2010. január
2010. január XII. évfolyam 1. szám
Teljesen új életünk van…? Szinte teljesen újra kell tanulnunk az adótörvényeket: itt a szuperbruttósított szja és a vagyonadó, a béren kívüli juttatások nagy részét adó alá vonták, a foglalkoztatott után fizetendő járulék csökkent, nőtt a jövedéki adó, a gépjármű- és a társasági adó, megszűnt a szolidaritási adó és egy sor adóalap-korrekciós tényező. Csökkent a távhőáfa, a lakásvásárlási illeték, változott a KRESZ, drágult a gáz, a benzin, februárban emel árat a BKV, a MÁV és a Volán. Az elmúlt esztendőkben hozzászokhattunk, hogy az új év új adótörvényeket is hoz. Hogy ne jöjjünk ki a lendületből, tavaly több mint egy tucatszor íródott
át például az adózás rendjéről szóló törvény, az évközi adócsomag ötször, januárig visszamenőleg, májustól, júliustól, augusztustól és szeptembertől változtatta meg életünket. Most pedig gyakorlatilag újra kell tanulnia magánszemélynek és cégvezetőnek az adótörvényeket. Két adó-salátatörvényt is elfogadott a parlament, egyet még júniusban, a másikat novemberben, mindkét pakk passzusainak zöme 2010. január 1-jétől lépett életbe. Az Alkotmánybíróság átengedte, így jöhet a szuperbruttósított szja. Idén már nem a bruttó bérből vonják le a személyi jövedelemadót, hanem a munkáltató
által fizetendő 27 százalékos tb-járulékkal megnövelik a bruttó bért, és ez az emelt összeg lesz az szja alapja. Cserébe három dolgot tesznek. A mai 18, 36 és gyakorlatilag 40 százalékos szja-kulcs (a 40 százalékos kvázi szja-kulcs a 4 százalékos különadó voltaképpen) helyett 17 és 32 százalékos lesz, a különadó pedig megszűnik. Emellett feljebb tolták az alsó kulcs sávhatárát, valamint az adójóváírás összegét és a kifuttatási határt is emelik. A számok nyelvén: a tavaly évközi szabálymódosítás miatt 2009 végén évi 1,9 millió forintig 18 százalékos volt az (folytatás a 2. oldalon...)
Megszülettek a 2010-re érvényes megállapodások Az év elején egyre sűrűsödő tárgyalások január közepére vezettek eredményre és január 16-án megállapodás született a személyi alapbérek 2010. évi emeléséről és a Kollektív Szerződés módosításáról. A béralakulás tekintetében – korábbi megállapodásaink értelmében – az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása a Kollektív Szerződés módosításánál pedig a stabilitásra törekvés bírt meghatározó erővel. Egyetértés van abban, hogy a módosított Kollektív Szerződés nagy érték a vasutas munkavállalóknak és azzal, hogy időbeli hatálya határozatlanná vált a stabilitást sikerült biztosítani. A bérmegállapodást azonban egészen biztos, hogy sokan kritizálni fogják. Biztos, hogy nem fog tetszeni annak a közel 6 000 munkavállalónak, aki nem részesül béremelésben, és aki kap, az sem lesz elégedett. Az értékelési nehézségeket a személyi jövedelemadózás radikális változása idézte elő, mely bizonyos jövedelmi kategóriákban
(havonta 200 és 400 ezer forint között) béremelés nélkül biztosít 14-15 ezer forintos nettó bérnövekedést. Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik hangoztatják, hogy ezt az állam és nem a munkáltató adja, de nehezen vitatható, hogy ebben a helyzetben inkább azokra kellett koncentrálni - az ismert korlátok között – akiknek bére épphogy meghaladja a 100 000 forintot. Az „állam adja” érv hangoztatói kiváltképp az olyan cégeknél (voltak) vannak nehéz helyzetben, ahol az állami költségvetéstől való függés meghatározó, és ki vitathatja, hogy a MÁV ilyen. Mindezt tükrözi a 2010. évre kötött megállapodásunk.
BÉRMEGÁLLAPODÁS A MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek megállapodnak, hogy a Társaság 2010. évi bérintézkedéseit és a választható
béren kívüli juttatások feltételrendszerét a 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban MMK) sorolt munkavállalók vonatkozásában az alábbi szabályok mentén határozzák meg.
A 2010. évi intézkedések I. Bérintézkedés II. Választható Béren Kívüli Juttatás
I. Bérintézkedés Mértéke, és elemei: A MÁV Zrt. az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodását alapul véve a 170.000 Ft/fő alatti besorolási bérrel rendelkező munkavállalók vonatkozásában az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő alapbéremelést hajt végre.
(folytatás a 3. oldalon...)
2 (folytatás az 1. oldalról...)
