Tárgy: A Falco Zrt Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén, illetve a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u

Iktatószám: VA/KTF02/44-65/2016. Ügyintéző: Füleki Enikő, Pernyész István, Riegler-Szabó Mónika, Erhardt Ildikó, dr. Bodorkós Erzsébet Telefon: (94) 506-719

Tárgy: A Falco Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén, illetve a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén folytatott tevékenységére vonatkozó egységes környezethasználati engedély Mellékletek: mellékletjegyzék szerint

HATÁROZAT A FALCO Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9700 Szombathely, Zanati út 26. - továbbiakban Zrt.) részére, a Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26. és a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén végzett tevékenységére, a Zrt. által szakértők bevonásával 2015 decemberében készített teljes körű környezetvédelmi dokumentáció és egységes környezethasználati engedély kérelme alapján egységes környezethasználati engedélyt adok az alábbiakban rögzített feltételek betartása mellett. I. Általános adatok Egységes környezethasználati engedélyes: FALCO Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9700 Szombathely, Zanati út 26.) Az engedélyes KSH azonosító száma: 11302526-1621-114-18 Tevékenység folytatásának helye: −

9700 Szombathely, Zanati út 26. - „A” terület: Szombathely 7737/10 és 7737/11 hrsz., „B” terület Szombathely 7848 hrsz., „C” terület: Szombathely 7861/6 hrsz., „E” terület: Szombathely 7871/1 hrsz. Súlyponti EOV koordináták:

Terület Súlyponti EOV X Súlyponti EOV Y A 212726 468772 B 212803 468462 C 213011 468022 E* 212866 467770 *Az E terület része a C területnek (Járási Földhivatal 800112/2014. határozata alapján) (a továbbiakban Zanati úti telephely) A telephely épületeinek és létesítményeinek a részletes listáját az II. számú melléklet tartalmazza. −

9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. – „D” terület: Szombathely 7282/6 hrsz., súlyponti EOV koordináták: X 214115, Y 467902 (a továbbiakban Puskás úti telephely) A telephely épületeinek és létesítményeinek a részletes listáját a III. számú melléklet tartalmazza. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 2. 9701 Szombathely, Pf.: 183 Telefon: (06 94) 506 700 Fax: (06 94) 313 283

Az engedélyes Környezetvédelmi Ügyfélazonosító Jele (KÜJ): 100224591 Az engedélyes Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ): − 9700 Szombathely, Zanati út 26.: 100426945 − 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12.: 100399292 Az engedélyes cégjegyzékszáma: Cg. 18-10-100539 II. A telephelyeken folytatott tevékenységek Az egységes környezethasználati engedély alapján végezhető tevékenység: Főtevékenység: TEÁOR: 16.21’08- Falemezgyártás NOSE-P kód Combustion processes > 50 and Égési folyamatok > 50 és < 300 MW (A teljes <300 MW (Whole group ) csoport) 101.02 NACE-kód Manufacture of veneer sheets and Falemezgyártás wood-based panels C16.2.1 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet - a továbbiakban KORMÁNYRENDELET - 2. sz. mellékletének − 1.1. pontja alapján: Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben. − 6. c) pontja alapján: Ipari üzemekben a következő termékek gyártása: 3 c) irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m /nap gyártási kapacitáson felül. Kiegészítő tevékenység: A KORMÁNYRENDELET 2. számú mellékletének 5.3. b) pontja alapján: Nem veszélyes hulladék hasznosítá- NOSE-P kód sa, vagy ezekre irányuló hasznosítási 109.07 és ártalmatlanítási tevékenységek Fizikai, kémiai és biológiai hulladékfeldolgoösszessége 75 tonna/nap kapacitá- zás (Egyéb hulladékgazdálkodás) son felül.

3821'08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Egyéb, kiegészítő tevékenységek: − hőenergia-termelés (35.30’08 Gőzellátás, légkondicionálás) − szükségáramforrások (35.11’08 Villamosenergia-termelés) − papír impregnálás (16.21’08 Falemezgyártás) − raktározás (52.10’08 Raktározás, tárolás) − anyagmozgatás (52.24’08 Rakománykezelés) − műszaki szolgáltatások (45.20’08 Gépjárműjavítás, -karbantartás). A tevékenység a KORMÁNYRENDELET 2. § (3) b.) pontja alapján meglévő tevékenységnek minősül. Termelési kapacitás: Üzemegységek maximális termelési kapacitása

2

Zanati úti telephely Forgácslap gyártó üzem CK üzem I. Lamináló üzem II. Lamináló üzem III. Lamináló üzem IV. Lamináló üzem V. Lamináló (SG) üzem FS-KT Lamináló üzem I. FS-KT Lamináló üzem II. Impregnáló üzem ΣIpari hőtermelés

óránként 3 67 m 43 t 3 3,9 m 5,5 t 2 535 m 2 400 m 2 625 m 1052 m 180 m

2

2

Naponta 3 1 500 m 975 t 3 90 m 125 t 2 12 000 m 2 9 000 m 2 15 000 m 24 000 m 4 100 m

2

2

Havonta 3 43 500 m 28 275 t 3 2 610 m 3 636 t 2 360 000 m 2 370 000 m 2 450 000 m

évente 3 522 000 m 339 300 t 3 31 320 m 43 639 t 2 4 320 000 m 2 3 240 000 m 2 5 400 000 m

696 000 m

2

8 352 000 m

2

118 900 m

2

1 426 800 m

2

2 631 m

2

60 000 m

2

1 740 000 m

2

20 880 000 m

2

2 631 m

2

60 000 m

2

1 740 000 m

2

20 880 000 m

2

2

90 000 m 1 500 MWh

2

2 700 000 m 45 750 MWh

2

32 400 000 m 549 000 MWh

3 750 m 67,08 MWh

2

Puskás úti telephely óránként Naponta havonta 3 3 3 CK-lap megmun- 4,8 m 110 m 2 610 m káló üzem 3 3 3 CK-lap szárító 4,8 m 110 m 2 610 m üzem Munkarend: Az üzem ún. 4 műszakos folyamatos munkarendben dolgozik.

évente 3 31 320 m 31 320 m

3

A gyártósor maximális napi kapacitása a legproduktívabb termék, amelyre optimalizálva van a gyártó3 sor, a 2220x11255x18 mm táblaméretű normál forgácslap gyártás esetén 1.500 m /nap (522.000 3 m /év). III. A telephelyeken folytatott tevékenységek jellemzői A telephelyeken végzett fő tevékenység: Falemezgyártás, TEÁOR: 16.21’08 1. A Zrt. Szombathely Zanati úti telephelyén faalapú laptermékeket állít elő. 1.1. A fő tevékenységek (16.21’08) a következők: - natúr forgácslap (PB), - cementkötésű Betonyp építőlemez (CK); - laminált forgácslap (LPB), - magas fényű laminált lap (SG) gyártása. 1.2. A fő folyamatokat kiszolgáló tevékenységek a következők: - hőenergia-termelés (35.30’08) - szükségáramforrások (35.11’08) - papírimpregnálás (16.21’08) - raktározás (52.10’08) - anyagmozgatás (52.24’08) - műszaki szolgáltatások (45.20’08) - nem veszélyes hulladékhasznosítása /nem veszélyes hulladék gyűjtése (38.11'08), nem veszélyes

3

hulladék kezelése ártalmatlanítása (38.21'08)/ 2. A Zrt. Szombathely, Puskás úti telephelyén faalapú laptermékeket dolgoz fel. 2.1. A fő tevékenységek (16.21’08) a következők: - cementkötésű Betonyp építőlemez (CK) feldolgozása és szárítása. 3. A Zrt. tevékenységeinek területi felosztása 3.1 „A”-területen végzett tevékenységek - faanyag fogadása, tárolása és aprítékká történő feldolgozása. 3.2. „B”-területen végzett tevékenységek - célforgács előállítás, fűrészpor beadagolása. 3.3. „C”-területen végzett tevékenységek - forgácslap gyártó tevékenység, és CK lemez gyártó tevékenység (az előállított célforgácsok szárítása, osztályozása, tárolása, műgyanta felhordás, terítés, hőpréselés, végkikészítés), impregnált papír gyártása, laminált forgácslap gyártás. 3.4. „D”-területen végzett tevékenységek - CK lemez tovább feldolgozó tevékenység. 4. A tevékenység rövid ismertetése 4.1. A fát mechanikai úton kisméretű részecskékre bontva keletkezik az ún. faforgács, amely a lemezgyártás céljainak megfelelően ismét összerakásra kerül. A Zrt. a gyártási technológiához hengeres fát, fűrészipari hulladékot (darabos hulladék, fűrészpor), faalapú csomagolóanyagot (raklap, láda) használ fel. A faforgácsok a fának nem elemi, szabályos alkotórészei. A forgácshalmaz vízháztartásának ismeretében a gyártási nyomás, a hőmérséklet, a ragasztóanyag- és adalékanyag-tartalom szabályozásával forgácslapok gyárthatóak. A faforgácslap gyakorlatilag eltérő tulajdonságú fafajok forgácsának meghatározott arányú keverésével, hőpréseléssel készül. Az elemi forgácsok összeragasztásához hő és adalék- úgynevezett „edző” hatására gyorsan megszilárduló műgyantákat használnak formaldehid megkötő karbamid és víztaszító tulajdonságot javító paraffin emulzió mellett. Az így készült forgácslapokat igény szerint a telephelyen készített impregnált papír felhasználásával laminálják. A termék felhasználási területe: bútoripar. 4.2. A faforgácslap készülhet még cement és vízüveg kötőanyaggal is, ez az ún. CK-lemez. Ezen termék a megfelelő száradást, és végkikészítést követően kerül értékesítésre. A termék felhasználási területe: építőipar. 5. A tevékenység során felhasznált alap és segédanyagok 5.1. Zanati úti telephely Technológia Alapanyag Célforgácsok szárítása Wiesloch kazán: földgáz, fakéreg, fahulladék, apríték, fűrészpor, natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás, SG lap gyártás) során elszívott fapor, az elektrofilter porleválasztása során keletkező ún. dekanter iszap. SPV szárító berendezés: földgáz, fűrészpor, natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás) során elszívott fapor.

4

Adalékanyag és segédanyag -

Forgácslap gyártás

Fa alapanyag (lágy, kemény és fenyő), forgácsfa, apríték kéreggel, apríték kéreg nélkül, fűrészpor, léchulladék, altholz.

Karbamid-formaldehid (UF) műgyanta, melamin-karbamidformaldehid (mUF) műgyanta, paraffin diszperzió, ammóniumnitrát, karbamid, DUSLO RODA M210 (műtrágya), PATfelületleválasztó szer.

Cementkötésű (CK) forgácslap gyártás Laminált forgácslap gyártás

kérgezett erdeifenyő papírfa

CEM I 42,5 portlandcement, vízüveg, víz

a telephelyen gyártott forgácslapok, illetve vásárolt forgács és HDF/MDF lapok, a telephely impregnáló üzemében készített impregnált papír

Impregnált papírgyártás

dekorpapír

Anyagmozgatás Ipari hőtermelés (Termoolaj hevítés, fűtés)

PB gáz, gázolaj, villamos energia Wiesloch kazán:ld. mint célforgács szárításnál NESS 6000 típ kazán: földgáz NESS 4000 típ. kazán: földgáz 2 db HOVAL MAX-3 kazán:földgáz UltraGas 200 kazán:földgáz UltraGas 300 kazán: földgáz

Prefere 70 1073L UF-gyanta, Dukol UMJIP UF-gyanta, Prefere 70 0562L MUF-gyanta, Dukol MMJ IP MUF-gyanta, Impress FUH-520 gyantaedző, Impress FMO-210 modifikátor, tapadásgátló, Impress FNT460 térhálósító -

5.2. Puskás úti telephely Technológia CK lap megmunkálás CK lapok szárítása

Alapanyag „C”-területen lévő CK üzemben gyártott CK nyers forgácslap Dornier szárító: földgáz

Adalékanyag és segédanyag -

5.3. A tevékenység során tüzelőanyagként újrahasznosított melléktermékek (SRF/SBF) fajtái és keletkezése Fakéreg - a CK lap gyártásához felhasznált erdei fenyő kérgezése során keletkezik. Natúr forgácslap csiszolatpor - a lapok végkikészítése, a lapok pontos méretének beállításakor végzett durva és finom csiszolása során keletkezik. Forgácslap gyártási fapor - a terítősor és a diagonál fűrészek működése közben elszívott levegőből leválasztott por. Lamináló sorokról (I-IV. lamináló sor, SG sor, FS-KT I-II. lamináló sorok) elszívott fapor. Elektrofilter dekanter iszap - nedves elektrofilterrel leválasztott szilárd anyagok. 6. A technológiai folyamatok részletes ismertetése A Zanati úti telephely 6.1. „A”-terület 6.1.1. A faanyag fogadása, tárolása és aprítékká történő feldolgozása

5

•

•

A lapgyártás alapanyagául szolgáló hengeres fa, fűrészipari hulladék (darabos hulladék és fűrészpor) és egyéb, vegyi anyaggal nem kezelt faalapú csomagolóanyagok (raklap, láda) tehergépkocsikon érkezik a telephelyre. Viszonylag egyenletes faanyag beérkezést feltételezve, valamennyi tgk. szállítmány faanyagot azonnal aprítékká alakítják, majd a “B” területre szállítják tárolás céljából. Amennyiben a faanyag azonnali felaprítására nincs mód, úgy az “A” területen fafaj csoportonként máglyázásra kerül. A hengeres faanyag aprítása késtengelyes géppel (Hacker), a lécanyag, hulladék (láda, raklap, stb.) pedig kalapácsos aprítógéppel (Doppstadt) történik.

6.2. „B”-terület 6.2.1. Célforgács előállítás • A technológiailag meghatározott fafaj-csoport és faválaszték szerinti összetételű, 50-55 mm hosszú apríték egy ún. tolólétrás (Saxlund) adagolóberendezésre kerül, homlokkanalas rakodógéppel. • Az apríték gumihevederes szállítószalagon az osztályozó berendezésbe jut, majd az ún. gyűjtőszalagra kerül, amely elszállítja a célforgácsot előállító aprítógépekre. A forgácslap gyártás forgács előkészítése 2 vonalas. Mindkét vonalon 3-3 db aprítógép állítja elő a célforgácsot. • A technológiába bekerülő apríték apríték-tisztító berendezéssel válogatásra kerül, mely során az anyag halomból eltávolítják a különböző idegen anyagokat (pl. különböző fémek, műanyag, kavics, túlméretes faanyagok). A kiválogatott anyagokat hulladékként szelektíven gyűjtik. A tisztítási technológiához zsákos porleválasztó filterek kapcsolódnak. • A nedvesen előállított célforgács zárt, emeletes gumihevederes szállítószalag-rendszeren az 3 500 m -es nedvesforgács-silóba kerül. 6.2.2. Fűrészpor beadagolása • •

2

A fűrészpor tárolása egy 1.500 m alapterületű zárt épületben történik. A fűrészpor technológiába való beadagolása osztályozás után kétfelé történhet: 1. levegős szállítórendszerrel közvetlenül a szárítóba, 3 2. forgács-vonalon az 500 m -es nedvesforgács-silóba.

6.3. „C”-terület 6.3.1. Célforgácsok szárítása • •

3

Az 500 m -es nedves silóból a célforgács a forgódobos szárítóberendezésbe kerül, ahol 2±1% nettó nedvességtartalmú száraz forgács előállítása történik. A technológiához szükséges hő az SPV szárító égőjével, a Wiesloch és szükség esetén a NESS 6000 típusú kazánnal kerül előállításra. (Az ipari hőtermelés és szárításhoz szükséges hőmennyiség előállításának technológiája egy külön pontban a - 6.3.7.2. pontban - kerül részletesebb ismertetésre.)

6.3.2. Célforgácsok osztályozása, tárolása • • • • • • •

A száraz forgács egy köztes tárolóból (siló) a 4 db szitára kerül, ahol megtörténik az osztályozás 5 frakcióra. Az estlegesen jelen lévő túlméretes forgácsok után-aprítása, a túl finom anyag a porsilóba juttatása. A lapgyártási technológiához szükséges közép- és fedőforgácsok a légosztályozókba juttatása. Az előző kettő közötti finom középfrakció fedő frakcióba juttatása, vagy után-aprítása. Az után-aprított anyag ismét végighalad a szitákon. A fedő- és a középfrakció tisztítása légosztályozókkal, kiválasztva a forgács közé keveredett idegen anyagokat (homokot, kavicsot, fém- és műanyagdarabokat). A tisztított száraz forgácsot szállítórendszeren két száraz silóba juttatják.

6

6.3.3. Forgácslap gyártás (FS-Conti gyártócsarnok) 6.3.3.1. Műgyanta felhordás • • •

A száraz forgács a forgács előtároló adagolóbunkerbe juttatása. Szalagmérlegen keresztül a keverőbe jut, ahol összekeveredik a beporlasztott mUF gyantával és adalékokkal (edző, emulzió, karbamid). A gyantás forgács átkerül a terítősorra.

6.3.3.2. Terítés •

Gyantás forgácspaplan készítése 4-fejes terítőgépen (2 db fedőforgács, 2 db középforgács leterítése az ún. Flexopán fémszita-szövetre). A készlap szélességi tartománya 1.800-2.150 mm.

6.3.3.3. Hőpréselés • • •

Tömörítés előprésben. A teríték ellenőrzése folyamatosan működő felületsúly-mérő berendezéssel, súlyhiba esetén ún. rontott paplan rendszerbe juttatás. Préselés folyamatosan mozgásban lévő (Contiroll) présben (E103), végtelen nyers forgácslap keletkezik. Az előpréselt teríték a folyamatos présberendezésbe jutva a préslemezek között a gyanta megszilárdulása következtében elnyeri végső állapotát, alakját és méretét. A présleo mezeket az mUF műgyanta kötési idejének felgyorsítására forró (210 C) termo-olajjal fűtött fűtőlapok melegítik fel a kötéshez szükséges hőmérsékletre.

6.3.3.4. Végkikészítés • • • • • • • • •

A végtelen hosszú lapot ún. diagonál fűrésszel darabolják a kívánt méretre. Minőségi ellenőrzés. Minőségi hiba esetén a lap automatikusan egy darálóba kerül, s visszakerül a technológiába. A megfelelő lapok a csillagfordítókba kerülnek egy súlymérés után. A csillagfordítók feladata a lapok hűtése, klimatizálása. Rakatképzés. Köztes tárolás. Szállítás a csiszolósorra, végleges vastagság és felületi finomság kialakítása. Minőség-ellenőrzés, majd formatizálás hossz- és keresztszélezéssel, továbbá osztófűrészekkel. Vizuális minősítés, háromféle minőségi osztályba sorolás. Raktározás, kiszállítás.

A technológia hőigényét termoolajjal biztosítják. 6.3.4. Cementkötésű (CK) forgácslap gyártás A termék kereskedelmi megnevezése: BETONYP. • • • • • •

Az alapanyag kérgezett erdei fenyő, adalékanyagok Holczim CEM I 42,5 típusú portlandcement, valamint vízüveg és víz. Az alapanyagtérről érkezik a kérgezett faanyag (1,0 – 1,1 m), melyet késtengelyes aprítógéppel aprítják forgáccsá, ezután betöltő tartályba kerül. Tovább aprítják aprító malomban. Méret szerint osztályozzák síkszitán. Normál, és finom forgács fizikai vizsgálata (atro térfogati sűrűség, nedvességtartalom). Adalékanyagok (cement, vízüveg oldat) előkészítése.

7

•

•

• • • • •

A keverés két vonalon párhuzamosan az előre beállított receptura alapján történik. A keverési folyamat során először a forgácsot vezetik be a keverő berendezésbe, majd a vízüveget és a vizet adagolják hozzá, végül pedig a cementet. Terítés fém alátétlemezekre három rétegben. A fedőrétegeket légsodrásos terítőkkel, míg a középréteget egy mechanikus elven működő terítőgéppel terítik. A teríték hosszméretét lesodró szalagokkal állítják be. Rakásolás alátétlemezekkel együtt 720 mm fix belméretű kalodába. A kaloda záró részét rakásolás után prés nyomja a rakatra. A cement kikötése érdekében a zárt kalodák 8 órára 50 – 80 °C-on üzemelő alagútba kerülnek. Száradás után fémalátét-lapok leválasztása történik, a nyers lapokat rakásolják. Érlelőhelyre szállítás. Az érlelési idő 7 nap. A lapokat - kereskedelmi forgalomba kerülésük előtt 9±3 % nedvességtartalmúra szárítják a „D”-területen (Puskás úti telephely).

A technológia hőigényét termoolajjal biztosítják. 6.3.5. Laminált forgácslap gyártás A technológiához kapcsolódó gyártósorok: I-es Lamináló sor, már leállt II-es Lamináló sor III-as Lamináló sor IV-es Lamináló sor A fenti gyártósorokon különböző méretű, felületű, vastagságú laminált lap készíthető. A lamináláshoz a telephelyen gyártott impregnált papírt használják. A préslemez kialakításától függ a készlapok felülete, mely lehet sima, struktúrált, faerezetű. Folyamat: • A lamináláshoz szükséges három réteg (alsó impregnált papír – hordozólemez – felső impregnált papír) összerakása • Bejáratás a hőprésbe • Hőpréselés (A présben az impregnált papírban lévő gyanta megömlik, szétterül, eléri teljes polimerizációját, és létrehozza a kötést a papír és a hordozólemez között.) • Kijáratás a présből • Szélezés (a lapon túllógó papírrészek eltávolítása) • Kefehengeres tisztítás • Esetlegesen keresztvágás (nyerslap-mérettől eltérő méretű laminált lap igénye esetén) • A kész lapok mindkét oldalának (alsó, felső) vizuális minősítése • Rakatképzés, rakatcímkézés • Pántolás • Kijáratás, raktárba szállítás „SG” gyártósor (Többszintes laminálósor) A Hymmen által készített gyártósoron extra magas tükörfényű (Spiegelglanz) laminált lapok készíthetők. Folyamat: • • • •

A natúr forgácslap tisztítása. A lamináláshoz szükséges 2 db alsó impregnált papír – hordozólemez – 2 db felsőimpregnált papír rétegek összeállítása. Az összerakott rétegek berakókasba helyezése, présbe járatása, behelyezése. Présbejáratás közben olajozás.

8

•

• • • • • • • • •

Hőpréselés visszahűtéses présben. A nyomás és a hőmérséklet hatására az impregnált papírban lévő gyanta megömlik, szétterül, eléri teljes polimerizációját, létrehozva a kötést a papír és a lap között. Utóhűtést követően kirakókasba helyezés, kijáratás a présből. Lamináltlap tisztítása. Szélezés. A lapon túllógó papírrészek eltávolítása mind a négy oldalon marással. Tisztítás, a lapfelületen maradt hulladék, por eltávolítása. A lap alsó és felső oldalának vizuális minősítése. Védőfólia kasírozás a tükörfényű oldalra. Rakatképzés, címkézés. Pántolás. Raktárba szállítás.

FS-KT I. lamináló sor FS-KT II. lamináló sor Rövidütemű, teljesen automatizált lamináló gépsorok. A hordozólemez saját gyárból kerül a felületkezelő üzembe egy közbenső raktár közvetítésével. A gépsorok üzemelése során megvalósítható, hogy a faforgácslap lamináló sorokhoz való átszállítása üzemi területen nem lesz szükséges. Folyamat: • A hordozólemez beadó egységen keresztül, a hordozólemez és az impregnált papír (fémtálcákon) a berendezés görgős vagy szalagos továbbító egységeihez (feladóegységek) kerül. • A papírráhelyező berendezés és a hordozólemez adagoló egység a szalagon összeállítja a rétegeket. A ráhelyezés előtt a hordozólemez kefehengeres tisztító alatt halad át. • A csomag prés előtti csíptetővel ellátott berakóegységbe kerül. • A csiptető megfogja a csomagot, a prés elvégzi az előző csomag préselését, kinyit. A közös pályára szerelt kirakó és berakó egység egyidejűleg a présben elkészült lamináltlapot kiszállítja és az a prés előtt várakozó csomagot a présbe viszi. A prés bezár. • A préselési idő alatt elkészül egy préselendő csomag, míg a présből kikerülő laminált lap a lap élmarón keresztül a minősítő egységhez kerül. • Az élmaró a túlnyúló papírt levágja. • A lapokat osztófűrész kettévágja. • Minősítés. • Hűtési szakasz. • Csomagolás, rakatképzés, pántolás. A gépsorok (laptisztító, éltisztító, stb.) elszívását egy zárt elszívó rendszer biztosítja. Az elszívó rendszer szűrő utáni levegője a csarnokba, mint levegő betáplálás visszavezetésre kerül. A lamináló technológia gyártósorainak hőigényét termoolajjal biztosítják. 6.3.6. Impregnált papírgyártás A laminálási technológiához szükséges impregnált papír előállításához a vásárolt nyers dekorpapírt vizes oldatú gyantával kell átitatni. Szárítás (víz oldószer elpárologtatása), ívre vágás és rakatképzés után az impregnált papír a lamináló soron felhasználható. Szárítási hőmérséklet: 145 - 165 °C. A gépsoron kétlépcsős impregnálás történik. A mártó kádnál bemerítéssel kerül a gyanta a papírba, a reverse hengereknél a fedőgyanta-réteg felvitele történik. A technológiai lépések: • dekorpapír letekercselése, • mártás, • szárítás, • fedőgyanta-felvitel, • szárítás, • hűtés, • ívre vágás, • rakatolás, • csomagolás,

9

•

elszállítás a lamináló sorra.

A technológia hőigényét termoolajjal biztosítják. 6.3.7. Ipari hőtermelés (a faforgács szárításhoz és termoolaj hevítéshez szükséges hő előállítása) 6.3.7.1. A technológia során termelt hő az alábbi tevékenységek során hasznosul: Szárítási technológia: A hőt az SPV szárítő gézégői, a WIESLOCH kazán, továbbá a NESS 6000 típusú termokazán állítja elő. Termoolaj hevítés Egy összetett zárt rendszerben keringő termoolaj melegítésére három kazán szolgál: NESS 4000 és NESS 6000 termokazán és a WIESLOCH termoolaj hevítő berendezés. A termelt hő hőcserélőkön keresztül melegíti fel a termoolajat, a füstgáz-termoolaj hőcserélő berendezésben hasznosuló hő valamennyi technológiai berendezést (forgácslap hőprés, lamináló prések, impregnáló sorok, „CK” kiköttető és szárítók) ellátja hővel egy összetett termoolajvezeték rendszeren keresztül. A felmelegített termoolaj 250-300 ºC-os. Fűtés, melegvíz-előállítás 3 db gázkazán áll rendelkezésre (lsd. alábbiakban 6.3.7.2. e) pont) 6.3.7.2. A Zanati úti telephelyen az alábbi berendezésekben történik tüzelőanyag égetés. a) SPV szárító berendezés A berendezésben a nedves célforgács szárítása történik. A berendezés függőleges tűzterű, direkt fűtésű, forgódobos szárítóberendezés. Alkalmas földgáz, fűrészpor, natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás) során elszívott fapor tüzelésére. A tüzelőanyag fajtájának megfelelően négy féle üzemmódban üzemelhet, az üzemmód alkalmazhatósága az égőkamra hőmérsékletétől függ. 1. Gáz üzem - égő indításakor 2. Vegyes üzem fix gázmennyiséggel - 370 ºC-tól 3. Vegyes üzem fix pormennyiséggel - 370 ºC-tól 4. Por üzem - 400 ºC-tól A légfelesleg tényező szabályozása PCL vezérlésű (programozható vezérlő). Az égés során keletkező füstgázt kéményen keresztül a levegőbe juttatják. A füstgáz szilárd anyag tartalmának leválasztása nedves elektrofilterrel történik. Forgács szárító teljesítmény: 37 000 kg/h. Névleges bemenő hőteljesítménye: 45 MWth. A tűztérben jellemző égési hőmérséklet: 950-980 ºC b) Wiesloch kazán A berendezés rostélyos tüzelő berendezés. A téli időszakban a nedves és fagyott tüzelőanyag elégethetősége, valamint a szükséges hőmennyiség biztosítása érdekében további két segéd égővel (gázégő és porégő) is rendelkezik. Továbbá rendelkezik egy füstgázrecirkuláló (visszakeringtető) ventillátorral, amely még intenzívebbé teszi a szilárd tüzelőanyagok előszárítását, az égést megelőzően. Földgáz, fakéreg, fűrészpor, natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás, SG lap gyártás) során elszívott fapor, az elektrofilter porleválasztása során keletkező ún. dekanter iszap tüzelésére alkalmas. Funkciója: a termoolaj hevítésére szolgáló rendszer fő kazánja, melynek hője füstgáz-termoolaj hő-

10

cserélő berendezésben hasznosul. A kazán szabályozása a kilépő olaj hőmérsékletére történik a beadagolt tüzelőanyag mennyiségének módosításával, a betolások gyakoriságának változtatása által. Az égéstermékei multiciklonos porleválasztást követően az SPV szárító berendezésbe jutnak. A kazánból távozó füstgáz optimális oxigén tartalmának (10-12 %) beállítását PLC vezérlés (programozható vezérlő) biztosítja a rendszerbe épített, oxigén tartalmat mérő lambda szonda eredményei alapján. Az SPV szárító berendezésben a forró füstgáz hője tovább hasznosul, innen a füstgáz iránya követi az SPV szárító berendezés füstgáz áramlásának irányát. Ha a forgácslap üzem nem működik, akkor a füstgáza nem vezethető be a szárítóba, ebben az esetben a füstgáz a multiciklon után közvetlenül az elektrofilterbe jut, majd onnan tisztítást, porleválasztást követően jut a levegőbe. Névleges bemenő hőtelesítménye: 10 MWth (elektronikus úton vezérelt korlátozott maximális teljesítmény) A tűztérben jellemző égési hőmérséklet: 700-850 ºC c) NESS 6000 termo kazán Névleges bemenő hőteljesítménye: 6,4 MWth Funkciója: hő hiány esetén rásegít a forgácslap üzem hőellátására, vagy a fő kazán kiesése esetén ellátja azt hőenergiával. Füstgáza indításnál/leállásnál a speciális indítási/leállási eljárás és feltételek miatt a saját indító kéményén távozik, majd automatikusan átáll a Wiesloch kazán füstgáz vezetékére. d) NESS 4000 termo kazán Névleges bemenő hőteljesítménye: 4,65 MWth Funkciója: Hő hiány esetén rásegít a lamináló üzem hőellátására, vagy komplett ellátja azt a központi kazán kiesése, karbantartása esetén. e) 2 db HOVAL MAX-3 gázkazán, 2×0,265 MWth UltraGas 200 gázkazán, 0,2 MWth UltraGas 300 gázkazán, 0,3 MWth Funkciójuk (e) pont): a telephelyen található helyiségek fűtése (szociális célú hőellátás). Az égéskor keletkező égéstermékek a kazánokhoz kapcsolódó kémények természetes huzatával távoznak. 6.3.7.3. A Zanati úti telephelyen üzemelő létesítményhez tartozó tüzelő- és technológiai berendezések és azok névleges kapacitása (összefoglaló táblázat) Tüzelőberendezés sorszáma LAIR-ban E92 T15 T72 T108 T17 T18 T19

Tüzelőberendezés megnevezése SPV szárító NESS 4000 termo kazán NESS 6000 termo kazán Wiesloch vegyes tüzelésű termo olaj kazán HOVAL MAX-3 gázkazánok(2 db) UltraGas 200 gázkazán 0,20 UltraGas 300 gázkazán

11

névleges bemenő hőteljesítmény (MW) 45,00 4,65 6,4 10,00 0,53 0,20 0,30 összesen: 67,08

7. Puskás úti telephely „D”-terület CK forgácslap tovább feldolgozó tevékenység 7.1. CK forgácslap szárítás A C-területen lévő CK üzemben gyártott CK nyers forgácslap rakatok egy részének szárítása a Puskás úti telephelyen történik a DORNIER szárító soron. Az érlelési idő (7 nap) letelte után a lapok nedvességtartalma még átlagosan 25-30%. A lapokat kereskedelmi forgalomba hozataluk vagy továbbfelhasználásuk előtt 9±3%-os nedvességtartalomra kell szárítani. Szárítás után a CK forgácslapok szilárdsági értékei javulnak. Beszerelt fűtőteljesítmény: 1,6 MW (közvetlen gázfűtés). Dornier szárító technológiai és műszaki bemutatása: A Dornier szárító – a be- és kiadó végtől eltekintve – egy zárt, hőszigetelt tér, amelyen belül a szárítandó CK lapok egymás fölött 4 szinten haladnak. A lapok alátámasztására és mozgatására szitaszerű szalag szolgál. A szárító a hőigénynek megfelelően különböző hőmérsékletű mezőkre osztott. A mezők száma 7 db + o 1 db tartalék. A beállított hőfokok kb. 170/160/150/140/120/100/80 C. Mindegyik mezőben 2-2 gázégő található. A gázégők a szárító téren belül helyezkednek el, központi égéslevegő ellátással. Az I-III. mezőkben a nagyteljesítményű vonalégők, a IV-VII. mezőkben pedig csőégők találhatók. A vonalégők kialakítása biztosítja, hogy azok a szárító belső terében uralkodó gázáramlások közepette is képesek működni. A csőégőket hőálló, acélból készült perforált lemezcső védi az áramlásoktól. Mindkét égőtípus füstgáza bekerül a szárító belső gázáramlási rendszerébe, a szárítóközeg részét képezi, a szárítandó lappal közvetlen érintkezésbe kerül. Mindegyik mezőnek (I.-VII.) önálló gázáramlási köre van. A mezőn belüli áramlásokat a szárító két oldalán látható ventilátorok biztosítják. A ventilátorok a belső szabad térből szívják a gázégők füstgázával összekeveredett szárító gázt, majd azt csatornarendszeren és fúvókákon keresztül a lapok alsó (szitalyukakon át) és felső felületére fújják. A fúvókákból kilépő gáz belső térbe kerül, ahonnan egy idő után a ventilátorokba. A gázégők automatikus hőmérsékletszabályozással vannak ellátva. A szárítóból keletkező füstgáznak a szabad végeken a füstgázok kiáramlását megakadályozó „légzárnak” és az elpárologtatott nedvességnek megfelelő mennyiségű szárítóközeget feltétlenül el kell távolítani és ezzel biztosítani a folyamatos szárítás feltételeit. A szárítótéren belüli „légkör” összetétele ugyanis nem tetszőleges, az ott uralkodó relatív páratartalom nem léphet egy meghatározott szint fölé, mert ekkor a száradás folyamata igen lelassul, szélső esetben megáll. Emiatt, valamint a szükségszerűen alacsonyabb hőmérséklet értékek miatt e szárítóban a tüzelő berendezéseknél megszokottnál lényegesen magasabb levegő felesleggel (O2 tartalommal) kell számolni. A használt levegőt a szárító mezőkben két különálló radiál ventilátor szívja el. 7.2. CK forgácslap megmunkálás • • • • •

CK forgácslap szabászata, él megmunkálás, csiszolás, szélezés, raktározás.

8. Kiszolgáló létesítmények 8.1. Szükségáramforrás Gázolajjal üzemelő generátor.

12

Funkciója: szükségáramforrás a forgácslap gyártás során használt FS conti prés áramszünet esetén történő működtetésére, közvetve tűzvédelmi funkció ellátása. Névleges teljesítménye 925 kWh, tüzelőanyag felhasználása 188 kg/h. 8.2. Üzemanyag, karbantartáshoz szükséges anyagok tárolása • • •

•

üzemanyag töltő állomás: 40 cm vasbeton térdfallal, kavicskitöltéssel ellátott terület. konténeres üzemanyagkút: vasbeton aljzatra telepített, üzemanyag tárolására és töltésére szolgáló típusszerkezetű zárható konténer. hordós olajtároló: a közlekedőterületre lejtetett kb. 20 cm vastagságú vasbeton lemez, a telephelyen alkalmazott anyagmozgató gépek hidraulika olajának, és fékolajának tárolására töltésére szolgál. gáztöltő állomás: vasbeton aljzatra telepített típusszerkezetű gáztöltő kút.

A konténeres üzemanyagkútnak és az olajtárolónak közös töltőterülete van. 8.3. Veszélyes hulladékok gyűjtése Üzemépületeken kívül, fedett, zárt helyen, vízzáró aljzaton kialakított tároló helyiség. A gyűjtés szelektíven a hulladék fajtának elhelyezésére alkalmas, feliratozott edényekben történik. 8.4. Raktározás Anyagmozgatás, tárolás, csomagolás, szállítás. (A különböző technológiai folyamatok kiszolgálására szolgáló gépek és épültek, területek a I., II., III. számú melléklet szerint). Raktárak: C7, C8, C9, C36, C40, C47, C49, C58, C59, C65, C67, C123, D9, D 10, D13, D19, D20, D24, 8.5. Karbantartóműhelyek (TMK) Asztalos, lakatos, villanyszerelő karbantartó munkálatok elvégzése. (I., II. számú melléklet szerint) B7, C12, C13, C15, C19, C21, C109, D8, D21, D23 IV. A tevékenység környezeti hatásai 1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 1.1. Zanati úti telephely Tárgyi telephelyen 11 db technológiai folyamathoz kapcsolódnak engedélyköteles pontforrások az alábbiak szerint. A technológia azonosítója 1. 2. 3. 4. 5. 7. 8. 15. 16. 17. 18.

A technológia megnevezése faforgács előállítása faforgácslapgyártás cementforgácslap gyártás laminált forgácslap gyártás Ipari hőtermelés-I. (földgáz tüzelés) Papírimpregnálás faforgács szárítás Forgácslap préselés Forgácslap csiszolás-2. Szükségáramforrások Ipari hőtermelés-II. (vegyes tüzelés)

A fentiekben felsorolt technológiákhoz kapcsolódó engedélyköteles pontforrások jele, megnevezése, és kapcsolódó berendezései, valamint diffúz forrásai az alábbiak.

13

1. számú technológia – Faforgács előállítás Pontforrás jele és megnevezése

Kapcsolódó berendezések

Kibocsátási keresztmet2 szet (m )

P143 Apríték tisz- L110 Apríték tisztító elszívás-1. zsákos filter (hatásfok tító elszívás-1. 99,5 %) 3 V112 Apríték tisztító ventilátor-1. (55000 m /h) 3 V113 Apríték tisztító transzport ventilátor (11000 m /h) P144 Apríték tisz- L111 Apríték tisztító elszívás-2. zsákos filter (hatásfok tító elszívás-2. 99,5 %) 3 V114 Apríték tisztító ventilátor-2. (59000 m /h) 3 V115 Apríték tisztító ventilátor-3. (59000 m /h) Diffúz forrás jele D140

Diffúz forrás megnevezése E111 Nyílt téri apríték tárolás II.

1,0

Kibocsátási magasság (m) 8

1,68

7

Diffúz forrás kibocsátási 2 felület (m ) 8000

2. számú technológia – Faforgácslap gyártás Pontforrás jele és Kapcsolódó berendezések megnevezése

Kibocsátási keresztmetszet 2 (m ) P107 Szélező el- L60 Szélező elszívózsákos szűrő (ciklonnal) 0,442 3 szívás (35000 m /h) V59 Szélező elszívás ventilátor (2db sorba kap3 csolt) (35000 m /h) P108 Fedő terítő L62 Fedő terítő elszívás zsákos szűrő (ciklonnal) 0,442 3 elszívás (35000 m /h) V61 Fedő terítő elszívás ventilátor (2db sorba 3 kapcsolt) (35000 m /h) P133 LégosztáL95 Légosztályozó leválasztás CEATEC zsákos 2,352 3 lyozók elszívása szűrő (ciklonnal) (151200 m /h) P134 Utánaprítók L96 Utánaprítók elszívása CEATEC zsákos szű0,254 3 elszívása rő (ciklonnal) (151200 m /h) P135 Szélezés L97 Szélezés, általános elszívás CEATEC zsá1,254 3 általános elszíkos szűrő (ciklonnal) (57000 m /h) 3 V116 Apríték tisztító root fúvó (8000 m /h) vása P141 Kidobó V101 G1 terítősor elszívás ventilátor (110000 1,22 3 m /h) L102 G1 terítősor elszívás zsákos szűrő kémény (A) (hatásfok 99,95 %) P132 MNY L94 MNY anyagszállítás-CEATEC zsákos szűrő 0,636 3 anyagszállítás (ciklonnal) (27000 m /h)

3. számú technológia – Cementforgácslap (CK lap) gyártás Pontforrás jele Kapcsolódó berendezések P24 cementszállító pneumatika P25 általános porelszívás P28 hombak elszívás

E15 Cementszállító root fúvó (2200 m3/h) L16 cementleválasztó zsákos szűrő (2200 m3/h) L18 CK általános porelszívás zsákos szűrő 3 (22000 m /h) V17 CK általános porelszívás ventilátor (22000 3 m /h) 3 L20 hombak elszívás ciklon (30000 m /h) 3 V19 hombak elszívás ventilátor (30000 m /h)

14


7

11 11 11 19 15

Kibocsátási keresztmetszet 2 (m ) 0,16


0,47

3

1,6

20

4. számú technológia – Laminált forgácslap gyártás Pontforrás jele Kapcsolódó berendezések P119 lamináló III. sor elszívás P126 lamináló IV.sor P57 lamináló I-II. sor elszívás P137 Többszintes lamináló sor elszívás

L76 Lamináló III. sor elszívás multiciklon (39400 3 m /h) V75 Lamináló III. sor elszívás ventilátor (39400 3 m /h) L90 Lamináló IV. sor elszívás multiciklon (22000 3 m /h) V87 Lamináló IV. sor elszívás ventilátor (22000 3 m /h) L23 Lamináló I-II. sor elszívás multiciklon (39060 3 m /h) V22 Lamináló I-II. sor elszívás ventilátor (39060 3 m /h) L100 Többszintes lamináló sor elszívása zsákos 3 szűrő II. (16000 m /h) L99 Többszintes lamináló sor elszívása zsákos 3 szűrő I. (12600 m /h) V90 Többszintes lamináló sor elszívása ventilátor 3 I. (12600 m /h) V91 Többszintes lamináló sor elszívása ventilátor 3 II. (16000 m /h)

5. számú technológia – Ipari hőtermelés-I.(földgáztüzelés) Pontforrás jele Kapcsolódó berendezések

P129 kazánkémény P130 kazánkémény P131 kazánkémény P14 termokazán kéménye P138 Termokazán (NESS 6000) indító kémény

Kibocsátási keresztmetszet 2 (m ) 0,59


0,385

8

0,6

11

0,018

8

Kibocsátási kereszt2 metszet (m )

T17 2 db HOVAL Max-3 gázkazán (530 kW) T18 HOVAL Ultragas 200 gázkazán (200 kW) T19 HOVAL Ultragas 300 gázkazán (300 kW) T15 Termokazán (4,65 MW)

0,39


0,2

3

0,29

6

0,62

26

T73 Temokazán (NESS 6000) (6,395 MW)

0,5

10

7. számú technológia – Papírimpregnálás Pontforrás jele Kapcsolódó berendezések

Kibocsátási keresztmetszet 2 (m ) 3

P123 impregnáló V85 Impregnáló elszívás ventilátor (19450 m /h) elszívás I.

15

0,78


8. számú technológia – Faforgács szárítás Pontforrás jele


Kibocsátási keresztmet2 szet (m )

P127 SPV szárító+WIESLOCH+Mul ticiklon+NESS6000 +Elektrofilter

T73 Temokazán (NESS 6000) (6,395 MW) E92 SPV szárító (45 MW) 3 V88 SPV szárító főventilátor (294000 m /h) 3 L89 SPV szárító multiciklon (91300 m /h) L91 SPV szárító nedves elektrosztatikus leválasztó 3 (91300 m /h) T108 termoolaj hevítő berendezés (10 MW) 3 V89 füstgáz ventilátor (37000 m /h) E117 Keverő kamra T73 Temokazán (NESS 6000) (6,395 MW) E92 SPV szárító (45 MW) 3 L89 SPV szárító multiciklon (91300 m /h) T108 termoolaj hevítő berendezés (10 MW) 3 V89 füstgáz ventilátor (37000 m /h) E117 Keverő kamra

4,9


1,6

29

P146 Szárító biztonsági kürtő

15. számú technológia – Forgácslap préselés Pontforrás jele P141 Kidobó kémény (B)

Kapcsolódó berendezések 3

E103 Forgácslap prés (1500 m /nap) 3 V104 G4 préselszívás ventilátor (100000 m /h) L105 Ventúri mosó (hatásfok 99,99 %)

Kibocsátási keresztmet2 szet (m ) 1,22


16. számú technológia – Forgácslap csiszolás-2. Pontforrás jele P141 Kidobó kémény (C)


Kibocsátási Kibocsátákeresztmet- si magas2 szet (m ) ság (m) V106 G5 csiszológép elszívás ventilátor (130000 1,22 19 3 m /h), L107 G5 csiszológép elszívás zsákos szűrő (hatásfok 99,95 %)

17. számú technológia – Szükség áramforrások Pontforrás jele P142 Dízel generátor-1.

Kapcsolódó berendezések E109 Dízel generátor-1. (925 kWh)

16

Kibocsátási ke2 resztmetszet (m ) 0,038


18. számú technológia – Ipari hőtermelés-II. (vegyes tüzelés) Pontforrás jele P145 Keverő kamra biztonsági kürtő


Kibocsátási Kibocsátákeresztmet- si magas2 szet (m ) ság (m) 1,2 18

E117 Keverő kamra T73 Temokazán (NESS 6000) (6,395 MW) T108 termoolaj hevítő berendezés (10 MW) 3 L89 SPV szárító multiciklon (91300 m /h) 3 V89 füstgáz ventilátor (37000 m /h),

A Zanati úti telephelyen üzemelő pontforrások hatásterületét a nitrogén-oxidok szennyezőanyag határozza meg. A vizsgált pontforrások hatásterülete a források emissziós súlypontja (amely gyakorlatilag megegyezik a P127 pontforrás EOV-koordinátáival, ami a következő: X: 212 925; Y: 468 242) köré húzott, 1720 m sugarú kör által lehatárolt területtel jellemezhető. 1.2. Puskás úti telephely Tárgyi telephelyen 2 db technológiai folyamathoz kapcsolódnak engedélyköteles pontforrások az alábbiak szerint. A technológia azonosítója A technológia megnevezése 2. CK forgácslap megmunkálás 5. cementkötésű forgácslap szárítás A fentiekben felsorolt technológiákhoz kapcsolódó engedélyköteles pontforrások jele, megnevezése, és kapcsolódó berendezései az alábbiak. 2. számú technológia – CK forgácslap megmunkálás Kapcsolódó berendezések Pontforrás jele P4 Szélezőgépek elszívása (CK)

V4 Szélezőgép elszívás ventilátor 3 (170000 m /h) , L5 szélezőgép elszívás zsákos szűrő (ciklonnal) 3 (170000 m /h) P5 Megmunkáló gépsor V6 megmunkáló gép elszívás ven3 tilátor (170000 m /h), L7 megmunelszívás (CK) káló gépsor elszívás zsákos szűrő 3 (ciklonnal) (170000 m /h) P6 IMEAS elszívás (CK) V8 IMEAS elszívás (CK) ventilátor 3 (140000 m /h) ,L9 IMEAS elszívás 3 (CK) zsákos szűrő (280000 m /h) P11 IMEAS elszívás (CK) V10 IMEAS elszívás (CK) ventilá3 tor (140000 m /h), L9 IMEAS elszívás (CK) zsákos szűrő (280000 3 m /h) 5. számú technológia – Cementkötésű forgácslap szárítás Kapcsolódó berendezések Pontforrás jele P14 Lapszárító kürtő I. P15 Lapszárító kürtő II.

E1 Dornier szárító (teljesítménye: 1,6 MW), V16 Dornier szárító elszí3 vó ventilátor I. (2500 m /h) E1 Dornier szárító (teljesítménye: 1,6 MW), V17 Dornier szárító elszí3 vó ventilátor II. (2500 m /h)

Kibocsátási ke2 resztmetszet (m )


0,38 4 0,38

0,32

5 5

0,32

Kibocsátási keresztmetszet 2 (m ) 0,2 0,2

Kibocsátási magasság (m) 10 10

A Puskás úti telephelyen üzemelő pontforrások hatásterülete a források emissziós súlypontja köré húzott, 223 m sugarú kör által lehatárolt területtel jellemezhető.

17

2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM „A” telep Az „A” telephely Szombathely K-i részén, nagy kiterjedésű gazdasági (Gip) besorolású területen fekszik. Észak felől a közeli szomszédos részek ugyancsak gazdasági (Gksz) és különleges, kereskedelmi (Kk) zónaként vannak besorolva. ÉNy-i irányban pedig egy sportpálya (korábban Építők Sporttelep, most önkormányzati tulajdon), attól északra családi házakkal beépített rész van; mindkettő településközponti vegyes kategóriába sorolva. A sporttelep DK-i és az „A”-terület ÉNy-i sarka között a távolság 40 m, a házakkal beépített rész távolsága (a telekhatártól) viszont 270 m. Ny felől egy vízügyi területként besorolt patakon túl a Zrt. „B”-területe szomszédos, attól Ny-ra, a Kolozsvár utcán túl, és D felé, a Vépi úton túl tiszta funkciójú ipari (Gip) zónák vannak. K felől a telephellyel a saját rendezési tervi egységbe tartozó, növényzettel borított telek terül el, azon túl pedig az elkerülő út húzódik. Az „A” telep éjszaka nem üzemel. „B” telep A telephely Szombathely K-i részén, nagy kiterjedésű gazdasági (Gip) besorolású területen fekszik. É felől a közeli sportpálya (korábban Építők Sporttelep, most önkormányzati tulajdon), attól É-ra családi házakkal beépített rész terül el, mindkettő településközponti vegyes kategóriába sorolva. A sporttelep D-i és a „B”-terület É-i telekhatára között a távolság 20 m, a házakkal beépített rész távolsága (a telekhatártól) pedig 230 m. A többi irányban közvetlenül szomszédosan (a saját rendezési tervi egységen belül), vagy közúti és vízügyi területeken túl ugyancsak gazdasági (Gksz, Gip) besorolású zónák vannak. K felől a vízügyi területként besorolt patakon túl a Zrt. „A”-területe fekszik (innen érkezik szállítószalagon az apríték). A „B” telep éjszaka is üzemel. „C” telep A telephely Szombathely K-i részén, nagy kiterjedésű gazdasági (Gip) besorolású területen fekszik. ÉNy felől a nagy forgalmú (a város egyik közúti gerincét alkotó) Zanati út, ill. ennek D-i oldalán fekvő, külön rendezési tervi egységekben, de ugyancsak gazdasági (Gip és Gksz) zónák határolják A Zanati út menti gazdasági terület többi része meglévő és működő (vagy nem működő) üzemi létesítményeknek ad helyet, vagy üres; az utóbbiak egyikén, a 7862/10 hrsz. alatti telken élelmiszeráruház (LIDL) helyezkedik el. A „C”-területtől ÉK-i irányban, a Kolozsvár utca másik oldalán településközponti vegyes (Vt) zóna terül el; ennek ÉNy-i része családi házakkal van beépítve, DK-i része sportpálya (korábban Építők Sporttelep, most önkormányzati tulajdon), illetve ezen területen a 7841/A/1 hrsz. alatti ingatlant mint hajléktalan szálló üzemel. A „C”- (és „E”-) területtől DNy-i irányban, az Ikervár utca túlsó oldalán kisvárosias lakóterület (Lk) van, zömében földszintes családi házakkal (néhánynak beépített tetőtere van). A „C” telep folyamatosan üzemel. „D” telep (Puskás T. úti telep) A telephely Szombathely K-i részén, nagy kiterjedésű gazdasági (Gip) besorolású területen fekszik. Tőle ÉNy-ra a telekhatártól mérve kb. 320 m-re, DNy-ra pedig mintegy 280 m-re található (nem közvetlenül szomszédosan) kisvárosias (Lk) és kertvárosias (Lke) lakóterület. A telephellyel közvetlenül DNy felé közúti terület határos, azon túl pedig a gazdasági terület másik része terül el. A telket É-i irányban (ívesen) vasúti terület határolja. DK-i irányban (szomszédosan) a Delphi Hungary Kft. gyára fekszik. A „D” telep éjszaka is üzemel. Zanati úti telephely: A benyújtott számítások és mérési eredmények alapján létesítmények zajvédelmi szempontú hatásterülete által érintett védendő ingatlanok.

18

*

HRSZ CÍM Építmény j. HRSZ 7841 Sportpálya 1212 7784 7772 Kolozsvár utca 9. 1110 7785 7775 Kolozsvár utca 11. 1110 7786 7776 Kolozsvár utca 11/a. 1110 7787 7792 Kolozsvár utca 13. 1110 7788 7793 Kolozsvár utca 15. 1110 7790 7796 Kolozsvár utca 17. 1110 7810 7797 Kolozsvár utca 19. 1110 7811 7800 Kolozsvár utca 21. 1110 7812 7802 Kolozsvár utca 23. 1110 7813 7803 Kolozsvár utca 25. 1110 7814 7754 Sziget utca 11. 1110 7815 7791 Sziget utca 14. 1110 7816 7794 Sziget utca 16. 1110 7818 7795 Sziget utca 18. 1110 7804 7798 Sziget utca 20. 1110 7805 7799 Sziget utca 22. üres telek 7806 7801 Sziget utca 24. üres telek 7807 7808 Sziget utca 26. 1110 7837 7820 Sziget utca 13. 1110 7836 7821 Sziget utca 15. 1242 7835 7823 Sziget utca 17. üres telek 7834 7825 Sziget utca 19. 1230 7833 7827 Sziget utca 21. 1122 7832 7777 Torockó utca 3. 1110 7831 7778 Torockó utca 5. 1110 7819 7779 Torockó utca 7. 1110 7822 7780 Torockó utca 9. 1110 7824 7781 Torockó utca 11. 1110 7826 7782 Torockó utca 13. 1110 7828 7753 Torockó utca 15. 1110 7830 7752 Torockó utca 17. 1110 7861/3 7751 Torockó utca 19. 1110 7861/4 7750 Torockó utca 21. 1110 7841/A/1 *1110: Egylakásos lakóépület 1121: Kétlakásos lakóépület 1122: Három- és többlakásos lakóépület. 1211: Szállodaépületek 1242: Garázsépületek 1230: Nagy- és kiskereskedelmi épületek 1212: Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek

CÍM Torockó utca 2. Torockó utca 4. Torockó utca 6. Torockó utca 8. Torockó utca 10. Torockó utca 14. Torockó utca 16. Torockó utca 18. Torockó utca 20. Torockó utca 22. Torockó utca 24. Torockó utca 26. Torockó utca 28. Torockó utca 30. Szabadka utca 1. Szabadka utca 3. Szabadka utca 5. Szabadka utca 7. Szabadka utca 9. Szabadka utca 11. Szabadka utca 13. Szabadka utca 15. Szabadka utca 17. Szabadka utca 19. Szabadka utca 21. Sárvár utca 16. Sárvár utca 18. Sárvár utca 20. Sárvár utca 22. Sárvár utca 24. Sárvár utca 26. Zanati út 28. Zanati út 28/a-c. Kolozsvár utca 27.

Építmény j.* 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 üres telek üres telek 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1122 1121 1211

A zajkibocsátás szempontjából domináns üzemrészeket és zajforrásokat jelen határozat mellékletét képező V. számú melléklet tartalmazza. 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 3.1. Zanati úti telephely A hulladékkezelési technológia műszaki, környezetvédelmi jellemzői: Az Engedélyes Zanati úti telephelyén külső vállalkozások tevékenységéből származó fahulladékok hasznosítását végzi, melynek során a faforgácslap gyártási tevékenységéhez állít elő faforgácsot, illetve aprítékbázison alapuló célforgácsot, majd natúr forgácslap készterméket. Továbbá az apríték, és a forgács előállításánál, illetve a fűrészpor osztályozásánál leválasztott, külön gyűjtött hulladék anyagból a kezeletlen fahulladékot égetéssel hasznosítja a termoolaj hevítőben, hogy a berendezések működéséhez szükséges hőt biztosítani tudja.

19

A telephelyre történő beszállítás előtt átvenni kívánt faanyagot minőségileg és mennyiségileg ellenőrzik, majd a telephelyen lévő hitelesített közúti hídmérlegeken történő mérlegelést követően valamenynyi hulladékot az Alapanyagtéren (12,052 ha, B-terület: 2,23 ha) elkülönítetten tárolják. A telephelyen betonozott burkolatú tárolótér áll rendelkezésre a hulladékok gyűjtésére. Fahulladékok hasznosításából (R3-Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel) előállított natúr forgácslap gyártás: A forgácsfákat az Alapanyagtéren lévő aprítógépbe adagolják rakodógép segítségével, ahol aprítékot képeznek. Az apríték a B területen lévő elosztótoronyban kerül elhelyezésre. A darabos fahulladékot mobil aprítógéppel aprítják fel, majd külön, az erre kijelölt helyen tárolják. A mobil aprítógép szállítószalagja felett elhelyezkedő mágnesszalag segítségével még az aprítás előtt kiemelik a fémet, illetve a fémet tartalmazó fát. Az aprítógép előtt a faanyag még egy tisztító görgősoron is áthalad, ahol a kéreg és egyéb hulladék leválasztásra kerül. Az apríték tisztítása során eltávolított fém, műanyag, papír és egyéb hulladékokat (kő, üveg) konténerekben gyűjtik, és kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át. A telephelyen egyéb hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet is végez hulladékkezelési tevékenységet. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat központi üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik elszállításig. Az előtört faanyag ismét aprításra kerül a finomabb frakció elérése érdekében. A keletkezett kétféle aprítékot vásárolt aprítékkal összekeverik, majd tolólapos adagolóberendezés segítségével gyűjtőszalagon keresztül utánaprító gépbe juttatják. Az utánaprítógépekkel technológiailag megfelelő, nedves célforgácsot készítenek, amely nedves tároló silókba kerül, ezt követően a forgácsot a szárítási technológiával kiszárítják. A nem veszélyes hulladékok hasznosításához (R3) szükséges gépek: -

Metrisoft gyártmányú MS-01/MAN típusú kiértékelőből és TMS-18/A típusú teherfelvevőből álló hitelesített hídmérlegek Husmann (esetleg más típussal helyettesített) mobil aprító gép Doppstadt típusú aprítógép Pallmann PHT 850x1450 típusú aprítógép FS-AH apríték tiszító rendszer Fémdetektor, mágnesdob és mágnesszalag fémek kiválasztásához KCR 8034 hidraulikus daru Fedett fűrészportároló 3 3 13 m –es és 150 m –es tárolósilók

Az UTWS technológia kiépítése során az „A-területen” lévő aprító és kérgezőgépek nehéz szerkezetekből készült épületbe kerülnek por- és forgácsleválasztó-rendszerrel, melyek csökkentik a jelenlegi mobilberendezésekkel történő aprítással keletkező levegőbe jutó anyagok mennyiségét. Fahulladékok energetikai hasznosítása (R1-Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) Engedélyes a faforgácslap gyártása során a technológiában nem használható fakérget, fakéregport és faport, valamint az energetikai célra fafeldolgozó üzemektől átvett fahulladékot (biomassza) tüzelőberendezésben (termoolaj hevítő) hasznosítja. Engedélyes a telephelyen a beérkező vásárolt fenyő kérgezése során keletkező fakéreg és fakéreg apríték, továbbá az egyéb, a gyártás során keletkező fás szárú faipari termék keverékek (natúr forgácslap csiszolatpor, forgácslapgyártási, valamint lamináló és SG sori faporok, dekanter iszap) energetikai hasznosítását végzi. Engedélyes a szilárd bio tüzelőanyagok (SBF), illetve újrahasznosítható tüzelőanyagként (SRF) energetikai hasznosításra szánt forgácslemez gyártási termékek megfelelőségét akkreditált laboratóriumok (Wessling Hungary Kft., ÉMI-TÜV-SÜD Kft., NAIK; Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Energetikai Vizsgálólaboratórium Akkreditált Tüzeléstechnikai és Tüzelőanyag Vizsgálólaboratórium) által kibocsátott tanúsítványok alapján végzi.

20

A berendezés rostélyos tüzelő berendezés, melynek hője füstgáz-termoolaj hőcserélő berendezésekben hasznosul. Ezen kívül az energetikai hasznosítás érdekében a termoolaj hevítő Wiesloch berendezés füstgázát a szárítóberendezés égéskamrájába vezetik, így a magas hőmérsékletű füstgáz hulladék hője is hasznosul, és csökken a szilárd anyag emissziója is. A téli időszakban a nedves és fagyott tüzelőanyag elégethetősége, valamint a szükséges hőmennyiség biztosítása érdekében további két segéd gázégővel is rendelkezik. Továbbá rendelkezik egy füstgázrecirkuláló (visszakeringtető) ventillátorral, amely még intenzívebbé teszi a szilárd tüzelőanyagok előszárítását, az égést megelőzően. A füstgáz-termoolaj hőcserélő berendezésben hasznosuló hő valamennyi technológiai berendezést (forgácslap hőprés, lamináló prések, impregnáló sorok, „CK” kiköttető és szárítók) ellátja hővel egy összetett termoolajvezeték rendszeren keresztül. A nem veszélyes hulladékok hasznosításához (R1) szükséges gépek: -

Wiesloch kazán (rostélyos tüzelő berendezés többfokozatú levegővel hűtött előtároló és kiégető rostéllyal) tüzelőanyag fogadó garat betöltő berendezéssel hőtermelő tüzelőberendezés - füstgáz-termoolaj hőcserélő tárcsás osztályozó berendezés mechanikus hamukihordó/nedves hamukihordó rendszer por és utóégető kamra

A keletkező 10 01 01 azonosító kódú, hamu, salak és kazán por (kivéve a 10 01 04) megnevezésű hulladék ártalmatlanítása az alapjellemzés és megfelelőségi vizsgálatok alapján hulladéklerakóban megoldott. 3.2. Puskás úti telephely: A telephelyen a gyártási tevékenység során keletkező hulladékokat a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően gyűjtik (keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen), és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról gondoskodnak. A Puskás úti telephelyen lévő berendezések, gépek áttelepítését tervezi Engedélyes a Zanati úti telephelyére, melyet követően ezen telephelyen a tevékenységet felhagyni szándékozik. 3.3. Személyi és pénzügyi feltételek Engedélyes a környezetszennyezési károkra vonatkozó felelősségbiztosítással, és lekötött összeggel rendelkezik. A telephely üzemeltetéséhez megfelelő személyzet áll rendelkezésre. A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi irányítását környezetvédelmi megbízottak végzik. 4. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME A telephelyeken a gyártási és kapcsolódó tevékenységek vonatkozásában csak föld feletti kialakítású tartályok találhatóak. A földtani közeg szempontjából potenciális veszélyt jelentő technológiai objektumok elnevezését, elhelyezkedését és EHKTJ számát összesítő táblázat jelen határozat IV. számú melléklete tartalmazza. A földtani közegre potenciális veszélyt jelentő tartályok kármentővel ellátottak. Az üzemanyagtöltő állomás területén a jelenlegi tároló 2 db 2 m széles közlekedőterületből és azok két oldalán található 3 x 8 m-es tárolóterületből áll. A tárolóterületeket 40 cm magas vasbeton térdfalak határolják, melyek között kavicskitöltés található. A térdfalakon acél szerkezetű tartók találhatóak, ezeken tárolják a hordókat. A konténeres üzemanyagkútnál az üzemanyag tárolását és töltését egy zárható, vasalt aljzattal rendelkező konténer biztosítja. Az üzemanyagkút kármentőtálca betonfelülete felújításra került. A hordós olajtároló területén történik a cég telephelyén alkalmazott targoncák, gépkocsik hidraulika

21

olajának és fékolajának tárolása és járművekbe töltése. A hordós olajtárolónak és a konténeres üzemanyagtöltő kútnak közös töltőterület van kialakítva. A töltőterület minimális lejtése 1 %, egyik sarkán egy 15 x 15 cm-es zsomp található. Ide gyűlik össze az esetlegesen szennyezett csapadékvíz, majd innét egy AS-TOP RH olajleválasztóba kerül. Az olajleválasztóból a megtisztított víz a mellé te3 lepített földalatti 4 m -es zárt acéltartályba kerül bevezetésre. Innét a Zrt. a saját szivattyús gépkocsijával kiszivattyúzza a vizet és a telepen belül folytatott fafeldolgozó tevékenységhez technológiai vízként felhasználja. A hordós olajtároló, a közlekedőterület és a töltőterület aljzata is minimum 20 cm vastag vízzáró vasalt aljzatbeton, valamint az olajleválasztó is egy 20 cm fal-, fenéklemez- és fedlap vastagsággal készülő vasbeton aknában kerül elhelyezésre. A gáztöltő kút telepítése is vasalt aljzatra és fogadótömbre történt. A technológiákhoz kapcsolódó aknák MSZ EN 1610:2001 szabvány előírásai szerinti vízzárósági próbák elvégzésre kerültek. A CK üzemi mosadékvíz akna megszűntetésre, betömedékelésre került, a IV-es porta szennyvíz akna felújítása és ismételt, a vízzáróság megfelelőséget igazoló vizsgálata 2015.12.08-án megtörtént. A karbantartó műhely II. szennyvízátemelő akna vízzáróság szempontjából 2016. május 31-ig felújításra fog kerülni. A KORMÁNYRENDELET 20/B. § (1) bekezdésében előírt alapállapot-jelentést a telephely vonatkozásában a Biocentrum Kft. (3211 Gyöngyösoroszi, Ércelő út 1.) készítette el. Az alapállapot felmérés során összesen 17 db mintavételi helyről végeztek talaj- és talajvízvizsgálatokat TPH, BTEX, toxikus fém, és általános vízkémia vonatkozásában. A „C” területen (7861/6 hrsz.) a 2013. évben kiemeléssel megszüntetett 3 db földalatti szimplafalú tartály környezetében feltárt szénhidrogén jellegű szennyezettség megszüntetése érdekében a területen a VAV/KTF/90-7/2015. számú határozat alapján jelenleg műszaki beavatkozás folyik. A kármentesítési műszaki beavatkozás során elérendő „D” tisztítási határértékeket a tényfeltárási záródokumentációt elfogadó VAV/KTF/90-26/2015. számon módosított határozat tartalmazza. A kármentesítés vízilétesítményeihez 2 db figyelőkút (FALM-1, FALM-2), 5 db vákuumkút (FALT-1 – FALT-5), 5 db injektáló kút (INJ-1 – INJ-5) és egy vízkezelő mű tartozik. Az „E” területen (korábbi 7871/1 hrsz.) – az egykori Vasi Hús Kft. telephelyén a felszín feletti pakuratartályok, és kapcsolódó csővezetékeik környezetében – a Vasi Hús Kft. által végrehajtott kármentesítést a környezetvédelmi hatóság 639-1/4/2006. számú határozatával - további kötelezettségek előírása nélkül – elfogadta. A Szombathely, Zanati úti telephelyre vonatkozó üzemi kárelhárítási terv /készítette: Biocentrum Kft. (Gyöngyösoroszi)/ a VA/KTF01/1084-7/2016. számú határozatban került elfogadásra. A jóváhagyó határozat jelenleg még nem jogerős. A Zrt. a közeljövőben falemez termelési kapacitásnövelést és azzal összefüggő jelentős változásokat tervez végrehajtani (UTWS beruházás). A beruházások során újabb potenciális földtani közeget szennyező források telepítése is tervezett, melyek a következők: FS-KTH leeresztő tartály, UTWS 3 rendszer mosóvizeit gyűjtő akna, Ness 12500 termoolaj tartályok (25 + 5 m ), MDF üzemi termoolaj 3 rendszer tartályok (50+3+1 m ), gőzfejlesztő vízlágyító helyiség, fahamu- és pernyehulladék tároló 3 3 gyűjtő, rostosító üzemi őrlővíz tartály (100 m ), rostosító üzemi őrlővíz kármentő akna (8 m ), mUF 3 3 műgyanta tároló tartályok (150+170 m ), paraffin-emulzió tartályok. (2x20 m ), edző tartályok (2x35 3 m ), MDF üzemi olajfogó akna (csapadékvíz elvezetés olajfogója), Ness 12500 csapadékvizének olajfogó aknája, kérgező, aprító ékléces-adagoló csapadékvizének olajfogó aknája A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikákat az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról megnevezésű, a Bizottság (EU) 2015/2119 végrehajtási határozata (2015. november 20.) tartalmazza, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának, L36, 58. évfolyam, 2015. november 24-ei számában jelent meg (a továbbiakban BAT következtetések). A talajjal is kapcsolatos BAT következtetéseknek a telephely csak részben felel meg, így a jelenlegi állapot korszerűsítése szükséges. A BAT következtetéseknek való teljes megfelelés érdekében a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció kiegészítésében szereplő tervezett beruházásokat a Zrt. 2019.

22

november 24-ig megvalósítja. 5. TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. Élővilág A Zrt. telephelyein a faalapú laptermékek előállítása több évtizedes múltra tekint vissza, a telephelyeken és közvetlen környezetükben védendő természeti értékek nem találhatók. A telephelyek az élővilágra vonatkozóan számottevő káros hatással nincsenek, természetközeli területek, természetvédelmi oltalom alatt álló területek jóval a hatásterületeken kívül találhatók. 5.2. Táj A telephelyek Szombathely belterületén, ipari területen helyezkednek el, a faipari tevékenység előzményei a 1939-ig nyúlnak vissza. A telephelyek közvetlen környezete jellemzően urbánus, ipari-, gazdasági-, közlekedési- és lakóterületek szomszédosak. V. Üzemelési feltételek 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. Fel kell készülni a telephelyen esetlegesen bekövetkező havária elhárítására. Rendkívüli üzemállapot bekövetkeztét azonnal jelezni kell a Hatóság (ügyeleti szám: 06-30-385-87-69) felé. A felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és földtani közeget érintő havária esemény észlelésekor a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (ügyeleti szám: 06-30300-42-42) és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (ügyeleti szám: 0670/450-7965, 0670/450-7966) értesíteni kell, valamint haladéktalanul intézkedni kell a rendkívüli állapot megszüntetéséről, a kárelhárítási és kárenyhítési feladatok egyidejű megkezdésével. A rendkívüli szennyezést okozó technológiai kibocsátás működtetését – az V. fejezete levegőtisztaság-védelmi üzemelési feltételek 2.1.18. pontjában foglaltak kivételével - a hiba elhárításáig szüneteltetni kell. 1.2. A tevékenység, illetve annak felhagyása során a lehetséges szennyeződéseket megelőző, csökkentő intézkedéseket az Engedélyes köteles megvalósítani. 1.3. Havária esetén a képződött veszélyes hulladékot a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.07.) Korm. rendelet előírásait alkalmazva, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésre csak az arra feljogosított szervezetnek lehet átadni. 1.4. A tevékenységet a mindenkori elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni a környezetszennyezés megelőzése és a környezet terhelésének csökkentése érdekében. 1.5. Az engedélyezett tevékenységet a vonatkozó hatályos jogszabályokban és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1. Zanati úti telephely 2.1.1 A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a határozat VI. számú (és VI/A. számú) mellékletét képező táblázatban rögzítettek szerint állapítom meg. 3

2.1.2 Az 5. számú technológiához (ipari hőtermelés I.- földgáztüzelés) tartozó mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntar3 talmú füstgázra vonatkoznak. A 17. számú technológiához (szükség áramforrások) tartozó mg/m ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5% oxigéntartalmú véggázra vonatkoznak. 3 A fentieken kívüli egyéb technológiákhoz tartozó mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású véggázra vonatkoznak. 2.1.3. A faforgács szárítás technológiához kapcsolódó P 146 jelű pontforráson, továbbá az Ipari hőtermelés-II. (vegyes tüzelés) technológiához kapcsolódó P145 jelű pontforráson kibocsátott lég-

23

szennyező anyagok mennyiségét évente, az utolsó mérés időpontjától számított egy éven belül, az impregnált papírgyártás technológiához kapcsolódó P123 jelű pontforráson, valamint a forgácslap-gyártás, a Forgácslap préselés, továbbá Forgácslap csiszolás-2. technológiához kapcsolódó P141 jelű pontforráson kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét kétévente, az utolsó mérés időpontjától számított két éven belül, a táblázatban szereplő egyéb pontforrások esetén a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét ötévente, az utolsó mérés időpontjától számított öt éven belül méréssel kell meghatározni, kivéve a P127-es pontforrást -, amelyre a 2.1.6. pontban foglaltak érvényesek - továbbá a P 142 jelű pontforrást, melyre a mérés alkalmazása nem kötelező, az adatszolgáltatási kötelezettség számítással is teljesíthető. Az időszakos méréseket dokumentáló mérési jegyzőkönyvben részletesen ismertetni kell a mérés alatti üzemviteli körülményeket, pontosan dokumentálni kell a mérés alatti termelő kapacitást, a technológiába bevitt alapanyagok mennyiségét, minőségét és összetételét. 2.1.4. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét meghatározó időszakos méréseket a feladatai szerinti akkreditálással rendelkező szervezettel kell elvégeztetni. A mérésről készített jegyzőkönyvet 5 évig szükséges megőrizni. A mérést a hatályos mérési szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani, amennyiben a szabványos mérőhely nem biztosítható, úgy a hatályos mérési szabványok szerint, a füstgáz/véggáz áramlási viszonyainak részletes vizsgálatával igazolni kell, hogy a pontforráson kialakított mintavételi helyről a kibocsátás meghatározására alkalmas minta levehető. Az időszakos mérések időpontját legalább 15 nappal a mérés kitűzött időpontját megelőzően írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A mérésről készített jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. 2.1.5. A P145 és P146 jelű pontforrás méréssel történő ellenőrzését, határozatom jogerőre emelkedését követő 30 napon belül el kell végezni. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. 2.1.6. A faforgács szárítás technológiához kapcsolódó P127 jelű pontforráson folyamatosan mérni és dokumentálni kell a kibocsátott légszennyező anyagokat. A 8. számú technológiához tartozó P127 jelű légszennyező pontforrás által kibocsátott formaldehid kibocsátás koncentrációjának folyamatos mérésére szolgáló automatikus kibocsátásmérő készülék kiépítésének határideje: 2016. szeptember 30. A 8. számú technológiához tartozó és P127 jelű légszennyező pontforrás által kibocsátott egyéb szennyező anyagok – nevesül CO, NOx (No2-ben megadva), szilárd anyag, klór közvetlen gáznemű vegyületei (HCI-ként megadva), valamint flour és szervetlen gáznemű vegyületei (HF-ként megadva) kibocsátás koncentrációjának folyamatos mérésére szolgáló automatikus kibocsátásmérő készülék beüzemelésének határideje - a módosított levegőtisztaság-védelmi engedély alapján 2016.01.31-én lejárt. Ezen komponensek mérésére alkalmas automatikus kibocsátásmérő felszerelését legkésőbb jelen határozat jogerőre emelkedésének napjáig végre kell hajtani, azzal, hogy amennyiben a levegőtisztaság-védelmi engedélyben rögzített kötelezettség végrehajtásának foganatosításaként a környezetvédelmi hatóság rövidebb határidőt jelöl meg végrehajtási határidőként, úgy jelen határozat jogerőre emelkedéséig a végrehajtási határidő az irányadó. Folyamatos mérés esetén a beépített műszer telepítése és üzemeltetése folyamán az MSZ EN 14181:2015 szabvány szerint kell eljárni. 2.1.7. A folyamatos kibocsátás (tömegáram vagy koncentráció) méréséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely az ellenőrzésre kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását meghatározó paramétereket folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja. Abban az esetben, ha valamely légszennyező anyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnali riasztó jelzést ad az üzemeltetőnek, továbbá a környezetvédelmi hatóságnak. 2.1.8. A VMr. 14. § (7) bekezdése alapján kötelezem a Zrt.-t, hogy a mérőműszer beüzemelését követő 2 hónapon keresztül a folyamatos kibocsátásmérés adatait hetente a tárgyhetet követő hét második napjáig, ez időszak leteltét követően havonta legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig küldje meg a környezetvédelmi hatóság részére papíralapon és elektronikus adathordozón is. 2.1.9. A folyamatos mérésre olyan mérőberendezést kell biztosítani, mely a P127 jelű pontforráson kibocsátott, határértékkel szabályozott légszennyező anyagok (VI. számú melléklet) mérését biztosítja (kivéve TOC, szilárd anyag PM10 frakciója, mert ezen komponensek a technológiára vo-

24

natkozó jogszabály szerint határértékkel nem szabályozottak, továbbá SO2). A műszernek folyamatosan mérni és rögzíteni kell továbbá a füstgáz oxigén koncentrációját, tömegáramát, nyomását, hőmérsékletét, vízgőz-tartalmát. 2.1.10. A határozatom mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelést a folyamatos mérőműszer által regisztrált adatok, a VMr. 16. mellékletének 1. és 3. pontjában meghatározottak szerint képzett, napi középértékéhez viszonyítottan értékeli a környezetvédelmi hatóság. 2.1.11. A folyamatos kibocsátás típusjóváhagyási igazolással.

mérésére

alkalmazott

műszernek

rendelkeznie

kell

2.1.12. A mérőrendszer meghibásodását az üzemeltetőnek a környezetvédelmi hatóság részére 1 órán belül jelentenie kell. 2.1.13. A P127 pontforrás kibocsátásait mérő folyamatos mérőműszer kalibrálását a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben előírtaknak megfelelően kell elvégezni. 2.1.14. A termoolaj hevítő berendezésben (T108), továbbá az SPV szárító berendezésben (E92) kizárólag földgáz, fa, faapríték és egyéb szilárd bio, továbbá a telephelyen folytatott tevékenységből származó, ÉMI TÜV SÜD Kft. által „szilárd újra hasznosítható tüzelőanyaggá” minősített csiszolatpor, fapor, dekanter iszap tüzelőanyag égethető. 2.1.15. A berendezésekben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 29/2014. (XI.28.) FM rendelet hatálya alá tartozó anyag nem égethető. 2.1.16. A szárítóberendezésen (E92) alkalmazott szilárd tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik. 2.1.17. A Papírimpregnálás (7. technológia), a faforgács szárítás (8.technológia), a faforgácslapgyártás (2. technológia) a forgácslap préselés (15.technológia), a Forgácslap csiszolás-2. (16. technológia), valamint az Ipari hőtermelés-II. (vegyes tüzelés) (18. technológia) technológiákhoz tartozó pontforrások és kapcsolódó technológiai berendezések üzemviteléről VMr 18. § (1) bek. a-f) pontjainak megfelelően üzemnaplót kell vezetni, és annak évenkénti lezárását követően a jogszabályban szereplő éves összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyet a következő év március 31-ig be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságra. Az üzemnaplónak minimálisan tartalmaznia kell az alábbiakat: o a technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét; o a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (hőtermelő berendezésekbe bevitt energiahordozók minőségét, a szárított anyag összetételét, továbbá a vizsgált technológiai folyamatokhoz kapcsolódó berendezések kapacitás kihasználtságát), felhasznált alap és segédanyagokat; o a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; o a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; o a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; o a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét. A dokumentációt az üzemeltető az adatrögzítéstől számított 5 évig köteles megőrizni. 2.1.18. Rendkívüli üzemállapot bekövetkeztét azonnal jelezni kell a környezetvédelmi hatóság felé, és haladéktalanul intézkedni kell a rendkívüli állapot megszüntetésére. A rendkívüli légszenynyezést okozó technológia, pontforrás működtetését a hiba elhárításáig szüneteltetni kell. A P127 jelű pontforráshoz kapcsolódó elektrofilter vagy egyéb a technológiához tartozó berendezés meghibásodása és leállítása esetén annak bekövetkeztét a környezetvédelmi hatóság felé 1 órán belül jelezni kell. A rendkívüli állapot megszüntetéséig a faforgács szárítás technológiát (8.

25

technológia) a P146 jelű pontforráson át történő füstgázkivezetéssel a következő üzemmódokban lehet üzemeltetni. 100 % földgáz felhasználás esetén maximális szárítási kapacitás 15 t/óra száraz forgács 20 % földgáz felhasználás, 80% poradagolás esetén maximális szárítási kapacitás 15 t/óra száraz forgács. 2.1.19. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra köteles a megfelelő formanyomtatványon (LM lap) légszennyezés mértéke éves bejelentést tenni a hatóság felé. A bejelentést minden év március 31-ig elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatlap (alapbejelentés) adatainak megváltozása esetén elektronikus úton alapbejelentő lapon (LAL lap) változásjelentést kell tenni a változást követő 30 napon belül. 2.1.20. A száraz fahulladék aprításakor – mobil aprítógép esetén – folyamatos vízpermetezést kell végezni az aprítógép után a 10 mikrométernél kisebb frakciójú por terjedésének megakadályozására. A D140 jelű apríték depóniát az uralkodó szélirány felől, valamint további két oldalról a kihordás megakadályozására műszaki védelemmel (mobil fal, illetve paraván, farakat, takarás) kell ellátni, és a felületét nedves állapotban kell tartani. A terület lakóövezet felőli részein gondoskodni kell a meglévő növényzet (fák, bokrok) megtartásáról, hogy intenzív szél esetén is megakadályozza a darabos, illetve a PM10-nél nagyobb frakciójú faapríték kihordását a telephelyről. 2.1.21. A D140 jelű faaapríték tároló diffúz légszennyező források esetében a tárolt anyaghalom magassága legfeljebb a depóniák köré helyezett védelmi célú műszaki létesítmény magasságáig érhet. 2.1.22. A technológiához szükséges fűrészpor kizárólag zárt létesítményben tárolható. 2.1.23. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlanok rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell. 2.1.24.A légszennyező pontforrások üzemeltetését a légszennyező anyagok kibocsátásának minimalizálása érdekében a mindenkori elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. 2.1.25. A C” megjelölésű telephelyen található, domináns szaghatást okozó forrásokként beazonosított P127 és P141 jelű pontforrásokon a határozatom jogerőre emelkedését követő 30 napon belül további szagméréseket kell végezni. A P127 jelű szagminták levétele alatt az üzemviteli körülményeket pontosan regisztrálni, és azt a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az üzemviteli körülmények rögzítésénél pontosan meg kell adni a P127 jelű pontforráshoz kapcsolódó hőtermelő berendezésekbe bevitt energiahordozók minőségét, a szárított anyag öszszetételét, továbbá a vizsgált technológiai folyamatokhoz kapcsolódó berendezések kapacitás kihasználtságát. A P127 pontforráson történő szagmintavételek ideje alatt a technológiába bevitt anyagok minőségét úgy kell megválasztani, hogy a kapcsolódó tüzelőberendezésekbe bevitt energiahordozók fajtája a mérés ideje alatt változzon, a mintavételi időszakban olyan üzemállapot is legyen, amikor a bevitt tüzelőanyag csak szilárd. A kapacitás esetében a jelenlegi üzemelésnek és termelési volumennek megfelelő maximális termelési kapacitással kell üzemelni. A hatásterület lehatárolását több, a pontforrások környezetében előforduló, általában jellemzőnek mondható meteorológiai viszonyoknak megfelelően kell elvégezni. 2.1.26. A szagmintavételek időpontját be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak, és biztosítani kell a környezetvédelmi hatóság képviselőjének mintavétel alatti részvételét. 2.1.27. A Zrt. által Főosztályomra benyújtott bűzcsökkentésre vonatkozó intézkedési tervet a meglévő, legjelentősebb szaghatást okozó forrásokra vonatkozóan elfogadom az alábbiak szerint: • A meglévő direkt szárítási technológia kiváltása indirekt szárítási technológiával (UTWS) • Préselszívások véggázainak utóégetése tüzelőberendezésben • Zárt szállítószalagok alkalmazása • Helyes alapanyag megválasztás, szivárgások megelőzése A fenti intézkedéseket kétévente felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a környezetvédelmi hatóságnak 30 napon belül be kell nyújtani.

26

2.2. Puskás úti telephely 2.2.1. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a határozat VII. számú mellékletét képező táblázatban rögzítettek szerint állapítom meg. 2.2.2. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét meghatározó méréseket a feladatai szerinti akkreditálással rendelkező szervezettel kell elvégeztetni. 2.2.3. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét ötévente, az utolsó mérés időpontjától számított öt éven belül méréssel kell meghatározni. A következő esedékes akkreditált mérést az utolsó mérés időpontjától számított öt éven belül teljesíteni kell. A mérést a hatályos mérési szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani, a mérési jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A mérésről készített jegyzőkönyvet 5 évig szükséges megőrizni. 2.2.4. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra köteles a megfelelő formanyomtatványon (LM lap) légszennyezés mértéke éves bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóság felé. A bejelentést minden év március 31-ig elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatlap (alapbejelentés) adatainak megváltozása esetén elektronikus úton alapbejelentő lapon (LAL lap) változásjelentést kell tenni a változást követő 30 napon belül. 2.2.5. A légszennyező pontforrások üzemeltetését a légszennyező anyagok kibocsátásának minimalizálása érdekében a mindenkori elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. 2.2.6. Rendkívüli üzemállapot bekövetkeztét azonnal jelezni kell a környezetvédelmi hatóság felé, és haladéktalanul intézkedni kell a rendkívüli állapot megszüntetésére. A rendkívüli légszennyezést okozó technológia, pontforrás működtetését a hiba elhárításáig szüneteltetni kell. 3. ZAJVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 3.1. A zajkibocsátási határértékeknek az alábbi helyeken kell teljesülniük: HRSZ

CÍM

7772 7775 7776 7792 7793 7796 7797 7800 7802 7803 7754 7791 7794 7795 7798 7799 7801 7808 7820 7823 7827 7777 7778

Kolozsvár utca 9. Kolozsvár utca 11. Kolozsvár utca 11/a. Kolozsvár utca 13. Kolozsvár utca 15. Kolozsvár utca 17. Kolozsvár utca 19. Kolozsvár utca 21. Kolozsvár utca 23. Kolozsvár utca 25. Sziget utca 11. Sziget utca 14. Sziget utca 16. Sziget utca 18. Sziget utca 20. Sziget utca 22. Sziget utca 24. Sziget utca 26. Sziget utca 13. Sziget utca 17. Sziget utca 21. Torockó utca 3. Torockó utca 5.

HRSZ 7784 7785 7786 7787 7788 7790 7810 7811 7812 7813 7814 7815 7816 7818 7804 7805 7806 7807 7837 7836 7835 7834 7833 7832

27

CÍM Torockó utca 2. Torockó utca 4. Torockó utca 6. Torockó utca 8. Torockó utca 10. Torockó utca 14. Torockó utca 16. Torockó utca 18. Torockó utca 20. Torockó utca 22. Torockó utca 24. Torockó utca 26. Torockó utca 28. Torockó utca 30. Szabadka utca 1. Szabadka utca 3. Szabadka utca 5. Szabadka utca 7. Szabadka utca 9. Szabadka utca 11. Szabadka utca 13. Szabadka utca 15. Szabadka utca 17. Szabadka utca 19.

7779 7780 7781 7782 7753 7752 7751 7750

Torockó utca 7. Torockó utca 9. Torockó utca 11. Torockó utca 13. Torockó utca 15. Torockó utca 17. Torockó utca 19. Torockó utca 21.

7831 7819 7822 7824 7826 7828 7830 -

Szabadka utca 21. Sárvár utca 16. Sárvár utca 18. Sárvár utca 20. Sárvár utca 22. Sárvár utca 24. Sárvár utca 26. -

A fenti táblázatban felsorolt ingatlanok védendő homlokzatai előtt 2 m-re: 00 00 nappal (6 -22 ) 55 dBA 00 00 éjjel (22 -6 ) 45 dBA HRSZ 7841/A/1

CÍM Kolozsvár utca 27.

A fenti táblázatban szereplő ingatlan védendő homlokzatai előtt 2 m-re: 00 00 nappal (6 -22 ) 50 dBA 00 00 éjjel (22 -6 ) 40 dBA 3.2. Teljesítési határidő: Az alábbi táblázatban felsorolt ingatlanok esetén, azok beépítését követően a használatbavételi engedély jogerőssé válásakor. HRSZ 7799 7801 7823

CÍM Sziget utca 22. Sziget utca 24. Sziget utca 17.

HRSZ 7833 7832 -

1. táblázat CÍM Szabadka utca 17. Szabadka utca 19. -

A többi, 3.1. pontban felsorolt védendő ingatlan esetében az „UTWS beruházás” próbaüzemének befejezési időpontja, de legfeljebb 2017. december 31. 3.3. A Z1508-035-4 számú Zajcsökkentési Intézkedési Tervben (készítette: KG-FILTER Kft.) foglalt tervezett műszaki beavatkozásokat az alábbiak szerint: - a megszűnő zajforrások eltávolítása az „UTWS beruházás” megvalósulása esetén, - a jelenleg üzemelő szárító berendezés zajkibocsátásának csökkentése, amennyiben az „UTWS beruházás” nem valósul meg, - forgácslap üzemi szitasor mögötti terület (légosztályozók) zajcsökkentése, zajvédő falrendszer kiépítésével, - FS-Conti szélezés általános elszívás szűrőberendezés kifúvó oldali zajcsökkentése, - CK üzem előkészítő gépház frisslevegő beszívó zsalu zajcsökkentése, - CK üzem, aprító épület felülvilágító hanggátlás megerősítése, - CK üzem előkészítő gépház légtechnikai rendszer kifúvó kürtő zajcsökkentése, - szitasor É-i oldal zajlesugárzás csökkentése „C területen”, - szitasor mögötti fúvóberendezés zajcsökkentése „C területen”, - CK üzem előkészítő gépház mögötti szita terület zajcsökkentése, - CK-aprító épület ablaksor hanggátlásának megerősítése, - CK épület gépház ajtók és falszerkezet hanggátlásának megerősítése, - kidobó kémény (a forgácslap gyártás – 2-es számú technológia, forgácslap préselés 15sz technológia, forgácslap csiszolás-2.- 16. számú technológia gyűjtőkéménye a P141 jelű pontforrás) zajcsökkentése, - a Kolozsvár utca 27. (7841/A/1 hrsz.) alatti ingatlan zajvédelmének megvalósítása. elfogadom. A tervben foglalt ütemezéstől eltérően a műszaki beavatkozásokat az „UTWS beruházással” párhuzamosan úgy kell elvégezni, hogy a megvalósítás végső időpontja az „UTWS beruházás” próbaüzemének befejezési időpontját nem haladhatja meg, illetve ha az „UTWS beruházás” nem va-

28

lósul meg, vagy a próbaüzem 2017. december 31-ig nem fejeződik be, akkor a Zajvédelmi Intézkedési Terv végrehajtásának határideje 2017. december 31. 3.4. A Zajcsökkentési Intézkedési Terv végrehajtásának határidejét követően az elvégzett zajcsökkentések eredményességének igazolására, a zajforrások üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményt kell készíteni, továbbá a zajvédelmi hatásterület lehatárolását is aktualizálni kell és a dokumentumokat be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságra. 3.5.A telephelyen belül a 7848 hrsz. alatti ingatlanon (”B” telephely) mobil berendezéssel aprítási darálási tevékenység nem végezhető. 3.6. A Zrt. „A” telephelyén tevékenységet végző Heavy Machinary Kft. által kibocsátott zaj a FALCO Zrt. zajkibocsátásával együtt sem lépheti túl a fenti határértékeket. Az esetleges határérték túllépés a FALCO Zrt. felelőssége alá tartozik. 3.7. A zajkibocsátási határérték fenti határidőn túli túllépése a hatályos jogszabályokban meghatározott kötelezettséget vonja maga után. 3.8. A környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, továbbá az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül bejelenteni. 4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A hulladékok hasznosításával kapcsolatos kikötések a Zanati út 26. szám alatti telephelyre vonatkozóan: 4.1. A VIII. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt hulladékok Engedélyes általi hasznosítása (kezelési kód: R3; R1) Engedélyes Zanati úti telephelyén történhet. 4.2. A telephelyen a hulladéktároló helyeken az egyidejűleg tárolható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerint elkülönített gyűjtésre alkalmas helyek összes befogadó kapacitását, azaz 25 000 tonnát. 4.3. A hulladéktároló helyen gyűjtött hulladék tárolása összesen legfeljebb 1 évig végezhető, ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 4.4. Engedélyes köteles a telephelyén átvett, hasznosításra váró hulladékokat a környezet veszélyeztetését és szennyeződését kizáró módon gyűjteni. Az átvett hulladékok tárolása az alapanyagtér burkolt felületein történhet. 4.5. Az anyagmozgatás, rakodás során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti elemek elszennyeződésének kizárására. 4.6. A telephelyen a hasznosítás során keletkező hulladékok kezeléséről vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással gondoskodni kell. 4.7. A telephelyen az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésnek szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján összeállított üzemnaplót kell vezetni. 4.8. A keletkező 10 01 01 azonosító kódú, hamu, salak és kazán por (kivéve a 10 01 04) hulladék hulladéklerakóban történő ártalmatlanítása a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben foglaltak szerint évente elvégzett megfelelőségi vizsgálatok alapján történhet. 4.9. A külföldről származó hulladékok esetén be kell tartani az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat. 4.10. A hulladékkezelésből esetlegesen bekövetkező környezetszennyezés elhárítására a megfelelő eszközöket biztosítani kell. Rendkívüli esemény bekövetkeztét a hatóságunknak jelezni kell és haladéktalanul meg kell kezdeni a kárelhárítást, illetve a veszélyhelyzet megszüntetését. 4.11. Az engedély érvényességi ideje alatt a hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi garanciát (környezetvédelmi felelősségbiztosítás, céltartalék) folyamatosan biztosítani kell. A Zanati úti és Puskás T. úti telephelyekre vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 4.12. A telephelyeken egyidőben maximálisan összesen 101,9 tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető.

29

4.13. A telephelyeken egyidőben maximálisan összesen 41 tonna veszélyes hulladék gyűjthető. 4.14. A munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokat szükség szerint, de legalább 6 havonta át kell adni arra engedéllyel rendelkező kezelőnek. 4.15. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékot szükség szerint, de legalább évente egyszer át kell adni arra engedéllyel rendelkező kezelőnek. 4.16. A telephelyek bezárásának, a tevékenységek felhagyásának feltétele az ott található valamennyi hulladék további kezeléséről való gondoskodás, valamint a visszamaradt környezeti állapot bemutatása, dokumentálása a Főosztályunk felé. Engedélyes Zanati úti telephelyén lévő hulladéktároló helyeinek, valamint gyűjtőhelyeinek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyom. A fakéreg és fakéreg apríték melléktermékként való felhasználását jóváhagytam. 5. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI ELŐÍRÁSOK 5.1. Telephelyen kialakítandó monitoringrendszer vízminőség-vizsgálati eredményeit minden év március 31-ig Főosztályunk részére meg kell küldeni. 5.2. Az Európai Bizottság (EU) 2015/2119 végrehajtási határozatának 1.1.4. fejezetében szereplő BAT következtetéseknek teljes mértékben meg kell felelni, melynek érdekében a jelenlegi állapot korszerűsítését, és a földtani közeg védelmét szolgáló tervezett beruházások kivitelezését 2019. november 24-ig végre kell hajtani. 6. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTÚ ELŐÍRÁSOK A VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYA VAR/088/00394-11/2016. SZÁMÚ SZAKKÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZÁBAN RÖGZÍTETT KIKÖTÉSEK, ELŐÍRÁSOK: 6.1. Mindkét telephelyen a faipari tevékenységet úgy kell végezni, hogy az elérhető legjobb technika, az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveinek figyelembevételével a környezeti elemeket ne szennyezze. 6.2. A kis szemcseméretű fűrész és csiszolópor zárt, kiporzásmentes, tűz és robbanásmentes tárolásáról gondoskodni szükséges. A fűrészpor átvételét úgy kell szabályozni, hogy szabad téren ne kerüljön tárolásra. 6.3. A Pick lakótelep lakosságát érő expozíció alapos megismerése érdekében el kell végezni a hatásterületen (Torockó és Kolozsvár utca sarkán) a PM10, PM2,5 és a formaldehid koncentrációjának meghatározását 1 éven keresztül folyamatosan, az MSZ EN 12341:2014 szabvány szerinti, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I.14) VM rendelet előírásainak megfelelően. A vizsgálati program tervezésénél figyelembe kell venni a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben megadott szempontokat. Az immisszió vizsgálat a SZMJV Önkormányzatának egyetértésével és együttműködésével is kivitelezhető. A vizsgálati eredményeket be kell nyújtani a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 14. hónap 10-éig. . 6.4. A tevékenység során felhasznált veszélyes anyagok és keverékek biztonsági adatlapjait a helyszínen kell tartani. A munkáltatónak gondoskodni szükséges arról, hogy a felhasznált veszélyes anyagokkal és keverékekkel folytatott munkavégzéssel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, a munkahelyen előforduló az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék.

30

VI. A tevékenységgel kapcsolatosan tervezett bővítések, és technológiai változtatások A létesítésre vonatkozó környezetvédelmi előírások Zanati úti telephely 1. A célforgács szárítás céljából alkalmazott technológia váltása, termoolaj hevítő rendszer bővítése, átalakítása: 1.1. UTWS célforgács szárítási technológiai folyamat telepítése 1.1.1. Az technológia jellemzői Az égők által előállított hőt nem vezetik közvetlenül a forgó dobszárítóba, hanem hőcserélőn keresztül hasznosul. A hőcserélőbe a szárító közeg kerül bevezetésre, mely ha eléri a szükséges hőmérsékletet, újra visszajuttatják a szárítóba. A szárító véggáz elvesztett hőtartalmát így teljes egészében a füstgáz hőtartalmával pótolják vissza indirekt módon. A hőcserélőbe visszakeringtetett szárító véggáz gyakorlatilag egy forró gőzáram, amely lehetővé teszi a gőzzel való szárítási folyamat önfenntartását. Egy része a szárító véggáz-áramnak folyamatosan az égéstérbe kerül bevezetésre (lefúvatásra), mely az égéstér égéslevegőjét biztosítja, továbbá környezetvédelmi szempontból a szárító véggáz utóégetésére is szolgál egyben. A szárító emissziós kör tehát zárt, és a szárítónak nincs közvetlen, önálló kibocsátási pontforrása, kizárólag csak biztonsági vészlefúvató szelepe. Az égőkamra füstgáza, miután a hőenergiája a hőcserélőn hasznosul, egy száraz elektrofilteren áthaladva kéményen (P151) keresztül a levegőbe jut, melyen keresztül az égőkamrát megjárt szárító lefúvatott véggáza is távozik az utóégetést követően. Alkalmas földgáz, fűrészpor, natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás) során elszívott fapor tüzelésére. A telepítendő új szárítóberendezés az Engedély III. fejezet 6.3.7. pontja alá tartozik. 1.1.2. A faforgács szárítására szolgáló dobszárító hőellátására tervezett, a jelenleg meglévő égőkamra átalakításával, a meglévő hőtermelő berendezések cseréjével beépített hőtermelő berendezések összes hőkapacitása 83 MW (porégők és indító gázégők). Az égőkamrába beépítendő hőtermelő berendezések a szárítási technológiához szükséges hőmennyiséget állítják elő, ebből egyéb technológiában hőhasznosítás nem történik. 1.2. A termoolaj hevítő rendszer bővítése, átalakítása 1.2.1. Az UTWS rendszer az égőkamrába beépített hőtermelő berendezéseken kívül kiegészül kapcsolt tüzelőberendezésekkel az alábbiak szerint, melyek füstgázai szintén a P151 jelű pontforráson át jutnak a levegőbe. A meglévő termoolaj hevítő Wiesloch 10 MW-os vegyes tüzelésű kazán (T108) továbbra is megmarad, az energiaintegráció megvalósítása és hőenergia takarossági okokból az UTWS rendszerhez fog kapcsolódni. A füstgáza a meglévő L89 multiciklonon áthaladva részlegesen portalanítva az E168 jelű keverőkamrába jut. Újként kerül telepítésre egy Ness 12500 típusú 12,5 MW bemenő névleges hőteljesítményű szilárd faportüzelésű termoolaj hevítő kazán (T167), melynek füstgáza az L171 jelű ciklonon vagy multiciklonon áthaladva részlegesen portalanítva szintén az E168 jelű keverőkamrába jut. Az E168 keverőkamrából a füstgázok az UTWS rendszer T122 jelű égőkamrába kerülnek, így az UTWS rendszer füstgázoldali berendezésein (T122-L123-E124-L125-V126-P151 útvonalon) áthaladva a füstgáztisztítási folyamatokon az égőkamra saját füstgázával együtt átesnek. (Utóégetve és többszörösen megtisztítva távoznak a környezeti levegőbe.) A tervezett rendszerbe kapcsolt kazánok leválasztó berendezéseinek együttes porleválasztási hatásfoka a dokumentáció szerint kellő mértékű, illetve az elégetlen szerves vegyületek utóégetése is meg-

31

történik, tekintettel arra, hogy a két berendezés füstgázai a hőcserélőkön keresztül az UTWS rendszerbe integrálva, maradék hőtartalmukat (kb. 30% - 7 MWth) hasznosítva az L125 ESP-n keresztül távoznak, aminek köszönhetően az UTWS TVOC csökkentő hatása ezen berendezésekre is kiterjed. A kazánokhoz önálló pontforrás nem tartozik. 1.2.2. A meglévő Ness 6000 típusú gázkazán a faforgácsszárítási technológiából lekapcsolásra kerül és a termoolaj rendszerben, mint hideg tartalék fog továbbiakban funkcionálni. Önálló kéménye lesz. 1.3. Az 1.1. és 1.2. pontban tervezett technológiai átalakításokhoz kapcsolódó, telepíteni tervezett új légszennyező pontforrás paraméterei, kapcsolódó berendezések 20. számú technológia – faforgács indirekt szárítás (UTWS) Pontforrás jele: Pontforrás megnevezése: Kibocsátási magasság: A pontforrás átmérője: Kapcsolódó berendezések:

P151 UTWS szárító, Wiesloch kazán, Ness12500 kazán kéménye 60 m 3,2 m T 122 Égőkamra – 2 db egyenként 40 MWth teljesítményű porégő, 2 db egyenként 1,5 MWth teljesítményű indító gázégő L123 UTWS ciklon, leválasztási hatásfoka 95 % E124 UTWS iker hőcserélő (teljesítménye összesen: 2x45 MW L125 Száraz elektrofilter (ESP), leválasztási hatásfoka 95 % V 126 UTWS füstgáz ventilátor E127 UTWS forgó szárító (forgó dobszárító), szárító teljesítménye 90 t/h száraz faforgács T108 termoolaj hevítő berendezés (10 MW) L 89 multiciklon T167 Ness 12500 termo olaj hevítő (12,5 MWth) L171 multiciklon E168 keverőkamra

1.4. A P151 jelű pontforráson távozó légszennyező anyag kibocsátási határértékei: A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet – a továbbiakban: VM rendelet – 7. § (1) 6. számú mellékletének (Általános technológiai kibocsátási határérték) 2.2. és 2.3.1. pontja szerint:

Légszennyező anyag Kén-oxidok (SO2-ben megadva) Klór szervetlen gáznemű vegyületei (HCL-ként megadva) Fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei (HF-ként megadva)

Légszennyező anyag tömegáramának küszöbértéke (1) (kg/h)

Kibocsátási határérték 3 (mg/Nm )

5 vagy ennél nagyobb

500

0,3 vagy ennél nagyobb

30


5

(1)

Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tö3 megáram alsó határához hozzárendelt mg/m -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A VM rendelet 7 §. (2) bekezdés és 7. számú mellékletének 2.37.1. pont 4. sora szerint: (Eljárás- specifikus kibocsátási határérték)

32

Légszennyező anyag


Szén-monoxid

150

Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva)

400

A BAT következtetések 1.2. pont 1. táblázatának megfelelően (BAT AEL): Légszennyező anyag


Por

10

TVOC (C-ben kifejezett összes illékony szerves vegyület)

30

Formaldehid

10

A fenti táblázatokban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 1.5. A P151 jelű légszennyező pontforrás létesítésére vonatkozó előírások •

A létesítést követő próbaüzem megkezdésének időpontját írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságra. A próbaüzem legfeljebb 6 hónap időtartamú lehet.

•

Az UTWS faforgács szárítás technológiához kapcsolódó P151 jelű pontforráson kibocsátott, az 1.4. pontban határértékekkel szabályozott légszennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése érdekében automatikus mérő és dokumentáló készülék telepítése szükséges, a technológia telepítésével egyidejűleg. Folyamatos mérés esetén a beépített műszer telepítése és üzemeltetése folyamán az MSZ EN 14181:2015 szabvány szerint kell eljárni, a műszernek rendelkeznie kell típusjóváhagyási igazolással. A mérőrendszernek az UTWS technológia üzembe helyezésekor már alkalmasnak kell lennie a folyamatos mérésre, mely a kibocsátási határértékek betarthatóságát igazolja.

•

A folyamatos kibocsátás (tömegáram vagy koncentráció) méréséhez olyan mérőrendszert kell telepíteni, amely az ellenőrzésre kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását, az azt meghatározó paramétereket, a füstgáz oxigén koncentrációját, tömegáramát, nyomását, hőmérsékletét, vízgőz-tartalmát folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja. Abban az esetben, ha valamely légszennyező anyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnali riasztó jelzést ad az üzemeltetőnek, továbbá a környezetvédelmi hatóságnak.

•

A folyamatos mérés alól kivételt képez a határértékkel szabályozott TVOC és kén-oxidok, mint SO2 légszennyező anyagok.

•

A folyamatos méréssel nem érintett komponensek emisszió mérésére, továbbá a folyamatos mérést ellenőrző mérések elvégzésére a hatályos mérési szabványban előírt mérőhelyet kell kialakítani. A méréseket a VMr. 16. §-a és 15. számú mellékletének 1.3. pontja alapján legalább 6 órás időtartamban kell elvégezni.

•

A folyamatos mérésre nem kötelezett, de az 1.4. pontban határértékkel szabályozott komponensek (TVOC), továbbá a fémek – nevesítve mint: As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V, és PCDD/F (Poliklórozott dibenzo-dioxinok és –furánok), kén-oxidok, mint SO2 mennyiségét, ezen túl, amennyiben szükségessé válik az SNCR alkalmazása, az ammónia mennyiségét méréssel meg kell határozni, a mérésről készített jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóságnak a megvalósulási dokumentációval meg kell küldeni. A méréseket dokumentáló mérési jegyzőkönyvben részletesen ismertetni kell a mérés alatti üzemviteli körülményeket, pontosan dokumentálni kell a mérés alatti termelő kapacitást, a technológiába bevitt alapanyagok mennyiségét, minőségét és összetételét. A méréseket akkreditált szervezettel kell elvégeztetni, a szárító teljes szárítási kapacitás kihasználtsága mellett.

33

•

A pontforrás üzembe helyezéséhez jelen engedélyem módosításra vonatkozó kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a megvalósulási dokumentációt. A megvalósulási dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a technológia milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Az Engedély módosítási kérelem elkészítésekor figyelemmel kell lenni a Kormányrendelet 5. számú mellékletében előírt tartalmi követelményekre.

•

A megvalósulási dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból akkor fogadható el, és a létesítmény megfelelősége akkor igazolt, ha a megvalósulási dokumentáció tartalmazza a folyamatos mérés legalább egy hónap időtartamú mérési eredményeinek feldolgozását és értékelését a VMr. 16. mellékletének 1. pontja alapján, és az értékelés szerint megállapításra került, hogy az érintett időszakban határérték túllépés nem volt. A próbaüzem alatti, megfelelőséget megállapító folyamatos mérést a szárító teljes szárítási kapacitás kihasználtsága mellett kell folytatni, a technológiába bevitt tüzelőanyagok mennyiségét és minőségét, a berendezések üzemidejét is folyamatosan, naponta rögzíteni kell, és a mérési eredmények értékelésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell mutatni.

•

Az Engedély módosítására irányuló kérelem benyújtásakor elektronikus úton a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést, változásjelentést is meg kell tenni.

•

A pontforrás üzemszerű működtetése csak a jogerős, módosított egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg. Amennyiben a próbaüzem időpontját követő naptól a folyamatos jogszerű üzemeltetést végezni kívánják, abban az esetben a próbaüzem lejártáig jogerős módosított egységes környezethasználati engedéllyel kell rendelkezni. A jogerős engedély megszerzésének feltétele a megfelelőséget igazoló megvalósulási dokumentáció.

•

Az 1.4. pontban megállapított határértékek a beüzemelést követően érvényesek, tekintve, hogy az UTWS technológia levegőtisztaság-védelmi szempontból az elérhető legjobb technológia megvalósítását célozza, melyre a BAT következtetések dokumentum kibocsátási szinteket (BAT AEL) határoz meg.

1.6. A 8. számú faforgács szárítási technológiába kapcsolt Ness 6000 típusú berendezés áttelepítése A tüzelőberendezés az UTWS rendszerbe nem kerül bekapcsolásra, önálló kéménnyel fog tovább üzemelni, a jelenlegi helyéről áttelepítésre kerül. A kazán áttelepítését az alább megadott műszaki paraméterekkel, technológiai kibocsátási határértékek betartásával engedélyezem. 5. számú technológia – ipari hőtermelés-I.(földgáztüzelés) Kapcsolódó berendezések Pontforrás jele

P138 Termokazán (NESS 6000 kéménye

T73 Temokazán (NESS 6000) (6,395 MW)

Kibocsátási kereszt2 metszet (m ) 0,5


A technológiához kapcsolódó légszennyező pontforráson kibocsátott légszennyező anyagok kibocsátási határértékei a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete alapján: 3

Légszennyező anyag Szilárd anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve)

Kibocsátási határérték (mg/m ) 5 100 350 35

3

A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

34

Az áttelepítést követő 30 napon belül a változásokról elektronikus úton LAL bejelentést kell tenni. Funkciója az áttelepítést követően: hidegtartalék a termoolaj rendszer szükség szerinti kisegítésére. 2. A Papírimpregnáló technológia bővítése A Főosztályom által VAV/KTF/61-30/2015. számon kiadott létesítési engedély Engedélyemmel történő egységes szerkezetbe foglalása A légszennyező pontforrás paraméterei, kapcsolódó berendezések Papírimpregnáló technológia (7. technológia) Pontforrás jele: P123 Pontforrás megnevezése: Impregnáló elszívás I. Kapcsolódó berendezés: elszívó ventilátor Kibocsátási magasság: 25 m 2 Kibocsátási keresztmetszet: 0,7788 m Kibocsátott anyagok: formaldehid Pontforrás jele: Pontforrás megnevezése: Kapcsolódó berendezés: Kibocsátási magasság: Kibocsátási keresztmetszet: Kibocsátott anyagok:

P147 Impregnáló elszívás II. elszívó ventilátor 25 m 2 0,7788 m formaldehid

A P123 és P147 jelű pontforrásokon távozó légszennyező anyagok kibocsátási határértékei A pontforrásokon távozó légszennyező anyagok kibocsátási határértékei a VM rendelet - 5.§-a és 6. számú mellékletének 2.3.1. pontja alapján. Légszennyező anyag Osztály Légszennyező Kibocsátási határanyag tömegérték 3 árama [kg/h] [mg/m ] Szerves anyagok A 0,1 vagy ennél 20 (Formaldehid) nagyobb A fenti táblázatban megadott kibocsátási határérték 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. Általános levegőtisztaság-védelmi előírások • A Főosztályomnak bejelentett próbaüzemi állapot 6 hónap időtartamú lehet, a próbaüzem lezárásának határideje 2016. november 5. • A próbaüzem során a feladatai szerinti akkreditálással rendelkező szervezet által elvégzett méréssel kell meghatározni a pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét. • A pontforrás üzembe helyezéséhez az Engedélyem módosításra vonatkozó kérelmet kell benyújtani. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést és változásjelentést, továbbá a mérésről készült jegyzőkönyvet. • A pontforrások üzemszerű működtetése csak a jogerős, módosított egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg, amennyiben a próbaüzem időpontját követő naptól a folyamatos jogszerű üzemeltetést végezni kívánják, abban az esetben a próbaüzem lejártáig jogerős módosított egységes környezethasználati engedéllyel kell rendelkezni. További, levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges, létesítési engedély kérelemmel engedélyeztetni kívánt fejlesztések (3. A forgácslap gyártási technológia bővítése, 4. MDF technológia telepítése, 5. CK fejlesztése, Puskás úti telephely megszüntetése, ezzel együtt a CK lap megmunkálás és szárítás Zanati úti telephelyre telepítése, 6. Impregnáló üzem III. létesítése, 7. Lamináló üzem II. és III. sor telepítése) vonatkozásában az eljárást jelen engedély XIII. pontja szerint felfüggesztem a jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában kiépítendő UTWS technológia próbaüzemének lejártát követő megvalósulási dokumentációt elbíráló eljárás jogerős lezárásáig.

35

VII. A BAT következtetések által meghatározott BAT AEL szintek levegőtisztaság-védelmi előírások 1.1. A BAT következtetések hatályával érintett technológiák, és kapcsolódó pontforrások Zanati úti telephely A technológia azonosítója A technológia megnevezése 1. faforgács előállítás 2. faforgácslap gyártás 3. cementforgácslap gyártás 7. Papírimpregnálás 8. faforgács szárítás 15. Forgácslap préselés 16. Faforgácslap csiszolás-2. 1.2. A BAT következtetések hatályával érintett pontforrások - BAT AEL szintek, monitoring meghatározása 1. számú technológia – faforgács előállítás A BAT következtetések”1.2. pont 4. táblázatának megfelelően Pontforrás jele és Anyag BAT AEL Monitoring megnevezése gyakorisága 3 mg/m P143 Apríték tisz- por 5 Évente tító elszívás-1. P144 Apríték tisz- por 5 Évente tító elszívás-2. A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 2. számú technológia – faforgácslap gyártás A BAT következtetések”1.2. pont 4. táblázatának megfelelően Pontforrás jele és Anyag BAT AEL Monitoring megnevezése gyakorisága 3 mg/m P107 Szélező elpor 5 évente szívás P108 Fedő terítő por 5 évente elszívás P133 Légosztápor 5 évente lyozók elszívása P134 Utánaprítók por 5 évente elszívása P135 Szélezés ál- por 5 évente talános elszívása P141 Kidobó képor 5 évente mény A P132 MNY por 5 évente anyagszállítás A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 3. számú technológia – cementforgácslap gyártás A BAT következtetések 1.2. pont 4. táblázatának megfelelően

36

Pontforrás jele és megnevezése P25 Általános porelszívás P28 Hombak elszívás

anyag

BAT AEL mg/m

3

Monitoring gyakorisága

Por

5

évente

Por

5

évente

A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 7. számú technológia – Papírimpregnálás A BAT következtetések 1.2. pont 5. táblázatának megfelelően

Pontforrás jele és megnevezése

anyag

BAT AEL

P123 Impregnáló elszívás I.

formaldehid

10

évente

TVOC

30

évente

mg/m

3


A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 8. számú technológia – faforgács szárítás Pontforrás jele: P127 A VM rendelet 7. § (1) 6. számú mellékletének (Általános technológiai kibocsátási határérték) 2.2. és 2.3.1. pontja szerint: Légszennyező anyag Kén-oxidok (SO2-ben megadva) Klór szervetlen gáznemű vegyületei (HCL-ként megadva) Fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei (HF-ként megadva)

Légszennyező anyag tömegáramának kü(1) szöbértéke (kg/h)

Kibocsátási határér3 ték (mg/Nm )

5 vagy ennél nagyobb

500


30


5

Monitoring gyakorisága éves mérés folyamatos mérés folyamatos mérés

(1) Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tö3 megáram alsó határához hozzárendelt, mg/m -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A VM rendelet 7 §. (2) bekezdés és 7. számú mellékletének 2.37.1. pont 4. sora szerint: (Eljárásspecifikus kibocsátási határérték) Légszennyező anyag Szén-monoxid

Kibocsátási határérték 3 (mg/Nm ) 150

Monitoring gyakorisága folyamatos mérés

A fenti táblázatokban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül.

37

A BAT következtetések 1.2. pont 1. és 2. táblázatának megfelelően: Kibocsátási határérték 3 (mg/Nm )

Légszennyező anyag Por

10

TVOC (C-ben kifejezett összes illékony szerves vegyület)

30

Formaldehid

10

Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva)

250

Monitoring gyakorisága folyamatos mérés félévente folyamatos mérés folyamatos mérés

A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak 18 %-os vonatkoztatási oxigén szint mellett. Monitoring szükséges az alábbi, BAT következtetések 1.1.8. pontja alapján az alábbi anyagokra, az táblázatban megjelölt rendszerességgel. Monitoring gyakorisága

Légszennyező anyag

évente

Fémek - As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V PCDD/F (Poliklórozott dibenzodioxinok és –furánok) SNCR alkalmazása esetén ammónia

évente évente

A fenti táblázatban megjelölt anyagok esetében a mérési eredményeket 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoztatva kell megadni, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 15. számú technológia – Forgácslap préselés A BAT következtetések 1.2. pont 3. táblázatának megfelelően Pontforrás jele és megnevezése P141 Kidobó kémény B

anyag

BAT AEL mg/m

3


por

15

évente

formaldehid

15

évente

TVOC 100 évente A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 16. számú technológia – Forgácslap csiszolás-2. A BAT következtetések 1.2. pont 4. táblázatának megfelelően Pontforrás jele anyag BAT AEL Monitoring és megnevezégyakorisága 3 se mg/m P141 Kidobó por 5 évente kémény C A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül.

38

Puskás úti telephely A technológia azonosítója 2.

A technológia megnevezése CK forgácslap megmunkálás

2. számú technológia – CK forgácslap megmunkálás A BAT következtetések 1.2. pont 4. táblázatának megfelelően Pontforrás jele és megnevezése P4 Szélezőgépek elszívása P5 Megmunkáló gépsor elszívás P6 IMEAS elszívás (CK) P11 IMEAS elszívás (CK)

anyag

BAT AEL mg/Nm

3


por

5

évente

por

5

évente

por

5

évente

por

5

évente

A fenti táblázatban megadott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, vonatkoztatási oxigéntartalom meghatározása nélkül. 1.3. Levegőtisztaság-védelmi előírások •

•

•

•

Az 1.2. pontban meghatározottak, továbbá a kibocsátási határértékek teljesülését igazoló, illetve a Fémek - As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V, a PCDD/F (Poliklórozott dibenzo-dioxinok és –furánok), és SNCR alkalmazásának szükségessége esetén ammónia kibocsátott mennyiségét dokumentáló emisszió mérési jegyzőkönyv megküldésének határideje legkésőbb 2019. november 24. Azon pontforrások esetében ahol a kibocsátások nem felelnek meg az 1.2. pontban meghatározott BAT AEL szintek valamelyikének, felül kell vizsgálni a technológiához kapcsolódó leválasztási technológia műszaki állapotát, műszaki megoldásait, és a kibocsátási határértékek betartása érdekében a technológia korszerűsítésére megfelelő műszaki megoldást kell keresni. A felülvizsgálati dokumentációt a környezetvédelmi hatóságra 2018. január 31-ig meg kell küldeni. A felülvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a technológia korszerűsítése milyen berendezésekkel valósul meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósítandó műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technikának. A felülvizsgálati dokumentáció elkészítésekor figyelemmel kell lenni a Kormányrendelet 5. számú mellékletében előírt tartalmi követelményekre. Az 1.2. pontban, a BAT következtetések 1.2. pont 4. táblázata szerinti előírás alapján a határérték abban az esetben, ha a technológiában nem alkalmazható zsákos szűrő, vagy ciklofilter 3 a tartomány felső határértéke 10 mg/Nm lehet. VIII. Szakhatósági állásfoglalások

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 36800/401/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel adta meg: 1. A telephelyen végzett tevékenység során a csapadékvizek, felszíni, felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. 2. A vízfogyasztással arányosan keletkező kommunális szennyvizek elvezetése a városi hálózatra rákötve történik. Azokon gyárterületeken ahol kiépített szennyvíz elvezető rendszer nincs, a gyűjtés az: 3 • „A” telephelyen meglevő 12 m -es zárt gyűjtőben történhet,

39

„C” telephelyen az Északi részen található raktár és a Sági úti porta tekintetében a meglevő zárt gyűjtőkben történhet. A kommunális szennyvizek elszállítását az Önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltató végezheti. A szállítások számláit meg kell őrizni, és ellenőrzésünk alkalmával be kell mutatni. 3. A telephelyen keletkező technológiai szennyvizek ideiglenes gyűjtése a 4 db zárt aknában történhet. A technológiai szennyvizek elszállítását arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. A szállítások számláit meg kell őrizni, és ellenőrzésünk alkalmával be kell mutatni. 4. A telephelyen a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 36800/4503-7/2015.Ált. számon kiadott vízjogi létesítési engedély szerinti figyelőkutakat kell kialakítani. Megvalósításra vonatkozó határidő: 2016. 06. 30. 5. A vízjogi létesítési engedély alapján kiépített kutakban az alábbi vizsgálati rend szerint kell végezni a vizsgálatokat. Megkezdésre vonatkozó határidő: 2016. 06. 30. Jel ÁVK TPH BTEX PAH Fém FALF-1 félévente félévente évente FALF-2 félévente félévente évente félévente FALF-3 félévente FALF-4 félévente félévente FALF-5 félévente félévente félévente évente FALF-6 félévente félévente félévente évente FALF-7 félévente félévente •

6. A vizsgálati eredményeket - kiértékeléssel együtt - a rákövetkező év január 31-ig a Vízügyi Hatóság felé meg kell küldeni. 7. A kiértékelésnek - 6 db vizsgálati eredmény rendelkezésre állását követően - tartalmazni kell a kutak vizsgált komponenseinek trendvizsgálatát. IX. Az eljárás 4.800.000, Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díja átutalással megfizetésre került. X. Az engedély a KORMÁNYRENDELET 20/A. § (1) és (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel 2021. június 15-ig érvényes. A KORMÁNYRENDELET 20/A. § (6) bekezdésében foglalt követelményekre tekintettel ha a környezethasználó az engedély lejáratát követően is folytatni kívánja tevékenységét, úgy az engedély lejáratát megelőzően teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani akként, hogy – a folyamatos jogszerű működés érdekében – 2021. június 15-ig ismételten jogerős engedéllyel rendelkezzen az üzemeltető. A KORMÁNYRENDELET 20.§ (3) bekezdésének megfelelően az egységes környezethasználati engedély magában foglalja a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket, erre tekintettel jelen egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedésével hatályukat vesztik az alábbi engedélyek, határozatok: −

− − − − −

Főosztályom által 3464-8/20/2014. számon kiadott, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség által KP/1305-6/2015. számon részben megváltoztatott, egyebekben helybenhagyott levegőtisztaság-védelmi működési engedély (Zanati úti telephely), Főosztályom által VAV/KTF/61-30/2015. számon kiadott, levegőtisztaság-védelmi létesítési engedély, Főosztályom által VAV/KTF/1018-6/2015. számon kiadott levegőtisztaság-védelmi működési engedély (Puskás úti telephely), Főosztályom által 4918/7/2003. számon kiadott, 1418-5/2/2006. számon módosított zajkibocsátási határértéket megállapító határozat, a fakéreg és fakéreg apríték melléktermékké nyilvánítására vonatkozó, Főosztályom által 346411/2/2014. számon kiadott határozat, Főosztályom által VAV/KTF/751-3/2015.számon kiadott, VAV/KTF/751-14/2015. számon módosított egységes szerkezetbe foglalt nem veszélyes hulladékhasznosítási engedély.

40

XI. Tekintettel arra, hogy a Zrt. Zanati úti telephelyét érintő részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás tárgya és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásának tárgya egymással szorosan összefügg, és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében lefolytatott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat a részleges felülvizsgálati eljárás kérdéseit magában foglalta, a Főosztályomon korábban 1-4/2015. számon folyamatban volt, jelenleg felfüggesztés alatt álló eljárás felfüggesztését megszüntetem, s mivel azon eljárás tárgyát is érintően jelen eljárásban döntést hoztam, az 1-4/2015. számon folyamatban volt ügyet megszüntetem - a Ket. 31. § (1) bekezdés e.) pontja alapján - jelen egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedésével. XII. Tekintettel arra, hogy a Zrt. Zanati úti telephelyét érintő zajcsökkentési intézkedési terv módosítására irányuló eljárásának tárgya és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásának tárgya egymással szorosan összefügg, és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében lefolytatott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat a zajcsökkentési intézkedési terv módosítására vonatkozó eljárás kérdéseit magában foglalta, a Főosztályomon VAV/KTF/5426/2015. számon indult, majd VA/KTF01/78/2016. számon folyamatban volt, jelenleg felfüggesztés alatt álló a Zrt. 9700 Szombathely, Zanati úti telephelyén végzett tevékenységére vonatkozó zajcsökkentési intézkedési tervet jóváhagyó Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 149222/2011. iktatószámú határozatának módosítási eljárás felfüggesztését megszüntetem, s mivel azon eljárás tárgyát is érintően jelen eljárásban döntést hoztam, a VA/KTF01/78/2016. számon folyamatban volt ügyet megszüntetem - a Ket. 31. § (1) bekezdés e.) pontja alapján - jelen egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedésével. XIII. Tekintettel arra, hogy a Zrt. Zanati úti telephelyét érintő egyéb fejlesztések és beruházások – MDF beruházás, CK forgácslap tovább feldolgozó tevékenység áttelepítése a Puskás úti telephely megszüntetésével, Impregnáló üzem 3. telepítése, Lamináló üzem II. és III. sor létesítése, forgácslapgyártás kapacitásbővítése – engedélyezhetőségének reális megítélésére, elbírálására kizárólag az UTWS technológia próbaüzemét követően lesz lehetősége a környezetvédelmi hatóságnak, így a kérelem fentiekben megjelölt részeinek elbírálását a jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában kiépítendő UTWS technológia próbaüzemének lejártát követő megvalósulási dokumentációt elbíráló eljárás jogerős lezárásig felfüggesztem. Jelen határozatban megállapított egyéb jogokat és kötelezettségeket, teljesítési határidőket az eljárás fenti vonatkozásban fennálló részleges felfüggesztése nem érinti. XIV. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított – hirdetmény útján értesítettek esetében a Főosztályom hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetmény levételét követő naptól – tizenöt napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de Főosztályomnál két példányban benyújtható, indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-a, azaz 2.400.000,- Ft, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1 %-a, azaz 48.000,- Ft. A jogorvoslati eljárás díja a Vas Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstár által vezetett 10047004-00335711-00000000 számlájára történő átutalással, illetve a fizetési számlára történő készpénz-befizetéssel is teljesíthető (banki készpénz-befizetés, belföldi postautalvány). A díj befizetését igazoló bizonylatot a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell. A megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyiratszámunkat és az ügyfél adószámát vagy adóazonosító jelét. A határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik.

41

Indokolás A KORMÁNYRENDELET 2014. január 17-től hatályos módosítása a Zrt. által folytatott tevékenységet az egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységek közé sorolta. A KORMÁNYRENDELET 29/H. §-ának előírása szerint azon létesítményekre, amelyeket 2014.01.17. előtt üzembe helyeztek, a fenti egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket 2015. július 6-tól kell alkalmazni. A KORMÁNYRENDELET előírása és a Zrt. nyilatkozata alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2263-2/2014. számú, 2263-3/2014. számon módosított kötelezése alapján, az ott meghatározott 2014. december 31-ei határidőn belül, a Zrt. egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmet terjesztett elő Főosztályomon. A Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén és a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén végzett tevékenységére vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás tárgyában közigazgatási hatósági eljárás indult Főosztályomon 2015.01.06-án. A Főosztályom által VAV/KTF/54-42/2016. számon kiadott egységes környezethasználati engedély elleni jogorvoslati eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) által OKTFKP/9776-21/2015. számon hozott végzés alapján Főosztályomon új eljárás indult 2015. november 06án. Az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket tájékoztattam, az eljárás megindításának tényét a Főosztályom által nem ismert érintett ügyfelekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben - továbbiakban Ket. 80. § (3) bekezdésére figyelemmel hirdetményi úton közöltem. A hirdetmény Főosztályom hirdetőtábláján és honlapján, továbbá Szombathely MJV Jegyzőjének közbenjárásával is megjelenítésre került. 2015.11.13-án - elsősorban adminisztratív jellegű, hulladékgazdálkodást, földtani közeg és levegőtisztaság-védelmi szempontú - hiánypótlás teljesítésére hívtam fel a Zrt.-t 2015. 12. 10-ei határidővel - az OKTF utasításainak megfelelően eljárva -, a másodfokú végzésben előírt szempontokat vizsgálva. Megkerestem állásfoglalás kiadása céljából az érintett szakhatóságot (Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – vízvédelmi hatáskör), szakkérdés elbírálására jogosult szervezetet (Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya) és Szombathely MJV Jegyzőjét belföldi jogsegély kérelem formájában. A Zrt. a hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő 2015.11.18-án, amelyet Főosztályom 2015.12.03-án elutasított. 2015. december 11-én érkezett be a Zrt. hiánypótlása és módosított - a meglévő üzemi tevékenység környezeti hatásain felül már az UTWS beruházásokat és egyéb új fejlesztéseket, létesítéseket is tartalmazó - IPPC kérelme, dokumentációja, amelyet ismételten hirdetményeztem, értesítettem az ismert ügyfeleket a módosításról. A módosított dokumentáció honlapunkon keresztüli közzétételével ismételten megkerestem az érintett szakhatóságot (Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – vízvédelmi hatáskör), szakkérdés elbírálására jogosult szervezetet és Szombathely MJV Jegyzőjét is belföldi jogsegély kérelem formájában. A dokumentáció feldolgozása során – figyelembe véve a Főosztályra beérkezett panaszokat és észrevételeket is – a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlási felhívás került kiírásra számos szakmai kérdésben a meglévő és a tervezett létesítmény ill. tevékenység vonatkozásában is, továbbá a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya által indokoltnak tartott kérdésekben. A hiánypótlási felhívásnak a Zrt. 2016. április 05-én, VA/KTF/02/44-60/2016. számon iktatott dokumentációjával tett eleget. A felülvizsgálati dokumentációban foglaltak a KORMÁNYRENDELET és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - továbbiakban Kvt. - alapján, a Ket. szerint meghatározott eljárási rendben kerültek elbírálásra. A 2015. november 24-én megjelent a Bizottság 2015/2119/EU végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti

42

és tanácsi irányelv szerinti legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról, amelyet az eljárás során szintén figyelembe vettünk, az üzemelési és létesítési feltételeket a BAT következtetésekkel összhangban állapítottunk meg. Az új eljárásba a már korábban bejelentkezett ügyfelek mellett két egyesület jelentkezett be ügyfélként, ügyfélstátuszukat hiánypótlást követően visszaigazoltuk. A teljes körű, módosított környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban rögzítettek áttanulmányozását követően az egységes környezethasználati engedély jelen határozatban rögzített üzemelési feltételek melletti kiadásáról döntöttem az alábbi indokolással. Az egységes környezethasználati engedély rendelkező részében tett megállapítások, engedélyezési feltételek indokolása az alábbi. 1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 1.1. Zanati úti telephely A felülvizsgálati dokumentáció mellékleteként tartalmazta az üzemeltetni kívánt pontforrásokra vonatkozó emisszió mérési jegyzőkönyveket, a telephely környezetében végzett környezeti levegő mérésekről készített jegyzőkönyveket, továbbá a telephelyen folytatott technológiából származó csiszolatpor és natúr forgácslap csiszolatpora, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás, SG lap gyártás) során elszívott fapor, az elektrofilter porleválasztása során keletkező ún. dekanter iszap ÉMI TÜV SÜD Kft. (Budapest) által „szilárd újra hasznosítható tüzelőanyaggá” minősítési tanúsítványát, a Zrt. továbbá a Főosztályom által előírtak szerint elektronikus úton benyújtotta levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lapon (LAL) változásjelentését. A LAL változásjelentésben, a telephelyen üzemelő 1. számú, faforgács előállítás technológiához kapcsolódóan a P1, P2, P3, P4 jelű pontforrásokat és kapcsolódó berendezéseiket megszüntették, bejelentésre került a 8. számú technológiához (faforgács szárítás) tartozó P146 jelű pontforrás és a 18. számú, Ipari hőtermelés-II (vegyes tüzelés) technológia és a kapcsolódó P145 jelű pontforrás. Az E93 jelű termoolaj-hevítő jelölése megváltozott, a továbbiakban T108 jellel szerepel a nyilvántartásban. A telephelyen a P127 pontforráshoz kapcsolódó berendezések meghibásodása, karbantartása során, korlátozottan a javítás és karbantartás idejére, a korábbi megjelölés szerint ún. „vészkémény” megnevezéssel 2 db füstgáz-elvezető kürtő található (jelenlegi megnevezéssel P146 és P145 jelű pontforrások). A kürtők megnyitásával kapcsolatosan a Zrt. a kürtő megnyitásának és leállításának időintervallumára vonatkozó bejelentési kötelezettséggel tartozott, amely alapján több alkalommal érkezett bejelentés a Zrt. részéről vészkéményes üzemállapotról. Az engedélyezési eljárás során, a vészkémény üzemállapotokra vonatkozó gyakori lakossági panaszbejelentések, továbbá a kapcsolódó hőtermelő berendezésekben égethető tüzelőanyag nagy mennyiségére, típusára - a telephelyen gyártott műgyantával és különböző adalékanyagokkal készített termékek kikészítése során keletkezett csiszolatpor és fapor is égethető, a Zrt. által igazolt melléktermékké nyilvánítási folyamatot követően - Főosztályom a pontforrások Levegőtisztaság-védelmi alapnyilvántartó rendszerben (LAIR) való nyilvántartása mellett döntött. Tekintettel arra, hogy a kürtők nem a szokásos üzemviteli körülmények között működő technológiai folyamatokhoz kapcsolódnak, és működtetésük időtartama kizárólag munkautasítással szabályozható, ezért Főosztályom a kürtők megnyitásával lezárásával kapcsolatos bejelentési kötelezettséget továbbra is fenntartja, továbbá a Zrt. a pontforrások LAIR- ban való rögzítését követően éves légszennyezés mértéke bevallási kötelezettséggel is tartozik. A Zrt. felülvizsgálta a Főosztályom által korábban előírt feltételt, amely szerint az elektrofilter meghibásodása esetén a termoolaj-hevítő (WIESLOCH) kazán nem üzemelhet a hiba elhárításáig, tekintettel arra, hogy ezen berendezés leállítása esetén nem áll elegendő hőkapacitás rendelkezésre az egyes üzemrészek technológiai berendezéseinek zavartalan működéséhez. A felülvizsgálat során mérési jegyzőkönyv készült, amely alapján megállapítható, hogy a WIESLOCH kazán üzemeltetésével is betartható az előírt határérték szilárd anyagra vonatkozóan (V/3/15/L/23 számú mérési jegyzőkönyv,

43

készítette: MEDIO TECH Kft., mérés időpontja: 2015.03.10.).Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv kizárólag a porkibocsátás mennyiségét dokumentálja, a P145 pontforrás esetében a kibocsátásokról mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, ezért a rendelkező részben a P145 és a P146 jelű pontforrásra vonatkozóan méréseket írtam elő. A szárítási kapacitás korlátozására vonatkozó értéket a Zrt. FS-HGSZ-vészkémény megnevezésű (2010.12.13. B változat 2014.11.25.) munkautasításával összhangban hoztam meg. A Zrt. által jelen eljárásban előterjesztett módosított munkautasítást elfogadni nem állt módunkban, tekintettel arra, hogy az új vészkéményes üzemállapotokra vonatkozóan a légszennyező anyagok kibocsátásáról Főosztályomnak nincs mérési jegyzőkönyvvel dokumentált információja. A szárítási kapacitást a korábbihoz képest magasabb szintre kívánná beállítani a Zrt., ezen felül 2016. évben a vészkéményes üzemállapotok egyre gyakoribbak voltak, így leginkább ezen üzemállapotban a kibocsátások csökkentésére a gázfelhasználás arányának növelése támogatható. 1.1.1.A P146 jelű pontforrás (jelen elnevezése: Szárító biztonsági kürtő) funkciója: Abban az esetben üzemel, ha a nedves elektrofilter (L91) felé vezető füstgázvonalon meghibásodás, illetve karbantartás történik és a füstgázt nem lehet elvezetni a szárító (E92) – nedves elektrofilter (L91) /P127 jelű pontforrás felé). Ebben az üzemállapotban a kizárólag Wiesloch kazán (T108) füstgázának szilárd anyag tartalmát leválasztó multiciklon után, a füstgáz tisztítása az SPV szárítóból kilépve további tisztítási folyamaton nem megy keresztül. 1.1.2.P145 jelű pontforrás (jelen megnevezés szerint: Keverő kamra biztonsági kürtő) funkciója: Abban az esetben üzemel, ha a keverőkamra (E117) után következő füstgázvonalon meghibásodás, illetve karbantartás történik és a Wiesloch kazán (T108) füstgázát nem lehet elvezetni a szárító (E92) – nedves elektrofilter (L91) /P127 jelű pontforrás felé), a szárítót (E92) megkerülve a nedves elektrofilter felé, vagy a szárító-P146 jelű pontforrás felé. Ezen a füstgázvonalon P145 jelű pontforrás szilárd anyag tartalmának leválasztására multiciklont (L89) alkalmaznak. Főosztályom levegőtisztaság-védelmi szempontú hiánypótlási felhívására a Zrt. pontosította az egységes környezethasználati engedélyhez csatolt dokumentációban szereplő folyamatábrában jelentkező hibát, ellentmondást. A javítás alapján megállapítottam, hogy a P145 jelű pontforráson távozó füstgázok útvonala a fent rögzítettekkel megegyezik. Az engedélykérelmet megalapozó dokumentumok az alábbiak. 1.1.3. Emisszió mérési jegyzőkönyvek az alábbiak szerint. Jelen Engedélyben negyedéves mérési gyakoriságú mérésre kötelezett pontforrás vonatkozásában készült jegyzőkönyvek: Mérési jegyzőkönyv száma V/3/14/L/55

Mérés időpontja 2014.07.17.

B14/207/P127

2014.10.15.

V/3/15/L/62

2015. 07. 22.

B15/60/P127

2015. 08. 06.

MÁ 625-L/15-H

2015. 10. 01.

B16/87

2016. 03. 30.

Mérést végző akkreditált szervezet Medio Tech Kft., Szombathely Környezettechnológia Kft., Budapest Medio Tech Kft., Szombathely Környezettechnológia Kft., Budapest Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezettechnológia Kft., Budapest

44

Vizsgált légszennyező pontforrás P127 P127 P127 P127 P127

P127

Jelen Engedélyben kétéves mérési gyakoriságú mérésre kötelezett pontforrások vonatkozásában készült jegyzőkönyvek: Mérési jegyzőkönyv Mérés idő- Mérést végző akkredi- Vizsgált légszennyező pontforrászáma pontja tált szervezet sok. B14/207/P141 2014.09.11. Környezettechnológia P141 Kft., Budapest B15/60/P132/2 2015.04.22. Környezettechnológia P123 Kft., Budapest Jelen Engedélyben ötéves mérési gyakoriságú mérésre kötelezett pontforrások vonatkozásában készült jegyzőkönyvek: Mérési jegyzőkönyv száma V3/14/L/41

V/3/12/L/12

Mérés időpontja 2014. 04. 2425. 2014.09.1011. 2012.02.29.

V/3/12/L/46

2012.05.10.

V/3/15/L/64

2015. 08. 12.

BM003007_02

2012.08.30.

B15/60/P107 P108

2015. 08. 05.

V/3/15/L/100

2015. 11. 27.

V/3/15/L/100

2015. 11. 27.

V/3/15/L/101

2015. 11. 23.

B14/207/P14, P138

Mérést végző akkreditált szervezet Medio Tech Kft., Szombathely Környezettechnológia Kft., Budapest Medio Tech Kft., Szombathely Medio Tech Kft., Szombathely Medio Tech Kft., Szombathely Akusztika Mérnöki Iroda Kft., Baja Környezettechnológia Kft., Budapest Medio Tech Kft., Szombathely Medio Tech Kft., Szombathely Medio Tech Kft., Szombathely

Vizsgált légszennyező pontforrások P132, P133, P134, P135 P14, P138 P129, P131 P130 P24, P25, P28, P57, P119, P126 P137 P107, P108, P143 P143 P144

•

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpontja Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratóriuma, 2013. február 15. - március 03., április 16.-31., augusztus 21.- szeptember 8. és november 18.- december 3., 2014. július 4-22. és szeptember 16-29. hónapokban, végzett méréssorozatának környezeti levegő mérésekről készített 02/13-LV és 05/14-LV számú jegyzőkönyvei.

•

A natúr forgácslap csiszolatpor, a telephelyen folytatott egyes technológiai folyamatok (forgácslap gyártás, laminálás, SG lap gyártás) során elszívott fapor, az elektrofilter porleválasztása során keletkező ún. dekanter iszap elégetési lehetőségének vizsgálatakor az ÉMI TÜV SÜD Kft. (Budapest) által kiállított C-535398 számú tanúsítványt (érvényes: 2017.09.05.), C554012 számú tanúsítványt (érvényes: 2017.11.21.) és a C-568732 számú tanúsítványt (érvényes: 2017.12.17.) vettem figyelembe, mely szerint a telephelyen keletkező, fentiekben felsorolt anyagok a ”szilárd újrahasznosítható tüzelőanyag”–gal szemben támasztott feltételeknek megfelel.

•

A 17. számú technológiához kacsolódó dízel üzemű szükségáramforráshoz kapcsolódó P142 jelű pontforrás várható kibocsátásai az engedélykérelemben számítással kerültek meghatározásra. A műszaki becslés alapján, a pontforrás működtetése megfelel a vonatkozó határértékeknek. A pontforráshoz kapcsolódó dízel generátor az E103 FS conti prés áramszünet esetén történő működtetésére, továbbá közvetve tűzvédelmi funkció ellátására szolgál, és nem folyamatos működtetés céljából került telepítésre. Tekintettel a berendezés funkciójára és

45

csekély éves üzemi idejére, a Főosztályom által meghatározott, mérésre vonatkozó előírás nem szükséges. Az 1., 2., 3., 4., 7.-es technológiákra VM rendelet 7. § (1) illetve 6. számú melléklet 2.1.1. és 2.3.1. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. Az 5. számú technológia esetében a határértékek megállapítása a KöM rendelet 3. számú (gáztüzelés) melléklete, a 18. számú technológiára vonatkozóan pedig a KöM rendelet 6. számú mellékletének 1., 2. pontja (vegyes tüzelés) alapján történt. A 8. számú technológiára vonatkozó határértékek a VM rendelet 6. számú mellékletének 2.2. és 2.3.1. pontja, valamint a 7. számú mellékletének 2.37.1. pont 4. sora alapján kerültek meghatározásra. A 15. számú technológia kibocsátási határértékeit a VM rendelet 6. számú mellékletének 2.1.1. pontja, és 7. számú mellékletének 2.37.2. pontja, a 16. számú technológia kibocsátási határértékeit a VM rendelet 2.37.1. pont 3. sora, a 17. számú technológiára vonatkozó kibocsátási határértékeket a VM rendelet 7. számú mellékletének 2.8.1. pont 9. sora alapján határoztam meg. A kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe vettem a KORMÁNYRENDELET 20. § (4) bekezdésének és 10. számú mellékletének előírásait. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 26. §a előírja, hogy diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét, s megállapítja a diffúz forrásra vonatkozó követelményeket. A Főosztályom birtokában lévő iratelőzmények (levegőtisztaság-védelmi működési engedély kérelem), valamint a felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a Zrt. az 1. számú faforgács előállítás technológiában az aprítást követően nagy felületű diffúz forrást hozott létre, melyből esetlegesen származó levegőterhelés (por) csökkentése érdekében a rendelkező rész V. fejezet levegőtisztaság-védelmi üzemelési feltételeinek 2.1.20.-2.1.23. pontjában előírásokat tettem. Az apríték depóniák körülötti területen kiépített locsoló rendszer, mely a nagy felület nedvesítését folyamatosan ellátná úgy, hogy ne jelentkezzen kiporzás, jelenleg nincs. A jelenleg érvényes levegőtisztaság-védelmi engedélyben előírt 12 m depónia magasságot felülvizsgáltam jelen eljárás során, tekintve, hogy a helyszíni szemén tapasztaltak szerint, ha az anyaghalom a köré épített védelmi célú műszaki létesítmény fölé kiterjed, akkor van olyan felülete, mely fokozottan hajlamos a szél általi elhordásra, így a depónia magasságát a köré helyezetett létesítmény magasságához mérten határoztam meg. A jelen engedélyezési eljárás során a Zrt. dokumentálta, hogy az „A” területén korábban szabad téren tárolt fűrészpor depóniát megszüntette, a jövőben a fűrészport kizárólag zárt létesítményben kívánja elhelyezni. A zárt téri tárolás megvalósítására tekintettel a Zrt. elektronikus úton LAL változás jelentést tett, s miután Főosztályom helyszíni szemle alkalmával meggyőződött arról, hogy fűrészpor tárolás kültérben nem történik, a D139 jelű diffúz forrást a levegőtisztaság-védelmi alapnyilvántartásból töröltem. A Zrt. a tevékenységgel kapcsolatosan, a Főosztályom jelen eljárásban elrendelt hiánypótlási felhívása szerint, a Zanati úti telephelyen folytatott tevékenységekkel összefüggő szaghatásokat, a szaghatást okozó forrásokat a KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft.-vel, mint akkreditált szervezettel együtt beazonosította, továbbá meghatározásra került a beazonosított szagforrások hatályos 3 szabvány szerinti szagkoncentráció (SZE/m ) mérése. A mért szagkoncentráció értékeiből, a vizsgált forrásokon kilépő gáz térfogatáramának figyelembe vételével került megállapításra a források szagkibocsátása (SZE/s), tehát a szagforrások kibocsátási intenzitásának jellemzése is megtörtént. A szagvizsgálatokról mérési jegyzőkönyv készült, melynek száma 16-116-01, a mintavételezések 2016. már-

46

cius 17-én történtek. A mérési jegyzőkönyvben rögzített adatok szerint a Zrt. tevékenységével összefüggésben 2 db forrás (P127, P141) jelölhető meg, mint domináns szagkibocsátást okozó forrás. A mérési jegyzőkönyvben rögzített szagkibocsátási érték, továbbá a Főosztályomra tett, folyamatos, és egyre gyakoribb szaghatás kifogásolására irányuló lakossági panaszok miatt a szagkibocsátó forrásokra vonatkozóan intézkedési terv kidolgozása vált szükségessé. Az intézkedési tervet a Főosztályom előírása szerint a Zrt. a BAT-következtetések előírásainak való megfelelés céljából elkészítette, s jelen eljárásban megküldte Főosztályomnak. Az intézkedési tervben a Zrt. a P127 jelű pontforrással kapcsolatosan a bűzterhelés megelőzésére, illetve csökkentésére tervezett intézkedésnek a jelenleg elérhető legjobb technikát az UTWS szárítási technológia bevezetését, s a jelenleg alkalmazott szárítási technológia megszüntetését jelölte meg, a P141 jelű pontforrás esetében pedig a szaghatások a véggáz utóégetésével tervezi megvalósítani. Az intézkedési tervet a rendelkező részben foglaltak szerint elfogadtam. Fentieken túl megállapítottam, hogy a bűzvizsgálati jegyzőkönyv az alapállapot felmérés jellemzésére elfogadható, azonban nem tartalmazta, a mintavételezések alatti üzemállapotokra vonatkozó részletes adatokat, mely a P127 jelű pontforrás esetében különösen jelentős információ, tekintettel a szárítási technológia jellegzetességeire, így az ezen eljárásban benyújtott szagmérési jegyzőkönyv a lakossági expozíció általános megítélésére nem alkalmazható. 2015-2016. évben Főosztályomra rendszeres panaszbejelentések érkeztek a Zrt. telephelyének környezetéből rossz levegőminőségi állapot miatt. A panaszosok kellemetlen, zavaró, szúrós, fojtó szagú levegő miatt tettek bejelentéseket. A panaszosok jelzései alapján egyes napokon a rossz levegőminőségi állapot több órán keresztül is tapasztalható volt, továbbá a jelzések szerint a panaszolt állapot egyre gyakoribb. A bejelentések miatt Főosztályom többször végrehajtott helyszíni bejárást, és helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzések alkalmával egyes esetekben megállapításra került, hogy a telephelyen üzemelő technológiai berendezések forrásai a helyszíni szemle alatt tapasztalható aktuális szélirányba eső területeken szaghatást okoznak, e mellett a levegő ködös időjárásra emlékeztetően áttetsző. A lakosság fenti panaszolt állapotokban történő szagterhelésének megállapítása miatt a rendelkező rész 2.1.26. pontjában meghatározottak szerint szagmérés elvégzését írtam elő. A Kormányrendelet 5.§ (3)-(8) bekezdései és 38/A. § (1) bekezdése alapján a Zrt. vonatkozásában védelmi övezet kialakítására nincs cogens jogszabályi előírás. A pontforrásokon távozó légszennyező anyagokra vonatkozó időszakos mérési kötelezettséget a VMr. 15. § (1) és (3) bekezdései alapján, a 14. számú mellékletében és 15. számú mellékletének 1.3. pontjában foglaltak figyelembevételével, valamint a Kormányrendelet 25. § (2) bekezdése alapján írtam elő. Felhívom az üzemeltető figyelmét, hogy a pontforrások szennyezőanyag kibocsátását vizsgáló időszakos méréseket kizárólag a VMr. 12. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti, a VMr. 6. § (1) bekezdésére figyelemmel. Az időszakos mérések mérés alatti üzemvitelére, adatok dokumentálására vonatkozó előírásomat a VMr. 5. § (1) bek. d) alapján tettem. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket a Kormányrendelet 31. § és 32. §-a alapján állapítottam meg, az adatszolgáltatást a 4. számú (LAL alapbejelentés) és 7. számú (LM lap) melléklet szerinti adattartalommal elektronikus úton kell benyújtani. A rendelkező rész 11. pontjában, az üzemnapló vezetésére vonatkozó kötelezettséget a VMr. 18.§ (1) bek.-ében foglaltak figyelembevételével írtam elő. A P127 pontforrás esetében a folyamatos mérés megvalósítására vonatkozó kötelezettséget a VMr. 13. § (2) bek. a), c) és d) pontjaiban, és a 14. §-ában előírtakra figyelemmel határoztam meg, az engedélykérelemben részletezettek szerinti kibocsátott anyagok fajtájára, veszélyességére, a technológia változó, és változtatható üzemállapotaira, a kapcsolódó tisztítóberendezés nélküli üzemállapot lehetőségére, továbbá a hőtermelő berendezésekben elégetni kívánt, telephelyen folytatott technológiából keletkező csiszolatpor formaldehid tartalmára tekintettel. A formaldehidet a VM rendelet 2. számú mellékletének 70. pontja I. veszélyességi fokozatúnak minősíti. A folyamatos mérés előírásakor figyelembe vettem továbbá, hogy a levegőbe kibocsátott füstgáz szi-

47

lárd anyag tartalma nagymértékben függhet a nedves elektrofilter tisztasági fokától. A folyamatos mérő telepítését indokolja továbbá, hogy a P127-es pontforráshoz tartozó elektrofilterre vonatkozóan sem annak folyamatos üzemeltetését igazoló berendezés, sem a rendszerbe épített elektronikai berendezések által ellátott kontroll - mint pl. az elektrofilter leállása esetére a kapcsolódó szárítási technológiát is automatikusan leállító biztosíték - nem áll rendelkezésre. Tehát jelenleg Főosztályom nem rendelkezik olyan ellenőrzési lehetőséggel az elektrofilter vonatkozásában, amely annak folyamatos működtetését igazolni, illetve esetleges leállását jelezni tudja. A folyamatos mérés előírása, az elektrofilter működtetésének kontrollját is biztosítaná. A folyamatos mérővel mért komponensek kibocsátási határérték szempontjából történő értékelését a VMr. 16. sz mellékletének 1., 3., 4. pontja írja elő. A folyamatos mérés légszennyező komponensekre vonatkozó előírásánál figyelembe vettem továbbá azt, hogy a Zrt. tevékenységére vonatkozóan több lakossági észrevétel és kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy a rendelkező rész 2.1.15. pontjában előírtaknak megfelelő, hulladékégetést kizáró tevékenység nem kontrollálható kétséget kizáróan helyszíni ellenőrzések keretében, ezért a folyamatos mérést a HCL és HF komponensek mérésére vonatkozóan is szükségesnek ítéltem meg. A kénoxidok, mint SO2 vonatkozásában nem tartjuk szükségesnek a folyamatos mérést a szárítási technológia jellemzően faalapú és földgáz fűtőanyag felhasználása miatt. Főosztályom rendelkezésére álló, akkreditált szervezetek által végzett mérések jegyzőkönyve alapján megállapítható, hogy a mérések hatályos szabványok szerint folytak. A P127 pontforráson lévő, emisszió mérésre biztosított mérőhely vonatkozásában a füstgázcsatorna műszaki kialakítása miatt a mérési szelvény előtt és után nem biztosított a szabvány szerint szükséges zavartalan áramlásnak megfelelő egyenes csőszakasz. Több, légszennyező források vizsgálatát tárgyaló szabvány hivatkozik arra, hogy ezen esetekben milyen kritériumok betartása szükséges annak megállapítására, hogy az adott mintavételi hely alkalmas reprezentatív minta levételére, a vonatkozó kibocsátási határértékekhez viszonyítás tekintetében. A Környezettechnológia Kft. (Budapest) a 2015. 08. 06-án végzett méréseiről készült B15/60/127 (3. oldal), és 2016. 03. 30-án végzett méréseiről készült jegyzőkönyveiben B16/87 (3. oldal) hivatkozik a mérőhely kialakításával kapcsolatos hátrányokra, azonban meg is jelöli azokat a szabványokat, mely alapján ez esetben a méréseket elvégezte. A B16/87 számú mérési jegyzőkönyvében hivatkozott érvényes szabványok száma (3. oldal, 9. oldal): MSZ 21853-2:1998., mely szabvány utal az MSZ ISO 9096 számú szabványra is, mely szintén méréssel kapcsolatos iránymutatásokat ad, továbbá az MSZ EN 13284-1:2002 számú szabvány. A fentiekben felsorolt szabványok mindegyike hivatkozik arra, hogy a gyakorlatban a nagyméretű csatornák esetében nem megvalósítható hétszeres hidraulikai átmérőjű egyenes csőszakasz esetében érvényes méréseket mely feltételek megvalósulását követően lehet elvégezni. Az MSZ ISO 9096 számú szabvány szerint ezen feltételek az alábbiak: a gáz áramlási iránya kisebb/egyenlő 15 fok legyen a csatorna tengelyéhez képest ellenirányú gázáramlás (örvényesség) nincs megengedve, a hordozógáz sebessége (dinamikus nyomása) nagyobb legyen, mint a módszerrel mérhető legkisebb érték, a Kelvinben kifejezett helyi hőmérséklet megengedett eltérése az átlaghőmérséklettől +- 5 %. MSZ EN 13284-1:2002 számú szabvány 5.2. pontja pedig az alábbiakat tartalmazza. A mérési keresztmetszet a véggázcsatorna azon egyenes (lehetőleg függőleges) szakaszában legyen, amelynek formája nem változó és keresztmetszete állandó. A mérési keresztmetszet amennyire csak lehet, legyen távol az áramlást akadályozó és az áramlás irányát megváltoztatható szerkezetek előtt és után (pl. hajlatok, ventilátorok vagy részben zárt légcsappantyúk zavarokat okozhatnak). Mérésekkel kell igazolnunk, hogy az 5.3. szakasz és a C melléklet szerinti mérési pontokon a gázáram a mérési keresztmetszeten belül a következő feltételeknek megfelel: a) a gázáram és a csatorna középtengelye által bezárt szög kisebb, mint 15 fok b) nem lép fel helyi negatív áramlás

48

c) a térfogatáram mérési módszerétől függően van egy minimális áramlási sebesség (Pitot cső esetén a nyomáskülönbség nagyobb egyenlő 5 Pa) d) a hely legnagyobb és legkisebb gázsebesség aránya kisebb, mint 3:1 A mintavételi hely akkor nem felel meg az európai szabványnak, ha a fentiek nem teljesülnek. A Környezettechnológia Kft. annak eldöntése érdekében, hogy a mintát alkalmasnak találja vizsgálatra, a fentiekben hivatkozott szabványokban előírt, szükséges feltételeket a füstgáz áramlási viszonyok tekintetében megvizsgálta, a mérési eredményeket a jegyzőkönyveiben részletesen ismertette. A mérési jegyzőkönyvben nincs utalás arra vonatkozóan, hogy érvényes mintavételezést végrehajtani nem lehet. A Főosztályom rendelkezésére álló más szervezetek által készített jegyzőkönyvben ugyan ez nem szerepel, de a hivatkozott szabványokra való utalás igen, ezért Főosztályom a mérési jegyzőkönyvben rögzítetteket elfogadta. A méréseket minden alkalommal akkreditált szervezetek végezték, mely szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Testület a feladatra vonatkozóan szakmailag felkészültnek ítélt meg. A 2015. és 2016. évben, a különböző szervezetek által végzett mérésekről készült jegyzőkönyvek adatait összevetve, nem állapítható meg olyan eltérés a füstgáz áramlási viszonyinak vizsgálata tárgyában, mely alapján a P127 jelű pontforrás műszaki átalakítását indokolná az időszakos mérések elvégzése tekintetében. A szervezetek a szabványi előírás szerint végezték a méréseket, és a mérési jegyzőkönyvben nem jelezték, hogy a mintavételi helyen érvényes méréseket végezni nem lehet, tehát a mérőhely a reprezentatív minta levételére szakmai álláspontjuk szerint alkalmasnak bizonyult. Fentiek miatt, az akkreditált mérőszervezetek jegyzőkönyveinek, továbbá gazdasági okok, és a Zrt. elérhető legjobb technika (UTWS) kialakítására irányuló terveinek figyelembe vételével a kémény műszaki átalakítására való kötelezést nem tartja indokoltnak Főosztályom. A BAT következtetések 1.2. pont 1. táblázatának előírt határértékeket tekintve megállapítható, hogy a technológia jelenleg mért porkibocsátása nem felel meg az elérhető legjobb technika alkalmazásával megkövetelt kibocsátási szinteknek, azonban meglévő létesítmények esetén az európai uniós szabályozás szerint azonnal nem követelhető meg annak betartása, erre vonatkozó teljesítési határidő, mint azt a Főosztályom a VII. fejezetben is előírta, 2019. november 24. Eddig az időpontig a határozatom mellékletét képező, 8. számú technológiára kiadott határértékek érvényesek, melyek a mérési jegyzőkönyvek tanúsága szerint betarthatók. 1.1.4. UTWS technológia létesítése A P151 jelű pontforrás létesítésére és megvalósulási dokumentáció benyújtására vonatkozó előírások jogszabályi alapja: A KORMÁNYRENDELET 22. § (1) bekezdése, mely szerint, a környezetvédelmi hatóság új létesítményekre, valamint jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a környezetvédelmi hatóság engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható. A KORMÁNYRENDELET 22. § (2) bekezdése, mely szerint a környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A P151 pontforrás esetében a folyamatos mérés megvalósítására vonatkozó kötelezettséget a VMr. 6. § (3) bekezdésében, 13. § (2) bek. a), c) és d) pontjaiban, és a 14. §-ában előírtakra figyelemmel határoztam meg, az engedélykérelemben részletezettek szerinti kibocsátott anyagok fajtájára, veszé-

