Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar UNIGIS Nemzetközi térinformatikai posztgraduális képzés
Szabó Andrea
Térinformatika alkalmazása az Erdőtervezési Irodánál Szakdolgozat Szeged 2008 1
Tartalom
•
Röviden ismertetni az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál (későbbiekben: MgSzH EI) alkalmazott térképkészítés térinformatikai módszerét.
•
Megvizsgálni a felhasznált alapanyagok és kész termékek minőségét és megbízhatóságát a digitális térképkészítés folyamán.
2
Az MgSzH EI bemutatása • 2007. január 1-jén létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) az alábbi 11 szervezet általános jogutódjaként: – – – – – – – – – – –
Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok; Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat; Megyei földművelésügyi hivatalok; Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások; Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet; Földművelésügyi Költségvetési Iroda; Országos Borminősítő Intézet; Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet; Országos Állategészségügyi Intézet; Országos Élelmiszervizsgáló Intézet; Állami Erdészeti Szolgálat. 3
Főigazgató
Gazdasági és Informatikai osztály
Élelmiszerláncbiztonság és Állategészségügy
Növény- és talajvédelem
Erdészeti Igazgatás
•
Megyei MgSzH szervezeti felépítése
•
Megyei MgSzH EI szervezeti felépítése
Földművelésügyi Igazgatás
Erdészeti Igazgató
Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály
Erdőleltározási és Szabályozási Osztály
Pályázatkezelési és Támogatási Osztály
Nyilvántartási és Térképészeti Osztály
4
Az MgSzH EI szervezeti felépítése
5
Az MgSzH EI feladata
•
Erdőleltár elkészítése
•
Körzeti Erdőtervek készítése
•
Erdőgazdálkodási üzemtervek kiadása
•
Országos Erdőállomány Adattár kezelése (ESZIR)
•
Hatósági feladatok
•
Erdészeti monitoring
•
Központi adatkezelési tevékenység
6
Erdészeti igazgatásban alkalmazott rendszer
Az ESZIR célja: – A teljes szakmai tevékenység elektronikus nyilvántartásának lefedése. – A területi szegmentálás megszüntetése, egységes, on-line hozzáférés, egységesített adattartalom és adatforma. – Az egymásra épülő, vagy átható folyamatok egységbe szervezése Adatrögzítés helyett az érdemi ügyintézés kerüljön előtérbe. – Az Adattár naprakészségének javítása – Egységes és központi adatszolgáltatás. – A folyamatba épített területi és központi ellenőrzés megteremtése benne a módosítások visszakereshetősége, felelősségi rendszer kialakítása és betartatása. – Az első fázis után nyitás a társhatóságok, gazdálkodók és a civil szféra felé.
7
Országos Erdőállomány Adattár Erdőtervezés
•10 évenként Erdészeti Körzetterv
(terület adatok-, rendeltetések meghatározása, erdőállományadatok felmérése, tervek megállapítása. jóváhagyja a miniszter,) / állami alapfeladat /
MgSzH EI Országos Erdőállomány Adattár
Gazdálkodóknak üzemterv .
•Éves gazdálkodói tervek az üzemterv alapján (engedélyezés végrehajtás ellenőrzése aktualizálás az adattárban)
•És a hozzá tartozó pénzügyi elszámolások •Egyéb hatósági feladatok
(körzettervből, szolgáltatási feladat)
gazdálkodói nyilvántartás , tulajdon váltás, területi változások, erdőkár és katasztrófa felszámolás erdőtelepítési és más erdészeti fejlesztési tervek jóváhagyása
•És a hozzá tartozó pénzügyi elszámolások
Erdészeti monitoring (tűzvédelmi monitoring, egészségi állapot-, növedék vizsgálata, nagyvad élőhelyre gyakorolt hatása
Erdészeti hatóság
Erdőfejlesztési tervek
Térségfejlesztési tervek
Vidékfejlesztés
Központi statisztikai tevékenység 8
Erdőrészlet leíró adattár Deszk 32/A erdőrészlet általános leírása:
9
10
11
12
Deszk 32/A erdőrészlet egyéb adatai, a fejlesztés alatt álló térképi megjelenítést ezen az oldalon lehet majd elindítani:
13
Jelenleg még az on-line megjelenítés nem működik, ezért a keresett részletet az ESZIR-ből letöltve a helyi szerkesztésre használt DigiTerra Map szoftverrel tudjuk megtekinteni:
14
Térképeink megbízhatósága
•
Az érintett településeken belül a földrészletek körének meghatározása – a tervezéshez szükséges beszerzések – az egyik legfontosabb feladat.
•
A másik fontos dolog, amire figyelnünk kell, hogy milyen minőségű térképeket, dokumentumokat tudunk előállítani.
15
Településhatárok meghatározása •
Szkennelt átnézeti/alap térkép és a digitális állomány eltérése
16
•
MKH (Magyar Közigazgatási Határok) adatbázis vonala és a földhivatali állomány közötti eltérés
Pirtó
Pirtó
Imrehegy Imrehegy
17
Az ortofotón sem lehet határozottan eldönteni, hogy hol halad a községhatár.
Pirtó
Imrehegy
18
Példák nyilvántartási eltérésekre, amikor a számított és a nyilvántartott földrészlet területe hibahatáron túl eltér. Hrsz
Művelési ág
Földkönyv szerinti terület
Digitalizált terület
Eltérés
087/13/a
Erdő
12,7019 ha
0,7216 ha
- 11,9803 ha
nyilv eltér
087/13/b
Kivett
0,1593 ha
11,8554 ha
11,6961 ha
nyilv eltér
087/13/b
087/13/a
Eltérés minősítése
Nincs egyezőség a földkönyvi adat és a digitális térképi állomány között. Zöld vonal a földrészlethatár a kék szaggatott vonal az alrészlethatár. 19
Hrsz
Művelési ág
Földkönyv szerinti terület
0581/11/a
Erdő
1071,7231 ha
972,5762 ha
-99,1469 ha
nyilv eltér
0581/11/b
Kivett
0,2884 ha
0,2942 ha
0,0058 ha
elfogadható
Digitalizált terület
Eltérés
Eltérés minősítése
Előfordul olyan, hogy a községben jelentkező területi hibát a nagyterületű állami tulajdonban lévő erdőre osztják rá a földhivatalokban. Mint például Bugacon. 20
Tematikus térképek előállítása Vadászati üzemtervek
21
Javaslatok •
erdődefiníciók pontosítása,
•
nyitottabb legyen az erdőtervezés rendszere a társadalom számára,
•
az erdészeti adatbázis egyes részei nyilvánosak legyenek,
•
új elem létrehozása a természetességi kategória,
•
megkövetelni a naprakész nyilvántartást.
•
magán-erdőgazdálkodás működési feltételeinek javítása,
•
erdőgazdálkodás tervezése és végrehajtása során több egyszerűsítés, stb. 22
Kérdések
•
Milyen előnyöket nyújthat a földhivatali adatbázisok esetlege összekapcsolása?
és
•
Van-e lehetőség az ország különböző területén használt erdészeti információs rendszerek egyesítésére?
az
erdészeti
23
Köszönöm a figyelmet!
24
