teljes anyag 270 db. A4 oldalt tesz ki. Ezekből országos összesítések készültek. A Kérdőív I.-re adott válaszok országos összesítője: életkor és végzettség (3. melléklet) Ezt a kérdőívet a földhivatalok töltötték ki, így a válaszadás 100 %-os. A következő lényeges megállapításokat lehet ennek alapján megtenni: • A dolgozók közel fele (45%) középkorú (35-50 között), kevés a 25 év alatti (11%) • A középfokú végzettség a legjellemzőbb (68%). • A felsőfokú végzettségűek közül a földmérő mérnök a legjellemzőbb (42%) és nagyon kevés az informatikusok aránya (2%). Megjegyzések (az országostól nagyon eltérő esetek): • Budapest nagyon kevés a válaszadó (28%), kevés a felsőfokú végzettségű (13%) • Bács-Kiskun sok válaszadó (71%), kevés a felsőfokú földmérő végzettségű (25%) • Baranya nagy a felsőfokú (65%), és a középiskolai (40%) végzettségű földmérők száma

10

• Békés • • • • • • • • • • • • • •

Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Tolna Vas

• Veszprém • Zala

sok válaszadó (72%), kevés az egyetemi végzettségű dolgozó (3%) kevés válaszadó (23%) kevés egyetemi végzettségű (3%) magas a felsőfokú informatikusok száma (6%) sok válaszadó (81%) sok egyetemi végzettségű (15%) kevés válaszadó (24%) kevesebb felsőfokú földmérő (24%) sok válaszadó (80%) nagy a felsőfokú (62%) és a középiskolai (55%) végzettségű földmérők száma kevés válaszadó (38%) kevés a felsőfokú végzettségű földmérő (4%!)

A Kérdőív II.-re adott válaszok országos összesítője (4. melléklet) Ezt a kérdőívet a földhivatali dolgozók név nélkül töltötték ki és csupán 54% válaszolt. (A százalékos arányok a válaszadó dolgozókra vonatkoznak. Az felsorolások fontossági sorrend alapján készültek. ) 1. Az utolsó 5 évben a dolgozók fele (51%) vett részt továbbképzésen. 2. Szakmai továbbképzésen a válaszadók 85%-a szeretne résztvenni. A legtöbb érdeklődő a következő témakörök iránt: • • • •

ingatlan-nyilvántartás jog informatika térinformatika

3. A válaszadók 95%-a igényel számítógép-ismereteket. 4. Operációs rendszerek közül még mindig a DOS-t használják a legtöbben. 5. • • • •

A leggyakrabban használt szoftverek: MS Word KDIR ITR MS Excel A többi felsorolt szoftver használata nem számottevő.

6. Programozási ismeretekkel mindössze 8% rendelkezik.

11

7. Rendszerszervezési ismeretekkel mindössze 6% rendelkezik. 8. A felsorolt adatbázis kezelők közül legtöbben Oracle-t használnak. 9. Internetet mindössze 5% tud használni, és csak 3%-nak van hozzáférési lehetősége. 10. Számítógépes továbbképzést 84% igényel. A számítógépes tanfolyamok közül a következők iránt érdeklődnek a legtöbben: • TAKAROS • Windows alapismeretek • Hálózati alapismeretek • Internet • Adatbáziskezelők 11. Idegen nyelvet a válaszadók 17% érzi szükségeshez munkájához. 12. Nyelvvizsgával mindössze 4%(!) rendelkezik. 13. A válaszadók 92%-a(!) igényli az idegen nyelvi továbbképzést. A legnagyobb érdeklődés angol (alap- ill. középfokú) és német (alap- ill. középfokú) nyelv iránt van. 2.3 A jelenlegi oktatás-továbbképzési rendszer vizsgálata 2.3.1. A jelenlegi oktatási szervezet struktúrája Az intézményesülés formái, a szakképzés szintjei Középfokú szakképzés

Iskolarendszerű képzések -

Iskolarendszeren kívüli képzések fotogrammetriai kiértékelő földügyi számítógépes adatkezelő ingatlan-nyilvántartási ügyintéző térképtáros

- földmérő technikus - térképész technikus - földügyi térinformatikai szaktechnikus - kataszteri szaktechnikus - létesítmény-geodéta szaktechnikus - távérzékelési szaktechnikus

12

Felsőfokú szakképzés

főiskolai alapképzés - földmérő mérnök - földrendező mérnök főiskolai posztgraduális képzés (szakmérnökképzés) - térinformatikai szakmérnök (Tempus OLLO, DLG) - ingatlankataszteri szakmérnök - UNIGIS - PRONET

2.3.1.1. Iskolarendszerű képzések a) Középfokú földmérő és térképész szakképzés Történeti áttekintés Az iskolarendszerű középfokú földmérő szakképzés, négyéves nappali tagozatos formában 23-101 szakmaszámmal, 1967-ben indult az ország négy városában: Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett és Szombathelyen. A szakképzés struktúrája 5+1 formában valósult meg: heti 4 nap elméleti és 1 nap gyakorlat oktatás. A tanulók a negyedik év végén a sikeres szakmai érettségi vizsga letételét követően középfokú földmérő minősítést szereztek. Érettségi-képesítő vizsgát magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, földméréstan, fotogrammetria, valamint szakmai gyakorlat tantárgyakból kellett tenni. 1972-től a középfokú földmérő szakképzés a budapesti szakközépiskolában is megkezdődött, itt 1979-től lehetőség volt arra, hogy a tanulók a földmérő képzés mellett, a 23-102 szakmaszámú középfokú térképész szakot válasszák. A középfokú földmérő képzettséget szerzett tanulók, kettő év szakmai gyakorlat után egy éves levelező tagozatos képzést követően technikus-minősítő vizsgát tehettek - a földmérők Pécsett, a térképészek Budapesten. A 70-es évek közepétől a képzés igény szerint - elsősorban a szakmai nagyvállalatok, BGTV, PGTV, KV, szakképzetlen, csak érettségivel, vagy céltanfolyami végzettséggel rendelkező dolgozói számára - levelező tagozaton is megkezdődött. 1980-tól a tantervi reform keretében megújult a középfokú földmérő és térképész szakképzés, az első tizenhárom év tapasztalatait felhasználva a tananyagon belüli súlypont módosításokra került sor, új szakmai tantárgyak oktatása kezdődött meg: "A magyar földmérés és térképészet története", "Számítástechnikai és automatizálási ismeretek", valamint elkészült a mai napig használt szakmai tankönyvek generációja. 1985 szeptemberétől kísérleti jelleggel a budapesti szakközépiskolában megkezdődött a földmérő és térképész szakképzés ötéves nappali tagozatos formában kísérleti jelleggel, 81-0100 szakmaszámmal. Az első öt év tapasztalatai alapján a földmérő és térképész szakokat újra külön választották és 1990-től Pécsét és Szombathelyen, 1991-től Miskolcon, 1992-től Békéscsabán bevezetésre került az ötéves nappali tagozatos földmérő technikus képzés. Budapesten a földmérő és térképész technikusképzés igény szerint esetleg csoportbontásban (félosztállyal) valósul meg. A negyedik év végén csak

13

közismereti tantárgyakból magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika tesznek érettségi vizsgát a diákok, majd pályát módosítanak, vagy felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, vagy - általában az osztályok létszámának 2/3 része - az ötödik technikusképző osztályban marad és így technikusképesítő vizsgát tehet, földméréstan, fotogrammetria, földméréstan gyakorlat tantárgyakból, (a térképész technikus képesítő vizsga tárgyai: földméréstan, kartográfia, térképészeti gyakorlat, földméréstan gyakorlat). A szakmai órák száma az öt év alatt: - a 81-0100 földmérő technikus szakon 2836 óra (46 % elmélet + 54 % gyakorlat) - a 81-0100 térképész technikus szakon 2872 óra(44 % elmélet + 56 % gyakorlat 1998. január 01. óta középfokú szakképzés csak az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint indítható! A földügyi, földmérési és térképészeti ágazatban, középfokon a következő szakképzések léteznek: - földmérő technikus 2832 órában (50-50 % elmélet és gyakorlat) - térképész technikus 2904 órában (50-50 % elmélet és gyakorlat) b) Felsőfokú földmérő és térképész szakképzés Soproni Egyetem Földmérő és Földrendezői Főiskolai Kara Történeti áttekintés A főiskola rendszerű szakképzés gyökerei 1958-ra vezethetők vissza, amikor az ÁFTH kollégiuma augusztus 20.-i határozatával rendelkezett az állami földmérés szakember hiányának pótlására megszervezendő képzés megindítására. Ennek következményeként 1959-ben a székesfehérvári Jáky József technikumban megindult az érettségire épülő két éves földmérőtechnikus képzés, majd a magyar (elsősorban a felsőfokú) oktatási szerkezet átalakításával. 1962-ben létrejön az ÁFTH önálló intézményeként a Felsőfokú Földmérési Technikum. Az ágazat szakember utánpótlásának zömét adó iskolában 1972-ig folyik a felsőfokú földmérő-technikus képzés. 1972-ben a magyar felsőfokú oktatás átszervezéskor megszűnnek a felsőfokú technikumok. A nagyobb intézmények önálló főiskolákká alakulnak, a kisebbek vagy megszűnnek, vagy egyetemek főiskolai karaként léteznek tovább. Az ágazat 1967-től folyó FM irányítása, valamint a mezőgazdasági tárcához tartozó Soproni Egyetem úttörő szerepe az önálló magyar földmérőmérnök-képzés megindításában együttesen indokolják, hogy a technikum jogutódja a Soproni Egyetem főiskolai karaként működjön tovább. Az alapképzésben megjelenik a földmérő szak mellett a földrendező szak. A Kar alapítását elrendelő 1032/1972.(V.31.) MT határozat az alapképzés mellett a Kar feladatává teszi az ágazati vezetők és szakemberek továbbképzését is. A jelenlegi oktatási szervezet struktúrája A főiskolai rendszerű oktatási szervezet jelenlegi struktúráját a bevezető táblázat tartalmazza. A karon az alapképzésben jelenleg két tagozaton - nappali és levelező - és két szakon földmérő és földrendező - folyik képzés. A szakmai igények kielégítése néhány év szünet után, 1995-től vannak újra hallgatóink a levelező tagozaton. Az alapképzés után a speciális szakmai ismeretek megszerzése ill. azok elmélyítését a posztgraduális képzés segíti. Az iskolarendszerű továbbképzések időtartama három vagy négy félév.

14

Ezek mellett a képzési formák mellett esetenként ad hoc jelleggel bizonyos szakmai feladatokra való felkészülést segítendő iskolarendszeren kivül is szerveződnek oktatási projektek (pl. NKP). Ezekben a projektekben a felkészült főiskolai oktató gárda kiegészül a gyakorló szakemberek és a társintézmények tapasztalt oktatóinak köréből. BME Földmérő és Térinformatikai Szak Történeti áttekintés Az egyetem szintű földmérőmérnöki képzés hagyományai selmecbányáig nyúlnak vissza, ahol együttesen történt a bányamérnök és a földmérők képzése. Ezt követően a soproni Erdészeti Egyetemen folyt földmérőképzés, amely 1954-ben Miskolcra települt át folyamatosan a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Itt ugyancsak a bánymérőket és a földmérőket egy szakon képezték. 1995-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki egyetem Mérnöki Karán létesítettek földmérő szakot. Azóta is itt folyik a képzés, illetőleg az Egyetem jogutódjának (Budapesti Műszaki Egyetem) Építőmérnöki Karán, 1993-tól Földmérő- és Térinformatikai Szak elnevezéssel. A jelenlegi oktatási szervezet struktúrája A mérnöki tervezés a földnyilvántartás, a honvédelmi tevékenység, a környezetvédelem, a városigazgatás elképzelhetetlen megfelelő térképek nélkül. Földmérő és térinformatikai mérnökképzés fontos alkalmazási területe még a tervezett mérnöki létesítmények helyzetének és a megváltozott birtokhatár pontoknak szabatos kitűzése, a mérnöki létesítmények mozgásának vizsgálata. A legújabb alkalmazási terület a márművek navigálásával kapcsolatos feladatok. Az előzőekben felsorolt feladatok végrehajtásához a földmérő- és térinformatika szak hallgatói különböző mérési és számítási módszereket alkalmaznak. A különböző eredetű mérési eredmények feldolgozására a szak hallgatói gyakran igen bonyolult matematikai módszereket és eljárásokat is felhasználnak a számítástechnika, az informatika fejlődése vezetett a térinformatika kialakulásához. A térinformatika korunk egyik leggyorsabban fejlődő technológiája. A térinformatikai rendszerek legfontosabb fajtái az üzem és városirányítási, kisüzemi, környezetvizsgálati és ingatlan-nyilvántartási rendszerek. Mind a földmérőmérnöki, mind a térinformatikai feladatok ellátásához igen hasznosak a különböző mérnöki ismeretek. Ennek érdekében a földmérő és térinformatika szak hallgatói az építőmérnöki szak törzs tananyagának közlekedéssel, vízgazdálkodással, városépítéssel összefüggő tantárgyait is hallgatják. 2.3.1.2. Iskolarendszeren kivül is működtethető szakképzés a) Iskolarendszeren kivül is mükődtethető középfokú földmérő és térképész szakképzés Csak érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára - ingatlan-nyilvántartási ügyintéző 500 órában - fotogrammetriai kiértékelő 500 órában - földügyi számítógépes adatkezelő 500 órában - térképtáros 500 órában Csak földmérő, vagy térképész technikusi oklevéllel rendelkezők számára - földügyi térinformatikai szaktechnikus 500 órában - távérzékelési szaktechnikus 500 órában

15

- kataszteri szaktechnikus - létesítmény geodéta szaktechnikus

500 órában 500 órában

Valamennyi középfokú födmérési és térképész szakképzés formai elméleti és gyakorlati óráinak aránya 50-50 %. b) Iskolarendszeren kivül is működtethető felsőfokú földmérő és térképész szakképzések A főiskolai karon jelenleg ilyen képzés nincs. 2.3.2. A jelenlegi oktatási formák a) A jelenlegi középfokú oktatási formák - alapképzések • a 23-101 szakmaszámú középfokú földmérőképzés levelező tagozaton a budapesti szakközépiskolában még folyik, az utolsó vizsga 1999 júniusában várható, új osztály ebben a formában nem indítható! • a 81-0100 szakmaszámú földmérő és térképész technikusképzés nappali- esetleg igény szerint levelező- tagozaton folyik mind az öt szakközépiskolában, térképész technikusi végzettség csak Budapesten szerezhető. Az utolsó 81-0100 szakmaszám szerinti vizsgák 2002-ben várhatóak, új évfolyamok sem nappali, sem levelező formában nem indíthatóak! • az OKJ szerinti földmérő, valamint térképész technikusképzés "Szakmai és vizsgáztatási követelményei" -t a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII.15.) és ennek módosítása a 10/1996.(IV. 24.) FM, rendelettel a földművelésügyi miniszter engedélyezte, a MÉM. Értesítő XL VII.évf. 14. számában megjelent, illetve az ASZI füzet formában kiadta. A képzés "Központi program"-ja (régen tanterv) is elkészült, a földművelésügyi miniszter 48 166/II./1998. számon engedélyezte és mágneslemezen az ASZI-től igényelhető. A szakképzés a régi tankönyvek alapján folytatható, de az új tankönyvek elkészítése is folyamatban van.1998. január 01. után középfokú szakképzés csak az OKJ. szerint indítható! A földmérési és térképészeti ágazat vonatkozásában a tanügyi dokumentáció teljes körben rendelkezésre áll, a szakképzés személyi és tárgyi feltételei az indításhoz elégségesek mind az öt szakközépiskolában. A jelenleg érvényes rendelkezések szerint 1998 és 2002 között, a NAT teljes körű bevezetéséig az ún. átmeneti időszakban a középfokú földmérő és térképész technikusképzés lehetőségei a következők: - A 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig 5 éves, a 81-0100 típusú képzéshez legjobban hasonlító modell, érettségi vizsga (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv) és elágazási lehetőség (pályamódosítás, felsőoktatási intézményben való továbbtanulás, tanulmányok folytatása a technikusképző évfolyamon) a 12. évfolyam végén lehetséges. A közismereti tantárgyak között megjelenik az "Informatikai és számítástechnikai ismeretek" tantárgy, már a 9. évfolyamtól, a szakmai tantárgyak a 9. és 10. évfolyamon csak alapozó szakmai orientációs célokat szolgálhatnak (ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, térképismeret stb.). - A 13. évfolyamon heti 5 órában szabadon választható szakmai tantárgyak szerepelnek (szakmai idegennyelv, távérzékelés, térinformatika stb.)

