Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus
Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
[email protected]
Zajvédelem
1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak 2. A hangok érzékelése és mérése 3. A zaj élettani hatásai 4. A környezeti zaj forrásai 5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon
1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak -
Zaj – Hang (Emisszió – transzmisszió – immisszió) Szubjektivitás Hangforrás Hangteljesítmény (W) Hangintenzitás (W/m2) Hangnyomás (N/ m2 = Pa) (a hangrezgések által a rugalmas közegben keltett váltakozó nyomás – közvetlenül mérhető) - Hangszint és mértékegysége: a decibel (dB) (a hangerősségi szintek logaritmikus értéke)
2. A hangok érzékelése és mérése
A hallószerv vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 365.
A hangok érzékelése és mérése 2. - zajcsökkentő tevékenységet mérések előzik meg - számításokkal is lehet zajt meghatározni (pl.: közlekedés) - zaj mérése kizárólag elektronikus műszerekkel (mikrofon, erősítő, detektor, szűrők) -„A hangnyomásszint” - dB (A)
A hangszintmérő vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 385.
3. A zaj élettani hatásai
Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 364.
Hangjelenségek felosztása a frekvencia és a hangnyomásszint alapján Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 361.
A zaj élettani hatásai 2. - Függ a zaj erősségétől, frekvenciájától, időbeli változástól, időtartamtól - Közvetlen egészségkárosító hatások: (zajimpulzusok, frekvencia + rezgések!) A hatások négy fő csoportja Lohmann szerint: • pszichés hatások; stressz, fáradékonyság – 30 dB felett • vegetatív hatások; keringési zavarok, magas vérnyomás, fejfájásos panaszok, neurózis - 65 dB felett (vérösszetétel illetve hormonháztartás megváltoztatása) • halláskárosító hatás; (ideiglenes) hallásküszöb emelkedés; halláskárosodás - 90 dB felett • fájdalomküszöb - 120 dB (hirtelen egyszeri behatás is maradandó halláskárosodást okoz)
4. A környezeti zaj forrásai a. Közlekedési zajok • Közúti közlekedés (gépjárművek jellemzői, forgalom, útburkolat, környezet, napszak) • Kötöttpályás közlekedés (járművek jellemzői, vágányok állapota, egyéb) • Repülési és reptéri zaj (legnagyobb hangteljesítmény: gép- és hajtóműtípus)
A környezeti zaj forrásai 2. b. Ipari zajok • ipari üzemek mechanikai és
áramlástechnikai eredetű zajai • építkezések által okozott zaj
• bányászat (különösen külszíni bányászat) • (katonai tevékenységek zajhatása)
A környezeti zaj forrásai 3. c. Szabadidős tevékenységgel összefüggő • elektroakusztikai berendezések (koncertek, nagygyűlések, diszkók (halláskárosodás veszélye: walkman, discman) • sporttevékenység: technikai sportok, lövészet sportpályák, stadionok
A környezeti zaj forrásai 4. d. Egyéb zajforrások: Épületeken belül: • egyéb gépi zajforrások
(háztartási gépek: fúrógép, mosógép) • kommunális zajok (magnó, rádió, tévé, kiabálás) • + kültéri gépek (kompresszorok, fűnyírók)
5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek - Két fő csoport: műszaki megoldások, adminisztratív intézkedések - Közúti közlekedés: aktív – passzív módszerek (zajárnyékoló falak, földtöltések, csendes aszfalt, forgalomszervezés és –szabályozás) - Vasúti közlekedés (aktív, passzív zajcsökkentés, szervezési intézkedések) - Légi közlekedés (gépek aktív védelme+ zajbizonyítvány, monitoring rendszerek, légifolyosók, hajtóműpróbázó zónák kijelölése, zajgátló övezetek, forgalomszervezés,szervezetek) - Ipari zajforrások (egyéni védelem, új, zajszegény gépek, technológiák, egyedi hangszigetelés (tokok, gépalapok, idomok), határértékek, ellenőrzés) - Stratégiai zajtérképek + intézkedési tervek: mindegyikre
5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 2.
Budapest - közúti zajterhelési térkép - éjjel (2006) Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm
Budapest - közúti zajterhelési konfliktustérkép - éjjel (2006) Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm
Zajvédelmi beavatkozási módszerek - tervezési eszközök (terület- és településrendezés ill. fejlesztés, közlekedéstervezés eszközei) – pl.:ipar és lakóterületek szétválasztása - zajcsökkentés a védendő létesítmények átalakításával (- védendő létesítmények (lakó- hálószoba) tájolása; - védendő homlokzatok hanggátlásának javítása – nyílászárók réseinek tömítése – 4-5 dB, vagy három réteggel üvegezett ablak – akár 40-45 dB csökkentés is) - épületen belüli zajok csökkentése (+zenés szórakozóhelyek; iroda, táncterem, fitness klub, táncterem; szellőzés és hűtéstechnika, felvonók, vízvezetékek; általános problémák – kommunális zajok) - pl.: zajos helységek szigetelése - új épületekben – nagyobb hanggátlású falak, födémek, (léghangszigetelés) - testhangszigetelés – zajforrás és az épületszerkezet rugalmas kapcsolatának növelése (pl.: mosógép rugalmas gépalapon) - helyiségek belsejében (hangelnyelő álmennyezet, járóburkolat; zajforrás térbeli leválasztása)
Mit tehetünk mi? – A magatartás a legfontosabb - jól karbantartott saját közlekedési eszköz + viselkedés (fékezések, zene, ajtócsapkodás stb.) - szórakozóhelyek – a helytelen működtetés mellett fő gond: vendégek érkezése, távozása - szomszédsági, kommunális zajok – nem mindegy mikor, hol végzünk építkezést, kerti (fűnyírás) vagy lakóházban szerelési munkát? - légtelenített vízvezetékek; WC tartály - kutyatartás - zenehallgatás - vásárlási szempontok – vásárolt háztartási eszközök zajjellemzői
6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon
„Panasz ranglista” – A lakosság számára leginkább zavaró tevékenységek Magyarország – Reflex Környezetvédelmi Egyesület 1. 2. 3. 4. 5.
Közlekedés Diszkók, zenés szórakozóhelyek Szomszéd által keltett zörejek Közeli gyár, műhely, üzem, zaja Üzletek hűtőberendezései, benzinkutak
Tipikus települési környezetvédelmi probléma
- OECD (2000): Magyarországon a közlekedés okozta zajártalom komoly probléma. - Lakosság több mint 50 %-a magas zajszintű területen él. (65dB<) - 80%-uk számára a közúti közlekedés a legnagyobb problémát okozó zajforrás. - A vasút csak 8-10%-ot zavar. - A légi közlekedés jelenleg nem jelentős probléma! - Közúti közlekedés Zajkataszter K értéke (beavatkozásnál sorrendiséget határoz meg): K=2 L2+H (L= új tervezésű területekre előírt zajterhelési határértékhez viszonyított túllépés mértéke dB (A)-ban; H túllépéssel érintett lakások, épületek (db) )
Forrás: www.kti.hu, Közlekedéstudományi Intézet Rt. 2001
Zajvédelmi mintavételi pontok Magyarországon
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
Forrás: www.kti.hu Dr. Bite Pálné: Közlekedési zajvédelem Közlekedéstudományi Intézet Rt. ; Bp. 2000.
A forgalom nagysága a belterületi főútvonalakon (csúcsórában elhaladó járművek száma az adott keresztmetszetben) (1995-2000) 45 40 35
Buda pe s t
30
Egyé b te le pülé s e k
25 20 15 10 5
Cs úcs órá ba n e lha la dó já rműve k s zá ma (já rmű / óra )
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
1401-
1301-1400
1201-1300
1101-1200
1001-1100
901-1000
801-900
701-800
601-700
501-600
401-500
301-400
300
5001-
4501-5000
4001-4500
3501-4000
3001-3500
2501-3000
2001-2500
1501-2000
1001-1500
501-1000
201-500
0
200
Előfordulás gyakoris ága (db)
50
A vizsgált útvonalak mellett kialakuló zajterhelési szintek ( a folyamatos mérések eredményei 5 dBA-s osztályokba sorolva.) nappal 70-75 dB 14%
75-80 dB 2%
55-60 dB 60-65 dB 6% 30%
é jje l
65-70 dB 48%
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
45-50 dB 50-55 dB 70-75 dB 1% 7% 55-60 dB 10% 18% 65-70 dB 28%
60-65 dB 36%
A forgalom összetétel eltérő megoszlása
e lőfordulá s gya koris á ga
%
40 35 30 25 20
Budapes t 19952000
15 10 5
Egyéb település 1995-2000
0 -5
5-10
1015
1520
2025
2530
3035
35-
nehézjárműarány %
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
A vizsgált helyeken a zajterheléssel érintett lakosok száma 90000
érintett la kos ok s z áma
80000 70000 60000 50000
na ppa l
40000
é jje l
30000 20000 10000 0 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80
80<
zajterhelés i s zint
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
A z aj e lle ni vé de ke z é s te rve z e tt mó djai
% 60 50
1995
40
1997
30
1998
20
1999
10
2000
nem tervez
egyéb
szigetelés
funkcióváltás
ablakcsere
elköltözés
0
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
Magyarország vasúti zajemissziós térképe 1997. Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt.
A vasútvonalak zajkibocsátásának vizsgálata éjjel (számított értékek) Vas úti fő vo nalak 700 600 500 400 300 200
Vas úti me llé kvo nalak
100 1400
64-67
61-64
települé s (db)
1200
dBA
1000 800 600 400 200
vonalhos s z(km)
56<
53-56
50-53
0 <50
vonalhos s z(km)
58-61
55-58
<55
0
települé s (db)
Forrás: MÁV Rt. GK. Akusztikai Laboratórium
dBA
Az ipari (nem szolgáltató!) tevékenységből származó zajterhelés 2001. Forrás: KSH 2001.
Az ipari zajforrások vizsgálata 2001. Forrás: KVVM
A magyar zajvédelmi politika eszközei • Országos és helyi jogi szabályozás (rendeletek, szabványok, határértékek, hatáskörök) • Mérések • Zajtérképezés és intézkedési tervek • A zajvédelem országos, regionális, települési programokban való megjelenítése • Konkrét zajvédelmi beavatkozási módszerek, intézkedések, eszközök (két fő csoport: adminisztratív intézkedések és műszaki megoldások; pl.: közlekedési korlátozások, zajvédő falak) • Gazdasági eszközök • Zajcsökkentési kutatások, szolgáltatások, oktatás támogatása • Nemzetközi együttműködés • Az egyik legfontosabb: lakossági magatartás
Köszönöm a figyelmet!
A főforgalmú utak zajkibocsátási szintjei csúcsforgalmi időszakban
Előfordulás i gyakoris ág (%)
45 40 35 30 25
Budapes t
20
Egyéb település
15 10 5 0 62>
62-65
65-68
68-71
71-74
74-77
>77
Zajkibocs átás i s zint (dBA)
Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság