Terv. Strat. Győr, június

 

In ntézzmé ényffejle eszttési Terrv  (2 20112‐2016 6)  2. köttet 

Strat S tégiia és  kiváálósági feje ezett  Gyyőr, 2012. jún nius 

Tartalomjegyzék  4 

A Széchenyi István Egyetem 2012‐2016 időszakra vonatkozó stratégiai terve ........................... 3  4.0 

Küldetésnyilatkozat (Megfogalmazva: 2009, Megerősítve: 2012) .......................................... 3 

4.1 

Jövőkép meghatározása .......................................................................................................... 4 

4.1.1 

Tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása ........................................................ 5 

4.1.2  Szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása, lehetséges integrációs irányok  felvázolása ....................................................................................................................................... 9  4.2 

Stratégiai irányok meghatározása ......................................................................................... 11 

4.2.1  4.3 

Stratégiai célok és a kapcsolódó indikátorok meghatározása ............................................... 13 

4.3.1 

Főtevékenységekre vonatkozó célok és indikátorok ..................................................... 13 

4.3.2 

Folyamatok, eszközök .................................................................................................... 21 

4.4 

Stratégiai mutatószámok meghatározása ............................................................................. 31 

4.5 

Éves működési terv kialakítása .............................................................................................. 35 

4.6 

Stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása ......................................... 37 

4.6.1 

Stratégiai kontrolling rendszer kereteinek kialakítása .................................................. 37 

4.6.2 

Stratégiai kontrolling rendszer működtetése ................................................................ 38 

4.7  5 

Általános stratégiai irányok ........................................................................................... 11 

Stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása ................................... 40 

A Széchenyi István Egyetem előirányzatai a kutatóegyetemi cím elnyerésére ........................ 42  5.1 

Kutatási kapacitások .............................................................................................................. 42 

5.2 

Tudományos és kutatási eredményesség ............................................................................. 58 

5.3  

K+F és innovációs eredmények hasznosítása ........................................................................ 67 

 

 

2 

4

A Széchenyi István Egyetem 2012‐2016 időszakra vonatkozó stratégiai  terve   Egyetem a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés szolgálatában  Széchenyi István Egyetem – SZE‐Győr: Tudomány, Alkalmazás, Innováció 

A  Széchenyi  István  Egyetem  kiegyensúlyozottan  fejlődő,  a  társadalmi,  gazdasági  igényekre  rugalmasan  reagáló  intézmény.  A  2009‐ben  megfogalmazott  jövőkép  és  stratégiai  irányok  ma  is  adekvát  fejlődési  pályát  jelölnek  ki  a  győri  egyetem  számára.  A  Széchenyi  István  Egyetem  eredményei,  a  gazdasági‐társadalmi  folyamatok,  valamint  a  kormányzat  felsőoktatás  fejlesztési  irányelvei megerősítik az Egyetem fejlesztési pályájának helyességét.   A  kormányzat  irányadó  dokumentuma,  a  Nemzeti  Felsőoktatás  Fejlesztéspolitikai  Irányelvei  című  dokumentum  (NFFI)  a  Felső‐dunántúli  felsőoktatási  együttműködési  zóna  tekintetében  megfogalmazott fejlesztési profil kijelölésével (különösen a komplex szemléletű közlekedésfejlesztés,  a  regionális  kutatások  és  vállalkozásfejlesztés  területére,  valamint  a  zöldgazdaság  egyes  részterületeire  vonatkoztatva:  műszaki,  energetikai  és  környezetelemzés)  alátámasztja  az  Egyetem  törekvéseit és új lendületet ad annak.   A  Széchenyi  István  Egyetem  ezért  intézményfejlesztési  vízióját  és  a  2012‐2016‐os  időszakra  vonatkozó  stratégia  célrendszerét  ‐  az  NFFI  célkijelölésével  összhangban  –,  a  2009‐ben  megfogalmazott  és  a  jelen  dokumentumban  változatlan  tartalommal  megerősített  küldetésnyilatkozata értelmében fogalmazza meg. 

4.0 Küldetésnyilatkozat (Megfogalmazva: 2009, Megerősítve: 2012)  A  Széchenyi  István  Egyetem  ‐  a  21.  századi  Magyarország  elsőként  létrejött  egyetemeként  ‐  az  észak‐dunántúli  regionális  gazdaság  és  közszolgáltató  szféra  humán  erőforrás  utánpótlás  és  továbbképzési  igényének  első  számú  kiszolgálója  kíván  lenni.  A  régió  elsősorban  gépipari  súlypontú,  magas  szintű  termelőtevékenységre  alapozó  gazdaságát  és  ennek  társadalmi,  intézményi környezetét az Egyetem egyedülálló, gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott  intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki.   A  követelményeknek  való  folyamatos  megfelelés  érdekében  az  Egyetem  a  működését  és  közismertségét  megalapozó  műszaki  képzési  hagyományok  további  erősítését,  kiemelkedő  kutatási  eszközparkja  fenntartását  és  bővítését,  valamint  a  műszaki,  informatikai,  műszaki  pedagógiai, gazdaság‐, társadalom‐, jog‐, közigazgatás‐, illetve szociális és egészségtudományi és  művészeti  területeken  kifejtett  tevékenységének  multidiszciplinaritást  előtérbe  helyező  továbbfejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja.   Oktatási tevékenysége során hallgatói számára magas szintű, alkalmazható, szakmai biztonságot  adó gyakorlatorientált képzést, valamint emberi tartást és alkalmazkodó készséget nyújt. Kutatási  tevékenységével  és  nemzetközi  kapcsolatrendszere  révén  biztosítja  az  élenjáró  tudományos  eredményekkel  való  naprakész  lépéstartást  és  kutatási  főirányai  területén  nemzetközi  szintű  eredményekre  is  képessé  válik.  Szolgáltatásain  és  közösségi  szerepvállalásán  keresztül  a  regionális  „tudásgazdaság”  fejlődésének  elismert  kezdeményezője,  támogatója  kíván  lenni,   

3 

miközben  aktív  szerepet  vállal  Győr  és  térsége  kulturális,  tudományos  és  sportéletének  gazdagításában. 

4.1

Jövőkép meghatározása 

A  Széchenyi  István  Egyetem  az  észak‐dunántúli  térség  társadalmi‐gazdasági  igényeinek  megfelelő  képzési  profilt  tart  fenn,  melyet  a  változó  igények  előrebecslésével  proaktívan  alakít.  Az  Egyetem  kiemelten  épít  a  hagyományait  és  regionális  beágyazottságát  elsődlegesen  megteremtő  műszaki  képzésekre,  de  az  egyes  képzési  területek  közötti  kutatási  és  oktatási  együttműködést  kifejezetten  támogató, több karú univesitas‐ként működik és fejleszti tovább tevékenységét.  A  Széchenyi  István  Egyetem  működését  a  jövőben  is  Győrbe  koncentrálja.  Székhelyén  alakítja  ki  és  fejleszti  tovább  –  a  hatékonyságot  és  a  racionalitást  előtérbe  helyezve  –  működésének  infrastrukturális,  humán  és  szervezeti  bázisát.  Képzési,  kutatási,  innovációs  és  szolgáltatási  tevékenységével  ugyanakkor  a  teljes  észak‐dunántúli  (felső‐,  és  közép‐dunántúli  zónát  egyaránt  magába  foglaló)  területre  –  illetőleg  a  szomszédos  országok  magyarlakta  területeire  –  kiterjedő  fókusszal és hatással működik.   Az  Egyetemen  folyó  munka  szilárd  bázisát  a  magas  szintű,  folyamatosan  emelkedő  minőségű,  és  egyre több területen az alapkutatás irányába tovább erősödő tudományos‐kutatási tevékenység adja.  A tudományos minőség mellett a Széchenyi István Egyetemen továbbra is alapvető és meghatározó  érték a kutatási eredmények alkalmazhatósága, társadalmi‐gazdasági relevanciája. Ezt az intézmény  széles  körű  vállalati  és  intézményi  kapcsolatrendszere,  az  intenzív  vállalati,  intézményi  együttműködések, illetve ezek folyamatos fejlesztése biztosítják.  Fejlesztési stratégiája, releváns képzési és szolgáltatási kínálata, meghatározó kutatási tevékenysége  és stabil működése révén a stratégiai időtáv végére, 2016‐ra a Széchenyi István Egyetem az NFFI által  meghatározott felső‐dunántúli, valamint közép‐dunántúli zónák meghatározó intézménye marad, és  pozícióját  tovább  erősíti.  Meghatározó  pozíciójának  mind  méretét  (hallgatói  létszám  tekintetében),  mind  tudományos  (kutató  egyetemi  kritériumok  teljesítése),  mind  pedig  gazdasági  teljesítményét  (sajátbevétel vonzó képesség, illetve stabil működés) vizsgálva egyértelművé kell válnia.   Tovább erősödő pozícióját ugyanakkor nem mások rovására, hanem – az NFFI‐ben meghatározottak  alapján ‐ másokkal együttműködve kívánja elérni és megőrizni. Nem törekszik tevékenységi körének  további  diverzifikálására,  sokkal  inkább  azt  tűzi  ki  célul,  hogy  tevékenységét  erősségei  mentén  fejlessze tovább, illetve egyes területeken ésszerűen specializálja.   Mind  a  zónán  belül,  mind  pedig  zónák  között  intenzív  partneri  együttműködésre  törekszik  a  tevékenységi  köre  szempontjából  meghatározó  felsőoktatási  intézményekkel.  Több  országos  jelentőségű  hálózat  alakítójaként  és  partnereként,  a  meghatározó  intézményekkel  olyan  együttműködéseket alakít ki, mely az oktatás területén a szükségtelen párhuzamosságok kiiktatására,  ugyanakkor a megfelelő méretgazdaságosság mellett a lehető legrugalmasabb képzési szolgáltatások  nyújtására  adnak  lehetőséget,  a  kutatás  területén  viszont  olyan  szakember  koncentrációt  biztosíthatnak,  mely  eléri  a  jelentősebb  tudományos  eredmények  elérését  lehetővé  tevő  kritikus  tömeget. 

 

4 

4.1.1

Tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása 

A  jelen  stratégiával  megerősített  küldetésnyilatkozat  egyértelműen  az  intézmény  jelenlegi  képzési‐ kutatási tevékenységének körében jelöli meg a Széchenyi István Egyetem jövőbeli működési területét  is.  A  SZE‐Győr  oktatási  és  tudományos  tevékenységét  a  műszaki,  informatikai,  műszaki  pedagógiai,  gazdaságtudományi,  társadalomtudományi,  jogtudományi  és  közigazgatási,  szociális  és  egészségtudományi,  illetve  művészeti  területeken  folytatja,  kapcsolódó  szolgáltatásait  ezekkel  a  területekkel összefüggésben nyújtja.   A Széchenyi István Egyetem mennyiségi értelemben – a kínált alap‐, illetve mesterszakok számának  tekintetében  –  nem  törekszik  képzési  kínálatának  jelentősebb  módosítására  (felduzzasztására  vagy  szűkítésére).  Fontos  cél  viszont,  hogy  a  társadalmi‐gazdasági  igényeket  kiszolgálni  képes  képzési  szerkezetet  tartson  fenn,  és  a  tudományos  eredmények,  illetőleg  a  gazdasági‐társadalmi  visszacsatolások  tapasztalatainak  beépítésén  keresztül  biztosítani  tudja  a  képzések  tartalmának  naprakészségét.  A  nemzetközi  versenyképesség  fokozása  érdekében  kiemelt  feladat  továbbá  az  idegen  nyelvű  képzések  (ezen  belül  különösképpen  az  angol,  illetve  egyes  speciális  területeken  a  német  nyelvű  képzések  is)  indítása.  A  képzés  minőségének  emelése  érdekében  az  Egyetem  folyamatosan  fejleszti  a  képzés  módszertani  kultúráját,  a  hallgatók  hatékony  és  eredményes  munkájához  szükséges  tanítási‐tanulási  módszereket,  valamint  az  oktatói  állomány  nyelvi  felkészültségét.  A Széchenyi István Egyetem képzési portfóliójában a műszaki (és informatikai) terület dominanciája  továbbra  is  fennmarad  (tartósan  60%  felett),  a  kiegyensúlyozott  gazdasági  és  társadalmi  fejlődést  előmozdítani  képes  jól  képzett  gazdasági,  társadalomtudományi,  jogi,  közigazgatási,  szociális,  egészségtudományi és a  művészeti területek szakember utánpótlását biztosító képzési  tevékenység  fenntartása mellett.   Az  NFFI‐ben  megjelölt  fejlesztési  prioritások  megfelelő  keretet  biztosítanak  a  Széchenyi  István  Egyetem  számára,  hogy  valamennyi  képzési‐kutatási  irányát  továbbfejlessze.  A  komplex  közlekedésfejlesztési program az Egyetem műszaki, informatikai és gazdaságtudományi területeinek  átfogó, rendszerszemléletű fejlesztéséhez ad elsődlegesen keretet (ld. később „járműipar” országos  hálózat).  A  termelés  és  termék  irányú  (elsősorban  műszaki  szemléletű)  megközelítés  másik  dimenzióját  adja  és  ezzel  az  Egyetem  további  (gazdasági,  jogi,  egészségtudományi  és  szociális)  területeit  is  bekapcsolhatóvá  teszi  a  regionális  tudományok  és  a  vállalkozásfejlesztés  prioritás  területe  (ld.  később  „gazdaságtudomány”  regionális  hálózat).  A  fenntarthatóság  mindkét  dimenzióban  a  fejlesztés  kiemelt  fontosságú  problémakörét  jelenti,  ezért  a  zöld‐gazdaság  prioritás  területén is jelentős hozzájárulást tervez az Egyetem (ld. később „zöld‐gazdaság” országos hálózat).   Az  Egyetem  kialakult  képzési  portfóliója,  illetve  a  képviselt  tudományterületek  együttműködése  megteremtették  annak  a  lehetőségét,  hogy  a  Széchenyi  István  Egyetem  regionális  szellemi  központként  működjön  az  észak‐dunántúli  térségben.  Ennek  fenntartása,  illetve  valamennyi  terület  folyamatos  minőségi  (intenzív)  fejlesztése  továbbra  is  kívánatos,  így  a  győri  „Universitas”  a  térség  fenntartható gazdasági‐társadalmi fejlődésének záloga maradhat. 

 

5 

A tevékenység‐területek differenciált szerepe és fejlesztése  A  rendelkezésre  álló  erőforrások  hatékony  felhasználása  érdekében  az  Egyetem  által  folytatott  képzési‐kutatási területek fejlesztésére vonatkozó célok meghatározása – az NFFI által meghatározott  fejlesztési  irányokra,  valamint  az  egyes  területeken  az  Egyetem  eltérő  teljesítményére  és  lehetőségeire való tekintettel ‐ nem egységesen és nem azonos eredmény‐fókusszal történik meg. Az  egyes  területek  célrendszerének  meghatározásához  az  alábbi  kategóriákat  állítjuk  fel:  országos  vezető, országos specialista, regionális vezető, regionális specialista.  Országos vezető pozícióban a Széchenyi István Egyetem képes arra, hogy az adott képzési (kutatási)  területek  országos  szintű  megszervezésére  vállalkozzon,  országos  ágazati  együttműködést  fogjon  össze  és  vezessen.  Nem  (feltétlen)  rendelkezik  teljes  képzési  és  kutatási  portfólióval,  de  több  területen  is  meghatározó  képzési‐kutatási  tevékenységet  folytat  (országos  specialista  ezeken  a  területeken), és szerepéből, súlyából adódóan képes arra, hogy további (akadémiai és felsőoktatási)  intézményeket,  valamint  gazdálkodó  szervezeteket  kapcsoljon  be  az  együttműködési  hálózatba,  ezáltal  lefedve,  egységes  szemlélettel  fejlesztve  a  teljes  képzési  területet.  Kutatási  és  oktatási  tevékenysége  az  adott  területre  vonatkozóan  jelentős  nemzetközi  dimenzióval  bír,  vagy  jelentős  nemzetközi  potenciált  hordoz.  A  terület  fejlesztésének  fókusza  elsősorban  az  ágazati  hálózat  megszervezésére irányul, ugyanakkor a hálózaton belüli meghatározó szerep fenntartása érdekében  az ágazaton belüli specialista területeinek további fejlesztésére is jelentős figyelmet kell fordítson az  Egyetem.  Országos specialista pozícióban a SZE‐Győr szűkebb képzési területen vagy annak egy részén magas  szintű, országos kiterjedésű tevékenységi fókusszal és országos beiskolázással működő specialista. Ez  esetben elsősorban országos szintű képzési‐kutatási együttműködésekben való részvétel, ehhez való  jelentős hozzájárulás lehet az intézmény célja. E területek fejlesztése kifejezetten a specialista terület  további  elmélyülését  célozza,  valamint  azt,  hogy  ezek  révén  az  Egyetem  országos  ágazati  együttműködési hálózatokba kapcsolódjon be.  A  regionális  vezető,  illetve  specialista  meghatározása  megegyezik  az  országos  szintű  kategóriák  elhatárolásával,  azzal  a  különbséggel,  hogy  tevékenységük  fókusza  nem  országos,  hanem  regionális  szintű  (a  felső‐dunántúli  zónára,  vagy  a  felső‐dunántúli  és  a  közép‐dunántúli  zónára  egyaránt  kiterjedő).  Az  NFFI  prioritásai  mentén,  valamint  a  Széchenyi  István  Egyetem  erősségei  és  elfoglalt  pozíciója  alapján  az  alábbi  területekre  vonatkozóan  tervezi  tevékenységének  intenzívebb  fejlesztéstét.  A  járműiparral (és a kapcsolódó közlekedésiparral) és gazdasági összefüggéseivel foglalkozó komplex  fejlesztési területen, országos vezetőként, mint az együttműködés irányítója jelenik meg az Egyetem.  Komplex  fejlesztési  terület  átfogására  vállalkozik  a  SZE‐Győr,  a  gazdaság‐,  regionális  és  jogi  tudományok  területén  meglévő  erősségeinek  bázisán  a  regionális/területi  gazdaság‐  és  vállalkozásfejlesztés  terület  megszervezésével,  mely  a  Felső‐dunántúli  zónán  belüli  gazdászképzés  párhuzamosságainak  megszüntetéséhez  is  megadja  az  elsődleges  keretet  és  rendezőelvet.  A  zöld‐ gazdaság területén az Egyetem országos specialistaként jelentős potenciálokat hordozó partnerként  vehet  részt  egy  észak‐dunántúli  központú,  a  Nyugat‐Magyarországi  Egyetemmel  és  a  Pannon  Egyetemmel  közösen  kialakított  partnerségben.  Tekintve,  hogy  mindhárom  terület  szempontjából  központi  téma  a  fenntarthatóság,  a  fejlesztési  területek  között  további  szinergialehetőségek  képzelhetőek el.  

 

6 

Regionális  központként  közigazgatási  képzési  központ  felállítását  célozzuk  meg,  továbbá  (művész  tanári és műszaki tanári specialista területeinkre alapozva) alkotó partnerként tervezünk részt venni  egy  regionális  pedagógusképzési  együttműködésben.  A  győri  Petz  Aladár  Megyei  Oktatókórház  progresszív ellátó központként megjelenő regionális szerepköre az egészségügyi képzéseink számára  hasonló területi dimenziókban ad képzési feladatokat az Egyetemnek.   Elsősorban  a  győri  intézmények  együttműködésével  a  turizmus,  rekreáció  és  ennek  társadalmi,  gazdasági  és  egészségügyi  hatásaival  foglalkozó  regionális  jelentőségű  kutató  és  képző  bázis  jöhet  létre,  mely  jelentős  szegmensét  és  egyben  specialitását  jelentheti  a  regionális  gazdaság  és  vállalkozásfejlesztési  terület  fejlesztésének.  (A  következő  felsorolás  dőlt  betűs  zárójeles  megjegyzésként tartalmazza az egyes képzési területek potenciális ágazati/területi kapcsolódásait.)   Országos vezető pozíció (partnerség alakító):  -

jármű‐ (tágabb értelemben gépészeti területekhez) és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki  és egyes gazdasági (szervezés) jellegű képzések („járműipar” országos hálózat):  o

járműmérnök, mechatronikai mérnök, közlekedésmérnök. 

Országos specialista (partnerség kereső):  -

zöld‐gazdaság  épített  környezet  környezeti  vonatkozásaihoz  kapcsolódó  képzési  területek  („zöld‐gazdaság” országos hálózat):  o

környezetmérnök, környezet elemzés; 

-

közlekedésépítés, építőmérnök („zöld‐gazdaság”országos hálózat); 

-

építészet („zöld‐gazdaság”országos hálózat); 

-

infokommunikáció és telekommunikáció („járműipar” és „zöld‐gazdaság”országos hálózat); 

-

regionális tudományok („járműipar” és „zöld‐gazdaság”országos hálózat). 

Regionális vezető (partnerség alakító):  -

-

 

regionális gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztési terület („gazdaságtudomány” regionális hálózat)  o

gazdálkodás  és  menedzsment  („járműipar”  és  „zöld‐gazdaság”  országos  hálózat,  „gazdaságtudomány” regionális hálózat); 

o

kereskedelem és marketing („gazdaságtudomány” regionális hálózat). 

egészségtudományi képzési terület („egészségtudomány” regionális hálózat):  o

diplomás ápoló („egészségtudomány” regionális hálózat); 

o

egészségügyi  szervező  („egészségtudomány”  és  „gazdaságtudomány”  regionális  hálózat); 

7 

-

gépészmérnök („járműipar” országos hálózat); 

-

villamosmérnök („járműipar” és „zöld‐gazdaság”országos hálózat); 

-

műszaki menedzser („járműipar” országos hálózat); 

-

logisztikai menedzser, logisztikai mérnök („járműipar” országos hálózat); 

-

mérnök‐informatikus („járműipar” és „zöld‐gazdaság”országos hálózat); 

-

jog és közigazgatás („gazdaságtudomány” regionális hálózat, regionális közigazgatási képző  központ); 

-

zeneművész és zenetanárképzés („pedagógusképzés” regionális hálózat). 

Regionális specialista (partnerség kereső):  -

mérnökpedagógus („pedagógusképzés” regionális hálózat); 

-

gazdaság‐informatika  („járműipar”  „gazdaságtudomány” regionális hálózat); 

-

szociális munka („egészségtudomány” és „gazdaságtudomány” regionális hálózat). 

és 

„zöld‐gazdaság”országos 

hálózat, 

A  Széchenyi  István  Egyetem  tudományos  és  képzési  potenciálját  az  itt  meghatározott  eltérő  megcélzott pozíciók mentén kívánja fejleszteni. A hiányzó szakembereket részint továbbképzéssel és  a  releváns  kutatások  ösztönzésével,  valamint  új  munkahelyek  létesítésével  biztosítja  (elsősorban  az  Egyetem  specializációs  területein),  részint  pedig  az  együttműködési  hálózatok  aktív  alakításán  keresztül vonja be.   Társadalmi szerepvállalás  A  Széchenyi  István  Egyetem  számára  kiemelt  tevékenységi  terület  az  intézmény  aktív  társadalmi  szerepvállalása.  Tevékenységével  és  a  Győr  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzatával  és  Polgármesteri  Hivatalával  fenntartott  szoros  és  partneri  együttműködésen  keresztül  részt  vesz  Győr  fejlesztési  stratégiájának megfogalmazásában, elősegíti az Önkormányzat gazdaság‐ és városfejlesztési céljainak  megvalósulását és támogatja a Város szempontjából kiemelt fejlesztési programok lebonyolítását.   A gazdaságfejlesztés szereplőjeként elsősorban a győri és a győri gazdasági központ által befolyásolt  területek  és  önkormányzatok,  civilszervezetek  és  nonprofit  szervezetek  partnere.  A  régió  meghatározó iparágának, a járműiparnak a jellegéből adódóan ez a közvetlen hatásterület jellemzően  túlnyúlik  a  felső‐dunántúli  felsőoktatási  zóna  határain  és  jellemzően  Észak‐Dunántúl  egészén  érvényesül.   Térségi szellemi és kulturális központként elsősorban Győr és a győri térség iránt érez felelősséget, a  tudományos  eredmények  népszerűsítésének  tekintetében  azonban  országos  aktivitást  is  fel  kíván  vállalni.  