szja, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos adót kellett leróni, sőt, évi 7,5 millió forintnál bejött a szolidaritási adónak becézett különadó. Az adójóváírással legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehetett teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékelte az szjá-t. Ehelyett idén a magasabb adóalap után évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t vonnak le, az afeletti adóalap után pedig 32 százalékot. Az adójóváírás havi maximális összege 15 100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illető évi bérből szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással. Az szja-rendszer újrafazonírozása azt eredményezi, hogy 2010-ben havi másfél millió forintig mindenkinek több marad a zsebében a mai állapothoz képest, leginkább pedig a 240 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottak hazavihető pénze emelkedik, az ő nettójuk havonta 17 ezer forinttal több lesz. A béren kívüli juttatásokat nem kímélik Van azonban feketeleves is az szjarendszerben. Az adókedvezmények közül több – például a biztosítások kedvezménye, a háztartási kedvezmény, a tandíjkedvezmény – megszűnt (csak néhány maradt, például a fogyatékosok kedvezménye, vagy a nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény, a családi kedvezmény és az önkéntes pénztári kedvezmény). Értékhatárok Sok eddig adómentes juttatásra 54 százalékos szja-t és még arra 27 százalékos járulékot is rádobtak, néhány juttatás pedig a kettő között helyezkedik el, kisebb, 25 százalékos szja-kulccsal és nulla százalékos járulékteherrel. Az utóbbi csoportba tartozik – más-más értékhatárral – az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, illetve az önkéntes egészségpénztári befizetés, az önkéntes önsegélyező pénztárba befizetés az üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében történő üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési-utalvány, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése. Az ősszel elfogadott adócsomag egyik rendelkezése a hosszú távú megtakarításokat bátorítja. Ha valaki a pénzét legalább öt évig köti le, és idő előtt nem nyúl hozzá, akkor a befektetésen elért nyereség, kamat, hozam után nem kell
2010. január egy fillér adót sem fizetni. Ha a lekötés legalább három évet eléri, de az öt évet nem, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz. Két feltételt nem szabad elfelejteni. Egyrészt akkor jár a könnyítés, ha a megtakarítás összege eléri a 25 ezer forintot. Másrészt a tartós pénzlekötési szándékot szerződésben kell rögzíteni a hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval. A cégvezetők rá sem ismernek A cégeknek is kedveskednek néhány lépéssel, igaz, pár ellenlépéssel az adócsökkentést mérsékelték. Nincs többé 4 százalékos, szolidaritási adónak becézett különadó, de van helyette 16-ról 19 százalékra módosuló társasági adó. A tb-járulék összeghatártól függetlenül 27 százalékos, a munkáltatói és munkavállalói járulék pedig beépül a tb- és az egyéni járulékba, így kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába. Megszűnt a havi 1950 forintos tételes eho is. A százalékos eho viszont 11-ről 27 százalékra emelkedik, a rehabilitációs hozzájárulás pedig megötszöröződik. Az élőmunka teher csökkentésének ára van Az élőmunkáról a fogyasztásra való teherátcsoportosítás jegyében januártól az idén júliusi után ismét – jövedékiadóemelésre került sor. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik, emiatt jó sokat drágult az üzemanyag. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódott fel. A fogyasztást terhelő adók súlyának növelésével szöges ellentétben, inkább népszerűség-növelési célzattal a távhő áfa kulcsa 18-ról 5 százalékra esik. A gépjárműadó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárművek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkedtek, az eva kulcsa 30 százalék lett. Az adóelkerülőkre is gondoltak Ezentúl az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére. A 2009 végéig hatályban levő szabályozás szerint csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya. A nyári adócsomag már igyekezett bezárni az ingatlan adásvétel szabályozásában levő kiskaput. Az akkor elfogadott törvény teszi illetékkötelessé jövő januártól azokat a tranzakciókat, amelyekben egy ingatlannal rendelkező társaság tulajdonjoga cserél gazdát. A kiskapu azonban ezzel még nem záródott be, ezt orvosolja az őszi salátatörvény. Egy ingat-
lannal rendelkező társaságot tulajdonló társaság adásvétele is illetékköteles lesz. Vélhetően az elkövetkező években az APEH-nek jó vadászterepet nyújtanak az ingatlannal kapcsolatos új szabályok. Az adóparadicsomban működő cégekben keletkezett eredmény nem csupán repatriáláskor visel magyar adóterhet, hanem akkor is, méghozzá 30 százalékosat, ha nem hozza haza a magyar magánszemély osztalékként. Az új vagyonadóval is megismerkedünk A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10-ről 4 százalékra apad. Lakásvásárlás esetén az illeték 4 millió forintig marad 2 százalék, ám az afeletti rész után már nem 6, hanem 4 százalékot kell leróni. Megérkezett a vagyonadó is. A lakóingatlanok, nagy értékű légi és vízi járművek tulajdonosainak kell leróniuk ezt az adófajtát. A lakóingatlannál maradva: számít az, hogy van-e valakinek haszonélvezeti joga a lakáson, számít az, hogy hány lakóingatlan van az adott személy tulajdonában, számít az, hogy mennyit ér a lakóingatlan, számít az, hogy nyugdíjase, munkáját nemrég elveszítő-e, kiskorúé-e a lakás, üdülő tulajdonosa. Hogy mi minden befolyásolja az adófizetést, de még csak az adóbevallást. Az adót két részletben kell leróni, elsőként február 25-éig az áfás magánszemélyek és az egyéni vállalkozók bajlódhatnak a bevallással és/vagy az adófizetéssel, az érintett magánszemélyek nagy része május 20-án, az szja-bevallás határidejekor szembesül a kötelezettségével. De már szembesülhetne most is, és meg is szabadulhatna év végéig az adóköteles lakóingatlanától, ha az APEH nem csúszott volna már háromszor a vagyonadó-kalkulátor elkészítésével. Adtak Az adószabályokon túl is számos jelentős változást hozott ez az év. A minimálbér 73 500 forintra, a szakmunkások minimálbére 89 500 forintra nőtt. Ezek szolid, 3 százalék alatti emelések, így borítékolható, hogy idén is folytatódik a reálbérek csökkenése. Szintén a munkaerőpiacot érinti az a hatályba lépett változás, miszerint a közszférában részmunkaidőben is kötelesek visszavenni a gyedről, illetve gyesről visszatérő dolgozókat a gyermek hároméves koráig. A nyugdíjasok 4,1 százalékkal kapnak többet ebben az évben, ami átlagosan 3450 forintos nyugdíjemelést jelent (ennél nagyobb emelésre számíthatnak a nyugdíjkorrekciós program keretében az 1992 és 1995, illetve az 1989-ben, 90-ben, (folytatás a 3. oldalon...)
3
2010. január (folytatás a 2. oldalról...)
