Ossznrocr,er-A.s egredul6Lll6 m6don esAz imperialista hatalmak a tdrt6nelemben es r.eii"gf":l6d6k6pesebb orszaga'. N6metorsz6'$ krrdtek 6ssze a termeleemelked6 "ilai JapAn ellen. Nem "GanJtttft' hogr.rohamosan s me-g ugrdsszerCr?1j?suk, de kuldnosen t"""if.i"Uf verseiykdpes, veszelyeztesse az evszal6d6 technikai es technologiai eredm6nveik tre3|aUt is igr zailok sordn Uafar.ufl "rO-Ies termel6siviszonyokat' Allamok' Egresult Nem ig az gondolkodott AngliaZs Franciaorszag' Amerika feszegette termel6ge m6r er6ien -ii-lgzg-g3 Rendkivul nagr es felett €vi nagy E!d7saq..vals6'g jelezte' gazdas(4i kereteit. t"' de-kin6tte az onell6t6s ffiet td;-t"ri. e,e.-ilyen nagy 9t11ag megindul6sdhoz pedig megtermel.si m.reteit. ,o-]*pu-to irgtgfies a-kialakutt 6s er6sen konzervfrlt viszofelel6 piact6, naSr hdbgru n6lkul "r.,ft"eJt"'-Ez nyok kdzepette nalo?i n6lkul - m€gpedig a mirvelt Europa piacaugranugr nem teremthet6 meg. Amerikdnak a n6meteknek' vagr akdr a ira volt szuksege, ;:;;;;g;loknt.es kozul az angolok az er6sebfranci'knak. Nem J-t tt "t", irogy ezek legnagrobb ellensege meg bek, s ez egrben u,ii" jelenti 6 Amerikaettentezoiet bizonyitja. AIig akkor is, ha a ldtszat Lnnek pont azkivivta fuggetlensOget eppen mrllt m5.sf6l tteo^Iu, nogr e"ittitl ttgran nem kell felnio' de Angtia gyarmatatct' UJtigq*atositdst6l oty.r er6s versenyt6'rs, a gazdasilgi of6ritU#^<. mindaddig kell Iorni egleduralmat. Az ld6 hogr el6bb-ut6bb valami molon meg tobb bosszusdgot okoz' naglon surget, a teltorel'nr6 Jap5'Ln is egrre amig lek6sett' Az els6 vilagfraUoru soran addig 6vatoskodott' az angolok' oda sem Az oszt6zkod6'sndLl - akkor m€g megtehettOk tsok el6reldthatoak voltak' figreltek igenyeire. a"- ameritli potitit a beketdLrgralasokon fogaBt"Ott'lknek Me$dtszottaX u "l'tOAOit"t' A "haragszom" olyan nagr lett' elvetette' dott t€teleit . ",et'at"" sem aft"f kezdem6nyezetf Nepszovetsegbe be hogr az 6ppen taifi!*".u" "-lft" legr6z6tt a az igazatl !ory.-1. az ets6 vil6ghdboruban alacsonyitotszewezettl orszS'gok feletti tfiy";; esfrizs-akmnyol6 tri lagy hdboruelkovetkez6 egr titk. Ez.zelet is veGttek a magvS.t Biztosak lehetunk abnak, azim€nt 'nrtlileiteft" o'i'agotikozdtt' esrre tobb adat kerul nyilvdban, hogr az.rxo.,r'""t1"");;;;;kben hogr J Egyesult Allamok biztatta nossdgra, amely it'""Vii""t fo$a' a-zils6 vildghdboru miatt r6kenvNemetorszagot ,rJ n;igoa;ef< u119. tt igaisagtalan"agoit vegn6lkuli tirr6sebe'
"r"rit Ezekut6nme$dllapithat6,hoglamdsodikvildghdborukitdresemerult nek szuks6g"""ali^!i"J"J,un 394
il
Egresult Allamok r€szer6l
fel, s csak azt k6vette a gf;bak6t6tt N6metorszdg 6lett€r.keres6se' h?PoAz angolok 6s franci6k mindent elkdvettek' hory i nemeteket AllaEglesult rriba prvokaljak. niztosak lehetunk abban' hog az mok ezek hdborura val6bizlatitsdban sem maradt t6tlen' neveben is Anglia, a francia diplomdcidval egrutt' k6s6bb pedig al felkelzdsdv Csfr szlov6kia fehldo v6.llalta ezt a dicstef .ti Cseh"r"r"p"t. korabeli tett6k a n6metek erJeH6d6s3t, N"r:t k6ts6ges, hogy a term€szlovAki6t ne*etorsza! eileni provok6Lci6ra a fianciinr A lenglelek szetesen - u.rgotoXtJ esretertesben - biztattd,k fel. angolok provokd.ci6j ft a d;;ia K;rridorban -p_edig kdzismerten.az kozremirkdszitott6.k, a franciar slgiis6g€vel .t.-ttttottUen Amerika is adva nekik' 1-n6metek' d6sevel mindaddig ',"Zo"ets6gesf "t"?g Ezzet i3az egrenl6re csak ceriikia't elerve bel6ptek-" taUottfa' Hadat uzentek N6metorszdgnak' de jure termeMost m6r csak az a fontos, hogy a n6met katonai er6t bel6pni *ir*f jobb; legyengitsek. Ok r6€mek nem utszetesen m6sokon de facto akkor is, amikor a i6metek fifaraanat, legr6zesuk kozik tul nagr neh6zse$be' halatom" a nevet6 harmadik Amerika -irrt "semleges "rigori.tt rro" ordOgilerv"! t"lj :: Tery"*:l- megval6szerepdre spekulal.'S"i szetsithatja. A hisz6keny i6meteketZs a kijdtszott Japdnt teljesen legrilleig|aza, haneli pong alttzz'a' vezet6it zizza, nepeit .r""""u-t kolia. orszagaikat megszil[a, s katonai jelenletet dllandositja. fet ahlhoz' lnog az els6-vild'ghdborfert Ma mdr semmi Xets?g es "Jaz antant t atatmatat,-a masodik vihghaborf kirobbantas6.6rt els6sorban annak mai napig t"rti'.i"Vom6 k.vetkeZmenyeiert p"diq. es eszkiszolgdl6jdt hir annak es Angliet, FranciaorsAgot, A-"ti51tvil6.ghdb*:i kozet a Szovjetunioiierfren a felel6ss6g' H^-y-els6 ezt,ma mar a s felel6s-' nem a n6metek es Ausztria-Magrarorsz6ga akkor barmit tettek is a n6mei" volt antant t "ti"-"ti*t a mdsodik vilagheboy6rt nem "tuf-at szdvets6gesei, tek es k6nyszeredett felel6sek, hiszen mindenki etott vilagos, hogr a masodik,vildghaboru azels6vild'ghdboruigazsagtil|ansagainaktdrv6nyszerCrkdvetkezm€vonatkozS.sban sem szabad nye. A md.sodik ".rrrrriily"n "iragEaboi:,rt Ha az igazsagtalan elvonatkoztaVa. vizsgS,{ni az els6 akkor a md"iiigtiu"r"t6l veszteseket, a bele els6 vil6.gh6bor,rU. rZ- kenyszeritik volna. Nem lehet vitas, hory ebsodik vild,gh6boru tet . ""roiOhetett haborukban eIben az igazsagrata;;; leg[r6zdttekre kenyszeritett a szenved6" szenvedett m6rhetetlen k6rok6rt, az emberd',ldozatokr6l, *"gu"tt.t nek elegtetelt kell adni' Megpedig sekr6l nem is An$ia 6s Fran" "ror"", min6l el6bb, -"rt -'""J e-nyhiU a felel6JOk b.rn6t. mint a leciaorszdg *rrrt gn#"", p"."ao" modon t6bbet veszitett 395
;;;;a;;L?'o[J]
-
gy6zdttek. Ok legal6bb meg6rdemlik, mert galdd j6.t6kaik nelkul Amerika nem, vagr sokkal nehezebben foszthatta volna meg 6ket gyarmataikt6l. Ez azonban nem jelenthet kdrp6flast a leig6zottaknak. Amerika €s a Szovjetuni6 jelenleg az egCsz vilag feletti hatalommal rendelkezik. Amint kifejtettfrk pokoli m6dszerekkel a m6.sodik vilS.ghAboru ut6n magukhoz ragadtdkaz eg6sz mirveltvil6g, nemkulonben a fejl6d6sben 16v6, de az elmaradott n6pek feletti gazdasigi es politikai ellen6rz6st, s az ottani esem6nyek iranyitiisdLt is. Teszik ezt rigr, hogir az egesz vildgot azzalmanipulaljak, hogr Amerika es a Szovjetuni6 esrmas megsemmisitesere tor. amelyet sajnos a viliig n€pei keptelenek Ravasz frazeol6gi6.jukat kiterJesztik a- maguk al6 vetett szdvetsegi rendszerekre felismerni
-
is.
Az 1953-as kelet-n€met, az 1956-os magrar, az 1968-as csehszlov6k megmozdul6sok idej6n az orosz katonai er6 beavatkozdsdt a jaltan szerz6d6ssel "igazoltdk" Roosevelt fia nem ok nelkul irta le, hogr apja es Szt6lin meg Teherdnban rr.r,ggallapodtak, a hdborrjr utdni b6ket, ha kell fegrverrel is megvedik.t" Az afganisztdni orosz agresszi6 azonban m6g ezen a v€rszerz6d6sen is kivul esik. Hiflernek ilyesmi6rt hadat uzentek. A Szo{etuni6 eseteben megel6gedtek a l6rmds 6lszent tiltakozdsokkal, 6s a moszkvai olimpia bojkottjdval, mely az oroszoknak m€g jol is jott. Bizonydra osszehangoltdk a tiltakozAs m6dj6t a "forro droton". csakfigr mint a m6rsodik vildgh6boruban A Szovjetuni6 - ma is a kapitalizimus- legf6bb megtestesit6rij6nek, az amerikai imperializmusnak a leghfrbb eszkdze. Bdrmilyen paradox, a kapitalizmus fennmaraddsa 6s fejl6d6se 6rdek€ben felmerul6 osszes piszkos munkdt a .szocialista" Szo{ehinio vegzi. De vajon megeri-e ez az oroszoknak? Hatdrozott nem-mel felelhetunk. Az igaz, hogr Amerika megosztotta veluk az atomkutat6s eredm6nyeit, s6t a raketa-technik6.t €s az frrhaj6zdsi ismereteit is. S6t ezek megvalosit6.sdt bizonyos mdrtekig m€g finanszirozta is! De ez mind csak azt a c6lt szolgdlta, hory a vildg mds 6llamainak fejl6dese mellett az orosz katonai er6 ut6k€pesseg6t olyan szintre emelje, hogr utdnp6tl6sa mellett minden ellenuk letrejohet6 katonai szovets€g t6maddsdt leverni kepes legren. Az dlland6 fegrverkezes folyamatosan lekoti az oroszok amury is rosszul szewezett gazdasdgi er6forrdsait, s igr nem kell f6lnie, h'ogyr ez az eg/ebk€nt nagr es gazdag termdszeti kincsekkel meg6.ldott orszdg a vildg gazdasdgi szferdiban, k€nytelen legren €rdekei ellen fell6pni. N6zzuk meg mi hasznot huzott a Szovjetunio terulet6nek noveked6se 6s a katonai technol6gi5,k megszerzesen kivul az amerikai szo396
kivul, s ez a letszdm nagrobb 16sze, de a varosi lakossdg fel6t is ide szS.mithatjuk, alig 6l jobban mint egy €vsz{zaddal kor6bban. Minden ag/onpropag6lt eredmenyei ellen6re, ma a mS.sodik vildgh6:boru utdn negr evtizeddel, amikor m1g az ig6jdba hajtott kelet-eur6pai 6.llamok kdzott is akad olyan, amelynel a tiltermelesi viilsdg jelei mutatkoznak, addig 6 a lakossS.gS.rrak nagyreszet m6g kenyerrel sem kepes megfelel6en ellatni. A vilS"ghd.boruban ,,gy6ztes" nepet nemcsak a legembertelenebb kapitalista m6djdra zsdkmAnyolja ki, hanem valosdggal sanyargatja. Ha valami, akkor ez kimeriti azokat. az emberis6g elleni bfintetteket, amelyet leryilkolS.suk el6tt Ndmetorszdg vezet6inek fejdre olvastak Nurnbergben. Ha az oroszok komoly szovetsegre torekedtek volna Hitler Nemetorszdgdval, nem pedig annak f6lrevezteset el6segitend6 allt volna melle 1939-ben, vagr nem teljesiti imperialista "tan6:csadoinak" N6metorszag elleni utasitdLsait. Nem k€szul N€metorszdg megtamadas5.ra, nem koveti el a Jap6.Ln elleni agressziot, ha csak semleges marad az angol, amerikai illetve a n6met, olasz, japan kozott kialakult hilboruban, a szovjet kormdny sokkal nagrobb hasznara viiJikhazdr jdnak es nepenek. N6metorszttgt6l bekes ipari technologiat es 916rtoberendezeseket kaphatott volna, mint ahogy azt 1922 utdn tiz 6vi g5rumolcsoz6 gazdasilgi egSuttmirkod6s idej6n meg is kapta. Ne hi5/juk el, hogr Hifler legf6bb celja Oroszorszitg katonai megtamadasa €s keleti teruleteinek megkaparintdsa volt. Annak ellen6re, hogr Anglia valoban iryekezett N6metorszdgot az oroszok ellen ingerelni. Hitler ennek mindaddig ellenS.llt, amig meg nem g/6z6dott, hogy a Szo{etunio N6metorszd"g megtamaddsdra k6szul. Ezt az oroszok is jot tudjak. Nem veletlen, hogr Churchillt 6k maguk neveztdk el - egrebkent taldloan - hdborus uszitonak. Ma mdr senki el6tt sem lehet vit5.s, h'ogyr az l94f-45-os n6metorosz haboru kiz6.rolag Anglia es Amerika mfrve, akik az akkori orosz kormS.ny k€tsziniseget tervikbe dpitve kirobbantottS,k a vildgtortenelem legnaglobb emberi €s anyagi illdozatdt kovetel6 katasztrofajAt. H6t nem egbeki6lt6 i{azsdgtalans6ga a sorsnak, hogr ennek a hS.borunak a binet eppen az aljas mesterkedds d.ldozatdnak, a nemet-japdn 6s magrar nepnek 6s vezet6inek a nyakdba varrt6k!? Amerika es a Szovjetunio utoddllamai jol tenn6k, ha napjainkban, amikor a vildg feletti hatalmuk csticsan S.llanak b6k6sen megprobdlndk azt utolag rendezni. Nyugodtak lehetnek, ezt a szdmldt egrszer ki kell fizetniok. A Karma torvdnyei m€g a vildgegretem mdreteiben is k€rlelhetetlenek. Ma ezt meg megtehetik. Ahory a vil6gegletemben a legparS,nyibb r6szecsketol a legnagrobb szewezelig, minden 5.llanvetsegb6l? Nepe, a nag5/varosokon
397
do mozgd.sban van, s ennek kovetkezm6nyekepp dlland6an vdltozik is, i$r a szuperhatalmak is ki vannak t6ve e torvdnyszerCrs6gnek. Ahory a Sinus-g6rb6nek a periodikus vonalvezeteseben a sikhoz k6pest minden felfel6 tart6 iv6hez ugranakkora lefele mozgo iv tartozik, ugranrigr a hatalmak is kialakulnak, majd felbomlanak. Erre a tdrt6nelem igen sok p6lddval szolgdl. Mive lett a hatalmas kinai vagr az egriptomi kultura, vagr a maga kor6ban rendkivul fejlett r6mai birodalom? SorsAt Amerika 6s a Szovjetunio sem kerulheti el. Minel magasabbra mdszik, ann6:.1 nagrobbat fog zuhanni, hacsak megfele16 id6ben nem kezdi meg a csucsrol valo modszeres visszavonuldst. A nemetek es a jap6nok t6madAsS.tol term6szetesen nem kell tartaniok. Akit ketszer is sikerult becsapni, azharmadszor m6r nagyon ovatos. Ezt mindket hatalomnak eppen napjainkban b6ven van