49

lyességére, a technológia változó, és változtatható üzemállapotaira, a kapcsolódó tisztítóberendezés nélküli üzemállapot lehetőségére, továbbá a hőtermelő berendezésekben elégetni kívánt, telephelyen folytatott technológiából keletkező csiszolatpor, és egyéb forgácslap gyártási faporok formaldehid tartalmára tekintettel. A formaldehidet a VM rendelet 2. számú mellékletének 70. pontja I. veszélyességi fokozatúnak minősíti. A hivatkozott d) pontot azért vettem figyelembe, mert az UTWS technológia létesítésére vonatkozó dokumentáció olyan jellegű műszaki információkat nem tartalmaz, mely igazolná azt, hogy a tervezett száraz elektrofilter rendszerből történő kiiktatására normál üzemelési feltételek mellett elektronikai rendszer alkalmazásával kétséget kizáróan nem lesz lehetőség. A folyamatos mérés előírása biztosítja a rendszerbe kapcsolt leválasztó és egyéb technológiai berendezés általánosan jó karbantartási fokának ellenőrzését, mely a határérték betartásának elengedhetetlen feltétele. A folyamatos mérővel mért komponensek kibocsátási határérték szempontjából történő értékelését a VMr. 16. sz mellékletének 1., 3., 4. pontja írja elő. A TVOC folyamatos mérésére vonatkozó előírást mellőztem, mert a jelenlegi információink szerint tekintve hogy a TVOC megnevezés illékony szerves vegyületek összességét jelenti, nem egy bizonyos komponens megnevezése –, olyan típusjóváhagyással rendelkező műszer mely ennek detektálását folytatni tudná nem áll rendelkezésre, s megítélésem szerint, a megvalósulást követően Főosztályom által előírandó időszakos mérés a határértéknek való megfelelés ellenőrzésére elegendő lesz. A kén-oxidok, mint SO2 vonatkozásában nem tartjuk szükségesnek a folyamatos mérést a szárítási technológia jellemzően faalapú és földgáz fűtőanyag felhasználása miatt. A dokumentációban részletezett számítások alapján az egészségügyi határértékek a hatásterületen betarthatók, ezért a kibocsátási határértékeket a BAT következtetések előírásai szerinti AEL tartomány felső szintjéhez mérten határoztam meg. Figyelembe vettem a Főosztályom rendelkezésére álló immisszió mérési jegyzőkönyveket, továbbá a technológiára vonatkozóan a BAT AEL szintek formaldehid és por kibocsátás szempontjából eleve szigorúbbak, mint a jelenleg hatályos vonatkozó hazai jogszabályban előírt kibocsátási határértékek, továbbá ezen két komponensre, valamint a jelenleg határértékkel nem szabályozott TVOC -, mely hozzájárulhat a környezetben előforduló szaghatások kialakulásához - esetében is, a környezetterhelés ezen technológiával a jelenleg működőhöz képest jelentősen mérsékelhető. A KORMÁNYRENDELET 20. § (6) bekezdésében előírtak megvalósulnak. AZ UTWS technológiára vonatkozó határértékek a VM rendelet – 7. § (1) bekezdése, 6. számú mellékletének (Általános technológiai kibocsátási határérték) 2.2. és 2.3.1. pontja, 7 §. (2) bekezdés és 7. számú mellékletének 2.37.1. pont 4. sora (Eljárás-specifikus kibocsátási határérték), továbbá a BAT következtetések 1.2. pont 1. táblázata alapján kerültek megállapításra. A monitoringra vonatkozó előírásokat a BAT következtetések 1.1. pont 8. táblázatai alapján kerültek megállapításra. A Fémek - As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V, PCDD/F (Poliklórozott dibenzo-dioxinok és –furánok) monitoringjának, és mérésének előírásánál figyelembe vettem, hogy a Zrt. tevékenységére vonatkozóan több lakossági észrevétel és kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy az üzemeltetési feltételekre vonatkozó rendelkező rész 2.1.15. pontjában előírtaknak megfelelő, hulladékégetést kizáró tevékenység nem kontrollálható kétséget kizáróan helyszíni ellenőrzések keretében. 1.1.5. Papírimpregnáló technológia bővítése A Zrt. 2015. évben a „Papírimpregnáló technológia” teljesítmény bővítésével kapcsolatosan kialakítandó 1 db pontforrás (P147) kialakítására és 1 db meglévő pontforrás (P123) magasítására vonatkozó levegőtisztaság-védelmi létesítési engedély kérelmet nyújtott be Főosztályomhoz. A termelési ka2 pacitás a bővítést követően a tervezettek szerint 52 000 000 m /évre növekedik. A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy az megfelel a Kormányrendelet foglalt tartalmi követelményeknek, és az engedélykérelemhez csatolt dokumentációban szereplő műszaki adatok alapján megállapítható volt, hogy a pontforrások légszennyező anyag kibocsátása megfelel a vonatkozó levegőtisztaság-védelmi előírásoknak, ezért a létesítési engedély megadásáról döntöttem. A tevékenység során távozó légszennyező anyag (formaldehid) kibocsátási határértékének megállapítása a VM rendelet - 5.§-a és 6. számú melléklete, alapján történt.

50

A VAV/KTF/61-30/2015. számú határozatban a próbaüzem megkezdésének időpontjával kapcsolatosan az Általános előírások 1. pontjában bejelentési kötelezettséget írtam elő, a Zrt. jelen engedélyezési eljárás folyamán arról tájékoztatott, hogy a próbaüzemet 2016. május 5. és 2016. november 5. közötti időszakban végzi. A bejelentés alapján a VI.2. pontban a próbaüzem végének határidejét meghatároztam. Általánosságban az időszakos mérésekre, az akkreditálással rendelkező szervezet általi mérési kötelezettségre vonatkozó kötelezettségeket Kormányrendelet 23. § (4) bek. és (6) bekezdése, továbbá VM rendelet 8. § (1) bekezdése, illetve 12. § (2) bekezdése figyelembevételével írtam elő. 1.1.6. NESS 6000 típusú kazán áttelepítése A kazán áttelepítésével kapcsolatosan kifogás nem merült fel, a rendelkezésemre álló mérési jegyzőkönyv alapján a berendezés a vonatkozó technológiai kibocsátási határértéket betartja, az áttelepítés során olyan műszaki átalakításon nem esik át, hogy az emissziós értékek a mért eredményekhez képest változnának. 1.2. Puskás úti telephely A felülvizsgálati dokumentáció, a Főosztályom rendelkezésére álló emisszió mérési jegyzőkönyvek (száma: V/3/14/L/84 készítette: MEDIO TECH Kft. Szombathely mérés időpontja: 2014. 12. 03.) alapján megállapítottam, hogy a telephelyen üzemeltetni kívánt pontforrások működtetése megfelel a levegővédelmi követelményeknek. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a telephelyen üzemeltetett 3. számú, Forgácslap megmunkáló technológia megszüntetésre került, ezzel együtt a P13 és P18 jelű pontforrásokat és kapcsolódó berendezéseiket is megszüntették. A Zrt. az engedélyezési eljárás során Főosztályom által előírtak szerint elektronikus úton benyújtotta a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lapon (LAL) rögzített változásjelentését. A LAL változásjelentés alapján a változások a LAIR rendszerben rögzítésre kerültek. A 2. technológia (CK forgácslap megmunkálás) esetén a VM rendelet 7. § (1) illetve 6. számú melléklet 2.1.1. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határérték került megállapításra. Az 5. technológiához (cementkötésű forgácslap szárítás) tartozó mellékletben szereplő határértékek megállapítása a VM rendelet 7. számú mellékletének 2.37.1. pont 4. sora alapján kerültek meghatározásra. A pontforráson távozó légszennyező anyagokra vonatkozó időszakos mérési kötelezettséget VMr. 15. § (1) és (3) bekezdései alapján, a 14. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével, valamint a Kormányrendelet 25. § (2) bekezdése alapján írtam elő. Felhívom az üzemeltető figyelmét, hogy a pontforrások szennyezőanyag kibocsátását vizsgáló időszakos méréseket kizárólag a VMr. 12. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti, a VMr. 6. § (1) bekezdésére figyelemmel. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket a Kormányrendelet 31. § és 32. §-a alapján állapítottam meg, az adatszolgáltatást a 4. számú (LAL alapbejelentés) és 7. számú (LM lap) melléklet szerinti adattartalommal elektronikus úton kell benyújtani. 1.3. BAT következtetésekkel kapcsolatos határértékek, üzemelési feltételek Az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló 2010/75/EU irányelve – továbbiakban Irányelv – 14. cikk (3) bekezdése értelmében az üzemek egységes környezethasználati engedélyében foglalt feltételeket a BATkövetkeztetésekből kiindulva kell megállapítani. Az Irányelv 15. cikk (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a BAT-következtetések alapján megállapított, az egységes környezethasználati engedélyben rögzített, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

51

Az irányelv 21. cikk (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozat kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság értékeli és szükség esetén frissíti az egységes környezethasználati engedélyben foglal valamennyi feltételt, biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen a BAT feltételeknek. A fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében a Határozat kihirdetése 2015. november 20-án történt meg. Az alább megjelölt pontforrások emisszió mérésének jegyzőkönyvei alapján megállapítható, hogy a BAT következtetések kibocsátásai AEL szintjeinek az alábbi pontforrások működése az itt felsorolt anyagok tekintetében jelenleg nem felel meg, ezért a rendelkező rész szerint a felülvizsgálatára, és megfelelő műszaki intézkedésekre vonatkozóan kikötést tettem, a rendelkező rész szerinti határidőkkel. Zanati úti telephely: 2. számú technológia (faforgácslap gyártás) - P133, P134, P135, P132, por 3. számú technológia (cementforgácslap (CK lap))gyártás - P24, por 7. számú technológia (papírimpregnálás) - P123, formaldehid 8. számú technológia (faforgács szárítás) – P127, por 15. számú technológia ( forgácslap préselés) - P141 kidobókémény B / P141 (gyűjtőkémény, por) Puskás úti telephely: 2. számú technológia (CK forgácslap megmunkálás) - P4, P5, P6, P11, por. A kibocsátási határértékeket a környezeti előnyök és gazdaságossági érdekek mérlegelésével, a BAT következtetések előírásai szerinti AEL tartomány felső szintjéhez mérten határoztam meg, figyelembe vettem, hogy a Főosztályom rendelkezésére álló immisszió mérési jegyzőkönyvekben az egészségügyi határértékekhez képest határérték túllépés nem volt kimutatható, továbbá a technológiára vonatkozóan a BAT AEL szintek formaldehid és por kibocsátás szempontjából eleve szigorúbbak (a határértékhez viszonyítás tömegáram küszöb meghatározása nélkül értékelendő), mint a jelenleg hatályos vonatkozó hazai jogszabályban előírt kibocsátási határértékek, továbbá ezen két komponensre, valamint a jelenleg határértékkel nem szabályozott TVOC – mely a P127, P141, és P123 pontforrások esetében hozzájárulhat a környezetben előforduló jelentősebb szaghatások kialakulásához - esetében is, a környezetterhelés mérsékelhető. Az 1.2. pontban előírt határértékek betartásával a KORMÁNYRENDELET 20. § (6) bekezdésében előírtak megvalósíthatók. Az 1.2 pontban szereplő (8. számú technológia) Fémek - As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl és V, PCDD/F (Poliklórozott dibenzo-dioxinok és –furánok) monitoringjának, és mérésének előírásánál figyelembe vettem, hogy a Zrt. tevékenységére vonatkozóan több lakossági észrevétel és kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy az üzemeltetési feltételekre vonatkozó rendelkező rész 2.1.15. pontjában előírtaknak megfelelő, hulladékégetést kizáró tevékenység nem kontrollálható kétséget kizáróan helyszíni ellenőrzések keretében. Főosztályom a BAT következtetéseknek való megfelelés igazolása érdekében végzett mérésekről készült jegyzőkönyv alapján a fenti táblázatokban meghatározott monitoring gyakoriságát felülvizsgálja. A kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe vettem a KORMÁNYRENDELET 20. § (4) bekezdésének és 10. számú mellékletének előírásait. 2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A zajkibocsátási határértékeket a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdése, 10. § (4) bekezdése, 11. § (2) és (3) bekezdése, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes 2. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról és a szabályozási terv jóváhagyásáról hozott, 30/2006. (IX. 7.) sz. önkormányzati rendelete (utolsó módosítása: 25/2014. (VI. 30.)) alapján határoztam meg. Az üzem Gip jelű ipari gazdasági terület, a Zajvédelmi előírások 1. pontjában szereplő védendő épületek és területek Vt jelű településközponti vegyes területek, a Zajvédelmi előírások 2. pontjában szereplő védendő épületek és területek Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület a Zajvédelmi előírások

52

3. pontjában szereplő védendő épület és terület Lk jelű kisvárosias lakóterület besorolású területen helyezkednek el. Az építési jegyzék alapján az 1. pontban felsorolt ingatlanok a 1110 egylakásos lakóépületek, 1121 kétlakásos illetve a 1212 rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek, a 2. pontban felsorolt ingatlanok közül az első 1121 kétlakásos, míg a második 1122 három- és többlakásos lakóépület, a 3. pontban szereplő ingatlan a 1211 szállodaépületek csoportba tartozik. A Szombathely, Kolozsvár u. 27. szám alatti ingatlanon a SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Hajléktalanok Otthona található. A Zrt. tevékenysége végzése során kibocsátott zaja a környezetében lévő védendő ingatlanoknál határértéket meghaladó zajterhelést okozott 2011-ben. A túllépés megszüntetése érdekében a Zrt.-t zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására kötelezte az eljáró környezetvédelmi hatóság. A Zrt. a KG-FILTER Kft. Környezetvédelmi Mérnökirodát (2092 Budakeszi, Nagy Sándor u. 2/A), kérte fel, hogy készítse el a létesítmény külső környezeti zajterhelésének csökkentésére vonatkozó Zajcsökkentési Intézkedési Tervet. A 2011 júniusában és júliusában elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a telephely zajkibocsátása a védendő lakókörnyezetben a nappali zajhatárértékeket betartja, míg az éjszakai időszakban 1-9 dB túllépés került megállapításra. A KG-FILTER Kft. egy többlépcsős (több éves átfutású) Zajcsökkentési Intézkedési Tervet készített (F1508-001-3 munkaszámon, 2011. szeptember keltű Zajcsökkentési Intézkedési Tervdokumentáció), mely az illetékes környezetvédelmi hatóság felé a Zrt. által benyújtásra került. A benyújtott 4 ütemet tartalmazó Intézkedési tervet az illetékes Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2011. 12. 20-án kelt 14922-2/2011. iktatószámú határozatában elfogadta. Az intézkedések teljesítésének végső határideje 2015. december 20. A Zrt. 2012-ben az I. ütemű zajcsökkentés tárgyát képező feladatok kivitelezését elvégeztette. Az ellenőrző minősítő zajvizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy az elvégzett I. ütem zajcsökkentési munkálatok eredményeként a gyár zajhatárérték túllépése a kritikus megítélési pontokon (Kolozsvár u. 25. és Szabadka u. 1. sz. alatti lakóházak) a korábbi 9 dB-ről 6 dB-re, azaz 3 dB-el mérséklődött. Az I. ütem végrehajtását az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2013. 01. 17-én kelt 1425-1/2013. iktatószámú iratában elfogadta. A telephelyen üzembe helyezésre került a többszintes lamináló gyártósor (SG üzem), a forgácslap gyártó üzem (FS-Conti). Az új beruházások üzembe helyezését követően a régi forgácslap présgép leállításra került. A Zrt. a Kolozsvár utcai „B” jelű apríték telepén lévő őrlőmalmok és a Zanati úti „C” jelű telephelyén lévő apríték szárító berendezés között, a forgácslap alapanyagául szolgáló faaprítékot pilléreken vezetett szállítószalagon szállítja át. Ezek a Sági és a Kolozsvár utcát egy-egy szállítószalag hídon keresztezik. A Kolozsvár utcai feletti 20 éves szállítószalagot új nyomvonalon újra szállítószalagra cserélték. A technológia fejlesztése miatt feleslegessé vált, elbontandó régi acél silók tetején vezetett 3 db szállítószalag helyett új nyomvonalon egyetlen szállítószalagot létesítettek. A zajos görgős iker szállítószalagokat egyetlen korszerű, csendesebb üzemű és kevesebb kiporzással járó csőszalagra cserélték. A hídra egy ún. csöves szállítószalag került, ahol a faapríték továbbítása a cső keresztmetszetűre összehajtott gumiszalagban történik, így kiporzás nem jelentkezik. Jelenleg kivitelezés és telepítés alatt van az FS-KT I. és II. lamináló sor. Az új technológiai beruházások megvalósítása során egyes meglévő és új technológiai berendezések, gépházakba, illetve zajvédő tokozatokba kerültek telepítésre, amelyek már önmagukban zajcsökkentési intézkedést jelentenek.

53

Az új beruházások engedélyezési eljárásai során benyújtott dokumentációk zajvédelmi fejezetei részletesen vizsgálták a várható zajterhelés alakulását. Az új beruházások esetében a megengedhető eredő zajkibocsátási határérték LKH = 45 – 10 = 35 dBA értékre került lehatárolásra, ezen kibocsátási határérték betartása esetén a telephely eredő zajkibocsátása az új beruházások ellenére nem növekszik. A Zrt. módosított Zajcsökkentési Intézkedési Tervet (készítette: KG-FILTER Kft. munkaszám: F1508001-3) nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre 2013. 06. 20-án. A Zrt.-nél végrehajtott technológiai változások és beruházások a Zajcsökkentési Intézkedési Terv folyamatos felülvizsgálatát és aktualizálását tették szükségessé, ennek köszönhetően a Kft. 2014 októberében újabb Intézkedési Terv Módosítást nyújtott be a Környezetvédelmi Hatósághoz (készítette: KG-FILTER Kft. munkaszám: F1508-025-3). A benyújtott intézkedési tervek nem kerültek jóváhagyásra, tekintettel a folyamatos átalakítások okán bekövetkezett zajterhelés változásokra, ezért a 14922-2/2011. iktatószámon elfogadott Zajcsökkentési Intézkedési Terv végrehajtásának végső határideje 2015. december 20. maradt érvényben. Az engedélyezési eljárás során benyújtott zajmérési jegyzőkönyvek (készítette: PALLADIO Építéstervező és Műszaki Szakértői Bt. – Pécs, Bittner Alajos út 73. – munkaszámok: „A” terület Z-1/10-2014., „B” terület Z-2/10-2014., „C” terület Z-3/10/2014., „D” terület Z-4/10/2014.) alapján megállapítottam, hogy az új technológiák üzembe helyezése, illetve a régiek megszüntetése okán a telephely környezetében lévő védendő területeken és építményeknél megváltozik a zajterhelés. A technológiai beruházások érintik, illetve szükségessé teszik a meglévő technológiák módosítást, átalakítását is, ezért indokolt és szükségszerű volt a korábban beadott Zajcsökkentési Intézkedési Tervek ismételt felülvizsgálata és a szükséges módosítások végrehajtása. A 14922-2/2011. számon elfogadott Zajcsökkentési Intézkedési Tervet a Zrt. felülvizsgáltatta és 2015. december 18-án új Zajcsökkentési Intézkedési Tervet (készítette: KG-Filter Kft. Msz.: Z1508-035-4) nyújtott be Főosztályomhoz, melyet az engedélyezési eljárás során figyelembe vettem. A rendelkező rész 3. pontjában a Zajcsökkentési Intézkedési Tervben foglalt intézkedéseknél az 1. és 2. bekezdésében foglaltak azért kerültek előírásra, mert a zajkibocsátási határértékeknek az „UTWS beruházás”- tól függetlenül is teljesülnie kell, tehát amennyiben az „UTWS beruházás” nem valósul meg akkor a jelenleg üzemelő berendezések zajkibocsátásának csökkentésével kell elérni a határértékek teljesülését. A benyújtott intézkedési tervben foglalt ütemezések időpontját annak okán nem fogadom el, hogy a tervben szereplő intézkedések nagyrészt már szerepelnek a jelenlegit megelőző Intézkedési Tervekben is, tehát a 2011. évtől eltelt időszakban azok megvalósítására kellő idő ált rendelkezésre. A Zajvédelmi Intézkedési Terv végrehajtására biztosított időtartam véleményem szerint elegendő a szükséges zajcsökkentési beavatkozások megtételéhez. Az intézkedési tervben foglaltak teljesítési határidejét a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 17. § (3a) pontjának figyelembe vételével állapítottam meg. A Zrt. „A”-területén a Heavy Machinary Kft. (H-6078 Jakabszállás, III. kerület 036/209) is végez zajkibocsátással járó tevékenységet. Az engedélyezési eljárás során benyújtásra került a FALCO Zrt. és a Heavy Machinary Kft. közös nyilatkozata, amely szerint a FALCO Zrt. vállal felelősséget a zajkibocsátási előírások betartásáért. Tekintettel arra, hogy a két üzemeltető által működtetett berendezések zaja a távolabbi környezetben nem különíthető el egymástól és a zajkibocsátás a két cég megállapodása nyomán egyetemlegesen kezelhető, a zajkibocsátási határérték megállapításánál a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 4. bekezdés b) pontja alapján jártam el. A Zrt. telephelyeinek megközelítésére használt szállítási útvonalak mentén (közvetett hatásterület) a Zrt. tevékenységével összefüggésbe hozható járműforgalom nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés változást. Rendszeres zajvizsgálatok végzése a telephelyen kívüli zajszintek ellenőrzésével. A Zrt. által tervezett „UTWS technológia” telepítése, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás csökkentésére tervezett műszaki megoldások megfelelnek az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai par-

54

lamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról szóló a Bizottság (EU) 2015/2119 végrehajtási határozatában (2015. november 20.) foglaltaknak, melyek az alábbiak: Leírás Zaj- és rezgéskibocsátást megelőző technikák

A

B

C D E

F

G

H I J K

A létesítmény elrendezésének stratégiai megtervezése annak érdekében, hogy a legzajosabb tevékenységeket megfelelő – pl. az épület által már eleve zajszigetelt– helyen végezzék.

Alkalmazhatóság Új létesítményekben általánosan alkalmazható. Meglévő létesítmények esetében a helyszíni elrendezés korlátozhatja az alkalmazhatóságot.

Zajkibocsátás csökkentő intézkedési terv alkalmazása, mely magában foglalja a zajforrások feltérképezését, a helyszínen kívüli kritikus mérési pontok meghatározását, a hangterjedés modellezését Általánosan alkalmazhaés a legköltséghatékonyabb intézkedések értékelését, illetve végtó. rehajtását. Rendszeres zajvizsgálatok végzése a telephelyen kívüli zajszintek ellenőrzésével. Pontszerű forrásokból származó zaj- és rezgéskibocsátást csökkentő technikák A zajt kibocsátó berendezések zajcsillapító házzal, tokozattal való ellátása, valamint az épületek hangszigetelése. Az egyedi berendezések rugalmas elválasztása egymástól a rezgések és az akusztikus rezonancia terjedésének megelőzése vagy korlátozása érdekében. Általánosan alkalmazhaA pontszerű zajforrások leszigetelése a zajforráson alkalmazott tó. hangtompító, zajcsökkentő, rezgéscsillapító eszközökkel, például ventilátorok esetén: hangcsillapító kuliszákkal, hangtompítókkal és zajcsillapító tokozással. A kapuk és ajtók csukott állapotban tartása olyankor, amikor éppen nincsenek használatban. A hengeres faanyagok lerakodásakor az ejtési magasság minimalizálása. Helyszíni zaj- és rezgéskibocsátást csökkentő technikák A közlekedési zaj mérséklése a telephelyen belül megengedett sebességnek és a telephelyre behajtó tehergépjárművek sebességének csökkentése révén. Általánosan alkalmazhaA kültéri tevékenységek korlátozása éjszaka. tó. A berendezések rendszeres karbantartása. Zajvédelmi falak, természetes akadályok vagy gátak használata a zajforrások leárnyékolására.

A telephely zajforrásai vonatkozásában előzetes bejelentést mellőzve, 2015. december 22. nap 22 óra 00 perc és 2015. december 23. nap 03 óra 20 perc közti időszakban éjszaka, valamint 2016. január 12. nap 09 óra 15 perc és 2016. január 12. nap 13 óra 40 perc közti időszakban nappal zajkibocsátási határérték teljesülését ellenőrző hatósági zajmérésre került sor. A zajmérésről készült jegyzőkönyv szerint a 1418-5/2/2006. számú zajkibocsátási határértéket megállapító határozatban rögzített védendő objektumok előtt végzett mérések határérték túllépést mutattak. A legnagyobb túllépés mértéke éjjel 8 dB(A). Az intézkedési terv végrehajtása előtti állapothoz képest a rendelkezésre álló négy évben a Zrt.-nek 1 dB(A) nagyságú zajszint csökkenést sikerült elérni, ezért az intézkedési terv teljesítését nem fogadtam el. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, módosított 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet – továbbiakban Kormányrendelet – 18. § alapján ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőben nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket a környezetvédelmi hatóság a 7-10 dB túllépés között felfüggeszti. Fentiekre tekintettel a zajkibocsátási határértéknek való megfelelés érdekében a telephelyen folytatott tevékenységet a VA-KTF01/13-12/2016. számú határozatomban éjszakára vonatkozóan

55

felfüggesztettem. Az Üzemelési feltételek V.3.5. pontjában rögzített előírást a VA-KTF01/13-12/2016. számú határozatomban foglaltak figyelembe vételével tettem. A Zrt. Kolozsvár u. 27. sz. alatti ingatlan vonatkozásában előterjesztett, jóhiszeműen szerzett jogokra való hivatkozása nem helytálló, mivel ez az alapelvi korlátozás csak jogok gyakorlása esetén merülhet fel, kötelezettséget megállapító határozatok ügyében nem. Így a környezetszennyezés elkerülését célzó, Zrt.-t a zajkibocsátási határértékek betartására kötelező határozat alapján a jóhiszemű joggyakorlás vizsgálata fel sem vetődhet, hiszen ez a határozat jogot nem keletkeztetett, kizárólag a jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértéket deklarálta. 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A benyújtott dokumentáció, valamint az iratelőzmények alapján megállapítottam, hogy Engedélyes rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel, és a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételek és pénzügyi garanciák is rendelkezésre állnak. A telephelyeken keletkezett hulladékok gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról a hatályos jogszabályok szerint gondoskodnak. A kérelem tartalmazza az Engedélyes, valamint a telephely adatait, a végezni kívánt hasznosítási tevékenység műszaki, környezetvédelmi szempontból lényeges leírását, hasznosítani kívánt hulladékok körét, valamint a telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékok mennyiségét, a melléktermék előállítással és képződéssel járó technológia leírását, a technológia anyagmérlegét, a melléktermék felhasználásának célját, helyét, módját. A forgácslap gyártás során keletkező szennyezetlen fakéreg, és fakéreg apríték a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 8. §-ában szereplő előírásoknak megfelel, ezért melléktermékként energetikai célra felhasználható. Felhívom Engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a keletkezett anyag a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 8. §-ában foglalt előírások valamelyikének mégsem felel meg, abban az esetben a fakérget és fakéreg aprítékot hulladékként kell kezelni, és további kezeléséről gondoskodni kell. Csatolásra kerültek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet 11. §-ban meghatározott nyilatkozatok és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskereső alkalmazásáról szóló nyilatkozat is. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kikötéseimet az alábbi jogszabályok alapján tettem: -

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésnek szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet. 2015/2119/EU végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról

3.1.Létesítés hulladékgazdálkodási szempontból: Az UTWS száraz eljárású farostlemezgyártó technológia létesítése, és bevezetése nem befolyásolja az Engedélyes által végzett hulladékkezelési tevékenységet, az Üzemeltetési feltételeknél megadott hulladékgazdálkodási előírások érvényesek a létesítést követően is. Az UTWS technológia kiépítése során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró gyűjtéséről, illetve további kezeléséről, engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról Engedélyes által megbízott kivitelező gondoskodik.

56

A tervezett technológia létesítésével a keletkező hulladékok mennyiségének minimalaizálására való törekvés ellenére, a korábbiaktól eltérő hulladékfajták is keletkezhetnek nagyobb mennyiségben, melyekről az üzemi gyűjtőhelyről történő elszállítás gyakoribbá tételével fognak gondoskodni. 3.2. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: Engedélyes a forgácslap gyártási technológiában keletkező hulladékok, melléktermékek nagy részét visszajuttatja a gyártási folyamatba, így törekszik arra, hogy csökkentse a tevékenysége során keletkező termelési hulladékok mennyiségét. A nem veszélyes hulladékok újrahasznosítását szelektív gyűjtéssel is elősegítik, illetve levetővé teszik. A különböző technológiai berendezések által leválasztott fűrészporokat összegyűjtve, és (legtöbb esetben zárt csővezeték rendszeren keresztül) a fatüzelésű berendezésbe juttatva energetikailag hasznosítják, ezáltal is csökkentve a por emissziót, megakadályozva a diffúz por kibocsátást és a hulladékképződést. A fahamu és pernye hulladékok minimalizálását az energiahatékonyság fenntartásával, a megfelelő tüzelőanyagok felhasználásával érik el. 4. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELEM A talaj-, és talajvíz állapotának felmérése céljából KORMÁNYRENDELET 20/B. § (1) bekezdésének megfelelően 2014. évben 17 db mintavételi helyen (a Zanati úti telephelyen 16 db, a Puskás Tivadar utcai telephelyen 1 db) végeztek vizsgálatokat TPH, BTEX, toxikus fém, és általános vízkémia vonatkozásában. A fúrási pontok kijelölése a korábbi vizsgálati eredmények figyelembevételével történt. A minták laboratóriumi analízisét az ELGOSCAR-2000 Kft. akkreditált laboratóriuma végezte. A FAL-1 – FAL-18 jelű feltárások 2 m mélységéből vett talajminták TPH, és a FAL-1, FAL-3, FAL-4, FAL-7 és FAL-10 jelű feltárások 3 m mélységéből vett minták toxikus fém koncentrációi talajszennyezést nem detektáltak. A „C” területen szennyezést okozó tartályok kiemelése során keletkezett munkagödörből vett talajminták újabb vizsgálata is megtörtént, amely azonban szennyezetteknek bizonyultak, 4040 mg/kg volt a maximális TPH koncentráció, BTEX azonban nem volt kimutatható belőlük. Az „E” területen, a Vasi Hús Kft. egykori telephelyén a Ti-ROL Kft. 1998-ban végzett tényfeltáró vizsgálatokat, melyek szénhidrogén szennyezést tártak fel. A terület beavatkozási terv alapján történő mentesítése megtörtént. A területen ezt követően 2008-ban a Zrt. megbízásából a Szakály Kft. és a Megoldás Kft. végezett vizsgálatokat három feltárási körben. A vizsgálatok talajvízben és talajban egyaránt több komponens esetében (ammónium, szulfát, nitrát, BTEX, TPH, PAH) „B” szennyezettségi határérték feletti szennyezést tártak fel. Az eredmények alapján a talajban és talajvízben feltárt TPH, BTEX és PAH szennyezések (TPH 300-2070 mg/kg) pontszerűek, kis kiterjedésűek, a második feltárási körben lehatároltak, azonban a kimutatott nitrát-, és ammónium szennyezés területe nagyobb mértékű. A szennyezés nagy területre történő szétterjedése az áramló felszín alatti vízzel nem történt meg. A „C” területen a forgácslapgyártó üzem bővítése kapcsán elvégzett feltáró vizsgálatok szénhidrogén szennyezést mutattak ki. A 2013. évben az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. által végzett tényfeltárás alapján a talaj-, és talajvíz szennyezést 3 db földbe süllyesztett tartály okozta. A tartályok tisztítása, kiemelése, és a szennyezett földtani közeg kitermelése megtörtént. A tényfeltárási záródokumentációt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az 1450-7/2014. iktatószámú határozatában fogadta el, egyben a Zrt.-t műszaki beavatkozási terv elkészítésére kötelezte. A műszaki beavatkozási terv VAV/KTF/90-7/2015. számon került elfogadásra, a műszaki beavatkozás végrehajtására való kötelezettség előírása mellett. A kármentesítés próbaüzeme 2015.11.11-én megkezdődött, mely az előírásoknak megfelelően 2015.12.11-ig tartott. Jelenleg a műszaki beavatkozás normál üzeme (próbaüzemet követő) folyik. A vállalat tevékenység során normál üzemi körülmények között a földtani közegre gyakorolt hatások minimalizálására törekszik. Havária események alkalmával esetlegesen szennyező anyagok kerülhetnek a földtani közegbe. Az egyes segédanyagok áttöltésének, raktározásának, szabályainak be nem tartása mellett anyagkiömlések jöhetnek létre, melyek megszüntetésére a megfelelő utasítások rendelkezésre állnak. Kikötéseimet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § b) és c), valamint a 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint KORMÁNYRENDELET 20/A. § (4) bekezdése alapján tettem. A BAT következtetéseknek az Európai Bizottság határozatának kihirdetésétől számí-

57

tott négy éven belül, tehát 2019. november 24-ig kell megfelelni. 5. TERMÉSZETVÉDELEM A telephelyek területe és közvetlen környezte sem áll országos jelentőségű, vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt. A telephelyeken a faalapú laptermékek előállítása és a kapcsolódó tevékenységek a tájvédelem érdekeit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdésének figyelembe véve nem sérti. 6. AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLLÁSFOGLALÁSAINAK AZ INDOKLÁSA 6.1. A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának (Szombathely) VAR/088/00394-11/2016. számú, szakkérdésre adott válaszának az indokolása: „A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) megkereste hatóságomat a Falco Zrt. (Szombathely, Zanati u. 26.) tevékenységének egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során közegészségügyi szakkérdések vizsgálata érdekében a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátásáról szóló 71/2015.(III. 31.) .(XII.17.) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján. A dokumentációt környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülményekre, tényezőkre, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgáltuk. A FALCO Zrt. az eljárásban 2015. december 10-én módosított tervdokumentációt nyújtott be. Az elsőfokú környezetvédelmi és népegészségügyi hatóság rendelkezésére álló módosított dokumentáció alapján további hiánypótlás teljesítését tartotta szükségesnek. Ezért 2016.02.03-án kelt VA/KTF02/4438/2016. számú hiánypótlásra felszólító végzést adott ki 2016.04.04. benyújtási határidővel, melynek a FALCO Zrt. a K-12-25/2016. munkaszámú dokumentáció benyújtásával tett eleget. A közegészségügyi hiánypótlás kiterjedt a hatásterületen élő lakosságszám korcsoportos bontásban történő megadására, valamint a lakosságot érő, a környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatásokra, az egészségi kockázat mértékére, a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések közlésére. Az egészségi kockázat mértékének meghatározását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 4. bc) pontja írja elő. A hiánypótlásban megadták a hatásterületen élő lakosságszám létszámát korcsoportos bontásban. Egészségi kockázatbecslést azonban nem tartalmazott. A hiánypótlás kitér azon jogcímre, hogy jelen eljárás tárgya nem a rendelet 6-os számú melléklete szerinti környezeti hatásvizsgálat, hanem a rendelet 8-as számú melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyeztetési eljárás. A benyújtott hiánypótlás ugyanakkor kapacitásbővítéseket is tartalmaz. Nevezetesen az „UTWS beruházás” 3 3 megvalósulása során a forgácslap gyártó kapacitás 1500 m /nap mennyiségről, 2500 m /nap mennyiségre növekszik (18. oldal). Mindemellett feltételezhető, hogy az új technológia egészségártalom csökkentő hatással rendelkezhet. Jelenleg azonban nem hagyható figyelmen kívül közegészségügyi szempontból és indokoltnak tartjuk a kért adatszolgáltatást, ugyanis a lakosság részéről folyamatos panaszbejelentések érkeznek hatóságunkhoz a levegő minőséggel összefüggésbe hozható egészségi panaszokról és megbetegedésekről. A FALCO Zrt. hatásterületén a Szombathely Megyei Jogú város Polgármesteri hivatala által 2016. február 26-i adatszolgáltatása értelmében a lakosság száma 13 565 fő, melyből a 0-20 éves korosztály: 2477 fő, és a 0-5 éves korcsoport 700 fő. Ez utóbbi korcsoportban az előző 5 év alatt a potenciális exponáltak száma növekedett. Népegészségügyi megítélésben ők fokozottan érzékeny csoportot képeznek.

58

A benyújtott dokumentáció tartalmazza azt is, hogy 33 db levegőterhelő pont üzemel a Zanati úti telephelyen. A levegővédelmi hatásterület 1720 m sugarú kör. A hatásterületen két általános iskola, három óvoda, egy bölcsőde üzemel, családi házas lakóövezet van, valamint tömbházas lakóterület is érintett. A nagyszámú légszennyező kibocsátó pontforrás miatt az objektív levegőterhelési szint megismerése érdekében indokolt a folyamatos, legalább egy évig tartó immisszió mérések végzése, melyet az előző fellebbezési eljárása során a II. fokú hatóság (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) is jóváhagyott. Felkerestük a Központi Statisztikai Hivatal Győri Főosztályát, hogy a légszennyezettséggel legjobban összefüggésbe hozható Asztma bronchiale (BNO X. verzió J45.0) megbetegedések tekintetében a 2005-2015 között jelentkező esetek számát a 0-18-éves populációban, Szombathely város, Vas megye és Magyarország területére vonatkoztatva adja meg. Kértük továbbá a megbetegedési mutató (pervalencia) kiszámításához szükséges adott évi területi korcsoportos lakosságszámot. A KSH Győri Főosztálya a kért validált adatokat 2005-2013-ig tartó időintervallumra küldte meg hatóságunknak. Az adatok összehasonlítása érdekében a prevalencia mutató kiszámítását alkalmaztuk. Az adatok feldolgozásából az alábbiak állapíthatók meg az Asztma bronchiale megbetegedés 0-18.éves korosztály érintettsége vonatkozásában. 2005. évben Magyarországon az asztma bronchiale előfordulása a 0-18 éves lakosság körében 2,8 %-os gyakoriságú, Szombathelyen 3,7%. 2007. évtől Magyarországon, Vas megyében és Szombathelyen is az asztma bronchiale pervalenciája emelkedésnek indult. 2007. évben a megbetegedés Magyarországon már a vizsgált populáció 3,9 %-át, Vas megyében 5,3 %-át, Szombathelyen viszont a 6,3 %-át érintette, mely az országos adat másfélszerese. 2011. évben a betegség előfordulása a vizsgált korcsoportban országosan 5,7%, ezzel szemben Szombathelyen 13,7%, mely az országos adat két és félszerese. 2013-ban az asztma előfordulásának növekedése mérséklődött, de még mindig kétszerese Szombathely városban a Magyarországi előfordulásnak (11,6 %, 5,7 %) (KSH adatbázis). Természetesen a leíró epidemiológiai elemzés alapján direkt ok-okozati összefüggés a pontforrásokból való kibocsátás és az asztma előfordulása között nem állapítható meg, de további analitikus epidemiológiai vizsgálatok elvégzése szükséges. A légzőrendszeri megbetegedések jelentős kockázati tényezője a külső és belső levegőszennyezettség, ezért indokolt a levegőszennyezettség mértékének folyamatos felderítése a légszennyezettség megállapítása, vagy kizárása különösen a szállópor és a formaldehid vonatkozásában. A 2013.évben végzett négyszer két hetes immisszió vizsgálati programból származó adatokból kiszámított éves átlaggal egyértelműen nem bizonyítható az éves egészségügyi határértéknek való megfelelés a Zrt. hatásterületén, mivel a mérési eredményeket több tényező is befolyásolja (meteorológiai körülmények, közlekedési viszonyok, üzemi kapacitás, leállás, takarítás, szűrők tisztítása stb). Ugyanakkor a kettes mérési ponton (Pick lakótelep) az őszi, téli mérési intervallumban magas volt a Pm10 24 órás egészségügyi határértéket túllépő napok száma (11 nap). A lakossági panaszok nagy része az érzékszervileg is tapasztalható porártalommal áll összefüggésben. 2015. év elejétől megnövekedett és jelenleg is tart a hatóságunkhoz az üzem környezetében élők panaszbejelentése (Sárvár u., Torockó u., Szabadka u., Sziget u., Bártfa u.). A lakók panaszaikban előadták, hogy az utóbbi 2-3 évben folyamatosan légzőszervi bántalmaik vannak. A panaszbejelentések kivizsgálása során orvosi leletekkel bizonyították légzőszervi, allergiás, asztmás megbetegedéseiket, mely miatt gondozásban részesülnek, illetve megbetegedésük miatt rendszeresen háziorvoshoz fordulnak. Panaszaikat kiegészítették, hogy déli szél esetén, időszakosan sötét, csípő maró füst megül a lakóházuk udvarán és a kertben lévő növényzetet ragadós por lepi el. Egy panaszos „füstnaplót” is mellékelt. 2012. évben a környéken élő lakó az ombudsmanhoz fordult, mert a kibocsátott zaj és szúrós bűz zavarja a környéken lakók nyugalmát. Az alapvető jogok biztosának az AJB1255/2012 ügyében tett jelentésében megállapította: hogy „sérül a lakók egészséges környezethez való joga, ugyanis a Forgácslapgyártó üzem mérési jegyzőkönyvei alapján normál üzemmód mellett ugyan nem volt tapasztalható határérték túllépés, azonban a berendezések meghibásodása, áramingadozás, áramszünet, vagy extrém időjárási viszonyok esetén a légszennyezés fokozottan jelentkezik”.

59

2016.évben egy panaszos a szombathelyi Falco Zrt. zaj- és levegőszennyezése miatt fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. A lakóhelye közelében működő telephely ártalmai álláspontja szerint a környéken lakó több száz ember mindennapjait érintik. Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-440/2016. számú tartalmazza, hogy munkatársai helyszíni bejáráson győződtek meg arról, hogy a panaszban foglalt érzékelhető levegőszennyezés és hallható zajhatások milyen mértékben zavarhatják a területen élők mindennapjait. Tapasztalataik szerint, a hatósági dokumentáció ellenére, mely túllépéseket nem rögzített, meglepően kellemetlen szag volt érzékelhető a szeles idő ellenére is. A szúrós, irritáló szag folyamatosan érezhető volt, a Pick lakótelepen szálló por pedig szemmel látható volt pl. a gépkocsik szélvédőjén. A monoton, zúgó hang egy hétköznap délelőtti órán is kifejezetten hallható volt. A FALCO Zrt. 2015. március 24-én kelt K-12-95/2015. szám alatti nyilatkozatának 5. pontjában tájékoztatta hatóságunkat, hogy a 2014. évben átvett fűrészpor mennyiségek alapján a beérkezett fűrészpor átlagosan 27%-a keményfából származik. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 2. §. értelmében „a) rákkeltő anyag: ad) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok”. Amíg a keményfaporokkal feldolgozásával foglalkoztatott dolgozók részére a keményfaporok belégzése ellen egyéni védőeszközökkel tudnak védekezni, a környezetben élő lakosság részére ez nem megoldható. A fentiek figyelembevételével a lakosságot ért expozíciót csak az immissziós mérőállomás legalább egy évig történő folyamatos mérési eredménye alapján lehet megítélni, az évszakonkénti két hetes mérés erre jelen esetben az időjárási és üzemelési tényezők összetettsége miatt nem alkalmas. A folyamatos mérési eredmények ismeretében lehet konkrét intézkedéseket tenni. A rendelkező részben megfogalmazottakat az alábbi jogszabályok alapján tettem: Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3. § a ) pontja alapján az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát, ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében ac) kezdeményezi, intézkedik, és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életkörülmények kialakítását. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §. értelmében „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.” Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 46.§- a értelmében a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése írja elő, hogy a munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről, a 9.§ írja elő a munkáltatónak a dolgozók tájékoztatási kötelezettségét. Hatáskörünk a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátásáról szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletén, illetékességünk a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet. 2. § (1) bekezdésén alapul.” 6.2. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 36800/401/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség), a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 28. § (3) bekezdése és az 5. számú mellékletében foglalt táblázat II.3 pontja alapján, VAV/KTF/4794-31/2015. számú – 2015. december 12. napján érkeztetett – megkeresésével a FALCO Zrt. Szombathelyi telephelyeinek egy-

60

séges környezethasználati engedély kiadására irányuló az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség OKTF-KP/9776-21/2015. számú végzése alapján elrendelt új hatósági eljárásában a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A kérelmébe foglalta a 314/2005 Korm. rendelet 20/B. § alapján készített alapállapot jelentést. A Rendelet 28. § (3) bekezdése és az 5. számú mellékletében foglalt táblázat II.3 pontja alapján a környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy • a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, • a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A környezetvédelmi hatóság honlapjára feltöltött – Palota Környezetvédelmi Kft. (1151 Budapest, Szántóföld u. 4/A) által 2014. decemberében készített dokumentáció, valamint a 36800/1889/2/2015.ált. szám alatti hiánypótlási felhívásra válaszként megküldött 2015. áprilisában készített dokumentációk és az iratelőzmények áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a FALCO Zrt. (9700 Szombathely, Zanati u. 26. és Puskás Tivadar u. 12.) üzemében faipari tevékenységet folytat (OSB, laminált, CK lapgyártás). A telep vízilétesítményeinek (vízellátás, szennyvíz elhelyezés, csapadékvíz elvezetés) üzemeltetése a 120272/2003 szám alatt kiadott 193-8/2012 E szám alatt módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. A telephely felszíni vizeit összegyűjtő és elvezető csatorna befogadója kisebb részben Szombathely M. J. V. egyesített rendszerű csatornahálózata nagyobb részben a Sági és Vépi úti csapadékvíz elvezető rendszereken keresztül a Pick árok. Az 1. számú feltételt a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. Korm. rendelet (továbbiakban: Favir) 6. § (1) bekezdésében, 8. § c) pontjában és 10. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § -ában és 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tettem. A keletkező szennyvizek ideiglenes tárolására, valamint elszállítására vonatkozó előírásaimat a Favir 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/B. és 44/C. §-aiban foglaltaknak megfelelően tettem. A telephelyeken ezidáig rendszeres monitoringtevékenység nem történt, illetve folyamatban van a „C” terület déli részén (EOVX=212 850, EOVY=468 120) detektált talajvíz szennyezés kármentesítési eljárása. Korábban talajra, talajvízre irányuló kármentesítésre (2000-2002), illetve utóellenőrzésre (20022006) került sor a volt olajtartályok és szivattyúház (EOVX=212 925, EOVY=467 845) környezetében (1418/11/5/2006. számú, utóellenőrzést elfogadó határozat), továbbá talajra irányuló kármentesítésre a 7871/1 hrsz.-n lévő „E” telephely (volt Vasi-Hús Kft. telephely) területén, a volt pakuratartályok környezetében (639/1/4/2006. számú, beavatkozást elfogadó határozat). A FALCO Zrt. telephelyei (A-B-C-D-E) a Szombathely 7737/10-11, 7848, 7861/6, 7871/1, 7282/6 hrsz. területeket érintik (41,2 ha). Az alapállapot jelentéshez az üzem területén 18 db 5 m mélységű talajvízfeltáró fúrás (FAL1-8, FAL8/A, FAL10-18) mélyült, illetve mintázásra került 1 db meglévő talajvízfigyelő kút (FALCO2). A nyomás alatti talajvíz 1,5-2,5 m mélységben helyezkedik el, áramlási iránya DDK-i. A talajvíz a kb. 3 m vastag agyagos fedő alatti agyagos-homokos kavicsrétegben tározódik. A fúrásokból talajvízre általános vízkémiai (9 db), TPH (18 db), BTEX (8 db), fémvizsgálat (4 db) történt, talajra TPH vizsgálat (18 db) és fémvizsgálat (5 db). A talajban a vizsgált fúrásokban szennyeződés nem került kimutatásra, TPH jellegű talajszennyezés a kármentesítés alatt álló területrészen („C” terület) jelentkezik (1670-4040 mg/kg TPH). Talajvízben 6 db fúrásban (FAL-2, -3, -4, -8, -10, -12) jelentkezett szennyezés klorid (689 mg/l), ammónium (1,8-6,2 mg/l), nitrit (2,3 mg/l), arzén (28,5 µg/l), molibdén (30,8 µg/l), nikkel (20,2 µg/l), hi-

61

gany (2 µg/l), TPH (188-325 µg/l) tekintetében, illetve TPH (felúszó és oldott) szennyezés jelentkezik még a kármentesítés alatt álló területen (702-7500 µg/l). A vizsgálati eredmények meghaladják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben szereplő szennyezettségi határértékeket (100 mg/kg TPH, 250 mg/l klorid, 0,5 mg/l ammónium, 10 µg/l arzén, 20 µg/l molibdén, 20 µg/l nikkel, 1 µg/l higany, 100 µg/l TPH). A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése által nevesített térkép és a 2. számú melléklet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny ületnek minősül. A vizsgálati eredmények alapján talajvíz vonatkozásában monitoring elrendelését tartottam szükségesnek. A továbbiakban szükségessé váló intézkedéseket a monitoring eredmények figyelembevételével hozom meg. A „C” területrész déli oldalán lévő szennyezés kármentesítése külön határozat alapján történik. A monitoringra vonatkozó előírásaimat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22 §. (10) bekezdés, 11. melléklet 4.c) pontja, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. Korm. rendelet 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tettem. A rendelkezésemre álló iratok, a megkeresés és a mellékleteként benyújtott dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság hatáskörét, valamint illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 6. pontja, valamint a 10. § (2) bekezdése és a 2. számú melléklet 6. pontja, továbbá a Rendelet 28. § (3) bekezdése és az 5. számú mellékletében foglalt táblázat II.3 pontja állapítja meg.” 6.3. Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője 70.095-29/2015. számú tájékoztatása: „A VAV/KTF/4794-7/2015. iktatószámú belföldi jogsegély kérelmére az alábbiak szerinti tájékoztatást adom: 1. A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozást Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól szóló 33/2012. (XI.12.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) tartalmazza. A rendelet VI. fejezete rendelkezik az egyes helyi jelentőségű természeti területek és természeti értékek védetté nyilvánításáról. A rendelet 18.§ (1) bekezdése nevesíti azon területeket, melyeket a város területén helyi jelentőségű védett természeti területeknek nyilvánított. Ezek a GayerBrenner parkegyüttes, az Ezredévi-Szent István parkegyüttes és a Bogáti kastélypark. A rendelet 3. melléklete tartalmazza a helyi jelentőségű védett fák pontos helyét és fajtáját, melyek a következők: - a Rákóczi u. 1. számú épület melletti (hrsz. 6467/7) platánfa Bagolyvár előtt (hrsz. 4997) álló idős platánfa. - a Paragvári út 13-86. sz. előtti (hrsz. 2757/1; 2757/3; 2756/1; 2756/2; 2756/3) kétoldali feketefenyő fasor - a Szt. Flórián krt. 11. házszám előtti (hrsz. 8534) 3 db tiszafa - Jáki út 24/A-52. számú házak, valamint a Jáki út 57. számú házakkal szemben az utca másik oldalán (hrsz. 10 294/2) található japán gyertyánszil fák Víztorony utcában (hrsz. 4703/1) lévő nagylevelű hársfa, Erzsébet királyné fája. - Szily János utcában (hrsz. 6127/3) lévő 11 db francia juharfa - az Emlékmű alatti parkolóban (hrsz. 4652/2) lévő 2 db diófa A Falco Zrt. telephelyeire, a Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. számú és a Szombathely,

62

Zanati út 26. számú ingatlanokra vonatkozóan a rendelet nem tartalmaz külön szabályozást. 2. Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata /HÉSZ/, valamint Szabályozási Tervének /SZT/ jóváhagyásáról szóló 30/2006.(IX.7.) többszörösen módosított önkormányzati rendelet szerint a FALCO Zrt. Szombathely, Zanati út 26. és Puskás Tivadar utca 12. szám alatti telephely területfelhasználása, „Gip” egyéb ipari terület. Az övezetre vonatkozó előírások: Beépítés módja: szabadon álló A beépíthetőség maximális mértéke: 50% Tervezett maximális építménymagasság. 16 m A kialakítható telek minimális területe: 10000 m2 A HÉSZ 13. § (1) bekezdése szerint terület beépítésének feltételeire az Országos településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1197.(XII.20.) Kormányrendelet /OTÉK/ 20. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Eszerint: Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 50%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.” 6.4. Szombathely Megyei Jogú Város Jegyzője 70.095-39/2015. számú - a Zrt. módosított kérelme és dokumentációja alapján kért belföldi jogsegély kérelemre adott - tájékoztatása: „A VAV/KTF/4794-7/2015. iktatószámú belföldi jogsegély kérelmére az alábbiak szerinti tájékoztatást adom: 1. A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozást Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól szóló 33/2012. (XI.12.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) tartalmazza. A rendelet VI. fejezete rendelkezik az egyes helyi jelentőségű természeti területek és természeti értékek védetté nyilvánításáról. A rendelet 18.§ (1) bekezdése nevesíti azon területeket, melyeket a város területén helyi jelentőségű védett természeti területeknek nyilvánított. Ezek a Gayer-Brenner parkegyüttes, az Ezredévi-Szent István parkegyüttes és a Bogáti kastélypark. A rendelet 3. melléklete tartalmazza a helyi jelentőségű védett fák pontos helyét és fajtáját, melyek a következők: - a Rákóczi u. 1. számú épület melletti (hrsz. 6467/7) platánfa Bagolyvár előtt (hrsz. 4997) álló idős platánfa. - a Paragvári út 13-86. sz. előtti (hrsz. 2757/1; 2757/3; 2756/1; 2756/2; 2756/3) kétoldali feketefenyő fasor - a Szt. Flórián krt. 11. házszám előtti (hrsz. 8534) 3 db tiszafa - Jáki út 24/A-52. számú házak, valamint a Jáki út 57. számú házakkal szemben az utca másik oldalán (hrsz. 10 294/2) található japán gyertyánszil fák Víztorony utcában (hrsz. 4703/1) lévő nagylevelű hársfa, Erzsébet királyné fája. - Szily János utcában (hrsz. 6127/3) lévő 11 db francia juharfa - az Emlékmű alatti parkolóban (hrsz. 4652/2) lévő 2 db diófa A Falco Zrt. telephelyeire, a Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. számú és a Szombathely, Zanati út 26. számú ingatlanokra vonatkozóan a rendelet nem tartalmaz külön szabályozást. 2. Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata /HÉSZ/, valamint Szabályozási Tervének /SZT/ jóváhagyásáról szóló 30/2006.(IX.7.) többszörösen módosított önkormányzati rendelet szerint a FALCO Zrt. Szombathely, Zanati út 26. és Puskás Tivadar utca 12. szám alatti telephely terület-felhasználása, „Gip” egyéb ipari terület. Az övezetre vonatkozó előírások: Beépítés módja: szabadon álló

63

A beépíthetőség maximális mértéke: 50% Tervezett maximális építménymagasság. 16 m A kialakítható telek minimális területe: 10000 m2 A HÉSZ 13. § (1) bekezdése szerint terület beépítésének feltételeire az Országos településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1197.(XII.20.) Kormányrendelet /OTÉK/ 20. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Eszerint: Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. A környezetre jelentős hatást gyakorló iparterületen lakás nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként kell fenntartani, illetve kialakítani. Amennyiben a terv 50%-nál kisebb beépítést határoz meg, úgy a zöldfelület %-a növelendő a beépítés-csökkenés %-ával.” 7. PANASZOKKAL, BEJELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS INDOKOLÁS Az eljárás során a Főosztályomra érkezett, jelen eljárásban releváns észrevételeket figyelembe vettem. Az észrevételek figyelembevételével állapítottam meg az üzemelési és létesítésre vonatkozó feltételeket, amelyek célja a környezetterhelés csökkentése, a környezetszennyezés, illetve a környezetkárosítás megelőzése. A mérési jegyzőkönyvek tartalmára, és anyagmérleg számításokra vonatkozóan tett észrevételek vizsgálata során megállapítottam, hogy a rendelkezésemre álló dokumentációkban részletezett műszaki adatok méréstechnikailag nem kifogásolhatók. Az egyéb felvetések áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy azok szintén nem kérdőjelezik meg a működtetés jogszabályoknak való megfelelőségét, azaz engedélyezhetőségét. A VMr. § (1) bekezdése alapján a helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. Lehetőség van a szabványtól eltérő, de azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszer alkalmazására is. A mérési hely megfelelőségével kapcsolatos hatósági álláspontot az indokolás Levegőtisztaság-védelmi fejezete részletesen tartalmazza. A P 127-es pontforrásra érkező rendszeres panaszok miatt Főosztályom képviselői több alkalommal tartottak előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemlét, amelyek közül több esetben tapasztaltak - a meteorológia tényezőktől függően leszálló füstfáklya miatt kialakuló - ködszerű levegőt, faégetésre jellemző, faforgácsra, fűrészporra emlékeztető szagot (pl. 2015.06.17-ei, 2015.06.22-ei, 2016.04.08-ai, 2016.04.21-ei, 2016.05.04-ei helyszíni ellenőrzések alkalmával). A faforgács szárítás technológiához kapcsolódó P127 jelű pontforráson kibocsátott légszennyező anyagok folyamatos ellenőrzése érdekében - tekintettel a folyamatos, illetve ismétlődő levegőtisztaság-védelmi panaszokra - automatikus mérő és dokumentáló készülék telepítését írtam elő. A P127 jelű pontforrás folyamatos mérésének előírásával az eltérő üzemviteli körülményekből eredő mérési eredményekre vonatkozó kifogások is okafogyottá válnak. A folyamatos mérési kötelezettséget - az anyagok veszélyességére is figyelemmel - Főosztályom fenntartotta előírásként az UTWS technológia vonatkozásában is. Főosztályomra számtalan alkalommal érkezett a Zrt. panaszbejelentést megelőzően fennálló üzemállapotára vonatkozó, méréssel nem igazolt, érzékszervi tapasztalásokon alapuló panasz, amelyeket utólag a panaszhoz csatolt videók, fényképek alapján sem tudott Főosztályom hitelt érdemlően elbírálni. A folyamatos mérések előírásával ezen problémák is kezelhetőbbé válnak, hiszen lehetőség lesz az üzemállapotok, panaszosok által tapasztalt körülmények és a kibocsátott légszennyező anyagok detektált adatainak utólagos egybevetésére is. A Zanati úti telephely porkibocsátásával kapcsolatos észrevételek figyelembevételével írta elő Főosztályom - az automatikus mérőkészüléken felül - a levegőtisztaság-védelmi üzemelési feltételek V. fejezet 2.1.20-2.1.23.pontjaiban a faforgács- és aprítékhalmok tárolására vonatkozó feltételeket, a

64

faapríték nedvesítésére és az ingatlanok tisztántartására vonatkozó előírásokat, a levegőtisztaságvédelmi üzemelési feltételek 2.1.18. pontjában a P127 pontforráshoz kapcsolódó elektrofilter esetleges meghibásodásakor alkalmazandó üzemmódokat, a levegőtisztaság-védelmi üzemelési feltételek 2.1.14.-2.1.15. pontjában az elégethető anyagok körét, illetve az üzemelési feltételek általános előírások 21.24. pontjában az elérhető legjobb technika alkalmazását. Az alapanyagtéren tárolt fűrészpor depónia megszüntetésre került, amelynek következtében a kis frakciójú, szél általi elhordásra leginkább alkalmas por miatti levegőterhelés jelentősen csökkent a telephely környezetében. Az üzemnaplók ellenőrzésére, tartalmára és a mérési jegyzőkönyvekben rögzített üzemállapotokra vonatkozó panaszokra is figyelemmel írtam elő a levegőtisztaság-védelmi előírások 2.1.3-2.1.4. pontjában az üzemviteli körülményekre, bevitt alapanyagok mennyiségére, minőségére, összetételére és a termelési kapacitásra vonatkozó dokumentálási kötelezettséget, továbbá az üzemelési feltételek 2.1.17. pontjában az üzemnapló kötelező tartalmát. Zajpanaszokra is figyelemmel az intézkedési terv végrehajtására nyitvaálló határidő lejártát követően hatósági zajmérés eredményei alapján a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 287/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint zaj és rezgésvédelmi bírság került kiszabásra és a zajkibocsátási határértéknek való megfelelés érdekében a telephelyen folytatott tevékenységet a VAKTF01/13-12/2016. számú, jelenleg még nem jogerős határozatomban éjszakára vonatkozóan felfüggesztettem. A jelenleg fennálló zajállapotra is figyelemmel állapítottam meg az engedély érvényességi idejét, illetve az üzemelési feltételeket. A lakossági bűzpanaszokat, bejelentéseket megvizsgáltam, és a rendelkezésemre álló, hiánypótlásomra kiegészített dokumentáció alapján megállapítottam, hogy azok - a rendelkezésünkre álló, méréssel igazolható adatok alapján - szintén nem kérdőjelezik meg a működtetés engedélyezhetőségét. A Zrt. által előterjesztett, BAT következtetések előírásai szerint készített bűzcsökkentési intézkedési tervét elfogadtam, amely tartalmazza az UTWS technológia bevezetését. Az új forgács szárítási technológia a szárítóból kikerülő véggáz kezeléséből adódóan a bűz- és porterhelést csökkenteni fogja. Az UTWS technológia, mint új létesítmény vonatkozásában a próbaüzemet és a megvalósulási dokumentáció benyújtási kötelezettségét a KORMÁNYRENDELET 22. §-a alapján írtam elő. Az Alapvető Jogok Biztosának Főosztályom részére megküldött AJB-440/2016. számú jelentésében foglaltakat az eljárás során figyelembevettem, a lakossági panaszokat kiemelten kezelve - fentiek szerint részletezve - állapítottam meg az üzemelési feltételeket, kötelezettségeket és teljesítési határidőket. Fenti megállapításokra tekintettel az egységes környezethasználati engedély - rendelkező részben foglaltak szerinti - kiadásáról határoztam. 8. ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK A 2016. január 01. előtt ügyekben alkalmazható Ket. 32. §-a alapján a Zrt. új fejlesztéseinek, létesítési kérelmeinek - MDF beruházás, CK forgácslap tovább feldolgozó tevékenység áttelepítése a Puskás úti telephely megszüntetésével, Impregnáló üzem 3. telepítése, Lamináló üzem II. és III. sor létesítése, forgácslap gyártás kapacitásbővítése - körében a felfüggesztés mellett döntöttem, mivel azon ügyek érdemi eldöntése az UTWS próbaüzemének eredményeitől is függ, annak ismerete nélkül megalapozottan nem bírálható el. Jelen határozatban megállapított egyéb jogokat és kötelezettségeket, teljesítési határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. A jelenlegi zajterhelésre és levegőminőségre a Zrt. tevékenységével kapcsolatban érkezett lakossági panaszok, bejelentések miatt a további beruházások engedélyezhetőségének elbírálásához igazolni szükséges az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tervezett intézkedések, beruházások (UTWS, zajcsökkentési intézkedések) tényleges hatását, a környezetterhelés csökkentését. Az eljárás megindításáról az érintetteket a Ket. 29. § (3) bekezdése b) pontja alapján értesítettem. Az eljárásban ötvennél több ügyfél, illetve ötnél több Ket. 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet nem vett részt (nem jelentkezett be) - továbbá a korábbi eljárásban Főosztályom által a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében a Ket. 63. § (1) c) pontja alapján 2015. április 08-án tartott közmeghallgatásra is figyelemmel - ismételt közmeghallgatás tartását nem tartottam indokoltnak.

65

Határozatomat a fent megjelölt jogszabályhelyeken túl a Kvt. 66. § (1) bekezdés b.) pontja, 70. §-a és 71. § (1) bekezdés c.) pontja alapján és a KORMÁNYRENDELET 17. §, 19. §, 20. §, 20/A. §, 22. §, 11. számú melléklete alapján, a Ket. 71., 72. §-ára figyelemmel hoztam meg. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi idejét a KORMÁNYRENDELET 20/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján 5 évben határoztam meg, figyelembe véve a Kvt. 4. § 7. pontját, és a Zrt. határértéket meghaladó zajkibocsátását és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának 2015. évi szakhatósági állásfoglalását, az abban rögzített felszín alatti vizekre vonatkozó, határértéket meghaladó értékeket. Döntésemet a Főosztályom által nem ismert érintett ügyfelekkel a Ket. 80. § (3) bekezdésére figyelemmel hirdetményi úton közöltem. A hirdetmény Főosztályom hirdetőtábláján és honlapján is megjelenítésre került. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának jogalapja a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 3. számú melléklet 1.1., 4. és 5. pontja rendelkezik. Határozatom elleni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján, a 99. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel biztosítottam. A jogorvoslati eljárás díjáról a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5) –(7) bekezdése és 3. számú melléklet 1.1., 4. és 5. pontja rendelkezik. A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) c) pontján és 9. § (2) bekezdésén, 13. § (2) bekezdésén, illetékessége ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdésén, valamint a 2. sz. melléklet 3. pontján alapul. Határozatot kapják 1. Falco Zrt. - 9700 Szombathely, Zanati út 26. 2. Dr. V. Nagy Alíz ügyvéd - Dr. V. Nagy Ügyvédi Iroda - 9700 Szombathely, Géfin Gyula u. 22. 3. Szombathely MJV Jegyzője - 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. (hirdetményezés céljából is) 4. Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya - 9700 Szombathely, Sugár út 9. 5. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 9700 Szombathely, Ady tér 1. 6. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - 9700 Szombathely, Ady tér 1. 7. ismert ügyfelek (11 pld.- külön íven rögzítve) Szombathely, 2016. május 18. Harangozó Bertalan kormánymegbízott nevében és megbízásából: Bencsics Attila főosztályvezető

66

MELLÉKLETJEGYZÉK I. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedélyben használt rövidítések, hivatkozások II. számú melléklet: A Zanati úti telephely épületei és létesítményei III. számú melléklet: A Puskás úti telephely épületei és létesítményei IV. számú melléklet: A földtani közeg szempontjából potenciális veszélyt jelentő technológiai objektumok elnevezését, elhelyezkedését és EHKTJ számát összesítő táblázat V. számú melléklet: A Zrt. zajkibocsátás szempontjából domináns üzemrészei és zajforrásai VI. számú melléklet: Zanati úti telephely légszennyező pontforrásainak kibocsátási határértékei és alaplista VI./A P145 jelű pontforrás kibocsátási határértéke VII. számú melléklet: Puskás úti telephely légszennyező pontforrásainak kibocsátási határértékei és alaplista VIII. melléklet: A Zanati út 26. szám alatti telephelyen hasznosítani kívánt hulladékok kódszáma, éves mennyisége, valamint az engedélyezett kapacitás kihasználás az engedélyezett hulladékfajtákból öszszesen

67

I. számú melléklet a VA/KTF02/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez Az egységes környezethasználati engedélyben használt rövidítések, hivatkozások: 1. FALCO Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9700 Szombathely, Zanati út 26.) - Zrt., Engedélyes 2. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet - KORMÁNYRENDELET 3. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény - Kvt. 4. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény- Ket. 5. az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a fa alapanyagú lemezek gyártása tekintetében történő meghatározásáról megnevezésű, a Bizottság (EU) 2015/2119 végrehajtási határozata (2015. november 20.) – BAT következtetések 6. a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet VMr. 7. a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14) VM rendelet - VM rendelet 8. a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet – KöM rendelet 9. Az UTWS az alábbi technológiai folyamatok német nyelvű megnevezéséből származtatott mozaikszó:A szárítóból származó véggáz visszakeringetése – „Umluft” A szárítóból származó, részben elterelt (lefúvatott) véggáz-áram utóégetése „Teilstromverbrennung” A szárítóból származó véggáz hővisszanyerése - „Wärmerückgewinnung” A tüzelőberendezés működése által kibocsátott véggáz porkezelése - „Staubabscheidung” 10. jelen egységes környezethasználati engedély – Engedély 11. Nitrogén-oxidok csökkentése érdekében szelektív nem katalitikus redukáló eljárás - SNCR

68

II. számú melléklet a VA/KTF02/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez A Zanati úti telephely épületei és létesítményei (a felülvizsgálati dokumentációhoz kapcsolódó helyszínrajzon szereplő jelzések szerint) „A”-terület Épület/Létesítmény jele A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7

megnevezés

típus

üzemel

L É L L É L L

I I I I I I I

L

I

L

I

L

I

L L L

I I I

L L É É

I I I I

34,2 m / 400 m 3 50 m 2 2m 2 7,3 m

L L L

I I I

5m

típus

üzemel

terület/térfogat

L L

I I

L L L L É É L L É L

I I I I I I I I I I

L

I

Belső utak Porta/iroda Hídmérleg "be" Hídmérleg "ki" Aprító (Hacker) Vibrovályuk Hengeresfa tároló terület A8 Fűrészpor tároló terület A9 Kéreg tároló terület A10 Újrahasznosítandó anyagok A11 MUT szalag A12 Doppstadt szalag A13 Doppstadt kalapácsos aprító A14 Tűzivíz tározó I. A15 Tűzivíz tározó II. A16 Tároló helyiség A17 Hacker aprító, kezelőfülke A18 Emésztő akna A19 Kút A20 Zöldfelület É – épület; L - létesítmény

terület/térfogat 88 m

2

149 m

2

2

3

14651,6 m

2

„B”-terület Épület/Létesítmény jele B1 B2

megnevezés

MUT torony Tolópadok, apríték tárolás B3 Behordó szalag B4 Közép szita B5 Fedő szita B6 Lengyel silo B7 Élező műhely B8 Aprítógépek B9 Elszívó ciklonok B10 Ikerszalag B11 Fűrészpor tároló B12 Fűrészpor osztályozó B13 Zöld felület É – épület; L - létesítmény

69

3

150 m 2 300 m 2 1101,4 m 1710 m

2

586,2 m

2

3

„C”-terület Épület/Létesítmény jele C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 C24 C25 C26 C27 C28 C29 C30 C31 C32 C33 C34 C35 C36

megnevezés

típus

üzemel

terület/térfogat

1-es porta Irodaház Kazánház Irodaház Irodaház Raktár "G" raktár, Postforming termékek raktára "H" raktár, Postforming termékek raktára "B" raktár, OSB, segédanyag raktár, postforming Várakozó terület Magpergető (bérbeadva) Asztalos műhely Lakatos műhely Műhely (bérbeadva) Műhely Tároló helyiség Palack tároló Raktár Műhely Műhely (bérbeadva) Minta készítő helyiség Kazánház (Hoval Max) Kompresszor ház Kazánház (üzemen kívül) Orvosi rendelő Szolgálati helyiség Parkoló Parkoló Mérlegház Parkoló Belső közlekedési utak Raktár Szám. Közp. (üzemen kívül) Ebédlő (üzemen kívül) Logisztika "D" raktár, impregnáló üzem

É É É É É É É

I I I N N I I

32,5 m 2 539 m 2 55 m 2 517,5 m 2 881 m 2 2836 m 2 904,5 m

É

I

305,9 m

É

I

3223 m

L É

I I

460 m

É É É

I I I

408 m 2 171 m 2 150 m

É L É É É É

I I I I I I

195 m

18 m 2 13 m 2 450 m 2 478 m

É

I

57 m

2

É

I

38 m

2

É É

I N

215 m 2 657 m

É É

I I

180 m 2 203 m

L L É L L

I I N I I

18 m

É É

I N

42 m 2 1330 m

É

N

626 m

É É

I I

215m 2 733 m

70

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

C37 C38 C39 C40

C41 C42 C43 C44 C45 C46 C47 C48 C49 C50 C51 C52 C53 C54 C55 C56 C57 C58 C59 C60 C61 C62 C63 C64 C65 C66 C67 C68 C69 C70 C71

raktára Impregnáló üzem Akna impregnálóTűzivíz tározó "N" raktár, impregnálandó papír és forgácslap raktár Fedett közlekedő Trafó ház SG csarnok Leeresztő tartály NESS 4000 kazán Lamináló 1-2 sorok "E" raktár, Lamináló üzem raktára Lamináló 3-as sor "C" raktár, forgácslap üzem raktára Lamináló 4-es sor Műszaki raktár Tűzoltó raktár Veszélyes hulladék raktár PB üzemanyag kút Olajtároló (hordó) Dízel üzemanyag kút Papír tároló "F" raktár, lamináló üzem raktára "K" raktár, CK üzem szárított lapraktára Cement silók Cement előtároló Utánaprító tér Aprító gépház + behordó lánc CK üzem "J" raktár, CK üzem nyerslap raktára Iroda "L" raktár, CK üzem szárított lap raktára Thermoolaj szivattyú ház Szitasor Légosztályozók + ciklonok Ikerfilter

É L

I I

1318 m 3 35 m

2

L É

I I

5008 m

2

L É É L L

I I I I I

207 m 2 2970 m 3 15 m

É

I

2245 m

É

I

É É

I I

1831 m 2 1791 m

É É É É

I I I I

2030 m 2 2054,8 m 2 40 m 2 117,2 m

L

I

230 m

L L

I I

230 m 2 3 250 m /16 m

L É

I I

8m 2 8160 m

É

I

665 m

L L É É

I I I I

130 m 2 142 m

É É

I I

É É

I I

É

I

L L

I I

L

I

71

2

2

2

2

2 2

2

2

2

3706 m

35,5 m

2

2

C72 C73 C74 C75 C76 C77 C78 C79 C80 C81 C82 C83 C84 C85 C86/1 C86/2 C87 C88 C89 C90 C91 C92 C93 C94 C95 C96 C97 C98 C99 C100 C101 C102 C103 C104 C105 C106 C107 C108 C109 C110 C111 C112 C113 C114

Boksz Tűzvédelmi siló Előkészítő kéziolt. konténer Ülepítő akna Tűzvédelmi boksz Égőkamra SPV szárító dob + filter Ciklonsor Kapcsoló tér + trafó ház Trafó ház Kapcsoló tér Elektofilter Leeresztő tartály Dekanter iszap tároló Szárazforgács siló (Közép) Szárazforgács siló (Fedő) Ülepítő akna Előtároló siló Hamus boksz NESS 6000 kazán Kapcsolótér Nedves siló Hídmérleg Gázfogadó állomás Porta épület Nedves siló Nedves siló Tűzivíz tartály SPZ1 Leeresztő tartály Kéreg boksz Wiesloch kazán + kármentő Kéregtároló Porsiló Gyűjtő kémény Szivattyúk + kármentő Filtersor Rontott paplan siló TMK műhely Csapadékvíz tározó Ülepítő akna Gyanta tartály + kármentő + edzők Régi FL üzem Vegykonyha

2

L L L

I I I

22 m 3 300 m 2 20 m

L L

I I

40 m

3

L L

I I

L É

I I

66 m

2

É É L L L

I I I I I

32 m 2 510 m 200 m

3

L

I

500 m

3

L

I

500 m

3

L L L L

I I I I

8m

É L L L

I I I I

112 m 3 500 m

É L L L L L L L

I I I I I I I I

29 m 3 200 m 3 200 m 3 500 m

É L L L

I I I I

631 m 3 400 m

L L

I I

400 m

É L

I I

360 m 3 150 m

L L

I I

5m

É É

I I

4077 m 2 467 m

72

2

3

2

6m

2 2

20 m

3

115 m

2 2

3 2

3

2

C115 C116 C117 C118

Emulsió tartályok Malomtér FS Conti sor Ventúri mosó helyiség C119 Thermoolaj szivattyúház C120 Hidraulika helyiség C121 Csiszoló sor C122 Kazánház C123 "A" raktár, forgácslap-üzem raktára C124 Gázfogadó C125 Gáz elosztó C126 Műszaki iroda C127 Trafó ház C128 Kapcsolótér C129 Vasúti pálya C130 Sűrített levegő tartályok C131 Leeresztő tartály C132 Leeresztő tartály É – épület; L - létesítmény

L É É É

I I I I

É

I

É

I

É É É

I I I

5012 m 2 25 m 2 3867 m

L L É É É L L

I I N I I I I

2,5 m 2 43 m 2 273 m 2 102 m 2 150 m

L L

I I

30 m 3 38 m

73

2

410 m 2 4997 m

2

2

3

III. számú melléklet VA/KTF02/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez A Puskás úti telephely épületei és létesítményei (a felülvizsgálati dokumentációhoz kapcsolódó helyszínrajzon szereplő jelzések szerint) „D”-terület Épület/Létesítmény jele D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 D8 D9

megnevezés

Porta Szintézis iroda Mérleg Mérlegépület Gázolaj kút PG palack tároló Gázfogadó Iroda/Műhely szárított, szabott CK lapok raktára D10 Raktár terület D11 Megmunkáló csarnok D12 Dornier csarnok D13 Raktár D14 Sorozatvágó csarnok D15 3 hajós csarnok D16 6 hajós csarnok D17 Tűzivíz tározó D18 Villamos trafó és elosztó D19 Raktár D20 Csomagolóanyag raktár D21 Asztalos műhely D22 m2 Kompresszorház D23 Műhely D24 Raktár terület D25 Fedett rakodó D26 Közlekedési utak D27 Filterek D28 Sűrített levegő tartályok É – épület; L - létesítmény

típus

üzemel

terület/térfogat

É É L É L L L É É

I N N N I I I I I

394 m 2 116 m 2 27 m 2 12 m 2 6m 2 60 m 2 932 m 2 2242 m

L É

I I

2140 m

É É É

I I I

1728 m 2 3264 m 2 1632 m

É É L L

N N I I

1289 m 2 2573 m 3 250 m

L É

I I

108,5 m 2 754 m

É É É L L L L L

I I I I I I I I

526 m 2 239 m 2 220 m

74

2

2 2

2

2

2

IV. számú melléklet a VA/KTF02/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez A földtani közeg szempontjából potenciális veszélyt jelentő technológiai objektumok elnevezését, elhelyezkedését és EHKTJ számát összesítő táblázat:.

Sorszám

Objektum megnevezése

EOV X EOV Y

EHKTJ

6

NESS 6000 kazán leeresztő tartály + kármentő Wiesloch kazán leersztő tartály + kármentő Wiesloch kazán 1-es sz. kármentő Wiesloch kazán 2-es sz. kármentő Wiesloch kazán 3-as sz. kármentő 1-es sz. csapadékvíz akna

7

E-filter leeresztő tartály

212921 468233 102594228

8

Vegykonyha gyantás akna

212918 468204 102594239

9

Emulzió tartály I

212893 468177

10

Emulzió tartály II

212897 468176 102594240

11

Emulzió tartály III

212901 468175

12

SPV szárító ülepítő akna

212957 468213 102594251

13

Ammónium-nitrát tartály I

212941 468178

14

Ammónium-nitrát tartály II

212940 468176

15

FL gyanta tartály I

212939 468154

16

FL gyanta tartály II

212941 468160

17

FL gyanta tartály III

212944 468170

18

FL gyanta tartály IV

212945 468177

19

FL régi labor ülepítő akna

212942 468143 102594284

20

Vízüveg tartály I

213002 468218 102594295

21

Vízüveg tartály II

213013 468220

22

Vízüveg tartály III

213017 468219

23

CK üzemi előtározó tartály

24

Cement siló I

213016 468168

25

Cement siló II

213014 468163

26

Cement siló III

213012 468158 102594332

27

Cement siló IV

213011 468153

28

Cement siló V

213009 468148

29

Szennyvízgyűjtő akna

30

Szivattyúhelyiség kármentő

212967 468115 102594354

31

Olajtároló + kármentő

213132 468170 102594365

1 2 3 4 5

32 33

212871 468256 102594169 212900 468229 102594170 212893 468237 102594181 212891 468230 102594192 212875 468221 102594206 212907 468244 102594217

102594262

102594273

102594309

213022 468212 102594321

212998 468131 102594343

Üzemanyag kúz/gázolaj tartály 213131 468160 102594376 Üzemanyagkút olajfogó akna

75

213131 468149 102594387

35

Veszélyes hulladék átmeneti gyűjtőhely Csapadékvíz ülepítő

212840 468162 102594402

36

Szivattyúhelyiség kármentő

212844 468104 102594413

37

Hidraulikai helyiség kármentő

212837 468077 102594424

38

NESS 4000 kazán kármentő

213021 467928 102594446

39

NESS 4000 kazán leeresztő tartály + kármentő

213031 467925 102594457

40

FL üzemi trafó kármentő I

212928 468105

41

FL üzemi trafó kármentő II

212929 468109

42

SPV szárító trafó kármentő I

212934 468260

43

SPV szárító trafó kármentő II

212935 468267

44

SG trafó kármentő I

213067 467980

45

SG trafó kármentő II

213066 467976 102594480

46

SG trafó kármentő IV

213061 467966

47

SG trafó kármentő III

48

Impregnáló gyantás akna

213063 467971 102594491 212958 467845 102594505

49

Impregnáló gyanta tartály I

212976 467863

50

Impregnáló gyanta tartály II

212977 467866

51

Impregnáló gyanta tartály III

212978 467869

52

Impregnáló gyanta tartály IV

212980 467872

53

Impregnáló gyanta tartály V

212981 467875

54

Impregnáló gyanta tartály VI Régi kazánházi trafó + kármentő I Régi kazánházi trafó + kármentő II Régi kazánházi trafó + kármentő III CK termo olaj leeresztő tartály

212981 467878

34

55 56 57 58 59

Dízelkút üzemanyagtartály (Puskás Tivadar u. 12.)

76

213114 468185 102594398

102594468 102594479

102594516

212913 467805 212917 467802 102594527 212921 467800 212955 468073 102594538 214054 467832 102594985

V. számú melléklet a VA/KTF02/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez A Zrt. zajkibocsátás szempontjából domináns üzemrészei és zajforrásai: „A” terület zajforrásai Funkció

Főbb zajforrások

mérlegház, hídmérlegek

járműmozgások

rönkfogó aprítás

Zajforrás elhelyezkedése épületben szabadban

munkagép, a fa átrakása aprítógép (PHT 850x1450)

Üzemelési napszak nappal éjjel

x

x

x

x

x

x

aprítás

aprítógép (Doppstadt)

x

x

aprítás

aprítógép (Nussmann), mobil

x

x

apríték átszállítás (cél: B)

szállítószalag

x

x

fatároló területek

jármű és munkagépmozgások

x

x

A Heavy-Machhinary Kft. által az „A” területen potenciálisan alkalmazható berendezések listája Berendezés típusa

Berendezés megnevezése

Berendezés kapacitása

Bobcat TL360 3B

Teleszkópgémes rakodógép

darálógép teljesítményétől függően

Bobcat TL470 HF



Bobcat TL470 HF



Bobcat TL470 HF



Jenz HEM540 R-Truck Chippertruck

Önjáró késes aprító/chippertruck

20 t/h

Husmann HFG5

Vontatott, saját motoros, kalapácsos aprítógép

20 t/h

Doppstadt DW2560

Vontatott, saját motoros, egytengelyes lassú fordulatú, előaprító gép

12 t/h

Doppstadt DW3060


15 t/h

Doppstadt DW3060


15 t/h

Haas HMT-T 650x1600


20 t/h

77

Doppstadt AK430 Profi


20 t/h

Eschlböck Bider 80-84

Vontatott, kardán meghajtású, késes aprítógép

20 t/h

„B” terület zajforrásai Zajforrás elhelyezkedése épületben szabadban


Funkció

Főbb zajforrások

szállítószalag (bejövő)

mechanikai működés

x

x

apríték-elosztó (ledobóval)


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

apríték-halmok apríték osztályozás

apríték mozgatás munkagéppel rosták (részben zárt védőépületben)

apríték továbbítás

láncos szállítók

utóaprítás, késélezés

aprító és élezőgépház

por- és forgácsleválasztás por- és forgácsleválasztás fűrészpor-osztályozás fűrészpor-tárolás

x

x

leválasztó ventilátor

x

x

x

ciklon-telep

x

x

x

x

x

x

x

x

osztályozó (rosta és légrendszer) anyagmozgatás (a csarnokban)

x

szállítószalag (kimenő)


x

x

x

FS-AH apríték tisztító, osztályozó


x

x

x

„C” terület zajforrásai Funkció

Zajforrás elhelyezkedése

Főbb zajforrások

épületben szállítószalag (a „B” területről a „C”-re) forgács-kezelő terület kéreg-tároló SPV szárító égőtér Wiesloch kazán SPV szárító, leválasztó ciklonok dob-szárító leválasztó (elektrofilter)

mechanikai működés több tároló siló és mozgató elem forgács-mozgatás munkagéppel égés, segédberendezések égés, segédberendezések osztályozó (rosta és légrendszer) hajtás, belső anyagés közegmozgás anyagáramlás

78

szabadban


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

szitasor és légosztályozók malomtér (utóaprító), kiszűrődő hang

mechanikai működés, ventilátorok mech. működés (hasadó-nyíló felület)

vegykonyha

keverő berendezések

csiszoló leválasztók (csiszoló)

technológia, kiszűrődő zaj ventilátorok, anyagáramlás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

FS-Conti forgácslap üzem leválasztók (forgácslap üzem)

komplex technológia

x

x

x

ventilátor, anyagáramlás

x

x

x

CK-forgácslap-üzem


x

x

x

CK aprítógépház, láncos behordóval

aprítógép (kiszűrődő), mechanikai működés

x

x

x

lamináló üzem


x

x

x

többszintes lamináló, SG-üzem


x

x

x

kompresszorház


x

x

x

karbantartó-műhelyek, öltöző

műhelyműveletek

x

x

logisztika, vám

irodai funkció

x

x

raktárak

anyagmozgatási műveletek (targoncák)

x

x

x

„D” terület zajforrásai Zajforrás elhelyezkedése épületben szabadban

Funkció

Főbb zajforrások

szárító, szabász- és csiszoló üzemrész szabász és csiszológépsorok leválasztója

komplex technológia (kiszűrődő) ventilátorok, anyagáramlás

sorozatvágó

fűrészgép (kiszűrődő)

a sorozatvágó leválasztója

ventilátor, anyagáramlás

kompresszor

gépzaj (kiszűrődő)

asztalos műhely (használaton kívül) asztalosműhely leválasztója (haszn. kívül) raktárak szabadtéri tároló- és tárolási terület hídmérleg

x

Üzemelési napszak nappal éjjel x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

ventilátor, leválasztó raktári műveletek, targoncák járműmozgás, rakodás (targoncák) járműzaj (mérlegelés közben)

79

Rakodógépek, targoncák listája anyagmozgató gép/jármű targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca targonca forgó zsámolyos rakodógép homlok kanalas rakodógép forgó zsámolyos rakodógép forgó zsámolyos rakodógép forgó zsámolyos rakodógép homlok kanalas rakodógép vagonvontató Seprőgép szippantós kocsi Traktor Traktor

típus

üzemanyag

felhasználási terület

Hyster H7.00XL Hyster H7.00XL Hyster H9.00XL MZ EU631-01 Balkancar DV1788.33.26 Hyster H7.00XL Hyster H9.00XL Hyster H7.00XL Hyster H7.00XL Hyster H9.00XL Hyster H9.00XL Hyster H9.00XL Hyster H9.00XL Hyster H9.00XL Hyster H4.0XL Hyster H4.0XL Hyster H5.5XL Hyster H7.00XL Hyster H7.00XL Hyster H4.0XM Hyster H9.00XL Hyster H9.00XL BT LSF2000/2 BT LSF2000/2 Hyster H4.0XM Balkancar DV1792.33.8185 Balkancar DV1794.33.814S Kalmar 6HM Nissan GQ02L30CU Hyster H14.00XL2 Balkancar DV1788.33.26 WARINSKY

gázolaj gázolaj gázolaj elektromos gázolaj

Forgácslap üzem Puskás úti telephely Logisztika TMK TMK

gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gáz gáz elektromos gázolaj gáz gáz gázolaj gázolaj elektromos elektromos gázolaj gázolaj

Puskás úti telephely Logisztika CK üzem CK üzem Logisztika Forgácslap üzem Forgácslap üzem Felületkezelő üzem Forgácslap üzem TMK Felületkezelő üzem Logisztika Felületkezelő üzem Logisztika Puskás úti telephely Logisztika Logisztika Puskás úti telephely

gázolaj

Puskás úti telephely

gázolaj targonca gázolaj gázolaj

Puskás úti telephely Felületkezelő üzem Forgácslap üzem TMK

gázolaj

CK üzem

JCB SLP456 00XE

gázolaj

Forgácslap üzem

Liebherr A904

gázolaj

Forgácslap üzem

Liebherr A904

gázolaj

Forgácslap üzem

Liebherr A904

gázolaj

Forgácslap üzem

JCB SLP456 006E MTZ 320 Tennant HÓDGÉP Zetor 6421 Zetor 6421

gázolaj

Forgácslap üzem

gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj gázolaj

Logisztika Felületkezelő üzem Belső szállítás Belső szállítás Belső szállítás

80

Puskás úti telephely Forgácslap üzem

VIII. számú melléklet a VA/KTF04/44-65/2016. számú egységes környezethasználati engedélyhez A Zanati út 26. szám alatti telephelyen hasznosítani kívánt hulladékok kódszáma, éves mennyisége, valamint az engedélyezett kapacitás kihasználás az engedélyezett hulladékfajtákból összesen): 1. Az R3 kezelési kóddal hasznosítható hulladékok a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VII. 27.) VM rendelet szerinti kódszáma, valamint éves mennyisége a következő táblázatban összefoglaltaknak megfelelően:

A hulladék

02 01 07

erdőgazdálkodás hulladéka

20 000

A telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékme nnyiség (t) 236

02 03 04

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag

20 000

200

03 01 05

200 000

12 000

15 01 03

fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től fa csomagolási hulladék

100 000

900

17 02 01

fa

100 000

1 000

19 12 07

fa, amely különbözik a 19 12 06-tól

200 000

1 970

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

200 000

6 900

394 000

22 366

azonosító kód

mennyiség (tonna/év)

megnevezése

Engedélyezett kapacitás kihasználás a fenti hulladékokból összesen:

2. Az R1 kezelési kóddal hasznosítható hulladékok a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VII. 27.) VM rendelet szerinti kódszáma, éves mennyisége, valamint az engedélyezett maximális kapacitás kihasználás a következő táblázatban összefoglaltaknak megfelelően:

A hulladék /biomassza/

03 01 01

fakéreg és parafahulladék

24 900

A telephelyen tárolható hulladékmennyiség (t) 1902

03 03 01

fakéreg és fahulladék

24 900

732

24 900

2634

azonosító kód

mennyisége (tonna/év)

megnevezése

Engedélyezett kapacitás kihasználás a fenti hulladékokból összesen:

81

Iktatószám: VA/KTF02/44-66/2016 Ügyintézők: Füleki Enikő, dr. Bodorkós Erzsébet Telefon: (94) 506-719

Tárgy: A Falco Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén, illetve a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén folytatott tevékenységére vonatkozó egységes környezethasználati engedély Melléklet: VA/KTF02/44-65/2016. számú határozat

Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala SZOMBATHELY Kossuth L. u. 1-3. 9700 Tisztelt Cím!

Felkérem, hogy a csatolt hirdetményt ezen megkeresésem kézhezvételét követő napon 15 napra tegyék közszemlére, illetve tegyék közzé a helyben szokásos módon úgy, hogy az érintettek döntésemről tudomást szerezzenek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 78. § (10) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon közöltnek kell tekinteni. A hirdetményezés megtörténtéről, illetve az észrevételekről visszaigazolást kérünk. Szombathely, 2016. május 18.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott nevében és megbízásából:

Balaton Tihamér osztályvezető

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 2. 9701 Szombathely, Pf.: 183 Telefon: (06 94) 506 700 Fax: (06 94) 313 283

HIRDETMÉNY A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 80. § (3) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy a Falco Zrt. a 9700 Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén, illetve a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén folytatott tevékenységére a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés b.) pontja, 70. §-a és 71. § (1) bekezdés c.) pontja és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 19. §, 20. §, 20/A. § alapján a VA/KTF02/44-65/2016. számú határozattal a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya egységes környezethasználati engedélyt adott. A létesítmények hatásterülete: Levegőtisztaság- védelmi szempontból − A Falco Zrt. Zanati u. 26. szám alatti telephelyén üzemelő pontforrások hatásterületét a nitrogénoxidok szennyezőanyag határozza meg. A vizsgált pontforrások hatásterülete – a 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. szerint – a források emissziós súlypontja (amely gyakorlatilag megegyezik a P127 pontforrás EOV-koordinátáival, ami a következő: X: 212 925; Y: 468 242) köré húzott, 1720 m sugarú kör által lehatárolt területtel jellemezhető. − A Falco Zrt. Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyén üzemelő pontforrások hatásterülete – a 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. szerint – a források emissziós súlypontja köré húzott, 223 m sugarú kör által lehatárolt területtel jellemezhető. Zajvédelmi szempontból − A FALCO Zrt. Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyének (A,B,C-terület) zaj hatásterülete által az érintett védett ingatlanok – a nyilvánosság meghatározás szempontjából - Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról szóló 30/2006. (IX.7.) önkormányzati rendelet, melyet a 23/2008.(X. 31.), a 11/2009.(VI. 3.), a 16/2009.(VI. 3.), a 21/2009.(X. 12.), a 32/2009.(XII. 1.), a 21/2011. (X. 13.) és a 25/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosított, 1. számú melléklete alapján a helyrajzi számok, a közterület megnevezése, a házszám és az ingatlan építményjegyzék szerinti besorolását is megadva a dokumentáció 150. táblázatban található. (A zajszempontú vélelmezett hatásterületen fekvő ingatlanok helyrajzi száma: szombathelyi 7841, 7772, 7775, 7776, 7792, 7793, 7796, 7797, 7800, 7802, 7803, 7754, 7791, 7794, 7795, 7798, 7799, 7801, 7808, 7820, 7821, 7823, 7825, 7827, 7777, 7778, 7779, 7780, 7781, 7782, 7753, 7752, 7751, 7750, 7784, 7785, 7786, 7787, 7788, 7790, 7810, 7811, 7812, 7813, 7814, 7815, 7816, 7818, 7804, 7805, 7806, 7807, 7837, 7836, 7835, 7834, 7833, 7832, 7831, 7819, 7822, 7824, 7826, 7828, 7830, 7861/3, 7861/4) − A FALCO Zrt. Szombathely, Puskás Tivadar u. 12. szám alatti telephelyének (D-terület) zajszempontú vélelmezett hatásterülete nem érint védendő ingatlant. A működési engedélyhatározat Szombathely Megyei Jogú Város Hivatalában és a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán Szombathely, Vörösmarty u. 2. szám alatt a 117. szobában ügyfélfogadási idő alatt tekinthető meg. 30

00

Ügyfélfogadási rend: Hétfő: 8 -12 30 00 00 00 Szerda: 8 -12 , 13 -16 30 00 Péntek 8 -12 A határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de hatóságomnál két példányban benyújtható, indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-a, azaz 2.400.000,- Ft, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1 %-a, azaz 48.000,- Ft. A jogorvoslati eljárás díja Hatóságom Magyar Államkincstár által vezetett 10047004-0033571100000000 számlájára történő átutalással, illetve a fizetési számlára történő készpénz-befizetéssel is teljesíthető (banki készpénz-befizetés, belföldi postautalvány). A díj befizetését igazoló bizonylatot a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell. A megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyiratszá-

2

munkat és az ügyfél adószámát vagy adóazonosító jelét. Szombathely, 2016. május 18. Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály - Szombathely Harangozó Bertalan kormánymegbízott nevében és megbízásából: Bencsics Attila főosztályvezető A Főosztály hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja A hirdetmény levételének napja: Az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja: A hirdetmény levételének napja:

3

Tárgy: A Falco Zrt Szombathely, Zanati út 26. szám alatti telephelyén, illetve a 9700 Szombathely, Puskás Tivadar u

Recommend Documents