Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar Bányászati Szövetség elnöke Dr. Esztó Péter a Magyar Bányászati Hivatal elnöke
+Szen,szénhidr_MO
Magyarország ásványvagyon helyzete Az energiahordozók esetén jelentős földtani készletekkel rendelkezünk, amelyeknek azonban többnyire kicsi a gazdaságosan kitermelhető hányada : pl. kőolaj esetén 222/20,8 Mt, feketeszén esetén 1597/199 Mt a lignitnél, amely külszíni fejtésekkel termelhető és a közel 6 Mrd t-ás készletből csaknem 3 Mrd t az ipari vagyon.
Ércek esetén jelentős készletekkel Recsken rendelkezünk (Cu és Zn), bauxit, ólom, cink, mangán és nemesfémek esetén csak a földtani készleteink jelentősek, az ipari vagyon viszonylag csekély. Ásványbányászati és építőipari nyersanyagok terén a kitermelhetõ készleteink is évszázados távlatokra elegendõek.
A hazai szénlelőhelyek ásványvagyonának kihasználása Az EU-ban elérni kívánt „tiszta szén” koncepció jegyében a meglévő szénvagyon kutatása, kitermelése és hasznosítása, kiemelten az alábbi tématerületekre: a korábban megkutatott és részben feltárt kedvezõ természeti adottságokkal rendelkezõ (közel 50 Mt-ás) dubicsányi szénvagyon kitermelése fontos magyarszlovák regionális fejlesztéssel jelentõs elõrelépést hozhat az elmaradott borsodi térség felzárkóztatásában A huminsav tartalmú barnaszenek kitermelésének fejlesztése Balinka és Dudar térségében. A mezõgazdaságban talajjavítóként, növényvédõ-szerek, gyógyszeripari, kozmetikai alapanyagként lenne az így kitermelt szén hasznosítható. A Mecsek hegységben a Máza-Dél közel 300 Mt-ás szénvagyon többcélú hasznosításával jelentõsen javítható lenne az ország energiamérlege. Elsõsorban a szénhez kötött metán kinyerésével, a feketeszén földalatti elgázosításával érhetõk el jelentõs, a gyakorlatban hasznosítható eredmények.
az erőműi hasznosítás mellett a lignitvagyon mezőgazdasági célú (bio-agrárgazdálkodás) hasznosítása talajjavító anyagként jelentősen csökkenthetné a műtrágya felhasználást.
Energiahordozók termelése 2001-2005 között
Ez a kiindulási adatsor szolgálhat a szén-dioxid-kibocsátás meghatározásá-hoz is. A károsanyag-kibocsátások mérlegével itt nem foglalkozunk. Meg kell jegyezni, hogy a legújabb, nyári változások – nagyobb kivitel – hatására feltehetően valamivel nagyobb lesz az atomerőmű termelése és kisebb a behozatali egyenleg (importszaldó), de ez alapvetően nem változtat a közép- és hosszú távú mérlegek irányt mutató számadatain.
9.2. Az energetikai kép változása
A hazai erőművek eredő, átlagos hatásfoka tovább javul, és 48% fölé kerülhet – a jelenlegi 42%-ról – a kapcsolt termelés részarányának növekedése, a régi, rossz hatásfokú erőművek leállítása és korszerű erőművek építése következtében. A teljes iparági primerenergia-felhasználás alig 22%-kal lesz több mint az idén, miközben 40%-kal növekedhet a fogyasztók villamosenergia-felhasználása és 25%-kal a hőfogyasztása (4. ábra).
Széntermelés 1990-2005 között
Bányajáradék 2005-ben
ÁLTALÁNOS KÜLÖNÖS MÉRTÉK
24.674.120 eFt 108.701.557 eFt
ÖSSZESEN
133.375.657 eFt
A szén jövőképe HAZAI LIGNITVAGYON (MÁTRA 450MW), (BERENTE 150MW, BODVAVÖLGY 7500 KJ/kg, 45 millió t) MECSEK = 120 Mrd m3 CH4 (50 m3/t) SZÉNHEZ KÖTÖTT METÁNGÁZ LIGNIT, EGYES BARNAKŐSZENEK = MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS MECSEK = 300 millió t SZÉNVAGYON VEGYES TŰZELÉS (SZILÁRD ÉS BIOHULLADÉKOK) 21 ELŐFORDULÁS 6 MEDENCE 6317 Mt (61889 PJ)
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 3500 3000 2500
ezer
2000 1500 1000 500 0 1961
1970
1980
1990
2000
2005
Gázvezetékek hossza 90 80 70
ezer km
60 50 40 30 20 10 0 1990
1995
2000
2005
Értékesített gáz mennyisége ezer m
3
12 000 000 HÁZTARTÁS
10 000 000
ÖSSZESEN
8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Jelentősebb hazai szénhidrogén előfordulások és technológiák Földgáz Kőolaj
Inert gáz FGT (100% MOL) FGT (100% E-ON)
Hajdúszoboszló
Tóalmás Gomba
Hajdúszoboszló
Nagykáta
Füzesgyarmat
Hajdúszoboszló Középalföld Szeghalom
Endrőd Nagylengyel
Zsana
Nagykanizsa Pusztaederics
Sávoly-DK Sávoly-D
Kiskunhalas Kiskunhalas
Szank Üllés
Pusztaföldvár
Orosháza
Szeged Algyő
P.szöllős
Maros-1 Kiskundorozsma
A kőolaj- és földgáztermelés alakulása 1937-től 2005-ig 8 000 kőolaj
7 000 6 000
etoe
5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
földgáz
Mindent földgázra építsünk? (TomborA. MVM,2006 ábrája)
5000 EJ 64 év
4600 EJ 62 év
2720 EJ 50 év
1450 EJ 38 év
1970
1980
1990
2000
2000
2030
7.1.ábra A földgáz rendelkezésre állása 1999-ben és 2025-ben
A primer energiaimport- függőség alakulása Magyarországon 1990-2005,% (Forrás: Energia Központ Kht) 1990
1998
2005
Szén
16,4
28,6
39,6
Olaj
75,9
80,9
86,1
Földgáz
58,0
72,7
81,8
Villamos energia (primer)
21,1
1,7
12,9
Egyéb (koksz, brikett, tűzifa és egyéb megújuló)
43,4
-16,0
8,5
A hazai energiafogyasztás forrásai, az importhányadok kiemelésével (Járosi M, 2005)
Széntermelés 1990-2005 között
Bányajáradék 2005-ben
ÁLTALÁNOS KÜLÖNÖS MÉRTÉK
24.674.120 eFt 108.701.557 eFt
ÖSSZESEN
133.375.657 eFt
A szén jövőképe HAZAI LIGNITVAGYON (MÁTRA 450MW), (BERENTE 150MW, BODVAVÖLGY 7500 KJ/kg, 45 millió t) MECSEK = 120 Mrd m3 CH4 (50 m3/t) SZÉNHEZ KÖTÖTT METÁNGÁZ LIGNIT, EGYES BARNAKŐSZENEK = MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS MECSEK = 300 millió t SZÉNVAGYON VEGYES TŰZELÉS (SZILÁRD ÉS BIOHULLADÉKOK) 21 ELŐFORDULÁS 6 MEDENCE 6317 Mt (61889 PJ)
