TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. K IA D JA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY. HAVI F O L Y Ó I R A T KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

K IA D JA

A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.

S z il y

K álm án

K Ö ZR EM Ű K Ö D ÉSÉV EL S Z ER K ES ZT ETT ÉK :

C sopey

L á s z ló ,

E n tz

G éza, P a s z la v s z k y

W a rth a

Jó z se f

V in c z e .

H Ú S Z ÖNKI L E N C Z E D I K K Ö TET .

3 2 9 — 34O.

I9 6

F Ü Z E T É S XT.— I.X IV . P Ó T F Ü Z E T

R A J Z Z A L É S S Z Í N E S M Ű r .A P P A I , .

BUDAPEST. K IR . MA GY. T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I T Á R S U L A T . ^Budapest, V II., Erzsébet-körűt 1. szám, I. emelet.)

1897.

és


NÉVJEGYZEK ES TÁRGYMUTATÓ. I. NÉVJEGYZÉK. A b t A. Nehány vasércznek és nikkelércznek vezetési ellenállása és fajhője (141). — Aczélnemek és a haematit remanens mágnességéről (426). Adda K. Glenodictyum carpaticum (426). — Mastodon longirostris agyara (426). Aigner L. A ponoricsi barlangról (48). — Papilio podalirius (318). — A z Orgyia antiqua nősténye 382. — A z éjjeli lepkék és a világosság 642. Angyal I). A szőlőnek dugványokról és magról való szaporításáról s az amerikai szőlőknek a filloxerával szemben tanúsított ellenállásáról 5 4 . Apátliy I. Új fajta késtartó (371). — Centosoma több sejtfajtában (371). — Branchellion és Branchiobdella petefészki petéi (371). Asbóth S. A valódi vaj megkülönböztetése a mesterségestől s új módszer a különféle zsíroknak egymástól való megkülönböz tetésére (379). A ujcszky A. Orvosi egyetemünk múltjából 210. — Szerecsika 324. — Morfium halálos adagja 324. — A z arzénnel való mérgezésről 358 . — A higanygőzök ár talmas voltáról 491. — A villámsújtott emberen tapasztalt fiziológiai jelenségek ről 492. — A saccharinról 605. — A nedves lakás szárazzátételéről 605. — Haj eltávolítása Röntgen-sugarakkal 645. — A férfiak tejmirigyéről 645. B a la ssa <*y. Szivárvány télen 97. — A szarka értelméről 320. Balassa P. Szerecsika 324. Balázs 1. A pollenről (318). Bálint S. A celloidin-beágyazás a leiró zoológia szolgálatában (432), P l 7 2 . Balló M. A faggyú kimutatása sertés-zsírok ban (432). Bareza E. A jégvermek és jégtartók épí tése 570*. Bencdikt II. Cvstin a vizeletben (48). B ern átsky J. Háromcsirájú tölgymakk (434). — Vinca herbacea var. latifolia Verseczen (434). — Krausz Alfrédnak

j

khinai magvakat tartalmazó gyűjteményé ről 643. B ern au er Zs. A rézgálicz előfordulása és hamisítása 381. — A salzburgi vitriol ról 491. B iederinann A. Nyári zivatar Egerben 154. Bíró L. Levelei Új-Guineából 19, 67 , 191 , 241 , 365 , 469 . — Darázs-élet Új-Guineában (262), 273 *. Bittó B. K ek ulé emlékezete (151). — A Legat-féle aceton kémhatás kiterjesztése más vegyületekre (152). Bóbita E. Zoológiái fölfedezések a busafejű fizéter gyomrában 39. — Jégzivatar deczemberben 50. — A szénbányászat köréből 201. — Elefántcsont-behozatal Afrikából 425. — A Föld leghidegebb vidéke 535. — A z elektromos sarkok meghatározása 536. — A fény hatása a gombaspórák csírázó erejére P l 8 9 . Bodrossy Ij . Meteor Budapesten 601. BollUS L. Szalámi készítése házilag 382. Bókay A. A kereskedelmi asztali olajok tápláló értékéről (48). Bolcman I. A Salvator-forrásnak megfelelő erdélyi víz 158. — A Magyar országos balneológiai egyesület közgyűléséről és kongresszusáról 373. — A magyarországi fürdők látogatottsága 1 8 9 6 -ban (373). Borbás V. A havasi hófehérke és a Cerastium tomentosum a Nagy-Hagymásról 157. — A Maurachen és szömörcsög ér telmezése 157. — A magyar flórának is meretlen kútforrása (208). — Linum dolomiticum (208). — Verbascum agrimonioides Deg. et Borb. (209). — Typha Shuttleworthii (209). — Delphinium consolida var. adenopodum (2Ó9). — Gyertyánfa heterophylliája (209). — Alyssum tortuosum var. flexuosum R ehb. (209). — Schwerin, Ueber Variation beim Ahorn (209). — Növények Budapest határából (378). — Sterneck Alectorolophus-a (378). — A pázsitfélékkel foglalkozó művek 382. — W ettstein munkája a Gentianákról (433). — Gentiana Warthae (433). —


IV

B o r sic z k y —tiabnay

K étes növények hazánkból (433). — Géntiana Carpatica (434). — Primula Benkőiana (434). — Avicennia tomentosa első irodalmi forrása 437. — Stachys Germanica L. Pilis-Maróton 437. — Herehura ló here és dárdehere 437. — Asclepias Syrica L. 437. — A Dorycnium hazánkban 438. — Digitális nova Winterl 438. — Magyarország flórájának természetes tagosulása (539). — A nizzai konkoly hazánk ban (Agrostemma Nicaeens^s W ild in Hungaria) P 4 0 . — Új Verbascum a B al kán-félszigetről P 8 5 . B o r s ie z k y B. A rókának strychninnel való mérgezéséről 155. B ou rilá z *1. A külső légnyomás meghatá rozása a Clausius képlete alapján P 2 3 5 . Böckh H. Kosmochlor (426). Blicllbftck (*. A carbonylsulfid hydrolytos bomlásának sebessége (379). — A ferrocyanaethyl molekulasúlya (3 7 9 ). B u jrarszk y I. Adatok a szabad energia változásához chemiai reakczióknál (262). Buza J. »Gyermekrablás « háziállatoknál 434. C lic r n c l I. A Locustella luscinioides Sav. énekéről 319. C liy z e r K. Magyarországi skorpiók (209). — A torjai büdös (373). Csapol! i I. Egy rossz szokás 265. — A geológia műszavaihoz 320. C scm cz fi. A méterrendszer általános al kalmazása és az első délkör 138. — A gombák jelentősége a természet háztartá sában [K ny L.) 343*. — A természettudományok haladása és a törvényhozás 420. — Korunk nagy messzelátói 508*. — Változások a Hold felszínén 537. — Újítások a barométeren P46. — Oxigén folyósítása nagyobb mennyiségben P47. — Újabb kísérletek a természetes színekben való fotograf.izás terén P93. — Színpörgettyű ráfestett színek nélkül P95. — — A világítás okozója a szénhidrogén gázok lángjában P l 8 7 . — Meteorológiai észlelések teljes napfogyatkozás alkalmával P236. C sér cr Íj a gabonafélék növekedéséről virágzásuk idején P l 89. C s ik y J. A sima izomsejtek ideg végződé séről (41). Csopey L. A tengeri állatok színe (Keller) 1 *. — »Időjárás« magyar meteorológiai folyóirat 210. — Mi lett a Krakatauból ? 254. — Békaeső 380. — A csodálatos iránt való érzékünk (E . Mach) 403 *. — A z acetylén-gáz eltartásának új módja 423. — Aczélgyapjú 423. — A sók táp láló értéke 423. — A sárgaláz baczillusa 424. — A z időjárás mesterséges módo sítása 477. — A villámhárító szerepe 479. — A Röntgen-képek készítéséről 492. — A képváltódásról vagy solarisatióról a fotografozásban 493. — A vil-

I I |

lámhárító vezetékének megvizsgálásáról 494. — A meszes kút víz használhatóvá tétele fotografozáshoz 494. — A méreg a fotografozásban 532. — Szilárd és folyékony testek oldódása gázokban 534. A Röntgen-sugarak okozta sebek 535. — A kőzetek mágnességének valószínű oka 538. — A vadkacsa repülés-sebessége 595. — A z ember véréről. 636. — A legújabb galvano-elektromos lánczok rheuma gyó gyító hatása 643- — A maximum-minimum thermométerekről 644. — A chemiai és a fizikai jelenségek kapcsolata P l 6 7 . — K ülönbség a katód- és Röntgen-sugarak közt P l 8 6 . — Kapcsolat az ibolyántúli, a katód és a Röntgen-sugarak közt 371. P l 8 6 . — Háromlemezű elektroszkóp P 2 3 7 . — Abszolút keménységi fokozat P 2 4 Ö. — A Társulat választmányi üléseiről 46, 78, 148. — Közgyűléséről 80. Csörg'Cy T. Pastor roseus L. Pásztor madár (40). D ad n y J. A magyar fauna édesvízi fonal férgei (43). — Adatok a tát ai tavak mikrofaunájának ismeretéhez (75). — Biró Lajos gyűjtötte Rotatoriák (432). — A Magy. Tud. Akadémia üléséről 40, 75. — A z állattani szakosztály üléseiről 48, 209, 262, 318. 432. B é g e n Á. Új növények Albániából (208) P 8 6 . — Spitzbergai és szaharai érdekes növények (209). — Néhány új növény Magyarország flórájából (317). — Ainsworthia génusz fölfedezése Európában (433), P 1 7 1 . — Maw »A monograph of the genus Crocus« ez. műve (423). Dietl E. Epitheca bimaculata Bpestről (432). Don oiján y Z. A haemochromogén elő állításáról (48). D örncr I. A galagonya-lepke irtása 379. E d t z (í. Élő Spalax typhlus (432). Eötvös L<#báró. Jedlik Á. emlékezete 381*. Ernyci 0 . A tiszta hidrogéntellurid elő állításáról (151). F a b in y i R. Syringin (426). F ialow sky L. A X V . századból maradt szókönyvek magyar növénynevei (208). F ila rsz k y IV. Ascherson, Synopsis dér mitteleuiopáischen Flóra (208). F latt lí. A hazai botanika legrégibb tör ténetéből (378). — Bauhini Pinex redivivus (378). — A Pronaya elegáns Hüg. első leírása 548. Francé R. A halak emlékező tehetségéről 370. — A verebek kártékonysága 371. — Tolvaj rák 483*. — A z eleven halottak birodalma P l 13*. — A Brachionus quadratus Rouss. szervezete. P 2 0 6 *. G ab n ay F. A rókának strychninnel való megmérgezéséről 156. — A z elejtett vad * kan bűzös voltáról 156. — D éli szelünk I 253. — A világító fáról 53 í. — A nö i vények fényélvezete P 1 8 5 .


G ara—Klein

v

Hollós L. Emlékezés Hazslinszky Frigyes ről (2 0 2 ). emésztésre (373). Uoluby J. Trencsén-megyében található G áspár Gy. A székely fürdők felvirágoz szeder faj ok (540). tatásának módjai (373). H orusitzky 11 A lősz elteijedéséről Ma Gáti Béla. Vízemelő mótor 214. gyarországon (202). — Muzsla és Béla G ebhardt F. A táplálék egyszeri és több esztergommegyei községek agronomszöri felvételének hatása az anyagforga geológiai viszonyairól (372). lomra (75). G inti V. A szénsavas források képződé H orváth G. Aranyos szőlőszemek (49). — Biró Lajos újguineai gyűjtésének ered séről (Lakits J\) 411. ménye (262). — Rovargyüjtemények je l G orka 8 . Olcsó tinta 212. ;— A z ákáczzésmódja (318). — Frivaldszky János em paizstetvek pusztításáról 604. — A tyúk lékezete p 5 o*. kullancs pusztításáról 605. — A rovargyüjtemény penészesedésének meggátlásáIlorvíltll I. A rókának strychninnel való mérgezéséről 155. ról 646. G rittn e r A A karborundum chemiai fel Iltigyes E. A veszettség Qllen való védő oltás eredményei és a budapesti Pasteurbontása 155. Gl*ÓSZ Gy. A z újszülöttek és csecsemők intézet 249. anyagcseréjéről (48). I llé s N. A rókának strychninnel való mér Grflnwald M. A vasas hévvizek hatása (373). gezéséről 155. — A z elejtett vadkan bűzös G yöry I. Almamoly lárváinak irtása 643. voltáról 156. — Chlorosis ellen való szer 643. — A Ilosvay L. A chémia-ásványtani szakosztály kandirozott méznek folyóssá válása 643. üléseiről 151, 262, 379, 432. Olajkivétele a tojás sárgájából chemiai Ilosvay L. és M olnár N. A »Magyar Chemiai Folyóirat« új folyama 152. úton 644 H a la v á ts Gy. A hátszegi medencze föld Illkey B. A talajvizsgálatról 102. — Ma tani viszonyai (256). — Eger melletti gyarország talajviszonyairól (142). — Pármammut-lelet (372). kány-Nána környékének föld- és talajtani fllankó V. A magyar fürdők és ásványvizek viszonyai (372). haladása (373). Irsa i A. Adatok a paizsmirigy élet Uann J. A levegő árapálya (Lakits P 6 l*.) tanához (7 5 ). IfanuSZ I. A növényvilágból kölcsönzött Irsa i A. és Vas B. Apajzsmirigyetetés hatása jelvényekről (203). — Magyarország ég az egészségesek és a golyvások anyag hajlati hüvösödése (540). — A Kecskecseréjére (47). métvidéki Term. tud. Társulat üléseiről 202. István fii Gy. A házi gombáról tárgyaló H cgyfoky K. A Semsey-féle földrajzi művek 54. pályázat 263. — A Nemere és egyéb Ja b lo n o w sk i J. A gabonafutrinka kár szelünk 419. — A Duna és Tisza hőfoka tételéről 53. — Thripsei< mezőgazdasági P 9 7 . — A magyar főhn 1*15 8 . kártételei (209), Pl 4 7 *. — Exoascus fleller R. A délibáb magyarázata 214. — ! deformans 381. — A mezei egerek irtá A barlangok keletkezéséről és életéről 234 . sára való egértifusz-baczillus 549. — Viasz — A német birodalmi fizika technikai moly 549. — A z egérjárásról 609 *. intézet működéséről és eredményeiről (540). Já h n K. Brassó városi ivóvizek chemiai — A Clark-féle normális elem P l 8 0 . elemzése (142). Henry Smitli W. Természettudományi ál Já m b o r Gy. A Chatelier-féle pirométer P 8 9 *. lapotok századunk elején (.Salgó E.) 289 *. Je n d rá ssik E. Bakteriologiai eszközök (262). Jlering C. A. A vörösréz a múltban, a Jó z sef kir. fokerczeg, Égiháború a vaáli jelenben és a jövőben (Melczer G.) 415. völgyben 5 4 4 . Hermán ö. Petényi S. J. ornithológiai K a le c s in sz k y S. A villámos vasút hatása hagyatéka (40). — Danka és Hőjeg 137. * a zsebórára 52. — A Leclanché-elemben — A madárvonulás megfigyelésének kilerakodó só és hatása 9 9 . teijesztése 153. — A madár és a repülő K ardos Á. Részegeskedő szarka 546. gép 161*. — És még egy rossz szokás I K elecsényi K. Nyitramegye lepkéinek és 267. — A természetrajzi muzeum ügye bogarainak összeállítása (640). K eller K. A tengeri állatok színe (Csopey) 1*. (318). — Madár és hullám 475. — A jégmadár mimikrizmusa 476. — Ponty K c n e S S e y B. Szélmalmok vitorláinak e l tenyésztése sósvizű tóban 643. helyezése 214. — Vízerőre berendezett Ilerzfeld er A. I). Egy XVT. századi magyar műmalom 214. — A légnyomás nagysága chemikus (75). — Adalékok a Wagner-féle a sebesen haladó vonatra 269. — Vízmódszerhez (319). emelés költségei 270. Ilirsehler és T e rra y 1*. A bélbeli rot K ertész K. Ceyloni Dipterák (318). hadás és zsírfelszívódás viszonyairól epeKlein Gy. Megemlékezés Jurányi Lajosról sipolyos kutyán (43), (48). (378). — Iker-alma (433). G ara G. és Vas B. A másságé hatása az


VI

K lug—M clczcr

K lug L. Pascal-féle hatszög (426). Klug N. A Röntgen-sugarak a fiziológiában 199. — Periméter (262). — Thoracograph (262). — Béka-kardiograph (262). — A bor dák lélekző mozgásait szemléltető ké szülék (262). K llipatliy J. Telegrafozás vezető drót nél kül 497*. Kny L. A gombák jelentősége a természet háztartásában (Csemez J.) 343*. Koch A. A Gryphaea Eszterházyi elő fordulása és elterjedése (142). — A föld vulkanizmusa P 2 1 8 . Koeli F. A z Erdélyi Muzeum-Egylet üléseiről 141# 371, 426. K oliaut R. Új bolhafajok hazánkban (318). — A férfiak tej mirigyéről 646. K orányi S. Kísérleti és klinikai vizsgálatok a szervezet nedveinek osmosis-nyomására vonatkozólag (42). — A z intracelluláris anyagcsere mint a szövetközti nedvkeringést hajtó erő forrása (47). :— A perspiratio intensitilis változásai (262). — A z élettani szakosztály üléseiről 47, 262. K oSUtány T. A szeszes erjedésnél előforduló térfogatváltozásról (4 3 ). Kovács «I. A z oxigénbelehelés hatásáról cyanosisban (48). K ö n ig Gy. A z algebrai alakok elmé letéhez (7 5 ). K övesligcth y R. Perturbácziók több tagú bolygórendszerben (43). — A csillagos é g ; minden füzetben. KövCSSy F. A növények képének egyszerű készítésmódja (49). K récsy B. Fiatal alligátor (49). K uilStadtcr R. II. A felhők észlelése fotografozás útján P l 8 0 . K liszailla P. Jégeső és orkán Déván 434. K tlth y 1). L ev eg őt! V ilágosságot! 329. I«akits F. Salamon király aranytermő Ofir országa 35. — A Mars bolygóról 61 *. — Linde módszere a folyékony levegő elő állítására 70*. — A csillagás/ati és földi távcső, a refraktor és reflektor 1 0 0 . — A z álló csillag rectascensiójának és declinatiójának kiszámítására szolgáló képletek 1 0 0 . — Harmadfél ezer év előtti történeti holdfogyatkozás 139. — Mikrobák az érczpénzen 141. — Bolyai mathematikai mű veiről 211. — A magyar orvosok és ter mészetvizsgálók X X IX . trencséni vándor gyűléséről 379, 539. — A szénsavas for rások képződéséről (G h itl V.) 411. — Balata 424. — A z egész spektrum egyidejű fotográfiája 538. — A thallium-prizrnákról 602. — A sarkvidékek ismeretlen tájai 6 3 4 * . — A Nap zérus-meridiánja és valódi forgásideje P41. — A világító tornyok világítása régen és jelenleg P46. — A levegő árapálya (H ann J.) P6l*. — Újabb elmélet a Napról P91. — A

Ceres, Pallas és Vesta átmérői P l 7 6 . — Coquillon J. bányalég-mérője P 2 3 7 *. Lan d a u e r A. A tanítás ezélj ára készült agyvelőminta (48). — Csillangó mozgás fel tüntetésére szolgáló készülék (262). — Kettős commutator (262). L ászló E. I). Édes borok elemzése (319). L edö I. A z amerikai szőlőfajok ellenálló ereje a filloxerával szemben 100. — Akáczfába oltott rózsa 323. — Békaeső 380. — A verebek kártékonysága 490. Lengyel Bálint. R égi magyar megfigye lések.: A pestis 144. — A pestis ismer tető jegyei 144. — A pestis ellen 145. — A pestis ellen való rendelések 145. — Fráter Cziprián első levegőbeli hajós mes terséges szárnyak segedelmével Magyarországban 203. — A pestis hazánkban 203, 256. 374, 427. — A Nemere-szél 427. — Örökös szél 427. — Gyógyítás electrummal 485. — Égpiroslás a múlt században 485. — Muzsikának ható ereje az állatokra 486. — Riskása-termesztés hazánkban 487. — Hazánk néhány neve zetes nagy fája 441*. Lengyel I. Pénztári jelentés és kimutatások 85, 8 8 . — Alapítványok jegyzéke 90. — A z 1 8 9 6 -ban elhunyt termeszettudósok 6*29. Loczka J. A z aranyi-hegyi pseudobrookit chemiai elemzésének eredménye (256). M acii B. A csodálatos iránt való érzékünk ( Csopey L.) 403*. M adarász Gy. Új-guineai madarak (209). — Ceyloni Dipterák (318). — Picus cissa hazánkban (319). — Madárbőr konzervá lásának módja 325. Má&ÓCSy-Dietz S. A jég verte szőlővessző sérülései (49). — Rendellenes fejlődésű burgonyagumó (433). — Phallus impudicus L. gomba 549. — Bibio marci L. légy 549. — Tegzes szitakötő lárvái (»ráktojás«) 549. — Sphaerella sentina Fuckl. gomba 549. — A növénytani szakosztály üléseiről 49, 208, 317, 378, 433. — Atavizmus jelensége a pergamentkörtefán 645. — A z őszi kikirics hagymája 645. M arosi *1. Földrengés Karancson 490. — A gyümölcsfák terméketlenségéről s a baj orvoslásáról 4 9 3 . M ayer 0 . Pajzstetű irtásmódja 644. Móliely L. A Röntgen-sugarak alkalmazása a herpetológiában (49). — Érettivarú gőtelárvák (209), (432), P l 3 8 *. — Tropidonotus natrix var. banatica (209). — -Coluber longissimus var. Deubeli (209). — Havasi gyopár a Nagy-Hagymáson 214. — Bábból való nevelés (318). — Biró L. herpetológiai gyűjtése (318). M elczer G. A strassz-gyémántról 36. — Új barit-előfordi^lás Dobsinán (142). — A vörösréz a múltban, a jelenben és a jövő ben (Q. -A. Hering) 415. — Nátriummonoselensulfarsenát kristálytani adatai


M essin gcr—Scliuch (433). — A z aranyrögök képződése 481. — Gyémánt az aczélban P 4 4 . — A Tár sulat választmányi üléseiről 206, 260, 316, 598, 638. — Munkák Zala- és Vasmegye geológiájáról 326. M essinger K. A z aceton meghatározása methylalkoholban (152). — Nátrium-thyoselenid és nátrium-selenoarsenatok (432). — Új arzén-tellurid (432). M ihalkovics G. Spolia anatomica (262). — Szabálytalanságok az emberi testen 283*. — A gerinczesek szagló szervéről Pl*. Mikó D. Vízerőre berendezett műmalom 156. M iskovits II. A geológia műszavai 31. — A főnixmadár 72. Moesz G. A Kőrösmezőn előforduló calcitról és barytról (256). N a tlio rst A. G. A Ctenis hungarica Svéd országból (373). Nuricsiin J. Vámos-gálfalvai ásványvíz (152). O láh G. A z elmekórtani buvárlás (541). Ormai J. A z ásványvizek hatása és az ivógyógyítás (373). Orosz tí. Ősembertani adatok Erdélyből (372). Paíiyi S. Nemzetközi növénytani állomás Palermóban (49). Pailtocsek J. Hegyeket alkotó mikroszkópi lények (540). Papp K. A fornai eoczén medencze a Vér tesben (2 0 2 ). P aszlavszky J. A »Rovartani Lapok«-ról 43. — Biró Lajos új-guineai kutatása ér dekében 50. — A kanári madár »tetvé«nek irtásáról 101. — Olvasóinkhoz 105. — Új-Guineáról megjelent művek 158. — — Földi János Emléktáblája és sírköve leleplezésének ünnepére 177. — A halak színváltozása alvás közben 312. — A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése 312. — Akáczfába oltott rózsa 323. — A hosszúfarkú czinege fészke 381. — Élő állatoknak a gyomorba jutása 548. — K eskenylevelű füzike 550. — Pótfüzetek czélja 550. — Gyűjteménybe szánt tojás el tevésmódja 644. P iltcr B. A csillagászati és földi távcső, a refraktor és a reflektor 1U0. — Hazai pázsitfélék 437. P a tz a u e r S. A z eikonogén-foltok eltünteté séről 492. — A leydeni palaczk egyszerű megtöltéséről és a Röntgen-képek készí téséről 492. — A fátyolos fotográfiái ké pekről 493. — A meszes kútvíz használ hatóvá tétele fotografozáshoz 494. — A czitromsav készítéséről 494. P ávcl J. Új lepkefajok (319). Pethö B. A folyóvíz munkaerejének kiszá mításáról 5 3 . Pethö Gy. Munkák Zala- és Vasmegye geológiájáról 326. P ettenkoffer S. A tej mint borderítő 321. P feifer I. A z acetylén-világításról 133*. — A calciumcarbid és acetylén (152). — A

V II

karborunduin ipari alkalmazása 311. — Fűtő-eszközök szénporral való tüzeléshez (432). — A jégveremről 548. -— Szoba fűtés és gázkályhák 585. — A gőzgép munkában tartásának költségéről 606. P la tz e r F. A gyümölcsfák terméketlenségé ről s a baj orvoslásáról 4 9 3 . P o s e w it z T. Kabola-Polyána vidékének földtani térképe (426). P n n g u r Gy. A madarak lélekzéséről 136. — Tengeri vadászát 530. R& de R. Vakondok irtása 325. — A gomba tenyésztésről 602. Rsljner F. A nitrogéngyűjtő növények jelen tősége és a talajoltás 534. Rátll A. Könyvtári jelentés 93. — A gyújtó-lencsére eső napsugarak 602. Rlltz I. Új férgek a magyar faunában (209). Róna Zs. A napfény tartama 37. — Buda pest hőmérsékletének gyakorisági értékei 180. — Gömb vili ám 548. — A szivárvány gyűrűk keletkezéséről 644. R óthschncck J. A Nemere-szél 544. R u ífy P. A közegészségügyi közigazgatás teendői (539). R u z itsk a B. A petróleum képződése P 41. S ajó K. A kutyák igazi és ál-veszettsége 33. — A sündisznó és a kigyóméreg 74. S ajóhelyi F. A gyöngyökről 138*. — A z európai bőlény végpusztulása 2 0 1 . — Új platinatelep 202. — Fosszil-tojás P l 6 3 *. Salgó E. Természettudományi állapotok szá zadunk elején (H e n ry Smitli IV.) 389*. S assy J. A csíki jódos sósforrások (373). Schftclitcr M. A z orvostudomány az igazság szolgáltatásban (541). S ch afa rz ik F. Geológiai korszakok idő tartama 326. — Kis-Vaskapu kőzetei (426). — Fényes meteor 601. S ckaffcr K. A z agykéreg finomabb szer kezetéről (48). Selieitz P. A z aethyliden- és benzilidenparaanisiden egynehány származékáról (142). Sclieftek I. Petróleum-éther-lámpák 101. ScheriFel A. Phaeomarasmius új gomba nem (49). — A z AgaricuS'félék egy új neme P 3 3 *. S c llilb e r s z k y K. írásjelek élő fák bel sejében 339*. — K ettős hagyma (317). — A szőlő vessző rendellenes ágkacsai (317). — A Plantago kettős szárának adhéziója (317). — Citrullus colocynthis 322. — Teanövény tenyésztése hazánkban 323. — Árum maculatum, mocskos kontyvirág 326. — A jól fejlett körtefa meddő ségéről 603. — A keserű mandola mérges voltáról 604. — Művek a növényi anyagok ról 604. — A vadkörtét termő pergament körtefáról 606. —■ A körtefa virágának beporzásáról P 8 7 . Schuch J. A növények chlorózisának gyó gyítása 643.


VIII

S c h u c k n é —Ziffer

S chuchné-Z ányi J. A majmok erkölcsi

mészkő-övének barlangképződményei (372),

érzéséről 465. Scullárd A. A rókának strychninnel való mérgezéséről 156. S em sey E. Villámlás télen 50. Sim onkai L. Adatok hazánk növényzetének ismeretéhez (433). — Primula intricata (433). — Gentiana brachyphylla (433). — Torminaria latifolia (433). — Cuviera Caput medusae P 2 3 0 . — Cytisus PseudoR ochelii (austriaco-aggregatus) P 2 3 2 . Slllialovszky V. A fürdővállalatok pénz ügyi alapja (373). Spiegel B. A fekete kenyeret adó rozsliszt ről 52. S piegel S. A Burbank-féle szilváról 102. — Vízi poczok irtása 325. — Vakondok irtása 325. S tau b M. Brasenia purpurea előfordulása (317). — Stratiotes aloides magvai (317). — Magyarország geológiai térképe (317). — A gombák története P l 2 4 . — Pótlék a Stratiotes aloides L. történetéhez P 2 2 7 *. — A M. Földtani Társulat üléseiről 142, 202, 256, 372. — Közgyűlése 202. S tra u s s A. A Leclanché-elem agyaghen gerén képződő sóról 53. — A jégkészí tésről s a hűtő só-oldatokról 157. — A végtelenből szabadon eső test sebessége 158. — A Röntgen-sugarak láthatósága P l 7 5 . Sziideczky (iy. Chloritoidos fillitek Szurdukról (372). — Danki földcsúszás (426). S zalay 1. A z én indiai útitársam 186. S zalav szk y Gy. A magyar orvosok és ter mészetvizsgálók vándorgyűléseinek feladata és sikere (539). S z a rv a sy I. Methylalkohol hatása magnézium-nitridre (262). — Magnesiummethylat (379). S z a rv a sy I. és M essinger K. Új arzéntellurid (432). S zékely Á, A pestis 107. S zek eres R. Miért kék az ég? 370. — A kétvezetékes elektromos vasutak 463*. — Moore-féle világító vákuumcsövek P l 7 7 *. — Gülcher akkumulátora P l 8 5 . S zenes Zs. A színes hangokról 4:94. Szily A. A mozgás utóképei (262). S ziiy R. Elnöki megnyitó beszéd 57. — A választmány indítványa Biró L. és Term.tud. segélyalap ügyében 80. Szőj k a E. Függögetés (sólymoké) 320. Szoiltágk T. A sepsiszentgyörgy-gyimesi vasútvonal geológiai viszonyai (142). Sztiincsek Z. Adatok az Avas-hegység eruptív kőzeteinek ismeretéhez (142). S z te ré n y i H. A z ásványok viselkedése a Röntgen-sugarak iránt 252. SziltS B. Fürjek novemberben 642. T é g lá s G. A z erdélyi Erczhegység déli

1*193. T elyesniezky K. Dobos Jancsi, a »madárfejű gyermek* (48), 217*. — A fixáló folyadékok hatásáról a sejtmagra és plaz mára (48). T en iesváry R. A férfiak tejmirigyéről 646. T e rra y P. A levegő oxigéntartalmának ha tása az anyagcserére (42), (48). T e rra y P. és n irse h le r A. A bélbeli rot hadás és zsírfelszívódás viszonyairól, epesipolyos kutyán (43), (48). Tliail R. Vegyületek keletkezésekor fejlődő hő kalóriákban 550. Thanhotfcr L. J. Müller mikroszkópja (262). T ra x le r L. Barthel borszeszes lámpája 212. — A z »Alpestre« nevű szer alkatrészei (270). — Érdekes Spongilla (432). T reiclilinger R. A leydeni palaczk egy szerű megtöltéséről 492. T rc itz P. A magyar Alföld szikes talaja (142). U d rá n sz k y L. A diétetika teréről (540). VAlyi Gy. A többszörös involuczióról (4 3 ). V ám ossy Z. A z acetonchloroform élettani hatásáról (48). — A régi fürdőélet Magyarországon (373). Vangel J. Édesvízi szivacsok (432). Vas B. Másságé hatása az emésztésre (373). Vas B. A pajzsmirigyetetés hatása anyag cserére (4 7 ). Vojnieh l>. Nagy pöfeteg gomba 545. V u tsk its Gy. Fénytelen és torzhalak a Balatonban (48), P 3 5 *. — A Balaton halai és gyakoriságuk 593. — Adatok a Balaton halfaunájához P 2 3 2 . — Téves adat a Balaton halairól P 2 3 5 . “WairtliaV. A rézgálicz-szódakeverék zavaros színéről 52. — A chemiai praeparátumok előállításának módjával foglalkozó művek 54. — A legczélszerűbb objektív 54. — Titkári jelentés 81. — A fekete rókáról 102. A kénessavszagú-borról 102. — A rókák mérgezéséről 102. — Ma élő jeles külföldi chemikusok 102. — Olvasóink hoz 105. — A pálinka eredeti anyagának felismeréséről 158. — A kútvíz megjaví tásáról 158. — A szobában elpárologtatott víz hatásáról 158. — A hideg és a vas törékenysége 158. — Piros anilinfesték kimosása 382. — A tisztviselőtelepi víz nek használása mosásra 382. — A »graphophon« hengerének anyaga 382. — A keserű mandola mérges voltáról 604. W a rth a V.-né. A z oleum hyoscyami- külső alkalmazásának hatásáról 53. — A hurkaméregről (ptomatoatropin) 1 0 1 . W eisz F. A z arthritis deformansról (373). W inkler L. K észülék gázok és gőzök sűrű ségének meghatározására (152)-. W onaszek A. Antal. A Satumus 553* Ziflfer E. A pneumatikus gyógyítás (373).


IX

II. TÁ RG Y M U TA TÓ . Aceton, A Legát-féle a. kémhatása más vegyületekre (152). — Meghatározása methylalkoholban (152). Acetonchloroform, Élettani hatása (48). Acetylén, É s calciumcarbid (152). — V ilá gítás vele 123*. — Eltartása 423. Ácséi} É s a haematit remanens magnességéről (426). — Gyémánt benne P 4 4 . A czélgyapjú, 423. Adhéziós Plantagó kettős száráé (317). Aeth yliden, És benzilidenparaanisidin szár mazéka (142). Agaricus, Új neme P 3 3 *. Agrostem ma Nicaeensis W A nizzai kon koly hazánkban P 4 0 . A g y a r, Mastodon longirostris-é (426). Agykéreg, Finomabb szerkezete (48). A gyvelo-m inta, Tanítás czéljára (48). A insw orthia, Éurópában P 1 7 1 . (433). A k áczfa , Beléje oltott rózsa 323. A kácz-paizstetű , Pusztítása 604. A k ku m u lá tor, Gülcheré P l 8 5 . A lbánia, Új növények vidékéről (208), P 8 6 . Á lcza , Ivarérett gőte-álczák (209), 1. lárva. Alectorolophus, Sterneck-é (378). A lföld, Szikes talaja (142). Á lla t, Tengeri á -ok színe 1*. — Zene ha tása reájok 486. — Gyermekrablás házi á.-oknál 434. — É lő á.-oknak a gyomorba jutása 548. — Gerinczesek szaglószerve P l* . Á llatvilá g , Ausztráliában P l 1 3 *. — 1. Fauna. A llig átor, Fiatal (49). A lm a , Iker-a. (433). A lm am oly, Lárváinak irtása 643. A lpesire, Chartreuse-szer alkatrészei 270. Alvás, Halaké és színváltozása 312. A lyssum tortuosum v. flexuosum Rehb. (209). A n il infesték, Kimosása 382. Anyagcsere, A levegő oxigénjének hatása reá (42), (48). — Paizsmirigyetetés hatása reá (47). — Intracellularis a. mint a nedv keringés forrása (4 7 ). — Újszülöttek és csecsemőké (48). — A táplálék egyszeri és többszöri fölvételének hatása reá (7 5 ). A ra n y , Salamon a.-termő Ofir országa 35. — A.-rögök képződése hordalékos termő helyen 481. A ranyi-hegyi pseudobrookit, Chemiai elem zése (256). A ra p á ly t Levegőé P 6 1 *. Á ru m m aculatum , 326. A rsentellurid, Új (432). A rth r itis deform ans (373). A rzén , Mérgezés vele 358. Ascherson, Synopsis' dér mitteleuropáischen Flóra (208). Asclepias S yrica L . 437. Ásvány, Viselkedése Röntgen-sugarak iránt , 252. Á sványvíz, Vámosgátfalvi (152). — A Salva -

tor-forrásnak megfelelő erdélyi víz 158. — Hatása és az ivó-gyógyítás (373). — A magyar fürdők és á.^ek haladása ( 3 7 3 ). A ta v ism u s, A pergament körtefán 645. A u s ztrá lia , Mint az eleven halottak biro dalma P l 1 3 *. Avas-hegység, Eruptív kőzetei (142). Avicennia tomentosa, Első irod. forrása 437. B á b , Lepkenevelés belőle (318). B a czillu s, Sárgalázé 424. — Mezei egerek irtására való 549. Bakteriológia, Eszközök (262). B a la ta 424. B a lato n , Fénytelen és torzhalak benne (48), P 3 5 *. — H alai és gyakoriságuk 593. — Halfaunájához adatok P 2 3 2 . — Halairól téves adat P 2 3 5 . B alkán-félsziget, Új Verbascum róla P 8 5 . B ányalég-m érö, Coquillon-féle P 2 3 7 *. B á n yászat, A szén-b. köréből 201. B a rit, Új, Dobsinán (142). — Kőrösmező ről (256). B a rla n g f A ponoricsi (48). — K eletkezése és élete 234. — A Ruszka-Pojánában és az Erdélyi Érczhegységben folytatott b.ku tatás ok őslénytani adalékai (372). — A toijai büdös (373). — A z erdélyi Érczhegység déli mészkő-övében P 1 9 3 . B arom éter, Újítások rajta P 4 6 . Barthel, Borszeszes lámpája 212. B au h in i P in ex red ivivu s (378). Békaesö 380. B enziliden -paraanisidin, És aethyliden né hány származéka (142). Beporzás, Körtefa virágáé P 8 7 . B ibio m a r d L. 549. Bolha, Új fajok (318). Bolyait Mathematikai művei 211. Bolygó, Perturbácziók többtagú b.-rendszerben (43). — Mars b. 61*. — Saturnus 553*. B or, Kénessav-szagú 102. — Édes b.-ok elemzése (319). — A tej, mint b.-derítő szer 321. B orszesz, Barthel b.-es lámpája 212. B otanika, A hazai b. legrégibb történeté ből (378). — Adatok hazánk növényzeté nek ismeretéhez (433). 1. Növénytan. Bölény, A z európai b. végpusztulása 201. Brachionus quadr. Rouss. Szervezete P 2 0 6 *. Branchellion, É s Branchiobdella petéi (371). B rasenia pu rp u rea , Előfordulása (317). B rassó , Ivóvizének chemiai elemzése (142). Budapesti Hőmérsékletének gyakorisági ér tékei 180. B urbank-féle szilva 102. Burgonyagumót Rendellenes fejlődésű (433). Calcitt Kőrösmezőről (256). Calcium carbid, És acetylén (152). Carbonylsulfid, Hydrolytos bomlásának se bessége (379).