16

- A 11. évfolyamtól a 13. évfolyamig 3 éves, az előző modell sajátos változata, belépés az alapvizsgát követően a 11. évfolyamon, ebben az esetben az alapozó és orientációs tantárgyakat pótoltatni kell. - A 13. és 14. évfolyamon 2 éves ún. 100%-os modell, a belépés az érettségit követően történik. Az OKJ szerinti földmérő és térképész technikus képzés esetén a technikusképesítő vizsga tárgyai: - földméréstan (írásbeli és szóbeli), - ingatlan-nyilvántartási, jogi és államigazgatási ismeretek (szóbeli), - kiegészítő szakmai ismeretek (szóbeli, mely tartalmazza a fotogrammetria, topográfia, geodéziai számítástechnika és a gazdasági, szervezési ismeretek témaköreit), - szakmai gyakorlat (szakdolgozat készítése). 1998. szeptemberétől mind az öt szakközépiskola 9. évfolyamán az OKJ. szerinti, 10., 11., 12., és 13. évfolyamán a 81-0100 szakmaszámú földmérő és térképész szakképzés folyik, nappali tagozaton, levelező tagozaton a budapesti szakközépiskolában 1999-ig még a 23-101 szakmaszámú középfokú földmérőket is képeznek. b) A jelenlegi felsőfokú oktatási formák 1. Főiskolai képzés A főiskolai végzettséget jelentő hároméves alapképzés dokumentumai a képzés célját két szakra, földmérő és földrendező szakra határozzák meg. A képzés kereteit a tantervek, tartalmát a tantárgyi programok adják. A tantárgyi programok rendszeresen, a tantervek néhány évenként követik a tudományterület változásait, a gyors technológiai, technikai fejlődést. Az alapképzés időtartama nappali tagozaton 6 félév, az egyes félévek szorgalmi időszaka 13-14 hét, a heti óraszám 30. A levelező tagozaton az oktatás 8 féléves, össz óraszáma 800. A jelenleg érvényben lévő tanterv szerint az 1-2. szemeszterben történik a természet- és társadalomtudományi alapképzés, részben szakmai alapképzés, a 3-4. szemeszterben a szakmai képzés (mindkét szakon azonos), az 5-6. szemeszterben a földmérő és földrendező szakképzés. A képzés tartalmi irányai és ezek arányai: - természettudományi alapismeretek - gazdasági és humán ismeretek - szakmai törzsanyag - differenciált szakmai ismeretek - szakdolgozat - gyakorlati képzés

529 óra 494 óra 1211 óra 312 óra 126 óra 546 óra

16% 15% 38% 10% 4% 17%

A képzésre fordított összes óra 3228. Földmérő szakon az elméleti órák száma 1162 (36%), a gyakorlati óráké 2066 (64%). Ugyanezen adatok a földrendező szakon 1148 (35%), ill. 2080 (65%). A két szak tanterve az 1-4. félévekben azonos. A differenciált szakmai anyag tárgyai az 5-6. félévekben vehetők fel. A tanulmányi idő alatt a hallgatóknak 2 szigorlatot (matematika, geodézia) és 32 kollokviumot kell letenniük. A félévenkénti elméleti és gyakorlati képzéseket egészítik ki az intézeti terepgyakorlatok (4 hét geodézia, 2 hét országos felmérés, 2 hét topográfia, 2 hét alappontsűrítés) és a 3 hetes üzemi gyakorlatok.

17

Az oklevél megszerzéséhez valamennyi tárgy eredményes elvégzése mellett a hallgatók szakdolgozatot készítenek, majd záróvizsgát tesznek. A szakdolgozatok témakörei a választott szaknak megfelelő felmérési, alapmunkálati, mérnökgeodéziai, fotogrammetriai, távérzékelési vagy térinformatikai mérnöki feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a konzulens irányítása mellett el tud végezni. A szakdolgozatban a jelöltek igazolják, hogy képesek a szakirodalom használatára, valamint azt, hogy a technológiai és ökonómiai ismereteket konkrét feladatokban alkalmazni tudják. A képzés komplex záróvizsgával zárul. a záróvizsga bizottságokban a belső és külső tagok aránya közel 50-50%. A külső tagok a földmérés számos szakterületéről kerülnek ki (FM FTF, BME, SE, MH TÉHI, NKP Kht., FÖMI, stb.). Sikeres záróvizsga alapján a főiskola a jelölt számára a szakokra vonatkozó tantervben meghatározott szakképesítési megjelölést (földmérő mérnök, földrendező mérnök) is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél minősítését a záróvizsga, valamint a szigorlati átlag nem kerekített egyszerű számtani középértéke adja. 2. Földmérő és térinformatika egyetemi szak A földmérő és térinformatika szak oktatása a BME Mérnöki Karán történik. Az Építőmérnöki Karon oktatott két szak: Az Építőmérnöki Szak, valamint a Földmérő- és Térinformatika Szak tantervei struktúrában csaknem azonosak, sok közös együtt oktatott tárgyat tartalmaznak, különösen a képzés első időszakában, az úgynevezett törzsképzésben. Az eltérések természetesen a szakmai képzésben a választható és végszigorlati tárgyak körében mutatkoznak. A tananyag mintegy 2/3 részét a kötelező törzsanyag, 1/3 részét pedig választható differenciált szakmai anyag alkotja. A törzsanyag kredit pontértéke 200, a differenciált szakmai anyag kredit pontértéke 100, azaz összesen 300 kreditpont szükséges a diploma megszerzéséhez. A törzstárgyak kitöltik az 1-től 4-ig szemesztert, de jelen vannak egészen a 9-ik szemeszterig. Több közös tárgy van az építő szak tantervével, de a geodéziai jellegű törzstárgyak is megjelennek. A 4-ik szemesztert követő alapszigorlat tárgyai matematika és geodézia. A törzsanyag tantárgyai a kiadott kormányrendelet értesítéses követelményei szerint a következő csoportba sorolhatók: - természettudományos alapismeretek, - gazdasági és humán ismeretek, - szakmai törzsanyag, - differenciált szakmai ismeretek, - szakmai gyakorlat. A választható tárgyak köre már markánsan a földmérő- és térinformatikai mérnöki irányú szakmai képzést szolgálják. A rendszer rugalmas, a tantárgyválasztás a hallgatók érdeklődési körének megfelelően történik, sőt az is megengedett, hogy a hallgató egy végszigorlati tantárgy csoportot az építőmérnöki tantárgy csoportból válasszon. A képzés diplomaterv készítésével és záróvizsgával zárul. A diplomatervek témái: GPS technika különböző alkalmazásai, mozgásvizsgálati hálózatok, fotogrammetriai alkalmazások, különböző térinformatikai jellegű feladatok. A diplomaterv a 10. Szemeszterben készül. A diplomaterv készítését egy belső és egy külső konzulens felügyeli. A záróvizsga a diplomaterv ismertetésével kezdődik. A záróvizsga bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a hallgatóknak a diplomatervvel kapcsolatban. Ezt követi a

18

záróvizsga. A záróvizsga tantárgyakból az érintett tanszékek közreműködésével kérdéseket állítunk össze és a hallgatók ezek alapján készülnek fel. A feleleteket, valamint a diplomatervet és annak előadását, a példákra adott válaszokat a vizsgabizottság a hallgatók szereplését követően zárt ülésen értékeli. A záróvizsgabizottságnak mindig van legalább két külső tagja, akik a szakterület neves képviselőiből kerülnek ki. 2.3.3. A jelenlegi továbbképzési formák a) A jelenlegi középfokú továbbképzési formák Csak érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára, szervezhető iskolarendszeren kívüli továbbképzési formák: - ingatlan-nyilvántartási ügyintéző 500 órában - fotogrammetriai kiértékelő 500 órában - földügyi számítógépes adatkezelő 500 órában - térképtáros 500 órában Csak földmérő, vagy térképész technikusi oklevéllel rendelkezők számára, szervezhető iskolarendszeren kívüli továbbképzési formák: - földügyi térinformatikai szaktechnikus 500 órában - távérzékelési szaktechnikus 500 órában - kataszteri szaktechnikus 500 órában - létesítmény geodéta szaktechnikus 500 órában A fenti nyolc iskolarendszeren kívül is szervezhető szakképzés "Szakmai és vizsgáztatási követelményei"-t a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994.(XII. 15.) és ennek módosítása a 10/1996.(IV.24.) FM. rendelettel a földművelésügyi miniszter engedélyezte, ezek közül földügyi számítógépes adatkezelő, az ingatlannyilvántartási ügyintéző, a fotogrammetriai kiértékelő és a térképtáros a MÉM Értesítő XLVII.évf. 14. számában megjelent, illetve az ASZI füzet formában kiadta, a négy szaktechnikusi képzés füzeteinek kiadása az ASZI-ben folyamatban van. A képzések "Központi program"-jait (régen tanterv) nem kell elkészíteni. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén csak akkor indítható a képzés, ha a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján készített és jóváhagyott (szakoktatási szakértő) Képzési Program elkészült és ennek birtokában megtörtént a Megyei Munkaügyi Központban a regisztrálás. A földügyi számítógépes adatkezelő, az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, a fotogrammetriai kiértékelő, a térképtáros és a földügyi térinformatikai szaktechnikus szakok képzési programjai még 1998-ban elkészülnek. A vizsgákat csak az öt szakközépiskola szervezheti. b) A jelenlegi felsőfokú továbbképzési formák 1. A Soproni Egyetem székesfehérvári főiskolai karán folyó továbbképzések A főiskolai karon az üzemmérnökök továbbképzése 1978-ban kezdődött a geodéziai adatfeldolgozás, az ipari geodézia és a fotogrammetria szakon. A levelező rendszerű három féléves továbbképzés szakdolgozat készítésével és államvizsgával zárult. Elsősorban az ipari geodézia és a geodéziai adatfeldolgozó szak volt népszerű. 1989-től az új szakmai igényeknek megfelelően a továbbképzés megújult és két új szak létesült. Ezek elnevezése térinformatika és geodéziai alapjai, valamint ingatlankataszteri szak volt. A térinformatika és geodéziai alapjai szakon az alábbi tantárgyakat vették fel a hallgatók: matematika, elektrotechnika, adatfeldolgozás, földi mérőrendszerek,

19

kiegyenlítő számítás, számítástechnika, távérzékelés, térinformatika. Az ingatlankataszteri szak tantárgyai: föld- és területrendezés, földmérési, adatfeldolgozás, ingatlan-nyilvántartás, jogi ismeretek, korszerű adatgyűjtő rendszerek, közigazgatási ismeretek, országos felmérés, számítástechnika, szakmatörténet, talaj- és földművelésügyi ismeretek, távérzékelés, térinformatikai rendszerek. Mindkét továbbképzési forma másfél év időtartamú volt és 270 óra oktatási időt foglalt magába. A térinformatika szakon 1994-ig négyszer indult a képzés, általában 20-25 volt a hallgatók száma. 1994 után tartalmilag tovább korszerűsödött a két szakon folyó továbbképzés, amelyek jelenlegi elnevezése: térinformatika illetve ingatlankataszteri szakmérnökképzés. E két szak akkreditálása 1997-ben történt meg. A térinformatikai továbbképzés az utóbbi időben távoktatási formájúvá alakult át, amelyet a Phare program is támogat. A következőkben e két akkreditált szak és a többi továbbképzési forma sajátosságait foglaljuk össze. Térinformatikai szakmérnöki szak A térinformatikai szakon folyó továbbképzés jelenleg távoktatásos formában folyik, a Phare program támogatásával, DLG elnevezéssel. (Distance Learning in GIS). A tananyag 7 modulból áll, amelyek kidolgozásában a holland ITC, az FM FTF, a FÖMI, a BME, az ELTE és a Geometria Térinformatika Rendszerház Kft. is részt vettek. 1997 tavaszán indult az első ilyen jellegű képzés 17 fős létszámmal, amelyet sikerült megőrizni. Az egyes modulok elnevezése: információtechnológia, térinformatikai ismeretek, információs rendszerek tervezése, adatintegrálás és adatelemzés, számítógépes kartográfia, adat-projekt-minőség menedzsment. Ingatlankataszteri szakmérnöki szak Az ingatlankataszter szakmérnökképzés megindítását az a változás serkentette, ami 1990 óta a földügy területén létrejött. Ez nemcsak a kiterjedt birtokrendezés szükségességét, hanem a térképi alapok és az egész ingatlan-nyilvántartás korszerűsítését igényli. Az ingatlankataszter szakmérnökképzés tantárgyai: digitális térképkészítés, földminősítés és földértékelés, földügyi információs rendszerek, ingatlan értékbecslés, ingatlannyilvántartás, menedzsment, mezőgazdasági területrendezés, pénzügyi és számviteli ismeretek, polgári jogi ismeretek. A képzés irányító dokumentumait a kari Tanács 1992-ben fogadta el, az első tapasztalatok alapján a tantervet módosították és kiegészítették. Egyéb továbbképzési formák UNIGIS (Universal Education in Geographic Information System) Széleskörű térinformatikai ismereteket ad, mintegy virtuális egyetemként működik, távoktatásos formában. Eredetileg három angol egyetem kezdte el a posztgraduális térinformatikus képzést, amelyhez további európai intézmények társultak, köztük a főiskolai kar is, 1995-ben. A tananyag 10 angol nyelvű távoktató modulból áll, amelyek elméleti írott anyagot és kötelező szakirodalmat tartalmaznak, ezeket évente megújítják. Az egyes modulok főbb témakörei: térbeli gondolkodás, térbeli és leíró adatok, térbeli műveletek és megjelenítés, minőségbiztosítás, szervezés, GIS projekt. Az oktatást 4 intenzív foglalkozás, ún. workshop teszi gyakorlatiassá, ahol az Idrisi, a MapInfo, a Microstation és az Arcinfo szoftvereket mutatják be. a képzés 4 félévig tart, de elvi lehetőség van arra, hogy további 1 év angliai képzés után a manchesteri egyetem okleveles mérnöki (MSc) diplomát adjon ki a jelölt számára. A nyelvtudás hiánya miatt

20

jelenleg csökkentő a résztvevők létszáma. A főiskolai képzés záródolgozat megvédése után szakmérnöki diplomával zárul. Az UNIGIS a képesítési ekvivalenciát angol nyelvű okirattal ismeri el. OLLO (Open Learning for Land Offices) A képzés kifejezetten földhivatali dolgozók számára indult, távoktatásos formában a TEMPUS finanszírozásában. A tananyag 12 modulból áll, amelynek kifejlesztését az FM FTF, a FÖMI, a Veszprémi Egyetem, a Kelet-Londoni Egyetem és a Leuveni Katolikus Egyetem támogatta. A képzés moduljai: számítógépes ingatlan-nyilvántartás, földhivatali automatizálás, információs rendszerek, projekt menedzsment, adatpolitika, minőségbiztosítás, digitális adatgyűjtés, digitális térképezés, földhasználati menedzsment, földbirtokpolitika és földrendezés. GIS-LIS alkalmazások, többcélú kataszter. A képzés nyitottsága azt jelenti, hogy középfokútól felfelé bármilyen bizonyítvánnyal lehet jelentkezni és nem szükséges az összes tantárgyat felvenni. Kidolgozás illetve elfogadás alatt áll a teljes programot teljesítők számára további kiegészítő képzés után a mérnöki diploma megszerzése a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az OLLO tapasztalatait és eredményeit hasznosították a Nemzeti Kataszteri Program oktatási projektjében. PRONET (Internet alapú multimédiás oktatás) A holland ITC bevonta a főiskolát a hálózati multimédiával támogatott oktatás fejlesztési programjába. A Térinformatika Tanszék Geoinformatika címmel angol és magyar nyelvű multimédia anyagot készít az Internetre. 2. BME Földmérő- és Térinformatikai Szak továbbképzési formák Humán térinformatikai szakmérnöki szak A szakmérnöki szakképzés ideje négy félév, a képzés diplomatervkészítéssel és államvizsgával zárul. A négy félévben a hallgatók négy alkalomra elosztott 90 tanórában 6-6 tárgyat vesznek fel, és a félév végén vizsgát tesznek. A tanfolyam önköltséges. A tanfolyam célkitűzése olyan térinformatikai szakmérnökök képzése, amely alkalmassá teszi a hallgatókat a földrajzi információs rendszerek és a humán térinformációs rendszerek megismerésére. A képzésre okleveles mérnöki és mérnöki diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Sikeres védés után a hallgatók szakmérnöki második diplomát kapnak. GPS-navigációs szakmérnöki szak A szakmai továbbképzés feladata az egyetemi és főiskolai végzettségű gyakorló mérnök (tervező, kivitelező és kutató) szintemelő továbbképzése a földmérés és térképészet, valamint az építőmérnöki, továbbá a közlekedéstechnikai és az ehhez kapcsolódó egyéb mérnöki tevékenységben egyre inkább tért hódító GPS mérési technika alkalmazása területén. A képzés keretében a szakmérnöki hallgató megismeri a GPS rendszer működését, a mérési elveiket, módszereket és a különféle feldolgozási módokat. Bemutatjuk a hazai viszonylatban elérhető műszereket és feldolgozó szoftvereket. Alapos és részletes ismertetést adunk a Magyarországon használatos vetületi rendszerekről, ezek gyakorlati alkalmazásairól és a GPS rendszerhez illeszthetőség kérdéseiről. Mivel a technika alkalmazhatóságának legfontosabb problémája a vetületek közötti átszámítás, számos feladaton keresztül szereznek gyakorlatot a mindennapi munkákhoz. Bemutatjuk a már működő permanens állomást, amely országos szinten kiszolgálhatja a mérnöki és navigációs célú differenciális GPS méréseket.

