TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER 13426/8/2008.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról

Budapest, 2008. április Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika

Látta: Horváth Gábor dr. Kis Norbert

Jóváhagyta: Sirman Ferenc Gőgös Zoltán

2 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

I. Tartalmi összefoglaló: A 2007. évi LXXXI. törvénnyel módosított a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 112. § c) pontja hatályon kívül helyezte a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt (a továbbiakban: Ámt.) azzal, hogy az Ámt. 3-7. §-ai és a 13-27. §-ai hatályban maradnak, de azokat 2008. június 30-ig a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvénybe (a továbbiakban: Fkbt.) be kell építeni. Az Ámt. hatályban maradt rendelkezéseinek az Fkbt-be történő beépítésére az alábbi okok miatt mindenképpen szükség van. Az Ámt. a termőföld privatizációs eljárások alapvető és elsődleges szabályait tartalmazta. Ugyan nem sok szövetkezetet érint, de még mindig vannak olyanok, melyek gazdálkodási területén – leginkább a hosszasan elhúzódó peres eljárások okán – nincsen jogerős földalap, mely a földprivatizációs eljárások lefolytatásának alapvető feltétele. Földalapok megképzése nélkül a kárpótlási, részarány-földkiadási eljárások nem indíthatóak meg, így ezen szövetkezeteknél várományosok vannak, akiket alanyi jogon illet meg a földhöz juttatás. A földalapok megképzésének mikénti lefolytatására tartalmaznak szabályokat az Ámt. hatályban hagyott 13-24. §-ai. Ezen túl az Ámt. tartalmazza a szövetkezeteket érintő vagyonnevesítési eljárásra, valamint a részarány-földkiadás befejezését követően szövetkezeti földhasználati jog alatt visszamaradó, az úgynevezett maradványterületek tulajdoni rendezésére vonatkozó szabályokat is [Ámt. 3-7. §-ai; 25-25/A. §]. Amennyiben az Sztv. az Ámt. teljes egészét hatályon kívül helyezte volna, a földprivatizációs eljárások, illetve ezek teljes befejezése lehetetlenné vált volna. A földprivatizációs eljárások teljes befejezése akkor valósul meg, ha megszűnnek az ingatlan-nyilvántartás szerint szövetkezeti földhasználati jog alatt álló, azaz a rendezetlen tulajdoni jogállású ingatlanok, vagyis a szövetkezeti földhasználati jog helyett valamely jogalany tulajdonjoga kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. A földprivatizáció a kárpótlási, részarány-földkiadási eljárásokkal, valamint ezen eljárásokat – esetlegesen – követően a maradványterületek tulajdonba adásával tekinthető teljesen befejezettnek.

Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



3 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az I. számú kárpótlási földalapokba elkülönített földek magántulajdonba adására vonatkozó eljárások lefolytatása időben megelőzte a részarány-földkiadási eljárásokat, s ezek lényegében lezárultak. Leginkább a részarány-földkiadási eljárások befejezetlensége indokolta az Ámt. fent említett szakaszainak hatályában tartását. A részarány-földkiadási eljárás teljes befejezéséről akkor beszélhetünk, ha a földhivatal által vezetett, úgynevezett termelőszövetkezeti különlapokon (tsz. különlap) nyilvántartott, AK értékben kifejezett valamennyi részarány-tulajdon kiadásra kerül. Ez hatósági eljárás eredményeként következik be azáltal, hogy az adott szövetkezetnél a részarány-tulajdonosok – a tsz. különlapjaikon nyilvántartott AK értéküknek megfelelő – földtulajdonhoz jutnak. Ezen földkiadási eljárást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Területi szervei végzik az Fkbt. alapján. A 2008. februári állapot szerint szövetkezeti földhasználati jog alatt még közel 76 000 ha területnagyságú és 800 000 AK értékű ingatlan áll. Ebből 30 697 ha nagyságú és 224 384 AK értékű ingatlan van természetvédelmi oltalom alatt, melyek – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – főszabály szerint nem adhatóak magántulajdonba. Így a természetvédelmi területeket leszámítva 44 833 ha területnagyságú és 573 782 AK értékű ingatlan vár tulajdoni rendezésre. A több mint 72 000 db termelőszövetkezeti különlapon 492 262 AK értékű kiadatlan részarány-tulajdon van nyilvántartva, azaz részarány-földkiadás címén ennyi AK értékű földrészlet nevesítését kell még elvégeznie a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok területi szerveinek. Egy adott szövetkezet gazdálkodási területén visszamaradt maradványterületekről akkor beszélhetünk, ha a részarány-földkiadási eljárás az érintett szövetkezetnél teljes körűen befejezésre került, de még visszamaradtak szövetkezeti földhasználati jog alatt álló területek. Erre figyelemmel a fenti adatok alapján országos szinten hozzávetőlegesen 81 520 AK [573 782 – 492 262] értékű maradványterület valószínűsíthető a földkiadási eljárások befejezését követően. Ezen maradványterületek tulajdoni rendezésére vonatkoznak az Ámt. egyes rendelkezései, melyek hatályon kívül helyezése esetén a tulajdoni rendezés lehetetlenné válna. Tényként rögzíthető, hogy a 492 262 AK értékű részarány-tulajdon kiadására, azaz a részarány-tulajdonosok tulajdonjogának földrészletekben történő nevesítésére 2008. július 1-jéig nincs reális esély. (Márpedig ha a részarány-földkiadás befejezésére nem kerül sor, úgy a maradványterületek jogállásának rendezése sem történhet meg az Ámt. hatályon kívül helyezéséig.) A fentiek alapján az Ámt. egyes szakaszai hatályának fenntartása a részaránykiadás és a maradványterületek rendezésének teljes lezárásáig indokolt, de azokat az Sztv. – időközben deregulált – 112. § c) pontja alapján 2008. június 30-ig be kell építeni az Fkbt-be. Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



4 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Jelen előterjesztés ezen feladat végrehajtását, nevezetesen az Fkbt-nek az Ámt. fenti időpontig hatályos rendelkezéseivel történő kiegészítését (módosítását) tartalmazza. Minthogy azonban az Ámt. még jelenleg hatályos szabályai meglehetősen elavultak, a pusztán jogtechnikai módosítás mellett felül kellett vizsgálni a szabályozást is. II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány 2008. I. félévi munkatervében szerepel. III. Várható szakmai hatások: A módosítás a földprivatizációs eljárásokhoz nélkülözhetetlen szabályok fenntartását biztosítja azzal, hogy az Ámt-nek eddig alkalmazott, de az Sztv. miatt csak korlátozott ideig hatályban maradt szabályai az Fkbt-be beépülnek. Ennek hiányában jelentős mértékű joghézag keletkezne, melynek következtében a szövetkezetek vagyonnevesítésével nem érintett, az ingatlan-nyilvántartásban szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdoni rendezése lehetetlenné válna. IV. Várható gazdasági hatások: Az előterjesztésnek közvetlen gazdasági hatása nincs. V. Várható társadalmi hatások: A szabályozás alapvetően jogtechnikai jellegű, így annak a társadalom tagjaira kedvezőtlen hatása nem lehet. A tervezett szabályozás hiánya okozna rendkívül kedvezőtlen helyzetet. VI. Kapcsolódások: Jelen előterjesztés az Sztv. – időközben deregulált – 112. § c) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettség végrehajtására született. VII. Fennmaradt vitás kérdések: VIII. Kommunikációs terv: Kommunikációs terv nem szükséges.




5 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztésben szereplő törvénytervezet törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását, egyidejűleg a törvényjavaslat előadójának Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert jelöli ki.




