TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
4. előadás
A TÉRKÉP
A TÉRKÉP FOGALMA
Mi a térkép? Definiciók
Imhof – német kartográfus Hake - német kartográfus Kartográfia /tudomány/
1
A TÉRKÉP FOGALMA
2
Eduard IMHOF (1895-1986) „A térkép a földfelszínnek vagy valamely részletének kicsinyített, egyszerűsített, tartalmilag kiegészített és magyarázott alaprajzi képe.”
Günther HAKE (1918-1995) „A térkép a térbeli vonatkozások mértékhez kötött és rendezett modellje.”
3
KARTOGRÁFIAI DEFINÍCIÓK
1.
A Földön, más égitesten, vagy a világűrben található természeti és antropogén jellegű tárgyak, jelenségek, ill. folyamatok méretarány szerinti kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása a síkban.
2.
A Föld felszínéről arányos kicsinyítésben készült felülnézeti rajz, amit a felszín ábrázolására használnak.
3.
A helyhez kötött információk megjelenítési módja.
hagyományos
tárolási
és
FÖLDFELSZÍN ÁBRÁZOLÁSA
Földfelszín ábrázolása a gömbfelület síkba vetítésével történik. Egyszerre nem lehetséges az egyes pontok egymástól mért • távolságának, • irányának, • területének arányos kisebbítése.
Térképkészítés torzítással jár. (Lásd: vetülettan)
4
A TÉRKÉPEK CSOPORTOSÍTÁSA
Milyen térképeket használunk? 1. TÉRKÉPEK 2. TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁSOK Csoportosítás: • méretarány és • tartalom szerint A. • • •
Általános térképek: földmérési (kataszteri) térképek topográfiai térképek földrajzi térképek
B. Tematikus térképek
5
Térképek osztályozása – méretarány szerint
6
1.
1. Általános térképek
Általános: földfelszín természetes és mesterséges objektumait (pl. út-vasút, települések, domborzat) ábrázolja. A földrajzi táj minden lényeges elemét tartalmazza. •
nagyméretarányú: 1:500 – 1:10.000 (földmérési térképek) – igen nagy méretarányú 1:500 – 1:5 000 – nagy méretarányú 1:5 000 – 1:10 000
•
közepesméretarányú: 1:10.000 ... 1:300.000 (topográfiai térképek)
•
kisméretarányú: 1:300.000-nél kisebb (földrajzi térképek)
Térképek osztályozása – tartalom szerint
7
2. 2.1 Felmérési térképek Geodéziai felmérés alapján szerkesztett, nagy méretarányú alaptérképek, valamint az alaptérképekből átszerkesztett kisebb méretarányú levezetett térképek.
2.1 Felmérési térképek típusai • Földmérési és földnyilvántartási földtulajdonosok nyilvántartása.
(kataszteri)
térképek
-
céljuk
a
• Helyszínrajzi (topográfiai) térképek – katonai térképek, amelyek a terep legrészletesebb és legpontosabb ábrázolását nyújtják. • Földrajzi alaptérképek – polgári alaptérkép rendszer (EOTR). • Földrajzi térképek – nagy kiterjedésű területek (orsz., kont., félteke, Föld) sík, név- és domborzatrajzát ábrázoló térképek (pl. iskolai térképek).
Térképek osztályozása – tartalom szerint
8
2. 2.2 Tematikus térképek Valamilyen sajátos cél érdekében készül, amely egy (vagy több) természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenség térbeli elhelyezkedését vizsgálja, ill. szemlélteti. Végtelen sokféle változatban készíthető. Tematikus térképek jellemző típusai Földtani térképek • Litológiai – felszíni kőzeteket ábrázolják. • Rétegtani (sztratigráfiai) térképek – elkülönítve ábrázolják a geológiai rétegsorokat. • Tektonikai térképek – célja a szerkezeti mozgások bemutatása. • Paleogeográfiai térképek – az egyes korok ősföldrajzi viszonyait ábrázolják. Geofizikai térképek – földmágnesség, szeizmika, Föld fizikai viszonyai.
Térképek osztályozása – tartalom szerint
9
2.