 

8 

Nemzetköziesítés, nemzetközi szerep  A Széchenyi István Egyetem víziójában az intézmény nemzetközi szerepének és jelenlétének intenzív  fokozása  fontos,  központi  helyet  tölt  be.  A  SZE‐Győr  továbbra  is  kiemelt  feladatának  és  céljának  tartja,  hogy  a  felvidéki,  elsősorban  Dél‐Nyugat  Szlovákia  határ  menti  régióiban  élő  magyarság  számára  a  legfontosabb  magyarországi  felsőoktatási  cél‐intézmény  legyen.  Az  Egyetem  az  elsődlegesen  német  relációjú  tradicionális  egyetemi  kapcsolatok  további  elmélyítésére,  valamint  a  kialakult  Centrope  régió  intézményeivel  a  kapcsolatok  kibővítésére  és  intenzív  közép‐kelet  európai  kutatás‐fejlesztési, oktatási együttműködések kialakítására törekszik.   A  Széchenyi  István  Egyetem  nemzetközi  jelenlétre  intézményi  szinten  elsősorban  az  országos  jelentőségűként megjelölt területeken törekszik. Itt fokozott képzési jelenlétre, illetve a nemzetközi  kutatási  együttműködéseken  keresztül  megvalósuló  tudományos  jelenlét  kiépítésére  törekszik  az  Egyetem.  Egyéni,  kutatói  szintű  együttműködések  a  kutatók  egyéni  előmenetelének  elősegítése  érdekében, természetesen minden művelt kutatási területen bátorítandó.  4.1.2

Szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása, lehetséges integrációs irányok  felvázolása 

A  Széchenyi  István  Egyetem  működése  mind  financiális,  mind  szervezeti,  mind  pedig  szakmai  szempontból  kialakult.  Gazdálkodása  stabil  és  hatékony,  mely  nem  utolsó  sorban  egy  telephelyes  működésének  és  az  intézmény  egészére  érvényesített  takarékos  gazdálkodásának  köszönhető.  Képzési  portfóliója,  illetve  az  egyes  képzési  területein  nyújtott  képzések  működési  célterületének  megfelelő,  melyet  a  rendkívül  pozitív  trendet  mutató  jelentkezési  adatok,  valamint  a  széleskörű  vállalati‐intézményi  partneri  körtől  származó  visszajelzések  igazolnak.  Szervezeti  struktúrája,  döntéshozatali  rendszere  jól  működő,  melyet  leginkább  az  elmúlt  időszak  során  elért  jelentős  intézményi eredmények bizonyítanak.  Szervezeti integráció helyett szakmai, ágazati együttműködések  A Széchenyi István Egyetemen integrációs kényszer nincs. Továbbra is önálló működésre és a felső‐ dunántúli  felsőoktatási  zónában  meghatározó  jelenlétre  törekszik.  Működésének  további  racionalizálása  szempontjából  nem  látszik  olyan  (teljes  intézmények  között  létrejövő)  integrációs  alternatíva,  mely  ésszerű  eredményeket  hozhatna,  ezért  a  SZE‐Győr  intézmények  közötti  integrációban nem gondolkodik.  Küldetésének  megvalósítása  érdekében  ugyanakkor  a  Széchenyi  István  Egyetem  nyitott  a  győri  felsőoktatási kínálatban jelen lévő párhuzamosságok megszüntetését célzó és megvalósító bármilyen  formájú együttműködés iránt és törekszik is ennek megvalósítására.   A Széchenyi István Egyetem és a Nyugat‐magyarországi Egyetem győri Apáczai Csere János Karának  képzési  portfóliója  komplementer  jellegű,  azonban  az  Apáczai  Kar  szinte  valamennyi  képzési  területéhez  kapcsolódó  (azt  kiegészíteni  képes)  képzések  is  folynak  a  Széchenyi  István  Egyetemen.  Ezeken  a  területeken  az  együttműködés  mind  a  gazdasági  racionalitás,  mind  pedig  a  nyilvánvaló  szinergiahatások és az ismeretanyag gazdagítása szempontjából is kívánatos.   A SZE‐Győr nyitott az Apáczai Kar olyan integrációjára, amely mindkét fél, a város és a térség számára  is előnyös, erősíti a győri felsőoktatás képzési‐kutatási potenciálját, valamint biztosítja a kormányzat 

 

9 

által  is  megfogalmazott  kiemelt  célokat:  a  hatékony  és  gazdaságos  működést  és  a  munkaerő‐piaci  igények figyelembevételét.   Ez  a  nyitottság  az  „egy  város  ‐  egy  egyetem”  alapelv  mentén  az  egységes  és  önálló  győri  egyetem  létrehozására  is  kiterjed.  A  Széchenyi  István  Egyetem  stratégiájában  azonban  jelenleg  ezzel  nem  számolhat, mert ennek megvalósítása túlmutat az intézmény döntési kompetencia körén. Tekintettel  arra,  hogy  a  győri  Apáczai  Kar  jelenleg  egy  másik  felsőoktatási  intézmény  szervezeti  egysége.  Kormányzati  döntés  esetén  a  SZE‐Győr  készen  áll  a  városi  szintű  integráció  lebonyolítására,  az  egységes Győri Egyetem létrehozására.  Adaptív szervezetfejlesztés a hatékonyság fokozása érdekében  A  Széchenyi  István  Egyetem  szervezetfejlesztési  elképzeléseinek  megfogalmazásakor  a  jelenlegi  intézményi  méretben  gondolkodik  tehát,  ebben  a  dimenzióban  határozza  meg  elsődlegesen  a  legfontosabb feladatokat. Nem számol a hallgatói létszám növekedésével, ugyanakkor nem számol (a  tervezési időszak során) annak jelentős csökkenésével sem.  A  Széchenyi  István  Egyetemen  működik  Magyarország  legnagyobb  hallgatói  létszámú  műszaki  tudományi  kara.  A  Karon  belüli  tudomány‐  és  képzési  területek  közötti  szinergiák  további  erősítése  szempontjából  a  Kar  egyben  tartása  továbbra  is  jelentős  értékeket  és  potenciálokat  hordoz.  A  vállalati együttműködésekkel létrehozott és létrehozandó tanszékek és tanszékcsoportok integrálása,  az országos hatáskörű ágazati együttműködési hálózatok irányítása, illetve ezekben való részvétel a  szervezet  és  a  döntési  mechanizmusok  folyamatos,  adaptív  fejlesztését  igénylik.  Az  így  létrejövő  szervezeti  innovációk  jó  mintákat  adhatnak  az  Egyetem  többi  karának  működésfejlesztéséhez  is,  melyek  felhasználásával  a  Gazdaságtudományi  Kar  és  az  Állam‐  és  Jogtudományi  Kar  is  rugalmas,  igényalapú szervezetfejlesztéssel alkalmazkodik a felgyorsult társadalmi, gazdasági változásokhoz.  Az Egyetem két kis létszámú önálló intézetet működtet a szociális és egészségtudományi, valamint a  zeneművészeti területeken. A Széchenyi István Egyetem kari struktúrájának átgondolása elsősorban  ennek a két intézetnek kari rendszerbe való integrálását jelentheti. Ebből a szempontból hordozhat  különleges potenciált a korábban említett győri integráció megvalósítása, hiszen az Apáczai Kar által  művelt  tudományterületek  integrálásával  egy  erős  és  modern  társadalom‐  és  művészettudományi  kar kialakításának lehetősége rajzolódik ki. Amennyiben erre nem kerül sor, a társadalomtudományi  terület,  illetve  az  ehhez  kapcsolható  képzési  területek  karrá  szervezése  az  intézmény  fontos  törekvése. Ezt a víziót elsősorban a győri gazdasági fejlődést kísérő jelentős társadalmi kihívások értő  és megfelelő szakemberek által történő kezelésének igénye táplálja.    Felkészülés a kutatóegyetemi minősítésre  A  Széchenyi  István  Egyetem  víziójában  a  kutatóegyetemi  minősítés  elérése  egyértelműen  megfogalmazásra kerül. A tervezési ciklus végére az Egyetem legalább két karával teljesíteni kívánja  az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat. A kutatóegyetemi minősítés eléréséhez szükséges célokat  úgy tűzi ki és úgy hajtja végre az ezzel a kapcsolatos fejlesztéseket, hogy ezzel együtt figyelemmel van  és  törekszik  a  kiemelt  egyetemi  minősítés  eléréséhez  szükséges  követelmények  teljesítésére  is.    A  kiemelt egyetemi minősítés elérésére elsősorban a Magyar Kormány prioritásai értelmében kiemelt  gazdasági  területnek  minősülő  jármű‐  és  közlekedésiparral  kapcsolatos  képzési  és  kutatási  területeken, valamint a határon túli magyarság képzési kiszolgálásával kapcsolatos kormányzati vízió  teljesítése területén nyílhat esélye a Széchenyi István Egyetemnek. 

 

10 

4.2

Stratégiai irányok meghatározása 

A  fejezetben  a  Széchenyi  István  Egyetem  követi  az  IFT  útmutatóban  javasolt,  az  intézmény  fő  fejlesztési  területeire  kiterjedő,  illetve  az  azokhoz  kapcsolódó  stratégiai  opciók  közötti  döntési  lehetőségeket elemző táblázat logikáját. A táblázatban megadott opciók megfelelő rendszert adtak az  Egyetem fejlesztési irányainak és hangsúlyainak átgondolásához.  A célrendszer meghatározásánál egy mátrix jellegű struktúrát vázolunk fel, mely egyik dimenzióban  az intézmény tevékenységeinek három területét (tehát az oktatás, és kutatás – fejlesztés ‐ innováció  tevékenységi  köröket  kiegészítjük  az  intézményi  szolgáltatások  és  társadalmi  felelősségvállalás  harmadik  küldetésével),  míg  másik  dimenzióban  a  működés  különböző  aspektusait  vizsgáljuk.  Ez  a  mátrix  struktúra  lehetőséget  biztosít  a  tevékenységek  és  az  azt  elősegítő  működési  területek  összefüggéseinek, illetve ezek fejlesztési igényének behatóbb vizsgálatára.  4.2.1  Általános stratégiai irányok  Stratégiai terület 

Oktatás 

Stratégiai dilemma 

Minimális vizsgálati  szint 

Az intézmény  képzésterületi fókuszai 

Képzési területenként 

Képzési szint fókusz 

Képzési területenként  és képzési szintenként 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Tevékenységi hatókör  

Intézmény 

Lokális 

Regionális 

Országos  

Felnőttképzési aktivitás 

Intézmény 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Képzési kínálat  kialakításának  motivációja 

Intézmény 

Hallgatói kereslet 

Hallgatói kereslet és  munkapiaci igények  

Munkapiaci  igények 

Tevékenység súlya az  alaptevékenységekben 

Intézmény 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Intézményi szerep az  innovációs láncban 

Intézmény 

Elsősorban  tudományos  kutatás,  alapkutatás 

Tudományos és piaci  kutatási aktivitás  kiegyensúlyozottan 

Tevékenység kiemelt  területei 

Tudományterületenként

Fejlesztés 

Tevékenység hatóköre 

Intézmény 

Lokális 

Regionális 

Intézmény 

Jelentős  változásokat  tervez 

Intézményirányítás 

Nem tervez jelentős  változásokat 

Nem tervez  

laza tematikus, vagy  hálózatos  együttműködést  tervez 

Szervezet  önállóság 

Integrációs törekvések 

 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés    

Kutatás‐Fejlesztés  és Innováció 

Belső működési  struktúra átalakítása 

Stratégiai Opciók 

Intézmény 

11 

Nemzetközi

  

Szinten tartás 

Specializáció 

Első sorban piaci  kutatás‐fejlesztés,  alkalmazott kutatás 

Leépítés 

Országos  

Nemzetközi

  

Intézményi szövetség  kialakítását tervezi 

Intézményi  integrációt  tervez 

Stratégiai terület 

Gazdálkodás 

Humánerőforrás  

Stratégiai dilemma 

Minimális vizsgálati  szint 

Gazdálkodás stratégiája 

Intézmény 

A működési hiány  csökkentésére  törekszik 

Gazdálkodási  egyensúlyra törekszik 

Gazdasági eredményre  törekszik 

Gazdálkodási egyensúly  fenntartásának módja 

Intézmény 

inkább  kiadáscsökkentésre  törekszik 

Kiadáscsökkentésre és  bevételnövelésre egyaránt  törekszik 

Inkább  bevételnövelésre  törekszik 

Vállalkozási,  szolgáltatási  tevékenység intenzitása 

Intézmény 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Oktatók‐kutatók  státusza 

Intézmény 

A lehető  legkevesebb  főállású 

Döntően főállású 

  

Intézmény 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Oktatói‐kutatói  utánpótlás biztosítása 

Intézmény 

Döntően külső  erőforrások  bevonásával 

külső és belső  erőforrások  kiegyensúlyozásával 

Döntően belső  erőforrások  biztosításával 

Létesítménykapacitások  fenntartása 

Intézmény 

Fejlesztés 

Szinten tartás 

Leépítés 

Létesítménygazdálkodás  

Intézmény 

Jelentős  változásokat tervez

Nem tervez jelentős  változásokat 

  

Intézmény 

Az intézmény  kiemelt  felsőoktatási  intézmény  minősítésre  törekszik 

Az intézmény  kutatóegyetem  minősítésre törekszik 

Az intézmény  alkalmazott kutatások  főiskolája minősítésre  törekszik 

Kapacitások fenntartása 

Stratégiai Opciók 

  

Infrastruktúra 

Kiválósági  minősítésre való  törekvés 

 

Kiválósági minősítésre  való törekvéshez  szükséges  intézményfejlesztés 

12 

Az intézmény  nem törekszik  kiválósági  minősítésre 

4.3

Stratégiai célok és a kapcsolódó indikátorok meghatározása 

4.3.1

Főtevékenységekre vonatkozó célok és indikátorok 

4.3.1.1

Oktatás, képzés 

Startégiai  cél:  az  egyetemi  képzés  minden  szintjére  kiterjedő  képzési  portfóliónk  és  a  képzési  tartalmak  adaptív,  illetve  az  iparági  igények  ismeretén  nyugvó  előretekintésen  alapuló  proaktív  formálása az észak‐dunántúli gazdaság és társadalom által támasztott képzési igények kiszolgálása  érdekében, a nemzetközi jelenlét fokozásával  1) Oktatási  szerkezet  és  képzési  tartalmak  folyamatos  megújítása,  a  képzés  minőségének  és  munkaerőpiaci relevanciájának emelése  a. Szakszerkezet  folyamatos  megújítása  a  munkaerő‐piaci  igények  alapján  (együttműködés:  NYME,  Járműipari  Felsőoktatási  és  Kutatási  Együttműködési  Megállapodás – JEM; PE, Selye Egyetem):  o

o

 

Vállalati‐intézményi  rendszeressé tétele: 

visszajelző 

rendszer 

működésének 

folyamatossá, 

ƒ

A  korábbi  pályázati  program  keretében  kidolgozott  mérő  és  értékelő  módszertan  alkalmazásával  (Cél:  két‐évente  lebonyolított  teljes  körű  átvizsgálás) (kapcsolódás: „Intézményirányítás”,); 

ƒ

CRM  (vevői/partneri  kapcsolattartási)  rendszer  kialakítása  (Cél:  működőképes,  VIR‐hez  kapcsolt,  bevezetett  rendszer  2014‐re)  (projekt  finanszírozás, kapcsolódás: „Intézményirányítás”,). 

Járműipari  képzések  szakszerkezetének  áttekintése  és  racionalizálása  a  JEM  partnerei között:  ƒ

Jövőorientált  képzési  területek  meghatározása,  kidolgozása  és  az  elindításukhoz  szükséges  eljárás  elindítása,  pl.  intelligens  közlekedési  rendszerek,  alternatív  hajtások,  stb.  (Cél:  évente  1  új  szakirány  2014‐től  és/vagy 2 új szak 2016‐ig); 

ƒ

Nemzetközi viszonylatban is kiajánlható és versenyképes, idegen nyelven  nyújtott kurrikulumok (Cél: 2016‐ig 2‐3 új szak meghirdetése);  •

kidolgozása; 

•

feltételek megteremtése, (kapcsolódás: „HR” és „Infra”); 

•

elindítása; 

•

hirdetése (kapcsolódás: „Kommunikáció”). 

13 

o

o

További  országos  és  regionális  ágazati  és  képzési  együttműködések,  hálózatok  kialakítása,  működési  modelljük  kialakítása,  szükség  esetén  a  képzési  portfólió  racionalizálása:  ƒ

Regionális  gazdaság‐  és  vállalkozásfejlesztési  rendszerének kialakítása, megszervezése; 

ƒ

Egészségügyi,  illetve  pedagógiai  képzési  hálózatok  működési  rendszerének kialakítása és/vagy a megszervezésben való részvétel; 

ƒ

A  „zöld‐gazdaság”  ágazati  (országos  működési  fókuszú)  oktatási  együttműködési hálózat kialakításában és működtetésében való részvétel  (partner: NYME, PE, SZIE, stb.). 

terület 

képzési 

Új,  az  Egyetem  adottságain  és  a  partneri  visszajelzések  alapján  igényelt  képzési  területek indításának előkészítése (kapcsolódás: „HR”):  ƒ

Termékfejlesztés  (interdiszciplináris  képzés  –  partner:  Magna‐Steyr,  Rába,  további  vállalati  partnerek);  beleértve  és  külön  figyelemmel  a  terméktervezés  és  design  (ipari  formatervezés)  területre.  Kiemelt  kapcsolódás a gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztési területhez; 

ƒ

Komplex vállalkozói, vállalkozásfejlesztési képzés; 

ƒ

Médiatechnológia képzéseinek kialakítása; 

ƒ

Informatikai biztonság (partner: PE, KIM). 

b. Doktori képzésben (kapcsolódás: „K+F+I” és „HR”):  o

Új programok (pl. járműmérnökség, gépészet) és alprogramok indítása; 

o

Közös képzések kialakítása a JEM partnerekkel. 

2) Képzés módszertani megújítása, hatékonyságának emelése  a. Távoktatási  módszerek  kiterjesztése  más  képzési  területekre,  kiemelten  a  mesterképzésekre;  b. Új módszerek a képzés gyakorlat orientáltságának erősítésére (duális képzés műszaki  és jogi/közigazgatási területen, Practing Program fejlesztése, Járműipari Felsőoktatási  és Kutatási Együttműködési Megállapodás ‐ JEM).  3) Képzési tevékenység kiterjesztése  a. Nemzetköziesítés (Kapcsolódás: „Infra‐fejlesztés” és „HR”):  o

 

Idegen  nyelvű  képzés  kiterjesztése  (mesterszakokra,  alapszakoknál  tantárgyi  kínálat növelése, JEM együttműködéssel); 

14 

b. Regionális  Közigazgatási  Továbbképző  Központ  felállítása  és  működtetése  (kapcsolódás: „Szervezetfejlesztés”);  c. Képzési  szolgáltatási  tevékenység  kiépítése  az  „egész  életen  át  tartó  tanulás”  kiszolgálása  érdekében  (kapcsolódás:  „Harmadik  küldetés”,  „Szervezetfejlesztés”,  „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”): 

4.3.1.2

o

Egységes képzési szolgáltatási és kiajánlási rendszer létrehozása; 

o

Tanfolyami  képzési  kínálat  kidolgozása  a  piaci  igények  alapján,  az  Egyetem  tudásbázisára alapozva (együttműködés Audi Akadémia, JEM). 

Kutatás, Fejlesztés, Innováció 

Startégiai  cél:  tudományos  képességek  és  tevékenységek  fejlesztése,  kritikus  tömegű  kutatás‐ fejlesztési és innovációs kapacitások létrehozása a Széchenyi István Egyetemen  Az  Egyetem  Szenátusa  által  2010  novemberében  elfogadott  „Széchenyi  István  Egyetem  középtávú  kutatás‐fejlesztési  és  innovációs  stratégiája,  2010‐2015”  dokumentum  az  Egyetem  fő  „…kutatási  profiljaként  a  szélesebb  értelemben  vett  járműipari  és  közlekedési  rendszerekhez  kapcsolódó  műszaki,  technológiai,  gazdasági,  környezeti  és  társadalmi  összefüggések  vizsgálatát…”  határozta  meg. A hivatkozott stratégiához kapcsolódó akcióterv pedig az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg:  •

a tudományos kiválóság növelése; 

•

a doktori képzések fejlesztése; 

•

a kutatás‐fejlesztési és innovációs tevékenység fokozása; 

•

a tudományos eredmények hasznosítása és 

•

a tudományos eredmények beépítése az oktatásba. 

