TERMELÉS számítások
1
1.Feladat Egy termelési feladat 5 egymást követő feladatból áll. Az egyes feladatok műveleti ideje rendre: I. II. III. IV. V. 1 perc-6 perc-10perc-5perc-2perc Az üzemben dolgozó munkások mindegyikének mind az 5 feladat elvégzéséhez van képesítése. a) Mennyi lehet a maximális kibocsátás 1 műszak ( 8 óra ) alatt? b) Hány munkás elegendő a maximális kibocsátás biztosításához? c) Mekkora lehet az óránkénti kibocsátás, ha minden egyes termelési fázist ugyanaz a munkás végzi? d) A termelési folyamat utolsó fázisa elé beiktatnak egy 0,5 perces minőségellenőrzést. Hogyan befolyásolja ez a lehetséges maximális kibocsátást? 2
1.
Feladat megoldása
a) Mennyi lehet a maximális kibocsátás 1 műszak ( 8 óra ) alatt? A rendszer max. kibocsátását a leghosszabb műveleti idejű feladat határozza meg. Ez ebben az esetben 10 perc ( 1-6-10-5-2 perc ) 8 órax60 perc=480 perc 480p/10p=48 db a max. kibocsátás. b) Hány munkás elegendő a maximális kibocsátás biztosításához? Tehát a max. kibocsátás 10 percenként 1 termék. A feladatokat úgy csoportosítják, hogy az egyes munkásoknak 1-1 termékkel max. 10 percnyi feladata legyen. Tehát a munkásoknak a minimuma úgy határozható meg, hogy az összes műveleti időt elosztjuk a kibocsátás ütemének azaz a ciklusidőnek az értékével. ( kibocsátás üteme: ez alatt azt értjük, hogy milyen időközönként készül el 1 termék. Ezt az időt a vállalati gyakorlatban szokták ciklusidőnek v. ütemidőnek nevezni. ) 1+6+10+5+2=24 24/10=2,4 azaz 3 fő felfele kerekítve, mert 2 ember nem elég hozzá 3
c)
Mekkora lehet az óránkénti kibocsátás, ha minden egyes termelési fázist ugyanaz a munkás végzi?
A ciklusidő ekkor azonos az átfutási idővel így 60perc/24= 2,5 db lehet óránként a max. kibocsátás.
d)
A termelési folyamat utolsó fázisa elé beiktatnak egy 0,5 perces minőségellenőrzést. Hogyan befolyásolja ez a lehetséges maximális kibocsátást?
Nem befolyásolja. A minimális ciklusidő továbbra is 10 perc.
I. II. III. IV. V. VI. 1 perc-6 perc-10perc-5perc-0,5p-2perc 4
2.Feladat
A kalkulátor gyártó Kft. zsebszámológépeket állít elő. A szerelési folyamat 6 feladatból áll. Ezt követi a tesztelés mely 55 mp.-ig tart.Jelenleg a tesztelési feladatot egyszerre csak 1 munkás tudja végezni. Az összeszerelés egyes szakaszaihoz szükséges idő és a közvetlen megelőző feladatok a következőek: Szerelési feladatok idő ( mp ) közvetlen megelőző feladat A 40 B 30 A C 25 D 30 C E 20 B;D F 40 E 5
a) Rajzolja fel a tevékenységek hálóját! ( összeszerelés és tesztelés ) b) Lehetséges-e 800 db számológépet előállítani és letesztelni 1 nap alatt ( 8 munkaóra ) c) Tegyük fel, hogy a cég 500 db gépet szeretne naponta gyártani. Hány munkásra van minimálisan szüksége ekkor a feladat elvégzéséhez? d) Mennyivel hamarabb készül el az 500 db számológép, ha heten dolgoznak az előbb meghatározott minimális létszám helyett? e) Hogyan befolyásolja a folyamatot, ha a tesztelés idejét lecsökkentik 40 mp-re? 6
2. Feladat megoldása a) A
B E
C
F
teszt
D
7
b)Nem lehetséges 8 óra alatt ennyit elkészíteni, hiszen a munkaidő 60 x 60 x 8 = 28800 mp.Egy számológépet 55 mp alatt tesztelnek ( ez a leghosszabb művelet ) tehát 1 nap alatt csak 28800/55= 523 db-ot tudnak tesztelni. c) Az egyes termékeknek 28800/500 = 57 mpként kell elkészülniük ahhoz, hogy az 500 dbos kibocsátást tartani lehessen. Egy termék elkészülésének igénye 240 mp, azaz 240/57=4,2 tehát 5 ember, mert egyszerre csak egy munkás tudja végezni a tesztelést . A teszt a szűk keresztmetszet. 8
d) A tesztelés a szűk keresztmetszet, mert a létszám növelés ezen nem gyorsít, így a feladatokat 7-en nem végeznék gyorsabban, mint 5-en. e)28800/40=720 db tesztelését lesznek képesek 1 adott napon elvégezni
9
3. Feladat Egy termék előállítása 5 egymás után következő művelettel történik, amely műveleti ideje az alábbi: 5 perc
12 perc
20 perc
18 perc
12 perc
a) Mennyi a termék átfutási ideje? b) Mennyi a ciklusidő? c) Mennyi az összes veszteségidő, ha minden műveletet más-más dolgozó végez el? d) Hogyan csökkenthető a veszteségidő és növelhető a termék kibocsátási üteme, ha lehetőség van minden egyes műveletből a szomszédos műveletbe való 3 perces műveleti elem átcsoportosításra? 10
3.Feladat megoldása a)A műveleti idők összessége: T= 5+12+20+18+12=67 perc b)A ciklusidő a legnagyobb műveleti idővel egyenlő: Tc=20 perc c)A veszteségidő a max. ciklusidő és az egyes műveleti idők közötti különbségek összege: (20-5)+(20-12)+(20-18)+(20-12)=33 perc, mert addig a többiek állnak, míg a C műveletet az adott munkás elvégzi 20 perc alatt. 11
d)A=5+3(8) B=12-3+3(12) C=20-3(17) D=18-3(15) E=12+3(15) 5 (A)
20(C)
12(B) +3
+3
18(D)
12(E) +3
A ciklusidő= 17 perc lesz
A veszteség idő pedig : (17-8)+(17-12)+(17-15)+(17-15)=18 perc 12
4.Feladat Egy termék előállítása 5 sorban kapcsolt művelettel történik, amelyek műveleti ideje az alábbi: 0,1 perc -1,0 perc - 0,6 perc - 0,5 perc - 0,3 perc a) Mennyi a termék átfutási ideje? b) Mennyi a ciklusidő? c) Hány termék készül el 1 óra alatt? d) Hogyan növelhető a termékkibocsátás üteme és mennyi lesz ekkor 1 óra alatt elkészülő termékszám? e) Minimálisan hány munkás szükséges akkor, ha 50 db-ot szeretnénk óránként előállítani? 13
4.Feladat megoldása a) T= 0,1+1+0,6+0,5+0,3=2,5 perc b) Tc=1 perc c) 60 perc/ciklusidő=60p/1p=60db d) A termék kibocsátás üteme növelhető, ha a műveletre 2 párhuzamos munkahelyet létesítünk.(1 perces cikl.idő=2 x 0,5 lesz ) Ekkor a ciklusidő 0,6 perc lesz. ( c művelet lesz a leghosszabb művelet ) Az egy óra alatt elkészülő termékek száma:60/0,6=100 db. e) 50 db előállítása esetén a ciklusidő 60p/50db=1,2 percenként kellene kijönnie egy termék, hogy az 50 db/órába beleférjünk. Az 5 művelet elvégzésének összideje: 2,5 perc. A munka elvégzéséhez 2,5p/1,2=2,1 azaz 3 munkás szükséges, akik egyszerre dolgoznak, hogy 50 db termék meg legyen 60 p alatt, vagyis 1,2 percenként kipotyogjon 1 db. 14
6. Feladat Egy gépipari vállalat főbb termelési adatai az egyik fő termékcsoportjára a következők: - Normál munkaidő melletti kapacitás: 2700db/negyedév - Túlóra költsége: 800 Ft/db - Készletezés költsége: 200Ft/db/negyedév ( zárókészlet alapján ) - A vevőkről azt tudjuk, hogy a rendelések teljesítését késve is elfogadják, de ekkor kötbért számolnak fel, így a hiány költsége: 500Ft/db/negyedév - Kezdőkészlet: 600 db - Előrejelzés szerinti kereslet: 2400,2900,3500,2400db negyedévenként - Mennyit termeljenek negyedévente, ha azt szeretnék, hogy a termelés egyenletes ütemű legyen és év végén ne legyen készlet? 15
6. Feladat megoldása Az aggregát tervezés lényege, hogy középtávon az értékesítési lehetőséget össze kell hangolni a rendelkezésre álló forrásokkal. A termékek keresletét sokféle hatás befolyásolja, melyek a kereslet ingadozását okozzák. Az aggregát tervezés azt a megoldást keresi, mely segítségével a kereslet ingadozása a kínálati oldal ( azaz termék előállítás ) a leghatékonyabban tud reagálni.A kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodásra alapvetően 2 stratégia lehetséges: 16
I. A kibocsátási szint követi a keresletet. A kibocsátás változtatása a következő eszközökkel történik: a) A foglalkoztatási szint változtatása (túlóra, szezonális munkások ) b) Kooperációval, alvállalkozók beléptetésével c) A piaci szereplők egymüttműködésével a csúcsterhelések időszakában a versenytársak kisegíthetik egymást. d) A kapacitások átszervezésével, hatékonyságuk növelésével
17
II.A termelés egyenletes ütemének fenntartása mellett sok gazdaságossági érv szólhat. ( pl.: kapacitások egyenletesebb terhelése, többletmunka többletköltségének elkerülése,stb.) A kereslet növekedése ilyenkor a készletek segítségével elégíthető ki. ( amikor a kereslet alacsony, a kibocsátott szintet továbbra is magasabb szinten tartjuk, a következő készletet pedig arra használjuk fel, hogy amikor a kereslet meghaladja a kibocsátást, akkor ebből teljesítjük a fogyasztói igényeket. Az egyes stratégiák adott esetekben ötvözhetők. Ezek a lehetőségek az aggregált szintű alkalmazkodás stratégiáját jelentik. A különböző stratégiák a költségek alapján értékelhetők, de e mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. A készletről való kiszolgálás hiányhelyzetekhez és ezzel vevővesztéshez vezethet, az alvállalkozók bevonása pedig jelentős koordinációt igényel. 18
I. verzió Egyenletes gyártás Éves összkereslet=11.200 db(2400+2900+3500+2400) év végén nem maradhat készleten semmi! 11200-600=10.600 db-ot kell egész évben legyártani. 10.600/4=2650 db a negyedéves termelési mennyiség
19
6.Feladat (folyt.)előre megadott adatok
1.
2.
3.
4.
összesen
Kereslet (db)
2400
2900
3500
2400
11200
Termelés (db)
2650
2650
2650
2650
26502400+600
2650+850- 600+2650- -250+ 2900= 3500= 2650-
=850
600
850x200=
600x200=
Készlet (db)
600
Készlet Költség (Ft)
200
Hiány Költség (Ft)
500 kötbér
170000 120000
-250 0
2400=0
0
170000+ 120000=
290000 0
0
250x500=
125000
Ennek a verziónak a költsége:
125000
415000 20
6.Feladat folyt. II. Verzió Kereslethez igazított termelés (túlóráztatással elégítjük ki a szükséges mennyiséget )
21
6. Feladat folyt.
1.
2.
3.
4.
összes
2400
2900
3500
2400
11200
Max.kapa citás2700 !!!!!!!
2400-600= 1800
2900
3500
2400
29002700=200 db csak túlórával
35002700=800 csak túlórával
Készlet
600
0
0
0
0
0
KészletKöltség
200
0
0
0
0
0
Hiányktg. 500 (Ft)
0
0
0
0
0
Túlóra (óra)
0
200db 800db 0 (1óra/db) (1óra/db)
Kereslet
Termelés
Túlóraklts 800 (Ft)
200x800=
800x800=
160000
640000
200+800=
1000
A II. verzió teljes 22 kltsg-e: 800000
6. Feladat (folyt.) A két stratégia kombinálásával jó eredményt lehet elérni. Csak próbálgatásos módszerrel lehet eltalálni az egyes megoldásokat, s azokat összehasonlítva a legkedvezőbbet kell kiválasztani.
23
7. Feladat A vállalat vezetése cégük egyik termékcsoportjának a termelési költségeit elemzi. Az aggregált terv elkészítésekor azt szeretnénk megtudni, hogy az egyenletes ütemű termelés járna-e alacsonyabb költséggel ( amikor a magasabb keresletet vagy készletről elégítik ki, illetve felvállalja a késedelmes szállítás költségét ) vagy a kereslet nagyságát követő termelés? Az aggregált terv készítéséhez a következő adatok állnak rendelkezésre: - normál munkaidő melletti kapacitás: 4000 db / negyedév – túlóra költsége: 800 Ft /db – készletezés költsége: 400 Ft /db/negyedév ( Zárókészlet alapján )- késedelmes szállítás költsége: 100 Ft /db – kezdő készlet: 600 db – zárókészlet : 400 db Előrejelzés szerinti kereslet: 3500,4500,4000,3000 db/negyedév 24
7. Feladat I. verzió: egyelenletes gyártás 15000-600+400=14800/4=3700 lesz az egyenletes gyártás!!!
25
7. Feladat I. verzió: egylenletes gyártás 15000-600+400=14800/4=3700 lesz az egyenletes gyártás!!! 1. 2. 3. 4. Kereslet
3500
4500
4000
3000
Termelés
3700
3700
3700
3700
600+3700 -3500=800
800+37004500=0
0+37004000=-300
-300
800
0
-300
Készlet
600
összes 15000
+37003000=400
400 Készlet Kltsg.
400/ft/db/ 400x800= n.év 320 000
Hiány Kltsg.
100Ft/db/ n.év
320 000 0
100x300=
30 000 A hiány költsége:
30 000 26
350 000
7. Feladat (folyt.) II. verzió: keresletet követő termelés
1.
2.
3.
4.
összes
Kereslet
3500
4500
4000
3000
15000
Terme-lés 4000 db a max kapacitá s
3500600= 2900
4500 4000 ( 500 db csak túlórával )
3400
Készlet
600+29003500=0
0
3400-3000=
600
0
400
Készlet Kltsg.
400
0
0
0
0
0
Hiány Kltsg.
100
0
0
0
0
0
túlóra
800
0
4500-4000=
0
0
0
A túlóra 27 költsége: 400 000
500 Túlóra kltsg
0
500x800=40 0 000
10. Feladat Egy műhelyben telefonokat szerelnek össze, melyek két fontosabb részből, a telefonkagyló-részből és az alapegységből állnak. A telefonkagyló-rész magából a telefonkagylóból és a hozzátartozó vezetékből épül fel. A raktáron lévő készleteket és az átfutási időket a következő ábra mutatja.
a)
b)
Raktárkészlet
Átfutási idő ( hét )
Kész telefonkészülék
150
2
Alapegység
300
2
Telefonkagyló-rész
100
1
Vezeték
70
1
Telefonkagyló
60
1
A 4. héten 180, az 5. héten 200 telefon szállítására lenne szükség. A válaszhoz készítse el az alkatrészek MRP-rekordját ! Tegyük fel,hogy a vezetéket szállító cég csak 50 darabos tételeket szállít. Hogyan befolyásolja ez a számításunkat ? 28
a) Gyártmányfa Telefon készülék
Telefonkagyló - rész
vezeték
alapegység
telefonkagyló
29
1.
4.
5.
Kész telefonkészülék bruttó szükséglete
180
200
Készlet (150 )
150
0
Nettó szükséglet
180150=30
200
Tervezett beérkezés
30
200
Tervezett rendelés
2.
30
3.
200 30
Telefon készülék Tervezett rendelése
30
200
2.
3.
Alapegység bruttó szükséglete
30
200
Készlet ( 300 )
300
30030=270
1.
4.
5.
270200=70 marad
Nettó szükséglet
0
0
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
31
Kész telefon tervezett rendelése
30
200
2.
3.
Telefonkagyló rész bruttó szükséglete
30
200
Készlet (100)
100
Nettó szükséglet
0
10030=70 20070=130 130
1.
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
130
4.
5.
32
Telefonkagyló rész tervezett rendelése
1.
2.
3.
4.
5.
Vezeték bruttó szükséglete
Készlet ( 70 )
Nettó szükséglet
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
33
Telefonkagyló rész tervezett rendelése
130
1.
2.
Vezeték bruttó szükséglete
130
Készlet ( 70 )
70
Nettó szükséglet
13070=60 60
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
60
3.
4.
5.
34
Telefonkagyló rész tervezett rendelése
130
1.
2.
Telefonkagyló bruttó szükséglete
130
Készlet (60 )
60
Nettó szükséglet
13060=70 70
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
70
3.
4.
5.
35
b)A tervezett rendelés és tervezett beérkezés sorok számadata 60-ról 100-ra módosul, az 5. időszak elején 40 darab készlet áll rendelkezésre (vezetéknél ) Telefonkagylórész tervezett rendelés
130 1.
2.
Vezeték bruttó szükséglete
130
Készlet (70)
70
3.
13070=60
Tervezett beérkezés
Mivel 50 darabos tételekben szállít ezért 100
Tervezett rendelés
100
5.
40mert marad 40mert marad 40mert marad a 100-as megrendelésből
Nettó szükséglet
4.
a 100-as megrendelésből
a 100-as megrendelésből
36
11.Feladat Egy vegyipari üzemben két terméket állítanak elő: „A”-t és „B”-t. Mindkét termék előállításához szükséges van kőolajra. Egy „A” termékhez 2 literre, egy „B” termékhez 3 literre. A készlet és átfutási idő adatok a következők: Készlet
Átfutási idő
Sorozatnagyság
„A” termék
80
1
25
„B” termék
75
2
25
Kőolaj
30
1
50
A termékek iránti kereslet: 4. hét
5. Hét
„A” termék
120
140
„B” termék
210
230
Készítse el az MRP – táblát! Mikor mennyi olajra van szükség? 37
GYÁRTMÁNYFA „A” termék
„B” termék
kőolaj 2(A-hoz) + 3(B-hez) liter
38
1.
2.
3.
4.
5.
„A” termék bruttó szükséglete
120
140
Készlet ( 80 )
80
Nettó szükséglet
Tervezett beérkezés
12080=40
140-10=
A sorozat nagyság 25
Sorozat miatt
50 150 2x25=
Tervezett rendelés
50
10
80+50-120= a sorozat miatt
130
150
39
1.
2.
3.
4.
5.
„B” termék bruttó szükséglete
210
230
Készlet (75 )
75
150-135=
15sorozat miatt maradt
Nettó szükséglet
210-75= 23015=215 135
Tervezett beérkezés
Tervezett rendelés
150
Sorozat miatt
Sorozat miatt 25
150
osztható
225
225 40
„A”termék tervezett rendelése
50
„B” termék tervezett rendelése
150
150
225
2.
3.
4.
Kőolaj bruttó szükséglete
150x3 liter=
(50x2)+(225x3)
150x2=
450
775
300
Készlet ( 30)
30
Sorozat miatt
Sorozat miatt
1.
Nettó szükséglet
Tervezett beérkezés
450
5
450-420=
750-745=
450-30=
775-30=
300-5=
420
745
Sorozat
A sorozat miatt
Sorozat
450 750
750
miatt
miatt Tervezett rendelés
30
5.
300
295
300 41
• •
12.Feladat ( 35 pont ) Egy vegyipari üzemben két terméket állítanak elő: „A”-t és „B”-t. Mindkét termék előállításához szükség van kőolajra. Egy „A” termékhez 3 literre, egy „B” termékhez 4 literre. A készlet és átfutási idő adatok a következők:
„A”
termék készlete: 60, átfutási ideje: 1 hét sorozatnagysága: 25 „B”termék készlete 70, átfut ideje: 2 hét, sorozatnagysága25 Kőolaj készlete: 25, átfut.ideje: 1 hét, soroznagys.: 50 Az „A” termék iránti kereslet: 4. héten: 125 az 5. héten 150 A „B” termék iránti kereslet a 4. héten 200 és az 5. héten 220 Készítse el a gyártmányfát és az MRP – táblát! Mikor mennyi olajra van szükség?
42
• Gyártmányfa: A
B
kőolaj 3 liter + 4 liter 43
1.
4.
5.
„A” termék Bruttó szükséglet e
125
150
Készlet
60
10 a sor miatt
Nettó szükséglet
125-60=65
150-10=140
Tervezett rendelés beérkezés
75 sor nagys. miatt
150 a sor. Nagys. miatt
Tervezett rendelés feladás
2.
3.
75 a sor nagys miatt
150
44
1.
4.
5.
„B” termék Bruttó szükséglete
200
220
Készlet
70
20 sor nagys miatt
Nettó szükséglet
200-70=130
220-20=200
Tervezett rendelés beérkezés
150 Sor nagys. miatt
200
Tervezett rendelés feladás
2.
150
3.
200
45
1.
2.
3.
4.
„olaj” termék Bruttó szükséglete
150x4=600
75x3=225 200x4=800 1025 liter
150x3=450
Készlet
25
5.
0
25
Nettó szükséglet
600-25=575
102525=1000
450
Tervezett rendelés beérkezés
600
1000
450
1000
450
Tervezett rendelés feladás
600
46
13. Feladat Adott üzem feladatainak munkaidejét és a feladatok elvégzésének határidejét a beérkezés sorrendjében a következő táblázat tartalmazza. Az üzemben egyszerre csak egy munka elvégzésével tudnak foglalkozni, azaz nincs párhuzamos munkavégzés. Munka
Munkaidő ( óra )
Határidő ( óra )
A
13
15
B
5
42
C
14
20
D
3
10
E
7
9
a)Határozza meg a megmunkálás sorrendjét a következő prioritási szabályokkal: - Előszőr beérkező elsőnek kiszolgálva (FIFO) ! - Legrövidebb műveleti idő! - Legszűkebb határidő először ! b) Melyik prioritási szabály alkalmas: - Az összes késés minimalizálására ( időtartam )? - A késések számának minimalizálására?
47
a) Elsőnek beérkezve elsőnek kiszolgálva (FIFO) a munka időtartama Feladatok sorrendben
Kezdési idő
A
0.
B
14. (13.01)
13
Befejezés ideje
határidő
Késés a határidőhöz képest
Késés ténye
13.00
15
0
Nincs
18.00
42
0
Nincs
32.00
20
12 (32-20)
Van
35.00
10
25 (35-10)
Van
42.00
9
33 (42-9)
Van
5 C
19.(18.01.) 14
D
33. (32.01.) 3
E
36. (35.01.) 7
70
3 késés 48
A táblázatban a kezdési idők meghatározásánál a következőképpen lehet eljárni. A munkakezdési időt 0 óra 0 percnek vesszük, ez azt jelenti, hogy a munkát 0:01-kor kezdik és pont 13.00-ra fejeződik be, a következő feladat már 13.01-kor kezdődik, tehát a 14 órában és 18.00-ra fejeződik be. A következő feladat 18.01-kor kezdődhet tehát 19. órában és így tovább. Természetesen másképpen is meg lehet határozni a kezdési és zárási időket, de a lényege a késési idő helyes meghatározásában van. 49
A legrövidebb műveleti idő szerint ütemezve a következő eredményeket kapjuk: Feladatok sorrendben
Kezdési idő
D !!!!
0 (0.00)
B
3
4. (3.01)
5 E
9.(8.01)
Befejezés ideje
határidő
Késés a határidőhöz képest
Késés ténye
3.00
10
0
nincs
8.00
42
0
nincs
15.00
9
6
van
28.00
15
13 (28-15)
van
42.00
20
22(42-20)
Van
41
3
7 A
16.(15.01)
13 C
29.(28.01)
14
50
A legszűkebb határidő először elv alkalmazásával a következő eredményekre jutunk: Feladatok sorrendben
Kezdési idő
Befejezés ideje
határidő
Késés a határidőhöz képest
Késés ténye
E
0
7.00
9
0
nincs
D
8. (7.01)
10.00
10
0
Nincs
A
11.(10.01)
23.00
15
8 (23-15)
Van
C
24(23.01)
37.00
20
17(37-20)
Van
B
38(37.01)
42.00
42
0
nincs
25
2 késés
A legkevesebb összes késést és a késések számának minimumát a legszűkebb határidő először szabály szerinti sorrend adja.
51
14. feladat A Multimédia Szerviz Kft. elektronikai berendezések javításával foglalkzik. Jelenleg öt DVD-lejátszó vár javításra, de a cégnek csak egy olyan szakképzett embere van, aki megfelelően el tudja végezni a DVD-lejátszók javítását. A hiba okát és a javítás várható időszükségletét már mind az öt DVD – lejátszó esetében megállapították, és a megrendelőknek is megmondták, hogy mikor jöhetnek a megjavított DVD-lejátszókért. Az erre vonatkozó információkat az alábbi táblázat 52 tartalmazza:
DVD-lejátszó tulajdonosa
Szükséges munkaidő
Ígért határidőig hátralévő idő, üzemórában
Kovács Valéria
8
10
Lukács Xavér
6
12
Fodros Béla
15
20
Kerem Réka
3
18
Velemi Ákos
12
22
Határozza meg a feladatok ütemezését a legrövidebb műveleti idő és a legszorosabb határidő elve szerint ! Számítsa ki az átlagos késést és az átlagos tartalékidőt ( határidő előtt befejezés ) valamint a termelésközi készlet és a teljes készlet átlagos nagyságát ! A termelésközi készletet ebben az esetben a javításra váró és a javítás alatt álló DVD- lejátszók jelentik. A javításra váró, a javítás alatt álló és a már megjavított, de még el nem vitt DVDlejátszók együttesen alkotják a teljes készletet. Tételezzük fel, hogy a megrendelők az ígért határidőre jönnek a DVD – lejátszókért, késés esetén pedig a javítás befejezésekor 53 azonnal elviszik azt. Hasonlítsa össze a két ütemezést !
A legrövidebb műveleti idő szerint ütemezve: Munka Bef.
Áramlás i idő
Ígért Hat. idő
átadás
Tart. Idő (hat.idő előtti bef.
késés
0(0.01) 3
3 (3.00)
3
18
18
15
0
Lukács Xavér
4 (3.01)
6
9
9
12
12
3
0
Kovács Valéria
10
8
17
17
10
17
0
7
Velemi Ákos
18
12
29
29
22
29
0
7
Fodros Béla
30
15
44
44
20
44
0
24
120
18
38
3,6 (18/5)
7,6
DVD lej. Tul.
Munka kezdete
Kerem Réka
Összes átlag
Műv. idő
44
102 20,4
Átlagos termelésközi készlet:102/44=2,32 db DVD lejátszó. (össz.áraml.idő/össz.műv.idő) (össz. áramlási idő: az első feladat elkezdésétől az utolsó befejezéséig eltelt idő) 54 Átlagos készlet összesen: 120/44=2,73 db ( a megrend.nek való átad.időig eltelt idő/össz.műv.idő)
A legszűkebb határidő szerint ütemezve: DVD lej. Tul.
Munka kezdete
Műv.id ő
Munka Bef.
Áramlá si idő
Ígért hat.idő
átadás
Tart. idő
késés
Kovács Valéria
0
8
8
8
10
10
2
0
Lukács Xavér
9
6
14
14
12
14
0
2
Kerem Réka
15
3
17
17
18
18
1
0
Fodros Béla
18
15
32
32
20
32
0
12
Velemi Ákos
33
12
44
44
22
44
0
22
118
3
36
0,6
7,2
Össz.
115
Átlag
23,0
Átlagos termelésközi készlet:115/44=2,61 Átlagos készlet összesen:118/44=2,68 55
b) A két ütemezés összehasonlítása: A legrövidebb műveleti idő szabály mellett alacsonyabb az átlagos áramlási idő és az átlagos termelésközi készlet A legszorosabb határidő alapján történő ütemezés jobb kiszolgálást jelent, mivel mind az átlagos késés, mind pedig a max. késés kisebb. Az átlagos késés is ekkor alacsonyabb, mivel kevesebbet kell várni, hogy a tulajdonosok elvigyék az elkészült DVD lejátszókat. A legrövidebb műveleti idő szerinti ütemezés ugyan gyorsabban átnyomja a megrendeléseket a rendszeren, de ez a készlet szempontból csak akkor jelent előnyt, ha az ígért határidőnél korábban megtörténhet az átadás. ( pénzügyi oldalról pedig a számlázás és a fizetés )
56
15. Feladat Egy gyertyakészítő műhelynek 5 különböző gyertyát kell elkészítenie. A gyertyák elkészítése két lépésből áll: a forma előkészítéséből és a gyertyakiöntéséből. Az egyes gyertyák elkészítéséhez tartozó idők a következők: Termékek
Forma előkészítésének ideje ( perc ) 1. gép
Gyertya kiöntésének ideje ( perc ) 2. gép
A
6
4
B
4
3
C
2
5
D
8
6
E
3
2
a)
b)
Ütemezze úgy az egyes gyertyák elkészítését, hogy az átfutási idő a legrövidebb legyen ! Mikorra lesznek készen így az összes munkával? 57
Megoldás A Johnson –szabály szerint
1. Meg kell keresni, hogy a két gépen melyik a legrövidebb műveleti idő 2. Ha a legrövidebb az 1. gépen,a rendelést az 1. helyre tesszük. 3. Ha a legrövidebb a 2. gépen, akkor a rendelést az utolsó helyre tesszük.
58
1. C (1.gép) (2perc)
2.
3.
4.
5. E ( 2.gép) (2perc)
10 db műveleti idő közül „ 2 perc „ a legrövidebb. C gyertya 1. és az E gyertya 2. műveleti ideje ennyi
59
1. C (1. gép) (2perc)
2.
3.
4.
5.
B E (2.gép) (2.gép) (3perc) (2perc)
A megmaradó 3 gyertya közül a következő legrövidebb műveleti idő a B-hez tartozik. A második művelet 3 perc a 2. gépen. Így ezt a feladatot 4.-nek ütemezzük. 60
1. C (1.gép) (2perc)
2.
3.
4.
5.
A B E (2.gép) (2.gép) (2.gép) (4perc) (3perc) (2perc)
A fennmaradó két gyertya közül az A második művelete a legrövidebb.
61
1.
2.
3.
4.
5.
C D A B E (1.gép) (1.gép) (2.gép) (2.gép) (2.gép) (2perc) (8perc ) ( 4perc) (3perc) (2perc) Végül az utolsónak maradt D műveletet ütemezzük. Így megkaptuk a végső ütemezési sorrendet.
62
GANTT - DIAGRAM 1
2
3
4
5
C D ( 8perc) (2 perc) X X C X X (5 perc ) X X
6
7
8
9
10
11
12
13
14
A ( 6 perc )
X X X D X X X ( 6 perc ) X X X
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
B ( 4 perc)
E ( perc) X X X X X X
A ( 4 perc )
B ( 3 perc)
E 2perc
63
16. Feladat Egy üzemben olyan terméket állítanak elő, amelyek két gépen, kötött sorrendben igényelnek megmunkálást. Az üzemnek jelenleg hat termékre van megrendelése. Milyen sorrendben készítsék el a termékeket, hogy a lehető leghamarabb végezzenek? Mennyi idő alatt végeznek így a feladattal? Termékek
1. Gép megmunkálási ideje ( perc )
2. Gép megmunkálási ideje ( perc )
A
5
6
B
2
7
C
8
9
D
4
3
E
6
8
F
12
15
64
A Johnson - szabály A feladatok végrehajtási sorrendjének a meghatározása CÉL: a feladatok optimális sorrendjének megállapítása HA műveletek sorrende kötött az ütemezés NEHÉZ 2 GÉP esetén
JOHNSON - szabály a rendelések MINIMÁLIS átfutási idejét biztosítja
ÜTEMEZÉS: Van 5 rendelésünk Mindegyik rendelésnél: először 1. gépen majd 2. gépen végezzük a műveleteket.
Rendelés kódja
Átfutási idő ( óra ) 1. gép
2. gép
A
2
1
B
3
5
C
4
2
D
6
4
E
4
6 65
1.
2.
3.
4.
5.
B ( 1. gép) ( 3 perc )
E( 1. gép) (4perc)
D( 2. gép) (6 perc )
C( 2. gép) ( 4perc )
A( 2. gép) (2 perc )
66
1
2
3
4
5
6
B (3 perc )
E (4 perc )
X X X X
B (5 perc )
X X X X
X X X X
7
8
9
10 11
D ( 6 perc )
E ( 6 perc )
12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
C (4 perc )
D (4 perc )
A X (2 perc) X X
x X X
C 2perc
A 1 p er c
67
17. Feladat Egy üzemben olyan termékeket állítanak elő, amelyek két gépen, kötött sorrendben igényelnek megmunkálást. Az üzemnek jelenleg hat termékre van megrendelése. Milyen sorrendben készítsék el a termékeket, hogy a lehető leghamarabb végezzenek? Mennyi idő alatt végeznek így a feladattal? Termékek
1. Gép megmunkálási ideje
2. Gép megmunkálási ideje
A
5
6
B
2
7
C
8
9
D
4
3
E
6
8
F
12
15 68
1.
2.
3.
4.
5.
6.
B (1. gép)
A (1. gép)
E (1. gép)
C (1. gép)
F (1. gép)
D (2. gép)
2 perc
5 perc
6 perx
8 perc
12 perc
3 perc
A munka elvégzésének ideje: 51 perc
69
A gyártási műveletek számításához GANTT – diagramot használunk, amely a két párhuzamosan végzett műveletet mutatja. 1
2
B 2 perc
3
4
5
6
7
A 5 perc
8
9
10
28
29
30
F 12 perc folyt. C 9 perc folyt.
12
13
14
E 6 perc
X X B X X 7 perc 27
11
15
32
33
34
17
18
19
20
21
C 8 perc
A 6 perc 31
16
35
36
D 4 perc X F X 15 perc
37
22
23
39
40
25
26
F 12 perc
E 8 perc 38
24
41
42
43
C 9 perc 44
45
46
47
48
49
50
51
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X D 3 perc 70
ADATGYŰJTŐ LAP Beszállító neve: H.Á.P. Kft. Termék, szolgáltatás: kacsafacsaró Vizsgált időszak:2010. II. félév Vizsgáló: Adat Albert Kiszállított tételek száma: 700 Kifogásolt tételek száma: 102 Megjegyzések: Probléma Késedelmes szállítás
Darab Összes IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII 85 IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII
Mennyiségi kifogás Sérült áru Hibás számlázás Egyéb
IIII IIII IIII II Teljes
0 17 102 71