21

Speciális ismeretek megszerzésére is nyilik lehetőség az ajánlott (Európai GPS hálózatok, a GPS katonai alkalmazásai, navigáció GPS-el, járműkövetés, a GPS kiszolgáló rendszerei, telekommunikáció) tárgyakban, amelyek közül a képzésben résztvevők választhatnak. Kataszteri szakmérnöki szak A tulajdonviszonyok tömeges méretű változásával kapcsolatosan nagymértékben megnövekedett földmérési és ingatlan-nyilvántartási feladatok elvégzése, valamint az utóbbi évtizedben - az ismert gazdasági okok miatt - lelassult, illetve megszűnt országos földmérési feladatok - alaphálózati - új felmérési munkák - pótlása, az ingatlan-nyilvántartás sürgető korszerűsítése, továbbá a működőképes mezőgazdaság alapfeltételét jelentő új birtokszerkezet kialakítását szolgáló jövőbeni tagosítási feladatok elvégzése elengedhetetlenül szükségessé teszi olyan magas színvonalú speciális szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek képzését, akik azokat a feladatokat ellátják. A képzés haszna a korszerű földügyi információs rendszerek megvalósítása során realizálódik, elősegíti a Nemzeti Kataszteri Program teljesítését. Térinformatikai szakmérnöki szak A képzés célja olyan ismeretek biztosítása mely alkalmassá teszi a hallgatókat a GIS és LIS (földrajzi információs rendszerek és földügyi információs rendszerek) tervezésére, adatokkal való feltöltésére, e rendszerek működtetésére és segítségükkel különböző felhasználói igények kielégítésére, alapképzettségüknek megfelelő szakmai feladatok megoldására. A képzésre okleveles mérnöki és mérnöki (korábbi elnevezéssel üzemmérnöki), illetve reál egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezését várjuk. Ez utóbbi, nem mérnöki végzettségek közül elsősorban a földrajzosok, kartográfusok, informatikusok felvételére gondolunk. Sikeres végzés esetén a hallgatók második diplomát kapnak (egyetemi színtű második oklevelet). 2.3.4 IT-fejlesztési projektek és emberi erőforrás fejlesztés Valamennyi földhivatali szakterületet érintően folyik IT-fejlesztés. Az egyes szakterületi fejlesztések, valamint az azokhoz kapcsolódó, az érintett személyekre vonatkozó oktatás-továbbképzés az alábbiakban foglalható össze: a) ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése I. ütem - számítástechnikai alapismeretek és rendszerkezelési, szervezett oktatáson részt vett 800 fő, további 1000 fő hivatalon belül került kiképzésre, - fővárosi földhivatali dolgozók (120 fő) kiképzése a rendszer kezelésére, további dolgozók kiképzése saját hatáskörben történt, - 5 napos vezetési ismeretek és projektvezetési ismeretek oktatáson részt vett 115 körzeti hivatalvezető, - megyei rendszergazdák 2 hetes továbbképzésen vettek részt, b) ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése II. ütem (TAKAROS) - 150 fő térinformatikai alap-oktatáson vett részt, - ......fő rendszerkezelési oktatáson vett részt, további........fő kiképzése folyamatban van, - .... fő rendszergazda és körzeti rendszerfelelős

22

c) megyei földhivatalok számítógépesítése (META) - ...fő rendszergazda kiképzése előkészítés alatt, - ...fő rendszerkezelési kiképzése előkészítés alatt. d) Nemzeti Kataszteri Program megvalósítása - valamennyi megyei földhivatali földmérési osztályvezető, szakfelügyelő, illetve felmérési tanulmány készítő/opponens (80 fő) továbbképzése, 6 hónap időtartamban, távoktatási formában megtörtént, - rendszergazdák továbbképzése (20 fő), az előzőek szerint, - térképkészítést társfinanszírozó önkormányzatok képviselőinek továbbképzése (25 fő), az előzőek szerint, - további önkormányzati képviselők, illetve földhivatali szakemberek oktatása előkészületben. 2.3.5 Az oktatás-továbbképzés vizsgálata

2.3.6 A jelenlegi pénzügyi források értékelése A földhivatalok éves költségvetésében elkülönített pénzforrás oktatás-továbbképzés céljára nem szerepel. Földhivatali szakemberek továbbképzése így csak kiemelt feladatokhoz, pl. NKP, vagy projektekhez, pl. TAKAROS kapcsolódóan történik. Oktatás-továbbképzésre jelenleg rendelkezésre álló pénzforrások a következők: - NKP fogadókészség biztosításához szükséges oktatás céljára szolgáló, a kataszteri program hitelkeretének terhére biztosított pénzeszköz 1998-ra 40 mFt., - TAKAROS kezelését biztosító oktatás céljára a FÖMI-hez telepített pénzeszköz, - TAKARNET kezelését biztosító oktatás céljára a FÖMI-hez telepített pénzeszköz. 2.4 Nemzetközi helyzetkép Ez a helyzetkép alapvetően a Földmérők Nemzetközi Szövetségének (FIG) a továbbképzés kérdésben elfoglalt álláspontját körvonalazza (FIG, 1996). Ezenkívül illusztrációként bemutatunk néhány nemzeti esettanulmányt is. Az említett FIG anyag egyik célja az volt, hogy segítséget nyújtson a professzionális továbbképzés1 (PTK) általános bevezetéséhez. A nemzetközi példák bemutatásával a megoldásokban jelentkező hasznos ötletekre kívánjuk felhívni a figyelmet. Változó világ

Amikor az anyagban a “professzionális továbbképzés” kifejezést használjuk akkor ezt a hagyományos szakmai továbbképzésnél jóval tágabban értelmezzük, beleértve a jogi, kommunikációs és menedzsment ismereteket is.

1

23

A nemzetközi üzleti környezet, amelyben a földmérők munkájukat végzik, jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évized folyamán. A globális gazdasági visszaesés komoly hatást gyakorolt a szakmára. A hazánkban végbement gazdasági, politikai változások ezt a hatást tovább erősítették. Az ezen időszakban bekövetkezett jelentősebb változások közül az I. táblázatban láthatók.

Korábban Igény a szolgáltatásokra Beruházás (technológiában, munkaerőben) Hirdetés - a földmérők a termékek és szolgáltatások szállítói Differenciáltság - a műszaki szakértelemben Rövid távú gondolkodás Ellenérdekeltség az ügyfelekkel A földmérő - műszaki szakember

Most Túlkínálat Költségtakarékosság Marketing - az ügyfelek igényeit megértő, feltáró és kielégítő földmérőre van szükség Differenciáltság - a minőségben és a szolgáltatások feltételeiben Közép/hosszútávú felelősség vállalása Partneri viszony az ügyfelekkel A földmérő - üzleti tanácsadó

I. táblázat: az üzleti feltételekben bekövetkezett jelentősebb változások A személyi vonatkozásban ezen változások hatása nem kevésbé jelentős (II. táblázat). Korábban Munkahely biztosítása a nyugdíjas kor eléréséig Függőleges irányú előléptetés Eég a saját munkára ügyelni Egy munkáltató (az életpálya végéig) Tervezett életpálya Egyetlen szakma elsajátítása elég

Most "Egy munkahely sem biztos" Vízszintes/oldalirányú elmozdulások Újítani kell és kockázatot vállalni Több munkáltató (munkáltatói portfólió) Tervezd meg a saját pályádat Több szakmához kell érteni - folytonos, az életpályán végighúzódó tanulás szükséges

II. táblázat: az üzleti változások hatása az egyénre 2.4.1 A továbbképzésről általában Mi a professzionális továbbképzés? Angliában a RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) javaslatára a következő definíciót fogadták el a professzionális továbbképzés meghatározásaként: a PTK a szakmai és műszaki feladatok elvégzéséhez szükséges tudás, szakismeret rendszeres fenntartása, tökéletesítése és kiegészítése, valamint személyi képességek fejlesztése. Az Ausztráliai Földmérő Egyesület szerint:

24

a PTK olyan folyamat, amellyel egy szakmában tevékenykedő személy egész pályafutása folyamán megtartja képességét és a szakmai szolgáltatásokban tanúsított alkalmazhatóságát. A hatékony PTK alapvető tulajdonságai ezért a következők: • folyamatos, kihat a szakember egész pályafutására, • szakmailag/szervezetileg hangsúlyos - a szakmai és műszaki feladatok végrehajtásához szükséges képességek és a szakmai szolgáltatásokban tanúsított helytállás megtartásához kapcsolódó, • széles alapokon nyugvó – tudás, szakismeret és a személyi képességek fejlesztése, • strukturált - rendszeres fenntartás, tökéletesítés és kiegészítés. Miért fontos? A nappali képzésben megszerzett tudás a végzés után gyorsan és egyre gyorsabban elavul. Az ismeretek folyamatos frissítése elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Ennek felismerése fontos egyéni érdek, de alapvető érdeke a munkáltatónak is. Természetesen a PTK alapgondolata nem új. A különböző szakmák legkiválóbb művelői mindig felismerték az új ismeretek, a tökéletesített szaktudás és a személyes adottságok továbbfejlesztésének a jelentőségét. Lényegében a PTK része a jó szakmai gyakorlatnak. Ami új, az a PTK nagyobb jelentősége és fontossága a szakmai siker szempontjából. Welsh és Woodword az Angliában a nyolcvanas évek végén végzett vizsgálatában a PTK növekvő jelentőségét az alábbi hat okkal magyarázza: Szaktudás Úgy becsülik, hogy a szakdiploma megszerzéséért elvégzett kurzus során szerzett tudás átlagosan kb. 4 éves élettartam után elavul. Míg ez ágazatonként változhat, ennek ellenére kiemelhető, hogy növekszik az igény a változó technológiával, törvényalkotással és operatív eljárásokkal való lépéstartásra. Ha ugyanakkor a szakember előtt a vezetői beosztás esélye is felmerül, akkor az új szakértelem és tudás iránti igény még hangsúlyozottabban jelentkezik. A fogyasztói életszemlélet A fogyasztói társadalom fejlődéséhez egy jobban informált és igényesebb nyilvánosság is hozzátartozik. Ennek a tendenciának egyik következménye, hogy az emberek magasabb fokú gondoskodást és szolgáltatást várnak el, mint a múltban. Az alapoktatás folyamán szerzett szaktudás nem képes felkészíteni az új szakembert erre a szerepre. Szavatosság A szakmánk sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve a hanyag munkavégzés miatti perek tekintetében, mint a múltban. A kártérítési összegek Angliában jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A biztosító társaságok hajlandók lennének a biztosítás mértékének csökkentésére abban az esetben, ha a szervezet rendelkezik egy strukturált PTK programmal. Szabványok A PTK kulcsszereppel bír az elfogadott szabványok megismertetésében és abban, hogy a dolgozók alkalmazkodjanak a szabványban előírt eljárásokhoz. Minőségbiztosítás

25

A minőségbiztosítási rendszerek és a folyamatos tökéletesítés növekvő súlya is növelte a PTK jelentőségét. Az oktatás és továbbképzés a minőségbiztosítás és minőség folyamatos javításának kulcselemei. Versenyképesség A gazdasági visszaesés újra ráirányította a figyelmet a korszerű vállalkozásokban kiemelten uralkodó versenyszemléletre. Akár a magán-, akár az egyre inkább privatizált köz/állami szektorban vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a versenyből származó piaci előnyt részben vagy teljesen a szolgáltatás minőségére és a műszaki innovációra kell koncentrálni. A továbbképzés módszerei Az élethosszig tartó tanulás (life-long learning) napjainkra társadalmi szükségletté vált. E szükséglet kielégítésére az oktatási intézményeknek készen kell állniuk a végzett hallgatóik tudásának szintentartására illetve a mindenkori követelményeknek megfelelő kiegészítésére. Ezek az igények a hagyományos oktatási módszerekkel ma már nehezen elégíthetők ki. Az élethosszig-tanulás alapvető formája a távoktatás (angolul distance education vagy distance learning). Ezt jól példázzák a nyugati országok távoktató egyetemeinek többszázezres hallgatói létszámot produkáló sikerei illetve a szakmánkban is egyre több egyetemen megjelenő távoktató kurzusok. A speciális módszertanra és hallgatói támogatásra épülő oktatási anyagok otthoni tanulásra kiválóan alkalmasak, ezáltal az oktatási intézményben szervezett konferenciák (konzultációk, szemináriumok) ideje csökkenhet, a képzés rövidebb időre vonja el a hallgatókat a munkahelytől. Megváltozik a konferenciák jellege is. A hangsúly az ismeretátadás helyett a hallgatók professzionális készségeinek kialakítására helyeződik. Az oktatásban az igények növekedése megkívánja, az információtechnológia fejlődése pedig lehetővé teszi a sarkalatos változásokat. A fejlett országokban az interaktív elektronikus médiákkal támogatott oktatás illetve tanulás egyre fontosabbá válik. Ezzel változik az oktatók szerepe is. Az ismeretátadás mellett több idő jut a csoportmunka lehetővé tételére, a hallgatók motiválására, a képzés minőségbiztosítására. A fejlődés említett irányait tükrözi a FIG Oktatási Bizottsága szemináriumának anyaga (FIG, 1997). A professzionális továbbképzésre tehát nem szabad formális, munkaidőn kívüli oktatási kurzusokra, szemináriumokra vagy műhelyekre szűkítve gondolni. Egyre több szakmai szervezet fel is ismeri egyéb olyan képzési módok jelentőségét, mint • a táv- és nyitott oktatás, • a számítógépes oktatás, • probléma-orientált tanulási módszerek használata, • az autodidakta akció-tanulás, • strukturált olvasás, • szakcikkek írása, • bizottsági tagság vállalása szakmai intézményekben, • részidős tanítás vállalása. Ide sorolhatók még olyan továbbképzési lehetőségek, mint • intézményen belüli rövidtávú tapasztalatcsere vagy új osztályhoz való áthelyezés, • rövid időre történő áthelyezés célfeladat elvégzésére,

26

• a meglévő beosztáson belül kibővített feladatokkal való megbízás, • rövid/hosszútávú intézményen kívüli tapasztalatcsere, pl. közszolgálatból magánvállalkozásban való részvétel. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a dolgozóink eredményeinek, az általuk felhalmozott ismereteknek, az összegyűjtött tapasztalatoknak intézményes megosztása mindannyiunk számára fontos, és hasznos eleme lehet a továbbképzésnek is. Ebbol a megfontolásból kiindulva például az SE FFFK által szervezett GIS OPEN konferencia hasznosan egészíti ki az említett skálát. Ezzel az alábbi 1. ábrán látható TANULÁS ALKOTÁS - OKTATÁS ciklus a szűkebb munkahelyi környezetből egy tágabb oktatási térbe helyeződik.

1. ábra Angliában sikerrel alkalmazzák strukturált tanulás módszerét, aminek alapja egy oktatási terv készítése, amelynek eredménye kimutathatóan jobb teljesítmény, új szakismeret alkalmazása, vagy új ismeretek használata. A tanulási terv öt kérdésre ad feleletet: (i) (ii) (iii) (iv) (v)

Hol voltam az előző oktatás befejezésekor, azaz hogy mi is a korábbi tudásalapom és/vagy tapasztalatom? Hol vagyok most (mik az én jelenlegi erősségeim és gyengéim a megfogalmazott igényt alapul véve)? Hová akarok eljutni (milyen szintű szakismeretet/tudást akarok megszerezni)? Hogyan jutok el oda (milyen tanulási stratégia alkalmazásával)? Hogyan tudom meg, mikor jutok el oda (milyen bizonyítékot tudok felmutatni a jobb teljesítmény bizonyítására)?

Így az ezen alapelven tanuló dolgozók bizonyítékot tudnak felmutatni a saját maguk felállította követelményeik kielégítésére vonatkozóan. A tanulás ezen strukturáltabb változata megvalósítása integrálható a személyi képzési tervek koncepciójával. Ugyanezt az alapelvet alkalmazzák a "strukturált olvasás" valamint több informális tanulási módszer, illetve korábbi oktatási rendszerek tökéletesítésénél.

Konferenciák…

Szemináriumok …

Előadások hallgatása

27

Szervezett tanulás

Önképzés

Interaktív tanulás

Strukturált olvasás

Kutatás

Előadás tartása

A táblázat soraiban fentről-le, oszlopaiban balról-jobbra a passzívtól az aktív tanulási tevékenységekre mutatunk be néhány példát. A vezetők folyamatos továbbképzése A menedzsment tudás jelentősége egyre növekszik. A szervezetek és a környezet bonyolultsága, az ügyfelek igényei és a változások üteme rendre megköveteli, hogy a földmérő a szakismeretek szélesebb skálájával rendelkezzen, mint a múltban. Szerte a világon a szakmai siker központjába a földmérő azon képessége kerül, hogy a műszaki/szakmai tudása mellett magas szintű vezetői és irányítói ismereteket is fel tud mutatni. Néhány a vezetéssel kapcsolatos, a földmérő szakma szempontjából fontos, alapvető tárgykört ismertet Kennie (1993) illetve Kennie és Gardiner (1988). A szakmai siker megköveteli, hogy a vezetői ismereteket ne a szakértelemtől függetlenítve, hanem kiegészítő tudásként tekintsük. A következő ábra a vezetőképzés néhány kulcsfontosságú jellemzőjét szemlélteti.

3. A követelmények, célok 3.1 A földhivatalok előírt feladataiból adódó emberi erőforrás fejlesztési igények A következőkben azon erőforrás fejlesztési igények összefoglalására kerül sor, amelyek a földhivatalok jogszabályok adta kötelezettségeikből fakadnak. 3.1.1 Az elektronikus adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás 3.1.1.1. A szakterület korábbi tevékenységének jellemzése Az ingatlan-nyilvántartás mai rendszerének szabályozására 1972-ben került sor. Az ingatlanokra korábban két nyilvántartást vezettek, amelyek mind tartalmukban, mind céljukban eltérőek voltak egymástól. A telekkönyv tárgyát a forgalomképes és megterhelhető, azaz a föld- és ingatlanforgalom tárgyát alkotó ingatlan képezte. E nyilvántartással összefüggő alapvető cél az volt, hogy az garantálja a tulajdonjog biztonságát és az ingatlanforgalom zavarmentességét. A földadó kataszter, majd a későbbi nevén, az állami földnyilvántartás az eredeti nevéből fakadóan a földadónak képezte az alapját. Később az adózási funkció háttérbe szorulásában elsősorban a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos célokat szolgált, s egyben alapját képezte a különböző statisztikai és tervezési tevékenységeknek. Az állami földnyilvántartás

28

képezte a mezőgazdasági nagyüzemi művelésre alkalmas területek kialakításának az alapját. A két nyilvántartásnak egy szerkezetbe - földhivatal - történő integrálását követően készült el egy 8 éves folyamat keretében az ingatlan-nyilvántartás. A munka során lényegében a két korábbi nyilvántartás (telekkönyv, földnyilvántartás) tartalmát hasonlították össze a természetbeni, a valóságos állapottal és ennek alapján készült el az új "regiszter". Az ingatlan-nyilvántartás vezetését a földhivatalok manuálisan végezték, s ennek következtében a nyilvántartás tartalmából nyerhető információk rendkívül lassúak voltak. A szakterület számítógépesítése lassan haladt. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésével egyidőben indult azonban csak a kor technikai színvonalának megfelelően és csak az ingatlan adataira terjedt ki. Az adatok számítógépre vitele központilag egy nagyteljesítményű számítógépen történt, s ugyancsak központilag valósult meg az adatokban bekövetkezett változások rögzítése is. A nyilvántartás vezetését végző dolgozók szakmai képesítése, végzettsége döntő többségében középfokú volt. A középiskolai végzettség általában szakmai tanfolyami képesítéssel párosult. A főiskolai, egyetemi képesítésű dolgozók hiánya több okra vezethető vissza. Ezek egyikeként említendő, hogy ilyen jellegű iskolarendszerű képzés nem volt sem közép, sem felső szinten. Ennek hiánya napjainkban érezteti negatív hatását. Ismeretes, hogy ezidőtájt a gazdasági életet két tulajdoni forma, − az állami és a szövetkezeti − uralta. A tulajdoni formák közötti "mozgástér" behatárolt volt, s igen alacsony volt a magántulajdon (személyi tulajdon) s azon belül a változás is. Mindez együttvéve az ingatlan-nyilvántartás tartalmának − legalábbis a tulajdon változást tekintve − viszonylagos "változatlanságát" jelentette. Mindezek együttes hatása a nyilvántartás vezetését is "egyszerűsítette" s a jelenleginél kisebb szakmai felkészültséget, s egyben egy kisebb jogszabály ismeretanyagot igényelt. Az adatoknak a központi számítógépen való tárolása és vezetése miatt a földhivatal ingatlannyilvántartási dolgozói informatikai gyakorlattal nem rendelkeztek. 3.1.1.2. A tulajdoni reform Az 1990-től kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok és földrészletek száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A mezőgazdasági területeken a száz hektáros táblákból százezrével alakultak ki a kisebb területű földrészletek, a kárpótlási eljárások és a részarány-tulajdonú földek rendezése eredményeként. Az állami lakások önkormányzati tulajdonná válása, majd eladása folytán tetemesen megnőtt a társasházi lakások száma. Mivel a nyilvántartás tárgya rendkívüli mértékben megszaporodott az említett változások, valamint a "kézi vezérlésű" ingatlan-nyilvántartás miatt, az ingatlan-nyilvántartás tartalma egyre inkább "távol került" a valóságos állapottól. A privatizáció következtében az ingatlanok száma ugyancsak növekedett. A társasági törvény hatása a tulajdoni reform idején jelentkezett. A gazdasági élet területén megjelentek a különböző társaságok, amelyek ingatlan-tulajdona növelte mind az ingatlan-nyilvántartás tárgyát, mind pedig a bejegyzett tulajdonosok számát.

29

A vázoltak miatt az ingatlan-nyilvántartás műszaki, tárgyi feltételeinek modernizációja elkerülhetetlenné vált. A Phare program keretében 1993-ban megkezdődött az ingatlannyilvántartás teljes - szöveges bejegyzésekre is kiterjedő - számítógépesítése. Az ingatlan-nyilvántartás új számítógépes modellje már a körzeti földhivatalokhoz került telepítésre, s ezáltal a nyilvántartás tartalma ott kerül be a számítógépes rendszerbe, ahol azok elsődlegesen megjelennek, illetőleg keletkeznek. Az adatokhoz való közvetlen hozzáférhetőség révén azok lekérdezhetők és a nyilvántartást használó személy részére azonnali válasz adható. 3.1.1.3. A feladatot végző dolgozóval szemben támasztott követelmények A tulajdoni reform következményeként, valamint az ingatlan-nyilvántartási szakterület számítógépesítése miatt az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése magas fokú szakmai ismereteket igényel. Az ingatlan-nyilvántartás döntően jogi jellegű regiszter, amely a tulajdonjog hiteles tanúsítása mellett tartalmazza az ingatlanra vonatkozóan mindazon jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az adott ingatlan tulajdonosának "cselekvését" befolyásolják. Az ingatlan-nyilvántartás egyik sajátossága, hogy a tulajdonjog keletkezését, módosulását és megszűnését csak ügyvéd vagy közjegyző által készített (vagy az utóbbi által hitelesített) magán- vagy közokirat alapján lehet átvezetni a nyilvántartáson. Tehát az ingatlan-nyilvántartási feladatot ellátó szakembernek a döntéshozatalt megelőzően az okirat tartalmát hatósági jogalkalmazás keretében kell elbírálnia. A vázolt jogalkalmazási tevékenység szerteágazó és speciális jogi felkészültséget igényel. Sajátossága továbbá a nyilvántartásnak, hogy bizonyos jogok (pl. átruházáson alapuló tulajdonjog, szerződésen alapuló haszonélvezeti jog, stb.) csak az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzéssel jönnek létre. A hitel élet is az ingatlannyilvántartásra "támaszkodik", miután a kölcsönök fedezete döntően maga az ingatlan. Említés történt arról, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetése ma már korszerű számítástechnikai eszközökön történik. Ezért tehát a nyilvántartást vezető szakembernek az informatika területén is kellő jártassággal kell rendelkeznie. Összegezve tehát az előzőeket: Az ingatlan-nyilvántartással összefüggő feladatok ellátása ma olyan szakembereket igényel, akik részletesen ismerik és alkalmazni tudják • a polgári jog egyes területeit (tulajdonjog, kötelmi jog, öröklési jog); • az államigazgatási eljárást; • az ingatlan-nyilvántartást; • a cégeljárás általános szabályait, a cégbejegyzési eljárást; • az egyes társaságokra vonatkozó előírásokat. Átfogó ismeretekkel rendelkeznek • a számítástechnikai szakterületről (számítógépes hálózatok, adatbázis-kezelő rendszerek); • a csőd- és felszámolási eljárásról és a végelszámolásról; • a hagyatéki eljárásról; • polgári nem peres eljárásról; • a földértékelésről, a földvédelemről és a birtokrendezésről, valamint • a földmérési szakterületről.

30

3.1.1.4. Az ingatlan-nyilvántartási szakterületen dolgozók jelenlegi szakirányú képzése és a jövőben megvalósítható felsőfokú szakmai képzés Az előzőekben említés történt arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakterületen foglalkoztatott dolgozók döntő többségében középfokú végzettséggel rendelkeznek. A középfokú képzettség előírt tanfolyami képesítéssel párosul, amelynek követelményrendszerét a 64/1994. (XII.15.) FM rendelet szabályozza. Az 500 órában folyó képzés − amelyet a megyei (fővárosi) földhivatalok a földmérési szakközépiskolákkal együttműködve szerveztek − lényegében csak az alapfokú ismeretek megtanulását teszi lehetővé. A további ismeretek elsajátítása a gyakorlati munkavégzés során autodidakta módon történik, amely a mai szakmai igényeknek már nem felel meg. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a jogalkalmazás területén ismeretanyag elsajátításával kell számolni az ingatlan-nyilvántartási ügyintézők szervezett iskolarendszerű felsőfokú képzését, továbbképzését haladéktalanul meg kell oldani. Az egyetemek állam- és jogtudományi karán végzett jogászok a földhivatali hálózat szakmai igényének megfelelnek, azonban a fiatal diplomások számára a közigazgatás még megyei szinten sem, körzeti szinten pedig még annyira sem - elsősorban a jövedelmi viszonyok miatt - vonzó. Az Államigazgatási Főiskola a közigazgatás számára képez szakembereket, így elméletileg az itt végzettek számára a földhivatal is biztosít elhelyezkedési lehetőséget. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják azonban, hogy erre csak szórványosan kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ingatlannyilvántartási szakterület ellátása nagyrészt jogi ismereteket igényel és kevésbé közigazgatásit. Az új törvényi szabályozás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban szemben a jelenlegivel - az államigazgatási eljárást "mögöttes" szabályként kezeli. Mindezek miatt egy speciális jogi és informatikai tananyag oktatását kell célul kitűzni. Tekintettel arra, hogy jelenleg 2000-2500 fő képzését kell folyamatosan hosszabb távon megoldani, egy új - főiskolai végzettséget biztosító - képzési formát kell kimunkálni. Jelenleg az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének gondozásában folyik egy felsőfokú szakképesítést adó képzés - ingatlan-nyilvántartási titkár - 5 féléves időtartammal, s ennek első évfolyama 1998-ban végez. A képesítés célja olyan felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező szakember képzése, aki önállóan alkalmas az ingatlan, az ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatos ügyek intézésére, érdemi döntések meghozatalára. Ez a képzés - amelyet 1997-ben vettek fel az OKJ-be - nem ad felsőfokú szakképzettséget. Tekintettel azonban arra, hogy a képzés kellő elméleti és gyakorlati alapot ad a hallgató számára, célszerű ha ennek folytatása - 1 éves képzési idővel főiskolai szinten valósul meg, s ezáltal a felsőfokú szakképesítés biztosított. Megoldásként a Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Kara jöhet számításba, ahol a földügyi szakigazgatás részére a szakember-képzés és továbbképzés közel három évtizede történik, s ahol mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak. Ennek a képzésnek akkreditálása folyamatban van. 3.1.2 Nemzeti Kataszteri Program A Nemzeti Kataszteri Program (NKP) I. ütemében hitel felhasználásával az ország területének mintegy 20 %-át lefedő digitális földmérési alaptérképet (DAT) kell készíteni, a meglévő jórészt elavult térképállomány felváltására. Ez az igény nem csak a földügy részéről fogalmazódott meg, hanem a nemzetgazdaság szinte valamennyi

31

területe igényli egy megbízható, egységes alapokon nyugvó, műszaki, tervezési célokat is kielégítő többcélú térkép elkészítését. A többcélú digitális térképkészítés során a szakma területén dolgozó valamennyi intézmény, hivatal és megfelelő referenciákkal rendelkező vállalkozás tervszerű együttműködését kell megoldani. A DAT térképkészítési, -felújítási projekt magában foglalja a feltérképezendő területek kijelölését, a helyi feladatokat leíró felmérési tanulmány elkészítését, majd ezt követően a digitális földmérési (kataszteri) térképek elkészítését, mindeme tevékenységek tervezését, irányítását és minőségbiztosítását, valamint a speciálisan DAT vonatkozású oktatást és informálást. Amint azt a program megvalósítási terve is hangsúlyozza, az oktatásnak alapvető fontossága van az NKP humán erőforrásainak biztosítása, a projekt sikeres végrehajtása érdekében. A földhivatal megnövekedett feladatok ellátására csak megfelelő képzettségű szakemberekkel képes. Az új eszközök hatékony alkalmazása, a digitális térképi állományok előállítása és szakszerű vizsgálata, állami átvétele, kezelése, változásvezetése magasan képzett földhivatali állományt igényel. Szükségessé válik tehát a földhivatali dolgozók szervezett oktatása és szakmai továbbképzése. A digitális térképek előállítását vállalkozások végzik. A megfelelő minőségű termékek előállítása érdekében a vállalkozások dolgozóinak képzése és továbbképzése ugyancsak elengedhetetlen. A földhivatalokban létrehozott adatbázisok széleskörű, mielőbbi hasznosítása a hitelvisszafizetés talpköve. Éppen ezért a potenciális felhasználók alkalmazás-orientált képzése ajánlott. Elsősorban a társfinanszírozásban résztvevő önkormányzatok szakemberei jönnek szóba. A fentiekben említett oktatási feladatok ellátására rendelkezésre állnak a megfelelő oktatási intézmények. Az alfejezet elsődleges célja az NKP oktatási igényeinek megfogalmazásáról, az érintettek körének meghatározásáról információk szolgáltatása, a következők szerint: Az NKP oktatási igényeinek elemzése Az NKP megvalósulása alapvetően változtatja meg az érintett földhivatalok személyzetének munkáját, ugyanakkor a digitális adatok és az informatikai infrastruktúra által nyújtott lehetőségek jelentősen kiszélesítik a felhasználók körét. Az oktatásba bevonandó személyek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) a földügyi igazgatásban a földmérés-térképészet területén tevékenykedő vezetők, szakfelügyelők, állami átvevők, b) a programot bonyolító menedzsment (FTF, NKP Kht.), c) az adatgyűjtésbe bekapcsolódó, ill. a végrehajtásban résztvevő vállalkozók és d) a potenciális felhasználók (minisztériumok, önkormányzatok, közüzemeltetők, földmérési vállalkozások stb.)