A  fenti  célok  megerősítése  mellett,  az  Intézményfejlesztési  Stratégia  az  alábbi  célokat,  valamint  az  azokhoz tartozó alcélokat jelöli ki a következő időszakra:   1) Tudományos  és  kutatás‐fejlesztési  kiválóság  fejlesztése;  kutatóegyetemi  cím  feltételeinek  teljesítése (kapcsolódás „HR”)  a. A  meglévő  egyetemi  kutatóközpontok,  kutatócsoportok  működésének  megszilárdítása,  új  kutatóközpontok,  MTA  ill.  egyetemi  tanszékek  által  alapított  kutatócsoportok számának növelése (Cél: egy‐két új kutatóközpont és kutatócsoport  létrehozása);  b. Járműipari Kutató Központ működésének fejlesztése és országos kutatói hálózatának  kialakítása  a  Járműipari  Felsőoktatási  és  Kutatási  Együttműködési  Megállapodás  (JEM) létrehozásán keresztül (Cél: működő JKK); 

 

15 

c. Az egyetemi oktatók mind nagyobb mértékű bevonása hazai és nemzetközi kutatás‐ fejlesztési  projektekbe,  az  egyetemi  kutatóközpontok  és  kutatócsoportok  tevékenységébe,  valamint  új  kutatói  státuszok  létrehozása  pályázati  lehetőségek  segítségével (Cél: 10‐15 kutatói státusz létrehozása);  d. A  minőségi  tudományos  publikációk  számának  növelése,  elsősorban  a  referált  nemzetközi  folyóiratokban  való  megjelenés,  illetve  rangos  nemzetközi  konferenciákon való részvétel támogatása, valamint hangsúlyos figyelembevétele az  oktatók  éves  teljesítményértékelése  során   (Cél: átlagosan 2 publikáció / oktató / év publikáció);  e. Az  OTKA  alapkutatási,  az  MTA  posztdoktori  és  a  Nemzeti  Kiválóság  Program  keretében  meghirdetett  kutatási  ösztöndíjak  elnyerése  érdekében  az  oktatók  pályázati  tevékenységének  támogatása  (Cél:  az  elnyert  kutatói  ösztöndíjak  10%‐os  növekedése).  2) Nemzetköziesedés, kutatási hálózatokhoz való kapcsolódás szélesítése (kapcsolódás: „HR”)  a. Nemzetközi  kutatás‐fejlesztési  projektekben,  különös  tekintettel  az  FP7  programot  követő  Horizon  2020  pályázataiban  való  részvétel  erősítése,  a  vezető  kutatók  és  adminisztrátorok kutatási projekt tervezési és menedzselési ismereteinek bővítésével  (Cél: nemzetközi K+F projektekben való részvétel 20%‐os növelése);  b. Külföldi  vendégprofesszorok  és  kutatók  számának  növelése,  források  felkutatása  tartózkodásuk fedezésére (Cél: 2‐5 vendégkutató / félév);  c. „Short  term  staff  mobility”  a  nemzetközi  projektekben  dolgozó  oktatók,  kutatók  és  adminisztratív munkatársak külföldi tapasztalatszerzése (Cél a program elindítása, 5‐ 10 munkatárs/év rövid – 2‐3 hetes – kinntartózkodása);  d. „Long  term  staff  mobility”  fél  éves  kutatói  ösztöndíjak  biztosítása  tehetséges  fiatal  oktatóink számára, a korábban megindított program folytatásával (Cél: min. 2‐3 fő /  félév);  e. Külföldi  hallgatók,  PhD  hallgatók  és  posztdoktorok  bevonása  egyetemi  tudományos  és K+F projektekbe (Cél: a résztvevők számának 20‐30%‐os növelése).  3) A tehetséggondozási rendszer fejlesztése (kapcsolódás: „HR”)  a. A TMDK‐n és az országos TDK konferencián való eredményes szereplés feltételeinek  javítása,  felkészítő  szemináriumok  és  képzések  segítségével  (Cél:  OTDK  helyezések  20‐30%‐os növelése);  b. A  Géniusz  programmal  együttműködésben  létrehozott  „Tehetségpont”  tevékenységének fejlesztése és népszerűsítése (Cél: az egyetemi TMDK résztvevőinek  50%‐os növelése); 

 

16 

c. A  szakkolégiumi  kínálat  bővítése,  további  szakkollégiumok  létrehozása  a  műszaki  tudományi területen (Cél: 1‐2 új szakkollégium létrehozása az MTK‐n);  d. A  szakkollégiumok  nemzetközi  kapcsolatrendszerének  fejlesztése,  nyári  egyetemek  szervezése  külföldi  kutatók  és  hallgatók  részvételével  (Cél:  1  nyári  egyetem  /  szakkollégium);  e. Tudományos  és  innovációs  versenyek  szervezése,  a  hallgatók‐oktatók  alkotói  együttműködésén alapuló, SZE Duó (2010‐től működő) prototípusfejlesztési verseny  fenntartása,  a  versenyeken  kiváló  eredményt  elérők  számára  mentorrendszer  működtetése. (Cél: 1‐2 tudományos, innovációs verseny szervezése / év).  4) A  tudástranszfer  intézményi  feltételeinek  és  hatékonyságának  javítása  (kapcsolódás:  „Harmadik küldetés”)  Egy  modern  egyetemnek  a  nemzetközi  trendekkel  összhangban,  az  európai  egyetemi  szövetségek  ajánlásai  alapján1  nagy  hangsúlyt  kell  fektetni  a  tudományos  eredmények  hasznosítására, az oktatási és kutatási tevékenység színvonalának folyamatos növelése mellett. A  tudástranszfer tevékenységek fejlesztése az alábbi részterületeket célozza:  a. Szellemi  eszközök  azonosítása,  védelme  és  menedzselése,  szabadalmaztatás,  licenszbe  adás  folyamatának  támogatása,  valamint  a  vonatkozó  szerződések  feltételeinek  letárgyalása  az  egyetem  technológiatranszfer  tevékenységéért  felelős  Tudásmenedezsment Központ részvételével (Cél: 2‐3 szabadalom bejelentés / év);  b. A tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata, üzletfejlesztés és spin‐ off,  startup  cégek  létrejöttének  segítése,  többek  között  a  Tudásmenedzsment  Központ által működtetett egyetemi inkubátor segítségével (Cél: 1‐3 spin‐off, startup  cég / év létrejöttének támogatása);  c. Projektmenedzsment támogatás biztosítása egyetemi kutatóknak, a szerződéskötési  folyamat  támogatása  a  vállalkozások  számára  folytatott  kutatási  és  innovációs  projektek esetében (Cél: 10‐20 K+F+I szerződés megkötésének elősegítése).  5) Tudományos kapcsolatrendszer fejlesztése, hazai és nemzetközi hálózati együttműködések  kialakítása (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”)  a. Járműipari  Felsőoktatási  és  Kutatási  Együttműködési  Megállapodás  (JEM)  hálózatának  létrehozásában  kezdeményező  szerep  felvállalása,  amelynek  keretében  szoros  kutatás‐fejlesztési  együttműködés  kerül  kiépítésre  az  alábbi  intéményekkel:  Pannon  Egyetem,  Kecskeméti  Főiskola,  Budapesti  Műszaki  és  Gazdaságtudományi  Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, MTA SZTAKI (Cél: működő JEM);  b. Az  Egyetem  vállalati  kapcsolatrendszerének  szélesítése,  új  kutatás‐fejlesztési  együttműködések  kialakítása  elsősorban  a  Járműipari  Felsőoktatási  és  Kutatási                                                              

1

 lásd például Debackere, K. (2012) The TTO, a University Engine Transforming Science Into Innovation. Advice  Paper No. 10, League of European Research Universities. 

 

17 

Együttműködési  Megállapodáshoz  való  kapcsolódás  formájában.  (Cél:  vállalati  partnerek számának 30‐40%‐os növelése);  c. További ágazati együttműködések kialakításában való részvétel, a JEM formálásában  szerzett  tapasztalatok  felhasználásával  és  ezekre  alapozva  szoros  kutatás‐fejlesztési  együttműködés  kiépítése.  Az  együttműködések  lehetséges  területei:  országos  területi fókuszú hálózat kialakítása a zöld‐gazdaság ágazati együttműködés területén,  regionális  fókuszú  hálózatok  kialakítása  a  pedagógusképzés,  a  gazdaság‐  és  társadalomtudományi  területeken.  (Cél:  1‐2  ágazati/szakmai  hálózat  kialakításában  való részvétel, 2016‐ig);  d. Társadalomtudományi  kutatások  (pl.  regionális  tudományi  és  komplex  vállalkozásfejlesztési kutatások) szélesítése nemzetközi és hazai együttműködésekkel  (NYME, Selye Egyetem, MTA KRTK). (Cél: 1‐2 új kutatás együttműködés / év);  e. CRM  rendszer  kialakítása  a  gazdasági  és  kutatói  kapcsolatok  kezelésére  pályázati  forrásból  a  JEM  hálózatára  kialakítva,  illetve  ennek  a  teljes  egyetemi  működésre  történő  kiterjesztése.  (Cél:  működőképes  CRM  rendszer  a  JEM  hálózatára  2014‐ig,  illetve  ennek  egyetemi  szintű  kiterjesztése  2016‐ig).  (kapcsolódás:  „Szervezetfejlesztés”);  f.

Részvétel  a  hazai  Fesőoktatási  és  Technológia  Transzfer  Fórum  működésében,  melynek  célja  a  felsőoktatási  intézményekben  zajló  technológiatranszfer  tevékenységek  jó  gyakorlatának  megosztása,  a  közös  módszertani  fejlesztés  és  a  közös szervezetfejlesztési lehetőségek kiaknázása. 

6) Tudományos  eredmények  disszeminációja,  ami  az  elmúlt  években  különböző  TÁMOP  források segítségével kifejlesztett tevékenységek fenntartását és szélesítését jelenti, javarészt  további pályázati források mobilizálásával (kapcsolódás: „Harmadik küldetés”)  a. Az  Egyetem  tudástérképének  aktualizálása,  a  tudományos  eredmények  és  az  Egyetem technológia kínálatának folyamatos karbantartása, kutatási adminisztrációs  rendszer  működtetése  és  közzététele  az  egyetemi  tudományos  portálon,  valamint  kiadványok  formájában.  (Cél:  aktualizált  tudástérkép  és  tudományos  portál,  1  tudományos katalógus / év);  b. Tudománynépszerűsítő  rendezvények  (pl.  tudományos  előadások,  innovációs  kiállítások,  szimpoziumok)  szervezése,  különösen  a  mérnöki  és  természettudományos  szakmák  népszerűsítése  a  helyi,  valamint  a  tágabb  értelemben  vett  régió,  térség  lakossága  számára.  (A  MOBILIS‐szel  való  együttműködésben  a  8‐16  éves  korcsoport  irányába  is  nyitni)  (Cél:  5‐10  tudománynépszerűsítő rendezvény / év);  c. Referált,  impakt  faktorral  bíró  idegennyelvű  tudományos  folyóiratok  kiadása,  fejlesztése: 

 

18 

o

Az  Acta  Technika  Jauriensis  fejlesztése,  valamint  ezzel  összehangolva  a  JEM  hálózatának publikációs igényeit segítő folyóirat koncepciójának kialakítása; 

d. Nyomtatott  és/vagy  elektronikus  tudományos  könyvsorozat  kiadása  (Széchenyi  University Press) (Cél: 2‐4 kötet / év):  o

4.3.1.3

Elektronikus  jegyzet‐  és  könyvkiadás  üzleti  modelljének  és  technikai  hátterének  kialakítása. 

Szolgáltatás, társadalmi szerepvállalás – Harmadik küldetés 

Startégiai  cél:  A  Széchenyi  István  Egyetem  társadalmi  szerepvállalásának  további  emelése,  szellemi‐kulturális központként és üzleti szolgáltatóként való elfogadottságának fokozása  1) Társadalmi szerepvállalás  a. Győri  Járműipari  Körzet  alakítása,  térségi  kapcsolatok  bővítése  (partnerek:  önkormányzatok,  kamarák,  vállalkozások,  valamint  a  körzet  intézményei  NYME,  PE,  Edutus, Selye Egyetem):  o

Együttműködési  megállapodások,  illetve  közös  tervezési‐egyeztetési  fórumok  létrehozása (Cél: működő, formalizált együttműködési rendszer 2014‐ig); 

b. Térségi  szellemi  és  kulturális  központ  funkciók  szélesítése  (NYME,  PE,  Edutus,  Selye  Egyetem,  Győr  Városi  és  GyMS  megyei,  kamarák,  közművelődési  intézmények,  civil  szervezetek):  o

Szakmai  fórumok,  művészeti  és  kulturális  események,  rendezvénysorozatok  kezdeményezése, rendszeres szervezése (Cél: havi 1 rendezvény); 

o

Az  Egyetem  által  kezdeményezett,  és  mára  már  jól  bejáratott  (sőt  regionális  mozgalommá  nőtt)  Nyugdíjas  Egyetem  rendezvénysorozatának  rendszeres  megszervezése és megtartása (Cél: féléves programtervezettel, félévente min. 4  előadás); 

c. Aktív  részvétel  hazai  és  nemzetközi  szakmai,  illetve  társadalmi  szervezetekben  (kapcsolódás: „K+F+I”);  d. Határon  túli  magyar  nyelvű  képzésben  való  aktív  részvétel  (partnerek:  Székelyudvarhelyi  mesterképzések  bővítése,  együttműködés  a  Selye  Egyetemmel)  (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”);  e. Tudományos  eredmények  népszerűsítése,  a  tudomány  ügyei  iránti  érdeklődés  fokozása  (partnerek:  önkormányzatok,  önkormányzati  intézmények,  civil  szervezetek) (kapcsolódás: „K+F+I”): 

 

19 

o

A társadalom széles rétegeinek a gyerekektől, a nyugdíjasokig történő széleskörű,  szemléletformáló  jellegű  elérése,  a  tudományos  pályák  irányába  történő  orientáció, illetve a tudomány ügyei felé való nyitottság fejlesztése. 

2) Intézményi szolgáltatások fejlesztése  a. Hallgatói szolgáltatások fejlesztése:  o

Hallgatói önszerveződések felkarolása és támogatása (pl. Formula Student, Shell  Ecomarathon,  Pneumobil,  Electromobil),  működési  kereteik  kialakítása,  tevékenységük  képzési  programban  történő  elismerése  (kapcsolódás:  „Oktatás‐ képzés”, „K+F+I”); 

o

kollégiumi szolgáltatások fejlesztése, férőhelyek számának és a kollégiumi ellátás  színvonalának további emelése (kapcsolódás: „Infra‐fejlesztés”); 

b. Professzionális üzleti, innovációs és oktatási szolgáltatások:  o

ƒ

Kidolgozott egyetemi tudástérképre alapozó tevékenység; 

ƒ

Egyetemi  oktatási  tevékenység,  egyetemi  tanfolyami  képzések,  és  a  harmadik  fél  által  nyújtott  képzések  közötti  kapacitás‐allokáció  rendszerének  és  szerződéses  feltételeinek  egységes  intézményi  kialakítása; 

o

A  Tudásmenedzsment  Központ  által  kínált  egyetemi  innovációs  szolgáltatások  bővítése, igénybe vevői körének kibővítése (kapcsolódás: „K+F+I”); 

o

INNO‐Raab Központ és a kapcsolódó egyetemi K+F  szolgáltatási rend kialakítása  (kapcsolódás: „Infra‐fejlesztés”): 

o

 

Regionális piaci képzési szolgáltatók számára történő oktatási kapacitás és oktató  kiajánlás  rendszerének  kidolgozása,  a  képzési  kapacitások  szolgáltatási  jellegű  kihasználásának  fejlesztése  (Cél:  működő  rendszer  kialakítása  2013‐ra)  (kapcsolódás: „HR”, „Szervezetfejlesztés” és „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”): 

ƒ

A nagyvállalati együttműködések tapasztalataira alapozva, KKV‐kel közös  fejlesztési tevékenység elindításának támogatása, szervezeti és működési  kereteinek  kidolgozása  (Cél:  1‐2  együttműködés  elindítása  2016‐ig)  (kapcsolódás: „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”); 

ƒ

Egyetemi  high‐tech  eszközpark  bér‐használati  rendjének  és  árazásának  egységes szemléletű kialakítása (Cél: egységes szemléletű árlista és üzleti  feltételek  kialakítása  2014‐ig)  (kapcsolódás:  „K+F+I”,  „Gazdálkodás,  forrásgyűjtés”); 

Konferencia  turizmus  kiszolgálása,  konferencia‐szervezés  (kapcsolódás  „Infra‐ fejlesztés” és „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”): 

20 

ƒ

4.3.2 4.3.2.1

Az egyetemi kapacitásokra alapozva, rendszeres konferencia rendezvény  helyszínné válás (Cél: 2015‐től évente min. 2 országos és egy nemzetközi  konferencia fogadása – egyetemi konferenciákon felül). 

Folyamatok, eszközök  Intézményirányítás, szervezetfejlesztés; együttműködések 

1) Oktatási szervezet továbbfejlesztése  a. Kari struktúra fenntartása és továbbfejlesztése:  o

Az  Egyetem  önálló  intézetei  (Szociális  és  Egészségtudományi,  illetve  Zeneművészeti)  státuszának  felülvizsgálata,  az  önálló  intézetek  karba  szervezési  lehetőségének  megvizsgálása,  ehhez  kapcsolódóan  a  társadalomtudományi  terület újrapozícionálása az Egyetem működési rendszerében; (Cél: Ftv egyetemi  normáit mindenben teljesítő, működőképes kari szerkezet kialakítása, 2014‐ig). 

b. Tanszéki szerkezet igényekhez kapcsolódó megújítása:  o

Az  egyes  karok  tanszéki  szerkezetének  folyamatos  fejlesztése.  A  tanszékek  rendszerének és a tanszékek közötti együttműködések rendszeres felülvizsgálati  rendszerének  kialakítása.  (Cél:  rugalmas,  ugyanakkor  az  egységes  kari  szerkezetből  adódó  szinergiákat  kihasználni  tudó  kari  szerkezet)  (kapcsolódás:  „HR”, „Oktatás‐képzés”); 

o

További  „Vállalati/Intézményi”  közös  finanszírozású,  illetve  oktatási‐kutatási‐ szellemi  együttműködésen  alapuló  tanszékek  létesítésének  előkészítése,  a  meglévők működésének továbbfejlesztése; 

o

A  Műszaki  Tudományi  Kar  kiemelt  pozíciójára  és  hálózatszervezési  feladataira  való tekintettel a Kar működési folyamatainak és szervezeti rendszerének kiemelt  intézményi figyelemmel történő továbbfejlesztése. 

2) Intézményirányítás továbbfejlesztése  a. Intézményirányítási rendszer professzionalizálása:  o

Stratégiai és operatív kontrolling funkció teljes körű kiépítése; 

o

Belső irányítási, információs (VIR) és menedzsment rendszer fejlesztése; 

o

Intézményi HR tevékenység továbbfejlesztése; 

b. Egyetemi  Projektiroda  kiépítése,  adminisztratív  kapacitásainak  és  folyamatainak  kialakítása,  működtetése  (Cél:  projektiroda  felállítása  és  működési  szabályainak  kidolgozása 2012‐ben) (kapcsolódás: „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”): 

 

21 

o

 

 

Pályázati  projektek  előkészítési,  menedzsment  és  adminisztratív,  valamint  utókövetési kapacitásának kiépítése.   

22 

4.3.2.2

Gazdálkodás, forrásgyűjtés 

1) Saját bevételek növelése  a. Gazdasági  kapcsolatok  erősítése,  szélesítése,  valamint  ezek  bevételtermelő  képességének fokozása:  o

Új  formák  kialakítása  a  vállalatokkal  való  együttműködésben  (pl.  AUDI  Intézet);  (kapcsolódás: „Harmadik küldetés”); 

o

Universitas  NKft.  és  az  Egyetem  közötti  munkamegosztás  rendszerének  fejlesztése, az Universitas NKft intenzívebb bekapcsolása az Egyetem szolgáltatási  tevékenységébe; 

b. Kutatási és szakértői bevételek növelése (kapcsolódás: „K+F+I”):  o

Hatékony kutatási és kutatásszervezési folyamatok kialakítása; 

o

Átlátható, egységes és piacképes árazási rendszer kialakítása; 

o

A  kutatási  és  szakértői  szolgáltatások  ismertségének  fokozása,  átlátható  formában való megjelenítése, valamint a szerződési folyamatok egységesítése; 

c. Képzési bevételek növelése (kapcsolódás: „Oktatás‐Képzés”, „Harmadik küldetés”):  o

Szakirányú továbbképzési és tanfolyami kínálat növelése; 

o

kompetencia és képzési központok kialakítása a szakterületükön vezető cégekkel  (Pl. Audi Akademie, Microsoft, stb.); 

d. Nemzetközi  és  hazai  „Szervezetfejlesztés”). 

pályázatokon 

való 

aktív 

részvétel 

(kapcsolódás: 

2) Gazdálkodási fegyelem fokozása, költségtudatos szemlélet fokozása, takarékosság  a. Rezsi költség szintek meghatározása az Egyetem működési területeire vonatkoztatva;  b. Központilag felügyelt és támogatott beszerzési folyamatok kialakítása.  4.3.2.3

Humán erőforrások 

Külső  és  belső  erőforrások  kiegyensúlyozott  alkalmazásával  törekszik  az  intézmény  a  szükséges  humánerőforrás  pótlási  és  fejlesztési  feladatok  megvalósítására.  A  gazdasági‐társadalmi  igények  változása  folyamatos  változást  okoz  az  egyes  oktatási  és  a  kutatási  területek  súlya  és  forrásigénye  vonatkozásában  is.  A  HR  fejlesztésnek  egyaránt  ki  kell  szolgálnia  a  nemzetköziesítés  célrendszerét,  valamint  a  kutatóegyetemi  cím  feltételeinek  teljesítését.  A  kialakításra  kerülő  és  lebonyolítani  tervezett dolgozói képzések egyben a szervezeti belső kommunikáció egyik legfontosabb összetevője  is.    

 

 

23 

1) HR gazdálkodás szervezeti kereteinek továbbfejlesztése (kapcsolódás: „Intézményirányítás”)  a. Értékelő és monitoring rendszer kialakítása a HR tervezési és HR erőforrás‐allokációs  tevékenység megalapozottabbá és tervszerűbbé tételéhez. (Cél: Hatékony stratégiai  HR tervezési mechanizmus kialakítása):  o

VIR rendszer  továbbfejlesztése a HR stratégiai tervezési tevékenység teljes körű  kiszolgálására; 

b. Belső  képzési  rendszer  és  kutatói/oktatói  életpálya  modell  kialakítása,  egységes  szemléletű intézményi HR funkció kialakításával:  o

Belső képzési rendszer kialakítása és a kialakított képzési portfólió beillesztése a  felnőttképzési  kínálatba  (kapcsolódás:  „Oktatás‐képzés”;  „Gazdálkodás,  forrásbevonás”); 

c. Az  oktatók  felsőoktatási  intézmények  közötti  mobilitási  lehetőségeinek  kialakítása,  különös  tekintettel  az  ágazati  és  területi  együttműködési  hálózatokban  együttműködő intézmények között (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”);  d. Belső  kommunikációs  rendszer  fejlesztése,  a  munkatársi  motiváció  fenntartása  (kapcsolódás: „Kommunikáció”):  o

Dolgozói tájékoztató rendezvények rendszerének kialakítása és bevezetése; 

o

 Rendszeres  tréningprogramok  lebonyolítása,  kommunikációját biztosító programok szervezése; 

o

Visszacsatolási  rendszer  kialakítása,  a  munkatársak  bevonása,  ezáltal  partneri  kapcsolat kialakítása; 

o

Szervezeti  kultúra  változásának  nyomon  követése,  az  ehhez  kapcsolódó  monitoring rendszer kialakítása. 

a 

stratégiai 

célrendszer 

2) Oktatói‐kutatói állomány fejlesztése  a. Korszerkezet további javítása;  b. A  fiatal  oktatók/kutatók  tudományos  karrierjének  támogatása  (kapcsolódás:  „K+F+I”);  c. Oktatói  –  dolgozói  ‐  vezetői  képzési  program  eredményeinek  továbbvitele,  továbbfejlesztése: 

 

o

Oktatói módszertani felkészültség fejlesztése; 

o

Új IT eszközök alkalmazásba vételét támogató képzések; 

o

Vezetői, változásmenedzsment és interperszonális készségek fejlesztése. 