97-ben és 98-ban nyugdíjazottak). A 13. havi nyugdíj helyett jön a nyugdíjasok sci-fije, a nyugdíjprémium: ezt akkor kezdik folyósítani, ha az ország gazdasági növekedése eléri a 3,5 százalékot, és mértéke akkor érheti el a megszüntetett 13. havi nyugdíj átlagának megfelelő 80 ezer forintos összeget, ha a GDP-bővülés 7,5 százalékos lesz. Vagyis idén végül is nem jön a nyugdíjprémium, hiszen a gazdasági növekedés nemhogy nem lesz 3,5 százalék vagy annál nagyobb, hanem jó, ha egyáltalán nem csökken a gazdasági teljesítmény. 7,5 százalékos GDP-bővülésre pedig aligha számíthatunk a következő sok-sok évben. Elvettek Nemcsak a bevételek, hanem a kiadásaink is jócskán emelkednek ebben az évben. A BKV-tarifák az eredeti tervektől eltérően mégis emelkednek, egy fővárosi vonaljegy 320, egy havi bérlet 9800 forint lesz, de majd csak február 1jétől. Ez a 4 százalékos emelés elenyésző ahhoz képest, hogy szintén februártól 10-15 százalékkal emelnek a MÁV- és a Volán-társaságok. Igaz ők 2007 óta nem emeltek, bár az árak nőttek tavaly nyáron az áfa változás miatt. A földgáz ára átlagosan 3,9 százalékkal lett magasabb, de a kisfogyasztókat jobban sújtja az emelés: a lakossági tarifa 5,6 százalékkal nőtt (és áprilistól megszűnik a gázár támogatás is, ami súlyos érvágás lehet a fogyasztók je-
lentős részének). Az áram ára az egyes szolgáltatóknál eltérően változik, de jellemzően drágul. Vannak azonban az országnak olyan régiói, ahol csökkent az áramár. Jelentősen drágulhat idén az autópálya-matrica is, december közepén olyan hírek jelentek meg, hogy átlagosan 14 százalék körül mértékben emelik a sztrádahasználat tarifáját. Szigorítottak Változtak a büntető törvénykönyv egyes büntetési tételei is. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege 75 ezer forintra nőtt, a maximuma 10,8 millióról 108 millióra (ez nem szabálysértési bírság, az legfeljebb 150 ezer forint lehet továbbra is). A büntetést az elkövető két év alatt, részletekben is megfizetheti, ha a bíró úgy dönt. Kiemelt törvényi védelmet kapnak a fémkereskedelemben engedélyköteles fémből készült tárgyak. Ezek lopását, rongálását és az ezekkel történő orgazdaságot akár három év börtönnel is sújthatják. Emellett működik a központi szabálysértési nyilvántartás, és már a 20 000 forint alatti szabálysértési ügyekkel is lehet rendőrségre menni, nemcsak a települési jegyzőhöz. Védenek Hatályba lépett több, a hitelt felvevőket védő jogszabály is. Így egyrészt hatályos a parlament által elfogadott hiteltörvény, valamint a gyorskölcsönök visszaszorítását célzó pénzügyi tárgyú törvénymódosítások is. Ezek értelmé-
ben mostantól egy ember egy évben legfeljebb egy olyan, maximum 250 ezer forintos hitelt vehet fel, aminek a thm-e meghaladja a 65 százalékot. Ezen túlmenően a banki magatartási kódexszel is összhangban szigorúbb előírások vonatkoznak majd a hitelezés egész folyamatára, a reklámozástól, a szerződésmódosításon keresztül az esetleges elárverezésig. A kormány által december végén elfogadott hitelplafon-rendelet pedig a devizahitelek és a túl rizikós hitelek visszaszorítására törekszik. A jogalkotók védik a gyalogosokat és a kerékpárosokat is, legalábbis ez a legfőbb üzenete a KRESZ mostantól hatályos módosításának. A jogszabály több mint hatvan ponton változik, a biciklisek egyirányú utcába is behajthatnak, a motorosok használhatják a buszsávot, és új KRESZ-tábláink is lettek. Az egyéni vállalkozók mostantól akár öt évig is szüneteltethetik a tevékenységüket úgy, hogy közben nem kell adót és tb. járulékot fizetniük. Az építőiparban az alvállalkozókat védik azzal, hogy az idén meginduló építési beruházási tendereken kötelező alkalmazni az építtetői fedezetkezelőt, ami a kormány szerint átláthatóbbá teszi a kivitelezés finanszírozását és egyben biztonságosabbá a beruházások megvalósítását. (Forrás: Index)
Megszülettek a 2010-re érvényes megállapodások (folytatás az 1. oldalról...)
Vetítési alapja: A bérfejlesztés 2009. december 31-én és 2010. január 1-én egyaránt statisztikai állományban, 170.000 Ft/fő alatti besorolási bérrel rendelkező teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 2009. december 31-i személyi alapbére. A végrehajtás időpontja: 2010. január 1-jei hatállyal, a 2010. januári bérek kifizetésével együtt, a 2010. februári bérfizetési napon További intézkedések: A 2007-2010. évekre szóló középtávú együttműködési megállapodásnak megfelelően a munkaerőpiaci pozíció erősítése, az egyszerűbb, átláthatóbb működés hatékonyságának növelése érdekében az aláíró felek az alábbiakban állapodnak meg.
• A személyi alapbér minimumok figyelembe veszik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló jogszabályokat. • A sávminimumra való ráállás (alulról történő felzárkóztatás) kötelező. • Figyelemmel a kiemelt munkakörökre, valamint a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamára (5 év alatt, 5-15 év között, 15 év felett) a munkaköri kategóriákban 2010. évi ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok kerülnek meghatározásra (2. számú melléklet) szerint. • Az állomások kategóriába besorolását az 5/2009. (VIII.28. MÁV Ért. 25.) ÜÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás – a Forgalmi Főosztály szakmai irányítási körébe tartozó vonalhálózaton működő állomások, teljesítményhez kapcsolódó bevétel alapú kategóriába sorolásáról – tartalmazza. • MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai
között 2010. január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony (MÁV munkaidő kezdete), amely kizárólag a MÁV Zrt-nél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszonyt jelenti. • A teljes munkaidős foglalkoztatású munkavállalókra, 38 óra heti kötelező munkaidő mellett a 2010. január 1-jétől hatályos személyi alapbér sávminimumokat és sávmaximumokat, illetve az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumokat a 2. számú melléklet szerint kell alkalmazni. • Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a MMK-hoz rendelt személyi alapbérsávok minimum értékét a foglalkoztatás időarányában kell meghatározni. A személyi alapbér megállapítása: • Azon munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges (folytatás a 4. oldalon...)
4
2010. január
(folytatás a 3. oldalról...)
követelményeknek nem felelnek meg a sávminimumon történik; • Az újfelvételes munkavállalók tekintetében a sávminimumon, vagy a besorolási és bérmegállapítási szabályokat tartalmazó hatályos utasítás alapján a humánerőforrás igazgató, illetve a főtevékenységi kör vezető jóváhagyásával történik a bérgazdálkodási kereteken belül; • Azon, nem újfelvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelelnek, legalább az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumon történik a MÁV-nál eltöltött munkaviszony időtartamának megfelelően. A MÁV Zrt-hez újonnan belépő, felsőfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel ill. diplomával) rendelkező pályakezdők minimális személyi alapbére: • Főiskolai (bachelor) végzettség esetén 190.000 Ft/hó, • egyetemi (master) végzettség esetén 220.000 Ft/hó;
II. A 2010. évi Választható Béren Kívüli Juttatások A VBKJ keretösszege 338.000 Ft/fő/év. Végrehajtása: A választható béren kívüli juttatási rendszer részletes szabályait a Munkáltató a szakszervezetek egyetértésével kiadott végrehajtási utasításban szabályozza.
III. Záró rendelkezések A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a 2010-re hatályos személyi jövedelem adó törvény megváltozik, a jelen megállapodásban foglaltakat újratárgyalják. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a MÁV Zrt. 2010. októberében készített üzleti beszámolója alapján a „Bérköltség” soron 2010. végére megtakarítás várható, a keletkező bérmegtakarítás terhére teljesítendő, minden munkavállalóra kiterjedő egyösszegű kifizetések 2010. decemberi megvalósításáról megállapodnak. Budapest, 2010. január 16. Szakszervezetek
Munkáltató
Fentiek értelmében, 2010-ben kizárólag a bruttó 170 000 Ft személyi alapbérnél kisebb (munkaszerződésben rögzített)
besorolási bérrel rendelkező munkavállaló, az összlétszám 70 százaléka részesül alapbéremelésben. A tárgyalások egyik eredménye, hogy a béremelésnél a pótlékok nem kerülnek figyelembe vételre, így
a megállapodás jobb az OÉT bérajánlásánál, annak mértékét meghaladja. A béremelés mértékét az egyes besorolási bérkategóriákban a mellékelt táblázat mutatja.
2010. január 01-vel megvalósuló alapbéremelés Besorolási bér 80 000 - 80 600 80 700 - 81 700 81 800 - 82 800 82 900 - 83 900 84 000 - 84 900 85 000 - 86 000 86 100 - 87 000 87 100 - 88 000 88 100 - 89 000 89 100 - 90 000 90 100 - 91 000 91 100 - 92 000 92 100 - 93 100 93 200 - 94 100 94 200 - 95 100 95 200 - 96 100 96 200 - 97 100 97 200 - 98 000 98 100 - 99 000 99 100 - 100 000 100 100 - 101 000 101 100 - 101 900 102 000 - 102 900 103 000 - 103 900 104 000 - 104 500 104 600 - 106 700 106 800 - 108 600 108 700 - 110 600 110 700 - 112 700 112 800 - 114 700 114 800 - 115 500 116 600 - 118 300 118 400 - 119 900 120 000 - 121 900 122 000 - 123 800 123 900 - 125 600 125 700 - 127 300 127 400 - 129 000 129 100 - 130 700 130 800 - 132 700 132 800 - 134 500 134 600 - 136 300 136 400 - 138 000 138 100 - 139 600 139 700 - 141 600 141 700 - 143 600 143 700 - 145 500 145 600 - 147 300 147 400 - 149 100 149 200 - 150 500 150 600 - 151 700 151 700 - 152 700 152 800 - 153 800 153 900 - 154 900 155 000 - 155 900 156 000 - 156 900 157 000 - 158 000 158 100 - 159 000 159 100 - 159 900 160 000 - 160 500 160 700 - 161 300 161 400 - 161 900 162 000 - 162 600 162 700 - 163 200 163 300 - 163 800 163 900 - 164 500 164 600 - 165 100 165 200 - 165 700 165 800 - 166 300 166 400 - 167 000 167 100 - 167 600 167 700 - 168 200 168 300 - 168 800 168 900 - 169 400 169 500 - 169 900
emelés (%)
emelés Ft
Alapbéremelés (100 Ft-ra kerekítve)
103,30% 103,35% 103,43% 103,50% 103,58% 103,65% 103,73% 103,80% 103,87% 103,94% 104,01% 104,07% 104,13% 104,19% 104,25% 104,31% 104,37% 104,43% 104,49% 104,55% 104,61% 104,66% 104,71% 104,76% 104,81% 104,78% 104,58% 104,42% 104,24% 104,08% 103,92% 103,77% 103,63% 103,50% 103,36% 103,23% 103,10% 102,98% 102,86% 102,75% 102,63% 102,52% 102,42% 102,31% 102,22% 102,12% 102,02% 101,92% 101,83% 101,74% 101,66% 101,58% 101,50% 101,43% 101,35% 101,28% 101,21% 101,13% 101,06% 101,00% 100,93% 100,86% 100,80% 100,73% 100,67% 100,61% 100,54% 100,48% 100,42% 100,36% 100,29% 100,23% 100,17% 100,11% 100,05%
2 640 2 703 2 802 2 904 3 007 3 103 3 209 3 307 3 407 3 508 3 609 3 704 3 800 3 907 4 005 4 105 4 206 4 308 4 401 4 505 4 610 4 710 4 800 4 902 5 005 5 000 4 896 4 800 4 698 4 598 4 496 4 398 4 296 4 200 4 099 3 998 3 898 3 799 3 696 3 600 3 495 3 397 3 295 3 196 3 099 2 997 2 896 2 796 2 697 2 596 2 497 2 398 2 298 2 196 2 093 1 997 1 900 1 791 1 691 1 600 1 495 1 388 1 296 1 188 1 094 1 000 889 793 696 599 485 386 286 186 85
2 700 2 800 2 900 3 000 3 100 3 200 3 300 3 400 3 500 3 600 3 700 3 800 3 900 4 000 4 100 4 200 4 300 4 400 4 500 4 600 4 700 4 800 4 900 5 000 5 100 5 000 4 900 4 800 4 700 4 600 4 500 4 400 4 300 4 200 4 100 4 000 3 900 3 800 3 700 3 600 3 500 3 400 3 300 3 200 3 100 3 000 2 900 2 800 2 700 2 600 2 500 2 400 2 300 2 200 2 100 2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
5
2010. január
Eredmények a Kollektív Szerződés változásainál A Kollektív Szerződés időbeli hatálya határozatlan időre változott, ezzel elhárult a veszély, hogy lejáró KSZ esetében az Mt. szintjére essenek vissza a juttatások. A Kollektív Szerződés 2011. január 31. napjáig nem mondható fel. A helyi függelékben a napi munkaidő kezdetét és végét ismét rögzíteni kell. A munkavállalót módosított szolgálatonként 1250 Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg. A nappalos munkarendűek munkaideje a munkaidőkeret előírt minden munkanapjára - függetlenül azok elnevezésétől - egyenlően oszlik meg. Ettől el lehet térni azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletes szabályait a helyi függelékben kell meghatározni. Rugalmas munkaidő-beosztásban alkalmazott nem fizikai állományú, nappalos munkarendű munkavállalók esetében a törzsidő munkanapokon 09 órakor kezdődik és 13 óra 30 percig tart. Az osztott munkaidő alkalmazásakor a pihenés feltételeit Helyi Függelékben kell szabályozni. Osztott munkaidő alkalmazása esetén hosszabb teljes munkaidő alkalmazására vonatkozó megállapodás nem köthető. 230 órára csökkent az éves szinten elrendelhető túlórák száma a díjazás változatlan hagyása mellett. A készenléti órák elrendelésének egyenlő igénybevételére kell törekedni. Régi követelés teljesült azzal, hogy az 1201 órától munkanapokon a személyi alapbér 42 %-a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt (házi)készenlét esetén a személyi alapbér 47%-a illeti meg a munkavállalót. Megszűnt a pihenőnapi (hétvégi) készenlét esetén alkalmazott „készenlét megosztás” lehetősége. Ahol a munkaközi szünet a helyi függelék rendelkezése alapján nem egybefüggően kerül kiadásra a munkavállalót minden nappali szolgálat után (szombat, vasárnap és munkaszüneti
napokon is) 430 Ft illeti meg. Éjszakai szolgálatban a munkaközi szünetet egybefüggően kell kiadni. A nyugdíjkorhatár felemelésére tekintettel a munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti. A nyelvtudási pótlék 2010. február 1.-től megszűnik. Az eddig nyelvtudási pótlékban részesülő munkavállalók pótléka 2010. február 1.-től alapbéresítésre kerül. Azoknak a munkavállalóknak ahol a nyelvtudásra szükség van, de nem feltétele a munkakör betöltésének a nyelvtudás a középfokú, „C” típusú nyelvvizsga esetén 7%-os, míg felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén 10%-os növelt mértékkel kell figyelembe venni a személyi alapbér megállapításánál. A gépjármű vezetési pótlék mértéke, 4,5 Ft/km összegre növekedett. A Pályavasúti Üzletág azon munkavállalói esetében, akiknek munkába járása tömegközlekedési eszközzel nem megoldható, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése 30 Ft/km összegre növekedett. A munkavállaló nem munkabaleseti eredetű halála esetén az örököst (kedvezményezettet) a 2010. évben 750.000 Ft összegű juttatás illeti meg, melyet a munkáltató Munkabaleset-, életbiztosítási és munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés útján nyújt. A szolgálati helyeken a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavállalók tudomására kell hoznia a ruha ügyintézéssel megbízott személy nevét és elérhetőségét. A juttatások szintjét sikerült megőrizni, esetenként növelni. A VBKJ felhasználható keret összege a 2010. évre vonatkozóan 338.000 Ft/fő, mely lehetővé teszi, hogy – megfelelő választás esetén – a juttatás megőrizze értékét. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála esetén az örököst megillető összeg 1 500 000 forintra, a munkabalesetből eredő, maradandó jellegű, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedő munkavállaló nem vagyoni kártérítése 2 200 000 forintra nő. Enzsöl Róbert
