TERMÉST HOZÓ VIRÁGZÁS A fenntartható pozitív mentális egészség szerepe a jövő kincseinek megóvásában A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület VI. Nemzetközi Kongresszusán 2015. 07. 04-én elhangzott előadás vázlata. Előadó: Fajzi György
Mik a jövő kincsei? Az egyik legfontosabb kincsünk a gyermek és környezete. Azért a környezete is, mert egyetlen organizmus/ember sem tud funkcionálni normál környezete nélkül. Ember (organizmus) és környezete ugyanis Szokolszky és Dúll (2006.) szerint egyetlen többszörösen összetett komplex rendszert alkot. ORGANIZMUS K Ö R N Y E Z E T
K Ö R N Y E Z E T
Az ember – környezet (tágabbabn organizmus – környezet) viszony mint alak – háttér probléma (Szokolszky-Dúll, 2006)
Ennek a duális rendszernek az egyensúlya azonban megbomlott, mert az ember mentális struktúrái genetikailag és kulturálisan is végtelennek érzékelt környezethez adaptálódtak (Bereczkei, Csányi). Környezetünk azonban véges lehetőségekkel, eltartó képességgel, erőforrásokkal rendelkezik, amin nem lehet változtatni (Meadows, D.H., Randers, J., & Meadows, D.L.,2005). Ezért a korlátlan mértékű növekedésre és fogyasztásra való törekvés a mentális egészséget negatívan befolyásoló kudarcra van ítélve (véges bolygónkon tülekednek a versenytársak tömegei) és tönkreteszi környezetünket is. A rendszer egyensúlyának helyreállításához, az adaptív viselkedéshez tehát mentális struktúráinkon kell módosítani a helyzetnek megfelelően. Ez az egyensúly a pozitív mentális egészség (Keyes, C.L.M. 2007) (érzelmi, lelki és szociális jóllét) és a fenntarthatóság közös alapja. A növekedés határai A környezettel kapcsolatos problémák 43 évvel ezelőtt, 1972-ben váltak közismertté a világ számára, amikor megjelent a Római Klub első jelentése A növekedés határai című könyv, melyben a szerzők összefoglalták a jövővel kapcsolatos kutatásaikat. Megállapításaik lényege az volt, hogy változtatás nélkül a 21. század dereka táján fejlett civilizációnk összeomlik (Meadows, Meadows, Randers & Behrens, 1972) . 1
Ugyanebben az évben tartották az első környezetvédelmi világkonferenciát Stokholmban. Egy évvel később 1973-ban jelent meg Konrad Lorenz, Nobel-díjas etológus, A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyve, valamint Ernst Schumacher, A kicsi szép című könyve, amely a közgazdasági elméletek növekedésorientált céljait kérdőjelezte meg. Ezeket a műveket azután még számtalan tanulmány és könyv követette. Be is indultak a nemzetközi és országos erőfeszítések a változtatás érdekében, melyek azonban nagyon kevés eredményt hoztak. A negatív globális tendenciák ugyanis töretlenül folytatódnak, mint például a népesség, a fogyasztás, kibocsátások (légszennyezés) növekedése, vagy a biodiverzitás, az energiaforrások, a vízkészletek, és a termőföldek fogyása. Bebizonyosodott, hogy a fogyasztói paradigma keretei között a probléma nem oldható meg. Paradigmaváltásra van tehát szükség, melyet egyének, családok spontán szerveződései (pl. lokálisan, világhálón, stb.), ezek szinergiái készíthetnek elő. Mi köze van mindehhez az egyénnek? Egyrészt „hivatalosan” nem megy a régi paradigmák, szokások megváltoztatása, ezért minden ember kreativitására szükség van saját területén, hatáskörén belül! Másrészt pedig, Erikson pszichoszociális fejlődéselméletéből (Carver & Scheier, 2002) és a fentiekből következik, hogy a mai embernek szüksége van a problémakör személyes megválaszolására. Ugyanis a felnőttkor központi problémája az alkotóképesség elérése, kiteljesítése, ami arról szól, hogy képesek vagyunk-e létrehozni valamit (eszmék, fizikai tárgyak, tanítványok stb.) vagy valakit (gyermekeket), ami vagy aki túlél bennünket, amiben vagy akiben szimbolikusan tovább élhetünk. Erikson úgy véli, hogy a felnőttkorral az érdeklődés eltolódik az ifjúkori intimitástól a társadalom egészének irányába. Az alkotóképesség minden olyan dolgot jelent Eriksonnál, „ami pozitívan befolyásolja a jövőt” Úgy gondoljuk, hogy ha az ember a jövőt igyekszik pozitívan befolyásolni valamilyen maradandó alkotással, miközben tudatosan nem vesz részt a jövő alapfeltételeinek biztosításában, akkor az egyénben kognitív disszonancia alakul ki. Az egyén ugyanis létrehozott maradandó alkotást, de nem tesz meg mindent azért, hogy annak jövőbeli sorsa minél jobban alakuljon. Ez az ellentmondás meggátolja a felnőttkori pszichoszociális krízis teljes megoldását. Mindezek miatt az utolsó, az időskori pszichoszociális fejlődési szakasz, a visszatekintés és számadás korának krízise 2
sem zárulhat pozitívan. Erikson gondolatmenete szerint tehát, a mai ember pszichoszociális fejlődésének kihívásait nem oldhatja meg maradéktalanul a fenntarthatóság problémakörével való személyes szembenézés nélkül. A lehetőség megragadása és kibontakoztatása A krízis szó a kínai írás szerint két jelből áll, a veszély és az esély (lehetőség, alkalmas idő, alkalom) írásjeleiből. Ez a környezeti válságra is igaz. Az élet minden területén változtatásokra, a dolgok megjavítására van szükség, melyeket mindenki megvalósíthat a saját területén. Ennek a lehetőségnek a megragadásához azonban ki kell lépni a kényelmi zónából a tanulási zónába, ami nem könnyű (Nadler, 1993). PÁNIK ZÓNA TANULÁSI ZÓNA KOMFORT ZÓNA
A pszichológusok ebben sokat segíthetnek, ha ők is kilépnek a kényelmi zónájukból! Nézzünk erre, a segítés lehetőségére egy példát a szimbólumok területéről! Termést hozó virágzás A pozitív pszichológia egyik fogalma a pozitív mentális egészség (Keyes, 2007), amely azt jelenti, hogy több mint ötven százalékban teljesülnek a következők: • általában jó érzései vannak, kevés a rossz érzés • összességében elégedett az életével • pszichológiai és szociális szférái jól funkcionálnak Ezt az állapotot, és az ennél pozitívabb állapotokat nevezik pozitív mentális egészségnek, vagy más néven virágzásnak. Ez a verbális szimbólum már elterjedt a világban. Mi azonban, (Fajzi, Erdei, 2015) kidolgoztuk a fenntartható pozitív mentális egészség fogalmát, aminek részletes kifejtését idén publikáltuk. Olyan fenntartható viselkedésmódot vagy életstílust értünk ez alatt, aminek keretében kialakul, illetve növekszik a pozitív mentális egészség. A fogalmat tehát nevezhetjük fenntartható virágzásnak. Ebben a megfogalmazásban azonban a fenntartható szót helyettesíthetjük a „termést hozó” kifejezéssel, mint a „fenntartható” szó szimbólumával ebben az összefüggésben, hiszen a termés a folytonosság jelképe is. Civilizációnk csak akkor lehet folytonos, akkor hozhat újra és újra termést, ha fenntarthatóvá válik. Ez a civilizáció elemeire, a benne élő emberre is vonatkozik! így a fenntartható pozitív mentális egészség verbális szimbóluma, a termést hozó virágzás lehetne.
3
Nézzük meg a szimbólum jelentéskészletét, vagyis a virág szimbolikáját ebben az összefüggésben! Mit jelképez számunkra a virág – mit tanulhatunk tőle? Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy az emberek viselkedésére nem gyakorol tartós hatást a környezeti kockázatok ismertetése, vagy a várható nehézségek, borzalmak érzékletes bemutatása. Ezeket a gondolatokat az elhárító mechanizmusok rövid időn belül száműzik a tudatból. A kívánatos viselkedés pozitív hatásai azonban vonzóak, és ha tartós a vonzerő és van lehetőség ezen viselkedések megvalósítására, akkor tartós viselkedés- és szemléletváltozás is elérhető. pozitív érzéseket kelt gyönyörködtet termékeny
tápláló adakozó
vonzó
(foto:Hans Braxmeier) Mi kell a virágnak ahhoz, hogy később termést hozzon? A terméshez, a virág megtermékenyüléséhez rovarokra, legtöbbször méhekre is szükség van. Mit üzennek nekünk a méhek tulajdonságaikkal?
együttműködés szervezettség
szorgalom asszertivitás
gondoskodás
(foto: Karsten Paulick)
4
Mi is csak ezekkel a tulajdonságokkal tehetjük fogyasztói kultúránkat fokozatosan fenntarthatóvá a változást ellenző (főleg hatalmi) csoportokkal és a többséggel szemben. A termés A termés csak akkor életképes, akkor lesz belőle új élet, ha jó földbe hullik. A legjobb vetőmag sem ér semmit rossz földben. életrevaló a jövő csírája
raktároz
táplál
(foto:Hans Braxmeier) A termés, a mag számára jó környezet olyan, mint azoknak a növényeknek a környezete, amelyektől származik – hiszen azok termőképesek lettek. Ezért fontos a jó föld, a jó környezet megőrzése, a növények számára is! Ennek érdekében a növények sok mindent megtesznek. És mi??? Mit tanulhatunk a növényektől? Ők már nagyon régóta élnek a Földön. Létrehozták számunkra az oxigéndús légkört, ami lehetővé tette a fejlett élőlények kialakulását. Ma is folyamatosan termelik az oxigént és a tápanyagot, amikre egyetlen állat sem képes. Tehát ők is, mi is a növényekre vagyunk utalva, azokból élünk. élőhelyet biztosít tápanyagot állít elő oxigént állít elő
tárolja a vizet megköti a széndioxidot a termőtalajt megköti és javítja
(foto: keywest3)
5
Évmilliárdokkal ezelőtt létrehozták a földi élet eredetinél sokkal jobb feltételeit és azóta is gondoskodnak az egész bioszféra egyensúlyáról és jövőjéről. Tehát nem csak utódaikról gondoskodnak, hanem azok környezetéről, jövőjéről is. A példa tehát itt van előttünk, körülöttünk még akkor is, ha általában nem vesszük észre. Csak le kell hozzájuk hajolni. Olyan helyzetben vagyunk, mint a Mississippi torkolatában, a parttól kb. 20 km-re álló kis vitorlás. Már napok óta nem fúj a szél, a kiránduló hajó meg sem moccan. A kis csapat vize elfogyott szomjaznak, a kiszáradás határán vannak. Egy öreg halász látogatja meg őket kis csónakjával, kérdi, hogy mi a baj? Szomjazunk, mondják és könyörögnek, hogy adjon nekik egy korty vizet. A halász meglepődik, azután elmondja, hogy iható édesvíz veszi őket körül, csak óvatosan le kell hajolniuk érte. A Mississippi vize ugyanis ilyen szélcsendben, vékony rétegben elterül a nehezebb sós tengervíz tetején. Az Élet Virága A növények, a virágok tehát itt vannak körülöttünk, biztosítják és átszövik egész életünket. Csak le kell hajolnunk hozzájuk, hogy átadhassák több évmilliárdos tudásukat az életről. Erre emlékeztethet bennünket az Élet Virága (mandala), amely évezredek óta elterjedt vizuális szimbólum az egész Földön.
A virágok egybefonódása a föld kerekén… Az univerzum és az élet összekapcsolódásának metaforikus kifejeződéseként is értelmezhető. Az univerzum leképeződésének is tekintik. Ezért akár a termést hozó virágzás vizuális szimbóluma is lehetne.
6