m6dja tapasztalni. Hidba szitottS.k fel az olajv6ls6got, hi6ba pr6bdljak ismet a lengrelekkel ingerelni Nemetorszdgot, azok nagron okosan kit6rnek a provokdci6 e161. Hi6.ba buktatta rr:.eg az amerikai korm5.ny a szocidldemokrata Schmidt kormdnyt, a Kohl-korm6ny is 6.tl5.t a szitdn. Csak bizni tudunk abban, b5,rki is lesz N6metorszS.ban es Japdnban kormS.nyon, ellendll e ket nag/hatalom minden rnesterked6s6nek. Semmif6le provokdci6 nem foga rdbirni, hogr tdrmadokent l6pjen fel bdrki ellen, mert biztosak lehetunk abban, hogr megtaldln6k a modjat, hogran keruljenek vele ismet szembe. Amerik6.nak es a Szovjetunionak tiszt6ba kell jonnie azzal, hoggr amennyiben b€kds riton nem rendezf leigfrzott ellenfeleivel a mdsodik vihghaborrival nekik okozott anyagi-, es erkolcsi kdrokat,(az emberi dleteket r6s szenvedeseket sajnos mdr ugr sem tudjS.k kdrp6dolni) barmilyen eryetertes is van jelenleg kozdttuk el6bb-ut6bb erymds ellen kell megvivniuk hdborujukat. Ma m6g r6k6nyszeritheti egyik a m6sikat az els6 6s mdsodik vildgh6.borrlval orozott teruletek es j avak visszaadasdra. Kikenyszeritheti Europa igazs6gos ujjii-, pontosabban visszarendezds6t. A kCt vilaghdboruert es a rabigdba szoritott h€t evtized€rt €s annak minden kardert m€g karpotld.st adhat, van mib6l €s a kdrosirltak ma m6g elfogadjdk, de nem biztos, hory ezek a lehet6segek akkor is rendelkezdsukre 6.Lllangk, amikor kdnyszerCrseguk hatasa alatt mdr megtennek. A mS.sodik vil6gh5Lboru utdni id6szak politikai eleMtelenek rendez€se Roosevelt es utodainak mfive. Amerika a saj6t szuks6glet6hez igazltott mindent, bdr propaganddjAban ezt avrldg nepeinek felszabadit6.sakent 6.llitotta. be. A politikai, de f6leg a gazdas6gi felt6telek Amerika-kozpontu kialakit6sa a negr evtized alatt merhetetlen gaz398
juttatta az Eryesult Allamokat. Maga az a teny, p€nzneme hogr sajdt klpezi y11;ggazdasdg kulcsvalutdLjdt, esrma^ amellyel az egCsz vilag penzCrg/i mfigdban olyan eszkdz a kez6ben, veleteit saj6.t el6nyere befoly6solni tudja. Amerika ma meg k6pes arra, hogr akar az iparilag l'ejlett orsz6gok gazdasagat is megingassa. Nagron j6l tudjdk ezt a francidk €s a n6metek is. Az amerikai kozponti bank egy-eg nagrobb szabdsri tranzakci6jdval, amelynek a kormdny intezkedesei alS.jdtszanak, k6pes az 6tmenetileg negativ gazdasdgi hatS.sokat is Amerika hasznara forditani, vag/ a gazdas6g hanyatl6.sdnak lasitdsdt el6idezni. Csak termeszetes, hogr ennek 6.r6.t a politikajanak es gazdasS.gAnak aldvetett 6.llamok fizetik meg. Nagron jo pelda volt erre a hetvenes evek els6 fel€ben az Amerika dltal el6idezett energiavdlsdg. Ujabban pedig az iraki h6boni, ahol az arabok es hajdani ellensegei penzCn tudatosan prob6:lta ki szdmitogeprendszerekkel irdnyitott haditechnikajet. Az Egresult Allamok mindenkori kormdnya jol teszi, ha szS.mol az arab nepek kem€ny oklevel, amely az iraki n€p szenved6seiert erzekeny pontjaira sujt le majd, megpedig akkor, amikor az a legfaldalmasabb lesz. Az egbsz vilag nepeit kizsS,kmdnyolando; olyan hatalmas er6forr6sokra tettek szert, amellyel tekintelyes tudomS.nyos el6nyhoz is jutottak. Az frrkutat6s ter€n koltseges kiserleteikkel olyan eredmenyek szulettek, amelyet a tobbi iparilag fejlett 6llam m6r keptelen behozni. Mesterseges bolygoival S.llando megfisrel6s alatt tartja a fold barmely pontjdt. A foldre juttatott t6k6letes legifelvetelek rev€n nem maradhat el6tte titokban voll. es uj ellenfelei legkisebb mertekt esetleges katonai felkeszuldse sem. Katonai vonatkozasri ismereteit - termegosztja a Szovjetunioval, hogr m6szetesen bizonyos k€sessel annak katonai felkeszultsdg6t -es kondici6jdt olyan szinten tartsa, amellyel Jap6rnt vag/ Nyugat-Eur6p6.t legnirheti. Mivel ezek a masodik vilighaboru ota megszdllt orszdgok csak olyan mertekit es min6segi fegrverzetet €s hader6t tarthatnak, amely korszerfis€gben az oroszok6 alatt marad, Amerika teljes biztons6gban drezheti magat. Arni az esetleges fegrveres tdmaddst illeti, val6ban igr is van. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az amerikai n6p, 6ppen a hosszu jolet kovetkezt1ben annyira elpuhult, hogr egl bels6 egr je- akdr mdr j6val ldr,adis ellen lentektelen kisebbseg 6ltal kirobbantott tehetetlenebb. A romai birodalom is tok6letesseg6nek csucsdn omdasS.gi el6nyokhoz
lott ossze. s ezzel a hatalAmerika penzuryi, gazdasagi es politikai szf6rdit - kdszonhet jelenleg a zsid6k uraljd.k. N6zzuk meg, mit a vim5.t is ldg csak az ut6bbi fel €vsz:izadban a zsid6knak? 399
l.)
a Gazdasdgi hatalmuk kiterjesztese 6rdekeben kiprovok6ltak
masodik,,ingt'auo'.'t'amelybentobb,mintotvenmilli6'embervesztette -=z.l elet€t
J""""latukra Amerika bevetette Japdn ellen az emtSri i.gu""r"delmesebb,fegruer6t, az atOmbglbe'! (P:Tl9t"l
civilizS'-
;
"io3.) Tewet keszitettek a t6rbecsalt' majd legr6zdtt Nemetorszag €s kizsdk.lap'an teljes gazdas6:gi kifosztdsdhoz 6J nepeik hosszutdvu mAnyold.sdhoz (Morgenthau)
ald 4.) A kiprovok6lt-masodik vildghdboru segits6gdvel uralmuk gazdasagaJ. (Roosevelt tervei alapjdn) hajiottd,k b eg1sz vildg -energia"dls6'got' a na$r er6feszitesek aran ai att^t
d.; ripro',rot tatpraatiitott gazdas6gok visszavet6s6re' (Kissinger) gonosz zsido klik6.) Magrarorszi$ ."LteU.tt 1945 utan egr olyan n6pet megJoszket er6ltettek az orszdg 6l6re, akik az eg1sz magX/al koncentr6.ciorsz6.got egcsz az d maj j tottdk szuverenitdsdt6lr avaitol, Farkas) (F€kosi, R6vai' Cer6', 6s tdborrS. vS.ltoztattdk.