X

Celloidin-beágyazás—Féreg

Celloidin-beágycizáSj A leiró zoológiában P i 7 2 , (432). Cementes János, X V I. századi magyar chemikus (75). Centosoma, Több sejtfajtában (371). Cerastium tomentosum 157. Ceres, Pallas és Vesta átmérői P l 7 6 . Ceylon, Dipterái (318). Chatelier-féle pirom éter P 8 9 . Chemia, Ch.-i praeparatumok előállításának módjával foglalkozó művek 54. — Egy X V I. századi magyar chemikus (75). — Brassó ivóvizének ch.-i elemzése (142). — »Magyar Chemiai Folyóirat« új folyama 152. — A karborundum ch.-i felbontása 155. — A aranyi hegyi pseudobrookit ch.-i elemzése (256). — A szabad ener gia változása ch.-i reakczióknál (262). — Édes borok elemzése (319). — A ch.-i és fizikai jelenségek kapcsolata P l 6 7 . Chem ikum k, Ma élő jelesek 102. Chloritoidos fillite k , Szurdukról (372). Clüorózis, Szer ellene 643, 644. Citrullus colocynthis 322. Clark-féle elem P 1 8 0 , Clausius-képlete, A külső légnyomás meg határozása vele P 2 3 5 . Coluber longissim us var. Deubeli (209). Commutator, K ettős (262). Coquillon, Bányalég-mérője P 2 3 7 *. Ctenis hungarica, Svédországból (373). Cuviera Caput-medusae P 2 3 0 . C ystin, Vizeletben (48). C ytisus Pseudo-Rochelii, Austriaco-aggregatus P 2 3 2 . Csecsemő, 1. Gyermek. C siki jódos sósforrások (373). Csillag, Mars bolygó 61 *. — Á lló cs. rectascensiójának és declinatiójának kiszámí tása 100. — Satumus 553 *. — Ceres, Pallas és Vesta átmérői P l 7 6 . Csillagászat, Cs.-i távcső 100. Csillagos égy Jelenségei, minden füzetben. C sira, Háromcsirájú tölgymakk (434). C sírázás, Gombaspóráké P 1 8 9 . Czinege, A hosszúfarkú ez. fészke 381. C ziprián F rá te r, Első levegőbeli hajós 203. C zitrom sav, Készítése 494. D a n k a , És H őjeg 137. D arázsélet, Új-Guineában (262), 273*. D árdah ere, É s herehura lóhere 437. D eciinatio, Á lló csillag d.-jának kiszámí tása 1 0 0 . Délibáb, Magyarázata 214. D élkör, A z első d. és a méterrendszer 138. Delphinium consolida var. adenopodum (209). D iétetik a, Teendőink a d. terén (540). D igitális nova W interl 438. D ip te r a , Ceylonból (318). Dobos Jan csi, Törpe, a »madárfejű gyer mek « (48), 217 *. Dobsina, Környékéről új barit (142). D orycnium , Hazánkban 438.

|

I

í I ! I

| | i

D u n a, És Tisza hőfoka P 9 7 . É g , Miért kék ? 370. — Csillagos ég jelen ségei minden füzetben. E gér, Irtására való egértifusz baczillus 549. — Egéijárás 609 *. É gh ajlatt Magyarország é.-i hüvösödése (540). É g i háború, Á vaáli völgyben 544. Égpiroslás, A múlt században 485. E ikonogén-folt, Eltüntetése 492. Elefántcsont, Behozatal Afrikából 425. Elektromosság, Gyógyítás vele 485. — A z elektromos-sarkok meghatározása 536. — Galvánláncz gyógyító hatása 643. Elektromos-vasúU K étvezetékes 4 62 *. E lektroszkóp, Háromlemezű P 2 3 7 . E lem , Leclanché-elem agyaghengerén kép ződő só 53, 99. — Clark-féle P l 8 0 . E lem zés, Édes boroké (319). É let, Barlangoké 234 . E lm ekórtan, Jövő útjai (541). E m ber, Testén szabálytalanságok 283 *. — Villámsújtott e.-en tapasztalt fiziológiai jelenségek 492. — Vére 637. Em észtés, Másságé hatása reá (373). Emlékező-tehetség7 Halaké 370. E nergia, Chemiai reakczióknál (262). Eoczén-medenczet A Vértesben (202). Epitheca bimaculataj Budapestről (432). ÉrcZt Vas- és nikkel-é. vezetési ellenállása és fajhője (141). É rc zp é n z, Mikróbák rajta 141. E rdélyi-É rczh egység, Déli mészkő-övének barlangképződményei (372), P l 9 3 . Erjedés, Térfogatváltozása (43). E rő, Folyóvíz munkaerejének kiszámítása 53— Viz-e.-re berendezett műmalom 156, 214. É rtelem , Szarkáé 320. É r z é k , A csodálatos iránt 403 *. Eső, Béka-eső 380. — Jégeső Déván 434É th e r, Petróleum-é.-re lámpák 101. Exoascus deform ans 381. F a , Gyertyánfa heterophylliája (209). — É 1& f. belsejében Írásjelek 229 *. — Akáczfába oltott rózsa 323. — Akáczfa-paizstetvének pusztítása 604. — Hazánk néhány nevezetes nagy fája 441 *. — Gyümölcsfa terméketlensége és a baj orvoslása 493. — Világító 536. — Körtefa meddősége 603. — A vadkörtét termő pergament körte fáról 606, 645. — Körtefa virágának be porzása P 8 7 . Faggyú, Kimutatása sertészsírban (432). Fajhő, Vasérczé és nikkelérczé (141). Fauna, A magyar f. édezvízi fonálférgei (43). — Tátrai tavak mikro faunájához ada tok (7 5 ). — Új férgek a magyar f.-ában (209). — A Balaton hal-f.-ájához P 2 3 2 . — Téves adat a Balaton halairól P 2 3 5 . Felhő, Észlelése fotografozás útján P l 8 0 . Tény, A napf. tartama 27 . — Hatása a gomba-spórák csírázó erejére P 1 8 9 . Féreg, Édesvízi fonálférgek (43). — Új fér gek a magyar faunában (209).


Férfi—Hal Férfi, Tejmirigye 645. Ferrocyanaethyl, Molekula-súlya (379). Fesfék, Piros anilin-f. kimosása 382. Fészek, Hosszúfarkú czinegeé 381. Filloxera, Amerikai szőlőknek ellenállása vele szemben 54, 100. Fixáló-folyadék, Hatása a sejtmagra és plaz mára (48). F izéter, Gyomrában zoológiái felfedezések 39. F izika , A német birodalmi f.-technikai inté zet (540). — A chemiai és f.-i jelenségek kapcsolata P l 6 7 . Fiziológia, A Röntgen-sugarak a f.-ában 199- — Villámsújtott emberen tapasztalt f.-i jelenségek 492. F lóra, 1. Növény. Folyósítás, Oxigéné P 4 7 . Folyóvíz, Munkaerejének kiszámítása 53. Fonálféreg, Édesvízi (43). Forgásidö, A Napé P 4 3 . F o rn a i eoczén-medencze, A Vértesben (202). Forrás, A csíki jódos sós-f.-ok (373). — Szénsavas f.-ok képződése 411. Fosszil-tojás. P l 6 3 *. Fotográfia, Fátyolos f.-i képek 493. — A képváltódásról a fotografozásban 493. — Meszes kútvíz használhatóvá tétele fotografozáshoz 494. — Méreg a f.-ban 532. — A z egész spektrum egyidejű fotográ fiája 538. — Természetes színekben P 9 3 . — Felhők észlelése vele P l 8 0 . Főhn, Magyar P l 5 8 . F ö ld , Leghidegebb vidéke 535. — Vulká nizmusa P 2 1 8 . F öldi János, Emlékünnepére 177. Földcsúszás, Danki (426). földren g és, Karancson 490. Földtan, 1. Geológia. F őn ix, Madár 72. F rivald szky Já n os, Emlékezete P 5 0 *. Fiiggögetés 320. F ü rd ő, A székely f.-k felvirágoztatásának módjai (373). — A magyar f.-k és ásvány vizek haladása (373). — A magyarországi f.-k látogatottsága 1 8 9 6 -ban (373). F ü r d ő é le ty R ég i f. Magyarországon (373). Fürdővállalat, Pénzügyi alapja (373). Fiirj, Novemberben 640. F ű tés, Szoba-f. és a gázkályhák 585. Fiitőeszköz, Szénporral való tüzeléshez (432). Füzike, Keskenylevelű 550. Gabonafélék, Növekedése virágzáskor P 1 8 9 . G abona-futrinka, Kártétele 53. Galagonya-lepke, Irtása 379. Gálicz, A réz-g. előfordulása és hamisítása 381. Galvánláncz, Gyógyító hatása 643. G á z, Sűrűségének meghatározására készülék (152). — A z acetylén-gáz eltartásának új módja 423. — Szilárd és folyékony testek oldódása benne 534. — A világítás oko zója a szénhidrogén-g.-ok lángjában P l 8 7 . G ázkályha, És a szobafűtés 585. G entiana, W ettstein munkája róla (433). —

XI

G. Warthae (433). — G. brachyphylla (433). — G. Carpatica (434.) Geológia, Műszavai 31, 320. — A sepsiszentgyörgy-gyimesi vasútvonalé (142). — Ma gyarország talajviszonyai (142). — A hát szegi medencze földtani viszonyai (256). — Magyarország g.-i térképe (317). — Munkák Zala- és Vas-megye g.-ájáról 326. — Korszakainak időtartama 326. — Párkány-Nána környékéé (372). — Muzsla és Béla esztergommegyei községeké (372). — Kabola-Polyána vidékének földtani tér képe (426). Gép, Repülőgép és a madár 161*. — A z első repülőgép hazánkban 203. — V íz emelő mótor 214. — A gőzgép munká ban tartásának költsége 606. Glenodictyum carpaticum (426). Gomba, Phaeomarasmius új g.-nem (49). — A házi g.-áról tárgyaló művek 54 — J e lentősége a természet háztartásában 348*. Nagy pöfeteg 545. — Phallus impudicus L. 549. — Sphaerella sentina Fuckl. 549. — A g.-ák története P l 2 4 . Gom baspóra, Csírázó ereje P 1 8 9 . Gombatenyésztés 602. Göm bvillám 548. G őteálcza, Ivarérett (209), (432), P l 3 8 *. Gőz, Sűrűségének meghatározására készülék (152). — Higanygőzök ártalmas volta 491. Gőzgép, Munkában tartásának költsége 606. Graphophon, Hengerének anyaga 382. G ryphaea E sz te rh á zy i, Előfordulása és el terjedése (142). Gülcher, Akkumulátora P l 8 5 . G y a p jú , Aczél-gy. 423. G yém ánt, Strassz-gy. 8 6 . — A z aczélban P 4 4 . Gyermek^ Újszülöttek és csecsemők anyag cseréje (48). — A madárfejű Dobos Tancsi (48), 217*. G yerm ekrablás, Házi állatoknál 434. G y e rtyá n fa , Heterophylliája (209). G yógyítás, Ásványvizek hatása és az ivó-gy. (373). — Pneumatikus gy. (373). — Electrummal 485. — Galvánlánczczal 643. — Növények chlorózisáé 644. Gyom or, É lő állatoknak belejutása 548. Gyöngy 128*. Gyújtó-lencse, A reá eső napsugarak menynyisége reggel és délben 602. G yüm ölcsfa , Terméketlensége és a baj or voslása 493. G yűrű, Keletkezése a szivárvány körül 644. H a e m a tit, Remánens mágnessége (426). Haemochromogén, Előállítása (48). H ag ym a , K ettős (317). — Őszi kikiricsé 645. H a j, Eltávolítása Röntgen-sugarakkal 645. H al, Fénytelen és torzh.-ak a Balatonban (48), P 3 5 *. — Színváltozása alvás közben 312. — Emlékező tehetsége 370. — Ba laton h.-ai és gyakoriságuk 593. — Ada tok a Balaton halfaunájához P 2 3 2 . — Téves adat a Balaton h.-airól P 2 3 5 .


X II

Hallás— Liszt

H allás, Színes 494. H am isítás, Rézgáliczé 381. H ang, Színes h.-ok 494. H avgyaleső, Új-guineai 195. H á tsze g i medencze, Földtani viszonyai (*256). H atszög, Pascal*féle (426). Havasi-hófehérke, 157, 214. H á z i-á lla t, Gyermekrablás h.-oknál 434. H ázi-gom ba, Művek róla 54. H a zslin s zk y Frigyes, Emlékezete (202). H erehura lóhere, És dárdahere 437. Herpetologia, Röntgen-sugarak alkalmazása (49). — Biró L. h.-i gyűjtése (318). H eterophyllia, Gyertyánfáé (209). H év v ízy Vasas h.-ek hatása (373). H ideg f És a vas törékenysége 158. H idrogéntelluridj Előállítása tisztán (151). H ig an ygőz, Ártalmas volta 491. H ófehérke, Nagy-Hagymásról 157, 214. H old, Változások felszínén 537. H oldfogyatkozás, Harmadfél ezer év előtti 139. H öf Vas- és nikkelércz fajhője (141). — Buda pest hőmérsékletének gyakorisági értékei 180. — Vegyül etek keletkezésekor fejlődő 550. — Duna és Tisza hőfoka P 9 7 . Höjeg, És Danka 137. H őmérőt Maximum és minimum-h. 644. H u llá m , És madár 475. H urkam éreg, Ptomatoatropin 101. I d e g , Sima izomsejtek idegvégződése (41). — Sejtnyúlványainak functionális jelentő sége (48). Id ő já rá s, Magyar meteorológiai folyóirat 210. — Mesterséges változtatása 477. — 1. Meteorológia. Id ő ta rta m , Geológiai korszakoké 326. Involuczió, Többszörös (43). í r á s j e l , É lő fák belsejében 229*. Iva r, Érett i.-ú gőtelárvák (209), (432), P l 3 8 *. Iv ó v íz, Brassó i.-ének chemiai elemzése (142). Izo m sejt,t Idegvégződése (41). 'Jedlik Ányos, Emlékezete 387.* J é g , J.-zivatar deczemberben 50. — K észí tése 157. Jégesőy És orkán Déván 434. Jégm adár, Mimikrizmusa 476. Jégverem , Készítése 494, 548, 570*. Jód, A csíki j.-os sósforrások (373). J u r á n y i Lajos, Elhúnyta 148. — M egemlé kezés róla (378). K á l y h a , Gáz-k. és a szobafűtés 585. K a n á r i-m a d á r , Tetvének irtása 101. K arboru n du m , Chemiai felbontása 155. — Ipari alkalmazása 311. K atód-sugár, Különbség közte és a Röntgensugarak közt P 1 8 6 . K ekulé, Emlékezete (151). K em ény ségi-fokozat y Abszolút P 2 4 0 . K e n y é r, Fekete k. rozslisztből 52. Képy A növények k.-ének készítésmódja (49). — A mozgás utóképei (262). — Röntgenk.-ek készítése 492. — Fátyolos fotográfiái k.-ek 493.

| Képlett Á lló csillag rectascensiójának és de' clinatiójának kiszámítására 100. — A külső légnyomás meghatározása Clausius képlete i alapján P235. | K épváltódás, A fotografozásban 493. | K erékp ár, A tudomány szolgálatában (48). ! K éstartó, Új fajta (371). | K észülék, Bakteriológiai (262). — Csillangó j mozgás feltüntetésére (262). | K í g y óméreg y És a sündisznó 74. j K ik ir ic S y Őszi k. hagymája 645. . Konkolyt A nizzai k. hazánkban P40. [ K onzerválás, Madárbőré 325. | Kosmochlor (426). j K őrösm ező, Vidékéről calcit és baryt (256). j K örtefát Meddősége 603. — A vadkörtét l termő pergament-k.-ről 606, 645. — Ata| vizmus jelensége 645. — Virágának be porzása P87. Közegéózségiigy, Közigazgatás teendői (539). K ő z e t y A z Avashegység eruptív k.-ei (142). — Kis-Vaskapué (426). — Mágnességének valószínű oka 538. K ra k a ta u , Mi lett belőle 254. K rau ss, Khínai magvai 643. | Kullancs, Tyúk-k. pusztítása 605. | K ú t, Vizének megjavítása 158. — Meszes kútvíz fotografozáshoz 494. K u ty a , Igazi és ál-veszettsége 33. — Epesipolyos k.-án bélbeli rothadás és zsírfel szívódás (43), (48). — Mint gyermek rabló 434. L a k á st A nedves 1. szárazzá tétele 605. L á m p a, Petróleum-étherekre berendezett 101. — Barthel borszesz l.-ája 212. Láng, Szénhidrogén-gázok lángjában a vilá gítás okozója P l 87. Lárvát Érettivarú Triton 1. (209), (432) P l 38*. — Tegzes szitakötőé 549. 1. álcza. L á z, A sárgaláz baczillusa 424. Leclanché-elem, Agyaghengerén képződő só 53, 99. Legát-féle aceton, kémhatása más vegyületekre (152). Légnyomás, Nagysága a sebesen haladó vonatra 269. — A külső 1. meghatáro zása Clausius képletével P235. Légsúlymérőt Újítások rajta P46. — A Coquillon-féle bánya-1. P237*. Lélekzés, Madaraké 136. Lepke, Új fajok (319). — Galagonya- 1. irtása 379. — Éjjeli 1. és a világosság 642. Levegő, Oxigéntartalmának hatása (42), (48). — Folyékony 1. előállítása 70*. -7- Vilá gosság 329 . — Árapálya P 6 1 *. — A külső légnyomás meghatározása Clausius képletével P235. — Coquillon J. bánya légmérője P237*. Leyden i-palaczk, Egyszerű megtöltése 492. L in d e módszere, Folyékony levegő elő állítására 70*. i Linum dolomiticum (208). L is zt, Fekete kenyeret adó rozs-1. 52.


Locustella luscinioidcs— Növény Locustella luscinioides Sav., Éneke 319. Lóhere, Herehura-1. és dárdahere 437. L ösz, Elterjedése hazánkban (202). M acacus nemeatrinus, Majom 186. M adár, A főnix-m. 72. — A kanári m. tetvének irtása 101. — Lélekzése 136. — A m.-vonulás megfigyelésének kiterjesz tése 153. — M. és a repülőgép 161 *. — Új-guineai m.-ak (209). — Függögetése 320. — Bőrének konzerválási módja 325. — MV és hullám 475. — A jég-m. mimikrizmusá 476. Mag,' Stratiotes aloidesé (317), P 2 2 7 *. — Krauss khínai magvai 643. M agnesium -m ethylat (379). Magnézium* Úrid, Methylalkohol hatása reá (262). Mágnesség, Aczélnemek és a haematité (426). — A kőzetek m.-ének valószínű oka 538. M agyar fö h n P 1 5 &. M agyarország, Talajviszonyai (142). — A z Alföld szikes talaja (142). —- Geológiai térképe (317). Majom, Macacus nemestrinus 186 . — Erkölcsi érzése 465 . M alom , Vízerőre berendezett mű-m.156, 214. — Szélm.-ok vitorláinak elhelyezése 214. M am m uth, Lelet Eger mellett (372). Mandola, A keserű m. mérges volta 604. Mars, Bolygó 6 Í*. Másságé, Hatása az emésztésre (373). Mastodon longirostris, Agyara (426). M athem atika, Bolyai m.-i művei 211. M aurachen, É s szömörcsög értelmezése 157. Meddőség, Jól fejlett körtefáé 603. Megfigyelés, R égi magyar m. 144, 145, 203, 256, 374, 427, 485, 486, 487. — Mete orológiai, minden füzetben. — Madárvonulásc 153. — Meteorológiai m.-ek teljes napfogyatkozáskor P 2 3 6 . Méreg, Sündisznó és a kígyó-m. 74. — Hurka-m. 101. — A fotografozásban 532. — A keserű mandola mérges volta 604. Mérgezés, Rókáké 102. — Strychninnel 155. — Arzénnel 358. M eridián, A Nap zérus-m.-ja P 4 3 . Mész, Meszes kútvíz használhatóvá tétele fotografozáshoz 4 9 4 . Mészkő-öv, A z erdélyi Érczhegységé P Í 9 3 . Messzelátó, Korunk nagy m.-i 508*. Meteor, Budapesten 601. Meteorológia, »Időjárás« magyar m.-i folyó irat 210. — M.-i észlelések teljes napfogyatkozáskor P 2 3 6 . — Följegyzések minden füzetben. M cterreudszer, Általános alkalmazása és az első délkör 138. Methylalkohol, Aceton meghatározása benne (152). — Hatása magnézium-nitridre (262). Méz, Kandirozott m. folyóssá válása 643. Mikroba, Érczpénzen, 141. M ikrofauna, Tátrai tavaké (75). M ikroszkóp, Johannes Mülleré (262).

X III

M ikroszkópi lény, Hegyeket alkotó (539). M im ik rizm u s, Jégmadáré 476. Mirigyy Férfiak tejmirigye 645. Molekula-siíly, Ferrocyanaethylé (379). Moore-féle cső, világító P 1 7 7 *. M orfium , Halálos adagja 324. Mótor, Vízemelő 214. Mozgás, Utóképei (262). — Csillangó mfeltüntetésére készülék (262). Munkay A gőzgép m.-ában tartásának költ sége 606. M u n k aerő , Folyóvízé 53. M üller J ., Mikroszkópja (262). Mümalom, Vízerőre berendezett 156, 214. M ű szavak, A geológiában 31, 320. — Idegen nyelven való értelmezése, mint rossz szokás 265, 267. N ag y -H a g ym á s, Havasi gyopár előfordulása rajta 157, 214. Nap, Zérus-meridiánja és valódi forgás ideje P 4 3 . — Újabb elmélet róla P 9 1 . N ap fén y , Tartama 27 . N apfogyatkozás, Meteorológiai észlelések teljes n.-kor P 2 3 6 . Napsugár, A gyújtó-lencsére eső n.-ak mennyisége reggél és délben 602. Nátrium m onoselensulfarsenát, Kristálytani adatai (4 3 3 ). Nekrológ, Tudósoké 629. Bogdanov, B al ling, Baumann, Benedikt, Beyrich, Bornemann, Carriére, Daubrée. Du Bois Reymond, Egli, Fizeau, Fleck, Gerlach, Goode, Green, Grove, Gyldén, Hazslinszky, K a nitz, K ekulé, Krüger, Ley, Liesegang, Lilienthal, Macmillan, Margó, Martin,. Möller, Müller Férd., Müller Jean, Nobel, Palmieri. Rózsahegyi, Rühlmann, Seidel, Stölzel, Tisserand, Trécul, Trimen, W hitney, Wickersheimer, WolfF Emil. Nemere-szél, 419, 427, 544. N ikkelércz, Fajhője (141). N itrogén, N.-gyűjtő növények jelentősége és a talajoltás 524 . N i z z a i konkoly. Hazánkban P 4 0 . Növekedés, Gabonaféléké P 1 8 9 . ' Növény, Képének egyszerű készítésmódja (49)► — A n.-világból kölcsönzött jelvények (203). — Ascherson, Synopsis dér mittcleuropaischen Flóra (208). — Új n.-ek Albániából (208), P 8 6 . — X V . századbeli magyar n.-nevek (208). — A magyar flórának ismeretlen kútforrása (208). — Schwerinr Ueber Variadon beim Ahorn (209). — Spitzbergai és szaharai érdekes n.-ek (209). — Új n.-ek hazánk flórájából (317). — Budapest határából (378). — Adatok hazánk n.*einek ismeretéhez (433). — K étes n.-ek hazánkból (433). — Nitrogén gyűjtő n.-ek jelentősége és a talajoltás 524 . — Magyarország n.-világának termé szetes tagosulása (539). — Művek a n.-i anyagokról 604. — Fény élvezete P l 8 5 — Chlorózisának gyógyítása 644.


X IV

Növénytan— Semon

N övénytan, Nemzetközi n.-i állomás Palermóban (49). — L. Botanika. N yo m á s, A szervezet nedveinek osmosisny.-a (42) — A külső lég-ny. meghatá rozása Clausius képletével P 2 3 5 . O bjecth\ A- legczélszerűbb 54. OfiVy Salamon aranytermő országa 35. Olaj, Kereskedelmi asztali o. tápláló értéke (48). — K ivétele a tojás sárgájából 644. Oldódás, Szilárd és folyékony testeké gázok ban 534. Oleum hyoscyami, K ülső alkalmazásának hatása 53. Oltás, A veszettség ellen való védő-o. 249. — Talajoltás 524. Ó ra, Zsebórára a villámos vasút hatása 52. O rgyia an tiqu a , Nősténye 382. Orkán, És jégeső Déván 434. Ornithológia, Petényi o.-i hagyatéka (40). O rr, Gerinczesek szaglószerve Pl*. Orvosi egyetem, Múltjáról 210. Orvosok, Magyar o. és természetvizsgálók X X I X -ik vándorgyűlése 379, 539. Orvostudom ány, Igazságszolgáltatásban (541). Osmösis-nyomás, A szervezet nedveié (42). Oxigén, A levegő o.-jének hatása az anyag cserére (42), (48). — Belehelésének hatása cyanosisban (48). — Folyósítása nagyobb n mennyiségben P 4 7 . Őslénytan, Adatok Erdélyből (372). — Ruszka-Pojánán és az Erdélyi Érczhegységben (372). JPaizsm irig y, Etetésének hatása az egész ségesek és golyvások anyagcseréjére (47). — Élettanához adatok (75). P aizstetü, A z ákácz-p. pusztítása 604, 644. P álin ka , Eredeti anyagának felismerése 158. P a lla s, Ceres és Vesta átmérői P l 7 6 . P á ly á za t, Semsey-féle 263. — Természettudományi Társulatnál 94. P apilio p od a liriu s, (318). Pascal-féle hatszög (426). P a steu r-in tézet, Budapesti 249. P a sto r rosens L. (40). P á zsitfélék , Művek 382. — Hazai P 4 3 7 . Penészesedés, Meggátlása rovargyüjteményekben 645. Pergam ent-körtefa, Vadkörtét termő 606. P erim éter (262). P erspiratio, Intensitilis változásai (262). P ertu rb áczió (43). Pestis 107, 144. — Ismertető jegyei 144. — A pestis ellen 145. — A p. hazánkban 203, 256, 374, 427. Pete, Branchelion és Branchiobdella-é (371). Petényi, Omithológiai hagyatéka (40). Petróleum , Képződésének újabb elmélete P 4 1 . Petróleum -éther,Vele berendezett lámpák 101. Phaeom arasm ius, Új gomba-nem (49). Phallu s im pudicus L . Gomba 549. Picus cissa, Hazánkban (319). P irom éter, Chatelier-féle P 8 9 . Plantago, K ettős szárának adhéziója (317).

j

! ! ! |

;

|

1

I

! I

j 1

I | ! I ! I

Platinatelep, Új 202. P la zm a , Fixáló folyadékok hatása reá (48). Pneum atikus-készülék, És gyógyítás (373). Poczok, Vízi p. irtása 325. Pollen (318). Ponoricsi-barlang (48). Ponty, Tenyésztése sósvízű tóban 643. P ó tfü ze t, Czéíja 550. P ra e p a ra tu m , Chemiai pr.-okkal foglalkozó művek 54. P rim u la in tr. (433). — P. Benkőiana (434). P ro n a y a elegáns Hüg., Első leírása 548. Pseudobrookit, Aranyi-hegyi (256). Ptom atoatropin, Hurkaméreg 101R á k , Tolvaj r. 483*. Ráktojás, Tegzes szitakötő lárvái 549* Rectascensio, Á lló csillag r.-jának kiszámí tása 1 0 0 . R eflektor, És a refraktor 100. Repülés, A vadkacsa r.-sebessége 595. Repülőgép, Es a madár 161*. — A z első r. hazánkban 203. R éz, A vörösréz a múltban, jelenben és a jövőben 415. R ézgá licz, Előfordulása és hamisítása 381. Rézgálicz-szódakeverék, Zavaros színe 52. Rheum a, Gyógyítása galvánláncczal 643. R izs, Termesztése hazánkban 487. Róka, Fekete 102. — Mérgezése 102, 155. Rotatoria, Biró Lajos gyűjtötte (432). Rothadás, Bélbeli és zsírfelszívódás epesipolyos kutyán (43), (48). R ovar, R.-gyűjtemények jelzésmódja (318). — A thrips-r.-ok kártétele (209), P 1 4 7 *. — Gyűjtemény penészesedésének meggát lása 645. R ovartani Lapok 43. Rózsa, Akáczfába oltott 323. R o zs lis zt, Fekete kenyeret adó 52. Röntgen-képek, K észítése 492. Röntgen-sugár, Alkalmazása a herpetológiában (49). — A fiziológiában 199. — A z ásványok viselkedése irányában 252. — A R.-s. okozta sebek 535 -r Haj eltávolítása vele 645. — Láthatósága P l 7 5 . — Különbség a katód- és a R.-s. közt P l 8 6 . — Kapcsolat a katód- és R.-s. közt P 1 8 6 , 371. Saccharin 605. Salvator-forrás, Megfelelő erdélyi víz 158. S alzburgi-vitriol 491. S á rga láz, Baczillusa 424. Sarkvidék, Ismeretlen tájai 624*. Satu rnu s 553*. Sav, Szénsavas források képződése 411. — Czitromsav készítése 494. Seb, Röntgen-sugarak okozta 535. Sebesség, A végtelenből szabadon eső testé 158. — Carbonylsulfid hydrolytos bomlásáé (379). — A vadkacsa repülő s.-e. 595. Sejt, Fixáló folyadékok hatása a s.-magra (48). — Centosoma több s.-fajtában (371). Semon, K önyve Ausztráliáról P l 13 *.


Semsey— Tisza Semsey, Földrajzi pályázata 263. Sepsiszentgyörgy-gyim esi vasútvonal, geoló giai viszonyai (142). S ertészsír, Faggyú kimutatása benne (432). Skorpióf Magyarországi (209). Sóy Leclanché-elem agyaghengerén képződő 53, 99. — Hűtő só-oldatok 157. — Tápláló értéke 423. Solarisatioy A fotografozásban 493. Sósforrás, A csíki jódos s.-ok (373). S ph ala x typhlus, É lő (432). Sphaerella sentina Fuckl. 549. Spolia anatom ica (262). Spongilla, Érdekes s. (432). Stachys Germanica L., Pilis-Maróton 437. Sternecky Alectorolophusa (378). Strassz-gyém ánt, 36. Stratiotes aloides, Magva (317). — Történe téhez pótlék P 2 2 7 *. S trychnin, R ókák mérgezése vele 155. S u g á r, A Röntgen-s.-ak alkalmazása a herpetológiában (49). — R.-s.-ak a fizioló giában 199. — R.-s.-ak, az ásványok vi selkedése irányában 252. — A R.-s.-ak okozta sebek 535. — A gyújtó-lencsére eső napsugarak mennyisége reggel és dél ben 602. — A Röntgen-s.-ak láthatósága P 1 7 5 *. — K ülönbség és kapcsolat a katód- és Röntgen-sugarak közt P 1 8 6 , 371. Sündisznó, É s a kigyóméreg 74. Sűrűségy Megh. gőzök és gázoknál (152). Syringin (426). Szabálytalan ság, Emberi testen 283*. S za g , Kénessav-sz.-ú bor 102. — Elejtett vadkané 156. Szagló-szen ?, Gerinczeseké Pl*. S za lá m i, K észítése házilag 382. S z a r k a , Értelme 320. — Részegeskedő 546. Szeder, Fajai Trencsén-megyében (540). S z ili, Déli 253. — A Nemere és egyéb szelünk 419, 427, 544. — Örökös szél 427. Szélmalom, Vitorláinak elhelyezése 214. Szén bányászat 201. Szén hidrogén-gáz, Lángjában a világítás okozója P l 8 7 . Szénsav, Sz.-as források képződése 411. Szerecsika 324. Szilvay Burbank-féle 102. S zín , Tengeri állatoké 1*. — Rézgáliczszódakeveréké 52. — Halak színváltozása alvás közben 312. — A sz.-es hangokról és hallásról 494. — Természetes sz.-ekben való fotografozás P 9 3 . Színpörgettyű, Ráfestett színek nélkül P95. Szitakötő, Tegzes sz. lárvái 549. S zivárvá n y, Télen 97. — Gyűrűinek kelet kezése 644. Szobafűtésy És a gázkályhák 585. Szóda-rézgálicz-keverék, Zavaros színe 52. Szőlő, Aranyos sz.-szemek (49). — Jég verte sz.vessző sérülései (49). — Dugványokról és magról való szaporítása 54. — A z amerikai sz.-knek a filloxerával szemben tanúsított

' i I

j I j

I | |

XV

ellenállása 54, 100. — Vesszőjének rend ellenes ágkacsai (317). Szömorcsögy És a Maurachen értelmezése 157. S z ő r , Eltávolítása Röntgen-sugarakkal 645. T a la j, Magyarország t. viszonyai (142). — A z A lföld szikes t.-a (142). Talajoltás 524. T a la jv z s g á la t 102. T á p lá lé k , Egyszeri és többszöri fölvételének hatása az anyagcserére (75). — A só mint t. 423. lárg y le n c se , Legczélszerűbb 54. T ársu latok , Mozgalmai hazánkban: Akadé mia, 40, 75, 312. — Balneológiai egyesület 373. — Erdélyi múzeum-egylet 141, 371, 426. — Földtani Társulat 142, 202, 256, 72. — Kecskemétvidéki Természettudományi Társulat 202. — Orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése 379, 539. — Természettudományi Társulat minden füzetben, T á tr a , Tavainak mikrofaunája (75), Távcső, Csillagászati és földi 100. — 1. Messzelátó. Tea, Tenyésztése hazánkban 323. Tej, Mint borderítő szer 321. Tejmirigyy Férfiaké 645. Telegrafozás, Vezető drót nélkül 497*. Teleszkóp, Korunk nagy t.-jai 508*. Tenger, Állatainak a színe 1*. Térfogatváltozás, Szeszes erjedésnél (43). Térképy Magyarország geológiai t.-e (317). — Kabola-Polyána földtani t.-e (426). Terméketlenségy Gyümölcsfáké 493. Természet, Háztartásában a gombák jelen tősége 343*. Term észetrajzi-m úzeum y Ü gye (318). Természettudom ányy t Állapota századunk elején 289*. — És a törvényhozás 420. Term észettudom ányi T ársu lat. Alapítványai 90. — Elnöki megnyitó beszéd 57. — Forgó-tőke előirányzata 151. — K özgyű lése 80. — Könyvtára 93. — Pályázatai 94. — Pénztári kimutatásai 8 8 . — Szak osztályainak ü lé se i: Állattani 48, 209, 262, 318, 432. — Chemia-ásványtani 151, 262, 379, 432 — Élettani 47, 262. — Növénytani 49, 208, 317, 378, 433. — Titkári jelentés 81. — Tiszti kara és vá lasztmánya 96. — Választmányi ülései 46, 78, 148, 206, 260, 3 16 , 598, 638. Természetvizsgálók, X X IX -ik , trencséni vándorgyűlése 379, 539. Test, A végtelenből eső t. sebessége 158. — Szabálytalanságok az emberi testen 283*. — Szilárd és folyékony t.-ek ol dódása gázokban 534. T e t ü y Kanári madár tetvének irtása 101. T h a lliu m -p rizm a 602. Therm om éter 1. Hőmérő. Thoracograph (262). T h rip sek, Kártételei (209), P l 4 7 *. Tintay Olcsó t. készítése 212, 269. T isza , És Duna hőfoka P 9 7 .


