Téli útüzemeltetési gyakorlat a jogszabály tükrében. Szombathely 2009. április
FKF Zrt. Környezetvédelmi osztály
FEKETE VAGY FEHÉR ??? • Budapest kiemelt fő- és tömegközlekedési úthálózatának téli üzemeltetése során a Fővárosi Közterület-fenntartó ZRt. 1967-től alkalmaz vegyszereket, s azóta folynak vizsgálatok, fejlesztések a környezetterhelő hatások csökkentésére.
A BIZTONSÁGOS TÉLI KÖZLEKEDÉS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM • A közúti közlekedés évszaktól (időjárási viszonyoktól) független, folyamatos fenntartása társadalmi érdek, gazdasági szükségszerűség. • Az utak téli járhatóságának, az útpálya megfelelő minőségének a biztosítása szervezetten, a különböző útfenntartási módszerek és eljárások komplex alkalmazásával – mechanikai módszerekkel, érdesítési eljárásokkal, vegyszeres síkosság-illetve jégmentesítéssel – valósítható meg. • A korszerű, hatékony módszerekhez a kémiai olvasztószerek alkalmazása hozzátartozik, használatuk a jegesedés megelőzésében és a jég – eltávolításában ma már nem nélkülözhető, megfelelő technológiák alkalmazásával törekedni kell a vegyszerek kedvezőtlen hatásainak csökkentésére
•
ÁLTALÁNOS, KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK •A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény •A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.Törvény •A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet
Általános alapelvek:
Hulladékgazdálkodási prioritás:
1.
megelőzés elve
1.
hulladék képződés megelőzése
2.
a környezet terhelésének és szennyezésének csökkentése
2.
3.
a károsodott környezet helyreállításának szükségessége
hulladékok anyagában történő hasznosítása (újrahasználat, újrahasznosítás)
3.
4.
az emberi egészség védelme
hulladékok energia tartalmában történő hasznosítása (égetés során képződő hő hasznosítása)
5.
a természeti erőforrásokkal való takarékos és környezetkímélő gazdálkodás
4.
hulladékok környezetkímálő ártalmatlanítása
6/1998. (III.11.) KHVM RENDELET AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL • Biztonságos és kultúrált közlekedés szabályozása – Úttisztítás – Üzemeltetés – Fenntartási feladatok megoldása.
• Közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolás: útkategóriák, kiépítettség, forgalom nagyság, időszakos változás alapján.
5/2004. (I.28.) GKM RENDELET A HELYI KÖZUTAK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI SZABÁLYAIRÓL (szabályzat)
• Helyi közutak útkategóriái és közút kezelési szolgáltatási osztályai • Helyi közutak igazgatási jellegű feladatai – Nyilvántartás vezetése – Kezelői hozzájárulások kiadása – Rendkívüli eseményekhez kapcsolódó intézkedések – Útkezelők közötti egyeztetések
5/2004. (I.28.) GKM RENDELET A HELYI KÖZUTAK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI SZABÁLYAIRÓL (szabályzat)
Útak,hídak,műtárgyak, úttartozékok üzemeltetése – Utak tisztántartása (úttest, járda, gyalogút, kerékpárút) – Úttartozékok tisztántartása – Várakozóhelyek tisztántartása
• Téli út üzemeltetés
5/2004. (I.28.) GKM RENDELET A HELYI KÖZUTAK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI SZABÁLYAIRÓL A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjei:
Közútkezelési szolgáltatási osztály I II. II. IV-V.
A szórási munka megkezdésének időpontja, az észleléstől számítva (óra) 0,5-1,0 1,5-2,0 2,0-3,0 4,0-5,0
A síkosság megszüntetésének határideje (óra) 4,0 6,0 8,0 24,0
TALAJ- ÉS TALAJVÍZ VÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet Az 5.§ (2) bekezdése szerint: „…belterületi közterületen, az úttest kivételével, síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti…” Az 5.§ (2) hatályba lépése: 2010.
szeptember 1.
FKF-ZRT. TÉLI MUNKARENDJE
SIKOSSÁGMENTESÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK
Sikosságmentesítéssel összefüggő környezetvédelmi feledatok
A TÉLI MUNKAREND VEGYSZER HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI • Az I. kategória útvonalain (Duna-hidak) nem ajánlott kloridtartalmú vegyszerek használata. • A II. kategória útvonalain a klorid tartalmú szerek egyszeri, maximálisan kijuttatható mennyisége 20-40 g/ m2 a téli időszakban kiszórt vegyszer legfeljebb 1200 g/ m2 mennyiségű lehet. • A III. kategóriába sorolt közterületeken törekedni kell arra, hogy a vegyszerekkel történő védekezés csak kiegészítő beavatkozás legyen, azokban az esetekben, amikor a hagyományos technológiákkal (ekézés, érdesítőanyag-szórás) nem biztosítható a téli időszakra elvárható útállapot.
AZ IPARI SÓ MINŐSÉGI JELLEMZŐI Az FKF Zrt. telephelyein 2007/08. téli időszakban tárolt ipari só
Nedvesség tartalma 10 9 8 7
m/m%
6 5 4 3 2 1 0 274/1 274/2 274/3 274/4 274/5 275/1 275/2 276/1 276/2 296/1 296/2
297
298
Minta száma
22
26
27
15/1
15/2
16
19/1
19/2
19/3
19/4
AZ IPARI SÓ MINŐSÉGI JELLEMZŐI Az FKF Zrt. telephelyein 2007/08. téli időszakban tárolt ipari só
Mechanikai szennyeződése 10 9 8
m/m%
7 6 5 4 3 2 1 0 274/1 274/2 274/3 274/4 274/5 275/1 275/2 276/1 276/2 296/1 296/2
297
298
Minta száma
22
26
27
15/1
15/2
16
19/1
19/2
19/3
19/4
AZ IPARI SÓ MINŐSÉGI JELLEMZŐI Az FKF Zrt. telephelyein 2007/08. téli időszakban tárolt ipari só
Nátrium klorid tartalma 100 90 80 70
m/m%
60 50 40 30 20 10 0 274/1 274/2 274/3 274/4 274/5 275/1 275/2 276/1 276/2 296/1 296/2
297
298
Minta száma
22
26
27
15/1
15/2
16
19/1
19/2
19/3
19/4
AZ FKF. ZRT TELEPHELYEIN TÁROLT IPARI SÓ OLVASZTÓ HATÁSA Az FKF Zrt. telephelyein 2007/08. téli időszakban tárolt ipari só
Olvasztó hatása (-2°C/10 perc) 10 9 8
g jég/ 1 g só
7
NaCl analitikai tisztaságú
6 5
Elvárt olvasztó hatás
4 3 2 1 0 274/1 274/2 274/3 274/4 274/5 275/1 275/2 276/1 276/2 296/1 296/2
297
298
Minta száma
22
26
27
15/1
15/2
16
19/1
19/2
19/3
19/4
AZ OLVASZTÓ HATÁST BEFOLYÁSOLJA A HINTŐANYAG MINŐSÉGE
A SÓ OLVASZTÓ HATÁSA MINŐSÉGI JELLEMZŐK FÜGGVÉNYÉBEN
A SÓ OLVASZTÓ HATÁSA MINŐSÉGI JELLEMZŐK FÜGGVÉNYÉBEN
ALTERNATÍV ANYAGOK ALKALMAZÁSA az FKF-ZRT –nél A TÉLI SIKOSSÁGMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁBAN: • CaCl2-al nedvesített szórási technológiát alkalmaztunk az Üllői út, Kálvin tér és Kőér utca közötti szakaszán, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, a Budai alsó rakparton, az M5-ös autópálya bevezető szakaszán, a Határ úton, a Helsinki úton, a Grassalkovich úton, az Ócsai úton, a Szentlőrinci úton, a Könyves Kálmán körúton, az Andrássy út Oktogon és Dózsa Gy. út közötti szakaszán és az M3-as autópálya bevezető szakaszán •
CaCl2 – zeolit keveréket használtunk az Andrássy út fasorok közötti sétányán és az Üllői út közjárdájának Ludovika téri szakaszán, a Pázmány Péter rakparton, a Műegyetem rakparton, a Gellért rakparton, a Várkert rakparton, a Bem felső rakparton, a Zerge lépcsőn és a Gránit lépcsőn.
A SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY JÉGMENTESÍTŐ ANYAGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: • A szilárd (ömlesztett anyag vagy granulátum) jégoldóknak hatásuk kifejtéséhez először oldódniuk kell. Ha a hőmérséklet fagypont alatt van, akkor ez a folyamat lassú. A szilárd szemcsék a felületre rosszul tapadnak, a forgalom lesodorhatja egy részüket a felületről, még az olvasztó hatás megindulása előtt, ami esetenként a szórás többszöri ismétlését teszi szükségessé. • A folyékony jégoldók és a nedvesített szilárd anyagok esetén az olvasztási folyamat megindulása gyorsabb, az olvasztás hatékonyabb, a folyékony anyagok a felületen jól tapadnak
A JÉGMENTESÍTŐ SZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA Jégmentesítő Legalacsonyabb Károsító alkalmazási hatása a anyag hőmérséklet növényekre Nátrium-10°C Nagy mértékű klorid KalciumKözepes -51°C klorid (30%mértékű os oldat) MagnéziumKözepes vagy klorid (20%-34°C kis mértékű os oldat) Útkáli
-18°C
Acetátok -30°C Karbamid
-7°C
Fert Ice -20°C Transheat BL Kalcinol
-23°C -6°C
Károsító hatása a talajra
Vízszennyező Korrozív hatása hatás a betonra/fémekre
Nagy mértékű Nagy mértékű Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes vagy kis mértékű
Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes Közepes mértékű mértékű Kis Kis mennyiségben nem káros mennyiségben talajjavító nem káros hatású Közepes Közepes Kis mértékű mértékű mértékű Nagy Nagy Nagy mennyiségben mennyiségben mennyiségben káros káros káros Közepes Közepes Közepes mértékű mértékű mértékű Kis mértékű Kis mértékű Kis mértékű Kis mértékű
Nagy mértékű
Közepes mértékű Nem korrozív Közepes mértékű Kis mértékű Kis mértékű Nem korrozív
A SÍKOSSÁGMENTESÍTŐ ANYAGOK KÖRNYEZETI HATÁSAI
A SIKOSSÁGMENTESÍTŐ ANYAGOK ÁRARÁNYA Síkosságmentesítő anyagok ára 9,0
8,0
Árarányok (Útszórósó=1)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0
Útszórósó
Útkáli
Kálcium-klorid
CMP-A
Olvasztó/síkosságmentesítő anyagok
Zeolit
Homok
KÖZÖNSÉGSZOLGÁLATI IRODÁINKBAN ÉS SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTŐ UDVARAINKBAN 2008-2009 ÉVBEN ÁRUSÍTOTT SÍKOSSÁGMENTESÍTŐ ANYAGOK ÉS HÓELTAKARÍTÓ ESZKÖZÖK • • • • • • • • • • •
- 5 kg-os só - 10 kg-os só - 20 kg-os homok - 5 kg-os zeolit - 5 kg-os CaCl2 - 10 kg útkáli
3.788 csomag 5.004 csomag 732 csomag 1.584 csomag 99 csomag 1.053 csomag
- műanyag hólapát - fém hólapát - jégvágó - vas és ásólapát
74 db 109 db 32 db 8 db
A SIKOSSÁG ELLENI VEGYSZERES VÉDEKEZÉS HATÁSAI • Balesetek számának csökkenése • Zavartalan közlekedés • Gyors segély szolgálat(rendőrség, autómentés, úttisztítás,hulladékszállítás) • Időnyerés, mint gazdasági érték(késések okozta bérkiesés,hiányzás, szállítási idő csökkenés) • Energia megtakarítás • Nem számszerűsíthető tényezők (vezetési komfort, emberélet)
• • • • • • •
Költséges Jármű, mütárgy, út korrozió Talajok tápanyag szegényedése Vízszennyeződés Növényzet pusztulás Kutya tappancs Ruházat
A JÉGMENTESÍTŐ SZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA Jégmentesítő Legalacsonyabb Károsító alkalmazási hatása a anyag hőmérséklet növényekre Nátrium-10°C Nagy mértékű klorid KalciumKözepes -51°C klorid (30%mértékű os oldat) MagnéziumKözepes vagy klorid (20%-34°C kis mértékű os oldat) Útkáli
-18°C
Acetátok -30°C Karbamid
-7°C
Fert Ice -20°C Transheat BL Kalcinol
-23°C -6°C
Károsító hatása a talajra
Vízszennyező Korrozív hatása hatás a betonra/fémekre
Nagy mértékű Nagy mértékű Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes vagy kis mértékű
Közepes mértékű
Közepes mértékű
Közepes Közepes mértékű mértékű Kis Kis mennyiségben nem káros mennyiségben talajjavító nem káros hatású Közepes Közepes Kis mértékű mértékű mértékű Nagy Nagy Nagy mennyiségben mennyiségben mennyiségben káros káros káros Közepes Közepes Közepes mértékű mértékű mértékű Kis mértékű Kis mértékű Kis mértékű Kis mértékű
Nagy mértékű
Közepes mértékű Nem korrozív Közepes mértékű Kis mértékű Kis mértékű Nem korrozív
A SÍKOSSÁGMENTESÍTŐ VEGYSZEREK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI • • • • •
Szabályozott technológia alkalmazása Meteorológia előrejelzés Korszerű szórásvezérlésű célgépek alkalmazása Az alkalmazott vegyszer minőségének ellenőrzése Technológiailag szükséges minimális vegyszer felhasználás • Vegyszer felhasználás ellenőrzése • Korszerű hintőanyag tárolás és kezelés • Az útüzemeltető-használó-környezetvédők Kompromisszum készsége