Asortm6gsokdiglehetnefolytatni.Szadistahajlamukkozismert. gondolta' vagl mondIlja Ehrenbrrrg oro", ir6 zsido letere nem csak ta,aeleisirta:,'Eg€szEuropdtaf6ldszin6velkelleglenl6vetenriozaitszeroen osszerakjuk; lehet, hory m€g Hit-
;:"iti;;;;J;ri
ler megert6sdhez is k6zelebb jutunk' jov6ben? A onkent adodik a k€rd6s mi varhat6 a kozeli-, 6s t6voli jov6t neah6zeli furc91'Bdrmilyen :0"f"" ""gyon kockdzatos dolog' meg megis' hezebb prognosztiz6lni, mint a tdvolit' Prob6'ljuk el6rebocs^6tvi; b5'rcsak ne lenne igazunk'
Amerika6sazoroszbirodalomesrmasocsdrldsdtesanemzetkdzi mint az elmulfnes/ven evgn 6t -^l vilas n6peinek f6lrevezetes6re vdltakoz6 hevessCggel tovabb- folytatja' El6fordulhatnakbenneugrnevezett,,egrhulesiszakaszok".ak6'rfel
helyzet fesziteset
is fuggeszttretik, de azok nem vd'lhatnak veglegesse' hatalma meg nofratiat ezt mindaddig, amig Amerika gazdasdg;nem kerul. Verhdtranyba nem rendul, a vilagpiaconlekuzdhetetlen -iligg""a"sa€ el szavonhatatlanul vis e-kgnal6ban senyk€pe sse get a ha Mindenesetre, nem veszti. e, p"Jit?OUU-nt6bb bek6vetkezik. gazdasdgluni6' ugr ez az dllapot sokkal letrej6hetn. "gr;.pai-kinai kora'bban bekOvetkezue mintsem gondolnS'nk' megfordithatatlan Amerika gazdasS'gi visszaszorulasa b6k6s uton lesz kiprovofolyamat, a:metynef kovetkezteben Amerika kenytelen er6forr6sait' k6lni egl fjabb vil5.gegest. Ezze| f$|e|t versenytdrsai a legfejismet dv€ az termel6b6zisait mejtliflia semmisiteni, mialtal mdr hdborut a ezt leltcbbe lep el6. AzZil ugran lehet szdmolni' hory 4(X
Amerika sem nezheti v6gig egr mS,sodik vildgh6borrls pdholyb6l, de haditechnol6giai fdl6nye olyan nasr, hogy azzal a hdbonit ismet megnyerheti. A SzovJetuni6 ut6d5.llamai ebben a hAborriban is Ameriki sz6vets6gese 6s megfelell eszkbz,e lesz. A megnyert hiborrl utirt eg6sz Nyugai-Eur6pAt uralma al6. hajtja. Kiv6tel esetleg Anglia €s nianciaorszag lehef. A szerencs6tlen kelet-eur6pai vazallus 6llamok dtmeneti fuggetlens6guk utAn beolvadnak az orosz birodalomba' megpedig rigr, trog azt saJdt maguk fo$6k k6rni. Kina 6s Japdn 6nall6sagat, de rendkivul er6s amerikai ellen6rzes ^.gotagazdasagi hogr iparainak ujrafejleszt€se minel hosszabb rd, majd nenlezedit< id6t vegren ig6nYbe. L5.tnunk kell az Egresult Allamok 6s az Orosz Birodalom e$/uttes kul6n6sen Gorbacsov hatalomrajutasa ota - miner6feszitessel dent elkovet a harmadik vilaghaborf kirobbant6s6ra. Eddig szerencsere sikertelendl, de eredm6nye el6bb-ut6bb valamilyen formdban sajnos realizdl6dni fog. i4at Bt"r"ttyev idejen az uj fegrverendszerek kiprobdl6sa 6rdek€ben indul az AfganisztS.n elleni szovjet agresszio. cel: hdboruba rdna szomszedos lrdnt, aki esetleg magatni valldsi izolidaritasb6l lefejhet6 lesz azok hatalhdboruval A ga.r* ratrt3 a az arab vil6Lgot. pedig Oroszorszdg €s lzrael iras ola3d-olldr-tartal6ka. Lesrdz€s6vel de kuldnoolajtermel6s€nek, Afrika segitsegEvel megoldhat6vd vdLlik N6metorszS'g majd v6.lik lehet6v6 sei piicd.nak sZab6Llyoztsa. Ezzel 6s Jip6n energiaszfrks6gletdnek kul6nboz6 attrakci6kkal a mdsodik vilaghdboruhoZ hasonlo megvonS,sa. Kdvetkezeskepp azok kenytelenek lesznek miel6bb hdbomt inditani. Az ir6ni sah azonban dttS.tott a szitdn, nem volt hajlando tamogatni esr szovjet kivitelez6sf, haborut iszldm testv6rei ellen - igaz €letevel fizetett miatta. A kovetkez6 arabellenes akcio Irak ellen indult, ]uglarlazzal a cellat. Ezrittal azFjNSZ nevevel takarozva Amerika maga indit agressziv hdborrlt. Az iraki gazdasig csaknem teljes elpuszfite2a' az iraki nep megtizedelese ellenere az bgresult Allamok valodi c6ljdt: az atab vilag leigezasdtezuttal sem tudta elemi' I*"iitr kenytelen teh6t. provokdci6i sztrmdra r1j formdt 6s teruletet keresni. LegtiiaUU t6tje i mdr dltala kordbban is tervszerfien felszitott, maj d elizabaditott Jugoszlavia nepeinek nacionalizmusa. A ryorsan leszakad6 horv6.tok 6s szlovdnek ellen inditott szerb katonai t6.madds alig titkolt c6lja N6metorszdg hdbomba rdngat6sa' hamar cs6dot mondott. A n6metek, ezuttal m6g megusztak Genscher kulugrminiszter lemondatdsdval. Hogy val6ban kivul maradhatnak-e i ,.clelszlav v6ls6gon" az ma m€g k6rd6s, mindenesetre 40
)
1
eryenl6re sikerult id6t nyerniok. muzulm6.nok A balkdni hdbortl irdnya - min6 v6letlen! - ism6t a ellen fordult. C6l: a r6gi. Az arab-vildg h6boruba provok6l6sa a valldsi szolidaritdLs jegr6ben. Amerikdnak ezrlttal term6szetesen esze 696ban sincs az iraki szerepl€sehez hasonloan kdzvetlenul katonailag beavatkozni. Politik6ja ezrittal olyan dtldtsz6, hogy az mar nevets6gesebb nem is lehetne. A volt Jugoszldvia nepei ellen gazdas6.gi embarg6t rendel el az ENSZ 6gisze alatt, midltal az egesz t6rs6g gazdasdgitt szoszerint megb6nitja, sok millidrdos k6rt okozva Magrarorszdgnak, Romdni6.nak, Ukrajn6nak, CsehorszS.gnak, Szlovdki6nak, Ausztrid.nak 6s m6s, a teruleten keresked6 az Adrtdn haj6z6 6llamoknak. Tal6n mondanunk is felesleges; Amerikdnak a teruleten nincsenek hdtrenyt szenved6 gazdasdgi 6rdekei. A h6borut titokban uS/ koordin6Llja, l:ogr az minel hosszabb id6re elhuzhato legren, mindaddig amig az esemenyek az dllala kivdnt formdt nem oltik. Kozben a vil6g kdzvelemeny6t megt6vesztend6 ,,humanitdrius seg6lycsomagok" legi rlton val6 eljuttatds6val apasztja az ENSZ penztarcdj6t. Allit.6lag