XVI

Tó—Zsír

Tó, Ponty tenyésztése sósvizű tóban 643. V ilá gítá s, Acetylénnel 123*, — Világító Tojás, Eltevésmódja . gyűjteménybe 644. — tornyoké P 4 6 . — Okozója a szénhidrogén — Sárgájából olaj kivétele 644> — gázok lángjában P l 8 7 . Fosszil-t. P 1 6 3 * . V ilágító cső, Moor-féle P 1 7 7 *. T orja i büdös, Barlang (373). Világító-torony, Világítása régen és jelen leg P 4 6 . T o rm in aria la tifo lia (433). Torony, V ilágító P 4 6 . Világosság, Levegő 329. — És az éjjeli T ölgym akk, Háromcsirájú (434). lepkék 642. Törékenység, Vasé és a hideg 158. Villám , Fiziológiai jelenségek v.-sújtott em T örpe, Dobos Jancsi (48), 217 *. beren 492. — Gömbvillám 548. Törvényhozás, És természettudományok 420. V illám hárító, Szerepe 479. — Vezetékének T rito n -lá rva , Érettivarú (432), P l 3 8 *. megvizsgálása 4 9 4 . Tropidonotus n a tr ix var. banatica (209). Villám lás, Télen 50. Tüzelés, Szénporral (432). Villám os-vasút, Hatása a zsebórára 52. T yph a Schuttlew orthii (209>. Vinca herbacea var. latifolia, (434). Tyúk-kullancs, Pusztítása 605. Virág, A körtefa v.-ának beporzása P 8 7 . tfj-G uinea, Biró levelei 19, 67 , 191, 211 , V itorla, Szélmalmoké 214. 365 , 469 . — Művek róla 158. — Új-Gu.-i V itrio l, Salzburgi 491. madarak (209). — Biró kutatásának ered- | V íz, Folyóv. munkaerejének kiszámítása 53. ménye (262). — Darázsélet Új-Guineában — Brassó ivóvizének chemiai elemzése (142). (262), 273 *. — Biró herpetológiai gyűj — Vámosgátfalvi ásványvíz (152). — V ttése (318). — Rotatoriák (432). erőre berendezett műmalom 156, 214. — A Utókép, Mozgásé (262). Salvator* forrásnak megfelelő erdélyi v. 158. V adászat, Tengeri v. 530. — Kútvíz megjavítása 158. A szobában e lV adkacsa, Repülés-sebessége 595. I párologtatott v. hatásáról 158. — V.-emelő V adkan, Bűzös volta 156. j mótor 214. — V.-emelés költségei 270. — Vadkörte, V.-ét termő pergament-körtefa 606. A z ásványvizek hatása és az ivógyógyítás Vaj) A valódi v. megkülönböztetése a mes (373). — A vasas hévvizek hatása (373). — terségestől (379). A magyar fürdők és ásványvizek haladása Vakondok, Irtása 325. (373). — A tisztviselőtelepi v.-nek haszná Vákuumcső, Moore-féle világító P 1 7 7 *. lása mosásra 382. — Meszes kútvíz hasz Vám osgát f a l v a 7 Ásványvize (152). nálhatóvá tétele fotografozáshoz 4 9 4 . Vándorgyűlés, Orvosok és természetvizsgá Vizelet, Cystin benne (48). V ízip o c zo k , Irtása 325. lóké 379, 539. Vasér ez, Vezetési ellenállása és fajhője (141). Vörösréz, A múltban, jelenben és jövőben 415. Vas, Törékenysége és a hideg 158. V ulkanizm us, A Földé P 2 1 8 . Vasút, Villámos v. hatása a zsebórára 52. — W agner-féle m ódszer (319). Sepsiszentgyörgy-gyimesi v.geológiája (142). W ettstehi, Munkája a Gentianákról (433). — A légnyomás nagysága sebesen haladó Zene, Hatása az állatokra 486. v.-ra 269. — Kétvezetékes elektromos 462*. Z iv a ta r, Jégz. deczemberben 50. — Nyáron Védőoltás, Veszettség ellen 249. Egerben 154. — Déván 434. — A vaáli völgyben 5 4 4 . Vér, Emberé 637. Zoológia, Z.-i fölfedezések a busafejű fizéter Verbascum agrhnom oides Deg. et Borb. (209). — Új V. a Balkán-félszigetiől P 8 5 . gyomrában 39. — A celloidin-beágyazás a leíró z.-ában P l 7 2 , (4 3 2 ). — 1. Állattan. Veréb, Kártékonysága 371, 490. Vértes, Eoczén medenezéje (202). Zsebóra, Villámos vasút hatása reá 52. Vesta, Ceres és Pallas átmérői P l 7 6 . Z s ír , P'elszivódása epesipolyos kutyán (43), Veszettség, Igazi és ál-v. kutyáknál 33. — (48). — Új módszer a különféle zs.-ok Vé^ő-oltás ellene 249. megkülönböztetésére (379). — Faggyú k i mutatása sertészsírban (432). V iaszm oly 549. •lelek . I: Lásd. — P : Pótfüzet. — * : Illusztrácziót jelent. — nagyobb ezikket jelent. — (szá m ) : R övid referátumot jelent.

K ö vér la p szá m :

SAJTÓHIBÁK. 49. oldal, jobb hasáb, » bal » 75. » » » 158. » jobb » 211. » 224. » bal » 550. 6 0 5 - -606. oldalon P ó tf ü z e t: 92. oldal jobb

felülről 5, 8 . sor P hacom arasm ius helyett: Phaeomarasm ius. » alulról 8 . » H ersfeld H erzfelder. » felülről 2gR-. 9. » képletében 2gR » tíöu el. löbb helj en Hönel » alulról 1895. 1 2 . » 1865 » felülről 8 . » p a r a s z tk a p á r t p a ra sztk a p tá rt. A ujeszky Lipót A u je szk y A ladár hasáb alulról 16. sor fokelm életre » f o lt elméletre.


Korallszirti halak a Vörös-tengerből.

1. Myripristis murdjan.

2. Chaetodon flavus. 3 . Holacanthus asfur.

TI. Tábla.


"

m; TERMESZETTUDOMANYI tE ;oly“

hónap io-jken, légalább is 3V2 nagy

nyolczadrét

ívnyi

tartalommal ; időnk e n t szovegkozi ab rá k k a l illu sztrálva.

XXIX. KÖTET.

tarsulat tagjai

KÖZLÖNY. y

r / ” T”

A.

£ Ji

_

HAVI

__

i

_

^

_

V - ^ -A. N

JL

•

,

FOLYÓIRAT

K ÖZ ÉR D EK Ű ISM E RETE K T E R JE SZ TÉS ÉR E .

1897. JANUÁRIÜS

az

a

évdíj fejében kapjá k ;

nem

tagok

részére a Pótfüze-

.

te k k e l e g y ü tt d ó

...

fizetési á r a 6 fo rin t.

329. FÜZET.

A t e n g e r i á lla to k s z ín e .* Felötlő, hogy hányszor tesz a természet az állatnak szolgálatot, mikor olyan színű ru hába öltözteti, a melyben legjobban menekül meg ellenségeitől vagy legbiztosabban fogja el zsákmányát. A l fr é d R ussel W a t x a c e .

A hangok világa mozgatja a szárazföld és a levegő állatvilá gát ; a sós hullámok lakójának ez a világ olyan, mintha el volna előle zárva, ő tehát hangtalan. »Néma mint a hal«, már szálló igévé vált. A hullámverés zúgása, a felkorbácsolt felszin tombolása az egyedüli, a mi a tenger lakóinak fülökbe jut s inti őket, hogy biztos rejtekökbe meneküljenek. Másképen áll a dolog a szinek világával. A természet a tenger gyermekeivel nem bánt mostohán, sőt inkább teljes adományaival annyira felékesítette őket, hogy fényben és színben való teljességökre nézve illően versenyezhetnek a trópusi szárazföld lakóinak pazar pompájával. A ki valaha látta a korallszirt tündéri báját a csendes hullá: mokban, ámulva és bámulva legeltette szemét a természetnek színek ben gazdag ilyetén festményén, és midőn az első hatások mámorá ból felocsúdott, nyilván azt kérdezte magától, akadnak-e tengeri lakók is, melyeknek ily színekről sejtelmök és érzésök van. Midőn az emberi lelket harmonikus hatás érinti, azt hiszi, hogy a természet is vele érez, emberi szemlődésében a maga egyéni érzé seit másokra, mélyebben álló teremtményekre is áthelyezi és olyan sajátságokat kezd nekik tulajdonítani, melyek talán nincsenek is meg. Lehetséges, sőt nagyon valószínű, hogy a jól fejlett szemű ten geri lakóknak van színérzékök, mert különben nem tudnók belátni a színes ruházkodásnak valamelyes észszerű czélját. Az emberek * Mutatvány K e l l e r K ., »A tenger élete« czímű művéből, mely C s o p e y L á s z l ó fordításában a Könyvkiadó Vállalat aláírói számára sajtó alatt van. Term észettudományi Közlöny. XXIX. kötet. 1897.

I


2

A TENGERI ÁLLATOK SZÍNE.

magától értetődőnek fogadtak el valamit, a mit előbb tulajdonképen be kellett volna bizonyítani. A különböző hosszú fényhullámok megkülönböztetésének tehet sége, alapjában véve, a szemnek annyira finom tulajdonsága, hogy a priori nem szabad mindenkor feltételezni. Nem is olyan régen volt, mikor úgy tetszett, hogy az az eddigi föltevés, hogy színlátó tengeri állatok is vannak, igen erősen meg ingott, mert magára a jól fejlett emberre vonatkozólag is valószínűvé akarták tenni, hogy színérzéke a maga eredeti voltában nem volt ám mindig olyan terjedelmes, mint jelenleg, s hogy az ember rész ben csak a történeti időben szerezte azt meg. G l a d s t o n e , Angolországnak volt miniszterelnöke, a ki nem csupán az államtudományokhoz ért és nemcsak fákat döntöget üdü lésül az erdőben, hanem mint Homérosz kiváló kutatója is ismeretes, ráterelte a figyelmet a színeket kifejező szavaknak a homéroszi időben való szegénységére és a kék meg a zöld szín használatában nyilat kozó határozatlanságára. Németországban felkapták a gondolatot és az ember színérzékéről való, nagy tudományossággal tám ogatott elméletté fejlesztették ki csakhamar, a mennyiben L a z a r u s Ge i g e r megállapította, hogy a régibb szemita és ind nyelvi emlékek a színeket jelentő szavakban szintén szegények és H u g ó M a g n u s megkisérlette, hogy természettudományi okokat szerezzen a színérzék késői fejlődésére. íg y keletkezett a színek iránt vak ősemberről való elmélet, a ki a vöröset vette föl először tudatába, és a többi színe ket csak később szerzette meg, tehát a kék szín felismerésére csak a homéroszi idők óta tett szert. A gondolat sokaknak megkapó volt, alkalmas pillanatban is született, hogy gyökeret verjen, mert a tudományos hullámok, miket napjaink fejlődéstörténete fölkeltett, akkoriban, t. i. a hetvenes évek ben csapongtak a legmagasabban. Azt hitték, hogy kézzel fogható bizonyítékot szereztek az ember fejlődésére nézve szemének fokozódó tevékenységi tehetségében. Ámde az az elmélet, hogy a színérzék fokozatosan, aránylag véve fiatal, sőt m agába a történeti időbe is benyúló időszakban fejlő dött, hamisnak bizonyult a bizonyítékok pedig csalókáknak. Már pusztán fiziológiai okokból is habozni lehet, vájjon a színek a spektrum sorrendjében kerültek-e bele az ember tudatába. íg y például a vörösnek épen nem kell a sorban az elsőnek lennie, mert a zöld sugarak épen a leghamarább váltanak ki szemünkben észre vehető érzést. H o m é r o s z régi társait és az ősi szemitákat mi bizony nem idézhetjük a természettudományok itélőszéke elé, hogy színérzéköket



3

megvizsgáljuk ; a mi tőlük számunkra megmaradt, merőben nyelvi okiratok, melyekből következtetést is vontak: a színjelentő szavak szegénysége azonban semmiféle visszafelé .következtetést se nyújt az öntudatba jutó érzésekre. Könnyen bizonyíthatjuk ma is, hogy napjainkban sok olyan éles hatás jut öntudatunkra, a melyekre semmi b e nyelvi elnevezést nem ismerünk. Sőt épen a különböző érzékek összehasonlító vizsgálata tanít arra, hogy bizony a mi nyelvünk nagyon is siralmasan szegény az érzelmek gazdagságához képest. A hangérzések terén rende zett állapot uralkodik ugyan, de már az ízlelő érzésekkel kétsé ges a dolog. Pedig az ízlés szerve nagyon is alkalmas a munkára. A gyakorlott borismerő ízéről nemcsak felismeri a borág eredetét, hanem igen gyakran megmondja az évet is, melyben a nedű te rm e tt; az orosz thea-gourmand a nyelvével egészen biztosan határozza meg az eléje vizsgálatul oda helyezett thealevelek minőségét s ezzel egy szersmind az értékét is. A tengerparti íinyás ember épen olyan biztosan különbözteti meg a tengeri halakat ízökről, mint a természet búvár a maga tudományos analizise alapján. De azért szókincsünk igen szegény, a mi az ízlelő érzéseket illeti; édes, keserű, sós, savanyú, lú g o s: úgyszólván ennyi egész szókészletünk. Az ember orra nem áll a legm agasabb fokon, ő is munkabíró és mégis egéss sereg világos érzelem van, a mit csak körülirással tudunk kifejezni. Nyelvileg tulajdonképen csak két fajtáját különböztetjük meg a szagoknak, nevezetesen olyanokat, a mik kellemesek (jó szag) és olyanokat, melyek visszataszítólag hatnak, tehát a rossz szag érzetét (bűz) keltik fel. Úgyszólván egészen rendezetlen a dolog a tapintó érzésekkel. Ha4 az ősember vak volt volna a színek iránt és csak az emberi művelődes emelkedésével fokozatosan szerezte volna meg rájok vonat kozó ism eretét: mai fejlődéselméleti felfogásunk szerint a gyerm ekek nek és a kezdetleges népeknek hiányos színérzékkel kellene rendel kezniük. A gyerm ekek ugyanis fejlődések folyamában régebbi állapotot juttatnának kifejezésre, emezek pedig az európai müveit ember fokát még el nem érték. De a dolog nincs úgy. Hiszen a gyerm ekek élénk érdeklődése a színes tárgyak iránt nagyon korán észrevehető. Az etnográfiái kutatás évek során sokféle vizsgálatot végzett a kezdet leges népek színérzéke ügyében, és az eredmény ellentmond a fel állított elméletnek. Itt-ott lehetett ugyan hiányt találni a színjelző szókban, de a különböző népek színlépcsője ugyanolyan terjedelmű nek bizonyult, mint az európaiaké ! A festett tárgyak iránt való szeretet bizonyos törzseknél épen úgy felötlő, mint a gyermekeknél és az afrikai négertörzsekkel


4


érintkező európai kereskedők jól tudják, hogy mennyire ki van fej lődve érzékök ruhájok színe iránt. Elegendően bebizonyítható, hogy a kék színt a régi Egyiptom ban már H o m é r o s z korát megelőzőleg alkalmazták és ama sok érintkezés mellett, melyet a görögök a fáraók országával fentartottak, nagyon is feltehető, hogy nekik is volt tudomások a kék színről. A zoológusra fontos, hogy a G l a d s t o n e - G e i g e r - f é l e fel tevés helytelenségét kimutassa, mert csak úgy adhatja meg a szer vezetek bizonyos színezetének magyarázatát, ha ielteszi, hogy az állatországban a színérzék nagyon el van terjedve. Ha az állatországnak a tengeri fauna összetételében résztvevő nagy főcsoportjait megszemléljük, a látás műszereivel való fölszerelés dolgában kitűnik, hogy a szervezeti tökéletességnek nagyon is kü lönböző foka ismerhető fel rajtok. Az egyszerűen alkotott véglényeken vagy Protozoákon, melyek nek valódi szerveik nincsenek, és melyeknek teste nem egyéb többékevésbbé bonyolult alkotású sejtnél, legfeljebb az egynemű sejtek közössége : nem is találunk látóműszereket, nálok tehát a színérzék eleve ki van zárva. Ugyanez érvényes az alsóbbrendű többsejtű állatokra vagy Metazoákra is, minőknek a tengeri szivacsokat tekinthetjük; az ő testök ugyan valódi szövetből épül fel, de idegrendszert biztosan nem tudunk bennök kimutatni, ép olyan kevéssé ismerünk nálok érzés szerveket. A többi efféle állatok, melyeket »Csalános állatok« vagy Cnidariák gyűjtő néven foglalnak össze, részint ülő, részint úszó szervezetek. Az ülők érzéki készülékei természetszerűleg erősen háttérbe szorulnak, az úszókéi pedig jobban fejlődnek ki. A medúzáknak sok szemök van, s ott ülnek az ernyő p erem én; maga a szem majd egyszerű festékfolt, beágyazott érző sejtekkel, majd tökéletesebb alkotás, mert a sejtekhez az üvegtest és a szemlencse is csatlakozik. H ogy e k ép letek valóban látóműszerek, kisérletileg állapították meg. A mi a férgeket illeti, a belső parazitaként élő fajoknak látóműszereik teljesen hiányoznak, ellenben gyakran találhatók a szabadon élő lapos- és gyűrűs-férgeken. A Polyk/adok-m ik testök elülső.végén sok, olykor több száz szemök is van, melyek a test hámszövete alatt feküsznek; a gyűrűs-férgek közt az Alctopé-neik. vannak nagy szemei. A csillagállatok, tüskés-bőrűek vagy Echinodermaták gyakran nagyon is mozgó teremtmények, tehát fel kell tennünk, hogy vannak érzékszerveik. A tengeri csillagok szemei ott ülnek a karok csúcsán, a tengeri sünökön mint feltűnő festék-foltok láthatók, melyek a felső oldalon, a végbél nyilása körül külön ocellaris lemezeken van



nak. P. és F. S a r a s i n Ceylon keleti partján egy indiai tengeri sünt (Diadema) vizsgált meg, melynek világító sorokban kék szemei vannak és hosszú töviseinek alján szép koszorúban kék foltok vehe tők észre. Ezek a szemek alkotásukra nézve nagyon emlékeztetnek a rákok és rovarok összetett szemeire, mert a mikroszkóp alatt erősen fény törő piramisokat látni bennök, melyek száma a kisebb szemekben ioo, a nagyobbakban pedig iooo—2000 re is rúg. A mozaikszerü látószervnek piramisai gazdagon el vannak látva idegekkel és p ig : mentumtölcsér veszi őket körül. Jól fel vannak fegyverkezve a rákok, melyek közt a kacslábúaknak (Lepas, Balanvs) fejlett állapotban nincs szemök. A mi a fődolgot illeti, két típus különböztethető meg közöttük. Az alsóbbrendű rákoknak (Entomostraca) csak egyetlen egy szemök van a homlokukon, s ez is rendesen x-alakú folt. De azért összetett ez a szem is, mert többnyire három egyszerű vesz részt alkotásában, mindegyiknek megvan a maga lencséje és idegfonallal van ellátva. Jóval bonyolultabb és ezzel együtt a munkára is erő sebb a felsőbbrendű tengeri rákok szem e; a szemek mint páros mozaikszernek ott állnak a fejszakasz mindkét oldalán vagy egy szinen a test felszínével, vagy pedig, miként a tarisznya-rákokon, ollós tengeri rákon, karmos tengeri rákon és a remete-rákon látjuk, elég hosszú és mozgó nyeleken, úgy, hogy a szemek, akár a teleszkóp, különböző irányra állíthatók be. Működésök módja lényegesen külön bözik a gerinczesekétől és a mozaikos látásnak a képe is mozaikszerűleg összerakva jelenkezik. H ogy a rákok ugyancsak kiváncsi állatok, az aquariumok minden látogatója tapasztalhatta. Említésre méltó, mert a szerv működése mellett bizonyít az a körülmény, hogy a mély vizek némely nyelesszemű rákjainak szeme egészen a nyélig elcsökevényesedik, minek m agyarázatát nyilván a kellő fény hiányá ban kell keresnünk. A puhatestű állatok vagy molluszkák látó műszereinek alkotá sában jókora sokféleség tapasztalható. A két-kopoltyús szépiák {Spin, Loligo, Octopus, Eledoné) feje oldalán erősen kiálló páros szeme annyira tökéletes, mint az állatországban seh o l; és ez érteti meg velünk azt a bámulatos ügyességet, mellyel e terem tm ények az ő színes környezetöket meg tudják Ítélni. Jól kifejlett szemlencséik vannak az úszó tarajos-lábú csigáknak (Heteropoda) ; különösen szépek a Pterotrachea nem szem ei; felötlő módon hiányzanak a tengeri pillangóknak {Pteropodci), jóllehet ezek is a tengerszinen élnek, mint amazok. A kagylók közt a fésüs-kagylónak (Pecten) köpenye peremén sok fényes-zöld szeme van, melyek


6


egyszerű alkotásúak ugyan, de gömbölyű lencsével mégis el vannak lá tv a ; az Arca és Pectunculus kagylónak ugyanazon a helyen levő látóműszerei alkotásukra nézve ettől teljesen eltérnek és leginkább az Ízeltlábúak szemére emlékeztetnek. A halaknak nagyon tökéletes szemök van, melyek a gerinczesek szemének tervébe illeszthetők; a nemhasználás következtében csak is a mélyszini halakon csökevényesek néha, olykor azonban a kelletén túl is nagyok. Többféle kísérletet tettek, a mi a tengeri állatoknak a fehér és színes fény iránt való m agatartását illeti és figyelemre méltó eredmé nyeket értek el. Bizony, az érzés mineműségéről nehéz helyes fogalmat alkotni, mert hiszen minden érzés az agy velőben váltódik ki. A mit színnek mondunk, az valami egészen egyéni, és a mi sajátszerű szervezetünk től fü g g ő ; tárgyilag kifejezve, a szín látásakor tulajdonképen csak különböző hosszúságú hullámokról van szó. Nem mondhatom meg egész bizonyossággal, vájjon a kékről vagy vörösről való érzésem teljesen azonos-e a szomszédom érzésével, annál nehezebb tehát a feladat, ha összehasonlítást akarok tenni a rendszerben távol álló lény érzé sével és pontosan nyilatkozni az ő központi színérzéséről. K ülön ben, hogy hogyan érez ő, teljesen közönyös ; fődolog, hogy bizonyos színt általában megérez, a mi csak akkor bizonyítható be, ha vala mely színre kétségtelenül reagál. Ily módon a kísérlet afféle pszichológiai háló, a mikor bizony meg kell várni, vájjon a kísérleti állat bele akar-e menni, vagy se. Tudva levőleg Sir J o h n L u b b o c k nak elmésen kieszelt módon sikerült kimutatnia, hogy- a méheknek, hangyáknak és darazsaknak nagy terjedelmű színkülönböztető tehetségűk van. Vizsgáljuk hát meg ez irányban a tengeri állatokat. Nincs kétség, hogy a medúzák szemökkel legalább a világosat és a sötétet könnyen megkülönböztetik. Némely fajaik szeretik a világosságot, mert minden verőfényes napon a vízszinre emelkednek és éjjelre a mélyebb rétegekbe vonul nak vissza; más medúzák azonban ellenkező magatartást tanúsítanak. Figyelemre méltó eredményeket kapott G. J. R o m a n e s a Sarsia medúzával végzett kísérleteivel. Mintegy 300 darabot helyezett el a tengeri vízzel töltött üvegtartóba, melyet sötétben tartott. Lámpából gyűjtőlencse segítségével fénynyalábot bocsátott a vízen át. Az előbb szétszórva levő medúzák a fénynyalábhoz tódultak és ott tömörültek a legjobban, a hol a fény b e h a to lt; ha a fényt ide-oda vetették, a me dúzák is utána úsztak. Ha a medúzák szemeit kimetszették, egészen másként viselkedtek, mint a meg nem csonkított állatok; az utób



7

biak fölkeresték a világosságot, az előbbiek, mint afféle vakok, ren detlenül úszkáltak ide-oda. G r a b e r V i t u s , a korán elhúnyt jeles zoológus, Kielben kísérlet alá fogta a különböző tengeri állatokat. Ú gy találta, hogy a vörös tengeri-csillag (Asteracanthion rubens) teljesen tudatában van az őt körülvevő világításnak ; nagy mértékben fényszerető vagyis T>leukophil« állatok ezek és menekülésök a sötétből a világosra olyan gyors volt, hogy egyes állatok két-három perez alatt 10 cm.-nyi utat is tettek. Ez a világosság szeretete a színes fényre is kihat, mert a tengeri-csillagok a világos-kéket többre becsülik, mint a sötét-kéket. A vörös fény nem kellemes nekik, vöröstől félőknek vagyis erythrophob-oknak bizonyúltak; a zöld fényt jobban szeretik a vörös nél ; még határozottabban kedvelik a k é k e t; szeretetök tehát a hosszú hullámú sugarak iránt fogy, ellenben a rövid hullámúak iránt nő. Az Idothea tricuspidata rákról is kitűnt, hogy határozott fény kedvelő, a kéket jobban szereti, mint a vöröset, sőt a kék színt akkor is kedveli, ha világossága csökken; ezzel ellentétben a Gasterosteus spinachia halacska határozott sötétségkedvelőnek bizonyult és jobban szereti a vöröset, mint a kéket. Hasonló eredményeket adott a tengeri tűhal (Syngnathus acus) is. Sok tengeri állatnak megvan az az adománya, hogy testszínét változtatni tu d ja ; a közelebbi körülmények, melyek közt a színváltozás végbe megy, semmi kétséget se hagynak fenn az iránt, hogy ez állatoknak nagyon fejlett a színérzésök; mindenekelőtt a parti régióban annyira gyakori szépiákra érvényes ez. Ily körülmények közt a test színei annyi kiválóságra tesznek szert az állat háztartásában, hogy az ember jogosan szólhat sajátsá gos »színes működésről«. Az óczeán mindenütt népes, a partvidéken épen úgy, mint az egyenletes felszínen és a mély színeken, a melyektől valamikor, helytelenül bár, de mégis el akarták vitatni az élő lényeket. Mindezeken a tájakon élénk érintkezés van az állati lakók közt, a mely természetesen többé v agy kevésbbé intenzív létért való küz delemre vezet. A természet azonban nem olyan kegyetlen, hogy véd telenül hagyná teremtményeit, sőt inkább hatalmas fegyverekkel látta el őket, hogy a harezot sikerrel kiállják. A színes fegyverke zés ekkor éri el kiváló fontosságát; önként értetődik, hogy nem a pillanat műve az, hanem lassanként, a természetes kiválás útján, többé vagy kevésbbé tökéletesen fejlődött ki. A színezet tehát épen olyan változatos, mint a környezet létföltételei, hogy minden egyes esetben megtegye a legjobb szolgálatot; gyakran csodálatosan eg y e zik a lakóhellyel, s ezzel megvédi az állatot az ellenség leselkedésé-


8


tői, vagy pedig lehetővé teszi neki, hogy észrevétlenül indúljon neki a kenyérkeresetnek. Bármennyire számosak is az efféle jelenségek, még sem szabad elhallgatni, hogy viszont vannak esetek, mikor a színes fölszerelés hasznát kifürkészni nem tudjuk és később talán egészen más szem pontból biráljuk meg. Ezzel szemben a lakóvidék ellentéte annyira élesen nyilatkozik a színes ruházatban, hogy a megfigyelő teljes biztossággal meg tudja Ítélni, vájjon a tengeri állat a partvidékről, a nyilt tengerről, avagy a mélyszinről származik-e. H a a test külsejének színe tartósan alkalmazkodik legközelebbi környezetéhez,»szimpatikus«-nak m ondjuk; már a partvidéken is olyan sok az efféle eset, hogy a figyelő természetbarátnak okvetetlenül a szemébe ötlik. Próbáljuk csak meg, halászszunk ki csekély mennyiségű tengeri növényt a partszéli vízből és tegyük valami nagy víztartóba: eleinte a gyakorlott szem is csak kevés életet fog megpillantani, azonban lassanként elő-előbukkan a kicsiny lények sokféle társasága, ú. m. parányi rákok, tengeri planáriák, gyűrűs férgek, csigák, sőt kis halacskák is, melyek szinezetökre és rajzukra nézve egytől egyig lehetőleg keveset különböznek a környezetöktől. A kedves tengeri csikók és tengeri tűhalak, az aquarium látoga tóinak eme kedveltjei, nagy szeretettel élnek a Fucus moszat erdejé ben s mint afféle kerekes gőzösök úszkálnak benne, és fogókarrá alakult farkukkal a növényre kapaszkodnak, hogy ismét megpihenje nek. Csak nehezen lehet őket fölfedezni, mert maguknak is barna vagy barnasárga a szíriök, épen mint a Fucus moszaté. A hol a ^partvidék lapos és homokos, könnyen veri föl az ember a lapos Solea-halakat és rájákat, melyeknek homokszíne úgyszólván láthatatlanná teszi ő k e t; ezeket a területeket szereti a csúnya és falánk »tengeri ördög« is (Lophius piscatorius), melynek rengeteg szája testének nagy részét teszi. Lomhán ül a fenéken, mellyel testének színe a csalódásig megegyezik, játszva mozgatja fejének féregszerű függelékeit, hogy valami gyanútlan halacskát e csalival oda édesgessen, a mely hamar és sűrűn tűnik el az ő mindig tátott szájában. A Vörös-tenger egyik óriási Batrachus hala ott lebzsel a korallszirtek körül és bőrén annyira utánozza a korallrajzolatot, hogy nagyon könnyen elkerüli a figyelő szemét. A fenéken mozdulatlanúl fekvő egyik rablóhal látszólag kivételt tesz; ez a Földközi-tengernek szemfoltos rájája (Torpedo ocellata), mely érzékeny elektromos ütéseket osztogat és ezzel bénítja meg vagy sújtja agyon a kis halakat. Testének egyszínű világosbarna felső részén öt élénk, kékfoglalású szemfoltja van, tehát jól elüt a homokos talajtól. Ú gy látszik azonban, hogy maga is tudja, hogy



9

ez a színezet nem kedvez neki, mert mikor a fenéken lesekedik, testének mozgó szélével a felső oldalát kaviccsal vagy homokkal be szokta fedni, a mivel azután teljesen kivonja m agát a megfigyelés alól. Innét van, hogy a tengerben való fürdés vagy a homokos partszélen tett kirándulás alkalmával az ember a lábát érő elek tromos ütésben határozott leczkét kap arra nézve, hogy a Torpedo hal nem hagyja ám magát büntetlenül lábbal tiporni. Viszont előfordul az is, hogy egyenlő fenékalkotás mellett a tengeri állatok feltűnően színesek és már messziről is szemünkbe ötlenek. Emlékszem még arra a szokatlan hatásra, melyet a homok ban levő koraiIszirtekre letelepülő óriási ülő medúzacsapatok tettek reám ; színpompájok rendkívüli, ámde megérintvén őket, olyan pogányul csalánoznak, hogy bőrünk órahosszat sajog utána. A Vöröstengerben ugyanilyen helyeken millió és millió sötétkék tengeri sün hever a korallszirteken, és nagyon is szembeötlő. Az odavaló halá szok a legnagyobb borzadalommal szólnak rólok és van is rá okuk, mert a berzedve elálló, több decziméter hosszú töviseiket finom tüskék örve fedi, melyek a legcsekélyebb érintésre is behatolnak a bőrbe és véres sebeket okoznak. A felötlő színek némely teremtményre nézve végzetes csalik, másokra nézve azonban, melyeket a tapasztalat már okosabbakká tett, »elriasztó színek«, melyek harsányan a »ne nyúlj hozzám«-ra figyelmez tetik őket. Ily szempontból kell megbírálnunk az erősen csalánozó tűzkorallok élénkvörös színét is. Előfordul az is, hogy valamely teremtmény oltalmat keres egy jól védett másiknál, s azután többé vagy kevésbbé híven ölti magára az ő színezetét. E gy szürkeszínű csőszerű szivacs (.Esperia Lorenzi) felszínét néha teliden teli ellepik a szürke színű kis kigyókarú tengeri csillagok, melyeket csak akkor venni észre, ha mozogni kezdenek. A ton-hal kopoltyúján él egy szívóféreg (Tristomum coccineum), mely minden nagysága mellett is könnyen eltűnik a szem elől, mert vörös színe nagyon egyezik a kopoltyú vörös színével. A Földközi-tenger üstökös csillagállatának (Comatula mediterranea) szájkorongján egy nevezetes féreg [Myzostoma) él, a mely sok esetben gazdája bőrének színét olyan tökéletesen utánozza, hogy első látásra nem veszi észre az ember, sőt, minthogy ez üstökös csillagállatok többféle szín változatban jelennek meg, ez a Myzostomán szintén ismétlődik. E gy ideig azt hitték, hogy az üstökös tengeri csillagnak mindegyik színbeli változatát a Myzostomának megfelelő faj változata la k ja ; ez azon ban nem egészen találó. Nagyon meglepő színalkalmazkodások adódnak elő a nyilt te n g eren ; a szín feltételei itt nagyon sajátságosak, e vízsivatagnak


IO


környezete lehetőleg eg y h an g ú ; az erősen megvilágított felszin, a tiszta és átlátszó víztömeg az, a miben a nem gyér számú lakók élete folyik. A mesék a láthatatlanná tevés varázsáról beszélnek; a bűvös gyűrű, melynek a varázsló birtokában van, a világ számára m eg szünteti az ő testi megjelenését, az ember láttatlanul jár-kel, hogy a természet és emberek titkait ellesse. A mit a gyermeki képzelem költői érzése olyan gyakran megkivánt, a szó valódi értelmében meg van valósítva a nyilt tenger számtalan lakóján. E sajátság úgy érhető el, hogy a test a maga különböző szöveteiben kocsonyaszerüleg felduzzad és a pigmentumok annyira teljesen visszaalakulnak, hogy az állatok üveghez hasonló, átlátszó jellemet öltenek m agukra; az y>üvegállat« elnevezés, a mely immár általánosan el van ismerve, az ilyen tengeri állatokra tehát nagyon találó. Az átlátszóság nem mindenütt egyformán tökéletes ; minden álla potot megtalálni benne a kezdődő tisztulástól a tejüvegszerű alakon át egészen a tökéletes átlátszóságig; a zoológusok az ilyen állatokat a belső szervek tanulmányozása miatt kezdettől fogva nagyon kedvelték, mert be hagynak pillantani az összes részletekbe a nélkül, hogy anatómiai eszközökhöz kellene nyúlni. Az állatország minden nagyobb csoportjának megvannak a maga üvegállatai. A sok lebegő véglényen kivül nagy számmal fordulnak elő az üvegállatok a tömlős állatok közt. Az európai medúzák közt az Aequorea, Carmartna, Tima és Charybdaea teljesen üvegszerű úgy, hogy az ember a vízben csekély távolságban se veszi észre; a hólyagos medúzák vagy Siphonophorák közt az üveg jellem nagyon erősen fejlett a Dipkyes-en és Hippopodius-o n ; a legtöbb bordás medúza olyan átlátszó, mint a víz. A tengeri férgek szintén említendők, így a nyilférgek (Sagittá) és az Alciope. A nyilt tenger rákjai nem egyszer átlátszók, mint a víz, és a legmeglepőbb eset épen egy földközitengeri rákra (Phronima sedentaria) vonatkozik. Nem elég, hogy a tökéletes átlátszóság teljesen védi őt, ráadásul még kieszi az átlátszó szalpákat és kocsonyás köpenyökből kristályhordót készít magának, a melyben mint valami D i o g e n e s , ott barangol a nyilt tengeren. A nőstény, még csap lyukat is vág ollójával a hordón, hogy a fiatal csemeték kibújjanak rajta és a házikó tetején mozoghassanak. Az üvegtestű faunához tartoznak a különböző molluszkák, első sorban a tarajoslábú csigák és a tengeri pillangók, melyeknek élet módja kizárólag nyilt tengeri. A partvidék szépiái erősen színezettek, azonban a már inkább subpelagikus Loligo fajok észrevehetően átlátszók és még inkább a nyilt tengeren élő Cranchia fajok.