6 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2008. évi ….. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II törvény módosításáról 1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II törvény (a továbbiakban: Fkbt.) az alábbi 14/A.-14/K. §-okkal egészül ki, egyúttal a 14/A. § elé a következő alcím kerül. „A szövetkezetek és tagjaik közötti vagyon rendezésére vonatkozó speciális szabályok 14/A. § E törvény 14/B-14/K. §-ait azokra a volt mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, illetve azok jogutód szövetkezeteire (a továbbiakban: szövetkezet), valamint tagjaira, alkalmazottaira kell alkalmazni, mely szövetkezetek a – szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti – földalap-elkülönítési kötelezettségüknek bármilyen okból e törvény hatályba lépéséig nem tettek eleget, illetőleg ezen kötelezettségüknek eleget tettek, de a földalap-elkülönítésről szóló tervezet a külön jogszabályban meghatározott kárpótlási hatóság (a továbbiakban: kárpótlási hatóság) jogerős határozattal nem hagyta helyben. 14/B. § A szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből – helyrajzi szám szerint meghatározva – elkülöníti a) a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet, b) a Kpt. I. 17. §-ában meghatározott földalapot, c) a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket, d) a Kpt. I. 15-16. és 18-20. §-aiban meghatározott földet az ott megjelölt árverés céljára. 14/C. § (1) A 14/B. § a) és d) pontjaiban meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok azon a településen, illetőleg elsősorban a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek. (2) A 14/B. § a) pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy: a) e földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlan-nyilvántartás szerint megillető összesített AK értéknek; b) e földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak; Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



7 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI c) e földek egy hektárra vonatkozó átlagos AK értéke, legfeljebb tízszázalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulajdonosok tulajdonába adandó földek egy hektárra számított átlagos AK értékének. (3) Ha a tulajdonosnak az e törvény és a Kpt. I. alapján többféle jogcímen és földalapból keletkezett részarány-tulajdona van, a részarány-tulajdonokat az ingatlanügyi hatóság a tulajdonos kezdeményezésére – az ingatlan-nyilvántartás szabályainak figyelembevételével – összevonja. 14/D. § (1) A 14/B. § a), b) és d) pontjában meghatározott földeket a 14/C. §ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy a) az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak; b) az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon; c) a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen; d) az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen; e) a Kpt. I.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak; f) ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termőföldekből az érintett települések az AK érték arányában részesedjenek; g) az AK értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt földterületek között arányosan jelenjenek meg; h) a Kpt. I. 17. §-ában meghatározott földalap [14/B. § b) pont] képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogi jogcímen került földet is figyelembe kell venni. (2) A Kpt. I.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is tartós földhasználatban van. 14/E. § (1) A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK értéke feleljen meg az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak. (2) A védett illetőleg védelemre tervezett természeti területeket a földalapokba nem lehet kijelölni. E területekre a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény rendelkezései az irányadók. 14/F. § (1) A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben a külön jogszabály szerinti esetekben osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni. (2) A szövetkezet közös használatából kikerült legelőn – ha jogszabály másként nem rendelkezik – osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni.




8 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 14/G. § A szövetkezet közös használatában levő utak – a közutak kivételével – a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek. 14/H. § (1) A termőföldeknek a különböző földalapok (14/B. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak. (2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. (3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja(i), a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 1 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. (4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. A fórum e törvényben foglalt feladatai ellátásával, de legkésőbb a jóváhagyott földalap-elkülönítésről szóló tervezet [14/I. § (5)-(6) bek.] jogerőre emelkedését követő nap megszűnik. 14/I. § (1) A szövetkezet a 14/B. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a Kpt. I. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően - az értesítéstől számított harminc napon belül - köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre. (2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti tervezet elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét, és azokat az ingatlanügyi hatóság által előzetesen rendelkezésre bocsátott 1:10 000 méretarányú átnézeti térképen ábrázolja. (3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a kárpótlási hatóságnak. (4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a kárpótlási hatóságnak. (5) A kárpótlási hatóság az észrevételek alapján tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyben a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. I. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére. (6) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarányföldtulajdonosok képviselője fellebbezhet a másodfokon eljáró kárpótlási hatósághoz. Ha a másodfokú kárpótlási hatóság jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