Tematikus térképek jellemző típusai Geomorfológiai térképek – a Föld felszínén található formákat és formacsoportokat. Éghajlati térképek – az egyes területek éghajlati elemeit jellemzik (hőm., csap., szél). Talajtérképek – a genetikus talajtípusokat, a talaj fizikokémiai viszonyait, a talajpusztulás mértékét stb. mutatják be. Növényföldrajzi térképek – az egyes növényfajok, társulások elterjedését mutatják be. Gazdaságföldrajzi térképek – népesség, ipar, mg., ker., stb. Analitikus, komplex, szintetikus Környezetminősítő térképek – környezet állapota, szennyezés mértéke, védett területek elhelyezkedése
Térképek osztályozása – tartalom szerint
10
2. 2.3 Világtérképművek A térképmű olyan sok szelvényből álló, nagyobb területet ábrázoló térképsorozat amelynek szelvényei egységes kartográfiai elvek és módszerek alapján készültek. A világtérképművek célja a Föld egészének hasonló jellegű ábrázolása. 2.4 Atlaszok Az atlasz a térképek olyan gyűjteménye, amelynek összeállítása egységes elgondolás és kartográfiai kivitelezés alapján történik. 2.4.1 Földrajzi atlaszok 2.4.2 Tematikus atlaszok (vízföldrajz, éghajlati stb.) 2.4.3 Nemzeti atlaszok 2.4.4 Regionális atlaszok
Térképek osztályozása – tartalom szerint
11
2. 2.5 Turistatérképek Sokáig ez volt az egyetlen polgári felhasználású, nagy méretarányú térképfajta. 2.6 Autótérképek Célja a közlekedési úthálózat mennyiségi és minőségi viszonyainak ábrázolása. 2.6.1 Autóatlaszok 2.6.2 Áthajtási térképek 2.7 Domborművű térképek – térhatású 2.8 Földgömbök 2.9 Információs térképek - Terra sajtótérkép sorozat, plakáttérképek
Térképek osztályozása – az elkészítés módja szerint
Elkészítés módja A. Felmérési Közvetlenül az ábrázolandó területről származó adatok alapján készül. B. Levezetett Több felmérési térkép felhasználásával, s azok tartalmának összevont másolásával készül.
12
Egyéb felosztás
1.
13
Vonalas térkép (vektor) Az objektumokat szimbólumokkal és vonalakkal ábrázolja.
2.
Fotótérkép (raszter)
• Légifénykép-felvételek alapján készül. • A terep jellemzői a fotótérkép alapján önállóan interpretálhatók, bizonyos jellemzők azonosíthatók feliratok elhelyezésével is. • Előállításuk olcsó.
TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁS
14
Amennyiben a földfelszín valamely felülnézeti ábrázolásakor a térkép ismérvei közül egy is hiányzik, akkor térképszerű ábrázolásról beszélünk.
•
térképvázlat,
•
térképi kép,
•
térvázlat vagy skicc,
•
képtérkép,
•
képes térkép,
•
madártávlati és műholdképek,
•
légifelvétel, űrfelvétel,
•
térhatású (anaglif) térképek,
•
metszetek, tömbszelvények,
•
dombortérkép,
•
Földgömb, éggömb, bolygóglóbusz.
Műholdfelvétel
15
Műholdakról készített fotó: a Föld / más égitestek ábrázolására szolgál. Alkalmazási területe: pl. térképészet, mezőgazdaság, geológia, erdészet, vidékfejlesztés, katonai hírszerzés. •
Tiros-1: 1960. április 1. – az első műholdfelvétel, ami a Földet ábrázolta.
•
Luna-3 űrszonda: 1959. október 6. Hold túlsó felét fotózta le.
•
Landsat-program (1972): USA – Föld feltérképezése.
A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni radar technikával.
Műholdfelvételek felbontása változó: •
A teljes Földről: 1 km felbontású kép.
•
Kisebb területekről 10 cm, ill. ennél nagyobb élességű adatok is nyerhetők.
Műholdfelvétel
16
Műholdfelvétel
A kibányászott lignit helyére visszatöltött meddő
17
Műholdfelvétel
A fejtés – Visonta (Mátraalja)
18
Műholdfelvétel
Egy régebbi tárna a megkezdett rekultiváció után
19
Műholdfelvétel
A Mars felszíne – Odyssey-űrszonda felvétele THEMIS detektorral, 2001
20
Műholdfelvétel
Hawaii-szigetek, Csendes-óceán
21
Műholdfelvétel
22
Manua Loa, Hawaii
Műholdfelvétel
Közép-Európa éjszaka
23
Műholdfelvétel
A Tisza-tó és környezete (Forrás: Google Earth)
24
Műholdfelvétel
2. 1.
