SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKÁJA - FÓLIÁK Logisztikai alapok A logisztika fogalma: A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához szükséges anyagáramlás, illetve a hozzá kapcsolódó információ és energiaáramlás. Termelési-szolgáltatási-logisztika mûveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat
Információáramlás i-edik állapot
(i+1)-edik állapot
Anyagáramlás
Energiagáramlás (Emisszió)
A logisztika fogalomrendszere A logisztikai rendszerek külső tagozódása: LOGISZTIKAI RENDSZEREK INTERNLOGISZTIKA Termelő Szolgáltató vállalat vállalat
EXTERN-LOGISZTIKA Országon belüli logisztika
Hálózati logisztika
Országok közötti logisztika
Települési Regionális Termelési Szolgáltatási Kontinentális Globális logisztika logisztika folyamat folyamat logisztika logisztika A logisztikai rendszerek belső tagozódása
Termelési logisztika
Beszerzési logisztika
Elosztási logisztika
Hulladékkezelési és újrahasznosítási logisztika
Szolgáltatási logisztika
1
Termelő és szolgáltató tevékenység A folyamatokat a tevékenység formája szerint két csoportra bonthatjuk: • Termelő tevékenység: a folyamat végtermékeként valamilyen termék keletkezik. A rendszer minden eleme az előállítást, illetve annak kiszolgálását szolgálja. • Szolgáltató tevékenység: a folyamat eredménye mindig egy, vagy több - adott termékre, vagy személyre irányuló – állapotjelző megváltozása. (pl.: cukrászat és cukrászda) Eltérések és hasonlóságok Termelési folyamat anyagáramlása: R1
R3
BT
M1
S1
Alapanyag
R5 Mn
T1
S2
R2
Rn+1
R4
KT Sn+1
Rn
Rn+2
Késztermék, hulladék
Ahol: BT KT Mi Si Ri Ti
- Bemenő tároló - Kimenő tároló - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] - Tárolási művelet [i=1 ... m]
Szolgáltatási folyamat anyagáramlása: R1
R3
BT Termék, eszköz
SZ1
S1 R2
R5
Rn+1
SZn
T1
S2 R4
Elhasznált termék, eszköz
Rn
KT Sn+1 Rn+2
Termék, eszköz, hulladék
Ahol: BT KT Mi Si Ri Ti
- Bemenő tároló - Kimenő tároló - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] - Tárolási művelet [i=1 ... m]
Szolgáltató tevékenységek A szolgáltatásoknak három jellegzetes modellje alakítható ki: 1., Nem termékre irányuló szolgáltatás, 2., Termékre irányuló szolgáltatás, 3., Eszközáramoltatással járó szolgáltatások. 2
1., Nem termékre irányuló szolgáltatás (tipikus példa: kórház)
Jellemzői: • Emberre irányul, • Egy telephelyen végzik, • Anyag, termék csak befelé áramlik a folyamatba, • Eszköz csak befelé áramlik a folyamatba, • Kifelé csak hulladék áramlik, • Mércéje az elégedettség. 2., Termékre irányuló szolgáltatás (tipikus példa: posta, gépkocsi szerviz)
Jellemzői: • Termékre irányul, • Egy telephelyen végzik, • Anyag, termék befelé és kifelé is áramlik a folyamatban, • Eszköz csak befelé áramlik a folyamatba, • Hulladék kiáramlás, • Mércéje az elégedettség és termékparaméterek, • A termék fizikai tulajdonsága nem változik meg. 3
3., Eszközáramoltatással járó szolgáltatások (tipikus példa: lift karbantartás)
Jellemzői: • Termékre és emberre is irányulhat, • Több külső helyen végzik, • Anyag, befelé és a szolgáltatási helyek között is áramlik a folyamatban, • Eszköz befelé és a szolgáltatási helyek között is áramlik a folyamatban, • Hulladék kiáramlás, • Mércéje az elégedettség és termékparaméterek, • A termék tulajdonsága nem változik meg, • Szolgáltatási helyek közötti külső szállítás kapcsolódik hozzá. Szolgáltatások csoportosítása tevékenység szerint Logisztikai szolgáltatások Nem logisztikai szolgáltatások Vegyes szolgáltatások • áruszállítás, • energia- és vízellátás • ipari parkok szállítmányozás • szennyvízkezelés • egységrakomány• karbantartás és műszaki felügyelet képzés • szervízelés • csomagolás • kereskedelem • raktározás • egészségügy • rakodás • bank, pénzintézet • komissiózás • vám • elosztó raktárak • biztonsági és védelmi szolgáltatás • logisztikai szolgáltató • postai tevékenység központok • közlekedés, parkolóházak • hálózatszerű logisztikai • információszolgáltatás szolgáltatások • kulturális és sportesemény szervezése • szálloda és vendéglátás, turizmus 4
Áruszállítási rendszerek Az alap-, a segéd-, az üzemanyagok-, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden áruk) helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között. Fogalmak • Szállítás: saját járművekkel, saját célra végzett szállítások. • Fuvarozás: más tulajdonát képező áruk eljuttatása fuvardíj ellenében – szerződéses jogviszony keretében – a feladási helyről a rendeltetési helyre. • Szállítmányozás: a szállítmányozó (speditőr) a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően az árutovábbítást minél hatékonyabban szervezze meg. Szállítási láncok • Közvetlen szállítás: egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül. • Összetett szállítás: több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában: • Hagyományos: közvetlenül az árukat rakják át egyik szállítójárműből a másikba • Kombinált szállítás: az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet, eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba Áruszállítási módok: • Közúti áruszállítás, • Vasúti áruszállítás, • Vízi áruszállítás, • Légi áruszállítás, • Csővezetékes áruszállítás, • Kombinált áruszállítás. Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): • Közúti szállítás – 75%, • Vasúti szállítás – 17%, • Vízi szállítás – 8%. Áruszállítási módok kiválasztási szempontjai • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Rendelkezésre álló szállítási lehetőségek, • Szállítási költségkorlátok. Közúti szállítás A közúti áruszállítás főbb előnyei: • a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik (nincs szükség átrakásra) • viszonylag rövid az áruk eljutási ideje • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi • nagymértékű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez • viszonylag kicsik a szállítás közbeni áru-igénybevétel és az ebből származó károk • rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás 5
Közúti áruszállítás főbb hátrányai: • nagymértékű függőség a környezeti hatásoktól, előre nem látható eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól • vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása • kisebb árumennyiség továbbítására alkalmas • leginkább élőmunka igényes és balesetveszélyes • útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják • a nemzetközi forgalom engedélykontingensekhez kötött Közúti áruszállítás eszközeinek felosztása: • Tehergépkocsik o Általános célú Nyitott rakfelületű Zárt szekrényes o Speciális Önürítő (ömlesztett anyagok szállítására pl. billenőszekrényes) Önrakodó (pl.: forgódarus) Tartálykocsik (folyékony áruk (tej, sör, bor) szállítására) Hűtőgépkocsik (romlandó áruk szállítására) egyéb különleges (bútorszállító, betonszállító, stb.) • Vontatók o normál (trélerek vontatása) o nyerges (félpótkocsik vontatása) • Pótkocsik o Általános célú normál pótkocsik (rögzített szekrényes) nyerges félpótkocsik (normál) o Speciális billenőszekrényes pótkocsik trélerek speciális célú nyerges félpótkocsik • cementszállító • tejszállító • üzemanyag-szállító utánfutók Vasúti szállítás A vasúti áruszállítás főbb előnyei: • viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól, • a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsi típusok széles választéka, • a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása, • előre jól kalkulálható a tarifarendszer. A vasúti áruszállítás főbb hátrányai a kötött pályából származóan • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje, • viszonylag kicsi a hálózatsűrűség, esetleg az áruk átrakására van szükség, • viszonylag nagy dinamikus igénybevételek, különösen tolatás közben, • kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz. 6
Vasúti áruszállítás eszközeinek felosztása: • Általános célú o Pőre o Nyitott magas oldalfalú alacsony oldalfalú o Fedett normál eltolható oldalfalú eltolható tetejű eltolható oldalfalú és tetejű • A kombinált szállításhoz alkalmazott o Konténeres-, illetve csereszekrény-szállító o Zsebes o Lengőhidas o Kis átmérőjű kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű • Speciális o Élőállat-szállító szarvasmarha szállító sertésszállító o Romlandó árut szállító hűtő kocsik szellőztető rendszerű o Tartálykocsik gázszállító kőolajszállító cementszállító borszállító tejszállító o Mélyített rakfelületű kocsik o Önürítő kocsik gondolakocsi tölcsérkocsi nyeregpadlós kocsi garatkocsi Talbot-kocsi billenőkocsik A vasúti áruszállítás történhet • hagyományos forgalomban (csomóponti rendszer), • kombinált forgalomban (irányvonatok). A hagyományos forgalomban a vasútra feladott küldemények szállítása történhet: • Kocsirakományú áruként (azok a küldemények, melyek továbbításához egy kocsi teljes rakterét kizárólagos használatra igénybe veszik, illetve melyek egyedi tömege az 5000 kg-t meghaladja), • Darabáruként (az 5000 kg-nál kisebb tömegű küldemények, melyek továbbítása nem igényel kizárólagos kocsihasználatot), • Expressz áruként (a kisméretű [1200x800x700 mm] és kis tömegű [1000 kg/db alatti] darabáruk adhatók fel, és a szállítás személyvonatokon, poggyászszállító kocsikban történik). 7
A csomóponti rendszer modellje Vízi szállítás A vízi áruszállítás főbb előnyei • A többi közlekedési ágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó • a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a környezetkárosító hatása • minden árufajta szállítására alkalmas • díjszabásai viszonylag rugalmasak A vízi áruszállítás főbb hátrányai • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje • a feladó és a címzett között közvetlen szállítási kapcsolat kialakítására nem alkalmas, ezért többszöri átrakásra van szükség • a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényező lehet például a túl alacsony vagy túl magas vízállás, vagy téli időszakban a befagyás, vagy jégzajlás • a többi közlekedési alágazathoz képest – különösen tengeri szállítás esetén - a legnagyobbak a szállítás közben fellépő áruigénybevételek, ezért un. tengerbiztos csomagolást kell alkalmazni Vízi áruforgalom típusai • Folyami fuvarozás o Uszályrakomány (az uszály rakterét, hordképességét minimum 70% kihasználják), o Darabáru (darabáruként az 5000 kg-nál kisebb egyedi tömegű rakományok), o Részrakomány (5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegű, de az uszály 70%-os kihasználását nem biztosító küldemények továbbíthatóak), • Tengeri áruforgalom o Vonalhajózás (előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötő érintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint, csak az adott kikötők közötti áruszállítással a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében), o Szabad hajózás (a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol megfelelő rakományt kapnak és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozás útvonalát is), o Bérelt hajózás (idő és útvonalbérlet). 8
Vízi áruszállítás eszközeinek felosztása: • folyami hajók o vontató és tolóhajók o uszályok (bárkák) általános célú speciális célú o önjáró áruszállító hajók szárazáru-szállító folyékonyáru-szállító különleges rakodású • cementszállító • kavicsszállító • folyami-tengeri hajók • tengeri hajók o kombinált forgalmat lebonyolító hajók konténerhajók komphajók Ro-Ro hajók bárkaszállító hajók o áruszállító hajók Folyékonyáru szállítók • nyersolaj-szállító • gázszállító • vegyianyag-szállító Szárazáru szállítók • vegyesáru-szállító • ömlesztett rakomány-szállító • darabáru-szállító Kombinált áruszállító • OBO • O-O Hűtőhajók (gyümölcsszállító, hússzállító) Egyéb, speciális áruszállító (farakomány szállító, ércszállító) Légi szállítás A légi áruszállítás főbb előnyei • nagy szállítási távolságok esetén, viszonylag rövid az áruk eljutási ideje • a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, ezért kicsi a csomagolás költségigénye is • A szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják A légi áruszállítás főbb hátrányai • az áruk csak egy bizonyos köre esetén vehető számításba (kizárt áruk: gyúlékony anyagok, robbanóanyagok, lőfegyver és lőszerek, stb.) • az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolásra van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét • a többi közlekedési alágazathoz képest a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak • környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás 9
Légi áruszállítás eszközeinek felosztása: • merevszárnyú repülőgépek o az utasforgalomból kivont, légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek, o személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek, o kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett un. áruszállító repülőgépek, • forgószárnyú repülőgépek (helikopterek). Különleges szállítási feladatok végrehajtására, vagy nehezen megközelíthető helyekre (hegycsúcsokra) használják. A légi áruforgalom • Menetrend szerinti járatok (áruszállító kapacitása a repülőgép műszaki paramétereitől és az egyéb terhelésektől függ), • Áruszállító különjáratok (ha a szállítandó áruvolumen nem elegendő, egy gép gazdaságos bérletére rugalmasabb charter-formák alkalmazása célszerű. Igény szerint bárki bérelhet repülőgépet, akár megbízó, akár szállítmányozó, akár másik légitársaság). Kombinált szállítás a globális logisztikában A kombinált szállítás előnyei: • a környezetszennyezés és a zajártalom csökkenése, • a közutak zsúfoltságának csökkenése, • a közlekedésbiztonság növekedése, • a közutak elhasználódásának lassítása, • kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás, • a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása, • a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése. A kombinált szállítás változatai • Konténeres szállítási rendszerek esetében, két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat. • Huckepack szállítási rendszerek esetében az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.
Kombinált szállítási lehetőségek A kombinált forgalom termináljai A kombinált forgalom termináljai a helyi és/vagy a körzeti, valamint a távolsági áruszállítást lebonyolító közlekedési alágazatok (pl. vasút-közút, vasút-vízi) kapcsolódási helyei. Megnevezésük: konténer-terminál, huckepack-terminál, Ro-Ro terminál, kombi-terminál, stb. 10
A terminálok fő funkciói: • Rakodás: o A szállítási egységek (konténerek, csereszekrények) fel-, lerakása, illetve közvetlen átrakása a távolsági és a helyi, illetve a körzeti szállítás járművei között, o A konténerek, csereszekrények, bárkák, stb. ürítése, megrakása, o A szállítási egységek el-, illetve felfuvarozása a helyi, illetve körzeti forgalomban, • Tárolás: o Átmeneti tárolás a helyi, illetve körzeti és a távolsági szállítás közben, o Hosszabb időtartamú bértárolás a fuvaroztatók megbízásából, • Vámkezelés, vámudvari szolgáltatások, • Egyéb szolgáltató funkciók (pl. büfé). Közúti-vasúti kombinált szállítás
A közúti-vasúti huckepack szállítási rendszerek főbb jellemzői A bimodális rendszerek fő előnyei a közúti-vasúti kombinált rendszerekhez képest • kedvezőbb össztömeg/hasznos tömeg kihasználás • egy irányvonatban több közúti jármű egység szállítható • egyszerű termináli infrastruktúra (50 m hosszú betonozott vasúti pályaszakasz) • ugyan az így szállítható pótkocsi 10-20%-al drágább, de a vasúti oldalon jelentős költségmegtakarítás érhető el Bárkaszállító hajók alkalmazásának előnyei • elmarad az áruk hagyományos átrakása a folyami-tengeri kikötőkben • a bárkaszállító hajók az üzemidő 85-90%-át töltik a tengeren a hagyományos kialakítású hajók 35-40%-val szemben, tehát több mint kétszeres hatékonyságú • üzembe állításuk nagy beruházási költséggel jár, de a termelékenység növekedésével a szállítási költségek jelentősen csökkennek • a bárkák rakodása nem zavarja a kikötői munkát • a rakodás függetlenné válik az időjárástól • a nagy teherbíró-képességű és méretű bárkákon sokféle áru szállítható • a bárkák rakodása közben nem keletkezik árukár 11
Egységrakomány-képző eszközök Egységrakomány tartalma
Egységrakomány funkciója
RST egységrakomány
Technológiai egységrakomány
Többfokozatú
Homogén
Egységrakomány felhasználási viszonylata
Késztermék elosztás
Alapanyag ellátás
Technológiai folyamaton belül
Inhomogén (kevert)
Az egységrakományok osztályozása Az egységrakományképzés célja: – áruk homogenizálása, – rakodási, szállítási műveletek számának csökkentése, – rakodási idők csökkentése, – áru védelme. Egységrakomány-képző eszközök típusai EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK Szállítóládák, rekeszek, keretek Általános célú Fa, Műanyag, Fém, Stb. Speciális Hússzállító, Gyümölcsszállító, Stb.
Konténerek (szállítótartályok)
Rakodólapok Általános célú Sík, Oldalfalas, Keretes, Stb. Speciális Hordószállító, Tekercsszállító, Stb.
Kiskonténerek Általános célú
Közepes konténerek Általános célú
Nagykonténerek Általános célú
Speciális Kereskedelmi, Hűtő, Folyadékszállító, Ömlesztett anyag szállító, Stb.
Speciális Folyadékszállító, Gázszállító, Szemétszállító, Stb.
Légi Speciális Hőszigetelt, Szabályozható hőmérsékletű, Tartály, Szállítólap, Nyitott, Nyitható, Összehajtható, Szétszedhető, ACTS konténerek, Cargo 2000, Stb.
Az egységrakományos szállítás előnyei: • Lehetővé teszi az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, automatizálását, • Csökkenti az árukezelési, rakodási munkák számát, • Lehetővé teszi integrált szállítási láncok kialakítását, • Csökkenti az árukezelési, rakodási időket, • Fokozottan védi az árukat a rakodás, szállítás, tárolás közbeni igénybevételekkel szemben, 12
• • •
Csökkenti csomagolás költségeit, Lehetővé teszi helytakarékos, gépesített, automatizált tárolási technológiák alkalmazását, Fokozottan védi az árukat dézsmálás ellen.
Az egységrakományos szállítás hátrányai: • Az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség esetén viszonylag magas költségráfordítást igényel, • Az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet ráfordítást jelent (célszerű ilyen esetekben egyszeri felhasználású, ún. egy utas egységrakomány-képző eszközök, vagy összehajtható egységrakomány-képző eszközök alkalmazása), • Az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata csökkenti az adott járműben elhelyezhető nettó árutérfogatot. ISO 1. sorozatú konténerek jellemzői: • a konténer minden sarkába sarokelem van beépítve, • hosszméreteik modulrendszerben vannak meghatározva, • szélességük egységesen 8 láb, magasságuk 8, illetve a raktér növelése érdekében 8,5 láb, • a sarokelemek feladata: o a konténerek megfogási helyei, o elősegítik a konténerek rögzítését a szállítójárművön, o lehetőséget adnak a konténerek összekapcsolására. Speciális konténerek • ACTS konténerek (speciális gördülőegységgel ellátott, sínre tolható konténerek), • Cargo 2000 konténerek (Logistikbox – kisebb méretű konténerek), • Légi szállítás konténerei. Légi konténerek sajátosságai • Kis önsúly (fele, vagy harmada a normál konténerekének), • Nagyobb felhasználhatósági arány (100-150), • Speciális alak (igazodik a gép formájához), • Speciális rögzítési lehetőség (perforált perem), • Igazodik a gép típusához, • Csak speciális járművel szállítható tovább. Csomagolás Termék előállító
Szállító
Kereskedő
Fogyasztó
Újrahasznosító
A csomagolást meghatározó logisztikai rendszer elemek 13
A csomagolás alapvető funkciói: • A termék kezelhetővé tétele, • A termék szállíthatóságának és tárolhatóságának biztosítása, • A termék állagvédelme, biztonságának biztosítása, • A termék értékesítési pozíciójának javítása, • A termék környezetre gyakorolt káros hatásának minimális mértékre csökkentése. A csomagolás megjelenési formái: • Fogyasztási csomagolás, amely a csomagolás kezdetétől a fogyasztás megkezdéséig, vagy az alatt is "körülveszi" a terméket. A fogyasztói gyűjtőcsomagolás hordozza az áru fogyasztásával, a csomag kezelésével kapcsolatos, a fogyasztásra vonatkozó legfontosabb információkat (mennyiség, tartalom, kezelési útmutató, kezelésére vonatkozó utasítás, stb.). • Gyűjtőcsomagolás: meghatározott mennyiségű azonos fogyasztói csomagolású termék, a logisztikai rendszerben való kezelést figyelembe vevő összeállításából adódó egység. • Egységrakomány a több gyűjtőcsomag egységbe foglalását követően keletkező kezelési egységet jelenti, amely a logisztikai rendszerben egységként kerül kezelésre (pl. rakodás, tárolás). A legjellemzőbb csomagolóanyagok a következők: • Anyagok: o Papír, o Fém, o Műanyag, o Üveg, o Fa, o Textil, • Segédanyagok (pl. párnázás). Raktározás
Tárolási egységek
Egyedi áruk
Egységrakományok
1
Tárolási technológia
Anyagmozgatási rendszer
Állványnélküli tömbös 1
Állványnélküli soros 2
Kézi, vagy kézi eszközös 1
2
3
Soros állványos
Targoncás 2
4
Át, illetve bejárható állványos
Darus 3
5
Utántöltős állványos
6
Állványkiszolgáló gépes 4
Gördíthető állványos
Különleges, speciális 5
Darabárus raktárak főbb típusai
14
A tárolási technológia megnevezése tömbös Halmazolható állvány nélküli tárolás soros
Soros állványos tárolás
Át ill. bejárható állványos tárolás
Utántöltő állványos tárolás
Gördíthető állványos tárolás
Alkalmazási terület
Előnyök
– monostruktúrájú – nincs szükség tárolókészlet, berendezésre, emiatt – a tárolási egységek viszonylag kicsi a raktár több rétegben beruházási költség közvetlenül egymásra igénye, helyezhetők – polistruktúrájú – alkalmazkodóképesség a készlet, forgalomingadozásokhoz – a tárolási egységek és a készletstruktúra több rétegben változásaihoz közvetlenül egymásra helyezhetők – polistruktúrájú készlet – közvetlen hozzáférési lehetőség mindegyik tárolási egységekhez, – alkalmazkodó képesség a forgalomingadozáshoz és a készletstruktúra változásaihoz, – automatizálhatóság, – a tárolási magasságot csak az épület belmagassága vagy a kiszolgáló anyagmozgató gépek emelési magassága korlátozza – monostruktúrájú – viszonylag kedvező készlet, terület, ill. térkihasználás – homogén (azonos alap-méretű) tárolási egységek
– monostruktúrájú készlet, – homogén (azonos alapméretű) tárolási egységek, – fifo-elv könnyű betartása – polistruktúrájú készlet, – kis tömegű (könnyű) tárolási egységek, – a tárolás egységek kis forgási sebessége, – viszonylag kis be- ill. kiszállítási forgalom
–
– – –
Hátrányok – a kis tárolási magasság, – nem lehet az egyes tárolási egységekhez közvetlenül hozzáférni, – nem vagy nagyon nehezen automatizálható
– kis tárolási magasság esetén viszonylag nagy az egy tárolási egységre eső terület-felhasználás
– viszonylag kicsi a készletstruktúra változásaihoz való alkalmazkodó képesség, – nem lehet az egyes tárolási egységekhez közvetlenül hozzáférni – a fifo-elv egyáltalán nem (bejárható kialakítás) vagy csak korlátozott mértékben lehet betartani a fifo-elv betartása – viszonylag nagy a bonyolult raktár beruházási költségigény, irányítási rendszer – viszonylag kicsi a alkalmazása nélkül is jól készletstruktúra biztosítható, változásaihoz való alkalmazkodó képesség, kedvező terület, ill. térkihasználás, – nem lehet közvetlenül automatizálhatóság hozzáférni kedvező terület, ill. – az állványok mozgatása térki-használás fizikai erőkifejtést vagy gépi kivitel esetén energiát igényel, – viszonylag nagy a beruházási költség igény, – nem vagy nehezen automatizálható
15
Rakodás, átrakás RAKODÓGÉPEK
Darabáru
Ömlesztett anyagok
emelõvillás targoncák, konténer daruk, vagonba-járó targoncák, görgõs rakodók, láncos rakodók, speciális szállítószalagos rakodók, emelõasztalok
markolós daruk, önjáró rakodók (földmunkagépek), mobil szállítószalagok)
Komisiózás Komissiózási folyamat
Komissiózási rendszer
Áruelőkészítés
Statikus
Dinamikus
Árukivétel
Kézi
Automatizált
Árumozgatás
Egydimenziós
Kétdimenziós
Áruleadás
Centralizált
Decentralizált
A tárolótéren belüli komissiózás Előnyei: • egyszerű az anyagáramlás, az áru már lényegében tároláskor a komissiózás áruelőkészítő helyére kerül, • nincs szükség közbenső szállításra, rakodásra, • egyszerű az információáramlás, Hátrányai: • hosszúak a komissiózási útvonalak, viszonylag kis komissiózási teljesítmények érhetők el, • a tárolótérben való komissiózás kedvezőtlen raktártechnikai és szervezési megoldásokat indokolhat, 16
A tárolótéren kívüli komissiózás Előnyei: • viszonylag nagy komissiózási teljesítmények érhetők el, optimálisan alakítható ki a komissiózó tér, • a tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni komissiózási szempontokat, Hátrányai: • bonyolult az anyagáramlás (a tárolási egységeket a komissiózást követően vissza kell szállítani a tárolótérbe), • bonyolult az információáramlás. Komissiózási változatok Tárolótéren belüli komissiózás:
B
üres rakodólap, tartály
kész komissió
K
komissió kilép
homogén áru
Tárolótéren kívüli komissiózás:
KT1
KH1
. . .
KHn
megkezdett komissió
KHn megkezdett komissió
Komissiózó tér komissió kilép
Változatok: - megkezdett rakomány visszakerül a tárolótérbe - megkezdett rakomány a komissiózó térben marad
Áruelosztó raktárak Az áruelosztó logisztikai rendszer sajátosságai: − beszállítók áruit változó követési időnként (pl. 1 nap- 10nap) szállítja be; − körzetek vevők térbeli elhelyezkedése szerint kerülnek kialakításra; − minden vevő egy-egy körzetbe kerül besorolásra; − kötegelt komissiózás alatt azt értjük, hogy azokat a komissiókat és vevőket tartalmazza, amelyek kiszállítására egy adott időn belül sor kerül; − egy kötegben a vevőknek ill. a körzeteknek csak egy része szerepel; 17
− a vevők szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a vevők száma, nincsenek a csatornák fixen a vevőkhöz rendelve; − a körzetek szerinti osztályozó csatornák száma jóval kisebb, mint a körzetek száma, vagy a csatornák fixen nem rendelhetők a körzetekhez; − a gépkocsi rakodóhelyek száma is jóval kisebb, mint a körzetek száma; − egy-egy tehergépkocsi rakodási ideje jóval kisebb, mint a kötegelés időbázisa. Gépkocsik GKK1
AT1
GKK2
GKK3
KO1
AT2
KO2
AT3
KO3
AT4
GKK4
KO4 EPK
EPV
CS1
VO1
CS2
VO2
CS3
VO3
CS4
VO4
Magasraktár KR 1
KR 2 KR 3
KR 4
MR
GB GK GB GKB1 BS GKB2
A1
A2
A3
BS GKB3
Áruelosztó raktár felépítése GKB: belépő gépkocsi, BS: csomagbeszállító pálya, A: áruátvétel, ellenőrzés, GB: magasraktári beszállítópálya, MR magasraktári állványkiszolgáló gépek, CK: magasraktárból kiszállítás a komissiózó raktárba, KR: kézi kiszolgálású komissiózó raktár. KK: kézi kötegelt komissiózás, EPV: automatikus elosztó pálya vevők szerinti osztályozásra, VO: vevők szerinti osztályozó pálya. CS: csomagoló, számlázó helyek, EPK: automatikus pálya osztályozáshoz, KC: körzetenként osztályozó pálya, AT: átmeneti tároló, VKK: körzetenként kiszállító gépkocsi.
18
Logisztikai központok A logisztikai szolgáltató központok alapvető típusai: • átrakó központok, • áruforgalmi központok, • logisztikai szolgáltató központok. Az LSZK által nyújtott szolgáltatások körei Logisztikai alapszolgáltatások: • szállítás-előkészítés (járműmegrendelés, fuvarajánlatok beszerzése, árufeladás, stb.), • szállítás (gyűjtés, elosztás, belföldi, nemzetközi szállítás, JIT-elvű szállítás-szervezés, stb.), • rakodás (egységrakományok képzése, bontása, járművek közötti átrakás, be-, ill. kirakás, stb.), • raktározás (átmeneti tárolás, közraktározás, betárolás, vámáru tárolás, komissiózás stb.), • informatikai szolgáltatások (diszpozíció, kommunikáció, technikai szolgáltatások), • „finishing” (befejező jellegű) szolgáltatások (szerelés, konfekcionálás, csomagolás, címkézés stb.). Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: • járművek, anyagmozgató gépek, segédeszközök bérbe adása, javítása, karbantartása, szervízelése stb., • vámkezelésben való közreműködés, • tanácsadás (pl. szállítási, csomagolási, adóügyi), • biztosítás, • oktatás. Egyéb szolgáltatások: • postai, banki, • éttermi, szállodai, üzemi orvosi, • biztonsági (vagyonvédelmi), • reklám, csomagküldő, • kiállítás és rendezvényszervező. Logisztikai Szolgáltató Központok helye kiválasztásának tényezői: • a körzet gazdasági fejlettsége, • a körzet lakosságának a száma, a foglalkoztatottak száma, • a körzet üzemeinek száma és nagysága, az ipari telepítés volumene, • a körzet közlekedési kapcsolatai (közút, vasút, vízi út, repülőtér), • belföldi, regionális szállítások mennyiségi mutatói, • az export- és import-szállítások mennyiségi mutatói, • tranzit-szállítások mennyiségi mutatói, • a vonzáskörzet nagysága, • a konkurencia jelenléte, jelentősége, • a központ későbbi esetleges bővíthetősége, • a rendelkezésre álló terület nagysága és vételára, • terület elhelyezkedése, • közművek kiépítettsége, távlati településfejlesztési elképzelésekhez való illeszkedések.
19
Hálózatszerű logisztikai szolgáltatási rendszerek Hálózatszerű logisztikai rendszerről akkor beszélünk, ha a termelési, vagy szolgáltatási folyamat egyes elemeinél több (fizikailag is elkülönülő) objektum esetén kell logisztikai feladatokat ellátni. A hálózatszerűen felépülő logisztikai rendszernek a folyamatelemek minden objektumának összekapcsolására lehetőséget kell biztosítania. Virtuális logisztikai vállalatok Virtuális vállalatok osztályozása
Hálózat fenntartása: - rövid távú, - hosszú távú.
Résztvevõ egységek: - állandóak, - dinamikusan változnak.
Hálózati változatok: - egy hálózat, - párhuzamos hálózat.
Hálózati koordináció: -csillagszerû (hierarchikus), - demokratikus (minden csomópont azonos)
Láthatóság: - csak közvetlen közelében lévõ csomópontokra lát rá, - további csomópontot is lát.
Tevékenységi köre: - komplex, - részleges.
Virtuális Logisztikai Vállalat alkalmazásának előnyei • nagyobb tételben lehet olcsóbban anyagot vásárolni, • kis raktárkészlettel teljesítik a KV által vállalt gyártási feladatokat, • nincs szükség külön-külön raktárra, • rövid rendelési időre vállalható gyártási feladat, • JIT elvű beszállítást is képesek lehetnek vállalni, • mivel jól szervezhető a szállítás, csökkenthetők a szállítási költségek, • a logisztikai feladatok szakszerűbben láthatók el, • fokozatosan kiépíthető lenne az elektronikus kereskedelem. Virtuális Logisztikai Vállalat feladatai • beszerzendő anyagok igényeinek begyűjtése, • beszerzendő anyagokra árajánlat kérése, • beszállítók kiválasztása, anyagok megrendelése, • szállítási vállalat, vállalkozó kiválasztása, • beszerzett anyagok KV-hoz való beszállításának diszponálása, • szükség szerint a beszerzett áruk raktározási helyének kiválasztása, • a raktárakból való ki- beszállítás diszponálása, • a KV által gyártandó termékekre vonatkozó rendelések begyűjtése, • a kívánt termék gyártásra alkalmas KV kiválasztása, • a legyártott termékek felhasználóhoz való diszponálása, • a késztermékek raktárba való be- és kiszállításnak diszponálása, • a KV pénzügyi tranzakcióinak intézése. 20
DSC
P
P B C
C
VLC
T
T
C
C
B DSC
DSC
T DSC
anyagáram
DSC: gyűjtő- és elosztó raktár központok
információáram
T: szállítási vállalat
VLC: virtuális logisztikai központ
C: vevők
P: termelő vállalat
B: bank
Virtuális vállalat logisztikai modellje Klaszter, mint virtuális logisztikai központ SB 1
SBi
SB n
AER1
AERm
BKV1
BKV k+1
Logisztikai vállalat
BKVj
KLASZTER mint VIRTUÁLIS LOGSZTIKAI KÖZPONT
BKVk
Tudás menedzsment MISKOLCI EGYETEM ANYAGMOZGATÁS ÉS LOGISZTIKA TANSZÉK
KER1
NFV1
Logisztikai vállalat
BKVr
KERp
NFVε
SB
Segéd beszállító
AER
Alapanyag elszállítási raktár
BKV
Kis- és középvállalat mint elsődleges beszállító
KER
Részegység, késztermék elosztó raktár
NFVω
NFV
Nagyvállalat mint felhasználó anyagáram információ áram
21
Egészségügyi logisztika Az egészségügy főbb területei: • kórházak, • háziorvosi szolgálatok, • vérellátás, • dialízis centrumok, • szervszállítás, • mentőszolgálat, stb. Kórházak A kórházakban jelentkező logisztikai feladatok jellegüket tekintve azonosak, azonban megvalósításuk módja nagymértékben különbözhet attól függően, hogy • pavilon rendszerű, vagy • tömbös rendszerű a kórház. A kórházak jellegzetes logisztikai feladatai a következő főbb csoportokba sorolhatóak: • gyógyszer, vegyszer, kötszer szállítása, tárolása, • laboratóriumi vizsgálati anyagok szállítása és tárolása, • irodaszer és nyomtatvány szállítása és tárolása, • műszaki anyagok tárolása és szállítása, • vérszállítása, • betegszállítás, • szennyes- és tiszta textília szállítása, • karbantartási és javítási anyagok szállítása és tárolása, • szakmai anyagok szállítása, • kommunális hulladék és veszélyes hulladék tárolása és szállítása, • ételhulladék szállítása és tárolása, • üzemanyag szállítás, • alkalmi gyógyszerellátás. Vérellátás A vérellátó állomások országos hálózatának működtetése számos logisztikai feladatot foglal magában, kezdve a véradások megszervezésétől, a levett és tárolt vér célszemélyhez történő eljuttatásáig. Mentőszolgálat A mentőszolgálat feladatai: • mentési feladatok, • betegszállítási feladatok, • az ország egész területén mozgóőrség ellátása, • az elsősegélynyújtás országos felügyelete, • elemi csapások, tömegszerencsétlenségek egészségügyi felszámolásában való részvétel, stb. A fenti feladatok ellátása kapcsán végzett tevékenységek két nagyobb, egymástól térben és időben elkülönülő szakaszra bonthatók: − Feladat szervezés és irányítás. Az irányító központokban végzett tevékenység fázisai: o a bejelentés felvétele, o a megfelelő, rendelkezésre álló mentőegység hozzárendelése az elbírált feladathoz, o riasztás. 22
−
Szállítás, betegellátás: − a mentőegység átveszi a feladatot, − kivonul a helyszínre, − a helyszínen megtörténik a beteg felvétele, − az esetleges egészségügyi beavatkozás, − a szállítás, − a szállítás végpontján a mentőegység átadja a beteget, − az adatok visszadiktálásával informálja az irányító központot és jelzi, hogy készen áll a következő feladat átvételére, − a mentőegység visszatér az állomásra.
Dialízis központok Mivel a kezelésre szoruló betegek száma magas és a későbbiekben is várható növekedés (8–12% évente), emiatt a rendelkezésre álló dialízis kapacitás ütemezése egy jelentős logisztikai feladat, hiszen meg kell határozni, hogy mely beteg mely dialízis központba és mikor jelenjen meg kezelésre. Banki logisztika A bankok olyan speciális területét képviselik a szolgáltató vállalatoknak, melyeknél az anyagáramlás egyre kisebb mértékben van jelen, hiszen az információs technika fejlődése, az internet technológia megjelenése lehetővé tette a bankok által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó anyagáramlási (alapvetően készpénzáramlási) folyamatok kiváltását információáramlás segítségével. Banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok: Bank-biztonságtechnikai beruházások és átalakítások Biztonságtechnika lebonyolítása, örző-védő szolgálat biztosítása. A hálózat egyes fiókjai, az ügyfelek és a terminálok közötti Értékszállítás értékek (alapvetően készpénz) szállítása. Alapvető feladat a bank fiókegységei közötti illetve más Távközlés bankokkal történő kapcsolattartás biztosítása, a szükséges eszközrendszer beszerzése és fenntartása, szervízelése és megsemmisítése. A szükséges informatikai háttér biztosítása a beszerzéstől az Informatika üzemeltetésen és karbantartáson keresztül a megsemmisítésig. Készpénzfeldolgozó és ellenőrző berendezések (bankjegy- és Banktechnika érmeszámláló, UV lámpa, bankjegyfóliázó, páncélszekrény) beszerzése, karbantartása, szervizháttér biztosítása. Irodatechnikai berendezések beszerzése és szállítása a Irodatechnika fiókhálózat és a központi egységek számára. Nyomtatványok, logós borítékok, névjegyek, ügyfélkártyák Nyomdaipari beszerzése. termékek Postai logisztika A postai logisztika főbb területei: • Levélfeldolgozás • Csomagfeldolgozás • Hírlapfeldolgozás • Szállítás • Nemzetközi postakicserélő 23
Levélfeldolgozás A levélfeldolgozás történhet • kézi úton, • gépi úton, • tömeges kezeléssel. A gépi feldolgozásra alkalmas küldemények feldolgozásához a következő jellegzetes gépek alkalmazása célszerű: • alak szerint válogató, • címre állító és bélyegző egység (CFC), • optikai kódolvasó egység (OCR), • levél finomszétosztó egység (LSM). Levélgyűjtő Táskák
Mozgóposták Egységládák
Zsákok
CFC
Zsákbontó
Gépi feld.
Manuális feldolgozás
OCR LSM VCR Címhelyenként kötegelve - zsákokban Mozgóposták, helyi-, helyközi járatok a címhelyek felé
Levélfeldolgozás folyamata A levélfeldolgozás főbb feladatai: − a beszállított levélpostai küldemények manuális és gépi úton történő feldolgozása, irányítása, egységrakományok képzése, szállítás előkészítése, − utcai levélszekrények ürítése, gyűjtött levelek beszállítása, − tömeges felvétel, − nagy forgalmú fiókbérlők anyagának leválasztása és kiszállítása, − zárlatok indítása, − pályaudvari zárlatközvetítés, − zsákmesteri feladatok ellátása. Csomagfeldolgozás A csomagfeldolgozó egység feladatai: • csomag felvétele, • feldolgozása, • be- és kiszállítása, • visszakézbesítése, 24
• • • •
csomagok nyomozása, gerinc hálózati postaanyag szállítás menet közbeni feldolgozással, zárlat közvetítés, kereskedelmi csomag szolgáltatás.
Hírlapfeldolgozás A hírlapfeldolgozó egység feladatai • az országos megjelenésű központi napilapok előfizetői példányainak nyomdai átvétele, feldolgozása, indítása, • a napilapok nyomdából történő kiszállítása a pályaudvarokra, a hírlap-mozgóposták részére, • az országos megjelenésű központi napilapokat szállító gépkocsik ellátása, • az országos megjelenésű postai színes lap előfizetői példányok expediálása, indítása, • az országos megjelenésű, központi nyilvántartású színes lap előfizetések kezelése, nyilvántartása, • A címszalag alatt továbbított nagytömegű kiadványok, devizás export lapok és reklám tartalmú kiadványok expediálása és indítása. Szállítás Fő feladatai a következők: − szállítási feladatokhoz igazodó kapacitású gépkocsik vezetővel illetve vezető nélküli előállítása, − meghibásodott tartalék gépkocsik helyett tartalék gépkocsik előállítása, − gépkocsik tárolása, − gépkocsik műszaki szemlére és vizsgára előállítása, − sérült és meghibásodott gépkocsik átadása a javítást végző részére, − járatok szolgálat közbeni ellenőrzése, − rendkívüli és személyzeti fuvarok lebonyolítása, − közreműködés új gépkocsik beszerzésében, − gépkocsik selejtezése. Nemzetközi postakicserélő A nemzetközi postakicserélő egység tevékenységi körei, melyeket országos hatáskörrel és illetékességgel lát el: − átveszi, feldolgozza, továbbítja a külföldre szóló, onnan érkező közönséges és könyvelt levélposta, EMS, valamint csomagküldeményeket, − ellátja a repülőtéri zárlatközvetítési feladatokat, − ellátja a levélposta és csomagküldemények nemzetközi kicserélő szolgálatát, vám elé állítja a külföldről érkezett, valamint oda irányuló vámtartalmú levélpostai, csomag és EMS küldeményeket, − elvégzi a vámkezeléssel összefüggő adminisztratív és egyéb feladatokat. A Magyar Posta Rt. Országos Logisztikai Központja A közel 23 ezer négyzetméteres csarnokban naponta 2,5-3,5 millió kisalakú levél, 400-600 ezer nagyalakú levél, 40-80 ezer csomag, 10 ezer értékküldemény és ezer EMS küldemény feldolgozását végzik el. A feldolgozó pontok száma, feladata és a küldeményáramlás az OLK technológiájával összhangban racionalizálásra került. Egységes technológiai rendszer került kialakításra annak érdekében, hogy a teljes hálózat teljes mértékben megfeleljen a korszerű Postával szemben támasztott minőségi és gazdaságossági követelményeknek. Az OLK a regionális feldolgozó pontokkal áll közvetlen szállítási kapcsolatban. A kiemelt forgalmú települések részére indított (illetőleg azoktól érkező) közvetlen konténerek a regionális feldolgozó pont közvetítésével kerülnek továbbításra. Az OLK a feldolgozó pontokon keresztül van kapcsolatba az átközvetítő pontokkal, a nagyobb városokkal, a mobilposta központokkal és a csomag házhoz kézbesítési központokkal. 25
Repülőtéri logisztika A repülőterek működtetése alapvetően két fontos területre osztható fel: • személyszállításra és • teherszállításra. Személyszállítás esetében a következő logisztikai feladatok megoldása szükséges: • induló utasok fogadása (check-in), utascsomagok feladása, biztonsági ellenőrzése, megfelelő járatokhoz juttatása, • tranzit csomagok átrakodása, tranzit utasok átvezetése a csatlakozó járatokhoz, • érkező utasok fogadása, biztonsági ellenőrzés, vámkezelés, csomagok kiadása, • catering. Teherszállítással kapcsolatos logisztikai szolgáltatások: • begyűjtés, csomagolás, átcsomagolás, címkézés, vonalkóddal való ellátás és elküldés, • küldemény követés a kézbesítésig, kívánságra információszolgáltatás az áruról, • ügyfelek értesítése az áru érkezéséről, • visszaküldendő áruk teljes körű kezelése, • az összes szállítási dokumentáció figyelemmel kísérése, • vámkezelt áru tárolása, beleértve a veszélyes áru kezelését is, • vám-raktári szolgáltatások, teljes körű vám ügyintézés, • érkező áru minőségi és mennyiségi ellenőrzése, leltár és jelentés készítés, • termékek üzembe helyezése, javítása, karbantartása, • jól képzett szakemberek alkalmazása a minőségi szolgáltatás érdekében. Karbantartási logisztika A karbantartási, üzemfenntartási tevékenységek logisztikai tevékenységei: • a karbantartáshoz, üzemfenntartáshoz szükséges anyagokra és szolgáltatásokra vonatkozó megrendelési igények meghatározása, • a szükséges anyagok és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó megrendelések keletkezése; az elkészült megrendelések további kezelésének folyamata, • a szükséges anyagok és szolgáltatások beszerzése; a beérkező anyagok és szolgáltatások fogadása, átvétele, • a beérkezett anyagok, szolgáltatások további logisztikai kezelése, nyilvántartása, követése, • a karbantartási helyek anyaggal és szolgáltatással történő ellátása, anyag és szolgáltatás felhasználása, a karbantartásnál és üzemfenntartásnál keletkező hibás, elhasznált termékek kezelése, újrahasznosítása, • a tevékenységek folyamán felhasznált anyagok és szolgáltatások dokumentálása, nyilvántartása; a hibás, elhasznált termékek további kezelésének dokumentálása. Az anyagáramlási folyamat kezeléséhez a következő információkat kell ismerni: • raktárak elhelyezkedése, • az egyes raktárakban tárolt anyagféleségek; • az anyagféleségek évente, havonta, hetente, naponta beszerzett mennyiség; • az anyagféleségekre vonatkozó RST utasítások, az anyagféleségek felhasználása; • az anyagféleségek beszállítási ütemezettsége; • az anyagféleségek raktárakból történő kiszállítási ütemezettsége; • egységrakományok képzésére és bontására vonatkozó információk; külső szállítási technikája. 26
Automatizált parkoló-rendszerek
Hf
Az automatizált parkoló rendszerek a következő elvek szerint működnek: • beléptetés után a gépkocsi vezetője nélkül automatikusan kerül a számítógép által meghatározott parkolóhelyre, • a kiléptetéskor a gépkocsi vezetőjének a lehívására automatikusan érkezik a tárolóhelyről a kiléptetés helyére, • számítógép nyilvántartja a gépkocsi parkolón belüli helyét, pontosan meghatározza a parkoló kihasználtságát, regisztrálja a parkolási időt, • kitárolási időpont előrejelzése esetén a gépkocsi előkészíthető, • a kisebb kihasználtságú közeli parkolóba a parkolni kívánó gépkocsi könnyen átirányítható.
A=rxe
Ha
nxh
Belépés
Belépés B
felvonó
A=mxe
sxB
felvonó
Toronyparkoló folyamatos átrendezési lehetőséggel
e
tolópad
Kilépés
Kilépés
Torony-mély parkoló átrendezési lehetőség nélkül Beléptetö gépkocsit szállitó paletta
Beléptetõ
állandó üres hely
szállító-tároló e B
LK
szállítópálya
B
Kiléptetõ
forgóasztal
felvonó
szállítópálya LB kitároló várakozó hely
e
esetenkénti üres hely
Vízszintes síkban terjeszkedő, folyamatosan átrendezhető parkoló rendszer
Kiléptetö nxa
Vízszintes síkban terjeszkedő, szakaszosan átrendezhető parkoló rendszer 27
Az automatikus parkoló rendszer alaptípusai a következők: – függőleges irányban terjeszkedő torony- vagy mély-parkolóház: • átrendezés nélküli, vagy • folyamatos átrendezésű tárolótérrel, – vízszintes síkban terjeszkedő többszintes parkolóház: • szakaszos, vagy • folyamatos átrendezésű tárolótérrel, – állványkiszolgáló géppel kiszolgált állványos-magastárolós gépkocsi parkoló rendszer. Ipari parkok Az ipari parkok feladata a termelő, szolgáltató vállalatok részére közös infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása. Esetenként egybeépülnek logisztikai szolgáltató központokkal. IPD2 A21 B2
PM2 A2
A2j B
B B1
Bi
A2m2 Bankok, biztosítók
VÁM
Ipari Park IPD1
IPDi
A11
Ai1 IPC PM1 A1
A1j
A01
PMi Ai
FM0 A0v ... A0r
A1m1
Aii
Aim
VÁM
Tulajdonosok
Bankok, biztosítók
Bp IDPn B B
B An1 B B PMn An Ammn
Az ipari-szolgáltató park-rendszer általános modellje Jelölések: IPC - Ipari Park Centrum, IPD - Ipari Park Decentrum, FM0 - az IPC menedzsmentje, PMi - az i. IPD parkmenedzsmentje, A00 - az IPC által nyújtott szolgáltatások, Ai - az i. IPD által nyújtott szolgáltatások, Aij - az i. IPDben tevékenykedő j. vállalat (j=1,2,…mi), Bk - az IPD-ken kívül tevékenykedő vállalatok (k=1,2,…p).
28
Ipari szolgáltató parkok elemei: • ipari park centrum (IPC), • ipari park decentrumok (IPD), • banki intézmények, • biztosító társaságok, • vámkezelést végző szervezetek, • tulajdonosok, • kis- és középvállalatok a parkrendszeren belül, • különböző beszállítók. Az ipari-szolgáltató park-rendszer általános modellje: − az ipari-szolgáltató park-rendszer egy, vagy több ipari-szolgáltató decentrumból épül fel, − egy decentrum esetén a parkrendszer centruma egybeesik a decentrummal, − több ipari-szolgáltató decentrum esetén az ipari park centruma elkülönül a decentrumoktól, − az ipari-szolgáltató parkrendszer decentrumain belül több vállalat tevékenykedik a termelési és szolgáltatási szférában, − az ipari-szolgáltató parkrendszer egyes decentrumai különféle szolgáltatások biztosításával segítik elő a decentrumban tevékenykedő vállalatok tevékenységét, − az ipari-szolgáltató parkrendszer egyes decentrumainak tevékenységét a decentrum parkmenedzsmentje koordinálja, − az ipari-szolgáltató parkrendszer centruma különféle szolgáltatásokat nyújt az egyes decentrumok számára a jobb tevékenység-végrehajtás elérése érdekében, − az ipari-szolgáltató parkrendszer centrumának tevékenységét a centrum parkmenedzsmentje koordinálja, − az ipari-szolgáltató park-rendszer működésénél meghatározó szerepet játszanak a tulajdonosok, akik kapcsolatban állhatnak mind a parkrendszer centrumával, mind az egyes decentrumokkal, − az ipari-szolgáltató park-rendszer minden egyes decentruma kapcsolatban áll a parkrendszer többi decentrumával, − az egyes decentrumok kapcsolatban állnak különféle, decentrumon kívüli beszállítókkal, − az ipari-szolgáltató park-rendszer centruma, a működtetéssel összefüggésben, kapcsolatban áll különféle biztosító társaságokkal, banki intézményekkel, vámtevékenységet végző szervezetekkel, − az egyes decentrumok szintén kapcsolatban állhatnak működésükkel összefüggésben különféle biztosító, banki és vámtevékenységet végző intézményekkel. IPARI PARK CENTRUM (IPC)
Vámtevékenységi intézmények
Bankok, biztosítók
Ipari parkrendszeren kívüli termelo és szolgáltató vállalatok
Ipari park decentrumok (IPD)
Tulajdonosok
Az ipari park centrum kapcsolatai 29
Ipari parkok elsődleges, alapvető működési: − az ipari-szolgáltató parkrendszerben folyó tevékenységek és kapcsolatok az autonóm egységek koordinált kooperációja révén valósulnak meg, − a rendszer az adott feltételeknek való megfelelősség esetén nyitott és rugalmas, − az erőforrásoknak a meghatározott célok elérése érdekében konvertálhatónak kell lennie, − a kapcsolatokat és tevékenységeket a versenyorientáltság és a kereslet-kínálat alapján való választhatóság jellemzi, − az ipari-szolgáltató parkrendszerben tevékenykedők profit-orientáltak. Szolgáltatási rendszerek tervezése és fejlesztése
Megvalósítás
Finomtervezés
Méretezés, változatképzés
Eszközmegválasztás
Logisztikai folyamatok kialakítása
Tervezési adatok analízise
Kapcsolódó logisztikai igények megfogalmazása
Szolgáltatási tevékenység megfogalmazása
Szolgáltatási rendszerek tervezési lépései 1. A szolgáltatási tevékenység megfogalmazása (a kialakítandó szolgáltatási rendszer által lefedendő tevékenységi területetek, illetve a szolgáltatási tevékenység célközönségének lehatárolása), 2. A logisztikai feladatok megfogalmazása (az adott szolgáltatási tevékenység elvégzéséhez szükséges logisztikai folyamatok, logisztikai célokat kielégítendő tervezési feladatok megfogalmazása: telepítés, elrendezés-tervezés, centrumkeresés, járattervezés, kiszolgálási rendszer kialakítása), 3. A tervezési adatok analízise (adatgyűjtés, adatátvizsgálás, adatválogatás, reprezentatív adathalmazok kiválasztása, reprezentatív adathalmaz analízise). 4. A logisztikai folyamatok kialakítása (a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó logisztikai rendszerterv elkészítése, az extern és intern logisztikai folyamatok, valamint az informatikai rendszer rendszerterve), 5. Az eszközök megválasztása (technikai eszközök kiválasztása, azok hozzárendelése a szolgáltatási folyamatokhoz, egy szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó logisztikai művelet több fajta eszközzel is elvégezhető, illetve egy eszköz több művelet elvégzésére is alkalmas lehet), 6. Méretezés, az egyes rendszerváltozatok értékelése (a logisztikai eszközök mennyiségi tulajdonságainak meghatározása és rendszerbe történő beillesztése), 7. Finomtervezés (a megvalósítási folyamat megtervezése, a megvalósításhoz kapcsolódó kiírás elkészítése és a megvalósításra beadott pályázatok, kínálatok értékelése), 8. A megtervezett rendszer megvalósítása.
Szolgáltatási folyamat tervezésének iteratív folyamata
30