a bosnydk lakossdgnak szant csomagok jelent6s r6sze a szerbek dltal ellen6rz6tt teruletekre hullanak. Az amerikai zsid6sAg dltal irdnyitott vil6gsajt6 a muzulmdn lakoss6.g val6ban szdrny0 szenved6seir6l tud6sit, mintegr provokalva a gazdag muzulman dllarmokat hittestvereik fegrveres megsegitesCre. Az olajtermel6 gazdag arab orszagok ldtvdnyos katonai beavatkozdsa azonban csak nem akar beindulni. A bekes rendez6st szorgalrnaz6, az Erintettek r6szv6televel folytatott tdrgraldsok gondosan' ir6nyitott meghiusulS.sai kozepette az amerikai kormany alattomos javaslattal hozakodik el6, melyet azt6n minden ujabb tlrgralasi fordul6 alkalm6val igrekszik elsfrtni: oldjdk fel a Bosznia-Hercegovina ellen az eppen Altala elrendelt fegrversz6llitdsi tilalmat. Ravasz csel! Bdr ugr ttnik, a helyzet m6g nem 6rett meg rd'. Kitirn6 alkalom lenne a gazdag arab dllamok dollS.rtartalekainak megcsapol6.s6ra elavult fegrver-k€szletenek eladds6ra. A hdboru min6l naryobb m6rtekben val6 kiszdlesites6vel ,'el6rhet6 lenne" Amerika kozvetlen beavatkozisa, s ig az arab vil6gra haborus veresreg merhet6. Ezzel megnyTlna az r1t Afrika teljes olajkincs€nek tot6.lis megszerz€s6re. Ezt kovet6en a n6met 6s jap6n gazdasdg tdnkretetele mdr csak grerekjd.t6k. A harmadik vilaghaborri, semmi k6ts6g nem ferhet hozz6", ism6t amerikai-orosz szovts6gben fog lezajlani, term6sztesen sl6zelmukkel 402
6r majd v6get. Minden mai j6sl6.ssat ellent€tberl ez a hdboru nem fog az emberis6g megsemmisul6s6vel v6gz6dni'
403
.IEGYZETF.I{
Majszkij: ld€zett mfr: L26. oldal. Davies: Idezett mfi: 396-.97.oldal. '.1,,1 . Okmanyok es adatok a II. vildghaboru el6nyeir6l l.kotet 99.oldal. ').5. Ugranott: I.kotet 1O t .oldal ')O. Ugyanott: l.kotet 114. oldal. '28. Ugyanott: I. kotet 138. oldal ',1,8. Ugyanott: I.kotet 140. oldal. ')9. Davies: Idezett mCr: 33 I .oldal. :iO. Roberto Battaglia: A mAsodik vildgh6.boru tortenete 27.oldal :| I. Okm5.nyok r3s adatok a II. vilS.ghiiboru el6zmenyeir6l l.kdtet l6 I . oldal. :\2. Ugranott: I.kotet 2Og.oldal es folytatS,s :]3. Ugyanott: I.kotet 11 l.oldal :\4. Davies: Idezett mO: I 14. oldal :15. Ugranott 81. oldal. :16. Ugranott: 326.oldal. |J7. Ugyanott: 77. oldal. :18. Ugyanott: 396. oldal. :19. Ugyanott: 4O8. oldal. 40. OkmS.nyok es adatok a II. vil6,gh6boru el6zmenyeir6l l.kotet '-).').
'.),:1.
Az I. vilfighiborfr el6tti politikai es gazdasigi helyzet l. Maryarorszag hetilap 1982 /37 szam 11. oldal. Az I. vilighiborir kiprovokfllAsa. 1. Karl I.Albrecht: Tiz ev a voros pokolban 2. Pesti Hirlap emlekkonyve 1925. december 25. Az I. vilighiborfr befejezGse 1. Horst Pommerening: A kinai-szovjet hatS,rkonfliktus 5O. oldal Az I. vilighiborfr utini rendezGs 1. Kennan: A nuklearis tdveszme 40-41. oldal Szovjet-Oroszor sz6;g ktiiizdelme a nemzetk6zi elismer6sGrt 1. Interpress Magazrr-L: 8. evfolyam L2.szarr' 2. Davies: Moszlcvai jelentes 349. oldal. 3. Interpress Magazrn:8. evfolyam I2.sz6,m. 4. Davies: ldezet.t mCr: 331.oldal. 5. Schellenberg emlekiratai 36 -37. oldal. 1934-. 1938 a viligpolitika er6vonalainak 6trendez6d6se I. Davies: Id€zett mfi: 2O3. oldal. 2. Ugyanott: 2O9- 10. oldal. 3. Ugranott: 22. oldal. 4. Ugyanott: 99.oldal 5. Usanott:278. oldal. 6. Ugranott: 22O. oldal T.Uganott: 251. oldal 8. Ugyanott: 14. oldal. 9. Sherwood: Roosevelt es Hopkins II. kotet 298. oldal lO. Ugranott: I. kotet 234.oldal 1 1. Ugyanott: I. kotet 269. oldal. 12. NN.Jakovlev: F.ll.Roosevelt 338. oldal 13. Majszkij: EgF szovjet diplomata visszaemlekezesei 263. oldal 14. Uryanott: 186. oldal 15. Davies: Id€zett mfr: 4l 1. oldal. 16. Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfeszekt6l a berlini bunkerig l3 oldal. L7 . Davies: Id€zett mfi: 26I . oldal. 18. Majszkij: Id€zett mir: 155. oldal. 19. Interpress Magazrr:.:8. evfolyam 12. szam. 20. D. Volkogonov: Gy6zelem es tragedia 455. oldal. 2I. Davies: ldezett mfr: L47. oldal 404
22O.oldal. 4L. Ovlszjanu: A mS.sodik vilaghdboru el6keszitesenek
titkai
99. oldal. 42. Lev BezimenszkU: A harmadik birodalom megoldott taldnyai 1933- 194 t I l9O. oldal. 43. Davies: ldezett mCr: 472. oldal. 44. NN.Jakovlev: F.D.Roosevelt 330-3 1. oldal. 45. Davies: Idlzett mCr: 33t.oldal. 46. Okmdnyok es adatok a II. vilS.ghdboru el6zmenyeir6l II. kotet 68. oldal. 47. UEranott: I. kotet 25{-.55. oldal 48. Ugyanott: II. kotet I22.oldal. 49. Ugranott: II. kotet 178. oldal. 50. Hitler hatvannyolc tS.rgyalasa I. kotet 389. oldal jegrzet 51. Ugyanott: I.kotet Bs.oldal. 52. Ugyanott: I. kotet 429. oldal 53. Ugyanott: I.kotet 392. oldal. 54. Churchill: A mdsodik vilaghaboru I. kotet 385. oldal. 55. Churchill: Idezett mfi: I. kotet 74. oldal. 405
