TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/2533/2/2008.

Tervezet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2008. január

Készítette: dr. Mátyók Éva

Látta: Egyed Géza Gérnyi Gábor dr. Bots Dénes

Jóváhagyta: dr. Dióssy Gábor

2 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozásával összhangban tartalmazza az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítását. A módosítással rendezésre kerül a hatályos szabályozásban az üzleten kívüli kereskedelem esetén a fogyasztói panaszok intézésével kapcsolatosan fennálló joghézag. Az előterjesztés az elektronikus panasztétel lehetőségének hangsúlyosabbá tétele és ösztönzése érdekében módosítja a hatályos szabályozás 3. §-ának (1) bekezdését. A módosítás szerint a kereskedőnek annak a személynek a neve és címe mellett, akivel szemben a panasztételi jog gyakorolható, amennyiben elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus címéről is tájékoztatnia kell a fogyasztót. A fentiek mellett az előterjesztésben egyértelműen meghatározásra kerülnek az üzleten kívüli kereskedelem esetében a fogyasztói panasszal kapcsolatos ügyintézési szabályok. A módosítás szerint az üzleten kívüli kereskedés esetén a fogyasztók – a Kertv.-ben az üzletben folytatott kereskedelemre előírt panaszügyintézési szabályhoz hasonlóan – írásbeli panaszt, bejelentést tehetnek a kereskedő tevékenységével kapcsolatosan felmerült problémákkal kapcsolatosan. A módosítás értelmében a Kertv. előírásaival összhangban kerülnek megállapításra a panaszügyintézés rendjére és határidejére vonatkozó szabályok, amelyek szerint a kereskedőnek az írásbeli panaszra annak beérkezését követő 30 napon belül indokolással ellátott válaszban kell reagálnia. II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogramhoz nem kapcsolódik. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmigazdasági események, illetve helyzetek): IV. Várható szakmai hatások Az előterjesztésben foglalt módosítás kereskedelmi szakmai szempontból kedvező hatású, mivel annak következtében egyértelműen meghatározásra kerül az üzleten kívüli kereskedelmet folytató kereskedőkre vonatkozó panaszügyintézési eljárás és annak szabályai. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások):




3 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A módosítás várhatóan kedvező gazdasági hatású, mivel a fogyasztói jogok érvényesítésére vonatkozó garanciális szabály megteremtése várhatóan elősegíti fogyasztói bizalom és érdeklődés növekedését e speciális kereskedelmi forma iránt. VI. Várható társadalmi hatások: Az előterjesztésben foglalt módosítás társadalmi hatása pozitív, mivel a fogyasztók számára az üzleten kívüli kereskedelem esetén is érvényesíthetővé válik a kereskedővel szembeni panasztételi jog, továbbá egyértelműen meghatározásra kerülnek a panaszügyintézési eljárásra vonatkozó szabályok. VII. Kapcsolódások(az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): Az előterjesztés más előterjesztéshez, jogalkotási feladathoz nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések(államigazgatási egyeztetés, társadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége):

érdekképviseleti-

Vitás kérdés nem maradt fenn. IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban):

Igen X

Nem X

X X X X

A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az előterjesztés a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozásával összhangban tartalmazza az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítását. A módosítással rendezésre kerül a hatályos szabályozásban az üzleten kívüli kereskedelem esetén a fogyasztói panaszok intézésével kapcsolatosan fennálló joghézag. Az előterjesztés az elektronikus panasztétel lehetőségének hangsúlyosabbá tétele és ösztönzése érdekében módosítja a hatályos szabályozás 3. §-ának (1) bekezdését. A módosítás szerint a kereskedőnek annak a személynek a neve és címe mellett, akivel szemben a panasztételi jog gyakorolható, amennyiben elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus címéről is tájékoztatnia kell a fogyasztót. Készítette: dr. Mátyók Éva



4 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az előterjesztésben egyértelműen meghatározásra kerülnek az üzleten kívüli kereskedelem esetében a fogyasztói panasszal kapcsolatos ügyintézési szabályok. A módosítás szerint az üzleten kívüli kereskedés esetén a fogyasztók – a Kertv.-ben az üzletben folytatott kereskedelemre előírt panaszügyintézési szabályhoz hasonlóan – írásbeli panaszt, bejelentést tehetnek a kereskedő tevékenységével kapcsolatosan felmerült problémákkal kapcsolatosan. A módosítás értelmében a Kertv. előírásaival összhangban kerülnek megállapításra a panaszügyintézés rendjére és határidejére vonatkozó szabályok, amelyek szerint a kereskedőnek az írásbeli panaszra annak beérkezését követő 30 napon belül indokolással ellátott válaszban kell reagálnia. X. Megjegyzések A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, valamint a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá, ezért mentes a bejelentési kötelezettség alól.




5 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.




6 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Melléklet a …/2008. számú előterjesztéshez A Kormány …/2008. (… …) Korm. rendelete az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban:R.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4. § szerinti jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről, illetve amennyiben elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.” 2. § Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát az áru kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja.” 3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § Az eladó a 3. § (1) bekezdésben meghatározott címre a tevékenységével kapcsolatban írott fogyasztói panaszt, bejelentést, javaslatot köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a fogyasztót a panasz kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatni.”




7 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet 1. §-a az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv 4. cikke első albekezdésének, 2. §-a az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.




8 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

ELŐTERJESZTÉS A módosítás a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Kertv.) összhangban tartalmazza az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rendelet) módosítását. A módosítással rendezésre kerül a hatályos szabályozásban az üzleten kívüli kereskedelem esetén a fogyasztói panaszok intézésével kapcsolatosan fennálló joghézag. 1. Az előterjesztés az elektronikus panasztétel lehetőségének hangsúlyosabbá tétele és ösztönzése érdekében módosítja a hatályos szabályozás 3. §-ának (1) bekezdését. A módosítás szerint a kereskedőnek annak a személynek a neve és címe mellett, akivel szemben a panasztételi jog gyakorolható, amennyiben elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, elektronikus levelezési címéről is tájékoztatnia kell a fogyasztót. 2. A fogyasztónak a szerződéstől való elállásra rendelkezésre álló határidő meghatározásának pontosítása során az előterjesztésben javasolt szabályozás az elállási határidő kezdetének meghatározása helyett a határidő lejártát köti az áru átvételétől számított nyolcadik munkanaphoz. Ez a megoldás egyértelművé teszi, hogy amennyiben az áru átadása nem válik el a szerződéskötéstől, az elállási határidő kezdete és lejárta is a szerződéskötéshez (és az áru átadásához/átvételéhez) kapcsolódik, ha azonban később kerül sor az átadásra, akkor az elállási határidő megnyílik a szerződéskötéskor, azonban csak az áru átvételétől számított nyolcadik munkanapon jár le. A módosításra azért van szükség, mert a hatályos szabályozás [a fogyasztó elállási jogát a szerződéskötés, vagy ha ez későbbi, az áru kézhezvételének napjától gyakorolhatja] formális értelmezése alapján, amennyiben az áru leszállítására a szerződéskötést követően kerül sor, a fogyasztó elállási joga mindaddig, amíg az árut át nem veszi, meg sem nyílik. Így érdekmúlás esetén nem tudna, a kereskedő érdekét is figyelembe véve, az áru feleslegessé vált leszállítását elkerülve eljárni, hanem át kellene, hogy vegye az árut, hogy ezt követően azután még nyolc munkanapig elállhasson a szerződéstől. Az áru kézhezvételétől induló elállási határidőnek a szabályozásba való beiktatására a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet újrakodifikálása alkalmával, a 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet tervezetének közigazgatásitársadalmi egyeztetése során a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek kezdeményezésére került sor. A kormányrendeletet megalapozó kormányelőterjesztés a következő megfontolásokat jelezte e kérdésben: „A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő indulását a szerződéskötéshez kapcsolja. Ugyanakkor a termékbemutatókon megkötött szerződések esetében gyakran előfordul, hogy az áru kiszállítására csak a szerződéskötéstől számított nyolc napon túl kerül sor. Bár Készítette: dr. Mátyók Éva



9 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI dogmatikai szempontból hangsúlyozni kell, hogy az irányelvben biztosított – és ennek nyomán a nemzeti szabályozásban biztosítandó – visszalépési lehetőség csupán a szerződéskötés váratlanságát, a fogyasztó ilyen értelemben vett felkészületlenségét hivatott orvosolni, s nem teszi feltétellé az áru szemlélésének biztosítottságát a gondolkodási idő alatt, az irányelvi szabályozás minimumharmonizációs jellegéből adódóan lehetőség van az abban előírtnál a fogyasztóra nézve kedvezőbb nemzeti szabályozás elfogadására. Az áru kézhezvételének időpontjától számított elállási határidő adott esetben többletgondolkodási időt jelenthet a fogyasztó számára (és ennek megfelelően többletterhet a kereskedőre nézve). Az áru birtokába jutás lehetővé teszi továbbá a fogyasztó számára, hogy szerződési nyilatkozatának újragondolása során ne csupán a szerződéskötés szükségességét tegye ismételten mérlegre, hanem elhatározásának felülvizsgálatába minőségi elemet is belevigyen (a termék megfelelőségét, árának arányosságát is megvizsgálhassa). Ilyen típusú kifogásai egyébként szavatossági igényként, illetve megtámadási kifogásként is érvényesíthetőek lennének. A hagyományos úton történő igényérvényesítésnél, amihez bizonyítási kötelezettség is kapcsolódik, alkalmasint bonyolultabbá téve azt, kétségtelenül kedvezőbb a fogyasztóra nézve e speciális, indokolás nélküli elállási lehetőség. Ezért a javasolt szabályozás abban az esetben, ha az áru leszállítására a szerződéskötés időpontját követően kerül sor, az elállásra nyitva álló határidő indulását e későbbi időponthoz kapcsolja.” Ennek megfelelően, és a nyelvtani-logikai értelmezésnél fogva is a hatályos szabályozás alapján, amennyiben az áru birtokbaadására a szerződéskötésnél későbbi időpontban kerül sor, a fogyasztó számára biztosított elállási határidő az áru kézhezvételétől (és nem a szerződéskötéstől) nyílik meg (akkor is, ha ez adott esetben a szerződéskötésnél hónapokkal későbbi időpont). Másfelől, a vagylagosság azt jelenti, hogy ha az átadás a szerződéskötésnél későbbi, akkor csak egyszer, az átadáskor nyílik meg a határidő. Ez a megoldás azonban nem rendezi megfelelően azt a kérdést, hogy az elállás joga a köztes időben – szerződés megkötésétől az áru átvételéig – megilleti-e a fogyasztót. A jogszabályszöveget szigorúan értelmezve az áru átvételét megelőzően a fogyasztónak a kormányrendeletben biztosított elállási joga meg sem nyílik, így nincs lehetősége ilyen elállásra. Azonban kivárhatja az áru − szerződés szerinti − leszállítását, s ezt követően még nyolc munkanapig elállhat a szerződéstől. Ezzel szemben az volna a célszerű, s a jóhiszemű eljárás követelményének is az felel meg, ha adott esetben az elállási szándékát már az áru leszállítását megelőzően is jelzi, megkímélve a kereskedőt a hátralévő időben a szerződés teljesedésbe menésével kapcsolatos alaptalan reménytől, illetve az áru leszállításának költségétől. E probléma feloldását szolgálja a javasolt megoldás. 3. A hatályos szabályozás az üzleten kívüli kereskedelem esetében a fogyasztói panaszok rendezésére vonatkozó eljárás szabályozását nem tartalmazza. A hiányosság okán a fogyasztónak e speciális kereskedelmi formában nincs jogszabályban garantált lehetősége a kereskedővel szemben felmerült problémáinak jelzésére, rendezésére, aminek következtében az üzleten kívüli kereskedelem során




10 TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI a fogyasztók a jogérvényesítés szempontjából hátrányba kerülnek az üzletben vásárló fogyasztókhoz képest. Az előterjesztés e joghézag rendezése érdekében egyértelműen meghatározza továbbá az üzleten kívüli kereskedelmet folytató kereskedőkre vonatkozó panaszügyintézési szabályokat. A módosítás értelmében az üzleten kívüli kereskedés tekintetében a fogyasztók – hasonlóan az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó panasz-ügyintézési szabályokhoz – írásban közölhetik a kereskedővel a tevékenységével kapcsolatosan felmerült problémákat. A módosítás a Kertv. szabályozásával (5. § (4) bek.) összhangban határozza meg a panaszügyintézés rendjére és határidejére vonatkozó szabályokat, amelyek szerint a kereskedőnek a fogyasztótól érkezett írásbeli panaszban foglaltakat meg kell vizsgálnia, és a fogyasztónak a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül indokolással ellátott választ kell adnia. A módosítás kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szempontból kedvező hatású, mivel annak következtében egyértelműen meghatározásra kerülnek az üzleten kívüli kereskedelmet folytató kereskedőkre vonatkozó panaszügyintézési szabályok és az azzal kapcsolatosan követendő eljárás, továbbá a fogyasztók számára e speciális kereskedelmi formában is megteremtődik a kereskedővel szemben felmerült panasz érvényesítésének és orvoslásának lehetősége. A Korm. rendelet hatályos 8. §-ában rögzített szabályok a Kertv. elfogadásával meghaladottá váltak, a Kertv.-ből [1. §, 9. § (1) bek. és (4) bek. b) pont], illetve a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét, eljárását és szankcionálási lehetőségét meghatározó szabályokból [a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjából, illetve 48. §-ából] következnek, így hatályon kívül helyezhetőek, és a panaszügyintézésre vonatkozó szabályok e jogszabályhelyre felvehetők. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadja el.




TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents