TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN DR. SZILÁRD IS T V Á N -D R . SÜMEGI GYÖNGYI
Jelen előadás az 1982—1987-ben a MONICA Project keretében vég zett reprezentatív szűrővizsgálat adatai alapján a biológiai rizikófaktor frekvencia területi és időbeli változásaival kíván foglalkozni. Az idő rövid sége miatt jelenleg csak a legkarakterisztikusabb adatokra és a terület populációs mozgásaira térnék ki. Vizsgálatunkba Budapest XVII. kerület és a Pécs városi és a siklósi régió 18—64 éves korosztályát vontuk be, valamint módszereinkben szigo rúan betartottuk a M ONICA protokoll előírásait. Ennek részletezésére itt nem térnék ki. Előadásomban zömében a pécsi és dél-baranyai m egfigye lési terület eredményeivel foglalkozom, mivel ennek feldolgozásával elő rébb járunk.
Relatív testsúly A relatív testsúly mint rizikófaktor vizsgálatát a kővetkezőképpen végeztük: a kaup index alapján a vizsgált populációt 4 kategóriába sorol tuk. 2 alatt: relatív súlyhiányról, 2—2,5 között normálsúlyról, 2 ,5 —3 között kisebb mérvű, és e fölött szélsőséges súlyfölöslegről beszélünk (1. tábla). Pécsett az átlagos relatív testsúly nem változott lényegesen a populá ció összességében és korcsoportonként sem, azonban úgy tűnik, hogy a 35 év feletti férfiaknál a szélsőségesen elhízottak aránya csökkent, a normál súlyúaké nőtt. Nők körében a 44 év alatti korosztályban nőtt a 3 feletti indexűek aránya. A falusi populációban sem mutatkozik lényeges mozgás a relatív testsúly tekintetében a vizsgálat ideje alatt. Azonban a 35 év alatti férfiak körében a testsúlyfelesleggel rendelkezők aránya lényegesen csökkent, nőknél ez csak a 35 év felettiekre jellemző (2. tábla).
Szérum összkoleszterin szint A szűréskor talált koleszterin értékek alapján a populációt a követke zőképpen osztályoztuk: a budapesti mintát aszerint elemeztük, hogy az egyes korcsoportok átlagos szérum összkoleszterin értékei a két vizsgált
206
SZILÁRD ISTVÁN — SÜM EGI GYÖNGYI
időpont között milyen változást mutatnak, míg a pécsi és baranyai populá cióban ezen túlmenően a vizsgált személyeket 3 kategóriába soroltuk: 6 mmol/1 alatt normál, 6—6,9 m m ol/l között veszélyeztetett és 7 mmol/1 fölött egyértelműen kóros értékekről beszélünk. (Ezek a WHO által meg adott kategóriák.) A pesti mintában, amint az a táblázatból kitűnik, a szérum összkoleszterin átlagértékei minden korcsoportban és mindkét nemben statisztikailag szignifikáns növekedést mutatnak. Az átlagos emelkedés 1 mmol/1 körül mozog (3. tábla). Pécsett a megfigyelt 5 éves perióduson belül mind a férfiaknál, mind a nőknél kismérvű csökkenést észleltünk. Férfiaknál 5,43 mmol/l-ről 5,37 m m ol/l-re, nőknél 5,35 mmol/l-ről 5,19 mmol/l-re csökkent (4. tábla). Az adatokat elemezve kitűnik, hogy férfiaknál az átlagos koleszterin szint csak a fiatalabb korosztályokban csökkent, míg nőknél ez minden korosztálynál jellemző. Összességében a férfiak körében 26-ról 28% -ra nőtt, a nőknél 27-ről 21 %-ra csökkent a nem kívánatos koleszterin értékkel rendelkezők aránya. A dél-baranyai falusi lakosság körében a populációt jellemző szérum összkoleszterin átlagértékek mindkét nemben növekedtek a vizsgált perió dusban. (Férfiaknál 5 ,5-ről 5,6 mmol/I-re, nőknél 5 ,4-ról 5,6 mmol/l-re.) (5. tábla) A férfiaknál a legmarkánsabb változást 25—44 év között tapasztaltuk. A 35 év felettieknél az átlagérték elérte a 6 mmol/l-t. Nőknél a változás 45 év fölött a legnagyobb (1987-ben az 55 év fölötti nők átlagértéke 6,3 mmol/1 volt). A rizikó, illetve kóros tartományba tartozók aránya férfiaknál 30%-ról 38% -ra, nőknél 29-ről 33% -ra növekedett. Összefoglalva megállapítjuk, hogy 1982-höz képest 1987-re a buda pesti és a dél-baranyai falusi minta adatai egyértelmű romlást mutatnak. A pécsi adatok kedvezőbbek a koleszterin értékek tekintetében, mivel stagnálásról, illetve kismérvű javulásról számolhatunk be.
Vérnyomás megoszlás A hipertónia, mint rizikófaktor vizsgálata során a besorolás a WHO által megadott kritériumok alapján történt. A borderline hipertóniás ese teket a normotóniás csoporthoz soroltuk (30%). Összesített eredményeink azt mutatták, hogy Pécsett a férfiak körében az 1982-es 25%-kal szemben 87-ben csak 16%, nőknél a 19%-kal szemben csak 12% volt a hipertóni ások aránya. Mindkét nemnél a legradikálisabb csökkenés az 55 év feletti korosztályban tapasztalható (6. tábla). A siklósi régióban ellenkező tendenciáról tudunk beszámolni. Férfi aknál 24% -ról 30% -ra, nőknél 19%-ról 25% -ra nőtt a hipertónia p revalen-
SZÍV- ÉS ÉRREND SZERI M EG BETEG ED ÉSEK
207
ciája. A növekedés zöme a 35—54 év közötti korcsoportban észlelhető (7. tábla). A szűrés során azt is vizsgáltuk, hogy az ismert és gondozott hipertó niások a szűrés időpontjában milyen vérnyomással rendelkeztek. Azt talál tuk, hogy Pécsett az ismert és gondozott férfiak és nők a szűrt lakosság 11, illetve 14%-át jelentik, a szűréskor talált 16, illetve 12%-os hipertónia frekvenciával szemben, ami kedvező aránynak mondható. A gondozott férfiak 32%-ának, a nők 26%-ának nem sikerűit normalizálni a szisztolés vérnyomását, a férfiak 43% -ának, a nők 35%-ának maradt kóros tartományban a diasztolés vérnyomása. A dél-baranyai lakosoknál a gondozott férfiak és nők 7, illetve 11 %-át tették ki a szűrésen részt veiteknek. Ugyanakkor a teljes minta 30, illetve 25%-ának a vérnyomása volt emelkedett a szűréskor. A gondozott férfiak 51% -ánál, a nők 62%-ánál nem sikerült rendezni a szisztolés vér nyomásértékeket. A diasztolés értékek a férfiak 43% -ánál, és a nők 56%-ánál nem változtak. Dohányzás A dohányzás, mint a következő rizikófaktorként szereplő tényező vizsgálata során azt vizsgáltuk, hogy hogyan alakul korcsoportonként és nemenként az elszívott cigaretták száma Budapest XVII. kerületi mintában, míg Pécsett és a dél-baranyai falvakban arra kerestünk választ, hogy a két felmérés időpontjában a kérdezett személy dohányosnak vallotta-e magát. A budapesti XVI I. kerületi minta adatai bizonyos kedvező tendenci ákat mutatnak a dohányzás tekintetében. Az egyes korcsoportokban a naponta elszívott cigaretták száma a vizsgált periódusban szignifikánsan nem változott, kivéve a 29 év alatti férfiakat, ahol 11,7-ról 7,3-ra csökkent az. Ez a csökkenés matematikailag is szignifikáns (8. tábla). Pécsett mindkét nemben a nyomon követett 5 év során a dohányosok aránya lényegesen csökkent. Férfiaknál 48,7-ről 4 1 ,2% -ra, nőknél 31,4-ről 27,7% -ra (9. tábla). A falusi férfiak körében a 82-ben talált 60%-ról 87-re 57% -ra csök kent a dohányosok aránya. Nőknél a trend sajnos ellentétes: 31%-ról 36% -ra növekedett. Adataink azt mutatják, hogy a csökkenés a fővárosban és Pécsett a fiatal férfi korosztályokban jelentős. Viszont a falusi fiatal nők (35 év alattiak) több mint fele vallja magát dohányzónak. A 3 megfigyelési terü leten a dohányzási szokások változásáról összességében elmondható, hogy a fiatal férfiak körében egyértelműen kedvező a változás, valamint összes ségében Pécs az, ahol az egészségvédelmi törekvések eredménye a legké zenfekvőbben mutatkozott meg ezen a téren. A falusi fiatal nők körében a változás egyértelműen mutatja egészség védelmünk hiányosságait.
208
SZILÁRD ISTVÁN -
SÜM EGI GYÖNGYI
Végezetül a pécsi és dél-baranyai falusi mintában azt vizsgáltuk, hogy az 5 kockázati tényező közül (szisztolés és diasztolés hipertenzió, elhízás, hiperkoleszterinémia, dohányzás) az egy személy vonatkozásában 1, 2, illetve 3 és ennél több rizikóval rendelkezők aránya hogyan változott a vizsgálat 5 éve alatt (10. tábla). A táblában az 1982-es kiindulási populációs értéket 1-nek véve a grafikonon az ehhez képest 87-ben talált változást kívántuk szemléltetni. Az egyes rizikófaktorok elemzésénél a kapott adatok már előrevetítették, hogy a Pécs városi lakosok és a dél-baranyai falvak lakói között talált tendencia lényeges eltérést mutat. Míg Pécsett mindkét nemben csökkent a halmozott rizikóval rendel kezők aránya (ennek megfelelően viszont nőtt az egy rizikóval rendelkező ké), addig a falusi lakosság körében a kockázati tényezők halmozódása figyelhető meg, nőtt a 3 vagy ennél több rizikóval rendelkezők aránya. Vizsgálataink egyértelműen bizonyítják, hogy az adott megfigyelési területeken a keringés rendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek halmozódása igen magas. 1982—87 között a megfigyelt időperiódusban egyedül a pécsi lakosság körében regisztráltunk kedvező tendenciákat. Különösen örvendetes, hogy a halmozott rizikóval rendelkezők aránya jelentősen csökkenni látszik. Vizsgálati eredményeink területenkénti, nemenkénti, korcsoporton kénti elemzések alapján úgy tűnik, hogy a nyomon követett területeken a keringésrendszeri megbetegedések rizikófaktorainak változása lényeges különbséget mutat. Összefoglalva elmondható, hogy a követéses vizsgálataink visszajel zése szerint mindazok a törekvések, amelyek Pécsnek az Egészséges Vá rosok mozgalmához való csatlakozásában is realizálódtak, mind a rizikó faktor trendben, mind az egészségügyi szolgálat gondozási tevékenysé gében már mérhető pozitív változást jeleztek, ugyanakkor ezt a dél-bara nyai területre még nem sikerült érvényesíteni és ott a változás jellegét már az ország egész lakosságát érintő kedvezőtlen kihatások határozzák meg.
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK
Korcsoport BMI
<24
3 5 -4 4
2 5 -3 4
4 5 -5 4
209
5 5 -6 4
Férfiak
< 2%
1 6 , 6 - 3 8 ,9
5 ,6 -1 1 ,6
2 ,7 - 6 ,7 6
3 ,2 - 5 ,6 6
1 ,7 -5 ,1 5
2 - 2 ,5 %
6 4 ,0 -4 7 ,7
5 3 ,1 -5 1 ,6
3 9 ,0 —4 3 ,9
2 5 ,7 —2 8 ,7
2 8 ,1 —28,1
1 6 ,6 -1 1 ,4
3 3 ,8 -2 9 ,2
4 4 ,1 —4 0,9
5 2 ,3 —4 8 ,9
4 5 ,3 -4 7
2 ,9 — 1,83
7 ,5 —7 ,6
1 4 ,2 —8 ,27
1 8,8— 16,5
2 4 ,9 — 19,5
2 ,5 - 3 % >3%
X
2 ,2 —2,1
2 ,4 —2 ,4
2 ,5 —2,5
2 ,6 —2 ,7
2 ,7 -2 ,7
±s
0 ,3 3 —0 ,3 2
0 ,3 7 —0 ,3 6
0 ,3 6 —0 ,3 6
0 ,3 7 —0 ,4
0 ,4 2 —0,41
210
SZILÁRD ISTVÁN -
SÜMEGI GYÖNGYI
2. A vizsgált populáció relatív testsúly kategóriák szerinti megoszlása; Dél-Baranya 1982—1987 Korcsoport BMI
<24
2 5 -3 4
3 5 -4 4
4 5 -5 4
5 5 -6 4
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK
211
Férfi
1982 1987
5 ,2 ± 1 ,2 5 ,6 ± 1,2
5,6 + 1,2 6,3 + 1,3
5,9 + 1,2 6,8 + 1,6
5,9 + 1,3 6,7 ± 1 ,4
5,9 + 1,0 6,5 + 1,2
Nő
1982 1987
4,9 + 1,0 5,5 + 1,1
5,3 + 1,1 5,9 + 1,1
5,9 + 1,1 6,3 + 1,3
6,3 + 1,2 6,8 + 1,3
6 ,4 + 1,3 7,1 + 1,1
212
SZILÁRD ISTVÁN — SÜMEGI GYÖNGYI
Férfiak <5,9 mmol/1 (%)
8 7 --90
77—65
6 5 -5 6
6 3 -5 6
61—54
6,0—6,9 mmol/1 (%)
9 - -5 4 - -5
1 5 -2 2 8 -1 3
1 9 -2 3
2 3 —26
1 6 -2 1
1 4 -1 8
2 5 -2 6 1 4 -2 0
4 ,7 - -4,6 1 ,0 --1,2
5 ,3 -5 ,6 1 ,0 - 1 ,3
5 ,6 - 6 , 0 1,2—1,6
5 ,8 —5,9 1,2—1,2
>7,0 mmol/1 X (mmol/1) ±s T Z_/ .........
X (mmol/1) ±s
5 ,5 -5 ,6 1,2—1,5
5 ,8 - 5 ,9 1,2—1,6
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK
Korcsoport Vérnyomás kategória
< 24
2 5 -3 4
3 5 -4 4
4 5 -5 4
213
5 5 -6 4
214
SZILÁRD ISTVÁN -
20-29
Férfi
N6
1982 1987
11,7 ± И >2
1982 1987
6 ,0 ± 8 ,8 1,2 + 9,1
7,3 + 10,4
30-39
SÜMEGI GYÖNGYI
40-49
13,4 ± 13,9 13,7 + 14,5
11,8 + 13,8 11,3 + 14,0
6,2 + 9,5 6,0 + 8,7
3,8 + 8,0 4,8 + 8,6
50-59
60<
8,7 + 12,7 9 ,2 + 1 2 ,5
7 ,0 + 1 1 ,6
2,7 + 7,1 2,8 + 7,0
1,6 + 5,7 0,7 + 4,4
7 ,2 + 1 2 ,2
SZÍV- ÉS ÉRREND SZERI M EG BETEG ED ÉSEK
Korcsoport Dohányzás
Ž 24
2 5 -3 4
35—44
4 5 -5 4
215
5 5 -6 4
Tárgyszavak: Morbiditás Regionális elemzés
S P A T IA L , S O C IA L A N D T E M P O R A L D IF F E R E N C E S IN T H E R IS K F A C T O R S O F C A R D I-V A S C U L A R D IS E A S E S