56. Hitler hatvannyolc targralS.sa I. kdtet 407. oldal. 57. W. Stevenson: Titkos habonl 183. oldal. 58. Okm6nyok es adatok a II. vildgfrdborrl el6zmenyeir6l l.k6tet 138. oldal 59. D.Volkogonov: Id6zett mfi: 281-293. oldal. 60. Hitler hatvannyolc t6rgral6sa I. kdtet 3l7.oldal. 61. Ugranott: I.kotet 268. oldal. 62. Ugranott: I.k6tet 272.oldal 63. UgranotL l.kotet 2l9.oldal. 64. Ugranott: I.kotet 3O6.oldal. 65. Schellenberg: Idezett mfi: 359. oldal. 66. D.Volkogonov: ld€zett mil: 275. oldal. 67. Berezskov: A nagr sz6vets6g 194l-1943 l3-l4.oldal. 68. Hitler hatvannyolc td,rgraldsa I. kdtet 255.oldal. 69. Davies: Idezett mfi: 339-40. oldal. 7O. Berezskov: A nagr szovetseg f 94l-f g4g 94-96. oldal. 71. Hitler hatvannyolc t6r$/alasa I. kotet 338. oldal. 72. Ugiranott II. kdtet 293.oldal. 73. Berezskov: A nagr sz6vets6g l94t-1943 lS-l6.oldal. 74. Davies: Id6zett mfr: 457.oldal. 75. Sherwood: Idezett mfr I. k6tet 2Og. oldal 76. W. Stevenson: ld€zett mCr: 299.oldal. 77. Cblurchill: Iddzett mfr: L kotet 485.oldal 78. Sherwood: Id6zett mfr: I.kotet 247.oldal. 79. Davies: Idezett mir: 439. oldal. 80. Hitler hatvannyolc tdrgral6sa I. kotet 312. oldal. 81. Halmosi Denes: Nemzetk6zi szerz6d6sek 19l8-lS4S 16Z. oldal. 82. Ugyanott: 535. oldal. 83. Sherwood: Idezett mCr: II. kotet 97. oldal. 84. Churchill: Idezett mfr: Il.k6tet297. oldal. 85. Ugyanott: I.kotet 6l8.oldal. 86. Hitler hatvannyolc t6.rglaldsa I. kotet 3l l.oldal. 87. A.J.P. Taylor: A mdsodik vil6ghdLboru kepes kronikdja 182.oldal. 88. D.Volkogonov: ldbzett mfr: S5O.oldal6s folytatas. A
japin tdmadis kiprovokAldsa
L lnterpress Magazin: 1982. december 8. evfolyam L2. szdm. Meg egy eddig dig emHtett - ok, ami6rt N6metorszilgnak pusztrrlnia -kellett l. Okmdnyok 6s adatok a II. vildgh6rbortl el6zm6nyeir6l I.kotet 406
l65.oldal. 2. Magyarorszag c. hetilap 1984. Cvi 23. szam l3.oldal. 3. OkmS.nyok 6s adatok a II. vil6ghS.boru el6zm6nyeir6l II. kotet 52. oldal. V6gakarat. Hirlapkiado V. 1989. 185.oldal. 4. Kid6.r J5.nos 5. D.Metnyikov-L.Csornaja: Hitler, mitosz 6s valos6,g 278.oldal. 6. A.C.Klay: Kanyargos utakon l2F-25.oldal. 7. A.C.Klay: ld€zett mfi: 97.oldal. 8. Pad6nyi Viktor: A nagy tragedia II. kotet 180-20}.olda1. 9. Stevenson: Iddzett mCr: l9l.oldal. 10. Stevenson: Idlzett mCr: 365. oldal. I 1. lJgyanott: 24O-4L.oldal. 12. Leopold Trepper: A nagy j6.tszma: 7o.oldal. 1 3. Ugyanott: 79.olda1. L4. Kennan: A nukledris tdvesznle 73. oldal. Az, egfusz vlltg lmperialistei N6metorszig ellen 1. Davies: Idezett mfi: 270-7 L.oldal. 2. Hitler hatvannyolc t6rgtalS.sa: Il.kotet l7z.oldal. 3. Ugyanott: II. kotet 2O5.oldal. 1. Berezskov: A nagr szovetseg 194l-1943 158. oldal es folytatS.s 5. Churchill: Idezett mfi: II. kotet 683.oldal. 6. Berezskov: Idezett mCr: 174.oldal. 7. Churchill: lddzett mfr: Il.kotet 624--28.oldal. B. Berezskov: Idezett mCr: I4L.oldal. 9. Berezskov: Tolm6"cs voltam Teher5,nban z|1.oldal. lO. Volkogonov: Idezett mCr: 375. oldal. I 1. Berezskov: TolmS.cs voltam TeherS,ban 36. oldal. 12. Ugyanott: 44. oldal. 13. Pinter IstvS.n: Rudolf Hess rejt€lyes elete es halS.la 51-80. oldal. 14. Churchill: Idezett mfi: II. kotet 349.oldal. 15. Hitler hatvannyolc t5.rgyal5.sa II. kotet 79.oldal. I 6. Ugranott: I.kotet jegyzet 3go.oldal. 17. Ugyanott: II. kotet I 19.oldal. I B. U$ranott: II. kotet jeglrzet 456.oldal. 19. Ugyanott: II. kotet z0O,oldal. 20. Ugranott: II. kotet 43.oldal. 2I. Ugranott: II. kotet gO.oldal. 22. Shenvood: ldezett mCr: Il.kotet 332.oldal. 23. H. Pommerening: A kinai-szovjet hat6.rkonfliktus 164. oldal. 407
szerzodesek rgrS- 1945 639' oldal' 24.Halmosi Denes: Nem zetkozi kotet 479'oldal' 25. Churchill: Idezett mcr: II. jelent€sei 1935-1941 25.A mos zl
Teherd,n-J alta-
6. Ugyanott i
2ll
'oldal
eleste
. -1
639'oldal'
1. De Gaulle: Hdborus eml€kiratok 15' 2. Szabad Nep napilap f 953' november
Niirnberg 1. Magyaro rszag,
hetilap 1983' marcius
27
2. Kennan: Id6zett mri: 1l7'oldal' 3. Sherwood: Id6zett mfr: II' k6tet 424'oldal' 4. Boldizs6r Ivdn: Don-Buda-Pdris 238'oldal' 5. Ugyanott: 237-oldal. 6. Ugranott: 329.oldal' 7. Ugranott: 338.oldal. 8. Ugyanott 273.oldal. 9. Ugranott: 338.oldal' 1 0. Ugranott: 27 A.oldal' I l. Ugranott: 3lo.oldal' 12. UgranotL 395.oldal' f g. p.]o-"rering: Id6zett mir: 188'oldal' 14. Gomdri Endre: A sas 6s a sdrkdny 176'oldal'
18. Ugranott: 48-49.oldal' I
'
13/1983 ' szam
20. oldal' 6s tanurm6.nyok 1982 . 64'oldal' 2. Ntirnberg 1946. Eml€kek oktober 28' 3. Nepszab;ds6'g, napilap 1982' mogott tortent 374'oldal' 4. Bacso Janos: Ami a kurisszak amnesztia 43' oldal' b. pet er przybyrsky- Aka sztofa.s 454'oldal' 6. Gilbert: Nurnbergi naplo 7 .lJgranotti 447 'oldal' 8. Ugyanott: 451'oldal' 9. UgYanott: 455'oldal' zg.oldal es folytatas ro. peter prrybytsky: rdlzett mcr: I 1. UgYanott: 24' oldal' Europaban lgg.oldal' rz.Launay: A fasizmus vegnapiai mfr: 41. oldal. 13. peter irvvuylsky: ldlzett A Nitzschei Birodalom 65'oldal' L4.Monus Aron: osszeeskuves: utolso naplojaSzS'oldal' rb. I-ev Bezimenszkij: Martin Bormann 16. LaunaY ' Id€'zett mfr: 9'oldal' II' kotet255' oldal' lT.Hitler hatvannyolc targyalasa 18. UgYanott: 27 'oldal' go'oldal' I 9. UgYanott: A hldegheborir ,'l ( )l"t
Rand6 Jen6: Fultont6l Brirsszelig 9- IO'oldal'
15. Ugyanott: l39.oldal' tO. Sf"t*ood: Id€zett mfr: 428'oldal' 42'oldal' 17. Marius Magnien: Korea szabadsdgharca
'
482.oldal. 7.Churchill: Idezett mfr: II. kotet
Japin
l.
9. Ugrano
tt 52-54'oldal'
Jugoszllvia
122' oldal' f . tfin.3torr: Szdz€jszaka a jugoszldv-hegrekben
Vlagto.tenet 1945-1949 9 l'oldal' 3. SzJo Miklos: Csendes hdboru 129'oldal' 7 +. Vf"Sn"torszdg, hetilap 1989' jriniug 23' 'oldal' 328-29'oldal' halAla 6s 6lete S. Ue[yTibor: Nagy Imre 6. Ugranott: 344.oldal' Magyarorsz69 Nagr i. riopa""i sdirdor: Az 1956-os magyar forradalom 6s Imre Per. ilagr;; Oregdi6k Szovets6g Bessenyei Gyorgr kor 1980'
Z.
59.oldal.
V' fejezet 3. Kopdcsi Sdndor: ldlzetlmfr: 27'oldal' 4. Ugranott 32.oldal' hatterrel 5. Gyurk6 t aszto :- Lckepvazlat tort6nelmi
2. J6kai M6r: V6res k6nYv
256. oldal.
6. Kop5.csi Sdndor: lddz'ettmir: 4O'oldal' 7. Gyurko Ll.r;zltt Id6zett.mir: 242'oldal' 26f 'oldal' 8. Scserbatov: Paszkevics Magrarorszdgon 9. Uganott: 394.oldal' 1O.
Ugtanott: 65-66'oldal'
409
I l. Ugyanott: l97.oldal. 12. Ugranott: 337.oldal. 13. Meray Tibor: Idlzett mfi: 34o.oldal. L4. Hitel c. fnggetlen irodalmi, tS.rsadalmi kritikai lap II. evfolyam. 4.s2. 47.oldal. 15. MolnAr Miklos: Bry veres6g diadala I77.oldal. 16. KopAcsi Sandor: Idezett mCr: 26.oldal. Az,,enyhiil6s" l. Szabad Nep, napilap 1955. junius 15. 2. Roy Medveglev: Flruscsov. 195.oldal. 3. Bek6s Rezs6: Truman S.rnyeka 145-46.oldal. 4. Anthony Sampson: P€nzkolcson z6k 349. oldal. 5. BCk6s Rezs6: Idezett mCr: 145-46.oldal. 6. Feh€r Ferenc-Heller Agnes: Jalta ut5,n 35. es 96.oldat. 7 . A.A.Kokosin-Sz.M.Rogov: A feh erhdz szurke eminenciS,sai 167-l7O.oldal. 8. Ugyanott: zzl.oldal 9. Ugyanott: 269-7J.oldal. 10. Michael Leddeen-Williarn Lewis: Buk5.s: amerikai kudarc IrS.nban 98.oldal. I l. Ugranott: 76.oldal. 12. N6pszabads6g, napilap 1983. novemvber to-i szAma. 13. Frau aktuel 1983. januar 19. .szarn Osszefoglal6s 1. Elliot Roosevelt: Ap5.m igy l5,tta l46.oldal. 2. Hitler hatvannyolc t6,rgralasa II. kotet 75-76.oldal.
Fpr,rreszxAr,t IRoDALoM A Jelcin-Dossie Szovj et clokumentumok I 9 56-rol. Szlr,adv €g Kiado 56-os IntlzetBp. 1993. A Moszkvai Magyar Kdvets6g jelentdsei 1935-1941 Szdzadveg Kiado-Aflanti Kiad6 Bp. 1992. A mdsodik vil6.ghdboru tdrtdnetenek meghamasitoi ellen (tanulmanyok) Znnyi Katonai Kiado Bp. f96f . Almdsi Pdl: Sopronk6hidai Napl6 Magvet6 Kiado Bp. 1984. K.J. Albrecht.Trz 6v a v6r6s pokolban. Bp.e.n. Bacso Janos: Ami a kulisszdk mogott tortent. Znnyr Kiad6 Bp. r960. Balla Antal: A legujabb kor vihgtortCnete: Magrar Kirdlyi Egretemi Nyomda Bp. 1932. Barcza Gy6rgr: Diplomata emlekeim fgll-1945. I-II. Eur6pa-Hist6ria 1994. Roberto Battaglia: A m6sodik vildghdboru 2. kiadds. Kossuth Konyvkiad6 1966. V.Berezskov: Az ENSZ btilcs6jenel. Kossuth Kdnyvkiado 1976. V. Berezskov: Tolmdcs voltam Teherdnban. Kossuth Konyvkiad6 1972. V. Berezskov: A Nagr Szovetseg l94l-1943. Kossuth Konyvkiad6 t978. V. Berezskov: Teherdnt6l Potsdamig. Kossuth Kdnyvkiado 1982. F. Bern6s-J.M. Bern6s: Merenylet Hitler ellen. Kossuth K6nyvkiad6 1978. L. Bezimenszkij: Martin Bormann utolso naploja. K6rpati Kdnyvkiado Uzsgorod-Gondolat Kiado Bp. f 976. L. Bezimenszkij: A Harmadik Birodalom megoldott tal6nyai f 933K5.rp6.ti Kiado Uzsgorod 1987. 1934. Gondolat Kiad6 Bp. 6rnyeka. Znnyi-llatonai Kiado Bp. f 982. Dezs6: Truman B6kes B6k6s Rezs6: Pax Americana. Zrinfi Katonai Kiado Bp. 1984. W.S. Churchill: A mdsodik vildghdbom. Europa Konyvkiad6 Bp. 1989.
H.S. Commager: A m6sodik vilS.ghdboru tdrt6nete. Uj Id6k lrodalmi Int6zet RT. (Singer es Wolfner) kiad5.sa Bp. e.n. De Gaulle: Hdborirs emlekiratok. Gondolat 1973. J.Deutscher: Sztdlin. Eur6pa Konyvkiad6 Bp. 1990. J.E. Davies: Moszkvai jelentds. Anonimus Konyvkiado Bp. f945. Dolmdnyos Istv6n: Ragrog6 oktober. Kossuth Konyvkiad6 Bp. t979. 410
4rl
Elliot Roosevelt: ApAm igr ldtta. Dante Konyvkiado Bp.e.n. I. Epstein: Kina forradalma. Szikra Bp. f 949. Feher Ferenc-Heller Agnes: Jalta utdn. Kossuth Konyvkiado 1990. Fejt6 Ferenc: A n6pi demokrS.cidk t6rt6nete. Magvet6 Kiad6 f 99f . Fencsik Ldszl6: Mit kell tudni a vilag Kommunista Pdrtjair6l? Kossuth Konyvkiado Bp. 1984. H. Friessner: Arulasok, vesztett csatak. CO-NEXIJS Print-ter Bp.
G.F. Kennan: A nukle5'ris t6veszme 599.s2. k6zirat S. Kogelfranz: Jalta 6r6ksdge. AB fuggetlen Kiad6 Bp. 1989'
A.A. Kokosin-sz.M.Rogov: A Feh€r H6z szurke eminenciasai. Kossuth K6nyvkiado 1986. Kop6csi S6.,ndor: Az f956. maSrar foradalom es a Nagr Imre per 2' kiadls Maryar Oregdidk Szdvets6g Bessenyei Gy6rgr Kor Tanuk-Ko-
6.n.
runkr6l 1980. J.de Launay: A fasizmus v6$napjai Eur6p5'ban' Europa K6nyvki-
,
ado 1975.
GalS"ntai Jozsef: Az els6 vilaghAboru tortenete. Gondolat Kiado Bp.
1980.