9 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI (7) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére az ingatlanügyi hatóság végzi el. 14/J. § (1) A szövetkezet köteles a kárpótlási hatóság által jogerős határozattal jóváhagyott földalap-elkülönítési tervezetét az ingatlanügyi hatósághoz haladéktalanul megküldeni. (2) Az ingatlanügyi hatóság a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján - az állami költségvetés célelőirányzatából - gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlan-nyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőségben és a művelési ágban bekövetkezett - a gazdálkodó szerv által be nem jelentett - változásokat. 14/K. § (1) A Kpt. I. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. I. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni részarány-tulajdon juttatással, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. Részarányt juttatni a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben előírt vagyonnevesítés szabályai szerint elvégzett, a vagyonnevesítés időpontjában tagként, illetve alkalmazottként nyilvántartott személyek számára lehet. (2) A szövetkezet közgyűlése úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a) a szövetkezet alkalmazottai, b) a szövetkezet volt tagjai, azok örökösei, c) mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagok részére is juttat tulajdoni részarányt. (3) A Kpt. I. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni. (4) A 14/K. § (1)-(3) szerinti változást az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonos részarány-tulajdonaként kell feltüntetni. (5) E törvény alapján a föld fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonába kerül – ha e jogáról nem mond le – az a védett természeti területnek nem minősülő, és az állam által a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami tulajdonú termőföld, amelyet a Kpt. I. végrehajtása során 1994. május 31. napjáig árverésen nem értékesítettek. Ha eddig az időpontig a földalapok elkülönítése (14/B-14/E. §) még nem történt meg, vagy annak megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb van hátra, az önkormányzat – árverési értékesítés hiányában – a földalapok elkülönítését követő 4 hónap elteltével szerez tulajdont. (6) Az (1) bekezdés második fordulatának, a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés alkalmazására csak a részarány-tulajdon rendezésénél mutatkozó AK hiány megszüntetése után kerülhet sor. A részarány-tulajdon rendezésénél mutatkozó AK hiány esetén a 6. § (4) bekezdését kell alkalmazni. Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



10 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2. § Az Fkbt. az alábbi 14/L-14/M. §-okkal egészül ki, egyúttal a 14/L. § elé a következő új alcím kerül: „A részarány-földkiadás befejezését követően szövetkezeti földhasználati jog alatt visszamaradt földrészletek tulajdoni rendezése 14/L. § (1) Ha a szövetkezet (jogutódja) a 14/K. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak a részarány-földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a részarány-földkiadás befejezését követően szövetkezeti földhasználati jog alatt visszamaradt földrészletek (a továbbiakban: maradványföldek) e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagyonkezelésébe kerülnek. (2) Aki a 14/K. § (1)-(2) bekezdése szerint jogosultságát hitelt érdemlően igazolja, a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értéken. Az erre vonatkozó kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/D. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 14/M. § (1) A jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet gazdálkodási területén fekvő maradványföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és az MNV Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. (2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén, akik a szövetkezetben részarány-tulajdonra jogosultak voltak, azokat az állami tulajdonba került maradvány termőföldek után – a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerint – 4000 Ft/AK értékben kártalanítás illeti meg, melyről a mezőgazdasági igazgatási szerv határoz. (3) A kártalanítás kiszámításának alapjául szolgáló összeg (a továbbiakban: kártalanítási alap) az állami tulajdonba került maradvány termőföldek össz-AK értékének és a kiadásra került összes részarány-tulajdon hányadosa. A 4000 Ft/AK értékű kártalanítás kiszámításánál az AK érték (a hányados nevezője) a kártalanítási alap és részarány-tulajdonos tulajdoni hányadának szorzatával kapott AK érték. (4) A kártalanítási határozat meghozatala során a mezőgazdasági igazgatási szerv a 7/A. § (4)-(5) bekezdése szerint jár el.” 3. § (1) E törvény 2008. július 1-jén lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény hatályát veszti.




11 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Indokolás Az Ámt. még hatályban lévő szabályai – felülvizsgálva – beépítésre kerültek az Fkbt. 14/A–14/M. §-aiba. Az Fkbt-be azonban nem került átültetésre az Ámt. 3-7. §-a, a 13. § (1)-(2) bekezdése, a 13. § (4)-(5) bekezdése, 22. §-a és a 27. §-a. Az Ámt. 3-7. §-ai a – mezőgazdasági szövetkezeteket érintően 1992. április 30ig befejezendő – vagyonnevesítés szabályait tartalmazzák, melyek ma már nem lehetnek irányadóak, s ezen rendelkezések is csak az Ámt. 25. §-ában és a 25/A. §ában foglaltak alkalmazása miatt maradtak hatályban, mely jogszabályhelyekben a vagyonnevesítés szabályaira utalás történik. Ezen szabályok beépítésétől – azok időszerűségének hiánya miatt – az előterjesztő eltekintett. Hasonló okból nem került a tervezetbe az Ámt. 13. § (1)-(2) bekezdése. Az Ámt. 13. § (4)-(5) bekezdésének átültetésétől az előterjesztő azért tekintett el, hogy az egyes jogosultságok közötti (kárpótlás, részarány-kiadás) átjárhatóság megszüntetésre kerüljön. Az Ámt. 22. §-a a szövetkezet gazdálkodási területén fennálló AK hiány esetére irányadó előírást foglal magában, melyre azonban már az Fkbt. 2006. január 1-jével hatályos 9/D. §-a részletes szabályozást tartalmaz, így az Ámt. 22. §-ában foglaltak elhagyásával a kettős szabályozás (mely szabályok jelenleg nincsenek összhangban egymással) megszüntetésre kerül. Az Ámt. 27. §-a azért nem került beépítésre az Fkbt-be, mert az a részarányföldkiadási eljárás lényegét tartalmazza, mely rendelkezés még az Fkbt. hatályba lépése előtt született meg. Az Fkbt. éppen azért került megalkotásra, hogy a részarányföldkiadási eljárás lefolytatásának szabályai rögzítésre kerüljenek, így az Ámt. 27. §ában foglaltak fenntartása ma már szükségtelen. 1. §-hoz A tervezet az Fkbt-ét új alcímmel egészíti ki, mely szerint a tervezet új 14/A14/K. §-ait azokra a szövetkezetekre, valamint tagjaira, alkalmazottaira kell alkalmazni, mely szövetkezetek az Ámt. szerinti földalap-elkülönítési kötelezettségüknek bármilyen okból nem tettek eleget, illetőleg eleget tettek ezen kötelezettségüknek, de a földalap-elkülönítésről szóló tervezetet a kárpótlási hatóság jogerős határozattal még nem hagyta helyben, s mindezek okán a földprivatizációs eljárások lefolytatása akadályba ütközik. A tervezet 14/B–14/G. §-a az Ámt. jelenleg még hatályos, a földalapelkülönítés módjára vonatkozó 13. § (3) bekezdését, a 14-16. §-át, 18. §-át, valamint a 24. §-át tartalmazza, az alábbi különbséggel. Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