32

Az oktatandó anyag tekintetében az említett csoportok igényei egymástól jelentősen különböznek. Az oktatásnak eltérő súlyozásban, de biztosítania kellett a - technológiai, - szakmai, - professzionális, - szervezési, - jogi és - etikai ismereteket. Oktatási célok és feladatok Az oktatásnak tartalmaznia kell az adott technológiai ismereteket (kiképzés), de ezek gyorsan változó ismeretek. A technológia néhány év alatt elavul. A képzésnek hosszabb időre szóló szakmai, professzionális ismereteket is kell adnia. Amint az az NKP-ra vonatkozó kormányelőterjesztésben is szerepelt, a vizsgálat, adatkezelés, változások átvezetése stb. "magasan képzett földhivatali állományt követel". A nappali képzés ezeket az igényeket csak hosszabb átfutással képes biztosítani. A rövid távú megoldást a különböző továbbképzési formák jelentik. A műszaki ismeretek viszonylag könnyen elsajátíthatók, de a képzésnek szervezési, szervezeti kultúrával kapcsolatos, jogi és etikai ismereteket is tartalmaznia kell. A tapasztalat az, hogy ezek hiánya erősen lerontja a korszerű technológiák által nyújtott potenciális teljesítményt, vagy a szolgáltatások minőségét. A főbb oktatási témák a következők: 1. Adatgyűjtési módszerek, technológiák, adatintegrálás, 2. Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés, 3. Menedzsment ismeretek, 4. Jogi és általános ingatlannyilvántartási ismeretek, 5. Informatikai, térinformatikai alapismeretek, 6. Adatfelhasználás, alkalmazások. Az egyes blokkokban a vonatkozó jogi szabályozások, szabványok, utasítások megfelelő alapossággal benne foglaltatnak. Az NKP keretében történő oktatásra kidolgozott tananyagot a melléklet tartalmazza. A javasolt hallgatói célcsoportok az alábbiak: Alapképzés: a) földmérési osztályvezetők, menedzsment, b) megyei szakfelügyelők, minőségbiztosítási felügyelők, c) felmérési tanulmányt készítők és opponálók köre, d) földmérési vállalkozók, e) potenciális felhasználók (pl. önkormányzatok). Szakmai továbbképzés: f) földhivatali személyzet (400-500 fő). A vállalkozói szféra bevonása az oktatásba növeli a képzés komplexitását, ezért más célcsoportokkal összevont oktatásuk javasolt.

33

A kiképzés és továbbképzés végrehajtása A képzésre intenzív tanfolyamokkal kiegészített távoktatás keretében került sor. A továbbképzésre valószínűleg az intenzív tanfolyamok a legmegfelelőbbek. Körvonalazni kell a motívációs eszközöket, a hallgatóknak nyújtott támogatások formáit, az oktatókkal, konzulensekkel való kapcsolattartás lehetőségeit. A választott megoldásoktól függően valószínűleg szükség lesz a későbbiekben infrastruktúra fejlesztésre. 3.1.3 Általános birtokrendezés A társadalmi és gazdasági változások következtében az elmúlt években 5.6 millió hektár termőföld került magántulajdonba. Több mint 2 millió új földrészlet került kialakításra, amelyek átlagos területe 2-3 ha. Az új földrészleteket kis területük és alakjuk miatt a tulajdonosok elsősorban speciális növényi kultúra termesztésére, vagy egyéni szükségleteik kielégítésére tudják használni. Ez a birtokstruktúra nem támogatja a hatékony mezőgazgálkodást. A szétaprózódott, de egy kézben lévő földrészleteket össze kell vonni, amelynek hatékony eszköze a birtokrendezés. Az általános birtokrendezés önálló jogi szabályozásának előkészítése 1997-98-ban megtörtént és várható, hogy az új szabályozás hamarosan életbe lép. Az új szabályozás révén a birtokösszevonási folyamatban a földhivatalok jelentős szerepet vállalnak, amelyre az érintett szakembereket fel kell készíteni. A szakemberek felkészítésének, továbbképzésének indokai a következők: - az elmúlt ötven évben a hivatalok nem foglalkoztak birtokrendezéssel csak önkéntes földcsere bonyolításával, ezért a mai kor követelményeinek megfelelő végrehajtási eljárás nincs kidolgozva, - a szigorúan vett műszaki birtokrendezés szorosan kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, amelynek két alapvető célkitűzése a jó lakókörnyezet létrehozása és biztosítása, valamint a termőhely-, környezet-, és piacbarát mező- és erdőgazdaság kialakítása és biztosítása, amelyek érvényesítéséhez a műszaki ismereteken túl egyéb ismeretek elsajátítására is szükség van. Az általános birtokrendezés oktatási igényeinek elemzése A birtokrendezés várható beindítása komplex feladatként fog jelentkezni a földhivataloknál. Az oktatásba bevonandó személyek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) a földmérés-térképészet területén tevékenykedő vezetők, szakfelügyelők és a végrehajtásban résztvevő földmérők, b) a földértékelés és -védelem területén tevékenykedő vezetők, és a végrehajtásban résztvevő mezőgazdászok, c) az adatgyűjtésbe bekapcsolódó, illetve a végrehajtásban résztvevő vállalkozók. Az oktatandó anyag tekintetében az említett csoportok igényei egymástól eltérőek. Az oktatásban - eltérő súllyal - a következő ismeretek elsajátítása javasolt: - szakmai, - szervezési, - jogi és

34

- etikai. Oktatási célok és feladatok Az ismereteknek mind rövid, mind hosszútávon való megszerzését meg kell célozni, ahol a rövidtávú megoldást a különböző továbbképzési formák jelenthetik. A javasolt főbb oktatási témák a következők: 1. adatgyűjtési és -elemzési módszerek, 2. földminősítés és -értékelés, illetve földvédelem, 3. projektervezési és vezetési ismeretek, 4. jogi és általános ingatlan-nyilvántartási ismeretek, 5. terület- és tájrendezési ismeretek, 6. térinformatikai ismeretek. A javasolt célcsoportok a következők: a) földhivatali menedzsment, osztályvezetők (80 fő), b) földértékelési és -védelmi osztályvezetők, illetve mezőgazdászok (60 fő), c) földmérési szakfelügyelők és végrehajtásban résztvevő földmérők (100 fő). A képzés javasolt formája: intenzív tanfolyamokkal kiegészített távoktatás. 3.1.4 Magyar Topográfiai Program Oktatási feladatok A Magyar Topográfiai Program megvalósítása és eredményeinek sikeres alkalmazása megfelelően képzett embereket igényel. A szakember állomány biztosításához mind a létrehozók, mind a felhasználók esetében különböző szintű, jellegű oktatási formák szükségesek. Az oktatás célja minden esetben már valamilyen alapképzésben részesült szakemberek továbbképzése. A fejezet az oktatásba bevont személyek körét, az oktatási szinteket, az oktatás formáit és módszereit, valamint az oktatást végző szervezeteket tárgyalja. Az oktatásba bevont személyek köre és az oktatás célja Az oktatásba bevont személyek körét részben az adatállomány létrehozói, részben a felhasználók alkotják. Az adatállomány létrehozói az ebben a feladatban résztvevő következő szervezetek szakemberei közül kerülnek ki: - az MH Térképészeti Hivatal (MH TÉHI); - a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI); - az országos és regionális hatáskörrel és adatokkal rendelkező minisztériumok és háttérintézményeik (KHVM, KTM, IM, FM, BM stb.); - országos és regionális működési területű és adatokkal rendelkező vállalatok (például MOL Rt., közmű vállalatok);

35

- a térinformatikai adatfeldolgozásban és fejlesztésben érintett hazai és külföldi gazdasági társaságok A fent említett szervezeteknél minimum középfokú térinformatikai és térképészeti végzettséget kell biztosítani a végrehajtó személyzet számára, míg a fejlesztőknél alapvetően a felsőfokú informatikai képzésre alapuló felsőfokú térinformatikai szakismeretek szükségesek. A felhasználók körét egyrészt a közigazgatás különböző területein (államigazgatás, önkormányzatok) dolgozó szakemberek, másrészt a piaci szféra szereplői alkotják. A közigazgatásban érintett minisztériumok, azok háttérintézményei, valamint az országos és regionális hatáskörű szervezetek felhasználóinak az adatok kiegészítése, elemzése és esetleges szolgáltatása miatt többé-kevésbbé az adatállomány létrehozóinak hasonló képzettséggel kell rendelkezniük. Az önkormányzatokban is célszerű a végrehajtás és fejlesztés különböző szintjeinél a közép-felső szintű informatikai és térinformatikai képzettség és gyakorlat megszerzése. A piaci szféra szereplőinek szükséges képzettségi szintjét a vállalkozás jellege és a feladatok köre szabja meg. A képzés szervezése és finanszírozása területén a teljes állami finanszírozás és szervezés (adatállomány létrehozók, államigazgatási felhasználók), az részleges állami támogatás (önkormányzatok) és a tisztán piaci eszközökkel történő megvalósítás (felhasználók) párhuzamosan létezhet. Az érintettek képzését belső-, valamint állami közép- és felsőfokú posztgraduális képzéssel, önképzéssel lehet biztosítani. Oktatási szintek A képzés megvalósításakor, mind a célok mind a módszerek esetén célszerű a következő három szint megkülönböztetése: - stratégiai szint; - döntés-előkészítői szint; - közvetlen létrehozói, illetve felhasználói szint. A statégiai szint célja a döntést hozó (felső)vezetők képzése. Feltételezhető, hogy a résztvevők felsőfokú képzettséggel rendelkeznek. Ezen szint esetén alapvetően néhány napos tanfolyami jellegű képzésre van szükség, ahol a felső vezetés globális ismereteket szerez a térinformatika alkalmazása során nyújtott lehetőségekről, előnyökről-hátrányokról, pénzügyi-fejlesztési igényekről, a meglévő vagy kiépítendő információs rendszer üzemeltetési, hatékonysági tényezőiről, a térinformatikai elemzések várható átfutási idejéről, hatékonyságáról, a szükséges szervezeti átalakításokról. A döntés-előkészítői szinten a résztvevő (közép)vezetők továbbképzése folyik. Ebben a képzésben is általában felsőfokú képzettséggel rendelkező személyek vesznek

36

részt. Az általános ismereteken túlmenően részletesebb szakmai - főleg informatikai, térinformatikai (esetleg gazdasági, pénzügyi) - ismeretekre van szükségük a termelés, illetve a felhasználás terveinek, technológiájának és az érintett cég stratégiai elképzeléseinek megalapozásához. Ez megvalósítható posztgraduális felsőfokú informatikai, térinformatikai képzéssel, vagy valamely felsőfokú képzettségre alapuló tanfolyamrendszer elvégzése és önképzés, vagy speciális célképzés útján. A következő szinten egyrészt középfokú térképészeti, informatikai és térinformatikai ismeretekre van szükség, amely biztosítja a kívánt termék előállítását, az adatok elemzését, mentését, archiválását. Ilyen feladatokat megfelelő továbbképzéssel eredetileg középfokú alapképzésben részt vett személyek láthatnak el. Másrészt ezen a területen szükség van fejlesztői, programozói, rendszergazdai feladatok ellátására is, mely már széleskörű - elsősorban felsőfokú - szakmai ismeretet követel az alkalmazott hardver, a gyári alapszoftver, a fejlesztett felhasználói szoftverek üzemeltetéséhez, mindennapos használatához és a döntés-előkészítők munkájának megalapozásához. Az oktatás tárgya az egyes szakemberek ismereteinek kiszélesítése (például térképészek esetén informatikai ismeretekkel). Ez megoldható belső képzéssel, a technológiai rendszert szállítók által végzett továbbképző tanfolyamokkal, konzultációkkal, speciális képzéssel pl. alkalmazói szoftverek használata, fejlesztése. (Itt különösen a gyári hardver és szoftver szállítók tanfolyamai és az általuk végzett célképzés és konzultációk lehetnek hatékonyak.) Oktatási formák Az előzőekben felsorolt célok elérése érdekében a következő oktatási (továbbképzési) formák szervezése indokolt: - hazai céltanfolyamok a megfelelő alapképzettséggel rendelkezők (menedzserek, döntés-előkészítők és operatív végrehajtók és felhasználók) számára, - külföldi tanfolyamok, kiképzés speciális külföldi gyári szoftverek ismertetésére, betanítására kellő felhasználói idegennyelv-ismeret esetén, - képesítést nyújtó kiegészítő képzés a térinformatikai adatokat előállítók és felhasználók számára. Ez a posztgraduális forma főiskolákon, egyetemeken egyaránt lehetséges. A képzéskor mind a nappali, mind a levelező, mind pedig egyéb formák (például távoktatás) is szóba jöhetnek. Az oktatásban oktatóként résztvevő szervezetek Az oktatási feladatokat az adatállományt létrehozó szervezetek, oktatási intézmények, külföldi szállítók és külföldi térképész szervezetek láthatják el. Az adatállományt létrehozó szervezetek képzési feladatai: - MH Térképészeti Hivatal A hivatal a térinformatikai szakállománya, a meglévő eszközrendszere és az elkészült vagy készülő digitális térképészeti termékei, valamint ezek előállításához kapcsolódó kutatások és műszaki fejlesztések rendszeres bemutatásával, szakmai tanácsadással és térképészeti szolgáltatásokkal - beleértve a geodéziai, a GPS alkalmazásokat is - rendszeresen támogatja elsősorban a katonai felsőoktatás intézményeit, de ezen túlmenően a polgári felsőoktatás intézményeit is. Az Mh

