This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) M egjelenik m inden hónap 10-ikén, le g alá b b is 37* n ag y ny olezad rét
ívnyi
TERMÉSZETTUDOMÁNYI
KÖZLÖNY.
ta r ta lo m m a l; idő n ként szövegközi á b rá k k a l illu sztrá lv a.
XXYI. KÖTET.
H AV I
F O L Y Ó I R A T
K Ö Z ÉR D EK Ű IS M E R E T E K T E R JE S Z T É S É R E .
1894. AUGUSZTUS
E
fo ly ó ira to t
a
tá r s u l a t ta g ja i
az
év d ij fe jé b e n k a p já k ;
nem
ta g o k
r é s z é r e a P ó tf ü z e te k k e l e g y ü tt elő fizetési á r a 6 forint*
300. FÜZET.
A r o v a r o k é s r o k o n a ik , m i n t a b e t e g s é g e k t e r je s z tő i. A legu tób bi évek term észettudom ányi búvárlatai közt ig e n érde kes és fontos szerepet játszanak azok, a m ely ek a b ete g sé g e k csirái nak elterjesztésére vonatkoznak. A m ikroszervezetek igen sok m indenféle úton-módon ju th at nak el czélpontjaikhoz. A b etegséggerjesztők szállító eszközei közt a szél, a por, a víz, a hajók, vasutak, de a m ellett az élő állatok is első h elyen em lítendők. A b ete g házi szarvasmarhától, ennek húsa és teje révén különféle bajok ragadhatnak át az emberre. D e h o g y az izeit lábú állatok , (rovarok, kullancsok stb.) m ilyen hatalmas terjesztői lehetnek a legveszed elm eseb b állati és emberi b eteg ségek n ek ,.ezt valószinűleg m ég csak ezután fogják egész v a ló ságában felismerni. A leg y ek re már rá van bizonyítva, h o g y például a kolera baczillusát hosszabb id eig elhordhatják testükben, a nélkül h o g y nekik v a g y a baczillusnak valam i baja történnék. A z ember azután, körül lévén v év e a leg y ek tő l, tőlük igen könnyen m egkaphatja a halálos nyavalyát. Feltűnő dolog, h o g y ott, a hol nem a v ízvezeték ek ben rejlik a baj csirája, a kolera jobbára akkor szokott mint járvány megszűnni, mikor a késő őszi h id eg idő beálltával a le g y e k is eltűn nek ; a hol ellenben az ivóvíz, a v ízvezeték van fertőzve, ott a k em én y téli hid egb en is folytatódik a vész. Az a tény, h o g y a házi lé g y n e k ilyen veszedelm es szerepe van, késztette a fiumei tengerészeti h a tóságot arra, h o g y a martinschizzai vesztegintézetben épen a le g y e k ellen ig en erélyesen intézkedjék. A z említett intézetben u g y a n is az ablakok és e g y é b n yílások szúnyoghálóforma szövettel vannak elzárva, az ápolók m in d egyik én ek p ed ig lepkehálója van, m ellyel a h ely iség b e esetleg betévedő minden le g y e t m e g fo g ; és szigorúan felelős azért, h o g y a reábízott szobákban egyetlen e g y lé g y se le g y e n található. Ez ig en h ely es intézkedés, mert az olyan vesztegintézet, m elyből és m elybe a le g y e k szabadon T e rm észettu d o m án y i K özlön y. X X V I. k ö te t. 1894.
26
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
402
SAJÓ KÁROLY
ki- és bejárhatnak, tulajdonképen nem tekinthető v a ló sá g g a l elkülö nítettnek. E nnek a révén közel áll az a gyan ú is, h o g y az emberen v a g y állatokon élősködő e g y é b izeit lábú állatok is terjesztői lehetnek a b eteg ség ek n ek . A »M edical R ecord« 1892 szeptem ber 17-iki számá ban Dr. D e w é v r e az á g y i poloskára olvassa rá, h o g y az emberi életre is veszedelm es. E d d ig csak kellem etlennek ta rto ttu k ; azt, h o g y halál okává is válhatik, senki sem hitte róla. D e w é v r e-nek e g y fiatal em bernél akadt dolga, ki ugyanabban az ágyb an hált, a m ely ben tuberkulózisban szenvedett bátyja k evéssel előbb m eghalt. A lakást eg észen fertőtlenítették u gyan, de az á g y valahogyan kikerülte ezt a kezelést. M ivel az em lített fiatal em ber poloskacsipésről panasz kodott, D ew év re kereste és m eg is találta az apró vérszopókat, m e ly e k et azután bakteriológikus vizsgálatnak is alávetett. A mikroszkopi kus v izsgálat alkalm ával m eggyőződ ött a felől, hogy a poloskák tele vannak a gümökór baczillusaival. K éső b b kísérletet is tett ebben az irányban, o ly módon, h o g y eg észség es, ép poloskákat érintkezésbe juttatott güm őkóros b eteg ek k ö p e té v e l; néhány hét múlva azután u g yanezek b ől a p olosk ák ból egészen tökéletes kultúráit készíthette a tuberkulózis baczillusának. Ez a pár tén y is a m ellett szól, h o g y a bakteriológiának és az eg észség tan n a k e téren m é g sok érdekes fölfedezni valója l e s z ; de a leg m eg lep ő b b adatokat az a nem rég alaposan áttanulmányozott am erikai á lla tb eteg ség szolgáltatja, m elyet ott tex a si láznak n e veznek. A tex a si láz
m arhapestisnek tartott betegséggel. Á m de az északam erikai n a g y U nió déli államaiban a vész az ottani bennszülött szarvasmarhában alig szokott jelentékeny áldoza tokat követelni, mert az ottani marhaállom ány ezzel a rettentő b e te g s é g g e l szem ben majdnem egészen immúnis. A n nál borzasztóbb pusztításokat okoz azonban az északi álla m ok azon helyein, a h ová a déli állam okból importáltak szarvasmarhát. A z északi állam okból a déliekbe szállított szarvasmarha p ed ig majdnem mind elpusztul ettől a vésztől. A szóban forgó tá r g y teljesebb m egvilágítása v égett ki kell terjeszkednem ennek a b ete g ség n ek kissé részletesebb ism erte tésére.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A RO VAR-FÉLÉK MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
403
A tex a si láz nem csak T e x a s államban, hanem az U n ió déli államainak n a g y részében állandóan honos és az í g y permanensen inficziált terület északi határa a 37. szélesség i fokig- terjed, k iv év e az E gyesült-Á llam ok leg k eletib b lejtőit, hol felhatol a 38— 39. szé lességi fok ig is. E bbe a területbe egészen , b e le e sn e k : Dél-Carolina, Georgia, Florida, Alabam a, Mississippi, Arkansas, L ouisiana és az indián territórium. Csak részben esnek b e l e : V irginia, E.-Carolina, Tenijessee, Oklahoma és T exas. A vészt első izben 1796-ban konstatálták tök életes h atározottság gal, mikor Dél-Carolinából e g y szarvasmarha-csordát P ennsylvániába hajtottak és itt a vész — különösen L ancaster cqunty-ban, de e g y é h helyeken is — kitört. Dr. P e a s e már akkor ezt a b e te g s é g e t e g y e nesen a felhajtott délvidéki marhának tulajdonította, noha ez maga a bajnak sem m i nyomát sem m utatta , és a fe lh a jto tt dél-.carolinai állat
tok egytől-egyig egészségesek m aradtak. Az E gyesült-Á llam ok korm ányának figyelm ét n a g y o b b m érték ben 1868-ban vonta magára. E kkor t. i. Texasból juniusban Illinois- és Indianába szállítottak szarvasmarhát és az utóbbi h ely ek en a vész rettentő pusztítást vitt v ég b e. Ettől az esettől kapta a b e te g s é g a »texasi láz« nevet. A texasi láz az északvidéki szarvasmarhára csak u gyan a le g veszedelm esebb járványok e g y ik e , mert az állandóan fertőzött terület ről északra fekvő vidékeken honos szarvasm arhának v a g y 90% -a fogékon y iránta és a m eg b eteg ed ettek közül a nyári hónapokban többnyire 90— 100u/0 (de legaláb b is 75%) szokott elhullani. A m egg y ó g y u lá s tehát a ritka esetek közé tartozik. Épen ilyen arányúr veszteségek érték azokat a gazdákat, a kik délvidéki birtokaikra északról szerezték be a m arhaállományt. Mielőtt a b ete g sé g csodálatos és hosszú id eig titokszerű viszo nyaira térnék át, m egem lítem pár szóval a főbb szim ptóm ákat és a b ete g ség kontágiumát. 1. A tex a si lázban szenvedő állat hőm érséklete 4 0 7 — 4 2-2 C°-ra emelkedik. 2. A vizelet vérvörös (Haemoglobinuria). Ez a vörös szín nem" onnan van, h o g y a vér m aga m e g y bele a v esékb e és innen a v ize letbe, hanem onnan, h o g y a k óran yag által szétrom bolódott vértestecsk ék vörösre festő an y a g a -— a haem oglobin — oldat alakjá ban szűrődik át a vizeletbe. • ' 3. A vér ritka , vagyis a vértestecskék szám a n a gyon m eg fo g y . Ez nagyon fontos szimptóma, mert a. többi szarvasm arha-betegségnél ■ 26*
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
SAJÓ KÁROLY
404
a vértestecskék ilyen m értékű csökkenése nem szokott előfordulni. A zonkívül ez a szimptóm a a legállandóbb és sohasem hiányzik. M íg az eg é szség e s szarvasmarha vérének e g y köbm illim éteijében kerek szám m al 6 millió v értestecsk e szokott lenni (néha azonban felszáll 8 millióra, ősszel p ed ig 5 sőt ötödfél millióra apad), addig a texasi lázban a vértestecsk ék szám a annyira lefo gy , h o g y e g y köbmilliméter vérben csak 2 ]/2> sőt 1 ]/2 millió marad belőlük. 4. D ag a d t lép és dagadt, sárgás máj. A te x a si láznak nyáron heves , ősszel p edig enyhébb alakja szokott
mutatkozni. A tex a si láz vérbetegség , és csak másodsorban a lépnek, máj nak, vesék n ek baja; és az újabb nagyszám ú mikroszkopikus v izsg á latok k étségtelen n é tették, h o g y ú g y a heves, mint az enyhe term é szetű betegségform ánál mikro paraziták szerepelnek. A b e te g s é g h ev es alakjánál szereplő mikroparaziták 500— 1000szeres n agyításnál válnak láthatókká és minden eddigi pathogén parazitától jelenték en yen elütnek. T udom ányos nevük Pyrosoma bigeminum , és nem csak új fajt, hanem új génuszt is képviselnek. Ez a mikroparazita faj a v értestecsk ék belsejében található, m ég p ed ig kettesével (innen bigeminum). A k ét ikertest eg y m á s m ellett m utat kozik a vértestecskében, és mindkettő körtealakú (innen a Pyorosoma, körteforma, név). A betegség enyhe fo rm á já n á l apróbb és gömbalakú mikroparaziták m utatkoznak és a vértestecskéknek általában 5— io°/0-a mutatkozik ilyenkor fertőzöttnek. H o g y a kétféle mikroorganizmus tulajdonképen e g y fajnak két formája, az az eddigi m eg fig y elések alapján több, mint valószínű. Az 1889 óta történt pontos és n a g y számú m eg fig y elések m egállapítot ták, h o g y a b e te g s é g akút kitörése után életben maradt és m e g g y ó g y u lt állatok m ásfél v a g y k ét hónap m úlva úgyszólván m indig visszaesnek a betegség enyhébb form ájába , mikor is az em lített g öm b forma paraziták jelentkeznek. H o g y ez nem valam i újabb fertőzés nek a következm énye, az már a visszaesés szabályszerű beálltából is következtethető. E gyébiránt e g y specziális eset, m elyet itt nem tár g y a lo k részletesebben, 1892-ben direkt bizonyítékot is szolgáltatott ebben az irányban. Már az eddigiekből is látható, h o g y a tex a si láznak nem valódi baktériumok az okai, hanem azok közé a mikroorganizmusok közé tartoznak, a m elyeket »in t rag lob ulár parazitákénak. nevezünk, v a g y is a m ely ek a vértestecskék belsejében élösködnek. M ellesleg le g y e n szabad itt m egem lítenem , h o g y L a v e r i a n fölfedezése révén már 1881 óta tudjuk, h o g y az emberi m alária szin
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A ROV AR-FÉLÉK MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
405
tén ilyen — a v értestecsk ék belsejében élősködő — lén yek től szár mazik, m elyek Plasmodium m alariae M. et C. n evet kaptak. H asonló életmódú paraziták a k étéltű ek és csúszóm ászók vértestecskéiben konstatált H aem ogregarinák és a madarak vérében talált Haemoproteusok is. A zonban a tex a si láz parazitája a fönnebbiek m indegyikétől elüt és morfológia tekintetében az eddig ism ertekkel szem ben unikum nak tekinthető. H o g y csakugyan a Pyrosoma bigeminum a tex a si láz valódi okozója, az k étség telen már azért is, mert 1886-tól kezdve 14 ily en járvány alkalm ával vizsgálták m e g a b e te g állatok vérét és a Pyrosomát m indannyiszor kim utatták benne. D e direkt bizonyítékokat is szolgáltattak a vérbe való sikerült beoltások is, m elyektől az e g é sz sé g e s állatok m egkap ták a tex a si lázat. Ez a vész m aga hosszú időn át m egfejthetetlen talány gyan ánt állott a szakértők előtt. O lyan sok csodálatos és titokszerű körül m énnyel járt együtt, h o g y a szaktudom ány találék on yságát csak u gyan n a g y próbára tette. Csak a következő furcsaságokat említem, m elyek n ek figyelm es elolvasására kérem érdeklődő tagtársainkat. 1. Az állandóan inficziált délvidéki területeken az ott honos marha a lig szenved valam it a bajtól. 2. H a a délvidéki marhát, m ely m aga sohasem volt észrevehető módon b eteg, teljesen ép eg észség b en hajtják az északi államokba, akkor ez utóbbi h elyek en az itteni szarvasmarha m egbetegszik , a m eg b eteg ed ettek majdnem mind elhullanak, m íg a déliek , melyek a
bajt felhozták, maguk egészségesek maradnak. 3. A déli szarvasmarha csak a melegebb évszakban terjeszti a bajt. A tél legszigorúbb hónapjaiban felhozott déli marha semmi vészt sem terjeszt m aga után, sem akkor, sem később. 4. A délről felhajtott marha, ha hosszabb ideig, több héten át terelik észak felé, a vészmentes területen hajtva, 3 —4 hét m úlva maga elveszti fertőző tulajdonságát. D e a legelők , melyeken keresztül hajtot ták , a vész á lta l jó v a l hosszabb ideig (3— 6 hétig is) fertőzöttek m arad
nak, és a ráju k hajtott északvidéki marha csupán az illető legelőkön m egkapja a vészt akkor , m ikor az azokon áthajtott d é li állatok maguk már elvesztették fertőző tulajdonságukat. 5. A z északvidéki marha a déliek által járt leg elő n 30 nap leforgása előtt nem b etegszik m eg, illetve nem hull e l ; sőt néha csak 50— 60 nap múlva. É s ha a délről érkező csorda az északiakkal egy egész héten át össze van is keveredve , de ez utóbbiakat két hét
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
SAJÓ KÁROLY
406
leforgása előtt máshová terelik, olyan helyre, melyen a déliek nem j á r tak, akkor az északiak, daczára a déliekkel való hosszabb együttélésnek , nem betegszenek meg. D e ha két-három hét m úlva kerülnek vissza a déliektől elhagyott legelőkre, akkor m ár megbetegszenek és nagyrészt e l is hullanak. 6. A m e g b e teg e d e tt északvidéki marha csak kivételesen plán tálja át a bajt olyan társaira, m ely ek nem e g y legelőn voltak v e l e ; m é g akkor sem, ha közöttük pusztul e l ; illetve ilyenkor épen leg
ritkábban. M indezek a viszon yok és tapasztalatok valóbán furcsák és hoz zájuk hasonlókat ed d ig talán sem m iféle m ás b eteg ség n él nem fig y el tek m eg . A n n y i azonban kitűnt belőlük, h o g y nem is annyira m aga a déli szarvasmarha fertőzi az északi állatokat, hanem az a terület,
melyen a d é li keresztülment. *
%
*
A legutóbbi néhány év teljes vilá g o ssá g o t derített ezekre az összes csodálatos dolgokra. A ki a term észetben működő organikus g ép ezet eg y m á sb a fogadzó apró és n a g y kerekei, a titkos, néha igen parányi rúgók leírásai iránt érdeklődik, érdekesebb fejezetre ritkán akad, mint arra, m elynek a szóban forgó jelen ség ek alkotják tárgyát. N é g y éven át folytatott nagyszabású kísérletek és tanulm ányok révén most már a baj átplántálása, ennek útjai és föltételei a l e g term észetesebb, de egyszersm ind leg m eg lep ő b b módon m eg van nak fejtve. E zek a kísérletek, m elyek et az E gyesült-Á llam ok földm ívelési kormányának á lla t-eg észség ü g y i o sztálya W ashington közelében hajtott végre, és a m elyeket rövid idő előtt e g y teijedelm es kötetben tettek közzé, ig en n a g y áldozatokkal já r ta k ; mert a fertőzésnek alávetett északvidéki szarvasmarha, ha leg zsen g éb b borjúkorán már túl volt, nagyrészt elhullott a te x a si láztól. A m arhatenyésztők már régen abban a gyanúban éltek, h o g y a déli államokban honos marhakullancsnak (Ixodes bovis — Boophilus bovis R iley ) ezzel a b e te g s é g g e l valam i összefüggésben kell állania. D e a vhogyan « k érdése seh o g y sem akart tisztá zód n i; mígnem a
legutóbbi négy év a la tt végre mégis csak a marhakullancs bizonyult be a b aj egyedü li átplántálójának! Bárm ilyen h ih etetlennek látszik is ez az állítás, m égis minden k étség en kivü l h ely ezett faktumot fejez ki. A z említett kullancsfaj nősténye, ha tele van p etékkel, a szarvasmarháról leejti m agát a földre és itt tojja le petéit. A p eték 20— 45
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A ROV AR-FÉLÉK, MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
4O7
nap alatt kelnek ki, a szerint a m ilyen a hőm érséklet. A k ikelt kis kullancsok, ha szarvasmarha jár felettük, erre rámásznak, k ét további hét alatt érettek a párzásra, és a nőstény párzás után 7— 9 napra nagyra duzzadva ismét peterakásra éretten esik le a marháról. Az egész kifejlődési időszak tehát 41— 68 napra terjed. A kísérletek, m ely ek alapján a kullancs és a tex a si láz közt való ö sszefüggést m egállapították, 1889 nyarán kezdődtek és azóta évről évre folytatódtak. 1889 junius 25-ikén erre a czélra Carolinából, a tex a si láz állandó hazájához tartozó területről való hét darab szarvasmarhát Új-Bernben hajóra tettek és ezek junius 2 7-ikén W ash in gton b e érkeztek. V alam ennyin voltak kullancsok, m é g p ed ig a kifejlődés különböző stádiumaiban. A kísérleti területet több parczellára osztották fel, m elyek m eg felelő közök által voltak egym ástól elválasztva. A felszállított és különben eg észség esek n ek mutatkozó délvidéki szarvasmarhákból n é g y darabot — m elyek mind kullancsosak voltak — m ég aznap az e g y ik parczellára h elyeztek és ott h a g y tá k őket augusztus 17-ikéig. Junius 27-ikétől kezdve, különböző napokon, egész október 19-ikéig, összesen 14 darab északvidéki szarvasmarhát bocsátot tak ugyanarra a területre, m ég p ed ig ú g y , h o g y közülök nyolczat augusztus 20-ikától kezdve, tehát a délvidéki marha eltávolítása után , hajtottak oda. A 14 darab marha, egyet kivéve , m ind megkapta a betegséget, és 10 darab — tehát y6'8°l„ — elhullott belőlük. A z az e g y darab, m ely nem kapta m e g a bajt, október 19-ikén hajtódott a kísérleti területre, tehát már k ét hónappal a d élvidékiek eltávolí tása után. Az az állat, m ely előtte (szeptember 30-ikán) helyeztetett oda, m ég beleesett a tex a si lázba és el is pusztult. A kísérlet bebizonyította, h o g y a délvidéki marha az illető föld területet té n y leg fertőzte, és hogy a fertözöttség eltávolításuk után
még m ásfél hónapig tartott. E g y másik parczellára három darab olyan délvidéki marhát tereltek, m elyekről kézzel gondosan leszedték a kullancsokat, m é g p ed ig több héten át több izben, m indaddig m íg e g y kullancs sem v olt már rajtuk látható. Ekkor azután (julius 2 3-ikán) n é g y darab észak vidéki szarvasmarhát eresztettek hozzájuk ugyanarra a parczellára. Ezen a területen szeptember 6-ikáig , tehát m ajdnem hat héten át ,
az északvidéki marhák közt egy tex a si lázeset sem mutatkozott. Ez által bebizonyult, h o g y a déli eredetű marháról csak u gyan csak a kullancsok k özvetítése révén ragadhat át a b a j ; kullancsok
jelen nem létében pedig a tex a si láz nem plántálódhatik át, ha m indj á r t együtt legel is a kétféle szártnazású szarvasmarha.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
408
SAJÓ KÁROLY
U g y a n a z év szeptemberében m é g e g y kisérletsorozat ment végbe, ugyanazzal az eredm énnyel, csa k h o g y a b e te g sé g i esetek nem voltak már olyan súlyosak. Ez annak is tulajdonítható, h o g y akkor a legelőn már sokkal k evesebb kullancs akadt. Á ltalában p ed ig a későbbi évek kísérletei is azt bizonyították, h o g y m inél több az átplántáló kullancs, annál súlyosabbak szoktak lenni a b e te g sé g i esetek. U g y a n a k k o r azonban e g y harmadik parczellán más irányú érde k es kísérlet is történt. Ide tu d n iillik nem is hajtottak délvidéki mar hát, hanem nehány száz fe ln ő tt kullancsot szórtak e l a legelőre, m e ly e k e t szeptem ber g-ikén és io-ik én Észak-Carolina államban g y ű j töttek. A z erre a területre hajtott, n é g y darab északi eredetű marha közül három m egkap ta a b ete g ség et, a mi m ég kézzelfoghatóbban bizonyította be azt, h o g y a kullancsok a vész terjesztői. 1890-ben a kísérletek részben u g y an ily en irányban folytatódtak, és az előbbi év eredm ényei további m egerősítést nyertek velők. D e újabb nevezetes adatok is kerültek napfényre. A d d ig ugyanis azt tartották, h o g y a kullancsok, m ely ek a délvidéki állat vérét szív ták, a leg e lő t olyanformán fertőzik, h o g y a feloszló testükből kiszaba duló k óran yag a m eg ev ett fű révén kerül az állat gyom rába és íg y fertőzi m eg. A kísérletek azonban ezt a nézetet egészen halomra döntötték. Már előbb is feltűnt, h o g y azok az északvidéki marhák, m e ly e ket mindjárt kezdetben hajtottak a déli marha közé v a g y csupán a kullancsos területre, csak 5 0 — 6 0 nap m úlva hullottak e l ; m íg ellen ben azok, m ely ek jóval későbben, például 3 0 — 4 0 nappal utóbb kerül tek oda, már 15— 25 nap m úlva elhullottak. Vagyis más szóval: az
ugyanarra az inficziált területre különböző időközökben bocsátott álla tok m ajdnem m ind egyszerre betegedtek meg , illetve egyszerre hullot tak el. A különböző időközökben oda terelt állatok m eg b eteg ed ési és elhullási idejének ez az összeesése nem volt m ásképen m egm agyaráz ható, mint ú g y , hogy a lehulló anyák petéiből kikelő kullancsivadék terje szti a bajt, fe r tő z i a marhát. A m eddig tehát a délvidéki marhá ról lehulló k ullancsanyák petéi ki nem kelnek, (a mihez, m iként láttuk, az uralkodó hőmérséklet szerint 20— 45 nap kell), addig az illető
legelők nem is veszedelmesek. E zt a felfogást a kísérletek fényesen igazolták. M ég 1890 őszén istállóba h ely eztek e g y e g y év es üszőt, és augusztus 14-ikétől kezdve kizárólag csak a laboratóriumban, ü veged én yek b en frissen kiköltött fiatal kullancsokat tették rája. M egfelelő idő m úlva ez az állat is b eleesett a tex a si lázba. Szeptem berben m ég három más szarvas
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A ROVAR-FÉLÉK, MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
409
marhával ism ételték u gyan ezt a kísérletet, és mind a három nem csak m egb eteged ett, hanem el is hullott. í g y tehát minden k étsé g et kizáró módon bebizonyult, h o g y a vész csirái nem a legelő fü v év e l kerülnek a szarvasmarha gyom rába ,
hanem hogy az anyakullancsok testébe a marha vérével beszívott mikroparaziták átmennek a kullancs petéjébe és a petéből kikelő kullancsálczákba , és ez alatt az idő a la tt m egtartva virulencziájókat, a fiatal kullancsok szúrásai alkalm ával ju tn a k ism ét be — a bőrön keresztül — a szarvasmarha vérébe. Ez a n evezetes fölfedezés egyszerre sok olyan jelen ség et m a g y a rázott m eg, m elyek eddig a m egfejthetetlen titokszerűség leplébevoltak burkolva. í g y többi közt azt is, h o g y az eg y e n e sen délről jövő állatok kezdetben akár k ét h étig is együ tt élhetnek az észak vidékivel és m égsem esnek bele a te x a si m arhavészbe, ha k ét hét leforgása előtt ism ét elkülönítik tőlük. L egaláb b is ennyi időre van u gyanis szükség, h o g y a délről felhurczolt kullancs-anyák p etéi k ik el jenek. Ez m agyarázza m e g azt is, h o g y a fertőzött legelőre k ét h ét tel később terelt szarvasmarha ugyanakkor b eteg szik m eg, mint az, a m elyet mindjárt kezdetben eresztettek oda. A fönnebbiek továbbá m egértetik velünk azt is, h o g y a több héten át (nem fertőzött terü leten) lábon felfelé hajtott déli állatok miért veszítik el útközben fertőző tulajdonságaikat ? Azért, mert útközben valam ennyi kullancs an ya m egérik rajtuk és ennélfogva lehull róluk. A fönnebbiekhez hasonló kísérletek folytatódtak 1891 és 1892ben is, m elyek mind a leg n a g y o b b preczizióval bizonyították be újból és újból a fönnebbi tényeket. M ellesleg kiderült az is, hog3r télen át, fűtött h elyiségb en a vész (laboratóriumban kiköltött kullancs-álczákkal) épen ú g y terjeszthető, mint n y á r o n ; továbbá, h o g y az egészen fiatal borjúk sokkal könnyebben keresztül esnek a bajon, mint az idősebbek. És a k ísérletek statisztikája is a m ellett tanúskodott, h o g y az északi államok szarvasm arháinak 90— 95°/0-a fo g ék o n y e marhavész iránt. A kísérletezők m é g en n yivel sem elég ed tek m eg. Pontosabb és biztosabb módon m e g akartak győződni a felől, vájjon a szájon és a gyom ron át nem történik-e fertőzés ? Ez okból több nem immúnis állatnak részint nagyszám ú (v a g y 2000 darab) felnőtt kullancsot, részint kullancspetéket, részint fiatal kullancsot adtak b e a táplálék kal. D e sem az íg y , sem a fertőzött leg e lő k fü vével etetett marha példányok nem mutatták a b e te g s é g sem mi nyom át. A fiatal kullancsok szétzúzása és sterilizált lepárolt vízben való felkavarása útján kapott barnás folyadék m ég a marha ereibe befecsk en dezve sem gerjesztett texasi lázat. Ez utóbbi n eg a tív eredm ény tulajdonképen nem m a g y a
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
4
io
SAJÓ KÁROLY
rázható m é g m eg és azt mutatja, h o g y a te x a si láz mikroparazitájának életföltételei m ég nincsenek egészen földerítve. M ivel a tex a si láz a kullancsokkal áll összeköttetésben, na g y o n term észetes, h o g y a b e te g sé g földrajzi elterjedésének, a vész állandó hazája határainak is az Ixodes (Boophilus) bovis nevű kullancs faj földrajzi elteijed ésétől kell függeniök. N oha ez a priori majdnem biztos, m indam ellett hiányzanak m é g az illető kullancsfajra von at kozó földrajzi, faunisztikus adatok. M ég e g y érdekes jelen ség m egm agyarázásával tartozunk. T öbb izben m egfigyelték , h o g y ha az északi marhák közül egyikét-m ásikát m ásfelé terelték, és ú j tartózkodási helyén ütött k i rajta a vész és
ebben el is pusztult, a többi, vele együ tt legelt vagy egy helyen tar tott állatok nem fertőződtek tőle. Ez onnan m agyarázható, h o g y az ilyen elhullott állattal eg y ü tt a rajta levő kullancsok is éretlenül pusztulnak el, a nélkül, h o g y p eték et fejleszthetnének. F élérett álla potban u g y a n is nem vándorolnak, nem másznak e g y ik állatról a másikra. E bből a tényb ől származott az amerikai gazdáknak az a mondása, h o g y a tex a si lázat a b e te g állat nem terjeszti, hanem csak az eg észség es. A fönnebbiekből már most az látható, h o g y a déli államokban honos marha vérében hordja a tex a si láz parazitáját, a Pyrosoma bigem inum ot; de ez m agában v év e m é g nem volna veszedelm es do log, mert a vész nem szokott direkt módon állatról állatra átragadn i; hanem csak a kullancsok k özvetítése útján. A délvidéki állat tehát csakis akkor tekinthető fertőző term észetűnek, ha kullancsok van nak rajta. H o g y p ed ig a déli állam okban honos szarvasmarha-állományban a te x a si láz nem szokott n a g y pusztítást okozni, ennek oka abban rejlik, h o g y ott a borjúk ig en zsenge korukban esnek át a b eteg ség en . A tapasztalat és kísérlet u gyan is azt igazolta, h o g y ilyen zsen g e korban a baj többnyire en yh e természetű, sőt sokszor v a g y többnyire el is kerüli az em berek figyelm ét. Á m de ha az állat eg y szer keresztül esett a b eteg ség en , beoltottnak és immunis nak tekinthető a vésszel szemben. A kullancsok később folyton újra és újra fertőzik u gyan, sőt a Pyrosoma állandóan benn van a véré ben, de ez azután már nem alterálja eg é szség i állapotát. A te x a si láz az am erikai szakértők szerint nem szorítkozik kizárólag az E gyesült-Á llam okra. V alószínűnek tartják, h o g y a föld göm b e g y é b részeiben is előfordul, de term észetesen más nevek alatt. í g y például azt hiszik, h o g y az A frika déli vég én , a Fokgyarm a ton, »vörös vizelés«-nek (red xvater) nevezett marhavész a tex a si láz
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
A ROVAR-FÉLÉK, MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
411
zal azonos. U g y a n e z mondható a K aukázusban »Csihir« n év alatt szereplő b eteg ség rő l is. R án k nézve azonban a w ashingtoni szakértőknek különösen az a vélem énye érdekes és fontos, hogy egy , a m i szomszédságunkban,
Oláhországban, kivá lt az igás ökrök közt pusztító já rv á n y , m elyet B a b e s V i k t o r szerint a valódi m arhapestissel szoktak összetévesz teni, szintén nem más, m int az am erikai tex a si láz. Erre az ered ményre B a b é s-nek k ét közlem énye* révén jutottak, s azok alapján íg y n y ila tk o z n a k : »Nehéz d olog attól a követk eztetéstől elzárkózni, h ogy ez a (romániai) b e te g s é g a tex a si lázzal azonos.« £
*
*
A fönnebbi érdekes adatok alapján a védekezési eljárást, le g alább e g y irányban, valószínűleg m aga az olvasó is ki fogja találni. Mióta a baj okát és terjedési módját ismerjük, ez valóban a l e g egyszerűbb dolgok közé tartozik. A z egészn ek az az alapja, h o g y tulajdonképen csak a kullancs veszedelm es. H a tehát a déli állam okból az északiakba felszállított szarvasmarha fertőző tulajdonságát m eg akarjá,k szüntetni, a kullancsok tól kell őket m egszabadítani. Ez történhetnék u gyan kézzel is, v a g y kullancsirtó szerek használata m e lle tt; azonban az ilyen eljárás roppant pontosságot k övetel, mert ha csak e g y kullancs-anya maradna is az importált állaton — tekin tve azt, h o g y e g y an ya 2000 petét rakhat — már is n a g y szeren csétlen ség szárm azhatnék belőle. E h elyett a n a g y U nió állatpathológusai azt hozzák javaslatba, a mi valóban legczélszerűbb és ú gyszólván önm agától k ín á lk o z ik :
hogy az im portált állatot egymás után több elkülönített és körül kerített parczellán tartsák. A z első körülzárt területen maradnának v a g y k ét h étig, a másodikon és e se tleg harmadikon is u gyanenn yi ideig. Mikor már a harmadik földrészleten is két h étig voltak, kullancsoktól m ente seknek, ennek folytán nem fertőzőknek, tehát veszélytelen ek n ek tekinthetők. Ennek a véd ek ezési m ódnak alapja igen könnyen érthető. Az illető marhán u gyan is rendesen különböző korú és íg y különböző n agyságú kullancsok vannak, m elyek nem mind egyszerre érnek meg. A z első parczellán lehullanak róluk a legkorábban m egérett kullancsok. D e mielőtt ezek p etéi kikelhetnének, a marhát már *
D ie A e tio lo g ie
dér
s e u c h e n h a f te n H a m o g l o b i n u r i e d e s R i n d e s . A r c h í v fiir p a t h .
A n a t. u . P h y s io lo g ie . C V X . ( J a n . 1 8 8 9 .) 8 1 .
1. — V e r h a n d l u n g e n d . X . in te r n a t. m e d iz in . 1.
C o n g re sse s (1 8 9 0 ). I I . D r i t t e A b t h e i l . 1 0 4 — 1 0 8 .
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
412
A RO V A R -FÉ L ÉK , MINT A BETEGSÉGEK TERJESZTŐI.
átterelik a m ásodik parczellára, hol a később érettségre jutó kullancs példán yok h agyják el őket. És m ielőtt ezek p etéi kikelhetnének, már ism ét tovább, a harm adik parczellára van terelve a marhaállomány és í g y ok vetetlen ül mejgszabadul valam ennyi kullancstól. Újak (fiatalok) p ed ig nem m ászhatnak rája, mert m ielőtt petéikből kikelnének, a marha már el van terelve az illető területről. M agától értetik, h o g y áz ilyen parczellákra ugyanabban az évb en nem szabad többé szarvasmarhát hajtani, hanem csak juhokat v a g y lovakat, m ely ek a tapasztalás szerint nem fogékon yak a texasi láz iránt. N em oly egyszerű persze a megfordított kérdés, ha t. i. az északi eredetű marhát a déli állam okba akaiják terelni. Itt seg ítsé g ü l hívható az a tény, h o g y zsen ge korában a b ete g ség igen enyhe formáján m e g y át a borjú. Ilyenkor k ell tehát leszállítani, v a g y pe d ig előbb kullancsokkal, kivált a hűvösebb őszi hónapokban, beoltatni. És m ivel egy részt az őszi hűvösebb hónapokban a bajon többnyire könnyebben átesik a feln ő tt állat is, másrészt p ed ig a kísérletek szerint két enyhe kitörése a bajnak im m unissá teszi a heves rohamok ellen , ennek az ism eretnek felhasználása és íg y kullancsok által való m egfelelő beoltások révén a n agyob b veszteségek m ég a felnőtt állatoknak délre való szállításánál is elkerülhetők lesznek. A fönnebbi tén y ek k el a term észettudom ányi búvárkodásnak új fejezete nyílik m eg, m elyn ek eddigi úttörő néhány adata is olyan roppant fontosságú, h o g y rövid idő leforgása alatt az idevágó vizs gálatok és kísérletek egész töm egére lehetünk elkészülve. S
a jó
K
ároly.
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47