12 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A tervezetben a Kpt. I. rövidítés az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvénynek felel meg. A Kpt. I. rövidítés az Fkbt. – módosítással nem érintett – 8. § (4) bekezdésében már szerepel, ezért nem került a tervezetben a törvény címe kiírásra. Az Ámt. 14. § (2) bekezdés b) pontjában a művelés alól kivett területekre vonatkozó mondatrész kikerült [az új 14/C. § (2) bekezdés b) pontja], mivel termőföldek földalapokba történő kijelöléséről van szó. A művelés alól kivett területeket a szövetkezet a vagyonnevesítés során már felvette a vagyonába, vagy nem helyezte, illetőleg nem helyezi a földalapokba. Ez utóbbi esetben, amennyiben AK hiány áll fenn a földkiadásnál, úgy az Fkbt. hatályos 12. § (5) bekezdését, ha AK hiány pótlására (már) nincs szükség, úgy – az Fkbt. 12. § (6) bekezdése alapján – az Ámt. 25/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az Ámt. 15. § (1) bekezdésének i) pontja sem került beépítésre a tervezet 14/D. § (1) bekezdésébe, mivel a tervezet 14/E. §-a – a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényre figyelemmel – kimondja, hogy a védett illetőleg védelemre tervezett természeti területek nem jelölhetőek ki a földalapokba. Az Ámt. 15. § (2) bekezdése a „személyi használat” szövegrész nélkül került beépítésre a tervezet 14/D. § (2) bekezdésébe, tekintettel arra, hogy a személyi földhasználatról szóló 45/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet már évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezésre került. A tervezet 14/H–14/J. §-a az Ámt-nek a szövetkezet által elkészített földalapelkülönítési tervezet ellenőrzésére, jóváhagyására vonatkozó 20-21. §-át, valamint a 23. §-át tartalmazza az alábbi különbséggel. Továbbra is fontosnak ítéljük meg a társadalmi kontroll szerepét, melyet a helyi érdekegyeztető fórum lát el. Az Ámt. 20. § (2) bekezdésben foglalt határidő véghatárnapja (1992. február 29.) természetesen nem volt átvehető, a tervezet nem állapított meg a fórum megalakításának kezdeményezésére határidőt, de megállapította a megszűnésének napját [a tervezet 14/H. § (4) bek.]. Az előterjesztő elegendőnek ítélte meg, hogy a hatályos Ámt. szerint az önkormányzat képviselőtestületéből delegált 3-11 személy helyett 1 személy képviselje a kárpótlási igényt előterjesztett személyeket, akárcsak a részarány-tulajdonosok esetében, így egyenlő arányú lesz a reprezentáció. Az Ámt-ben foglalt megyei kárrendezési hivatalok már megszűntek, ezért ehelyett a tervezet kárpótlási hatóság kifejezést használja az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. A tervezet 14/K. §-a az Ámt. 25. § (1)-(5) bekezdését és 26. §-át vette át némi pontosítással. Készítette: dr. Nagy Olga dr. Németh Veronika



13 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az Ámt. 25. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint a 26. §-a a szövetkezeti tagok, alkalmazottak részarány juttatásáról, a 25. § (4) bekezdése az I. kárpótlási árverésből visszamaradt termőföldek önkormányzatok által történő megszerzéséről rendelkezik. A tervezet alapján a juttatásra és az önkormányzati földszerzésre csak a részarányföldalap AK hiánya megszüntetését követően kerülhet sor, annak érdekében, hogy ne sérüljön a részarány-tulajdonosok földhöz jutásának lehetősége. Megjegyzendő, hogy ezzel összhangban van az Fkbt. 1999. június 5-től hatályos 6. § (4) bekezdése. 2. §-hoz A tervezet 14/L–14/M. §-a az Ámt-nek a maradványföldek tulajdoni rendezésére vonatkozó 25. § (6)-(7) bekezdését, és a 25/A. §-át veszi át, azzal a különbséggel, hogy az FM hivatal helyett a mezőgazdasági igazgatási szerv, míg – az állami vagyonról szóló 2007. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Vagyontv.) foglaltakra figyelemmel – a Magyar Nemzeti Földalap Kht. [illetőleg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)] helyett ezen szerv jogutódjaként működő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNVZrt.) megnevezést használja. A tervezet ezen túl megszünteti az Ámt. 25. § (6) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt, a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területekre vonatkozó kivételt, figyelemmel arra, hogy a Vagyontv. alapján megszűnt az állami földek feletti tulajdonosi joggyakorlás olyan jellegű differenciáltsága, amely a természetvédelmi oltalomhoz vagy ennek hiányához kapcsolódott. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2008. április „

”.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter




TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents