Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből
Észak-dunántúli Területi Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.06. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta, FHNPI
Bevezető gondolatok - Európában természetes állapotú terület nagyon kevés van, de az átalakítás eredeti céljai már nem mindenütt állnak fenn (rekonstrukció, rehabilitáció, földhasználatok újra értékelése) -Természetvédelmet „csinálni”, természeti értékeket megőrizni csak a helyi lakossággal együtt, a korábbi folyamatok és tevékenységek (hagyományos gazdálkodás) megőrzésével lehet, ellenükben nem! (Érdekeltség és környezeti tudatosság kialakítása) - A természetvédelem nem projekt jellegű, hanem folyamatos tevékenység, életforma, melyet akkor is követni kell, ha a pillanatnyi pénzügyi érdekek nem ezt diktálják. (hatósági, jogi eszközök)
Célok gyepterületek esetében
Azért, hogy a jelenlegi állapotukban természeti értékeket őrző területek jellegüket ne veszítsék el, gazdálkodást célszerű végezni rajtuk, ami gyepművelés, extenzív legeltetés, vagy kaszálás lehet. (haszonvétel + érték megőrzés) Magukra hagyva a korábban művelt extenzív (gyep) területek: • Elnádasodnának, becserjésednének, beerdősülnének, vagy • Invázív fajokkal felhígulnának Ezzel a gyep jelleg megszűnne, vagy átalakulna.
A megvalósítás elvi alapjai (EU Irányelvek)
- A keresztmegfeleltetésen (Cross compliance) keresztül a Natura 2000 megjelenik a Közös Agrárpolitiká-ban (CAP), szó van a VKI-ról is - A VKI-ban a különleges követelményrendszer érvényesíthetőségének biztosításával kiemelten szerepel a N2000 - Az EU CAP a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot követelményei közé - kötelező jelleggel – beiktatta pl.: - a víztestek körüli pufferzóna létesítését - a meglévő facsoportok, sövények, tókák és egyéb természetes objektumok megőrzését
A hazai megvalósítás Korábbi hiányosságok, hibák: - Egyes mezőgazdasági támogatások feltételei problémásak (különösen a gyepek esetében) - Bizonyos támogatási programok el sem indultak (vizes élőhelyek), míg pl. a szántóföldi programok erős túlsúlya volt tapasztalható - Egyes ökológiailag fontos támogatási összegek nem elég vonzóak, a fenntartott értékekkel nem arányosak, csak költség és elmaradt haszon alapú a kalkuláció LEHETŐSÉGEK: Life+ és KEHOP pályázatok az egyszeri nagyobb projektek megvalósításához Célirányos AKG, EKG és MTÉT programok a megfelelő gazdálkodás kialakításához Tájléptékű stratégiák kidolgozása és a megvalósításhoz szükséges források előteremtése (Life IP, KEHOP)
Újabb lehetőségek: Vidékfejlesztési Program (2014-20): 13 milliárd €
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése: 174,4 millió € A1 – közepes (öntözővíz kivételét engedő) nagyságú víztározók kialakítása A2 – természetes szűrőmezők kialakítása, tápanyagterhelés csökkentése érdekében B – üzemen belüli meliorált utak kialakítása C1 – víztakarékos öntözési technológiák beszerzése, …hatékonyság javítása C2 – új öntözőrendszerek beszerzése, öntözővíz-szolgáltató művel létrehozása C3 – energiatakarékos öntözési technológiák beszerzése, energiafelh.hatékonys.jav. D – fiatal mg-i termelők fenti beruházásai
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: 7,7 millió € A – Területi vízvisszatartást szolgáló vízilétesítmények - csatornák , tározók, műtárgyak kialakítása, fejl. a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területekre történő vízkormányzással biztosítva a víz minél hosszabb ideig történő megmaradását és összegyülekezését. Alapvető cél a helyben történő belvzi szükségtározás megvalósítása. B – Erózióvédelmet biztosító létesítmények C – Partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése : növényzettel betelepített pufferzóna, védősáv kialakítása, ártéri növényzet kialakítása, felújítása D – vizes élőhelyek létrehozása: szántóföldi és gyepművelésre alkalmatlan területek kivonása, a művelés megváltoztatásával járó vizes élőhelyek területének növelése … a területi vízvisszatartás érdekében feltétel A esetben: belvízérzékeny területi lehatárolásban érintett legyen (ilyen még nincs)
AKG, Fertő MTÉT: vízgyűjtő szemléletű határ kijelölés a Fertőt érő terhelések csökkentése érdekében, UNESCO MAB és Világörökség határainak szem előtt tartása a sevillai stratégia (fejlesztési lehetőségek, támogatások az átmeneti zónában) jegyében speciális igényű, Natura 2000 jelölő fajok igényeinek megfelelő kezelések bevezetése és támogatása
néhány sarokpont – AKG, Hanság MTÉT: • Mozaikos tájszerkezet (erdő - cserjés - gyep – víztest /időszakos, állandó/) • Mély fekvés, vízhatás • Felszíni vizek jelenléte • Tőzeges talaj
• A Hanság: lecsapolták, felszántották, beerdősítették, de semmire se lett igazán jó… • Jelentős talaj- és tőzegpusztulás • A „belvizek” miatt a gazdálkodás kiszámíthatatlan – vízi gerinctelenek számára olykor legértékesebb (=halmentes) területek! • A lecsapoló rendszer fenntartása, működtetése pénzbe kerül – megtérül-e? • A mélyebb fekvésű területek műveléséhez beállított vízgazdálkodási
Célfajok: (Hanság) ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus)
Célfajok: Hangyaboglárkák (Maculinea teleius, Maculinea nausithous)
Monitorozás: népesség becslés Ökológiai igények ütközése (földön fészkelő madarak, apróvad, haris) Megoldás: mozaikos kaszálás, szakszerű terület kijelöléssel
Mezsgyék, vizekkel határos területek Puffer zónák
Köszönjük a figyelmet