TERVEZET. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról. Budapest, szeptember

A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KVVM/KJKF/825/2009.

TERVEZET a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Budapest, 2009. szeptember

készítette: dr. Bársony Balázs [email protected] 457-3544

látta: dr. Gosztonyi Ádám [email protected] 457-3390 dr. Erdey György

jóváhagyta: Szabó Imre miniszter

A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai szakmapolitikai értekezlet idıpontja: honlapon való közzététel idıpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet idıpontja: kormányülés idıpontja

munkaterv szerint ténylegesen 2009. augusztus 7. 2009. augusztus 28. 2009. szeptember 1. 2009. szeptember 1. 2009. szeptember 17. 2009. szeptember 23.

2. Az egyeztetésben részt vevık 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott észrevételt

észrevétele maradt fenn

MEH PM IRM KHEM NFGM FVM HM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

EüM KüM OKM ÖM SZMM Társadalompolitika összehangolásáért felelıs tárca nélküli miniszter



jóváhagyta: dr. Kling István államtitkár


2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Legfıbb Ügyészség Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosa 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet



Magyar Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzık Országos Szövetsége Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Elsı Magyar Gazdasági Jogszabály Harmonizációs Egyesület Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Vállalkozók Országos Szövetsége Levegı Munkacsoport Magyar Környezetvédelmi Egyesület EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Életfa Környezetvédık Szövetsége





VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az elıterjesztés célja 1.1.A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A környezethasználattal járó egyes beruházásokhoz kapcsolódó, környezetvédelmi tárgyú engedélyezési eljárások egyszerőbbé tétele, valamint kiváltása a bejelentés jogintézményével, ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a gazdasági élet élénkítése. 1.2.A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosítására a következı három fıbb célt szolgálja: a., A módosítással meghatározásra kerülnek az egybefoglalt környezethasználati engedélyre vonatkozó törvényi rendelkezések. b., A módosítás megteremti annak lehetıségét, hogy bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (a továbbiakban: felügyelıség) engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történı bejelentést követıen lehessenek gyakorolhatók. c., A Kvt.-ben pontosításra kerülnek az elızetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy 2009. augusztus 1-jei hatállyal módosításra került a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.), amely alapján a környezethasználó meghatározott esetekben az elızetes vizsgálat helyett elızetes konzultációt kezdeményezhet. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévı közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, amely a környezetvédelmi tárgyú engedélyezések lefolytatása. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Ad a.) Az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására azon környezethasználatnak minısülı tevékenységek esetében kerülhet majd sor, amelyekhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, mivel a Khvkr. 1-3. számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket nem érik el, illetve az ott meghatározott kritériumoknak nem felelnek meg, ugyanakkor kizárólag a felügyelıség hatáskörébe tartozó valamilyen környezetvédelmi tárgyú engedély (pl. helyhez kötött légszennyezı pontforrás létesítési engedély, hulladékkezelési engedély) birtokában folytathatók. A felügyelıség ezeket a hatáskörébe tartozó engedélyeket – amelyek körét külön jogszabály határolja majd le – az készítette: dr. Bársony Balázs [email protected] 457-3544




ügyfél kérelmére egy eljárás keretében, összevontan, egy döntésbe foglaltan adhatja ki külön kormányrendeletben megállapított eljárási szabályok alapján. Ad b.) Azon tevékenységeket, amelyek tekintetében bejelentéssel élhetnek a környezethasználók, az egyes környezetvédelmi tárgyú külön jogszabályok határozzák majd meg. Ide csak olyan tevékenységek tartozhatnak, amelyek folytatásához környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, illetve amelyek tekintetében egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására nem kerülhet sor. A módosítás alapján a felügyelıségnek történt bejelentést követıen a tevékenység a jogszabályban meghatározott idı elteltével megkezdhetı. E határidı alatt, illetve a tevékenység megkezdésének idıpontjában a felügyelıség ellenırzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelıség megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idı elıtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat külön kormányrendelet határozza meg. A Kvt. módosítása megteremti annak a lehetıségét is, hogy a bejelentésekért is igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerülhessen sor, mi a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokra vonatkozó hatályos szabályozáshoz hasonlóan. Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében – engedély hiányában – a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenıriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a módosítással a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül, kiegészítve a hatályos szabályozásnak az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban fizetendı felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseit. Ad c.) A Khvkr. 2009. augusztus 1-jétıl hatályos szabályai alapján a jogszabály 1., illetve 2. számú mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek esetében az engedélyezés gyorsítása érdekében a környezethasználó az elızetes vizsgálati eljárás helyett elızetes konzultációt kezdeményezhet, amelynek lefolytatása kevésbé formális keretek között és rövidebb határidıvel történik, mint az elızetes vizsgálaté. A Kvt. 67. §-át érintı módosítások a törvény és a Khvkr. összhangjának megteremtését szolgálják. 2.2. egyéb intézkedés Nincs. 2.3. alternatívák Nincs. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az elıterjesztés a Kormány programjában a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, valamint a beruházások gyorsítását, a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedésekhez kapcsolódik.





4. Elızmények, kapcsolódások Nincsenek. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Nincsenek. 5.2.Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. A tervezet nem tartozik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban elıírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítésérıl szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet hatálya alá, tehát mentes a bejelentési kötelezettség alól. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk Az országgyőlési tárgyalási mód: általános. A törvénymódosítás minısített többséget igénylı rendelkezéseket nem tartalmaz. 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevétel tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 8. Vitás kérdések 9. Az elıterjesztés kommunikációja

Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): készítette: dr. Bársony Balázs [email protected] 457-3544


Igen / nem? Nem.



Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog:

-

Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl?

-

Részletes kommunikációs terv:

Kérem a Kormányt, hogy egyetértése esetén a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2009. szeptember 1.





HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány a) megtárgyalta és elfogadta a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról készült elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletét képezı törvénytervezetnek az Országgyőléshez történı benyújtását, valamint b) kijelöli a törvényjavaslat elıadójának a környezetvédelmi és vízügyi minisztert.

Készítette: dr. Bársony Balázs Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György

8


HATÁSVIZSGÁLATI LAP

I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések annyiban szükségesek, hogy az érintett kormányrendeletek módosításával meg kell teremteni az egyes környezetvédelmi tárgyú jogszabályokban az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadásának lehetıségét, valamint meg kell határozni azokat a környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek engedély helyett bejelentést követıen gyakorolhatók. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részérıl többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. A végrehajtáshoz a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) módosítása teremti meg a költségvetési forrást, amelyben meghatározásra kerül az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadásáért, a bejelentések elbírálásáért és az elızetes konzultáció lefolytatásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj. A módosítással továbbá meghatározásra a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az éves felügyeleti díj is. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások Az elıterjesztés elfogadása azon tevékenységek beruházóinak jár elınnyel, amelyek több, környezethasználatnak minısülı tevékenységet is folytatnak, azonban ezekhez külön környezetvédelmi tárgyú engedélyek szükségesek. Kérelmükre a felügyelıség az e tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket egyetlen dokumentumban, egy döntésbe foglaltan adja ki. A bejelentés jogintézménye azon vállalkozásoknak kedvez, amelyek környezetvédelmi szempontból kisebb jelentıségő tevékenységet folytatnak, azonban ehhez a hatályos jogszabályok szerint valamilyen környezetvédelmi tárgyú engedélyt szükséges beszerezniük. A módosítással a környezethasználattal járó tevékenységek egy részét már elegendı lesz bejelenteni és egy meghatározott idı eltelte után engedély nélkül lesznek megkezdhetık. 2. Másodlagos hatások A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül az elıterjesztésnek nincs más jelentıs pozitív vagy negatív hatása valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei


9


Az elıterjesztés nem terheli meg a vállalkozások helyzetét. Helyzetük a KvVM rendelet módosításától függıen változik majd, amelyben az igazgatási szolgáltatási díjak megállapítására sor kerül. b) A háztartások pénzügyi terhei Az elıterjesztés nem terheli meg vagy javítja a háztartások helyzetét. c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az elıterjesztés nem terheli meg vagy javítja valamely konkrét társadalmi csoport helyzetét d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az elıterjesztés hatására vélhetıen több beruházó kéri majd környezethasználati engedély kiadását, valamint él a bejelentéssel.

az

egybefoglalt

IV. Egészségügyi hatások Az elıterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. V. Környezeti hatások A Kvt. módosítása közvetlen környezeti hatással nem jár. Az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadásakor, valamint a bejelentések elbírálásakor a környezetvédelmi hatóságnak ugyanolyan magas szakmai színvonalon kell eljárnia, mint az egyes engedélyezési eljárások során. A módosítás a környezetvédelmi kérdések szakmai elbírálásán nem változtat.


