TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Külügyminisztérium Iktatószám: 1752/2009-EURINT
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 1. ülésszakán elfogadott, a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szóló 1919. évi 3. számú Egyezmény, a Konferencia 7. ülésszakán elfogadott, a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1925. évi 18. számú Egyezmény, és a Konferencia 8. ülésszakán elfogadott, a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítéséről szóló 1926. évi 21. számú Egyezmény felmondásáról
Budapest, 2009. március
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
1. számú melléklet az 1752/2009-EURINT számú előterjesztéshez
2009. évi …..törvény
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 1. ülésszakán elfogadott, a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szóló 1919. évi 3. számú Egyezmény felmondásáról
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az 1928. évi XXVII. törvény által kihirdetett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 1. ülésszakán elfogadott, a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szóló 1919. évi 3. számú Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) felmondására. 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az Egyezmény felmondásának hatályba lépése napját a külügyminiszter, annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (3) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter gondoskodik. (4) E törvény az Egyezmény felmondásának hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Budapest, 2009. március „
Szűcs Erika
”.
dr. Székely Tamás
dr. Molnár Csaba
dr. Göncz Kinga
2
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Általános indokolás Magyarország 1928-ban ratifikálta a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szóló 1919. évi 3. számú Egyezményt (kihirdette az 1928. évi XXVII. törvény). Ezt követően 1956-ban ratifikáltuk a 3. számú Egyezményt felülvizsgáló, az anyaság védelméről szóló 103. számú Egyezményt, majd 2003-ban az azonos című és szabályozási körű 183. számú Egyezményt, amely magas színvonalú egészségügyi, szociális és foglalkoztatási védelmet biztosít az anyák és gyermekük részére a szülés előtti és utáni időszakra. A 183. számú Egyezmény ratifikálása ipso iure hatályon kívül helyezte a 103. számú Egyezményt, ugyanakkor a 3. számú Egyezmény - melynek rendelkezései mára teljesen elavultak – az automatikus felmondásra vonatkozó rendelkezések, illetve a felmondó nyilatkozat hiányában még mindig hatályos Magyarország vonatkozásában. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 1.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az 1989. október 23. előtt alkotott törvények és törvényerejű rendeletek - a mellékletben megjelölt törvények és törvényerejű rendeletek, valamint az Alkotmány megalkotására és módosítására irányuló rendelkezést tartalmazó törvények kivételével - hatályukat vesztik. Az 1928. évi XXVII. törvény nem került felsorolásra a mellékletben, így 2007. június 29-ével hatályát veszítette. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 12 §-a szerint a nemzetközi szerződés felmondására a törvénynek a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, így a nemzetközi síkon változatlanul fennálló kötelezettségünk felmondásához, azaz a külső és belső jogrend összhangjának megteremtéséhez az Országgyűlés felhatalmazása szükséges. Az Egyezmény felmondását törvényben kell kihirdetni.
Részletes indokolás Az I. §-hoz A törvény 1. §-a – összhangban az Nsztv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, valamint 12. §-ával – felhatalmazást ad a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatásáról szóló 1919. évi 3. számú ILO Egyezmény felmondására.
3
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
2. számú melléklet az 1752/2009-EURINT számú előterjesztéshez
2009. évi …..törvény
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 7. ülésszakán elfogadott, a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1925. évi 18. számú Egyezmény felmondásáról
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az 1928. évi XXX. törvény által kihirdetett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 7. ülésszakán elfogadott, a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1925. évi 18. számú Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) felmondására. 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az Egyezmény felmondásának hatályba lépésével egyidejűleg az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1928. évi XXX. törvény hatályát veszti. (3) Az Egyezmény felmondásának hatályba lépése napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter, annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. (5) E törvény az Egyezmény felmondásának hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Budapest, 2009. március „
Szűcs Erika
”.
dr. Székely Tamás
dr. Molnár Csaba
dr. Göncz Kinga
4
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Általános indokolás Magyarország 1928-ban ratifikálta a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1925. évi 18. számú Egyezményt (kihirdette az 1928. évi XXX. törvény), majd 1935-ben megerősítette az ugyanebben a tárgykörben elfogadott 42. számú (módosított) Egyezményt is (kihirdette az 1935. évi XXII. törvény). A 42. számú Egyezmény teljes mértékben megismétli, és - a védelmi kör kiterjesztésével - egyúttal bővíti a korábbi Egyezmény rendelkezéseit. Jelenleg mindkét Egyezmény hatályos Magyarország vonatkozásában, így a jogbiztonság érvényesülését segíti elő az alacsonyabb szintű védelmet biztosító 18. számú Egyezmény felmondása. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 12 §-a szerint a nemzetközi szerződés felmondására a törvénynek a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, így az Egyezmény felmondásához az Országgyűlés felhatalmazása szükséges. Az Egyezmény felmondását törvényben kell kihirdetni.
Részletes indokolás Az I. §-hoz A törvény 1. §-a – összhangban az Nsztv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, valamint 12. §-ával – felhatalmazást ad a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1925. évi 18. számú ILO Egyezmény felmondására.
5
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 3. számú melléklet az 1752/2009-EURINT számú előterjesztéshez
2009. évi …..törvény
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 8. ülésszakán elfogadott, a kivándorlók hajókon történő felügyeletéről szóló 1926. évi 21. számú Egyezmény felmondásáról
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az 1931. évi VII. törvény által kihirdetett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 8. ülésszakán elfogadott, a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítéséről szóló 1926. évi 21. számú Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) felmondására. 2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az Egyezmény felmondásának hatályba lépésével egyidejűleg az 1926. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1931. évi VII. törvény hatályát veszti. (3) Az Egyezmény felmondásának hatályba lépése napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter, annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a foglalkoztatáspolitikáért, valamint a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. (5) E törvény az Egyezmény felmondásának hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Budapest, 2009. március „
Szűcs Erika
”.
dr. Székely Tamás
dr. Molnár Csaba
dr. Göncz Kinga
6
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Általános indokolás A kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítéséről szóló 1926. évi 21. számú Egyezményt a kivándorló hajók felügyeleti szabályainak nemzetközi normában való rögzítése céljából, a XX. század elején tengeren túlra kivándorló munkavállalók millióinak védelme érdekében fogadták el. Az Egyezmény napjainkra teljesen elveszítette aktualitását, amelyet az ILO is elismert azzal, hogy azt félretett, vagyis korszerűtlen és visszavonandó Egyezménynek minősítette (visszavonható az egyezmény, ha nem lépett hatályba, vagy a felmondások következtében hatályát vesztette). A ma már nem létező életviszonyokat szabályozó Egyezmény felmondása a jogbiztonság érvényesülését segíti elő. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban Nsztv.) 12 §-a szerint a nemzetközi szerződés felmondására a törvénynek a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, így az Egyezmény felmondásához az Országgyűlés felhatalmazása szükséges. Az Egyezmény felmondását törvényben kell kihirdetni.
Részletes indokolás Az I. §-hoz A törvény 1. §-a – összhangban az Nsztv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjával, valamint 12. §-ával – felhatalmazást ad a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítéséről szóló 1926. évi 21. számú ILO Egyezmény felmondására.
7