A Tisza-tó és környezete (Forrás: Google Earth)
25
Műholdfelvétel
Egykori folyókanyarulatok tanulmányozása a Tisza-tavon (Forrás: Google Earth)
26
Műholdfelvétel
Egykori folyókanyarulatok tanulmányozása művelés alatt álló területeken, a Tisza környezetében (területhasználat megválasztása) (Forrás: Google Earth)
27
A TÉRKÉP RÉSZEI
1. Térképlap 2. Térképtükör 3. Kivágat 4. Térképkeret
5. Méretarány, aránymérték 6. Jelmagyarázat 7. Fokhálózat vagy keresőhálózat 8. Északjel 9. Áttekintő térkép 10. Kolofon 11. Cím, szelvényszám 12. Névmutató
28
1. TÉRKÉPLAP
A térkép teljes területe
29
2. TÉRKÉPTÜKÖR
30
A térkép térképrajzzal, ill. nem térképes részeivel – jelmagyarázat, egyéb szöveges információk – fedett része.
3. KIVÁGAT
A térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i).
31
4. TÉRKÉPKERET
32
A térképkeret: a térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja pl. a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, ill. egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai, stb).
4. TÉRKÉPKERET
A térképkeretben elhelyezett koordináta és a kilóméter hálózat értékei.
33
4. TÉRKÉPKERET
A térképkereten elhelyezett utak kivezető irányai.
34
5. MÉRETARÁNY, ARÁNYMÉRTÉK
35
Méretarány: a térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: „A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője.” (Forrás: Klinghammer - Papp-Váry : Földünk tükre a térkép. p.105)
MÉRETARÁNY
36
A térkép a földfelszín egy részének arányos kisebbítésben készült felülnézeti rajza. méretarány = kicsinyítés mértéke Megmutatja: a térképen egységnyinek ábrázolt távolság a valóságban mekkora. Méretaránnyal egyes esetekben nehézkes a számolás: segít az aránymérték. Méretarány / mértékarány A méretarány fogalmán a törzsszámmal kifejezett vízszintes és függőleges értelmű arányt értjük. A térképi hossz és a terepi hossz hányadosa. Például: M=1:50.000-hez vagy 1/50.000 Vagyis: Méretarány=térképhossz/terepi hossz
ARÁNYMÉRTÉK
Az aránymérték vagy "lépték" a térkép méretarányában készült vonalas mérték segítségével direkt távolságok olvashatók le.
Az aránymérték továbbfejlesztett változata a tizedes aránymérték, Pontosabbá teheti a mérést. Egyszerű szerkesztéssel minden aránymértékhez készíthető.
37
LEJTALAPMÉRTÉK
38
Olyan mérce, mely a térkép alapszintvonalaihoz és főszintvonalaihoz készül. Segítségével két szomszédos alap ill. főszintvonal között leolvasható a lejtő meredeksége.
Méretarány – aránymérték feltüntetése a térképeken
39
6. JELMAGYARÁZAT
Térképi jelkulcs legfontosabb jelei és azok rövid magyarázata. Térképolvasás megkönnyítésére szolgál. Térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. Jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, rendelkezésre álló helytől, célközönség térképismereti fokától.
40
6. JELMAGYARÁZAT
Hagyományos jelmagyarázat
41
6. JELMAGYARÁZAT
Zajtérkép jelmagyarázata
Jelek csoportosítása
42
7. FOK- ÉS KERESŐHÁLÓZAT
43
Keresőháló: város- és szabadidőtérképeken - a fokhálózat és kilométerhálózat helyett – a helymeghatározás megkönnyítésére szolgál. Mindig az adott térképre vonatkozik.
12. NÉVMUTATÓ
Nem a térkép része. A névvel ellátott objektumok térképen való megtalálására szolgál a keresőhálóval együtt. Pl: Makó Mórahalom Nagyatád
24, D3 24, D1 24, D4
44
8. ÉSZAK JEL
45
Északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. Térképek keretvonalai általában egybeesnek a fő világtájak irányával, ezért a térkép felső széle az északi irány (ebben az esetben a térkép „északfejes"). Ha a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről.
Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését – deklináció - is feltüntetik. Deklináció/mágneses deklináció: Mágneses elhajlás azaz a mágneses pólusok nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal. A mágneses északi és déli pólusok lassan, de folyamatosan vándorolnak. Így a navigálásnál a mágneses deklináció értékét meg kell adni és ennek figyelembe vételével kell elvégezni a hely- és iránymeghatározást.
8. ÉSZAK JEL
Észak jel ábrázolása helyszínrajzon.
45
átnézeti
9. ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP
46
A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, ill. szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be.
10. KOLOFON
47
A térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén: • a térkép szerzője, kiadója, • az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma.
• ISBN szám, • a szerzői jogok.
11. CÍM ÉS SZELVÉNYSZÁM
EOTR szelvény, 1:50 000-es méretarányban
48
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Oahu, Hawaii