10


Melléklet a KvVM/KJKF/825/2009. számú tervezethez 2009. évi … törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról 1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép, egyidejőleg a § jelenlegi (3)-(5) bekezdésének számozása (4)-(6) bekezdésre változik: „66. § (1) A környezethasználat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban foglaltak kivételével – a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi mőködési engedély, d) az a-c) pont hatálya alá nem tartozó – külön kormányrendeletben meghatározott – esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, e) az a-d) pont hatálya alá nem tartozó – külön jogszabályban meghatározott – esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közremőködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerıre emelkedését követıen kezdıdhet meg, illetve folytatható. (2) A külön kormányrendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követıen kezdhetı meg, illetve folytatható. (3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól, valamint a környezethasználók által a (2) bekezdés szerint tett bejelentésekrıl hatósági nyilvántartást vezet.” 2. § (1) A Kvt. 67. §-át megelızı cím helyébe és a 67. § (1) bekezdésének helyébe a következı rendelkezés lép: „Elızetes vizsgálati eljárás, elızetes konzultáció 67. § (1) A környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást elızetes vizsgálati eljárás vagy elızetes konzultáció elızi meg.” Készítette: dr. Bársony Balázs Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György

11


(2) A Kvt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) Az elızetes vizsgálati eljárás vagy az elızetes konzultáció iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani.” (3) A Kvt. 67. §-ának (7) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(7) Az elızetes vizsgálati eljárás és az elızetes konzultáció részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.” 3. § A Kvt. 72/A. §-át megelızı cím és a 72/A. § helyébe a következı rendelkezés lép: „Az egybefoglalt környezethasználati engedély 72/A. § A környezethasználó kérelmére – külön kormányrendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.” 4. § A Kvt. a következı 72/B. §-sal és azt megelızıen az alábbi címmel egészül ki: „A környezethasználat bejelentése 72/B. § (1) A környezethasználat – külön kormányrendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóságnak történı bejelentést követıen akkor kezdhetı illetve szüntethetı meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott idıpontban a külön kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.” 5. § A Kvt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körő vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha] „c) a környezeti hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet elızetes vizsgálat vagy elızetes konzultáció, illetve környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;” 6. §


12


A Kvt. 82. §-ának (1)-(2) bekezdése és a 82. §-t megelızı cím helyébe a következı rendelkezés lép: „Változás-bejelentési kötelezettség, ellenırzés 82. § (1) A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben, valamint a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésekben alapul vett körülmények jelentıs megváltozását, illetve tervezett jelentıs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni. (2) A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontja szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésben alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentısen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektıl, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkezı szerv felfüggeszti a tevékenységet.” 7. § A Kvt. 91. §-a a következı (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A környezethasználatra vonatkozó – 66. § (2) bekezdés szerinti – bejelentés idıpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott idıpontja között – külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel – legalább harminc napnak el kell telnie.” 8. § (1) A Kvt. 96/B. § (1) bekezdésének helyébe a következı rendelkezés lép: „96/B. § (1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat – kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének idıtartama a 30 napot nem haladja meg –, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerıre emelkedését vagy a bejelentést követı 30 napon belül.” (2) A Kvt. 96/B. § (3) bekezdésének helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként – a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kétszázezer forint.” (3) A Kvt. 96/B. §-a a következı (5) bekezdéssel egészül ki: „A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint. 9. § A Kvt. 95/A. §-ának helyébe a következı rendelkezés lép:


13


„95/A. § A környezetvédelmi hatóság által lefolytatott egyes hatósági eljárásokért és teljesített igazgatási jellegő szolgáltatásokért, továbbá a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésekért külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 10. § (1) A Kvt. 110. § (7) bekezdésének 19. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „19. az elızetes vizsgálati eljárás és az elızetes konzultáció részletes szabályait;” (2) A Kvt. 110. § (7) bekezdésének u) és v) pontjának számozása 21. és 22. pontra, ezzel egyidejőleg a bekezdés jelenlegi 21-29. pontjainak számozása 23-31. pontra változik. (3) A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következı pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „32. az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadásának részletes szabályait; 33. azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak történı bejelentést követıen kezdhetık meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenırzésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket;” 11. § A Kvt. 64/A. § (2) bekezdésének ba) pontjában a „törzsszáma (adószámának elsı nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,” szövegrész helyébe „adószáma, statisztikai számjele,” szöveg és cb) pontjában a „kiállítója és száma” szövegrész helyébe a „kiállítója és száma, valamint adószáma és statisztikai számjele” szöveg lép. 12. § (1) E törvény 2010. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E törvény a hatályba lépését követı napon hatályát veszti.