37

Térképészeti Hivatal térítésmentesen szolgáltat digitális térinformatikai adatokat a Magyar Honvédség szervezetei számára továbbképzés és speciális felhasználás céljából. FM - FÖMI Az Intézet térinformatikában jártas, magasan képzett szakemberei és igen korszerű eszközháttere következtében a hazai térinformatikai K+F tevékenység, azon belül a helymeghatározás (GPS), a térképészet, ingatlan-nyilvántartási, valamint távérzékelési modulok fejlesztésének meghatározó műhelye. Felsőoktatási intézményekkel meglévő személyi és szervezeti kapcsolatai (például a közelmúltig kihelyezett főiskolai térinformatikai tanszék működtetése) révén olyan gyakorlati tapasztalattal bíró munkatársakkal rendelkezik, akikre a projekt építhet. A FÖMI a magyarországi kutatást és oktatást díjmentes adatszolgáltatással, valamint szaktanácsadással rendszeresen segíti. Hazai és nemzetközi kapcsolatai igen kiterjedtek. Az Intézet a penci Kozmikus geodéziai Obszervatórium belső átalakításával rövidesen olyan oktatási bázist hoz létre, amely 30-40 szakember bentlakásos továbbképzésre nyújt lehetőséget. Az oktatási intézmények képzési feladatai: - Egyetemi szint Egyetemi szintű oktatási intézmények közül azok jöhetnek elsősorban szóba a továbbképzési feladatok ellátásában, amelyeken térinformatikai (BME), térképész (ELTE), informatikai (BME, ELTE, VE, JATE), katonai (ZMNE) alapképzés folyik. A felsoroltak mellett a különböző felhasználókat képző egyetemeket is indokolt lehet bevonni a képzésbe. Az egyetemek -sajátosságaik alapján- mind a kiegészítő (például szakmérnöki), mind a tanfolyam jellegű képzésben részt vehetnek. Célszerű, ha ezeken a képzési formákon már felsőfokú képesítést szerzett szakemberek vezsnek részt. - Főiskolai szint A főiskolák kiválasztásakor az egyetemekhez hasonlóan a térinformatikai (SE FFFK), informatikai (Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, Kandó Kálmán Főiskola), a katonai (KLKF) alapképzés végzése, valamint a felhasználói ismeretek oktatása az elsődleges szempont. A főiskolák az egyetemekhez hasonlóan mind kiegészítő mind tanfolyami jellegű képzési feladatokat elláthatnak. - A külföldi szállítók bevonása a képzésbe: A térinformatikához kapcsolódó hardver és szoftver szállítók alapvetően a hazai terjesztők útján fejtik ki tevékenységüket. Az említett cégeket a termékeiket megismertető tanfolyamok szervezésre célszerű felkérni. - A külföldi térképész szervezetek: Mind katonai, mind polgári területen felhasználhatók a meglévő bilaterális, illetve multilaterális kapcsolatok a képzési feladatok ellátásához. Az eddigiekben az ilyen jellegű katonai kapcsolatokat használták ki. Térinformatikai szempontból a legjelentősebb kiképzési és továbbképzési segítséget az USA térképész szolgálta - korábban a DMA -, jelenleg a NIMA adta az MH Térképészeti Hivatal. Ezen kívül, kétoldalú kapcsolatok keretében több NATO és volt VSZ tagállammal léteznek kapcsolatok. Ezek azonban a részleteiben alapvetően nem adtak annyi segítséget, melyre alapozni lehetne a hazai topográfiai térképezés térinformatikai alapokra való helyezését. Esetenkénti alkalmazás orientált tanfolyamok tartására célszerű a meglévő

38

kapcsolatokat felhasználni. Polgári területen a CERCO tagság, illetve az egyes bilaterális kapcsolatok adhatnak segítséget. · 3.2 A környezet által közvetített igények 3.2.1 A földügyi szakterület igényei A szakterület és a környezet által támasztott igények a földügyi szakágazattal szemben megfogalmazott követelményekben testesülnek meg. A követelmények az elmúlt időszakban a privatizáció és a piacgazdaságra való áttérés révén jelentősen megváltoztak. A II. világháborút követően a különböző földbirtokpolitikai intézkedések alapját képezte mind a földmérési alaptérkép, mind pedig a földekről vezetett különböző célú nyilvántartások (földadó kataszter, telekkönyv). Erre az időszakra (1945-1967) a regisztratív tevékenység volt a jellemző. A szervezet intézményhálózata az ún. földügyekben döntési jogosítványokkal nem rendelkezett. Az 1960-as évek végétől a szervezet feladata jelentősen bővül a földbirtokpolitikai és a földvédelmi tevékenységgel és a 70-es évek elején a két nyilvántartás (telekkönyv, földnyilvántartás) vezetése és az új elkészítése (ingatlan-nyilvántartás) a szervezet részévé válik. Mindhárom tevékenység engedélyezési hatáskörrel párosul, amely egyben a szervezetet széleskörű döntési jogosítvánnyal ruházza fel. Az 1980-as évek közepétől a nyilvántartás vezetésében és egy súlyáttolódás következik be ezáltal, hogy az ingatlanok után fizetendő illeték a földhivatali bejegyzést követően válik "aktuálissá". Az Egységes Országos Térképrendszer által megfogalmazott célkitűzések megvalósítása egy - az addiginál jóval magasabb - jól képzett s létszámával is jelentősen magasabb szakember-gárdát igényelt. Ez utóbbi szakszerű ellátása érdekében - és a különböző nagyvolumenű beruházási programokhoz kapcsolódó geodéziai munkák szakemberszükséglete miatt - kialakult a földmérési szakközépiskolai hálózat, és a felsőfokú oktatás is bővül a Főiskola létrejöttével. A vázoltakból kitűnik, hogy kifejezetten a szakmára orientált iskolarendszerű oktatás csak a földmérés területén valósult meg. A földbirtokpolitikai tevékenységre irányuló képzés csak 1990-es évek eleje óta van a főiskolai karon belül (földrendezői szak). A földminősítési, földértékelési és földvédelmi terület szakember igényét - nem kifejezetten e tevékenységre irányulóan - az agrártudományi egyetemek, főiskolák biztosítják. Ebben az időszakban az ingatlan-nyilvántartási szakterület iskolarendszerű oktatása nem megoldott.

39

A harmadik időszak kezdete az 1990-es évek elejére tehető, s amely ciklus áthúzódik a következő évezredbe. Ezt a korszakot a nagyívű politikai és szakmai programok jellemzik: • Tulajdoni reform; • Földhivatalok számítógépesítése; • Nemzeti Kataszteri Program; • Magyar Topográfiai Program; • Birtokrendezés; • Ingatlanértékelés. Az említett programok megvalósítása a szakemberképzés megfontolt módosítását, illetve kiegészítését igénylik. A földügyi szakterület tehát döntően felsőfokú szakmai képesítésű és felsőfokú, egyetemi végzettségű szakembereket igényel, ) ) ) ) )

a földmérés, a földminősítés, földértékelés, földvédelem, a földbirtokpolitika, az ingatlan-nyilvántartás és az informatika területén.

Az a)–b) alattiak iskolarendszerű képzése megoldottnak tekinthető. A szakma kívánatos módon való gyakorlása érdekében tanfolyami képzéseket és továbbképzéseket kell szervezni, előre meghatározott képzési programok alapján. A földbirtokpolitika gyakorlati megvalósítása - c) pont - tulajdonképpen a birtokrendezési (polgári tagosítási) feladat ellátását jelenti. Tekintettel arra, hogy itt a hosszabb távú, de nem kampány jellegű munkával kell számolni a szakemberképzést tartalmában reformálni és a végzős hallgatók számát - legalább is az első 1 évben növelni szükséges. A d) pont alattiak kifejtése a 3.1.1. pont alatt megtörtént, az f) pont alatti iskolarendszerű képzés megoldottnak tekinthető. 3.2.2 Az általános - nem egy szakterülethez kötött - igények A földügyi szakigazgatáson belül a számítástechnika még nem minden területen került alkalmazásra. Az ingatlan-nyilvántartás és a földmérés szakterületeken az informatika fejlődéséből adódó képzéssel és továbbképzéssel kell tervezni. A földvédelmi, földértékelési és földminősítési feladatok informatika célú fejlesztése nem jelent akkora munkát, mint az az ingatlan-nyilvántartás vagy a földmérés területén jelentett, illetve jelent. Elsősorban azért, mert ezen, fejlesztendő területek által használt információk jórészt a "gépesített" területek (földmérés, ingatlan-nyilvántartás) adataira épülnek. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a földbirtokpolitikai szakterületre is. A gazdasági-pénzügyi területen is számolni kell az informatika kiterjesztésével, továbbá az állam- és közigazgatás egyéb területein is. Ezek harmonizált megoldása és részben párhuzamosan történő megvalósítása az irányítás korszerűsítésére is kihatással lesz.

40

Két fő szempont köré lehet csoportosítani az igényeket: ) A piacgazdaságra való fokozottabb, teljes átállással kapcsolatos követelmények figyelembevételét és indukálását kell megismertetni, elfogadtatni. Értsék meg a szakemberek, hogy azon szakterületeket vagy funkciókat kell piacosítani, ahol azt a gazdasági élet, a társadalom igényli. A regisztráló jellegű hivatalnak a szolgáltató jellegű intézmény irányába kell elmozdulnia. Itt merül fel az önfinanszírozó hivatal ill. az állami hatósági szerepkör közti látszólagos ellentét kérdése. Képzendők: • menedzsment, • marketing vezetők - hosszútávú képzés javasolt. b) Informatikai ismeretek folyamatos és fokozatos, átgondolt fejlesztésére, illetve továbbképzésre van szükség! • A képzés révén el kell érni, hogy minden körzeti földhivatalban képesek legyenek az ügyintézők szövegszerkesztőt, a késöbbiekben elektronikus levelező rendszert használni. Szakaszos, rövidtávú képzés javasolt. • Megyei szinten megfelelő lépésekben kell - nemzetközi tapasztalatokra is alapozva - komplex térinformatikai rendszerek alkalmazására kiképezni az érintett szakembereket. A javasolt képzés hoszútávú. 3.3 A földhivatali szervezet belső szükségleteiből adódó igények • A TAKAROS bevezetésével kapcsolatos képzés (FÖMI végzi) - rövidtávú. • Az ingatlan-nyilvántartási törvény és annak végrehajtási rendeletével kapcsolatos képzés rövidtávú. • Az NKP-val kapcsolatos képzés az egyes munkafázisokban (az állami átvétellel bezárólag) résztvevők igényeinek és szükségleteinek megfelelően történik rövidtávú. • A DAT-tal kapcsolatos képzés (NKP-n belül beindult) - rövidtávú. • A minőségbiztosítás és ebből fakadóan a megyei szakfelügyeleti rendszer megújításával kapcsolatos képzés. (A mai és jövőbeni igényeket tekintve esetleg körzeti földhivatali szintre kellene kiterjeszteni az új szakfelügyeleti rendszert.) hosszútávú. • A topográfiai térképek (1:10 000 m.a.) felújításával, egyáltalán az új topográfiai programmal kapcsolatos igények - hosszútávú. • Az általános birtokrendezéssel járó képzési szükségletek - hosszútávú. 3.4 Kritikus sikertényezők A nagyszámú igény és követelmény miatt a stratégia kialakításának első lépése ezek aggregálásával, illetve a prioritások figyelembe vételével az ún. kritikus sikertényezők rögzítése. Az előzőekben megfogalmazott elvárások alapján a következő kritikus sikertényezőket lehet meghatározni: a) a földhivatali ügyintézés szinvonalának emelése b) a földhivatali munka hatékonyságának és szolgáltató jellegének erősítése c) versenyképes hazai munkaerő biztosítása a szakterület számára d) a munkavégzés új formái elterjedésének elősegítése e) felkészülés az elektronikus gazdaság működésében való részvételre

41

f) az ún. élethosszon át tartó tanulás lehetőségének biztosítása g) a folyamatos továbbképzés érdekeltségének megteremtése 3.5 Küldetés és célok Az előzőeknek megfelelően történt a küldetés, és az annak megfelelő célok meghatározása. Küldetés: képzett, innovatív, elkötelezett és elismert rendelkezni

földhivatali munkatársakkal

Általános cél: A földügyi igazgatás területén a munkatársak folyamatos továbbképzésének meghonosításával egyrészt a munkahelyi kultúraváltás támogatása és meggyorsítása, másrészt a teljesítmény mérésének és elismerésének intézményesítésével az ebben való érdekeltség megteremtése. Az általános cél részletesen kifejtve a következőkben foglalható össze: 1. a folyamatos továbbképzés meghonosítása • célzott menedzsment ismeretek oktatása • folyamatos szakmai továbbképzés formáinak bővítése és biztosítása • kommunikációs készség fejlesztése 2. • • • •

a munkahelyi kultúraváltás támogatása önfejlesztő, változásra kész munkahelyi légkör kialakítása innovatív, kreatív gondolkodás meghonosítása ügyfélbarát munkahelyi környezet megteremtése az összetartozás, a csapatszellem erősítése

3. a tejesítmény mérésének és elismerésének intézményesítése • marketing szemlélet - felhasználók igényeit teljes mértékben kielégítő földügyi adatszolgáltatás - kialakítása • közigazgatási szakvizsga, illetve képzettségi pótlék érvényre juttatása

4. Feladatkitűzések A megfogalmazott kritikus sikertényezők, illetve célok kijelölik azokat az általános elvárásokat, ahol (amiben) az emberi erőforrás fejlesztésnek segítenie kellene. A meghatározott tényezők a prioritásban elől állókat jelentik, azaz a középtávon elérendőket. A következő lépésben olyan feladatokat fogalmaztunk meg, amelyek révén a humán erőforrás fejlesztés a kritikus sikertényezők, és célok elérését elősegíti. Nyilvánvalóan igen sok tevékenységet lehetne felsorolni, itt is csak a lényeges, a szervezet pénzügyi és szervezési teherbíróságával legalább nagyságrendi szinten számoló feladatokat soroljuk fel. A kijelölt feladatkitűzések a következők: a) okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés bevezetése b) nyitott oktatás a földhivataloknak (OLLO) rendszer továbbfejlesztése c) átjárhatóság biztosítása mind a földügyi, mind a földmérési-térképészeti szak-

42

területen a közép-, felsőfokú- és az egyetemi szintű oktatás különböző formái között d) folyamatos továbbképzés bevezetése a földügyi igazgatásban a) Okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés bevezetése A magántulajdon előtérbe kerülésével, az ingatlanforgalom kialakulásával, az ingatlanoknak a hiteléletben való részvételével jelentősen megnőtt az ingatlanok értéke. Az ingatlanok közhitelű regisztrálását és térképi ábrázolását végző földhivatali szervezet a tulajdonviszonyok nagymértékű megváltozásának követésére, illetve a piacgazdaságra való áttérés "fogadására" nem lett felkészítve, és mind a tárgyi, mind a személyi feltételek hiányoztak ahhoz, hogy a feladat zökkenőmentesen elvégezhető legyen. A személyi feltételek hiánya - elsősorban a képzettség tekintetében - a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási szakterületén jelentkezik. A tulajdoni reform következményeként az ingatlanjog specializálódása folytán, valamint a szakterület számítógépesítése miatt az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése magas fokú szakmai ismereteket igényel. Az ingatlan-nyilvántartás ugyanis döntően jogi tartalmú regiszter, amely az ingatlan tulajdonjogának közhitelű tanúsítása mellett tartalmazza az ingatlanra vonatkozóan mindazon jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az adott ingatlan tulajdonosának "cselekvését" befolyásolják. Az ingatlan-nyilvántartás sajátossága, hogy az ingatlanra vonatkozóan átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen nyugvó vagyonkezelői jog, a földhasználati jog, a haszonélvezeti jog, használat joga, a telki szolgalmi jog és a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre. Az ingatlannyilvántartás további sajátossága, hogy a tulajdonjog keletkezését, módosulását és megszűnését csak ügyvéd vagy közjegyző által készített (vagy az utóbbi által hitelesített) magán- vagy közokirat alapján lehet érvényesíteni a nyilvántartáson. Tehát az ingatlan-nyilvántartási feladatot ellátó szakembernek a döntéshozatalt megelőzően az okirat tartalmát hatósági jogalkalmazás keretében kell elbírálnia. A vázolt jogalkalmazási tevékenység szerteágazó és speciális felkészültséget igényel. A hitelélet is az ingatlan-nyilvántartásra "támaszkodik", miután a kölcsönök fedezetéül általában az ingatlan szolgál. Említés történt arról, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetése ma már korszerű számítástechnikai eszközökön történik. Ezért tehát a nyilvántartást vezető szakembernek az informatika területén is kellő jártassággal kell rendelkeznie. A földhivatali szervezet az előzőekben vázolt követelményeknek megfelelő szakemberekkel csak minimális mértékben rendelkezik. Ennek alapvető oka az, hogy ilyen jellegű szakmára orientált főiskolai (egyetemi) képzés ma Magyarországon nem folyik. Ilyen értelemben a képzés nem követte a társadalom lényegesen átalakult elvárásait. A modern, piacgazdaságra épülő társadalom és a gazdaság igényei szükségessé teszik, hogy az ingatlan tulajdonra vonatkozó és joghatásaiban is jelentős ingatlan-nyilvántartás gondozását szakmailag kellően felkészült főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek végezzék, akik megfelelő partnerek a gazdasági élet szereplőinek, ezzel is elősegítve Magyarország Európai Uniós csatlakozását. Ezért okleveles ingatlan-nyilvántartási titkárokat képző szak alapítása szükséges, főiskolai környezetben. b) Nyitott oktatás a földhivataloknak (OLLO) rendszer továbbfejlesztése Az OLLO professzionális távoktatás formájában valósul meg, ami különös tekintettel van a földhivatalok területén folyó modernizációra. A modulokból felépülő - digitális formában is rendelkezésre álló - oktatási anyag részletes ismertetése a mellékletben található.

43

Az OLLO indításakor a földhivatalok még nem voltak bekapcsolva a földügyi szakigazgatás nagyterületű kommunikációs hálózatába (TAKARNET), ezért az oktatás során nem élhettek ennek lehetőségeivel. A közeljövőben a TAKARNET szolgáltatásainak kiterjesztése révén lehetővé kell tenni, mind az iskolarendszerű, mind az azon kívüli oktatás-továbbképzés támogatását. Ehhez kapcsolódóan folyamatosan gondoskodni kell az OLLO modulok karbantartásáról, továbbfejlesztéséről, pl. multimédia alkalmazásával, valamint többcélú felhasználásáról. Ez a feladatkitűzés szorosan kapcsolódik a d) pont alatt kitűzött feladathoz. c) Átjárhatóság biztosítása mind a földügyi, mind a földmérési-térképészeti szakterületen a közép-, felsőfokú- és az egyetemi szintű oktatás különböző formái között A tantervek összehangolásával egyrészt azt kell biztosítani, hogy a középfokú oktatástól az egyetemi szintű oktatásig - a szaktárgyi eredmények elismerésével - felvételi vizsga nélkül - eredményes vizsgák esetén - biztosított legyen a továbblépés. Másrészt gondoskodni kell arról, hogy a különböző oktatási formák és szakirányú képzés összekapcsolásával speciális, illetve komplex szakmai továbbképzésre nyíljon lehetőség. d) Folyamatos továbbképzés bevezetése a földügyi igazgatásban A stratégiai anyagban megfogalmazott követelmények, illetve a nemzetközi tendenciák alapján az élethosszig tartó tanulás elvét követve, biztosítani szükséges a folyamatos továbbképzést. Ennek célja kettős: - az állomány szakmai ismereteinek folyamatos karbantartása és fejlesztése, - a fluktuáció révén belépő új személyek ismereteinek egy meghatározott standard szintre való emelése. Az első célkitűzés egyrészt a b) pontban foglaltak alapján elégíthető ki, másrészt meg kell határozni azon ismeretszerzési formákat, amelyeket továbbképzésnek elfogad a szakágazat vezetése. A második célkitűzéshez egy számítógépen kezelhető kiképzési-, illetve továbbképzési csomag összeállítása és folyamatos karbantartása szükséges. Meg kell teremteni továbbá a folyamatos továbbképzés érdekeltségi rendszerét, összhangban a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabállyal. A kérdőíves felmérés szerint egyébként az apparátus 85%-a igényli a továbbképzést.

5. Technológiai, intézményfejlesztési stb. lehetőségek 5.1 A fejlődés általános tényezői Amint korábban említettük, a nappali képzésben megszerzett ismeretek a végzés után gyorsan elavulnak. A fejlődés iramának gyorsulása miatt, az iskolából hozott ismeretek elavulási ideje egyre rövidebbé válik. Legrohamosabban az információtechnológiai ismeretek változnak, ahol az elavulási idő mindössze 3-4 évre tehető. Ezért az ismeretek folyamatos frissítése elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Ennek felismerése alapvető érdeke a munkáltatónak is. Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) napjainkra társadalmi szükségletté vált. A hazánkban végbement gazdasági, politikai változások ezt a hatást tovább erősítették. Ezek az igények a hagyományos oktatási módszerekkel ma már nehezen elégíthetők ki. Az élethosszig tartó tanulásról beszélve nem szabad csupán a hagyományos formális továbbképzésekre, munkaidőn kívüli oktatási kurzusokra gondolni. Egyre több intézmény ismeri fel egyéb olyan módszerek jelentőségét, mint

44

- feladat-orientált előadások tartása illetve hallgatása, - szakcikkek írása illetve olvasása, - intézményen belüli rövidtávú tapasztalatcsere, vagy új osztályhoz való áthelyezés - rövid időre történő áthelyezés célfeladat elvégzésére, - az akció-tanulás, struktúrált olvasás, - a számítógépes oktatás, - bizottsági tagság vállalása szakmai intézményekben, - a meglévő beosztáson belüli kibővített feladatokkal való megbízás, - rövid/hosszútávú intézményen kívüli tapasztalatcsere, pl. közszolgálatból magánvállalkozásban való részvétel. Az igények növekedése megkívánja, az információtechnológia fejlődése pedig lehetővé teszi a sarkalatos oktatástechnológiai változásokat. A fejlett országokban az interaktív elektronikus médiákkal támogatott betanítás (angolul computer-based training) illetve tanulás egyre fontosabbá válik. A számítógépes oktatóanyagok nagy előnye, hogy alacsony költséggel sokszorozhatók (eltekintve a szerzői jogok problémakörétől) és a másolatok bárhol ugyanazt a szabványos tanulási, megértési, gyakorlási és ellenőrzési környezetet biztosítják. A hálózatok terjedésével a tanulók konzultatív támogatása korszerűsödik. Mindezzel megváltozik az oktató szerepe is. Az ismeretek átadása mellett több idő jut az egyéni tanulás támogatására. Az élethosszig tartó tanulás alapvető intézményes formája a távoktatás (angolul distance education vagy distance learning). Ezt jól példázzák a nyugati országok távoktató egyetemeinek többszázezres hallgatói létszámot produkáló sikerei, illetve a szakmánkban is egyre több egyetemen megjelenő távoktató kurzusok. A speciális módszertanra és hallgatói támogatásra épülő oktatási anyagok otthoni tanulásra kiválóan alkalmasak, ezáltal az oktatási intézményben tartott konferenciák ideje csökkenhet, a képzés rövidebb időre vonja el a hallgatókat a munkahelytől. Megváltozik a konferenciák jellege is. A hangsúly az ismeretátadás helyett a hallgatók professzionális készségeinek kialakítására helyeződik. A földhivatali Phare programokban elért eredmények jól példázzák az imént említett problémákat és lehetőségeket. Az általuk generált oktatási igények kielégítése, illetve az új eszközök által felkínált lehetőségek minél szélesebbkörű kihasználása a közeljövő egyik legnagyobb kihívása. A következőkben röviden áttekinthetjük a reális lehetőségeket hardver, szoftver, oktatási anyagok és szervezeti megoldások bontásban. 5.1.1. Hardver Az utóbbi évek fejlesztései nyomán átlagosan minden második földhivatali dolgozóra jut egy számítógép. Az alkalmazott rendszerek és technológiák szabványosak. A földhivatalokat összekötő TAKARNET hálózat biztosítja a szabványos hálózati összeköttetéseket, valamint lehetőség van a szokásos WEB technikák alkalmazására. A megyei földhivatalokban létrehozandó oktatási kabinetek 1 oktatói és 5 tanuló géppel jól szolgálják a széleskörű információtechnológia folyamatos betanítását és szintentartását.

45

A FÖMI központban létrehozandó oktatási kabinet célja a megyei hivatalokban kijelölt személyek információtechnológia betanítása magas szinten illetve "oktatók oktatása" jellege A tervezett penci oktatási központ elsősorban a nem információtechnológiai, bentlakásos oktatást szolgálná. Az oktató kabineteket célszerű ellátni nagyfényerejű és nagyfelbontású projektorokkal, melynek ára jelenleg 1.5 mFt. A TAKARNET lehetővé teszi az adatok cseréjén kívül az elektronikus levelezést, az online támogatási és tanácsadói kapcsolatok felvételét. A rendszert kiegészítve mikrofonnal, videokamerával megoldható a konferencia üzemmód. Ennek költsége 1-1 mikrofonnal, videokamerával számolva kabinetenként 60-80 eFt. Az előzőek alapján egy megyei oktató kabinet informatikai beruházási költsége 3.5 mFt.-ra tehető. 5.1.2. Szoftver Az említett hardver eszközökön rendelkezésre állnak, illetve rövidesen bevezetésre kerülnek a következő szoftver eszközök: - Winword szövegszerkesztő, - TAKAROS - kataszteri térképen alapuló integrált ingatlan-nyilvántartási adatbázis-kezelő rendszer, - MicroStation grafikus adatbázis szerkesztő szoftver. - Oracle Interoffice levelezési rendszer, amely a szokványos levelezésen kívül alkalmas egyéb információs anyagok cseréjére is. Az Internet környezet lehetőséget biztosít az MS NT-hez adott, illetve ingyenesen letölthető böngészők használatára. Az Internet Explorer NetMeeting szolgáltatásai között megtalálhatók a legkorszerűbb oktatástámogató eszközök, mint a csevegő (a szolgáltatásba belépők egymással írásban kommunikálnak - Chat-room), a rajztábla (online grafikus eszköz - Whiteboard), a szoftverek távoli futtatása (valamely szoftvert a betanító/oktató a tanuló gépén távolról beindíthat és bemutathat), hang- és képátvitel (az előző pontban említett mikrofonokra és videokamerákra építve). A FÖMI kidolgozott egy támogató rendszert a TAKARNET-re, amely - a földhivatali számítógépes rendszerek támogatását segíti elő (hibabejelentések kezelése, naplózása, kiszignálása, módosítási igények fogadása stb.) - szoftver változatok letöltése, - CBT (számítógéppel segített oktatási programok futtatása), - multimédiás anyagok letöltése és/vagy futtatása, - közérdekű közlemények közreadása, ill. fogadása (ezeken keresztül tanfolyamok szervezése). 5.1.3. Oktatási anyagok Az oktatási intézmények általában jól ellátottak írásos anyagokkal. Első lépésben ezekkel célszerű felszerelni az oktató kabineteket. Az OLLO és az NKP oktatási projektben kidolgozott tananyag távoktatási módszertanon alapul, ezért munkavégzés mellett is könnyen elsajátítható. A tananyag digitális formában is rendelkezésre áll, ezért némi munkaráfordítással TML környezetbe

46

telepíthető. Így a TAKARNET-be kapcsolt valamennyi gépen az aktualizált változatokhoz való hozzáférés biztosítható. 5.1.4. Szervezet Az OLLO tanfolyamon, a szakmérnöki tanfolyamokon, az NKP képzésben végzettek jó oktatói, konzultánsi hátteret szolgáltathatnak a földhivatali szervezet szakembergárdájának betanításához, képzéséhez. Ehhez földhivatali oktatástovábbképzést szervező és támogató szevezetet javaslunk kialakítani. A földhivatalok emberi erőforrásainak a további feladatokra (TAKARNET, META, stb.) való felkészítését a TAKAROS telepítésével, illetve a telepítésre való felkészítéssel lehet megkezdeni. Megyei oktatási csoport Megyénként célszerű létrehozni a fent említett szervezetet, a megyei rendszergazda hálózat kiépítésének tapasztalataiból kiindulva, az alábbiak szerint: - oktatási csoportvezető (megyei feladatok koordinálására) - szakterületi felelősök, úgy mint: - ingatlan-nyilvántartási felelős, - földmérési-térképészeti felelős, - számítástechnikai felelős, - mentorok. A létszám kialakításánál tekintettel kell lenni a megye sajátosságaira (körzetek száma és mérete, betölthető digitális térképek mennyisége, stb.). A fenti szervezet rendelkezésére kell állnia a korábban említett felszereltségű oktató kabinetnek. Az oktatási csoport működése vonatkozásában javasolt, hogy az oktatók véleményezési lehetőséget kapjanak az oktatásban résztvevők képességeinek, hozzáállásának, érdeklődésének tekintetében. 5.2. A földhivatali szükségletekből adódó igények teljesítésének IT eszközei Az oktatási-továbbképzési igények kielégítéséhez szükséges IT eszközök az alábbiakban foglalhatók össze: • TAKARNET távoktatást szolgáló eszközei • megyei oktató kabinetek hardver és szoftver eszközei • FÖMI rövidtávú képzést célzó oktatási kabinetjének (Budapest) infrastruktúrája • FÖMI folyamatos továbbképzést szolgáló oktatási központjának (Penc) infrastruktúrája • Phare program keretében az oktatási intézményekhez telepített eszközök. 5.3. A földhivatali továbbképzés intézményfejlesztési lehetőségei Az intézményfejlesztési lehetőségek figyelembe vételekor javasolt az alábbiakra tekintettel lenni. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a megfelelően megújított középfokú és felsőfokú szakmai oktatás a jövőben csökkenteni fogja majd - lehet, hogy csak hosszútávon - a

47

földhivatali szervezeten belüli továbbképzés intenzív szükségességét (több embert, jelentős időtartamban). Mivel a földhivatalok jelenleg nagyon leterheltek, szem előtt kell tartani azt, hogy kisebb csoportokra bontva vonjunk be az átgondolt továbbképzésbe a szakembergárdát, a következők szerint: • A rendszeres - csoportonkénti - továbbképzést, "betanítást" a FÖMI adott, kedvező műszaki feltételei mellett érdemes bonyolítani, mivel könnyű elérhetőség biztosított az ország bármely részéről, mind a hallgatók, mind az előadók számára (költségmegtakarítás!) • A penci oktatóbázist - izoláltságára tekintettel - csak kisebb létszámú csoportok számára tartandó speciális munkaűlések, oktatás esetében érdemes használni. • Természetesen biztosítani kell a korszerű eszközökkel ellátott oktató kabinetek célszerű kialakítását, tervezett csoportlétszámok képzéséhez. • Ügyelni kell arra, hogy az oktatásban a gyakorlati oldal élvezzen elsőbbséget, tehát az oktató-teamek a kisebb létszámú, elméleti felkészültségű szakemberek mellett nagyobb létszámú gyakorló szakemberekből álljanak. Ne felejtsük el, hogy a képzésben résztvevő dolgozóknak a gyakorlatban kell bizonyítani konkrét feladatok megoldásával (itt az arányosság elvét be kell tartani!).

6. Megoldási alternatívák Az előzőekben ismertetett feladatok teljesítését többféle módon lehet támogatni a fejlesztési lehetőségek révén. A megoldásokat a megfogalmazott feladatonként különkülön tárgyaljuk, bár az egyes megoldások értelemszerűen más feladatokra is hatással vannak. a) Okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés bevezetése A képzés bevezetésének vonatkozásában két változat lehetséges: • föiskolai alapképzés keretében az okleveles ingatlan-nyilvántartási szakot, a képzésben jelenleg résztvevő intézmény - ELTE Jogi Továbbképző Intézet - az SE Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karával közösen szervezi meg, és a szakot az SE főiskolai karára, Székesfehérvárra telepítik, ahol az egész országra kiterjedően kielégítik a képzési igényeket, • az ELTE JTI előkészítésében létrejövő anyag alapján lehetőség nyílik az ország azon főiskoláin a fenti szak alapítására, ahol jogi képzés folyik. A jelentkező igényeket területi eloszlásban elégítik ki. Képzés az SE FFFK-n Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a szakalapítás könnyen befogadható az intézmény számára, mivel a szaktárgyak - földméréstan, föld- és területrendezés, földvédelem és földértékelés, fotogrammetria stb. - vonatkozásában megfelelő oktatókkal és oktatási tapasztalattal rendelkezik. Ezért a képzés az akkreditáció után gyakorlatilag megkezdhető. Képzés más főiskolá(ko)n

48

Ez a megoldás időigényesebb az előbbinél, mivel az SE FFFK-n történt szakalapítás után kerülhet sor más egyetemekre vagy főiskolákra való telepítésre. Itt meg kell találni a megfelelő oktatói kart, biztosítani kell a tárgyi feltételeket, ami az említett szaktárgyak esetében nem könnyű és rövid idő alatt megvalósítható feladat. Előnye, hogy a hallgatóknak kevesebbet kell utazniuk az oktatás helyszínére. b) Nyitott oktatás a földhivataloknak (OLLO) rendszer továbbfejlesztése A továbbfejlesztés lényegében az alábbiakat foglalja magába: • a digitális formában rendelkezésre álló tananyag folyamatos aktualizálását, ha szükséges további modullal való kiegészítését, • multimédiás, TAKARNET-en keresztűl letölthető változatának létrehozását, • felhasználásával számítógépes kiképzési oktatócsomag létrehozását, • mindazon munkakörök meghatározását, ahol további - második - szakdiploma megszerzése javasolt, • továbbképzési területek kijelölése egy, a hivatalok számára elfogadott, középtávú képzési terv keretében. Meglévő, aktualizált tananyag alkalmazása Ez a megoldás a jelenlegi informatikai infrastruktúrával számol, nem veszi figyelembe a telekommunikációs hálózat lehetőségeit. Ugyanakkor figyelmet fordít arra, hogy a tananyag aktualizálása a történéseknek megfelelően megtörténjék, és a hallgatók mindig naprakész tananyagot kapjanak kézhez. Ez záloga lehet a hosszabb távú, folyamatos továbbképzés megszervezésének. A megoldás az OLLO keretében eddig folytatott tevékenység minőségi szintjének felel meg. Multimédiás tananyag változat alkalmazása Ez az előző megoldáshoz képest előrelépés, mivel a tananyag digitális változatára épít, feltételezve, hogy hálózaton keresztűl is elérhető, letölthető az. Feltehetőleg ezen változat alkalmazása esetén kevesebb konzultációs idő felhasználása szükséges. A minőségi szint emelését a multimédiával támogatott változat elkészítésében látja. Kiképzési oktatócsomag alkalmazása Célja a fenti modulok felhasználásával olyan képzési oktató-csomag összeállítása, ami számítógépen kezelhető és interaktív módon támogatja a képzést. A csomag modulokból épül fel, egy-egy modul vagy kijelölt modulok egy-egy munkakör ellátásához szükséges speciális ismereteket tartalmazzák. Az ismereteket visszakérdezi és értékeli a csomag. Minden újonnan felvett munkatársnak eredményesen kell elsajátítania az oktató-csomagot. c) Átjárhatóság biztosítása mind a földügyi, mind a földmérési-térképészeti szakterületen a közép-, felsőfokú- és az egyetemi szintű oktatás különböző formái között Ez lényegében azt kívánja biztosítani, hogy a földhivataloknál alkalmazásban lévő, különböző képzettségű emberek számára lehetőség nyíljon: • a karrier út - munkakörben, illetve beosztásban való előlépés - támogatására az intézményes keretekben folyó oktatás segítségével, • speciális szakképesítés megszerzésére és elfogadtatására, • a kor követelményeihez igazódó, azt kielégítő szakismeretek megszerzésére,

49

• munka mellett - dolgozva - szakképesítés elnyerésére. d) Folyamatos továbbképzés bevezetése a földügyi igazgatásban Mivel az ismeretek folyamatosan avulnak, illetve a földügyi igazgatás egyes részterületeit különböző mértékben érinti a fejlődés, a szakembergárda naprakészségét munkaereje értékének megőrzését - folyamatosan biztosítani kell. Egyúttal elvárás, hogy ebben az érintett személy is aktívan résztvegyen. Emellett az érintett anyagi, erkölcsi érdekeltségét is meg kell teremteni. Nem csak a szakterület, hanem a magyar államigazgatás érdeke is, hogy magasan kvalifikált, illetve szakmai ismeretekben naprakész köztisztviselői karral rendelkezzék.

7. Forgatókönyv javaslatok 1. számú forgatókönyv: marad minden változatlan A jelenlegi megközelítés abból indul ki, hogy az iskolarendszerű oktatás kielégíti az igényeket, és lényegében a munkaerő felvételekor kell törekedni arra, hogy az érintett személy megfelelő képzettséggel rendelkezzen. A továbbképzést rábízza az egyénre, illetve az egyén és a hivatal alkújára. 2. számú forgatókönyv: átfogó reform megközelítés Ebben a változatban a megfogalmazott célok teljeskörű kielégítését tételezzük fel. Ehhez a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos elképzelésekben megfogalmazott előremutató elveket is figyelembe kell vennünk. Itt az az alapgondolat, hogy a "szolgáltató állam" ideájának "szolgáltató hivatal" formájában való megvalósítása jól képzett, és magukat folyamatosan továbbképző köztisztviselőkkel lehetséges. Az EU csatlakozás követelményeinek való megfeleléshez pedig ezen túlmenően egyre több idegen nyelvet beszélő köztisztviselőre van szükség. Ezt viszont előre tervezetten, a szükséges feltételek biztosításával kell elérni. a) Megvalósítás Átfogó reform bevezetése, ami valamennyi rész-szakterület vonatkozásában biztosítja: • A felsőfokú szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét és elismerését. Ennek megfelelően kerül sor az okleveles ingatlan-nyilvántartási titkárképzés bevezetésére, pótolva az egyetlen és egyben kulcsfontosságú, hiányzó láncszemet a felsőfokú képzésben. • A folyamatos szakmai továbbképzés - beleértve a nyelvi képzést is lehetőségét, egyrészt az OLLO keretében folyó oktatás, másrészt az iskolarendszerű posztgraduális továbbképzés támogatásával. A továbbképzés során szerzett, arra a rész-szakterületre vonatkozó - amelyen az érintett személy tevékenykedik - speciális ismereteket és oklevelet adó szakképesítést közigazgatási szakvizsgaként kell elfogadtatni és képzettségi pótlékkal kell honorálni. • Az évenkénti, elvárt továbbképzés rendjét és feltételeit. • A szervezetbe belépő új személyek speciális, rövidtávú kiképzésének feltételeit. • A speciális feladatokhoz kapcsolódó, intézményen belüli (földhivatalok, FÖMI) oktatás-képzés feltételeit. • Iskolarendszerű oktatás harmonizálásának támogatását.

50

b) Jellemzők A megoldás jellemzője, hogy teljeskörűen kezeli a földügyi igazgatás területén az oktatás-továbbképzés kérdését. Sőt ezen túlmenően törekszik a különböző szintű intézményi keretben folyó oktatás harmonizálására. Komplexen foglalkozik a kérdéskörrel, ezért megvalósítása idő- és költségigényes. c) Előnyök, hátrányok A megoldás előnye, hogy öszzefüggéseiben kezeli a problémakört és teljeskörű megoldásra törekszik. Hátránya, hogy a fentiekre tekintettel csak hosszabb, 2-3 év időtávban valósítható meg, és feltehetőleg az összes megoldás közül a legköltségigényesebb. d) Ráfordítási igény A megoldás össz költségigénye 1999-2001 időtávban mintegy 190 mFt., ami a következőkből tevődik össze: - megyei földhivatali oktatókabinetek létrehozása: 70 mFt., - FÖMI oktató kabinetek (Bosnyák tér, Penc) létrehozása: 60 mFt., - okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés beindításának támogatása: 20mFt, - földhivatali kiképzési oktató-csomag létrehozása: 5 mFt., - továbbképzés - pl. OLLO - évenkénti támogatása: 3-5 mFt., - oktatási anyagok elkészíttetése, pl. oktató kabinetek számára: 5 mFt., - FÖMI - projektekhez kapcsolódó - oktatási/betanítási tevékenységének éves támogatása: 4-6 mFt. e) Ütemezés A megvalósítandó feladatok javasolt időütemezése a következő: • Okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés indítása: 1999. • Folyamatos továbbképzés, illetve kiképzés rendjének, valamint a továbbképzési tervnek a kialakítása: 1999. • A továbbképzés során szerzett másod diploma közigazgatási szakvizsgaként való elismertetése, illetve ennek bevezetése: 2000. • Kiképzési oktató csomag alkalmazásának bevezetése: 2000. • Oktató kabinetek kialakítása megyei földhivataloknál, illetve FÖMI-nél (Budapest): 1999, FÖMI-nél (Penc): 2001. • Iskolarendszerű oktatás harmonizálása: folyamatos. 3. számú forgatókönyv: fontolva haladás Ez a változat az előzőhöz képest egy szerényebb adottságokra építő megoldás, ahol egyes célokból már engedni kell. Ez nem jelenti egyes célok teljes elvetését, csak az előző változathoz képest egy szerényebb megvalósulási szintjét. Így például a tervezett ciklusban elmarad a Penc-i oktatási kabinet kialakítása. a) Megvalósítás Az átfogó reform változathoz képest a rész-szakterületek vonatkozásában bizonyos korlátozásokkal él, és a következőket biztosítja: • A felsőfokú szakmai képesítés megszerzését és elismerését.

51

•

• • •

Ennek megfelelően kerül sor az okleveles ingatlan-nyilvántartási titkárképzés bevezetésére, pótolva az egyetlen és egyben kulcsfontosságú, hiányzó láncszemet a felsőfokú képzésben. A folyamatos szakmai továbbképzést, egyrészt az OLLO keretében folyó oktatás, másrészt az iskolarendszerű posztgraduális továbbképzés támogatásával. A továbbképzés során szerzett, arra a rész-szakterületre vonatkozó - amelyen az érintett személy tevékenykedik - speciális ismereteket és oklevelet adó szakképesítést képzettségi pótlékkal kell honorálni. Az évenkénti, elvárt továbbképzés rendjét és feltételeit. A speciális feladatokhoz kapcsolódó, intézményen belüli (földhivatalok, FÖMI) oktatás-képzés feltételeit. Iskolarendszerű oktatás harmonizálásának támogatását.

b) Jellemzők A megoldás jellemzője, hogy az új dolgozók kiképzésének kivételével teljeskörűen kezeli a földügyi igazgatás területén az oktatás-továbbképzés kérdését. Sőt ezen túlmenően törekszik a különböző szintű intézményi keretben folyó oktatás harmonizálására is. Komplexen foglalkozik a kérdéskörrel, de megvalósítása kevésbé idő- és költségigényes, mint az átfogó reform változaté. c) Előnyök, hátrányok A megoldás előnye, hogy öszzefüggéseiben kezeli a problémakört és majdnem teljeskörű megoldásra törekszik, továbbá rövidebb időtávban valósítható meg, és kevésbé költségigényesebb a reform változatnál. Hátrány, hogy a teljeskörű megvalósítás csak hosszabb időtávon képzelhető el. d) Ráfordítási igény A megoldás össz költségigénye 1999-2000 időtávban mintegy 120 mFt., ami a következőkből tevődik össze: - megyei földhivatali oktatókabinetek létrehozása: 70 mFt., - FÖMI oktató kabinet (Bosnyák tér) létrehozása: 10 mFt., - okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés beindításának támogatása: 20mFt, - továbbképzés - pl. OLLO - évenkénti támogatása: 2-3 mFt., - oktatási anyagok elkészíttetése, pl. oktató kabinetek számára: 5 mFt., - FÖMI - projektekhez kapcsolódó - oktatási/betanítási tevékenységének éves támogatása: 5 mFt. e) Ütemezés A megvalósítandó feladatok javasolt időütemezése a következő: • Okleveles ingatlan-nyilvántartási titkár képzés indítása: 2000. • Folyamatos továbbképzés rendjének, valamint a továbbképzési tervnek a kialakítása: 1999. • A továbbképzés során szerzett másod diploma szaképzési pótlékkal való elismertetésének bevezetése: 2000. • Oktató kabinetek kialakítása megyei földhivataloknál, illetve FÖMI-nél (Budapest): 1999.

52

• Iskolarendszerű oktatás harmonizálása: folyamatos. 4. számú forgatókönyv: célmegoldás A földhivatali szakember képzés a földügyi igazgatás intézményrendszerén kívüli megoldás igénybe vételével kerül kialakításra. Ez a verzió azon alapul, hogy a feladatkitűzések megvalósításához az oktatásszervezésben jártas külső vállalkozót vesznek igénybe, aki szolgáltatásként szállítja az éppen szükséges megoldást, illetve oktatás-képzési alap-infrastruktúrát.. Ez a megoldás több szempontból nézve is veszélyes. Egyrészt az ilyen jellegű, vállalkozótól való függés kiszolgáltatottá teszi a rendszert, esetenként kényszermegoldásokat is el kell fogadni, és nehezen biztosítható egy standard minőség. Másik szempont, hogy a rendszer a jelenlegi körülményekre optimalizálódik, de a közigazgatás korszerűsítésével előbb utóbb érdemi változások lesznek a közigazgatási folyamatokban. Az ilyen egy cégtől függő megoldás jelentősen korlátozza a jövőbeni továbblépések irányait, ezért nem javasoljuk.

Kiértékelés A forgatókönyvek különböző mértékben elégítik ki a megfogalmazott célokat, ugyanakkor eltérő a forrásigényük, a megvalósítási kockázatuk is. A változatlan állapot (1), illetve a a célmegoldás (4) forgatókönyvek olyan alapvető célokat sértenek, amelyek miatt választásuk csak erős külső befolyásoló tényezők esetén javasolt. A "reform változat" (2) lenne a legperspektívikusabb, de ez csak más tárcákkal (pl. belügy, pénzügy) együttműködve, a közigazgatási reformban a köztisztviselők helyzetét erősítő érdemi lépésekkel együtt valósítható meg, máskülönben elfogadhatatlanul magas mind a megvalósítási kockázata, mind a ráfordítási igénye. Amennyiben a feltételek biztosíthatók, ez felel meg legjobban a megfogalmazott kritikus sikertényezőknek. A "fontolva haladás" változat (3) megvalósítási kockázata kicsi, a szükséges feltételeket az FVM minimális külső közreműködéssel ki tudja alakítani. A szükséges többlet finanszírozási igény nem irreálisan nagy, így ezt a javaslatot célszerű elfogadni és megvalósítását elkezdeni akkor, ha a (2) változat környezeti feltételei nem állnak fenn.

53

Irodalom . . . .

. . . . . .

HM Land Registry: Human Resources Strategy 1997 to 2002, London, 10 pp. Kennie, TJM. (1992): Continuing Professional Development and FIG th Current Practice and Future Development. Proceedings 59 FIG PC Meeting, Madrid, Spain, 15 pp. Kennie, TJM. (1993): Management Does Matter: Some Key Themes for the 1990's. Proceedings of Survey and Mapping '93. 12 pp. Kennie, TJM. - Gardiner PF. (1988): Leadership Training for Chartered Surveyors in the United Kingdom - A Programme of Continuing Education. Proceedings FIG Comm 2 Sympozium' University Education for Surveyors', Madrid, Spain, 15 pp. Márkus B.: GEO-informatika továbbképzés, Geodézia és Kartográfia, 1997/1. Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) (1997): CPD Courses Guide, London, 24 pp. Welsh, L. - Woodward, P. (1989): Continuing Professional Development: Towards a National Strategy Dept. of Education and Science PICKUP Report. Planning Exchange, 51 pp. Willie, E. (1991): People Development and Improved Business performance. Ashridge Management Research Group. HMSO, 89 pp. Niklasz L.: A földügyi igazgatás korszerűsítésének stratégiája, Geodézia és Kartográfia, 1998/3. Az információs társadalom kialakításának kormányzati teendői. Informatikai és Távközlési Kormánybizottság stratégiai anyaga, 1998. február