24 

3) Kutatóegyetemi  elvárásrendszer,  valamint  a  képzési  szerkezet  társadalmi‐gazdasági  relevanciájának egyidejű teljesítése  a. Kutatók számának emelése (kapcsolódás: „K+F+I”):  o

Benyújtott  kutatási  pályázatok  többletforrásaira  alapozva  kutatói  helyek  létesítése:  ƒ

Fenntarthatóság  érdekében  vállalati  kutatási  programok  lebonyolítására  is alkalmas kutatóhelyek létesítése; 

ƒ

Pályázatok  költségvetésének  intézményi  szintű  átvizsgálása,  HR  kapacitások  fejlesztésére  irányuló  intézményi  célrendszer  biztosítása  érdekében. 

b. Professzori kar bővítése (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”, „K+F+I”):  o

Feltörekvő,  egyetemi  tanári  címre  esélyes  kollégáink  támogatása,  kutatási  programjaik számára kiemelt figyelemmel történő forráskereséssel; 

o

Az MTA Doktora címmel rendelkezők számának növelése (Cél: a jelenlegi 13 főről  18‐20‐ra emelni az MTA Doktorok számát 2016‐ra); 

o

Elsősorban  az  országos  ágazati  együttműködési  hálózatok  rendszerén  keresztül  országos hírű kutatók és oktatók bevonása az Egyetem professzori körébe:  ƒ

Megfelelő  kutatási  körülmények  és  téma  biztosításával  hosszabb  távú  lehorgonyozásuk, alkalmazásba vételük; 

ƒ

Egyéb esetekben külső támogatóként történő bevonásuk fiatal kollégáink  támogatására,  valamint  jelenleg  máshol  dolgozó  potens  beosztott  kutatóik, oktatóik Egyetemünkre csábítása, lehorgonyzása érdekében; 

c. Minősítettségi szint további fokozása, kiemelt figyelemmel a Műszaki Tudományi Kar,  illetve a két önálló intézet vonatkozó értékeire:  o

Az  egyetemi,  illetve  egyetemi  kari  minősítéshez  szükséges  minősítettségi  szint  fenntartása,  illetve  elérése  2016‐ig  az  Egyetem  minden  oktatási  szervezeti  egységére vonatkozóan; 

o

Habilitációs  eljárások  számának  jelentős  növelése,  összefüggésben  a  docensi  állások betöltésének új törvényi szabályozásával is; 

d. Vállalati  társfinanszírozásban  meghatározó  kutatók/oktatók  bevonása  (kapcsolódás:  „K+F+I”):  o

 

Magas tudományos színvonalat képviselő, ugyanakkor a vállalati kutatásokhoz és  fejlesztési  tevékenységhez  közvetlenül  kapcsolódó  kutatási  profillal  rendelkező 

25 

külföldi,  vagy  nemzetközi  tapasztalattal  bíró  kutatók  bekapcsolása  ez  egyetemi  kutatási és oktatási tevékenységbe;  e. Tiszteletbeli  doktori,  címzetes  egyetemi  oktatói  címek  gyakoribb  adományozása,  ennek  az  eszköznek  az  intenzívebb  és  tudatos  alkalmazása,  ezzel  az  Egyetem  tudományos‐gazdasági‐társadalmi  kapcsolatrendszerének  és  elismertségének  további emelése. (Cél: évente 1‐2 cím adományozása).  4) Nemzetköziesítés célrendszerét kiszolgáló HR fejlesztések (kapcsolódás: „K+F+I”)  a. Nemzetközi oktatói és hallgatói csereprogramok támogatása (kapcsolódás: „K+F+I”);  b. Nyelvi  képességek  fejlesztése  mind  az  oktatók,  mind  az  intézményi  működés  kiszolgáló területein.  4.3.2.4

Vagyongazdálkodás, infrastruktúra‐fejlesztés 

Meglévő  ingatlan  állományára,  létesítmény  kapacitására,  ingatlanvagyonára  vonatkozóan  lényegi  szűkítést  a  Széchenyi  István  Egyetem  nem  tervez.  Az  alaptevékenységre  vonatkozó  létesítménykapacitások  a  tervezési  időszakban  előrevetített  működési  szintet,  a  tervezett  hallgatói  létszámot  figyelembe  véve  megfelelőek,  a  jelenleginek  megfelelő  magas  kapacitás‐kihasználtsági  szintet  mutatják  majd.  Az  intézmény  szolgáltatási  infrastruktúrája  az  elkövetkező  időszak  kihívásai  miatt azonban további fejlesztést igényel.  A SZE‐Győr számára folyamatos feladatot jelent ezen túl a meglévő épület és informatikai állománya  működőképességének és a kor elvárható színvonalának és stratégiai céljainak megfelelő szolgáltatási  szintű biztosítása, fenntartása. A tervezett program fókuszában az energiahatékonyság fokozása, ez  által a fajlagos üzemeltetési (elsősorban energia) költségek csökkentése áll.   A  program  végrehajtása  az  elérhető  állami,  pályázati,  illetve  egyes  esetekben  üzleti  források  rendelkezésre állásának függvényében az alábbi feladatok elvégzésére irányul.  1) Energiatakarékossági felújítási program  Energiatakarékos  működtetést  előtérbe  helyező  felújítási  és  épület  energetikai  fejlesztések  végrehajtása,  illetve  kibővítése  EU  és  kormányzati  (pályázati)  források  segítségével.  A  program  végrehajtása a rendelkezésre álló források függvénye:  a. Campus tanulmányi épületeinek energetikai fejlesztése: 

 

o

Tanulmányi  épület  (ABCD)  fejlesztés  I.  üteme  folyamatban  van  (hőszigetelés,  nyílászárócsere, napelemek) – elnyert KEOP pályázat,; 

o

Tanulmányi  épület  (ABCD)  fejlesztés  II  ütem:  gépészeti  és  villamos  felújítása,  központi klimatizálása pályázati lehetőségek függvényében; 

o

Igazgatási  épület  külső  hőszigetelése,  nyílászárócseréje,  majd  gépészeti  és  villamoshálózatának korszerűsítése; 

26 

o

Laboratórium  épület  külső  hőszigetelése,  nyílászárócseréje,  majd  gépészeti  és  villamoshálózatának korszerűsítése; 

o

„E” épület hőszigetelése, nyílászárócseréje; 

b. Campus területén: kollégiumok villamos és gépészeti felújítása (külső hőszigetelés és  ablakcsere már korábban megtörtént):  o

A  2017‐es  ifjúsági  olimpia  rendezési  jogának  megszerzése  esetén  a  kollégiumi  fürdőblokkok  átalakítására  és  felújítására  irányuló  programnak  2015‐ig  teljes  körűen le kell zárulnia; 

c. Campuson kívüli oktatási létesítmények felújítási igénye:  o

PL  Egészségügyi.  intézetben:  hőszigetelés,  nyílászárócseréje,  majd  gépészeti  és  villamoshálózatának korszerűsítése; 

o

DF  Jogtudományi  kar  „J”  épületében  szükséges  mértékű  nyílászáró  csere  illetve  villamos és gépészeti korszerűsítés; 

o

VT  Zenei  Intézetben  Klimatizálás  kialakítása  az  előadó  termekben,  illetve  a  vízszigetelés kiépítése az alagsori részek használhatósága céljából; 

d. Külső kollégiumok energetikai korszerűsítése:  o

 Budai úti kollégium fűtés‐ és villamos korszerűsítése, nyílászáró csere; 

o

Mészáros L. úti kollégium villamos és gépészeti korszerűsítés. 

2) SZE‐Győr épített infrastruktúra fejlesztési program elemei  Az  Egyetem  által  nyújtott  szolgáltatások  szempontjából  a  létesítmény  kapacitások  további  bővítése  indokolt.  A  tervezett  fejlesztések  a  Széchenyi  István  Egyetem  kampuszának  területén  megvalósíthatóak.  A  program  végrehajtása  az  elérhető  állami,  pályázati,  illetve  egyes  esetekben  üzleti  források  rendelkezésre állásának függvényében az alábbi feladatok elvégzésére irányul:  a. INNO‐Raab üzleti szolgáltató infrastruktúra fejlesztése az Egyetemmel együttműködő  vállalkozások számára (kapcsolódás: „Harmadik küldetés”).  Az egyetem‐vállalkozás jellegű együttműködések egyre nagyobb igényt támasztanak  az Egyetem felé, hogy közvetlenül az intézmény közelében magas szintű kutatási és  vállalakozási, valamint ezt kiszolgáló szolgáltatási infrastruktúrát biztosítson.   Az  igény  kielégítésére  az  Egyetem  egy  üzleti  befektetővel  közösen  dolgozta  ki  az  INNO‐Raab Innovációs és Technológiai Központ építészeti terveit, és üzleti befektető  általi  finanszírozásban  kívánja  megvalósítani  azt.  A  projekt  megvalósíthatósága  érdekében  a  fejlesztéshez  szükséges  földterület  tulajdoni  helyzetével  kapcsolatban   

27 

több lehetséges megoldás kidolgozása és értékelése van folyamatban. Az Egyetem a  projekt  megvalósíthatósága  érdekében,  kifejezetten  és  célzottan  a  projekt  megvalósítása  céljára  a  terület  értékesítésének  lehetőségét  is  mérlegeli.  A  projekt  megvalósítása  a  SZE‐Győr  számára  anyagi  megterhelést  nem  jelent,  viszont  a  központba betelepülő vállalkozások közvetett módon, a szoros együttműködés során  adott megbízásokon keresztül biztosítanak bevételt az Egyetem számára. (Cél: INNO‐ Raab  épület  megvalósítása,  az  Egyetemmel  együttműködő  vállalkozásokkal,  min.  80%‐ban való feltöltése).  b. A  tervezett  INNO‐Raab  fejlesztés  következtében  elbontásra  kerülő  korszerűtlen,  viszont  jelentős  kooperációs  K+F  tevékenységnek  helyet  adó  csomagolástechnikai  labor,  racionalizált  méretű,  korszerű  új  épületének  megvalósítása  egyetemi  saját  forrás  (adott  esetben  az  INNO‐Raab  fejlesztés  érdekében  történő  földterület  értékesítés  bevételének)  felhasználásával.  (Cél:  korszerű,  racionalizált  méretű  és  kialakítású laborépület megépítése, az INNO‐Raab fejlesztéssel összehangolt módon).  c. Kollégiumi és oktatói lakhatás feltételeinek javítása  A  Győrben  zajló  gazdasági  folyamatok  olyan  helyzetet  vetítenek  előre,  amikor  a  hallgatói  és  oktatói  lakhatás  jelenlegi  egyensúlya  felborulhat.  A  városba  nagyszámban  várható  új  betelepülők  fokozott  versenyt,  szűkülő  kínálatot  és  jelentősen  emelkedő  árakat  generálnak  a  lakás‐  és  albérleti  piacon.  A  Győr  város  projektjeként  tervezett  2017‐es  ifjúsági  olimpia  előkészületeivel  és  kapcsolódó  beruházásaival  összekapcsolva  ezért  az  intézmény  olyan  vegyes  funkciójú  ingatlanfejlesztést  tervez,  amely  rövid  távon  biztosítja  az  olimpiai  falu  elhelyezését,  hosszabb  távon  viszont  a  hallgatók  és  oktatók  számára  nyújtható  lakhatási  szolgáltatások színvonalát emelik.   A  funkciók  kiegészítéseként  az  INNO‐Raab  kapcsán  az  Egyetem  környezetében  megnövekedett  üzleti  tevékenység  igényeire,  illetőleg  az  Egyetem,  illetve  a  kampuszon  található  önkormányzati  tulajdonú  Mobilis  Interaktív  Kiállítási  Központ  meglévő  konferencia  terem  kapacitására  alapozva  konferenciaszálló  funkcióval  is  kiegészül  a  tervezett  épület,  vagy  épületek  funkció‐programja.  Ez  lehetővé  teszi  az  Egyetem  fokozottabb  bekapcsolódását  a  hazai  és  nemzetközi  konferenciaszervezési  tevékenységbe.   Az épületekben a Győr város által tervezett beruházási program céljaival egyeztetve  a  kampusz  területén  további  kb.  1.000,  illetve  mindkét  tervezett  épület  megvalósítása  esetén  kb.  1.500  férőhely  alakítható  ki.  Ezzel  a  kollégiumi  férőhelyek  számát az Egyetem megduplázza. (Cél: vegyes funkciójú kollégium ‐ professzori lakás  – konferencia‐szálló épületek kialakítása, 2016‐ig).  d. Az  Egyetem  sport  és  rekreációs  szolgáltatásainak  fejlesztése  és  a  tervezett  kollégiumbővítés miatt kieső tornacsarnok pótlása.  Harmadik  fejlesztési  elemként  a  SZE‐Győr  a  hallgatóinak  és  oktatóinak,  valamint  a  győri  lakosok  sportolási  lehetőségének  feltételeit  kívánja  fejleszteni.  A  sportcélú   

28 

fejlesztések  egyik  lehetséges  forrását  jelentheti,  amennyiben  a  megfelelő  piaci  körülmények  és  kedvező  konstrukció  esetén  az  Egyetem  értékesíteni  tudja,  a  kampuszon  kívül  elhelyezkedő  Körtöltés  utcai  sportingatlanát.  (Cél:  ideiglenes  tornacsarnok  új  helyen  történő  felépítése  2014ig,  3  kispálya  kialakítását  lehetővé  tevő, teljes méretű műfüves labdarúgópálya létesítése 2015‐ig).  e. A  Campus  tájékoztatási  és  információs  rendszerének  fejlesztése  és  többnyelvűvé  tétele,  alkalmassá  téve  az  infrastruktúrát  a  külföldi  hallgatók  fogadására  (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés – nemzetköziesítés”, „Kommunikáció”).  f.

K+F Eszközfejlesztés (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”, „K+F+I”, „Harmadik küldetés”):  o

Az  Egyetem,  különösen  az  MTK  laboratóriumi  infrastruktúrájának,  eszközparkjának  folyamatos  megújítása,  a  high‐tech  eszközök  erkölcsi  avulásból  adódó  értékvesztés  visszapótlása,  valamint  az  eszközpark  továbbfejlesztése  pályázati és az ipari bevételek felhasználásával; 

o

A  K+F  infrastruktúra  összehangolása  a  JEM  partnerekkel,  valamint  a  meglévő  eszközparkra  épített  szolgáltató  szerep  további  erősítése,  bevételszerző  képességének fokozása. 

3) Az informatikai rendszer és a médiakommunikációs területek fejlesztése  a. IT stratégia elkészítése/megújítása (Cél: IT stratégia, 2013‐ig):  o

Licenszgazdálkodási  rendszer  kialakítása  (Cél:  egységes  intézményi  kezelés  és  adminisztráció kialakítása, 2013‐ig);  ƒ

o

o

A „tisztaszoftver” előírásainak megfelelő rendszer kialakítása; 

HW és SW sztenderdek kialakítása, alkalmazása;  ƒ

Ennek  kapcsán  „Zöld  IT”  program  koncepciójának  kialakítása,  a  beszerzések során az alacsony fogyasztású HW‐ek preferálása; 

ƒ

A  meglévő  gép  és  eszközállomány  áttekintése,  szükséges  és  lehetséges  racionalizálás  (pl.  személyi  nyomtatók  számának  csökkentése,  megosztott nyomtatókkal történő kiváltása) végrehajtása; 

Karbantartás,  szervizelés  optimalizálása  a  számítógépek,  projektorok  és  nyomtatók esetében;  ƒ

A teljes és egységes kiszervezés lehetőségének megvizsgálása; 

b. A  Médiaközpont  technológiai  szintjének  fenntartása,  és  az  által  kínálta  lehetőségek  fokozottabb kihasználása: 

 

29 

o

A  Médiaközpont  bevételszerző  képességének  fokozása,  ehhez  szükséges  technológiai  és  HR  képességek  fenntartása,  üzleti  képességek  fokozása  (kapcsolódás: „Gazdálkodás, forrásgyűjtés”); 

o

A  Médiaközpont  fokozottabb  bekapcsolása  az  oktatási  tevékenységbe  (kapcsolódás: „Oktatás‐képzés”); 

c. A  rendszer  működőképességének  és  homogenitásának  biztosításának  érdekében  a  kampusz  idősebb  épületeiben  az  informatikai  hálózat  eszközparkjának  (mind  hagyományos  hálózat,  mind  a  WiFi  kapcsolat  biztosításához)  megújításának,  cseréjének  végrehajtása  az  infrastruktúra  fejlesztésre  rendelkezésre  álló,  illetve  elnyerhető források függvényében (kapcsolódás: „Felújítási program”). 

 

30 

4.4

Stratégiai mutatószámok meghatározása 

Stratégiai cél  megnevezése  Oktatás, képzés  Az oktatási  tevékenység  elismertségének  javítása  Oktatásminőség  fejlesztése 

Oktatásminőség  fejlesztése  Oktatásminőség  fejlesztése 

Nemzetköziesítés 

Nemzetköziesítés 

Nemzetköziesítés 

Végzett hallgatók  eredményessége 

Stratégiai mutató  megnevezése 

Felvételi jelentkezések  számának növekedése 

Stratégiai mutató  definíciója 

Felvételi jelentkezések  számának növekedése a  bázisévhez viszonyítva 

A feltölthető  létszámkeret  kihasználtságának  fenntartása  minősített oktatók  arányának növelése 

Hallgatók száma/egyetemi  akkreditációs korlát  változása a bázisévhez  képest  100 hallgatóra jutó  minősített oktatók  számának növelése  Duális képzésben  Legalább a tanulmányi idő  résztvevők aránya  10%‐át vállaltatoknál  eltöltő hallgatók számának  változása a bázisévhez  képest  Idegen nyelvű kurzusok  Idegen nyelven oktatott  számának növelése  szakok/szakirányok  számának növelése  Beérkező hallgatók  (Rész)Képzésekben  számának növelése  résztvevő külföldi hallgatók  számának növelése a  bázisévhez képest  Beérkező oktatók  Képzésben résztvevő vagy  számának növelése  vendégoktatóként dolgozó  oktatók számának növelése sikeresen  DPR rendszer alapján az  elhelyezkedők  összes állásban lévő és az  arányának növelése  összes diplomát szerzett  arányának változása a  bázisévhez képest 

Stratégiai mutató kumulálódó  Stratégia célértékei  i mutató  mérték‐ 201 201 2012  2013  2014  egysége  5  6    % 

0 

2 

4 

6 

8 

% 

0 

0 

0 

0 

0 

% 

0 

1 

2 

4 

5 

% 

0 

20 

50 

80 

100 

db 

0 

1 

1 

2 

3 

fő 

0 

10 

20 

35 

50 

fő 

0 

1 

2 

2 

3 

% 

0 

1 

3 

3 

5 

Kutatás, Fejlesztés, Innováció  Tudományos és  új kutatócsoport  kutatás‐fejlesztési  kiválóság  fejlesztése;  kutatóegyetemi cím  feltételeinek  teljesítése 

Tudományos és  új kutatóközpont  kutatás‐fejlesztési  kiválóság  fejlesztése;  kutatóegyetemi cím  feltételeinek  teljesítése 

 

  A meglévő egyetemi  kutatóközpontok,  kutatócsoportok  működésének  megszilárdítása, új  kutatóközpontok, MTA ill.  egyetemi tanszékek által  alapított kutatócsoportok  számának növelése   A meglévő egyetemi  kutatóközpontok,  kutatócsoportok  működésének  megszilárdítása, új  kutatóközpontok, MTA ill.  egyetemi tanszékek által  alapított kutatócsoportok  számának növelése  

31 

kutató‐ csoport 

0 

1 

1 

2 

2 

kutató‐ központ 

0 

0 

1 

1 

2 

Tudományos és  átlagosan publikációs  kutatás‐fejlesztési  aktivitás növelése  kiválóság  fejlesztése;  kutatóegyetemi cím  feltételeinek  teljesítése 

A minőségi tudományos  publikációk számának  növelése, elsősorban a  referált nemzetközi  folyóiratokban való  megjelenés, illetve rangos  nemzetközi konferenciákon  való részvétel támogatása,  valamint hangsúlyos  figyelembevétele az  oktatók éves  teljesítményértékelése  során  Tudományos és  az elnyert kutatói  Az OTKA alapkutatási, az  kutatás‐fejlesztési  ösztöndíjak növekedése  MTA posztdoktori és a  kiválóság  Nemzeti Kiválóság Program  fejlesztése;  keretében meghirdetett  kutatóegyetemi cím  kutatási ösztöndíjak  feltételeinek  elnyerése érdekében az  teljesítése  oktatók pályázati  tevékenységének  támogatása  Nemzetköziesedés,  nemzetközi K+F  Nemzetközi kutatás‐ kutatási  projektekben való  fejlesztési projektekben,  hálózatokhoz való  részvétel növelése  különös tekintettel az FP7  kapcsolódás  programot követő Horizon  szélesítése  2020 pályázataiban való  részvétel erősítése, a  vezető kutatók és  adminisztrátorok kutatási  projekt tervezési és  menedzselési ismereteinek  bővítésével  A  OTDK eredményesség  OTDK helyezések 20%‐os  tehetséggondozási  növelése  növelése  rendszer fejlesztése  A tudástranszfer  szabadalom bejelentés  Szellemi eszközök  intézményi  azonosítása, védelme és  feltételeinek és  menedzselése,  hatékonyságának  szabadalmaztatás,  javítása  licenszbe adás  folyamatának támogatása,  valamint a vonatkozó  szerződések feltételeinek  letárgyalása az egyetem  technológiatranszfer  tevékenységéért felelős  Tudásmenedzsment  Központ részvételével   A tudástranszfer  spin‐off, startup cég  A tudományos eredmények  intézményi  létrejöttének  hasznosíthatóságának  feltételeinek és  támogatása  vizsgálata, üzletfejlesztés  hatékonyságának  és spin‐off, startup cégek  javítása  létrejöttének segítése,  többek között a  Tudásmenedzsment  Központ által működtetett  egyetemi inkubátor  segítségével  

 

32 

publikáci ó /  oktató /  év  

1 

1 

2 

2 

2 

% 

0 

2 

5 

8 

10 

% 

0 

4 

8 

14 

20 

% 

0 

3 

8 

13 

20 

db 

0 

2 

5 

7 

10 

db 

0 

1 

3 

5 

8 

A tudástranszfer  intézményi  feltételeinek és  hatékonyságának  javítása 

K+F+I szerződés  megkötésének  elősegítése 

Projektmenedzsment  db  támogatás biztosítása  egyetemi kutatóknak, a  szerződéskötési folyamat  támogatása a vállalkozások  számára folytatott kutatási  és innovációs projektek  esetében  

0 

3 

7 

12 

Szolgáltatás, társadalmi szerepvállalás – Harmadik küldetés  Társadalmi  szerepvállalás 

Szakmai fórumok,  művészeti és kulturális  események,  rendezvénysorozatok  kezdeményezése,  rendszeres szervezése 

Intézményi  szolgáltatások  fejlesztése  Intézményi  szolgáltatások  fejlesztése 

országos konferencia  szervezése 

 

Térségi szellemi és  rendez‐ 0  kulturális központ funkciók  vény  szélesítése (NYME, PE,  Edutus, Selye Egyetem,  Győr Városi és GySM  megyei, kamarák,  közművelődési  intézmények, civil  szervezetek);  országos konferencia  konferen 0  fogadása  ‐cia 

nemzetközi konferencia  nemzetközi konferencia  szervezése  fogadása – egyetemi  konferenciákon felül 

konferen 0  ‐cia 

10 

20 

30 

40 

0 

1 

3 

5 

0 

0 

1 

2 

Saját bevételek növelése  Saját bevételek  növelése 

Saját bevételek  növelése 

Saját bevételek  növelése 

 

Szerződéses munkák  bevételeinek  növekedése 

Szerződéses munkákból  származó nettó árbevétel  növekedése a  bázisidőszakhoz képest  (Kutatási és szakértői  bevételek növelése)  Költségtérítéses képzés  Költségtérítéses és  bevételeinek  tanfolyami képzés nettó   növekedése  árbevétel növekedése a  bázisidőszakhoz képest  (Képzési bevételek  növelése)  Pályázati bevételek  Pályázati bevételek  növekedése  támogatási összegének  növekedése a  bázisidőszakhoz képest (  Nemzetközi és hazai  pályázatokon való aktív  részvétel) 

% 

0 

7 

15 

20 

30 

% 

0 

4 

6 

8 

10 

% 

0 

5 

10 

10 

10 

Humán erőforrások  Oktatói‐kutatói  Oktatói átlagéletkor  állomány fejlesztése  csökkenése 

Oktatói‐kutatói  Oktatói, dolgozói,  állomány fejlesztése  vezetői képzési  program  továbbfejlesztése  Kutatóegyetemi  Kutatók száma  elvárás rendszer,  valamint a képzési  szerkezet  társadalmi‐ gazdasági  relevanciájának 

 

18 

   Az oktatói átlagéletkor  év  változása a bázisidőszakhoz  képest (Korszerkezet  javítása)  Képzési programokon részt  %  vett munkatársak  számának növekedése  Kutatók számának  növekedése bázis évhez  képest 

33 

fő 

0 

‐ 0,5 

‐ 1,5 

‐ 2 

‐ 3 

0 

5 

10 

15 

20 

0 

4 

8 

12 

15 

egyidejű teljesülése 

Kutatóegyetemi  elvárás rendszer,  valamint a képzési  szerkezet  társadalmi‐ gazdasági  relevanciájának  egyidejű teljesülése  Kutatóegyetemi  elvárás rendszer,  valamint a képzési  szerkezet  társadalmi‐ gazdasági  relevanciájának  egyidejű teljesülése  Kutatóegyetemi  elvárás rendszer,  valamint a képzési  szerkezet  társadalmi‐ gazdasági  relevanciájának  egyidejű teljesülése  Nemzetköziesítés  célrendszerét  kiszolgáló HR  fejlesztések  Nemzetköziesítés  célrendszerét  kiszolgáló HR  fejlesztések  Nemzetköziesítés  célrendszerét  kiszolgáló HR  fejlesztések 

Professzorok száma 

MTA doktorok számának  növekedése bázis évhez  képest 

Minősítettségi szint 

fő 

0 

1 

3 

5 

7 

Minősítettségi szint  növekedése 

% 

0 

2 

4 

6 

9 

Vállalati  társfinanszírozású  kutatók száma 

vállalati társfinanszírozású  kutatók/oktatók bevonása 

fő 

0 

2 

3 

4 

6 

Külföldi  csereprogramban  részvevő hallgatók  számának emelkedése  Külföldi  csereprogramban  részvevő oktatók száma 

Külföldi csereprogramban  részvevő hallgatók  számának emelkedése 

% 

0 

5 

10 

15 

20 

0 

5 

10 

15 

20 

Fogadott  vendégprofesszorok  számának növelése 

Fogadott  vendégprofesszorok,  kutatók száma félévente 

0 

2 

5 

8 

12 

Külföldi csereprogramban  %  részvevő oktatók számának  emelkedése  fő 

Vagyongazdálkodás, infrastruktúra fejlesztés  Campus tanulmányi  épületeinek  energetikai  fejlesztése  INNO‐Raab  fejlesztés  megvalósítása és  80%‐os feltöltése  Kollégiumi és  vegyes funkciójú  szállás kapacitás  fejlesztése 

 

Energiafelhasználás  csökkenése  

MJ (megajoule)‐ban mért  energiafelhasználás  változása 

INNO‐Raab  megvalósítása és 80%‐ ban való feltöltése 

INNO‐Raab feltöltöttségi  szintje 

Kollégiumi és  szálláskapacitás  fejlesztése a  Kampuszon 

Új férőhelyek száma 

 

 

34 

% 

0 

0 

0 

‐10 

‐10 

% 

0 

0 

50 

100 

100 

ágyszám  0 

0 

0 

100 0 

150 0 

4.5

Éves működési terv kialakítása 

Az  intézményfejlesztési  terv  stratégiai  célkitűzéseivel  és  a  meghatározott  fejlesztési  irányokkal  és  vállalásokkal  összhangban  az  alábbi  feltételezésekre,  célmegjelölésekre  alapozzuk  az  elkövetkező  időszak forrástervét: 

 

 

-

Az Egyetem az intézményi működési bevételeknél éves 10%‐os emelkedést céloz meg; 

-

A  támogatás  értékű  bevételeknél  figyelembe  vettük  a  stratégiai  célok  elérését  biztosító  már benyújtott, de még el nem bírált, illetőleg a már megjelent jelenleg előkészítés alatt  álló pályázatok bevételi potenciálját is; 

-

A  pályázatokkal  kapcsolatban  ugyancsak  feltelezzük,  hogy  a  2013‐tól  kezdődő  új  EU  tervezési ciklus forrásai már 2015‐2016‐tól elérhetővé vállnak, tehát az Egyetem pályázati  forrásszerző  képessége  (legalább)  állandó  szinten  marad.  Tekintettel  arra,  hogy  több  jelenleg benyújtott, illetve előkészítés alatt álló pályázat az Egyetem nemzetközi pályázati  forrásszerző  képességének  fokozására  irányul,  a  hazai  források  elmaradása,  vagy  alacsonyabb  mértéke  esetén  a  nemzetközi  elérésű  források  lehetnek  a  csökkenés  ellentételezésének forrásai; 

-

A  SZE‐Győr  által  megfogalmazott  fejlesztési  irányokat  és  programokat  az  Intézmény  Fejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően fogadja el a kormányzat, és akceptálva ezek  többlet  forrásigényét  a  kormányzati  támogatás  éves  átlagos  3,33%‐os  emelkedésével  számolunk 2014‐től (2013‐ra a 2012‐es bázisnak megfelelő értékkel számolva, a négy év  alatt összességében 10%‐os emelkedés); 

-

Az  Egyetem  dolgozói  létszámának  mérsékelt,  a  4  év  alatt  összességében  10%‐os  fejlesztésével számol; 

-

A  törvényszerinti  bevételek  és  az  állami  támogatás  arányát  az  időszak  alatt  55‐56%‐on  tervezi tartani; 

-

Az  alábbi  bevételi  terv  nem  számol  az  infrastruktúra  fejlesztési  fejezetben  jelzett  kollégium és vegyes használatú szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés többlet költségeivel.   

35 

Megnevezés 

01  02  03  04  05  06  07  08  09    10 

1  Intézményi működési bevételek   Támogatás értékű működési  bevételek  Műk.célú pénzeszközátvételek áht.  kívül  Működési bevételek összesen (01+  02 + 03)  Támogatás értékű felhalmozási  bevételek   Felhalmozási bevételek összesen  (05)  Törvény szerinti bevételek  összesen (04+06)  Állami támogatás (2012. évi  előirányzatot feltételezve)  Egyetem teljes árbevétele (07+08)    Dolgozó létszám 

2013. évre  tervezett  előirányzat  

2014. évre  javasolt  előirányzat 

2015. évre  javasolt  előirányzat 

2016. évre  javasolt  előirányzat 

2  1 985 300

3  2 183 830

4  2 402 213 

5  2 642 434

2 000 000

2 000 000

2 000 000 

2 000 000

104 500

104 500

104 500 

104 500

4 089 800

4 288 330

4 506 713 

4 746 934

1 000 000

1 000 000

1 000 000 

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000 

200 021

5 089 800

5 288 330

5 506 713 

5 746 934

4 116 500 9 206 300

4 253 579 9 541 909

4 541 585 10 288 519

666

688

4 395 224  9 901 937    711 

735

Ideális  helyzetként,  az  előbbi  táblázatból  kiindulva,  a  kollégiumi  fejlesztéseket  is  lehetővé  tévő  támogatási források rendelkezésre állása esetén az intézmény forrásterve az alábbiak szerint alakul. 

Megnevezés 

01  02  03  04  05  06  07  08  09    10 

1  Intézményi működési bevételek   Támogatás értékű működési  bevételek  Műk.célú pénzeszközátvételek áht.  kívül  Működési bevételek összesen  (01+ 02 + 03)  Támogatás értékű felhalmozási  bevételek   Felhalmozási bevételek összesen  (05)  Törvény szerinti bevételek  összesen (04+06)  Állami támogatás (2012. évi  előirányzatot feltételezve)  Egyetem teljes árbevétele (07+08)    Dolgozó létszám 

2013. évre  tervezett  előirányzat  

2015. évre  javasolt  előirányzat 

2016. évre  javasolt  előirányzat 

2  1 985 300

3  2 183 830

4  2 402 213 

5  2 642 434

2 000 000

2 000 000

2 000 000 

2 000 000

104 500

104 500

104 500 

104 500

4 089 800

4 288 330

4 506 713 

4 746 934

1 500 000

4 000 000

4 500 000 

2 000 000

1 500 000

4 000 000

4 500 000 

2 000 000

5 589 800

8 288 330

9 006 713 

6 746 934

4 116 500 9 706 300

4 253 579 12 541 909

4 541 585 11 288 519

666

688

4 395 224  13 401 937    711 

 

 

2014. évre  javasolt  előirányzat 

36 

735

4.6

Stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása 

4.6.1

Stratégiai kontrolling rendszer kereteinek kialakítása 

a./ Stratégiai mutatószámrendszer kidolgozása  A  stratégiai  kontrolling  kialakítása  során  a  stratégiai  célokat  számszerűsíthető  és  nem  számszerűsíthető stratégiai mutatókká, jelzőkké alakítjuk át. A mutatószámrendszer kidolgozása jelen  dokumentum  keretei  között  történik,  részletes  bemutatása  a  4.4  Stratégiai  mutatószámok  meghatározása fejezetben található.   b./ Stratégiai Monitoring Team felállítása  A  Monitoring  Team  feladata,  a  mutatószámok  kezdeti  aktuális  értékének  meghatározása,  majd  ezt  követően a stratégia megvalósítási időszakában:  -

a tény és tervadatok közötti eltérések megállapítása; 

-

elemzés és javaslat készítése vezetői döntéselőkészítés céljából, valamint 

-

információ szolgáltatás a döntési jogkörrel rendelkező vezetők részére. 

c./ A mutatószámok induló‐  és célértékeinek felmérése, meghatározása  A  főbb  indikátorok  kezdeti  és  célértékeinek  meghatározása  az  egyetem  2012‐2016  időszakra  szóló  stratégiai  tervének  kialakításával  párhuzamosan  történik  meg,  a  konkrét  mutatószám  értékek  a  stratégiai dokumentumban rögzítésre kerülnek. Az indikátorok további lebontását, illetve a részletes  indikátorok  kezdeti  és  célértékeinek  meghatározását,  a  stratégiai  dokumentum  fenntartó  általi  elfogadását követően, 2012. szeptember 30‐ig végzi el az intézmény.   d./ A stratégiai kontrolling folyamat meghatározása  A  stratégiai  kontrolling  folyamat  a  célérték  meghatározás,  mérés,  összehasonlítás,  és  beavatkozás  tevékenységeket foglalja magába.  A folyamat első lépéseként kerül sor stratégiai mutatószámok célértékeinek meghatározása. Azokra a  jellemzőkre alakítjuk ki a célértékeket, amelyek kapcsolatban hozhatók az egyetemi szervezeti célok  megvalósulásával  és  alakulásuk  kritikus  a  szervezet  teljesítménye  szempontjából.  A  kialakított  célérték  rendszert  összhangba  kell  hozni  az  Egyetem  VIR  rendszerével.  Minden  célértéknek  mérhetőnek és a VIR rendszeren keresztül nyomon követhetőnek kell lennie.    Mérésre  a  célértékeknek  való  megfelelés  ciklikus  vizsgálatához  van  szükség.  A  mutatószámok  kialakítása során döntő kritérium a mérhetőség és a mérés költsége.    Az  összehasonlítás  a  mutatószámok  tervezett  és  tényleges  értékeinek  összevetését,  továbbá  a  különbségek  elemzését  jelenti.  Az  összehasonlításkor  a  legfontosabb  feladat  az  esetleges  eltérések  megállapításán túl azok lehetséges okainak feltárása.   

 

37 

Beavatkozásra  abban  az  esetben  kerülhet  sor,  ha  a  tervezett  és  a  tényleges  értékek  eltérése  meghalad  egy  kritikus  szintet,  és  ismert,  hogy  mik  az  okai  a  célértéktől  való  eltérésének,  vagyis  milyen területeken van szükség beavatkozásra.   Az utóbbi három folyamat – mérés, összehasonlítás, beavatkozás – az egyetemi stratégia végrehajtási  szakaszában ciklikusan ismétlődnek.   4.6.2

Stratégiai kontrolling rendszer működtetése 

a./ Mutatószámok aktuális értékének meghatározása  A Monitoring Team évente egyszer a Beszámoló elkészítését követően, április 30‐ig meghatározza a  mutatószámok aktuális értékét.   Felelős: 

Stratégiai Monitoring Team 

Közreműködő: 

Forrásrendszerek (Neptun, Saldo, stb.)  kulcsfelhasználói 

Határidő: 

Évente, április 30‐ig 

b./ Tényleges és tervezett értékek közötti eltérés elemzése, döntési javaslat előkészítése  A  munkafázis  célja  a  mért  adatok  összevetése  az  előzetesen  meghatározott  elvárásokkal,  valamint  ennek  alapján  változtatási  alternatívák  kidolgozása  a  nem  kívánt  eltérések  megszüntetésére.  Ugyancsak  ennek  a  munkafázisnak  a  része  a  környezetelemzés  elvégzése,  vagyis  annak  megállapítása,  hogy  a  célok  kitűzésekor  figyelembe  vett  várakozások,  hipotézisek  megállják‐e  a  helyüket, az indikátorok továbbra is az adekvát irányú fejlődési irány és mértéket jelölik‐e ki.  Felelős: 

Stratégiai Monitoring Team 

Közreműködő: 

Érintett szervezeti egység vezetők 

Határidő: 

Évente, május 31‐ig 

c./ Vezetői döntés irányítási intézkedések szükségességéről  A lehetséges vezetői döntéseket három fő csoportba kategorizálhatjuk:  1.  Nincs  szükség  vezetői  beavatkozásra,  amennyiben  nincs  eltérés  a  tényleges  és  a  tervezett  mutatószám  értékek  között,  illetve  ha  az  eltérés  nem  haladja  meg  a  mutatószámhoz  rendelt  tűréshatár értékeket.   2.  Tényleges  intézkedések  meghozatala  lehet  szervezetfejlesztési,  belső  szabályzatok  módosítására  vonatkozó  vezetői  döntés,  amely  a  stratégiai  célok  irányába  mozdíthatják  el  az  egyetemi  folyamatokat. 

 

38 

3. Kivételesen indokolt esetekben szükség lehet a stratégiai mutatószámrendszer felülvizsgálatára, ill.  a Stratégiai terv módosítására is.  Felelős: 

Rektori kabinet 

Közreműködő: 

Stratégiai Monitoring Team 

Határidő: 

Évente, június 30‐ig 

 

 

39 

4.7

Stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása 

Az intézményi kommunikáció szervezése és lebonyolításának irányítása a stratégia elkészítéséért és a  teljesítés végrehajtásának felügyeletéért is felelős stratégiai és fejlesztési igazgatóság feladatkörébe  tartozik.  A  stratégia  célrendszere  és  a  stratégia  üzenetei  így  közvetlenül  kerülnek  át  az  intézményi  kommunikációs tevékenységbe, és jelennek meg az intézményi kommunikáció elemeiben.  A stratégiai kommunikáció négy pillérre támaszkodik.  Egységes intézményi vizuális megjelenés, arculat  A Széchenyi István Egyetem ismertségének, elfogadottságának és presztízsének folyamatos emelése  érdekében  különös  jelentősége  van  a  SZE‐Győr  egységes,  a  magyar  és  nemzetközi  felsőoktatási  térben az Egyetem kétség nélküli beazonosíthatóságát biztosító intézményi arculat kialakításának és  fenntartásának.  Ennek  következetes  alkalmazása  egyben  az  intézményi  önazonosság  és  dolgozói  elkötelezettség fokozását is hatékonyan szolgálja. Az arculat kialakítása és betartatása az intézményi  kommunikációért felelős stratégiai és fejlesztési igazgatóság feladata és felelőssége.  Bevonásra, tréningekre alapozó aktív, kétirányú kommunikáció eszközeinek intenzív használata  A  célrendszer  4.3.2.3  Humán  Erőforrások  fejezetében  bemutatott  módon  az  intézményi  belső  kommunikáció fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a kollégák széles körének aktív bevonása az  intézmény  jövőjének  alakításáról  folyó  párbeszédbe.  Ennek  legfontosabb  eszközei  a  HR  fejezetben  bemutatott  belső  tréning  és  fejlesztési  rendszer  kialakítása  lehet.  A  tréningek  kiváló  lehetőséget  biztosítanak  a  dolgozói  vélemények  és  visszacsatolások  kanalizálására,  intézményes  formában  történő gyűjtésére és kiértékelésére. (kapcsolódás: „HR”)  A  munkatársak  bevonásának,  illetve  az  intézmény  jövőjének  alakításába  történő  bekapcsolásának  másik fontos és kiemelkedő hatású eszköze a stratégia célok elérésének érdekében indított, illetve az  azt szolgáló fejlesztési (pályázati) projektekbe történő, a munkatársak széles körét érintő bevonás. A  projektekben való részvétel által a stratégia végrehajtásának közvetlen szereplőivé válnak  a bevont  kollégák, ezáltal az intézményi stratégiával való azonosulásuk is jelentősen javul. Ezen tevékenységek  által  az  Egyetem  kollégáinak  mindennapos  tevékenysége  között  jelenik  meg  a  stratégiával  való  foglalkozás,  a  stratégiai  célok  megvalósulásához  történő  hozzájárulás.  (kapcsolódás:  „Gazdálkodás,  forrásgyűjtés”)  Belső kommunikáció passzív kommunikációs eszközeinek használata  A  belső  kommunikáció  passzív,  elsősorban  az  információ  eljuttatását  szolgáló  eszközök  továbbfejlesztése,  a  közzétett  üzenetek  rendszerességének,  minőségének,  hitelességének  és  teljes  körűségének biztosítása folyamatosan fejlesztendő területe az intézményi működésnek.   Talán  legfontosabb  belső  kommunikációs  eszköz  ezen  a  területen,  mely  természeténél  fogva  különböző  külső  célcsoportok  számára  is  az  egyik  elsődleges  egyetemi  információforrás  a  SZE‐Győr  egységes  portálrendszere.  Az  egységes  alapokon  nyugvó,  az  intézményi  egységet  sugalló  egyetemi  honlap  rendszer  kialakítása  és  ezen  elvek  mentén  történő  továbbfejlesztése  jelentős  mértékben  segíti a belső kommunikációs sztenderdek kialakulását, az információk feltalálhatóságának, illetve a 

 

40 

szervezeti  egységek  közötti  információáramlás  mértékének  és  minőségének  javulását.  A  portálrendszer  elosztott  működtetése,  az  információk  szervezeti  egység  szintjén  történő  feltöltése,  szabályozott  keretek  között,  de  megadja  a  lehetőséget  az  egyéni  ízek  és  preferenciák  megjelenésének, ugyanakkor lehetőséget biztosít a teljes körűség elérésére.  A  portálrendszer  működéséből  adódóan  lehetőség  nyílik  a  felhasználók  oldaláról  személyre  szabott  hírlevelek  kialakítására,  ezzel  a  legfontosabb  egyetemi  információk  mellett,  az  egyén  számára  leglényegesebb  információk  megszerzésére.  A  stratégiai  időszak  feladata,  hogy  ennek  az  eszköznek  az  elterjedtségét,  használatát  fokozza  az  Egyetem,  a  meglévő  hírcsatornák  működését  pedig  egységesítse, egy felületre terelje.  Egységes intézményi kommunikáció  Az  Egyetem  stratégiai  törekvéseinek  belső  és  külső  célcsoport  számára  történő  megjelenítésének  legjobb  eszközei,  az  intézmény  fejlesztési  programjainak,  projektjeinek  intézményi  szinten  összefogott, és a projektek mögött húzódó komplex célrendszer  egyértelmű üzeneteinek átadására  fókuszáló  projektkommunikáció.  A  projektkommunikáció  intézményi  kommunikáció  szolgálatába  állítása költséghatékony megoldás, ugyanakkor jelentős presztízsfokozó erővel bíró eszköz. Alkalmat  ad  arra,  hogy  bemutassa  és  demonstrálja  a  Széchenyi  István  Egyetem  szisztematikus,  jövőorientált  gondolkodásmódját  és  az  észak‐dunántúli  térség  gazdasági‐társadalmi  fejlődésével  párhuzamos  és  egymást erősítő vízióját.   Ezzel  hatékonyan  demonstrálja  azt  a  fejlődési  perspektívát,  amely  mind  az  oktatói,  alkalmazott  kör  számára, mind a hallgatók és a gyermekek jövőjéért aggódó szülők, mind pedig a vállalati‐gazdasági  partnerek számára jó választásként mutatja be a Széchenyi István Egyetemet.  

 

 

41 

5

A Széchenyi István Egyetem előirányzatai a kutatóegyetemi cím  elnyerésére 

A  Széchenyi  István  Egyetem  Intézményfejlesztési  Tervének  (2012‐2016)  Stratégiai  fejezetében  (4.1.2  Szervezeti  jövőkép  alfejezet)  kitűzi,  hogy  megkezdi  a  felkészülést  a  Kutatóegyetem minősítésre. A jelen anyag célja, hogy a kutatóegyetem kritériumok alapján  megvizsgálja  az  egyetem  tudományos  potenciálját,  s  az  IFT‐ben  írt  célok  alapján  meghatározza  éves  szinten  azok  fejlesztésének  irányait,  mind  mérőszámok,  mind  tartalmi  vonatkozásban.  Nem  végzünk  részletes  múltbéli  elemzéseket,  hiszen  azokat  IFT  értékelésénél  megtettük,  utalunk  az  ott  leírtakra,  hasonlóan  az  IFT  fejlesztési  fejezeteiben  jelzettekre.  

5.1

Kutatási kapacitások 

(5).1.1  Tudományos  fokozattal  rendelkező,  teljes  munkaidőben  foglalkoztatott  oktatók,  kutatók  száma  és  aránya  az  összes  teljes  munkaidős  oktató,  kutató  létszámának  arányában,  tudományáganként,  MTA  tag  –  DSc  –  CSc/PhD/DLA  bontásban  és  a  vonatkozó  négyéves  célkitűzések 

  2011  Kar 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók létszámadatai  Összes  Minősített  MTA tag  DSc  CSc  PhD  DLA 

Műszaki Tudományi Kar 

197 

96 

1 

7 

20 

63 

5 

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

64 

47 

‐ 

3 

6 

38 

‐ 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális  Intézet 

46 

29 

1 

3 

6 

20 

‐ 

23 

8 

‐ 

‐ 

‐ 

8 

‐ 

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 

27 

9 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

9 

Összesen: 

357 

189 

1 

13 

32 

129 

14 

Minősítettek aránya: 

52,9% 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Egyetemi Statisztika  2011  Kar 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített kutatók létszámadatai  Összes  Minősített  MTA tag  DSc  CSc  PhD  DLA 

Műszaki Tudományi Kar 

4 

1 

‐ 

‐ 

‐ 

1 

‐ 

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális  Intézet 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

1 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

Összesen: 

5 

1 

‐ 

‐ 

‐ 

1 

‐ 

Minősítettek aránya: 

Forrás: Egyetemi Statisztika 

20% 

 

 

 

 

 

 

A  tudományos  fokozattal  rendelkezők  aránya  jelentősen  nőtt  az  Egyetemen  az  elmúlt  tervezési  időszakban.  A  három  doktori  iskola,  a  minőségi  követelmények,  a  jelenleg  doktori  képzésben  résztvevők alapján, valamint az oktatói életpálya változása következtében 2016‐ra a minősítettséget  65‐67%‐ra  kívánjuk  növelni.  A  négy  év  alatt  tervezett  12‐15%‐os  növekedés  a  jelenlegi  oktatói  létszám  esetében  40‐55  főt  jelent.  Az  éves  ütemet  nem  célszerű  meghatározni,  hiszen  a  minősítés  menetét számos tényező befolyásolja.   A  minősítés  összetételében  viszont  változásokat  kell  végrehajtani.  Az  Egyetem  vezetése  ösztönözni  fogja  az  MTA  doktorok  számának  és  arányának  növelését.  A  terveink  szerint  (elöregedés,  doktori  iskolák igénye, kutatói potenciál fejlesztése) 18‐20 MTA doktora címmel rendelkező oktató (jelenlegi  szám megduplázása) kívánatos. Ebből a saját oktatóink, kutatóink arányát növelni kívánatos, legalább  60‐70%‐ban (8‐10 fő). A kari megoszlás a lehetőségek szerint alakítandó.  A  Műszaki  Tudományi  Karon  intenzívebb  tudományos  fokozat  elnyerést  célszerű  támogatni,  a  jelenlegi  minősítettségi  szint  (48,7%)  fokozása  érdekében.  Ennek  lehetősége  biztosított,  hiszen  a  doktori  iskola  egyre  intenzívebb  szerepet  képes  játszani  a  kari  utánpótlás  alakításában.  A  Mulitidiszciplináris  Műszaki  Tudományi  Doktori  Iskola  képzésein  évente  12‐15  fő  vesz  részt  és  a  következő években jelentősen növekedni fog a fokozatszerzés.  Mindemellett, kiemelt célként fogalmazta meg az Egyetem vezetése az IFT‐ben, hogy növelni kívánja  a  különböző  kutatás‐fejlesztési  projektek  keretében  foglalkoztatott  kutatói  státuszú  munkatársak  számát.  Terveink  szerint  a  2012‐2016  közötti  időszakban  a  jelenlegi  nagyon  alacsony  kutatói  státuszok száma megduplázódik vagy megháromszorozódik, 10‐15 kutatói státusz létrehozásával.  (5).1.2  Doktori  iskolák  törzstagjai  és  az  Országos  Doktori  Tanács  által  meghatározott  metodika  alapján számolt tudományos pontjai száma  törzstag 

törzstag  emeritus 

törzstagok  tudományos  pontjainak száma 

Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola (ÁJDI) 

7 

0 

17 

Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola (MMTDI) 

14 

0 

36 

Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (RGDI) 

8 

1 

17 

Doktori iskola 

Forrás: doktori iskolák nyilvántartása  Az  Egyetem  három  doktori  iskolája  stabil  törzstagokkal,  oktatókkal,  témavezetőkkel  rendelkezik.  A  doktori iskolák iránti érdeklődés egyenletesen növekszik, biztosítva a legkedvezőbb kiválasztást.   Mindhárom  iskola  akkreditációja  a  tervezési  időszakban  lejár  (2014.  december,  illetve  2015.  december), így minőségi megmérettetés történik eddigi munkájukról.  Éves  szinten  1‐2  fő  új  törzstag  akkreditációját  kívánjuk  indítani  iskolánként,  hiszen  a  merítés  folyamatosan biztosított az Egyetemről. Ez azt jelenti – tekintettel arra, hogy a tervezési időszakban  három  törzstag  éri  el  a  70.  évet,  de  törzstag  emeritusként  munkájukra  számítunk  –  4‐8  fővel  növekedhet a törzstagok száma.  

 

43 

Két  doktori  iskolánál  (ÁJDI,  MMTDI)  vezetőváltás  szükséges  (2014,  2015),  ennek  előkészítését  az  adott időszakban meg kell kezdeni.   Az  iskolák  esetében  gondot  jelent,  hogy  az  MTA  doktora  törzstagok  száma  alacsony,  illetve  néhány  esetben  az  emeritusi  átminősítés  következhet  be  (MMTDI,  ÁJDI).  Az  MTA  doktora  törzstagok  pótlását, létszámuk bővítését kiemelt célnak kell tekinteni a következő tervezési időszakban.    (5).1.3  Doktoranduszok  száma  (nappali,  levelező  tagozat,  és  egyéni  képzés  bontásban)  és  a  bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések  Doktori iskola 

Munkarend Finanszírozási forma 

Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori  nappali  Iskola  Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori  nappali  Iskola  Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori  egyéni  Iskola  képzés  MMTDI összesen  Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola 

nappali 

Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola 

nappali 

Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola 

levelező  egyéni  képzés 

Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola 

2009 

2010 

2011 

államilag  finanszírozott 

10 

12 

17 

költségtérítéses 

33 

52 

44 

költségtérítéses 

0 

1 

1 

43 

65 

62 

5 

4 

4 

államilag  finanszírozott  költségtérítéses 

0 

2 

1 

költségtérítéses 

24 

26 

33 

költségtérítéses 

4 

3 

5 

33 

35 

43 

7 

7 

8 

3 

4 

2 

költségtérítéses 

66 

58 

44 

költségtérítéses 

5 

5 

8 

81 

74 

62 

ÁJDI összesen  Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 

nappali 

Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 

nappali 

Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola 

levelező  egyéni  képzés 

Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola  RGDI összesen 

Hallgatói összlétszám 

államilag  finanszírozott  költségtérítéses 

Forrás: doktori iskolák nyilvántartása  A  doktori  képzés  2004  óta  folyamatos  a  Széchenyi  István  Egyetemen,  az  érdeklődés  egyenletesen  emelkedik  iskolák  szerint,  a  kibocsátás,  az  eredményes  végzés  nagyon  eltérő  intenzitású,  annak  időtartama  iskolánként  változó.  Évente  átlagosan  4‐6  fő szerez  fokozatot  az  egyetem  egyes  doktori  iskoláiban.  A  nappali  teljes  idős  képzés  aránya  folyamatosan  emelkedik  (16  fő  volt  2012‐ben,  ez  várhatóan  26‐30  főre  nő  a  tervidőszak  végére,  azonban  ennek  többségét  a  Multidiszciplináris  Műszaki Tudományi Doktori Iskola kapja meg, miközben a Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori  Iskola adja a nagyobb kibocsátást (több hallgató, 10. évfolyam, folyamatosan növekvő érdeklődés). A  jövőben  növekedni  fog  a  MMTDI  és  az  ÁJDI  kibocsátása,  így  a  kiegyenlítés  bekövetkezik  az  iskolák  között a nappali, teljes idős helyek elnyerésében.   Nem célunk növelni a tervezési időszakban a doktori képzésbe felvettek számát, meg kívánjuk tartani  a  jelenlegi  arányokat  (képzésformák  szerint  is),  azokat  az  iskolák  teherbíró  képessége  (oktatási  kapacitás és potenciál, témavezetői kínálat, kutatási témák meghatározása) határozza meg.  

 

44 

Az  iskolák  profiljában  jelentősebb  változásokat  nem  tervezünk.  Az  MMTDI  estében  célunk  a  járműmérnöki  alprogram  indítása,  illetve  lehetőség  szerint  ezen  profillal  a  minősítési  kritériumok  elnyerése  a  tervidőszak  végére  (2016).  A  többi  iskolánál  a  témavezetői  kör  bővítése,  a  tananyagfejlesztés  és  annak  kínálatának  szélesítése  (növelve  a  szabadon  választható  tantárgyakat),  tudományos  fórumok  megtartása  és  fejlesztése,  a  hallgatóknak  a  kutatási  programba  való  még  intenzívebb bevonása, esetenként egy‐egy alprogram, vagy specializációs irány kialakítása.   (5).1.4 MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszám  Az Egyetem MTA kutatócsoporttal nem rendelkezik, azonban az alábbi kutatási egységek működnek  az intézmény részeként:  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET);  „Mobilitás és Környezet” Kutatócsoport;  Rendszerelméleti Kutatócsoport;  Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport;  Ipari Szimulációs Kutatócsoport;  Információs Társadalom Oktató‐ és Kutatócsoport (ITOK);  Kelet‐Közép‐Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ);  Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont;  Parlamenti Kutatások Központja. 

  Kutatói létszám  ‐ folyamatosan dolgozó egyetemi alkalmazottak száma: 268 fő  ‐ folyamatosan dolgozó külsősök száma: 31 fő  ‐ folyamatosan dolgozó bevont diákok száma: 115 fő  Összesen: 414 fő    JRET és „Mobilitás és Környezet” Kutatócsoport nélkül:  ‐ folyamatosan dolgozó egyetemi alkalmazottak száma: 31 fő;  ‐ folyamatosan dolgozó külsősök száma: 9 fő;  ‐ folyamatosan dolgozó bevont diákok száma: 10 fő;  Összesen: 50 fő.    Az Egyetem tervezi, hogy a következő időszakban pályázatot ad be MTA kutatócsoport létesítésére,  amely a járműipari kutatások összefogására szerveződne.   Több  éves  tapasztalatokkal  rendelkezünk  –  Európai  Uniós  és  más  nemzetközi  pályázatok  alapján,  saját egyetemi szintű szervezésben, illetve külső intézmények bevonásával – önálló kutatási egységek  alapítására és konzorciális keretek közötti működtetésére vonatkozóan. 2012 őszére a Szenátus elé  terjesztjük  a  Kutatóközpontok  és  –  csoportok  alapításának,  működésének  és  beszámoltatásának  rendjét  tartalmazó  szabályzatot,  ennek  alapján  egyértelművé  válik  ezen  új  szervezeti  egységek  működtetése, az egyetemi működési rendben történő elhelyezésük.   Folyamatos  pályázással  kívánjuk  fenntartani,  illetve  bővíteni  a  kutatási  aktivitásunkat.  Sikeresen  valósítottuk meg a Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép‐ 

 

45 

és  Nyugat‐Dunántúli  Régióban  (TÁMOP  4.2.1/B‐09/1/KONV‐2010‐0003)  a  Pannon  Egyetemmel  közösen.  A  program  keretében  több  kutatócsoport  szerveződött,  amelyek  fenntartását  a  jövőben  kívánatosnak tartjuk.   Jelenleg három, jelentős méretű alap‐ és alkalmazott kutatási pályázatunk van elbírálás alatt, mintegy  2,5 milliárd forint összértékben.  (5).1.5 Az intézmény tehetséggondozási programjai      Egy Egyetem kutatás‐fejlesztés terén nyújtott jó teljesítménye nem csupán az oktatók és a kollégák  munkájának  függvénye,  hanem  a  minél  eredményesebb  tehetséggondozás  hozadéka  is.  Ezért  az  Egyetem  arra  törekszik,  hogy  a  motivált  hallgatók  minden  lehetőséget  megkapjanak  képességeik  kibontakoztatására,  önálló  kutatási  témájuk  kidolgozására.  Ezáltal  biztosítottá  válik  a  doktori  képzésbe  jelentkezők  számának  folyamatos  emelkedése,  továbbá  az  észak‐dunántúli  térség  szakember‐utánpótlása is.   A  2011‐2013‐as  időszakban  a  TÁMOP‐4.2.2/B‐10/1‐2010‐0010  azonosítószámú  projektnek  köszönhetően az intézmény tehetséggondozással kapcsolatos alrendszerei hatékonyabb működésük  elősegítéséhez jelentős anyagi támogatáshoz jutottak. Célunk, hogy az objektív mutatószámokban is  megmutatkozó  fejlődést  a  projekt  lejárta  után  is  fenntarthatóvá  tegyük.  Terveink  között  szerepel,  hogy 2013‐tól kezdődően az egyetemi TMDK mozgalom állandó pénzügyi kerettel rendelkezzen, így  hagyománnyá  válhatnak  olyan  programok,  mint  a  TMDK  kampánynap,  illetve  a  hallgatók  felkészülését  segítő  módszertani  képzési  napok.  A  hatékony  kampánynak  köszönhetően  2012  tavaszán  a  korábbi  félévhez  képest  39%‐kal  nőtt  a  TMDK‐n  résztvevőhallgatók  száma.  Arra  törekszünk,  hogy  a  magas  részvételi  arány  állandósuljon,  a  pályamunkák  színvonala  pedig  folyamatosan emelkedjen.   A  hagyományosan  működő  tehetséggondozási  műhelyeken  túl  számos  lehetőségük  van  a  hallgatóknak az Egyetemen folyó tudományos munkában való közreműködésre. Ilyen a TMDK mentor  program,  amelynek  keretében  a  korábban  helyezést  elért  hallgatók  segítik  a  tudományos  tevékenységek területén kevésbé jártas társaikat. A hallgatóknak alkalmuk nyílik az Egyetemen folyó  kutatásokba való bekapcsolódásra is, így a már említett Mobilitás és Környezet projekt keretében 79  egyetemi  hallgató  és  39  doktorandusz  vett  részt  a  közös  munkában.  A  hazai  és  nemzetközi  versenyekre  való  felkészülésben  egyetemi  oktatók  állnak  a  hallgatók  rendelkezésére.  Az  együttműködés  eredményeként  számos  helyezést  értek  el  csapataink  az  elmúlt  években.  Több  tanszéken  bevett  gyakorlat  a  hallgatók  demonstrátorként  való  foglalkoztatása,  akik  ezáltal  bepillantást nyernek az oktatói munkába, illetve hatékonyabban segíthetik társaikat.   A  doktori  képzésbe  való  jelentkezésnél  külön  pontozásra  kerül  az  OTDK‐n,  illetve  a  TMDK‐ban  való  részvétel, a konferenciákon elért eredmények. Számos diákunk éppen a TMDK‐ra történő felkészülés  során kap kedvet a kutatómunkában való részvételre.    

 

 

46 

(5).1.6  Minősített  szakkollégiumok  hallgató  tagjainak  száma  és  a  bővítésre  vonatkozó  négyéves  célkitűzések, szakkollégiumonkénti bontásban 

  2011  Tagok  száma 

Aktív hallgatói  tagok száma 

Bevont oktatók,  kutatók száma  évente 

Baross Gábor Épített Környezet  Műszaki tudomány  Szakkollégium (BGSZ) 

54 

54 

12 

Batthyány Lajos Jogász  Szakkollégium (BLSZK) 

Állam‐ és jogtudomány  

46  

42  

8 

Műszaki tudomány,  Közlekedéstudomány 

126 

84 

10 

Közgazdaságtudomány  

43 

41  

20 

Szakkollégium 

Jedlik Ányos Szakkollégium  (JÁSZ)  Kautz Gyula Közgazdász  Szakkollégium (KGYKSZ) 

Tudományterület 

Forrás: szakkollégiumok nyilvántartása    A  Széchenyi  István  Egyetemen  kiépült  a  szakkollégiumi  hálózat,  mindegyik  egyetemi  karunkon  legalább egy szakkollégium működik. A tervezési időszakban az MTK‐n két új szakkollégium indítása  tervezett.   Két szakkollégiumunk (BLSZK, KGYKSZ) az Interkoll akkreditációval rendelkezik, amelynek megtartása  kívánatos a tervezési időszakban. A másik két szakkollégiumnál a minősítés megszerzését tervezzük  (2016‐ig).   A  szakkollégiumok  hallgatói  létszámának  jelentős  bővítése  nem  szerepel  a  tervek  között,  hiszen  a  minőség elvű kiválasztás rendszere kiépült, annak kritériumai a hallgatók előtt ismertek.   Folyamatosan  bővíteni  kívánjuk  viszont  a  szakkollégiumok  munkájába  bekapcsolódó  oktatók  körét,  biztosítani  azok  stabil  működését,  a  szakkollégiumokra  is  építeni  a  doktori  képzésbe  való  továbblépést,  a  TDK  rendszerhez  való  még  intenzívebb  kapcsolódást,  illetve  a  tudományos  programokban való részvételt a szakkollégium tagjaitól.   Kiemelten  támogatjuk  a  szakkollégiumok  hazai  és  nemzetközi  kapcsolatainak  alakítását.  Így  a  különféle  országos  szakmai  versenyek  szervezését,  a  nyári  egyetemeket,  a  különféle  nemzetközi  projektekben való részvételt, az intenzív idegen nyelvi képzést!    

 

 

47 

(5).1.7  Kutatási  infrastruktúra,  ezen  belül  nemzetközi  szinten  megrendelési  keresettel  rendelkező  kutatási eszközök, kapacitások léte 

Sor‐ Labor neve  szám 

1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10.  11.  12.  13.  14.  15.  16.  17.  18.  19.  20.  21.  22. 

 

Alkalmazott  Mechanika  Laboratórium  Méréselőkészítő  Laboratórium  Anyagvizsgáló  Laboratórium  CAD ‐ CAM  Laboratórium  Gyártásautomatika  Labor (Siemens)  Hosszúmérés  Laboratórium  Röntgen ‐ Izotóp  Laboratórium  Belsőégésű  motorok  Laboratórium  Motorvizsgáló  Próbaterem  Automatizálás‐ technikai  Laboratórium  Forgácsoló  Laboratórium  Gyártási folyamatok  tervezése  Laboratórium  Hardver  Technológia Labor  Közlekedésautomati ka Laboratórium  Mérnöki ‐  multimédia  Laboratórium  Villamosságtan  Laboratórium A  Villamosságtan  Laboratórium B  Robot Laboratórium Fizika Laboratórium  Kémia  Laboratórium  Közlekedés‐ szimulációs Labor  Gépjármű ‐  fenntartás  Laboratórium 

Labor  helye 

Heti K+F  Heti oktatásra  Terület  Terület  Munkatársak  Heti K+F  rendelkezésre  rendelkezésre  m2  m2  száma  kihasználtság  állási idő (óra) állási idő (óra) (teljes) (oktatási) 

L2/ 3 

1 

12 

38 

70% 

80 

65,5 

L‐3/19 

1 

12 

38 

20% 

20 

20 

L3/ 22 

1 

32 

8 

80% 

69,6 

69,6 

L2/ 2 

1 

12 

36 

50% 

55,7 

55,7 

L3/10 

1 

12 

36 

50% 

n.a. 

n.a. 

L3/ 18‐ b 

1 

12 

36 

50% 

155,9 

155,9 

L3/ 15 

1 

40 

‐ 

50% 

124,4 

124,4 

L2/ 9 

1 

32 

8 

80% 

180 

178,3 

AUDI  ép. 

2 

32 

8 

70% 

217,7 

217,7 

ÚT‐110 

1 

12 

28 

50% 

95,6 

95,6 

L3/ 13 

1 

10 

30 

50% 

190,25

175,5 

ÚT‐109 

1 

14 

26 

50% 

76,3 

76,3 

L1/ 5 

2 

12 

28 

50% 

41,26 

41,26 

L4/ 3 

1 

12 

28 

50% 

96,8 

84 

L1/10 

1 

20 

20 

50% 

25,37 

25,37 

L1/ 101 

1 

8 

32 

50% 

137,1 

79,2 

L1/ 102 

1 

12 

28 

50% 

137,1 

78,5 

ÚT‐111  L1/ 106 

1  1 

12  26 

28  24 

50%  50% 

L2/ 5 

1 

12 

28 

L‐4/2 

1 

12 

L3/ 12 

2 

12 

48 

 

  48,5 

48,5 

50% 

137 

137 

28 

50% 

242,6 

242,6 

28 

50% 

n.a. 

n.a. 

Gépjármű ‐  23.  villamosság  Laboratórium  Hegesztő és  24.  Lemeztech.  Laboratórium  Járműdiagnosztikai  25.  Laboratórium  Villamos ‐ hajtások  26.  Laboratórium  Közúti ‐ 27.  fékszerkezetek  Laboratórium  28.  29.  30.  31.  32. 

33. 

34.  35.  36.  37.  38.  39.  40. 

41. 

42.  43.  44. 

Nyomkarima labor  Anyagcsomagolási  labor.  Mechatronika  Laboratórium  Hő és Áramlástan  Labor  Digitális és  Elektronikai  Laboratórium  Elektromágneses  Terek oktató és  kutató Labor  Elektronikai  mérések  Laboratórium  Mikrohullámú  Laboratórium  Műhold‐vevő  Laboratórium  Rádió és TV‐ technika  Laboratórium  Távközlés‐ Informatika Labor  Távközléstechnika  Labor  Geodézia  Laboratórium  Építőanyag  vizsgálati és  Épületfizikai  Laboratórium  Talajmechanikai  Laboratórium  Útépítési  Laboratórium  Rádiófrekvenciás  Vizsgáló  Laboratórium 

L2/ 8 

2 

30 

10 

50% 

102,8 

102,8 

L4/ 5 

1 

20 

20 

50% 

293,2 

285,7 

L2‐10/a 

1 

32 

8 

50% 

105,6 

105,6 

L2/4 

1 

14 

26 

50% 

104,5 

104,5 

L3/23 

1 

12 

28 

50% 

34,7 

34,7 

L2‐ 10/b  Posta  mögött  Posta  mögött 

1 

12 

28 

50% 

80,9 

80,9 

2 

36 

4 

90% 

340 

484 

1 

12 

28 

50% 

n.a. 

n.a. 

L‐2/6 

1 

12 

28 

50% 

46 

46 

L1/ 109 

1 

8 

32 

50% 

136,77

78,8 

L‐1/14‐ 15 

2 

24 

16 

90% 

61,1 

61,1 

L1/ 110 

1 

8 

32 

50% 

136,8 

79,6 

L1/ 4 

1 

12 

26 

50% 

83,6 

83,6 

D 711 

1 

16 

24 

50% 

25,9 

25,9 

L1/ 24 

1 

8 

26 

50% 

47 

47 

L1/6 

1 

20 

20 

75% 

30,7 

30,7 

L1/8‐9 

1 

16 

34 

50% 

124,8 

124,8 

L4/ 1 

1 

12 

36 

50% 

218,1 

218,1 

L4/8 

1 

12 

36 

90% 

404,6 

396,6 

L4/ 7 

1 

12 

36 

50% 

296,9 

278,5 

L4/ 6 

1 

40 

30 

90% 

138,9 

110,7 

L3/20‐ 21 

2 

36 

4 

90% 

250,6 

204,5 

Forrás: SZE Műszaki Tudományi Kar és Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság 

 

 

49 

Sor‐ szám  1.  2.  3.  4. 

5.  6.  7.  8.  9.  10.  11.  12.  13.  14.  15.  16.  17.  18.  19.  20.  21. 

Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök  Ipari CT (Komputer tomográf): YXILON CT MODULAR Fázisvezérelt ultrahangos vizsgáló berendezés: Olympus OmniScan MX  Szelektív Lézer Szinterező fémek felrakására: EOSINT M270 Nanoőrlő malom együttes (UP‐01HD/HDDM és UP‐1S attritorok , valamint saját fejlesztésű bolygó golyós malom)  + perifériák  Felület topológiai elemző rendszerek: 1. Konfokális lézer pásztázó mikroszkóp (3D képalkotás, érdességmérés lézeres letapogatással): ZEISS LSM 700. 2. Optikai mikroszkóp (változó fókusz, optikai letapogatású  érdességmérés és felületi topográfia vizsgálat, 3D képalkotás): ALICONA Infinite Focus. 3. Pásztázó  elektronmikroszkóp: Hitachi 3400)+ Bruker mikroszonda  Univerzális lemezvizsgáló berendezés (magas hőmérsékletű Nakayima teszt, csészehúzó vizsgálat)  Radionukleid kopásvizsgáló  Fogging tester  Klímakamra 2700 x 2200 x 2000 mm mérettel, 3 Celsius/perc hőmérsékletváltoztatási sebességgel  Lejtőpályás ütköztető berendezés, 14000 x 2600 mm Hidraulikus rázóasztal, 1100 x 1100 mm asztalmérettel, statikusan 20kN terhelhetőséggel  Biztonságos munkateher mérés FIBC eszközökhöz Hullámpapírlemezek átütéséhez szükséges munkát mérő berendezés Kalibrált mérőeszközök a következő vizsgálatokhoz: RF immunitásmérés: vezetett 9 kHz‐3 GHz, sugárzott 80  MHz‐3 GHz; RF emissziómérés; ESD immunitásmérés; Hálózati: harmonikus kibocsátás, zavarral szembeni  védettség; Klímakamra −40‐+180 °C tartományban (60 cm*70 cm*80 cm belső tér)  Optikai spektrumanalizátor, diszperziómérő optikai szálakhoz Nagy sebességű lézerszkenner (500 000 pont/sec)  Aszfaltvizsgáló univerzális programozható szervo‐hidraulikus gép dinamikus vizsgálatokhoz   Fix gerjesztő‐berendezés vasúti pályaszerkezetek statikus, fárasztó és dinamikus vizsgálatához   VISUM közlekedéstervező szoftver (makroszkopikus) licensszel. A szoftver jelenleg (európai szemmel) piacvezető  a területen, közel 3000 felhasználó világszerte.  VISSIM közlekedésszimulációs szoftver (mikroszkopikus) licensszel 85 db ipari kivitelű kéziszámítógép (PDA), hozzá adatgyűjtő szoftver, forgalomszámlálási és kérdőívkitöltési  célokkal 

Forrás: SZE Műszaki Tudományi Kar  A kutatási infrastruktúrával kapcsolatban ki kell emelni, hogy annak megújítása 2008‐tól folyamatos.  Az  Egyetem  számos  hazai  és  Európai  Uniós  pályázattal,  valamint  ipari  üzemek  támogatásával  (pl.  AUDI) jelentősen fejlesztette a kutatási infrastruktúráját, valamint annak elhelyezési környezetét. Ma  egy  korszerű,  számos  szakterület  igényeinek  megfelelő  kutatási‐fejlesztési,  elemzési  műszerpark,  labor  eszközállomány,  számítástechnikai  bázisok,  szoftverek  állnak  az  Széchenyi  István  Egyetem  rendelkezésére.  Ezek  az  eszközök  változó  intenzitással  kerülnek  kihasználásra,  hasznosításra,  de  átlagosan  a  munkaidő  több  mint  50%‐ában  minden  műszer  kihasznált,  sőt  vannak  olyan  kurrens  vizsgálóműszerek,  amelyek  teljes  kapacitáskihasználtsággal  működnek.  Különböző  rendezvények,  labor‐  és  eszközbemutatók,  valamint  a  laboratóriumi  eszközök  katalogizálásával  és  kiajánlásával,  új  együttműködési partnerek bevonásával fokozni kívánjuk az eszközök kihasználtságát.  Célunk  a  tervezési  időszakban,  hogy  a  műszer,  eszközállomány  tervszerű  hasznosítása  (használati  rend,  költségelszámolás,  folyamatos  fejlesztés,  megújítás)  megvalósuljon  és  egy  olyan  kutatási  műszerpark  épüljön  ki  az  Egyetemen,  amely  annak  kutatási  potenciálját  fokozza,  annak  versenyképességét hazai és nemzetközi vonatkozásban is kedvező helyzetbe hozza.  

 

50 

Mindezen túlmenően, az Egyetem kutatási partnereinek jobb kiszolgálása érdekében javítani kívánja  a  vevői/partneri  kapcsolattartás  rendszerét.  A  következő  években  pályázati  források  bevonásával  a  VIR‐hez is kapcsoló, korszerű CRM rendszer kiépítését tervezzük.   (5).1.8 Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer 

Kar/Szervezeti egység 

Műszaki Tudományi Kar 

2011  Nemzetközi  intézményi  partnerkapcsolatok  száma (külföldi  egyetem, külföldi  kutatóintézet)  56 

Vállalati  partnerkapcsolatok  Non‐profit  száma (hazai KKV,  partnerkapcsolatok  külföldi cég, multi cég  száma (közszféra)  hazai leányvállalata)  206 

46 

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

9 

5 

1 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális  Intézet 

1 

1 

9 

‐ 

‐ 

‐ 

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 

‐ 

‐ 

2 

66 

212 

58 

Összesen: 

Forrás: Tudásmenedzsment Központ Tudástérkép alkalmazás  Az Egyetem hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerében meghatározó szerepet töltenek be  az  elsősorban  a  szélesebb  régióban  működő  vállalkozásokkal  kiépített  együttműködések.  Mindezek  megtartása  mellett  fokozott  figyelmet  kíván  fordítani  az  Egyetem  új  kutatási  együttműködések  kialakítására,  külföldi  egyetemekkel  és  kutatóintézetekkel  való  kapcsolatok  építésére.  Ezen  túlmenően  ösztönözni  és  segíteni  kívánjuk  oktatóink  és  kutatóink  részvételét  az  Európai  Unió  különböző  kutatás  programjaiban,  az  FP7  programot  követő  Horizon  2020  pályázataiban,  illetve  képzések  és  tréningek  megszervezésével  igyekszünk  segítséget  nyújtani  a  részvételt  megelőző  felkészülésben. 

 

51 

(5).1.9 Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók  2012  Nemzetközi  szerkesztőbizottsági  tagsággal rendelkező oktatók,  kutatók (fő)  15 

Hazai szerkesztő  bizottsági tagsággal  rendelkező oktatók,  kutatók (fő)  9 

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

9 

8 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar 

2 

8 

Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Intézet  Összesen 

2 

2 

28 

27 

Kar/Szervezeti egység  Műszaki Tudományi Kar 

Forrás: tanszéki adatszolgáltatás  Hazai  folyóiratok,  amelyek  szerkesztésében  a  Széchenyi  István  Egyetem  oktatói,  kutatói  közreműködnek:  DFÁJK  • • • • • •

Állam‐ és Jogtudomány;  Eszmélet;  Jog‐Állam‐Politika;  Jogi Iránytű;  Közjogi Szemle;  Külgazdaság. 

MTK  • • • • • • • •

A Jövő Járműve;  GÉP folyóirat;  GIKOF Journal;  Híradástechnika.  Közlekedésépítési Szemle;  Közlekedéstudományi Szemle;  Magyar Építőipar;  Sínek világa. 

KGK  • • • • • •

Élelmiszer, táplálkozás és marketing;  FIKSZH EDU;  Műhely;  Szociológiai Szemle;  Területi Statisztika;  Tér és Társadalom. 

PLESZI  • • • • • • •

Addiktológia;  Agyérbetegségek;  Családorvosi szemle;  Egészségügyi menedzsment;  Orvosi Hetilap  Psychiatria Hungarica;  Végeken. 

 

52 

Nemzetközi folyóiratok, amelyek szerkesztésében a Széchenyi István Egyetem oktatói, kutatói  közreműködnek:  KGK  • • • • • • • • • MTK  • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Acta Oeconomica Universitatis Selye;  Anali Ekonomskog Fakulteta u Subotica (Annali of the Faculty of Economics in Subotica);  CGPublisher The International Journal of Learning;  East European Countryside;  European Spatial Research and Policy;  Impresa Progetto ‐ Electronic Journal of Management;  Journal of Urban and Regional Analysis;  Scientific  and  Technical  Committee  &  Editorial  Review  Board  on  Humanities  and  Social  Sciences;  Studies of Transition States and Societies.  Acta Technica Jaurinensis;  Acta Polytechnica Hungarica;  Drog i Mosty ‐ Roads and Bridges;  Electronics and Electrical Engineering;  Enterprise Information System Journal;  European Transport Research Review;  Fuzzy Sets and Systems;  Hungarian Electronic Journal of Sciences;  IEEE Transactions on Fuzzy Systems;  Infocommunications Journal;  Journal of Advanced Computational Intelligence and Intelligent Informatics Fuji Technology;  Journal of Advanced Computing;  Journal of Artifical Intelligence and Soft Computing Research;  Journal of Society for Transportation & Traffic Studies;  Journal of Transportation Engineering;  Pollack Periodica;  Safety Science;  SEFBIS Journal;  Slovak Journal of Civil Engineering;  The International Journal of Pavement Engineering & Asphalt Technology;  The Scientific World Journal. 

DFÁJK  • Acta Juridica Hungarica;  • Föld‐rész: Nemzetközi és Európai Jogi Szemle  • Journal of Jurisprudence and Legal Practic.  PLESZI  • • • • •

 

Endoscopy;  HPB Surgery; Hepatogastroenterology;  Langenbeck’s Archives of Surgery; Chirurgia; Interventional Medicine & Applied Science  Lege Artis Medicine;  Word Journal of Gastrointestinal Endoscopy. 

53 

A  fenti  felsorolásból  is  kitűnik,  hogy  Egyetemünk  mindegyik  karának  oktatói  részt  vesznek  szerkesztőbizottsági  tagként  különböző  hazai  és  nemzetközi  tudományos  folyóiratok  szerkesztésében. Az alábbi folyóiratok szerkesztése az Egyetemen történik:  • Acta Technica Jaurinensis az Egyetem által megjelentetett olyan nemzetközi folyóirat, ami a  teljes Műszaki Tudományi Kar tudományos életét lefedi;  •

A Jövő Járműve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármű és  Járműirányítási  Tudásközpontjának  és  a  Széchenyi  István  Egyetem  Járműipari  Regionális  Egyetemi  Tudásközpontjának  2006‐ban  alapított  közös  lapja,  ami  a  két  tudásközpont  élvonalbeli járműipari kutatásait mutatja be; 

•

Jog‐Állam‐Politika  című  folyóirat  a  társadalomtudomány,  jogtudomány,  szociológia  és  politikatudomány témaköreit öleli át. 

A  tervezési  időszakban,  összhangban  a  tudományos  kiválóság  fokozását  szolgáló  törekvések  megvalósításával,  az  Egyetem  vezetése  ösztönözni  kívánja  a  munkatársak  aktív  részvételét  tudományos  folyóiratok  szerkesztőbizottságaiban,  illetve  támogatja  az  Egyetemen  szerkesztett  kiadványok referált folyóiratokká fejlesztését.  (5).1.10 Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók  2012 

Műszaki Tudományi Kar 

7 

Hazai tudományos  szervezetben viselt  tisztséggel rendelkező  oktatók, kutatók  9 

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

4 

12 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális  Intézet  Összesen: 

4 

7 

3 

5 

18 

33 

Kar/Szervezeti egység 

Nemzetközi tudományos  szervezetben viselt tisztséggel  rendelkező oktatók, kutatók 

Forrás: tanszéki adatszolgáltatás  Számos  hazai  és  nemzetközi  tudományos  szervezetben  vállalnak  tisztséget  Egyetemünk  oktatói  és  kutatói.  A  meglévő  tisztségek  fenntartása  mellett,  az  egyetem  vezetése  ösztönözni  kívánja  az  oktatókat,  kutatókat,  hogy  a  tagsági  jogviszony  mellett  vállaljanak  valamilyen  aktív  tisztséget,  pl.  tanácsadói testület tagságot, szervezőbizottsági tagságot, illetve vegyenek részt további tudományos  szervezetek  tevékenységében,  ezzel  is  bővítve  az  Egyetem  nemzetközi  tudományos  kapcsolatrendszerét. 

 

 

54 

(5).1.11 Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók, díjak  szerinti bontásban  2012  Nemzetközi tudományos díjakkal,  elismerésekkel rendelkező oktatók,  kutatók száma  12 

Kar/Szervezeti egység  Műszaki Tudományi Kar  Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar 

6 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar 

1 

Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Intézet  Összesen: 

0  18 

Forrás: tanszéki adatszolgáltatás  Mérsékelt számú és rangú nemzetközi elismeréssel rendelkeznek Egyetemünk oktatói és kutatói, akik  közül  kiemelkednek  a  doktori  iskolák  törzstagjai.  Egy  fiatal,  10  éves  múlttal  rendelkező  Egyetem  esetében  ez  nem  meglepő,  mivel  a  nemzetközi  tudományos  elismerések  előfeltétele  a  magas  színvonalú  kutatási  eredmények  mellett  az  a  nemzetközi  kapcsolatrendszer,  ami  több  projekten,  kutatási  együttműködésen,  illetve  vendégoktatói  tartózkodásokon  keresztül  építhető  fel.  Ennek  érdekében  kívánja  ösztönzi  az  Egyetem  a  nemzetközi  kapcsolatok  szélesítését,  a  nemzetközi  projektekben  való  részvétel  erősítését,  valamint  a  ki‐  és  bejövő  vendégoktatói  tartózkodások  támogatását.  Megítélésünk  szerint  ennek  a  folyamatnak  az  eredményeképpen  növekedhet  a  tervezési időszak végére a nemzetközi tudományos díjak és elismerések száma.  Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók    Publikációval kapcsolatos elismerések    KGK    Dr. Bencsik Andrea:  • Bencsik  –  Méri  –  Noszkay  (2009):  How  much  benefit  lifelong  learning  offers  for  women  labour  market  in  Hungary?  International  Conference  and  Workshops  on  Higher  Education  Partnership  and  Innovation  Hungarian  Parliament  Budapest  2009.  09.  7‐9.  ,  IHEPI  2009  Proceedings  p.  223‐233.  ISBN  978‐963‐88332‐5‐9,  AWARD:  A  konferencia  kitüntetett  előadása díj    Dr. Ercsey Ida – Dr. Józsa László  • The  effect  of  the  consumption  of  the  cultural  services  on  the  quality  of  life".  The  editorial  board of the International Review on Public and Nonprofit Marketing has selected the best  papers  on  the  10th  International  Congress  of  the  International  Association  on  Public  and  Nonprofit Marketing (IAPNM 2011)       

 

55 

MTK    Dr. Borsos Attila  • Transportation  Research  Board  ANB20  Committee  on  Safety  Data,  Analysis  and  Evaluation  2012.  Outstanding  Paper  Award;  1.  helyezés,  Student  Participation  Program,  49th  International Highway Engineering Exchange Program (IHEEP) Conference, Albany, NY, USA,  2007    Dr. Botzheim János – Dr. Földesi Péter  • Excellent  paper  award  for  the  paper:  J.  Botzheim,  P.  Földesi.  Parametric  representation  of  fuzzy power function for decision‐making processes. In Proceedings of the 7th International  Symposium on Management Engineering, ISME 2010, Kitakyushu, Japan, 26‐28 August, 2010.  pp. 248–255.    Géczy Nóra  • ICOMOS International Prize ‐ for the best diploma work (ICOMOS Nemzetközi diplomadíj  2001) ICOMOS=International Council on Monuments and Sites    Dr. Kóczy T. László  • „Best Paper Award” (2011, IEEE International Conference on Fuzzy Systems, FUZZ‐IEEE)  • „Best Paper Award” (1985, Systems Science)    Dr. Kuczmann Miklós  • "Higly  Commended  Award"  a  Literati  Club‐tól  az  „M.  Kuczmann,  A.  Iványi,  Neural  Network  Model of Magnetic Hysteresis, Compel, vol.21, no.3, 2002, pp. 364‐376” cikkre    Kutatási tevékenységgel kapcsolatos elismerések    DFÁJK    Dr. Sulyok Gábor  • Visegrád Group Academies, Young Researcher Award (2005)    KGK    Dr. Bencsik Andrea  • Az Év Oktatója (hallgatói odaítélés) Univerzita J. Selyeho Komarno Slovakia (2010)    Konczosné Dr. Szombatehlyi Márta  • Universitas‐Győr Alapítvány Kuratóriuma ‐ TÁMOP 4.1.1/A‐10/1/KONV‐2010‐0005 Széchenyi  István Egyetem oktatói részére „Nemzetközi vendégoktatói ösztöndíj” (2010)    Dr. Smahó Melinda  • Nathaniel Lichfield Award (RSA, 2010)    MTK    Dr. Bene Katalin  • Outstanding  Graduate  Student,  Faculty  of  Civil  Engineering,  University  of  South  Carolina  (1992)  • Chi Epsilon (1996) 

 

56 

  Dr. Bukoveczky György  • Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Emlékérme    Dr. Holló Péter  • "Road Safety on Four Continents" (Abu Dhabi 2010)    Dr. Horváth Zoltán  • IBM Faculty Award 2011  • Siemens GO PLM Award 2011    Dr. Kertész Vilmos  • R&D 100 díj, 2010 (USA)  • Excellence in Technology Transfer, 2010 (USA)    Dr. Koren Csaba  • A Pozsonyi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar elismerő oklevele (1995)  • A Zsolnai Egyetem elismerő oklevele (1999);  • Vendégprofesszori cím (Pekingi Műszaki Egyetem, 2006‐2008)  • A Pozsonyi Műszaki Egyetem Emlékplakettje (2008)    Dr. Kóczy T. László  • „For Dedication and Service” (2012, IEEE Computational Intelligence Society)  • “For Leadership and Service” (2012, IEEE International Conference on Fuzzy Systems, FUZZ‐ IEEE)  • „For Dedicated Service” (2010, IEEE Computational Intelligence Society)  • Life Fellow (2009, International Society of Management Engineers)  • „Distinguished  Contribution  Award”  (2009,  International  Symposium  on  Management  Engineering)  • Fellow (2007, International Fuzzy Systems Association)  • „Distinguished Contribution Award” (2006, World Automation Congress)  • „For Notable Services and Contributions” (2006, IEEE Computational Intelligence Society)  • „Honor for Outstanding Contribution” (2005, International Fuzzy Systems Association)  • „For Distinguished Contribution” (2005, Berkeley Initiative for Soft Computing, University of  California)    Dr. Raffai Mária  • IFIP Otstanding Service Award (2010. Brisbane, Australia)    Dr. Sziray József  • Research and Innovation Award (IBM, Yorktown Heights, Thomas Whatson Research Center,  USA, 2008) 

 

57 

5.2

Tudományos és kutatási eredményesség 

(5).2.1  Publikációs  produktivitás:  intézményi  (kari)  tudományos  publikációs  szám  és  növekedésre  vonatkozó négyéves célkitűzések 

Publikációk száma  2011

Kar/Szervezeti  Egység 

Műszaki  Tudományi Kar  Kautz Gyula  Gazdaság‐ tudományi Kar  Deák Ferenc Állam‐  és Jogtudományi  Kar  Petz Lajos  Egészség‐ tudományi és  Szociális Intézet  Varga Tibor  Zeneművészeti  Intézet  Összesen: 

Elektronikus  Magyar  formában  Magyar  nyelvű  megjelent  nyelvű  elfogadott  tudomá‐ konferen‐ érteke‐ nyos művek  cia kiadvá‐ zések  magyar  nyok  nyelven 

Idegen  nyelvű  Idegen  cikkek  nyelvű  akadé‐ cikkek  miai  külföldi  aktákban  szakfolyó‐ vagy hazai  iratokban  folyó‐ iratokban 

Elekt‐ ronikus  formá‐ ban  meg‐ jelent  tudo‐ mányos  művek  idegen  nyelven 

Idegen  nyelvű  konfe‐ rencia  kiad‐ ványok 

Összesen 

Magyar  nyelvű  könyvek  és könyv‐ fejezetek 

Magyar  nyelvű  szak‐ folyóirat‐ cikkek 

8 

141 

5 

30 

119 

6 

38 

56 

17 

169 

589 

29 

44 

2 

27 

63 

11 

8 

8 

11 

31 

234 

56 

68 

5 

7 

9 

7 

1 

2 

3 

3 

161 

21 

25 

‐ 

3 

10 

‐ 

7 

5 

1 

3 

75 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

114 

278 

12 

67

201

24

54

71 

32 

206

1059

Idegen  nyelvű  könyvek  és könyv‐ fejezetek 

Forrás: KSH adatlapok 

  Egy minősített oktatóra jutó publikációk száma 

Kar/Szervezeti Egység  Műszaki Tudományi Kar  Kautz Gyula Gazdaságtudományi  Kar  Deák Ferenc Állam‐ és  Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és  Szociális Intézet  Varga Tibor Zeneművészeti  Intézet  Összesen: 

2011 A teljes munkaidőben  foglalkoztatott minősített  oktatók létszámadatai  197 

Publikációk  száma 

Egy minősített oktatóra  jutó publikációk száma 

589 

2,99 

64 

234 

3,66 

46 

161 

3,50 

23 

75 

3,26 

27 

‐ 

‐ 

357

1059

2,97 

Forrás: Egyetemi Statisztika és KSH adatlapok alapján saját számítás 

   

 

 

58 

Egy minősített oktatóra jutó magyar nyelvű publikációk száma 

Kar/Szervezeti Egység  Műszaki Tudományi Kar  Kautz Gyula  Gazdaságtudományi Kar  Deák Ferenc Állam‐ és  Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi  és Szociális Intézet  Varga Tibor Zeneművészeti  Intézet  Összesen: 

2011 A teljes munkaidőben  foglalkoztatott minősített  oktatók létszámadatai  197 

Magyar nyelvű  publikációk  száma  303 

Egy minősített oktatóra  jutó magyar nyelvű  publikációk száma  1,54 

64 

165 

2,58 

46 

145 

3,15 

23 

59 

2,57 

27 

‐ 

‐ 

357

672

1,88 

Forrás: Egyetemi Statisztika és KSH adatlapok alapján saját számítás  Egy minősített oktatóra jutó idegen nyelvű publikációk száma 

Kar/Szervezeti Egység  Műszaki Tudományi Kar  Kautz Gyula Gazdaságtudományi  Kar  Deák Ferenc Állam‐ és  Jogtudományi Kar  Petz Lajos Egészségtudományi és  Szociális Intézet  Varga Tibor Zeneművészeti Intézet  Összesen: 

2011 A teljes munkaidőben  foglalkoztatott minősített  oktatók létszámadatai  197 

Idegen nyelvű  publikációk  száma  286 

Egy minősített oktatóra  jutó idegen nyelvű  publikációk száma  1,45 

64 

69 

1,08 

46 

16 

0,35 

23 

16 

0,70 

27  357

‐  387

‐  1,08

Forrás: Egyetemi Statisztika és KSH adatlapok alapján saját számítás 

  (5).2.2. Publikációs hatás: Összesített átlagos impakt faktor és növekedési dinamikája, intézményi,  kari illetve tudományterületi bontásban, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével, öt  éves időszakra vonatkozóan   A publikációk számának folyamatos növekedése figyelhető meg az elmúlt öt évben. Nőtt a minősített  oktatók  létszáma  és  a  kutatási  programok  száma,  a  doktori  iskolák  aktivitása  erőteljesebb,  a  tudományos  munkában  való  részvétel  terei  bővültek,  mindezek  magyarázatai  a  publikációs  teljesítmények növekedésének.   2012‐től az Egyetemen Rektori Utasítás szabályozza, hogy az MTMT‐be kötelező minden oktatónak és  kutatónak  (fokozatszerzésre  jelentkezett  doktorandusznak  is)  regisztrálni  a  tudományos  teljesítményeit.  Elértük,  hogy  az  oktatók  86%‐a  regisztrált  már,  döntően  azok,  akik  jelentősebb,  meghatározóbb  tudományos  teljesítményt  mutatnak,  hiszen  számukra  más  módon  is  kötelező  az  MTMT adatbázisnak a feltöltése (pl. köztestületi tag, doktori iskolai törzstag, fokozatszerzés előtt áll,  különféle  pályázatok  kapcsán,  stb.)  Az  alábbiakban  a  2012.  június  20.  állapot  szerint  kigyűjtött  50  legtöbbet publikáló oktató adatait tekintjük át.  

 

59 

Az  impaktfaktor  (IF)  száma  magas  a  legtöbbet  publikáló  50  oktató,  kutató  esetében,  bár  egy  főnél  jelentkezik ezen érték 40%‐a, 15 fő esetében 4‐től 54‐ig terjed az IF értéke. A H‐index esetében az 50  legjobb értékkel rendelkező három főnél 20 feletti (kimagasló) a mutató, négy főnél az index 10‐20  (kedvező) között van, és további 13 fő esetében 6‐10 közötti (számottevő). Az idézettség magas, az  átlagérték 256 cím, de az átlag felett csak 10 fő van. A közlemények átlaga 131 cím, ezt 17 fő haladja  meg.   Látható,  hogy  a  tudományos  teljesítmény  néhány  (15‐20)  jelentősebb  oktatóra/kutatóra  koncentrálódik  egyelőre,  de  már  megfigyelhető  a  publikációs  aktivitás  növekedése,  annak  egyre  nagyobb arányban való megjelenése.   Célunk a tervezési időszakban a tudományos teljesítmény növelése, egyetemi átlagban 2 cím/fő éves  teljesítmény elérése. Támogatjuk az IF publikációkat (50 %‐kal növelni 1‐3 IF‐vel rendelkezők számát),  hasonlóan  a  magasabb  H‐index  elérését  (10  fölöttiek  számának  megduplázását),  s  ez  hozza  az  idézettség fokozását is.   Az 50 legnagyobb publikációs teljesítményt adó oktatók/kutatók jellemzői    

Impaktfaktor 

Karok  ÁJK  KGK  MTK  PLESZI  összesen 

fő    

érték    

5  30  1  36 

6,089  453,394  54,134  513,617 

H‐index  ‐10  11 ‐20 5  0 13  2 23  2 2  0 43  4

20  fölött 0 1 2 0 3

Idézettség (cím)  100  101‐ 500  alatt  500  felett  4 4 0 6 8 1 17 5 4 0 0 1 27 17 6

Közlemény (cím)  100  101‐ 201  alatt  200  felett  6  3 2 8  5 2 12  5 5 1  1 0 27  14 9

Forrás: MTMT  (5).2.3 A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 kutató neve, publikációi és  idézettsége  Szervezeti egység 

 

Név 

Megjelent  Összes  összes citációk  közlemény száma  1911  370 

KGK 

Rechnitzer János (Regionális tudomány) 

MTK 

Kóczy T. László (Távközlő rendszerek) 

1429 

495 

MTK 

Kertész Vilmos (Elektrokémia) 

1305 

130 

MTK 

Keviczky László 

942 

416 

MTK 

Réti Tamás (Anyagtudomány) 

688 

248 

PLESZI 

Oláh Attila (Orvostudomány) 

675 

107 

KGK 

Barta Györgyi (Gazdasági földrajz, ...) 

500 

167 

KGK 

Róbert Péter (Szociológia) 

437 

166 

KGK 

Hardi Tamás (Politikai földrajz) 

284 

140 

KGK 

Dusek Tamás (Regionális gazdaságtan,...) 

275 

75 

KGK 

Józsa László (Gazdálkodás‐ és szervezés...) 

272 

202 

MTK 

Gáspár László (Közlekedéstudomány) 

264 

361 

DFÁJK 

Lamm Vanda 

222 

157 

DFÁJK 

Szente Zoltán 

212 

115 

60 

DFÁJK 

Szigeti Péter (Jogelmélet, politikaelmélet...) 

203 

209 

KGK 

Somlyódyné Pfeil Edit (Helyi és területi közig...) 

199 

84 

MTK 

Winkler Gábor (Építészet) 

192 

246 

KGK 

Szörényiné Kukorelli Irén (Társadalmi földrajz...) 

181 

110 

PLESZI 

Csizmadia Zoltán (Kapcsolathálózat elemzés...) 

178 

62 

MTK 

Csík Árpád 

164 

78 

KGK 

Lados Mihály (Közösségi tervezés és p...) 

135 

78 

MTK 

Molnárka Győző (Numerikus matematika) 

122 

77 

Bihari Mihály (Politika és jogelmélet,...) 

106 

207 

MTK 

Gáspár Csaba (Matematikai modellezés,...) 

105 

102 

MTK 

Lakatos István (Járműmotorok, járműdiagnosztika..)

91 

52 

MTK 

Kuczmann Miklós (Elméleti villamosságtan) 

90 

137 

Sulyok Gábor (Nemzetközi jog) 

90 

67 

MTK 

Zsoldos Ibolya (Anyagtudomány) 

87 

69 

KGK 

Dőry Tibor (Regionális tudomány) 

80 

45 

MTK 

Nagy Szilvia (Atom‐ és molekulafizika) 

70 

37 

MTK 

Horváth Zoltán (Differenciálegyenletek) 

63 

51 

KGK 

Smahó Melinda (Regionális gazdaságtan,...) 

59 

41 

MTK 

Nagyné Szabó Andrea (Radiokémia) 

46 

44 

KGK 

Farkas Szilveszter (Pénzügytan, biztosítás) 

46 

62 

Horváthy Balázs 

45 

61 

KGK 

Szabó József (Vállalati gazdaságtan, ...) 

42 

73 

MTK 

Környei László (Nem egyensúlyi rendszer...) 

38 

16 

MTK 

Égert János (Műszaki mechanika) 

34 

101 

MTK 

Várlaki Péter (Műszaki tudomány) 

34 

43 

MTK 

Földesi Péter (közlekedéstudomány) 

32 

85 

KGK 

Bencsik Andrea (Menedzsment) 

32 

169 

MTK 

Wersényi György (Villamosmérnöki tudomány...) 

28 

50 

MTK 

Horváth András (Csillagközi anyag fizik...) 

24 

32 

Smuk Péter 

24 

34 

Lencse Gábor (Műszaki tudományok) 

23 

36 

Lenkovics Barnabás (Polgári jog) 

23 

99 

MTK 

Harmati István Árpád (alkalmazott matematika) 

22 

18 

MTK 

Horváth Balázs (Tömegközlekedés) 

22 

91 

MTK 

Berta Miklós (Fizika) 

19 

8 

KGK 

Kovács Gábor (Gazdálkodástudományok) 

19 

38 

DFÁJK 

DFÁJK 

DFÁJK 

DFÁJK  MTK  DFÁJK 

Forrás: MTMT 

 

61 

(5).2.4 K+F+I tevékenységből származó működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez  képest  A rendelkezésre álló összes K+F forrás aránya az összes bevételhez képest (millió Ft)   

2009  2010  2011  Összes bevétel  9801,229  14752,778  12240,249  Rendelkezésre álló összes K+F forrás  614,753  816,307  1736,281  K+F források aránya  6,27%  5,53%  14,19%  Forrás: Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság adatai alapján saját számítás  Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított források aránya a működési (saját)  bevételhez képest (millió Ft)    Működési (saját) bevétel  Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás K+F források aránya 

2009 2192,651 31,652 1,44%

2010  2301,211  139,672  6,07% 

2011 2254,754 366,16 16,24%

Forrás: Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság adatai alapján saját számítás    Az Egyetem különböző pályázati forrásokból, kiemelten a TIOP és TÁMOP konstrukciók segítségével  az  elmúlt  években  több  mint  12  milliárd  forintból  valósított  meg  infrastrukturális  és  szervezeti  fejlesztéseket,  valamint  a  pályázati  források  nagy  mértékben  hozzájárultak  az  Egyetem  rendelkezésére  álló  kutatás‐fejlesztési  források  folyamatos  növekedéséhez.  2011.  évben  a  K+F  források aránya az intézményi összes bevétel 14%‐át érte el. Ezt a kimagasló arányt hosszabb távon  nem tudjuk fenntartani, viszont aktív pályázati és szolgáltatási tevékenységgel a költségvetés 8‐10%‐ át kívánjuk biztosítani a tervezési időszak folyamán.  A  külső  megrendelésre  végzett  kutatások  tekintetében  az  Egyetem  vállalati  kapcsolatrendszerét  tovább  kívánjuk  bővíteni,  aminek  eredményeképpen  emelkedő  mértékű  kutatás‐fejlesztési  források  becsatornázását  célozzuk  meg.  A  mennyiségi  célok  mellett  kiemelt  figyelmet  kívánunk  folytatni  a  kutatási tevékenységek minőségének és a vevői elégedettség növelésére, aminek eredményeképpen  nemcsak  a  források  mértéke,  hanem  az  intézmény  (közös)  publikációs  és  szabadalmak  száma  is  növekedhet a tudományos kibocsátáson belül.   

 

 

62 

(5).2.5  K+F+I  célra  elnyert  pályázati  források  mértéke  illetve  növekedésével  kapcsolatos  célkitűzések  K+F+I célú pályázati bevétel (ezer Ft)  Év 

Forrás 

Bevétel 

2009  Hazai forrásból  Költség‐ vetési  forrásból 

ÚMFT/Ú SZT +  egyéb 

42572 

274076 

2010 Hazai forrásból  Nemzet‐ Költség‐ ÚMFT/Ú közi  vetési  SZT +  forrásból  forrásb egyéb  ól  266453 

43851 

288125 

2011  Hazai forrásból  Nemzet‐ közi  forrásból  344659 

Költség‐ vetési  forrásból 

ÚMFT/Ú SZT +  egyéb 

47311 

246986 

Nemzet‐ közi  forrásból  1075824 

Forrás: Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság adatai alapján saját számítás  Az  alapkutatások  és  az  oktatók  szakmai  előmenetelének  támogatása  érdekében  az  Egyetem  úgynevezett  Tudományos  és  Innovációs  Alapot  működtet,  melynek  egy  részét  a  Belső  (egyetemi)  Kutatási  Főirányok  támogatása  jelenti.  Ezt  a  pályázati  formát  azzal  a  céllal  hozta  létre  az  egyetem  vezetése  2005‐ben,  hogy  növekedjen  az  intézmény  kutatási  potenciálja  és  elősegítse  az  Egyetem  kutatási profiljának a kialakítását. A 2006‐2010 közötti időszakban a Tudományos és Innovációs Alap  nagysága  évi  30  millió  forint  körül  mozgott.  Annak  érdekében,  hogy  a  főirányok  a  karok/intézetek  stratégiájához jobban illeszkedjenek, az általános és tudományos rektorhelyettes – a Tudományos és  Innovációs Tanács véleménye alapján – 2010‐től kari/intézeti szintre decentralizálta a Tudományos és  Innovációs  Alap  felosztását.  Ennek  megfelelően  a  2010‐2011‐es  években  minden  kar/intézet  maga  hozza  meg  a  döntését  a  reá  jutó  Tudományos  és  Innovációs  Alap  felhasználására  vonatkozóan.  A  kutatások elsősorban a kutatási egységeknél megjelölt témákra irányulnak.  Az  említett  Kutatási  Főirányok  támogatását  folyamatosan  növelni  kívánjuk  a  költségvetési  források  terhére,  ennek  mértéke  a  rendelkezésre  álló  alap  évenkénti  8‐10  %‐os  emelése.  Törekszünk  arra,  hogy  a  karok,  s  ezáltal  a  tanszékek  önálló  költségvetési  kutatási  forráshoz  jussanak  döntően  a  nagyobb jövőbeli kutatási pályázatok előkészítéséhez, azokra való felkészüléshez.   Saját költségvetési forrásainkon túlmenően továbbra is aktívan részt kívánunk venni az Új Széchenyi  Terv  keretében  kiírásra  kerülő  pályázatokon.  Az  egyetem  kutatás‐fejlesztési  és  innovációs  tevékenységének erősítésére az alábbi pályázatok kerültek beadásra 2012‐2014 évekre:  TÁMOP‐4.2.2.A‐11/1/KONV  Nemzetközi  közreműködéssel  megvalósuló  alap‐  és  célzott  alapkutatási  projektek támogatása:  ‐ Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások 800 millió Ft;  ‐ A  közlekedési  infrastruktúra  modellezése  és  fejlesztése  különös  tekintettel  a  használói  igények és a természeti hatások változásaira 570 millió Ft;  ‐ Győri Járműipari Körzet 720 millió Ft.  TÁMOP‐4.2.3‐12/1/KONV Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja:  ‐ TudásSZEtt  ‐  Tudomány‐  és  tudásdisszeminációs  tevékenységek  a  Széchenyi  István  Egyetemen – 150 millió Ft;  ‐ Járműipari tudományos eredmények megismertetése és a tudományos utánpótlás ‐ 140  millió Ft. 

 

 

 

63 

A Széchenyi István Egyetem oktatói, kutatói az elmúlt időszakban többek között az alábbi nemzetközi  projektekben vettek részt:  Project címe 

Időtartam 

Finanszírozó 

ASPIS ‐ Auditing of Sustainability of Public Spaces 

2010‐2012 

EU – DG Education and Culture 

Bosznia‐Hercegovina műszaki felsőoktatási  intézményhálózatának fejlesztése Európai Uniós  partnerkapcsolatok segítségével 

2010‐2013 

Európai Unió 

CroBoNet ‐ Határon túli vállalkozói hálózatok 

2010‐2011 

Magyarország‐Szlovákia  Határon Átnyúló  Együttműködési Program 2007‐ 2013: 27780 EUR 

EMRA ‐ European Master Programme for Rural Animator 

2009‐2012 

Európain Unió 

Estia Earth  EURIS Open Research Platform  Forschungsstelle für Europäische Rechtsentwicklung und  Privatrechtsreform  FUSENET ‐ The European Fusion Education Network HUNOROB ‐ Új, környezetbarát és versenyképes  robottechnológiák magyar‐norvég innovációja  célcsoportok számára  HUSK 0801/125 ‐ Magyarország‐ Szlovákia Határon  Átnyúló Együttműködési Program 2007‐ 2013, Alcím: A  hulladékgazdálkodás határok nélkül (Waste management  without borders)  Improving Road Traffic Safety in Thailand ‐ A Common  Challenge for European and Thai Universities  NANOSCRATCH ‐ To develop a scratch resistance coating  using a molecular self assembly nano‐technology for  plastic products 

2003‐2011 2011‐2012

Európai Unió  Interreg IVC  Universität Wien és külső  szponzorok  EU FP7  EGT Finanszírozási  Mechanizmus / Norvég Alap /  Svájci Hozzájárulás  Magyarország‐ Szlovákia  Határon Átnyúló  Együttműködési Program 2007‐  2013 

Folyamatos  2008‐2012 2008‐2011 

2009‐2010 

2009‐2010 

EU‐Thai Cooperation 

2009‐2011 

EU FP7 

OPTICOM ‐ Optimisation of Intercultural Communication  and Collaboration 

2009‐2011 

Positive Numerical Solution of Differential Equations 

2010‐2013 

TRENDY TRAVEL ‐ Emotions for Sustainable transport

2007‐2010

EU – Ausztria‐Magyarország  Határon Átnyúló  Együttműködési Program 2007‐ 2013  KAUST – King Abdullah  University of Science and  Technology  EU DG TREN 

Forrás: Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság  A felsorolásból látható, hogy oktatóinknak, kutatóinknak sikerült EU FP7‐es projektben is részvételt  biztosítani,  de  aktívan  részt  vállalnak  különböző  Európai  Unión  kívüli  pl.  thaiföldi  és  szaúd‐arábiai  tudományos  együttműködésben  is,  amelyek  mellett  számos  bilaterális  kutatási  projekt  is  megvalósításra kerül.  Az Egyetem  a nemzetközi kapcsolatait  decentralizáltan kezeli. Bármelyik szervezeti egység alakíthat  ki, kezdeményezhet együttműködést, kapcsolatot a tanszék tudományterületének megfelelő külföldi  oktatási‐kutatási  intézménnyel,  illetve  vállalkozással.  A  tervezési  időszakban  ösztönözni  kívánjuk   

64 

oktatóinkat és kutatóinkat a minél jelentősebb szerepvállalásra és új tudományos együttműködések  kialakítására.  A  vezető  kutatók,  projekt‐szakérők  és  adminisztratív  alkalmazottak  kutatási  projekt  tervezési  és  menedzselési  ismereteinek  bővítésével  el  kívánjuk  érni,  hogy  2016  végéig  20%‐kal  növekedjen  az  Egyetem  részvétele  különböző  nemzetközi  kutatás‐fejlesztési  projektekben,  különös  tekintettel az FP7 programot követő Horizon 2020 pályázataiban.  (5).2.6 Doktori képzésben fokozatszerzők száma és növekedésével kapcsolatos célok  2011  E 

Kiadott fokozatok száma  2010  N  L  E 

N 

2009  L 

Regionális és  Gazdaságtudományi  Doktori Iskola (RDI)  2004 

4 

6 

2 

3 

3 

3 

2 

9 

4 

Multidiszciplináris  Műszaki Tudományok  Doktori Iskola  (MMTDI) 2005 

0 

0 

2 

2 

0 

1 

2 

0 

0 

Állam‐ és  Jogtudományi Doktori  Iskola (ÁJDI) 2008 

0 

2 

0 

0 

2 

0 

0 

2 

2* 

Doktori iskola 

N 

2011  L 

E 

* Csak védésre jelentkezett be  Forrás: doktori iskolák nyilvántartása 

  A doktori képzés védéssel végződő kibocsátásában az egyes iskoláink között különbségek vannak. Míg  a RGDI esetében a védés aránya 1:5, azaz közel 20 %‐os, addig a másik két iskola esetében 1:20, azaz  5‐6 %‐os. Ennek oka a képzés jellege, az iskolák eltérő indulása, a vezetői követelmények, a hallgatói  aktivitás.   Nem  kívánjuk  az  iskolák  működési  rendszerét,  elveit,  képzési  gyakorlatát,  eltérő  követelményrendszereit  befolyásolni,  azok  a  tudományos  vezetők  elvei  és  gyakorlata  szerint  működjenek tovább.   Az elemzéseink szerint a tervezési időszakban a MMTDI védési kibocsátása nőni fog, ennek arányát  nem könnyű megbecsülni, de a 1:10 arányt jelölünk meg értelmezhető célként, ami az időszak végére  (2016) elérhető.  Az  ÁJDI  esetében  szinten  ezt  a  prognózist  követhetjük,  hiszen  a  képzés  ideje  eléri  a  tudományos  teljesítmények  megjelenésének  reális  határát,  így  növekedni  fog  a  védési  kibocsátás,  ennek  aránya  1:8, 12‐14 %‐os lehet az időszak végére.  A  RGDI‐nél  az  első  nagy  hullám  (több  felvett  és  aktívabb  hallgató)  lecsengett,  csökkent  a  fokozatszerzésre való jelentkezés, így az időszak végére a védési kibocsátás 1:8 arányra csökkenhet.   Összességében az Széchenyi István Egyetem doktori iskoláinak védési kibocsátása nem fog csökkenni,  annak átstrukturálódása megtörténik az iskolák között a tervezési időszakban.    

 

 

65 

(5).2.7  A  doktori  fokozatot  szerzettek  száma  a  doktori  iskolák  törzstagjai  tudományos  pontjai  függvényében    Állam‐ és Jogtudományi Doktori  Iskola  Multidiszciplináris Műszaki  Tudományok Doktori Iskola  Regionális és Gazdaságtudományi  Doktori Iskola 

kiadott fokozatok száma összesen

törzstagok tudományos pontjai

12 

17 

7 

36 

40 

17 

Forrás: doktori.hu  Az iskolák tudományos potenciálját növelni szándékozzuk. Erősíteni fogjuk a tervezési időszakban az  MTA  doktorok  törzstagi  bevonását,  illetve  az  érett,  kutatási  tapasztalatokkal  rendelkező  PhD  fokozattal  rendelkező  vezető  oktatók  törzstagi  felterjesztését  elvégezzük.  Célunk  évente  1‐2  fővel  növelni  a  törzstagok  számát  iskolákként  (1‐3  pont/év),  ez  a  tervidőszakban  4‐8  főt  jelent  (4‐10  pont/iskola). A védési kibocsátások nagyobb ütemben növekszenek, mint a törzstagok száma, így az  Egyetem a helyzetét a többi intézményhez képest (jelenlegi szint alapján) javítani képes a tervezési  időszak végére.   (5).2.8 OTDK résztvevők és helyezettek száma  2008‐2012*  Kar/Szervezeti egység 

OTDK résztvevők száma 

OTDK helyezettek száma 

Műszaki Tudományi Kar  Kautz Gyula Közgazdaságtudományi Kar  Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar Varga Tibor Zeneművészeti Intézet  Petz Lajos Egészségtudományi és  Szociális Intézet  Összesen: 

82  26  48  11 

25  12  18  1 

0 

0 

167 

56 

* adott időszakra összesen  Forrás: Egyetemi statisztika  Az egyetemi tehetséggondozás rendszerének fejlesztését szolgáló, 2013. júliusig futó TÁMOP 4.2.2.B  konstrukció  keretében  megújításra  és  új  lendületbe  került  az  egyetemi  TMDK  mozgalom.  A  tudományos ambíciókkal rendelkező hallgatókat a korábbi TMDK‐kon már sikerrel szereplő mentorok  segítik,  illetve  oktatók  és  külsős  szakemberek  közreműködésével  felkészítést  kapnak  a  tudományos  munkára,  valamint  a  versenyeken  való  megmérettetésre.  Emellett  igyekszünk  ösztönözni  az  oktatóinkat is arra, hogy aktívan segítsék a tehetséges hallgatóikat az egyetemi TMDK‐ra, valamint az  OTDK‐ra való felkészülésben.  Mindezen  intézkedések  és  fejlesztések  hatására  a  tervezési  időszak  végére  20%‐kal  növekedjen  a  hallgatóink által az OTDK‐n elért helyezések száma. 

 

 

 

66 

(5).2.9 Pro Scientia aranyérmek száma  Kar 

Év 

darabszám 

nyertes hallgató 

Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar 

2009

1 db 

Váradi Ágnes 

Műszaki Tudományi Kar 

2011

1 db 

Pólik Zoltán 

Forrás: OTDT 

5.3   K+F és innovációs eredmények hasznosítása  (5).3.1 Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak száma  Bejelentett és bejegyzett szabadalmak/oltalmak száma  Bejelentett  szabadalmak/oltalmak száma  2009  2010  2011 1 ‐  6

Bejegyzett  szabadalmak/oltalmak száma  2009 2010 2011  ‐ ‐ ‐

Forrás: Széchenyi István Egyetem és MTMT adatbázis  Az  Egyetem  műszaki  jellegéből  adódóan  mérsékelt  a  szabadalmi  tevékenysége.  A  különböző  járműipari  kutatás‐fejlesztési  projektek,  vállalati  együttműködések  nem  igazán  kedveznek  a  szabadalmaztatásnak, hiszen a partnerek nem érdekeltek az elért eredmények iparjogi oltalmának a  megszerzésében,  az  óriási  iparági  verseny  miatt  inkább  titokban  kívánják  tartani  az  elért  eredményeiket, műszaki megoldásokat.  A TÁMOP 4.2.1. pályázati konstrukcióból létrehozott Tudásmenedzsment Központ jelentős változást  hozott  ebben  a  vonatkozásban,  hiszen  tevékenységének  eredményeképpen  2011  évben  4  szabadalom és 2 védjegy került benyújtásra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.   Az Egyetem egyértelműen ösztönözni kívánja a feltalálói és tudáshasznosító tevékenységet, aminek a  Szenátus által 2011. májusban elfogadott, aktualizált Szellemitulajdon‐kezelési Szabályzat ad keretet.  A szabályzat legfontosabb célkitűzése, hogy ösztönözze a Széchenyi István Egyetem oktatóit, kutatóit  szellemi  alkotások  létrehozására,  illetve  arra,  hogy  a  közfinanszírozású  kutatás‐fejlesztési  támogatással  megvalósított  projektek  keretében  létrejött  szellemi  alkotással  kapcsolatos,  a  jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok az Egyetemre szálljanak át.    

 

 

67 

(5).3.2 K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel  K+F+I eredmények hasznosításából  Kar/Szervezeti egység 

Széchenyi István Egyetem 

2009 

2010 

2011 

0 

0 

0 

Forrás: GMF  A TÁMOP 4.2.1.‐08/1‐2008‐0005 számú projekt keretén belül kialakított Tudásmenedzsment Központ  olyan  szolgáltatásokat  fejlesztett  ki,  amelyek  célja  egyrészt  az  egyetemi  kutatási  erőforrásokra  és  kompetenciákra támaszkodó új kutatási, innovációs és technológia transzfer lehetőségek felkutatása,  megragadása  és  megvalósításának  támogatása,  másrészt  az  egyetemi  tudásmenedzsment  folyamatok  és  információs  rendszerek  fejlesztésén,  valamint  aktív  gazdasági  és  intézményi  partnerkezelésen keresztül az egyetem regionális tudáscentrummá válásának elősegítése.  A  K+F+I  eredmények  hasznosításának  gerincét  a  Tudásmenedzsment  Központ  jelenti,  amelynek  ügyfélszolgálati  irodáját  2009‐2011  között  több  mint  30  projektkezdeményezéssel  keresték  fel.  Az  iroda  munkatársai  közel  100  iparjogvédelmi,  spin‐off  cégek  létrehozásával  kapcsolatos,  valamint  pénzügyi tanácsadást nyújtottak az érintettek számára.   A  következő  években  reális  célként  lehet  megjelölni  az  évi  2‐3  szabadalom  benyújtását  és  ezek  licenszbe  adását.  Ebből  a  tevékenységből  néhány  millió,  esetleg  10  milliós  nagyságrendű  bevétele  származhat majd az egyetemnek, ami azonban nagyban függ a kutatási eredmények színvonalától és  az eredmények iránti kereslettől.  (5).3.3. A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás‐ és technológiatranszfer szervezetek  A Tudásmenedzsment Központ   A Nyugat‐dunántúli régió meghatározó egyeteme és a térség vállalkozásainak megbízható és sokéves  tapasztalatokkal  rendelkező  együttműködési  partnere  a  Széchenyi  István  Egyetem.  Az  intézmény  folyamatosan  bővíti  tudásbázisait,  laboratóriumi  infrastruktúráját  és  kutatási  kapacitásait,  amelyet  egyre  nagyobb  mértékben  vesznek  igénybe  partnerei.  A  2009.  július  1‐jén  megalakult  Tudásmenedzsment  Központ  az  egyetem  horizontális  szolgáltató  egysége,  amelynek  szakmai  felügyeletét az általános‐ és tudományos rektorhelyettes látja el.   A Tudásmenedzsment Központ működésének fontosabb alapelvei  • Ügyfélközpontúság  és  transzparencia:  a  központ  működése  folyamatszemléletű,  a  szolgáltatásokat egységes módon nyújtja, és transzparens módon folyamatosan tájékoztatást  ad belső és külső ügyfeleknek.   • Piac‐orientáltság:  szolgáltatásai  szorosan  igazodnak  a  piaci  és  a  belső  igényekhez,  ennek  érdekében  rendszeresítetten  felméri  a  szolgáltatásaival  kapcsolatos  belső  és  külső,  piaci  igényeket, és szolgáltatásainak fejlesztéseit is erre alapozza.  • Proaktivitás:  a  központ  aktív  szerepet  vállal  a  gazdasági,  tudományos  kapcsolatok  fejlesztésében,  nem  passzívan  várja  a  megkereséseket,  hanem  azok  elébe  megy.  Aktívan  keresi,  kutatja  az  új  technológia  transzfer  és  innovációs  lehetőségeket  teremtő  együttműködéseket, elébe megy a piaci igényeknek.   

68 

A Tudásmenedzsment Központ tevékenységei  • innovatív fejlesztési ötletek vizsgálata;  • javaslattétel projektek továbbfejlesztésére, hasznosítására;  • projektek megvalósítását segítő elemzések, újdonságvizsgálatok és piackutatások elvégzése  • az egyetem tudásvagyonának, képességeinek kiadványok és adatbázisok formájában történő  bemutatása;  • tudományos rendezvények szervezése;  • hallgatók  és  oktatók,  mint  ötletgazdák  speciális  vállalkozói  és  kreatív  problémamegoldó  képzésekkel/tréningekkel való segítése;  • segítség az egyetem vállalati kapcsolatainak építésében;  • kutatási‐ és innovációs projektek generálása, partnerkapcsolatok építése;  • az  egyetemen  keletkező  szellemi  termékek  felkutatása,  abból  szellemi  termék  portfólió  kialakítása és azok hasznosításának menedzselése;  • technológia‐transzfer és tudásvállalkozások létrehozásának támogatása;  • prototípus‐  és  üzleti  modell  pályázatok  (pl.  SZE  Duó)  menedzselése  az  Egyetem  oktatói  és  hallgatói körében;  • a SZE Egyetemi Inkubátor működtetése. 

 

69