Az úszó zsákállatok, a Salpák és Appendiculariák minden zoológus előtt mint felette átlátszó állatok nagyon jól ismeretesek. A nyilt tengeren élő halak közt az üvegszerű alkotás néha annyira tökéletes, hogy még a vérök is elveszíti vörös színét s csupán a szemökben marad meg csekélyke pigmentum. Heves scirocco-viharok bizonyos szalagalakú halat Helmichthys diaphand) kergetnek a Föld közi-tenger partjaira, a mely annyira átlátszó, hogy testén keresztül a nyomtatott betűket el lehet olvasni. Hasonló jelenséget tapasztalunk a Plagusiá-kon is. Ámbátor a felnőtt halak erősen színesek, kicsiny korukban igen gyakran mégis nagyon átlátszó k ; kétségtelenül védő berendezésnek kell ezt tekintenünk, a mely a még tapasztalatlan állatkákat az életnek viszontagságos útjain átsegíti, természetesen csak az állatvilágtól fenyegető veszélyek ellen nyújtva oltalmat, mert bizony az ember rombolásvágyának gyakran esnek áldozatul, íg y például az olasz R iviérán a »bianchetti«-nek mondott kocsonyás tömeget kosárszámra potom áron vesztegetik, pedig majdnem telje sen halivadékból áll, a mit aprószemű és rengeteg nagy hálóval fogdosnak össze; és az ottani lakos még csodálkozik, hogy az ő tengere hal nélkül való, »mare senza pesce« ! De tévedés volna azt hinnünk, hogy a nyilt tenger állatai min dig színtelenek; régóta ismeretes, hogy sok faj élénk kék színű. Olyan lakiókról áll ez, melyek nem hatnak be a mély vízrétegekbe, hanem a felszínen élnek; itt a kék szín némely ellenség ellen u g y an azt a szolgálatot teszi, mint a test átlátszó volta, mert a kékszínű vízhez való alkalmazkodás védő színe az, mely az állatot felülről tekintve, úgyszólván láthatatlanná teszi. A gyarm atalkotó radiolariák közül a Sphaerozoum coeruleum említendő, mint idevaló példa. Sötétkék színű a vitorlás medúza ( Velella), mely gyakran mérföldekre szétszórt rajokban él együtt és a tengeri teknősbékában leli legnagyobb ellenségét; hozzája csatla kozik a Porpita nem. Az Atlanti-oczeán meleg részeiben olyan g y a kori gályás medúzának (Physalia) pompás színjátéka van ugyan, a mely azonban túlnyomóan kék. A Vörös-tengernek egyik nagy k o rongos medúzája (Himanthostoma loriferum ) ametiszt színű és könynyen téveszthető szem elől. A molluszkák közül említendő a Janthina c s ig a ; kék színűek továbbá a különféle evezőlábú rákok, sőt a felsőbbrendű rákok is, teszem a Virbizis acuminatus. A kék felszínt ezüstös vonalak és ezüstös foltok díszíthetik, a minek védő tajték szerűség a czélja; erre való példa a csigák sorából a Glaucus és az evezőlábú rákok közül a Pontella. Ezenkívül a felszínen élő állatok közt vannak nagyon is szembeötlő színűek, mint némely medúzák és a szifonoforák; ezek azonban elijesztő figyelmeztető színek.


A TENGERI ÁLLATOK

SZ ÍN E.

Az állatvilágban számtalan utánzó alkalmazkodás is van, mikor a védő színhez még- oltalmazó alak is csatlakozik, mivel a test b á mulatos hűséggel utánoz bizonyos állatokat, növényi részeket és így tovább és ebbeli alakoskodásából hasznot húz. Nagyon jól tudjuk, hogy a mi ártatlan rézkigyónk vagy sima siklónk (Coronella laevis) színezet és mustrázat dolgában a leghívebb csalódásig utánozza a mérges viperát, az ártatlan szitaszárnyú lepkék (Sesia) pedig a félel mes darazsakat. A melegebb szélességi fokok alatt élő pillangók és sáskák sok levél- és száralakot utánoznak, hogy a lest elkerüljék; az ilyen eseteket álruházkodásnak vagy m im ikrynek mondjuk, a mely bizony a tengerből se hiányzik.

A tengeri tű- és csikóhalak, melyek szívesen tartózkodnak a Fucus moszat sűrűségében és görbült farkokkal belekapaszkodnak, barna vagy barnás-zöld színűek, és B r a n d t arról értesít, hogy a Sargasso-tenger tűhalai (Syngnathus pelagicus) olyan jól utánozzák a Sargassum moszat szárait, hogy függeszlcedő állapotban úgyszólván meg se lehet őket egymástól különböztetni. Még meggyőzőbb a mimikry az ausztráliai tenger egyik csikó halán, mely sajátszerű külseje miatt a czafrang-hal (Phyllopterix eques) nevét kapta (i.ábra). Az állatot a Fucus között találták; úgy szólván láthatatlan, mert tövisszerű nyujtványain szalgra emlékeztető függelékek vannak, melyek mint a ruhaczafrangok, úgy lógnak ideoda, s az egész állat hasonlít a Fucus-tömeghez.


A T E N G E R I Á L L A T O K SZ ÍN E.

13

Hasonló alkalmazkodásokat találunk abban a teljesen sajátságos faunában, mely a Sargasso-tengernek úszó Fucus-tömegét lakja. Isme retes dolog, hogy már a régiek meséltek a »megaludt tengerről«, mely túl feküdt a Herkules oszlopain, és ebből azt akarták követ keztetni, hogy azokat a Fucus-mezőket, melyek ott terjednek az északi szélesség 20—35-ik foka és a nyugoti hosszúság 35-ik foka alatt egészen Nyugot-Indiáig elnyúlva, már az ókorban látták v o lt; azonban fölfedezésök csak K o l u m b u s műve. Az itt lakó tengeri állatvilágnak rendkivül sajátságos színezete van, melyen felismerhető a lakóhelyhez való lehetőleg hű alkalmazkodás. A ki a gyűjteményekben levő Sargassum növényt közelebbről megtekinti, meggyőződhetik, hogy a barna és barnazöld Fucus ág a kat szabálytalan fehér foltok borítják, minek oka egy mohállat

2. ábra. Antennarius marmoratus. (P e r r i e r szerint.)

(Membranipora) mészházában keresendő. A sargasso-állatok barnatarka színűek, utánozván a Fucus színét és foltjait, miként például a sokat mászkáló rákokon (V irbius és Nautilograpsus m inutus) m eg figyelhető. A legszembeötlőbb módon jut napfényre e jelenség egy sajátságos alkotású sargasso-halon (Antennarius marmoratus), mely nek képét a 2. ábrán látjuk. Nemcsak fucusszerű foltok vannak rajta, hanem testi alakjával és függelékeivel is pompásan utánoz bizonyos fucusokat (Sargassum ilicifolium , latifolium , obtusatum). Ez az álruházkodás teszi lehetővé, hogy a nyilt oczeánban háborí tatlanul végzi nevezetes ivadékápoló tisztét, mert miként W y v i 11 e T h o m s o n megfigyelte, ez a hal is fészket készít, a mennyiben a maga enyves ürülékével a Fncus-ágakat zsinór módjára összeköti és a közöket ikrájával ellepi.


14


Különös figyelmet érdemelnek a m élyszini színárnyalatok. M eg lepi az embert, hogy abban a térségben, melyet teljesen sötétnek képzelünk, a legragyogóbb és legteltebb színes külsők vannak; a búvárok, a kik e tárgg y al foglalkoztak, nehezen érthetőnek találták a dolgot. íg y G r a n t A l l é n úgy vélekedik, hogy e színeknek semmi különös jelentőségük nincs és tisztán esetlegesek, ellenben M o s e 1 e y abban a nézetben van, hogy a mélyszini állatok eleinte sekély vízben éltek, ott védelmül kapták színeiket, melyek később fölöslegesekké váltak. Én a mélyszini állatok színes készleteit nem tekinthetem csökevényeknek, sőt erre vonatkozólag a »Kosmos« nevű folyóiratban már 1883-ban elméletet állítottam fel, a mely szerint a színezetet szintén védelmi czélra szerezték, s hogy az a színezet jelenleg is alkalmas a működésre. A mélyszin lakói színes mivoltának határozottan jellemző sajátos sága van ; az ő színeik egyszerűek, csak elvétve vannak több szín ből keverve és erejökkel ötlenek a szem be; uralkodó az intenzív vörös, bibor-vörös, bibor-viola, skarlát-vörös, a telt n arancs; olykor elvétve a zöld és kék is előfordul. A hosszú hullámú színek túlsúly ban vannak. A mérsékelt mélységekben a vörös, barna-vörös, narancs és sárga szín erősen el van terjedve. A nemes korall (Corallium rubrum) a legismertebb példa erre. A Vörös-tenger korallfaunájának egyik sajátságos sokkarú korallát (.Mopsea erythraea) ezelőtt parti fajnak te k in te tté k ; megfigyeléseim szerint azonban tömegesen és nagy, pompás narancs-vörös darabokban fordul elő a 20—22 fonálnyi mélységben, de alkalom adtán megtaláljuk a korallzátonyok hasadékaiban és öblösödéseiben i s ; ugyanezen a mélyszinen él az Acanthella aurantiaca nevű szivacs; egy másik telt narancsszínű fajt (Latrunculia magnifica) igen gyakran találtam a 15—20 fonalnyi mélyszinben. A Comatula üstökös csillagállat a különböző tengerekben mérsékelt mély ségben él, és uralkodó színe a kénsárga, a vörös, barna-vörös vagy a narancs szín. Abban a véleményben vagyok, hogy az említett esetek termé szet szerint két csoportra oszthatók; az első csoport felöleli mind azokat a nemeket, melyek mélységben, 10— 15 fonalnyi mélyen élnek. Ezt a tájékot a Nap fénye még megvilágítja, jóllehet fogyó viszony szerint. Ebben uralkodó a vörös (Corallium) a telt narancs (Gorgonia, Comatula:), néha a sárga szín is. A második csoport azokat a lakókat foglalja magában, a melyek soha se jutnak a mérsékelt mélységbe, hanem a 200 fonaltól 1500 fonalig terjedő régióba valók. És ha kételkedünk is az ilyen mélyszinek »biborszínű sötétségében« a leg több fajon mégis csak biborszín és a hozzá közel álló skarlát-vörös



15

az uralkodó ottan (Pentacrinus, Hymenaster, Calveria, mélyszini rák o k ); e mellett előfordul a zöld szín is. A jelenség nem lehet a véletlen müve, mert igen nagy szabá lyosság nyilvánul benne és m agyarázata a környékező közegnek optikai minőségében keresendő. Mindenekelőtt mint nagyon figye lemre méltó tényt hangsúlyoznom kell azt a körülményt, hogy úgy szólván minden tengerben a 100—200 fonalnyi, vagy 200—400 mé ternyi mélyszin az a felső határ, a hol a kétségtelenül mélyszini fauna kezdődik; a Filippi-szigeteknél az Euplectella mélyszine és a Florida parti Pourtalés-fensíknak termékeny mélyszine ebben a tekin tetben hirhedt példákat szolgáltat; nyilvánvalóan itt kezdenek jelenkezni a mélyszin sajátságos életfeltételek, mikor a feneken vagy a közelében lakó fajokra vagyunk tekintettel. A 10—30—60 fonalnyi, kisebb mélyszintek olyan életföltétele ket tárnak elénk, melyek valamint a parti régiótól, úgy a tulajdon képi mélyszinitől eltérnek és lakóikat talán legtalálóbban átmeneti mélyszini faunának mondhatnók. Igaz ugyan, hogy felülről ide még világosság érkezik, azonban a napfénnyel együtt bejutó vörös és sárga sugarak nagyon hamar elnyeletnek, úgy hogy ebben az átmeneti zónában a zöldeskék és a tiszta kék a túlnyomó. Itt csak az a számos narancssárga és vörösszínü alak él, a mely a körülvevő közeg színével a kiegészítő színe ket a d ja ; ha azonban valamely tárgyat kiegészítő színének világánál tekintünk meg, sötét alapon maga a szín teljesen eltűnik. Azok az állatok, melyek a sárgakék és kék vízrétegekben élnek, kiegészítő színeikkel, a vörössel és naranccsal épen olyan jól tudják m agukat védelmezni, mint a nyilt tengeri régió üvegállatai, az északi sark vidék fehér állatai és a sivatagnak izabellasárga teremtményei. Látszólag nehezebb megmagyarázni a nagy mélységek (500— 2000 fonal) bibor színeit; azonban az átmeneti zóna a maga fedő kiegészítő színeivel ehhez is megadja a kulcsot. Erősen el van terjedve a nézet, hogy a mély tengerben teljes sötétség uralkodik, a mi helytelen. H a elő is adódik, hogy a mélyszínü állatoknak hasonlóan a barlangiakhoz, látószervei visszafejlőd tek, viszont vannak feltűnően nagyszemű állatok i s ; a rákok közt például ide tartozik a Cystisoma Neptuni. Az ilyen leletek nagyon érthetővé teszik a gyanítást, hogy a mélyszineken épen nem hiány zanak a hatásos fényforrások. Ha figyelembe vesszük a fény ingerét, nem valószínűtlen, hogy a zöldes sugarak jóval mélyebben hatnak lefelé, mint eddig feltették v o lt; sürgősen kívánatos tehát, hogy nagyobb kísérleti sorozatokat tegyenek a teng*ervíz elnyelő tehetsé gével, tekintettel a színes sugarakra, hogy világosságot kapjunk e


ió


téren is. Tapasztalati tény azonban, hogy a mélyszinen is van teng erfénylés; ugyanis vannak halak világító foltokkal, némely össze, tett Asciöiák és korallok pedig nagyon intenzív fényt tudnak kisu gározni, miből valami hasznok mégis csak van a mélyszini állatoknak. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a fény ragyogóan zöldes ; M o s e 1 e y angol zoológusé az érdem, hogy a mélyszini fénynek spektroszkópi m agatartását m egvizsgálta; a zöld sugarak a túlnyomók (az Umbellán 2500 fonalnyi mélységből), azonban sárga és vörös sugarakat is megfigyelt a színképben, így a Virgularián 1000 fonalnyi és a Mopseán óoo fonalnyi mélyszinről. A kisugárzott fény alá van vetve az elnyelés törvényeinek, legtovábbra hatnak el ismét a zöld s u g a ra k ; világos dolog tehát, hogy ilyen körülmények közt a biborszín egészen különös fontosságra tesz szert, mert egy szerű szín módjára viselkedik és a zöldnek a kiegészítő színe. A fenéken levő állatok az ő révén lehetőleg keveset különböznek m agá tól a fenéktől, így tehát ez a legczélszerűbb védő színezet. Itt említhető fel némely olyan parti lakó színes magatartása is, a mely állandóan vagy koronként barlangban él. A korallszirteket meredélyeiken repedések és útvesztőféle járatok hatják át, melyek nek keletkezését vissza kell vezetnünk a világosságszerető szirtalkotó korallok sajátságos növekedésmódjára. Ezekbe gyakran telepszenek meg állatok, melyek különben inkább a mélyszinhez tartoznak és színezetűk ilyenkor élénkvörös vagy narancsszínű. Ez áll a Mopsea erythraeá-xbX, az Acanthella aurantiacá-roi és a Vörös-tengernek más nagy tarisznyarákjairól. A barlangok optikai körülményei ugyanazok, mint az átmeneti övben, azért a színnel való védelem is hasonló elven alapszik. Még egy másik jelenségre is szeretnék utalni, a melynek m eg értéséhez immár közelebb járunk. A trópusi tengerek látogatóit kezdettől fogva meglepte ama halaknak feltűnően szép színezete, a melyek csendes időben néha ott úszkálnak a korall^ meredélyek közelében. Már D a r w i n és W a l l a c e hangsúlyozta ez állatok rendkívüli szépségét és színpompáját é s . az utóbbi abban a vélemény ben van, hogy ezt is védőszínezetnek kell tekintenünk, hogy t. i. a környék más szépszínű lényei közt kevésbbé felötlők legyenek, .D a rw i n ellenben szembeötlőknek mondja őket. A Vörös-tengeren magamnak is elég alkalmam nyilt megfigyelni e szép alakok sürgés-forgását és a szerzett hatások alapján megkisérlettem egy színes táblát rajzolni. (Melléklet.) Nagyobbára a Chaetodon, Acanthurus és Balistes halfajok azok, melyek háborgó tenger idején a szirtek repedéseiben és barlangjaiban rejtőzködnek; testök oldalról tekintve nagyon erősen lapított, hogy a legkeskenyebb



17

résen is átsurranjanak. H a a felszin nyugodt, elhagyják menedékei ket és akár a tengeri kolibrik, úgy rajongják körül a csinos korallbokrokat, a hol rendkivül szembeötlenek. A kék színűeken kivül fő leg telt sárga, élénk narancs és vérvörös színű fajokat találunk. H a az ember csónakkal közeledik hozzájok és hálójába akarja keríteni a tenger eme pillangóit, az egész nagyszerűség pillanat alatt eltűnik, mert a halak menedékeikbe osonnak vissza. Az ő színök nagyon jól megvédi őket a kiváncsi rákok ólálkodása ellen, mert színök vagy megegyezik a tört fénnyel, vagy pedig az ő pótszíne. Végül még közelebbről meg kell vizsgálnom a színváltoztatás jelenségét. A különböző gerinczes és gerinczetlen állatok ugyan szín dolgában harmóniában vannak környezetökkel és ezzel jól is meg v an nak védve, azonban a tartózkodás változtatásával a szükséghez képes bizonyos határok közt a bőr színezete meg is változtatható, illetőleg az új környezethez alkalmazható. Ez a majd kisebb, majd nagyobb fokban szerzett tehetség nagy fejlettségű színérzéket és ugyancsak bonyolódott mechanizmust tételez fel, mivel a tájékozódás a látó szervvel történik és az idegrendszer közreműködik a bőr színes sejt jeinek a szükséghez mért szabályozásában. Látómüszerek nélkül nincs értelme a színváltozásnak, miként P o u c h e t kísérletei bebizonyí tották. A halak közt nagyon k i van fejlődve az úgy mondott félszeg úszók közt, a melyek nagyon laposak, egyik oldalukkal a fövenyes fenékre feküsznek, a másik oldalukkal pedig, a melyen ott van a két szemök, a világosság felé vannak fordulva. A felső oldalukon mozgó festéksejtek vannak, kaméleonszerű tulajdonságukat B r e h m »Thierleben« czímű művében igen szemlélhetően rajzolja, m ondván: »Az élénken színezett szemek szigorúan véve az egyedüliek, a mit a fövenybe rejtett félszegúszó halon észreveszünk. A szemoldal szí nezete a víz talajának és fenekének színéhez épen olyan fokban illeszkedik, mint a nyúl szőre a szántóföldhöz, vagy a havasi fájd tollazata az alpesi vidékhez, csak azzal a különbséggel, hogy a változás nemcsak évenként kétszer, hanem minden helyváltozáskor bekövetkezik. H a például valamelyikük lefekszik a homokos fenékre, nem sok idő telik bele, és színezete és mustrázata megfelel a fenék nek : a sárgás szín nyomul előtérbe, a sötétebb eltűnik. H a ugyanazt a halat más fenékre tesszük, teszem a szürke gránitosra, a szemeket viselő oldal színezete csakhamar a fenék színébe csap á t : az előbb sárgás hal szürke színt öltött m agára.« A színváltozás legjelesebb példáját mégis bizonyos molluszkák, a szépiák szolgáltatják. Az.ő puha, húsos testök minden tengerparton keresett falatja a tenger rablóhalainak, és bizony sok helyütt az Természettudományi Közlöny. XXIX. kötet. 1897.

2


i8


ember is erősen tör reájok. A ki Dél-Európa halas piaczait meg látogatja, gyakran fogja látni, hogy a szépiákat, Loligokat, nyolczlábú és pézsmás polipokat mint vesztegetik olcsón kosárszámra, lévén kedvelt eledele a köznépnek. És ezek az állatok mégis sűrűn fordulnak elő, annak bizonyságául, hogy a természet nagy fokban oltalmazza őket. Értelmiségök és ügyességök mellett való ban a színváltozás játsza nálok a védőeszköz főszerepét, mert bő rük a festékes sejtek élénk játékára, hogy úgy mondjam, pillanat alatt csaphat át az egyik színárnyalatból a másikba. Ez a változatos játék nagyon mulattató. Az élő tarisznya-rákokat, melyek nyugodtan ülnek a kövek közt, úgyszólván csak a gyakorlott halász fürkésző tekintete veszi észre, a többi világ számára el vannak rejtve, mert híven felöltik a kőzet szürkés-barna színét. H a az állatokat harczolni látjuk, a gyűlölet és szeretet gyors váltakozása érzik ki a színökből. H a a szépiát szárazra vetjük, a hol csakhamar elhal, a bőre még órahosszat is szünetlenül játszik színeket. Az állat majd egészen halavány, majd hirtelenül sötét felhők futják át a bőrét, hogy ismét eltünjenel^. Azt mondhatná az ember, hogy a haláltusa képe ez, mi kor minden felmerülő színfelhő az élet nyilvánulás újralobbanását jelenti. Azután a játék mintha elbénulna, de ha bőrének valamely helyén megnyomják, színes folt jelenkezik a nyomában, a játék újra kezdődik; ha kezünket rátesszük az elhaló nyolczlábú polipnak zsák szerű testére, éles körvonalai jelennek meg a bágyadt felszínen. A színjáték minden szemlélőre azt a hatást teszi, hogy teljesen az állat akaratától függ. Már az ókorban A r i s t o t e l e s pontosan megfigyelte és egészen helyesen m agyarázta e jelen ség et; a régi szerzők erkölcsi irataikban sokféle hasznot húztak ebből és az emberekkel való érintkezésben mintának ajánlják a »polypus«-t, a nyolczlábú polipot. T h e o g n i s így énekel: Olyan legyen eszed, mint a polipé, mely színét A kö szerint változtatja, melyhez oda simul.

A régiek a dolgot teljesen értvén, felvették, hogy az akarat a színváltozáson teljesen uralkodik, mert P l u t a r c h u s-n á l olvassuk: »A polip színeváltozása valódi cselekvés és nem puszta szenvedés, mert szándékosan és eltökéléssel teszi azt és arra használja ez eszközt, részint, hogy rejtve maradjon az elől, a kitől fél, részint, hogy m eg fogja azt, a mi táplálékáúl szolgál. Ezzel az ámítással éri el tehát, hogy a kiszemelt áldozat el nem menekül előle és az ellenség, mely től szabadulni óhajt, elhalad mellette.« A régieknek azt vetették a szemökre, hogy nem tudtak tárgyilagosan észlelni, mindent kicziczo-



19

máztak vagy mesébe szőttek; lám, pedig a fentebbi szavakat napjaink minden természetrajzi kézikönyve bizvást felveheti. Valóban vannak esetek, melyek nagyon meglepők, mikor a kőzetalaphoz való illeszkedés nemcsak általánosságban történik, hanem egészen szokatlan környezetek is keletkeznek. A kedvező véletlen a nápolyi aquariumban a pézsmás szépián (Eledone moschata) győzött meg erről. Egyikök nagyon összetűzött az ollós tengeri rákkal, mindamellett sikerült kikerülnie az olló élét és egy szomszédos medenczébe menekülnie. Egyelőre hasztalan kerestem a jám b o rt; végre is a falon találtam meg, az ablaktól pár czentiméternyire. A fal sárga tufa volt, melyre a sötét-barna Diatomeák kicsiny rózsái telepedtek le. A szikla színét és a folt nagyságát olyan híven utánozta, hogy lehetetlen volt a környezettől nagyobb távolságról őt felismerni. N agy valószínűség szól tehát a szemmel való tájékozódás felvevése mellett és R . K l e m e n s i e w i c z - n e k kísérleteivel sikerült is fiziológiai úton kimutatnia, hogy a bőrszín változása az idegrendszertői függ.

Biró Lajos levelei Uj^Guineából. (Folytatás.) -

VII. Berlinhafen, Szeleo szigetnél, 1 8 9 6 augusztus 3 1 .

Itt vagyok mintegy 600 mérföldnyire nyugotra, mint vendég Szeleo szigetén. Pompás, egészséges hely ez a Szeleo ; híre sincs a láznak; csak akkor kapok, ha sokáig kutatok a pocsolyák ban, t. i. 1— 1V2 óráig. Deczemberben Finschhafenbe me gyek, a hol akkor kezdődik a száraz idő, mikor itt végződik; onnan majd az igazi emberevők közé, Új-Irlandra. Sokat beszélnek az ottani nagy cseppkő-barlan gokról ; azokat nekem látni kell. De azért czímem nem változik. Három nap múlva indulunk hárman kelet felé, ismeretlen partvidékre egy vitorlás kutteren. Meglehet, hogy nem kerülünk az állomásra vissza akkorára, mikor október közepén a hajó ide j ö n ;

mert utunk a széltől függ, s így karácsony tájára nem érkezik meg levelem, de az csak a fentebbi körülményt jelenti. A meglátogatandó partvidék sűrű népes ségű, de békés, azután hárman vagyunk európaiak; egész h ad sereg ! Lovassá gunk két k u ty a ; nagy állatok, a mitől félnek, mint nálunk az oroszlántól. Én nem akarok folyvást a vizen időzni, hát úgy teszünk majd, hogy valahol 3 — 4 legénnyel visszamaradok gyűjteni; ha majd a kutter (»Dóra« a neve) visszajön, felvesznek. Rendszeres úti rajzok meg írására idáig nem volt időm s most sincs, mert inkább gyűjtök, de küldök néhány rhapsodikus megjegyzést egyrőlmásról, melyek részben az útnak indí tott természettudományi és ethnológiai 2*


2 ü

BIRÓ LAJOS LEVELEI ÚJ-GUINEÁBÓL.

a miket az európaiak csináltak. Az egyik tárgyak bővebb megismertetésére fog egy utazó emlékét őrzi. Holland vagy .ta nak szolgálni. A madarak hangjáról és neveiről. lán német utazó volt, P i t t v a n F l i t t ; itt is halt meg valahol. Kilétéről, utazá Biológiai megjegyzéseket a madarak sairól itt nem tudtam felvilágosítást szokásairól, viselkedéséről, hangjáról, kapni. Hanem egy madár, mely halálá költözéséről stb. egy párszori látás után nak tanúja volt, azót£ mindig emlegeti, — nézetem szerint — nem érdemes folyton a nevét kiabálja: »P itt van írni, mert az ilyen megjegyzések egy F litt! P itt van F litt .U szerű vadászati élmények értékére deval Egy más kis madár azt a szerepet válódnak. De ezek ismeretét is megadja játsza, a mit otthon a szarka: vendéget majd a tapasztalás. hoz, a legkedvesebb vendéget, hajót. A Nagy hévvel-kedvvel fogtam hozzá még Friedrich-Wilhelmshafenben, hogy kókuszpálma leveleiről szokta szede ilyenszerű megfigyeléseimet összeállít getni az apró pókokat, bogarakat. De mikor a házat környező pálmákra jön sam. Az lett belőle, hogy mikor egy-egy és jelenti, hogy »Skip, ship, ship!« ak fajról a futólagosan odavetett megjegyzé kor pár nap alatt hajónak kell jönni. seket összefoglaltam, megint vettem észre Más két madár magyarul beszél, olyas valamit, a mi az én addigi igazságai azért nem értette meg eddig sem a pá mat bizony megdöntötte. H át olyan pua benszülött, sem a német települő. megfigyeléseket, a mikből minden követ Pedig annyira tisztán beszél magyarul kező levélben le kell tagadni valamit, mind a kettő, hogy a mikor az itteni haza küldeni nem akarok, de nem is német hivatalnokoknak elbeszéltem, tanácsos, mert azt érném el vele, hogy mindenik rögtön ráismert, hogy melyik idővel valódi értékű megfigyeléseimnek madárról van szó. A telep közelében se hinnék magam se, más még kevésbbé. Ezért hiányzanak annyira haza kül elég gyakran hallani a hangját egész nap, hát mindenki ismerheti. dött jegyzeteim ornithológiai részéből Az egész nap, sőt még éjjel is csaa biológiai megfigyelések. csagó, kopaszfejű madár (P itta [?] NoA madarak hangjának az ide jegyzé sével is nagyon takarékoskodtam. Mert vae-Guineae) egész nap panaszkodik: »Csúnya! — jaj, jaj, csókot, — jaj, ezeknek az értékében is nagyon meg ingott az én hitem, mikor látnom kellett, jaj, lopott, — jaj, jaj, csókot lo p o tt! — hogy a F e n i c h e l följegyezte m adár . C súnya!« Ebben a panaszban különben több hangokról egyet sem, de egyetlen egy madarat sem voltam képes felism erni! lehet a dicsekvés, mert a sok szép ma dár közül nem tudom melyiknek jöhetne Persze egészen más, ha a madár hangjához valami hangot, vagy hang gusztusa, hogy épen tőle, a legcsúnyáb biktól lopjon csókot. jegyet adunk, vagy ha a madárnak olyan A másik magyar madár cs'úíolódik. neve van, mely találóan utánozza a hang Egyre ezt hajtja: »Fakovács! — ját, mint otthon a kakuk, itt a bim, mafakovács ! — Lirum, lárum ! fakovács ! kaky pungurup. — fakovács ! — Lirum-lárum !« Érdekesnek tartom azt is, a hol a Már igazán nagyon ostobának gú madár hangjával együtt valami mondás van egybekapcsolva, mint odahaza a nyolja azt, a kit pellengérre állítani sárga rigónál. Itt is vannak ilyenek, csak akar, ha azzal csúfolja, hogy tűzbe teszi a fát, azután úgy akarja kovácsolni! hogy eddig csupán olyanokat ismerek,



Talán a vas készítése módját nem ismerő pápuákat csúfolja v ele ! A benszülött madárnevek megtudása mindig nehézséggel jár. Hogy magát érthetőbbé tegye, a benszülött sohasem mondja a saját nyelvén való nevet, hanem azt, a miről gondolja, hogy az európai könnyebben megérti, talán épen a munkásoktól használt ne vet. így vezették félre F e n;i c h e 1-t is egy pár névvel, épen a paradicsommadárnak és a koronás galambnak a nevével, a mit már most helyrejgazítok. Előre kell bocsátanom, hogy a több nyire Bismarck- vagy Salamon-szigttségbeli munkásokból promoveált vadász legények, legalább a vadászat tárgyát képező madarakat másképen hívják, mint a benszülöttek. Ha van náluk is ilyen madár, használják a hazai nevet, ha nincs, valami analóg nevet adnak neki. A bennszülött nagyon hamar meg tanulja ezt a nevet s ha európai kérdez tőle madárnevet, előbb mindig ezt mondja. Ezért jegyezte fel F e n i c h e l hibásan két legkeresettebb madárnak a nevét, a paradicsommadárét >:>gomul«nak, a koronás galambét »koriá «-nak. Mind a két név olyan helyről importált, a hol ezek a madarak nem is éln e k : a Bismarck-szigetségüöl. Ott a varjút neve zik »kumul« vagy »komul« néven. A »koria« név szintén onnan származott ide s hallomásom szerint ez ott a bóbi tás kakasnak a neve. (Ha ugyan nem az új-guineai »gura« névnek a rontása.) A paradicsommadárnak (mindig a Paradisea minor-t értem) saját tapaszta lásom szerint eddig háromféle ben szülött nevét tudtam meg. FriedrichWilhelmshafen környékén (Graget, Beliáo, Sziár, Gomba és Szathlagász faluk ban) »job« a neve ; ugyanígy hívják a Hanseman-hegység lakói is Kaszász és Nobonob falukban. Junius utolsó napjaiban a német

2 I

véd-terület nyugoti tájékaira, ide Berlinhafenbe hajózva, útközben megállottunk Tara váj szigeten (a térképen Bertrandsziget). Itt tudtam meg, hogy a szemben levő parti lakók, a kiktől a paradicsommadártollakat kapják, s utánna T ara váj falu népe is »m ánuj«-nak nevezi. Berlinhafenben szintén a parti lakosoktól szár mazott át a »tijirr<^ név a szigetbeliek hez, kik több nyelvűségük daczára m ind nyájan így hivják (Mlemien parti faluban és Szeleo [a térképen Sainson], Angiéi [Sanssougi], Ali [Faragnet] és Tam ara [Dudemaine] szigeteken). Hogy Constantinhafenben és benne Bongu faluban mi a paradicsommadár benszülött neve, arról, saját magam nem lévén még ott, nem győződhettem meg. M a c 1 a y jegyzéke a bongui szavakról most nincs kezemnél s nem tudhatom fel van-e ott említve, de Z ö 11 e r köny vében (H. Zöller, Deutsch Neu Guinea u. m eineErsteigung des Finisterregebirges, Stuttgart, 1891), a ki itt nagy valószinűséggel a M a c 1 a y munkáját használta fel, ott találom Bonguból a »manganar« paradicsommadár nevet, a szomszéd Bogadsim (Stefansort) telepről a »/

22


szülötteknek mindenütt van rá saját szavuk így Berlinhafenben »pornál Tara váj- (Bertrand-) sziget környékén »oncsi«. De benszülött nevekben gaz dagabb a koronás galamb. FriedrichWilhelmshafenben, hol a Hansemanhegységben, Kaszász és Mobonob falu ban 'kputithh, Sziár-szigeten »/
löttek hangjáról nevezik) ostoba madár, nem nehéz kézrekeríteni. Még csak egy hiányzott a kiszabott számból, mert né gyünk számára nyolez darabot szok tunk számítani levesnek és pecsenyének. Négy óra már elmúlt, az erdő sötétebb lett, az erdő széle felé kellett tar tanom, a hol még világosabb volt. Egyszerre, majdnem fejem felett, csekély nesz tett figyelmessé. A fa alsó ágán, hol különben sohase szokott tar tózkodni, egy pungurup vánszorgott az ág mentén tovább, lassan, nehézkesen. Sebesülve elmenekült galambnak néz tem, a melynek meg kell adni a kegye lemlövést. Olyan közel volt, hogy elég nek tartottam az apró madarakra szánt csőből rátüzelni. A madár eltűnt az ág végén szövődött liánok sűrűségében Még nézem, hová esett, mikor ugyan onnan, a hol a galamb állott, egy kigyó esik majdnem a fejemre, épen elém. Pillanatig meglepetve nézem, ő máris gyors sikamlással iramodik a sűrűség felé. Épen annyi időm maradt, hogy a farkát elcsíphettem, hirtelen visszaránt hattam, s feje felől a puska agyával, há tul a lábammal lenyomhattam. A kés lapjával nyakát igyekeztem épen leszo rítani, de ő volt a gyorsabb s hirtelen kapással a mutatóujjamba harapott. Hogy mi villant át hirtelenében agya mon, csak az képzelheti el, a kit olyan tájon, hol a kígyóknak legalább is a fele mérges, ismeretlen kigyó mar meg. Hanem hamarosan nyakon csíptem. Pillanatig még azon gondolkoztam, a kigyó nyakát vágjam-e le elébb, vagy a megharapott ujjamat. Mégis okosabb nak tartottam elébb a kigyó szájába nézni. Fellélekzettem: a kigyónak nem volt méregfoga. Minden megelégedésem mellett sem kegyelmeztem neki. Megijesztettél, most büntetésül menj a magyar nemzeti mú zeumba !



Előkerült a lövésre az én sötétbőrű kísérőm is, a ki a kigyó láttára három lépést ugrott vissza. Ijedtében alig értette meg, hogy vágjon le egy ágat, hasítsa be a végét, hogy a kigyó nyakát bele szo ríthassam. Hazafelé jövet is eldobta, valahányszor a kigyó eviczkélni kezdett. De bezzeg megjött a bátorsága, mikor a benszülöttek falujához értünk s ezek bámulva nézték, hogy micsoda vitéz íiczkó ez, hogy a kígyót vinni meri ! Mert a benszülöttek közül ugyan egy se merte még a pálczát is a kezébe venni. Csak úgy szaladoztak előle. Hanem azért megmondták a kigyó nevét: »ani«. Nem lehetetlen azonban, hogy ez a név általában kígyót jelent s nem épen ezt a fajt.* Még a helyszínén a körülményeket számba véve, visszagondolva a madár mozdulataira, hogy hogy vonszolta ma gát nehézkesen előre, kétségtelennek kellett tartanom, hogy a kigyó a galambot megfogta, folyton az ágra kunkorodva menekülésében akadályozta. Nagyobb bizonyosság kedveért itthon a megkopasztott galamb bőrét gondosan át vizsgáltam, de régibb lövéseket nem találtam rajta. Hanem azért, itt előttem, ezt az alig ujjnyivastag kígyót s a mi házi galambunk nagyságának megfelelő pú pos orrú galambot együtt látva, csóválom a fejemet, hogy legyen az lehetséges, hogy ez a kis kigyó azt a nagy galam bot meg tudná enni ?! Mégis, mégis, aligha fogta meg az tani* a »pungurupot€ csak azért, hogy játszék v e le ! Küzdelem a hangyákkal. Azon több mint harmincz hangyafaj közül, melye ket idáig gyűjtöttem s elkülönítve kíil-

23

dök, egy különösen alkalmatlan. Ezt házi hangyának is mondhatnám. Nekem különösen sok bajom van vele itt Szeleóban. A hol valami teljesen ki nem száradt állati, vagy növényi anyag van, ott rög tön seregesen megjelenik és ellepi. Eleinte nem tudtam tőlük m adarat se praeparáln i; a frissen lőtt vadat, akárhová akasztottam is fel, alig negyed óra alatt ellepték, szeménél, orra táján és fülénél a gyenge bőrt lerágták. H a sebtében kitömtem, a csőr tövénél, szár nyak végén és a lábakon támadták meg. Madaraim csak addig voltak biztosság ban előlük, míg a napon száradtak ; de estére rendesen be kellett hozni a lehető eső elől s erősen benaftalinozott dobozba zárni, a hol viszont annak a veszélynek voltak kitéve, hogy reggelig megpenészednek. Ha valahol praeparálatlan rovar fekszik, vagy ha szépen feltűzve-ragasztva és dobozba rakva vannak is, de elfelej tek a dobozba elég naftalint tenni, pár óra múlva csak a puszta tű, szárnyak és láb végek jelzik a néhai rovargyüjteményt. A növénygyűjteménybe is befészke lik magukat. A haza küldött csoport hangya is épen a növényprésből való. Egy éjjelre elfelejtettem néhány ív közé naftalint szórni, mert hisz a többiek ben úgy is volt elég s már reggelre pereputtyostul, álczáikkal, bábjaikkal, nőstényeikkel ide költöztek be. Ételneműt csak úgy tudunk meg védeni előlük, hogy a drótszövet oldalú szellős ételszekrénynek a négy lába egyegy bádogedényben áll, ez pedig petroleumos vízzel van megtöltve. Még ivóvizünk és mosdóvizünk sincs tőlük biztosságban. Szeretnek a tiszta * Azóta látom, hogy Szeleóban minden vizen nyalakodni. Ha a mázatlan cserépkigyó »ani«. Különben, ha agyon verhetik, korsóból ivóvizet öntünk, legelőször is minden kígyót megesznek. A gyík is kedves egy csomó hangya jön a vízzel együtt a csemegéjök.


24


pohárba, a mit azután úgy kell letejfelezni. Reggelre a mosdóvízben is egész sereg van belefuladva, de erre ügyet se vetünk ; a hangyasavas víz talán még jobb. Sőt hangyánknak még éjjeli álmunk ban is szerep jut H a az ember este egy két moszkitot agyoncsapott s maradvá nyait gondosan le nem törülte, éjjel megjelennek a szunyoggyilkosság szín helyén, megadni a szerencsétlenül kimultnak a végtisztességet. H át kegyeletes szép cselekedet az, de ha az apró hangyák serege testünkön hemzsegbizsereg, olyan exotikus álmok keletkez nek utána, a miket a legvalódibb egyip tomi álmoskönyv is aligha birna meg fejteni. Mint alkalmilag többször említém csupán naftalinnal tudom a zoológiái tárgyakat megvédeni előlük, a növé nyieket pedig szublimáttal. A korallszigeti édesvizek lakói. A koralisziget nem olyan száraz és víztelen, mint a hogy azt róla feltenni lehetne. A hol a puha korallsziklában, vagy még inkább a homokkal kevert koralltalajban kissé mélyebbre vágunk, sokszor nem mélyebben félméternyinél, vagy a hol természettől alkotott gödör van, abban mindig van iható víz. Ez a víz a tenger szintájánál magasabban eső részeken, kis részben közvetetlenül bele hulló esővíz, nagyobb részben az eső után beszivárgó talajvíz. De a korallszigetnek kissé mélyebben fekvő belső részeiben ez az édesvíz a tenger szintájával rendesen összeesik, a tengerből a korallsziklákon s velők kevert finom homokon szivárog át, s e természetes szűrés útján sós izét annyira elveszti, hogy pl. eleinte, míg erre a körülményre nem figyelmeztettek, az esővíz és e ta lajvíz (itt »Buschwasser«) ize között különbséget nem vettem észre. A szige ten lakó benszülöttek édesvízül rende

sen ezt használják, sőt itt Szeleóban mi is sokszor erre szorulunk, ha nem jól gazdálkodunk az esővízzel. Nagyobb eső az ilyen forrásvizet még jobban felhígítja,* akkor azután igazán alig van különbség közte és az esővíz között. Telepünk közelében három ily víz gödör v a n ; ezeket kutattam át állatok dolgában, de kettőben, melyeket a bok rok teljesen beárnyékolnak, nem talál tam Crustaceafélét, csupán a harma dikban. Ez a víztartó egészen napfényes helyen van. A régebben beárnyékoló bokrok már mind le vannak vágva, körülötte a növényzet letaposva, mert a fekete szolgák ide járnak mosni, a mint szárazabb idő áll be és a háznál levő esővíz-gyűjtők vizével takarékoskodni kell. Ebben a gödörben mindig van víz ; ha egyik nap kimerik, másnapra ismét meggyül. A nagy mosás jeléül most is ott áll még a mosás legfontosabb eszköze, nehány felfordított láda. A beszappano zott ruhát fejők felett meglóbálva, ehhez csapdossák, ilyen módon mossák. Egy méter mély s talán 1V2 m. szé les, kerek gödör az egész víztartó; oldala kopasz korallszikla, néhol korallhomok, itt-ott némi piszkos iszappal fedve. Nö vény nem 'él benne, még vízi fonalat se láttam. Ebben egy szép Esiheria-ia.)t s többféle apró Crustaceát találtam. Eső után a laposabb helyeken szin tén gyűlnek össze tócsák, meg is marad nak pár napig, de azután kiszáradnak, vagy elszivárognak, mert fenekük a ten ger színénél magasabban esik. Kár; hogy ezek mind a sűrű erdőbe esnek, s a sötét árnyékban tán nem is él benne Crustacea. Legalább eddig nem vettem észre. Néhány napig tartó száraz idő után e víztartókat ma ismét meglátogattam. Annak a forrásnak a vize, melyből az Estheriákat gyűjtöttem, egy negyedével



megapadt és megtisztult. Az Estheriák, melyek akkor az eső után meggyűlt vízben nagyobb számban éltek, s akkor a víztartó egész vizében fent és alant vigan úszkáltak, most megritkultak, csak hosszabb keresés után találtam egyetegyet, egészen a fenekén az iszap szintájához húzódva ; most jobbadán csupa petés nőstények. Ellenben nagyobb számmal voltak most már apró Crustaceák, csinos, piczi Cladocerák, köztük fürge Cyclopsoky zöldes apró Cyprisek; Kopra-készítés. E czélra külön kopraszínek és északára a színekbe betolható kopraszárítók szolgálnak. A koprakészí tés egyszerű mestersége a következő: A fejszével kettévágott kókuszdióból, melyből a vágás után a kókusztej ki folyt, a belet késsel darabokra vagdal ják, kiszedik, kosarakban a szárítóra rakják. A dióbél pár nap alatt a napon •megaszalódik s akkor már kopra ; zsá kokba töltik, alkalmilag hajóra adják és Singaporeba szállítják. Ebből csinál ják a »táblaolajat«, a miről otthon azt hisszük, hogy a legszebb olasz olaj bogyók termik. Pápua-volapük. Míg nagyképű euró pai tudósok azon törték a fejőket, hogy kitaláljanak egy világnyelvet, mely a mostani bábeli nyelvsokaságban közös érintkezési nyelv lehessen és szeren csésen arra az útra jutottak, melyen az ő volapükjökkel megdupláznák a meg levő nyelveket, alkotván eddig is angol, franczia, német és olasz, tán még ma gyar volapüköt i s : itt a világ ismeret len zugában, Szeleo szigetén az a vadnak csúfolt pápua az ő természetes eszével már megalkotta az igazi volapüköt, egy szerűen, gyakorlatiasan, könnyen tanulhatónak, használhatónak. De talán sehol a világon nincs is volapük nyelvre annyi szükség, mint ezen a rejtelmes szigeten. Ki tudná azt még csak sejteni is, hányféle nyelv lehet

25

itt, mikor minden falunak, vagy legalább kettőnek-háromnak, már saját külön nyelve van, a melyben még a legközönsé gesebb és legelterjedtebb gyümölcsnek, eszköznek, fegyvernek is teljesen más hangzású neve van. Most ebben a perczben, a mint lakóházunk szellős verandáján e soro kat írom, csak a fejemet emelem föl, meg se mozdítom, mégis öt külön nyelv területét lá to m ; szigetünkön s a jobb felől eső Ali szigetén az egyik nyelv, a szemben levő Tamara-szigeten a másik, a szárazföldön két messzebb terjedő nyelv. De legjellemzőbb a szigetünktől alig 4— 5 száz méternyire fekvő kis A ngiell; az egész sziget alig nagyobb 10 holdnyinál, 80— 100 lakója le het, hanem azért ennek is saját külön nyelve van. Ebből a kis példából következtes sünk most már arra, hogy az egész szi geten, melyet nagyságban csak Grönland múl felül, hányféle nyelv le h e t! Még csak, ha a partvidéket számítjuk is, mert a belső részek felől még itt is sokszor vitázunk, hogy a nagy folyók mentén kivül teljesen néptelen-e, vagy lakott ? Természetes, hogy ennyi sokféle nyelv mellett épen nem ritkaság, hogy egy-egy benszülött többféle nyelvet b e szél. Ennek a szükségét maguk is anynyira érzik, mint régebben nálunk Ma gyarországon. A hogy régebben, sőt még most is, az alföldi magyar gyereket cserébe adták szepességi, vagy bánsági német gyerekért, úgy cserélgetik gyer mekeiket a külön nyelvű benszülöttek falvai is. • Tapasztalásból tudjuk, hogy a ki több nyelvet beszél, az könnyen tanul még egyet hozzá. így az új-guineai benszülöttnek se esik terhére, még egy, el terjedtebb nyelvet megtanulni.


26

BIRÓ LATOS LEVELEI ÚJ-GUINEÁBÓL.

A világnyelv pálmájáért itt kétféle nyelv verseng, a maláj és az angol. A malájok századok óta járták és járják apró, vitorlás prauj okkal Új-Guinea partvidékét és a szigetséget. Ott jártukat mindenütt jelzik a legkülönfélébb nyel vekben megmaradt maláj szavak. De kelet felől, a Nagy Oczeán szigetei és Ausztrália felől szembe került az angol nyelv és folyton szorítja hátrább a ma lájt nyűgöt felé, a Molukkák felé, a mer ről ide terjeszkedett. A csekély tőkével dolgozó, apró vitorlás hajós maláj ke reskedőt leszorítja a szintérről a gőzzel járó, pénzben és erőben hatalmasabb európai, s viszi előre a szigettengeri volapüköt, vagy a mint itt hívják, a >>pidgeon english « nyelvet. Azt hallottam, hogy az első ilyen 'bpidgeon english« nyelv (mert többféle van) a khinai parti városokban keletke zett, s »business-english« volt a neve. Hogy mire volt jó, a neve tanúsítja (üzleti-angolnyelv). Forrásom egyúttal azt erősítgette,hogy a »business-english« nevet németek rontották »pidgeon en glish* szóra. Én elhittem n e k i; ilyen féle szórontást a német legkönnyebben megtesz. A polinéziai volapüköt nem egy népfaj, nem egy törzs csinálja és fejleszti hanem az egymással érintkező különféle nyelvű és fajú népek egész sorozata, hogy csak a tömegest említsem, a közle kedés körébe vont összes melaneziai népek, az angol s vele valamennyi itt elő európai, khinai és maláj. S még hozzá nem csupán angol területen van elterjedve, vagy csak a hol angolok járnak. A legbuzgóbb németnek se jut eszébe, hogy legalább az ő területükön a németet hozza be, mert már a legelső kísérletnél belátja, hogy a német nyelv hosszú szavait, egymásra halmozott mássalhangzóit, a benszülött utána mon dani se birja. Azért mindenütt, még

otthon a szigetségbeli benszülöttekből álló szolgaszemélyzettel is ezen beszélünk. A munkások is így beszél nek egymással. A sok helyről került, sok nyelvű zagyva népnél ilyen közös érintkezési nyelvre nagyon is szük ség van. Érdekes epizód e nyelvkérdésre, hogy a múlt év végén, mikor az elpusz tult Ehlers-féle expediczió töredéke ŰjGuineán átvergődve angol területre ér kezett, mielőtt még a főtelepre szállíthat ták őket, az angol kormányzó, hogy az expediczió sorsáról kikérdezhesse Őket, tolmácsról gondoskodott, ki a német területről került szolgákkal németül beszélhessen. Berendelte hát egy más telepről azt az egyetlen embert, a ki az angol területen németül tudott. De a hajó megérkeztekor csodálkozva kellett látniok, hogy németül egy szót se tud nak, de angolul eléggé. Szerencsés körülmény, hogy a világ nak tán legkönnyebb nyelve, az angol került ide világnyelv alapjának. Rövid szavait hamar megtanulja akármelyik benszülött, egyszerű nyelvszerkezetét még egyszerűbbé teszi. A mi hiányzik, azt megadja a hangsúlyozás, pótolja a mimika. A babona. A babonától ezek a vadak sem menttek. Itt is előljárnak benne az asszonyok. A babonázás miatt félnek a fotografáló készüléktől is. A szomszéd Ali (Faragnet) szigeten olyan futás tá madt tőle, a milyen utoljára tán csak a tatár futáskor lehetett. Azóta se tudtuk őket megszelídíteni. A szigetünkön la kók s a közeli Angielbeliek csoportok ban már megállanak, de egyenként ritkán, és csak azóta, mióta magunkról és lakásunkról vettünk fölvételeket. De asszonyt, leányt, magában még rokon sága jelenlétében sem lehet a készülék előtt megállítani.



De különösen félnek én tőlem. Ne kem ugyan gonosz hírem támadt. Én vagyok a meringien ! Azt már régebben tudtuk, hogy engem a benszülöttek külön névre mél tattak, és pedig erre a névre. De nem tudtuk az értelmét kivenni. Pedig ma gam voltam a legkiváncsibb, hogy mi csoda jó tulajdonságomról kaptam. Tegnap óta tudom. Társaim áthajóz tak a néhány óra távolra fekvő Tamara (Dudemaine) szigetre, a hova én épen ezeknek a jegyzeteknek összeállítása miatt nem mehettem velők. A tamarabeliek legelső kérdése is az volt, itt van-e a meringien is ? Lát ható megelégedéssel vették tudomá sul távollétemet. Érdeklődő társaimnak nem is kellett tudakozódni, Ők kérde zősködtek, hogy mi mindent tud a m e ringien ? Igaz-e, hogy arról fú a szél, a merről akarja ? ha szól a pungurupgalamboknak, oda jönnek elébe ? tud-e repülni ? hogy meg meri-e fogni a kí gyót ? ha megharagszik valakire, igazán

27

beteggé tudja-e tenni ? ha nevet a b e tegre, igazán meggyógyul-e tőle ? H át biz az én meringien nevem magyarosan fordítva, garaboncziás diák. Finom orruk lehet ezeknek a pápuák nak : megérezték, hogy vén diák vagyök. Nem volt nehéz kiokoskodnunk, hogy jutottam én a meringien névhez. Sok gyanús, nagyon gyanús dolgot lát tak tőlem a benszülöttek! Egyedül megyek az erdőbe, nem viszek közülök senkit madár keresni, mint a többiek, mégis (szerintem : épen azért) több ga lambot lövök ! Lövök másféle madarat, nem eszem m e g ; fogok kigyót, békát, rákot, halat, és nem eszem m eg; minden féle tücsköt, bogarat, azt se eszem meg ! Ott kaparászok a vízben, de nem iszom belőle ! Mire,valók hát ezek, ha nem arra, hogy őket meglako mázzam ! ? Most már örüljek ennek a híremnek, vagy ne ? (Folytatása következik.)

A n a p f é n y tartam a. Hogy mennyi ideig süthet a Nap valamely helyen, elméletileg meghatá rozhatni, ha állandóan derült égboltoza tot feltételezünk. Nem kellene egyebet tenni, mint összegezni az órákat, melyek ben a Nap a szemhatár fölött van és így megállapítani a lehetséges napfény tar tamot. (Sőt vannak kész táblázatok, melyekben minden földrajzi szélesség számára megtalálni a nap hosszát órák ban minden egyes hónapban.) A valóság ban azonban a borultsági viszonyok a napfény tényleges és lehetséges tartama között nagy különbséget okoznak, úgy hogy oly helyek, melyeknek sok a felhőzetök, kevesebb napfényt kapnak,

mint a mennyi őket földrajzi helyzetük nél fogva megilletné. Ismeretes dolog, hogy a felhőzet nagyságát is felvették a meteorológiai megfigyelések közé, és hogy a megfigye lők becslés útján határozzák meg o-tól 10-ig terjedő skála szerint, hogy a lát ható égnek hányadrésze van a felhővel borítva (o = teljesen derült, 10 = tel jesen borult). Ily följegyzések révén sikerült azután a felhőzetnek eloszlását a Földön hozzávetőleg meghatározni és izonéfák-kai — egyenlő felhőzeti! helyeket összekötő görbékkel — az eloszlást térképen is feltüntetni. Bizo nyos, hogy a felhőzet megfigyelése, mi


28

RÓNA ZSIGMOND

vei rendszerint napjában csak 3-szór történik, nem ad tökéletes képet vala mely hely felhőzeti viszonyairól. Ez idő szerint azonban még hijján vagyunk oly műszernek, mely a felhőzet nagyságát följ egyezné, illetőleg folytonosan re gisztrálná, azért a felhőzetmegfigyelés pótlásának tekinthetjük a napfény tartam-mérö (sunshine recorder) adatait, legalább a nappali órákra nézve, mert e műszer csak akkor regisztrál, midőn a napfénynek felhő nincsen útjában. Azon felül a klimatikus jellem szem pontjából is rendkívüli érdekes meg ismerni különböző földrajzi fekvésű helyeken a napfény tartamát. A napfény tartam mérésére szolgáló műszer, mely jelenleg legjobban el van terjedve, C a m p b e 11-tŐl ered és S t ok e s tökéletesítette 1879-ben. Főrésze egy üveggömb, mely lencse módjára működik. A napsugarak az üveggömb gyújtópontjában egyesülnek és egy kartonszalagot égetnek, mely a gömb mögött egy kerek állvány mélyedésében van elhelyezve. A mint a Nap a szemhatár fölött megteszi útját, a képe is végig halad a szalagon nyugat-keleti irányban és rajta hagyja az égés nyomát. A Nap az egyes évszakokban változtatván magasságát, a papírszalag felvételére annak megfelelően 3 mélyedés v a n ; nyáron az alsó, télen a felső mélyedés a Nap képének a mértani helye, ősszel és tavasszal pedig a középső mélyedésbe teszik a papirszalagot. A papírszalag órabeosztással van ellátva és közép pontjára esik a Nap képe valódi dél idején. H a a műszer helyesen van fel állítva, napórának is használhatni. Magá tól értedődik, hogy a műszernek egész szabadon kell állania és a sugaraknak napkeltétől napnyugtáig akadálytalanul kell érniök. Az inzoláczió tartam át a szalagról könnyen leolvashatni; ha a Napot felhők takarják, az üveggömb

nem égeti a papirost és az égési vonal ban megszakítások látszanak. Ez egyszerű műszer jóformán csak a 80-as évek óta van általános alkalma zásban és a rajta észlelt adatok elszórtan láttak napvilágot különböző meteoroló giai közleményekben. Nagyobb össze foglaló tanulmány most jelent meg elő ször K ö n i g H e l m u t h - t ó l ,* mely felöleli egész Európát és 130 helynek adatait ismerteti. Az állomások javarésze Angliából való, a hol több mint 40 napfény-autográf van felállítva. Hazánk ból három állomás szerepel benne, úgy mint : Ó-Gyalla, Kalocsa és Nedanócz (Ó-Krasznó). Jóllehet ez a tanulmány csak első kísérletnek tekintendő a szóban levő meteorológiai elem vizsgálatára és a különböző hálózatok adatai szigorúan nem hasonlíthatók össze egymással, egyrészt, mert nem vonatkoznak egyazon időszakra, másrészt, mert a papírszalag egyöntetű leolvasására még mostanáig nincs nemzetközileg elfogadott meg állapodás : ** mégis érdemesnek találjuk K ö n i g tanulmányának nevezetesebb eredményeit ismertetni. König 130 hely napfény tartamát állította össze és a földrajzi eloszlást térképen tüntette fel izoheliák, azaz oly görbék szerkesztésével, melyek az egyenlő napfénytartammal biró helye ket kötik össze. Az évi izoheliák 250 órányi közökben vannak meghúzva; a legkisebb értékű 750 óra, a legnagyobb értékű 2750 óra, a közbe eső értékek e két határ között foglalnak helyet. Előre is gondolható, hogy az izoheliák nem * Dauer des Sonnenscheins in Európa, Nova Acta. Abh. dér Kaiserl. Leop.-Carol. Deutschen Akademie dér Natúr forscher. Bd. L X V II. Nr. 3 . Halle, 1 8 9 6 . ** A szerint, a mint a Nap a papirost megbarnítja, elhamvasztja vagy mély vágást éget beléje.


A NAPFÉNY TARTAMA.

követik ppntosan a szélességi köröket mert sok körülmény van hatással az inzoláczió tartamára, nevezetesen a tengerszini magasság, a szárazföldi vagy tengeri fekvés, az orografiai alakulás, a köd s egyéb tényező. Mindamellett — ha figyelmen kivül hagyjuk a külön

29

leges helyi hatásokat — azt vesszük észre, hogy a tényleges napfénytartam északról dél felé növekszik. H a néhány hely adatát földrajzi szélesség szerint rendezzük, e törvényszerűség legott szemünkbe ötlik.

A napfény tartama órákban.

SL>

> ■w

£ " I o

9i 151

239

96

1 8 4 17 9

Kap Thordsen

78° 30'

Stornoway ...

58° ii'

26

K ié l........... ...

54° 1 9 ' 52° 23'

45

75 105

75

74 132

Potsdami.. ... B écs................

48° 15'

12

64

65 9i

47° 53'

45

Nedanócz . ...

48° 36'

65

118

135

K alocsa...........

46° 32 '

72

124

131

R ó m a .............. San-Fernando.

157

48

10

140 116

106

146

o

o

1 0 0 6 Í22

83

41

2 7 12 3 4

199

187

118 78

43

22 1 5 0 7

232

19 2

147

57

53

64

231

169

96

62

47 1 8 1 6

274

186

114

89

164 2 4 8 243 2 3 6 260 182 128

81

55 1 9 4 2 68 1959

152

150 235 234 2 1 3 22 5 231

126 165 233 2 3 2 2 6 0

Ó Gyalla.........

P o la ________

131

94 126 2 0 6 241 2 0 8 271 2 0 7 2 7 0 237 251

1724

27 1 249 162 102

57 2 1 6 4 44° 5 2 ' 125 158 166 2 0 8 279 2 9 9 353 318 299 I 5 K 120 93 2546 4 2 ° 1 0 ' i i i 154 150 18 7 2 2 6 2 8 7 332 311 2 2 8 1 7 1 j 134 105 2433 3 6 ° 2 8 ' 165 182 177 215 2 7 6 2 9 8 334 306 2 2 3 1 89 165 133 2 7 0 2

A napfény átlaga Európában körül belül 1000 és 3000 óra között válto zik. N.-Britániának jut kerekszámban 1400 óra, Németország középső és Francziaország északi részén 1700 órára emelkedik a napfény, Magyarországon közel 2000 órára, Itália örök kék ege alatt 2500 órára és a legnagyobb regisz trált mennyiség M adridban 2900 óra. A Föld lakói tehát nem sütkérez nek egyenlő mértékben a napfényben és az Észak borongós tájai nagyon el maradnak a Dél derült vidékétől nap fény dolgában, s fiziológiai és psychologiai hatása bizonyosan nem marad nyom nélkül a népek lelki hangulatában és jellemében sem. E jelenség okát egyrészt abban kereshetjük, hogy a napsugarak — mi

dőn északabbra fekvő helyre érnek — vastagabb légrétegen hatolnak át és következésképen nagyobb m értékben nyeleinek el, mint mikor délibb tájakra esn e k ; másrészt pedig a borultsági viszonyokban s azt tartom, ez utóbbiak teszik, hogy Észak-Európában az inzolá czió tartama oly kedvezőtlen arányo kat ölt. Az évi menetet illetőleg minden esetre feltűnő, hogy a napfénytartam maxi muma nem esik egybe a leghosszabb napok idejével. Északnyugati Európá ban már májusban van, déli Európában (Magyarországon is) augusztusra toló dik a maximum, a közbeeső tájak pedig lassú átmenetet tanúsítanak a két hónap között. A magyar állomásokon egy má sodik maximum májusban is vehető


30

A NAPFÉNY TARTAMA.

észre. A napfény tartam minimuma deczemberben áll be, egyrészt a rövid napok, másrészt a Nap alacsony állása miatt, miáltal a napfény abszorbcziója is nagyobb. Nálunk egyébként tapasztalás szerint deczember a legborúsabb, augusz tus a legderültebb hónap. Nagy városokban, a hol sok gyári kémény füstjével elhomályosítja az eget, a napfény tartamban érezhető hiány mutatkozik. A szén tökéletlen elégése következtében a levegő megtelik tö mérdek porszemmel, a mi A i t k e n vizsgálódásai szerint igen elősegíti a városi köd képződését.* Feltűnő példa erre London, a hol a szén fogyasztás nagyobbodásával a ködös napok az utóbbi években gyakoriabbak lettek. A napfényautograf különben is igazolja, hogy magában London városában 3 7 2 órával kevesebb a napfény, mint a tőle délnyugatra fekvő Kewban és 2 0 0 órá val kevesebb mint Greenwichben, a mi Londontól délkeletre van. Hasonló kedvezőtlen napfény-viszonyokra aka dunk más ipar ezen trumokban is, ha környezetökkel összehasonlítjuk. Magas hegycsúcsokon a szemhatár messzebbre terjed és a lehetséges inzoláczió tartama is nag y o b b ; völgyeken ellenben a környező hegyek szűkebbre szabják a szemhatárt és kisebbítik a lehetséges inzoláczió tartamát. De más különben a lehetséges inzoláczió tar tama a földrajzi szélességgel is változik. Mindezeknél fogva az abszolút óraérté kek nem hasonlíthatók össze különböző helyekről, azért K ö n i g az összehason lítás kedveért a tényleges tartamot a lehetséges tartam százalékában fejezte ki, pl. 50°/o alatt értvén azt, hogy a

napfény tartam csak felét teszi annak az időnek, a mennyiig a Nap az illető he lyen a legkedvezőbb viszonyok között egyáltalán süthet. Hogy a napfény magas hegyeken a tágas szemhatár daczára mégis kevés, az onnan ered, hogy a hegyek fölött általában nagy hajlam van a felhőképző désre. Skócziában a Ben-Nevis 1343 m. magasan fekvő obszervatóriumában az évi napfény egészben 727 óra, a mi a tehetséges 4470 órányi tartamnak csak 16 százaléka. Kedvezőbb a számarány az Alpesek hegyi állomásain. Az Obiron (2044 m.) az inzoláczió 1650 óra vagyis 37% , a Sonnblicken (^3106 m.) az inzo láczió 1531 óra vagyis 34%. De az utóbbiaknál nevezetes, hogy télen a perczentuális napfénytartam sok kal nagyobb mint nyáron, így a Sonnblick csúcsán télen 46°/o, nyáron csak 30%. Különben is tudva van aSonnblickról, hogy ott nyáron kevés a tiszta ég ; 100 napra átlag 7 derült nap jut, holott télen a derült napok száma kétszer akkora. Az inzoláczió napi menetében fel ismerhető, hogy a napfénytartam dél előtt növekedőben, délután csökkenő ben van és délben éri el legnagyobb értékét, tehát hogy egészben párvonalosan halad a Nap járásával. A napi maximumra nézve évközben jellemző, hogy deczemberben délben van és az után a változó évszakkal áttevődik egy délelőtti órára, mire az év vége felé ismét visszatér a déli órára. Sok helyütt a napi járást ábrázoló görbén nyáron a déli órában horpadás mutatkozik, alkal masint azért, mert a felhőzet 12 és 2 óra között nagyobb mint az előző és következő órákban, a mennyiben a képződése a déli órában * L. Természettudományi K özlöny 1 8 9 2gomoly-felhő . évf. 5 9 8 . 1. legélénkebb. R ó n a Z s ig m o n d .


APRÓ KÖZLEMÉNYEK. közösen elfogadták. Az ember csaknem élvezettel olvassa az ilyen munkában a laza törmelékek leírását, melyben a Sand, Kies, Sei/en, Grus, Geröll, Geschiebe, Se hottér és más szavak szintén pontosan meg vannak határozva, egymás tól kevés szóval megkülönböztetve, pe dig elég nagy hasonlóság van közöttök. Ezt az utat kell nekünk is követ nünk, mert csak így törülhetjük ki tudo mányos, sőt iskolai könyveinkből a rossz képzésű, nyakatekert szavakat és ki fejezéseket. Mielőtt pontosan kifejező, megállapodott műszavakra szert tehet nénk, nekünk is a lehetőségig össze kell gyűjtenünk az e körbe tartozó szavakat; valamint meg kell állapítnunk azt is, hogy hol és milyen értelemben, milyen árnyéklattal használják Őket. Egyelőre a törmelékkőzetekre vo natkozó táj szavaknak jártam utána és sáfárkodásomról a következőkben szá molhatok be. — A kavics szót csaknem mindenfelé ismerik az országban, különö sen az Alföldön. Szeged, Nagy-Kikinda, Zenta táján annyira általános, hogy alig használnak mást helyette. Az utóbbi két városban még a pilkát is használják kavics értelemben. Kalocsán koczkát is mondanak : menjünk a vasútra koczkát (kavicsot, követ) szedni. Léván, Pannon halmán és, a mint hallottam, Győr, Vas, Sopron, Somogy megyében nagyon * Kivonat M i s k o v i t s H e n r i k használják a kövecs, küvécs szavakat, a nek a Nyelvőr 1 8 9 6 szeptemberi füzetében nélkül hogy a kavics teljesen ismeretlen megjelent czikkéből. lenne. Győrött a Rábczának egyik seké ** Gyűjtik az állatokra vonatkozókat is. lyebb fürdőhelyét kÖvécses-T\e\ mondják, S zerk.

A g eo ló g ia m ű s z a v a i.* A növény tan terén nagy buzgalommal gyűjtik össze a növények neveit és mindazon szólásmódokat, mondákat, a melyek a nö vényvilágra vonatkoznak ;** de e buzga lomnak nemcsak a növénytanra kellene kiterjednie, hanem az állattanra, még inkább a geológiára, mert ezen a téren eleddig alig találkozunk valami hasonló irányú törekvéssel. Én egyelőre a tör melékkőzetekre (kavics, homok, agyag stb.) szeretném a figyelmet reáirányítani, mert itt mutatkozik a legnagyobb szük ség. Kevés, hozzá rossz szó van használat ban, s így épen nem kell azon csodálkoz nunk, hogy a magyar geológiai és föld rajzi munkákban nincsen m egállapodás; az egyik tudós így, a másik amúgy nevezi el ezt vagy azt a törmeléket. Egész másként van ez a német geo lógiai munkákban, iskolai könyvekben, folyóiratokban egyaránt. Itt sokkal na gyobb a megegyezés, nincs annyi félre értés, ismétlés, terjedelmes k örülírás; a főbb tudományos műszók mind meg vannak állapítva, s erre a tudósok csak úgy tehettek szert, hogy összegyűjtötték a tájszavakat és azokat, a melyeket a nép általánosabban használ és a dolgot jobban is kifejezik, felvették a tudomá nyos munkákba, majd egyes szakülése ken, értekezleten megbeszélték és végre


3 2

APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

valamint itt és az előbbi helyeken az utat nem annyira kavicsozzák, mint kovécsezik, vagy küvécsezik; Pozsony me gyében azonban, úgy látszik, teljesen ismeretlen a kavics, mivel Galantán, Toós-Nyárasdon és más helyeken a nép csak kövecset (nem kövecset) hasz nál. Pannonhalmán, Pápán a kisebb szemű, legömbölyödött fajtájú kavicsot még gobécs-nek vagy göbécsé-nek mond ják, az ökölnyi vagy még nagyobb dara boknak pedig kavics vagy egyszerűen kü a neve. A göbécs vagy göbécse szót sem az új, sem a régi TSz. nem ismeri a fen tebbi jelentésben, hanem igenis meg említi mindakettő a göbécz szót. Három székben, Hétfaluban, Udvarhelyen t. i. a patak-meder fenekén levő vízvájta mé lyedést vagy vízmerítő helyül vájt gödröcskét nevezik így. Az országnak nem egy helyén (Kalocsa, Veszprém, Székesfehérvár, Komárom) a finomabb fajtájú, szitálatlan, súrolásra szolgáló kavicsot, kövécset murvá-nak is nevezik (Zalában murgyá-nak), Nagy-Kikindán,T oós-Nyárasdon, Léván, Pannonhalmán pedig ez a szó teljesen ismeretlen. Okvetetlenül meg kell még említeni Veszprém, Szombat hely, Pápa városát és vidéköket, mert itt a nagyobb darab kavicsra még a sóskő is használatos, ha mindjárt sós íze nincs is neki. Az egyik Fűteleken (Sopron m.) tartózkodott kartársam a pitykőt említette meg nekem, s rajta lapult, kisebb vagy nagyobb kavicsot értenek (Esztergomban is), és a gyer mekek parittyába szokták tenni, mivel igen jól hasítja a levegőt. Utána jártam egyéb szavaknak is, de kevés felvilágosítást kaphattam. Ilyen a dara, hömpöly, görgeteg, görkő szó. Egyes geológiai munka, pl. Szabó Geo lógiája (1883), Roth Ásványtana a.darát olyan kőzettörmelékre mondja, mely valamely összetett kristályos kőzetnek szétmállásából keletkezik és így rende

sen a képződés helyén marad. Az Al földön nem ismerik ebben a jelentés ben, hanem igen is használják a tört vagy durván őrölt, egyszerűen darált kukoriczára; a Székelyföldön is hasz nálják, a mint mind a két TSz. említi, csakhogy egészen másra, t. i. az apróra reszelt vagy morzsolt tésztára. A görkő előtagja szemmelláthatólag el van vonva a gördül-ből, azonban már a görgeteg valóságos tájszó, csakhogy használják-e a mogyoró nagyságú, azónkivül a kop tatástól gömbölyű kavics kifejezésére, á mint ezt R oth mondja, nem tudom. A hömpöly szót sem hallottam senkitől s azt hiszem, hogy csak úgy vonták el a hömpölyögni szóból, bár a hömp szó már előfordul, legalább a MTsz.-ban ezt olvashatni: Hömp: kő hömpölyeg, hegy oldalból, hegyszakadékból nagy felhő.szakadás alkalmával levált és az áradat tól tovasodort agyagtömeg, a melybe hengergése közben kövek ragadnak bele, s az egész gömb- vagy tojásdadalakúvá lesz és később a szárazon meg keményedik. Székelyföld Nyr. 21 : 284. A törmelékkőzetekhez tartozik to vábbá a homok és homokkő. Hogy ezek petrografiailag micsoda elemekből álla nak, azt magyaráznom fölösleges, bár az is igaz, hogy egyes vidékeken nem tudnak semmit sem róla. Galantán, ToósNyárasdon, Fűteleken, Szombathely mel lett csaknem kizárólag a föveny,föheny járja; divatos nagyon a Balaton vidékén, a hol a tóból hullámverés útján kivetett finom homokot nevezik így s megfestve, téntaporzót készítenek belőle. -— H a a homokot valami kötőanyag, pl. mész, összeragasztja, előáll a homokkő. Pannon halmán a pázmándi hegyben elég van belőle, csakhogy a nép nem homokkő nek, hanem terméskünek nevezi. Az eddig említett törmelékkőzete ken kivül még sok más is van ; ilyen különösen az agyag, televényföld, tályag,



lössz. Azonban ezekre igen kevés táj szót hallottam és inkább a Nyr. olvasóinak szivességére vagyok utalva. Épen nem volna rossz, ha az agyagra vonatkozó táj szavakat is össze lehetne gyűjteni, akkor nekünk is lehetnének jellemző tudományos szavaink, a mint vannak a németeknek. De nemcsak a tájszavakat kellene összegyűjteni, hanem meg kel lene állapítani a jellemző agyagok che miai, geológiai szerkezetét és ebben az irányban rendkívül sokat tehetne, a mint tett is már a Földtani Társulat s a Természettudományi Közlöny. Ezek hez kellene abból a különös agyagból, törmelékből egy keveset beküldeni és így ismer nők a táj szavat és azt is, hogy mire használják a szót. Összefoglalva az eddig mondotta kat, a következő kérdéseket lehetne feltenni: 1. Használják-e a kavics, pilka, göbécs, murva szavakat, hol és mily jelen tésben ; vannak-e más hasonló értelmű szavak ? 2. Használnak-e homok helyett f ö venyt vagy más szót; vannak-e a homok nak jellemző, állandó jelzői: pl. fu tó homok, sivó homok, csúszó homok? 3. Milyen szavakkal jelzik az agya got, tályagot vagy másféle földet ? 4. Ide csatolhatjuk még azt is, hogy használják-e valahol a pala , tuffa lössz vagy lösz neveket, ha mindjárt német vidékeken is ? vannak*e még más szavak is használatban, a melyek másnemű, különös jellemző törmelékkőzetekre vo natkoznak ? M is k o v it s F . H e n r i k . A. k u ty á k igazi é s á l- v e s z e tt sége. Némely természetrajzi könyvben a kutya ismertetésével foglalkozó feje zetben azt az állítást is olvassuk, hogy a kutyák a párosodás idején néha ma guktól, infekczió nélkül is megvesznek. A veszettség fertőző mivoltának és Természettudományi Közlöny. XXIX. kötet. 1897.

33

átolthatóságának (baczillusának) fölfede zése óta azonban érthetetlen az ilyen állítás. Mert ha csakugyan fertőzés nélkül is keletkezhetnék veszettség, ak kor az őstermődés (generatio aequivoca) példája állana előttünk. Vagyis egy veszedelmes baczillus magától támadna az állat szervezetében, a nélkül, hogy kívülről jutott volna bele a csirája. Az a vélemény, hogy a kutyákon párosodás idején magától is kiüthet ez a nyavalya, a P a s t e u r-féle fölfedezés előtt határozottan és általánosan el volt fogadva, és mindazok, a kik kutyákkal sokat foglalkoztak, mint egészen biztos tényre hivatkoztak az ebbeli tapasztala tokra. Lehetetlen tehát, hogy legalább valami (ha talán helytelenül is magyará zott) jelenségek ne szolgáltattak volna alapot ama felfogásnak. A múlt nyáron nálam olyan eset fordult elő, mely, nézetem szerint, hatá rozottan hozzájárul a köztapasztalat és szaktudomány közt ebben a tekintetben fönnálló ellentét megmagyarázásához és a korábbi tévedések felderítéséhez. Julius első napjaiban tanyámon az egyik hím kutya erősen udvarolni kez dett egyik ugyanitt levő nősténynek. A hím hosszú szőrű, bozontos fekete állat, olyan, minő a tanyákon erre gyakori; igen élénk, jó kedvű, értelmes, tanulékony s fölötte jó természetű. Korra nézve két éves. Különösen fiaimmal élt mindig igen hű viszonyban, úgy hogy a hányszor csak találkozott velők, alig lelte helyét örömében. H a valahonnan haza jöttek, magán kivül volt, és öröm nyilvánításai közben majdnem átugrotta őket. Máskülönben pedig megtanult padot és széket átugrani, eldobott tár gyat visszahozni és a kinyújtott emberi kézbe parolát adni. A házhoz tartozó kat kivétel nélkül nagyon szerette és sohasem volt rá eset, hogy velők szem ben rossz kedvet tanúsított volna. 3


34


Julius első napjaiban, a mondott udvarlás kezdetén történt, hogy egyik rokonom fiát, kivel öt percczel előbb még a iegvígabb játékba volt merülve, legnagyobb csodálkozásunkra, egész nagy társaság közepette, megharapta karján. Igaz, hogy gyengén, mert posztó ruhán át történt, de a fogak nyoma látható volt. A következő nap reggelén egyik aratóm fiát marta meg erősebben, szintén karján ; később pedig a tehén pásztort. Most azután olyan természet fejlődött ki benne, mely egyenes ellen téte volt az eddiginek. Az egész ház népével ellenségeskedett. Mindazokat, kiket eddig legjobban szeretett, valósá gos dühhel tám adta meg, ha csak rája szóltak is. A nőkre csak morgott és legfölebb nekik ugrott, de a fiúkat (a ma gam fiait is) mindjárt torkon akarta ragadni, ha csak megpillantotta is. Második fiamat szerette azelőtt legjob ban, és midőn ez egy izben az ablakból kinézett,az épen ott künn levő kutya őrül ten ugrott fel két méter magasságban az ablakra, és ha vasrács nem lett volna ott, kétségtelenül torkába harapott volna. A kellemetlenségtől legegyszerűb ben úgy menekülhettünk volna, ha a kutyát lelövetem. H a ez az eset pár évtizeddel előbb adódott volna elő, természetesen így is tettem volna, hogy senkit többé ne bánthasson. De mivel most már a védő-oltásokban kitűnő ellenszerét ismerjük a veszedelemnek, a kutyát már csak azért is életben kellett tartanom, mert embereket harapott meg és így biztosat kellett tudnunk az iránt, vájjon csakugyan veszett-e, és ehhez képest, szükséges-e a meg maró ttak nak a Pasteur-intézetben való beoltása ? Egyelőre tehát — a Pasteur-intézet ben személyesen vett szíves tanácsnak megfelelően — vagy 10— 12 napig megfigyelés alatt kellett tartanom az állatot, természetesen elzárva.

Az elzárás csak nehezen sikerült. E lő ször étellel becsaltam a nőstényt egy paj tába és mikor a mindenütt utána menő hím oda is követte, hirtelen rájok zárat tam az ajtót. A pajtának azonban nincs kőből való alapja és a hím rögtön neki fogott az ásásnak, úgy hogy bámulatos gyorsasággal — öt perez alatt — az épület alját kikaparta és ismét a szabad ban volt, most még mérgesebb hangulat ban, mint azelőtt. Végre a deszkával padlózott sertés ólba sikerült csellel bejuttatni, olyformán, hogy a nőstényt egy ajtóval kétfelé választott folyosó egyik felén az ajtó mögött rejtőző cseléd az ajtó be csapása után elválasztotta a hímtől. A nőstényt az ólba bekötötték, úgy hogy a kötél vége kivül volt megerősítve. A kieresztett hím csakugyan utána ment, mire az ól ajtaját rácsapták és srófokkal lezárták. A nőstény kötelét erre kivül leoldozták, úgy hogy szabadon mozog hatott benn az ólban, az élelmet pedig a padlásról bocsátották be. A szimptómák tényleg igen gyanúsak voltak, mert a feldühödt állat az ól fa részeit először rekedt morgás közt mardosni kezdte és bárki közeledett, rá akart törni. Tekintete egészen meg volt változva és rendesen — ha senkit sem látott — a földre tett fejjel gubbasztott. Az egyedüli biztató körülmény az volt, hogy még evett valam it; de többnyire csak olyankor, ha embert nem látott. Másrészt azonban a tanyaiak vissza emlékeztek arra, hogy a téli párosodás idejében szintén nagyon rossz kedvű volt, noha nem ilyen nagy mértékben. A baj lefolyása azután az ötödik naptól kezdve igen kedvezően alakult. A fogoly megszűnt a közeledő háznép ellen dühöngeni. Később már fark csóválással fogadta őket, majd szájába is fogott valami fadarabot vagy kukoricza-



csutkát és ezzel az »aportérozás«-sal igyekezett kedveskedni. Nyolczadnapra visszatért egész ren des előbbi magaviselete. Előbbi barátait mind megismerte, és mindenképpen jelét akarta adni hűségének és barátsá gának. Mindamellett csak a 12-dik nap leteltével bocsáttattam ki, mikor is víg ugrándozással kedveskedett mindenki nek és előbbi vidám jótermészete egé szen visszatért. Világos tehát, hogy a megelőzőleg lejátszódott jelenségek a párosodással kapcsolatos átmeneti idegbaj nyilván ulásai voltak és kétségtelen, hogy mind azok a leírt esetek, melyek azt adják elő, hogy párosodáskor a kutyákon ma gától is kifejlődik a veszettség, szintén csak ebbe a kategóriába sorolandók, Régebben azonban az ilyen álla potba jutott kutyát, mint határozottan veszettet, hogy több embert ne harap hasson meg, rögtön lelőtték vagy agyon verték. A mit mi is megtettünk volna, ha a mi állatunk már nem mart volna meg embereket és épen a Pasteur-beoltások javallatának eldöntése végett nem kellett volna kímélnünk. A veszettség annál valószínűbb volt, mert a községben, melynek területébe tanyám tartozik, megelőzőleg valódi veszettségi esetek is fordultak elő, és a megmart embereket a budapesti Pasteurintézetben kezelték és a község összes kutyái négy hétig zár alatt voltak. Az én nálam felmerült eset idején azonban a zár már fel volt oldva. Különben tanyá mon veszett, vagy gyanús állat nem fordult meg. Azt hiszem, az elmondott tényállás igen érdekes adat ennek a fontos kérdés nek, vagyis a közfelfogás és szaktudo mány álláspontja közti ellentétnek, megvilágosítására. E szerint van igazi ve

35

szettség, meíy a baczillusok fertőzésétől származik, és van ál-veszettség} mely tényleg a párosodással kapcsolatos ugyan, és külső nyilvánulásai a valódihoz többékevésbbé hasonlítanak is, de azért mégis csak az idegrendszer működésének át meneti, elmúló rendellenességéből szár maznak. Ha tehát a bakteriologián alapuló mai szaktudomány azt mondja, hogy a veszettség csak egyik állatról a másikra átvitt fertőzés útján keletkezhetik, ebben tökéletesen igaza van. A közvélemény ellenkező álláspontja az igazi és az ál veszettség összetévesztéséből keletke zett. S a jó K á r o ly . S a la m o n k irá ly a r a n y t e r m ő O fir o rs z á g a . Ezzel foglalkozik külön könyvben P e t e r s K á r o l y . A Genezis népeinek táblázatával kezdve, sorra vesz minden helyet, melyben az aranyország, hol még a folyók is aranyat hordanak, akár megnevezve előfordul, akár csak utal reá a szöveg, és arra az eredményre jut, hogy Salamon idejében az Ofir név általánosan ismert volt. Megállapítja azután, hogy az arany országba való úthoz az Ailanis öböl északi végén fekvő régi Ezeongeberből indultak ki, a Vörös tengeren áthaladtak és az út három évig tartott. A mi a hároméves tartamot illeti, Peters figyelmeztet, hogy ebből a távol ságra nem lehet következtetni, mert hi szen ebbe az időbe a kincsek megszerzése is be volt tudva. Behatóan fog lalkozik a számos, sokszor furcsa föl tevéssel, melyeket ez utak végczéljáról az idők folyamán felállítottak, és újabb okokkal a délafrikai elmélet mellett foglal állást, a mely szerint Ofir a szofalai part mögötti terület volt és a mely véleménynek évszázadok óta a tudósok közt előkelő vitatói, az odavaló portu gál népességnél pedig meggyőzodéses hívei voltak. Kiindul abból, hogy Ofirnak


36


(Alef, Phe, Resch héber betűk) ugyanaz a gyöke mint a latinizált Afrikának (AFR-ica, értsd: terra) és afrikainak (Afer, A fri); és így az Ofir névben az egész földrész régi szemita nevét véli fel ismerni.* H a ezt az etimológusok elfogad ják, a sötét világrész nevének eddig is meretlen értelmét is megtalálták. Mivel G e s e n i u s szerint Ofir azonos az arabs jJ/?/'-ral(déli arabs nyelven : őfer) és anynyit tesz, hogy vörös, Afrika annyi volna mint Vörösföld, a mint Albion Fehér föld. A mi a vörös színt illeti, a szerző figyelmeztet arra, hogy az Arábiával szemben levő partok egészen le a Guardafui-fokig élénk vörös színűek, és hogy Közép-Afrika uralkodó talaja a vörös laterit. Kifejti azután, hogy az egész földrész nevét egyes részeire is használ ták és a szofalai part nevében máig is megmaradt. Szofala, a partoktól beljebb Szofará-nak ejtve, már a Septuagintában [2a)cpaQ(í, 2íurf'Y]oá, 2coq'i()á] előfordúl Ofir megnevezéseként. De annál, hogy a parton a régi név megmaradt, fon tosabb az a tény, hogy bent a száraz földön a Limpopo és Zambézi közt terje delmes aranymezők vannak, melyek gaz dagságával az ó-világ egy országa sem vetekedhetik. Az aranyfejtésnek itt talált régi művei F a i r b r i d g e számítása szerint 6000 km2-nél nagyobb terü letre terjednek, hatalmas fönicziai szabeusi védőművek őrizték, melyek kora Salamon ideje elé nyúlik, mint azt Simbaoé (Zimbaye) romjainak megvizsgá lása tanította. Afrika keleti partjainak ezen a szabeusok birta részébe küldte tehát Salamon, ki összeköttetésben állt Sába királynéjával és a tirusi Hirammal, hajóit, hogy aranyat hozzanak. (Gaea, 1896. V. füzet.) D r . L. F.

* Das goldene chen, 1896.

A s tr a s s z - g y é m á n tr ó l. A gyé mántnak üveggel való utánzása igen régi keletű ; már P 1i n i u s megemlékezik róla és egy pár igen jó, mainap is meg-* szívelhető tanácsot ad az igazi gyémánt nak az utánzottaktól való megkülönböz tetésére.* A középkorban, mint általá nosan ismeretes, Velencze volt az üveg gyártás főhelye s itt^ efféle, a drágaköve ket utánzó üveget is sokat készítettek, különösen a XIII. században. A ma erre a czélra használt üvegnek, az úgyneve zett sfrassz-nák összetételét a múlt szá zad végén találta ki S t r a s s e r J ó z s e f , bécsi aranyműves, s azóta gyár tása általánosabb, különösen Francziaországban, a hol a jelen század huszas éveitől kezdve D o u a u l t - W i e l a n d az ő vizsgálataival és munkáival hatal masan elősegítette s egész iparággá fej lesztette a strassz-gyártást. Jelenleg főleg a francziák már olyan nagy tökéletes ségre vitték, hogy a strassz-brilliánt fény és színjáték tekintetében, vagy, mint röviden mondani szokás, »tűz« tekintetében vetekedik az igazi gyé mánttal. Épen így készítenek üvegből rubint, zafírt, smaragdot, a melyek színe oly gyönyörű szép, mint az igazi kö veké. A strassz olyan üveg, mely a többi üvegfajtáktól főleg nagy ólomtartalmá val különbözik s ettől kapja fénytörését és színjátékát. Úgy állítják elő, hogy tiszta kvarczot, hamúzsirt (vagy káli salétromot), miniumot és — az olvadás elősegítésére — még bóraxot finom por alakjában összekevernek és hesszeni tégelyekben, lehetőleg állandó temperatúránál megolvasztanak. A megolvadt tömeg sokáig (mintegy 24 óráig) marad folyós állapotban a kemenczében, hogy a levegőbuborékok belőle lehetőleg el-

* S c h m i d t S., A drágakövek, Ophir Salomos. Mün (Term. Társ. Könyvkiadó vállalata).

I.



illanjanak. Azután többfélekép bánnak vele, lassan, vagy gyorsan hűtik le s a kapott darabok közül a hasznavehetőket megcsiszolják, a többieket pedig a következő olvasztásban használják fel. Az ólmon kivül jelenleg rendesen kevés thalliumot is kevernek az üveghez valamelyik thalliumsó alakjában ; az így készült üveg tetemesen szétbontja a fe hér fényt színes sugarakra, vagy, mint közönségesen mondjuk, színjátszó, ás ványtani nyelven: nagy a színszórása. Erről tanúskodik a következő pár szám adat. A közönséges ólomtartalmú üveg színszórása 0*037, a kevés thalliumot tartalmazóé 0 049, a gyémánté 0*057.* A megköszörült strasszt vagy mint ilyent árulják Pierres de Sirass néven, vagy — hamissággal — gyémánt he lyett. Minthogy a gyémánt hamisítása épen a strasszal a leggyakoribb, fontos a gyémánttól való megkülönböztetése. Ez, szerencsére, nem épen nehéz dolog és egészen biztosan megtehető az alább felsorolt egyszerű kisérletek segít ségével, sőt esetleg minden próba nél kül is megtudhatjuk, vájjon gyémánt, vagy üveg van-e előttünk. A legtöbb strassz belsejében, már kézi nagyítóval vizsgálva, rendesen talá lunk kerek vagy hosszúkás hólyagocskákaty ha még oly gondosan készítették is. Levegőbuborékok ezek, a melyek az üvegmassza megmerevedésekor ott benn rekedtek. A gyémánt, ha teljesen hibát lan, semmiféle zárványt nem tartalmaz ; egyébként pedig lehetnek benne porszerű zárványok, homályos foltocskák vagy repedések, de buborékok nem. A gyémánt, jobb hővezető lévén az üvegnél, hidegebbnek érzik, mint a strassz, ha kezünkbe vagy szánkba veszszuk, s ha rájok lehelünk, a strasszon a lehellet tovább marad meg. * B a u e r, Edelsteinkunde.

37

Legbiztosabb és általánosan hasz nált próba azonban a kéménységi próba. Bármily tökéletességre tettek is szert a strassz előállításában, egyet még sem kölcsönözhetnek n e k i: a gyémánt rend kívüli keménységét, melynél fogva nem csak megkarczolja az összes ásványokat, hanem messze túlszárnyalja valamenynyiöket. A mineralógiai gyakorlatban a k e ménység ki puhatolására ma is elegendő az a keménységi skála, a melyet a mineralógia egyik atyja, F. M o h s még 1820-ban állította össze, s mely nek használata általánosan ismeretes. A drágakövek megvizsgálásához, minthogy keménységűk az 5— 10. fok között változik, elégséges az 5., 6., 7. és 8. fokozat (apatity földpát, kvarcz és iopáz) és az apatit helyett, a melyet nagyobb, egyöntetű darabban ritkán kapni, meg teszi a közönséges ablaküveg is, lévén az ő keménysége majdnem pontosan 5. Ezt a keménységi skálát azonban a drágakőárús máskép használja, mint a mineralógus. A mineralógus a kemény ségi fokozat egyes tagjaival — kezdve a puhákkal — iparkodik megkarczolni a kérdéses ásványt, a drágakőárus pe • dig, a kinek érdekében áll, hogy por tékája össze ne karczolódjék, a skála egyes tagjait karczolgatja kérdéses kö vével, a míg olyanra nem talál, a melyet már nem bir megkarczolni. E czélból szüksége van az említett négy ásvány ból lehetőleg sima és fényes felszínű darabkákra, hogy kézi nagyítóval, a leg kisebb karczolás is észrevehető legyen rajtok. A Mohs-féle keménységi skálából a drágakövek vizsgálatában azért nincsen szükség a 9. fokra, mert a topáznál (8.) keményebb ásvány csak három v a n : a chrysoberyll, a korund és a gyémánt, a melyek egymástól egyéb módokon különböztethetők meg. A gyémántnak


38

APRÓ KÖZLEMÉNYE.

a strassztól való megkülönböztetésére ! mennyiségéből lehet következtetni a kisebb-nagyobb keménységre, a 8-as és pedig elégséges a 7. keménységi fok egymagában, a kvarcz (legczélszerübben 9-es keményeknél pedig a hangb ól: a keményebb ásvány magasabb hangot átlátszó sima lapú hegyi kristály, vagy az úgynevezett mármarosi gyémánt). ad, ha a reszelőn végig húzzuk, mint a puhább, feltéve, hogy a két próba lehe Ezt a gyémánttal jól megkarczolhatni, ellenben a strassz-szal semmiképen sem. tőleg egyforma nagy. Csiszolt drágaköveken azonban az Sőt sokszor elégséges a közönséges ablak aczélreszelőt már nem lehet használni, üveg is, melynek keménysége — mint említve volt — majdnem pontosan 5 ; mert könnyen megrongálhatja a követ, még a nálánál keményebbet is. A csiszo a legtöbb strassz ugyanis még ennél is puhább s nem karczolja, a gyémánt az lással előállított élek és csúcsok ugyanis könnyen kitöredeznek a reszelő hatá üveget nemcsak erősen karczolja, hanem sára, különösen akkor, ha az illető hasítja is. drágakő jól hasad s ilyen épen a gyémánt A strassznak a legtöbb drágakőhöz is. Ezért a drágakőárusok a csiszolt kö képest lágy volta hosszabb ideig viselt strasszékszeren nagyon is meglátszik. vekhez kemény aczélból készült aczéltűt használnak, mely rendesen czeruza mód Már szabad szemmel is, de különösen kézi nagyítóval látni, hogy a lapok finom jára van foglalva és igen hegyes. Kemény ségénél fogva (7.) a strasszt jól karczolja, karczolással vannak tele, az élek és a gyémánton pedig végig siklik, a nél csúcsok megkoptak. A levegő pora kis kül, hogy nyomot hagyna hátra. Ezt; részben ugyanis igen kicsiny kvarczaz aczéltűt még fo g la lt köveken is lehet szemecskékbol áll, a melyek különösen használni, mert könnyen találni rajtok az ékszer törülgetésekor összekarczololyan helyet, a hol egy kis karczolás nem ják. A strasszt ennélfogva, épen úgy, mint az optikai készülékek lencséit, ha ront, de vigyázat itt is szükséges, mert a teljes tükrözés következtében egy ilyen porosak, tanácsos előbb puha ecsettel karczolás a drágakő alsó oldalának vala leecsetelni s csak azután megtörülni mely lapocskájáról is a szemünkbe tűn finom, tiszta kendővel. A strassznak ez hetik. Tapasztalásom szerint azt a szolgá a megkopása (kisebb részben chemiai latot, a mit egy ilyen aczéltű, meg bomlása) az oka, hogy hosszabb idő teszi az a négyszögletes kis aczélszermúlva veszít a fényéből és színjátékából. szám is, a mely a fémek jelzésénél és A gyakorlatban a drágakőárusok a esztergályozásánál használatos, s melyet keménységi skála helyett inkább hasz nálnak két más eszközt, aczélreszelőt és minden vaskereskedésben kapni. Ennek finom aczéltűt, melyek igen kemény keménysége valamivel több mint 6. Az elmondottakból látható, hogy aczélból készülnek. Az ilyen aczélreszelő a strassznak a gyémánttól váló meg igen praktikus eszköz, különösen a nyers drágakövek vizsgálatában. Körülbelül különböztetése a keménységben rejlő kvarczkeménységü (7.) lévén, az 5. ke nagy különbségnél fogva nem nehéz, de még könnyebben és sokkal kényelme ménységű ásványokat erősen megkarczolja s az ásvány »pora« rajta m a ra d ; sebben megtehető alumínium- vagy magnézium-tűvel. a 6. keménységűeket már gyengébben, Az aluminium C h. M a r g o t * vizsviszont a 8. és 9. keménységűek Őt karczolják meg. Amazoknál a reszelőhöz ragadt ásványpor kisebb-nagyobb * Naturw. Rundschau, 1895. 39. 1.



gálatai szerint az üvegen s általában a szilikátokon, ha hozzájok dörzsöljük, fémnyomot hagy, a melyet dörzsöléssel vagy vízzel nem is lehet róla eltávolítani. Ugyanez a tulajdonsága van a magné ziumnak (kisebb mértékben a kadmiumnak és a czinknek) is, csakhogy a magné zium nyoma nem tartós, mert ez a fém könnyen oxidálódik. Más fém nem ta pad így. Az alumínium és a magnézium nyomot hagy nemcsak szilikátokon álta lában (ilyen a topáz, smaragd is), ha nem más ásványokon is, így a korundon is, de a gyémánton egyáltalán nem, úgy hogy alumínium-, vagy még czélszerűbben magnézium-tixvel meg lehet külön böztetni a gyémántot a strassztól és minden más drágakőtől. A próbával úgy járunk el, hogy a kő felszinét előbb jól megtisztítjuk (zsír, ha kevés menynyiségben van is jelen, megakadályozza a tapadást), azután rálehellünk a kőre (a víz jelenléte elősegíti a tapadást) és végig húzzuk rajta a magnézium-tűt. Ha a kő nem gyémánt, fémesen csillogó sáv látszik rajta. Végre még a R ö n t g e n-sugarakat is föl lehet használni a gyémánt biztos felismerésére. A gyémánt ugyanis telje sen átbocsátja őket, az üveg, a kvarcz és más ásványok pedig egyáltalában nem s azért a valódi gyémánt-gyűrűk ből csak a foglalás marad sötét, a gyé mánt maga világos képet ad, holott a hamis gyémánt sötét marad.* Körül belül 15 percznyi exponálás elegendő. Ilyetén módon a gyémántot más hami sításoktól is könnyen meg lehet külön böztetni, nevezetesen a fehér topáztól, a kvarcztól, a kiizzított zirkontól (hyacinth), fehér zafírtól, a melyek a R önt gen-sugarakat vagy szintén nem, vagy csak félig eresztik át. Az imént említett ásványok, mint * Neues Jahrb. f. Min. 1 8 9 6 .

39

a gyémánt hamisításai, elég gyakoriak ugyan, de korántsem oly gyakoriak, mint a strassz, mert ha meg is van az erős fényök (különösen a hyacinth oly fényes mint a gyémánt s a topázé is közel áll hozzá), hiányzik belőlök az, a mi a gyémántot és a strasszt oly széppé te sz i: a szép színjáték. Reménységök bár jóval nagyobb a strasszénál, nem éri el a gyémátét. Egymástól a kemény ség útján, a gyémánttól pedig az említett módokon kivül (keménységi próba, aluminium-tű, Röntgen-sugarak) még opti kai vizsgálattal is megkülönböztethetők ; mindezek ugyanis kettősen törik a fény sugarakat, a gyémánt pedig egyszerűen. M elczer G usztáv.

Z o o ló g iái fö lfe d e z é se k a b u s a fejű f iz é te r g y o m r á b a n . A l b e r t monakói herczeg a múlt év julius 18-ikán zoológiái és más felfedezési czélokra föl szerelt gőzhajóján utazva, az Azori szige tek mellett jelen volt egy 13*7 m. hosszú fizéternek ( Catodon macrocephalus) elfogatásánál, a midőn is igen figyelemre méltó megfigyeléseket tett ez állatnak táplálékát illetőleg. Az űzőbe vett és szigonnyal megsebesített állat haláltúsájában több szépiát vetett ki gyomrából, melyeket, mint épségükből megitélhető volt, nem rég nyelhetett le. Köztök volt a kevésbbé ismert Histiotheutis nemnek három példánya, melyek mindegyike meghaladta az 1 m. hosszat. R i c h a r d és L a l l i e r , a hajó zoológusai, a cefalopodák még két más példányát is kézrekerítették s preparálták. E példányokban J o u b a i n cannei tanár a tudományra nézve eddig egészen ismeretlen új fajt talált s Lepidoteuthis Grimaldii névvel látta el. Sajnos, a jobban megmaradt példánynak is hiány zott a fe je ; a másik már félig feloszlás nak indult törzse mintegy 90 cm. lioszszú volt, egész teste ennél fogva legalább 2 m. hosszú lehetett.


40


A fizéter gyomor-tártál ma mintegy kg^-nyi volt többnyire hasonló poli poknak félig emésztett példányaiból. Voltak köztök olyan polipkarok me lyek vastagsága még preparált állapot ban is az emberi kar vastagságával ért fel és több mint 100 szívókával voltak megrakva, melyek mindegyike egy-egy karommal volt fölfegyverezve. Az állat gyomrában talált egyéb megemészthe tetlen maradékok között találtak még olyan, szintén új cefalopoda példányt, a melynek bőre világító készülékekkel volt megrakva. Mindezekből következik, hogy ez a fizéter oly állatok sorából táplálkozott, melyek a zoológusok előtt nagyobbrészt ismeretlenek voltak. A gyomrában talált cefalopodák, úgy lát jo o

szik, a tenger középmélységeihez tartoz nak, melyeknek faunája majdnem telje sen ismeretlen. A középmélységek lakói ugyanis sohasem kerülnek a tengerek felszínére s ép oly kevéssé találhatók a tenge rek mélyében. Nagy mozgékonyságuknál fogva hálóval egyáltalán nem foghatók s ily módon felszínre csakis a fenti közvetett módon. t. i. fizéter által elnyeletve hozhatók, ha azt sikerül kézre ke ríteni. É p azért a zoológusok nagy várakozással néznek a monakói herczegnek azon elhatározása elé, melynél fogva ez irányban nagyobb arányú munkára készül. (Prometheus nyomán.) B ó b i t a E.

TERM ÉSZETTUDOM ÁNYI MOZGALMAK HAZÁNKBAN. 1. A M a g ya r Tud. Akadémia III. osztá kező történt : az időleges kritika leszólta a lyának 1 8 9 6 junius havi ülésén a hagyatékot s az elkallódásnak indult. I. Dr. H o r v á t h G é z a rendes tag Világos lévén azonban, hogy P e t é n y i iránya helyes volt és ő már a m aga idejében előterjesztette H e r m á n O t t ó bevezető is azt az utat követte,, mely ma helyes értekezését, a mely néh. P e t é n y i J. S a l a nek van elismerve : épen ezért tartotta meg m o n ornithológiai hagyatékának ügyét tár maiglan is irodalmi hagyatéka a maga becsét. gyalja és ennek kapcsán a Pastor roseus L. (pásztormadár) teljes feldolgozását is, a me H e r m á n O t t ó ezek után azokat az lyet C s ö r g e y T i t u s z bölcsészethallgató okokat adja elő, a melyek azt az időleges s a magy. ornithológiai központ rendes leszólást kihívták. Reámutat arra, hogy gyakornoka vég ezett; hozzáadva a madár L i n n é a fajok eredetére nézve dogmatikus színes képét is, a melyet N é c s e y I s t v á n álláspontot foglalt el — »species tót sunt festőművész készitett. diversae, quot diversas formás ab initio creavit infinitum ens« — ezzel a szervezetek H e r m á n O t t ó reámutat P e t é n y i állandóságára, változatlanságára épített, ez számos összeköttetésére; ezek között arra, által az alakiságot tette első helyre, a melyet hogy S c h l e g e l H. Petényinek köszönte követői ki is m íveltek; de a varietások irányát, melynek révén Hollandia elsőrendű szükségképen kipattintották a teremtés dogmá csillagává v á lt; hogy P e t é n y i összekötte jával szemben az egységes eredet és a tésben állott az úgynevezett *természetfejlődés eszméjét — L a m a r c k és B o n filozófusokkal is, ú. m. O k é n L ő r i n c zn e t, kinek művét Tóth Pál verőczei ref. pap czel és G e o f f r o y d e S a i n t-H i 1 a i rkitűnő módon forditotta le 1 8 1 8 — 1 8 1 9 -ben — rel, C a v i e r ellen felével; és hogy épen ez a mi egybevágott a korral: az ember jogainak a kapcsolat adta meg neki magának azt, elismerésével járó szabad szellemmel. C uhogy a madarak tanulmányozásában a biológiai v i e r az egységes eredettel és a fejlődéssel irányzatot kövesse és ornithographiai alapo szemben .négy osztályzatot akart megállapí kat rakjon le. Magokban véve már ezek a tani, a melytől a többi szervezet származott körülmények is elengendők voltak volna arra, volna s felállította a »kataklysmák« elmé hogy P e t é n y i hátrahagyott iratainak fel letét ; így pedig ő is csak dogmához jutott. dolgozására buzdítsanak. De épen az ellen



Nagy ellenfele — G e o f f r o y d e S a i n t H i 1 a i r e, ki az egységes eredetet és a fejlődést vitatta, elbukott, mert a franczia akadémia C u v i e r mellé á llo tt: ez a moz zanat pedig az európai nagy reakczió idejébe esett, tehát a kor áramlatának szüleménye volt. Ezentúl — mondja értekező — hatalma sodott el a puszta empirizmuz, mely a formára mindent, a lényegre semmit sem adott, mely megtöltötte a tudomány templomát minden féle elemekkel, a melyek — tulajdonképeni hivatáskörükön kivül és túl, fajokat gyártot tak és azokkal haszonnal kereskedtek is. Ezek nálunk az úgynevezett »ötvenes évek ben* ér lék el hatalmuk tetőpontját; hatal muk keletkezése és tetőzése tehát nálunk is egybevágott a Dagy reakczióval, mely üldözte az eszmét, a gondolat szabadságát s így a nyers empirizmusra terelte a tevékenység ösztönét. Ennek a csodálatos korszaknak egész varázslatát azután Darwin törte meg s ekkor új életre ébredtek, feltámadtak a gú nyolt »természetfilozofusok«, velők P é t é n y i is. H e r m á n O t t ó erre kimutatja, hogy a pásztormadár rendszeres elhelyezése lénye gében maiglan megmaradt; hogy P e t é n y i már akkor — az ötvenes évek elején — »lege artisc összehasonlító irányt követett s egybevetette a pásztormadarat többek között az exotikus alakokkal, nevezetesen a Graculopica val, akár csak a British Museum legújabb — 1 8 9 0 — kiadványa; reámutat arra, hogy a »Nomadites« genusznév P e t é n y i-től való s ezt tőle vette B o n a p a r t e L u c i á n , caninói herczeg, — hogy e genusznév sajtó hibák és kiírások révén eltorzult s végre vNomadites Petényi«-ből lassanként »Nemotides Petaniz«. lett — .Fritsch »Die Vögel Europas« etc. Végre nagy súlyt helyez az értekező arra, hogy a tudomány fejlődési menetét, különösen azoknál a szakoknál, a melyeknek haladása a tapasztalástól függ, tehát histori kus természetű, megszakítani nem szabad, mert különben a hátramaradás elkerülhetetlen s az egymásra következő nemzedékek mindig sisyphusi munkára vannak kárhoztatva. K i válóan fontos az értekezőnek az a rámutatása, hogy az empirikusok működése a nemzet közművelődésére nézve teljesen meddő volt. A bemutató ezek után átmegyen a Pastor roseus L. feldolgozásának ismertetésére, úgy a mint azt C s ö r g e y T i t u s z három hó napi munka árán végezte. Ez az ornithographiai összefoglalás adja a genuszneveket

41

és azoknak birálatát, a generikus jellemzést, a faji neveket és a jellem zést; a mértéktáblá zatot ; a teljes, kor-, ivar- és évszak-szerinti összehasonlító leírást; a tartózkodást, az élet módot, költést, elterjedést, vándorlást, a hasz not és k á rt; szóval mindazt, a mi a madár ismeretéhez tartozik s a mi ezt a leírást az ornithológia világirodalmában is e madárra nézve a legteljesebbnek bizonyítja. A munkálat a »M agyar Ornithológiai Központban« készült el s az intézet kimutatja azt is, hogy az összegyűjtött kéziratok 18 fajra nézve teljes, 150 fajra nézve kisebbnagyobb mértékben hiányos, de értékesíthető jegyzetsorozatot foglalnak magukba, a m ely nek feldolgozása részben a M. Tud. Akadé mia segélyezése mellett folyik.* 2. T h a n h o f f e r L a j o s rendes tag bemutatja C s i k y J á n o s dolgozatát »A sima izo?nsejtek idegvégzödéséröl«. Előadó fejtegetvén az e kérdés körül támadt nézeteltéréseket, C s i k y J á n o s 3 éven át tartó vizsgálati eredményeit a következőkben fog lalja össze: I. Vizsgálataiban a methilenkék-festést és a R a n v i e r-, nemkülönben a T h a n h o f f e r-L ö w i t-féle aranyozó módszert találta a sima izomsejtek idegei festésére alkalmasaknak. A három említett módszer közül a T h a n h o f f e r-L Ö w i t félével ért el a legtöbb eredményt. 2. Vizsgá latait a piócza teste és gyomorzacskója izmain tette, nemkülönben béka húgyhólyagján, de az előbbin tudta a legszebben tanulmányozni az idegvégződéseket. 3. A z idegek durvább és finomabb fonatokat, de biztosan kimutathatólag reczéket is képeznek s ezek csomó pontjait egy-, két- vagy több nyulványú idegsejtek alkotják. 4. A piócza gyomor sejtjeinek izomsejtjein kéreg- és velőállományt lehet megkülönböztetni, az utóbbi finom szemcsézetű protoplazma. Két-két izomsejtet számos vékony és vastag híd köt egybe, a mely hidak maguk is idegszálakat vezetnek az izomsejtekhez. A sejteken keresztül futó idegek alaphálózatot alkotnak, a mely vasta gabb, sűrű fonatokból áll, a melyből az első-, másod- és többrendű idegek mennek ki, s végül reczét képeznek. A z említett idegsejtek a reczében oválisak vagy göm bö lyűek, közepükön hólyagszerű maggal. Köz* A kivonatnak e bőségét talán eléggé megokolja az a körülmény, hogy P e t é n y i J. S a l a m o n azoknak sorába fertőzik, a kik a Kir. M. Természettudományi Társula tot megalapították. Szerk.


42


tök ikerdúczsejtek is találhatók. 5. A z ideg végződés sok formában történik, de azért egy típusra vezethető az vissza. íg y egyszer a R a n v i e r állította ideg foltocskák képé ben, máskor ezek többszörösödött alakza tában — a fürtöcskék módjára. Gyakori G s c h e i d l e n értelmében az egyszerű kon taktus is, akként, hogy az idegszálacska az izomsejteken való lefutásában azzal egyes csomócskák közvetítésével érintkezik. De nem csak az izomsejten, hanem annak a magján, sőt ebben benne is találhatni idegvégződése ket, mint A p á t h y é s L u s t i g állította, de mind ekkor visszavezethető e sokféle alakzat a foltocskára, a melyet először R a nv i e r, a nagy franczia tudós mutatott ki. 3. K l u g N á n d o r rendes tag be mutatja K o r á n y i S á n d o r »Kísérleti és klinikai vizsgálatok a szervezet nedveinek osmosis-nyomására vonatkozólag« czímű dol gozatát. A z ozmozis-nyomás mérése a követ kező vizsgálatokban a fagypontnak meg határozása segélyével történt. Egészséges em ber 24 órai vizeletének fagypontja 1*3— 2*2°. A benne oldott alkatrészek konyhasó egyenértéke 25— 50 gr. A vér fagypontja 0*56°. Mialatt a vesék a vérből vizeletet készítenek, az ozmozis-nyomásbeli különbség létrehozá sával naponként 7 0 —240 mkgr. munkát végeznek. Ep ember vizeletének fagypontja ( / \) és konyhasótartalma (Na Cl) között olyan a viszony, hogy -■■■^ = 1*23— 1-69. A z Na Cl eme hányadosban előforduló ingadozások a vér fagypontja és konyhasótartalma közt fenn álló viszony változásaival mathematikai pon tosságú összefüggésben állanak. A vér és a vizelet összetétele közt fennálló emez össze függés változik a nap szakaival, házinyúlnál az évszakokkal és a levegő hőmérsékével, túlzott izommunka befolyása alatt és éhezés nél. A vér ozmozis-nyomása állandó. Emez állandóság biztosításának tényezői : 1. a nor mális felszívódás, a melynél a felszívódó folyadék összetétele a vér összetételétől függ ; 2. a vörös vérsejtek szabályozó működése; 3. a fejérjeanyagcserének a vér ozmozis nyomását fokozó és 4. a vér ozmozis nyo mását megfelelően kisebbítő hatása. A fehérjeanyagcsere és a veseműködés ellentétes hatásai a szövetnedvek és a vér ozmozis nyomásai között állandó különbséget tartanak fenn. Ez a különbség képezi a nyirok és szövetnedv mozgásának legjelentékenyebb erőforrását. Szívbetegek vizeletének fagypontja és konyhasótartalma közti viszony megváltozása

képezi a kompenzáczió zavarának legérzéke nyebb klinikai jelét. Inkompenzált szívbajok nál a vér fagypontsülyedése rendellenesen nagy, konyhasótartalma rendellenesen kicsiny. Ezen vérelváltozás oka részben a vörös veisejteknek a vérplazma összetételére való ha tása cyanozisban. Eltüntethető, ha a beteg gel tiszta oxigént leheltetnek be. Ilyenkor az oxigénbelélekzés a diurezist emeli, a minek egyes esetekben kiváló gyakorlati fontos sága van. Vesegyuladáskor a vizelet fagy pontsülyedése rendellenesen kicsiny. E lég telen veseműködés legérzékenyebb jele a vér ozmozis-nyomásának növekedése. A fagypont szempontjából jellemző eltéréseket tanúsít a vér és a vizelet ezeken kivül anaemiában, chlorosisban, kachexiákban, tífuszban, pneumoniában, malariában és fokozott transzsudáczióban vagy reszorpczióval járó megbetegedésekben, a mely eltérések kórjelzési czélokra fel használhatók és egyes esetekben a követendő gyógyító eljárások megválasztásában fontos útmútatókat adnak. A módszer megállapítá sára 200-nál több állatkísérletet és 250 beteg nek észlelését használta fel. 4, K l u g N á n d o r rendes tag b e mutatja T e r r a y P á l »A levegő oxigén tartalm ának hatása az anyagcserére« czímű dolgozatát. Vizsgálatai szerint arra az eredméoyre jutott, hogy az anyagcsere igen tág határok között független a belehelt levegő összetételétől, mivel 10*5— 87 perczent oxi géntartalom közt az élet észrevehető zavar nélkül folyt. A lélekzés mechanikájában s az anyagcserében ezen határok közt állandó és észrevehető változás nem mutatkozik. A kísérletekből kitűnt, hogy szervezetünknek nincs szüksége fennmaradására oly légkörre, a mely olyan dús oxigénben, mint a milyen légkörünk 760 mm. barométernyomás mellett, mert oxigénben felényire — lo*5°/o-ban meg fogyott légkörben még rendesen tudunk lélekzeni. Ezen határ alatt a lélekzés mélyebbé válik s ez által egyenlíti ki a szervezet az oxigénhiányt. A szervezet ezen kiegyenlítő működése azonban annál elégtelenebb, minél inkább csökken icr5% alá a belehelt levegő oxigéntartalma, úgy hogy 5*25°/o oxigéntartalom mellett már azon tünetek jelennek meg. melyek a szöveteknek és sejteknek oxigénnel való hiányos ellátására utalnak. Ezek főleg a szénsavkiválasztás nagyobb, a nitrogénkiválasztás kisebb fokozódása, a respiratorius quotiens növekedése. Ilyenkor az anyagcsere nemcsak quantitative változik meg, hanem qualitative is, a mennyiben



intermediár anyagcseretermékek — tejsav és oxálsav — bőven jelennek meg a vizeletben. 5. K l u g N á n d o r rendes tag mutatja H i r s c h l e r Á. és T e r r a y P. s>A bélbeli rothadás és zsírfelszívódás viszo nyairól epesipoly os kutyán« czímű dolgo zatát. A vizsgálatok eredménye a követ kező: I. Kizárólagos húsételrend mellett a fehérje a bélben az epe teljes hiánya daczára sem rothad -fokozódott mértékben. 2. A szervezetből kiválasztott neutrális kén mennyi sége epesipolyos kutyán ép oly ingadozó, mint normális viszonyok közt. 3. A z epe hiánya daczára e táplálékban foglalt zsír kihasználása elég kedvező, a mennyiben csu pán 27— 30% marad kihasználatlanul. 4. K i zárólagos fehérjetáplálékkal epesipolyos ku tyán állandó testsúly érhető el. 1896 október 17-ikén tartott ülésén 1. D a d a y J e n ő levelező tag bemu tatja »A m agyar fa u n a édesvízi fo n á lférg ei« czímű dolgozatát. A hazai édesvízi fonál férgek tanulmányozásával eddig csupán Ö r1 e y L. foglalkozott, ki nyolcz ilyen fajt jegyzett fel. Előadó több évi megfigyelései során 59 fajt és 5 varietást talált, a melyek közül 24 faj és az 5 varietás a hazai édesvízi mikrofaunára jellemző s a tudományra új. A fajok száma az előfordulási körülmények tekintetéből oly formán oszlik meg, hogy a 64 közül 42 ez ideig csupán édesvízből, 9 csupán édesvíztől áztatott talajban, 6 — 6 édesvízből és nedves földből, nemkülönben édes és félig sós víztől áztatott földből ismere tes. Legtöbb faj népesíti az alföldi-hegy vidéki vizeket, még pedig 43, sokkal keve sebb — 16 — a havastájiakat és csupán 5 az olyan, a mely itt is ott is egyaránt tenyészik. 2. K ö v e s l i g e t i R a d ó levelező tag »Perturbácziók több tagú bolygó rendszer ben« czímen értekezik. Előadó a rendkívül bonyolódott háborgási számításokat fölötte áttekinthetőkké tevő új módszert vezetett le. Ezt a módszert elmésen használja fel a Hold évszázados gyorsulásának magyarázatára. Ezt szerinte, legalább részben azon hatásból magyarázhatjuk ki, a mellyel a meteorológiai és tengerjárási havi periódusokhoz kötött

43

folyamatokkal járó tömegátvitelek a Holdra hatnak. 3. K ő n i g G y u l a rendes tag bemu be tatja V á l y i G y u l a levelező tag »A több szörös involuczióróU és K o s u t á n y T a m á s levelező tag »A szeszes erjedésnél előforduló térfogatváltozásról« czímű érte kezéseit. 2. R ovartani Lapok. A folyó évvel új életre kelt a tíz évvel ezelőtt megszűnt ro vartani folyóirat, hogy újra szolgálja a zooló gia ez ágának hazánkban való művelését. R égi és új erők egyesülnek a nemes czélnak mennél jobban megközelítésére. Dr. B e d ő A l b e r t , Dr. C h y z e r K o r n é l , Dr. E n í z G é z a és Dr. H o r v á t h G é z a közreműködésével szerkeszti A b a f i A i g ner La jos é s j a b l o n o w s k i j ózsef. A folyóirat azon a nyomon akar haladni, melyet az első három kötetben követett: első sorban módot akar nyújtani a hazai rovará szoknak, hogy tanulmányaikat magyar nyel ven s gyorsan közölhessék, kiterjeszkedvén kisebb-nagyobb értekezésekre, biológiai meg figyelések és fau n isztik ai adatok közlésére; kiváló súlyt helyez a rovartan i is?7ieretek népszerűsítésére és a rovartan művelésének elősegítésére, valamint a kártékony és hasznos rovarok megismertetésére. Azonkívül a csere viszony ápolása szempontjából az egyes j e g y zékeket bizonyos terjedelemig d íjta la n u l közli s a munkálatokat negyedévenként »Revue« alakjában franczia nyelven a külfölddel is megismerteti. A z i-ső szám tartalma kö vetkező. Beköszöntő a szerkesztőktől. Frivaldszky Imre, arczképpel, A b a f i-A i gn e r L a j o s-tó l; A kukoriczamoly (képpel), J a b l o n o w s k i J ó z s e f-tő l; A czajkó kártételei a mezőgazdaságban, Dr. H o r v á t h G é z á -tó l; Vizenjáró poloskák ÚjGuineában, B i r ó L a j o s-tól; A légyről, (ábrával) Dr. K e r t é s z K á l m á n -tó l; A Sesia bibioniformis életmódja, T o m a 1 a N á n d o r -tó l; K o h a u t R . »A magyar országi szitakötők« czímű munkájának ismerte tése (J. J . ) ; A tömegesen megjelenő rovarok ellenségei, M e r k l E d é-től. Különfélék, levélszekrény. Megjelenik — julius és augusz tus kivételével — minden hónap I-sején. Előfizetési ára egész évre 4 fr t; a Term. tud. Társulat ta g ja i számára 3 frt.


44

A CSILLAGOS EG. B o ly g ó k : M erkúr januárius 22-ikéig alkonycsillag, azontúl a reggeli égen látható ; januárius 13-ika és februárius 3-ika között hátrafutó. E közben a és fi Capricornitól délre áll, eleinte balra, majd jobbra, míg februárius 15-ikén pontosan e két csillag dél felé való folytatásába nem jut. — Vénus a lk o n y c silla g ; februárius közepe felé leg tovább látható, a m ennyiben akkor csak esti fél tíz óra körül nyugszik le. E z idő alatt a Vízöntő keleti felét és a H a la k csillag

képét méri át. — M ars a B ika csillagkép cc és fi nevű csillagja között lassan tovahalad és reggeli 4^-ig látható. — J u p ite r Regulustól délkeletre áll és egész éjjel látható ; lassú retrográd mozgása miatt hosszú időn át mozdulatlannak tetszik. — S a tu rn u s és U ranus igen közel állanak egymáshoz ; amaz kissé északnyugatra fi Scorpiitől, emez pon tosan nyugotra tőle, Saturnus alatt. Mindkét bolygó reggeli 2b körül kel. T ünem én yek: Januárius 16-ikán éjfél

ZEIMITH

ÉSZAK

NYŰGÖT

A csillagos ég északi fele februárius i-én Budapesten este 9 órakor. I. Ursa m in o r ; 2. Cepheus ; 3. Cassiopeia ; 4. Camelopardalis ; 5. Ursa maior ; 6. Draco ; 7. Lyra ; 8. Cygnus ; 9. Androm eda ; 10. T ria n g u lu m ; 11. P e rseus; 12. A uriga ; 13. Canes v enatici; 14. Bootes ; 15. Corona (borealis); 16. Serpens ; 17. Ophiuchus ; 18. Hercules ; 19. A quila ; 20. Delphinus ; 21. Pegasus ; 22. Pisces ; 23. Aries ; 24. Cetus. u tán Ob 40m-czel az A lg o l változó csillag m inimumfényében. — 17-ikén r. 7b 37>n-kor £ Gem inorum 3-adrendű csillagot födi a Hold, mely nálunk is látható ; a jelzett idő a födés közepére vonatkozik. — 18-ikán e. 9b 37»nkor az A lgol csillag minimumfénye. — 21-ikén e. 6b 2Öm-kor az A lgol m inim um fényben ; ugyanaznap e. iobh-kor a J u p i ter együttállásban a H o ld d a l; és e. 11b 2901 29s-kor a Jup iter I I I . holdjának fogyatko zása, belépés, melyet csakham ar — 22-ikén r. 2b 56111 ^ 8s-kor— a bolygó árnyékkúpjá ból való kilépés is követ. U gyancsak 22-ikén

d. u. 3h-kor a Mars alsó együttállásba lép a Nappal, úgy hogy ez idő körül általában láthatatlan. — 27-ikén d. u. ib-kor az U ra nus, és röviden rá d. u. 3b-kor a Saturnus is együttállásban van a H olddal. — 28-ikán r. 4b-kor a Scorpii elsőrangú csillag együtt állása a H olddal ; a H old födi. — 29-ikén r. 3b 27111 i9s-kor a Jup iter I I I . holdjának fogyatkozása, belépés, és m integy negyedfél órával későbben, r. 6b 5401 20s-k0r ugyané hold a bolygó árnyékából kibukkan. — 30-ikán r. 8b i4m.kor ip S agittarii 3 — 4-edrendű csillag együttállása a Holddal,


A C S IL L A G O S ÉG.

nálunk is látható födéssel. — 31-ikén d. e. iob-kor a M erkúr együttállásban a Holddal. — Februárius i-én Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. A fogyatkozás álta lában e. 6b 39m-kor, gyűrűsen pedig e. 7b 4 im-kor kezdődik ; a gyűrűs fogyatkozás e. 11b 22m-kor és a sötétedés általában 2-ikán éjfél után 24m-val ér véget. A delelő N ap e. 9b 23m-kor szenved czentrális fogyatko zást, melynek legnagyobb tartama a Chatham szigetek közelében 2m 275-t tesz. A fogyat kozás látható • K özép-A m erikában, a keleti és déli csúcsot és a köztük fekvő partvidé

45

ket kivéve, D él-A m erikában is, a Nagyoczeán déli felében és A usztrália délkeleti partjain. — 5-ikén r. 2b 3im-kor az A lgol változó fényminimuma. — 6 -illán éjfélkor a Y énus együttállásban a Holddal. — 7-ikén e. 11 h 20m-kor az A lg o l fény minimuma. — io-ikén e. 8b 8m-kor az A lgol legkisebb fényében. — I i-ikén e. 9b-kor a Mars együtt állásban a H olddal. — 12-ikén r. jh -k o r a fi Tauri 2-odrendű csillag együttállásban a Holddal, bekövetkező födéssel. Újdonságok. A novemberi leonida hulló csillagok amerikai közlemények szerint elég

ZE N ITH

A csillagos ég déli fele februárius i-én Budapesten este 9 órakor. 25. Taurus 26. G e m in i; 27. Canis minor ; 28. C a n c e r; 29. H y d r a ; 30. L e ó ; 31. Coma Berenices ; 32. Virgo ; 33. L i b r a ; 34. Scorpius ; 35. Sagittarius ; 36. C a p e r; 37 Aquarius ; 38. Eridanus ; 39. O rio n ; 40. Lepus ; 41. Canis maior ; 42. Crater ; 43. Corvus ; 44. L upus ; 45. Piscis austrinus ; 46. C olum ba; 47. A rg ó ; 48. Centaurus. élénken jelenkeztek ; helyenként 12 is volt látható egyszerre és Indianopolisban nehánya nappal is látszott. A spektrális analízis segítségével is mét Pickering fedezett föl új kettőscsillagot azok osztályából, melyeknek eddig csak £ Ursae maioris, p A urigae és ju1 Scorpii volt képviselőjök. A csillag távcsőben egy

szerűnek látszik, de spektrumának vona lai szabályos időközökben egyszerűeknek és kettősöknek látszanak, mi a rendszer kettős volta mellett bizonyít, és a benne előforduló mozgásokat is eléggé jellemzi. Az új vál tozó körülbelül 4,5-ödrendű, a H ajó csillag képében áll, és 3 nap 2 óra 46 percznyi rövid periódusa van. K. R.


t a r s u La t i ü g y e k . V á la s z tm á n y i ü lé s 1896 deczember 16-ikán. E lnök : Szily K álm án. Jegyző : Csopey László. Jelen vannak : Bartoniek Géza, Borbás Vincze, Chyzer K ornél, Csapodi István, Daday Jen ő , E ntz Géza, F röhlich Izidor, H eller Ágost, H orváth Géza, Ilosvay Lajos, K alecsinszky Sándor, K le in Gyula, K lu g N á n dor, K o c h A ntal, Mágócsy-Dietz Sándor, Schm idt Sándor, Schuller A lajos, Semsey Andor, Staub Móricz, T han K ároly, Thanhoffer Lajos és W ittm an n Ferencz választ mányi t a g o k ; W arth a Vincze első és Paszlavszky József m áso d titk ár; R á th A m o ld könyvtárnok és Lengyel István pénztárnok. A z elnök szomorú kötelességet teljesít, m ikor H a z s l i n s z k y F r i g y e s tiszte leti tag elhúnytát jelenti be. A boldogult hosszú időn a magyar fLorisztika vezérférfia, lakóhelye, Eperjes, pedig a m agyar fforísztiks középpontja volt. T ársulatunk elnöksége tele gramm al fejezte ki részvétét, m it az elhúnyt özvegye meg is köszönt. Tem etésén való képviseltetéséről a botanikai szakosztály gondoskodott. M á g ó c s y - D i e t z S á n d o r választ m ányi tag, m int a botanikai szakosztály jegyzője, előterjeszti, hogy a szakosztály nevé ben koszorút helyezett az elhúnytnak ravata lára s a botanikusok nevében rövid búcsúzta tót m ondott koporsójánál. K apcsolatban ezzel előterjeszti, hogy a botanikai szakosztály utolsó ülésén elhatá rozta, hogy Hazslinszky Frigyes fölött em lék beszédet fog tartatni. — A választmány a tett intézkedéseket helyeslőleg tudomásúl vevén, Hazslinszky Frigyes tiszteleti tag elhúnyta fölött érzett fájdalm ának a mai ülés jegyzőkönyvében is kifejezést ad. W a r t h a V i n c z e első titk ár kéri a választmányt, hogy a közgyűlést m egelőző leg bizottságot nevezzen ki a könyvtár és pénztár megvizsgálására. — A választmány a könyvtár megvizsgálására H e l l e r Á g o s t ,

M á g ó c s y - D i e t z S á n d o r és S e m s e y A n d o r , a pénztár megvizsgálására pedig F r ö h l i c h I z i d o r és S t a u b M ó r i c z urakat kéri fel. A titkár előterjeszti, hogy a következő tisztújító közgyűlésen visszalépnek a titkárok, továbbá az 1894. évi közgyűlésen választott választmányi tagok k ö z ü l: E n t z G é z a és H o r v á t h G é z a az állattani bizottságból, s ?iz év közben elhúnyt M a r g ó T i v a d a r helye is b e tö lten d ő ; a növénytani bizottság ból B o r b á s V i n c z e és S t a u b M ó r i c z , az ásványtaniból K r e n n e r J ó z s e f és P e t h ő G y u l a , a chemiaiból L e n g y e l B é l a és T h a n K á r o l y , az élet taniból K l u g N á n d o r és M i h a l k o v i c s G é z a , a természettani bizottságból B a r t o n i e k G é z a és W i t t m a n n F e r e n c z . — A választmány megbízza az elnökséget, hogy a titkárok és választmányi tagok pótlására vonatkozó javaslatát készítse el s a jövő választmányi ülésen terjessze elő. A titkár előterjeszti a fővárosi közmun k á k tanácsának átiratát, melynek értelmében a K itaib e l név nem alkalmas utcza meg jelölésre. — A választmány megbízza a botanikai szakosztályt, hogy a közmunkák tanácsának ilyetén határozata ellen a m. kir. belügyminiszterhez intézett felfolyamo dást szerkesszen, és az elnökséget, hogy az így szerkesztett folyamodványt a választmány nevében a belügyminiszterhez terjessze föl. A titkár előterjeszti, hogy W i n k 1 e r L a j o s, a Chemiai Folyóiratnak eddigi szer kesztője, 1897 januárius i-től a szerkesztés től visszalép s helyette a szerkesztő bizottság I l o s v a y L a j o s t és M o l n á r N á n d o r t bizza meg a szerkesztéssel. — A választmány a szerkesztőváltozást tudomásul veszi, I l o s v a y L a j o s választmányi tagot m int szerkesztőt üdvözli és az ügyet ismert buzgalm ába ajánlja. L e n g y e l I s t v á n előterjeszti a kö vetkező gazdasági ü g y e k e t:


T Á R S U L A T I ÜGYEK.

A Forgó tőke állása november végén kedvezően alakult. — Tudomásul vétetik. A földhitelintézet 23,446. sz. iratával 8 6 1 frt 92 kr. lejárt értékről értesít. — Tudomásul van. A Földi-szobor leleplezése 1897. április 6*ikán fog történni. — Tudomásul szolgál. Előterjeszti, hogy néhai K em p f Istvánné Jankó K atalin hagyom ányát, kamatostól, 548 frtot, M i h á l y i J e n ő tatai ügyvéd a Társulat elnökének lefizette. — A választ mány M i h á l y i J e n ő tatai ügyvéd úrnak és tagtársunknak azon eléggé nem m éltányol ható buzgóságáért és T ársulatunk iránt érzett rokonszenvéért, hogy a néhai K e m p f Istvánné Jankó K a talin hagyatékának lebonyolítása ügyében önzetlenül és ügyszeretettel eljárt, jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki. P a s z l a v s z k y J ó z s e f m ásodtitkár jelentést tesz a fauna-katalógus állásáról s bemutat belőle két kész füzetet, nevezete sen Protozoák és Coelenteráták, valam int a Crustaceák és M yriopodák összeállítását; jelenti továbbá, hogy az A rachnoideák egész osztálya s a L epidopterák rendje a napokban hagyja el a sajtót; reményű, hogy 1897 első felében az egész nagy m unka elkészül. — Örvendetes tudomásul vétetik. A titkár bemutatja Thanhoffer L ajos nak »Előadások az anatómia köréb ő l« a K önyvkiadó V állalat I X . cziklusában m eg jelent munkáját, m int az idei második könyv illetményt. — Örvendetes tudomásul szolgál. R á t h A r n o l d könyvtárnok bem u tatja a m últ v. ülés óta a könyvtárba be érkezett ajándékokat. Szerzők a já n d é k a i: K o s u t á n y T a m á s , A szőlő és a bor ; S z u p p á n V i l m o s , A leányok kozépfoWí oktatásának reformja, tekintettel a nők egyetemi képzésére ; T e l e g d i R o t h L a j o s, Magyar földolaj-tartalmú lerakódások tanulmányozása é s K e r n t l e r F e r e n c z, Die elektrodynam ischen Grundgezetze und das eigentliche Elem entargesetz. — Továbbá W a r t h a V i n c z e ajándéka : A budapesti Ferencz József-híd építésének története. Irta Czekelius A urél és Szántó A lbert. — K ö szö nettel vétetnek. A jegyző mélyen elszomorodva jelenti, hogy az utolsó v. ülés óta 7 tag halálá ról értesült. A tiszteleti tagok sorából elhúnyt H azslinszky Frigyes ny. igazgató Eperjesen, 1874 óta rendes, 1886 óta tiszte leti tag ; az örökítő tagok sorából Dr. H artl Alajos orvos, B u d ap esten ; a rendes tagok

47

s o rá b ó l: Gártner Sándor ügyvéd, B udapes ten ; F riedl Jó z se f tanító, Szikszón ; Lukács Ödön lelkész, N y íregyházán; P ollner Rezső gazdatiszt, R ákos-K ereszturon, és Dr. Szabó Béla gyógyszerész, Budapesten. — Szomorú tudomásul vétetik. K ilép te k 5 - e n .— Tudom ásul van. A jegyző felolvassa az új tagokul aján lottakat : B ethlen M ária grófnő Á rokallja (ajánló Báró K em ény Pálné sz. Nem es Zsuzsánna grófnő), Dostal N ándor gazd. intéző K leylem ajor (Csellei G.), Dragucz A n tal Jen ő műegy. hallgató Ú jpest (Paszlavszky J.), Fekete Jó zsef m érnök V ask ap u (Ba lassa Z.), Dr. H orváth Ferencz körorvos Pest-Fajsz (Lenhárd A.), Dr. K le in Jó zsef járásorvos T em es-K ubin (Kocsis G.), K rá ll János városi rendőrkapitány Zólyom (Deák G.), R ochlitz Schm idt A rth u r oki. gyógy szerész Győr (Stirling K .), Scharenbeck László állatorvos K alocsa (Lenhárd A.), Szirmai Oszkárné úrhölgy B udapest (Bolem ann I.), Dr. Vajda Leó körorvos Monyorókerék (Hárs I.), Varga K ároly főreáliskolai tanár Versecz (Schlanger T. és W ald h e rr J.), k ik mind a 12-en m egválasztattak; ve lők a tagok száma 7815-re emelkedett, a kik közt 223 alapító tag és 168 hölgy van. A m últ évi deczemberi választmányi üléstől kezdve szaporodott a rendes tagok száma 36-tal, az alapítóké 7-tel és a hölgyek száma 6-tal. A z é le tta n i s z a k o s z tá l y 1896 januá rius 14-ikén tartott ülésén V a s B e r n á t és I r s a i A r t ú r » A pajzsmirigyetetés ha

tása az egészségesek és a golyvások anyag cseréjére* G a r a G é z á-val együtt három golyvás egyénen végeztek vizsgálatokat. A szigorú pontossággal végzett anyagcserevizs gálatok eredménye, hogy a vizelet m ennyi sége, a kiválasztott N , Cl Na, P*2 O5, továbbá a húgysav sz aporodik; a testsúlyveszteség azonban nagyobb, m int a hogy ez ada tokból következnék, úgy hogy a szervezet zsírjának fokozott elégését kell a veszteség m agyarázatára fölvenni. 1896 februárius 4-ikén tartott ülésén K o r á n y i S á n d o r »Az intracellu láris anyagcsere m int a szövetközti nedv keringést hajtó erő fo rrá sa « czímen az anyag csere által a szervezetben létrehozott osmosis nyom áskülönbségekről és m echanikai k ö vetkezményeiről értekezik. (M egjelent a M a gyar Orvosi Archívumban.)


48

T Á R SU LA T I ÜGYEK.

1896 márczius 10-ikén tartott ülésén L a n d a u e r Á r m i n »A tanítás czéljá ra készítette agyvelŐmintát* ismerteti. K o v á c s J ó z s e f »Az oxigénbelehelés hatásáról cyanosisban « értekezett. Cyanosisban a vér fagypontsülyedésé abnormis nagy, konyhasótartalm a pedig abnormis k i csiny ; a vörös vérsejtek száma szaporodik. Oxigénbelehelés után ezek a változások vissza fejlődnek. (Megjelent az Orvosi Hetilapban.) 1896 ápril 16-ikán tartott ülésén Tellyesniczky Kálmán

»A fixá ló folyadékok hatásáról a sejtmagra és plazmára* értekezett. V izsgálatait Sala mandra maculata heréin végezte. Ezekből kitűnt, hogy az alkohol, chrómsav, salétrom sav, ozmiumsav, formol, pikrinsav, corrosiv hatása nem kielégítő. Jo b b a k ezeknek eczetsavas összetételei. A kom plikáltabb össze tételű folyadékok közül legjobbnak bizo nyult a Z e n k e r-F l e m m i n g - é s a H e r m á n n-féle. 1896 ápril 28-ikán tartott ülésén G r ó s z G y u l a vizsgálatokat terjesz tett elő az újszülöttek és csecsemők anyag cseréjére vonatkozólag. (Megjelent a M agyar Orvosi Archívumban.) B e n e d i k t H e n r i k y>A cystin elő fordulásáról a vizeletben « értekezett. (M eg jelenik az Orvosi Hetilapban.) 1896 május 26-ikán tartott ülésén Thanhoffer Lajos eszközöket m utatott be. S c h i l b e r s z k y K á r o l y ^A ke rékpár a tudomány szolgálatában « czimen ism erteti az újabb szerkezetű kerékpárokat (safety) és a kerékpározás hatását az egész ségre. (M egjelent a Term . tud. K özlönyben, 1896. 415. 1.) T e r r a y P á l »A levegő oxigéntartal mának hatásáról az anyagcserére « czimen értekezett. Hirschler Á g o s t o n és T e r r a y P á l »A bélbeli rohadás és zsírfel szívódás viszonyairól« értekezett. 1896 október 27-ikén tartott ülésén T e l l y e s n i c z k y K á l m á n Dobos Jancsi nevű törpét m utat be, a ki 16 éves korában 1 m. 9 cm. magas, 14 kg. súlyú, kevesebb a rendes egy harmadánál. A ngolkór tünetei rajta nem láthatók. Agyveleje R ieger szerint 600 g. körül lehet. írn i, olvasni, számolni nem tud. E m lékezete elég jó ; élénk, jó kedvű. Magyar, tót és német szavakat és m ondatokat beszél.

S c h a f f e r K á r o l y adatokat szol gáltatott »Az agykéreg finomabb szerkezeté

hez és az idegsejtnyúlványok functionális jelentőségéről«. D o n o g á n y Z a c h a r i á s bemutatja a haemochromogén előállítását, a mely, mint érzékeny vérreakczió, gyakorlatilag alkalm az ható. 1896 november 17-ikén tartott ülésén B ó k a y Á r p á d »A kereskedelmi asz ta li olajok tápláló értékéről« értekezett R e u s z F r i g y e s és S c h m i d l e c h n e r K á r o l y vizsgálatai nyomán. A keres kedelem ben aixi, tábla- és asztali olaj ne vén forgalomba kerülő olajok rendesen nem állanak tiszta olívaolajból, hanem a sokkal olcsóbb és roszabb sesam-, arachis- és cottonolajat árúsítják helyette. R e u s z vizsgálatai szerint mesterséges emészthetőségre és em ul zió képzésére nézve legelső a sesam-olaj, utána való az oliva-olaj, az arachis- és cotton-olaj pedig messze m ögötte marad. S c h m i d l e c h n e r az olajok tiszta ságának, fertőzményeinek és hamisításának m eghatározására szolgáló módszerek ismer tetése után táblázatokba foglalt vizsgálati eredményeiről referál. Ezekből kitűnik, hogy az oliva-olaj legkevésbbé romlandó. B ó k a y az eredm ényeket összefoglalja : a legkönnyebben emészthető sesam-olaj nagy fokú rom landósága m ellett a kereskedelem ben előforduló asztali olajok közül az olivaolaj tartandó legértékesebbnek, a m ely helyett a három másik m int surrogatum sem fogad ható el. V á m o s s y Z o l t á n Az acetonchlorofo rm élettani hatásáról tartott előadást. E vegyület az acetonnak és chloroformnak kondenzácziós produktuma. A kiválasztási kísérletek valószínűvé teszik, hogy a szerve zet belőle chloroformot hasít le. Á llatkísér letek a szert kis adagban jó csillapítónak, nagyban jó altató szernek, mérgezőben erős bódító szem ek tanúsították. A z emberen végzett kísérletek nagyobbrészt eredm énye sek voltak. A z állattani szakosztály 1896 novem ber 7-ikén tartott értekezletén 1 . A b a f i A i g n e r L a j o s felolvassa »A Ponoricsi barlangról« czímű dolgozatát, melynek során felsorolja az itt élő állatokat. Bemutatja az Anophthalmus Budae K end. nevű barlangi vak bogár lárváját. 2. D a d a y J e n ő előterjeszti V u t s k i t s G y ö r g y »Fénytelen és torzhalak a


T Á R SU LA T I ÜGYEK.

Balatonban « czímű dolgozatát. A fénytelen halak a dévérkeszeg (Abramis brama) példá nyai voltak. A torzhal egy ponty példány, melynek szájnyílása és orra torzult el. 3. H o r v á t h G é z a egy aranyos szőlő szemet m utat be, a melyet K u l i n F e r e n c z gyógyszerész küldött Tisza-Nánáról. Ezzel kapcsolatban egy rózsalevelet is be mutat, a melyen szintén aranycsepp látszott s ezt D u d i c h E n d r e küldte be. A z aranycseppek a 'Gonocerus acutangulatus nevű poloskának a petéi. 4. K r é c s y B é l a egy fia ta l alligátort mutat be, a m elyet 1893 szeptember elején hozott magával A m erikából. E fiatal állatnak, hogy élénk legyen, állandóan 350 C. melegre van szüksége, m ert különben fázik és nem eszik. Már négy éves. 5 . M é h e l y L a j o s »A R öntgensuga rak alkalmazása a. Herpetologiában* czimen elmondja, hogy B o u l a n g e r egy új Pelo dtpes-fajt irt le, a m elynek nőstényét újabban egy orosz búvár Peloditapiis néven ism er tette mint újat. B o u l a n g e r a R öntgensugarak alkalmazásával konstatálta a két faj azonosságát. A n ö v é n y ta n i s z a k o s z tá l y 1896 no vember Il-ik é n tartott ülésén S t a u b M ó r i c z bejelenti, hogy a szü net alatt halt el R e i s e n b e r g L a j o s ev. szász pap, a ki 35 — 38 éve Nagy-Szeben környékén gyűjtött növényphaenologiai ada tokat. A szakosztály ezt és K a n i t z Á g o s t elhalálozását nagy részvéttel veszi tudomásul s felkéri I s t v á n f f i G y u l a tagtársat, hogy K anitz Á . felett az emlékbeszédet tartsa meg, valamint S t a u b M ó r i c z al-

Természettudományi Közlöny. XXIX. kötet. 189/.

49

elnököt, hogy R eisenberg Lajos érdemeit a szakosztályban m éltassa. Ezután 1. S c h e r f f e l A l a d á r (Iglóról) a barna spórás Marasmius-ok számára új n e met, a Phaco?narasmius nemet állitja fel, a M arasmius nevet csak a fehérspórás alakok nak tartván fel. Bem utatja végül a fölfedezte új Phacomarasmius excentricus fajt. 2. K ö v e s s y F e r e n c z »A növé nyek képének egyszerű készítésmődját« ism er teti s m utatja be, melynek segélyével fény érző papiroson gyorsan s m inden nagyobb készülék nélkül lehet gyorsan sok képet k é szíteni. 3. M á g ó c s y - D i e t z S á n d o r »A jégverte szőlővessző sérüléseit« ismerteti. L e írja a jégverte sebek külső alakját s bé lyegeit, azután a sérülések okozta szöveti elváltozásokat. M egkülönbözteti a sérülések közt a horzsolást, bélzúzódást s a szövetek roncsolását. Ism erteti a sebek hegedése mód já t s kim utatja, hogy a jégverte sebek még teljes beforradás esetén is fekélyes üreget hagynak hátra, mely idővel folyton n a gyobbodik s lassanként m egöli a vesszőt. E zért a jégverte vesszőket alkalm atlanoknak tartja a szaporításra. Végül P á l y i S á n d o r annak kapcsán, hogy P alerm oban nemzetközi növénytani állo?nás felállítását tervezik, indítványozza, hogy a szakosztály kérje fel a választmányt, hogy járjon közbe, hogy a tervezett állomás fel állításában M agyarország is részt vegyen. K l e i n G y u l a elnök pártolja az in dítványt, de szükségesnek tartja az indítvány foganatosítása előtt a részletesebb informáczió-szerzést. A szakosztály felkéri K le in Gyula alelnököt, hogy ez informácziókat szerezze meg.

4


LEVÉLSZEKRÉNY. T U D Ó S ÍT Á S O K . (i.) Biró Lajos új-guineai kutatása érdekében. Ez ügyben a többi között következő levelet kaptuk : »Folyóiratunk utóbbi számai ban olyat olvastam, a mi szörnyen elszomorí tott. H á t az a szegény B i r ó L a j o s , a ki haladásunkért, a m agyar tudományosságért koczkára teszi életét, nem tud megélni ÚjGuineában, s kénytelen a gyűjtem ényét el pocsékolni ! Ez oly rettenetes és megszégye nítő állapot hazánkra, hogy ennek valamikép elejét kell venni. L akom ákra nap nap m ellett van pénz, ilyesmire n in c s e n ! N o ez bor zasztó ! H á t a nagy m agyarok előtt ma már ennyit sem ér a hazai tudom ány és a magyar tudományos kutatás jó hírneve ? Össze kell gyűjteni azt a 3000 frtot, ha máskép nem lehet, közadakozás útján ! É n a magam részé ről itt küldök e czélra 25 frtot névtelenül, mint m egkezdője e szent adakozásnak.« E levél vétele óta adakoztak m é g : »M ásodik névtelen« 25 frtot, »Egy asztaltársaság« 21 frtot. A csurgói tagtársak pedig ugyanily értelmű indítványt terjesztettek be a választmányhoz, mely a közelebbi ülésén fogja az ügyet tárgyalni. T ársulatunk állattani szakosztálya egy alkalomm al 100 forintot gyűjtött és küldött Biró Lajosnak. R észünkről a legnagyobb lelki öröm et érezzük tagtársainknak e felszólítás nélkül való nemes felbuzdulásán és jó l esik tudnunk, hogy abban az aránylag kis csoportban, mely a M agyar Term észettudom ányi T ársu lat zászlója köré gyülekezett, élénken lobog a nemes törekvés iránt való lelkesedés tüze. Biró Lajos, az önzetlen, az elszánt kutató

búvár — bátran mondhatjuk — meg is érdemli e kitüntető bizalmat és lelkesedést s talán szabad is reménylenünk, hogy az eddigi adományokat követni fogják mások is, m elyeknek gyűjtésére és Új-Guineába B iró Lajos kezéhez juttatására a legszíveseb ben vállalkozunk. S zerk. (2.) Jégzivatar deczemberben. A szeszé lyes időjárásnak netovábbját éljük K assán. N ovem ber végén beállott a korai és szokat lanul erős tél, mely deczember első napjai ban m ondhatni észrevehetőleg fokozódott deczember 5-ikéig, úgy hogy a hőmérő higa nya reggelenkint — 15— 16 C°-ra sülyedt. Deczember 5-ikén este felé gyenge felhők kezdtek m utatkozni a délnyugati szemhatá ron ; 6-ikán a felhők m indinkább sűrűsödni kezdtek, a hőm érséklet pedig rohamosan kezdett emelkedni és este felé, m egeredt az eső s megsem szűnt m ásnap reggelig, miközben a hőm érséklet rohamosan a 0 fölé emelke dett. Végül deczember 7-ikén d. u. 1 órakor ha talm as zápor eredt meg jéggel vegyesen. A lig pár perez múlva a nyárias zápor eső sűrű jégzáporrá vált, m ely jókora jégdarabokban hullva rövid idő alatt egészen betakarta a földet. A jégzápor csak annyiban különbözött a nyári jégzivatartól, hogy villámlás és mennydörgés n é lk ü l m ent véghez. B ó b it a E n d r e . (3.) Villámlás télen . M últ év deczember 7-ikén 7 órakor este Csík-Szeredáról haza jövet szép (úgynevezett száraz) villámlást észleltem északi irányban. A következő napon permetezett és 9-ikén egész nap csendes m eleg eső esett, mely a jó arasznyi havat nagyrészt olvasztotta. S k m se y E m i l .

KERDESEK. (1.) A m ellékelt rozslisztből készült kenyér bám ulatosan fekete, bárm iként próbál juk is készítését. Mi lehet ennek az oka ? (2.) A m últ év szeptem ber havában egy 100 holdas tarló földet, a mely a m últ év

ben jól meg volt trágyázva, elkezdtem szántatni és azon számítással, hogy korai veté semen az ősszel a birkáim at legeltethetem, bevetettem ro z z sa l; gyönyörűen ki is kelt a rozsom, azonban két hét múlva egyik folt a m ásik után keletkezett rajta. Látván, hogy


LEVÉLSZEKRÉNY.

így rilkul a vetésem, a kiveszett foltokat újra bevettettem, a mely foltozás szépen ki is kelt. A zonban nem sokáig örvendhettem a sikernek, m ert 10 nap múlva úgy az újonnan kelt, mint a régebbi vetés ism ét pusz tulásnak indult és pedig oly rohamosan, a mely bámulásba ejtett úgy engem m int m ind azokat, a kiknek vetésemet látni alkalm uk volt. Oly gyorsan kipusztult az egész tábla vetésem, m intha tűz futott volna rajta k e resztül. E kkor vizsgálni kezdtem, hogy mi lehet oka érne kalam itásnak, s rájöttem, hogy azt egy rovarálcza lepte meg, a m e lyet ide csatolva felküldök azon kérelemmel, hogy méltóztatnék megmondani, minő rovar álczái azok ? A z elpusztított földbe tavaszszal minő veteményt vethetek, a nélkül, hogy ismét ki legyek téve eme nyomorult rovar pusztításának ? M. J. (3.) Lakásom elektromos csengettyűje — az elemeknek évenként egyszeri kimosása és kiszárítása után — mintegy 8 éven át kifogástalanul m ű k ö d ö tt; de mivel az ele mek (Leclanché-féle) m eggyengültek, szét szedtem, kimostam és újra m egtöltöttem kristályos rostos barnakő és koksz keveré kével. Megújított telepem mintegy 8 napig teljes erővel m ű k ö d ö tt; majd felmondta a szol gálatot és csak alapos kimosás után vált pár napig ismét használhatóvá. Megunván a foly tonos tisztogatást, pár hétig nem bántottam a telepet, midőn azonban újra megnéztem, az elemek agyaghengerének szalmiak-oldatban levő részét, valamint a czinkrudat jó vastagon valami fehér sóval találtam be vonva, sőt a czinkrudat szétmálva. E kkor új czinkrudat helyeztem az ele mekbe, de m űködni nem akartak (máskor azt tapasztaltam, hogy a czinkrúd alapos m eg tisztítása, megreszelése segíteni szokott) m ind addig, míg az agyaghengerről a sót le nem vakartam és tömény sósavval le nem öntöt tem, ki nem mostam. Ezen kiválott só nem czinkchlorid, a m inek képződnie kellene, víz ben nem, de savakban oldható. Mi lehet az oka, hogy a czinkchlorid helyett ezen vízben oldhatatlan só válva ki, a telepet oly rövid idő alatt hasznavehetet lenné teszi, az-e, hogy a m egtöltésre hasz nált barnakő ezen czélra nem jó, vagy, hogy talán a régi agyaghengert és szénhasábot használtam, vagy a szalm iak-oldatban rejlik az ok ? Mi módon lehetne ezen só kiválását meggátolni, m elyet régi elemeimen soha, de másokon elég gyakran tapasztaltam. P. G y .

51

(4.) R h eum atikus bántalm ak ellen az oleum hyoscyami 20 gram m ját ugyanannyi chloroform m al keverve ajánlják, s jól is h a t ; mivel azonban a szakgatás ism étlődik s így a kenést sokszor kell ism é te ln i: nem tudom, nem lesz-e idővel e szernek rossz hatása a szívre, vagy a tüdőre ? vagy az ilyen külső leg használt bedörzsölő szereknél egyáltalán nem kell attól félni, hogy idővel a szer vezetbe húzódik, s otU valami káros elválto zást idézhet elő ? A beléndekfű tudvalevőleg mérges, vájjon külsőleg használva nem káros ? H. J. (5.) H ány m éter széles és hány méter mély a Duna Budapestnél és, ha a Duna folyását vízi erőnek lehetne használni,hány ló erőt szolgáltatna? M. G y . (6.) A Term észettudom ányi K özlöny ismertető czikkein kivül hol olvashatnék a házi gom báról (Merulius lacrymans) ? K . ‘K . (7.) E gy öreg szőlőkertész nekem azt állította, hogy ő a szőlőt sohasem szapo rítja dugványozással, mert ezáltal az eredeti szőlőfaj degenerálódnék ; hanem a szőlő m ag ját veti e l ; szerinte így jobban m egtartja a szőlő a karakterét. E z utóbbi eljárás ugyan sokkal Lassúbb módja a szaporításnak m int amaz, de jobbnak tartja. É n is próbáltam így szaporítani a jobb fa ja in k a t; ki is k e l tek s szépen is fejlődtek, de egyszerre rá jö tt a peronospora. s olyan lett az egész, m intha leforráztam volna, s elpusztult. M int hogy én nem egészen helyeslem az öreg ker tész nézetét, nagyon lekötelezne, a ki erre nézve szakszerű felvilágosítással szolgálna. H. J. (8.) Szíveskedjenek megnevezni vala mely m unkát, mely chemiai praeparátum ok előállítását tárgyalja és a kísérleteket m a gyarázza. M. G. (9.) M ilyen fényképészeti objektív ez idő szerint a legkitűnőbb pillanatfelvételre ? illetőleg m elyik volna a legczélszerűbb a kö vetkezők k ö z ü l: Steinheil R a p id antiplanet, Goerz kettős anastigmat, Zeiss I I I . o. anastigmat, vagy K rügener anastigmat ? B. K . (10.) N álunk, Újverbászon, nyakra-főre kultiválják az am erikai szőlőfajokat, ámbár a filloxera m ár itt is pusztít. É n úgy tu dom, hogy az am erikai fajok annyival jobbak a többinél, hogy bujábban hajtanak s a filloxera nem tud rajtok e lh a talm aso d n i; de h a csak ebben van a jó oldaluk, idővel — ha t. i. nem szénkénegeznek — ezeket


52

LEVÉLSZEKRÉNY.

is úgy ellepheti a filloxera, hogy nem fog nak a pusztulásnak ellenállani. A vagy van még valami más előttem eddig ismeretlen jó oldaluk is ? K é re k felvilágosítást, vagy a forrásművek megnevezését, a m elyekben ezekre a dolgokra nézve kim erítő felvilágo sítást nyerhetnék. H . J. ( n . ) Mi a különbség a refraktor és a közönséges földi távcső között, szóval, mi jellemzi a refraktort ? N. J. (12.) Mily m unkában találhatnék k é p leteket arra, hogy tetszésszerinti álló csilla gok rektaszczenzióját és deklináczióját egy bizonyos korszakra, pl. 1900-ra kiszám íthas sam. Lehetséges-e ez, midőn minden álló csil lagnak külön sajátos mozgása van ? N. J . (13.) M ily czélra használnak a csilla gászok thallium -prizm ákat, illetőleg mily ré szeit bocsátják ezek át a látható s láthatat lan spektrum nak ? N. J. (14.) Van-e vonatkozás a testek olva dás* s forrpontjának magassága, s legkisebb részecskéik fizikai, esetleg chemiai minéműsége k ö z ö tt; vannak-e erre törvények ? N. J. (15.) M iképen lehetne a »karborundum« nevű savakban oldhatatlan anyagot olyforFELE (1896, 119.) A rézgálicz-szóda-keverék sohasem tejszínű, hanem majdnem égkékszínű csapadékot tatalmazó folyadék, mely színét nem változtatja. H ogy m iben téved a kérdező, az a kérdés homályos szövegezésé ből ki nem vehető. W . V. (1896, 122.) H ogy a villámos vasúton utazó ember zsebében levő órájára a villámos ság hat, K özlönyünk m ár 1891. évben a 261-ik füzetben kifejtette. A vasutat hajtó elektrom os m ótor oly módon hat a vas és az aczélrészekre, m int az erős mágnes, t. i. hatása alatt a puhavas m ulóképen, az aczél pedig permanens m ág nessé alakul. Mivel a zsebórákban sok vas- illetőleg aczélrész van, ezek az utazási időhöz és az ülőhelyhez képest, gyengébb vagy erősebb m ágnesekké alakulnak át, a m elyek azután, ha egymáshoz közel állanak, vagy épen egy mással érintkeznek, mágnességök minősége szerint vonzzák vagy taszítják egymást. A zsebórában az aczélrészek elhelyezése, alkal mazása azonban leginkább olyan, — a tapasz talat bizonyítja — hogy a villámos vasúton utazók órája rendszerint többé-kevésbbé késni szokott. A z óra esetleg meg is áll, ha a

mán szétbontani, hogy a benne levő carbonium CÜ2-vá elégethető és K H O -b an fel fogható legyen ? A chlóráramban való izzítás, mely úgy a C, m int a Si meghatározását lehetővé teszi, nem vezetett czélhoz, m ert a Si-nak csak 1/3 részét távolította el s a m aradékot a chróm- és kénsav-keverék alig tám adta meg. Való-e, hogy a karborundum Si, C, és F e, A 1 nyomokon kivül nitrogént is tar talmaz ? T. J. ( 16 .) K érem valami rovarirtó pornak vagy oldatnak megnevezését, mely legalkal m asabb volna a kanári madár tetvének kiirtá sára, de a m adárnak nem ártana. G. E. ( 17 .) A z egyszerű lakóházakba milyen fűtés a legczélszerűbb : a vaskályha, vagy a cserépkályha ? A Pallas Lexiconban leirt S z u 1 c z e r-féle szabadalmazott kályha hol kapható, ki készíti ? R h . F. ( 18 .) K érem lepidopterologusaink szives fölvilágosítását arra nézve, hogy a sötétben miért röpülnek az éjjeli lepkék, különösen pedig a Noctuák, olyan tömegesen a világos ságnak ? A zt a magyarázatot, hogy ezt csak az »elkáprázás« okozza, nem tartom meg felelőnek. K . D. CTEK. mótorhoz nagyon közel helyezzük. A z órá nak ezen késése nemcsak az utazás ideje alatt, hanem azután is megmarad. A zsebórát az elektromágnes hatásától nem védi meg az arany, az ezüst, a réz, bőr, posztó, üveg, csont, stb. b u r k o la t; ha ellenben vastokba helyezzük, ez a nagy késéstől megvédi. Újabban úgynevezett antimagnetikus zseb órák kerülnek forgalomba, a melyekben né mely aczélrész hiányzik és némely vasrész nem m agnetikus ötvénnyel, leginkább irridium palladium m al van pótolva. Ez órák jóval drágábbak, m int a közönséges zsebórák, de ilyeneket szoktak használni rendszerint azok, a kik dinamogépeknél dolgoznak. K . S. (1.) A beküldött rozsliszt mindenféle gaz tetemes mennyiségű m agjával kevert rozsból származik. Volt benne igen sok konkoly, egy kevés anyarozs ; a kenyér színét ezek is sötétebbé tették. A zon specziális tüneteket azonban, hogy ha a lisztet savanyú közegben csirizesítettük, a csiriz előbb vilá gos majd sötétzöld lett és kellemes alm a szagot árasztott, neutrális közegben pedig egész rendesen viselkedett, á M elampyrum arvense nevű növény m agjának kell tulajdoni-


LEVÉLSZEKRÉNY.

tani, a mely a gazos búzában, rozsban igen gyakori. A kenyér tehát azért feketedett meg, mert a kovász tej savtartalm a a tésztát savanyú hatásúvá tette. H a a kenyértészta fellazítását nem az erjedésre bizzuk, tehát nem adunk kovászt bele, hanem sütőporral (pezsgő-por) dagasztjuk, hogy a tészta reakcziója neutrális maradjon, rendes szinű rozskenyeret kapunk. A z említett növény magját megőrölve, más liszten teljesen hasonló visel kedés mutatkozott. S p i e g e l B. rovarok a gabona futrinkának (Zabrus gibbus) lárvái, a m elyek ről a Természettudományi K özlöny 1895. évi május havi füzetének 248. és következő oldalain volt már szó. A gabonafutrinka lárvái között volt egy földszínű, puffadt testű hernyó, a mely vala mely bagolypillének, alkalm asint a vetési bagolypillének (Agrotis segetum) a lárvája. Ez azonban, nem csak hogy meg van sérülve, hanem össze is száradt s azért biztosan meg nem nevezhető. A tönkre tett vetésnek őszi felszántá sával e kártékony rovart egyáltalában nem irthatja, a mennyiben a szántás, m int azt már az eddigi tapasztalásból láthatja, semmi féle ártalmára nincs. A zután, ha a hideg növekedni fog, ezek a lárvák téli nyugovóra lejebb húzódnak a földbe s akkor az eke vasa már ez oknál fogva sem fér hozzájok. Legjobb lesz, ha ezeket a fertőzött foltokat sekély árokkal körülzárja s tavasszal sertéseket gyakrabban terelget rájok, a m elyek ezt a férget kitúrják és fölemésztik. H ogy ezekre a foltokra jövő tavasszal mit vethet, az attól függ, vájjon sikerül-e ezt a lárvát tökéletesen kiirtani. H a igen, akkor vethet kalászos növényt is ; ha nem, akkor valamely kapás, vagy esetleg takarmánynövényt, a m e lyeket ez a rovar nem szokott megtámadni. Biztosság okáért ez az utóbbi eljárás ajánl ható. J. J. (2.) A

beküldött

(3.) A só,m elyet a Leclanché-elem agyag hengerén és czinkrúdján talált, valószínűleg chlórczinkammonium : Zn CI2 (NH3)2, mely az elem hosszabb használata közben képző dik és a czellára és czinkre való lerakódásá val az elem belső ellenállását rendkívül növeli, úgy hogy a folyamerősség minimumra száll le. P r i w o z n i k azt találta, hogy ez a , ohlorczinkammonium már egynehány nap alatt is (5 nap) képződik, ha közben az elemet erősebben használták. Vízzel ezen kristályo

53

kat nem moshatja le, m ert akkor a vízben oldhatatlan Zn CI2, 6 Zn O, 6 H 2 O kép ződik ;, azonban hígított sósavval könnyen eltávolithatók. E kristályok képződését és ártalm as lerakódását megakadályozhatja, ha az elemben használt szalm iakoldatba kevés Mg sósavat ö n t ; igaz, hogy ekkor a czink is gyorsabban fogy valamivel, a mit azon ban a czink gondos foncsorozásával majdnem tökéletesen elháríthatunk. St ra uss. (4.) A Hyoscya?nus niger mérges nö vény. H a tó anyaga a hyoscin és hyoscyamin. A vele történt mérgezések igen ritkák. A mérgezés tü n e te i: a pupilla erős kitágulása, kettős látás, színlátás, csendes jellem ű eszmetévengések, csekély izomnyugtalanság. A Hyoscyam us levelei m ár az ó-korban haszná latosak voltak fájdalomcsillapító és bódító szerek előállítására. A levelekből készül ma is a nem hivatalos, de a gyógyszertárakban kapható Oleum hyoscya?ni foliorum coctum. E zt az olajat chloroformmal keverve szokták rheum atikus fájdalmak ellen bedörzsölésre használni és ilyen alakban nem is hat mérgezőleg. W . V .-né. (5.) A folyó víznek, ép úgy m int minden mozgó testnek, bizonyos eleven ereje van, azaz meg van a képessége az ellenálló ak a dályt valamely úton-módon legyőzni, s e közben sebességének és tömegének megfelelő m unkát létesíteni. Feladatunk a m ásodperczenkénti munkamennyiséget meghatározni, m elyet a B uda pestnél bizonyos keresetszelvényen átfolyó D una vize végez. Legyen a keresztszelvény területe F ; v az átfolyó víz középsebessége, g a Föld vonzó ereje okozta gyorsulás ; akkor a másod perczenként átfolyó vízmennyiség Q = F v t súlya G = F v y, hol y a víz fajsúlya = 1000 kg. m 3-ként. Tömege az átfolyó víznek :

M =

£

=

H l.

S

8 A m echanikai törvények szerint M tö megű és v sebességű testnek eleven ereje =

M v*

—- — =

a test által képviselt munkával.

J e le n esetünkben tehát a másodperczenkénti m unka :

L =

F v y ifi ------- — = g 2

ifi Fy — . 2g

Hivatkozva a földmívelésügyi m. kir. m inisztériumtól kiadott vízügyi közlem ények V II I . füzetének 13. lapján lévő táblázat


54

LEVÉLSZEKRÉNY.

47. folyó számára, mely szerint az 1892 junius havában végzett m érések alapján az új országháznál felvett Duna keresztszelvény területe közép vízállásban: 7 ^ = 3 5 5 6 m2 s az átfolyó víz középsebessége v == 1*71 m . : találjuk, hogy a D unának ezen a helyen képviselt m ásodperczenkénti m u n k á ja ; I*7 i 3 L = 3556 X 1000 2 x ^ - s s l = 906,218 m kg906,2 l8 azaz, lóerőkben kifejezve : ----------- = 12,082

75

lóerő. N agyon természetes, hogy ez a munkam ennyiség csak theoretikus értékű, a m ennyi ben a gyakorlatban csak bizonyos százalék volna felhasználható. K is és árvizekre vonatkozó adatok b e szerezhetők a m. kir. földmívelésügyi m inisz térium kebelében lévő országos vízépítészeti és talajjavító hivatal dunai osztályában. P e t h f .ő B a r n a .

(6.) A házi gombáról a következő m ű vekben találhat felvilágosítást: L u d w i g, Pilzw irkungen. Greiz. 1882. — H e nn i n g s, Naturwissenschaftliche W ochenschrift. 1889, N r. 24. — G ö p p e r t , U eber den Hausschwam m und seine Bekámpfung. (Breslauer Zeitung, N r. 90 u. 93, 1884.) M. N. Muzeum. — P o 1 e c k, Dér H au s schwamm, seine Entw icklung und seine B e kámpfung. Breslau, Max Müller, 1885. — H a r t i g, Die Zerstörungen des Bauholzes durch Pilze. I. D ér echte Hausschwamm (Merulius lacrymans Fr.). Berlin, 1885. J . Springer. — P o 1 e c k : U eber gelungene K ulturversuche d. H ausschw am m es Merulius lacrymans aus Sporen. Botanisches Centralblatt, 1885, X X I I ., N r. 18 — 20. — G ö p p e r t , Dér Hausschwamm, seine Entwickelung und seine Bfekámpfung. N ach dessen Tode herausgegeben und vermehrt von Dr. T h. Poleck. Breslau, 1885. K e rn . — A többire nézve L u d w i g : Lehrbuch dér niederen K ryptogam en. Stuttgart, 1892. IS T V Á N F F I.

(7.) A z »öreg szőlőkertész« téved, m i dőn azt állítja, hogy szőlőfajtáink ivartalan úton, tehát vesszők által szaporítva, degene rálódnak, M egfordítva áll a dolog, a meny nyiben valam ely meglevő fajta, sőt annak specziális egyéni tulajdonságai biztosan csakis vesszők által tarthatók f e n n ; holott ivaros — tehát m agról történt — szaporítás alkal mával legalább is nagy részben degeneráló

dik az illető ■»fa jta * és csak a »fa /« marad meg, v a g y is: a szőlőmagból keletkezett egyén szőlő lesz ugyan, csakhogy sokszor hasznavehetetlen, sokszor pedig használható » ú j fa jta * (hybrid) és csak ritka esetben, — akkor t. i., ha a m aggyüjtésre használt anyatő egészen izoláltan állott, — lehet közötte néhány olyan egyén, a melyen az anyatő jellem zetes tulajdonságai előtűnnek. H a az »öregnek« állítása igaz volna, úgy jóformán most is csak azt a fajtát ismernők, melyet N oé hagyott r e á n k ; m ert az nehezen vesződött volna azzal a közel 2000 fajtával és változattal, a m ely mai napság ismeretes. A z amerikai szőlőfajtákról nyilvánított nézete sem egészen helyes ; mert azok között igenis vannak egész szőlőcsaládok, m elyek nek fajtái a filloxera tám adásainak ellentállanak akkor, ha az égalj és a talaj életfeltételeiknek mindenben megfelel. Vannak ismét olyanok, a melyek ellentállósága ezek daczára is kisebb fokú, vagyis a filloxerának csak rövidebb ideig képesek ellentállani. Ide tartoznak első sorban a összes úgy nevezett direktterm ő fajták, — tehát azok, a melyek oltatlanul is adnak némileg használ ható — de a mi fajtáink jóságát és használ hatóságát meg sem közelítő — termést ; ezen kívül néhány alanyfajta, a melyet különben mai nap már csak elvétve ültetnek. H a tehát vidékén ez utóbbi csoportba tartozó fajták közül kezdenek ültetni, úgy való színű, hogy ha a filloxera megtámadja, csak a gyérítő eljárással (szénkénegezéssel) lesz fentarthatók. A . D. (8.) A chemiai praeparátumok előállí tásának módjával több m unka foglalkozik. A já n lh a tó k : Dr. G. C. W i t t s t e i n , Anleitung z. Darstellung u. Prüfung chem. u. pharm aceut. Práparate. München, P alm ’s H ofbuchhandlung. R égibb, de kitűnő m unka. — Dr. H . E r d m a n n , Chemische Práparatenkunde. I. és II. kötet. Stuttgart, Éneke 1894. Inkább csak chemiai készítményekre vonatkozik. K itűnő munka. — B a l o g h Kálmán, Gyógyszertani kézikönyvében m inden praeparatum nak készítése módja és reakeziója részletesen meg van írva. — Dr. H . H a g e r, H andbuch dér pharmaceutischen Praxis. Berlin, 1876. Három nagy kötet. W . V. (9.) A legczélszerűbb objektivnek ta pasztaltam a Zeiss-féle I I I . o. anastigmat objektivet. W . V.


55

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MAGYAR

KIRÁLYI

KÖZPONTI

INTÉZETEN,

BUDAPESTEN

1896 DECZEMBER HÓNAPBAN.

A. Légnyomás milliméterben í

7*

2*

reggel d. u.

9*

este

közép

7^

2^

reggel d. u.

04 j 1 747 1 7 4 6 1 746*6 746*6 54*3 5 1 -0 - 1 - 8 ! 2 48*4 5 0 -3

9h

este

közép

maxi muma

Nedvesség százalékban

P áranyom ás milliméterben

Hőmérséklet C. fokban mini muma

7b

reg.

2b d. u.

9b

este

kö zép

44 3*9 2*3

43 39 23

41 33 22

4*3 3 7 2*3

21

1-7

1-8

-1 2 1

15 1*5

2*5

2*8

23

3 -4 56 4*7 4*4 4*3

4*4 5*6 43 4*8

49 5*5 5*0 3 -8 47

42

0*7

0*7 — 5*6 72 03 65 0 0 5 0 - 0 *2 1*3 — 1-9

2 2 — 1-3 01 — 2 2 — 1-4 — 2 4 — 0-6 — 0 5 — 0 7 0*7 13 0*6 1-8 1-9 24

27

0*9

1*3

1 - 2 — 3*2 — 1 3

— 8-7 - 7 2 - 11*0 — 9 6 — 4*9 — 6 5

2*8 — 1*7

1-3 —32 — 5*8 -4 * 1

— 3-2 — 8*7 - 11-8

7h

51 4*2 46

92 100 93 89 75 78 66 8 3 94 96

96 93 83 79 95'

98 100 100 100 100

91 9 8 96 98 98 98 98 100 96 8 4

96 98 9?' 99 93

8 3 81 89 95 98 1 0 0

84! 891 99

56*3 — 7*8 — 5 1 54*8 -1 1 8 - 5 * 9 4 9 0 -1 0 1 -4 * 5

431 35*5 446 48*7 52-7

4 0 -6 38 -2 451 50*2 531

38*4 41*0 45*6 52*6 531

40*7 - 3 * 4 30 38*2 451 09 50*5 11 01 5 3 -0

52*9 54*5 495 38-7 26-8

52*8 536 48*0 360 297

53*7 5 1 -5 4 6 -0 342 33*4

531 -0 -5 532 —36 4 7 -8 — 1 1 02 363 10 300

2*6 — 1*3 - 1 * 3 — 3*9 - 0 * 5 — 1*4 13 - 1 0 24 0 -2

4-3 3*5 42 47 4-9

4*9 3*7 4 -3 4*9 51

41 41 43 4*8 4*6

4-4 3*8 43 4*8 4*9

374 44*9 45*6 42*5 48*8

39*7 455

43*3 46*5 426 44*9 51*6

401 05 04 2*5 — 0*7 1-3 - 0 * 7 45*6 — 3 ‘8 - 0 * 3 — 6 4 — 3*5 - 0 1 — 6*4 4 4 2 — 3-2 — 1 0 — 0*5 - 1*6 - 0 * 5 . — 7*3 43*4 1-4 35 26 3*5 - 0 6 30 50 2 30 5*3 4*8 53 17 4*4

41 29 3-6

42 4*0 42 5*4

3*5 26 44 57 58

3*9 8 7 84 32 4 1 100 98 54 96 5 -8

469

49*8 47*8

23 24 25 53*2

47*9 51*5 531

49*2 52*9 55*0

501 47*9 483 517 538

126 56*8 27 566 128 5 2 4 29 51*9 30 58*2 31 611

57*2 54*3 531 51*2

57*7 524 53*8

59*3 59*6

591

7

!

8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 í 18 ! 19

20 21 22

507 48-9 47 9 507

t 748*8 * i

444

4 2 -8

503 49*8

00

! 6 í

53*5 610

57*2 54*8

2*7 3*6 2*4 2-8 2*1

0-6

72

0*7 — 0 7 4-9 4*4 4*7 4*2

70 5 0 —02 1-3 08

66

4*2 41

40 41

20

35 37 35 3*4 3*8

4*3 3*8 3*3 3*4 3*3

40 41

21

32 0*5 1-3

5*9

6*6

6*0

6*2

4 -8 4*7

5*7

47 41

51

4*1

39

6*2

51

5*1

63

3*7

2*8 1-8

2*4

51 4*7

2*2

1*8

02

04

2 2 — 1-9

38 31 26 42

6*1

5*6 5*7

6*0

5*6

4*9 4-0 34

82 91 97 89 88

88

81 79

92 100 97 í 91 90 9 2 :

5 4 5 6 94 8 4 92 90 5*3 5*4 90 90 88 89 5*7 5 6 96 93 97 95 5*6 5 7 100 98 97 98 5*5 5*5 100 92 92 95

5*3 53 53 56 5*3

0*8 2*1

-0 8

6-0

6*0

32 1*9 2*5

72 4*2

526 2*8 2-2 01 52*3 0 6 10 03 0*6 1-8 0 1 - 4*3 595 - 3*5 0 1 —4 3 —2 6 599 - 6 * 8 — 0*5 — 1 0 — 2*8 — 0*3 —6 9

7 4 9 3 748 9

50 5*5

70

84 89

95 98 96 89 94

563 530 47*6

; 5

kö

77 77 74 72 77.

561 552 48*6

3

9b

92 98 92 82 73

564 563 50*8

1

! 4

2b

reg., d .u . este zép

97 93 92 94 98 95 8 4 92

4 .1

4 6 8 7 88 7 8 8 4 4 2 4 0 7 8 80 89 82 3 1 3 2 89 7 4 93 8 5 4*0 3*6 94 92 94 93

4-7

4*3 4*4 93

87

91 90

1-én reggel és d. e. gyenge X . — 6-án reggel, d. e., este és éjjel G'J. — 12-én este gyenge ködlecsapódás. — 13-án este és éjjel X . — 14-én éjjel ¥: és • . — 15-én reggel # . — 17-én éjjel gyenge — 18-án este 6b gyenge 8b után • . — 22-én este esönyom. — 23-án este^kis eső. — 25-én d. u. 5h szitáló eső. — 26 -án hajnalban • . — 28-án hajnalban és d. e. gyenge # .


56

METEOROLÓGIAI FÖLJ EGY ZÉSEK A MAGYAR

KIRÁLYI

KÖZPONTI

INTÉZETEN,

BUDAPESTEN

1896 DECZEMBER H Ó NAPBAN.

B. Szélirányok és szélerő

F elhőzet 2h d. u.

9* este

kö zép

7

0

7

5*7 27

0 0 6

1 0 0 10

10

10

7h reggel

2* d. u.

9* este

7h reggel

1 SW 3 2 N W 3

W 3 Ni SE2 El SE2

W4 NEl El

-10*

El 3 4 NW 1 El • 5 NE1

7

__ 0

9 10

NW 1

El SEl S2 Sl NE1 NW 2 NW 5 _0 N W 2 N W i __ 0 N W i N W i

6 8

__ 0

11 12

_o _ö

13 14 15

__ 0 __ 0 __ 0

__ 0

__ 0 __ 0

N E1 __ 0 __ 0

SEl __ 0

__0

NW 2

16 N W 2 N W 3 N W 3 __ 0 __ 0 __0 17 __0 __ 0 SE2 18 NEl 19 _ 0 Ni Ni 2 0 __ 0

2,1 22

23 24 25

__ 0 __ 0 _0 __ 0 __ 0

&

& M

0 5

0

ío m 4 2 10

4 102 10 10* 10#

9 9 0 10 0 102 102 10 8

0 0 0

0*0 0 0

10 0

10*0

3

1 0 3 • c 'o

3

0 0 0 0 0

43*4 432 4 4 -3 421 42*8

45*3 4 4 -5 4 7 -7 4 7 -9 4 5 -8

4 2 -5 42 7 43*4 426 38*3

69 78 104 061 62

63 70 16 28 61

63 71 50 61 99

43*6 4 2 -9

4 5 -7 45*8

42*1 42*4

74 76

60 70

64 71

434 42*9 426

451 44*3 45*2

42-5 42-6 42-6

78 79 80

76 84 74

78 78 76

43-4 43-0 42-7 43-2 43-5

45*2 45*6 45-9 455 45*3

42*2 42-9 42-5 427 426

79 80

098

84 107 090 92 95

43*8 43-5 42*8 43*6 43-1 42-8

44-6 46-3 46*4 46*2 45 2 46-3

42-7 42*8 42-6 43-2 42-8 43-0

98 98 94 107 03

94 94 92 104 096

97 108 098

11

1 00

01

7

100 100

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 10

97 7-7 8-7 7-7 07 47

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

6-2

6*8 0*1 0-0

7

8-3

10 102 102 10 10#

93

__ 0 __ 0 __ 0

__0 __0 __0 __ 0

9

NEl

102 10 102

10# 10 102 10

__0

NEl

iom

10

9

7

10 6

3

100

ío-o

7<>43-5' 7<>46*3' 7 0 4 1 -7 ' 2 1 0 7 8 2 1 0 6 2 2 1 0 4 6 4 8 -4 4 3 -4 74 72 4 5 -1 70 4 1 -4 69 4 3 -9 4 6 -4 57 84 4 2 -4 4 4 -6 397 10 94 53 4 2 -5 43*6 4 1 -7 20 51 54

0 0

0 2 1

1 0# 2 100 8 8*7

9h este

54 48 57 52 78

0 0 0

9 9

2h d. u.

30 35 52 49 70

0 0

10

7* reggel

62 59 60 70 33

4

9 9

9* este

3 9 -6 41*8 43*3 42 -1 3 8 -6

4*7 2*7

10

2h d. u.

45*3 4 5 -3 440 4 4 -5 45*8

a 0

7h reggel

S -s 6

4 4 -2 4 3 -5 4 2 -9 4 3 -4 43*5

7*0

1

7*0

1 0

3 5

7*2

0 0 0

0 0 0 0

92

0*9

0*5 X

43

W i

10

2 0 0 0 1

92

102« 100 10* 1 0 0 102 100

2

10 • 10 0 2

6 6 0 0 0

0

4

6 W3 N W 1 10 __ 0 10 __ 0 2 __0 2

6*3 5*3 07

8. 2 1

ái Qi rt a

100

7 3

105

53

F ö ld m ág n e ssé g i m egfigyelések Ó -G yallán E lhajlás H o rizo ntális intenzitás

M *« ,3

^5?

0 102

__0

26 __ 0 SEi 27 __ 0 28 N W 4 W 2 __ 0 29 _ 0 30 __ 0 N W 1 SEl 31 __ 0

Ózon

17*2 X 12*5 1*5# X 1*3 * •

0 2

0-2 2 #

o-ő • 03 » • 1*5 • 0*5 • 1-7 •

! 482

102 01

78 101

087 94 75

100

08

70 43*3' 7 0 4 5 4 ' 7042*1' 2 1 0 7 6 2-1068 2-1077

A z egyes elem ek szélső értékei (maximum és minimum) k ö v é r betűkkel vannak szedve. A csapadékos napok száma 13 ; viharos napok száma 0. A szélirányok eloszlása: N NE E SE S SW W NW Szélcsend. 3 7 5 7 2 1 5 16 47 Je lek m agyarázata: köd 2 , eső • , hó jégeső ▲ , dara A, égi háború villogás < , ónos eső harm at -d -, dér LJ, zúzmara V, ny. = csapadék nyoma, +-m = szélvihar, N = észak, E = kelet, S = dél, W = nyűgöt.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. K IA D JA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

Recommend Documents