OLVASÓI LEVÉL Ügyeljünk a részletekre! Sokvágányú nagyállomás. … A szélső vágány melletti úton haladok. A helyszín tulajdonképpen nem is lényeges, az eset bárhol megtörténhet. Tél van, enyhén havas a terület, de ahhoz elég, hogy a közeledő vasúti jármű zaját letompítsa. Nagydarab vonalbejáró jön szembe velem a vágányok között. Távolabbról úgy tűnik, hogy nincs rajta sárga védőmellény. Közeledünk egymáshoz, megismer, köszönünk. Ekkor látom, hogy van rajta mellény, de a védőmellény alá felvett Zimankótól elölről csak két keskeny csík látszik belőle, mivel a mellény kicsi mérete miatt azt magán összefogni nem tudja. Két keskeny csík, az egész felület tizedrésze. … Eltöprengek. Ha egy pillanatra elterelődik ennek az embernek a figyelme. … Ennyin múlhat egyedül munkát végző dolgozó élete? Később kiderült, hogy van a szakasz raktárában nagyméretű, jól láthatóságot biztosító védőmellény! Bori
A hó-nap kérdése - Hogy hívják az öreg bűvészt? - Csiribá.
Adóigazolás kiadása Mint minden évben, az idén is szakszervezetünk csak azon tagjainak ad ki közvetlenül adóigazolást, akik egyénileg (átutalással) fizetik a szakszervezeti tagdíjat, vagy a 600, vagy a 800 forintos plusz tagdíjfizetést vállalták. Azoknak a tagjainknak, akiknek a munkáltató vonta, vonja le a tagdíjat, a munkáltató január 31-ig az általa kiadott igazoláson tünteti fel a levont éves tagdíjösszeget. Előfordulhat az is, hogy egy tag a PVDSz-től is kap adóigazolást, mely az éves adóalapot csökkenti az adóbevallás során és a munkáltató is igazolja az éves levont tagdíjat. Ebben az esetben a két összeget össze kell adni. frandy
6
2010. január
Tájékoztató a korengedményes nyugdíjazásról A Magyar Közlöny 2009. évi 180. számában hirdették ki a 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.
I. Az R. és a korengedményes nyug-
díjazásról szóló – többször módosított – 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján 2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (57. életév) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek. (Amennyiben a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére 2010. január 31-ét követően kerül sor, illetőleg a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a munkáltató és a munkavállaló köteles a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenteni. A regionális munkaügyi központ a munkáltatót a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatja az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2)-(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről.) Nem terjed ki az R. hatálya azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2009-ben köt(ött) korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást – amelyet legkésőbb 2009. december 31-ig benyújtanak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez – függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2009-ben vagy 2010-ben kerül sor. Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előre-
hozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a fennálló, meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervet.
II. Az R. alapján 2010. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől, míg az 1953. évet megelőzően, azaz az 1952ben született nőkkel és az 1952-ben, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal legfeljebb az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor (nők esetében az 59., férfiak esetében a 60. életév) betöltését megelőzően köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére. (Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybevételére.) Az R. az 1953. évben született személyek tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az érintett személyi kör esetében • a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2009. december 31-én hatályos, • míg a munkáltató fizetési kötelezettsége tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a Tny. 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerinti korhatárt kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy az 1953-ban született munkavállaló továbbra is a 62. életévét megelőzően 5 évvel korábban, azaz 57. életéve betöltésekor állapodhat meg a munkáltatójával korengedményes nyugdíjazásáról, a munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60 életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem – a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint – a nő munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életév betöltéséig terjedő időszakra. Ezen felül az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak az említett befizetési kötelezettségén túl, azt kiegészítve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak meg kell térítenie a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével – számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.
III. Új a szabályozás abban a tekintetben, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis. (folytatás a 7. oldalon...)
7
2010. január (folytatás a 6. oldalról...)
Ha a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni. A visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy összegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra esedékes korengedményes nyugdíj összegét. Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek
MUNKATÁRSAK
A hó-nap esete
Mint közismert, 2010-ben jelentősen változik a személyi jövedelemadó mértéke. A változás fontos eleme az adójóváírás szabályainak módosulása. Az adójóváírás mértéke változó: havi 209 000 forint bruttó keresetig havi 15 100 Ft, havi 308 000 forintos keresetig pedig csökkenő mértékben ugyan, de érvényesíthető. Mindebből következően 2010. évben a korábbiaknál lényegesen többen érvényesíthetnek adójóváírást. Mindenki, akinek bruttó havi keresete nem haladja meg a 308 000 forintot tegyen nyilatkozatot az adójóváírás figyelembe vételéről a Humán Ügyfélszolgálati Irodán.