Gomori Endre: A sas 6s a sark6.ny. Kossuth Konyvkiado 1983. GazdasAgi Vilagatlasz 1982. KartogrAfiai Vallalat Bp. G.M. Gilbert: Nurnbergi Naplo. Magvet6 Bp. 11967 . Goebbels: Napl6 Dunakonyv Kiado 1994. Gyurko Ldszlo: Arck6pvdzlat tortenelmi hdtterrel. Magvet6 Kiado Bp. e.n. Halmosy D€nes: Nemzetk6zi Szerz6desek l9 l8- 1945. Kozgazdas6,gi es Jogi Konyvkiad6-Gondolat Konyvkiado Bp. f 983. Halmosy D6nes: Nemzetkozi Szerz6d€sek 1945-1982. Kilzgazdas6gi €s Jogi Konyvkiado-Gondolat K6nyvkiado Bp. 1983. Hegedfrs Andrds: A tortenelem 6s hatalom igezet6ben. Kossuth Konyvkiado 1988. Hellwald Frigres: A fold 6s n6pei 1879. Hitler hatvannyolc t6.rgraldsa 1939- 1944. Magvet6 Konyvkiado Bp. 1983. A. Harriman: Amerika 6s Oroszorszdg a vdltozo vildgban. 448.s2. kezirat. NN. Jakovlev: Franklin Delano Roosevelt. Kossuth Kdnyvkiado 1967. NN. Jakovlev: Pearl Harbour rejtelye Kossuth Konyvkiado Bp. t974. F. Jensen: Kina 916z. Franklin Konyvkiado N.V. 1950. Jokai M6r: Vdres konyv (Csatak6pek a keleti haborubol) Franklin Tdrsulat Bp. f9f 3. I l.kiad6s. Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfeszekt6l a berlini bunkerig. Tdncsics Kdnyvkiad6 Bp. f 96f . Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfEszekt6l a berlini bunkerig. 5. dtdolozott b6vitett kiad6s. Kossuth Konyvkiad6 Bp. f 98f . Kedar Gyula: A LudovikS.t6l Sopronk6hiddig. Magvet6 Konyvkiado Bp. f978. 2. kiad6.s. Kadar J6nos-V6gakarat. Hirlapkiad6 Vallalat I 989. 412
M. kdeen.W.Lewis: RukAs: amerikai kudarc lrdnban' 60O'
sz'
ktzirat. J.M. Majszkij: Ery szovjet diplomata visszaeml6kez6se. Gondolat Kiad6-Kossuth Kdnyvkiado Bp. 1975. Makai Gyorgr: lzrael dllam 6s a cionizmus. Kossuth K6nyvkiad6 Bp. 1973. M. Magien: Korea szabadsdgharca. Szikra Bp. 1951' Marosdn Gyorgl: A mozgalom. Ndpszava 6.n' Ferdinand May: Fekete K6z' Kossuth Konyvkiado Bp' 1979' Roy Medvegyev: Hruscsov. Laude Kiad6 1989' D. Melnyikov-L.csornaja: Hitler mitosz es valos6.g. Kossuth Konyvkiado 1981. K.A. Mereckov: A nep szolg6lataban. znnyi Katonai Kiad6 Bp. 1985.
M6ray Tibor: Nagr Imre 6lete 6s haldla. Ujvd'ry ,,GRIFF" Kiad6 Munchen 1978. p.M. Mihajlov: sztrz ljszaka a jugoszlav hegtekben. Kossuth Konyvkiad6 1984. V. Micsunovics: Tito kovete voltam. Interart Bp' 1990' MolnS.r Mikl6s: Egy veres€g diadala, a forradalom tortenete. Bp. 1991.
M6nus Aron: Osszeesktrves: A Nietzschei Birodalom. Interseas Editions 199I. National House Santon Isle of Man Narybaczoni Nagr Vilmos: v6gzetes esztend6k 1938-1945. Gondolat Bp. 1986. Nuinberg 1946. Eml6kek 6s tanulmdnyok. MAFILM Hirad6 es Dokumentumfilm Studi6 f 982. okmanyok 6s adatok a m6sodik vildLghaboru el6zmenyeir6l. K6zz€tette: a szovjetunio Kulugrminiszt6riuma. R6vai Konyvkiad6 Nemzeti Vrillalat €.n. J.D. Ovszjanij: A mdsodik vilS,ghdboro el6k6szit6s6nek titkai. Kossuth K6nyvkiad6 1973. 413
Padanyi Viktor: A nagr tragedia. Hidfd Bar5.ti Kore Kiad6rsa California-San Francisco 1977. Pesti Hirlap eml6kkonyve: 1928. december 25. Pinter IstvS.n: Rudolf Hess rejtelyes 6lete es haldla. I{usrigi Lap- 6s Kdnyvkiado Vdllalat 1987 . H. Pommereining. A kinai-szo{ert hatArkonfliktus 298.s2. klzirat. P.Przybylsky: Akaszt6fa 6s amnesztia. Kossuth Konyvkiado L982. Raffay Ern6: Trianon titkai, avagr hoglan b6.ntak el orsz6gunkkal...Torn6d6 Dannenija KFT. Bp. 199O. Rande Jen6: Fultont6l Brusszelig. Kiizgazdasdgi es Jogi Konyvkiado Bp. 1967. Ranki Gyorgr: A miirsodik vil6gh6boru tort6nete. Gondolat Kdnyvkiado Bp. f 973. L.Russel: A horogkereszt r6mtettei. Szikra Kiado Bp. 1955. G.L. Rozanov: Titkos diplomdcia 1944-.1945. Kossuth Kdnyvkiado-Kdrpdti Kiad6 f 985. A. Sampson: Penzkolcsonz6k. Kossuth Konyvkiado Bp. f984. Salgo Ldszl6: A szuezi hdromszog 1956. Kossuth Konyvkiado
Vilagtorenet 1945-f949. A Szovjet Tudomd,nyos Akademiejanak Kossuth Konyvkiad6 1984. D.Volkogonov: Gy6zelem 6s tragedia. Znnyi Kiad6 1990. Zsukov: Emlekek, gondolatok. Kossuth Kdnyvkiado -Znnyt Katonai lfiado 197O.
l
1986.
Scserbatov: Paszke'vics Magrarorsz6gon. Europa Konyvkiado r986. W.Schellenberg: Enrl6kiratai. Teka Konyvkiad6-Zrinyi Kiad6 Bp. 11989.
P.Schmidt Hitler tolmacsa voltam. Gondolat Konyvkiado r97t.
Bp.
R.E. Sherwood: Roosevelt €s Hopkins. Magvet6 Kiad6 Bp. f989. W. Stevenson: Titkos hS.borf I.P.C. Konyvek. 1990. Szabo Miklos: Csendes hdboru. Zrinyt Katonai Kiado Bp. 1984. PP. Szeroszt5{anov: Nagr megprobdltat6sok el6tt. Kossuth Konyvkiado-Kdrpd.ti Konyvkiad6 Uzsgorod 1984. A.J.P. Taylor: A mdsodik vilaghiiborri k6pes kr6nikaja. Akademiai Kiado 1988. Teher6n-Jalta-Potsdam. Dokumentumgdrjtem6ny. Kossuth Konyvkiad6 Bp. f 969. L.Trepper: A nagr j6.tszma.I.P.C. Konyvek 1990. V.G. Truhanovszkij: Winston Churchill. Kossuth Konyvkiado
r976. Vajda P6ter: Nixon. Kossuth Konyvkiado 1972. Dr. Vecsekl6y Jozsef: Nemzetgrilkossdgi kiserlet Trianon (1919. Pirizs) Antologia Kiad6 Lakitelek 1993.
4t4
4L5
TARTALOM
El6szo Az L vilaghaboru el6tti politikai es gazdasagi helyzet Az L vilaghaboru kiprovokAlS.sa Az L vilaghaboru befejezese Az L vilaghaboru utani rendezes Szovjet-Oro szorszag kuzdelme a nemzetkozi
elismeresert ,1934- 1938. A vilAgpolitika er6vonalainak atrendez6dese A japan tamadas kiprovokalasa Pearl Harbor Meg eS/ eddig alig emlitett ok iert Neme tor szagnak pusztulnia kellett Az egesz vil5,g imperialistai Nemetorszag ellen A vilaghaboru befej ez6se Jap5.n eleste Nurnberg A,,hideghaboni" Jugoszlavia Magyarorszag Az ,,enyhul6s" Osszefoglalas Jegrzetek FelhasznS.lt irodalom
I oldal 6 oldal 9 oldal 13 oldal l9 oldal 26 oldal
3l
oldal
168 oldal l BO oldal
l9O oldal
2I4 oldal 244 oldal 254 oldal 268 oldal 2BG oldal 306 oldal 315 oldal 346 oldal 394 oldal 4O4 oldal 4l I oldal