14


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosítására tett törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a következı három fıbb célt szolgálja: 1., A Javaslat szerinti módosítással meghatározásra kerülnek az egybefoglalt környezethasználati engedélyre vonatkozó törvényi rendelkezések. Az egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására azon környezethasználatnak minısülı tevékenységek esetében kerülhet majd sor, amelyekhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, mivel a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.) 1-3. számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket nem érik el, illetve az ott meghatározott kritériumoknak nem felelnek meg, ugyanakkor kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (a továbbiakban: felügyelıség) hatáskörébe tartozó valamilyen környezetvédelmi tárgyú engedély (pl. helyhez kötött légszennyezı pontforrás létesítési engedély, hulladékkezelési engedély) birtokában folytathatók. A felügyelıség ezeket a hatáskörébe tartozó engedélyeket – amelyek körét külön jogszabály határolja majd le – az ügyfél kérelmére egy eljárás keretében, összevontan, egy döntésbe foglaltan adhatja ki egy külön kormányrendeletben megállapított eljárási szabályok alapján. 2., A Javaslatban szereplı módosítás megteremti továbbá annak lehetıségét, hogy bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a felügyelıség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történı bejelentést követıen lehessenek gyakorolhatók. Azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében bejelentéssel élhet a környezethasználó, a környezetvédelmi tárgyú külön jogszabályok határozzák majd meg. Ide csak olyan tevékenységek tartozhatnak, amelyek folytatásához környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, valamint amelyek tekintetében egybefoglalt környezethasználati engedély kiadására nem kerülhet sor. A módosítás alapján a felügyelıségnek történt bejelentést követıen a tevékenység egy meghatározott idı elteltével kezdhetı meg. E határidı alatt, illetve a tevékenység megkezdésének idıpontjában a felügyelıség ellenırzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelıség megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idı elıtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd külön kormányrendelet határozza meg. A Kvt. módosítása megteremti annak a lehetıségét is, hogy a bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerülhessen sor. Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében – engedély hiányában – a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenıriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a módosítással a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül. 3., A Javaslattal egyúttal pontosításra kerülnek a Kvt.-ben az elızetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a Khvkr. 2009. augusztus 1-jével módosítására került. Az módosítással a Khvkr. 1., illetve 2. számú mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek esetében lehetıvé vált, hogy a környezethasználó az engedélyezés gyorsítása érdekében az Készítette: dr. Bársony Balázs Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György

15


elızetes vizsgálati eljárás helyett elızetes konzultációt kezdeményezzen, amelynek lefolytatása kevésbé formális keretek között és rövidebb határidıvel történik. Így a Kvt. 67. §-át érintı módosítások a törvény és a Khvkr. összhangjának megteremtését szolgálják.


16


RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz A Kvt. 66. §-a tartalmazza azoknak az engedélyeknek a felsorolását, amelyek jogerıssé válását követıen kezdhetı meg, illetve folytatható a környezethasználat. A Javaslat 1. §-a ezek közé az engedélyek közé helyezi el az egybefoglalt környezethasználati engedélyt, továbbá hogy a környezethasználat külön megteremti annak törvényi lehetıségét, kormányrendeletben meghatározott esetekben engedélyezés helyett a tevékenységnek a környezetvédelmi hatóság részére történı bejelentését követıen lehessen folytatható. A § a bejelentés jogintézményének bevezetése miatt módosítja továbbá azon jogi aktusok körét, amelyekrıl a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást köteles vezetni. A 2. §-hoz A Javaslat 2. §-a az elızetes konzultációra vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki a Kvt. 67. §át a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.) 2009. augusztus 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel. A módosítás alapján azon tevékenységeknél, amelyek kizárólag a Khvkr. 1., illetve 2. számú mellékletének hatálya alá esnek, megszőnik a kötelezı elızetes vizsgálat, helyette a környezethasználó elızetes konzultációt kezdeményezhet. A Korm. rendelet 3. számú mellékletébe is tartozó tevékenységeknél az elızetes vizsgálati kötelezettség továbbra is fennmarad. Az elızetes konzultáció során a környezetvédelmi hatóság véleményt ad, és az eljárással kapcsolatos jogsérelmek orvoslását a környezetvédelmi engedélyezési eljárás vagy az egységes környezethasználati engedélyezés végén hozott döntés elleni fellebbezés biztosítja. A konzultációt 45 napon belül kell lefolytatni, és abban az érintett közigazgatási szervek 15 napon belül tehetnek észrevételt. Az eljárás ideje nem hosszabbítható meg, abban közmeghallgatásra nem kerül sor, a nyilvánosság értesítésére vonatkozó rendelkezések viszont tartalmukban megegyenek az elızetes vizsgálat elıírásaival. A 3. §-hoz A Javaslat 3. §-a a Kvt. 72/A. §-ának és az azt megelızı címnek a módosítását tartalmazza, és ezzel bevezeti az egybefoglalt környezethasználati engedély jogintézményét, amelyet a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó kérelmére ad ki, külön jogszabály szerinti esetekben. A 4. §-hoz A Javaslat 4. §-a a Kvt.-be egy új 72/B. §-t iktat be, amely a környezethasználat bejelentésére vonatkozó törvényi szintő rendelkezéseket szabályozza. A környezethasználat a környezetvédelmi hatóságnak történı bejelentést követıen akkor kezdhetı meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott idıpontban a külön jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti. A (2) bekezdés elhatárolja a Kvt. alapján történı bejelentéseket a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésektıl. Az 5. §-hoz


17


A Javaslat 5. §-a a Kvt. 74. § (2) bekezdésének c) pontját módosítja a Khvkr.-rel való összhang megteremtése érdekében. A környezeti hatásvizsgálat rendszerét 2005-ben a Khvkr. szabályozta újra. Az eljárások egyszerősítése miatt leszőkült azoknak az eseteknek a köre, amikor környezetvédelmi engedély kiadására kerül sor, mert azon a tevékenységekhez, amelyeknél az elızetes vizsgálatban megállapítják, hogy nem várható jelentıs környezeti hatás, környezetvédelmi engedélyre nincs szükség. Ezt a változást azonban a Kvt. környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései nem tükrözik. Így ha valamely elızetes vizsgálatra kötelezett tevékenységnél elmulasztják az elızetes vizsgálatot, vagy ha az olyan határozattal zárul, amely alapján a tevékenység nem lenne megkezdhetı, viszont erre mégis sor kerül, a Kvt. hatályos szabályai alapján ezekben az esetekben környezetvédelmi felülvizsgálat és a mőködési engedély megszerzése nem írható elı. A Javaslat 5. §-ában lévı módosítás az ehhez szükséges rendelkezéseket pótolja. E szerint a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körő vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha a környezeti hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet elızetes vizsgálat vagy elızetes konzultáció, illetve környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdte meg vagy folytatja. Az 6. §-hoz A Javaslat 6. §-a a Kvt. 82. §-ának pontosítását tartalmazza annak érdekében, hogy fogalmilag elhatárolja az engedélyekben és a tulajdonosok személyében bekövetkezett változások bejelentését, mint változás-bejelentést az új 72/B. §-ban szabályozott bejelentésektıl, amelyek a környezethasználattal járó tevékenységekre vonatkoznak. A 7. §-hoz A Javaslat 7. §-a a hatósági eljárási szabályok kiegészítésére szolgál. E szerint a környezethasználat a környezetvédelmi hatóságnak történı bejelentés után meghatározott idı elteltével kezdhetı meg. A 8. §-hoz A Javaslat 8. §-a a Kvt. 96/B. §-ában a felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Mivel a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében – engedély hiányában – a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenıriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, e tevékenységekre éves felügyeleti díjat szükséges meghatározni. Az éves felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni, és a környezetvédelmi hatóság bevételeként a mőködési költségek fedezetére szolgál. A felügyeleti díjat a 30 napot meghaladó tevékenységek esetében kell csak megfizetni. A 30 nap kikötése az egyszeri és a folyamatosan végzett tevékenységek közti elhatárolást célozza tekintettel arra, hogy az egyszeri, rövid ideig tartó környezethasználat esetében nem szükséges a tevékenység folyamatos felügyelete. A 9. §-hoz A Javaslat 9. §-a lehetıvé teszi, hogy a környezetvédelmi hatóság az általa lefolytatott hatósági eljárások mellett az igazgatási jellegő szolgáltatásokért, valamint a bejelentések elbírálásáért is igazgatási szolgáltatási díjat szedhessen az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §ának (1) bekezdésével összhangban.


18


A 10. §-hoz A Javaslat 10. §-a megteremti a felhatalmazó rendelkezéseket arra, hogy kormányrendeleti szinten kerülhessen sor az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében összevonható engedélyek körének és az engedély kiadása részletes szabályainak meghatározására, valamint a bejelenthetı tevékenységekre és a bejelentés ellenırzésére, valamint az alkalmazható jogkövetkezmények megállapítására. A 11. §-hoz A Javaslat 11. §-a pontosítja a környezetvédelmi igazgatási szervek által nyilvántartható adatok körét. A 12. §-hoz A Javaslat 9. §-a hatályba léptetı rendelkezéseket és hatályon kívül helyezı elıírásokat tartalmaz.


19

TERVEZET. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról. Budapest, szeptember

Recommend Documents