Megy az újgazdag az országúton az új Mercedesével. Elég rendesennyomja a gázt. Egyszer csak lát egy táblát: LIMIT 50km. Szomorúan lassít le ötvenre. Így megy egy darabig, mikor újabb táblát lát: LIMIT 30km. Kezd mérges lenni. Visszakapcsol kettesbe, így folytatja útját. Megint csak talál egy táblát: LIMIT 5km. Mérgében kikapcsolja a motort, kiszáll a kocsiból és elkezdi tolni. Végül lát egy újabb táblát: ÜDVÖZÖLJÜK LIMITBEN!
hív6sz!
IV. A korengedményes nyugdíjban
részesülő személy köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül bejelenteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot. Az igényt a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.
A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert
érdekvédelmi társelnök 01+45-86 e-mail:
[email protected] Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 e-mail:
[email protected] Járási Kinga gazdasági alelnök 01+81-94 e-mail:
[email protected] Szentgyörgyi Mihály PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 e-mail:
[email protected] Hegedûs István TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 Káré István TEB referens 01+83-91 Tislér Gábor forgalmi alelnök 05+61-12 Kanzler Ferenc szervezési referens 01+41-23 Dr. Laboda József jogtanácsos 01+81-95 e-mail:
[email protected] Fehérné Ragcsák Andrea irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 e-mail:
[email protected] Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
erobi
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest
A hó-nap vicce
Debrecen: Miskolc
A hangyák motoroznak. Egyszer csak az első hirtelen fékezve megáll. A többiek odasereglenek köré és megkérdezik: – Miért álltál meg? – Semmi, csak egy bogár ment a szemembe.
Pécs
Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Bihary Ferenc Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor
02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 05+13-94 06+20-60 06+42-95 07+22-18 07+81-26 03+30-22
/fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax: /fax/üz.rögz: fax: /fax: /fax: /fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. /fax:
02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 05+13-87 06+20-60 06+42-85 07+22-20 07+81-36 03+30-22
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
PÖKKÖP
Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon:
06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)
8
2010. január
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Új vezető Új beosztása van Tömpe Istvánnak, aki addig a MÁV-Start üzleti vezérigazgatóhelyettese volt. Most ismét az anyacégnél dolgozik (2003-2004-ben volt már a MÁV stratégiai vezér-helyettese). Az új fejlesztési igazgató a pályavasúton korábban is létező fejlesztési részleget kívánja továbbfejleszteni. A cél, hogy az operátorok (a személy- és teherszállító vasútvállalatok) igényeiből kiinduló, a menetidőt, megbízhatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartó fejlesztési tervezés, koordináció alakuljon ki. Tömpe István határozott igennel felelt a Kötött pálya azon kérdésére, hogy törekszik-e majd a menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztésre. Kinevezéséhez ezúton is gratulálunk!
A MÁV vesztesége a tervezett alatt maradt 2009-ben A tervezett 64 milliárd forint helyett várhatóan 40 milliárd forintot valamivel meghaladó veszteséggel zárta a Magyar Államvasutak (MÁV) csoport a 2009. évet - közölte Átal László, a MÁV portfolió-kezelési vezérigazgató-helyettese egy sajtótájékoztatón. Andrási Miklós elnök-vezérigazgató a sajtótájékoztatót követően az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenleg 20 milliárd forint jegyzett tőkéjű MÁV Zrt. saját tőkéje a vesztség miatt megfeleződik, és szükség lehet tőkebevonásra. Az elnök-vezérigazgató szerint a veszteségnek az az oka, hogy a pályaüzemeltetés mintegy 45 milliárd forintos költségét a közszolgálati szerződés hiányában nem térítette meg az állam. A tervezett veszteség mérsékléséhez hozzájárult 2,2-2,4 milliárd forint költségcsökkentés és egy 19,4 milliárd forint arányosított áfa-visszatérítés is, amiből ötmilliárd forint kamatok címén már a vasúttársaság kasszájában van. A költségcsökkentési program keretében például az új beszerzési technikákat alkalmaztak, aminek eredményeként sok esetben 20-30 százalékos árcsökkentést sikerült elérni.
A kéregtől a gépiig - lecserélné jegyeit a vasút Tucatnyi biléta helyett egyfajta maradhatna a MÁV-Startnál Bárcajegy, reformjegy, kéregjegy – kalauznak az menjen, aki fejben tudja tartani a magyar vasút valamennyi menetjegytípu-
sát. A MÁV személyszállító cége egységes gépi jegykiadásra és egyforma jegyekre váltana, a beruházás azonban még a szabad jelzésre vár. Tapasztalt utazónak is tud újat mutatni a MÁV-Start: a társaság vaskos albumban gyűjtötte össze a pénztáraiban kapható tucatnyi menetjegyés bérletfajta különféle változatainak egy-egy mintapéldányát. A lexikonnyi gyűjteményben elvileg minden benne van, a vonatokon mégis előfordulnak olyan biléták, papírfecnik vagy kartonkártyák, amelyek érvényességéről és hitelességéről a kalauzok is csak többéves gyakorlattal a hátuk mögött tudnak biztosat mondani. Vasútállomása válogatja, milyen kivitelű, formájú jegyet kap, aki a MÁV-Start vonataira jegyet vált. A pályaudvarokon, nagyobb állomásokon szinte kivétel nélkül hőérzékeny, bankjegy minőségű papírra nyomtatott gépi jegyet csúsztatnak ki a pénztárak üvegablakai alatt. A sorszámmal ellátott nyugtákból évente mintegy 70 milliót adnak el – a teljes forgalom nyolcvan százalékát. A jegyek további másfél százalékát ma már az interneten vásárolják meg. Hozzávetőleg 30-40 millió szelvény ugyanakkor olyan, amilyent a kiállító pénztárban évekkel vagy akár évtizedekkel korábban rendszeresítettek. A változatlanság magyarázata, hogy a vasúti kocsikhoz, mozdonyokhoz hasonlóan a MÁV-nak a jegykiadó eszközök cseréjére sem volt soha elég pénze. A sokféleségé pedig, hogy az időszakosan megkezdett fejlesztések éppen úgy nem érték el a társaság valamennyi, hozzávetőleg 680-700 állomását, mint ahogy a pályafelújítások, informatikai fejlesztések sem terjedtek ki a teljes 7800 kilométeres vonalhálózatra. A gépesítésre a MÁV mintegy ötszáz, kis utasforgalmat bonyolító állomásán nem került sor, hálózatából mintegy 300 jegykiadó berendezés hiányzik. A MÁV-Startnál remélik: hamarosan minden másképp lesz. A társaság arra készül, hogy milliárdos költséggel egyszerre valamennyi menetjegyét, pénztári és fedélzeti jegykiadó rendszerét lecseréli. Az új eszközök beszerzését szolgáló közbeszerzések dokumentációjának összeállításán már dolgoznak. A pályáztatás megindítását még nem hagyták jóvá, de a fejlesztés a 2010-es üzleti tervben már szerepel. A vasútnál tudják azt is, mit és miért vásárolnának. A látszólag kézenfekvő megoldást, hogy a meglévő gépi jegykiadórendszert egyszerűen kiterjesszék a teljes vasúti hálózatra, a szakértők elvetették. Döntésüket azzal magyarázzák, hogy a nyolcvanas években szolgálatba állított és azóta folyamatosan fejlesztett eszközök elavultak, és a jegykiadást végző szoftverek felett is eljárt az idő – az aktuális
igényeknek, elvárásoknak legalábbis már nem felelnek meg. Helyettük a vasútnak korszerű, új rendszer kellene.
Adókedvezmény a vasúti és belvízi szállításra Az EU jóváhagyta a közlekedési koordináció adókedvezményes magyar támogatását, mert úgy találta, hogy a belvízi hajózásra és a vasúti szállításra vonatkozó kedvezmények összeegyeztethetők az erre vonatkozó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással. A Európai Bizottság jóváhagyta a közlekedési koordináció adókedvezményekkel történő magyarországi támogatását: úgy döntött, hogy nem emel kifogást Magyarország azon határozatával kapcsolatban, amelyben a vasúti és belvízi szállítás számára jövedékiadó-mentességet biztosít, illetve jövedékiadó-visszatérítést tesz lehetővé - áll a Bizottság honlapján. Az intézkedés célja, hogy előmozdítsa ezeknek a szállítási módoknak a használatát, illetve mérséklődjön a közlekedési ágazat által kibocsátott szennyezés, illetve csökkenjenek egyes járulékos költségek. Magyarország jövedékiadó-mentességet biztosít, illetve adó-visszatérítést tesz lehetővé a belvízi hajózásban felhasznált üzemanyagra, és adómentességet biztosít a vasúti szállításban felhasznált üzemanyagra vonatkozóan. Az intézkedések összhangban állnak az energia adóztatásáról szóló irányelv rendelkezéseivel. A mostani jóváhagyás a 2017. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozik. A vasúti és a belvízi szállítás a közúti szállításnál sokkal kevesebb járulékos költséget okoz mind a balesetek, mind az éghajlatváltozás és a légszennyezés szempontjából. Jelentős tartalékkapacitásuk révén ezek a szállítási módok szerepet játszhatnak a közúthálózat túlzsúfolt részeinek forgalmi tehermentesítésében is. Mivel a közúti áruszállításra nem terhelődnek az általa okozott járulékos költségek, helyénvaló csökkenteni a költségbeli különbséget a kombinált szállítási műveletek és a közúti szállítás között, és ezáltal egyenlő feltételeket biztosítani a tisztább szállítási módok számára - véli a Bizottság. Magyarország jövedékiadómentesség és -visszatérítés alkalmazása mellett döntött. A Magyarországon a tisztább szállítási módok előmozdítására bevezetett intézkedések vizsgálata során a Bizottság annak ellenőrzésére összpontosított, hogy a közúti szállítás helyett tisztább közlekedési módot választva tonnakilométereként valóban több járulékos
2010. január
Rövid hírek költség takarítható-e meg, mint amennyi a támogatás tonna-kilométerenkénti összege. A Bizottság úgy találta, hogy a belvízi hajózásra és a vasúti szállításra vonatkozó adókedvezmények összeegyeztethetők az Európai Unió működéséről szóló szerződés 93. cikkével és a vasúti vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással.
Összeomlás szélére került a BVSC Bérleti díjat kér a MÁV A teljes ellehetetlenülés fenyegeti a tíz legjelentősebb hazai sportklub egyikét: a tizenegy szakosztályt és mintegy 1500 fiatal versenyzőt foglalkoztató BVSC számára a napokban – január 18-i határidővel – „kikapcsolási értesítőt” küldött az áramszolgáltató. Miközben az amúgy is a tönk szélén álló egyesület képtelen megállapodásra jutni a zuglói létesítmény-együttest tulajdonló MÁV-val, a vasúttársaság – bérleti díjnak címkézve – havi 3,2 millió forinttal csökkentette évekkel ezelőtt megállapított, 9,7 milliós támogatását. Egyéb lehetőség híján a klub a szakosztályokra terhelné az összeget, ami viszont egyet jelentene az összeomlással. A kilátástalan helyzetből egyetlen kivezető út lenne: a MÁV birtokában lévő ingatlan tulajdonjogának megszerzése. Erre vonatkozóan tervek sokasága készült, mi több, a zuglói önkormányzat augusztusban bejelentette, örömmel megvásárolná a Szőnyi úti területet, s befektetőkkel összefogva modern, gazdaságosan üzemeltethető sportközponttá alakítaná át azt. E cél érdekében úgynevezett változtatási tilalmat rendelt el a területre, ami azt jelenti: meghatározott ideig kizárólag sportcélokra használható és hasznosítható az ingatlan. A vasúti céggel azonban azóta sem sikerült dűlőre jutni, így a testület nem léphet tovább. Megkeresésre - miszerint mi a MÁV szándéka a BVSC-vel - a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága a következő szövegű tájékoztatást adta: „A MÁV Zrt. új menedzsmentje fontosnak tartja a MÁV Csoport, illetve a MÁV érdekkörébe tartozó különböző intézmények (például sportklubok) közötti kapcsolatok transzparenciájának növelését. E törekvésébe illeszkedik például a BVSC által használt ingatlanok jogviszonyának régóta esedékes rendezése. E jogviszony rendezése során a MÁV arra törekszik, hogy az új helyzet a lehető legcsekélyebb terhet rója a klubra.”
§ „§”
Elöljáróban emlékeztetni kívánjuk olvasóinkat arra, lapunk 2008. februári számában részletesen foglalkoztunk a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetésével, amely helyébe tárgyi költségfeljegyzési jog lépet. Ennek a munkavállalókra rendkívül hátrányos Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi (IRM) jogszabály módosításnak az volt a következménye, hogy egy esetleges munkavállalói pervesztesség esetén, a pervesztes munkavállalónak – mint korábban – nem csak az ellenérdekű fél jogi képviselőjének perköltségét, hanem utólagosan a feljegyzett illetéket, szakértői díjat stb. is meg kellett fizetni. Ugyan személyes költségmentességet lehetet kérni, de annak olyan „szigorú” feltételei voltak, hogy az érdemben és minden munkavállalóra kiterjedő módon a probléma kezelésére nem volt alkalmas. E tarthatatlan, a munkavállalók jog- és érdekérvényesítését ellehetetlenítő állapotnak a felszámolására írásban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) résztvevő Autonóm Szakszervezetek Szövetsége – melynek a PVDSz is tagja – elnökének dr. Borsik János úrnak segítségét kérte néhai Járási Ferenc elnökünk. Ezúton tájékoztatom tagjainkat és a kedves olvasót, hogy a következetes szakszervezeti fellépés eredményeként a Polgári Perrendtartás (Pp) 2010. 01.01. hatálybalépéssel, az alábbi Pp. 359/A. §-al került kiegészítésre: „Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó átlagkereset nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.”
Ezzel a törvényi változással, ha nem is teljesen, minden munkavállalóra kiterje-
Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a
06-30/430-8360-as telefonszámon. Webcím: www.peksz.atw.hu
9
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
dő módon, de – az anyagilag ellehetetlenült többség számára – mindenképen, ha részlegesen is, de ered-ményre vezettet a szakszervezeti követelés, amiért ezúton is köszönetet mondunk az azt mindvégig szorgalmazó és az abban eljáró szakszervezeti vezetőknek, szakszervezeti szövetségeknek. A törvényi szabályozás végrehajtására a megjelent, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII.22.) IRM rendelet rendelkezik, melynek 1. §-a alapján: „A munkaügyi perben félként résztvevõ munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a) a keresetlevél benyújtásakor, b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének idõpontjában nem haladja meg – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – az a)–c) pontok szerinti idõpontot megelõzõ második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.”
Ez az összeg 2010.01.01.hez képeset 2008. év vonatkozásában 198.741.-Ftx2 = 397.482.-Ft nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet jelent, azaz ilyen havi bruttó átlagkereset alatt jár a munkavállaló részére költségkedvezmény (teljes költségmentesség) a munkaügyi perekben. Fontos még arra is utalnunk, hogy a költségmentesség fennállásához szükséges adatokat, már a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve csatolni kell hozzá az adatok igazolására alkalmas iratokat. Amennyiben ennek a munkavállaló a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi adatszolgáltatásra. Különösen fontos rendelkezése a végrehajtási rendeletnek, hogy azt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Jog Ász
06-30/496-0299
A hó-nap bölcsessége „Semmi sem világos, amíg az ember nem tapasztalja meg. Még egy közmondás sem közmondás, amíg életed nem példázza a bölcsességét.”
10 A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan, hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésű alapítvány (mint kedvezményezett) az idén is várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történő, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghaladó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét.
2010. január
1% =
öngondoskodás Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erősítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenően a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének 68. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülő
munkavállalókat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására, és Mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetőséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”. Segíts, hogy segíteni tudjunk! Fontos: Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy március 20-ig kell eljuttatni részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Önadózók esetén, az adóbevallással egyidejűleg kell rendelkezni az 1% felajánlásáról. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke
11
2010. január
Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében.
Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fontos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):
Íme egy példa: „… férjem … -től betegállományba került. … nyarán a … kórházban a lábán ereket cseréltek, a lábfejét csonkították. …-től leszázalékolták betegsége miatt. Azonban állapota rosszabbodott és …-ban szívinfarktust kapott. Állandó orvosi kezelés alatt állt, többször volt kórházban, ezért családunk életkörülményei nagyon rosszak lettek. Hosszantartó kórházi ápolás után … -án elhunyt. ….”
PÖKKÖP: Betegségi segély: Kórházi, szanatóriumi segély: Rokkantsági segély: Gyógyszer segély: Temetési segély: Összesen:
15 000 Ft 30 000 Ft 200 000 Ft 16 200 Ft 200 000 Ft 461 200 Ft
BIZTOSÍTÁS: „A” csomag „B” csomag Betegségi kórházi ápolás 1 000 Ft/nap 1 000 Ft/nap legalább 5 nap elérése után – 5-25 nap között – naponta Betegségi műtéti térítés 25 000 Ft 25 000 Ft súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a Kritikus betegségek bekövetkezése 100 000 Ft 100 000 Ft szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási műtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség Életbiztosítás 600 000 Ft 1 000 000 Ft bármely okból bekövetkező halál esetén
Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetõség van közvetlenül, tisztségviselõink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A konkrét e-mail címek megtalálhatóak a „hív6sz!” címû cikkünkben, lapunk 7. oldalán. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében: Telefon:
[email protected] Biztosítás:
[email protected] Alapítvány:
[email protected] Jogsegély:
[email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel az új lehetõséggel.
- a szerk -
Ezt is jól ELINTÉZTÜK! 2009. novemberi számunkban a jogsegélyszolgálatunk tapasztalatai bemutatása során utaltunk arra, hogy miként és hogyan szükséges eljárni azon vasutas gyermekek családtagi igazolványának leadásával kapcsolatosan, akik már nem jogosultak annak további használatára. Erre annál is inkább szükség volt, mert már nem egyszer előfordult, túl használatból eredő több százezer forintos MÁV-START Zrt. követelés kiküldése. Ennek során arra is utalás történt, hogy már csak a benyújtott kérelem alapján gyakorolt méltányos vezetői döntésben bízhatnak az érintett a családtagi igazolványt igénylő vasutas szülők. Az előbbiek előrebocsátását követően örömmel tájékoztatjuk tagjainkat, hogy egy ilyen a jogsegélyszolgálatunk közreműködésével benyújtott méltányossági kérelem sikerre vezetett, és pályavasutas tagtársunk családja, így igen nagy összegűi mérséklés mellett, rendkívüli méltányos vezetői döntés alapján, a súlyos joghátrány alól részben mentesülve fizetheti meg a „büntetését”. Ettől függetlenül, ismételten felhívjuk érintett tagjaink figyelmét arra, hogy az ilyen ügyekben továbbra is fokozott figyelemmel járjanak el és tanúsítsanak jogkövető magatartást. Viszont a MÁV-START Zrt. érintett vezetőinek és munkatársainak, jogsegélyszolgálatunk ezúton is köszönetet mond tagtársunk és családja nehéz helyzetét megértő hozzáállásukért, és eljárásukért.
hu.morzsák • A bölcsesség az a léleknek, ami az egészség a testnek. • Nem az a tartós, ami az időnek ellenáll, hanem ami bölcsen változik vele. • A bölcsességhez nem vezet más út, csak a tapasztalat. • Hiába keresi az utat az, aki nem tudja hová akar menni. • Úgy tudod legyőzni a folyót, hogy követed a kanyarulatát.
12
2010. január
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! • Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén • Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén • Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén • Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK:
- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK:
- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft
1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft
500.000 Ft 20.000 Ft
500.000 Ft 20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Mackensen Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 12-14. Tel.: 06-1-412-5230
